A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok

nem szakrendszerű oktatás 1

A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó

intézményi feladatokintézményi feladatok

Kern Zoltán közoktatási szakértőKern Zoltán közoktatási szakértő

[email protected]

mailto:[email protected]


A fejlesztések céljaiA fejlesztések céljai – oktatáspolitikai – oktatáspolitikai

prioritásokprioritások


ÚJ PEDAGÓGUS SZEREPEK

A pedagógusok többsége úgy védekezett a tantervek, a sokszor egymásnak ellentmondó utasítások cikcakkjaival szemben, hogy kiiktatta az életéből a tanügyi dokumentumokat A pedagógusok nagy hányada számára az éppen használt tankönyv tölti be a tanterv szerepét az iskola „vaskos bástyái” még mindig ellenállnak annak a tartalmi és módszertani paradigmaváltásnak, amely nélkül aligha képes felkészíteni diákjait a 21. század


ÚJ PEDAGÓGUS SZEREPEK

Tény, hogy nálunk nem az életkori sajátosságok figyelembevételével igyekeznek javítani azoktató-nevelő munkát, hanem ellenkezőleg: az oktató-nevelő munka javításával szeretnékbefolyásolni az életkori sajátosságokat.


ELŐZMÉNYEK - reformpedagógia

Rudolf Steiner-iskolák - Waldorf-pedagógia.Dewey-pragmatista iskolája + Montessori elvei.Julius L. Meriam

Dewey elveit követve az iskolastruktúrát bontja tovább

tevékenységformák:megfigyelés, játék,

beszélgetés, kézimunkaiskolai foglalkozás 4 x 90 perc


ELŐZMÉNYEK - reformpedagógia

Dalton-plan: osztályszerkezet felbontása.

önálló munkavégzésWinnetka-plan: a tanár vezető szerepe megszűnik.Jena-plan: epochális oktatás.Celestin Freinet (1869 - 1966) az iskola és az élet közötti fal lebontása


A vA valamilyen szeralamilyen szerűű iskolák iskolák jellemzjellemzőői:i:

- r- reform iskolákból nem a teljes eform iskolákból nem a teljes koncepciót veszik át, hanem csak koncepciót veszik át, hanem csak ötleteket, megoldásokat, és ezeket ötleteket, megoldásokat, és ezeket ötvözik a hagyományossal,ötvözik a hagyományossal,

- f- fontos, hogy a kiválasztott elemek ontos, hogy a kiválasztott elemek integrálódjanak.integrálódjanak.


ELŐZMÉNYEK

A magyar diákok a megtanultakat nehezen tudják alkalmazni a gyakorlatban. Nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítása


ALAPELVEK

A passzív befogadó és feldolgozó A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját magatartás helyett, a saját meglévő képességek, meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálására, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása.és újak kialakítása.•Irányítás helyett, inkább az Irányítás helyett, inkább az

együttműködést együttműködést elősegítő magatartáselősegítő magatartás


Leggyakrabban használt módszerek

90 % IsmeretszerzésFalus és mtsi (1989)

53,5% nevelői magyarázat és bemutatás

Tanórákon elhangzó szavak79% tanárok21% diákok


Fogalmak, Fogalmak, értelmezésekértelmezések

Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (Kt. 121.§ (34.) A tanári (felső tagozatos, szakrendszerű) és a tanítói tanulásszervezés keveredhessen – méghozzá iskolánként, sőt osztályonként eltérő mértékben, ahogy azt a Kt. 8.§ (3)-ban meghatározott időkeretek is szabályozzák.


Nem szakrendszerű oktatás és kompetenciafejlesztés

A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az alapvető, az egész folyamatot meghatározó feladat .Nem szükséges a javasolt iskolai tudás tantárgyak szerinti tagolása



Helyi tantervAz a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt/összeállít. A követelmények és a tananyagok (ezek időbeli elrendezése és a hozzárendelt eszközök rendszere) az iskola hagyományos klienseinek elvárásait és fejlesztési prognózisát teljesítik. Az iskolák helyi tantervei jellemző módon úgy alakulnak ki, hogy az egyes nevelőtestületek a helyi sajátosságoknak megfelelően választanak az akkreditált kerettantervek közül, és azt a megadott keretek között saját viszonyaikra adaptálják.



