A NAT és a kerettantervek

dr. Kaposi JózsefOktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Budapest, 2012. szeptember 27.

A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai

Kormányrendelet2012. május 16.

Miniszteri rendelet,kerettantervek2012 szept. vége – okt. eleje

Pedagógiai program/helyi tanterv2012. október-december

A NAT küldetésének újradefiniálásaAz értékközvetítés hangsúlyozása a nevelési-oktatási

folyamatban

A fejlesztési területek – nevelési célok újragondolásaA nevelés révén az értékközvetítés megerősítése .Új tantárgyi és

tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése.

A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése

A NAT 2012 főbb jellemzői

Változás: Fejlesztési célok „hálózata”

Fejlesztési területek – nevelési célok

Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias

nevelés Állampolgárságra, demokráciára

nevelés Az önismeret és a társas kultúra

fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért,

önkéntesség Fenntarthatóság,

környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és

technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári

kompetencia Kezdeményezőképesség és

vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság

és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

Közműveltség

Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás.

Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja.

Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.

• a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása;

• az informatika alkalmazása;

• a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;

• a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek kialakítása;

• az egészséges életmód kialakítása;

• az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása;

• a médiumok alkotó használata

A műveltségi területek kiemeltközös céljai

kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével;

az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;

nem lezárt rendszerként jelennek meg;

nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg;

hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

A műveltségi területek általános jellemzői

Alapelvek, célok Fejlesztési feladatok

tantárgyanként– Az adott nevelési-

oktatási szakaszra(1-4. évfolyam, 5-8.

évfolyam, 9-12. évfolyam)

Közműveltségi tartalmak tantárgyanként– Az adott nevelési-

oktatási szakaszra(1-4. évfolyam, 5-8.

évfolyam, 9-12. évfolyam)

Az egyes képzési szakaszokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő tudás.

A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg.

Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja.

A műveltségi területek szerkezete

„A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák:

a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó

követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek

fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre

álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

Forrás: Nemzeti alaptanterv

A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT)

Kerettantervi mappák

Az alábbi egységes struktúrájú kerettantervi mappák kialakítása történt meg:

Alsó tagozat Felső tagozat Négy évfolyamos gimnázium Hat évfolyamos gimnázium Nyolc évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (külön projektben)

További fejlesztések:

Nemzetiségi iskolák– alsó tagozat– felső tagozat– négy évfolyamos gimnázium SNI kerettantervek– alsó tagozat enyhén értelmi

fogyatékos tanulók számára– felső tagozat enyhén értelmi

fogyatékos tanulók számára Két tanítási nyelvű iskolák– felső tagozat– négy évfolyamos gimnázium

Kerettantervek: 1–4. évfolyam

Kötelező tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Választható tantervekEmelt szintű képzéshez: Ének-zene

További tantervek: Dráma és tánc

Tánc és mozgás

Készülő új tantervek Családi életre nevelés Sakk Lovaskultúra

Kötelező minimális óraszámok 1–4. évfolyamon

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6

Idegen nyelvek 2

Matematika 4 4 4 4Erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés 5 5 5 5Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Emelt szintű ének-zenei képzés1-4. évfolyamon

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6Idegen nyelvek 2

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1Ének-zene 5 5 5 5Vizuális kultúra 2 2 2 2

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés 5 5 5 5

Felhasznált órakeret* 25+1 25+1 24+1 26+1

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

*A jogszabályban foglaltaknak megfelelően az ének-zene óraszámába az énekkari vagy a kórusfoglalkozás összesen heti egy óra erejéig beszámítható.

Magyar nyelv és irodalom 1-4.Bevezető

Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben.

(…)

Magyar nyelv és irodalom 1-4.Tematikai egységek

1-2. évfolyamon: Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése 2. ‑ az olvasás jelrendszerének

elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Olvasás, az írott szöveg megértése 3. ‑ a szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi k Az írástanítás előkészítése ‑ az írás megtanulásának technikai

alapozása kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az írott betűalakok tanítása ‑ írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése ‑ az eszközszintű írás előkészítése Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:

mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

3-4. évfolyamon: Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Olvasás, az írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az íráshasználat fejlesztése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:

mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék

fejlesztése

Magyar nyelv és irodalom 1-4.Tematikai egységek

Magyar nyelv és irodalom 1-4.Táblázatrészlet

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése

Órakeret 25 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A témakör nevelési- fejlesztési céljai

Az olvasástanulás előkészítése.