KerettantervekA miniszter az iskolázás adott szakaszára vonatkozóan - a Nemzeti alaptantervre épülve és a helyi tanterv készítéséhez alapul szolgálva - választható keret-tanterveket ad ki (akkreditál). A kerettantervek meghatározzák a tantárgyak rendszerét, az egyes tantárgyak időkeretét (óraszámát), a tananyag felépítését és felosztását az egyes évfolyamok között, továbbá az adott szakasz befejező évfolyamának kimeneti követelményeit.


Fogalmak, értelmezésekFogalmak, értelmezések

Tantervi tananyagtartalomTantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában ("kánon") megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb adatait, témáit, témaköreit, fogalmait, képleteit, helyneveit, személyeit, műveit, nyelvtani szabályait stb.


Törvényi háttérTörvényi háttér

Kt.8.§ (3)Kt.8.§ (3) az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani.

Kt. 133.§ (1)Kt. 133.§ (1) az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az 5. 6. évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.



Kt.17. § (8) bekezdésKt.17. § (8) bekezdés "Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el."



„Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség.” [127 (8)] „A 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik–hatodik évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az e törvény 17–a (1) bekezdésének b) pontja szerint az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkaköri tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon.” [128. (20)]



Kt.128. § (19)Kt.128. § (19) A 2008/2009 – 2010/2011. Tanítási évben az 5. 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el


Tanulási környezet tényezői

A tanulás és tanítás tartalmaA problémák jellegeAz oktatási technikák, módszerekAz osztálytermi kultúra


Tartalmi elemek a helyi tanterv Tartalmi elemek a helyi tanterv módosításáhozmódosításához

IsmeretközpontúságIsmeretközpontúság a hagyományos ismeretközpontú oktatási

stratégia megfelelni a felső tagozat, a következő

iskolafok vagy a szülők elvárásainak a tanulók minél nagyobb mennyiségű

ismerettömeget minél teljesebben fogadjanak be.

teljesítménykülönbségek kialakulása.


Tartalmi elemek a helyi Tartalmi elemek a helyi tanterv módosításáhoztanterv módosításához

TanulásirányításTanulásirányítás Átlaghoz igazított módszerekSzabályozás helyett vezérlés, ami az

iskolai kudarcot növeli. Az egyéni különbségek nem érvényesülnek.

Gyors tanulási tempó, a tankönyvek megtanítása.

merev tananyagbeosztások és tananyag elrendezések.


Tartalmi elemek a helyi tanterv módosításáhozTartalmi elemek a helyi tanterv módosításához

TanulásirányításTanulásirányítás Mintatanmenetek mechanikus alkalmazásaA gyerekek terhelése nem megfelelő, a

játékos, rugalmas tanulásszervezés nem vált általánossá.

A tapasztalás a cselekvéses tanulás kevés teret kap.

Az iskolai osztályok heterogén összetétele nem meghatározó a módszerek kiválasztásában

A magatartászavar és a tanulási nehézségek problémája a kezdő és bevezető szakaszban nem rendezhető.

a tanulás iránti pozitív attitűd jelentősen csökken a felső tagozaton.


Változások a helyi tantervi Változások a helyi tantervi szabályozásban.szabályozásban.

Műveltségi területeken, tantárgyakon átívelő – fejlesztési feladatként jelenik meg a készség- és képességfejlesztés, a tanulás, valamint a kulcskompetenciák fejlesztése. A nem szakrendszerű oktatásra szánt órakeretben nem tantárgyi ismeretek tanítása folyik tantárgyi rendszerben,hanem alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés. Meghosszabbodott az alapozás szakasza


Változások a helyi tantervi Változások a helyi tantervi

szabályozásbanszabályozásban..

A nem szakrendszerű oktatásban nem az ismeretátadásra, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és ez tantárgytól független, ill. bármelyik tantárgyi ismeretanyaghoz kapcsolódva megoldható. A kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozása folytatódik ötödik, hatodik évfolyamon


Változások a helyi Változások a helyi tantervi tantervi szabályozásbanszabályozásban..

A helyi tantervben a nem szakrendszerű oktatáshoz kell igazítani a beszámoltatás, az ismeretek beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit, számonkérésének követelményeit, a magasabb évfolyamba lépés a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. feltételeit.

Azoknál a tantárgyaknál, ahol az iskola Azoknál a tantárgyaknál, ahol az iskola csökkenti a szakrendszerű órakeretet, csökkenti a szakrendszerű órakeretet, csökkenteni kell a tananyag terjedelmét is


Tanítási-tanulási környezet megváltoztatása.

Szemléletváltás:Nem szaktárgyakban gondolkodunkNem osztályban gondolkodunkNem feltétlen heti órarendben gondolkodunkMegszűnik a „tankönyvközpontúság”Ismeretátadás helyett fejlesztésVége a „frontális” munkaforma uralmának –

módszerváltás (differenciálás, kooperatív technikák , epochális oktatásstb.)

Az értékelés funkciói közül a szelektálás, minősítés helyett uralkodóvá válik a megerősítő, fejlesztő, motiváló funkció: a tanulás értékelése és tanuló értékelése


Nem szakrendszerű oktatás Nem szakrendszerű oktatás elterjesztéseelterjesztése

Célkitűzések:

Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése

Alapkészségek megerősítése, pótlásaAz eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése A helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján,

az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása, lehetőség teremtése ahhoz, hogy a tanuló elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét.

Olyan készség és képességfejlesztés, amely később a további sikeres tanulás előfeltétele


Problémák, leküzdendő gátak 1. Szelektív iskolarendszer2. Homogén csoportokra törekvés3. Ismeretközpontúság4. Tanárközpontúság5. A tanár saját magát tartja a legfőbb

ismeretforrásnak6. A tanulás helyett még mindig a tanításon van a

hangsúly7. A tantárgyak közötti integráció hiánya8. „Krétapedagógia”9. Merev hagyományok, pl. ergonómiai szinten


Kérdések a nem szakrendszerű oktatással Kérdések a nem szakrendszerű oktatással kapcsolatbankapcsolatban

A kezdő szakasz időtartama elegendő-e a kulcskompetenciák biztos kialakítására?Megfelelő–e az óvoda és az iskolakezdés között a kapcsolat?Milyen stratégiák léteznek az iskolai kudarcok elkerülésére?Kellőképpen figyelünk-e a gyermekek eltérő ütemű fejlődéséből adódó egyéni különbségekre?Milyen a korai idegennyelv-tanulás és a kisgyermekkori IKT helyzete?Megfelelő-e a tanítók módszertani kultúrája?


A gondolkodás (tudás) szintjeinek Bloom-féle

modellje

Ismeret azonosít, leír, összegyűjt, meghatároz, felidéz, megjelöl, felsorol, válogat, reprodukál, azonosít

Megértés megkülönböztet, felbecsül, megmagyaráz, általánosít, kiterjeszt, példáz, újraír (vagy mond), összegez, kiegészít, kódot vát (lerajzol)

Alkalmazás megcserél, bemutat, módosít, megjósol, megold, felhasznál, használ, demonstrál

Elemzés különbséget tesz, összevet, csoportosít, okot és/vagy következményt keres, részekre bont

Egybefogla-lás

tervez, kombinál, megoldást javasol, összeállít, (szöveget) alkot, módosít, átalakít

Értékelés megítél, kritizál, érvel, cáfol, bizonyít, összegez, rangsorol, dönt, feltételeket szab, kritériumokat állít


Egységesség és differenciálás






A nem szakrendszerű oktatás bevezetésének feltételei

Milyen eredményeket mutatnak az alapvető képességekre és készségekre irányuló megfigyelések, mérések, ellenőrzések?Mennyire volt hatékony az alkalmazott ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer, kell–e ezeken változtatni?Szükség van–e a pedagógiai program, Illetve a helyi tanterv módosítására?A módosított helyi tanterv elegendő időkeretet biztosít–e a kibővülő nem szakrendszerű oktatáshoz?Mik a pedagógusok felkészítésének eddigi tapasztalatai?Melyek a felkészítéssel szembeni további igények?