Tevékenységek/Ismeretek KövetelményekKapcsolódási

pontokMotiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése.Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság).

A tanuló- nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás

tanulásában;- rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és

szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően;

- részképességei elérték a szükséges szintet.

Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció.Ének-zene: ritmus, tempó, dallam.Matematika: irányok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.

Erkölcstan 1-4.Bevezető

Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók belső szabályozó erőivé váljanak.

3-4. évfolyamon: Milyen vagyok, és

milyennek látnak mások? Közösségben és egyedül P

a társaim és én Az osztály és az iskola Kulturális-nemzeti

közösség A környezetem és én – Az

épített és a tárgyi világ A mindenség és én –

Születés és elmúlás

Erkölcstan 1-4.Tematikai egységek

1-2. évfolyamon: Az én világom Társaim – Ők és én Közvetlen közösségeim –

A család és a gyerekek Tágabb közösségeim – A

lakóhelyi közösség A környező világ

Erkölcstan 1-4.Táblázatrészlet

Tematikai egységAz én világom Órakeret

11 óra

Előzetes tudás, tapasztalat

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságának fejlesztése. A nehéz helyzetekkel való megbirkózás képességének megalapozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKi vagyok én?Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások? Mit jelent a nevem? Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim? Mit tudok magamról? Milyen voltam kisebb koromban? Miben változtam? Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, az én dolgaimat jelölik és megkülönböztetik őket a másokéitól?Ilyen vagyok Milyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-e valakire a családban? Mit szeretek magamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen, miért? Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek? Ha szomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések?Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre? Miben kell erősödnöm?Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeimHol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnék eljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miért szeretem őket? (…)

Vizuális kultúra:személyes élmények megjelentetése sík vagy plasztikus alkotásokban.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Lány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság.

Környezetismeret 1-4.Bevezető

Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét.

(…)

3-4. évfolyamon: Mennyi időnk van? Tájékozódás a tágabb a

térben Megtart, ha megtartod Miért érdemes

takarékoskodni? Az a szép, akinek a szeme

kék? Merre megy a hajó? Egészség és betegség Önismeret és viselkedés Vágtat, mint a paripa Kertben, mezőn

Környezetismeret 1-4.Tematikai egységek

1-2. évfolyamon: Az iskolás gyerek Tájékozódás az iskolában

és környékén Mi van a teremben? Anyagok körülöttünk Hóban, szélben,

napsütésben Mi kerül az asztalra? Élőlények közösségei

Környezetismeret 1-4.Táblázatrészlet

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az iskolaÓrakeret

8 óraElőzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés).A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése.Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mi a különbség az óvoda és az iskola között? Mi van az iskolában? Hogyan tájékozódunk az iskola épületében?Az iskolai élet rendje.Kikkel találkozunk az iskolában? Hogyan öltözködünk az iskolában?(…)

Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben).Az iskolában dolgozók foglalkozásának összehasonlítása. Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használata.Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található tárgyak, bútorok megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint.(…)

Vizuális kultúra: színek, formák.Matematika: távolságok, nagyságrendek becslése, megnevezése, mérése.Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség.

Kerettantervek: 5–8. évfolyamKötelező tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan

Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc* Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és

gyakorlat Testnevelés és sport

* 5. évfolyamon kötelezően választandó tantárgyak

Kerettantervek: 5–8. évf.Választható tantárgyak

Emelt szintű képzésekhez: Matematika Ének-zene Fizika

További tantervek: Természettudományi

gyakorlatok Technika, életvitel és

gyakorlat (városi és vidéki változat)

Tánc és mozgás

Készülő új tantervek: Családi életre nevelés Lovaskultúra Pénzügyi és gazdasági

kultúra Hon- és népismeret

Kötelező minimális óraszámok 5–8. évfolyamon

Tantárgyak5.

évf.6.

évf.7.

évf.8.