A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai

A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁSNAK jelentős szerepe van a munkaerő-gazdálkodásban, az alkalmazotti létszám meghatározásánál, és ehhez kapcsolódóan az egész intézmény működéséhez szükséges költségvetés összeállításánál.



Pedagógiai értelemben az első hat évfolyam egységes. Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló önálló tanuláshoz szükséges tanuláshoz szükséges készségeketkészségeket, képességeket tartjuk számon, ezért célszerű lenne minden iskolában diagnosztikus diagnosztikus méréssel tájékozódni az méréssel tájékozódni az alapozó funkciókat illetőenalapozó funkciókat illetően.



Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a „tanítói” és a „tanári” módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét.Kötelező” tanórai foglalkozás időkeretén túl a továbbiakban a „nem kötelező” tanórai foglalkozás időkeretét is figyelembe kell venni



A helyi tantervek készítésekor a tanító és a tanár közös munkájára épülő munkaszervezéshez először azt kellett eldönteni, hogy mely tantárgyak óraszámát érinti a törvényben megemelt százalékos arány .

Nem kötelező tanárai foglalkozások időkerete iskolai szinten áll rendelkezésre, és az egyes évfolyamok között átcsoportosítható. Elméletileg ezért nem zárható ki, hogy az ötödik-hatodik évfolyamon nem veszik igénybe ezt az időkeretet.



Minden egyes tanuló részt is vegyen a nem szakrendszerű oktatásban ?A rendelet nem írja elő, hogy milyen legyen az időráfordítás egzakt aránya. A tanulásszervezés és a módszerek kiválasztásában valamint abban a kérdésben, hogy inkább tanítók vagy inkább tanárok tanítsanak


A bevezetés dilemmái

Az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak Az iskolán belül akár osztályonként is változhat a kialakított gyakorlat Új tantárgyakat nem kell létrehozni a meglévők terhére A meglévő tantárgyak tantervében azokat a tanítandó tartalmakat szükséges megjelölni, amelyek a nem szakrendszerű időszakra vonatkoznak.


A bevezetés dilemmáiA kis óraszámokkal rendelkező tantárgyaktól időkeret elvonása nem indokolt Nívócsoportok létrehozása Tömbösíteni, átcsoportosítani is lehet az első, illetve a második félévre a megadott időkereteket az adott féléven belül A nem szakrendszerű oktatás és funkcionális eszközök: interaktív táblák.Az 5-6. évfolyamon is célszerű a szöveges értékelés bevezetése, mivel így kedvezőbb lehetőség nyílik az egyéni haladás jellemzésére.


A bevezetés dilemmái

A 7-8. évfolyamon a szakrendszerű oktatásban tanácsos egyéni foglalkozás, csoportfoglalkozás keretében biztosítani, hogy az 5-6 évfolyamon differenciált képzésben részesült tanulók ismeretei megfelelő szintre kerüljenek.


SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése

Teljes osztály differenciált, kooperatív tanulásszervezés

VAGYOsztály szinten kialakított csoport

párhuzamos óraszervezésVAGYÉvfolyam szinten összevont csoport a

fejlesztésben részvevők számárapárhuzamos óraszervezés

VAGYÉvfolyam szinten kialakított különböző

csoportok nívócsoportos oktatás



A nem szakrendszerű oktatás A nem szakrendszerű oktatás időkeretének felhasználása / eloszlása időkeretének felhasználása / eloszlása éves szintenéves szinten

Tömbösítve:Szeptember – október közepe 50 óraDecember – január 85 óraMájus – június 50 óra

Folyamatosan :A 2011 / 2012-es tanévig heti 5 óraA 2011 / 2012-es tanévtől heti 7 óra



I. Évfolyamonként két osztály

Megegyező (ugyanabban az) órarendi órában 3 tanulásszervezési egység

A két osztályban külön- külön szakrendszerű tanítás folyik.

A felzárkózásban részesülő gyerekek - összevont csoport a két osztályból – számára nem szakrendszerű órát szervezünk



Alternatívák

ÓRAKERET 20011-IG 2011-TŐLSzabadon választott 5 óra/évf.

Szabadon választott 7 óra/évf.

Kötelező órák bevonásávalMagyar 2óra/évf. 2óra/évf.Matek 1 óra/évf. 2 óra/évf.Természetismeret 1 óra/évf. 1 óra/évf.

Történelem 1 óra/évf. 1 óra/évf.

Idegen nyelv 1 óra/évf.



II. Évfolyamonként két osztályKépesség szerinti nívócsoportok

szervezése az osztálykeret felbontásával

Egy órarendi órában 1. csop.– nem szakrendszerű 1 óra /évf. 2. csop.– szakrendszerű 1 óra /évf.3. csop.– szakrendszerű 1 óra /évf.



Alternatívák

ÓRAKERET 20011-IG 20011-TŐL

Magyar 1 óra/évf. 1 óra/évf.

Matek 1óra/évf. 1óra/évf.

Nem kötelező 3 óra/évf. 5 óra/évf.



III. Évfolyamonként két osztályPárhuzamos óraszervezés az

osztálykeret felbontásával1.csop. Nem szakrendszerű óra –

alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés2.csop. Szakrendszerű óra -

tehetséggondozás


SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK

Alternatívák





IV. Évfolyamonként egy – egy osztályCsoportbontás

Jó képességűek: szakrendszerű óra

Gyengék: nem szakrendszerű órák



Alternatívák


Magyar 1 óra/évf. 1.5 óra/évf.

Matek 1óra/évf. 1,5óra/évf.




V. Tanítási órán és délutáni foglalkozásonTanítási időben - nem szakrendszerű órán teljes osztály - differenciálássalHeti két délután - csak a rászorulóknak összevont csoport

112 óra a kötelezőbőlTömbösítve

I. egység szept. 16 óra magyar 16 óra matek

II: egység febr. 16 óra magyar 16 óra matek

III. egység május – június 24 óra magyar 24 óra matek

hetente két délután 2 óra magyar 2 óra matek (csak felzárkóztatásra szorulóknak) 148 óra a nem kötelező órakeretből



VI. Tanítási órán, egész osztályEgy (azonos) pedagógus tart magyar alapú, történelem alapú fejlesztő órát.Egy (azonos) pedagógus tart matematika alapú, természetismeret alapú órát



Alternatívák


Magyar 1 óra 2 óra

Matek 1óra 2óra

Történelem 0,5 óra 0,5 óra

Természetismeret

0,5 óra 0,5 óra

Nem kötelező 2 óra 2 óra


Teendők - feladatok

A fejlesztési területek kijelölése (tantárgyak, tanórán kívüli foglalkozások)A nem szakrendszerű oktatásban részvevők körének meghatározása (osztály, tanulók, csoportok)Időkeret (idősávok)A nem szakrendszerű oktatás időkeretének eloszlása éves szinten (tömbösítés, folyamatos)Helyi tanterv módosítás (csökken a tananyag,csökkentés szempontjai)


Teendők - feladatok

Ellenőrzés értékelés meghatározása (személyre szóló fejlesztési tervek, mérések időpontjai,osztályozás szempontjai, szöveges értékelés rendszere)Személyi feltételek biztosításának módja (továbbképzési prioritások)


Nem szakrendszerű oktatás kerettanterve

„A” variáns a rendelkezésre álló kötelező óraszámot (mindkét érintett évfolyamon 832,5 óra) nagyjából fele-fele arányban osztja el a szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás között.

Magyar nyelv és irodalom (148 és 148), Történelem és állampolgári ismeretek (74 és 74), Természetismeret (74, ill. 55,5), Informatika (18,5, ill. 37), Technika és 5 életvitel (37 és 37), osztályfőnöki (37, ill. 18,5). A hatodik évfolyamon: Földrajz (37). Azötödik évfolyamon összesen 388,5 óra; a hatodik évfolyamon összesen: 407 óra.