évf.Magyar nyelv és irodalom

4 4 3 4

Idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 4 3 3 3Erkölcstan 1 1 1 1Tört., társ. és államp. Ismeretek

2 2 2 2

Természetismeret 2 2    Fizika     2 1Kémia     1 2Biológia – egészségtan

    2 1

Tantárgyak5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Földrajz     1 2Ének-zene 1 1 1 1Dráma és tánc / Hon- és népismeret

1      

Vizuális kultúra 1 1 1 1Informatika   1 1 1Technika, életvitel és gyakorlat

1 1 1  

Testnevelés 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret

2 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret

28 28 31 31

Ajánlások a szabad órakeret felhasználására (5–8. évfolyam)

Kerettantervek által tartalmazott ajánlások:

Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés

Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés

Emelt szintű (tagozatos) ének-zenei képzés

Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzés

Kerettantervek: 4 évf. gimnáziumKötelező tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom (2 változat)

I. és II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz

Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc vagy

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Informatika Technika, életvitel és

gyakorlat Testnevelés és sport

Emelt szintű képzésekhez: Matematika Idegen nyelv Biológia Fizika Kémia

További tantervek: Filozófia

Kerettantervek: 4 évf. gimnáziumVálasztható tantárgyak

Készülő új tantervek: Családi életre nevelés Pénzügyi és gazdasági Vállalkozzunk! Munkapiac Sakk

Kötelező minimális óraszámok 4 évfolyamos gimnázium

Tantárgyak9.

évf.10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4 4 4 4

I. Idegen nyelv 3 3 3 3II. Idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 3 3 3 3Etika     1  Tört., társ. és államp. ismeretek

2 2 3 3

Fizika 2 2 2  Kémia 2 2    Biológia – egészségtan

  2 2 2

Földrajz 2 2    

Tantárgyak9.

évf.10. évf.

11. évf.

12. évf.

Ének-zene 1 1    Vizuális kultúra 1 1    Dráma és tánc / Mozgóképk. és m.

1      

Művészetek     2 2Informatika 1 1    Életvitel és gyakorlat

      1

Testnevelés 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret

4 4 6 8

Rendelkezésre álló órakeret

35 36 35 35

Ajánlások a szabad órakeret felhasználására (4 évf. gimn.)

Kerettantervek által tartalmazott ajánlások:

Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés

Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés

Emelt szintű (tagozatos) humán képzés

Emelt szintű (tagozatos) művészeti képzés

Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzések– a) Fizika – Matematika– b) Fizika – Kémia– c) Biológia – Kémia

Kerettantervek: szakközépiskola

Kötelező közismereti tárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan

Földrajz Művészetek címszó alatt

egy év Ének-zene vagy Vizuális kultúra vagy Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret

Informatika Testnevelés és sport

Emelt szintű képzésekhez:Biológia / Fizika / Kémia / Földrajz

Kötelező minimális óraszámok szakközépiskola

Tantárgyak9.

évf.10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4 4 4 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3Matematika 3 3 3 3Etika     1  Tört., társ. és államp. ismeretek

2 2 3 3

Fizika 2 2 1  Kémia 2 1    Biológia – egészségtan

  2 2 1

Tantárgyak9.

évf.10. évf.

11. évf.

12. évf.

Földrajz 2 1    Szakmai tárgyak 6 7 8 11Művészetek*   1    Informatika 1      Testnevelés 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret

4 4 4 4

Rendelkezésre álló órakeret

35 36 35 35

Az iskolák körvonalazódó feladatai (2012/13-as tanév)

A kerettanterv adaptációja 2012. szeptember –december között a helyi tanterv átalakításával:

Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő- a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása;- döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján

felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése;

- az értékelési rendszer kialakítása;- a pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele

2013 szeptemberétől felmenő rendszerben 1., 5., 9. osztályban az új tartalmi szabályozásnak megfelelően az átdolgozott helyi tantervek érvényesítése

A tantervkészítés egyensúlykeresés:

a szaktudományok és az iskolai tanítás a pedagógia elmélete és az iskolák gyakorlataa modern tantárgy-pedagógia lehetőségei és az elérhető feltételeka tudomány és technika modern eredményei, vívmányai és a hagyományosan elfogadott tartalmakaz elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatoka szülői-társadalmi elvárások és a pedagógusok tanítási törekvései, igényei…és még számos más tényező

között.