A tantárgyak helyett, de a NAT követelményei alapján: „tudás és képesség területek”„tudás és képesség területek”

Kommunikáció (80, illetve 84 óra)Mindennapi életünk (86, illetve 82 óra)Tér és idő (62, illetve 69 óra)Szabályok (62, illetve 67 óra)Szülőföldünk (62, illetve 67 óra)

„„Gondolkodás- és tanulásfejlesztési” Gondolkodás- és tanulásfejlesztési” program: 37 órábanprogram: 37 órában



A „B” variáns a rendelkezésre álló időkeretből kevesebb időt, mindkét évfolyamon 203 órát,fordít a nem szakrendszerű oktatásra.

az 1–4. évfolyamon: 37 óra/évfolyam Gondolkodás- és tanulásfejlesztés

5. évfolyamon: Kommunikáció (80 óra), Mindennapi életünk(86 óra) és Gondolkodás- és tanulásfejlesztés (37 óra). Összesen: 203 óra.

6. évfolyamon: Kommunikáció (84 óra), Mindennapi életünk(82 óra) és Gondolkodás- és tanulásfejlesztés (37). Összesen: 203 óra.


Nem szakrendszerű oktatás értelmezése a NAT-ban

A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására (adott esetben még a tantárgyi szerkezet kialakítása is mellőzhető), így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában nagyobb lehetőségeket kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztéseA helyi tanterv az évfolyamismétlésre vonatkozó korlátozást a nem szakrendszerű oktatás keretében a 6. évfolyam végéig érvényesítheti


Nem szakrendszerű oktatás értelmezése a NAT-ban

Az alsó és felső tagozatos tanulásszervezés egymáshoz viszonyított arányát - esetenként osztályonként is eltérő mértékben – az iskola szabadon határozhatja meg.Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz. Így például a szövegértés fejlesztése bármelyik tantárgy keretében megoldható feladat.


Megközelítések – eltérő hangsúlyok

A nem szakrendszerű oktatás a felzárkóztatást szolgálja

Előtérben a hátrányos helyzetűek és az alulteljesítők felzárkóztatásaAz időkeretek tömbösítése és nívócsoportok szervezéseAz 5-6. évfolyamon a helyi tanterv kiegészítése az adott tantárgyakban az ennek megfelelő cél - tartalom – követelmény rendszerrel Az egyes osztályokban (csoportokban?) eltérő módon lehet a teljesítményt értékelni – ennek módját rögzíteni kell a helyi tantervben


Dokumentálás

Osztálynaplóban (ha nem mindenkit érint) – téma, résztvevők,Tantervekben - módosításTanmenetekben – bejegyzés a kompetencia terület és módszer megjelölésével,Szülők felé szöveges értékelés


A nevelési program érintett részei

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

KulcskompetenciákKiemelt fejlesztési feladatok5-6 átmenet

Tehetség, képesség kibontakoztatásaTanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása


A helyi tanterv érintett részei

A helyi tanterv módosítása érinti:A tanítási időkereteketA tantárgyak megnevezésétKötelező és választható foglalkozásokA tantárgyak tartalmát (képességfejlesztési területek, kompetenciák) A tantárgyak követelményeitAz alkalmazandó módszereketA tanulók teljesítményének értékelése (szöveges értékelés)A továbbhaladás feltételeit (magasabb évfolyamra lépés feltételei)


A megvalósítás elvei

•A Kerettanterv a nem szakrendszerű oktatás tartalmait „tudás- és képesség „tudás- és képesség

területekbe”szerveziterületekbe”szervezi.•A problémák köré szerveződő integrációs

megoldás.•A nem szakrendszerűség nem jelentheti a

szaktudományos szakszerűség mellőzését.•A TKT-k a valóság problémáit és ezek

felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi

élet kontextusába helyezik.•A hálózatszerű tanulásra szervezett

tartalomszervezés lehetősége:TKT-k közti kapcsolat, rugalmas tanulásszervezés, NAT kapcsolat

meghatározása a kerettantervben.•Oktatási programcsomagokhoz hasonló tartalmi

elemek hangsúlyozása.




Köszönöm figyelmüket!Köszönöm figyelmüket!

Törekedjünk arra, hogy nekik jobb legyen!Törekedjünk arra, hogy nekik jobb legyen!

Documents

A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok