VII eacutevfolyam 6 szaacutem 2019 szeptember

szce

naacuteriu

m20

19 s

zept

embe

r

A Nemzeti Sziacutenhaacutez műveacuteszeti folyoacuteirata

szcenaacuterium

Nagy-Magyarorszaacuteg sziacutenhaacutezi fellegvaacuterai Trianon előtt eacutes utaacuten ndash Ba-logh Geacuteza tanulmaacutenya bull Regős Jaacutenos interjuacuteja Peter Schumann-nal bull Hogyan vaacutelik valaki sziacuteneacutesszeacute ndash E Barba eacutes N Savarese leg-uacutejabb koumlnyveacuteből bull A Nemzeti Sziacutenhaacutez keacutet idei bemutatoacuteja eleacute B Picon-Vallin Petri Gyoumlrgy eacutes Paacutelfi Aacutegnes iacuteraacutesa a Tartuffe kap-csaacuten bull Reacuteszlet a Rocco eacutes fiveacuterei szoumlvegkoumlnyveacuteből bull Praacutegai Quad-riennaacuteleacute (1967ndash2019) ndash Szaboacute Attila a magyar műveacuteszek szerepleacute-seacuteről bull Avignon a konformizmus csapdaacutejaacuteban ndash M Vişniec esszeacuteje bull Ungvaacuteri Judit a Magyar Sziacutenhaacutezak Kisvaacuterdai Fesztivaacuteljaacuteroacutel

Taacutemogatoacutek

Felelős kiadoacute Vidnyaacutenszky Attila bull Felelős szerkesztő Szaacutesz Zsolt bull Szerkesztő Paacutelfi Aacutegnes bull Toumlrdelő-szerkesztő Szondi Bence bull Lapterv eacutes illusztraacutecioacute Beacutekeacutes Rozi bull Szerkesztőseacutegi titkaacuter Nagy Noeacutemi bull Belső munkataacutersak Verebes Ernő (vezető dramaturg) bull Rideg Zsoacutefia (dramaturg nemzetkoumlzi referens) bull Kozma Andraacutes (dramaturg oktataacutesi referens) bull Kulcsaacuter Edit (dramaturg kuumllkapcsolati referens) bull Kornya Istvaacuten (a Nemzeti Magazin főszerkesztője) bull Lukaacutecsy Gyoumlrgy (irodalmi munkataacuters) bull Eoumlri Szaboacute Zsolt (honlap-főszerkesztő fotograacutefus) bull Aacutellandoacute munkataacutersak Balogh Geacuteza sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneacutesz az UNIMA vezetőseacutegi tagja bull Toumlmoumlry Maacuterta (iacuteroacute-dramaturg sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneacutesz kultikus sziacutenhaacutez) bull Regős Jaacutenos (a Magyar Sziacuten-Jaacuteteacutekos Szoumlvetseacuteg elnoumlke alternatiacutev eacutes amatőr sziacutenhaacutezak) bull Ungvaacuteri Judit (uacutejsaacutegiacuteroacute) bull Durkoacuteneacute Varga Noacutera (nyelvtanaacuter angol fordiacutetoacute) bull Szerkesztőseacuteg Nemzeti Sziacutenhaacutez Buda-pest 1095 Bajor Gizi park 1 3 em 3221 bull Szerkesztőseacutegi fogadoacuteoacuteraacutek minden heacuteten kedden 17-től 19-ig bull Tel +36 1 476 68 76 bull E-mail szcenariumnemzetiszinhazhu bull Kiadja a Nemzeti Sziacutenhaacutez Nonprofit Zrt bull Bankszaacutemlaszaacutem 10300002-20116437-00003285 bull Adoacuteszaacutem 12519718-2-43 bull

Terjeszti a Nemzeti Sziacutenhaacutez bull Nyomdai munkaacutek Crew Print bull ISSN 2064-2695

SZERZŐINK

Balogh Geacuteza (1936) rendező sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneacutesz az UNIMA vezetőseacutegi tagja

Barba Eugenio (1936) sziacutenhaacutezi rendező az Odin Teatret alapiacutetoacuteja

Kosztolaacutenyi Dezső (1885ndash1936) iacuteroacute koumlltő műfordiacutetoacute kritikus esszeacuteista uacutejsaacutegiacuteroacute

Kulcsaacuter Edit (1963) a Nemzeti Sziacutenhaacutez dramaturgja

Paacutelfi Aacutegnes (1952) koumlltő esszeacuteiacuteroacute a Szcenaacuterium szerkesztője

Petri Gyoumlrgy (1943) koumlltő műfordiacutetoacute uacutejsaacutegiacuteroacute

Picon-Vallin Beacuteatrice (1946) sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute a paacuterizsi CNRS vezető kutatoacuteja

Regős Jaacutenos (1953) sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute a Sziacuten-Jaacuteteacutekos Szoumlvetseacuteg elnoumlke

Rideg Zsoacutefia (1970) műfordiacutetoacute a Nemzeti Sziacutenhaacutez dramaturgja

Schumann Peter (1934) rendező a Bread and Puppet Theater alapiacutetoacuteja

Szaboacute Attila (1983) sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneacutesz a PIMndashOSZMI igazgatoacute-helyettese

Ungvaacuteri Judit (1968) uacutejsaacutegiacuteroacute raacutedioacutes szerkesztő

Verebes Ernő (1962) iacuteroacute zeneszerző a Nemzeti Sziacutenhaacutez vezető dramaturgja

Vişniec Matei (1956) draacutemaiacuteroacute koumlltő uacutejsaacutegiacuteroacute

szcenaacuterium VII eacutevfolyam 6 szaacutem 2019 szeptember

TARTALOM

bekoumlszoumlntőKOSZTOLAacuteNYI DEZSŐ Rapszoacutedia bull 3

kultusz eacutes kaacutenonBALOGH GEacuteZA Nagy-Magyarorszaacuteg sziacutenhaacutezi fellegvaacuterai Trianon előtt eacutes utaacuten

(1 reacutesz) bull 5

SZABOacute ATTILA Muacuteltfeldolgozaacutes eacutes taacutersadalmi emleacutekezet Elmeacuteleti alapveteacutesek (2 reacutesz) bull 18

bdquoA folyamatos oumlnpusztiacutetaacutes megaacutelliacutetaacutesa ma a legnagyobb kihiacutevaacutesrdquo Peter Schumann-t Regős Jaacutenos keacuterdezte bull 24

EUGENIO BARBA Hogyan vaacutelik valaki sziacuteneacutesszeacute (2 reacutesz) bull 34

műhelyPETRI GYOumlRGY bdquohellipcsak Tartuffe-oumlt beszeacuteltetem versbenrdquo

A műfordiacutetoacute dilemmaacuteja bull 47

PAacuteLFI AacuteGNES A keacutepmutataacutes dicseacuterete Don Juan vs Tartuffe bull 53

BEacuteATRICE PICON-VALLIN Jurij Ljubimov 1968-as moszkvai Tartuffe-rendezeacutese bull 58

A Rocco eacutes fiveacuterei a Nemzeti Sziacutenhaacutezban Reacuteszlet az előadaacutes szoumlvegkoumlnyveacuteből bull 65

hang ndash sziacuten ndash keacutepSZABOacute ATTILA Praacutegai Quadriennaacuteleacute (1967ndash2019) bull 71

kilaacutetoacuteMATEI VIŞNIEC Avignon a konformizmus csapdaacutejaacuteban bull 91

UNGVAacuteRI JUDIT Generaacutecioacutek eacutes reacutegioacutek talaacutelkozaacutesi pontjaacuten A Magyar Sziacutenhaacutezak Kisvaacuterdai Fesztivaacuteljaacuteroacutel bull 98

Molnaacuter Istvaacuten legeacutenyest taacutencol 1942 (fotoacute Nagy Toumlhoumltoumlm forraacutes wikipediaorg)

3

bekoumlszoumlntő

Rapszoacutedia

Nincs ahova hazateacuterjekteacutenfergek mint a kiacuteseacuterteteacutejszaka

Suumlt a napfeacuteny meacutegse laacutetnaka magyar a nagyvilaacutegnakaacutervaacuteja

Megy az eacutelet jő az eacuteletebek vagyunk eacutes cseleacutedekbolondok

Jajgatok de nincs ki halljavizes a kalapom aljaa koumlnnytől

Jaj ha szaacutem egyet kiaacuteltnakitűzneacutem a kapufaacuterasziacutevemet

Csak csoumlndesen sziacutevem aludjjoacute nekem iacutegy joacute nekem uacutegyakaacuterhogy

Iacutegy veacutegezteacutek buacutes hatalmakolcsoacute viacutez a magyar harmatsaacuterba hull

Mit baacutenjaacutek ők Nevetnek őkvaacuternak aacutekaacutecos temetőkmireaacutenk

Eacutedesanyaacutem minek szuumllteacutelElhervadtaacutel megőszuumllteacutelhiaacuteba

1920

4

A Fellner eacutes Helmer aacuteltal tervezett Nemzeti Sziacutenhaacutez Kolozsvaacuteron egy 1914 előtt keacuteszuumllt felveacutetelen (fotoacute Deacuteri Muacutezeum Irodalmi Gyűjtemeacuteny forraacutes mandabhu)

5

kultusz eacutes kaacutenon

BALOGH GEacuteZA

Nagy-Magyarorszaacuteg sziacutenhaacutezi fellegvaacuterai Trianon előtt eacutes utaacuten1 reacutesz

Amikor 1920 juacutenius 4-eacuten a nagyhatalmak Versailles-ban alaacuteiacutertaacutek az első vi-laacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute beacutekeszerződeacutest az okmaacuteny hazaacutenk koraacutebbi teruumlleteacuteből 282 870 kmsup2-ből (Horvaacutet-Szlavonorszaacuteggal egyuumltt 325 311 kmsup2-ből) mindoumlssze 92 833 kmsup2-t hagyott meg a szaacutemunkra A toumlbbit ndash az orszaacuteg teruumlleteacutenek haacuterom-negyed reacuteszeacutet (72-aacutet) ndash Csehszlovaacutekiaacutehoz Romaacuteniaacutehoz a Jugoszlaacutev Kiraacutelysaacuteg-hoz valamint Olaszorszaacuteghoz (Fiume) eacutes Ausztriaacutehoz csa-tolta Magyarorszaacuteg megszűnt soknemzetiseacutegű orszaacuteg lenni Jelentős magyar kisebbseacuteg ke-ruumllt a szomszeacuted orszaacutegokhoz a 20 900 000 lakosboacutel mindoumlsz-sze 7 980 183 maradt az anya-orszaacutegban Haacuterom eacutes feacutelmillioacute magyar nemzetiseacutegű magyar anyanyelvű aacutellampolgaacuter keruumllt idegen fennhatoacutesaacuteg alaacute

A tragikus helyzet elemzeacute-se a toumlrteacuteneacuteszek feladata ez a cikksorozat csupaacuten a sziacutenhaacutez-toumlrteacutenet szempontjainak vizs-gaacutelataacutera vaacutellalkozik Magyarorszaacuteg szeacutetdarabolaacutesaacuteval olyan vaacuterosok is az uacutej or-szaacuteghataacuterokon tuacutelra keruumlltek mint Kolozsvaacuter a magyar sziacutenjaacutetszaacutes boumllcsője ahol 1794-ben az első magyar nyelvű Hamlet vagy Kassa ahol 1833-ban a Baacutenk baacuten ősbemutatoacuteja zajlott A magyar nemzeti sziacutenjaacuteteacutek jelentős reacuteszeacuteből

Mit vesziacutetett a magyar sziacuteneacuteszet Trianon aacuteltal ndash az Orszaacutegos Sziacuteneacuteszegyesuumllet aacuteltal keacutesziacutettetett teacuterkeacutep 1935-ből (rajzoloacute Abonyi Zoltaacuten forraacutes keptaroszkhu)

6

nemzetiseacutegi sziacutenjaacuteteacutek lett ami meacuteg kedvező koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt is komoly haacutetraacutenyokkal jaacuter

Amikor a magyar toumlrteacutenelem egyik legtragikusabb esemeacutenyeacutenek szaacutezadik eacutev-forduloacutejaacutera emleacutekezuumlnk uacutejra felmeruumll a keacuterdeacutes mieacutert eacuteppen Magyarorszaacutegnak kellett a legnagyobb aacuterat fizetnie azeacutert mert reacuteszt vett egy olyan haacuteboruacuteban amelynek kivaacuteltoacute okaihoz vajmi keveacutes koumlze volt

Erdeacutely

A magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacuteneteacutenek kezdetei Kolozsvaacuterhoz kapcsoloacutednak I Lipoacutet csaacuteszaacuter 1696-ban egeacutesz Magyarorszaacutegra eacutes Erdeacutelyre eacuterveacutenyes engedeacutelyt adomaacutenyozott Felvinczi Gyoumlrgynek1 sziacuteni előadaacutesok tartaacutesaacutera Egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbb a Fejeacuter-testveacuterek2 kezdemeacutenyezeacuteseacutere leacutetrejoumltt az első magyar nyelven jaacutet-szoacute hivataacutesos taacutersulat az Erdeacutelyi Magyar Nemes Sziacutenjaacutetszoacute Taacutersasaacuteg Első jaacutet-szoacutehelyuumlk groacutef Rheacutedey Mihaacutelyneacute haacutezaacutenak nagytermeacuteben volt Az első előadaacutes-ra 1792 december 17-eacuten keruumllt sor Egy eacutevvel keacutesőbb Koacutetsi Patkoacute Jaacutenos3 vette aacutet a taacutersulat vezeteacuteseacutet Kibeacuterelte a Fő teacuteren aacutelloacute Pataki Saacutemuel haacutez4 nagytermeacutet ahol 1808-ig jaacutetszottak Ekkor alakult ki az a műsorrend amelyben egyaraacutent he-lyet kaptak Shakespeare Moliegravere eacutes Schiller művei eredeti magyar darabok eacutes eacutenekes jaacuteteacutekok Amikor 1795-ben idősebb Wesseleacutenyi Mikloacutes baacuteroacute5 keruumllt me-ceacutenaacuteskeacutent eacutes vezetőkeacutent a taacutersulat eacuteleacutere Erdeacutelyben a Tiszaacutentuacutelon majd egeacutesz

1 Felvinczi Gyoumlrgy (Vintzi Felvintzi 1646ndash1650 koumlruumll ndash 1713 utaacuten) koumlltő draacutemaiacuteroacute sziacutenigazgatoacute A kolozsvaacuteri unitaacuterius teoloacutegiaacuten veacutegzett majd Torockoacuten rektor lett 1696 oktoacuteber 1-jeacuten beadvaacutenyban keacuterte a csaacuteszaacutertoacutel hogy neacutehaacuteny aacuteltala kikeacutepzett taacutersaacuteval egyuumltt bdquoilledelmes vidaacutem jaacuteteacutekokatrdquo eacutes trageacutediaacutekat adhasson elő Magyar-orszaacutegon Erdeacutelyben eacutes azok csatolt reacuteszein Az engedeacutelyt oktoacuteber 23-aacuten megkapta Kolozsvaacuteri előadaacutesairoacutel csak szaacutejhagyomaacuteny alapjaacuten van tudomaacutesunk Iacuteroacutei munkaacutes-saacutegaacutenak egyetlen jelentős darabja a Comico Tragoedia amely 1767-ben jelent meg előszoumlr nyomtataacutesban

2 Fejeacuter Jaacutenos (ndash) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute Torda vaacutermegyei birtokos nemesi csalaacutedboacutel szaacutermazott A kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium diaacutekja volt 1792-ben az első kolozs-vaacuteri magyar taacutersulat szervezője egy eacutevig igazgatoacuteja majd sziacuteneacutesze Fiveacutere Fejeacuter Ist-vaacuten (ndash) a taacutersulat alapiacutetoacute tagja

3 Koacutetsi Patkoacute Jaacutenos (1763ndash1842) sziacuteneacutesz draacutemaiacuteroacute fordiacutetoacute szakiacuteroacute sziacutenigazgatoacute Az első magyar Shakespeare-sziacuteneacutesz Egyike volt a korai magyar sziacutenműveacuteszet művelt iraacutenyiacutetoacuteinak Az Erdeacutelyi Magyar Sziacutenjaacutetszoacute Taacutersasaacuteg alapiacutetoacute tagja 1793-toacutel igazgatoacute-ja 1808-ban visszavonult a birtokaacutera eacutes egyetemes sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneteacutet iacuterta amelyből csak reacuteszletek keacuteszuumlltek el 1820-ban visszateacutert a kolozsvaacuteri taacutersulat eacuteleacutere

4 Pataki Saacutemuel (1765ndash1824) orvos 1790-ben eacutepuumllt keacutesei barokk-klasszicista polgaacuter-haacuteza

5 Id Wesseleacutenyi Mikloacutes baacuteroacute (1750ndash1809) draacutemaiacuteroacute műfordiacutetoacute sziacutenhaacutezigazgatoacute 1795-ben az erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutes aacuteltal kikuumlldoumltt sziacutenhaacutezi bizottsaacuteg tagja 1797-ben a bukaacutestoacutel mentette meg a kolozsvaacuteri taacutersulatot mert kifizette az adoacutessaacutegukat

7

Magyarorszaacutegon elterjesztette a magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutest Szerve-zett turneacutekkal biztosiacutetotta Nagy-vaacuterad Debrecen Marosvaacutesaacuterhely Deacutes Szeged eacutes Miskolc sziacutenhaacutezi el-laacutetaacutesaacutet 1806-ban a taacutersulat egy reacute-szeacutet Pestre kuumlldte ahol 1815-ig tar-tottak előadaacutesokat

Keacutesőbb a Wesseleacutenyi-loacuteiskola aacutetalakiacutetott eacutepuumlleteacuteben jaacutetszottak majd 1814-ben neacutehaacuteny eacutevre Maros-vaacutesaacuterhelyre koumlltoumlztek 1821 maacuter-cius 12-eacuten megnyiacutelt az első magyar kősziacutenhaacutez a Farkas utcaacuteban me-lyet koumlzadakozaacutesboacutel eacutepiacutetettek fel Az erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutes hataacuteroza-ta nemzeti jaacuteteacuteksziacutenneacute nyilvaacuteniacutetot-ta feluumlgyeleteacutet pedig az orszaacutegos sziacutenhaacutezi bizottsaacuteg laacutetta el A sza-badsaacutegharc levereacutese utaacuten elein-te neacutemet taacutersulat jaacutetszott benne de az uacutej főkormaacutenyzoacute inteacutezkedeacuteseacute-re a magyar egyuumlttes visszateacuterhetett az eacutepuumlletbe 1860-ban gyűjteacutest ren-deztek melynek eredmeacutenyekeacuteppen az eacutepuumllet 1871-re elnyerte veacutegleges formaacutejaacutet

1887-ben Ditroacutei Moacuter6 lett az igazgatoacute aki 1891-ben magyar cik-lust 1894ndash95-ben pedig Shakes-peare-ciklust rendezett Itt nevelte fel azt a kivaacuteloacute egyuumlttest amelyből toumlbb sziacute-neacuteszt szerződtetett az 1896-ban megnyiacuteloacute budapesti Viacutegsziacutenhaacutezhoz A kolozsvaacuteri taacutersulat egeacuteszen 1906-ig a Farkas utcai eacutepuumlletben jaacutetszott amikor aacutetadtaacutek a Fell-ner eacutes Helmer7 osztraacutek eacutepiacuteteacuteszek aacuteltal tervezett Hunyadi teacuteri sziacutenhaacutezat

6 Ditroacutei Moacuter (1851ndash1945) sziacuteneacutesz rendező sziacutenigazgatoacute 1874-ben a kolozsvaacuteri sziacutenhaacuteznaacutel kezdte a paacutelyaacutejaacutet majd Kassaacutera keruumllt ahol rendezőkeacutent is dolgozott 1887-ben megalakiacutetotta a Thaacutelia Sziacuteneacuteszszoumlvetkezetet de ugyanebben az eacutevben meghiacutevtaacutek a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez eacuteleacutere Műkoumldeacuteseacutehez fűződik a sziacutenhaacutez egyik feacutenyko-ra 1896-toacutel a budapesti Viacutegsziacutenhaacutez alapiacutetoacute igazgatoacuteja Legendaacutes taacutersulataacuteval uacutej kor-szakot nyitott a magyar sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacuteneteacuteben 1916-ban nyugalomba vonult

7 Ferdinand Fellner (1847ndash1916) eacutes Hermann Helmer (1849ndash1919) hiacuteres osztraacutek eacutepiacute-teacuteszek Koumlzeacutep-Euroacutepa szaacutemos sziacutenhaacutezaacutet tervezteacutek Az ő terveik alapjaacuten keacuteszuumllt toumlb-

Az 1821-ben eacutepuumllt reacutegi Nemzeti Sziacutenhaacutez a Farkas utcaacuteban egy 1900-ban keacuteszuumllt keacutepeslapon (forraacutes kepeslapokwordpresscom)

A Hunyadi teacuteri uacutej eacutepuumllet aacutetadaacutesi uumlnnepseacutege 1906 szeptember 8-aacuten (forraacutes kepeslapokwordpresscom)

8

Az uacutej eacutepuumlletben megnyiacutelt sziacutenhaacutez első igazgatoacuteja Janovics Jenő8 volt aki egeacute-szen az oumlsszeomlaacutesig vezette az inteacutezmeacutenyt A tiacutezes eacutes huacuteszas eacutevekben szervezett draacutemaciklusai ifjuacutesaacutegi eacutes munkaacutes-matineacutei sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneti jelentőseacutegűek

A Hunyadi teacuteri eacutepuumlletben 1919 szeptember 30-aacuten zajlott le az utolsoacute magyar nyelvű előadaacutes a Hamletet jaacutetszottaacutek Meg sem vaacuterva a trianoni beacutekeszerződeacutes alaacuteiacuteraacutesaacutet a Romaacuten Nemzeti Sziacutenhaacutez meacuteg 1919 decembereacuteben elfoglalta az eacutepuuml-letet Nemcsak a romaacuten proacutezai egyuumlttes műkoumldteteacutese volt az uacutej hatalom ceacutelja de nagyratoumlrő terveik koumlzoumltt operataacutersulat leacutetrehozaacutesa is szerepelt Az opera meg-

nyitaacutesaacutet az elcsatolaacutes első eacutevfor-duloacutejaacutera 1919 december 1-jeacutere tűzteacutek ki Az Aida bemutatoacutejaacute-val uumlnnepelteacutek az oumlluumlkbe hullott győzelmet

Janovics a magyar taacutersulattal a seacutetateacuteri Nyaacuteri Sziacutenkoumlrbe keacuteny-szeruumllt amelyet ő maga eacutepiacutette-tett meacuteg 1910-ben Műkoumldeacutesuumlk azonban nem tartott sokaacuteig Elő-adaacutesaikat ndash a jugoszlaacuteviai peacuteldaacutet koumlvetve ndash a hatoacutesaacutegok betiltot-taacutek Ekkor Janovics leveacutelben for-dult a kultuszminiszterhez aki hozzaacutejaacuterult hogy a koncesszioacutet egy eacutevre meghosszabbiacutetsaacutek Iacutegy

1926-ig megmaradhatott a sziacutenhaacutez reacutegi elnevezeacutese a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacuten-haacutez a Seacutetateacuteren is 1926 maacutercius 28-aacuten azonban megjelent egy toumlrveacuteny amely megtiltotta a kisebbseacutegek szaacutemaacutera a Nemzeti Sziacutenhaacutez elnevezeacutes hasznaacutelataacutet

1921-ben Sziacutenpaacutertoloacute Egyesuumlletek alakultak Janovics suacutelyos neheacutezseacutegek aacuteraacuten proacutebaacutelta fenntartani a magyar sziacutenjaacutetszaacutest Taacutergyalaacutesokat kezdemeacutenyezett a kultuszminiszteacuteriumban amelyhez maacutesik oumlt magyar sziacutenigazgatoacute is csatlako-zott A miniszter nyolc magyar taacutersulat műkoumldeacuteseacutet engedeacutelyezte haacuterom tovaacutebbi sziacutenhaacutez koncesszioacutejaacutet megvontaacutek Viszont eltoumlroumllteacutek az bdquoidegen nyelven jaacutetszoacuterdquo sziacutenhaacutezak 32-os jegyadoacutejaacutet Ugyanakkor megtiltottaacutek a magyarorszaacutegi műveacute-

bek koumlzoumltt a pesti Neacutepsziacutenhaacutez (1875) a Viacutegsziacutenhaacutez (1896) a Fővaacuterosi Operettsziacuten-haacutez (1898) a temesvaacuteri (1875) a szegedi (1883) a fiumei 1883) a tatai (1889) a kecskemeacuteti (1896) a pozsonyi (1886) eacutes a nagyvaacuteradi (1900) sziacutenhaacutez eacutepuumllete

8 Janovics Jenő (1872-1945) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutez- eacutes filmtoumlrteacuteneacutesz az erdeacutelyi sziacuten-jaacutetszaacutes kiemelkedő alakja 1896-ban szerződoumltt a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutezhoz eacutes a kolozs-vaacuteri egyetemen szerzett doktoraacutetust Csiky Gergely realizmusa ciacutemű dolgozataacuteval 190ndash-től 1930-ig a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez igazgatoacuteja majd főrendezője A magyar film-gyaacutertaacutes egyik uacutettoumlrője 1914-ben filmgyaacuterat alapiacutetott Kolozsvaacuteron 1920-ig 48 filmet forgatott Megiacuterta az erdeacutelyi neacutemafilmgyaacutertaacutes toumlrteacuteneteacutet

Az 1909-ben elkeacuteszuumllt seacutetateacuteri Nyaacuteri Sziacutenhaacutez eacutepuumllete korabeli keacutepeslapon (fotoacute Kolozsvaacuteri Akadeacutemiai Koumlnyvtaacuter forraacutes kolozsvari-kronikabloghu)

9

szek vendeacutegszerepleacuteseacutet Irredentizmus vaacutedjaacuteval megszűntetteacutek az Erdeacutelyi eacutes Baacute-naacuteti Sziacuteneacuteszegyesuumllet műkoumldeacuteseacutet

1933-ban baacuteroacute Kemeacuteny Jaacutenos9 vezeteacuteseacutevel megalakult a Thaacutelia Rt amelynek ceacutelja hogy a kisebbseacutegi eacutelet oumlsszes szellemi erejeacutet oumlsszefogjaacutek az erdeacutelyi magyar sziacutenjaacutetszaacutes megsegiacuteteacuteseacutere Aacutetvetteacutek a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutezi eacutelet iraacutenyiacutetaacutesaacutet előadaacute-saikat azonban Erdeacutely maacutes vaacuterosaiban is bemutattaacutek A Thaacutelia Rt kereteacuteben alakult ki a Keacutek madaacuter mozgalom amelynek elnevezeacuteseacutet Maeterlinck szimboli-kus mesedraacutemaacutejaacutenak a boldogsaacutegkereseacutes sziacutenpadi metaforaacutejaacutenak euroacutepai sikere sugallta 1937 juacuteniusaacuteban bemutattaacutek a reformaacutetus gimnaacutezium udvaraacuten Az em-ber trageacutediaacutejaacutet amely koraacutebban egeacutesz Romaacutenia teruumlleteacuten be volt tiltva A neacutep-sziacutenmű korszerűsiacuteteacuteseacutenek szaacutendeacuteka is jelezte a mozgalom tovaacutebbi szeacutelesedeacuteseacutet A neacutepműveleacutes meguacutejiacutetaacutesaacutenak jegyeacuteben keruumllt sziacutenre Kaacutedaacuter Imre10 rendezeacuteseacuteben a Jaacutenos viteacutez Koacutes Kaacuteroly diacuteszleteivel eacutes jelmezeivel Dsida Jenő előjaacuteteacutekaacuteval Az erdeacutelyi Helikon szervezeteacuteben leacutetrejoumltt vaacutellalkozaacutes 1940-ig műkoumldoumltt

1929-ben ndash az elcsatolaacutes oacuteta előszoumlr ndash sor keruumllt a kolozsvaacuteri taacutersulat budapes-ti vendeacutegjaacuteteacutekaacutera A kirobbanoacute sikerű szerepleacutesre az Uacutej Sziacutenhaacutezban11 eacutes a Zene-akadeacutemia nagytermeacuteben keruumllt sor A hazai eacutes az erdeacutelyi sajtoacute reacuteszletesen beszaacute-molt az esemeacutenyről A budapesti vendeacutegszerepleacutes neacutemi vigaszt jelentett a sziacutenhaacutez egyre suacutelyosabb gazdasaacutegi helyzeteacuteben Az eacutevad veacutegeacuten Janovics keacutet kolozsvaacuteri lapban is megjelentette keacutetseacutegbeesett iacuteraacutesaacutet amely taacutejeacutekoztatta a koumlzveacutelemeacutenyt a sziacutenhaacutez vaacutelsaacutegaacuteroacutel eacutes sajaacutet lemondaacutesaacuteroacutel bdquoA jelenteacutest nyugodtan szomoruacute je-lenteacutesnek nevezhetjuumlk mert annak bizonysaacutega hogy a kisebbseacutegi sziacutenhaacutezakkal szemben folytatott megkuumlloumlnboumlztetett baacutenaacutesmoacuted tiacutez eacutev utaacuten nemhogy enyhuumllt volna de egyre terhesebb Az elviselhetetlen terhek eacuterlelteacutek meg a sziacutenhaacutez mos-tani vezetőjeacuteben azt a keacutenyszerű elhataacuterozaacutest hogy a kilaacutetaacutestalan eacutes egyenlőt-len harcot feladja S ezt az elhataacuterozaacutest csak akkor lehet reviacutezioacute alaacute vinni ha re-meacutenyseacuteg lesz a terhek csoumlkkenteacuteseacutere az igazsaacutegtalansaacutegok megszuumlnteteacuteseacutererdquo12

9 Baacuteroacute Kemeacuteny Jaacutenos (1903ndash1971) meceacutenaacutes sziacutenhaacutezigazgatoacute sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute draacutema-iacuteroacute A főnemesi csalaacuted elszegeacutenyedett aacutegaacutenak tagjakeacutent egyeacuteves koraacuteban keruumllt visz-sza Erdeacutelybe 1930-ban a kolozsvaacuteri magyar sziacutenhaacutez igazgatoacuteja 1941 eacutes 1944 koumlzoumltt a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez főigazgatoacuteja A 2 vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten fizikai munkaacutes majd a Marosvaacutesaacuterhelyi Sziacutenműveacuteszeti Főiskola koumlnyvtaacuterosa keacutesőbb az Uacutej Eacutelet nevű lap munkataacutersa

10 Kaacutedaacuter Imre (1894ndash1972) sziacutenhaacutezigazgatoacute rendező draacutemaiacuteroacute műfordiacutetoacute A Tanaacutecs-koumlztaacutersasaacuteg bukaacutesa utaacuten Kolozsvaacuteron telepedett le Toumlbb lap főmunkataacutersa szer-kesztője főszerkesztője volt a huacuteszas eacutevekben 1933 eacutes 1940 koumlzoumltt a kolozsvaacuteri eacutes a nagyvaacuteradi Magyar Sziacutenhaacutez igazgatoacuteja 1940-től a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez ren-dezője 1944-től a budapesti Reformaacutetus Teoloacutegia tanaacutera

11 Budapesten a Reacutevay utca 18-ban 1927-ben megnyiacutelt inteacutezmeacuteny A helyeacuten keacutesőbb toumlbb maacutes taacutersulat is műkoumldoumltt Jelenleg a Centraacutel Sziacutenhaacutez otthona

12 Ellenzeacutek 1930 juacutenius 17 Ideacutezi Enyedi Saacutendor Nemzeti sziacutenjaacutetszaacutesboacutel nemzetiseacutegi sziacutenjaacutetszaacutesba In Magyar Sziacutenhaacuteztoumlrteacutenet 1920ndash1949 Magyar Koumlnyvklub Budapest 2005 p 780

10

Ezutaacuten meacuteg keacutet eacutevadon aacutet főrendezőkeacutent teveacutekenykedett majd 1933-toacutel az igazgatoacute Kaacutedaacuter Imre lett aki jelentősen uacutejjaacuteszervezte eacutes megfiataliacutetotta a taacutersu-latot A koumlvetkező eacutevekben műsorra tűzte a Hamletet a Lear kiraacutelyt a Roacutemeoacute eacutes Juacuteliaacutet a Csongor eacutes Tuumlndeacutet a Szent Johannaacutet a Liliomot az Eacutejjeli menedeacutekhelyet A neacutema leventeacutet a Baacutenk baacutent a Cyranoacutet eacutes a zeneacutes darabok sziacutenpadra aacutelliacutetaacutesa koumlzben is egyre nagyobb figyelmet fordiacutetott a sziacutenvonal emeleacuteseacutere

Nagyvaacuterad sziacuteneacuteszeteacutenek toumlrteacutenete is a 17 szaacutezadig nyuacutelik vissza meacuteghoz-zaacute negyven eacutevvel koraacutebbra mint Kolozsvaacutereacute A protestaacutens iskolai sziacutenjaacutetszaacutes-roacutel maacuter 1656-boacutel vannak adatok a jezsuitaacutekeacuteroacutel valamivel keacutesőbbi időkből az 1700-as eacutevek első eacutevtizedeiből a premontreiek rendjeacuteről pedig alig feacutel eacutevszaacutezad muacutelva Aacutem igazi szenzaacutecioacute hogy maacuter 1764-től magas szintű operajaacutetszaacutes hono-sodott meg a patinaacutes partiumi vaacuterosban A puumlspoumlki udvartartaacutesban Karl Ditters von Dittersdorf13 iraacutenyiacutetotta a zenei eacuteletet 1790-ben maacuter mint egy lehetseacuteges baacutezist emlegetteacutek Nagyvaacuteradot amelyet 1796-ban Fekete Ferenc14 taacutersulata ke-resett fel Joacute ideig a Fekete Sas fogadoacute nagytermeacuteben jaacutetszottak mely ugyan keacutet-szer is leeacutegett de mind a keacutetszer feluacutejiacutetottaacutek 1798ndash99-ben a kolozsvaacuteri taacutersulat vendeacutegeskedett a vaacuterosban 1799-től Kelemen Laacuteszloacute15 uacutejjaacuteszervezett egyuumlttese tartott előadaacutesokat

A szegediek 1808-ban vendeacutegszerepeltek a kolozsvaacuteriak 1810-ben bukkan-tak fel ismeacutet 1813-ban Debrecenből eacuterkeztek aktorok majd kuumlloumlnfeacutele utazoacute egyuumlttesek vaacuteltottaacutek egymaacutest A szabadsaacutegharc bukaacutesa utaacuten Kileacutenyi Daacutevid16 to-borzott uacutej taacutersulatot 1857-ben a vaacuteros maacuter terveket keacutesziacutettetett egy sziacutenhaacutez fel-eacutepiacuteteacuteseacutere de az első kiacuteseacuterlet nem jaacutert sikerrel Ehelyett a Rheacutedey-haacutez kertjeacuteben Heteacutenyi Joacutezsef17 eacutes a nagyvaacuteradi szuumlleteacutesű Molnaacuter Gyoumlrgy18 nyaacuteri sziacutenkoumlrt eacutepiacutet-13 Karl (Carl) Ditters von Dittersdorf (1739ndash1799) osztraacutek zeneszerző karmester

1765-ben lett a vaacuteradi puumlspoumlk karmestere Szaacutemos viacutegoperaacutet iacutert de munkaacutessaacutegaacutet Mozart e műfajbeli művei hamarosan haacutetteacuterbe szoriacutetottaacutek

14 Fekete Ferenc (bdquoFricsirdquo 1738 eacutes 1744 koumlzoumltt ndash 1823) sziacutenhaacutezvezető meceacutenaacutes a ko-lozsvaacuteri szabadkőműves paacuteholy alapiacutetoacuteja 1795-ben tervezetet keacutesziacutetett az erdeacutelyi dieacute taacutenak a magyar sziacuteneacuteszet aacutellandoacutesiacutetaacutesaacutera Az erdeacutelyi sziacuteneacuteszetet peacutenzzel eacutes jelme-zekkel taacutemogatta Az Erdeacutelyi Magyar Nyelvművelő Taacutersasaacuteg tagja

15 Kelemen Laacuteszloacute (1762ndash1814) az Első Magyar Jaacuteteacuteksziacuteni Taacutersasaacuteg alapiacutetoacute tagja majd vezetője 1795-től tisztviselő Nagyvaacuteradon Amikor veacutegleg toumlnkrement felhagyott a sziacuteneacuteszettel kaacutentor uumlgyveacuted eacutes iskolamester lett

16 Kileacutenyi Daacutevid (Killyeacutenyi Kocsis 1791ndash1852) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute fordiacutetoacute 1815-ben Pesten a lebontaacutesra iacuteteacutelt Rondellaacuteban meghuacutezoacutedott magyar taacutersulat tagja Az első magyar vaacutellalkozoacute-direktor Operaacutekat is jaacutetszoacute egyuumltteseacutevel az orszaacuteg szaacutemos vaacuterosaacute-ban felleacutepett 1828-ban ő nyitotta meg a miskolci sziacutenhaacutezat

17 Heteacutenyi Joacutezsef (1795ndash1872) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute 1820-ban leacutepett a paacutelyaacutera az 1830-as eacutevek koumlzepeacutetől vezetett videacuteki taacutersulatokat Ez a teveacutekenyseacutege főleg a sza-badsaacutegharc utaacuten volt jelentős mert szaacutemos vaacuterosban biztosiacutetotta a magyar sziacutenhaacutez jelenleacuteteacutet 1868-ban vonult vissza

18 Molnaacuter Gyoumlrgy (1830ndash1891) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutezvezető sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute 1848ndash49-ben honveacuted volt 1850-től erdeacutelyi taacutersulatoknaacutel műkoumldoumltt Kolozsvaacuteron Nagy-

11

tetett amely aztaacuten negyvenhaacuterom eacutevig volt hasznaacutelatban Az 1870-es eacutevekben Latabaacuter Endre19 E Ko-vaacutecs Gyula20 a szaacutezad veacutegeacuten pedig Szentgyoumlrgyi Istvaacuten21 Uacutejhaacutezy Ede eacutes Jaacuteszai Mari jaacutert a vaacuterosban rend-szeres vendeacutegszerepleacutesekre

1900 oktoacuteber 15-eacuten veacutegre meg-nyiacutelt a Fellner eacutes Helmer tervei sze-rint eacutepuumllt Szigligeti Sziacutenhaacutez A Hol-nap22 koumlre ndash Ady Biacuteroacute Lajos Juhaacutesz Gyula ndash rendszeresen iacutert kritikaacutekat a helyi sajtoacuteban 1909-ben itt mu-tattaacutek be Juhaacutesz Gyula Atalanta ciacutemű operettjeacutet Nagyvaacuteradon volt Strindberg Az apa eacutes Ibsen A vad-kacsa ciacutemű műveacutenek magyarorszaacutegi bemutatoacuteja

Temesvaacuteron az iskolai sziacutenjaacutetszaacutest 1726-toacutel 1773-ig a jezsuitaacutek keacutepviselteacutek A vaacuteros a 18 szaacutezadban a neacutemet vaacutendortaacutersulatok kedvelt jaacutetszoacutehelye volt 1828-ban a Kolozsvaacuterroacutel eacuterkező Erdeacutelyi Eacutenekes Taacutersasaacuteg tartott magyar nyel-vű előadaacutesokat Egressy Gaacutebor 1846-ban kidolgozott sziacutenikeruumlleti rendszereacuteben Temesvaacutert javasolta Arad-Temes megyei koumlzpontnak 1848-ban Feleky Mik-loacutes23 taacutersulata jaacutetszott a vaacuterosban

vaacuteradon Marosvaacutesaacuterhelyen jaacutetszott 1867 eacutes 1870 koumlzoumltt a fővaacuteros maacutesodik magyar nyelvű sziacutenhaacutezaacutenak a Budai Neacutepsziacutenhaacuteznak volt alapiacutetoacute igazgatoacuteja eacutes rendezője

19 Latabaacuter Endre (1811ndash1873) a hiacuteres sziacuteneacuteszdinasztia első tagja Proacutezaacutet operaacutet eacutes ope-rettet jaacutetszoacute egyuumlttese az egyik legkeresettebb eacutes legsikeresebb videacuteki taacutersulat volt Hiacuteres sziacuteneacuteszek egeacutesz sora jaacutetszott naacutela

20 E Kovaacutecs Gyula (Ecsedi 1839ndash1899) sziacuteneacutesz koumlltő rendező Főleg erdeacutelyi taacutersula-toknaacutel műkoumldoumltt 1865-től 1878-ig a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez tagja volt 1869ndash70-ben majd 1878ndash82-ben Pestre joumltt 1882-től veacutegleg Kolozsvaacuterra szerződoumltt Ki-emelkedő draacutemai sziacuteneacutesz Egressy Gaacutebor stiacutelusaacutenak folytatoacuteja volt

21 Szentgyoumlrgyi Istvaacuten (1842ndash1931) sziacuteneacuteszi paacutelyaacuteja Latabaacuter Endre taacutersulataacutenaacutel indult el majd Molnaacuter Gyoumlrgy Budai Neacutepsziacutenhaacutezaacutenaacutel jaacutetszott 1871-ben kezdte a hat eacutevti-zedes megszakiacutetaacutes neacutelkuumlli kolozsvaacuteri sziacuteneacuteszkedeacutest A korszak egyik legjelentősebb sziacutenműveacutesze volt Az utoacutekor uacutegy tartja szaacutemon mint Tiborc legemleacutekezetesebb ala-kiacutetoacutejaacutet

22 Holnap Irodalmi Taacutersasaacuteg (1808ndash1911) nagyvaacuteradi irodalmi koumlzoumlsseacuteg Irodalmi ma-tineacutekat eacutes keacutepzőműveacuteszeti taacuterlatokat rendezett Juhaacutesz Gyula Nagyvaacuteradroacutel valoacute taacute-vozaacutesaacuteval megszűnt

23 Feleky Mikloacutes (1818ndash1902) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutezigazgatoacute Suacutegoacutekeacutent kezdte a paacutelyaacutet de egy eacutev muacutelva maacuter Kolozsvaacuteron majd Brassoacuteban Marosvaacutesaacuterhelyen jaacutet-szott 1844-ben aacutetvette az igazgataacutest eacutes Kolozsvaacuteron Debrecenben Nagybecskere-ken műkoumldoumltt 1852-ben szerződtette a Nemzeti Sziacutenhaacutez 1884-ben a Vaacutersziacutenhaacutez-

A Nagyvaacuteradi Szigligeti Sziacutenhaacutez eacutepuumllete az aacutetadaacutes napjaacuten 1900 oktoacuteber 15-eacuten (forraacutes keptaroszkhu)

12

Temesvaacuter első kősziacutenhaacute-za Ferenc Joacutezsef Sziacutenhaacutez neacuteven 1875-ben nyiacutelt meg amelyben magyar eacutes neacutemet nyelven jaacutetszot-tak de szerb eacutes romaacuten taacutersulatok is laacutetogattaacutek a vaacuterost A magyar egyuumlttesek februaacutertoacutel viraacutegvasaacuter-napig tarthattak előadaacutesokat Az uacutej sziacutenikeruumlleti rendszerben Po-zsony eacutes Buda mellett Temes-vaacuter lett a harmadik aacutellomaacutes ahol neacutegy hoacutenapos eacutevadot lehetett tartani 1888-toacutel 1914-ig Krecsaacute-

nyi Ignaacutec24 hiacuteres taacutersulata jaacutetszott a vaacuterosban ahol 1899-től maacuter csak magyar nyelvű egyuumlttesek felleacutepeacuteseacutet engedeacutelyezteacutek

Aradon 1759 eacutes 1799 koumlzoumltt rendszeresen tartottak minorita iskolai elő-adaacutesokat Magyar nyelvű műkedvelő produkcioacuteroacutel 1777-ből maradt fenn az első adat A hivataacutesos sziacuteneacuteszet neacutemet taacutersulatok vendeacutegszerepleacuteseacutevel indult a

18 szaacutezad veacutegeacuten Az első magyar egyuumlttesek megjele-neacuteseacutere utaloacute első adatok bizonytalanok Azt tudni le-het hogy egy aradi kereskedő bizonyos Hirschl Jakab 1816-ban haacuteza mellett sajaacutet vaacutellalkozaacutesaacuteban sziacutenhaacute-zat eacutepiacutettetett amelyet neacutegy eacutevvel keacutesőbb neacutemet sziacute-neacuteszek nyitottak meg A magyar taacutersulatok koumlzuumll első a koraacutebban maacuter emliacutetett Kileacutenyi Daacutevid operaacutet is jaacutetszoacute egyuumltteseacutenek felleacutepeacutese volt meacuteg ugyanebben az eacutevben Szentjoacuteby Szaboacute Laacuteszloacute25 Maacutetyaacutes kiraacutely vagy a neacutep sze-retete ciacutemű darabjaacutet jaacutetszottaacutek amelyben valoacutesziacutenűleg Deacuteryneacute is felleacutepett

Hirschl sziacutenhaacuteza 1873-ig műkoumldoumltt

ban 1885-ben a Gyapjuacute utcai sziacutenhaacutezban volt igazgatoacute de mindkeacutet vaacutellalkozaacutesba be-lebukott Toumlbb viacutegjaacuteteacutekot iacutert eacutes szaacutemos darabot fordiacutetott

24 Krecsaacutenyi Ignaacutec (1844ndash1923) sziacuteneacutesz igazgatoacute 1863-ban a Budai Neacutepsziacutenhaacutezban kezdte a paacutelyaacutejaacutet 1873-ban lett sziacutenigazgatoacute Nemzetiseacutegi eacutes keacutetnyelvű vaacuterosok-ban jaacutetszott Pozsonytoacutel Fiumeacuteig Kassaacutetoacutel Temesvaacuterig Debrecentől Aradig eacutes Bu-daacuteig főleg a Felvideacuteken Erdeacutelyben Kaacuterpaacutetaljaacuten eacutes a Deacutelvideacuteken Műsoraacuten Shakes-peare-től Ibsenig eacutes Hauptmannig klasszikus eacutes modern szerzők egyaraacutent szerepel-tek Szaacutemos magyar sziacuteneacutesz felfedezője

25 Szentjoacuteby Szaboacute Laacuteszloacute (1767ndash1795) koumlltő iacuteroacute taniacutetoacute Nagyvaacuteradon majd tanaacuter Nagybaacutenyaacuten Az első magyar koumlztaacutersasaacutegi mozgalom leleplezeacutesekor halaacutelra iacuteteacutelteacutek majd buumlnteteacuteseacutet vaacuterfogsaacutegra vaacuteltoztattaacutek Baraacutetjaacuteval Batsaacutenyival egyuumltt rabosko-dott majd hamarosan meghalt

A temesvaacuteri Ferencz Joacutezsef Sziacutenhaacutez eacutepuumllete egy 19 szaacutezad veacutegeacuten keacuteszuumllt keacutepeslapon (forraacutes bedohu)

A Hirschl-feacutele sziacutenhaacutez mai romos aacutellapotaacuteban (forraacutes welkometoromaniaeu)

13

1868-ban sziacutenhaacutezeacutepiacutető bi-zottsaacuteg alakult amely hama-rosan megkezdte a vaacuteros uacutej sziacutenhaacutezaacutenak feleacutepiacuteteacuteseacutet Az el-keacuteszuumllt uacutej sziacutenhaacutezat 1874 szep-tember 21-eacuten nyitottaacutek meg Fe-renc Joacutezsef csaacuteszaacuter jelenleacuteteacuteben az eacutevad viszont csak oktoacuteber 3-aacuten vette kezdeteacutet a Baacutenk baacuten bemutatoacutejaacuteval 1883 feb ruaacuter 13-aacuten az eacutepuumllet leeacutegett Keacutet eacutev-vel keacutesőbb Krecsaacutenyi Ignaacutec taacuter-sulata avatta fel szerepleacuteseacutevel az uacutejra feleacutepuumllt sziacutenhaacutezat amely 1886-ban bemutatta Az ember trageacutediaacutejaacutet 1909-ben Nyaacuteri Sziacutenkoumlr eacutepuumllt a vaacuterosban amely 1939-ig műkoumldoumltt

A haacuteromnyelvű Brassoacuteban maacuter 1500-ban miszteacuteriumjaacuteteacutekot mutattak be a neacutemet domonkosok 1542-ben evangeacutelikus iskolai sziacutenjaacuteteacutek előadaacutesaacutera is sor ke-ruumllt A szaacutesz sziacutenieacutelet folyamatos toumlrteacuteneteacutehez a koraacuten megnyiacutelt kősziacutenhaacutez is hoz-zaacutetartozott A magyarok is a Bruumlnnerberbe-feacutele eacutepuumlletben leacuteptek fel 1822-ben a kolozsvaacuteri taacutersulat jaacutetszott itt A 20 szaacutezad elejeacuten leacutetrejoumltt a KassandashBrassoacute-i sziacute-nikeruumllet A huacuteszas eacutevek koumlzepeacutetől a leggyakoribb vendeacutegek ismeacutet a kolozsvaacute-riak voltak

Szatmaacuter sziacuteneacuteszeteacutevel kapcsolatosan a legkoraacutebbi adat hogy Szegedi Lőrinc26 1575-ben Theophaniaacutejaacutenak megiacuteraacutesaacutet szatmaacuteri gyuumllekezete komeacutediajaacutetszoacute igeacute-nyeacutevel indokolta A 17 szaacutezad koumlzepeacutetől 1771-ig a jezsuitaacutek aacutepoltaacutek a sziacutenjaacutet-szoacute hagyomaacutenyt 1790-ben Moacutericz Gyoumlrgy27 haacuteromtaguacute taacutersulata tartott haacuterom előadaacutest magyar nyelven A rendszeres hivataacutesos sziacutenjaacutetszaacutes 1814-ben kezdő-doumltt Egy Debrecenből eacuterkezett egyuumlttes tartott előadaacutest majd egy eacutevvel keacute-sőbb Balog Istvaacuten28 taacutersulata leacutepett fel A koumlvetkező eacutevtizedekben a sziacuteneacuteszek a Feheacuter haacutez fogadoacuteban a Csizmadia-sziacutenben a Jeney-csűrben eacutes a Kotroacute-kert-

26 Szegedi Lőrinc (ndash1596 koumlruumll) reformaacutetus egyhaacutezi iacuteroacute Wittenbergben majd Porosz-orszaacutegban tanult 1567-től Beacutekeacutesen lelkeacutesz eacutes esperes 1575-től Szatmaacuteron lelkeacutesz

27 Moacutericz Gyoumlrgy (Jaacutenosndash) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute Műkoumldeacutesi engedeacutelyeacutet az erdeacutelyi fő-kormaacutenyzoacutesaacuteg 1789 oktoacutebereacuteben aacutelliacutetotta ki Nagyszebenben ennek birtokaacuteban 1790 januaacuterjaacuteban Kolozsvaacuteron juacuteliusaacuteban Szatmaacuteron tartott haacuteromtaguacute taacutersulataacute-val előadaacutesokat Jelenlegi ismereteink szerint ez volt az első magyar vaacutendorsziacutentaacuter-sulat Műsora ismeretlen de valoacutesziacutenű hogy mutatvaacutenyoskeacutent is szoacuterakoztatta a kouml-zoumlnseacuteget

28 Balog Istvaacuten (1790ndash1873) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute draacutemaiacuteroacute fordiacutetoacute uumlgyveacuted Kisebb- nagyobb taacutersulatok eacuteleacuten az egeacutesz orszaacutegot bejaacuterta 1839-től a Pesti Magyar Sziacutenhaacutez illetve a Nemzeti Sziacutenhaacutez tagja 1857-ben uumlnnepelte 50 eacuteves sziacuteneacuteszi jubileumaacutet Szaacutemos bohoacutezatot fordiacutetott iacutert baacutebjaacuteteacutekokat eacutes betyaacutertoumlrteacuteneteket

Az aradi Nemzeti Sziacutenhaacutez eacutepuumllettoumlmbje egy a szaacutezadforduloacute idejeacuten keacuteszuumllt fotoacuten (forraacutes culturahu)

14

ben jaacutetszottak 1848 januaacuter 22-eacuten megnyiacutelt a vaacuteros sziacutenhaacutezeacutepuumllete A sziacutenhaacutez-avatoacute előadaacuteson id Lendvay Maacuterton29 is felleacutepett A szabadsaacutegharc utaacuten Molnaacuter Gyoumlrgy laacutetogatta meg előszoumlr a vaacuterost

Marosvaacutesaacuterhelyen maacuter az 1770-es eacutevekben magas szintű iskolai sziacutenjaacutetszaacutes volt Őri Filep Istvaacuten30 kolozsvaacuteri sziacuteneacutesz aacutellandoacute sziacutenhaacutez leacutetrehozaacutesaacutet kezdemeacutenyezte de csak 1803-ban keruumllt sor az első hivataacutesos előadaacutesra A kolozsvaacuteri taacutersulat Kotzebue darabjaacutet A neveleacutes formaacutelja az embert jaacutetszottaacutek maacutesfeacutel hoacutenapon keresztuumll 1815-től itt tartoacutezkodott a taacutersulat innen utaztak vendeacutegszerepleacutesekre is 1820-ban fel-eacutepuumllt a sziacutenhaacutezi előadaacutesok tartaacutesaacutera alkalmas Apolloacute Terem Az 1860-as eacutevekben a Transylvania Szaacutelloacute baacuteltermeacuteben jaacutetszottak 1884-ben sziacutenuumlgy-paacutertoloacute egylet ala-kult Az Erzseacutebet Sziacutenkoumlr 1909 maacutejusaacuteban nyiacutelt meg 1921-ben uacutejjaacuteszervezteacutek a sziacutenpaacutertoloacute egyesuumlletet 1932-től a Thaacutelia Rt egyik aacutellomaacuteshelye volt

Trianon utaacuten a Romaacuteniaacutehoz csatolt teruumlleteken a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtt a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez mellett neacutegy nagyobb eacutes haacuterom kisebb magyar taacutersulat mű-koumldoumltt Ez 1928-ban lecsoumlkkent oumltre 1927-ben keacutet utazoacute taacutersulat is alakult de ezek hamarosan feloszlottak Veacuteguumll Baacutenffy Mikloacutes groacutef31 proacutebaacutelt aacutellandoacute magyar taacutersulatot szervezni ami szinteacuten meghiuacutesult A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes32 utaacuten a kolozsvaacuteri magyar taacutersulat az elhuacutezoacutedoacute eacutepuumllet-feluacutejiacutetaacutes miatt csak 1941 novem-bereacuteben tudott visszakoumlltoumlzni a Hunyadi teacuteri eacutepuumlletbe A főigazgatoacute baacuteroacute Ke-meacuteny Jaacutenos az igazgatoacute Taacuteray Ferenc33 volt

A nyitoacuteelőadaacuteson megjelentek a magyar politikai eacutelet vezető szemeacutelyiseacutegei A kormaacutenyzoacutet Hoacuteman Baacutelint kultuszminiszter keacutepviselte Jelen volt Baacutenffy Mik-loacutes felsőhaacutezi tag Teleki Beacutela az Erdeacutelyi Paacutert elnoumlke toumlbb aacutellamtitkaacuter a magyaror-

29 Id Lendvay Maacuterton (1807ndash1858) eacutenekes-sziacuteneacutesz rendező Neacutehaacuteny műkedvelő fel-leacutepeacutes utaacuten vaacuterosi iacuternokboacutel lett sziacuteneacutesz Első sikereit Nagyvaacuteradon aratta Pesten elő-szoumlr 1831-ben leacutepett fel Az 1830-as eacutevekben Kassa Kolozsvaacuter eacutes a budai Vaacutersziacutenhaacutez voltak főbb aacutellomaacuteshelyei A Nemzeti Sziacutenhaacuteznaacutel 1843-toacutel rendezett 1854-ben leacute-pett fel utoljaacutera

30 Őri Filep Istvaacuten (Őry Fuumlloumlpndash) 1790ndash92-ben az első pest-budai magyar taacutersulat tagja Az egyuumlttest magaacutenvagyonaacuteboacutel taacutemogatta Kolozsvaacuteron 1793-ban leacutepett elő-szoumlr sziacutenpadra 1794-ben Marosvaacutesaacuterhelyen tervet nyuacutejtott be a Nyelvmiacutevelő Taacutersa-saacutegnak sziacutenhaacutez leacutetrehozaacutesaacutera Tovaacutebbi eacuteletuacutetja ismeretlen

31 Groacutef Baacutenffy Mikloacutes (1873ndash1950) politikus iacuteroacute festő rendező diacuteszlet- eacutes jelmezter-vező Kuumlloumlnboumlző politikai aacutellami eacutes koumlzeacuteleti tisztseacutegeket toumlltoumltt be a Trianon előtti eacutes utaacuteni Magyarorszaacutegon valamint a kiraacutelyi Romaacuteniaacuteban Draacutemaacutekat iacutert amelyekhez gyakran maga tervezte a diacuteszleteket eacutes a jelmezeket Olykor Kisbaacuten Mikloacutes neacuteven je-lentek meg művei

32 1940-ben a fasiszta neacutemet eacutes olasz kormaacuteny Beacutecsben alaacuteiacutert maacutesodik hataacuteroza-taacutenak elnevezeacutese melynek alapjaacuten Magyarorszaacuteg visszakapta erdeacutelyi teruumlle teit 43 591 kmsup2-nyi teruumlletet csatoltak vissza Magyarorszaacuteghoz A magyar csapatok 1940 augusz tus 30-aacuten kezdteacutek meg a bevonulaacutest

33 Taacuteray Ferenc (1884ndash1961) sziacuteneacutesz rendező 1911ndash12-ben majd 1919-től 1924-ig a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez tagja a visszacsatolaacutes utaacuten igazgatoacuteja 1948-ban nyugalomba vo-nult eacutes Budapesten eacutelt

15

szaacutegi szellemi eacutelet kivaacuteloacutesaacutegai valamint a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez egykori tag-jai A diacuteszelőadaacuteson reacuteszletek hangzottak el a Hamletből emleacutekeztetve arra hogy az elcsatolaacutes előtti utolsoacute előadaacuteskeacutent is ezt laacutethatta a koumlzoumlnseacuteg Ezt koumlvetően Szentjoacutebi Szaboacute Laacuteszloacute keacutetfelvonaacutesos draacutemaacutejaacutera a Maacutetyaacutes kiraacutely vagy a neacutep szeretete a jaacutembor fejedelem iraacutentra valamint a Hunyadi Laacuteszloacute keresztmetszeteacutere keruumllt sor

Hamarosan kiosztottaacutek az Erdeacutely egeacutesz teruumlleteacutere szoacuteloacute jaacutetszaacutesi engedeacutelyeket amelyeket nyolcan kaptak meg

Baacuter az erdeacutelyi teruumlletek visszacsatolaacutesa kedvezőbb helyzetet teremtett a sziacuten-haacutezak szaacutemaacutera az eacuterintett magyarsaacuteg szaacutemos ellentmondaacutessal volt keacutenytelen szembeneacutezni Az 1939-ben eacuteletbe leacutepett maacutesodik zsidoacutetoumlrveacuteny az eacuterintettek ko-raacutebbi huacutesz szaacutezaleacutekos kvoacutetaacutejaacutet lecsoumlkkentette Ez azt jelentette hogy az eacutertelmi-seacutegi paacutelyaacutekon a toumlrveacuteny ndash bdquoa zsidoacutek teacuterfoglalaacutesaacutenak korlaacutetozaacutesa eacuterdekeacutebenrdquo ndash az eacuterintett szemeacutelyek araacutenyaacutet mindoumlssze 6-ban hataacuterozta meg Ez Kemeacuteny Jaacutenos főigazgatoacutet elkeruumllhetetlen inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutere keacutenyszeriacutetette Ennek el-leneacutere az egyik fővaacuterosi nyilas uacutejsaacuteg az Uacutej Magyarsaacuteg doumlrgedelmes cikkben aacutelliacute-totta pellengeacuterre a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutezat amieacutert a főigazgatoacute kuumlloumlnfeacutele manőverekkel proacutebaacutelja kijaacutetszani a faji toumlrveacutenyeket

1944 oktoacuteber 11-eacuten a szovjet csapatok bevonultak a vaacuterosba A Nemzeti Sziacuten-haacutezat ekkor Kolozsvaacuterroacutel Budapestre evakuaacuteltaacutek az operareacuteszleg pedig Szeged-re keruumllt 1945 juacuteniusaacuteban ismeacutet Janovics Jenő lett az igazgatoacute 1945 november 16-aacuten nyiacutelt meg uacutejra a Seacuteta teacuteri sziacutenhaacutez Janovics ezen a napon halt meg hetvenoumlt eacuteves koraacuteban Kiacuteseacutertetiesen megismeacutetlődoumltt a Trianon utaacuten kialakult helyzet Az erdeacutelyi magyar sziacuteneacuteszet uacutejra a nemzetiseacutegi sorsot volt keacutenytelen vaacutellalni

1944 oktoacutebereacuteben Nagyvaacuteradon is uacutejraindult a sziacutenjaacutetszaacutes előbb Vaacuterosi Sziacutenhaacutezkeacutent vaacutellalkozoacutei formaacuteban majd 1948 december 28-toacutel Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez neacuteven folytatta műkoumldeacuteseacutet 1946 maacutercius 10-aacuten Marosvaacutesaacuterhelyen megalakult az Aacutellami Szeacutekely Sziacutenhaacutez amelyet 1962-től Aacutellami Sziacutenhaacutez neacutev-re neveztek aacutet mivel romaacuten tagozattal is rendelkezett

Aradnak egeacuteszen 1948-ig nem volt ro-maacuten tagozata Joacutereacuteszt a nagyvaacuteradi Teat-rul de Vest vendeacutegszerepelt itt 1948-ban megalakult a Teatrul Romacircn de Stat Arad eacutes ez a magyar taacutersulat megszűneacute-seacutet is jelentette 1945-ben Temesvaacuteron ndash joacutereacuteszt műkedvelőkből ndash megalakult a Neacutepsziacutenhaacutez majd 1953-ban leacutetrejoumltt a Temesvaacuteri Aacutellami Sziacutenhaacutez amelyhez magyar tagozatot is szerveztek A Ro-maacuten Kommunista Paacutert ezt a nemzetiseacutegi

16

politika diadalakeacutent uumlnnepelte A magyar tagozat akkor kezdett erősoumldni amikor 1955-től a Szentgyoumlrgyi Istvaacuten Sziacutenműveacuteszeti Inteacutezet veacutegzős hallgatoacutei ide szerződ-tek 1957-ben oumlnaacutelloacute sziacutenhaacutez lett főrendezőjeacuteveacute az erdeacutelyi sziacutenhaacutez kiemelkedő alak-jaacutet Taub Jaacutenost34 nevezteacutek ki A rendszervaacuteltaacutes oacuteta Csiky Gergely neveacutet viseli

Sepsiszentgyoumlrgyoumln csak 1948-ban keruumllt sor sziacutenhaacutezalapiacutetaacutesra A romaacuteniai magyar politikai eacutes művelődeacutesi szervek vezetői kihasznaacuteltaacutek a nemzetiseacutegi poli-tika tereacuten mutatkozoacute viszonylag kedvező helyzetet eacutes a haacuteboruacute utaacuten szervező-doumltt kolozsvaacuteri Dolgozoacutek Sziacutenhaacutezaacuteboacutel leacutetrehoztaacutek az Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutezat 1987-ig oumlnaacutelloacutean műkoumldoumltt de ekkor romaacuten tagozatot is leacutetrehoztak 1989 utaacuten a magyar tagozat felvette Tamaacutesi Aacuteron neveacutet

Taub Jaacutenos mellett az erdeacutelyi sziacutenhaacutez koumlzelmuacuteltjaacutenak maacutesik kiemelkedő alakja Harag Gyoumlrgy35 volt aki 1953-ban a főiskola veacutegzős eacutevfolyamaacuteval sziacutenhaacute-

34 Taub Jaacutenos (1927ndash2010) rendező pedagoacutegus 1962-től a kolozsvaacuteri Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez főrendezője 1971-től a bukaresti Bulandra Sziacutenhaacutez tagja a bukaresti Sziacuten-haacutez- eacutes Filmfőiskola tanaacutera 1981-ben Izraelbe emigraacutelt a Habima tagja eacutes a tel-avi-vi egyetem tanaacutera volt Magyarorszaacutegon is szaacutemos alkalommal rendezett

35 Harag Gyoumlrgy (1925ndash1985) rendező sziacuteneacutesz Maacuter az oumltvenes eacutevekben is jelentős elő-adaacutesokat hozott leacutetre de leghiacuteresebb alkotaacutesai eacutelete utolsoacute maacutesfeacutel eacutevtizedeacuteben szuuml-lettek 1975-től eacutelete veacutegeacuteig a kolozsvaacuteri Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez főrendezője volt A haacuteboruacute utaacuteni sziacutenhaacutezi eacutelet kimagasloacute egyeacuteniseacutege Gyakran rendezett magyarorszaacute-gi sziacutenhaacutezakban is

17

zat alapiacutetott Nagybaacutenyaacuten majd haacuterom eacutevvel keacutesőbb aacutetkoumlltoumlzoumltt Szatmaacuterneacuteme-tibe Nagybaacutenya egyeacutebkeacutent patinaacutes sziacutenhaacutezi vaacuteros 1818-ban tartottaacutek ott az első előadaacutest A taacutersulatok gyakran csereacutelődtek Janovics Jenő kolozsvaacuteri taacutersulata is sokszor megfordult a vaacuterosban A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten hosszuacute ideig csak romaacuten nyelvű taacutersulatokat laacutethatott a koumlrnyeacutek koumlzoumlnseacutege

A keacutenyszerű szimbioacutezisnak amely mindkeacutet vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten suacutejtotta az erdeacute-lyi magyarokat volt azeacutert pozitiacutev hozadeacuteka is a romaacuten sziacutenhaacutez magas sziacutenvonala eacutes korszerűseacutege joacuteteacutekonyan hatott az egeacutesz magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutesra De ezt a magyarorszaacutegi sziacutenhaacutezi eacutelet meghataacuterozoacute alakjai sokaacuteig nem akartaacutek eacuteszrevenni

Felhasznaacutelt irodalom

Ferenczi Zoltaacuten A kolozsvaacuteri sziacuteneacuteszet eacutes sziacutenhaacutez toumlrteacutenete Kolozsvaacuter 1897Vaacuteli Beacutela Az aradi sziacuteneacuteszet toumlrteacutenete 1774ndash1889 Arad 1889Fekete Mihaacutely A temesvaacuteri sziacutenhaacutez toumlrteacutenete Temesvaacuter 1911Dr Olay Ferenc A magyar sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacutenete az utoacutedaacutellamok teruumlleteacuten 1918ndash

1928 Budapesti Szemle kuumlloumlnlenyomat 1929Enyedi Saacutendor Nemzeti sziacutenjaacutetszaacutesboacutel nemzetiseacutegi sziacutenjaacutetszaacutesba In Magyar sziacuten-

haacuteztoumlrteacutenet 1920ndash1949 771ndash805 Magyar koumlnyvklub 2005Koumltő Joacutezsef Politikum eacutes eszteacutetikum In Sziacutenhaacutez eacutes diktatuacutera 278ndash301 Corvi-

nandashOSZMI eacute n

Geacuteza Balogh Strongholds of Theatre in Greater Hungary Before and After Trianon (Part 1)On June 4 1920 as a conclusion of World War 1 the great powers signed the Peace Treaty in Versaille as a result of which annexing three quarters of our territory was annexed to Czechoslovakia Romania the Kingdom of Yugoslavia Italy (Rijeka) and Austria Hungary ceased to be a multi-ethnic country with a population of 7980183 only of the 20900000 remaining in the motherland A significant Hungarian minority came under foreign authority in the neighboring countries three and a half million Hungarian nationals with the Hungarian language as their mother tongue In the first part of his series the author gives an overview of the Transylvanian strongholds of Hungarian-language acting the long history of theatrical traditions in Kolozsvaacuter (Cluj-Napoca) Nagyvaacuterad (Oradea) Temesvaacuter (Timisoara) Arad Brassoacute (Braşov) and Szatmaacuter (Satu Mare) Ample evidence is given of how the continuation of these traditions was interrupted or made increasingly difficult by the Trianon Peace Treaty and the ongoing attempts to eradicate the institutional background of Transylvanian theatre The article looks at events which affected the operation of the theatre in Kolozsvaacuter during the Second Vienna Award and the arrival of Soviet troops Finally the foundation of new theatres in Transylvania over the past decades as well as the work of two outstanding artists Jaacutenos Taub and Gyoumlrgy Harag are discussed

18

SZABOacute ATTILA

Muacuteltfeldolgozaacutes eacutes taacutersadalmi emleacutekezetElmeacuteleti alapveteacutesek (2 reacutesz)

A muacutelt sziacutenreviteleacutere vaacutellalkozoacute kortaacuters koumlzeacutep-euroacutepai előadaacutesok szempontjaacute-boacutel is igen fontos a toumlrteacutenelem eacutes az emleacutekezet oumlsszefuumlggeacuteseacutenek keacuterdeacutese Miacuteg peacuteldaacuteul Franciaorszaacutegban divatos eacutes joumlvedelmező gyakorlat a muacutelt keacutenyszeres reprezentaacutecioacuteja reacutegioacutenkban ezt inkaacutebb kollektiacutev pszicheacutenk keacutenyszeriacutető erejeacute-nek koumlszoumlnhetjuumlk A toumlrteacutenelemmel szembeni szkepticizmus Koumlzeacutep-Euroacutepaacute-ban nem annyira elmeacuteleti megfontolaacutesokboacutel taacuteplaacutelkozik hanem inkaacutebb an-nak tudomaacutesul veacuteteleacuteből ered hogy a toumlrteacutenelem sarokpontjait időről időre radikaacutelis aacutetiacuteraacutesnak vetik alaacute A toumlbbnemzetiseacutegű reacutegioacutekban raacuteadaacutesul az egyes etnikai csoportok toumlrteacutenelmi narratiacutevaacuteja sokszor radikaacutelisan elteacuterő eacutertelmezeacute-seacutet adja ugyanazoknak az esemeacutenyeknek A szemeacutelyes csalaacutedi vagy kulturaacutelis emleacutekezet ezeacutert lehet a hivatalos toumlrteacutenelmi narratiacutevaacutek korrekcioacutejaacutenak eszkouml-ze Ugyanakkor azt is laacutetnunk kell hogy mind az emleacutekezet mind a toumlrteacute-nelem oacutehatatlanul aacutet van itatva kuumlloumlnfeacutele ideoloacutegiai előiacuteteacuteletekkel A doku-mentarista sziacutenhaacutez sok esetben az emleacutekezet (primeacuter) forraacutesaihoz nyuacutel hogy feluumlliacuterja a hivatalos (toumlrteacuteneti) narratiacutevaacutet vagy akaacuter a politikailag manipulaacutelt sajtoacuteban koumlzzeacutetett hiacutereket eacutes kommentaacuterokat A sziacutenhaacutez dialogikus tere sok-szor lehetőseacuteget kiacutenaacutel arra hogy ugyanazon nyilvaacutenos teacuterben toumlbb koumlzoumlsseacuteg egymaacutesnak ellentmondoacute emleacutekezete is megjelenhessen A toumlrteacutenelem a toumlr-teacutenetesiacuteteacutes kihiacutevaacutesa ugyanakkor ezeket a sziacutenhaacutezi előadaacutesokat is eacuterinti eleacuteg-seacuteges-e ha az előadaacutes kizaacuteroacutelag a koumlzoumlsseacutegi emleacutekezet mikro-narratiacutevaacuteit viszi sziacutenre aneacutelkuumll hogy legalaacutebb kiacuteseacuterletet tenne a taacutegabb toumlrteacutenelmi kontextus a nagy folyamatok az oksaacutegi viszonyok feltaacuteraacutesaacutera eacutes műveacuteszi formaacuteban valoacute megjeleniacuteteacuteseacutere

A muacuteltfeldolgozaacutes sziacutenhaacutezi operacionalizaacutelaacutesaacutehoz ugyancsak hasznos a kol-lektiacutev emleacutekezet maacutesik fontos elmeacutelete mely Jan eacutes Adelaida Assmann neveacute-hez koumltődik Az eredetileg egyiptoloacuteguskeacutent műkoumldő neacutemet haacutezaspaacuter koumlzoumlsen alkotta meg az emleacutekezetkutataacutes maacutera maacuter szeacuteles koumlrben elterjedt terminoloacute-

19

giai kereteacutet Jan Assmann1 első-sorban a kommunikatiacutev eacutes a kol-lektiacutev emleacutekezet praxisformaacuteinak megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere vaacutellalko-zik amit toumlbbnyire oacutekori peacuteldaacutek elemzeacuteseacutevel illusztraacutel miacuteg Aleida Assmann inkaacutebb az aacutetalakiacutetoacute erő-vel biacuteroacute emleacutekezettel foglalkozik eacutes leginkaacutebb a holokauszt feldol-gozaacutesaacuteroacutel iacuter

Jan Assmann2 szerint a kom-munikatiacutev emleacutekezet elsősorban informaacutelis gyakorlatokat takar eacutes időbeli terjedelme maximum szaacutez eacutev addig a kollektiacutev emleacuteke-zet igyekszik taacutevolsaacutegot tartani a mindennapoktoacutel A kommunikatiacutev emleacute-kezet a kizaacuteroacutelag a mindennapi kommunikaacutecioacutera eacutepuumll melynek jellemzői a non-specializaacutecioacute a szerepek reciprocitaacutesa a tematikus instabilitaacutes eacutes szerve-zetlenseacuteg Halbwachs3 szerint az emleacutekezetnek ezen tiacutepusa sem kizaacuteroacutelag egyeacute-ni hanem mindig taacutersadalmilag mediaacutelt eacutes egy csoportra vonatkozik hiszen az adott egyeacuten toumlbb csoporthoz is tartozhat (csalaacuted szakmai szervezet politikai paacutert egyesuumllet) eacutes iacutegy toumlbb kollektiacutev oumlnkeacuteppel eacutes emleacutekezettel biacuter Ahogy időben taacutevolodunk a jelenbeli emleacutekezőktől a kommunikatiacutev emleacutekezet hatoacute-mezeje annaacutel gyengeacutebb lesz miacuteg egy adott ponton tuacutel az emleacutekezeacutest maacuter csak a taacutergyi kultuacuteraacuteban kikristaacutelyosodott kommunikaacutecioacutes formaacutek tudjaacutek biz-tosiacutetani Ezek viszont nemcsak taacutergyak hanem igen sokfeacutele emleacutekek lehet-nek szoumlvegek keacutepek riacutetusok eacutepuumlletek emleacutekművek vaacuterosok vagy taacutejkeacutepek is melyek mnemotikus funkcioacutekkal biacuternak Halbwachs szerint ezek maacuter nem az emleacutekezet hanem a toumlrteacutenelem territoacuteriumaacutehoz tartoznak miacuteg Assmann uacutegy laacutetja hogy mivel ezek a taacutergyak ugyancsak oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a cso-

1 Jan ASSMANN Collective Memory and Cultural Identity ford John Czaplicka New German Critique No 65 Cultural HistoryCultural Studies (Spring ndash Summer 1995) 125ndash133 Duke University Press eredeti megjeleneacutes Kultur und Gedachtnis szerk Jan Assmann eacutes Tonio Houmllscher Frankfurt am Mein Suhrkamp 1988 919

Online httpwwwhistoryucsbedufacultymarcuseclasses201articles95Ass-mannCollMemNGCpdf eleacutereacutes 20161026

2 VERESS Daacuteniel Egy emleacutekezet-konferencia emleacutekezete Loci memoriae Hungari-cae konferencia 2011 httpkulterhu201111egy-emlekezet-konferencia-emle-kezete eleacutereacutes 2017 0403

3 Maurice HALBWACHS (Reims 1877 maacutercius 11 ndash Buchenwaldi koncentraacutecioacutes taacutebor 1945 maacutercius 16) francia filozoacutefus szocioloacutegus eacutes szociaacutelpszicholoacutegus a kol-lektiacutev emleacutekezet megfogalmazoacuteja eacutes jeles kutatoacuteja

Jan eacutes Adelaida Assmann a 2018-as Frankfurti Koumlnyv-vaacutesaacuteron (fotoacute Martin Kraft forraacutes wikimediaorg)

Taacutemogatoacutek

Felelős kiadoacute Vidnyaacutenszky Attila bull Felelős szerkesztő Szaacutesz Zsolt bull Szerkesztő Paacutelfi Aacutegnes bull Toumlrdelő-szerkesztő Szondi Bence bull Lapterv eacutes illusztraacutecioacute Beacutekeacutes Rozi bull Szerkesztőseacutegi titkaacuter Nagy Noeacutemi bull Belső munkataacutersak Verebes Ernő (vezető dramaturg) bull Rideg Zsoacutefia (dramaturg nemzetkoumlzi referens) bull Kozma Andraacutes (dramaturg oktataacutesi referens) bull Kulcsaacuter Edit (dramaturg kuumllkapcsolati referens) bull Kornya Istvaacuten (a Nemzeti Magazin főszerkesztője) bull Lukaacutecsy Gyoumlrgy (irodalmi munkataacuters) bull Eoumlri Szaboacute Zsolt (honlap-főszerkesztő fotograacutefus) bull Aacutellandoacute munkataacutersak Balogh Geacuteza sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneacutesz az UNIMA vezetőseacutegi tagja bull Toumlmoumlry Maacuterta (iacuteroacute-dramaturg sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneacutesz kultikus sziacutenhaacutez) bull Regős Jaacutenos (a Magyar Sziacuten-Jaacuteteacutekos Szoumlvetseacuteg elnoumlke alternatiacutev eacutes amatőr sziacutenhaacutezak) bull Ungvaacuteri Judit (uacutejsaacutegiacuteroacute) bull Durkoacuteneacute Varga Noacutera (nyelvtanaacuter angol fordiacutetoacute) bull Szerkesztőseacuteg Nemzeti Sziacutenhaacutez Buda-pest 1095 Bajor Gizi park 1 3 em 3221 bull Szerkesztőseacutegi fogadoacuteoacuteraacutek minden heacuteten kedden 17-től 19-ig bull Tel +36 1 476 68 76 bull E-mail szcenariumnemzetiszinhazhu bull Kiadja a Nemzeti Sziacutenhaacutez Nonprofit Zrt bull Bankszaacutemlaszaacutem 10300002-20116437-00003285 bull Adoacuteszaacutem 12519718-2-43 bull

Terjeszti a Nemzeti Sziacutenhaacutez bull Nyomdai munkaacutek Crew Print bull ISSN 2064-2695

SZERZŐINK

Balogh Geacuteza (1936) rendező sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneacutesz az UNIMA vezetőseacutegi tagja

Barba Eugenio (1936) sziacutenhaacutezi rendező az Odin Teatret alapiacutetoacuteja

Kosztolaacutenyi Dezső (1885ndash1936) iacuteroacute koumlltő műfordiacutetoacute kritikus esszeacuteista uacutejsaacutegiacuteroacute

Kulcsaacuter Edit (1963) a Nemzeti Sziacutenhaacutez dramaturgja

Paacutelfi Aacutegnes (1952) koumlltő esszeacuteiacuteroacute a Szcenaacuterium szerkesztője

Petri Gyoumlrgy (1943) koumlltő műfordiacutetoacute uacutejsaacutegiacuteroacute

Picon-Vallin Beacuteatrice (1946) sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute a paacuterizsi CNRS vezető kutatoacuteja

Regős Jaacutenos (1953) sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute a Sziacuten-Jaacuteteacutekos Szoumlvetseacuteg elnoumlke

Rideg Zsoacutefia (1970) műfordiacutetoacute a Nemzeti Sziacutenhaacutez dramaturgja

Schumann Peter (1934) rendező a Bread and Puppet Theater alapiacutetoacuteja

Szaboacute Attila (1983) sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneacutesz a PIMndashOSZMI igazgatoacute-helyettese

Ungvaacuteri Judit (1968) uacutejsaacutegiacuteroacute raacutedioacutes szerkesztő

Verebes Ernő (1962) iacuteroacute zeneszerző a Nemzeti Sziacutenhaacutez vezető dramaturgja

Vişniec Matei (1956) draacutemaiacuteroacute koumlltő uacutejsaacutegiacuteroacute

szcenaacuterium VII eacutevfolyam 6 szaacutem 2019 szeptember

TARTALOM

bekoumlszoumlntőKOSZTOLAacuteNYI DEZSŐ Rapszoacutedia bull 3

kultusz eacutes kaacutenonBALOGH GEacuteZA Nagy-Magyarorszaacuteg sziacutenhaacutezi fellegvaacuterai Trianon előtt eacutes utaacuten

(1 reacutesz) bull 5

SZABOacute ATTILA Muacuteltfeldolgozaacutes eacutes taacutersadalmi emleacutekezet Elmeacuteleti alapveteacutesek (2 reacutesz) bull 18

bdquoA folyamatos oumlnpusztiacutetaacutes megaacutelliacutetaacutesa ma a legnagyobb kihiacutevaacutesrdquo Peter Schumann-t Regős Jaacutenos keacuterdezte bull 24

EUGENIO BARBA Hogyan vaacutelik valaki sziacuteneacutesszeacute (2 reacutesz) bull 34

műhelyPETRI GYOumlRGY bdquohellipcsak Tartuffe-oumlt beszeacuteltetem versbenrdquo

A műfordiacutetoacute dilemmaacuteja bull 47

PAacuteLFI AacuteGNES A keacutepmutataacutes dicseacuterete Don Juan vs Tartuffe bull 53

BEacuteATRICE PICON-VALLIN Jurij Ljubimov 1968-as moszkvai Tartuffe-rendezeacutese bull 58

A Rocco eacutes fiveacuterei a Nemzeti Sziacutenhaacutezban Reacuteszlet az előadaacutes szoumlvegkoumlnyveacuteből bull 65

hang ndash sziacuten ndash keacutepSZABOacute ATTILA Praacutegai Quadriennaacuteleacute (1967ndash2019) bull 71

kilaacutetoacuteMATEI VIŞNIEC Avignon a konformizmus csapdaacutejaacuteban bull 91

UNGVAacuteRI JUDIT Generaacutecioacutek eacutes reacutegioacutek talaacutelkozaacutesi pontjaacuten A Magyar Sziacutenhaacutezak Kisvaacuterdai Fesztivaacuteljaacuteroacutel bull 98

Molnaacuter Istvaacuten legeacutenyest taacutencol 1942 (fotoacute Nagy Toumlhoumltoumlm forraacutes wikipediaorg)

3

bekoumlszoumlntő

Rapszoacutedia

Nincs ahova hazateacuterjekteacutenfergek mint a kiacuteseacuterteteacutejszaka

Suumlt a napfeacuteny meacutegse laacutetnaka magyar a nagyvilaacutegnakaacutervaacuteja

Megy az eacutelet jő az eacuteletebek vagyunk eacutes cseleacutedekbolondok

Jajgatok de nincs ki halljavizes a kalapom aljaa koumlnnytől

Jaj ha szaacutem egyet kiaacuteltnakitűzneacutem a kapufaacuterasziacutevemet

Csak csoumlndesen sziacutevem aludjjoacute nekem iacutegy joacute nekem uacutegyakaacuterhogy

Iacutegy veacutegezteacutek buacutes hatalmakolcsoacute viacutez a magyar harmatsaacuterba hull

Mit baacutenjaacutek ők Nevetnek őkvaacuternak aacutekaacutecos temetőkmireaacutenk

Eacutedesanyaacutem minek szuumllteacutelElhervadtaacutel megőszuumllteacutelhiaacuteba

1920

4

A Fellner eacutes Helmer aacuteltal tervezett Nemzeti Sziacutenhaacutez Kolozsvaacuteron egy 1914 előtt keacuteszuumllt felveacutetelen (fotoacute Deacuteri Muacutezeum Irodalmi Gyűjtemeacuteny forraacutes mandabhu)

5

kultusz eacutes kaacutenon

BALOGH GEacuteZA

Nagy-Magyarorszaacuteg sziacutenhaacutezi fellegvaacuterai Trianon előtt eacutes utaacuten1 reacutesz

Amikor 1920 juacutenius 4-eacuten a nagyhatalmak Versailles-ban alaacuteiacutertaacutek az első vi-laacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute beacutekeszerződeacutest az okmaacuteny hazaacutenk koraacutebbi teruumlleteacuteből 282 870 kmsup2-ből (Horvaacutet-Szlavonorszaacuteggal egyuumltt 325 311 kmsup2-ből) mindoumlssze 92 833 kmsup2-t hagyott meg a szaacutemunkra A toumlbbit ndash az orszaacuteg teruumlleteacutenek haacuterom-negyed reacuteszeacutet (72-aacutet) ndash Csehszlovaacutekiaacutehoz Romaacuteniaacutehoz a Jugoszlaacutev Kiraacutelysaacuteg-hoz valamint Olaszorszaacuteghoz (Fiume) eacutes Ausztriaacutehoz csa-tolta Magyarorszaacuteg megszűnt soknemzetiseacutegű orszaacuteg lenni Jelentős magyar kisebbseacuteg ke-ruumllt a szomszeacuted orszaacutegokhoz a 20 900 000 lakosboacutel mindoumlsz-sze 7 980 183 maradt az anya-orszaacutegban Haacuterom eacutes feacutelmillioacute magyar nemzetiseacutegű magyar anyanyelvű aacutellampolgaacuter keruumllt idegen fennhatoacutesaacuteg alaacute

A tragikus helyzet elemzeacute-se a toumlrteacuteneacuteszek feladata ez a cikksorozat csupaacuten a sziacutenhaacutez-toumlrteacutenet szempontjainak vizs-gaacutelataacutera vaacutellalkozik Magyarorszaacuteg szeacutetdarabolaacutesaacuteval olyan vaacuterosok is az uacutej or-szaacuteghataacuterokon tuacutelra keruumlltek mint Kolozsvaacuter a magyar sziacutenjaacutetszaacutes boumllcsője ahol 1794-ben az első magyar nyelvű Hamlet vagy Kassa ahol 1833-ban a Baacutenk baacuten ősbemutatoacuteja zajlott A magyar nemzeti sziacutenjaacuteteacutek jelentős reacuteszeacuteből

Mit vesziacutetett a magyar sziacuteneacuteszet Trianon aacuteltal ndash az Orszaacutegos Sziacuteneacuteszegyesuumllet aacuteltal keacutesziacutettetett teacuterkeacutep 1935-ből (rajzoloacute Abonyi Zoltaacuten forraacutes keptaroszkhu)

6

nemzetiseacutegi sziacutenjaacuteteacutek lett ami meacuteg kedvező koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt is komoly haacutetraacutenyokkal jaacuter

Amikor a magyar toumlrteacutenelem egyik legtragikusabb esemeacutenyeacutenek szaacutezadik eacutev-forduloacutejaacutera emleacutekezuumlnk uacutejra felmeruumll a keacuterdeacutes mieacutert eacuteppen Magyarorszaacutegnak kellett a legnagyobb aacuterat fizetnie azeacutert mert reacuteszt vett egy olyan haacuteboruacuteban amelynek kivaacuteltoacute okaihoz vajmi keveacutes koumlze volt

Erdeacutely

A magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacuteneteacutenek kezdetei Kolozsvaacuterhoz kapcsoloacutednak I Lipoacutet csaacuteszaacuter 1696-ban egeacutesz Magyarorszaacutegra eacutes Erdeacutelyre eacuterveacutenyes engedeacutelyt adomaacutenyozott Felvinczi Gyoumlrgynek1 sziacuteni előadaacutesok tartaacutesaacutera Egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbb a Fejeacuter-testveacuterek2 kezdemeacutenyezeacuteseacutere leacutetrejoumltt az első magyar nyelven jaacutet-szoacute hivataacutesos taacutersulat az Erdeacutelyi Magyar Nemes Sziacutenjaacutetszoacute Taacutersasaacuteg Első jaacutet-szoacutehelyuumlk groacutef Rheacutedey Mihaacutelyneacute haacutezaacutenak nagytermeacuteben volt Az első előadaacutes-ra 1792 december 17-eacuten keruumllt sor Egy eacutevvel keacutesőbb Koacutetsi Patkoacute Jaacutenos3 vette aacutet a taacutersulat vezeteacuteseacutet Kibeacuterelte a Fő teacuteren aacutelloacute Pataki Saacutemuel haacutez4 nagytermeacutet ahol 1808-ig jaacutetszottak Ekkor alakult ki az a műsorrend amelyben egyaraacutent he-lyet kaptak Shakespeare Moliegravere eacutes Schiller művei eredeti magyar darabok eacutes eacutenekes jaacuteteacutekok Amikor 1795-ben idősebb Wesseleacutenyi Mikloacutes baacuteroacute5 keruumllt me-ceacutenaacuteskeacutent eacutes vezetőkeacutent a taacutersulat eacuteleacutere Erdeacutelyben a Tiszaacutentuacutelon majd egeacutesz

1 Felvinczi Gyoumlrgy (Vintzi Felvintzi 1646ndash1650 koumlruumll ndash 1713 utaacuten) koumlltő draacutemaiacuteroacute sziacutenigazgatoacute A kolozsvaacuteri unitaacuterius teoloacutegiaacuten veacutegzett majd Torockoacuten rektor lett 1696 oktoacuteber 1-jeacuten beadvaacutenyban keacuterte a csaacuteszaacutertoacutel hogy neacutehaacuteny aacuteltala kikeacutepzett taacutersaacuteval egyuumltt bdquoilledelmes vidaacutem jaacuteteacutekokatrdquo eacutes trageacutediaacutekat adhasson elő Magyar-orszaacutegon Erdeacutelyben eacutes azok csatolt reacuteszein Az engedeacutelyt oktoacuteber 23-aacuten megkapta Kolozsvaacuteri előadaacutesairoacutel csak szaacutejhagyomaacuteny alapjaacuten van tudomaacutesunk Iacuteroacutei munkaacutes-saacutegaacutenak egyetlen jelentős darabja a Comico Tragoedia amely 1767-ben jelent meg előszoumlr nyomtataacutesban

2 Fejeacuter Jaacutenos (ndash) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute Torda vaacutermegyei birtokos nemesi csalaacutedboacutel szaacutermazott A kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium diaacutekja volt 1792-ben az első kolozs-vaacuteri magyar taacutersulat szervezője egy eacutevig igazgatoacuteja majd sziacuteneacutesze Fiveacutere Fejeacuter Ist-vaacuten (ndash) a taacutersulat alapiacutetoacute tagja

3 Koacutetsi Patkoacute Jaacutenos (1763ndash1842) sziacuteneacutesz draacutemaiacuteroacute fordiacutetoacute szakiacuteroacute sziacutenigazgatoacute Az első magyar Shakespeare-sziacuteneacutesz Egyike volt a korai magyar sziacutenműveacuteszet művelt iraacutenyiacutetoacuteinak Az Erdeacutelyi Magyar Sziacutenjaacutetszoacute Taacutersasaacuteg alapiacutetoacute tagja 1793-toacutel igazgatoacute-ja 1808-ban visszavonult a birtokaacutera eacutes egyetemes sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneteacutet iacuterta amelyből csak reacuteszletek keacuteszuumlltek el 1820-ban visszateacutert a kolozsvaacuteri taacutersulat eacuteleacutere

4 Pataki Saacutemuel (1765ndash1824) orvos 1790-ben eacutepuumllt keacutesei barokk-klasszicista polgaacuter-haacuteza

5 Id Wesseleacutenyi Mikloacutes baacuteroacute (1750ndash1809) draacutemaiacuteroacute műfordiacutetoacute sziacutenhaacutezigazgatoacute 1795-ben az erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutes aacuteltal kikuumlldoumltt sziacutenhaacutezi bizottsaacuteg tagja 1797-ben a bukaacutestoacutel mentette meg a kolozsvaacuteri taacutersulatot mert kifizette az adoacutessaacutegukat

7

Magyarorszaacutegon elterjesztette a magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutest Szerve-zett turneacutekkal biztosiacutetotta Nagy-vaacuterad Debrecen Marosvaacutesaacuterhely Deacutes Szeged eacutes Miskolc sziacutenhaacutezi el-laacutetaacutesaacutet 1806-ban a taacutersulat egy reacute-szeacutet Pestre kuumlldte ahol 1815-ig tar-tottak előadaacutesokat

Keacutesőbb a Wesseleacutenyi-loacuteiskola aacutetalakiacutetott eacutepuumlleteacuteben jaacutetszottak majd 1814-ben neacutehaacuteny eacutevre Maros-vaacutesaacuterhelyre koumlltoumlztek 1821 maacuter-cius 12-eacuten megnyiacutelt az első magyar kősziacutenhaacutez a Farkas utcaacuteban me-lyet koumlzadakozaacutesboacutel eacutepiacutetettek fel Az erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutes hataacuteroza-ta nemzeti jaacuteteacuteksziacutenneacute nyilvaacuteniacutetot-ta feluumlgyeleteacutet pedig az orszaacutegos sziacutenhaacutezi bizottsaacuteg laacutetta el A sza-badsaacutegharc levereacutese utaacuten elein-te neacutemet taacutersulat jaacutetszott benne de az uacutej főkormaacutenyzoacute inteacutezkedeacuteseacute-re a magyar egyuumlttes visszateacuterhetett az eacutepuumlletbe 1860-ban gyűjteacutest ren-deztek melynek eredmeacutenyekeacuteppen az eacutepuumllet 1871-re elnyerte veacutegleges formaacutejaacutet

1887-ben Ditroacutei Moacuter6 lett az igazgatoacute aki 1891-ben magyar cik-lust 1894ndash95-ben pedig Shakes-peare-ciklust rendezett Itt nevelte fel azt a kivaacuteloacute egyuumlttest amelyből toumlbb sziacute-neacuteszt szerződtetett az 1896-ban megnyiacuteloacute budapesti Viacutegsziacutenhaacutezhoz A kolozsvaacuteri taacutersulat egeacuteszen 1906-ig a Farkas utcai eacutepuumlletben jaacutetszott amikor aacutetadtaacutek a Fell-ner eacutes Helmer7 osztraacutek eacutepiacuteteacuteszek aacuteltal tervezett Hunyadi teacuteri sziacutenhaacutezat

6 Ditroacutei Moacuter (1851ndash1945) sziacuteneacutesz rendező sziacutenigazgatoacute 1874-ben a kolozsvaacuteri sziacutenhaacuteznaacutel kezdte a paacutelyaacutejaacutet majd Kassaacutera keruumllt ahol rendezőkeacutent is dolgozott 1887-ben megalakiacutetotta a Thaacutelia Sziacuteneacuteszszoumlvetkezetet de ugyanebben az eacutevben meghiacutevtaacutek a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez eacuteleacutere Műkoumldeacuteseacutehez fűződik a sziacutenhaacutez egyik feacutenyko-ra 1896-toacutel a budapesti Viacutegsziacutenhaacutez alapiacutetoacute igazgatoacuteja Legendaacutes taacutersulataacuteval uacutej kor-szakot nyitott a magyar sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacuteneteacuteben 1916-ban nyugalomba vonult

7 Ferdinand Fellner (1847ndash1916) eacutes Hermann Helmer (1849ndash1919) hiacuteres osztraacutek eacutepiacute-teacuteszek Koumlzeacutep-Euroacutepa szaacutemos sziacutenhaacutezaacutet tervezteacutek Az ő terveik alapjaacuten keacuteszuumllt toumlb-

Az 1821-ben eacutepuumllt reacutegi Nemzeti Sziacutenhaacutez a Farkas utcaacuteban egy 1900-ban keacuteszuumllt keacutepeslapon (forraacutes kepeslapokwordpresscom)

A Hunyadi teacuteri uacutej eacutepuumllet aacutetadaacutesi uumlnnepseacutege 1906 szeptember 8-aacuten (forraacutes kepeslapokwordpresscom)

8

Az uacutej eacutepuumlletben megnyiacutelt sziacutenhaacutez első igazgatoacuteja Janovics Jenő8 volt aki egeacute-szen az oumlsszeomlaacutesig vezette az inteacutezmeacutenyt A tiacutezes eacutes huacuteszas eacutevekben szervezett draacutemaciklusai ifjuacutesaacutegi eacutes munkaacutes-matineacutei sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneti jelentőseacutegűek

A Hunyadi teacuteri eacutepuumlletben 1919 szeptember 30-aacuten zajlott le az utolsoacute magyar nyelvű előadaacutes a Hamletet jaacutetszottaacutek Meg sem vaacuterva a trianoni beacutekeszerződeacutes alaacuteiacuteraacutesaacutet a Romaacuten Nemzeti Sziacutenhaacutez meacuteg 1919 decembereacuteben elfoglalta az eacutepuuml-letet Nemcsak a romaacuten proacutezai egyuumlttes műkoumldteteacutese volt az uacutej hatalom ceacutelja de nagyratoumlrő terveik koumlzoumltt operataacutersulat leacutetrehozaacutesa is szerepelt Az opera meg-

nyitaacutesaacutet az elcsatolaacutes első eacutevfor-duloacutejaacutera 1919 december 1-jeacutere tűzteacutek ki Az Aida bemutatoacutejaacute-val uumlnnepelteacutek az oumlluumlkbe hullott győzelmet

Janovics a magyar taacutersulattal a seacutetateacuteri Nyaacuteri Sziacutenkoumlrbe keacuteny-szeruumllt amelyet ő maga eacutepiacutette-tett meacuteg 1910-ben Műkoumldeacutesuumlk azonban nem tartott sokaacuteig Elő-adaacutesaikat ndash a jugoszlaacuteviai peacuteldaacutet koumlvetve ndash a hatoacutesaacutegok betiltot-taacutek Ekkor Janovics leveacutelben for-dult a kultuszminiszterhez aki hozzaacutejaacuterult hogy a koncesszioacutet egy eacutevre meghosszabbiacutetsaacutek Iacutegy

1926-ig megmaradhatott a sziacutenhaacutez reacutegi elnevezeacutese a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacuten-haacutez a Seacutetateacuteren is 1926 maacutercius 28-aacuten azonban megjelent egy toumlrveacuteny amely megtiltotta a kisebbseacutegek szaacutemaacutera a Nemzeti Sziacutenhaacutez elnevezeacutes hasznaacutelataacutet

1921-ben Sziacutenpaacutertoloacute Egyesuumlletek alakultak Janovics suacutelyos neheacutezseacutegek aacuteraacuten proacutebaacutelta fenntartani a magyar sziacutenjaacutetszaacutest Taacutergyalaacutesokat kezdemeacutenyezett a kultuszminiszteacuteriumban amelyhez maacutesik oumlt magyar sziacutenigazgatoacute is csatlako-zott A miniszter nyolc magyar taacutersulat műkoumldeacuteseacutet engedeacutelyezte haacuterom tovaacutebbi sziacutenhaacutez koncesszioacutejaacutet megvontaacutek Viszont eltoumlroumllteacutek az bdquoidegen nyelven jaacutetszoacuterdquo sziacutenhaacutezak 32-os jegyadoacutejaacutet Ugyanakkor megtiltottaacutek a magyarorszaacutegi műveacute-

bek koumlzoumltt a pesti Neacutepsziacutenhaacutez (1875) a Viacutegsziacutenhaacutez (1896) a Fővaacuterosi Operettsziacuten-haacutez (1898) a temesvaacuteri (1875) a szegedi (1883) a fiumei 1883) a tatai (1889) a kecskemeacuteti (1896) a pozsonyi (1886) eacutes a nagyvaacuteradi (1900) sziacutenhaacutez eacutepuumllete

8 Janovics Jenő (1872-1945) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutez- eacutes filmtoumlrteacuteneacutesz az erdeacutelyi sziacuten-jaacutetszaacutes kiemelkedő alakja 1896-ban szerződoumltt a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutezhoz eacutes a kolozs-vaacuteri egyetemen szerzett doktoraacutetust Csiky Gergely realizmusa ciacutemű dolgozataacuteval 190ndash-től 1930-ig a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez igazgatoacuteja majd főrendezője A magyar film-gyaacutertaacutes egyik uacutettoumlrője 1914-ben filmgyaacuterat alapiacutetott Kolozsvaacuteron 1920-ig 48 filmet forgatott Megiacuterta az erdeacutelyi neacutemafilmgyaacutertaacutes toumlrteacuteneteacutet

Az 1909-ben elkeacuteszuumllt seacutetateacuteri Nyaacuteri Sziacutenhaacutez eacutepuumllete korabeli keacutepeslapon (fotoacute Kolozsvaacuteri Akadeacutemiai Koumlnyvtaacuter forraacutes kolozsvari-kronikabloghu)

9

szek vendeacutegszerepleacuteseacutet Irredentizmus vaacutedjaacuteval megszűntetteacutek az Erdeacutelyi eacutes Baacute-naacuteti Sziacuteneacuteszegyesuumllet műkoumldeacuteseacutet

1933-ban baacuteroacute Kemeacuteny Jaacutenos9 vezeteacuteseacutevel megalakult a Thaacutelia Rt amelynek ceacutelja hogy a kisebbseacutegi eacutelet oumlsszes szellemi erejeacutet oumlsszefogjaacutek az erdeacutelyi magyar sziacutenjaacutetszaacutes megsegiacuteteacuteseacutere Aacutetvetteacutek a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutezi eacutelet iraacutenyiacutetaacutesaacutet előadaacute-saikat azonban Erdeacutely maacutes vaacuterosaiban is bemutattaacutek A Thaacutelia Rt kereteacuteben alakult ki a Keacutek madaacuter mozgalom amelynek elnevezeacuteseacutet Maeterlinck szimboli-kus mesedraacutemaacutejaacutenak a boldogsaacutegkereseacutes sziacutenpadi metaforaacutejaacutenak euroacutepai sikere sugallta 1937 juacuteniusaacuteban bemutattaacutek a reformaacutetus gimnaacutezium udvaraacuten Az em-ber trageacutediaacutejaacutet amely koraacutebban egeacutesz Romaacutenia teruumlleteacuten be volt tiltva A neacutep-sziacutenmű korszerűsiacuteteacuteseacutenek szaacutendeacuteka is jelezte a mozgalom tovaacutebbi szeacutelesedeacuteseacutet A neacutepműveleacutes meguacutejiacutetaacutesaacutenak jegyeacuteben keruumllt sziacutenre Kaacutedaacuter Imre10 rendezeacuteseacuteben a Jaacutenos viteacutez Koacutes Kaacuteroly diacuteszleteivel eacutes jelmezeivel Dsida Jenő előjaacuteteacutekaacuteval Az erdeacutelyi Helikon szervezeteacuteben leacutetrejoumltt vaacutellalkozaacutes 1940-ig műkoumldoumltt

1929-ben ndash az elcsatolaacutes oacuteta előszoumlr ndash sor keruumllt a kolozsvaacuteri taacutersulat budapes-ti vendeacutegjaacuteteacutekaacutera A kirobbanoacute sikerű szerepleacutesre az Uacutej Sziacutenhaacutezban11 eacutes a Zene-akadeacutemia nagytermeacuteben keruumllt sor A hazai eacutes az erdeacutelyi sajtoacute reacuteszletesen beszaacute-molt az esemeacutenyről A budapesti vendeacutegszerepleacutes neacutemi vigaszt jelentett a sziacutenhaacutez egyre suacutelyosabb gazdasaacutegi helyzeteacuteben Az eacutevad veacutegeacuten Janovics keacutet kolozsvaacuteri lapban is megjelentette keacutetseacutegbeesett iacuteraacutesaacutet amely taacutejeacutekoztatta a koumlzveacutelemeacutenyt a sziacutenhaacutez vaacutelsaacutegaacuteroacutel eacutes sajaacutet lemondaacutesaacuteroacutel bdquoA jelenteacutest nyugodtan szomoruacute je-lenteacutesnek nevezhetjuumlk mert annak bizonysaacutega hogy a kisebbseacutegi sziacutenhaacutezakkal szemben folytatott megkuumlloumlnboumlztetett baacutenaacutesmoacuted tiacutez eacutev utaacuten nemhogy enyhuumllt volna de egyre terhesebb Az elviselhetetlen terhek eacuterlelteacutek meg a sziacutenhaacutez mos-tani vezetőjeacuteben azt a keacutenyszerű elhataacuterozaacutest hogy a kilaacutetaacutestalan eacutes egyenlőt-len harcot feladja S ezt az elhataacuterozaacutest csak akkor lehet reviacutezioacute alaacute vinni ha re-meacutenyseacuteg lesz a terhek csoumlkkenteacuteseacutere az igazsaacutegtalansaacutegok megszuumlnteteacuteseacutererdquo12

9 Baacuteroacute Kemeacuteny Jaacutenos (1903ndash1971) meceacutenaacutes sziacutenhaacutezigazgatoacute sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute draacutema-iacuteroacute A főnemesi csalaacuted elszegeacutenyedett aacutegaacutenak tagjakeacutent egyeacuteves koraacuteban keruumllt visz-sza Erdeacutelybe 1930-ban a kolozsvaacuteri magyar sziacutenhaacutez igazgatoacuteja 1941 eacutes 1944 koumlzoumltt a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez főigazgatoacuteja A 2 vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten fizikai munkaacutes majd a Marosvaacutesaacuterhelyi Sziacutenműveacuteszeti Főiskola koumlnyvtaacuterosa keacutesőbb az Uacutej Eacutelet nevű lap munkataacutersa

10 Kaacutedaacuter Imre (1894ndash1972) sziacutenhaacutezigazgatoacute rendező draacutemaiacuteroacute műfordiacutetoacute A Tanaacutecs-koumlztaacutersasaacuteg bukaacutesa utaacuten Kolozsvaacuteron telepedett le Toumlbb lap főmunkataacutersa szer-kesztője főszerkesztője volt a huacuteszas eacutevekben 1933 eacutes 1940 koumlzoumltt a kolozsvaacuteri eacutes a nagyvaacuteradi Magyar Sziacutenhaacutez igazgatoacuteja 1940-től a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez ren-dezője 1944-től a budapesti Reformaacutetus Teoloacutegia tanaacutera

11 Budapesten a Reacutevay utca 18-ban 1927-ben megnyiacutelt inteacutezmeacuteny A helyeacuten keacutesőbb toumlbb maacutes taacutersulat is műkoumldoumltt Jelenleg a Centraacutel Sziacutenhaacutez otthona

12 Ellenzeacutek 1930 juacutenius 17 Ideacutezi Enyedi Saacutendor Nemzeti sziacutenjaacutetszaacutesboacutel nemzetiseacutegi sziacutenjaacutetszaacutesba In Magyar Sziacutenhaacuteztoumlrteacutenet 1920ndash1949 Magyar Koumlnyvklub Budapest 2005 p 780

10

Ezutaacuten meacuteg keacutet eacutevadon aacutet főrendezőkeacutent teveacutekenykedett majd 1933-toacutel az igazgatoacute Kaacutedaacuter Imre lett aki jelentősen uacutejjaacuteszervezte eacutes megfiataliacutetotta a taacutersu-latot A koumlvetkező eacutevekben műsorra tűzte a Hamletet a Lear kiraacutelyt a Roacutemeoacute eacutes Juacuteliaacutet a Csongor eacutes Tuumlndeacutet a Szent Johannaacutet a Liliomot az Eacutejjeli menedeacutekhelyet A neacutema leventeacutet a Baacutenk baacutent a Cyranoacutet eacutes a zeneacutes darabok sziacutenpadra aacutelliacutetaacutesa koumlzben is egyre nagyobb figyelmet fordiacutetott a sziacutenvonal emeleacuteseacutere

Nagyvaacuterad sziacuteneacuteszeteacutenek toumlrteacutenete is a 17 szaacutezadig nyuacutelik vissza meacuteghoz-zaacute negyven eacutevvel koraacutebbra mint Kolozsvaacutereacute A protestaacutens iskolai sziacutenjaacutetszaacutes-roacutel maacuter 1656-boacutel vannak adatok a jezsuitaacutekeacuteroacutel valamivel keacutesőbbi időkből az 1700-as eacutevek első eacutevtizedeiből a premontreiek rendjeacuteről pedig alig feacutel eacutevszaacutezad muacutelva Aacutem igazi szenzaacutecioacute hogy maacuter 1764-től magas szintű operajaacutetszaacutes hono-sodott meg a patinaacutes partiumi vaacuterosban A puumlspoumlki udvartartaacutesban Karl Ditters von Dittersdorf13 iraacutenyiacutetotta a zenei eacuteletet 1790-ben maacuter mint egy lehetseacuteges baacutezist emlegetteacutek Nagyvaacuteradot amelyet 1796-ban Fekete Ferenc14 taacutersulata ke-resett fel Joacute ideig a Fekete Sas fogadoacute nagytermeacuteben jaacutetszottak mely ugyan keacutet-szer is leeacutegett de mind a keacutetszer feluacutejiacutetottaacutek 1798ndash99-ben a kolozsvaacuteri taacutersulat vendeacutegeskedett a vaacuterosban 1799-től Kelemen Laacuteszloacute15 uacutejjaacuteszervezett egyuumlttese tartott előadaacutesokat

A szegediek 1808-ban vendeacutegszerepeltek a kolozsvaacuteriak 1810-ben bukkan-tak fel ismeacutet 1813-ban Debrecenből eacuterkeztek aktorok majd kuumlloumlnfeacutele utazoacute egyuumlttesek vaacuteltottaacutek egymaacutest A szabadsaacutegharc bukaacutesa utaacuten Kileacutenyi Daacutevid16 to-borzott uacutej taacutersulatot 1857-ben a vaacuteros maacuter terveket keacutesziacutettetett egy sziacutenhaacutez fel-eacutepiacuteteacuteseacutere de az első kiacuteseacuterlet nem jaacutert sikerrel Ehelyett a Rheacutedey-haacutez kertjeacuteben Heteacutenyi Joacutezsef17 eacutes a nagyvaacuteradi szuumlleteacutesű Molnaacuter Gyoumlrgy18 nyaacuteri sziacutenkoumlrt eacutepiacutet-13 Karl (Carl) Ditters von Dittersdorf (1739ndash1799) osztraacutek zeneszerző karmester

1765-ben lett a vaacuteradi puumlspoumlk karmestere Szaacutemos viacutegoperaacutet iacutert de munkaacutessaacutegaacutet Mozart e műfajbeli művei hamarosan haacutetteacuterbe szoriacutetottaacutek

14 Fekete Ferenc (bdquoFricsirdquo 1738 eacutes 1744 koumlzoumltt ndash 1823) sziacutenhaacutezvezető meceacutenaacutes a ko-lozsvaacuteri szabadkőműves paacuteholy alapiacutetoacuteja 1795-ben tervezetet keacutesziacutetett az erdeacutelyi dieacute taacutenak a magyar sziacuteneacuteszet aacutellandoacutesiacutetaacutesaacutera Az erdeacutelyi sziacuteneacuteszetet peacutenzzel eacutes jelme-zekkel taacutemogatta Az Erdeacutelyi Magyar Nyelvművelő Taacutersasaacuteg tagja

15 Kelemen Laacuteszloacute (1762ndash1814) az Első Magyar Jaacuteteacuteksziacuteni Taacutersasaacuteg alapiacutetoacute tagja majd vezetője 1795-től tisztviselő Nagyvaacuteradon Amikor veacutegleg toumlnkrement felhagyott a sziacuteneacuteszettel kaacutentor uumlgyveacuted eacutes iskolamester lett

16 Kileacutenyi Daacutevid (Killyeacutenyi Kocsis 1791ndash1852) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute fordiacutetoacute 1815-ben Pesten a lebontaacutesra iacuteteacutelt Rondellaacuteban meghuacutezoacutedott magyar taacutersulat tagja Az első magyar vaacutellalkozoacute-direktor Operaacutekat is jaacutetszoacute egyuumltteseacutevel az orszaacuteg szaacutemos vaacuterosaacute-ban felleacutepett 1828-ban ő nyitotta meg a miskolci sziacutenhaacutezat

17 Heteacutenyi Joacutezsef (1795ndash1872) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute 1820-ban leacutepett a paacutelyaacutera az 1830-as eacutevek koumlzepeacutetől vezetett videacuteki taacutersulatokat Ez a teveacutekenyseacutege főleg a sza-badsaacutegharc utaacuten volt jelentős mert szaacutemos vaacuterosban biztosiacutetotta a magyar sziacutenhaacutez jelenleacuteteacutet 1868-ban vonult vissza

18 Molnaacuter Gyoumlrgy (1830ndash1891) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutezvezető sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute 1848ndash49-ben honveacuted volt 1850-től erdeacutelyi taacutersulatoknaacutel műkoumldoumltt Kolozsvaacuteron Nagy-

11

tetett amely aztaacuten negyvenhaacuterom eacutevig volt hasznaacutelatban Az 1870-es eacutevekben Latabaacuter Endre19 E Ko-vaacutecs Gyula20 a szaacutezad veacutegeacuten pedig Szentgyoumlrgyi Istvaacuten21 Uacutejhaacutezy Ede eacutes Jaacuteszai Mari jaacutert a vaacuterosban rend-szeres vendeacutegszerepleacutesekre

1900 oktoacuteber 15-eacuten veacutegre meg-nyiacutelt a Fellner eacutes Helmer tervei sze-rint eacutepuumllt Szigligeti Sziacutenhaacutez A Hol-nap22 koumlre ndash Ady Biacuteroacute Lajos Juhaacutesz Gyula ndash rendszeresen iacutert kritikaacutekat a helyi sajtoacuteban 1909-ben itt mu-tattaacutek be Juhaacutesz Gyula Atalanta ciacutemű operettjeacutet Nagyvaacuteradon volt Strindberg Az apa eacutes Ibsen A vad-kacsa ciacutemű műveacutenek magyarorszaacutegi bemutatoacuteja

Temesvaacuteron az iskolai sziacutenjaacutetszaacutest 1726-toacutel 1773-ig a jezsuitaacutek keacutepviselteacutek A vaacuteros a 18 szaacutezadban a neacutemet vaacutendortaacutersulatok kedvelt jaacutetszoacutehelye volt 1828-ban a Kolozsvaacuterroacutel eacuterkező Erdeacutelyi Eacutenekes Taacutersasaacuteg tartott magyar nyel-vű előadaacutesokat Egressy Gaacutebor 1846-ban kidolgozott sziacutenikeruumlleti rendszereacuteben Temesvaacutert javasolta Arad-Temes megyei koumlzpontnak 1848-ban Feleky Mik-loacutes23 taacutersulata jaacutetszott a vaacuterosban

vaacuteradon Marosvaacutesaacuterhelyen jaacutetszott 1867 eacutes 1870 koumlzoumltt a fővaacuteros maacutesodik magyar nyelvű sziacutenhaacutezaacutenak a Budai Neacutepsziacutenhaacuteznak volt alapiacutetoacute igazgatoacuteja eacutes rendezője

19 Latabaacuter Endre (1811ndash1873) a hiacuteres sziacuteneacuteszdinasztia első tagja Proacutezaacutet operaacutet eacutes ope-rettet jaacutetszoacute egyuumlttese az egyik legkeresettebb eacutes legsikeresebb videacuteki taacutersulat volt Hiacuteres sziacuteneacuteszek egeacutesz sora jaacutetszott naacutela

20 E Kovaacutecs Gyula (Ecsedi 1839ndash1899) sziacuteneacutesz koumlltő rendező Főleg erdeacutelyi taacutersula-toknaacutel műkoumldoumltt 1865-től 1878-ig a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez tagja volt 1869ndash70-ben majd 1878ndash82-ben Pestre joumltt 1882-től veacutegleg Kolozsvaacuterra szerződoumltt Ki-emelkedő draacutemai sziacuteneacutesz Egressy Gaacutebor stiacutelusaacutenak folytatoacuteja volt

21 Szentgyoumlrgyi Istvaacuten (1842ndash1931) sziacuteneacuteszi paacutelyaacuteja Latabaacuter Endre taacutersulataacutenaacutel indult el majd Molnaacuter Gyoumlrgy Budai Neacutepsziacutenhaacutezaacutenaacutel jaacutetszott 1871-ben kezdte a hat eacutevti-zedes megszakiacutetaacutes neacutelkuumlli kolozsvaacuteri sziacuteneacuteszkedeacutest A korszak egyik legjelentősebb sziacutenműveacutesze volt Az utoacutekor uacutegy tartja szaacutemon mint Tiborc legemleacutekezetesebb ala-kiacutetoacutejaacutet

22 Holnap Irodalmi Taacutersasaacuteg (1808ndash1911) nagyvaacuteradi irodalmi koumlzoumlsseacuteg Irodalmi ma-tineacutekat eacutes keacutepzőműveacuteszeti taacuterlatokat rendezett Juhaacutesz Gyula Nagyvaacuteradroacutel valoacute taacute-vozaacutesaacuteval megszűnt

23 Feleky Mikloacutes (1818ndash1902) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutezigazgatoacute Suacutegoacutekeacutent kezdte a paacutelyaacutet de egy eacutev muacutelva maacuter Kolozsvaacuteron majd Brassoacuteban Marosvaacutesaacuterhelyen jaacutet-szott 1844-ben aacutetvette az igazgataacutest eacutes Kolozsvaacuteron Debrecenben Nagybecskere-ken műkoumldoumltt 1852-ben szerződtette a Nemzeti Sziacutenhaacutez 1884-ben a Vaacutersziacutenhaacutez-

A Nagyvaacuteradi Szigligeti Sziacutenhaacutez eacutepuumllete az aacutetadaacutes napjaacuten 1900 oktoacuteber 15-eacuten (forraacutes keptaroszkhu)

12

Temesvaacuter első kősziacutenhaacute-za Ferenc Joacutezsef Sziacutenhaacutez neacuteven 1875-ben nyiacutelt meg amelyben magyar eacutes neacutemet nyelven jaacutetszot-tak de szerb eacutes romaacuten taacutersulatok is laacutetogattaacutek a vaacuterost A magyar egyuumlttesek februaacutertoacutel viraacutegvasaacuter-napig tarthattak előadaacutesokat Az uacutej sziacutenikeruumlleti rendszerben Po-zsony eacutes Buda mellett Temes-vaacuter lett a harmadik aacutellomaacutes ahol neacutegy hoacutenapos eacutevadot lehetett tartani 1888-toacutel 1914-ig Krecsaacute-

nyi Ignaacutec24 hiacuteres taacutersulata jaacutetszott a vaacuterosban ahol 1899-től maacuter csak magyar nyelvű egyuumlttesek felleacutepeacuteseacutet engedeacutelyezteacutek

Aradon 1759 eacutes 1799 koumlzoumltt rendszeresen tartottak minorita iskolai elő-adaacutesokat Magyar nyelvű műkedvelő produkcioacuteroacutel 1777-ből maradt fenn az első adat A hivataacutesos sziacuteneacuteszet neacutemet taacutersulatok vendeacutegszerepleacuteseacutevel indult a

18 szaacutezad veacutegeacuten Az első magyar egyuumlttesek megjele-neacuteseacutere utaloacute első adatok bizonytalanok Azt tudni le-het hogy egy aradi kereskedő bizonyos Hirschl Jakab 1816-ban haacuteza mellett sajaacutet vaacutellalkozaacutesaacuteban sziacutenhaacute-zat eacutepiacutettetett amelyet neacutegy eacutevvel keacutesőbb neacutemet sziacute-neacuteszek nyitottak meg A magyar taacutersulatok koumlzuumll első a koraacutebban maacuter emliacutetett Kileacutenyi Daacutevid operaacutet is jaacutetszoacute egyuumltteseacutenek felleacutepeacutese volt meacuteg ugyanebben az eacutevben Szentjoacuteby Szaboacute Laacuteszloacute25 Maacutetyaacutes kiraacutely vagy a neacutep sze-retete ciacutemű darabjaacutet jaacutetszottaacutek amelyben valoacutesziacutenűleg Deacuteryneacute is felleacutepett

Hirschl sziacutenhaacuteza 1873-ig műkoumldoumltt

ban 1885-ben a Gyapjuacute utcai sziacutenhaacutezban volt igazgatoacute de mindkeacutet vaacutellalkozaacutesba be-lebukott Toumlbb viacutegjaacuteteacutekot iacutert eacutes szaacutemos darabot fordiacutetott

24 Krecsaacutenyi Ignaacutec (1844ndash1923) sziacuteneacutesz igazgatoacute 1863-ban a Budai Neacutepsziacutenhaacutezban kezdte a paacutelyaacutejaacutet 1873-ban lett sziacutenigazgatoacute Nemzetiseacutegi eacutes keacutetnyelvű vaacuterosok-ban jaacutetszott Pozsonytoacutel Fiumeacuteig Kassaacutetoacutel Temesvaacuterig Debrecentől Aradig eacutes Bu-daacuteig főleg a Felvideacuteken Erdeacutelyben Kaacuterpaacutetaljaacuten eacutes a Deacutelvideacuteken Műsoraacuten Shakes-peare-től Ibsenig eacutes Hauptmannig klasszikus eacutes modern szerzők egyaraacutent szerepel-tek Szaacutemos magyar sziacuteneacutesz felfedezője

25 Szentjoacuteby Szaboacute Laacuteszloacute (1767ndash1795) koumlltő iacuteroacute taniacutetoacute Nagyvaacuteradon majd tanaacuter Nagybaacutenyaacuten Az első magyar koumlztaacutersasaacutegi mozgalom leleplezeacutesekor halaacutelra iacuteteacutelteacutek majd buumlnteteacuteseacutet vaacuterfogsaacutegra vaacuteltoztattaacutek Baraacutetjaacuteval Batsaacutenyival egyuumltt rabosko-dott majd hamarosan meghalt

A temesvaacuteri Ferencz Joacutezsef Sziacutenhaacutez eacutepuumllete egy 19 szaacutezad veacutegeacuten keacuteszuumllt keacutepeslapon (forraacutes bedohu)

A Hirschl-feacutele sziacutenhaacutez mai romos aacutellapotaacuteban (forraacutes welkometoromaniaeu)

13

1868-ban sziacutenhaacutezeacutepiacutető bi-zottsaacuteg alakult amely hama-rosan megkezdte a vaacuteros uacutej sziacutenhaacutezaacutenak feleacutepiacuteteacuteseacutet Az el-keacuteszuumllt uacutej sziacutenhaacutezat 1874 szep-tember 21-eacuten nyitottaacutek meg Fe-renc Joacutezsef csaacuteszaacuter jelenleacuteteacuteben az eacutevad viszont csak oktoacuteber 3-aacuten vette kezdeteacutet a Baacutenk baacuten bemutatoacutejaacuteval 1883 feb ruaacuter 13-aacuten az eacutepuumllet leeacutegett Keacutet eacutev-vel keacutesőbb Krecsaacutenyi Ignaacutec taacuter-sulata avatta fel szerepleacuteseacutevel az uacutejra feleacutepuumllt sziacutenhaacutezat amely 1886-ban bemutatta Az ember trageacutediaacutejaacutet 1909-ben Nyaacuteri Sziacutenkoumlr eacutepuumllt a vaacuterosban amely 1939-ig műkoumldoumltt

A haacuteromnyelvű Brassoacuteban maacuter 1500-ban miszteacuteriumjaacuteteacutekot mutattak be a neacutemet domonkosok 1542-ben evangeacutelikus iskolai sziacutenjaacuteteacutek előadaacutesaacutera is sor ke-ruumllt A szaacutesz sziacutenieacutelet folyamatos toumlrteacuteneteacutehez a koraacuten megnyiacutelt kősziacutenhaacutez is hoz-zaacutetartozott A magyarok is a Bruumlnnerberbe-feacutele eacutepuumlletben leacuteptek fel 1822-ben a kolozsvaacuteri taacutersulat jaacutetszott itt A 20 szaacutezad elejeacuten leacutetrejoumltt a KassandashBrassoacute-i sziacute-nikeruumllet A huacuteszas eacutevek koumlzepeacutetől a leggyakoribb vendeacutegek ismeacutet a kolozsvaacute-riak voltak

Szatmaacuter sziacuteneacuteszeteacutevel kapcsolatosan a legkoraacutebbi adat hogy Szegedi Lőrinc26 1575-ben Theophaniaacutejaacutenak megiacuteraacutesaacutet szatmaacuteri gyuumllekezete komeacutediajaacutetszoacute igeacute-nyeacutevel indokolta A 17 szaacutezad koumlzepeacutetől 1771-ig a jezsuitaacutek aacutepoltaacutek a sziacutenjaacutet-szoacute hagyomaacutenyt 1790-ben Moacutericz Gyoumlrgy27 haacuteromtaguacute taacutersulata tartott haacuterom előadaacutest magyar nyelven A rendszeres hivataacutesos sziacutenjaacutetszaacutes 1814-ben kezdő-doumltt Egy Debrecenből eacuterkezett egyuumlttes tartott előadaacutest majd egy eacutevvel keacute-sőbb Balog Istvaacuten28 taacutersulata leacutepett fel A koumlvetkező eacutevtizedekben a sziacuteneacuteszek a Feheacuter haacutez fogadoacuteban a Csizmadia-sziacutenben a Jeney-csűrben eacutes a Kotroacute-kert-

26 Szegedi Lőrinc (ndash1596 koumlruumll) reformaacutetus egyhaacutezi iacuteroacute Wittenbergben majd Porosz-orszaacutegban tanult 1567-től Beacutekeacutesen lelkeacutesz eacutes esperes 1575-től Szatmaacuteron lelkeacutesz

27 Moacutericz Gyoumlrgy (Jaacutenosndash) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute Műkoumldeacutesi engedeacutelyeacutet az erdeacutelyi fő-kormaacutenyzoacutesaacuteg 1789 oktoacutebereacuteben aacutelliacutetotta ki Nagyszebenben ennek birtokaacuteban 1790 januaacuterjaacuteban Kolozsvaacuteron juacuteliusaacuteban Szatmaacuteron tartott haacuteromtaguacute taacutersulataacute-val előadaacutesokat Jelenlegi ismereteink szerint ez volt az első magyar vaacutendorsziacutentaacuter-sulat Műsora ismeretlen de valoacutesziacutenű hogy mutatvaacutenyoskeacutent is szoacuterakoztatta a kouml-zoumlnseacuteget

28 Balog Istvaacuten (1790ndash1873) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute draacutemaiacuteroacute fordiacutetoacute uumlgyveacuted Kisebb- nagyobb taacutersulatok eacuteleacuten az egeacutesz orszaacutegot bejaacuterta 1839-től a Pesti Magyar Sziacutenhaacutez illetve a Nemzeti Sziacutenhaacutez tagja 1857-ben uumlnnepelte 50 eacuteves sziacuteneacuteszi jubileumaacutet Szaacutemos bohoacutezatot fordiacutetott iacutert baacutebjaacuteteacutekokat eacutes betyaacutertoumlrteacuteneteket

Az aradi Nemzeti Sziacutenhaacutez eacutepuumllettoumlmbje egy a szaacutezadforduloacute idejeacuten keacuteszuumllt fotoacuten (forraacutes culturahu)

14

ben jaacutetszottak 1848 januaacuter 22-eacuten megnyiacutelt a vaacuteros sziacutenhaacutezeacutepuumllete A sziacutenhaacutez-avatoacute előadaacuteson id Lendvay Maacuterton29 is felleacutepett A szabadsaacutegharc utaacuten Molnaacuter Gyoumlrgy laacutetogatta meg előszoumlr a vaacuterost

Marosvaacutesaacuterhelyen maacuter az 1770-es eacutevekben magas szintű iskolai sziacutenjaacutetszaacutes volt Őri Filep Istvaacuten30 kolozsvaacuteri sziacuteneacutesz aacutellandoacute sziacutenhaacutez leacutetrehozaacutesaacutet kezdemeacutenyezte de csak 1803-ban keruumllt sor az első hivataacutesos előadaacutesra A kolozsvaacuteri taacutersulat Kotzebue darabjaacutet A neveleacutes formaacutelja az embert jaacutetszottaacutek maacutesfeacutel hoacutenapon keresztuumll 1815-től itt tartoacutezkodott a taacutersulat innen utaztak vendeacutegszerepleacutesekre is 1820-ban fel-eacutepuumllt a sziacutenhaacutezi előadaacutesok tartaacutesaacutera alkalmas Apolloacute Terem Az 1860-as eacutevekben a Transylvania Szaacutelloacute baacuteltermeacuteben jaacutetszottak 1884-ben sziacutenuumlgy-paacutertoloacute egylet ala-kult Az Erzseacutebet Sziacutenkoumlr 1909 maacutejusaacuteban nyiacutelt meg 1921-ben uacutejjaacuteszervezteacutek a sziacutenpaacutertoloacute egyesuumlletet 1932-től a Thaacutelia Rt egyik aacutellomaacuteshelye volt

Trianon utaacuten a Romaacuteniaacutehoz csatolt teruumlleteken a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtt a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez mellett neacutegy nagyobb eacutes haacuterom kisebb magyar taacutersulat mű-koumldoumltt Ez 1928-ban lecsoumlkkent oumltre 1927-ben keacutet utazoacute taacutersulat is alakult de ezek hamarosan feloszlottak Veacuteguumll Baacutenffy Mikloacutes groacutef31 proacutebaacutelt aacutellandoacute magyar taacutersulatot szervezni ami szinteacuten meghiuacutesult A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes32 utaacuten a kolozsvaacuteri magyar taacutersulat az elhuacutezoacutedoacute eacutepuumllet-feluacutejiacutetaacutes miatt csak 1941 novem-bereacuteben tudott visszakoumlltoumlzni a Hunyadi teacuteri eacutepuumlletbe A főigazgatoacute baacuteroacute Ke-meacuteny Jaacutenos az igazgatoacute Taacuteray Ferenc33 volt

A nyitoacuteelőadaacuteson megjelentek a magyar politikai eacutelet vezető szemeacutelyiseacutegei A kormaacutenyzoacutet Hoacuteman Baacutelint kultuszminiszter keacutepviselte Jelen volt Baacutenffy Mik-loacutes felsőhaacutezi tag Teleki Beacutela az Erdeacutelyi Paacutert elnoumlke toumlbb aacutellamtitkaacuter a magyaror-

29 Id Lendvay Maacuterton (1807ndash1858) eacutenekes-sziacuteneacutesz rendező Neacutehaacuteny műkedvelő fel-leacutepeacutes utaacuten vaacuterosi iacuternokboacutel lett sziacuteneacutesz Első sikereit Nagyvaacuteradon aratta Pesten elő-szoumlr 1831-ben leacutepett fel Az 1830-as eacutevekben Kassa Kolozsvaacuter eacutes a budai Vaacutersziacutenhaacutez voltak főbb aacutellomaacuteshelyei A Nemzeti Sziacutenhaacuteznaacutel 1843-toacutel rendezett 1854-ben leacute-pett fel utoljaacutera

30 Őri Filep Istvaacuten (Őry Fuumlloumlpndash) 1790ndash92-ben az első pest-budai magyar taacutersulat tagja Az egyuumlttest magaacutenvagyonaacuteboacutel taacutemogatta Kolozsvaacuteron 1793-ban leacutepett elő-szoumlr sziacutenpadra 1794-ben Marosvaacutesaacuterhelyen tervet nyuacutejtott be a Nyelvmiacutevelő Taacutersa-saacutegnak sziacutenhaacutez leacutetrehozaacutesaacutera Tovaacutebbi eacuteletuacutetja ismeretlen

31 Groacutef Baacutenffy Mikloacutes (1873ndash1950) politikus iacuteroacute festő rendező diacuteszlet- eacutes jelmezter-vező Kuumlloumlnboumlző politikai aacutellami eacutes koumlzeacuteleti tisztseacutegeket toumlltoumltt be a Trianon előtti eacutes utaacuteni Magyarorszaacutegon valamint a kiraacutelyi Romaacuteniaacuteban Draacutemaacutekat iacutert amelyekhez gyakran maga tervezte a diacuteszleteket eacutes a jelmezeket Olykor Kisbaacuten Mikloacutes neacuteven je-lentek meg művei

32 1940-ben a fasiszta neacutemet eacutes olasz kormaacuteny Beacutecsben alaacuteiacutert maacutesodik hataacuteroza-taacutenak elnevezeacutese melynek alapjaacuten Magyarorszaacuteg visszakapta erdeacutelyi teruumlle teit 43 591 kmsup2-nyi teruumlletet csatoltak vissza Magyarorszaacuteghoz A magyar csapatok 1940 augusz tus 30-aacuten kezdteacutek meg a bevonulaacutest

33 Taacuteray Ferenc (1884ndash1961) sziacuteneacutesz rendező 1911ndash12-ben majd 1919-től 1924-ig a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez tagja a visszacsatolaacutes utaacuten igazgatoacuteja 1948-ban nyugalomba vo-nult eacutes Budapesten eacutelt

15

szaacutegi szellemi eacutelet kivaacuteloacutesaacutegai valamint a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez egykori tag-jai A diacuteszelőadaacuteson reacuteszletek hangzottak el a Hamletből emleacutekeztetve arra hogy az elcsatolaacutes előtti utolsoacute előadaacuteskeacutent is ezt laacutethatta a koumlzoumlnseacuteg Ezt koumlvetően Szentjoacutebi Szaboacute Laacuteszloacute keacutetfelvonaacutesos draacutemaacutejaacutera a Maacutetyaacutes kiraacutely vagy a neacutep szeretete a jaacutembor fejedelem iraacutentra valamint a Hunyadi Laacuteszloacute keresztmetszeteacutere keruumllt sor

Hamarosan kiosztottaacutek az Erdeacutely egeacutesz teruumlleteacutere szoacuteloacute jaacutetszaacutesi engedeacutelyeket amelyeket nyolcan kaptak meg

Baacuter az erdeacutelyi teruumlletek visszacsatolaacutesa kedvezőbb helyzetet teremtett a sziacuten-haacutezak szaacutemaacutera az eacuterintett magyarsaacuteg szaacutemos ellentmondaacutessal volt keacutenytelen szembeneacutezni Az 1939-ben eacuteletbe leacutepett maacutesodik zsidoacutetoumlrveacuteny az eacuterintettek ko-raacutebbi huacutesz szaacutezaleacutekos kvoacutetaacutejaacutet lecsoumlkkentette Ez azt jelentette hogy az eacutertelmi-seacutegi paacutelyaacutekon a toumlrveacuteny ndash bdquoa zsidoacutek teacuterfoglalaacutesaacutenak korlaacutetozaacutesa eacuterdekeacutebenrdquo ndash az eacuterintett szemeacutelyek araacutenyaacutet mindoumlssze 6-ban hataacuterozta meg Ez Kemeacuteny Jaacutenos főigazgatoacutet elkeruumllhetetlen inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutere keacutenyszeriacutetette Ennek el-leneacutere az egyik fővaacuterosi nyilas uacutejsaacuteg az Uacutej Magyarsaacuteg doumlrgedelmes cikkben aacutelliacute-totta pellengeacuterre a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutezat amieacutert a főigazgatoacute kuumlloumlnfeacutele manőverekkel proacutebaacutelja kijaacutetszani a faji toumlrveacutenyeket

1944 oktoacuteber 11-eacuten a szovjet csapatok bevonultak a vaacuterosba A Nemzeti Sziacuten-haacutezat ekkor Kolozsvaacuterroacutel Budapestre evakuaacuteltaacutek az operareacuteszleg pedig Szeged-re keruumllt 1945 juacuteniusaacuteban ismeacutet Janovics Jenő lett az igazgatoacute 1945 november 16-aacuten nyiacutelt meg uacutejra a Seacuteta teacuteri sziacutenhaacutez Janovics ezen a napon halt meg hetvenoumlt eacuteves koraacuteban Kiacuteseacutertetiesen megismeacutetlődoumltt a Trianon utaacuten kialakult helyzet Az erdeacutelyi magyar sziacuteneacuteszet uacutejra a nemzetiseacutegi sorsot volt keacutenytelen vaacutellalni

1944 oktoacutebereacuteben Nagyvaacuteradon is uacutejraindult a sziacutenjaacutetszaacutes előbb Vaacuterosi Sziacutenhaacutezkeacutent vaacutellalkozoacutei formaacuteban majd 1948 december 28-toacutel Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez neacuteven folytatta műkoumldeacuteseacutet 1946 maacutercius 10-aacuten Marosvaacutesaacuterhelyen megalakult az Aacutellami Szeacutekely Sziacutenhaacutez amelyet 1962-től Aacutellami Sziacutenhaacutez neacutev-re neveztek aacutet mivel romaacuten tagozattal is rendelkezett

Aradnak egeacuteszen 1948-ig nem volt ro-maacuten tagozata Joacutereacuteszt a nagyvaacuteradi Teat-rul de Vest vendeacutegszerepelt itt 1948-ban megalakult a Teatrul Romacircn de Stat Arad eacutes ez a magyar taacutersulat megszűneacute-seacutet is jelentette 1945-ben Temesvaacuteron ndash joacutereacuteszt műkedvelőkből ndash megalakult a Neacutepsziacutenhaacutez majd 1953-ban leacutetrejoumltt a Temesvaacuteri Aacutellami Sziacutenhaacutez amelyhez magyar tagozatot is szerveztek A Ro-maacuten Kommunista Paacutert ezt a nemzetiseacutegi

16

politika diadalakeacutent uumlnnepelte A magyar tagozat akkor kezdett erősoumldni amikor 1955-től a Szentgyoumlrgyi Istvaacuten Sziacutenműveacuteszeti Inteacutezet veacutegzős hallgatoacutei ide szerződ-tek 1957-ben oumlnaacutelloacute sziacutenhaacutez lett főrendezőjeacuteveacute az erdeacutelyi sziacutenhaacutez kiemelkedő alak-jaacutet Taub Jaacutenost34 nevezteacutek ki A rendszervaacuteltaacutes oacuteta Csiky Gergely neveacutet viseli

Sepsiszentgyoumlrgyoumln csak 1948-ban keruumllt sor sziacutenhaacutezalapiacutetaacutesra A romaacuteniai magyar politikai eacutes művelődeacutesi szervek vezetői kihasznaacuteltaacutek a nemzetiseacutegi poli-tika tereacuten mutatkozoacute viszonylag kedvező helyzetet eacutes a haacuteboruacute utaacuten szervező-doumltt kolozsvaacuteri Dolgozoacutek Sziacutenhaacutezaacuteboacutel leacutetrehoztaacutek az Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutezat 1987-ig oumlnaacutelloacutean műkoumldoumltt de ekkor romaacuten tagozatot is leacutetrehoztak 1989 utaacuten a magyar tagozat felvette Tamaacutesi Aacuteron neveacutet

Taub Jaacutenos mellett az erdeacutelyi sziacutenhaacutez koumlzelmuacuteltjaacutenak maacutesik kiemelkedő alakja Harag Gyoumlrgy35 volt aki 1953-ban a főiskola veacutegzős eacutevfolyamaacuteval sziacutenhaacute-

34 Taub Jaacutenos (1927ndash2010) rendező pedagoacutegus 1962-től a kolozsvaacuteri Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez főrendezője 1971-től a bukaresti Bulandra Sziacutenhaacutez tagja a bukaresti Sziacuten-haacutez- eacutes Filmfőiskola tanaacutera 1981-ben Izraelbe emigraacutelt a Habima tagja eacutes a tel-avi-vi egyetem tanaacutera volt Magyarorszaacutegon is szaacutemos alkalommal rendezett

35 Harag Gyoumlrgy (1925ndash1985) rendező sziacuteneacutesz Maacuter az oumltvenes eacutevekben is jelentős elő-adaacutesokat hozott leacutetre de leghiacuteresebb alkotaacutesai eacutelete utolsoacute maacutesfeacutel eacutevtizedeacuteben szuuml-lettek 1975-től eacutelete veacutegeacuteig a kolozsvaacuteri Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez főrendezője volt A haacuteboruacute utaacuteni sziacutenhaacutezi eacutelet kimagasloacute egyeacuteniseacutege Gyakran rendezett magyarorszaacute-gi sziacutenhaacutezakban is

17

zat alapiacutetott Nagybaacutenyaacuten majd haacuterom eacutevvel keacutesőbb aacutetkoumlltoumlzoumltt Szatmaacuterneacuteme-tibe Nagybaacutenya egyeacutebkeacutent patinaacutes sziacutenhaacutezi vaacuteros 1818-ban tartottaacutek ott az első előadaacutest A taacutersulatok gyakran csereacutelődtek Janovics Jenő kolozsvaacuteri taacutersulata is sokszor megfordult a vaacuterosban A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten hosszuacute ideig csak romaacuten nyelvű taacutersulatokat laacutethatott a koumlrnyeacutek koumlzoumlnseacutege

A keacutenyszerű szimbioacutezisnak amely mindkeacutet vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten suacutejtotta az erdeacute-lyi magyarokat volt azeacutert pozitiacutev hozadeacuteka is a romaacuten sziacutenhaacutez magas sziacutenvonala eacutes korszerűseacutege joacuteteacutekonyan hatott az egeacutesz magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutesra De ezt a magyarorszaacutegi sziacutenhaacutezi eacutelet meghataacuterozoacute alakjai sokaacuteig nem akartaacutek eacuteszrevenni

Felhasznaacutelt irodalom

Ferenczi Zoltaacuten A kolozsvaacuteri sziacuteneacuteszet eacutes sziacutenhaacutez toumlrteacutenete Kolozsvaacuter 1897Vaacuteli Beacutela Az aradi sziacuteneacuteszet toumlrteacutenete 1774ndash1889 Arad 1889Fekete Mihaacutely A temesvaacuteri sziacutenhaacutez toumlrteacutenete Temesvaacuter 1911Dr Olay Ferenc A magyar sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacutenete az utoacutedaacutellamok teruumlleteacuten 1918ndash

1928 Budapesti Szemle kuumlloumlnlenyomat 1929Enyedi Saacutendor Nemzeti sziacutenjaacutetszaacutesboacutel nemzetiseacutegi sziacutenjaacutetszaacutesba In Magyar sziacuten-

haacuteztoumlrteacutenet 1920ndash1949 771ndash805 Magyar koumlnyvklub 2005Koumltő Joacutezsef Politikum eacutes eszteacutetikum In Sziacutenhaacutez eacutes diktatuacutera 278ndash301 Corvi-

nandashOSZMI eacute n

Geacuteza Balogh Strongholds of Theatre in Greater Hungary Before and After Trianon (Part 1)On June 4 1920 as a conclusion of World War 1 the great powers signed the Peace Treaty in Versaille as a result of which annexing three quarters of our territory was annexed to Czechoslovakia Romania the Kingdom of Yugoslavia Italy (Rijeka) and Austria Hungary ceased to be a multi-ethnic country with a population of 7980183 only of the 20900000 remaining in the motherland A significant Hungarian minority came under foreign authority in the neighboring countries three and a half million Hungarian nationals with the Hungarian language as their mother tongue In the first part of his series the author gives an overview of the Transylvanian strongholds of Hungarian-language acting the long history of theatrical traditions in Kolozsvaacuter (Cluj-Napoca) Nagyvaacuterad (Oradea) Temesvaacuter (Timisoara) Arad Brassoacute (Braşov) and Szatmaacuter (Satu Mare) Ample evidence is given of how the continuation of these traditions was interrupted or made increasingly difficult by the Trianon Peace Treaty and the ongoing attempts to eradicate the institutional background of Transylvanian theatre The article looks at events which affected the operation of the theatre in Kolozsvaacuter during the Second Vienna Award and the arrival of Soviet troops Finally the foundation of new theatres in Transylvania over the past decades as well as the work of two outstanding artists Jaacutenos Taub and Gyoumlrgy Harag are discussed

18

SZABOacute ATTILA

Muacuteltfeldolgozaacutes eacutes taacutersadalmi emleacutekezetElmeacuteleti alapveteacutesek (2 reacutesz)

A muacutelt sziacutenreviteleacutere vaacutellalkozoacute kortaacuters koumlzeacutep-euroacutepai előadaacutesok szempontjaacute-boacutel is igen fontos a toumlrteacutenelem eacutes az emleacutekezet oumlsszefuumlggeacuteseacutenek keacuterdeacutese Miacuteg peacuteldaacuteul Franciaorszaacutegban divatos eacutes joumlvedelmező gyakorlat a muacutelt keacutenyszeres reprezentaacutecioacuteja reacutegioacutenkban ezt inkaacutebb kollektiacutev pszicheacutenk keacutenyszeriacutető erejeacute-nek koumlszoumlnhetjuumlk A toumlrteacutenelemmel szembeni szkepticizmus Koumlzeacutep-Euroacutepaacute-ban nem annyira elmeacuteleti megfontolaacutesokboacutel taacuteplaacutelkozik hanem inkaacutebb an-nak tudomaacutesul veacuteteleacuteből ered hogy a toumlrteacutenelem sarokpontjait időről időre radikaacutelis aacutetiacuteraacutesnak vetik alaacute A toumlbbnemzetiseacutegű reacutegioacutekban raacuteadaacutesul az egyes etnikai csoportok toumlrteacutenelmi narratiacutevaacuteja sokszor radikaacutelisan elteacuterő eacutertelmezeacute-seacutet adja ugyanazoknak az esemeacutenyeknek A szemeacutelyes csalaacutedi vagy kulturaacutelis emleacutekezet ezeacutert lehet a hivatalos toumlrteacutenelmi narratiacutevaacutek korrekcioacutejaacutenak eszkouml-ze Ugyanakkor azt is laacutetnunk kell hogy mind az emleacutekezet mind a toumlrteacute-nelem oacutehatatlanul aacutet van itatva kuumlloumlnfeacutele ideoloacutegiai előiacuteteacuteletekkel A doku-mentarista sziacutenhaacutez sok esetben az emleacutekezet (primeacuter) forraacutesaihoz nyuacutel hogy feluumlliacuterja a hivatalos (toumlrteacuteneti) narratiacutevaacutet vagy akaacuter a politikailag manipulaacutelt sajtoacuteban koumlzzeacutetett hiacutereket eacutes kommentaacuterokat A sziacutenhaacutez dialogikus tere sok-szor lehetőseacuteget kiacutenaacutel arra hogy ugyanazon nyilvaacutenos teacuterben toumlbb koumlzoumlsseacuteg egymaacutesnak ellentmondoacute emleacutekezete is megjelenhessen A toumlrteacutenelem a toumlr-teacutenetesiacuteteacutes kihiacutevaacutesa ugyanakkor ezeket a sziacutenhaacutezi előadaacutesokat is eacuterinti eleacuteg-seacuteges-e ha az előadaacutes kizaacuteroacutelag a koumlzoumlsseacutegi emleacutekezet mikro-narratiacutevaacuteit viszi sziacutenre aneacutelkuumll hogy legalaacutebb kiacuteseacuterletet tenne a taacutegabb toumlrteacutenelmi kontextus a nagy folyamatok az oksaacutegi viszonyok feltaacuteraacutesaacutera eacutes műveacuteszi formaacuteban valoacute megjeleniacuteteacuteseacutere

A muacuteltfeldolgozaacutes sziacutenhaacutezi operacionalizaacutelaacutesaacutehoz ugyancsak hasznos a kol-lektiacutev emleacutekezet maacutesik fontos elmeacutelete mely Jan eacutes Adelaida Assmann neveacute-hez koumltődik Az eredetileg egyiptoloacuteguskeacutent műkoumldő neacutemet haacutezaspaacuter koumlzoumlsen alkotta meg az emleacutekezetkutataacutes maacutera maacuter szeacuteles koumlrben elterjedt terminoloacute-

19

giai kereteacutet Jan Assmann1 első-sorban a kommunikatiacutev eacutes a kol-lektiacutev emleacutekezet praxisformaacuteinak megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere vaacutellalko-zik amit toumlbbnyire oacutekori peacuteldaacutek elemzeacuteseacutevel illusztraacutel miacuteg Aleida Assmann inkaacutebb az aacutetalakiacutetoacute erő-vel biacuteroacute emleacutekezettel foglalkozik eacutes leginkaacutebb a holokauszt feldol-gozaacutesaacuteroacutel iacuter

Jan Assmann2 szerint a kom-munikatiacutev emleacutekezet elsősorban informaacutelis gyakorlatokat takar eacutes időbeli terjedelme maximum szaacutez eacutev addig a kollektiacutev emleacuteke-zet igyekszik taacutevolsaacutegot tartani a mindennapoktoacutel A kommunikatiacutev emleacute-kezet a kizaacuteroacutelag a mindennapi kommunikaacutecioacutera eacutepuumll melynek jellemzői a non-specializaacutecioacute a szerepek reciprocitaacutesa a tematikus instabilitaacutes eacutes szerve-zetlenseacuteg Halbwachs3 szerint az emleacutekezetnek ezen tiacutepusa sem kizaacuteroacutelag egyeacute-ni hanem mindig taacutersadalmilag mediaacutelt eacutes egy csoportra vonatkozik hiszen az adott egyeacuten toumlbb csoporthoz is tartozhat (csalaacuted szakmai szervezet politikai paacutert egyesuumllet) eacutes iacutegy toumlbb kollektiacutev oumlnkeacuteppel eacutes emleacutekezettel biacuter Ahogy időben taacutevolodunk a jelenbeli emleacutekezőktől a kommunikatiacutev emleacutekezet hatoacute-mezeje annaacutel gyengeacutebb lesz miacuteg egy adott ponton tuacutel az emleacutekezeacutest maacuter csak a taacutergyi kultuacuteraacuteban kikristaacutelyosodott kommunikaacutecioacutes formaacutek tudjaacutek biz-tosiacutetani Ezek viszont nemcsak taacutergyak hanem igen sokfeacutele emleacutekek lehet-nek szoumlvegek keacutepek riacutetusok eacutepuumlletek emleacutekművek vaacuterosok vagy taacutejkeacutepek is melyek mnemotikus funkcioacutekkal biacuternak Halbwachs szerint ezek maacuter nem az emleacutekezet hanem a toumlrteacutenelem territoacuteriumaacutehoz tartoznak miacuteg Assmann uacutegy laacutetja hogy mivel ezek a taacutergyak ugyancsak oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a cso-

1 Jan ASSMANN Collective Memory and Cultural Identity ford John Czaplicka New German Critique No 65 Cultural HistoryCultural Studies (Spring ndash Summer 1995) 125ndash133 Duke University Press eredeti megjeleneacutes Kultur und Gedachtnis szerk Jan Assmann eacutes Tonio Houmllscher Frankfurt am Mein Suhrkamp 1988 919

Online httpwwwhistoryucsbedufacultymarcuseclasses201articles95Ass-mannCollMemNGCpdf eleacutereacutes 20161026

2 VERESS Daacuteniel Egy emleacutekezet-konferencia emleacutekezete Loci memoriae Hungari-cae konferencia 2011 httpkulterhu201111egy-emlekezet-konferencia-emle-kezete eleacutereacutes 2017 0403

3 Maurice HALBWACHS (Reims 1877 maacutercius 11 ndash Buchenwaldi koncentraacutecioacutes taacutebor 1945 maacutercius 16) francia filozoacutefus szocioloacutegus eacutes szociaacutelpszicholoacutegus a kol-lektiacutev emleacutekezet megfogalmazoacuteja eacutes jeles kutatoacuteja

Jan eacutes Adelaida Assmann a 2018-as Frankfurti Koumlnyv-vaacutesaacuteron (fotoacute Martin Kraft forraacutes wikimediaorg)

szcenaacuterium VII eacutevfolyam 6 szaacutem 2019 szeptember

TARTALOM

bekoumlszoumlntőKOSZTOLAacuteNYI DEZSŐ Rapszoacutedia bull 3

kultusz eacutes kaacutenonBALOGH GEacuteZA Nagy-Magyarorszaacuteg sziacutenhaacutezi fellegvaacuterai Trianon előtt eacutes utaacuten

(1 reacutesz) bull 5

SZABOacute ATTILA Muacuteltfeldolgozaacutes eacutes taacutersadalmi emleacutekezet Elmeacuteleti alapveteacutesek (2 reacutesz) bull 18

bdquoA folyamatos oumlnpusztiacutetaacutes megaacutelliacutetaacutesa ma a legnagyobb kihiacutevaacutesrdquo Peter Schumann-t Regős Jaacutenos keacuterdezte bull 24

EUGENIO BARBA Hogyan vaacutelik valaki sziacuteneacutesszeacute (2 reacutesz) bull 34

műhelyPETRI GYOumlRGY bdquohellipcsak Tartuffe-oumlt beszeacuteltetem versbenrdquo

A műfordiacutetoacute dilemmaacuteja bull 47

PAacuteLFI AacuteGNES A keacutepmutataacutes dicseacuterete Don Juan vs Tartuffe bull 53

BEacuteATRICE PICON-VALLIN Jurij Ljubimov 1968-as moszkvai Tartuffe-rendezeacutese bull 58

A Rocco eacutes fiveacuterei a Nemzeti Sziacutenhaacutezban Reacuteszlet az előadaacutes szoumlvegkoumlnyveacuteből bull 65

hang ndash sziacuten ndash keacutepSZABOacute ATTILA Praacutegai Quadriennaacuteleacute (1967ndash2019) bull 71

kilaacutetoacuteMATEI VIŞNIEC Avignon a konformizmus csapdaacutejaacuteban bull 91

UNGVAacuteRI JUDIT Generaacutecioacutek eacutes reacutegioacutek talaacutelkozaacutesi pontjaacuten A Magyar Sziacutenhaacutezak Kisvaacuterdai Fesztivaacuteljaacuteroacutel bull 98

Molnaacuter Istvaacuten legeacutenyest taacutencol 1942 (fotoacute Nagy Toumlhoumltoumlm forraacutes wikipediaorg)

3

bekoumlszoumlntő

Rapszoacutedia

Nincs ahova hazateacuterjekteacutenfergek mint a kiacuteseacuterteteacutejszaka

Suumlt a napfeacuteny meacutegse laacutetnaka magyar a nagyvilaacutegnakaacutervaacuteja

Megy az eacutelet jő az eacuteletebek vagyunk eacutes cseleacutedekbolondok

Jajgatok de nincs ki halljavizes a kalapom aljaa koumlnnytől

Jaj ha szaacutem egyet kiaacuteltnakitűzneacutem a kapufaacuterasziacutevemet

Csak csoumlndesen sziacutevem aludjjoacute nekem iacutegy joacute nekem uacutegyakaacuterhogy

Iacutegy veacutegezteacutek buacutes hatalmakolcsoacute viacutez a magyar harmatsaacuterba hull

Mit baacutenjaacutek ők Nevetnek őkvaacuternak aacutekaacutecos temetőkmireaacutenk

Eacutedesanyaacutem minek szuumllteacutelElhervadtaacutel megőszuumllteacutelhiaacuteba

1920

4

A Fellner eacutes Helmer aacuteltal tervezett Nemzeti Sziacutenhaacutez Kolozsvaacuteron egy 1914 előtt keacuteszuumllt felveacutetelen (fotoacute Deacuteri Muacutezeum Irodalmi Gyűjtemeacuteny forraacutes mandabhu)

5

kultusz eacutes kaacutenon

BALOGH GEacuteZA

Nagy-Magyarorszaacuteg sziacutenhaacutezi fellegvaacuterai Trianon előtt eacutes utaacuten1 reacutesz

Amikor 1920 juacutenius 4-eacuten a nagyhatalmak Versailles-ban alaacuteiacutertaacutek az első vi-laacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute beacutekeszerződeacutest az okmaacuteny hazaacutenk koraacutebbi teruumlleteacuteből 282 870 kmsup2-ből (Horvaacutet-Szlavonorszaacuteggal egyuumltt 325 311 kmsup2-ből) mindoumlssze 92 833 kmsup2-t hagyott meg a szaacutemunkra A toumlbbit ndash az orszaacuteg teruumlleteacutenek haacuterom-negyed reacuteszeacutet (72-aacutet) ndash Csehszlovaacutekiaacutehoz Romaacuteniaacutehoz a Jugoszlaacutev Kiraacutelysaacuteg-hoz valamint Olaszorszaacuteghoz (Fiume) eacutes Ausztriaacutehoz csa-tolta Magyarorszaacuteg megszűnt soknemzetiseacutegű orszaacuteg lenni Jelentős magyar kisebbseacuteg ke-ruumllt a szomszeacuted orszaacutegokhoz a 20 900 000 lakosboacutel mindoumlsz-sze 7 980 183 maradt az anya-orszaacutegban Haacuterom eacutes feacutelmillioacute magyar nemzetiseacutegű magyar anyanyelvű aacutellampolgaacuter keruumllt idegen fennhatoacutesaacuteg alaacute

A tragikus helyzet elemzeacute-se a toumlrteacuteneacuteszek feladata ez a cikksorozat csupaacuten a sziacutenhaacutez-toumlrteacutenet szempontjainak vizs-gaacutelataacutera vaacutellalkozik Magyarorszaacuteg szeacutetdarabolaacutesaacuteval olyan vaacuterosok is az uacutej or-szaacuteghataacuterokon tuacutelra keruumlltek mint Kolozsvaacuter a magyar sziacutenjaacutetszaacutes boumllcsője ahol 1794-ben az első magyar nyelvű Hamlet vagy Kassa ahol 1833-ban a Baacutenk baacuten ősbemutatoacuteja zajlott A magyar nemzeti sziacutenjaacuteteacutek jelentős reacuteszeacuteből

Mit vesziacutetett a magyar sziacuteneacuteszet Trianon aacuteltal ndash az Orszaacutegos Sziacuteneacuteszegyesuumllet aacuteltal keacutesziacutettetett teacuterkeacutep 1935-ből (rajzoloacute Abonyi Zoltaacuten forraacutes keptaroszkhu)

6

nemzetiseacutegi sziacutenjaacuteteacutek lett ami meacuteg kedvező koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt is komoly haacutetraacutenyokkal jaacuter

Amikor a magyar toumlrteacutenelem egyik legtragikusabb esemeacutenyeacutenek szaacutezadik eacutev-forduloacutejaacutera emleacutekezuumlnk uacutejra felmeruumll a keacuterdeacutes mieacutert eacuteppen Magyarorszaacutegnak kellett a legnagyobb aacuterat fizetnie azeacutert mert reacuteszt vett egy olyan haacuteboruacuteban amelynek kivaacuteltoacute okaihoz vajmi keveacutes koumlze volt

Erdeacutely

A magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacuteneteacutenek kezdetei Kolozsvaacuterhoz kapcsoloacutednak I Lipoacutet csaacuteszaacuter 1696-ban egeacutesz Magyarorszaacutegra eacutes Erdeacutelyre eacuterveacutenyes engedeacutelyt adomaacutenyozott Felvinczi Gyoumlrgynek1 sziacuteni előadaacutesok tartaacutesaacutera Egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbb a Fejeacuter-testveacuterek2 kezdemeacutenyezeacuteseacutere leacutetrejoumltt az első magyar nyelven jaacutet-szoacute hivataacutesos taacutersulat az Erdeacutelyi Magyar Nemes Sziacutenjaacutetszoacute Taacutersasaacuteg Első jaacutet-szoacutehelyuumlk groacutef Rheacutedey Mihaacutelyneacute haacutezaacutenak nagytermeacuteben volt Az első előadaacutes-ra 1792 december 17-eacuten keruumllt sor Egy eacutevvel keacutesőbb Koacutetsi Patkoacute Jaacutenos3 vette aacutet a taacutersulat vezeteacuteseacutet Kibeacuterelte a Fő teacuteren aacutelloacute Pataki Saacutemuel haacutez4 nagytermeacutet ahol 1808-ig jaacutetszottak Ekkor alakult ki az a műsorrend amelyben egyaraacutent he-lyet kaptak Shakespeare Moliegravere eacutes Schiller művei eredeti magyar darabok eacutes eacutenekes jaacuteteacutekok Amikor 1795-ben idősebb Wesseleacutenyi Mikloacutes baacuteroacute5 keruumllt me-ceacutenaacuteskeacutent eacutes vezetőkeacutent a taacutersulat eacuteleacutere Erdeacutelyben a Tiszaacutentuacutelon majd egeacutesz

1 Felvinczi Gyoumlrgy (Vintzi Felvintzi 1646ndash1650 koumlruumll ndash 1713 utaacuten) koumlltő draacutemaiacuteroacute sziacutenigazgatoacute A kolozsvaacuteri unitaacuterius teoloacutegiaacuten veacutegzett majd Torockoacuten rektor lett 1696 oktoacuteber 1-jeacuten beadvaacutenyban keacuterte a csaacuteszaacutertoacutel hogy neacutehaacuteny aacuteltala kikeacutepzett taacutersaacuteval egyuumltt bdquoilledelmes vidaacutem jaacuteteacutekokatrdquo eacutes trageacutediaacutekat adhasson elő Magyar-orszaacutegon Erdeacutelyben eacutes azok csatolt reacuteszein Az engedeacutelyt oktoacuteber 23-aacuten megkapta Kolozsvaacuteri előadaacutesairoacutel csak szaacutejhagyomaacuteny alapjaacuten van tudomaacutesunk Iacuteroacutei munkaacutes-saacutegaacutenak egyetlen jelentős darabja a Comico Tragoedia amely 1767-ben jelent meg előszoumlr nyomtataacutesban

2 Fejeacuter Jaacutenos (ndash) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute Torda vaacutermegyei birtokos nemesi csalaacutedboacutel szaacutermazott A kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium diaacutekja volt 1792-ben az első kolozs-vaacuteri magyar taacutersulat szervezője egy eacutevig igazgatoacuteja majd sziacuteneacutesze Fiveacutere Fejeacuter Ist-vaacuten (ndash) a taacutersulat alapiacutetoacute tagja

3 Koacutetsi Patkoacute Jaacutenos (1763ndash1842) sziacuteneacutesz draacutemaiacuteroacute fordiacutetoacute szakiacuteroacute sziacutenigazgatoacute Az első magyar Shakespeare-sziacuteneacutesz Egyike volt a korai magyar sziacutenműveacuteszet művelt iraacutenyiacutetoacuteinak Az Erdeacutelyi Magyar Sziacutenjaacutetszoacute Taacutersasaacuteg alapiacutetoacute tagja 1793-toacutel igazgatoacute-ja 1808-ban visszavonult a birtokaacutera eacutes egyetemes sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneteacutet iacuterta amelyből csak reacuteszletek keacuteszuumlltek el 1820-ban visszateacutert a kolozsvaacuteri taacutersulat eacuteleacutere

4 Pataki Saacutemuel (1765ndash1824) orvos 1790-ben eacutepuumllt keacutesei barokk-klasszicista polgaacuter-haacuteza

5 Id Wesseleacutenyi Mikloacutes baacuteroacute (1750ndash1809) draacutemaiacuteroacute műfordiacutetoacute sziacutenhaacutezigazgatoacute 1795-ben az erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutes aacuteltal kikuumlldoumltt sziacutenhaacutezi bizottsaacuteg tagja 1797-ben a bukaacutestoacutel mentette meg a kolozsvaacuteri taacutersulatot mert kifizette az adoacutessaacutegukat

7

Magyarorszaacutegon elterjesztette a magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutest Szerve-zett turneacutekkal biztosiacutetotta Nagy-vaacuterad Debrecen Marosvaacutesaacuterhely Deacutes Szeged eacutes Miskolc sziacutenhaacutezi el-laacutetaacutesaacutet 1806-ban a taacutersulat egy reacute-szeacutet Pestre kuumlldte ahol 1815-ig tar-tottak előadaacutesokat

Keacutesőbb a Wesseleacutenyi-loacuteiskola aacutetalakiacutetott eacutepuumlleteacuteben jaacutetszottak majd 1814-ben neacutehaacuteny eacutevre Maros-vaacutesaacuterhelyre koumlltoumlztek 1821 maacuter-cius 12-eacuten megnyiacutelt az első magyar kősziacutenhaacutez a Farkas utcaacuteban me-lyet koumlzadakozaacutesboacutel eacutepiacutetettek fel Az erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutes hataacuteroza-ta nemzeti jaacuteteacuteksziacutenneacute nyilvaacuteniacutetot-ta feluumlgyeleteacutet pedig az orszaacutegos sziacutenhaacutezi bizottsaacuteg laacutetta el A sza-badsaacutegharc levereacutese utaacuten elein-te neacutemet taacutersulat jaacutetszott benne de az uacutej főkormaacutenyzoacute inteacutezkedeacuteseacute-re a magyar egyuumlttes visszateacuterhetett az eacutepuumlletbe 1860-ban gyűjteacutest ren-deztek melynek eredmeacutenyekeacuteppen az eacutepuumllet 1871-re elnyerte veacutegleges formaacutejaacutet

1887-ben Ditroacutei Moacuter6 lett az igazgatoacute aki 1891-ben magyar cik-lust 1894ndash95-ben pedig Shakes-peare-ciklust rendezett Itt nevelte fel azt a kivaacuteloacute egyuumlttest amelyből toumlbb sziacute-neacuteszt szerződtetett az 1896-ban megnyiacuteloacute budapesti Viacutegsziacutenhaacutezhoz A kolozsvaacuteri taacutersulat egeacuteszen 1906-ig a Farkas utcai eacutepuumlletben jaacutetszott amikor aacutetadtaacutek a Fell-ner eacutes Helmer7 osztraacutek eacutepiacuteteacuteszek aacuteltal tervezett Hunyadi teacuteri sziacutenhaacutezat

6 Ditroacutei Moacuter (1851ndash1945) sziacuteneacutesz rendező sziacutenigazgatoacute 1874-ben a kolozsvaacuteri sziacutenhaacuteznaacutel kezdte a paacutelyaacutejaacutet majd Kassaacutera keruumllt ahol rendezőkeacutent is dolgozott 1887-ben megalakiacutetotta a Thaacutelia Sziacuteneacuteszszoumlvetkezetet de ugyanebben az eacutevben meghiacutevtaacutek a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez eacuteleacutere Műkoumldeacuteseacutehez fűződik a sziacutenhaacutez egyik feacutenyko-ra 1896-toacutel a budapesti Viacutegsziacutenhaacutez alapiacutetoacute igazgatoacuteja Legendaacutes taacutersulataacuteval uacutej kor-szakot nyitott a magyar sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacuteneteacuteben 1916-ban nyugalomba vonult

7 Ferdinand Fellner (1847ndash1916) eacutes Hermann Helmer (1849ndash1919) hiacuteres osztraacutek eacutepiacute-teacuteszek Koumlzeacutep-Euroacutepa szaacutemos sziacutenhaacutezaacutet tervezteacutek Az ő terveik alapjaacuten keacuteszuumllt toumlb-

Az 1821-ben eacutepuumllt reacutegi Nemzeti Sziacutenhaacutez a Farkas utcaacuteban egy 1900-ban keacuteszuumllt keacutepeslapon (forraacutes kepeslapokwordpresscom)

A Hunyadi teacuteri uacutej eacutepuumllet aacutetadaacutesi uumlnnepseacutege 1906 szeptember 8-aacuten (forraacutes kepeslapokwordpresscom)

8

Az uacutej eacutepuumlletben megnyiacutelt sziacutenhaacutez első igazgatoacuteja Janovics Jenő8 volt aki egeacute-szen az oumlsszeomlaacutesig vezette az inteacutezmeacutenyt A tiacutezes eacutes huacuteszas eacutevekben szervezett draacutemaciklusai ifjuacutesaacutegi eacutes munkaacutes-matineacutei sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneti jelentőseacutegűek

A Hunyadi teacuteri eacutepuumlletben 1919 szeptember 30-aacuten zajlott le az utolsoacute magyar nyelvű előadaacutes a Hamletet jaacutetszottaacutek Meg sem vaacuterva a trianoni beacutekeszerződeacutes alaacuteiacuteraacutesaacutet a Romaacuten Nemzeti Sziacutenhaacutez meacuteg 1919 decembereacuteben elfoglalta az eacutepuuml-letet Nemcsak a romaacuten proacutezai egyuumlttes műkoumldteteacutese volt az uacutej hatalom ceacutelja de nagyratoumlrő terveik koumlzoumltt operataacutersulat leacutetrehozaacutesa is szerepelt Az opera meg-

nyitaacutesaacutet az elcsatolaacutes első eacutevfor-duloacutejaacutera 1919 december 1-jeacutere tűzteacutek ki Az Aida bemutatoacutejaacute-val uumlnnepelteacutek az oumlluumlkbe hullott győzelmet

Janovics a magyar taacutersulattal a seacutetateacuteri Nyaacuteri Sziacutenkoumlrbe keacuteny-szeruumllt amelyet ő maga eacutepiacutette-tett meacuteg 1910-ben Műkoumldeacutesuumlk azonban nem tartott sokaacuteig Elő-adaacutesaikat ndash a jugoszlaacuteviai peacuteldaacutet koumlvetve ndash a hatoacutesaacutegok betiltot-taacutek Ekkor Janovics leveacutelben for-dult a kultuszminiszterhez aki hozzaacutejaacuterult hogy a koncesszioacutet egy eacutevre meghosszabbiacutetsaacutek Iacutegy

1926-ig megmaradhatott a sziacutenhaacutez reacutegi elnevezeacutese a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacuten-haacutez a Seacutetateacuteren is 1926 maacutercius 28-aacuten azonban megjelent egy toumlrveacuteny amely megtiltotta a kisebbseacutegek szaacutemaacutera a Nemzeti Sziacutenhaacutez elnevezeacutes hasznaacutelataacutet

1921-ben Sziacutenpaacutertoloacute Egyesuumlletek alakultak Janovics suacutelyos neheacutezseacutegek aacuteraacuten proacutebaacutelta fenntartani a magyar sziacutenjaacutetszaacutest Taacutergyalaacutesokat kezdemeacutenyezett a kultuszminiszteacuteriumban amelyhez maacutesik oumlt magyar sziacutenigazgatoacute is csatlako-zott A miniszter nyolc magyar taacutersulat műkoumldeacuteseacutet engedeacutelyezte haacuterom tovaacutebbi sziacutenhaacutez koncesszioacutejaacutet megvontaacutek Viszont eltoumlroumllteacutek az bdquoidegen nyelven jaacutetszoacuterdquo sziacutenhaacutezak 32-os jegyadoacutejaacutet Ugyanakkor megtiltottaacutek a magyarorszaacutegi műveacute-

bek koumlzoumltt a pesti Neacutepsziacutenhaacutez (1875) a Viacutegsziacutenhaacutez (1896) a Fővaacuterosi Operettsziacuten-haacutez (1898) a temesvaacuteri (1875) a szegedi (1883) a fiumei 1883) a tatai (1889) a kecskemeacuteti (1896) a pozsonyi (1886) eacutes a nagyvaacuteradi (1900) sziacutenhaacutez eacutepuumllete

8 Janovics Jenő (1872-1945) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutez- eacutes filmtoumlrteacuteneacutesz az erdeacutelyi sziacuten-jaacutetszaacutes kiemelkedő alakja 1896-ban szerződoumltt a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutezhoz eacutes a kolozs-vaacuteri egyetemen szerzett doktoraacutetust Csiky Gergely realizmusa ciacutemű dolgozataacuteval 190ndash-től 1930-ig a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez igazgatoacuteja majd főrendezője A magyar film-gyaacutertaacutes egyik uacutettoumlrője 1914-ben filmgyaacuterat alapiacutetott Kolozsvaacuteron 1920-ig 48 filmet forgatott Megiacuterta az erdeacutelyi neacutemafilmgyaacutertaacutes toumlrteacuteneteacutet

Az 1909-ben elkeacuteszuumllt seacutetateacuteri Nyaacuteri Sziacutenhaacutez eacutepuumllete korabeli keacutepeslapon (fotoacute Kolozsvaacuteri Akadeacutemiai Koumlnyvtaacuter forraacutes kolozsvari-kronikabloghu)

9

szek vendeacutegszerepleacuteseacutet Irredentizmus vaacutedjaacuteval megszűntetteacutek az Erdeacutelyi eacutes Baacute-naacuteti Sziacuteneacuteszegyesuumllet műkoumldeacuteseacutet

1933-ban baacuteroacute Kemeacuteny Jaacutenos9 vezeteacuteseacutevel megalakult a Thaacutelia Rt amelynek ceacutelja hogy a kisebbseacutegi eacutelet oumlsszes szellemi erejeacutet oumlsszefogjaacutek az erdeacutelyi magyar sziacutenjaacutetszaacutes megsegiacuteteacuteseacutere Aacutetvetteacutek a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutezi eacutelet iraacutenyiacutetaacutesaacutet előadaacute-saikat azonban Erdeacutely maacutes vaacuterosaiban is bemutattaacutek A Thaacutelia Rt kereteacuteben alakult ki a Keacutek madaacuter mozgalom amelynek elnevezeacuteseacutet Maeterlinck szimboli-kus mesedraacutemaacutejaacutenak a boldogsaacutegkereseacutes sziacutenpadi metaforaacutejaacutenak euroacutepai sikere sugallta 1937 juacuteniusaacuteban bemutattaacutek a reformaacutetus gimnaacutezium udvaraacuten Az em-ber trageacutediaacutejaacutet amely koraacutebban egeacutesz Romaacutenia teruumlleteacuten be volt tiltva A neacutep-sziacutenmű korszerűsiacuteteacuteseacutenek szaacutendeacuteka is jelezte a mozgalom tovaacutebbi szeacutelesedeacuteseacutet A neacutepműveleacutes meguacutejiacutetaacutesaacutenak jegyeacuteben keruumllt sziacutenre Kaacutedaacuter Imre10 rendezeacuteseacuteben a Jaacutenos viteacutez Koacutes Kaacuteroly diacuteszleteivel eacutes jelmezeivel Dsida Jenő előjaacuteteacutekaacuteval Az erdeacutelyi Helikon szervezeteacuteben leacutetrejoumltt vaacutellalkozaacutes 1940-ig műkoumldoumltt

1929-ben ndash az elcsatolaacutes oacuteta előszoumlr ndash sor keruumllt a kolozsvaacuteri taacutersulat budapes-ti vendeacutegjaacuteteacutekaacutera A kirobbanoacute sikerű szerepleacutesre az Uacutej Sziacutenhaacutezban11 eacutes a Zene-akadeacutemia nagytermeacuteben keruumllt sor A hazai eacutes az erdeacutelyi sajtoacute reacuteszletesen beszaacute-molt az esemeacutenyről A budapesti vendeacutegszerepleacutes neacutemi vigaszt jelentett a sziacutenhaacutez egyre suacutelyosabb gazdasaacutegi helyzeteacuteben Az eacutevad veacutegeacuten Janovics keacutet kolozsvaacuteri lapban is megjelentette keacutetseacutegbeesett iacuteraacutesaacutet amely taacutejeacutekoztatta a koumlzveacutelemeacutenyt a sziacutenhaacutez vaacutelsaacutegaacuteroacutel eacutes sajaacutet lemondaacutesaacuteroacutel bdquoA jelenteacutest nyugodtan szomoruacute je-lenteacutesnek nevezhetjuumlk mert annak bizonysaacutega hogy a kisebbseacutegi sziacutenhaacutezakkal szemben folytatott megkuumlloumlnboumlztetett baacutenaacutesmoacuted tiacutez eacutev utaacuten nemhogy enyhuumllt volna de egyre terhesebb Az elviselhetetlen terhek eacuterlelteacutek meg a sziacutenhaacutez mos-tani vezetőjeacuteben azt a keacutenyszerű elhataacuterozaacutest hogy a kilaacutetaacutestalan eacutes egyenlőt-len harcot feladja S ezt az elhataacuterozaacutest csak akkor lehet reviacutezioacute alaacute vinni ha re-meacutenyseacuteg lesz a terhek csoumlkkenteacuteseacutere az igazsaacutegtalansaacutegok megszuumlnteteacuteseacutererdquo12

9 Baacuteroacute Kemeacuteny Jaacutenos (1903ndash1971) meceacutenaacutes sziacutenhaacutezigazgatoacute sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute draacutema-iacuteroacute A főnemesi csalaacuted elszegeacutenyedett aacutegaacutenak tagjakeacutent egyeacuteves koraacuteban keruumllt visz-sza Erdeacutelybe 1930-ban a kolozsvaacuteri magyar sziacutenhaacutez igazgatoacuteja 1941 eacutes 1944 koumlzoumltt a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez főigazgatoacuteja A 2 vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten fizikai munkaacutes majd a Marosvaacutesaacuterhelyi Sziacutenműveacuteszeti Főiskola koumlnyvtaacuterosa keacutesőbb az Uacutej Eacutelet nevű lap munkataacutersa

10 Kaacutedaacuter Imre (1894ndash1972) sziacutenhaacutezigazgatoacute rendező draacutemaiacuteroacute műfordiacutetoacute A Tanaacutecs-koumlztaacutersasaacuteg bukaacutesa utaacuten Kolozsvaacuteron telepedett le Toumlbb lap főmunkataacutersa szer-kesztője főszerkesztője volt a huacuteszas eacutevekben 1933 eacutes 1940 koumlzoumltt a kolozsvaacuteri eacutes a nagyvaacuteradi Magyar Sziacutenhaacutez igazgatoacuteja 1940-től a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez ren-dezője 1944-től a budapesti Reformaacutetus Teoloacutegia tanaacutera

11 Budapesten a Reacutevay utca 18-ban 1927-ben megnyiacutelt inteacutezmeacuteny A helyeacuten keacutesőbb toumlbb maacutes taacutersulat is műkoumldoumltt Jelenleg a Centraacutel Sziacutenhaacutez otthona

12 Ellenzeacutek 1930 juacutenius 17 Ideacutezi Enyedi Saacutendor Nemzeti sziacutenjaacutetszaacutesboacutel nemzetiseacutegi sziacutenjaacutetszaacutesba In Magyar Sziacutenhaacuteztoumlrteacutenet 1920ndash1949 Magyar Koumlnyvklub Budapest 2005 p 780

10

Ezutaacuten meacuteg keacutet eacutevadon aacutet főrendezőkeacutent teveacutekenykedett majd 1933-toacutel az igazgatoacute Kaacutedaacuter Imre lett aki jelentősen uacutejjaacuteszervezte eacutes megfiataliacutetotta a taacutersu-latot A koumlvetkező eacutevekben műsorra tűzte a Hamletet a Lear kiraacutelyt a Roacutemeoacute eacutes Juacuteliaacutet a Csongor eacutes Tuumlndeacutet a Szent Johannaacutet a Liliomot az Eacutejjeli menedeacutekhelyet A neacutema leventeacutet a Baacutenk baacutent a Cyranoacutet eacutes a zeneacutes darabok sziacutenpadra aacutelliacutetaacutesa koumlzben is egyre nagyobb figyelmet fordiacutetott a sziacutenvonal emeleacuteseacutere

Nagyvaacuterad sziacuteneacuteszeteacutenek toumlrteacutenete is a 17 szaacutezadig nyuacutelik vissza meacuteghoz-zaacute negyven eacutevvel koraacutebbra mint Kolozsvaacutereacute A protestaacutens iskolai sziacutenjaacutetszaacutes-roacutel maacuter 1656-boacutel vannak adatok a jezsuitaacutekeacuteroacutel valamivel keacutesőbbi időkből az 1700-as eacutevek első eacutevtizedeiből a premontreiek rendjeacuteről pedig alig feacutel eacutevszaacutezad muacutelva Aacutem igazi szenzaacutecioacute hogy maacuter 1764-től magas szintű operajaacutetszaacutes hono-sodott meg a patinaacutes partiumi vaacuterosban A puumlspoumlki udvartartaacutesban Karl Ditters von Dittersdorf13 iraacutenyiacutetotta a zenei eacuteletet 1790-ben maacuter mint egy lehetseacuteges baacutezist emlegetteacutek Nagyvaacuteradot amelyet 1796-ban Fekete Ferenc14 taacutersulata ke-resett fel Joacute ideig a Fekete Sas fogadoacute nagytermeacuteben jaacutetszottak mely ugyan keacutet-szer is leeacutegett de mind a keacutetszer feluacutejiacutetottaacutek 1798ndash99-ben a kolozsvaacuteri taacutersulat vendeacutegeskedett a vaacuterosban 1799-től Kelemen Laacuteszloacute15 uacutejjaacuteszervezett egyuumlttese tartott előadaacutesokat

A szegediek 1808-ban vendeacutegszerepeltek a kolozsvaacuteriak 1810-ben bukkan-tak fel ismeacutet 1813-ban Debrecenből eacuterkeztek aktorok majd kuumlloumlnfeacutele utazoacute egyuumlttesek vaacuteltottaacutek egymaacutest A szabadsaacutegharc bukaacutesa utaacuten Kileacutenyi Daacutevid16 to-borzott uacutej taacutersulatot 1857-ben a vaacuteros maacuter terveket keacutesziacutettetett egy sziacutenhaacutez fel-eacutepiacuteteacuteseacutere de az első kiacuteseacuterlet nem jaacutert sikerrel Ehelyett a Rheacutedey-haacutez kertjeacuteben Heteacutenyi Joacutezsef17 eacutes a nagyvaacuteradi szuumlleteacutesű Molnaacuter Gyoumlrgy18 nyaacuteri sziacutenkoumlrt eacutepiacutet-13 Karl (Carl) Ditters von Dittersdorf (1739ndash1799) osztraacutek zeneszerző karmester

1765-ben lett a vaacuteradi puumlspoumlk karmestere Szaacutemos viacutegoperaacutet iacutert de munkaacutessaacutegaacutet Mozart e műfajbeli művei hamarosan haacutetteacuterbe szoriacutetottaacutek

14 Fekete Ferenc (bdquoFricsirdquo 1738 eacutes 1744 koumlzoumltt ndash 1823) sziacutenhaacutezvezető meceacutenaacutes a ko-lozsvaacuteri szabadkőműves paacuteholy alapiacutetoacuteja 1795-ben tervezetet keacutesziacutetett az erdeacutelyi dieacute taacutenak a magyar sziacuteneacuteszet aacutellandoacutesiacutetaacutesaacutera Az erdeacutelyi sziacuteneacuteszetet peacutenzzel eacutes jelme-zekkel taacutemogatta Az Erdeacutelyi Magyar Nyelvművelő Taacutersasaacuteg tagja

15 Kelemen Laacuteszloacute (1762ndash1814) az Első Magyar Jaacuteteacuteksziacuteni Taacutersasaacuteg alapiacutetoacute tagja majd vezetője 1795-től tisztviselő Nagyvaacuteradon Amikor veacutegleg toumlnkrement felhagyott a sziacuteneacuteszettel kaacutentor uumlgyveacuted eacutes iskolamester lett

16 Kileacutenyi Daacutevid (Killyeacutenyi Kocsis 1791ndash1852) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute fordiacutetoacute 1815-ben Pesten a lebontaacutesra iacuteteacutelt Rondellaacuteban meghuacutezoacutedott magyar taacutersulat tagja Az első magyar vaacutellalkozoacute-direktor Operaacutekat is jaacutetszoacute egyuumltteseacutevel az orszaacuteg szaacutemos vaacuterosaacute-ban felleacutepett 1828-ban ő nyitotta meg a miskolci sziacutenhaacutezat

17 Heteacutenyi Joacutezsef (1795ndash1872) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute 1820-ban leacutepett a paacutelyaacutera az 1830-as eacutevek koumlzepeacutetől vezetett videacuteki taacutersulatokat Ez a teveacutekenyseacutege főleg a sza-badsaacutegharc utaacuten volt jelentős mert szaacutemos vaacuterosban biztosiacutetotta a magyar sziacutenhaacutez jelenleacuteteacutet 1868-ban vonult vissza

18 Molnaacuter Gyoumlrgy (1830ndash1891) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutezvezető sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute 1848ndash49-ben honveacuted volt 1850-től erdeacutelyi taacutersulatoknaacutel műkoumldoumltt Kolozsvaacuteron Nagy-

11

tetett amely aztaacuten negyvenhaacuterom eacutevig volt hasznaacutelatban Az 1870-es eacutevekben Latabaacuter Endre19 E Ko-vaacutecs Gyula20 a szaacutezad veacutegeacuten pedig Szentgyoumlrgyi Istvaacuten21 Uacutejhaacutezy Ede eacutes Jaacuteszai Mari jaacutert a vaacuterosban rend-szeres vendeacutegszerepleacutesekre

1900 oktoacuteber 15-eacuten veacutegre meg-nyiacutelt a Fellner eacutes Helmer tervei sze-rint eacutepuumllt Szigligeti Sziacutenhaacutez A Hol-nap22 koumlre ndash Ady Biacuteroacute Lajos Juhaacutesz Gyula ndash rendszeresen iacutert kritikaacutekat a helyi sajtoacuteban 1909-ben itt mu-tattaacutek be Juhaacutesz Gyula Atalanta ciacutemű operettjeacutet Nagyvaacuteradon volt Strindberg Az apa eacutes Ibsen A vad-kacsa ciacutemű műveacutenek magyarorszaacutegi bemutatoacuteja

Temesvaacuteron az iskolai sziacutenjaacutetszaacutest 1726-toacutel 1773-ig a jezsuitaacutek keacutepviselteacutek A vaacuteros a 18 szaacutezadban a neacutemet vaacutendortaacutersulatok kedvelt jaacutetszoacutehelye volt 1828-ban a Kolozsvaacuterroacutel eacuterkező Erdeacutelyi Eacutenekes Taacutersasaacuteg tartott magyar nyel-vű előadaacutesokat Egressy Gaacutebor 1846-ban kidolgozott sziacutenikeruumlleti rendszereacuteben Temesvaacutert javasolta Arad-Temes megyei koumlzpontnak 1848-ban Feleky Mik-loacutes23 taacutersulata jaacutetszott a vaacuterosban

vaacuteradon Marosvaacutesaacuterhelyen jaacutetszott 1867 eacutes 1870 koumlzoumltt a fővaacuteros maacutesodik magyar nyelvű sziacutenhaacutezaacutenak a Budai Neacutepsziacutenhaacuteznak volt alapiacutetoacute igazgatoacuteja eacutes rendezője

19 Latabaacuter Endre (1811ndash1873) a hiacuteres sziacuteneacuteszdinasztia első tagja Proacutezaacutet operaacutet eacutes ope-rettet jaacutetszoacute egyuumlttese az egyik legkeresettebb eacutes legsikeresebb videacuteki taacutersulat volt Hiacuteres sziacuteneacuteszek egeacutesz sora jaacutetszott naacutela

20 E Kovaacutecs Gyula (Ecsedi 1839ndash1899) sziacuteneacutesz koumlltő rendező Főleg erdeacutelyi taacutersula-toknaacutel műkoumldoumltt 1865-től 1878-ig a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez tagja volt 1869ndash70-ben majd 1878ndash82-ben Pestre joumltt 1882-től veacutegleg Kolozsvaacuterra szerződoumltt Ki-emelkedő draacutemai sziacuteneacutesz Egressy Gaacutebor stiacutelusaacutenak folytatoacuteja volt

21 Szentgyoumlrgyi Istvaacuten (1842ndash1931) sziacuteneacuteszi paacutelyaacuteja Latabaacuter Endre taacutersulataacutenaacutel indult el majd Molnaacuter Gyoumlrgy Budai Neacutepsziacutenhaacutezaacutenaacutel jaacutetszott 1871-ben kezdte a hat eacutevti-zedes megszakiacutetaacutes neacutelkuumlli kolozsvaacuteri sziacuteneacuteszkedeacutest A korszak egyik legjelentősebb sziacutenműveacutesze volt Az utoacutekor uacutegy tartja szaacutemon mint Tiborc legemleacutekezetesebb ala-kiacutetoacutejaacutet

22 Holnap Irodalmi Taacutersasaacuteg (1808ndash1911) nagyvaacuteradi irodalmi koumlzoumlsseacuteg Irodalmi ma-tineacutekat eacutes keacutepzőműveacuteszeti taacuterlatokat rendezett Juhaacutesz Gyula Nagyvaacuteradroacutel valoacute taacute-vozaacutesaacuteval megszűnt

23 Feleky Mikloacutes (1818ndash1902) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutezigazgatoacute Suacutegoacutekeacutent kezdte a paacutelyaacutet de egy eacutev muacutelva maacuter Kolozsvaacuteron majd Brassoacuteban Marosvaacutesaacuterhelyen jaacutet-szott 1844-ben aacutetvette az igazgataacutest eacutes Kolozsvaacuteron Debrecenben Nagybecskere-ken műkoumldoumltt 1852-ben szerződtette a Nemzeti Sziacutenhaacutez 1884-ben a Vaacutersziacutenhaacutez-

A Nagyvaacuteradi Szigligeti Sziacutenhaacutez eacutepuumllete az aacutetadaacutes napjaacuten 1900 oktoacuteber 15-eacuten (forraacutes keptaroszkhu)

12

Temesvaacuter első kősziacutenhaacute-za Ferenc Joacutezsef Sziacutenhaacutez neacuteven 1875-ben nyiacutelt meg amelyben magyar eacutes neacutemet nyelven jaacutetszot-tak de szerb eacutes romaacuten taacutersulatok is laacutetogattaacutek a vaacuterost A magyar egyuumlttesek februaacutertoacutel viraacutegvasaacuter-napig tarthattak előadaacutesokat Az uacutej sziacutenikeruumlleti rendszerben Po-zsony eacutes Buda mellett Temes-vaacuter lett a harmadik aacutellomaacutes ahol neacutegy hoacutenapos eacutevadot lehetett tartani 1888-toacutel 1914-ig Krecsaacute-

nyi Ignaacutec24 hiacuteres taacutersulata jaacutetszott a vaacuterosban ahol 1899-től maacuter csak magyar nyelvű egyuumlttesek felleacutepeacuteseacutet engedeacutelyezteacutek

Aradon 1759 eacutes 1799 koumlzoumltt rendszeresen tartottak minorita iskolai elő-adaacutesokat Magyar nyelvű műkedvelő produkcioacuteroacutel 1777-ből maradt fenn az első adat A hivataacutesos sziacuteneacuteszet neacutemet taacutersulatok vendeacutegszerepleacuteseacutevel indult a

18 szaacutezad veacutegeacuten Az első magyar egyuumlttesek megjele-neacuteseacutere utaloacute első adatok bizonytalanok Azt tudni le-het hogy egy aradi kereskedő bizonyos Hirschl Jakab 1816-ban haacuteza mellett sajaacutet vaacutellalkozaacutesaacuteban sziacutenhaacute-zat eacutepiacutettetett amelyet neacutegy eacutevvel keacutesőbb neacutemet sziacute-neacuteszek nyitottak meg A magyar taacutersulatok koumlzuumll első a koraacutebban maacuter emliacutetett Kileacutenyi Daacutevid operaacutet is jaacutetszoacute egyuumltteseacutenek felleacutepeacutese volt meacuteg ugyanebben az eacutevben Szentjoacuteby Szaboacute Laacuteszloacute25 Maacutetyaacutes kiraacutely vagy a neacutep sze-retete ciacutemű darabjaacutet jaacutetszottaacutek amelyben valoacutesziacutenűleg Deacuteryneacute is felleacutepett

Hirschl sziacutenhaacuteza 1873-ig műkoumldoumltt

ban 1885-ben a Gyapjuacute utcai sziacutenhaacutezban volt igazgatoacute de mindkeacutet vaacutellalkozaacutesba be-lebukott Toumlbb viacutegjaacuteteacutekot iacutert eacutes szaacutemos darabot fordiacutetott

24 Krecsaacutenyi Ignaacutec (1844ndash1923) sziacuteneacutesz igazgatoacute 1863-ban a Budai Neacutepsziacutenhaacutezban kezdte a paacutelyaacutejaacutet 1873-ban lett sziacutenigazgatoacute Nemzetiseacutegi eacutes keacutetnyelvű vaacuterosok-ban jaacutetszott Pozsonytoacutel Fiumeacuteig Kassaacutetoacutel Temesvaacuterig Debrecentől Aradig eacutes Bu-daacuteig főleg a Felvideacuteken Erdeacutelyben Kaacuterpaacutetaljaacuten eacutes a Deacutelvideacuteken Műsoraacuten Shakes-peare-től Ibsenig eacutes Hauptmannig klasszikus eacutes modern szerzők egyaraacutent szerepel-tek Szaacutemos magyar sziacuteneacutesz felfedezője

25 Szentjoacuteby Szaboacute Laacuteszloacute (1767ndash1795) koumlltő iacuteroacute taniacutetoacute Nagyvaacuteradon majd tanaacuter Nagybaacutenyaacuten Az első magyar koumlztaacutersasaacutegi mozgalom leleplezeacutesekor halaacutelra iacuteteacutelteacutek majd buumlnteteacuteseacutet vaacuterfogsaacutegra vaacuteltoztattaacutek Baraacutetjaacuteval Batsaacutenyival egyuumltt rabosko-dott majd hamarosan meghalt

A temesvaacuteri Ferencz Joacutezsef Sziacutenhaacutez eacutepuumllete egy 19 szaacutezad veacutegeacuten keacuteszuumllt keacutepeslapon (forraacutes bedohu)

A Hirschl-feacutele sziacutenhaacutez mai romos aacutellapotaacuteban (forraacutes welkometoromaniaeu)

13

1868-ban sziacutenhaacutezeacutepiacutető bi-zottsaacuteg alakult amely hama-rosan megkezdte a vaacuteros uacutej sziacutenhaacutezaacutenak feleacutepiacuteteacuteseacutet Az el-keacuteszuumllt uacutej sziacutenhaacutezat 1874 szep-tember 21-eacuten nyitottaacutek meg Fe-renc Joacutezsef csaacuteszaacuter jelenleacuteteacuteben az eacutevad viszont csak oktoacuteber 3-aacuten vette kezdeteacutet a Baacutenk baacuten bemutatoacutejaacuteval 1883 feb ruaacuter 13-aacuten az eacutepuumllet leeacutegett Keacutet eacutev-vel keacutesőbb Krecsaacutenyi Ignaacutec taacuter-sulata avatta fel szerepleacuteseacutevel az uacutejra feleacutepuumllt sziacutenhaacutezat amely 1886-ban bemutatta Az ember trageacutediaacutejaacutet 1909-ben Nyaacuteri Sziacutenkoumlr eacutepuumllt a vaacuterosban amely 1939-ig műkoumldoumltt

A haacuteromnyelvű Brassoacuteban maacuter 1500-ban miszteacuteriumjaacuteteacutekot mutattak be a neacutemet domonkosok 1542-ben evangeacutelikus iskolai sziacutenjaacuteteacutek előadaacutesaacutera is sor ke-ruumllt A szaacutesz sziacutenieacutelet folyamatos toumlrteacuteneteacutehez a koraacuten megnyiacutelt kősziacutenhaacutez is hoz-zaacutetartozott A magyarok is a Bruumlnnerberbe-feacutele eacutepuumlletben leacuteptek fel 1822-ben a kolozsvaacuteri taacutersulat jaacutetszott itt A 20 szaacutezad elejeacuten leacutetrejoumltt a KassandashBrassoacute-i sziacute-nikeruumllet A huacuteszas eacutevek koumlzepeacutetől a leggyakoribb vendeacutegek ismeacutet a kolozsvaacute-riak voltak

Szatmaacuter sziacuteneacuteszeteacutevel kapcsolatosan a legkoraacutebbi adat hogy Szegedi Lőrinc26 1575-ben Theophaniaacutejaacutenak megiacuteraacutesaacutet szatmaacuteri gyuumllekezete komeacutediajaacutetszoacute igeacute-nyeacutevel indokolta A 17 szaacutezad koumlzepeacutetől 1771-ig a jezsuitaacutek aacutepoltaacutek a sziacutenjaacutet-szoacute hagyomaacutenyt 1790-ben Moacutericz Gyoumlrgy27 haacuteromtaguacute taacutersulata tartott haacuterom előadaacutest magyar nyelven A rendszeres hivataacutesos sziacutenjaacutetszaacutes 1814-ben kezdő-doumltt Egy Debrecenből eacuterkezett egyuumlttes tartott előadaacutest majd egy eacutevvel keacute-sőbb Balog Istvaacuten28 taacutersulata leacutepett fel A koumlvetkező eacutevtizedekben a sziacuteneacuteszek a Feheacuter haacutez fogadoacuteban a Csizmadia-sziacutenben a Jeney-csűrben eacutes a Kotroacute-kert-

26 Szegedi Lőrinc (ndash1596 koumlruumll) reformaacutetus egyhaacutezi iacuteroacute Wittenbergben majd Porosz-orszaacutegban tanult 1567-től Beacutekeacutesen lelkeacutesz eacutes esperes 1575-től Szatmaacuteron lelkeacutesz

27 Moacutericz Gyoumlrgy (Jaacutenosndash) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute Műkoumldeacutesi engedeacutelyeacutet az erdeacutelyi fő-kormaacutenyzoacutesaacuteg 1789 oktoacutebereacuteben aacutelliacutetotta ki Nagyszebenben ennek birtokaacuteban 1790 januaacuterjaacuteban Kolozsvaacuteron juacuteliusaacuteban Szatmaacuteron tartott haacuteromtaguacute taacutersulataacute-val előadaacutesokat Jelenlegi ismereteink szerint ez volt az első magyar vaacutendorsziacutentaacuter-sulat Műsora ismeretlen de valoacutesziacutenű hogy mutatvaacutenyoskeacutent is szoacuterakoztatta a kouml-zoumlnseacuteget

28 Balog Istvaacuten (1790ndash1873) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute draacutemaiacuteroacute fordiacutetoacute uumlgyveacuted Kisebb- nagyobb taacutersulatok eacuteleacuten az egeacutesz orszaacutegot bejaacuterta 1839-től a Pesti Magyar Sziacutenhaacutez illetve a Nemzeti Sziacutenhaacutez tagja 1857-ben uumlnnepelte 50 eacuteves sziacuteneacuteszi jubileumaacutet Szaacutemos bohoacutezatot fordiacutetott iacutert baacutebjaacuteteacutekokat eacutes betyaacutertoumlrteacuteneteket

Az aradi Nemzeti Sziacutenhaacutez eacutepuumllettoumlmbje egy a szaacutezadforduloacute idejeacuten keacuteszuumllt fotoacuten (forraacutes culturahu)

14

ben jaacutetszottak 1848 januaacuter 22-eacuten megnyiacutelt a vaacuteros sziacutenhaacutezeacutepuumllete A sziacutenhaacutez-avatoacute előadaacuteson id Lendvay Maacuterton29 is felleacutepett A szabadsaacutegharc utaacuten Molnaacuter Gyoumlrgy laacutetogatta meg előszoumlr a vaacuterost

Marosvaacutesaacuterhelyen maacuter az 1770-es eacutevekben magas szintű iskolai sziacutenjaacutetszaacutes volt Őri Filep Istvaacuten30 kolozsvaacuteri sziacuteneacutesz aacutellandoacute sziacutenhaacutez leacutetrehozaacutesaacutet kezdemeacutenyezte de csak 1803-ban keruumllt sor az első hivataacutesos előadaacutesra A kolozsvaacuteri taacutersulat Kotzebue darabjaacutet A neveleacutes formaacutelja az embert jaacutetszottaacutek maacutesfeacutel hoacutenapon keresztuumll 1815-től itt tartoacutezkodott a taacutersulat innen utaztak vendeacutegszerepleacutesekre is 1820-ban fel-eacutepuumllt a sziacutenhaacutezi előadaacutesok tartaacutesaacutera alkalmas Apolloacute Terem Az 1860-as eacutevekben a Transylvania Szaacutelloacute baacuteltermeacuteben jaacutetszottak 1884-ben sziacutenuumlgy-paacutertoloacute egylet ala-kult Az Erzseacutebet Sziacutenkoumlr 1909 maacutejusaacuteban nyiacutelt meg 1921-ben uacutejjaacuteszervezteacutek a sziacutenpaacutertoloacute egyesuumlletet 1932-től a Thaacutelia Rt egyik aacutellomaacuteshelye volt

Trianon utaacuten a Romaacuteniaacutehoz csatolt teruumlleteken a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtt a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez mellett neacutegy nagyobb eacutes haacuterom kisebb magyar taacutersulat mű-koumldoumltt Ez 1928-ban lecsoumlkkent oumltre 1927-ben keacutet utazoacute taacutersulat is alakult de ezek hamarosan feloszlottak Veacuteguumll Baacutenffy Mikloacutes groacutef31 proacutebaacutelt aacutellandoacute magyar taacutersulatot szervezni ami szinteacuten meghiuacutesult A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes32 utaacuten a kolozsvaacuteri magyar taacutersulat az elhuacutezoacutedoacute eacutepuumllet-feluacutejiacutetaacutes miatt csak 1941 novem-bereacuteben tudott visszakoumlltoumlzni a Hunyadi teacuteri eacutepuumlletbe A főigazgatoacute baacuteroacute Ke-meacuteny Jaacutenos az igazgatoacute Taacuteray Ferenc33 volt

A nyitoacuteelőadaacuteson megjelentek a magyar politikai eacutelet vezető szemeacutelyiseacutegei A kormaacutenyzoacutet Hoacuteman Baacutelint kultuszminiszter keacutepviselte Jelen volt Baacutenffy Mik-loacutes felsőhaacutezi tag Teleki Beacutela az Erdeacutelyi Paacutert elnoumlke toumlbb aacutellamtitkaacuter a magyaror-

29 Id Lendvay Maacuterton (1807ndash1858) eacutenekes-sziacuteneacutesz rendező Neacutehaacuteny műkedvelő fel-leacutepeacutes utaacuten vaacuterosi iacuternokboacutel lett sziacuteneacutesz Első sikereit Nagyvaacuteradon aratta Pesten elő-szoumlr 1831-ben leacutepett fel Az 1830-as eacutevekben Kassa Kolozsvaacuter eacutes a budai Vaacutersziacutenhaacutez voltak főbb aacutellomaacuteshelyei A Nemzeti Sziacutenhaacuteznaacutel 1843-toacutel rendezett 1854-ben leacute-pett fel utoljaacutera

30 Őri Filep Istvaacuten (Őry Fuumlloumlpndash) 1790ndash92-ben az első pest-budai magyar taacutersulat tagja Az egyuumlttest magaacutenvagyonaacuteboacutel taacutemogatta Kolozsvaacuteron 1793-ban leacutepett elő-szoumlr sziacutenpadra 1794-ben Marosvaacutesaacuterhelyen tervet nyuacutejtott be a Nyelvmiacutevelő Taacutersa-saacutegnak sziacutenhaacutez leacutetrehozaacutesaacutera Tovaacutebbi eacuteletuacutetja ismeretlen

31 Groacutef Baacutenffy Mikloacutes (1873ndash1950) politikus iacuteroacute festő rendező diacuteszlet- eacutes jelmezter-vező Kuumlloumlnboumlző politikai aacutellami eacutes koumlzeacuteleti tisztseacutegeket toumlltoumltt be a Trianon előtti eacutes utaacuteni Magyarorszaacutegon valamint a kiraacutelyi Romaacuteniaacuteban Draacutemaacutekat iacutert amelyekhez gyakran maga tervezte a diacuteszleteket eacutes a jelmezeket Olykor Kisbaacuten Mikloacutes neacuteven je-lentek meg művei

32 1940-ben a fasiszta neacutemet eacutes olasz kormaacuteny Beacutecsben alaacuteiacutert maacutesodik hataacuteroza-taacutenak elnevezeacutese melynek alapjaacuten Magyarorszaacuteg visszakapta erdeacutelyi teruumlle teit 43 591 kmsup2-nyi teruumlletet csatoltak vissza Magyarorszaacuteghoz A magyar csapatok 1940 augusz tus 30-aacuten kezdteacutek meg a bevonulaacutest

33 Taacuteray Ferenc (1884ndash1961) sziacuteneacutesz rendező 1911ndash12-ben majd 1919-től 1924-ig a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez tagja a visszacsatolaacutes utaacuten igazgatoacuteja 1948-ban nyugalomba vo-nult eacutes Budapesten eacutelt

15

szaacutegi szellemi eacutelet kivaacuteloacutesaacutegai valamint a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez egykori tag-jai A diacuteszelőadaacuteson reacuteszletek hangzottak el a Hamletből emleacutekeztetve arra hogy az elcsatolaacutes előtti utolsoacute előadaacuteskeacutent is ezt laacutethatta a koumlzoumlnseacuteg Ezt koumlvetően Szentjoacutebi Szaboacute Laacuteszloacute keacutetfelvonaacutesos draacutemaacutejaacutera a Maacutetyaacutes kiraacutely vagy a neacutep szeretete a jaacutembor fejedelem iraacutentra valamint a Hunyadi Laacuteszloacute keresztmetszeteacutere keruumllt sor

Hamarosan kiosztottaacutek az Erdeacutely egeacutesz teruumlleteacutere szoacuteloacute jaacutetszaacutesi engedeacutelyeket amelyeket nyolcan kaptak meg

Baacuter az erdeacutelyi teruumlletek visszacsatolaacutesa kedvezőbb helyzetet teremtett a sziacuten-haacutezak szaacutemaacutera az eacuterintett magyarsaacuteg szaacutemos ellentmondaacutessal volt keacutenytelen szembeneacutezni Az 1939-ben eacuteletbe leacutepett maacutesodik zsidoacutetoumlrveacuteny az eacuterintettek ko-raacutebbi huacutesz szaacutezaleacutekos kvoacutetaacutejaacutet lecsoumlkkentette Ez azt jelentette hogy az eacutertelmi-seacutegi paacutelyaacutekon a toumlrveacuteny ndash bdquoa zsidoacutek teacuterfoglalaacutesaacutenak korlaacutetozaacutesa eacuterdekeacutebenrdquo ndash az eacuterintett szemeacutelyek araacutenyaacutet mindoumlssze 6-ban hataacuterozta meg Ez Kemeacuteny Jaacutenos főigazgatoacutet elkeruumllhetetlen inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutere keacutenyszeriacutetette Ennek el-leneacutere az egyik fővaacuterosi nyilas uacutejsaacuteg az Uacutej Magyarsaacuteg doumlrgedelmes cikkben aacutelliacute-totta pellengeacuterre a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutezat amieacutert a főigazgatoacute kuumlloumlnfeacutele manőverekkel proacutebaacutelja kijaacutetszani a faji toumlrveacutenyeket

1944 oktoacuteber 11-eacuten a szovjet csapatok bevonultak a vaacuterosba A Nemzeti Sziacuten-haacutezat ekkor Kolozsvaacuterroacutel Budapestre evakuaacuteltaacutek az operareacuteszleg pedig Szeged-re keruumllt 1945 juacuteniusaacuteban ismeacutet Janovics Jenő lett az igazgatoacute 1945 november 16-aacuten nyiacutelt meg uacutejra a Seacuteta teacuteri sziacutenhaacutez Janovics ezen a napon halt meg hetvenoumlt eacuteves koraacuteban Kiacuteseacutertetiesen megismeacutetlődoumltt a Trianon utaacuten kialakult helyzet Az erdeacutelyi magyar sziacuteneacuteszet uacutejra a nemzetiseacutegi sorsot volt keacutenytelen vaacutellalni

1944 oktoacutebereacuteben Nagyvaacuteradon is uacutejraindult a sziacutenjaacutetszaacutes előbb Vaacuterosi Sziacutenhaacutezkeacutent vaacutellalkozoacutei formaacuteban majd 1948 december 28-toacutel Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez neacuteven folytatta műkoumldeacuteseacutet 1946 maacutercius 10-aacuten Marosvaacutesaacuterhelyen megalakult az Aacutellami Szeacutekely Sziacutenhaacutez amelyet 1962-től Aacutellami Sziacutenhaacutez neacutev-re neveztek aacutet mivel romaacuten tagozattal is rendelkezett

Aradnak egeacuteszen 1948-ig nem volt ro-maacuten tagozata Joacutereacuteszt a nagyvaacuteradi Teat-rul de Vest vendeacutegszerepelt itt 1948-ban megalakult a Teatrul Romacircn de Stat Arad eacutes ez a magyar taacutersulat megszűneacute-seacutet is jelentette 1945-ben Temesvaacuteron ndash joacutereacuteszt műkedvelőkből ndash megalakult a Neacutepsziacutenhaacutez majd 1953-ban leacutetrejoumltt a Temesvaacuteri Aacutellami Sziacutenhaacutez amelyhez magyar tagozatot is szerveztek A Ro-maacuten Kommunista Paacutert ezt a nemzetiseacutegi

16

politika diadalakeacutent uumlnnepelte A magyar tagozat akkor kezdett erősoumldni amikor 1955-től a Szentgyoumlrgyi Istvaacuten Sziacutenműveacuteszeti Inteacutezet veacutegzős hallgatoacutei ide szerződ-tek 1957-ben oumlnaacutelloacute sziacutenhaacutez lett főrendezőjeacuteveacute az erdeacutelyi sziacutenhaacutez kiemelkedő alak-jaacutet Taub Jaacutenost34 nevezteacutek ki A rendszervaacuteltaacutes oacuteta Csiky Gergely neveacutet viseli

Sepsiszentgyoumlrgyoumln csak 1948-ban keruumllt sor sziacutenhaacutezalapiacutetaacutesra A romaacuteniai magyar politikai eacutes művelődeacutesi szervek vezetői kihasznaacuteltaacutek a nemzetiseacutegi poli-tika tereacuten mutatkozoacute viszonylag kedvező helyzetet eacutes a haacuteboruacute utaacuten szervező-doumltt kolozsvaacuteri Dolgozoacutek Sziacutenhaacutezaacuteboacutel leacutetrehoztaacutek az Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutezat 1987-ig oumlnaacutelloacutean műkoumldoumltt de ekkor romaacuten tagozatot is leacutetrehoztak 1989 utaacuten a magyar tagozat felvette Tamaacutesi Aacuteron neveacutet

Taub Jaacutenos mellett az erdeacutelyi sziacutenhaacutez koumlzelmuacuteltjaacutenak maacutesik kiemelkedő alakja Harag Gyoumlrgy35 volt aki 1953-ban a főiskola veacutegzős eacutevfolyamaacuteval sziacutenhaacute-

34 Taub Jaacutenos (1927ndash2010) rendező pedagoacutegus 1962-től a kolozsvaacuteri Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez főrendezője 1971-től a bukaresti Bulandra Sziacutenhaacutez tagja a bukaresti Sziacuten-haacutez- eacutes Filmfőiskola tanaacutera 1981-ben Izraelbe emigraacutelt a Habima tagja eacutes a tel-avi-vi egyetem tanaacutera volt Magyarorszaacutegon is szaacutemos alkalommal rendezett

35 Harag Gyoumlrgy (1925ndash1985) rendező sziacuteneacutesz Maacuter az oumltvenes eacutevekben is jelentős elő-adaacutesokat hozott leacutetre de leghiacuteresebb alkotaacutesai eacutelete utolsoacute maacutesfeacutel eacutevtizedeacuteben szuuml-lettek 1975-től eacutelete veacutegeacuteig a kolozsvaacuteri Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez főrendezője volt A haacuteboruacute utaacuteni sziacutenhaacutezi eacutelet kimagasloacute egyeacuteniseacutege Gyakran rendezett magyarorszaacute-gi sziacutenhaacutezakban is

17

zat alapiacutetott Nagybaacutenyaacuten majd haacuterom eacutevvel keacutesőbb aacutetkoumlltoumlzoumltt Szatmaacuterneacuteme-tibe Nagybaacutenya egyeacutebkeacutent patinaacutes sziacutenhaacutezi vaacuteros 1818-ban tartottaacutek ott az első előadaacutest A taacutersulatok gyakran csereacutelődtek Janovics Jenő kolozsvaacuteri taacutersulata is sokszor megfordult a vaacuterosban A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten hosszuacute ideig csak romaacuten nyelvű taacutersulatokat laacutethatott a koumlrnyeacutek koumlzoumlnseacutege

A keacutenyszerű szimbioacutezisnak amely mindkeacutet vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten suacutejtotta az erdeacute-lyi magyarokat volt azeacutert pozitiacutev hozadeacuteka is a romaacuten sziacutenhaacutez magas sziacutenvonala eacutes korszerűseacutege joacuteteacutekonyan hatott az egeacutesz magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutesra De ezt a magyarorszaacutegi sziacutenhaacutezi eacutelet meghataacuterozoacute alakjai sokaacuteig nem akartaacutek eacuteszrevenni

Felhasznaacutelt irodalom

Ferenczi Zoltaacuten A kolozsvaacuteri sziacuteneacuteszet eacutes sziacutenhaacutez toumlrteacutenete Kolozsvaacuter 1897Vaacuteli Beacutela Az aradi sziacuteneacuteszet toumlrteacutenete 1774ndash1889 Arad 1889Fekete Mihaacutely A temesvaacuteri sziacutenhaacutez toumlrteacutenete Temesvaacuter 1911Dr Olay Ferenc A magyar sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacutenete az utoacutedaacutellamok teruumlleteacuten 1918ndash

1928 Budapesti Szemle kuumlloumlnlenyomat 1929Enyedi Saacutendor Nemzeti sziacutenjaacutetszaacutesboacutel nemzetiseacutegi sziacutenjaacutetszaacutesba In Magyar sziacuten-

haacuteztoumlrteacutenet 1920ndash1949 771ndash805 Magyar koumlnyvklub 2005Koumltő Joacutezsef Politikum eacutes eszteacutetikum In Sziacutenhaacutez eacutes diktatuacutera 278ndash301 Corvi-

nandashOSZMI eacute n

Geacuteza Balogh Strongholds of Theatre in Greater Hungary Before and After Trianon (Part 1)On June 4 1920 as a conclusion of World War 1 the great powers signed the Peace Treaty in Versaille as a result of which annexing three quarters of our territory was annexed to Czechoslovakia Romania the Kingdom of Yugoslavia Italy (Rijeka) and Austria Hungary ceased to be a multi-ethnic country with a population of 7980183 only of the 20900000 remaining in the motherland A significant Hungarian minority came under foreign authority in the neighboring countries three and a half million Hungarian nationals with the Hungarian language as their mother tongue In the first part of his series the author gives an overview of the Transylvanian strongholds of Hungarian-language acting the long history of theatrical traditions in Kolozsvaacuter (Cluj-Napoca) Nagyvaacuterad (Oradea) Temesvaacuter (Timisoara) Arad Brassoacute (Braşov) and Szatmaacuter (Satu Mare) Ample evidence is given of how the continuation of these traditions was interrupted or made increasingly difficult by the Trianon Peace Treaty and the ongoing attempts to eradicate the institutional background of Transylvanian theatre The article looks at events which affected the operation of the theatre in Kolozsvaacuter during the Second Vienna Award and the arrival of Soviet troops Finally the foundation of new theatres in Transylvania over the past decades as well as the work of two outstanding artists Jaacutenos Taub and Gyoumlrgy Harag are discussed

18

SZABOacute ATTILA

Muacuteltfeldolgozaacutes eacutes taacutersadalmi emleacutekezetElmeacuteleti alapveteacutesek (2 reacutesz)

A muacutelt sziacutenreviteleacutere vaacutellalkozoacute kortaacuters koumlzeacutep-euroacutepai előadaacutesok szempontjaacute-boacutel is igen fontos a toumlrteacutenelem eacutes az emleacutekezet oumlsszefuumlggeacuteseacutenek keacuterdeacutese Miacuteg peacuteldaacuteul Franciaorszaacutegban divatos eacutes joumlvedelmező gyakorlat a muacutelt keacutenyszeres reprezentaacutecioacuteja reacutegioacutenkban ezt inkaacutebb kollektiacutev pszicheacutenk keacutenyszeriacutető erejeacute-nek koumlszoumlnhetjuumlk A toumlrteacutenelemmel szembeni szkepticizmus Koumlzeacutep-Euroacutepaacute-ban nem annyira elmeacuteleti megfontolaacutesokboacutel taacuteplaacutelkozik hanem inkaacutebb an-nak tudomaacutesul veacuteteleacuteből ered hogy a toumlrteacutenelem sarokpontjait időről időre radikaacutelis aacutetiacuteraacutesnak vetik alaacute A toumlbbnemzetiseacutegű reacutegioacutekban raacuteadaacutesul az egyes etnikai csoportok toumlrteacutenelmi narratiacutevaacuteja sokszor radikaacutelisan elteacuterő eacutertelmezeacute-seacutet adja ugyanazoknak az esemeacutenyeknek A szemeacutelyes csalaacutedi vagy kulturaacutelis emleacutekezet ezeacutert lehet a hivatalos toumlrteacutenelmi narratiacutevaacutek korrekcioacutejaacutenak eszkouml-ze Ugyanakkor azt is laacutetnunk kell hogy mind az emleacutekezet mind a toumlrteacute-nelem oacutehatatlanul aacutet van itatva kuumlloumlnfeacutele ideoloacutegiai előiacuteteacuteletekkel A doku-mentarista sziacutenhaacutez sok esetben az emleacutekezet (primeacuter) forraacutesaihoz nyuacutel hogy feluumlliacuterja a hivatalos (toumlrteacuteneti) narratiacutevaacutet vagy akaacuter a politikailag manipulaacutelt sajtoacuteban koumlzzeacutetett hiacutereket eacutes kommentaacuterokat A sziacutenhaacutez dialogikus tere sok-szor lehetőseacuteget kiacutenaacutel arra hogy ugyanazon nyilvaacutenos teacuterben toumlbb koumlzoumlsseacuteg egymaacutesnak ellentmondoacute emleacutekezete is megjelenhessen A toumlrteacutenelem a toumlr-teacutenetesiacuteteacutes kihiacutevaacutesa ugyanakkor ezeket a sziacutenhaacutezi előadaacutesokat is eacuterinti eleacuteg-seacuteges-e ha az előadaacutes kizaacuteroacutelag a koumlzoumlsseacutegi emleacutekezet mikro-narratiacutevaacuteit viszi sziacutenre aneacutelkuumll hogy legalaacutebb kiacuteseacuterletet tenne a taacutegabb toumlrteacutenelmi kontextus a nagy folyamatok az oksaacutegi viszonyok feltaacuteraacutesaacutera eacutes műveacuteszi formaacuteban valoacute megjeleniacuteteacuteseacutere

A muacuteltfeldolgozaacutes sziacutenhaacutezi operacionalizaacutelaacutesaacutehoz ugyancsak hasznos a kol-lektiacutev emleacutekezet maacutesik fontos elmeacutelete mely Jan eacutes Adelaida Assmann neveacute-hez koumltődik Az eredetileg egyiptoloacuteguskeacutent műkoumldő neacutemet haacutezaspaacuter koumlzoumlsen alkotta meg az emleacutekezetkutataacutes maacutera maacuter szeacuteles koumlrben elterjedt terminoloacute-

19

giai kereteacutet Jan Assmann1 első-sorban a kommunikatiacutev eacutes a kol-lektiacutev emleacutekezet praxisformaacuteinak megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere vaacutellalko-zik amit toumlbbnyire oacutekori peacuteldaacutek elemzeacuteseacutevel illusztraacutel miacuteg Aleida Assmann inkaacutebb az aacutetalakiacutetoacute erő-vel biacuteroacute emleacutekezettel foglalkozik eacutes leginkaacutebb a holokauszt feldol-gozaacutesaacuteroacutel iacuter

Jan Assmann2 szerint a kom-munikatiacutev emleacutekezet elsősorban informaacutelis gyakorlatokat takar eacutes időbeli terjedelme maximum szaacutez eacutev addig a kollektiacutev emleacuteke-zet igyekszik taacutevolsaacutegot tartani a mindennapoktoacutel A kommunikatiacutev emleacute-kezet a kizaacuteroacutelag a mindennapi kommunikaacutecioacutera eacutepuumll melynek jellemzői a non-specializaacutecioacute a szerepek reciprocitaacutesa a tematikus instabilitaacutes eacutes szerve-zetlenseacuteg Halbwachs3 szerint az emleacutekezetnek ezen tiacutepusa sem kizaacuteroacutelag egyeacute-ni hanem mindig taacutersadalmilag mediaacutelt eacutes egy csoportra vonatkozik hiszen az adott egyeacuten toumlbb csoporthoz is tartozhat (csalaacuted szakmai szervezet politikai paacutert egyesuumllet) eacutes iacutegy toumlbb kollektiacutev oumlnkeacuteppel eacutes emleacutekezettel biacuter Ahogy időben taacutevolodunk a jelenbeli emleacutekezőktől a kommunikatiacutev emleacutekezet hatoacute-mezeje annaacutel gyengeacutebb lesz miacuteg egy adott ponton tuacutel az emleacutekezeacutest maacuter csak a taacutergyi kultuacuteraacuteban kikristaacutelyosodott kommunikaacutecioacutes formaacutek tudjaacutek biz-tosiacutetani Ezek viszont nemcsak taacutergyak hanem igen sokfeacutele emleacutekek lehet-nek szoumlvegek keacutepek riacutetusok eacutepuumlletek emleacutekművek vaacuterosok vagy taacutejkeacutepek is melyek mnemotikus funkcioacutekkal biacuternak Halbwachs szerint ezek maacuter nem az emleacutekezet hanem a toumlrteacutenelem territoacuteriumaacutehoz tartoznak miacuteg Assmann uacutegy laacutetja hogy mivel ezek a taacutergyak ugyancsak oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a cso-

1 Jan ASSMANN Collective Memory and Cultural Identity ford John Czaplicka New German Critique No 65 Cultural HistoryCultural Studies (Spring ndash Summer 1995) 125ndash133 Duke University Press eredeti megjeleneacutes Kultur und Gedachtnis szerk Jan Assmann eacutes Tonio Houmllscher Frankfurt am Mein Suhrkamp 1988 919

Online httpwwwhistoryucsbedufacultymarcuseclasses201articles95Ass-mannCollMemNGCpdf eleacutereacutes 20161026

2 VERESS Daacuteniel Egy emleacutekezet-konferencia emleacutekezete Loci memoriae Hungari-cae konferencia 2011 httpkulterhu201111egy-emlekezet-konferencia-emle-kezete eleacutereacutes 2017 0403

3 Maurice HALBWACHS (Reims 1877 maacutercius 11 ndash Buchenwaldi koncentraacutecioacutes taacutebor 1945 maacutercius 16) francia filozoacutefus szocioloacutegus eacutes szociaacutelpszicholoacutegus a kol-lektiacutev emleacutekezet megfogalmazoacuteja eacutes jeles kutatoacuteja

Jan eacutes Adelaida Assmann a 2018-as Frankfurti Koumlnyv-vaacutesaacuteron (fotoacute Martin Kraft forraacutes wikimediaorg)

Molnaacuter Istvaacuten legeacutenyest taacutencol 1942 (fotoacute Nagy Toumlhoumltoumlm forraacutes wikipediaorg)

3

bekoumlszoumlntő

Rapszoacutedia

Nincs ahova hazateacuterjekteacutenfergek mint a kiacuteseacuterteteacutejszaka

Suumlt a napfeacuteny meacutegse laacutetnaka magyar a nagyvilaacutegnakaacutervaacuteja

Megy az eacutelet jő az eacuteletebek vagyunk eacutes cseleacutedekbolondok

Jajgatok de nincs ki halljavizes a kalapom aljaa koumlnnytől

Jaj ha szaacutem egyet kiaacuteltnakitűzneacutem a kapufaacuterasziacutevemet

Csak csoumlndesen sziacutevem aludjjoacute nekem iacutegy joacute nekem uacutegyakaacuterhogy

Iacutegy veacutegezteacutek buacutes hatalmakolcsoacute viacutez a magyar harmatsaacuterba hull

Mit baacutenjaacutek ők Nevetnek őkvaacuternak aacutekaacutecos temetőkmireaacutenk

Eacutedesanyaacutem minek szuumllteacutelElhervadtaacutel megőszuumllteacutelhiaacuteba

1920

4

A Fellner eacutes Helmer aacuteltal tervezett Nemzeti Sziacutenhaacutez Kolozsvaacuteron egy 1914 előtt keacuteszuumllt felveacutetelen (fotoacute Deacuteri Muacutezeum Irodalmi Gyűjtemeacuteny forraacutes mandabhu)

5

kultusz eacutes kaacutenon

BALOGH GEacuteZA

Nagy-Magyarorszaacuteg sziacutenhaacutezi fellegvaacuterai Trianon előtt eacutes utaacuten1 reacutesz

Amikor 1920 juacutenius 4-eacuten a nagyhatalmak Versailles-ban alaacuteiacutertaacutek az első vi-laacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute beacutekeszerződeacutest az okmaacuteny hazaacutenk koraacutebbi teruumlleteacuteből 282 870 kmsup2-ből (Horvaacutet-Szlavonorszaacuteggal egyuumltt 325 311 kmsup2-ből) mindoumlssze 92 833 kmsup2-t hagyott meg a szaacutemunkra A toumlbbit ndash az orszaacuteg teruumlleteacutenek haacuterom-negyed reacuteszeacutet (72-aacutet) ndash Csehszlovaacutekiaacutehoz Romaacuteniaacutehoz a Jugoszlaacutev Kiraacutelysaacuteg-hoz valamint Olaszorszaacuteghoz (Fiume) eacutes Ausztriaacutehoz csa-tolta Magyarorszaacuteg megszűnt soknemzetiseacutegű orszaacuteg lenni Jelentős magyar kisebbseacuteg ke-ruumllt a szomszeacuted orszaacutegokhoz a 20 900 000 lakosboacutel mindoumlsz-sze 7 980 183 maradt az anya-orszaacutegban Haacuterom eacutes feacutelmillioacute magyar nemzetiseacutegű magyar anyanyelvű aacutellampolgaacuter keruumllt idegen fennhatoacutesaacuteg alaacute

A tragikus helyzet elemzeacute-se a toumlrteacuteneacuteszek feladata ez a cikksorozat csupaacuten a sziacutenhaacutez-toumlrteacutenet szempontjainak vizs-gaacutelataacutera vaacutellalkozik Magyarorszaacuteg szeacutetdarabolaacutesaacuteval olyan vaacuterosok is az uacutej or-szaacuteghataacuterokon tuacutelra keruumlltek mint Kolozsvaacuter a magyar sziacutenjaacutetszaacutes boumllcsője ahol 1794-ben az első magyar nyelvű Hamlet vagy Kassa ahol 1833-ban a Baacutenk baacuten ősbemutatoacuteja zajlott A magyar nemzeti sziacutenjaacuteteacutek jelentős reacuteszeacuteből

Mit vesziacutetett a magyar sziacuteneacuteszet Trianon aacuteltal ndash az Orszaacutegos Sziacuteneacuteszegyesuumllet aacuteltal keacutesziacutettetett teacuterkeacutep 1935-ből (rajzoloacute Abonyi Zoltaacuten forraacutes keptaroszkhu)

6

nemzetiseacutegi sziacutenjaacuteteacutek lett ami meacuteg kedvező koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt is komoly haacutetraacutenyokkal jaacuter

Amikor a magyar toumlrteacutenelem egyik legtragikusabb esemeacutenyeacutenek szaacutezadik eacutev-forduloacutejaacutera emleacutekezuumlnk uacutejra felmeruumll a keacuterdeacutes mieacutert eacuteppen Magyarorszaacutegnak kellett a legnagyobb aacuterat fizetnie azeacutert mert reacuteszt vett egy olyan haacuteboruacuteban amelynek kivaacuteltoacute okaihoz vajmi keveacutes koumlze volt

Erdeacutely

A magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacuteneteacutenek kezdetei Kolozsvaacuterhoz kapcsoloacutednak I Lipoacutet csaacuteszaacuter 1696-ban egeacutesz Magyarorszaacutegra eacutes Erdeacutelyre eacuterveacutenyes engedeacutelyt adomaacutenyozott Felvinczi Gyoumlrgynek1 sziacuteni előadaacutesok tartaacutesaacutera Egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbb a Fejeacuter-testveacuterek2 kezdemeacutenyezeacuteseacutere leacutetrejoumltt az első magyar nyelven jaacutet-szoacute hivataacutesos taacutersulat az Erdeacutelyi Magyar Nemes Sziacutenjaacutetszoacute Taacutersasaacuteg Első jaacutet-szoacutehelyuumlk groacutef Rheacutedey Mihaacutelyneacute haacutezaacutenak nagytermeacuteben volt Az első előadaacutes-ra 1792 december 17-eacuten keruumllt sor Egy eacutevvel keacutesőbb Koacutetsi Patkoacute Jaacutenos3 vette aacutet a taacutersulat vezeteacuteseacutet Kibeacuterelte a Fő teacuteren aacutelloacute Pataki Saacutemuel haacutez4 nagytermeacutet ahol 1808-ig jaacutetszottak Ekkor alakult ki az a műsorrend amelyben egyaraacutent he-lyet kaptak Shakespeare Moliegravere eacutes Schiller művei eredeti magyar darabok eacutes eacutenekes jaacuteteacutekok Amikor 1795-ben idősebb Wesseleacutenyi Mikloacutes baacuteroacute5 keruumllt me-ceacutenaacuteskeacutent eacutes vezetőkeacutent a taacutersulat eacuteleacutere Erdeacutelyben a Tiszaacutentuacutelon majd egeacutesz

1 Felvinczi Gyoumlrgy (Vintzi Felvintzi 1646ndash1650 koumlruumll ndash 1713 utaacuten) koumlltő draacutemaiacuteroacute sziacutenigazgatoacute A kolozsvaacuteri unitaacuterius teoloacutegiaacuten veacutegzett majd Torockoacuten rektor lett 1696 oktoacuteber 1-jeacuten beadvaacutenyban keacuterte a csaacuteszaacutertoacutel hogy neacutehaacuteny aacuteltala kikeacutepzett taacutersaacuteval egyuumltt bdquoilledelmes vidaacutem jaacuteteacutekokatrdquo eacutes trageacutediaacutekat adhasson elő Magyar-orszaacutegon Erdeacutelyben eacutes azok csatolt reacuteszein Az engedeacutelyt oktoacuteber 23-aacuten megkapta Kolozsvaacuteri előadaacutesairoacutel csak szaacutejhagyomaacuteny alapjaacuten van tudomaacutesunk Iacuteroacutei munkaacutes-saacutegaacutenak egyetlen jelentős darabja a Comico Tragoedia amely 1767-ben jelent meg előszoumlr nyomtataacutesban

2 Fejeacuter Jaacutenos (ndash) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute Torda vaacutermegyei birtokos nemesi csalaacutedboacutel szaacutermazott A kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium diaacutekja volt 1792-ben az első kolozs-vaacuteri magyar taacutersulat szervezője egy eacutevig igazgatoacuteja majd sziacuteneacutesze Fiveacutere Fejeacuter Ist-vaacuten (ndash) a taacutersulat alapiacutetoacute tagja

3 Koacutetsi Patkoacute Jaacutenos (1763ndash1842) sziacuteneacutesz draacutemaiacuteroacute fordiacutetoacute szakiacuteroacute sziacutenigazgatoacute Az első magyar Shakespeare-sziacuteneacutesz Egyike volt a korai magyar sziacutenműveacuteszet művelt iraacutenyiacutetoacuteinak Az Erdeacutelyi Magyar Sziacutenjaacutetszoacute Taacutersasaacuteg alapiacutetoacute tagja 1793-toacutel igazgatoacute-ja 1808-ban visszavonult a birtokaacutera eacutes egyetemes sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneteacutet iacuterta amelyből csak reacuteszletek keacuteszuumlltek el 1820-ban visszateacutert a kolozsvaacuteri taacutersulat eacuteleacutere

4 Pataki Saacutemuel (1765ndash1824) orvos 1790-ben eacutepuumllt keacutesei barokk-klasszicista polgaacuter-haacuteza

5 Id Wesseleacutenyi Mikloacutes baacuteroacute (1750ndash1809) draacutemaiacuteroacute műfordiacutetoacute sziacutenhaacutezigazgatoacute 1795-ben az erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutes aacuteltal kikuumlldoumltt sziacutenhaacutezi bizottsaacuteg tagja 1797-ben a bukaacutestoacutel mentette meg a kolozsvaacuteri taacutersulatot mert kifizette az adoacutessaacutegukat

7

Magyarorszaacutegon elterjesztette a magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutest Szerve-zett turneacutekkal biztosiacutetotta Nagy-vaacuterad Debrecen Marosvaacutesaacuterhely Deacutes Szeged eacutes Miskolc sziacutenhaacutezi el-laacutetaacutesaacutet 1806-ban a taacutersulat egy reacute-szeacutet Pestre kuumlldte ahol 1815-ig tar-tottak előadaacutesokat

Keacutesőbb a Wesseleacutenyi-loacuteiskola aacutetalakiacutetott eacutepuumlleteacuteben jaacutetszottak majd 1814-ben neacutehaacuteny eacutevre Maros-vaacutesaacuterhelyre koumlltoumlztek 1821 maacuter-cius 12-eacuten megnyiacutelt az első magyar kősziacutenhaacutez a Farkas utcaacuteban me-lyet koumlzadakozaacutesboacutel eacutepiacutetettek fel Az erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutes hataacuteroza-ta nemzeti jaacuteteacuteksziacutenneacute nyilvaacuteniacutetot-ta feluumlgyeleteacutet pedig az orszaacutegos sziacutenhaacutezi bizottsaacuteg laacutetta el A sza-badsaacutegharc levereacutese utaacuten elein-te neacutemet taacutersulat jaacutetszott benne de az uacutej főkormaacutenyzoacute inteacutezkedeacuteseacute-re a magyar egyuumlttes visszateacuterhetett az eacutepuumlletbe 1860-ban gyűjteacutest ren-deztek melynek eredmeacutenyekeacuteppen az eacutepuumllet 1871-re elnyerte veacutegleges formaacutejaacutet

1887-ben Ditroacutei Moacuter6 lett az igazgatoacute aki 1891-ben magyar cik-lust 1894ndash95-ben pedig Shakes-peare-ciklust rendezett Itt nevelte fel azt a kivaacuteloacute egyuumlttest amelyből toumlbb sziacute-neacuteszt szerződtetett az 1896-ban megnyiacuteloacute budapesti Viacutegsziacutenhaacutezhoz A kolozsvaacuteri taacutersulat egeacuteszen 1906-ig a Farkas utcai eacutepuumlletben jaacutetszott amikor aacutetadtaacutek a Fell-ner eacutes Helmer7 osztraacutek eacutepiacuteteacuteszek aacuteltal tervezett Hunyadi teacuteri sziacutenhaacutezat

6 Ditroacutei Moacuter (1851ndash1945) sziacuteneacutesz rendező sziacutenigazgatoacute 1874-ben a kolozsvaacuteri sziacutenhaacuteznaacutel kezdte a paacutelyaacutejaacutet majd Kassaacutera keruumllt ahol rendezőkeacutent is dolgozott 1887-ben megalakiacutetotta a Thaacutelia Sziacuteneacuteszszoumlvetkezetet de ugyanebben az eacutevben meghiacutevtaacutek a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez eacuteleacutere Műkoumldeacuteseacutehez fűződik a sziacutenhaacutez egyik feacutenyko-ra 1896-toacutel a budapesti Viacutegsziacutenhaacutez alapiacutetoacute igazgatoacuteja Legendaacutes taacutersulataacuteval uacutej kor-szakot nyitott a magyar sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacuteneteacuteben 1916-ban nyugalomba vonult

7 Ferdinand Fellner (1847ndash1916) eacutes Hermann Helmer (1849ndash1919) hiacuteres osztraacutek eacutepiacute-teacuteszek Koumlzeacutep-Euroacutepa szaacutemos sziacutenhaacutezaacutet tervezteacutek Az ő terveik alapjaacuten keacuteszuumllt toumlb-

Az 1821-ben eacutepuumllt reacutegi Nemzeti Sziacutenhaacutez a Farkas utcaacuteban egy 1900-ban keacuteszuumllt keacutepeslapon (forraacutes kepeslapokwordpresscom)

A Hunyadi teacuteri uacutej eacutepuumllet aacutetadaacutesi uumlnnepseacutege 1906 szeptember 8-aacuten (forraacutes kepeslapokwordpresscom)

8

Az uacutej eacutepuumlletben megnyiacutelt sziacutenhaacutez első igazgatoacuteja Janovics Jenő8 volt aki egeacute-szen az oumlsszeomlaacutesig vezette az inteacutezmeacutenyt A tiacutezes eacutes huacuteszas eacutevekben szervezett draacutemaciklusai ifjuacutesaacutegi eacutes munkaacutes-matineacutei sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneti jelentőseacutegűek

A Hunyadi teacuteri eacutepuumlletben 1919 szeptember 30-aacuten zajlott le az utolsoacute magyar nyelvű előadaacutes a Hamletet jaacutetszottaacutek Meg sem vaacuterva a trianoni beacutekeszerződeacutes alaacuteiacuteraacutesaacutet a Romaacuten Nemzeti Sziacutenhaacutez meacuteg 1919 decembereacuteben elfoglalta az eacutepuuml-letet Nemcsak a romaacuten proacutezai egyuumlttes műkoumldteteacutese volt az uacutej hatalom ceacutelja de nagyratoumlrő terveik koumlzoumltt operataacutersulat leacutetrehozaacutesa is szerepelt Az opera meg-

nyitaacutesaacutet az elcsatolaacutes első eacutevfor-duloacutejaacutera 1919 december 1-jeacutere tűzteacutek ki Az Aida bemutatoacutejaacute-val uumlnnepelteacutek az oumlluumlkbe hullott győzelmet

Janovics a magyar taacutersulattal a seacutetateacuteri Nyaacuteri Sziacutenkoumlrbe keacuteny-szeruumllt amelyet ő maga eacutepiacutette-tett meacuteg 1910-ben Műkoumldeacutesuumlk azonban nem tartott sokaacuteig Elő-adaacutesaikat ndash a jugoszlaacuteviai peacuteldaacutet koumlvetve ndash a hatoacutesaacutegok betiltot-taacutek Ekkor Janovics leveacutelben for-dult a kultuszminiszterhez aki hozzaacutejaacuterult hogy a koncesszioacutet egy eacutevre meghosszabbiacutetsaacutek Iacutegy

1926-ig megmaradhatott a sziacutenhaacutez reacutegi elnevezeacutese a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacuten-haacutez a Seacutetateacuteren is 1926 maacutercius 28-aacuten azonban megjelent egy toumlrveacuteny amely megtiltotta a kisebbseacutegek szaacutemaacutera a Nemzeti Sziacutenhaacutez elnevezeacutes hasznaacutelataacutet

1921-ben Sziacutenpaacutertoloacute Egyesuumlletek alakultak Janovics suacutelyos neheacutezseacutegek aacuteraacuten proacutebaacutelta fenntartani a magyar sziacutenjaacutetszaacutest Taacutergyalaacutesokat kezdemeacutenyezett a kultuszminiszteacuteriumban amelyhez maacutesik oumlt magyar sziacutenigazgatoacute is csatlako-zott A miniszter nyolc magyar taacutersulat műkoumldeacuteseacutet engedeacutelyezte haacuterom tovaacutebbi sziacutenhaacutez koncesszioacutejaacutet megvontaacutek Viszont eltoumlroumllteacutek az bdquoidegen nyelven jaacutetszoacuterdquo sziacutenhaacutezak 32-os jegyadoacutejaacutet Ugyanakkor megtiltottaacutek a magyarorszaacutegi műveacute-

bek koumlzoumltt a pesti Neacutepsziacutenhaacutez (1875) a Viacutegsziacutenhaacutez (1896) a Fővaacuterosi Operettsziacuten-haacutez (1898) a temesvaacuteri (1875) a szegedi (1883) a fiumei 1883) a tatai (1889) a kecskemeacuteti (1896) a pozsonyi (1886) eacutes a nagyvaacuteradi (1900) sziacutenhaacutez eacutepuumllete

8 Janovics Jenő (1872-1945) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutez- eacutes filmtoumlrteacuteneacutesz az erdeacutelyi sziacuten-jaacutetszaacutes kiemelkedő alakja 1896-ban szerződoumltt a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutezhoz eacutes a kolozs-vaacuteri egyetemen szerzett doktoraacutetust Csiky Gergely realizmusa ciacutemű dolgozataacuteval 190ndash-től 1930-ig a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez igazgatoacuteja majd főrendezője A magyar film-gyaacutertaacutes egyik uacutettoumlrője 1914-ben filmgyaacuterat alapiacutetott Kolozsvaacuteron 1920-ig 48 filmet forgatott Megiacuterta az erdeacutelyi neacutemafilmgyaacutertaacutes toumlrteacuteneteacutet

Az 1909-ben elkeacuteszuumllt seacutetateacuteri Nyaacuteri Sziacutenhaacutez eacutepuumllete korabeli keacutepeslapon (fotoacute Kolozsvaacuteri Akadeacutemiai Koumlnyvtaacuter forraacutes kolozsvari-kronikabloghu)

9

szek vendeacutegszerepleacuteseacutet Irredentizmus vaacutedjaacuteval megszűntetteacutek az Erdeacutelyi eacutes Baacute-naacuteti Sziacuteneacuteszegyesuumllet műkoumldeacuteseacutet

1933-ban baacuteroacute Kemeacuteny Jaacutenos9 vezeteacuteseacutevel megalakult a Thaacutelia Rt amelynek ceacutelja hogy a kisebbseacutegi eacutelet oumlsszes szellemi erejeacutet oumlsszefogjaacutek az erdeacutelyi magyar sziacutenjaacutetszaacutes megsegiacuteteacuteseacutere Aacutetvetteacutek a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutezi eacutelet iraacutenyiacutetaacutesaacutet előadaacute-saikat azonban Erdeacutely maacutes vaacuterosaiban is bemutattaacutek A Thaacutelia Rt kereteacuteben alakult ki a Keacutek madaacuter mozgalom amelynek elnevezeacuteseacutet Maeterlinck szimboli-kus mesedraacutemaacutejaacutenak a boldogsaacutegkereseacutes sziacutenpadi metaforaacutejaacutenak euroacutepai sikere sugallta 1937 juacuteniusaacuteban bemutattaacutek a reformaacutetus gimnaacutezium udvaraacuten Az em-ber trageacutediaacutejaacutet amely koraacutebban egeacutesz Romaacutenia teruumlleteacuten be volt tiltva A neacutep-sziacutenmű korszerűsiacuteteacuteseacutenek szaacutendeacuteka is jelezte a mozgalom tovaacutebbi szeacutelesedeacuteseacutet A neacutepműveleacutes meguacutejiacutetaacutesaacutenak jegyeacuteben keruumllt sziacutenre Kaacutedaacuter Imre10 rendezeacuteseacuteben a Jaacutenos viteacutez Koacutes Kaacuteroly diacuteszleteivel eacutes jelmezeivel Dsida Jenő előjaacuteteacutekaacuteval Az erdeacutelyi Helikon szervezeteacuteben leacutetrejoumltt vaacutellalkozaacutes 1940-ig műkoumldoumltt

1929-ben ndash az elcsatolaacutes oacuteta előszoumlr ndash sor keruumllt a kolozsvaacuteri taacutersulat budapes-ti vendeacutegjaacuteteacutekaacutera A kirobbanoacute sikerű szerepleacutesre az Uacutej Sziacutenhaacutezban11 eacutes a Zene-akadeacutemia nagytermeacuteben keruumllt sor A hazai eacutes az erdeacutelyi sajtoacute reacuteszletesen beszaacute-molt az esemeacutenyről A budapesti vendeacutegszerepleacutes neacutemi vigaszt jelentett a sziacutenhaacutez egyre suacutelyosabb gazdasaacutegi helyzeteacuteben Az eacutevad veacutegeacuten Janovics keacutet kolozsvaacuteri lapban is megjelentette keacutetseacutegbeesett iacuteraacutesaacutet amely taacutejeacutekoztatta a koumlzveacutelemeacutenyt a sziacutenhaacutez vaacutelsaacutegaacuteroacutel eacutes sajaacutet lemondaacutesaacuteroacutel bdquoA jelenteacutest nyugodtan szomoruacute je-lenteacutesnek nevezhetjuumlk mert annak bizonysaacutega hogy a kisebbseacutegi sziacutenhaacutezakkal szemben folytatott megkuumlloumlnboumlztetett baacutenaacutesmoacuted tiacutez eacutev utaacuten nemhogy enyhuumllt volna de egyre terhesebb Az elviselhetetlen terhek eacuterlelteacutek meg a sziacutenhaacutez mos-tani vezetőjeacuteben azt a keacutenyszerű elhataacuterozaacutest hogy a kilaacutetaacutestalan eacutes egyenlőt-len harcot feladja S ezt az elhataacuterozaacutest csak akkor lehet reviacutezioacute alaacute vinni ha re-meacutenyseacuteg lesz a terhek csoumlkkenteacuteseacutere az igazsaacutegtalansaacutegok megszuumlnteteacuteseacutererdquo12

9 Baacuteroacute Kemeacuteny Jaacutenos (1903ndash1971) meceacutenaacutes sziacutenhaacutezigazgatoacute sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute draacutema-iacuteroacute A főnemesi csalaacuted elszegeacutenyedett aacutegaacutenak tagjakeacutent egyeacuteves koraacuteban keruumllt visz-sza Erdeacutelybe 1930-ban a kolozsvaacuteri magyar sziacutenhaacutez igazgatoacuteja 1941 eacutes 1944 koumlzoumltt a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez főigazgatoacuteja A 2 vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten fizikai munkaacutes majd a Marosvaacutesaacuterhelyi Sziacutenműveacuteszeti Főiskola koumlnyvtaacuterosa keacutesőbb az Uacutej Eacutelet nevű lap munkataacutersa

10 Kaacutedaacuter Imre (1894ndash1972) sziacutenhaacutezigazgatoacute rendező draacutemaiacuteroacute műfordiacutetoacute A Tanaacutecs-koumlztaacutersasaacuteg bukaacutesa utaacuten Kolozsvaacuteron telepedett le Toumlbb lap főmunkataacutersa szer-kesztője főszerkesztője volt a huacuteszas eacutevekben 1933 eacutes 1940 koumlzoumltt a kolozsvaacuteri eacutes a nagyvaacuteradi Magyar Sziacutenhaacutez igazgatoacuteja 1940-től a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez ren-dezője 1944-től a budapesti Reformaacutetus Teoloacutegia tanaacutera

11 Budapesten a Reacutevay utca 18-ban 1927-ben megnyiacutelt inteacutezmeacuteny A helyeacuten keacutesőbb toumlbb maacutes taacutersulat is műkoumldoumltt Jelenleg a Centraacutel Sziacutenhaacutez otthona

12 Ellenzeacutek 1930 juacutenius 17 Ideacutezi Enyedi Saacutendor Nemzeti sziacutenjaacutetszaacutesboacutel nemzetiseacutegi sziacutenjaacutetszaacutesba In Magyar Sziacutenhaacuteztoumlrteacutenet 1920ndash1949 Magyar Koumlnyvklub Budapest 2005 p 780

10

Ezutaacuten meacuteg keacutet eacutevadon aacutet főrendezőkeacutent teveacutekenykedett majd 1933-toacutel az igazgatoacute Kaacutedaacuter Imre lett aki jelentősen uacutejjaacuteszervezte eacutes megfiataliacutetotta a taacutersu-latot A koumlvetkező eacutevekben műsorra tűzte a Hamletet a Lear kiraacutelyt a Roacutemeoacute eacutes Juacuteliaacutet a Csongor eacutes Tuumlndeacutet a Szent Johannaacutet a Liliomot az Eacutejjeli menedeacutekhelyet A neacutema leventeacutet a Baacutenk baacutent a Cyranoacutet eacutes a zeneacutes darabok sziacutenpadra aacutelliacutetaacutesa koumlzben is egyre nagyobb figyelmet fordiacutetott a sziacutenvonal emeleacuteseacutere

Nagyvaacuterad sziacuteneacuteszeteacutenek toumlrteacutenete is a 17 szaacutezadig nyuacutelik vissza meacuteghoz-zaacute negyven eacutevvel koraacutebbra mint Kolozsvaacutereacute A protestaacutens iskolai sziacutenjaacutetszaacutes-roacutel maacuter 1656-boacutel vannak adatok a jezsuitaacutekeacuteroacutel valamivel keacutesőbbi időkből az 1700-as eacutevek első eacutevtizedeiből a premontreiek rendjeacuteről pedig alig feacutel eacutevszaacutezad muacutelva Aacutem igazi szenzaacutecioacute hogy maacuter 1764-től magas szintű operajaacutetszaacutes hono-sodott meg a patinaacutes partiumi vaacuterosban A puumlspoumlki udvartartaacutesban Karl Ditters von Dittersdorf13 iraacutenyiacutetotta a zenei eacuteletet 1790-ben maacuter mint egy lehetseacuteges baacutezist emlegetteacutek Nagyvaacuteradot amelyet 1796-ban Fekete Ferenc14 taacutersulata ke-resett fel Joacute ideig a Fekete Sas fogadoacute nagytermeacuteben jaacutetszottak mely ugyan keacutet-szer is leeacutegett de mind a keacutetszer feluacutejiacutetottaacutek 1798ndash99-ben a kolozsvaacuteri taacutersulat vendeacutegeskedett a vaacuterosban 1799-től Kelemen Laacuteszloacute15 uacutejjaacuteszervezett egyuumlttese tartott előadaacutesokat

A szegediek 1808-ban vendeacutegszerepeltek a kolozsvaacuteriak 1810-ben bukkan-tak fel ismeacutet 1813-ban Debrecenből eacuterkeztek aktorok majd kuumlloumlnfeacutele utazoacute egyuumlttesek vaacuteltottaacutek egymaacutest A szabadsaacutegharc bukaacutesa utaacuten Kileacutenyi Daacutevid16 to-borzott uacutej taacutersulatot 1857-ben a vaacuteros maacuter terveket keacutesziacutettetett egy sziacutenhaacutez fel-eacutepiacuteteacuteseacutere de az első kiacuteseacuterlet nem jaacutert sikerrel Ehelyett a Rheacutedey-haacutez kertjeacuteben Heteacutenyi Joacutezsef17 eacutes a nagyvaacuteradi szuumlleteacutesű Molnaacuter Gyoumlrgy18 nyaacuteri sziacutenkoumlrt eacutepiacutet-13 Karl (Carl) Ditters von Dittersdorf (1739ndash1799) osztraacutek zeneszerző karmester

1765-ben lett a vaacuteradi puumlspoumlk karmestere Szaacutemos viacutegoperaacutet iacutert de munkaacutessaacutegaacutet Mozart e műfajbeli művei hamarosan haacutetteacuterbe szoriacutetottaacutek

14 Fekete Ferenc (bdquoFricsirdquo 1738 eacutes 1744 koumlzoumltt ndash 1823) sziacutenhaacutezvezető meceacutenaacutes a ko-lozsvaacuteri szabadkőműves paacuteholy alapiacutetoacuteja 1795-ben tervezetet keacutesziacutetett az erdeacutelyi dieacute taacutenak a magyar sziacuteneacuteszet aacutellandoacutesiacutetaacutesaacutera Az erdeacutelyi sziacuteneacuteszetet peacutenzzel eacutes jelme-zekkel taacutemogatta Az Erdeacutelyi Magyar Nyelvművelő Taacutersasaacuteg tagja

15 Kelemen Laacuteszloacute (1762ndash1814) az Első Magyar Jaacuteteacuteksziacuteni Taacutersasaacuteg alapiacutetoacute tagja majd vezetője 1795-től tisztviselő Nagyvaacuteradon Amikor veacutegleg toumlnkrement felhagyott a sziacuteneacuteszettel kaacutentor uumlgyveacuted eacutes iskolamester lett

16 Kileacutenyi Daacutevid (Killyeacutenyi Kocsis 1791ndash1852) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute fordiacutetoacute 1815-ben Pesten a lebontaacutesra iacuteteacutelt Rondellaacuteban meghuacutezoacutedott magyar taacutersulat tagja Az első magyar vaacutellalkozoacute-direktor Operaacutekat is jaacutetszoacute egyuumltteseacutevel az orszaacuteg szaacutemos vaacuterosaacute-ban felleacutepett 1828-ban ő nyitotta meg a miskolci sziacutenhaacutezat

17 Heteacutenyi Joacutezsef (1795ndash1872) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute 1820-ban leacutepett a paacutelyaacutera az 1830-as eacutevek koumlzepeacutetől vezetett videacuteki taacutersulatokat Ez a teveacutekenyseacutege főleg a sza-badsaacutegharc utaacuten volt jelentős mert szaacutemos vaacuterosban biztosiacutetotta a magyar sziacutenhaacutez jelenleacuteteacutet 1868-ban vonult vissza

18 Molnaacuter Gyoumlrgy (1830ndash1891) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutezvezető sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute 1848ndash49-ben honveacuted volt 1850-től erdeacutelyi taacutersulatoknaacutel műkoumldoumltt Kolozsvaacuteron Nagy-

11

tetett amely aztaacuten negyvenhaacuterom eacutevig volt hasznaacutelatban Az 1870-es eacutevekben Latabaacuter Endre19 E Ko-vaacutecs Gyula20 a szaacutezad veacutegeacuten pedig Szentgyoumlrgyi Istvaacuten21 Uacutejhaacutezy Ede eacutes Jaacuteszai Mari jaacutert a vaacuterosban rend-szeres vendeacutegszerepleacutesekre

1900 oktoacuteber 15-eacuten veacutegre meg-nyiacutelt a Fellner eacutes Helmer tervei sze-rint eacutepuumllt Szigligeti Sziacutenhaacutez A Hol-nap22 koumlre ndash Ady Biacuteroacute Lajos Juhaacutesz Gyula ndash rendszeresen iacutert kritikaacutekat a helyi sajtoacuteban 1909-ben itt mu-tattaacutek be Juhaacutesz Gyula Atalanta ciacutemű operettjeacutet Nagyvaacuteradon volt Strindberg Az apa eacutes Ibsen A vad-kacsa ciacutemű műveacutenek magyarorszaacutegi bemutatoacuteja

Temesvaacuteron az iskolai sziacutenjaacutetszaacutest 1726-toacutel 1773-ig a jezsuitaacutek keacutepviselteacutek A vaacuteros a 18 szaacutezadban a neacutemet vaacutendortaacutersulatok kedvelt jaacutetszoacutehelye volt 1828-ban a Kolozsvaacuterroacutel eacuterkező Erdeacutelyi Eacutenekes Taacutersasaacuteg tartott magyar nyel-vű előadaacutesokat Egressy Gaacutebor 1846-ban kidolgozott sziacutenikeruumlleti rendszereacuteben Temesvaacutert javasolta Arad-Temes megyei koumlzpontnak 1848-ban Feleky Mik-loacutes23 taacutersulata jaacutetszott a vaacuterosban

vaacuteradon Marosvaacutesaacuterhelyen jaacutetszott 1867 eacutes 1870 koumlzoumltt a fővaacuteros maacutesodik magyar nyelvű sziacutenhaacutezaacutenak a Budai Neacutepsziacutenhaacuteznak volt alapiacutetoacute igazgatoacuteja eacutes rendezője

19 Latabaacuter Endre (1811ndash1873) a hiacuteres sziacuteneacuteszdinasztia első tagja Proacutezaacutet operaacutet eacutes ope-rettet jaacutetszoacute egyuumlttese az egyik legkeresettebb eacutes legsikeresebb videacuteki taacutersulat volt Hiacuteres sziacuteneacuteszek egeacutesz sora jaacutetszott naacutela

20 E Kovaacutecs Gyula (Ecsedi 1839ndash1899) sziacuteneacutesz koumlltő rendező Főleg erdeacutelyi taacutersula-toknaacutel műkoumldoumltt 1865-től 1878-ig a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez tagja volt 1869ndash70-ben majd 1878ndash82-ben Pestre joumltt 1882-től veacutegleg Kolozsvaacuterra szerződoumltt Ki-emelkedő draacutemai sziacuteneacutesz Egressy Gaacutebor stiacutelusaacutenak folytatoacuteja volt

21 Szentgyoumlrgyi Istvaacuten (1842ndash1931) sziacuteneacuteszi paacutelyaacuteja Latabaacuter Endre taacutersulataacutenaacutel indult el majd Molnaacuter Gyoumlrgy Budai Neacutepsziacutenhaacutezaacutenaacutel jaacutetszott 1871-ben kezdte a hat eacutevti-zedes megszakiacutetaacutes neacutelkuumlli kolozsvaacuteri sziacuteneacuteszkedeacutest A korszak egyik legjelentősebb sziacutenműveacutesze volt Az utoacutekor uacutegy tartja szaacutemon mint Tiborc legemleacutekezetesebb ala-kiacutetoacutejaacutet

22 Holnap Irodalmi Taacutersasaacuteg (1808ndash1911) nagyvaacuteradi irodalmi koumlzoumlsseacuteg Irodalmi ma-tineacutekat eacutes keacutepzőműveacuteszeti taacuterlatokat rendezett Juhaacutesz Gyula Nagyvaacuteradroacutel valoacute taacute-vozaacutesaacuteval megszűnt

23 Feleky Mikloacutes (1818ndash1902) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutezigazgatoacute Suacutegoacutekeacutent kezdte a paacutelyaacutet de egy eacutev muacutelva maacuter Kolozsvaacuteron majd Brassoacuteban Marosvaacutesaacuterhelyen jaacutet-szott 1844-ben aacutetvette az igazgataacutest eacutes Kolozsvaacuteron Debrecenben Nagybecskere-ken műkoumldoumltt 1852-ben szerződtette a Nemzeti Sziacutenhaacutez 1884-ben a Vaacutersziacutenhaacutez-

A Nagyvaacuteradi Szigligeti Sziacutenhaacutez eacutepuumllete az aacutetadaacutes napjaacuten 1900 oktoacuteber 15-eacuten (forraacutes keptaroszkhu)

12

Temesvaacuter első kősziacutenhaacute-za Ferenc Joacutezsef Sziacutenhaacutez neacuteven 1875-ben nyiacutelt meg amelyben magyar eacutes neacutemet nyelven jaacutetszot-tak de szerb eacutes romaacuten taacutersulatok is laacutetogattaacutek a vaacuterost A magyar egyuumlttesek februaacutertoacutel viraacutegvasaacuter-napig tarthattak előadaacutesokat Az uacutej sziacutenikeruumlleti rendszerben Po-zsony eacutes Buda mellett Temes-vaacuter lett a harmadik aacutellomaacutes ahol neacutegy hoacutenapos eacutevadot lehetett tartani 1888-toacutel 1914-ig Krecsaacute-

nyi Ignaacutec24 hiacuteres taacutersulata jaacutetszott a vaacuterosban ahol 1899-től maacuter csak magyar nyelvű egyuumlttesek felleacutepeacuteseacutet engedeacutelyezteacutek

Aradon 1759 eacutes 1799 koumlzoumltt rendszeresen tartottak minorita iskolai elő-adaacutesokat Magyar nyelvű műkedvelő produkcioacuteroacutel 1777-ből maradt fenn az első adat A hivataacutesos sziacuteneacuteszet neacutemet taacutersulatok vendeacutegszerepleacuteseacutevel indult a

18 szaacutezad veacutegeacuten Az első magyar egyuumlttesek megjele-neacuteseacutere utaloacute első adatok bizonytalanok Azt tudni le-het hogy egy aradi kereskedő bizonyos Hirschl Jakab 1816-ban haacuteza mellett sajaacutet vaacutellalkozaacutesaacuteban sziacutenhaacute-zat eacutepiacutettetett amelyet neacutegy eacutevvel keacutesőbb neacutemet sziacute-neacuteszek nyitottak meg A magyar taacutersulatok koumlzuumll első a koraacutebban maacuter emliacutetett Kileacutenyi Daacutevid operaacutet is jaacutetszoacute egyuumltteseacutenek felleacutepeacutese volt meacuteg ugyanebben az eacutevben Szentjoacuteby Szaboacute Laacuteszloacute25 Maacutetyaacutes kiraacutely vagy a neacutep sze-retete ciacutemű darabjaacutet jaacutetszottaacutek amelyben valoacutesziacutenűleg Deacuteryneacute is felleacutepett

Hirschl sziacutenhaacuteza 1873-ig műkoumldoumltt

ban 1885-ben a Gyapjuacute utcai sziacutenhaacutezban volt igazgatoacute de mindkeacutet vaacutellalkozaacutesba be-lebukott Toumlbb viacutegjaacuteteacutekot iacutert eacutes szaacutemos darabot fordiacutetott

24 Krecsaacutenyi Ignaacutec (1844ndash1923) sziacuteneacutesz igazgatoacute 1863-ban a Budai Neacutepsziacutenhaacutezban kezdte a paacutelyaacutejaacutet 1873-ban lett sziacutenigazgatoacute Nemzetiseacutegi eacutes keacutetnyelvű vaacuterosok-ban jaacutetszott Pozsonytoacutel Fiumeacuteig Kassaacutetoacutel Temesvaacuterig Debrecentől Aradig eacutes Bu-daacuteig főleg a Felvideacuteken Erdeacutelyben Kaacuterpaacutetaljaacuten eacutes a Deacutelvideacuteken Műsoraacuten Shakes-peare-től Ibsenig eacutes Hauptmannig klasszikus eacutes modern szerzők egyaraacutent szerepel-tek Szaacutemos magyar sziacuteneacutesz felfedezője

25 Szentjoacuteby Szaboacute Laacuteszloacute (1767ndash1795) koumlltő iacuteroacute taniacutetoacute Nagyvaacuteradon majd tanaacuter Nagybaacutenyaacuten Az első magyar koumlztaacutersasaacutegi mozgalom leleplezeacutesekor halaacutelra iacuteteacutelteacutek majd buumlnteteacuteseacutet vaacuterfogsaacutegra vaacuteltoztattaacutek Baraacutetjaacuteval Batsaacutenyival egyuumltt rabosko-dott majd hamarosan meghalt

A temesvaacuteri Ferencz Joacutezsef Sziacutenhaacutez eacutepuumllete egy 19 szaacutezad veacutegeacuten keacuteszuumllt keacutepeslapon (forraacutes bedohu)

A Hirschl-feacutele sziacutenhaacutez mai romos aacutellapotaacuteban (forraacutes welkometoromaniaeu)

13

1868-ban sziacutenhaacutezeacutepiacutető bi-zottsaacuteg alakult amely hama-rosan megkezdte a vaacuteros uacutej sziacutenhaacutezaacutenak feleacutepiacuteteacuteseacutet Az el-keacuteszuumllt uacutej sziacutenhaacutezat 1874 szep-tember 21-eacuten nyitottaacutek meg Fe-renc Joacutezsef csaacuteszaacuter jelenleacuteteacuteben az eacutevad viszont csak oktoacuteber 3-aacuten vette kezdeteacutet a Baacutenk baacuten bemutatoacutejaacuteval 1883 feb ruaacuter 13-aacuten az eacutepuumllet leeacutegett Keacutet eacutev-vel keacutesőbb Krecsaacutenyi Ignaacutec taacuter-sulata avatta fel szerepleacuteseacutevel az uacutejra feleacutepuumllt sziacutenhaacutezat amely 1886-ban bemutatta Az ember trageacutediaacutejaacutet 1909-ben Nyaacuteri Sziacutenkoumlr eacutepuumllt a vaacuterosban amely 1939-ig műkoumldoumltt

A haacuteromnyelvű Brassoacuteban maacuter 1500-ban miszteacuteriumjaacuteteacutekot mutattak be a neacutemet domonkosok 1542-ben evangeacutelikus iskolai sziacutenjaacuteteacutek előadaacutesaacutera is sor ke-ruumllt A szaacutesz sziacutenieacutelet folyamatos toumlrteacuteneteacutehez a koraacuten megnyiacutelt kősziacutenhaacutez is hoz-zaacutetartozott A magyarok is a Bruumlnnerberbe-feacutele eacutepuumlletben leacuteptek fel 1822-ben a kolozsvaacuteri taacutersulat jaacutetszott itt A 20 szaacutezad elejeacuten leacutetrejoumltt a KassandashBrassoacute-i sziacute-nikeruumllet A huacuteszas eacutevek koumlzepeacutetől a leggyakoribb vendeacutegek ismeacutet a kolozsvaacute-riak voltak

Szatmaacuter sziacuteneacuteszeteacutevel kapcsolatosan a legkoraacutebbi adat hogy Szegedi Lőrinc26 1575-ben Theophaniaacutejaacutenak megiacuteraacutesaacutet szatmaacuteri gyuumllekezete komeacutediajaacutetszoacute igeacute-nyeacutevel indokolta A 17 szaacutezad koumlzepeacutetől 1771-ig a jezsuitaacutek aacutepoltaacutek a sziacutenjaacutet-szoacute hagyomaacutenyt 1790-ben Moacutericz Gyoumlrgy27 haacuteromtaguacute taacutersulata tartott haacuterom előadaacutest magyar nyelven A rendszeres hivataacutesos sziacutenjaacutetszaacutes 1814-ben kezdő-doumltt Egy Debrecenből eacuterkezett egyuumlttes tartott előadaacutest majd egy eacutevvel keacute-sőbb Balog Istvaacuten28 taacutersulata leacutepett fel A koumlvetkező eacutevtizedekben a sziacuteneacuteszek a Feheacuter haacutez fogadoacuteban a Csizmadia-sziacutenben a Jeney-csűrben eacutes a Kotroacute-kert-

26 Szegedi Lőrinc (ndash1596 koumlruumll) reformaacutetus egyhaacutezi iacuteroacute Wittenbergben majd Porosz-orszaacutegban tanult 1567-től Beacutekeacutesen lelkeacutesz eacutes esperes 1575-től Szatmaacuteron lelkeacutesz

27 Moacutericz Gyoumlrgy (Jaacutenosndash) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute Műkoumldeacutesi engedeacutelyeacutet az erdeacutelyi fő-kormaacutenyzoacutesaacuteg 1789 oktoacutebereacuteben aacutelliacutetotta ki Nagyszebenben ennek birtokaacuteban 1790 januaacuterjaacuteban Kolozsvaacuteron juacuteliusaacuteban Szatmaacuteron tartott haacuteromtaguacute taacutersulataacute-val előadaacutesokat Jelenlegi ismereteink szerint ez volt az első magyar vaacutendorsziacutentaacuter-sulat Műsora ismeretlen de valoacutesziacutenű hogy mutatvaacutenyoskeacutent is szoacuterakoztatta a kouml-zoumlnseacuteget

28 Balog Istvaacuten (1790ndash1873) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute draacutemaiacuteroacute fordiacutetoacute uumlgyveacuted Kisebb- nagyobb taacutersulatok eacuteleacuten az egeacutesz orszaacutegot bejaacuterta 1839-től a Pesti Magyar Sziacutenhaacutez illetve a Nemzeti Sziacutenhaacutez tagja 1857-ben uumlnnepelte 50 eacuteves sziacuteneacuteszi jubileumaacutet Szaacutemos bohoacutezatot fordiacutetott iacutert baacutebjaacuteteacutekokat eacutes betyaacutertoumlrteacuteneteket

Az aradi Nemzeti Sziacutenhaacutez eacutepuumllettoumlmbje egy a szaacutezadforduloacute idejeacuten keacuteszuumllt fotoacuten (forraacutes culturahu)

14

ben jaacutetszottak 1848 januaacuter 22-eacuten megnyiacutelt a vaacuteros sziacutenhaacutezeacutepuumllete A sziacutenhaacutez-avatoacute előadaacuteson id Lendvay Maacuterton29 is felleacutepett A szabadsaacutegharc utaacuten Molnaacuter Gyoumlrgy laacutetogatta meg előszoumlr a vaacuterost

Marosvaacutesaacuterhelyen maacuter az 1770-es eacutevekben magas szintű iskolai sziacutenjaacutetszaacutes volt Őri Filep Istvaacuten30 kolozsvaacuteri sziacuteneacutesz aacutellandoacute sziacutenhaacutez leacutetrehozaacutesaacutet kezdemeacutenyezte de csak 1803-ban keruumllt sor az első hivataacutesos előadaacutesra A kolozsvaacuteri taacutersulat Kotzebue darabjaacutet A neveleacutes formaacutelja az embert jaacutetszottaacutek maacutesfeacutel hoacutenapon keresztuumll 1815-től itt tartoacutezkodott a taacutersulat innen utaztak vendeacutegszerepleacutesekre is 1820-ban fel-eacutepuumllt a sziacutenhaacutezi előadaacutesok tartaacutesaacutera alkalmas Apolloacute Terem Az 1860-as eacutevekben a Transylvania Szaacutelloacute baacuteltermeacuteben jaacutetszottak 1884-ben sziacutenuumlgy-paacutertoloacute egylet ala-kult Az Erzseacutebet Sziacutenkoumlr 1909 maacutejusaacuteban nyiacutelt meg 1921-ben uacutejjaacuteszervezteacutek a sziacutenpaacutertoloacute egyesuumlletet 1932-től a Thaacutelia Rt egyik aacutellomaacuteshelye volt

Trianon utaacuten a Romaacuteniaacutehoz csatolt teruumlleteken a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtt a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez mellett neacutegy nagyobb eacutes haacuterom kisebb magyar taacutersulat mű-koumldoumltt Ez 1928-ban lecsoumlkkent oumltre 1927-ben keacutet utazoacute taacutersulat is alakult de ezek hamarosan feloszlottak Veacuteguumll Baacutenffy Mikloacutes groacutef31 proacutebaacutelt aacutellandoacute magyar taacutersulatot szervezni ami szinteacuten meghiuacutesult A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes32 utaacuten a kolozsvaacuteri magyar taacutersulat az elhuacutezoacutedoacute eacutepuumllet-feluacutejiacutetaacutes miatt csak 1941 novem-bereacuteben tudott visszakoumlltoumlzni a Hunyadi teacuteri eacutepuumlletbe A főigazgatoacute baacuteroacute Ke-meacuteny Jaacutenos az igazgatoacute Taacuteray Ferenc33 volt

A nyitoacuteelőadaacuteson megjelentek a magyar politikai eacutelet vezető szemeacutelyiseacutegei A kormaacutenyzoacutet Hoacuteman Baacutelint kultuszminiszter keacutepviselte Jelen volt Baacutenffy Mik-loacutes felsőhaacutezi tag Teleki Beacutela az Erdeacutelyi Paacutert elnoumlke toumlbb aacutellamtitkaacuter a magyaror-

29 Id Lendvay Maacuterton (1807ndash1858) eacutenekes-sziacuteneacutesz rendező Neacutehaacuteny műkedvelő fel-leacutepeacutes utaacuten vaacuterosi iacuternokboacutel lett sziacuteneacutesz Első sikereit Nagyvaacuteradon aratta Pesten elő-szoumlr 1831-ben leacutepett fel Az 1830-as eacutevekben Kassa Kolozsvaacuter eacutes a budai Vaacutersziacutenhaacutez voltak főbb aacutellomaacuteshelyei A Nemzeti Sziacutenhaacuteznaacutel 1843-toacutel rendezett 1854-ben leacute-pett fel utoljaacutera

30 Őri Filep Istvaacuten (Őry Fuumlloumlpndash) 1790ndash92-ben az első pest-budai magyar taacutersulat tagja Az egyuumlttest magaacutenvagyonaacuteboacutel taacutemogatta Kolozsvaacuteron 1793-ban leacutepett elő-szoumlr sziacutenpadra 1794-ben Marosvaacutesaacuterhelyen tervet nyuacutejtott be a Nyelvmiacutevelő Taacutersa-saacutegnak sziacutenhaacutez leacutetrehozaacutesaacutera Tovaacutebbi eacuteletuacutetja ismeretlen

31 Groacutef Baacutenffy Mikloacutes (1873ndash1950) politikus iacuteroacute festő rendező diacuteszlet- eacutes jelmezter-vező Kuumlloumlnboumlző politikai aacutellami eacutes koumlzeacuteleti tisztseacutegeket toumlltoumltt be a Trianon előtti eacutes utaacuteni Magyarorszaacutegon valamint a kiraacutelyi Romaacuteniaacuteban Draacutemaacutekat iacutert amelyekhez gyakran maga tervezte a diacuteszleteket eacutes a jelmezeket Olykor Kisbaacuten Mikloacutes neacuteven je-lentek meg művei

32 1940-ben a fasiszta neacutemet eacutes olasz kormaacuteny Beacutecsben alaacuteiacutert maacutesodik hataacuteroza-taacutenak elnevezeacutese melynek alapjaacuten Magyarorszaacuteg visszakapta erdeacutelyi teruumlle teit 43 591 kmsup2-nyi teruumlletet csatoltak vissza Magyarorszaacuteghoz A magyar csapatok 1940 augusz tus 30-aacuten kezdteacutek meg a bevonulaacutest

33 Taacuteray Ferenc (1884ndash1961) sziacuteneacutesz rendező 1911ndash12-ben majd 1919-től 1924-ig a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez tagja a visszacsatolaacutes utaacuten igazgatoacuteja 1948-ban nyugalomba vo-nult eacutes Budapesten eacutelt

15

szaacutegi szellemi eacutelet kivaacuteloacutesaacutegai valamint a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez egykori tag-jai A diacuteszelőadaacuteson reacuteszletek hangzottak el a Hamletből emleacutekeztetve arra hogy az elcsatolaacutes előtti utolsoacute előadaacuteskeacutent is ezt laacutethatta a koumlzoumlnseacuteg Ezt koumlvetően Szentjoacutebi Szaboacute Laacuteszloacute keacutetfelvonaacutesos draacutemaacutejaacutera a Maacutetyaacutes kiraacutely vagy a neacutep szeretete a jaacutembor fejedelem iraacutentra valamint a Hunyadi Laacuteszloacute keresztmetszeteacutere keruumllt sor

Hamarosan kiosztottaacutek az Erdeacutely egeacutesz teruumlleteacutere szoacuteloacute jaacutetszaacutesi engedeacutelyeket amelyeket nyolcan kaptak meg

Baacuter az erdeacutelyi teruumlletek visszacsatolaacutesa kedvezőbb helyzetet teremtett a sziacuten-haacutezak szaacutemaacutera az eacuterintett magyarsaacuteg szaacutemos ellentmondaacutessal volt keacutenytelen szembeneacutezni Az 1939-ben eacuteletbe leacutepett maacutesodik zsidoacutetoumlrveacuteny az eacuterintettek ko-raacutebbi huacutesz szaacutezaleacutekos kvoacutetaacutejaacutet lecsoumlkkentette Ez azt jelentette hogy az eacutertelmi-seacutegi paacutelyaacutekon a toumlrveacuteny ndash bdquoa zsidoacutek teacuterfoglalaacutesaacutenak korlaacutetozaacutesa eacuterdekeacutebenrdquo ndash az eacuterintett szemeacutelyek araacutenyaacutet mindoumlssze 6-ban hataacuterozta meg Ez Kemeacuteny Jaacutenos főigazgatoacutet elkeruumllhetetlen inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutere keacutenyszeriacutetette Ennek el-leneacutere az egyik fővaacuterosi nyilas uacutejsaacuteg az Uacutej Magyarsaacuteg doumlrgedelmes cikkben aacutelliacute-totta pellengeacuterre a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutezat amieacutert a főigazgatoacute kuumlloumlnfeacutele manőverekkel proacutebaacutelja kijaacutetszani a faji toumlrveacutenyeket

1944 oktoacuteber 11-eacuten a szovjet csapatok bevonultak a vaacuterosba A Nemzeti Sziacuten-haacutezat ekkor Kolozsvaacuterroacutel Budapestre evakuaacuteltaacutek az operareacuteszleg pedig Szeged-re keruumllt 1945 juacuteniusaacuteban ismeacutet Janovics Jenő lett az igazgatoacute 1945 november 16-aacuten nyiacutelt meg uacutejra a Seacuteta teacuteri sziacutenhaacutez Janovics ezen a napon halt meg hetvenoumlt eacuteves koraacuteban Kiacuteseacutertetiesen megismeacutetlődoumltt a Trianon utaacuten kialakult helyzet Az erdeacutelyi magyar sziacuteneacuteszet uacutejra a nemzetiseacutegi sorsot volt keacutenytelen vaacutellalni

1944 oktoacutebereacuteben Nagyvaacuteradon is uacutejraindult a sziacutenjaacutetszaacutes előbb Vaacuterosi Sziacutenhaacutezkeacutent vaacutellalkozoacutei formaacuteban majd 1948 december 28-toacutel Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez neacuteven folytatta műkoumldeacuteseacutet 1946 maacutercius 10-aacuten Marosvaacutesaacuterhelyen megalakult az Aacutellami Szeacutekely Sziacutenhaacutez amelyet 1962-től Aacutellami Sziacutenhaacutez neacutev-re neveztek aacutet mivel romaacuten tagozattal is rendelkezett

Aradnak egeacuteszen 1948-ig nem volt ro-maacuten tagozata Joacutereacuteszt a nagyvaacuteradi Teat-rul de Vest vendeacutegszerepelt itt 1948-ban megalakult a Teatrul Romacircn de Stat Arad eacutes ez a magyar taacutersulat megszűneacute-seacutet is jelentette 1945-ben Temesvaacuteron ndash joacutereacuteszt műkedvelőkből ndash megalakult a Neacutepsziacutenhaacutez majd 1953-ban leacutetrejoumltt a Temesvaacuteri Aacutellami Sziacutenhaacutez amelyhez magyar tagozatot is szerveztek A Ro-maacuten Kommunista Paacutert ezt a nemzetiseacutegi

16

politika diadalakeacutent uumlnnepelte A magyar tagozat akkor kezdett erősoumldni amikor 1955-től a Szentgyoumlrgyi Istvaacuten Sziacutenműveacuteszeti Inteacutezet veacutegzős hallgatoacutei ide szerződ-tek 1957-ben oumlnaacutelloacute sziacutenhaacutez lett főrendezőjeacuteveacute az erdeacutelyi sziacutenhaacutez kiemelkedő alak-jaacutet Taub Jaacutenost34 nevezteacutek ki A rendszervaacuteltaacutes oacuteta Csiky Gergely neveacutet viseli

Sepsiszentgyoumlrgyoumln csak 1948-ban keruumllt sor sziacutenhaacutezalapiacutetaacutesra A romaacuteniai magyar politikai eacutes művelődeacutesi szervek vezetői kihasznaacuteltaacutek a nemzetiseacutegi poli-tika tereacuten mutatkozoacute viszonylag kedvező helyzetet eacutes a haacuteboruacute utaacuten szervező-doumltt kolozsvaacuteri Dolgozoacutek Sziacutenhaacutezaacuteboacutel leacutetrehoztaacutek az Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutezat 1987-ig oumlnaacutelloacutean műkoumldoumltt de ekkor romaacuten tagozatot is leacutetrehoztak 1989 utaacuten a magyar tagozat felvette Tamaacutesi Aacuteron neveacutet

Taub Jaacutenos mellett az erdeacutelyi sziacutenhaacutez koumlzelmuacuteltjaacutenak maacutesik kiemelkedő alakja Harag Gyoumlrgy35 volt aki 1953-ban a főiskola veacutegzős eacutevfolyamaacuteval sziacutenhaacute-

34 Taub Jaacutenos (1927ndash2010) rendező pedagoacutegus 1962-től a kolozsvaacuteri Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez főrendezője 1971-től a bukaresti Bulandra Sziacutenhaacutez tagja a bukaresti Sziacuten-haacutez- eacutes Filmfőiskola tanaacutera 1981-ben Izraelbe emigraacutelt a Habima tagja eacutes a tel-avi-vi egyetem tanaacutera volt Magyarorszaacutegon is szaacutemos alkalommal rendezett

35 Harag Gyoumlrgy (1925ndash1985) rendező sziacuteneacutesz Maacuter az oumltvenes eacutevekben is jelentős elő-adaacutesokat hozott leacutetre de leghiacuteresebb alkotaacutesai eacutelete utolsoacute maacutesfeacutel eacutevtizedeacuteben szuuml-lettek 1975-től eacutelete veacutegeacuteig a kolozsvaacuteri Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez főrendezője volt A haacuteboruacute utaacuteni sziacutenhaacutezi eacutelet kimagasloacute egyeacuteniseacutege Gyakran rendezett magyarorszaacute-gi sziacutenhaacutezakban is

17

zat alapiacutetott Nagybaacutenyaacuten majd haacuterom eacutevvel keacutesőbb aacutetkoumlltoumlzoumltt Szatmaacuterneacuteme-tibe Nagybaacutenya egyeacutebkeacutent patinaacutes sziacutenhaacutezi vaacuteros 1818-ban tartottaacutek ott az első előadaacutest A taacutersulatok gyakran csereacutelődtek Janovics Jenő kolozsvaacuteri taacutersulata is sokszor megfordult a vaacuterosban A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten hosszuacute ideig csak romaacuten nyelvű taacutersulatokat laacutethatott a koumlrnyeacutek koumlzoumlnseacutege

A keacutenyszerű szimbioacutezisnak amely mindkeacutet vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten suacutejtotta az erdeacute-lyi magyarokat volt azeacutert pozitiacutev hozadeacuteka is a romaacuten sziacutenhaacutez magas sziacutenvonala eacutes korszerűseacutege joacuteteacutekonyan hatott az egeacutesz magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutesra De ezt a magyarorszaacutegi sziacutenhaacutezi eacutelet meghataacuterozoacute alakjai sokaacuteig nem akartaacutek eacuteszrevenni

Felhasznaacutelt irodalom

Ferenczi Zoltaacuten A kolozsvaacuteri sziacuteneacuteszet eacutes sziacutenhaacutez toumlrteacutenete Kolozsvaacuter 1897Vaacuteli Beacutela Az aradi sziacuteneacuteszet toumlrteacutenete 1774ndash1889 Arad 1889Fekete Mihaacutely A temesvaacuteri sziacutenhaacutez toumlrteacutenete Temesvaacuter 1911Dr Olay Ferenc A magyar sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacutenete az utoacutedaacutellamok teruumlleteacuten 1918ndash

1928 Budapesti Szemle kuumlloumlnlenyomat 1929Enyedi Saacutendor Nemzeti sziacutenjaacutetszaacutesboacutel nemzetiseacutegi sziacutenjaacutetszaacutesba In Magyar sziacuten-

haacuteztoumlrteacutenet 1920ndash1949 771ndash805 Magyar koumlnyvklub 2005Koumltő Joacutezsef Politikum eacutes eszteacutetikum In Sziacutenhaacutez eacutes diktatuacutera 278ndash301 Corvi-

nandashOSZMI eacute n

Geacuteza Balogh Strongholds of Theatre in Greater Hungary Before and After Trianon (Part 1)On June 4 1920 as a conclusion of World War 1 the great powers signed the Peace Treaty in Versaille as a result of which annexing three quarters of our territory was annexed to Czechoslovakia Romania the Kingdom of Yugoslavia Italy (Rijeka) and Austria Hungary ceased to be a multi-ethnic country with a population of 7980183 only of the 20900000 remaining in the motherland A significant Hungarian minority came under foreign authority in the neighboring countries three and a half million Hungarian nationals with the Hungarian language as their mother tongue In the first part of his series the author gives an overview of the Transylvanian strongholds of Hungarian-language acting the long history of theatrical traditions in Kolozsvaacuter (Cluj-Napoca) Nagyvaacuterad (Oradea) Temesvaacuter (Timisoara) Arad Brassoacute (Braşov) and Szatmaacuter (Satu Mare) Ample evidence is given of how the continuation of these traditions was interrupted or made increasingly difficult by the Trianon Peace Treaty and the ongoing attempts to eradicate the institutional background of Transylvanian theatre The article looks at events which affected the operation of the theatre in Kolozsvaacuter during the Second Vienna Award and the arrival of Soviet troops Finally the foundation of new theatres in Transylvania over the past decades as well as the work of two outstanding artists Jaacutenos Taub and Gyoumlrgy Harag are discussed

18

SZABOacute ATTILA

Muacuteltfeldolgozaacutes eacutes taacutersadalmi emleacutekezetElmeacuteleti alapveteacutesek (2 reacutesz)

A muacutelt sziacutenreviteleacutere vaacutellalkozoacute kortaacuters koumlzeacutep-euroacutepai előadaacutesok szempontjaacute-boacutel is igen fontos a toumlrteacutenelem eacutes az emleacutekezet oumlsszefuumlggeacuteseacutenek keacuterdeacutese Miacuteg peacuteldaacuteul Franciaorszaacutegban divatos eacutes joumlvedelmező gyakorlat a muacutelt keacutenyszeres reprezentaacutecioacuteja reacutegioacutenkban ezt inkaacutebb kollektiacutev pszicheacutenk keacutenyszeriacutető erejeacute-nek koumlszoumlnhetjuumlk A toumlrteacutenelemmel szembeni szkepticizmus Koumlzeacutep-Euroacutepaacute-ban nem annyira elmeacuteleti megfontolaacutesokboacutel taacuteplaacutelkozik hanem inkaacutebb an-nak tudomaacutesul veacuteteleacuteből ered hogy a toumlrteacutenelem sarokpontjait időről időre radikaacutelis aacutetiacuteraacutesnak vetik alaacute A toumlbbnemzetiseacutegű reacutegioacutekban raacuteadaacutesul az egyes etnikai csoportok toumlrteacutenelmi narratiacutevaacuteja sokszor radikaacutelisan elteacuterő eacutertelmezeacute-seacutet adja ugyanazoknak az esemeacutenyeknek A szemeacutelyes csalaacutedi vagy kulturaacutelis emleacutekezet ezeacutert lehet a hivatalos toumlrteacutenelmi narratiacutevaacutek korrekcioacutejaacutenak eszkouml-ze Ugyanakkor azt is laacutetnunk kell hogy mind az emleacutekezet mind a toumlrteacute-nelem oacutehatatlanul aacutet van itatva kuumlloumlnfeacutele ideoloacutegiai előiacuteteacuteletekkel A doku-mentarista sziacutenhaacutez sok esetben az emleacutekezet (primeacuter) forraacutesaihoz nyuacutel hogy feluumlliacuterja a hivatalos (toumlrteacuteneti) narratiacutevaacutet vagy akaacuter a politikailag manipulaacutelt sajtoacuteban koumlzzeacutetett hiacutereket eacutes kommentaacuterokat A sziacutenhaacutez dialogikus tere sok-szor lehetőseacuteget kiacutenaacutel arra hogy ugyanazon nyilvaacutenos teacuterben toumlbb koumlzoumlsseacuteg egymaacutesnak ellentmondoacute emleacutekezete is megjelenhessen A toumlrteacutenelem a toumlr-teacutenetesiacuteteacutes kihiacutevaacutesa ugyanakkor ezeket a sziacutenhaacutezi előadaacutesokat is eacuterinti eleacuteg-seacuteges-e ha az előadaacutes kizaacuteroacutelag a koumlzoumlsseacutegi emleacutekezet mikro-narratiacutevaacuteit viszi sziacutenre aneacutelkuumll hogy legalaacutebb kiacuteseacuterletet tenne a taacutegabb toumlrteacutenelmi kontextus a nagy folyamatok az oksaacutegi viszonyok feltaacuteraacutesaacutera eacutes műveacuteszi formaacuteban valoacute megjeleniacuteteacuteseacutere

A muacuteltfeldolgozaacutes sziacutenhaacutezi operacionalizaacutelaacutesaacutehoz ugyancsak hasznos a kol-lektiacutev emleacutekezet maacutesik fontos elmeacutelete mely Jan eacutes Adelaida Assmann neveacute-hez koumltődik Az eredetileg egyiptoloacuteguskeacutent műkoumldő neacutemet haacutezaspaacuter koumlzoumlsen alkotta meg az emleacutekezetkutataacutes maacutera maacuter szeacuteles koumlrben elterjedt terminoloacute-

19

giai kereteacutet Jan Assmann1 első-sorban a kommunikatiacutev eacutes a kol-lektiacutev emleacutekezet praxisformaacuteinak megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere vaacutellalko-zik amit toumlbbnyire oacutekori peacuteldaacutek elemzeacuteseacutevel illusztraacutel miacuteg Aleida Assmann inkaacutebb az aacutetalakiacutetoacute erő-vel biacuteroacute emleacutekezettel foglalkozik eacutes leginkaacutebb a holokauszt feldol-gozaacutesaacuteroacutel iacuter

Jan Assmann2 szerint a kom-munikatiacutev emleacutekezet elsősorban informaacutelis gyakorlatokat takar eacutes időbeli terjedelme maximum szaacutez eacutev addig a kollektiacutev emleacuteke-zet igyekszik taacutevolsaacutegot tartani a mindennapoktoacutel A kommunikatiacutev emleacute-kezet a kizaacuteroacutelag a mindennapi kommunikaacutecioacutera eacutepuumll melynek jellemzői a non-specializaacutecioacute a szerepek reciprocitaacutesa a tematikus instabilitaacutes eacutes szerve-zetlenseacuteg Halbwachs3 szerint az emleacutekezetnek ezen tiacutepusa sem kizaacuteroacutelag egyeacute-ni hanem mindig taacutersadalmilag mediaacutelt eacutes egy csoportra vonatkozik hiszen az adott egyeacuten toumlbb csoporthoz is tartozhat (csalaacuted szakmai szervezet politikai paacutert egyesuumllet) eacutes iacutegy toumlbb kollektiacutev oumlnkeacuteppel eacutes emleacutekezettel biacuter Ahogy időben taacutevolodunk a jelenbeli emleacutekezőktől a kommunikatiacutev emleacutekezet hatoacute-mezeje annaacutel gyengeacutebb lesz miacuteg egy adott ponton tuacutel az emleacutekezeacutest maacuter csak a taacutergyi kultuacuteraacuteban kikristaacutelyosodott kommunikaacutecioacutes formaacutek tudjaacutek biz-tosiacutetani Ezek viszont nemcsak taacutergyak hanem igen sokfeacutele emleacutekek lehet-nek szoumlvegek keacutepek riacutetusok eacutepuumlletek emleacutekművek vaacuterosok vagy taacutejkeacutepek is melyek mnemotikus funkcioacutekkal biacuternak Halbwachs szerint ezek maacuter nem az emleacutekezet hanem a toumlrteacutenelem territoacuteriumaacutehoz tartoznak miacuteg Assmann uacutegy laacutetja hogy mivel ezek a taacutergyak ugyancsak oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a cso-

1 Jan ASSMANN Collective Memory and Cultural Identity ford John Czaplicka New German Critique No 65 Cultural HistoryCultural Studies (Spring ndash Summer 1995) 125ndash133 Duke University Press eredeti megjeleneacutes Kultur und Gedachtnis szerk Jan Assmann eacutes Tonio Houmllscher Frankfurt am Mein Suhrkamp 1988 919

Online httpwwwhistoryucsbedufacultymarcuseclasses201articles95Ass-mannCollMemNGCpdf eleacutereacutes 20161026

2 VERESS Daacuteniel Egy emleacutekezet-konferencia emleacutekezete Loci memoriae Hungari-cae konferencia 2011 httpkulterhu201111egy-emlekezet-konferencia-emle-kezete eleacutereacutes 2017 0403

3 Maurice HALBWACHS (Reims 1877 maacutercius 11 ndash Buchenwaldi koncentraacutecioacutes taacutebor 1945 maacutercius 16) francia filozoacutefus szocioloacutegus eacutes szociaacutelpszicholoacutegus a kol-lektiacutev emleacutekezet megfogalmazoacuteja eacutes jeles kutatoacuteja

Jan eacutes Adelaida Assmann a 2018-as Frankfurti Koumlnyv-vaacutesaacuteron (fotoacute Martin Kraft forraacutes wikimediaorg)

3

bekoumlszoumlntő

Rapszoacutedia

Nincs ahova hazateacuterjekteacutenfergek mint a kiacuteseacuterteteacutejszaka

Suumlt a napfeacuteny meacutegse laacutetnaka magyar a nagyvilaacutegnakaacutervaacuteja

Megy az eacutelet jő az eacuteletebek vagyunk eacutes cseleacutedekbolondok

Jajgatok de nincs ki halljavizes a kalapom aljaa koumlnnytől

Jaj ha szaacutem egyet kiaacuteltnakitűzneacutem a kapufaacuterasziacutevemet

Csak csoumlndesen sziacutevem aludjjoacute nekem iacutegy joacute nekem uacutegyakaacuterhogy

Iacutegy veacutegezteacutek buacutes hatalmakolcsoacute viacutez a magyar harmatsaacuterba hull

Mit baacutenjaacutek ők Nevetnek őkvaacuternak aacutekaacutecos temetőkmireaacutenk

Eacutedesanyaacutem minek szuumllteacutelElhervadtaacutel megőszuumllteacutelhiaacuteba

1920

4

A Fellner eacutes Helmer aacuteltal tervezett Nemzeti Sziacutenhaacutez Kolozsvaacuteron egy 1914 előtt keacuteszuumllt felveacutetelen (fotoacute Deacuteri Muacutezeum Irodalmi Gyűjtemeacuteny forraacutes mandabhu)

5

kultusz eacutes kaacutenon

BALOGH GEacuteZA

Nagy-Magyarorszaacuteg sziacutenhaacutezi fellegvaacuterai Trianon előtt eacutes utaacuten1 reacutesz

Amikor 1920 juacutenius 4-eacuten a nagyhatalmak Versailles-ban alaacuteiacutertaacutek az első vi-laacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute beacutekeszerződeacutest az okmaacuteny hazaacutenk koraacutebbi teruumlleteacuteből 282 870 kmsup2-ből (Horvaacutet-Szlavonorszaacuteggal egyuumltt 325 311 kmsup2-ből) mindoumlssze 92 833 kmsup2-t hagyott meg a szaacutemunkra A toumlbbit ndash az orszaacuteg teruumlleteacutenek haacuterom-negyed reacuteszeacutet (72-aacutet) ndash Csehszlovaacutekiaacutehoz Romaacuteniaacutehoz a Jugoszlaacutev Kiraacutelysaacuteg-hoz valamint Olaszorszaacuteghoz (Fiume) eacutes Ausztriaacutehoz csa-tolta Magyarorszaacuteg megszűnt soknemzetiseacutegű orszaacuteg lenni Jelentős magyar kisebbseacuteg ke-ruumllt a szomszeacuted orszaacutegokhoz a 20 900 000 lakosboacutel mindoumlsz-sze 7 980 183 maradt az anya-orszaacutegban Haacuterom eacutes feacutelmillioacute magyar nemzetiseacutegű magyar anyanyelvű aacutellampolgaacuter keruumllt idegen fennhatoacutesaacuteg alaacute

A tragikus helyzet elemzeacute-se a toumlrteacuteneacuteszek feladata ez a cikksorozat csupaacuten a sziacutenhaacutez-toumlrteacutenet szempontjainak vizs-gaacutelataacutera vaacutellalkozik Magyarorszaacuteg szeacutetdarabolaacutesaacuteval olyan vaacuterosok is az uacutej or-szaacuteghataacuterokon tuacutelra keruumlltek mint Kolozsvaacuter a magyar sziacutenjaacutetszaacutes boumllcsője ahol 1794-ben az első magyar nyelvű Hamlet vagy Kassa ahol 1833-ban a Baacutenk baacuten ősbemutatoacuteja zajlott A magyar nemzeti sziacutenjaacuteteacutek jelentős reacuteszeacuteből

Mit vesziacutetett a magyar sziacuteneacuteszet Trianon aacuteltal ndash az Orszaacutegos Sziacuteneacuteszegyesuumllet aacuteltal keacutesziacutettetett teacuterkeacutep 1935-ből (rajzoloacute Abonyi Zoltaacuten forraacutes keptaroszkhu)

6

nemzetiseacutegi sziacutenjaacuteteacutek lett ami meacuteg kedvező koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt is komoly haacutetraacutenyokkal jaacuter

Amikor a magyar toumlrteacutenelem egyik legtragikusabb esemeacutenyeacutenek szaacutezadik eacutev-forduloacutejaacutera emleacutekezuumlnk uacutejra felmeruumll a keacuterdeacutes mieacutert eacuteppen Magyarorszaacutegnak kellett a legnagyobb aacuterat fizetnie azeacutert mert reacuteszt vett egy olyan haacuteboruacuteban amelynek kivaacuteltoacute okaihoz vajmi keveacutes koumlze volt

Erdeacutely

A magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacuteneteacutenek kezdetei Kolozsvaacuterhoz kapcsoloacutednak I Lipoacutet csaacuteszaacuter 1696-ban egeacutesz Magyarorszaacutegra eacutes Erdeacutelyre eacuterveacutenyes engedeacutelyt adomaacutenyozott Felvinczi Gyoumlrgynek1 sziacuteni előadaacutesok tartaacutesaacutera Egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbb a Fejeacuter-testveacuterek2 kezdemeacutenyezeacuteseacutere leacutetrejoumltt az első magyar nyelven jaacutet-szoacute hivataacutesos taacutersulat az Erdeacutelyi Magyar Nemes Sziacutenjaacutetszoacute Taacutersasaacuteg Első jaacutet-szoacutehelyuumlk groacutef Rheacutedey Mihaacutelyneacute haacutezaacutenak nagytermeacuteben volt Az első előadaacutes-ra 1792 december 17-eacuten keruumllt sor Egy eacutevvel keacutesőbb Koacutetsi Patkoacute Jaacutenos3 vette aacutet a taacutersulat vezeteacuteseacutet Kibeacuterelte a Fő teacuteren aacutelloacute Pataki Saacutemuel haacutez4 nagytermeacutet ahol 1808-ig jaacutetszottak Ekkor alakult ki az a műsorrend amelyben egyaraacutent he-lyet kaptak Shakespeare Moliegravere eacutes Schiller művei eredeti magyar darabok eacutes eacutenekes jaacuteteacutekok Amikor 1795-ben idősebb Wesseleacutenyi Mikloacutes baacuteroacute5 keruumllt me-ceacutenaacuteskeacutent eacutes vezetőkeacutent a taacutersulat eacuteleacutere Erdeacutelyben a Tiszaacutentuacutelon majd egeacutesz

1 Felvinczi Gyoumlrgy (Vintzi Felvintzi 1646ndash1650 koumlruumll ndash 1713 utaacuten) koumlltő draacutemaiacuteroacute sziacutenigazgatoacute A kolozsvaacuteri unitaacuterius teoloacutegiaacuten veacutegzett majd Torockoacuten rektor lett 1696 oktoacuteber 1-jeacuten beadvaacutenyban keacuterte a csaacuteszaacutertoacutel hogy neacutehaacuteny aacuteltala kikeacutepzett taacutersaacuteval egyuumltt bdquoilledelmes vidaacutem jaacuteteacutekokatrdquo eacutes trageacutediaacutekat adhasson elő Magyar-orszaacutegon Erdeacutelyben eacutes azok csatolt reacuteszein Az engedeacutelyt oktoacuteber 23-aacuten megkapta Kolozsvaacuteri előadaacutesairoacutel csak szaacutejhagyomaacuteny alapjaacuten van tudomaacutesunk Iacuteroacutei munkaacutes-saacutegaacutenak egyetlen jelentős darabja a Comico Tragoedia amely 1767-ben jelent meg előszoumlr nyomtataacutesban

2 Fejeacuter Jaacutenos (ndash) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute Torda vaacutermegyei birtokos nemesi csalaacutedboacutel szaacutermazott A kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium diaacutekja volt 1792-ben az első kolozs-vaacuteri magyar taacutersulat szervezője egy eacutevig igazgatoacuteja majd sziacuteneacutesze Fiveacutere Fejeacuter Ist-vaacuten (ndash) a taacutersulat alapiacutetoacute tagja

3 Koacutetsi Patkoacute Jaacutenos (1763ndash1842) sziacuteneacutesz draacutemaiacuteroacute fordiacutetoacute szakiacuteroacute sziacutenigazgatoacute Az első magyar Shakespeare-sziacuteneacutesz Egyike volt a korai magyar sziacutenműveacuteszet művelt iraacutenyiacutetoacuteinak Az Erdeacutelyi Magyar Sziacutenjaacutetszoacute Taacutersasaacuteg alapiacutetoacute tagja 1793-toacutel igazgatoacute-ja 1808-ban visszavonult a birtokaacutera eacutes egyetemes sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneteacutet iacuterta amelyből csak reacuteszletek keacuteszuumlltek el 1820-ban visszateacutert a kolozsvaacuteri taacutersulat eacuteleacutere

4 Pataki Saacutemuel (1765ndash1824) orvos 1790-ben eacutepuumllt keacutesei barokk-klasszicista polgaacuter-haacuteza

5 Id Wesseleacutenyi Mikloacutes baacuteroacute (1750ndash1809) draacutemaiacuteroacute műfordiacutetoacute sziacutenhaacutezigazgatoacute 1795-ben az erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutes aacuteltal kikuumlldoumltt sziacutenhaacutezi bizottsaacuteg tagja 1797-ben a bukaacutestoacutel mentette meg a kolozsvaacuteri taacutersulatot mert kifizette az adoacutessaacutegukat

7

Magyarorszaacutegon elterjesztette a magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutest Szerve-zett turneacutekkal biztosiacutetotta Nagy-vaacuterad Debrecen Marosvaacutesaacuterhely Deacutes Szeged eacutes Miskolc sziacutenhaacutezi el-laacutetaacutesaacutet 1806-ban a taacutersulat egy reacute-szeacutet Pestre kuumlldte ahol 1815-ig tar-tottak előadaacutesokat

Keacutesőbb a Wesseleacutenyi-loacuteiskola aacutetalakiacutetott eacutepuumlleteacuteben jaacutetszottak majd 1814-ben neacutehaacuteny eacutevre Maros-vaacutesaacuterhelyre koumlltoumlztek 1821 maacuter-cius 12-eacuten megnyiacutelt az első magyar kősziacutenhaacutez a Farkas utcaacuteban me-lyet koumlzadakozaacutesboacutel eacutepiacutetettek fel Az erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutes hataacuteroza-ta nemzeti jaacuteteacuteksziacutenneacute nyilvaacuteniacutetot-ta feluumlgyeleteacutet pedig az orszaacutegos sziacutenhaacutezi bizottsaacuteg laacutetta el A sza-badsaacutegharc levereacutese utaacuten elein-te neacutemet taacutersulat jaacutetszott benne de az uacutej főkormaacutenyzoacute inteacutezkedeacuteseacute-re a magyar egyuumlttes visszateacuterhetett az eacutepuumlletbe 1860-ban gyűjteacutest ren-deztek melynek eredmeacutenyekeacuteppen az eacutepuumllet 1871-re elnyerte veacutegleges formaacutejaacutet

1887-ben Ditroacutei Moacuter6 lett az igazgatoacute aki 1891-ben magyar cik-lust 1894ndash95-ben pedig Shakes-peare-ciklust rendezett Itt nevelte fel azt a kivaacuteloacute egyuumlttest amelyből toumlbb sziacute-neacuteszt szerződtetett az 1896-ban megnyiacuteloacute budapesti Viacutegsziacutenhaacutezhoz A kolozsvaacuteri taacutersulat egeacuteszen 1906-ig a Farkas utcai eacutepuumlletben jaacutetszott amikor aacutetadtaacutek a Fell-ner eacutes Helmer7 osztraacutek eacutepiacuteteacuteszek aacuteltal tervezett Hunyadi teacuteri sziacutenhaacutezat

6 Ditroacutei Moacuter (1851ndash1945) sziacuteneacutesz rendező sziacutenigazgatoacute 1874-ben a kolozsvaacuteri sziacutenhaacuteznaacutel kezdte a paacutelyaacutejaacutet majd Kassaacutera keruumllt ahol rendezőkeacutent is dolgozott 1887-ben megalakiacutetotta a Thaacutelia Sziacuteneacuteszszoumlvetkezetet de ugyanebben az eacutevben meghiacutevtaacutek a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez eacuteleacutere Műkoumldeacuteseacutehez fűződik a sziacutenhaacutez egyik feacutenyko-ra 1896-toacutel a budapesti Viacutegsziacutenhaacutez alapiacutetoacute igazgatoacuteja Legendaacutes taacutersulataacuteval uacutej kor-szakot nyitott a magyar sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacuteneteacuteben 1916-ban nyugalomba vonult

7 Ferdinand Fellner (1847ndash1916) eacutes Hermann Helmer (1849ndash1919) hiacuteres osztraacutek eacutepiacute-teacuteszek Koumlzeacutep-Euroacutepa szaacutemos sziacutenhaacutezaacutet tervezteacutek Az ő terveik alapjaacuten keacuteszuumllt toumlb-

Az 1821-ben eacutepuumllt reacutegi Nemzeti Sziacutenhaacutez a Farkas utcaacuteban egy 1900-ban keacuteszuumllt keacutepeslapon (forraacutes kepeslapokwordpresscom)

A Hunyadi teacuteri uacutej eacutepuumllet aacutetadaacutesi uumlnnepseacutege 1906 szeptember 8-aacuten (forraacutes kepeslapokwordpresscom)

8

Az uacutej eacutepuumlletben megnyiacutelt sziacutenhaacutez első igazgatoacuteja Janovics Jenő8 volt aki egeacute-szen az oumlsszeomlaacutesig vezette az inteacutezmeacutenyt A tiacutezes eacutes huacuteszas eacutevekben szervezett draacutemaciklusai ifjuacutesaacutegi eacutes munkaacutes-matineacutei sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneti jelentőseacutegűek

A Hunyadi teacuteri eacutepuumlletben 1919 szeptember 30-aacuten zajlott le az utolsoacute magyar nyelvű előadaacutes a Hamletet jaacutetszottaacutek Meg sem vaacuterva a trianoni beacutekeszerződeacutes alaacuteiacuteraacutesaacutet a Romaacuten Nemzeti Sziacutenhaacutez meacuteg 1919 decembereacuteben elfoglalta az eacutepuuml-letet Nemcsak a romaacuten proacutezai egyuumlttes műkoumldteteacutese volt az uacutej hatalom ceacutelja de nagyratoumlrő terveik koumlzoumltt operataacutersulat leacutetrehozaacutesa is szerepelt Az opera meg-

nyitaacutesaacutet az elcsatolaacutes első eacutevfor-duloacutejaacutera 1919 december 1-jeacutere tűzteacutek ki Az Aida bemutatoacutejaacute-val uumlnnepelteacutek az oumlluumlkbe hullott győzelmet

Janovics a magyar taacutersulattal a seacutetateacuteri Nyaacuteri Sziacutenkoumlrbe keacuteny-szeruumllt amelyet ő maga eacutepiacutette-tett meacuteg 1910-ben Műkoumldeacutesuumlk azonban nem tartott sokaacuteig Elő-adaacutesaikat ndash a jugoszlaacuteviai peacuteldaacutet koumlvetve ndash a hatoacutesaacutegok betiltot-taacutek Ekkor Janovics leveacutelben for-dult a kultuszminiszterhez aki hozzaacutejaacuterult hogy a koncesszioacutet egy eacutevre meghosszabbiacutetsaacutek Iacutegy

1926-ig megmaradhatott a sziacutenhaacutez reacutegi elnevezeacutese a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacuten-haacutez a Seacutetateacuteren is 1926 maacutercius 28-aacuten azonban megjelent egy toumlrveacuteny amely megtiltotta a kisebbseacutegek szaacutemaacutera a Nemzeti Sziacutenhaacutez elnevezeacutes hasznaacutelataacutet

1921-ben Sziacutenpaacutertoloacute Egyesuumlletek alakultak Janovics suacutelyos neheacutezseacutegek aacuteraacuten proacutebaacutelta fenntartani a magyar sziacutenjaacutetszaacutest Taacutergyalaacutesokat kezdemeacutenyezett a kultuszminiszteacuteriumban amelyhez maacutesik oumlt magyar sziacutenigazgatoacute is csatlako-zott A miniszter nyolc magyar taacutersulat műkoumldeacuteseacutet engedeacutelyezte haacuterom tovaacutebbi sziacutenhaacutez koncesszioacutejaacutet megvontaacutek Viszont eltoumlroumllteacutek az bdquoidegen nyelven jaacutetszoacuterdquo sziacutenhaacutezak 32-os jegyadoacutejaacutet Ugyanakkor megtiltottaacutek a magyarorszaacutegi műveacute-

bek koumlzoumltt a pesti Neacutepsziacutenhaacutez (1875) a Viacutegsziacutenhaacutez (1896) a Fővaacuterosi Operettsziacuten-haacutez (1898) a temesvaacuteri (1875) a szegedi (1883) a fiumei 1883) a tatai (1889) a kecskemeacuteti (1896) a pozsonyi (1886) eacutes a nagyvaacuteradi (1900) sziacutenhaacutez eacutepuumllete

8 Janovics Jenő (1872-1945) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutez- eacutes filmtoumlrteacuteneacutesz az erdeacutelyi sziacuten-jaacutetszaacutes kiemelkedő alakja 1896-ban szerződoumltt a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutezhoz eacutes a kolozs-vaacuteri egyetemen szerzett doktoraacutetust Csiky Gergely realizmusa ciacutemű dolgozataacuteval 190ndash-től 1930-ig a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez igazgatoacuteja majd főrendezője A magyar film-gyaacutertaacutes egyik uacutettoumlrője 1914-ben filmgyaacuterat alapiacutetott Kolozsvaacuteron 1920-ig 48 filmet forgatott Megiacuterta az erdeacutelyi neacutemafilmgyaacutertaacutes toumlrteacuteneteacutet

Az 1909-ben elkeacuteszuumllt seacutetateacuteri Nyaacuteri Sziacutenhaacutez eacutepuumllete korabeli keacutepeslapon (fotoacute Kolozsvaacuteri Akadeacutemiai Koumlnyvtaacuter forraacutes kolozsvari-kronikabloghu)

9

szek vendeacutegszerepleacuteseacutet Irredentizmus vaacutedjaacuteval megszűntetteacutek az Erdeacutelyi eacutes Baacute-naacuteti Sziacuteneacuteszegyesuumllet műkoumldeacuteseacutet

1933-ban baacuteroacute Kemeacuteny Jaacutenos9 vezeteacuteseacutevel megalakult a Thaacutelia Rt amelynek ceacutelja hogy a kisebbseacutegi eacutelet oumlsszes szellemi erejeacutet oumlsszefogjaacutek az erdeacutelyi magyar sziacutenjaacutetszaacutes megsegiacuteteacuteseacutere Aacutetvetteacutek a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutezi eacutelet iraacutenyiacutetaacutesaacutet előadaacute-saikat azonban Erdeacutely maacutes vaacuterosaiban is bemutattaacutek A Thaacutelia Rt kereteacuteben alakult ki a Keacutek madaacuter mozgalom amelynek elnevezeacuteseacutet Maeterlinck szimboli-kus mesedraacutemaacutejaacutenak a boldogsaacutegkereseacutes sziacutenpadi metaforaacutejaacutenak euroacutepai sikere sugallta 1937 juacuteniusaacuteban bemutattaacutek a reformaacutetus gimnaacutezium udvaraacuten Az em-ber trageacutediaacutejaacutet amely koraacutebban egeacutesz Romaacutenia teruumlleteacuten be volt tiltva A neacutep-sziacutenmű korszerűsiacuteteacuteseacutenek szaacutendeacuteka is jelezte a mozgalom tovaacutebbi szeacutelesedeacuteseacutet A neacutepműveleacutes meguacutejiacutetaacutesaacutenak jegyeacuteben keruumllt sziacutenre Kaacutedaacuter Imre10 rendezeacuteseacuteben a Jaacutenos viteacutez Koacutes Kaacuteroly diacuteszleteivel eacutes jelmezeivel Dsida Jenő előjaacuteteacutekaacuteval Az erdeacutelyi Helikon szervezeteacuteben leacutetrejoumltt vaacutellalkozaacutes 1940-ig műkoumldoumltt

1929-ben ndash az elcsatolaacutes oacuteta előszoumlr ndash sor keruumllt a kolozsvaacuteri taacutersulat budapes-ti vendeacutegjaacuteteacutekaacutera A kirobbanoacute sikerű szerepleacutesre az Uacutej Sziacutenhaacutezban11 eacutes a Zene-akadeacutemia nagytermeacuteben keruumllt sor A hazai eacutes az erdeacutelyi sajtoacute reacuteszletesen beszaacute-molt az esemeacutenyről A budapesti vendeacutegszerepleacutes neacutemi vigaszt jelentett a sziacutenhaacutez egyre suacutelyosabb gazdasaacutegi helyzeteacuteben Az eacutevad veacutegeacuten Janovics keacutet kolozsvaacuteri lapban is megjelentette keacutetseacutegbeesett iacuteraacutesaacutet amely taacutejeacutekoztatta a koumlzveacutelemeacutenyt a sziacutenhaacutez vaacutelsaacutegaacuteroacutel eacutes sajaacutet lemondaacutesaacuteroacutel bdquoA jelenteacutest nyugodtan szomoruacute je-lenteacutesnek nevezhetjuumlk mert annak bizonysaacutega hogy a kisebbseacutegi sziacutenhaacutezakkal szemben folytatott megkuumlloumlnboumlztetett baacutenaacutesmoacuted tiacutez eacutev utaacuten nemhogy enyhuumllt volna de egyre terhesebb Az elviselhetetlen terhek eacuterlelteacutek meg a sziacutenhaacutez mos-tani vezetőjeacuteben azt a keacutenyszerű elhataacuterozaacutest hogy a kilaacutetaacutestalan eacutes egyenlőt-len harcot feladja S ezt az elhataacuterozaacutest csak akkor lehet reviacutezioacute alaacute vinni ha re-meacutenyseacuteg lesz a terhek csoumlkkenteacuteseacutere az igazsaacutegtalansaacutegok megszuumlnteteacuteseacutererdquo12

9 Baacuteroacute Kemeacuteny Jaacutenos (1903ndash1971) meceacutenaacutes sziacutenhaacutezigazgatoacute sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute draacutema-iacuteroacute A főnemesi csalaacuted elszegeacutenyedett aacutegaacutenak tagjakeacutent egyeacuteves koraacuteban keruumllt visz-sza Erdeacutelybe 1930-ban a kolozsvaacuteri magyar sziacutenhaacutez igazgatoacuteja 1941 eacutes 1944 koumlzoumltt a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez főigazgatoacuteja A 2 vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten fizikai munkaacutes majd a Marosvaacutesaacuterhelyi Sziacutenműveacuteszeti Főiskola koumlnyvtaacuterosa keacutesőbb az Uacutej Eacutelet nevű lap munkataacutersa

10 Kaacutedaacuter Imre (1894ndash1972) sziacutenhaacutezigazgatoacute rendező draacutemaiacuteroacute műfordiacutetoacute A Tanaacutecs-koumlztaacutersasaacuteg bukaacutesa utaacuten Kolozsvaacuteron telepedett le Toumlbb lap főmunkataacutersa szer-kesztője főszerkesztője volt a huacuteszas eacutevekben 1933 eacutes 1940 koumlzoumltt a kolozsvaacuteri eacutes a nagyvaacuteradi Magyar Sziacutenhaacutez igazgatoacuteja 1940-től a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez ren-dezője 1944-től a budapesti Reformaacutetus Teoloacutegia tanaacutera

11 Budapesten a Reacutevay utca 18-ban 1927-ben megnyiacutelt inteacutezmeacuteny A helyeacuten keacutesőbb toumlbb maacutes taacutersulat is műkoumldoumltt Jelenleg a Centraacutel Sziacutenhaacutez otthona

12 Ellenzeacutek 1930 juacutenius 17 Ideacutezi Enyedi Saacutendor Nemzeti sziacutenjaacutetszaacutesboacutel nemzetiseacutegi sziacutenjaacutetszaacutesba In Magyar Sziacutenhaacuteztoumlrteacutenet 1920ndash1949 Magyar Koumlnyvklub Budapest 2005 p 780

10

Ezutaacuten meacuteg keacutet eacutevadon aacutet főrendezőkeacutent teveacutekenykedett majd 1933-toacutel az igazgatoacute Kaacutedaacuter Imre lett aki jelentősen uacutejjaacuteszervezte eacutes megfiataliacutetotta a taacutersu-latot A koumlvetkező eacutevekben műsorra tűzte a Hamletet a Lear kiraacutelyt a Roacutemeoacute eacutes Juacuteliaacutet a Csongor eacutes Tuumlndeacutet a Szent Johannaacutet a Liliomot az Eacutejjeli menedeacutekhelyet A neacutema leventeacutet a Baacutenk baacutent a Cyranoacutet eacutes a zeneacutes darabok sziacutenpadra aacutelliacutetaacutesa koumlzben is egyre nagyobb figyelmet fordiacutetott a sziacutenvonal emeleacuteseacutere

Nagyvaacuterad sziacuteneacuteszeteacutenek toumlrteacutenete is a 17 szaacutezadig nyuacutelik vissza meacuteghoz-zaacute negyven eacutevvel koraacutebbra mint Kolozsvaacutereacute A protestaacutens iskolai sziacutenjaacutetszaacutes-roacutel maacuter 1656-boacutel vannak adatok a jezsuitaacutekeacuteroacutel valamivel keacutesőbbi időkből az 1700-as eacutevek első eacutevtizedeiből a premontreiek rendjeacuteről pedig alig feacutel eacutevszaacutezad muacutelva Aacutem igazi szenzaacutecioacute hogy maacuter 1764-től magas szintű operajaacutetszaacutes hono-sodott meg a patinaacutes partiumi vaacuterosban A puumlspoumlki udvartartaacutesban Karl Ditters von Dittersdorf13 iraacutenyiacutetotta a zenei eacuteletet 1790-ben maacuter mint egy lehetseacuteges baacutezist emlegetteacutek Nagyvaacuteradot amelyet 1796-ban Fekete Ferenc14 taacutersulata ke-resett fel Joacute ideig a Fekete Sas fogadoacute nagytermeacuteben jaacutetszottak mely ugyan keacutet-szer is leeacutegett de mind a keacutetszer feluacutejiacutetottaacutek 1798ndash99-ben a kolozsvaacuteri taacutersulat vendeacutegeskedett a vaacuterosban 1799-től Kelemen Laacuteszloacute15 uacutejjaacuteszervezett egyuumlttese tartott előadaacutesokat

A szegediek 1808-ban vendeacutegszerepeltek a kolozsvaacuteriak 1810-ben bukkan-tak fel ismeacutet 1813-ban Debrecenből eacuterkeztek aktorok majd kuumlloumlnfeacutele utazoacute egyuumlttesek vaacuteltottaacutek egymaacutest A szabadsaacutegharc bukaacutesa utaacuten Kileacutenyi Daacutevid16 to-borzott uacutej taacutersulatot 1857-ben a vaacuteros maacuter terveket keacutesziacutettetett egy sziacutenhaacutez fel-eacutepiacuteteacuteseacutere de az első kiacuteseacuterlet nem jaacutert sikerrel Ehelyett a Rheacutedey-haacutez kertjeacuteben Heteacutenyi Joacutezsef17 eacutes a nagyvaacuteradi szuumlleteacutesű Molnaacuter Gyoumlrgy18 nyaacuteri sziacutenkoumlrt eacutepiacutet-13 Karl (Carl) Ditters von Dittersdorf (1739ndash1799) osztraacutek zeneszerző karmester

1765-ben lett a vaacuteradi puumlspoumlk karmestere Szaacutemos viacutegoperaacutet iacutert de munkaacutessaacutegaacutet Mozart e műfajbeli művei hamarosan haacutetteacuterbe szoriacutetottaacutek

14 Fekete Ferenc (bdquoFricsirdquo 1738 eacutes 1744 koumlzoumltt ndash 1823) sziacutenhaacutezvezető meceacutenaacutes a ko-lozsvaacuteri szabadkőműves paacuteholy alapiacutetoacuteja 1795-ben tervezetet keacutesziacutetett az erdeacutelyi dieacute taacutenak a magyar sziacuteneacuteszet aacutellandoacutesiacutetaacutesaacutera Az erdeacutelyi sziacuteneacuteszetet peacutenzzel eacutes jelme-zekkel taacutemogatta Az Erdeacutelyi Magyar Nyelvművelő Taacutersasaacuteg tagja

15 Kelemen Laacuteszloacute (1762ndash1814) az Első Magyar Jaacuteteacuteksziacuteni Taacutersasaacuteg alapiacutetoacute tagja majd vezetője 1795-től tisztviselő Nagyvaacuteradon Amikor veacutegleg toumlnkrement felhagyott a sziacuteneacuteszettel kaacutentor uumlgyveacuted eacutes iskolamester lett

16 Kileacutenyi Daacutevid (Killyeacutenyi Kocsis 1791ndash1852) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute fordiacutetoacute 1815-ben Pesten a lebontaacutesra iacuteteacutelt Rondellaacuteban meghuacutezoacutedott magyar taacutersulat tagja Az első magyar vaacutellalkozoacute-direktor Operaacutekat is jaacutetszoacute egyuumltteseacutevel az orszaacuteg szaacutemos vaacuterosaacute-ban felleacutepett 1828-ban ő nyitotta meg a miskolci sziacutenhaacutezat

17 Heteacutenyi Joacutezsef (1795ndash1872) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute 1820-ban leacutepett a paacutelyaacutera az 1830-as eacutevek koumlzepeacutetől vezetett videacuteki taacutersulatokat Ez a teveacutekenyseacutege főleg a sza-badsaacutegharc utaacuten volt jelentős mert szaacutemos vaacuterosban biztosiacutetotta a magyar sziacutenhaacutez jelenleacuteteacutet 1868-ban vonult vissza

18 Molnaacuter Gyoumlrgy (1830ndash1891) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutezvezető sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute 1848ndash49-ben honveacuted volt 1850-től erdeacutelyi taacutersulatoknaacutel műkoumldoumltt Kolozsvaacuteron Nagy-

11

tetett amely aztaacuten negyvenhaacuterom eacutevig volt hasznaacutelatban Az 1870-es eacutevekben Latabaacuter Endre19 E Ko-vaacutecs Gyula20 a szaacutezad veacutegeacuten pedig Szentgyoumlrgyi Istvaacuten21 Uacutejhaacutezy Ede eacutes Jaacuteszai Mari jaacutert a vaacuterosban rend-szeres vendeacutegszerepleacutesekre

1900 oktoacuteber 15-eacuten veacutegre meg-nyiacutelt a Fellner eacutes Helmer tervei sze-rint eacutepuumllt Szigligeti Sziacutenhaacutez A Hol-nap22 koumlre ndash Ady Biacuteroacute Lajos Juhaacutesz Gyula ndash rendszeresen iacutert kritikaacutekat a helyi sajtoacuteban 1909-ben itt mu-tattaacutek be Juhaacutesz Gyula Atalanta ciacutemű operettjeacutet Nagyvaacuteradon volt Strindberg Az apa eacutes Ibsen A vad-kacsa ciacutemű műveacutenek magyarorszaacutegi bemutatoacuteja

Temesvaacuteron az iskolai sziacutenjaacutetszaacutest 1726-toacutel 1773-ig a jezsuitaacutek keacutepviselteacutek A vaacuteros a 18 szaacutezadban a neacutemet vaacutendortaacutersulatok kedvelt jaacutetszoacutehelye volt 1828-ban a Kolozsvaacuterroacutel eacuterkező Erdeacutelyi Eacutenekes Taacutersasaacuteg tartott magyar nyel-vű előadaacutesokat Egressy Gaacutebor 1846-ban kidolgozott sziacutenikeruumlleti rendszereacuteben Temesvaacutert javasolta Arad-Temes megyei koumlzpontnak 1848-ban Feleky Mik-loacutes23 taacutersulata jaacutetszott a vaacuterosban

vaacuteradon Marosvaacutesaacuterhelyen jaacutetszott 1867 eacutes 1870 koumlzoumltt a fővaacuteros maacutesodik magyar nyelvű sziacutenhaacutezaacutenak a Budai Neacutepsziacutenhaacuteznak volt alapiacutetoacute igazgatoacuteja eacutes rendezője

19 Latabaacuter Endre (1811ndash1873) a hiacuteres sziacuteneacuteszdinasztia első tagja Proacutezaacutet operaacutet eacutes ope-rettet jaacutetszoacute egyuumlttese az egyik legkeresettebb eacutes legsikeresebb videacuteki taacutersulat volt Hiacuteres sziacuteneacuteszek egeacutesz sora jaacutetszott naacutela

20 E Kovaacutecs Gyula (Ecsedi 1839ndash1899) sziacuteneacutesz koumlltő rendező Főleg erdeacutelyi taacutersula-toknaacutel műkoumldoumltt 1865-től 1878-ig a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez tagja volt 1869ndash70-ben majd 1878ndash82-ben Pestre joumltt 1882-től veacutegleg Kolozsvaacuterra szerződoumltt Ki-emelkedő draacutemai sziacuteneacutesz Egressy Gaacutebor stiacutelusaacutenak folytatoacuteja volt

21 Szentgyoumlrgyi Istvaacuten (1842ndash1931) sziacuteneacuteszi paacutelyaacuteja Latabaacuter Endre taacutersulataacutenaacutel indult el majd Molnaacuter Gyoumlrgy Budai Neacutepsziacutenhaacutezaacutenaacutel jaacutetszott 1871-ben kezdte a hat eacutevti-zedes megszakiacutetaacutes neacutelkuumlli kolozsvaacuteri sziacuteneacuteszkedeacutest A korszak egyik legjelentősebb sziacutenműveacutesze volt Az utoacutekor uacutegy tartja szaacutemon mint Tiborc legemleacutekezetesebb ala-kiacutetoacutejaacutet

22 Holnap Irodalmi Taacutersasaacuteg (1808ndash1911) nagyvaacuteradi irodalmi koumlzoumlsseacuteg Irodalmi ma-tineacutekat eacutes keacutepzőműveacuteszeti taacuterlatokat rendezett Juhaacutesz Gyula Nagyvaacuteradroacutel valoacute taacute-vozaacutesaacuteval megszűnt

23 Feleky Mikloacutes (1818ndash1902) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutezigazgatoacute Suacutegoacutekeacutent kezdte a paacutelyaacutet de egy eacutev muacutelva maacuter Kolozsvaacuteron majd Brassoacuteban Marosvaacutesaacuterhelyen jaacutet-szott 1844-ben aacutetvette az igazgataacutest eacutes Kolozsvaacuteron Debrecenben Nagybecskere-ken műkoumldoumltt 1852-ben szerződtette a Nemzeti Sziacutenhaacutez 1884-ben a Vaacutersziacutenhaacutez-

A Nagyvaacuteradi Szigligeti Sziacutenhaacutez eacutepuumllete az aacutetadaacutes napjaacuten 1900 oktoacuteber 15-eacuten (forraacutes keptaroszkhu)

12

Temesvaacuter első kősziacutenhaacute-za Ferenc Joacutezsef Sziacutenhaacutez neacuteven 1875-ben nyiacutelt meg amelyben magyar eacutes neacutemet nyelven jaacutetszot-tak de szerb eacutes romaacuten taacutersulatok is laacutetogattaacutek a vaacuterost A magyar egyuumlttesek februaacutertoacutel viraacutegvasaacuter-napig tarthattak előadaacutesokat Az uacutej sziacutenikeruumlleti rendszerben Po-zsony eacutes Buda mellett Temes-vaacuter lett a harmadik aacutellomaacutes ahol neacutegy hoacutenapos eacutevadot lehetett tartani 1888-toacutel 1914-ig Krecsaacute-

nyi Ignaacutec24 hiacuteres taacutersulata jaacutetszott a vaacuterosban ahol 1899-től maacuter csak magyar nyelvű egyuumlttesek felleacutepeacuteseacutet engedeacutelyezteacutek

Aradon 1759 eacutes 1799 koumlzoumltt rendszeresen tartottak minorita iskolai elő-adaacutesokat Magyar nyelvű műkedvelő produkcioacuteroacutel 1777-ből maradt fenn az első adat A hivataacutesos sziacuteneacuteszet neacutemet taacutersulatok vendeacutegszerepleacuteseacutevel indult a

18 szaacutezad veacutegeacuten Az első magyar egyuumlttesek megjele-neacuteseacutere utaloacute első adatok bizonytalanok Azt tudni le-het hogy egy aradi kereskedő bizonyos Hirschl Jakab 1816-ban haacuteza mellett sajaacutet vaacutellalkozaacutesaacuteban sziacutenhaacute-zat eacutepiacutettetett amelyet neacutegy eacutevvel keacutesőbb neacutemet sziacute-neacuteszek nyitottak meg A magyar taacutersulatok koumlzuumll első a koraacutebban maacuter emliacutetett Kileacutenyi Daacutevid operaacutet is jaacutetszoacute egyuumltteseacutenek felleacutepeacutese volt meacuteg ugyanebben az eacutevben Szentjoacuteby Szaboacute Laacuteszloacute25 Maacutetyaacutes kiraacutely vagy a neacutep sze-retete ciacutemű darabjaacutet jaacutetszottaacutek amelyben valoacutesziacutenűleg Deacuteryneacute is felleacutepett

Hirschl sziacutenhaacuteza 1873-ig műkoumldoumltt

ban 1885-ben a Gyapjuacute utcai sziacutenhaacutezban volt igazgatoacute de mindkeacutet vaacutellalkozaacutesba be-lebukott Toumlbb viacutegjaacuteteacutekot iacutert eacutes szaacutemos darabot fordiacutetott

24 Krecsaacutenyi Ignaacutec (1844ndash1923) sziacuteneacutesz igazgatoacute 1863-ban a Budai Neacutepsziacutenhaacutezban kezdte a paacutelyaacutejaacutet 1873-ban lett sziacutenigazgatoacute Nemzetiseacutegi eacutes keacutetnyelvű vaacuterosok-ban jaacutetszott Pozsonytoacutel Fiumeacuteig Kassaacutetoacutel Temesvaacuterig Debrecentől Aradig eacutes Bu-daacuteig főleg a Felvideacuteken Erdeacutelyben Kaacuterpaacutetaljaacuten eacutes a Deacutelvideacuteken Műsoraacuten Shakes-peare-től Ibsenig eacutes Hauptmannig klasszikus eacutes modern szerzők egyaraacutent szerepel-tek Szaacutemos magyar sziacuteneacutesz felfedezője

25 Szentjoacuteby Szaboacute Laacuteszloacute (1767ndash1795) koumlltő iacuteroacute taniacutetoacute Nagyvaacuteradon majd tanaacuter Nagybaacutenyaacuten Az első magyar koumlztaacutersasaacutegi mozgalom leleplezeacutesekor halaacutelra iacuteteacutelteacutek majd buumlnteteacuteseacutet vaacuterfogsaacutegra vaacuteltoztattaacutek Baraacutetjaacuteval Batsaacutenyival egyuumltt rabosko-dott majd hamarosan meghalt

A temesvaacuteri Ferencz Joacutezsef Sziacutenhaacutez eacutepuumllete egy 19 szaacutezad veacutegeacuten keacuteszuumllt keacutepeslapon (forraacutes bedohu)

A Hirschl-feacutele sziacutenhaacutez mai romos aacutellapotaacuteban (forraacutes welkometoromaniaeu)

13

1868-ban sziacutenhaacutezeacutepiacutető bi-zottsaacuteg alakult amely hama-rosan megkezdte a vaacuteros uacutej sziacutenhaacutezaacutenak feleacutepiacuteteacuteseacutet Az el-keacuteszuumllt uacutej sziacutenhaacutezat 1874 szep-tember 21-eacuten nyitottaacutek meg Fe-renc Joacutezsef csaacuteszaacuter jelenleacuteteacuteben az eacutevad viszont csak oktoacuteber 3-aacuten vette kezdeteacutet a Baacutenk baacuten bemutatoacutejaacuteval 1883 feb ruaacuter 13-aacuten az eacutepuumllet leeacutegett Keacutet eacutev-vel keacutesőbb Krecsaacutenyi Ignaacutec taacuter-sulata avatta fel szerepleacuteseacutevel az uacutejra feleacutepuumllt sziacutenhaacutezat amely 1886-ban bemutatta Az ember trageacutediaacutejaacutet 1909-ben Nyaacuteri Sziacutenkoumlr eacutepuumllt a vaacuterosban amely 1939-ig műkoumldoumltt

A haacuteromnyelvű Brassoacuteban maacuter 1500-ban miszteacuteriumjaacuteteacutekot mutattak be a neacutemet domonkosok 1542-ben evangeacutelikus iskolai sziacutenjaacuteteacutek előadaacutesaacutera is sor ke-ruumllt A szaacutesz sziacutenieacutelet folyamatos toumlrteacuteneteacutehez a koraacuten megnyiacutelt kősziacutenhaacutez is hoz-zaacutetartozott A magyarok is a Bruumlnnerberbe-feacutele eacutepuumlletben leacuteptek fel 1822-ben a kolozsvaacuteri taacutersulat jaacutetszott itt A 20 szaacutezad elejeacuten leacutetrejoumltt a KassandashBrassoacute-i sziacute-nikeruumllet A huacuteszas eacutevek koumlzepeacutetől a leggyakoribb vendeacutegek ismeacutet a kolozsvaacute-riak voltak

Szatmaacuter sziacuteneacuteszeteacutevel kapcsolatosan a legkoraacutebbi adat hogy Szegedi Lőrinc26 1575-ben Theophaniaacutejaacutenak megiacuteraacutesaacutet szatmaacuteri gyuumllekezete komeacutediajaacutetszoacute igeacute-nyeacutevel indokolta A 17 szaacutezad koumlzepeacutetől 1771-ig a jezsuitaacutek aacutepoltaacutek a sziacutenjaacutet-szoacute hagyomaacutenyt 1790-ben Moacutericz Gyoumlrgy27 haacuteromtaguacute taacutersulata tartott haacuterom előadaacutest magyar nyelven A rendszeres hivataacutesos sziacutenjaacutetszaacutes 1814-ben kezdő-doumltt Egy Debrecenből eacuterkezett egyuumlttes tartott előadaacutest majd egy eacutevvel keacute-sőbb Balog Istvaacuten28 taacutersulata leacutepett fel A koumlvetkező eacutevtizedekben a sziacuteneacuteszek a Feheacuter haacutez fogadoacuteban a Csizmadia-sziacutenben a Jeney-csűrben eacutes a Kotroacute-kert-

26 Szegedi Lőrinc (ndash1596 koumlruumll) reformaacutetus egyhaacutezi iacuteroacute Wittenbergben majd Porosz-orszaacutegban tanult 1567-től Beacutekeacutesen lelkeacutesz eacutes esperes 1575-től Szatmaacuteron lelkeacutesz

27 Moacutericz Gyoumlrgy (Jaacutenosndash) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute Műkoumldeacutesi engedeacutelyeacutet az erdeacutelyi fő-kormaacutenyzoacutesaacuteg 1789 oktoacutebereacuteben aacutelliacutetotta ki Nagyszebenben ennek birtokaacuteban 1790 januaacuterjaacuteban Kolozsvaacuteron juacuteliusaacuteban Szatmaacuteron tartott haacuteromtaguacute taacutersulataacute-val előadaacutesokat Jelenlegi ismereteink szerint ez volt az első magyar vaacutendorsziacutentaacuter-sulat Műsora ismeretlen de valoacutesziacutenű hogy mutatvaacutenyoskeacutent is szoacuterakoztatta a kouml-zoumlnseacuteget

28 Balog Istvaacuten (1790ndash1873) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute draacutemaiacuteroacute fordiacutetoacute uumlgyveacuted Kisebb- nagyobb taacutersulatok eacuteleacuten az egeacutesz orszaacutegot bejaacuterta 1839-től a Pesti Magyar Sziacutenhaacutez illetve a Nemzeti Sziacutenhaacutez tagja 1857-ben uumlnnepelte 50 eacuteves sziacuteneacuteszi jubileumaacutet Szaacutemos bohoacutezatot fordiacutetott iacutert baacutebjaacuteteacutekokat eacutes betyaacutertoumlrteacuteneteket

Az aradi Nemzeti Sziacutenhaacutez eacutepuumllettoumlmbje egy a szaacutezadforduloacute idejeacuten keacuteszuumllt fotoacuten (forraacutes culturahu)

14

ben jaacutetszottak 1848 januaacuter 22-eacuten megnyiacutelt a vaacuteros sziacutenhaacutezeacutepuumllete A sziacutenhaacutez-avatoacute előadaacuteson id Lendvay Maacuterton29 is felleacutepett A szabadsaacutegharc utaacuten Molnaacuter Gyoumlrgy laacutetogatta meg előszoumlr a vaacuterost

Marosvaacutesaacuterhelyen maacuter az 1770-es eacutevekben magas szintű iskolai sziacutenjaacutetszaacutes volt Őri Filep Istvaacuten30 kolozsvaacuteri sziacuteneacutesz aacutellandoacute sziacutenhaacutez leacutetrehozaacutesaacutet kezdemeacutenyezte de csak 1803-ban keruumllt sor az első hivataacutesos előadaacutesra A kolozsvaacuteri taacutersulat Kotzebue darabjaacutet A neveleacutes formaacutelja az embert jaacutetszottaacutek maacutesfeacutel hoacutenapon keresztuumll 1815-től itt tartoacutezkodott a taacutersulat innen utaztak vendeacutegszerepleacutesekre is 1820-ban fel-eacutepuumllt a sziacutenhaacutezi előadaacutesok tartaacutesaacutera alkalmas Apolloacute Terem Az 1860-as eacutevekben a Transylvania Szaacutelloacute baacuteltermeacuteben jaacutetszottak 1884-ben sziacutenuumlgy-paacutertoloacute egylet ala-kult Az Erzseacutebet Sziacutenkoumlr 1909 maacutejusaacuteban nyiacutelt meg 1921-ben uacutejjaacuteszervezteacutek a sziacutenpaacutertoloacute egyesuumlletet 1932-től a Thaacutelia Rt egyik aacutellomaacuteshelye volt

Trianon utaacuten a Romaacuteniaacutehoz csatolt teruumlleteken a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtt a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez mellett neacutegy nagyobb eacutes haacuterom kisebb magyar taacutersulat mű-koumldoumltt Ez 1928-ban lecsoumlkkent oumltre 1927-ben keacutet utazoacute taacutersulat is alakult de ezek hamarosan feloszlottak Veacuteguumll Baacutenffy Mikloacutes groacutef31 proacutebaacutelt aacutellandoacute magyar taacutersulatot szervezni ami szinteacuten meghiuacutesult A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes32 utaacuten a kolozsvaacuteri magyar taacutersulat az elhuacutezoacutedoacute eacutepuumllet-feluacutejiacutetaacutes miatt csak 1941 novem-bereacuteben tudott visszakoumlltoumlzni a Hunyadi teacuteri eacutepuumlletbe A főigazgatoacute baacuteroacute Ke-meacuteny Jaacutenos az igazgatoacute Taacuteray Ferenc33 volt

A nyitoacuteelőadaacuteson megjelentek a magyar politikai eacutelet vezető szemeacutelyiseacutegei A kormaacutenyzoacutet Hoacuteman Baacutelint kultuszminiszter keacutepviselte Jelen volt Baacutenffy Mik-loacutes felsőhaacutezi tag Teleki Beacutela az Erdeacutelyi Paacutert elnoumlke toumlbb aacutellamtitkaacuter a magyaror-

29 Id Lendvay Maacuterton (1807ndash1858) eacutenekes-sziacuteneacutesz rendező Neacutehaacuteny műkedvelő fel-leacutepeacutes utaacuten vaacuterosi iacuternokboacutel lett sziacuteneacutesz Első sikereit Nagyvaacuteradon aratta Pesten elő-szoumlr 1831-ben leacutepett fel Az 1830-as eacutevekben Kassa Kolozsvaacuter eacutes a budai Vaacutersziacutenhaacutez voltak főbb aacutellomaacuteshelyei A Nemzeti Sziacutenhaacuteznaacutel 1843-toacutel rendezett 1854-ben leacute-pett fel utoljaacutera

30 Őri Filep Istvaacuten (Őry Fuumlloumlpndash) 1790ndash92-ben az első pest-budai magyar taacutersulat tagja Az egyuumlttest magaacutenvagyonaacuteboacutel taacutemogatta Kolozsvaacuteron 1793-ban leacutepett elő-szoumlr sziacutenpadra 1794-ben Marosvaacutesaacuterhelyen tervet nyuacutejtott be a Nyelvmiacutevelő Taacutersa-saacutegnak sziacutenhaacutez leacutetrehozaacutesaacutera Tovaacutebbi eacuteletuacutetja ismeretlen

31 Groacutef Baacutenffy Mikloacutes (1873ndash1950) politikus iacuteroacute festő rendező diacuteszlet- eacutes jelmezter-vező Kuumlloumlnboumlző politikai aacutellami eacutes koumlzeacuteleti tisztseacutegeket toumlltoumltt be a Trianon előtti eacutes utaacuteni Magyarorszaacutegon valamint a kiraacutelyi Romaacuteniaacuteban Draacutemaacutekat iacutert amelyekhez gyakran maga tervezte a diacuteszleteket eacutes a jelmezeket Olykor Kisbaacuten Mikloacutes neacuteven je-lentek meg művei

32 1940-ben a fasiszta neacutemet eacutes olasz kormaacuteny Beacutecsben alaacuteiacutert maacutesodik hataacuteroza-taacutenak elnevezeacutese melynek alapjaacuten Magyarorszaacuteg visszakapta erdeacutelyi teruumlle teit 43 591 kmsup2-nyi teruumlletet csatoltak vissza Magyarorszaacuteghoz A magyar csapatok 1940 augusz tus 30-aacuten kezdteacutek meg a bevonulaacutest

33 Taacuteray Ferenc (1884ndash1961) sziacuteneacutesz rendező 1911ndash12-ben majd 1919-től 1924-ig a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez tagja a visszacsatolaacutes utaacuten igazgatoacuteja 1948-ban nyugalomba vo-nult eacutes Budapesten eacutelt

15

szaacutegi szellemi eacutelet kivaacuteloacutesaacutegai valamint a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez egykori tag-jai A diacuteszelőadaacuteson reacuteszletek hangzottak el a Hamletből emleacutekeztetve arra hogy az elcsatolaacutes előtti utolsoacute előadaacuteskeacutent is ezt laacutethatta a koumlzoumlnseacuteg Ezt koumlvetően Szentjoacutebi Szaboacute Laacuteszloacute keacutetfelvonaacutesos draacutemaacutejaacutera a Maacutetyaacutes kiraacutely vagy a neacutep szeretete a jaacutembor fejedelem iraacutentra valamint a Hunyadi Laacuteszloacute keresztmetszeteacutere keruumllt sor

Hamarosan kiosztottaacutek az Erdeacutely egeacutesz teruumlleteacutere szoacuteloacute jaacutetszaacutesi engedeacutelyeket amelyeket nyolcan kaptak meg

Baacuter az erdeacutelyi teruumlletek visszacsatolaacutesa kedvezőbb helyzetet teremtett a sziacuten-haacutezak szaacutemaacutera az eacuterintett magyarsaacuteg szaacutemos ellentmondaacutessal volt keacutenytelen szembeneacutezni Az 1939-ben eacuteletbe leacutepett maacutesodik zsidoacutetoumlrveacuteny az eacuterintettek ko-raacutebbi huacutesz szaacutezaleacutekos kvoacutetaacutejaacutet lecsoumlkkentette Ez azt jelentette hogy az eacutertelmi-seacutegi paacutelyaacutekon a toumlrveacuteny ndash bdquoa zsidoacutek teacuterfoglalaacutesaacutenak korlaacutetozaacutesa eacuterdekeacutebenrdquo ndash az eacuterintett szemeacutelyek araacutenyaacutet mindoumlssze 6-ban hataacuterozta meg Ez Kemeacuteny Jaacutenos főigazgatoacutet elkeruumllhetetlen inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutere keacutenyszeriacutetette Ennek el-leneacutere az egyik fővaacuterosi nyilas uacutejsaacuteg az Uacutej Magyarsaacuteg doumlrgedelmes cikkben aacutelliacute-totta pellengeacuterre a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutezat amieacutert a főigazgatoacute kuumlloumlnfeacutele manőverekkel proacutebaacutelja kijaacutetszani a faji toumlrveacutenyeket

1944 oktoacuteber 11-eacuten a szovjet csapatok bevonultak a vaacuterosba A Nemzeti Sziacuten-haacutezat ekkor Kolozsvaacuterroacutel Budapestre evakuaacuteltaacutek az operareacuteszleg pedig Szeged-re keruumllt 1945 juacuteniusaacuteban ismeacutet Janovics Jenő lett az igazgatoacute 1945 november 16-aacuten nyiacutelt meg uacutejra a Seacuteta teacuteri sziacutenhaacutez Janovics ezen a napon halt meg hetvenoumlt eacuteves koraacuteban Kiacuteseacutertetiesen megismeacutetlődoumltt a Trianon utaacuten kialakult helyzet Az erdeacutelyi magyar sziacuteneacuteszet uacutejra a nemzetiseacutegi sorsot volt keacutenytelen vaacutellalni

1944 oktoacutebereacuteben Nagyvaacuteradon is uacutejraindult a sziacutenjaacutetszaacutes előbb Vaacuterosi Sziacutenhaacutezkeacutent vaacutellalkozoacutei formaacuteban majd 1948 december 28-toacutel Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez neacuteven folytatta műkoumldeacuteseacutet 1946 maacutercius 10-aacuten Marosvaacutesaacuterhelyen megalakult az Aacutellami Szeacutekely Sziacutenhaacutez amelyet 1962-től Aacutellami Sziacutenhaacutez neacutev-re neveztek aacutet mivel romaacuten tagozattal is rendelkezett

Aradnak egeacuteszen 1948-ig nem volt ro-maacuten tagozata Joacutereacuteszt a nagyvaacuteradi Teat-rul de Vest vendeacutegszerepelt itt 1948-ban megalakult a Teatrul Romacircn de Stat Arad eacutes ez a magyar taacutersulat megszűneacute-seacutet is jelentette 1945-ben Temesvaacuteron ndash joacutereacuteszt műkedvelőkből ndash megalakult a Neacutepsziacutenhaacutez majd 1953-ban leacutetrejoumltt a Temesvaacuteri Aacutellami Sziacutenhaacutez amelyhez magyar tagozatot is szerveztek A Ro-maacuten Kommunista Paacutert ezt a nemzetiseacutegi

16

politika diadalakeacutent uumlnnepelte A magyar tagozat akkor kezdett erősoumldni amikor 1955-től a Szentgyoumlrgyi Istvaacuten Sziacutenműveacuteszeti Inteacutezet veacutegzős hallgatoacutei ide szerződ-tek 1957-ben oumlnaacutelloacute sziacutenhaacutez lett főrendezőjeacuteveacute az erdeacutelyi sziacutenhaacutez kiemelkedő alak-jaacutet Taub Jaacutenost34 nevezteacutek ki A rendszervaacuteltaacutes oacuteta Csiky Gergely neveacutet viseli

Sepsiszentgyoumlrgyoumln csak 1948-ban keruumllt sor sziacutenhaacutezalapiacutetaacutesra A romaacuteniai magyar politikai eacutes művelődeacutesi szervek vezetői kihasznaacuteltaacutek a nemzetiseacutegi poli-tika tereacuten mutatkozoacute viszonylag kedvező helyzetet eacutes a haacuteboruacute utaacuten szervező-doumltt kolozsvaacuteri Dolgozoacutek Sziacutenhaacutezaacuteboacutel leacutetrehoztaacutek az Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutezat 1987-ig oumlnaacutelloacutean műkoumldoumltt de ekkor romaacuten tagozatot is leacutetrehoztak 1989 utaacuten a magyar tagozat felvette Tamaacutesi Aacuteron neveacutet

Taub Jaacutenos mellett az erdeacutelyi sziacutenhaacutez koumlzelmuacuteltjaacutenak maacutesik kiemelkedő alakja Harag Gyoumlrgy35 volt aki 1953-ban a főiskola veacutegzős eacutevfolyamaacuteval sziacutenhaacute-

34 Taub Jaacutenos (1927ndash2010) rendező pedagoacutegus 1962-től a kolozsvaacuteri Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez főrendezője 1971-től a bukaresti Bulandra Sziacutenhaacutez tagja a bukaresti Sziacuten-haacutez- eacutes Filmfőiskola tanaacutera 1981-ben Izraelbe emigraacutelt a Habima tagja eacutes a tel-avi-vi egyetem tanaacutera volt Magyarorszaacutegon is szaacutemos alkalommal rendezett

35 Harag Gyoumlrgy (1925ndash1985) rendező sziacuteneacutesz Maacuter az oumltvenes eacutevekben is jelentős elő-adaacutesokat hozott leacutetre de leghiacuteresebb alkotaacutesai eacutelete utolsoacute maacutesfeacutel eacutevtizedeacuteben szuuml-lettek 1975-től eacutelete veacutegeacuteig a kolozsvaacuteri Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez főrendezője volt A haacuteboruacute utaacuteni sziacutenhaacutezi eacutelet kimagasloacute egyeacuteniseacutege Gyakran rendezett magyarorszaacute-gi sziacutenhaacutezakban is

17

zat alapiacutetott Nagybaacutenyaacuten majd haacuterom eacutevvel keacutesőbb aacutetkoumlltoumlzoumltt Szatmaacuterneacuteme-tibe Nagybaacutenya egyeacutebkeacutent patinaacutes sziacutenhaacutezi vaacuteros 1818-ban tartottaacutek ott az első előadaacutest A taacutersulatok gyakran csereacutelődtek Janovics Jenő kolozsvaacuteri taacutersulata is sokszor megfordult a vaacuterosban A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten hosszuacute ideig csak romaacuten nyelvű taacutersulatokat laacutethatott a koumlrnyeacutek koumlzoumlnseacutege

A keacutenyszerű szimbioacutezisnak amely mindkeacutet vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten suacutejtotta az erdeacute-lyi magyarokat volt azeacutert pozitiacutev hozadeacuteka is a romaacuten sziacutenhaacutez magas sziacutenvonala eacutes korszerűseacutege joacuteteacutekonyan hatott az egeacutesz magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutesra De ezt a magyarorszaacutegi sziacutenhaacutezi eacutelet meghataacuterozoacute alakjai sokaacuteig nem akartaacutek eacuteszrevenni

Felhasznaacutelt irodalom

Ferenczi Zoltaacuten A kolozsvaacuteri sziacuteneacuteszet eacutes sziacutenhaacutez toumlrteacutenete Kolozsvaacuter 1897Vaacuteli Beacutela Az aradi sziacuteneacuteszet toumlrteacutenete 1774ndash1889 Arad 1889Fekete Mihaacutely A temesvaacuteri sziacutenhaacutez toumlrteacutenete Temesvaacuter 1911Dr Olay Ferenc A magyar sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacutenete az utoacutedaacutellamok teruumlleteacuten 1918ndash

1928 Budapesti Szemle kuumlloumlnlenyomat 1929Enyedi Saacutendor Nemzeti sziacutenjaacutetszaacutesboacutel nemzetiseacutegi sziacutenjaacutetszaacutesba In Magyar sziacuten-

haacuteztoumlrteacutenet 1920ndash1949 771ndash805 Magyar koumlnyvklub 2005Koumltő Joacutezsef Politikum eacutes eszteacutetikum In Sziacutenhaacutez eacutes diktatuacutera 278ndash301 Corvi-

nandashOSZMI eacute n

Geacuteza Balogh Strongholds of Theatre in Greater Hungary Before and After Trianon (Part 1)On June 4 1920 as a conclusion of World War 1 the great powers signed the Peace Treaty in Versaille as a result of which annexing three quarters of our territory was annexed to Czechoslovakia Romania the Kingdom of Yugoslavia Italy (Rijeka) and Austria Hungary ceased to be a multi-ethnic country with a population of 7980183 only of the 20900000 remaining in the motherland A significant Hungarian minority came under foreign authority in the neighboring countries three and a half million Hungarian nationals with the Hungarian language as their mother tongue In the first part of his series the author gives an overview of the Transylvanian strongholds of Hungarian-language acting the long history of theatrical traditions in Kolozsvaacuter (Cluj-Napoca) Nagyvaacuterad (Oradea) Temesvaacuter (Timisoara) Arad Brassoacute (Braşov) and Szatmaacuter (Satu Mare) Ample evidence is given of how the continuation of these traditions was interrupted or made increasingly difficult by the Trianon Peace Treaty and the ongoing attempts to eradicate the institutional background of Transylvanian theatre The article looks at events which affected the operation of the theatre in Kolozsvaacuter during the Second Vienna Award and the arrival of Soviet troops Finally the foundation of new theatres in Transylvania over the past decades as well as the work of two outstanding artists Jaacutenos Taub and Gyoumlrgy Harag are discussed

18

SZABOacute ATTILA

Muacuteltfeldolgozaacutes eacutes taacutersadalmi emleacutekezetElmeacuteleti alapveteacutesek (2 reacutesz)

A muacutelt sziacutenreviteleacutere vaacutellalkozoacute kortaacuters koumlzeacutep-euroacutepai előadaacutesok szempontjaacute-boacutel is igen fontos a toumlrteacutenelem eacutes az emleacutekezet oumlsszefuumlggeacuteseacutenek keacuterdeacutese Miacuteg peacuteldaacuteul Franciaorszaacutegban divatos eacutes joumlvedelmező gyakorlat a muacutelt keacutenyszeres reprezentaacutecioacuteja reacutegioacutenkban ezt inkaacutebb kollektiacutev pszicheacutenk keacutenyszeriacutető erejeacute-nek koumlszoumlnhetjuumlk A toumlrteacutenelemmel szembeni szkepticizmus Koumlzeacutep-Euroacutepaacute-ban nem annyira elmeacuteleti megfontolaacutesokboacutel taacuteplaacutelkozik hanem inkaacutebb an-nak tudomaacutesul veacuteteleacuteből ered hogy a toumlrteacutenelem sarokpontjait időről időre radikaacutelis aacutetiacuteraacutesnak vetik alaacute A toumlbbnemzetiseacutegű reacutegioacutekban raacuteadaacutesul az egyes etnikai csoportok toumlrteacutenelmi narratiacutevaacuteja sokszor radikaacutelisan elteacuterő eacutertelmezeacute-seacutet adja ugyanazoknak az esemeacutenyeknek A szemeacutelyes csalaacutedi vagy kulturaacutelis emleacutekezet ezeacutert lehet a hivatalos toumlrteacutenelmi narratiacutevaacutek korrekcioacutejaacutenak eszkouml-ze Ugyanakkor azt is laacutetnunk kell hogy mind az emleacutekezet mind a toumlrteacute-nelem oacutehatatlanul aacutet van itatva kuumlloumlnfeacutele ideoloacutegiai előiacuteteacuteletekkel A doku-mentarista sziacutenhaacutez sok esetben az emleacutekezet (primeacuter) forraacutesaihoz nyuacutel hogy feluumlliacuterja a hivatalos (toumlrteacuteneti) narratiacutevaacutet vagy akaacuter a politikailag manipulaacutelt sajtoacuteban koumlzzeacutetett hiacutereket eacutes kommentaacuterokat A sziacutenhaacutez dialogikus tere sok-szor lehetőseacuteget kiacutenaacutel arra hogy ugyanazon nyilvaacutenos teacuterben toumlbb koumlzoumlsseacuteg egymaacutesnak ellentmondoacute emleacutekezete is megjelenhessen A toumlrteacutenelem a toumlr-teacutenetesiacuteteacutes kihiacutevaacutesa ugyanakkor ezeket a sziacutenhaacutezi előadaacutesokat is eacuterinti eleacuteg-seacuteges-e ha az előadaacutes kizaacuteroacutelag a koumlzoumlsseacutegi emleacutekezet mikro-narratiacutevaacuteit viszi sziacutenre aneacutelkuumll hogy legalaacutebb kiacuteseacuterletet tenne a taacutegabb toumlrteacutenelmi kontextus a nagy folyamatok az oksaacutegi viszonyok feltaacuteraacutesaacutera eacutes műveacuteszi formaacuteban valoacute megjeleniacuteteacuteseacutere

A muacuteltfeldolgozaacutes sziacutenhaacutezi operacionalizaacutelaacutesaacutehoz ugyancsak hasznos a kol-lektiacutev emleacutekezet maacutesik fontos elmeacutelete mely Jan eacutes Adelaida Assmann neveacute-hez koumltődik Az eredetileg egyiptoloacuteguskeacutent műkoumldő neacutemet haacutezaspaacuter koumlzoumlsen alkotta meg az emleacutekezetkutataacutes maacutera maacuter szeacuteles koumlrben elterjedt terminoloacute-

19

giai kereteacutet Jan Assmann1 első-sorban a kommunikatiacutev eacutes a kol-lektiacutev emleacutekezet praxisformaacuteinak megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere vaacutellalko-zik amit toumlbbnyire oacutekori peacuteldaacutek elemzeacuteseacutevel illusztraacutel miacuteg Aleida Assmann inkaacutebb az aacutetalakiacutetoacute erő-vel biacuteroacute emleacutekezettel foglalkozik eacutes leginkaacutebb a holokauszt feldol-gozaacutesaacuteroacutel iacuter

Jan Assmann2 szerint a kom-munikatiacutev emleacutekezet elsősorban informaacutelis gyakorlatokat takar eacutes időbeli terjedelme maximum szaacutez eacutev addig a kollektiacutev emleacuteke-zet igyekszik taacutevolsaacutegot tartani a mindennapoktoacutel A kommunikatiacutev emleacute-kezet a kizaacuteroacutelag a mindennapi kommunikaacutecioacutera eacutepuumll melynek jellemzői a non-specializaacutecioacute a szerepek reciprocitaacutesa a tematikus instabilitaacutes eacutes szerve-zetlenseacuteg Halbwachs3 szerint az emleacutekezetnek ezen tiacutepusa sem kizaacuteroacutelag egyeacute-ni hanem mindig taacutersadalmilag mediaacutelt eacutes egy csoportra vonatkozik hiszen az adott egyeacuten toumlbb csoporthoz is tartozhat (csalaacuted szakmai szervezet politikai paacutert egyesuumllet) eacutes iacutegy toumlbb kollektiacutev oumlnkeacuteppel eacutes emleacutekezettel biacuter Ahogy időben taacutevolodunk a jelenbeli emleacutekezőktől a kommunikatiacutev emleacutekezet hatoacute-mezeje annaacutel gyengeacutebb lesz miacuteg egy adott ponton tuacutel az emleacutekezeacutest maacuter csak a taacutergyi kultuacuteraacuteban kikristaacutelyosodott kommunikaacutecioacutes formaacutek tudjaacutek biz-tosiacutetani Ezek viszont nemcsak taacutergyak hanem igen sokfeacutele emleacutekek lehet-nek szoumlvegek keacutepek riacutetusok eacutepuumlletek emleacutekművek vaacuterosok vagy taacutejkeacutepek is melyek mnemotikus funkcioacutekkal biacuternak Halbwachs szerint ezek maacuter nem az emleacutekezet hanem a toumlrteacutenelem territoacuteriumaacutehoz tartoznak miacuteg Assmann uacutegy laacutetja hogy mivel ezek a taacutergyak ugyancsak oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a cso-

1 Jan ASSMANN Collective Memory and Cultural Identity ford John Czaplicka New German Critique No 65 Cultural HistoryCultural Studies (Spring ndash Summer 1995) 125ndash133 Duke University Press eredeti megjeleneacutes Kultur und Gedachtnis szerk Jan Assmann eacutes Tonio Houmllscher Frankfurt am Mein Suhrkamp 1988 919

Online httpwwwhistoryucsbedufacultymarcuseclasses201articles95Ass-mannCollMemNGCpdf eleacutereacutes 20161026

2 VERESS Daacuteniel Egy emleacutekezet-konferencia emleacutekezete Loci memoriae Hungari-cae konferencia 2011 httpkulterhu201111egy-emlekezet-konferencia-emle-kezete eleacutereacutes 2017 0403

3 Maurice HALBWACHS (Reims 1877 maacutercius 11 ndash Buchenwaldi koncentraacutecioacutes taacutebor 1945 maacutercius 16) francia filozoacutefus szocioloacutegus eacutes szociaacutelpszicholoacutegus a kol-lektiacutev emleacutekezet megfogalmazoacuteja eacutes jeles kutatoacuteja

Jan eacutes Adelaida Assmann a 2018-as Frankfurti Koumlnyv-vaacutesaacuteron (fotoacute Martin Kraft forraacutes wikimediaorg)

4

A Fellner eacutes Helmer aacuteltal tervezett Nemzeti Sziacutenhaacutez Kolozsvaacuteron egy 1914 előtt keacuteszuumllt felveacutetelen (fotoacute Deacuteri Muacutezeum Irodalmi Gyűjtemeacuteny forraacutes mandabhu)

5

kultusz eacutes kaacutenon

BALOGH GEacuteZA

Nagy-Magyarorszaacuteg sziacutenhaacutezi fellegvaacuterai Trianon előtt eacutes utaacuten1 reacutesz

Amikor 1920 juacutenius 4-eacuten a nagyhatalmak Versailles-ban alaacuteiacutertaacutek az első vi-laacuteghaacuteboruacutet lezaacuteroacute beacutekeszerződeacutest az okmaacuteny hazaacutenk koraacutebbi teruumlleteacuteből 282 870 kmsup2-ből (Horvaacutet-Szlavonorszaacuteggal egyuumltt 325 311 kmsup2-ből) mindoumlssze 92 833 kmsup2-t hagyott meg a szaacutemunkra A toumlbbit ndash az orszaacuteg teruumlleteacutenek haacuterom-negyed reacuteszeacutet (72-aacutet) ndash Csehszlovaacutekiaacutehoz Romaacuteniaacutehoz a Jugoszlaacutev Kiraacutelysaacuteg-hoz valamint Olaszorszaacuteghoz (Fiume) eacutes Ausztriaacutehoz csa-tolta Magyarorszaacuteg megszűnt soknemzetiseacutegű orszaacuteg lenni Jelentős magyar kisebbseacuteg ke-ruumllt a szomszeacuted orszaacutegokhoz a 20 900 000 lakosboacutel mindoumlsz-sze 7 980 183 maradt az anya-orszaacutegban Haacuterom eacutes feacutelmillioacute magyar nemzetiseacutegű magyar anyanyelvű aacutellampolgaacuter keruumllt idegen fennhatoacutesaacuteg alaacute

A tragikus helyzet elemzeacute-se a toumlrteacuteneacuteszek feladata ez a cikksorozat csupaacuten a sziacutenhaacutez-toumlrteacutenet szempontjainak vizs-gaacutelataacutera vaacutellalkozik Magyarorszaacuteg szeacutetdarabolaacutesaacuteval olyan vaacuterosok is az uacutej or-szaacuteghataacuterokon tuacutelra keruumlltek mint Kolozsvaacuter a magyar sziacutenjaacutetszaacutes boumllcsője ahol 1794-ben az első magyar nyelvű Hamlet vagy Kassa ahol 1833-ban a Baacutenk baacuten ősbemutatoacuteja zajlott A magyar nemzeti sziacutenjaacuteteacutek jelentős reacuteszeacuteből

Mit vesziacutetett a magyar sziacuteneacuteszet Trianon aacuteltal ndash az Orszaacutegos Sziacuteneacuteszegyesuumllet aacuteltal keacutesziacutettetett teacuterkeacutep 1935-ből (rajzoloacute Abonyi Zoltaacuten forraacutes keptaroszkhu)

6

nemzetiseacutegi sziacutenjaacuteteacutek lett ami meacuteg kedvező koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt is komoly haacutetraacutenyokkal jaacuter

Amikor a magyar toumlrteacutenelem egyik legtragikusabb esemeacutenyeacutenek szaacutezadik eacutev-forduloacutejaacutera emleacutekezuumlnk uacutejra felmeruumll a keacuterdeacutes mieacutert eacuteppen Magyarorszaacutegnak kellett a legnagyobb aacuterat fizetnie azeacutert mert reacuteszt vett egy olyan haacuteboruacuteban amelynek kivaacuteltoacute okaihoz vajmi keveacutes koumlze volt

Erdeacutely

A magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacuteneteacutenek kezdetei Kolozsvaacuterhoz kapcsoloacutednak I Lipoacutet csaacuteszaacuter 1696-ban egeacutesz Magyarorszaacutegra eacutes Erdeacutelyre eacuterveacutenyes engedeacutelyt adomaacutenyozott Felvinczi Gyoumlrgynek1 sziacuteni előadaacutesok tartaacutesaacutera Egy eacutevszaacutezaddal keacutesőbb a Fejeacuter-testveacuterek2 kezdemeacutenyezeacuteseacutere leacutetrejoumltt az első magyar nyelven jaacutet-szoacute hivataacutesos taacutersulat az Erdeacutelyi Magyar Nemes Sziacutenjaacutetszoacute Taacutersasaacuteg Első jaacutet-szoacutehelyuumlk groacutef Rheacutedey Mihaacutelyneacute haacutezaacutenak nagytermeacuteben volt Az első előadaacutes-ra 1792 december 17-eacuten keruumllt sor Egy eacutevvel keacutesőbb Koacutetsi Patkoacute Jaacutenos3 vette aacutet a taacutersulat vezeteacuteseacutet Kibeacuterelte a Fő teacuteren aacutelloacute Pataki Saacutemuel haacutez4 nagytermeacutet ahol 1808-ig jaacutetszottak Ekkor alakult ki az a műsorrend amelyben egyaraacutent he-lyet kaptak Shakespeare Moliegravere eacutes Schiller művei eredeti magyar darabok eacutes eacutenekes jaacuteteacutekok Amikor 1795-ben idősebb Wesseleacutenyi Mikloacutes baacuteroacute5 keruumllt me-ceacutenaacuteskeacutent eacutes vezetőkeacutent a taacutersulat eacuteleacutere Erdeacutelyben a Tiszaacutentuacutelon majd egeacutesz

1 Felvinczi Gyoumlrgy (Vintzi Felvintzi 1646ndash1650 koumlruumll ndash 1713 utaacuten) koumlltő draacutemaiacuteroacute sziacutenigazgatoacute A kolozsvaacuteri unitaacuterius teoloacutegiaacuten veacutegzett majd Torockoacuten rektor lett 1696 oktoacuteber 1-jeacuten beadvaacutenyban keacuterte a csaacuteszaacutertoacutel hogy neacutehaacuteny aacuteltala kikeacutepzett taacutersaacuteval egyuumltt bdquoilledelmes vidaacutem jaacuteteacutekokatrdquo eacutes trageacutediaacutekat adhasson elő Magyar-orszaacutegon Erdeacutelyben eacutes azok csatolt reacuteszein Az engedeacutelyt oktoacuteber 23-aacuten megkapta Kolozsvaacuteri előadaacutesairoacutel csak szaacutejhagyomaacuteny alapjaacuten van tudomaacutesunk Iacuteroacutei munkaacutes-saacutegaacutenak egyetlen jelentős darabja a Comico Tragoedia amely 1767-ben jelent meg előszoumlr nyomtataacutesban

2 Fejeacuter Jaacutenos (ndash) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute Torda vaacutermegyei birtokos nemesi csalaacutedboacutel szaacutermazott A kolozsvaacuteri reformaacutetus kolleacutegium diaacutekja volt 1792-ben az első kolozs-vaacuteri magyar taacutersulat szervezője egy eacutevig igazgatoacuteja majd sziacuteneacutesze Fiveacutere Fejeacuter Ist-vaacuten (ndash) a taacutersulat alapiacutetoacute tagja

3 Koacutetsi Patkoacute Jaacutenos (1763ndash1842) sziacuteneacutesz draacutemaiacuteroacute fordiacutetoacute szakiacuteroacute sziacutenigazgatoacute Az első magyar Shakespeare-sziacuteneacutesz Egyike volt a korai magyar sziacutenműveacuteszet művelt iraacutenyiacutetoacuteinak Az Erdeacutelyi Magyar Sziacutenjaacutetszoacute Taacutersasaacuteg alapiacutetoacute tagja 1793-toacutel igazgatoacute-ja 1808-ban visszavonult a birtokaacutera eacutes egyetemes sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneteacutet iacuterta amelyből csak reacuteszletek keacuteszuumlltek el 1820-ban visszateacutert a kolozsvaacuteri taacutersulat eacuteleacutere

4 Pataki Saacutemuel (1765ndash1824) orvos 1790-ben eacutepuumllt keacutesei barokk-klasszicista polgaacuter-haacuteza

5 Id Wesseleacutenyi Mikloacutes baacuteroacute (1750ndash1809) draacutemaiacuteroacute műfordiacutetoacute sziacutenhaacutezigazgatoacute 1795-ben az erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutes aacuteltal kikuumlldoumltt sziacutenhaacutezi bizottsaacuteg tagja 1797-ben a bukaacutestoacutel mentette meg a kolozsvaacuteri taacutersulatot mert kifizette az adoacutessaacutegukat

7

Magyarorszaacutegon elterjesztette a magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutest Szerve-zett turneacutekkal biztosiacutetotta Nagy-vaacuterad Debrecen Marosvaacutesaacuterhely Deacutes Szeged eacutes Miskolc sziacutenhaacutezi el-laacutetaacutesaacutet 1806-ban a taacutersulat egy reacute-szeacutet Pestre kuumlldte ahol 1815-ig tar-tottak előadaacutesokat

Keacutesőbb a Wesseleacutenyi-loacuteiskola aacutetalakiacutetott eacutepuumlleteacuteben jaacutetszottak majd 1814-ben neacutehaacuteny eacutevre Maros-vaacutesaacuterhelyre koumlltoumlztek 1821 maacuter-cius 12-eacuten megnyiacutelt az első magyar kősziacutenhaacutez a Farkas utcaacuteban me-lyet koumlzadakozaacutesboacutel eacutepiacutetettek fel Az erdeacutelyi orszaacuteggyűleacutes hataacuteroza-ta nemzeti jaacuteteacuteksziacutenneacute nyilvaacuteniacutetot-ta feluumlgyeleteacutet pedig az orszaacutegos sziacutenhaacutezi bizottsaacuteg laacutetta el A sza-badsaacutegharc levereacutese utaacuten elein-te neacutemet taacutersulat jaacutetszott benne de az uacutej főkormaacutenyzoacute inteacutezkedeacuteseacute-re a magyar egyuumlttes visszateacuterhetett az eacutepuumlletbe 1860-ban gyűjteacutest ren-deztek melynek eredmeacutenyekeacuteppen az eacutepuumllet 1871-re elnyerte veacutegleges formaacutejaacutet

1887-ben Ditroacutei Moacuter6 lett az igazgatoacute aki 1891-ben magyar cik-lust 1894ndash95-ben pedig Shakes-peare-ciklust rendezett Itt nevelte fel azt a kivaacuteloacute egyuumlttest amelyből toumlbb sziacute-neacuteszt szerződtetett az 1896-ban megnyiacuteloacute budapesti Viacutegsziacutenhaacutezhoz A kolozsvaacuteri taacutersulat egeacuteszen 1906-ig a Farkas utcai eacutepuumlletben jaacutetszott amikor aacutetadtaacutek a Fell-ner eacutes Helmer7 osztraacutek eacutepiacuteteacuteszek aacuteltal tervezett Hunyadi teacuteri sziacutenhaacutezat

6 Ditroacutei Moacuter (1851ndash1945) sziacuteneacutesz rendező sziacutenigazgatoacute 1874-ben a kolozsvaacuteri sziacutenhaacuteznaacutel kezdte a paacutelyaacutejaacutet majd Kassaacutera keruumllt ahol rendezőkeacutent is dolgozott 1887-ben megalakiacutetotta a Thaacutelia Sziacuteneacuteszszoumlvetkezetet de ugyanebben az eacutevben meghiacutevtaacutek a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez eacuteleacutere Műkoumldeacuteseacutehez fűződik a sziacutenhaacutez egyik feacutenyko-ra 1896-toacutel a budapesti Viacutegsziacutenhaacutez alapiacutetoacute igazgatoacuteja Legendaacutes taacutersulataacuteval uacutej kor-szakot nyitott a magyar sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacuteneteacuteben 1916-ban nyugalomba vonult

7 Ferdinand Fellner (1847ndash1916) eacutes Hermann Helmer (1849ndash1919) hiacuteres osztraacutek eacutepiacute-teacuteszek Koumlzeacutep-Euroacutepa szaacutemos sziacutenhaacutezaacutet tervezteacutek Az ő terveik alapjaacuten keacuteszuumllt toumlb-

Az 1821-ben eacutepuumllt reacutegi Nemzeti Sziacutenhaacutez a Farkas utcaacuteban egy 1900-ban keacuteszuumllt keacutepeslapon (forraacutes kepeslapokwordpresscom)

A Hunyadi teacuteri uacutej eacutepuumllet aacutetadaacutesi uumlnnepseacutege 1906 szeptember 8-aacuten (forraacutes kepeslapokwordpresscom)

8

Az uacutej eacutepuumlletben megnyiacutelt sziacutenhaacutez első igazgatoacuteja Janovics Jenő8 volt aki egeacute-szen az oumlsszeomlaacutesig vezette az inteacutezmeacutenyt A tiacutezes eacutes huacuteszas eacutevekben szervezett draacutemaciklusai ifjuacutesaacutegi eacutes munkaacutes-matineacutei sziacutenhaacuteztoumlrteacuteneti jelentőseacutegűek

A Hunyadi teacuteri eacutepuumlletben 1919 szeptember 30-aacuten zajlott le az utolsoacute magyar nyelvű előadaacutes a Hamletet jaacutetszottaacutek Meg sem vaacuterva a trianoni beacutekeszerződeacutes alaacuteiacuteraacutesaacutet a Romaacuten Nemzeti Sziacutenhaacutez meacuteg 1919 decembereacuteben elfoglalta az eacutepuuml-letet Nemcsak a romaacuten proacutezai egyuumlttes műkoumldteteacutese volt az uacutej hatalom ceacutelja de nagyratoumlrő terveik koumlzoumltt operataacutersulat leacutetrehozaacutesa is szerepelt Az opera meg-

nyitaacutesaacutet az elcsatolaacutes első eacutevfor-duloacutejaacutera 1919 december 1-jeacutere tűzteacutek ki Az Aida bemutatoacutejaacute-val uumlnnepelteacutek az oumlluumlkbe hullott győzelmet

Janovics a magyar taacutersulattal a seacutetateacuteri Nyaacuteri Sziacutenkoumlrbe keacuteny-szeruumllt amelyet ő maga eacutepiacutette-tett meacuteg 1910-ben Műkoumldeacutesuumlk azonban nem tartott sokaacuteig Elő-adaacutesaikat ndash a jugoszlaacuteviai peacuteldaacutet koumlvetve ndash a hatoacutesaacutegok betiltot-taacutek Ekkor Janovics leveacutelben for-dult a kultuszminiszterhez aki hozzaacutejaacuterult hogy a koncesszioacutet egy eacutevre meghosszabbiacutetsaacutek Iacutegy

1926-ig megmaradhatott a sziacutenhaacutez reacutegi elnevezeacutese a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacuten-haacutez a Seacutetateacuteren is 1926 maacutercius 28-aacuten azonban megjelent egy toumlrveacuteny amely megtiltotta a kisebbseacutegek szaacutemaacutera a Nemzeti Sziacutenhaacutez elnevezeacutes hasznaacutelataacutet

1921-ben Sziacutenpaacutertoloacute Egyesuumlletek alakultak Janovics suacutelyos neheacutezseacutegek aacuteraacuten proacutebaacutelta fenntartani a magyar sziacutenjaacutetszaacutest Taacutergyalaacutesokat kezdemeacutenyezett a kultuszminiszteacuteriumban amelyhez maacutesik oumlt magyar sziacutenigazgatoacute is csatlako-zott A miniszter nyolc magyar taacutersulat műkoumldeacuteseacutet engedeacutelyezte haacuterom tovaacutebbi sziacutenhaacutez koncesszioacutejaacutet megvontaacutek Viszont eltoumlroumllteacutek az bdquoidegen nyelven jaacutetszoacuterdquo sziacutenhaacutezak 32-os jegyadoacutejaacutet Ugyanakkor megtiltottaacutek a magyarorszaacutegi műveacute-

bek koumlzoumltt a pesti Neacutepsziacutenhaacutez (1875) a Viacutegsziacutenhaacutez (1896) a Fővaacuterosi Operettsziacuten-haacutez (1898) a temesvaacuteri (1875) a szegedi (1883) a fiumei 1883) a tatai (1889) a kecskemeacuteti (1896) a pozsonyi (1886) eacutes a nagyvaacuteradi (1900) sziacutenhaacutez eacutepuumllete

8 Janovics Jenő (1872-1945) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutez- eacutes filmtoumlrteacuteneacutesz az erdeacutelyi sziacuten-jaacutetszaacutes kiemelkedő alakja 1896-ban szerződoumltt a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutezhoz eacutes a kolozs-vaacuteri egyetemen szerzett doktoraacutetust Csiky Gergely realizmusa ciacutemű dolgozataacuteval 190ndash-től 1930-ig a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez igazgatoacuteja majd főrendezője A magyar film-gyaacutertaacutes egyik uacutettoumlrője 1914-ben filmgyaacuterat alapiacutetott Kolozsvaacuteron 1920-ig 48 filmet forgatott Megiacuterta az erdeacutelyi neacutemafilmgyaacutertaacutes toumlrteacuteneteacutet

Az 1909-ben elkeacuteszuumllt seacutetateacuteri Nyaacuteri Sziacutenhaacutez eacutepuumllete korabeli keacutepeslapon (fotoacute Kolozsvaacuteri Akadeacutemiai Koumlnyvtaacuter forraacutes kolozsvari-kronikabloghu)

9

szek vendeacutegszerepleacuteseacutet Irredentizmus vaacutedjaacuteval megszűntetteacutek az Erdeacutelyi eacutes Baacute-naacuteti Sziacuteneacuteszegyesuumllet műkoumldeacuteseacutet

1933-ban baacuteroacute Kemeacuteny Jaacutenos9 vezeteacuteseacutevel megalakult a Thaacutelia Rt amelynek ceacutelja hogy a kisebbseacutegi eacutelet oumlsszes szellemi erejeacutet oumlsszefogjaacutek az erdeacutelyi magyar sziacutenjaacutetszaacutes megsegiacuteteacuteseacutere Aacutetvetteacutek a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutezi eacutelet iraacutenyiacutetaacutesaacutet előadaacute-saikat azonban Erdeacutely maacutes vaacuterosaiban is bemutattaacutek A Thaacutelia Rt kereteacuteben alakult ki a Keacutek madaacuter mozgalom amelynek elnevezeacuteseacutet Maeterlinck szimboli-kus mesedraacutemaacutejaacutenak a boldogsaacutegkereseacutes sziacutenpadi metaforaacutejaacutenak euroacutepai sikere sugallta 1937 juacuteniusaacuteban bemutattaacutek a reformaacutetus gimnaacutezium udvaraacuten Az em-ber trageacutediaacutejaacutet amely koraacutebban egeacutesz Romaacutenia teruumlleteacuten be volt tiltva A neacutep-sziacutenmű korszerűsiacuteteacuteseacutenek szaacutendeacuteka is jelezte a mozgalom tovaacutebbi szeacutelesedeacuteseacutet A neacutepműveleacutes meguacutejiacutetaacutesaacutenak jegyeacuteben keruumllt sziacutenre Kaacutedaacuter Imre10 rendezeacuteseacuteben a Jaacutenos viteacutez Koacutes Kaacuteroly diacuteszleteivel eacutes jelmezeivel Dsida Jenő előjaacuteteacutekaacuteval Az erdeacutelyi Helikon szervezeteacuteben leacutetrejoumltt vaacutellalkozaacutes 1940-ig műkoumldoumltt

1929-ben ndash az elcsatolaacutes oacuteta előszoumlr ndash sor keruumllt a kolozsvaacuteri taacutersulat budapes-ti vendeacutegjaacuteteacutekaacutera A kirobbanoacute sikerű szerepleacutesre az Uacutej Sziacutenhaacutezban11 eacutes a Zene-akadeacutemia nagytermeacuteben keruumllt sor A hazai eacutes az erdeacutelyi sajtoacute reacuteszletesen beszaacute-molt az esemeacutenyről A budapesti vendeacutegszerepleacutes neacutemi vigaszt jelentett a sziacutenhaacutez egyre suacutelyosabb gazdasaacutegi helyzeteacuteben Az eacutevad veacutegeacuten Janovics keacutet kolozsvaacuteri lapban is megjelentette keacutetseacutegbeesett iacuteraacutesaacutet amely taacutejeacutekoztatta a koumlzveacutelemeacutenyt a sziacutenhaacutez vaacutelsaacutegaacuteroacutel eacutes sajaacutet lemondaacutesaacuteroacutel bdquoA jelenteacutest nyugodtan szomoruacute je-lenteacutesnek nevezhetjuumlk mert annak bizonysaacutega hogy a kisebbseacutegi sziacutenhaacutezakkal szemben folytatott megkuumlloumlnboumlztetett baacutenaacutesmoacuted tiacutez eacutev utaacuten nemhogy enyhuumllt volna de egyre terhesebb Az elviselhetetlen terhek eacuterlelteacutek meg a sziacutenhaacutez mos-tani vezetőjeacuteben azt a keacutenyszerű elhataacuterozaacutest hogy a kilaacutetaacutestalan eacutes egyenlőt-len harcot feladja S ezt az elhataacuterozaacutest csak akkor lehet reviacutezioacute alaacute vinni ha re-meacutenyseacuteg lesz a terhek csoumlkkenteacuteseacutere az igazsaacutegtalansaacutegok megszuumlnteteacuteseacutererdquo12

9 Baacuteroacute Kemeacuteny Jaacutenos (1903ndash1971) meceacutenaacutes sziacutenhaacutezigazgatoacute sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute draacutema-iacuteroacute A főnemesi csalaacuted elszegeacutenyedett aacutegaacutenak tagjakeacutent egyeacuteves koraacuteban keruumllt visz-sza Erdeacutelybe 1930-ban a kolozsvaacuteri magyar sziacutenhaacutez igazgatoacuteja 1941 eacutes 1944 koumlzoumltt a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez főigazgatoacuteja A 2 vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten fizikai munkaacutes majd a Marosvaacutesaacuterhelyi Sziacutenműveacuteszeti Főiskola koumlnyvtaacuterosa keacutesőbb az Uacutej Eacutelet nevű lap munkataacutersa

10 Kaacutedaacuter Imre (1894ndash1972) sziacutenhaacutezigazgatoacute rendező draacutemaiacuteroacute műfordiacutetoacute A Tanaacutecs-koumlztaacutersasaacuteg bukaacutesa utaacuten Kolozsvaacuteron telepedett le Toumlbb lap főmunkataacutersa szer-kesztője főszerkesztője volt a huacuteszas eacutevekben 1933 eacutes 1940 koumlzoumltt a kolozsvaacuteri eacutes a nagyvaacuteradi Magyar Sziacutenhaacutez igazgatoacuteja 1940-től a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez ren-dezője 1944-től a budapesti Reformaacutetus Teoloacutegia tanaacutera

11 Budapesten a Reacutevay utca 18-ban 1927-ben megnyiacutelt inteacutezmeacuteny A helyeacuten keacutesőbb toumlbb maacutes taacutersulat is műkoumldoumltt Jelenleg a Centraacutel Sziacutenhaacutez otthona

12 Ellenzeacutek 1930 juacutenius 17 Ideacutezi Enyedi Saacutendor Nemzeti sziacutenjaacutetszaacutesboacutel nemzetiseacutegi sziacutenjaacutetszaacutesba In Magyar Sziacutenhaacuteztoumlrteacutenet 1920ndash1949 Magyar Koumlnyvklub Budapest 2005 p 780

10

Ezutaacuten meacuteg keacutet eacutevadon aacutet főrendezőkeacutent teveacutekenykedett majd 1933-toacutel az igazgatoacute Kaacutedaacuter Imre lett aki jelentősen uacutejjaacuteszervezte eacutes megfiataliacutetotta a taacutersu-latot A koumlvetkező eacutevekben műsorra tűzte a Hamletet a Lear kiraacutelyt a Roacutemeoacute eacutes Juacuteliaacutet a Csongor eacutes Tuumlndeacutet a Szent Johannaacutet a Liliomot az Eacutejjeli menedeacutekhelyet A neacutema leventeacutet a Baacutenk baacutent a Cyranoacutet eacutes a zeneacutes darabok sziacutenpadra aacutelliacutetaacutesa koumlzben is egyre nagyobb figyelmet fordiacutetott a sziacutenvonal emeleacuteseacutere

Nagyvaacuterad sziacuteneacuteszeteacutenek toumlrteacutenete is a 17 szaacutezadig nyuacutelik vissza meacuteghoz-zaacute negyven eacutevvel koraacutebbra mint Kolozsvaacutereacute A protestaacutens iskolai sziacutenjaacutetszaacutes-roacutel maacuter 1656-boacutel vannak adatok a jezsuitaacutekeacuteroacutel valamivel keacutesőbbi időkből az 1700-as eacutevek első eacutevtizedeiből a premontreiek rendjeacuteről pedig alig feacutel eacutevszaacutezad muacutelva Aacutem igazi szenzaacutecioacute hogy maacuter 1764-től magas szintű operajaacutetszaacutes hono-sodott meg a patinaacutes partiumi vaacuterosban A puumlspoumlki udvartartaacutesban Karl Ditters von Dittersdorf13 iraacutenyiacutetotta a zenei eacuteletet 1790-ben maacuter mint egy lehetseacuteges baacutezist emlegetteacutek Nagyvaacuteradot amelyet 1796-ban Fekete Ferenc14 taacutersulata ke-resett fel Joacute ideig a Fekete Sas fogadoacute nagytermeacuteben jaacutetszottak mely ugyan keacutet-szer is leeacutegett de mind a keacutetszer feluacutejiacutetottaacutek 1798ndash99-ben a kolozsvaacuteri taacutersulat vendeacutegeskedett a vaacuterosban 1799-től Kelemen Laacuteszloacute15 uacutejjaacuteszervezett egyuumlttese tartott előadaacutesokat

A szegediek 1808-ban vendeacutegszerepeltek a kolozsvaacuteriak 1810-ben bukkan-tak fel ismeacutet 1813-ban Debrecenből eacuterkeztek aktorok majd kuumlloumlnfeacutele utazoacute egyuumlttesek vaacuteltottaacutek egymaacutest A szabadsaacutegharc bukaacutesa utaacuten Kileacutenyi Daacutevid16 to-borzott uacutej taacutersulatot 1857-ben a vaacuteros maacuter terveket keacutesziacutettetett egy sziacutenhaacutez fel-eacutepiacuteteacuteseacutere de az első kiacuteseacuterlet nem jaacutert sikerrel Ehelyett a Rheacutedey-haacutez kertjeacuteben Heteacutenyi Joacutezsef17 eacutes a nagyvaacuteradi szuumlleteacutesű Molnaacuter Gyoumlrgy18 nyaacuteri sziacutenkoumlrt eacutepiacutet-13 Karl (Carl) Ditters von Dittersdorf (1739ndash1799) osztraacutek zeneszerző karmester

1765-ben lett a vaacuteradi puumlspoumlk karmestere Szaacutemos viacutegoperaacutet iacutert de munkaacutessaacutegaacutet Mozart e műfajbeli művei hamarosan haacutetteacuterbe szoriacutetottaacutek

14 Fekete Ferenc (bdquoFricsirdquo 1738 eacutes 1744 koumlzoumltt ndash 1823) sziacutenhaacutezvezető meceacutenaacutes a ko-lozsvaacuteri szabadkőműves paacuteholy alapiacutetoacuteja 1795-ben tervezetet keacutesziacutetett az erdeacutelyi dieacute taacutenak a magyar sziacuteneacuteszet aacutellandoacutesiacutetaacutesaacutera Az erdeacutelyi sziacuteneacuteszetet peacutenzzel eacutes jelme-zekkel taacutemogatta Az Erdeacutelyi Magyar Nyelvművelő Taacutersasaacuteg tagja

15 Kelemen Laacuteszloacute (1762ndash1814) az Első Magyar Jaacuteteacuteksziacuteni Taacutersasaacuteg alapiacutetoacute tagja majd vezetője 1795-től tisztviselő Nagyvaacuteradon Amikor veacutegleg toumlnkrement felhagyott a sziacuteneacuteszettel kaacutentor uumlgyveacuted eacutes iskolamester lett

16 Kileacutenyi Daacutevid (Killyeacutenyi Kocsis 1791ndash1852) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute fordiacutetoacute 1815-ben Pesten a lebontaacutesra iacuteteacutelt Rondellaacuteban meghuacutezoacutedott magyar taacutersulat tagja Az első magyar vaacutellalkozoacute-direktor Operaacutekat is jaacutetszoacute egyuumltteseacutevel az orszaacuteg szaacutemos vaacuterosaacute-ban felleacutepett 1828-ban ő nyitotta meg a miskolci sziacutenhaacutezat

17 Heteacutenyi Joacutezsef (1795ndash1872) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute 1820-ban leacutepett a paacutelyaacutera az 1830-as eacutevek koumlzepeacutetől vezetett videacuteki taacutersulatokat Ez a teveacutekenyseacutege főleg a sza-badsaacutegharc utaacuten volt jelentős mert szaacutemos vaacuterosban biztosiacutetotta a magyar sziacutenhaacutez jelenleacuteteacutet 1868-ban vonult vissza

18 Molnaacuter Gyoumlrgy (1830ndash1891) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutezvezető sziacutenhaacutezi szakiacuteroacute 1848ndash49-ben honveacuted volt 1850-től erdeacutelyi taacutersulatoknaacutel műkoumldoumltt Kolozsvaacuteron Nagy-

11

tetett amely aztaacuten negyvenhaacuterom eacutevig volt hasznaacutelatban Az 1870-es eacutevekben Latabaacuter Endre19 E Ko-vaacutecs Gyula20 a szaacutezad veacutegeacuten pedig Szentgyoumlrgyi Istvaacuten21 Uacutejhaacutezy Ede eacutes Jaacuteszai Mari jaacutert a vaacuterosban rend-szeres vendeacutegszerepleacutesekre

1900 oktoacuteber 15-eacuten veacutegre meg-nyiacutelt a Fellner eacutes Helmer tervei sze-rint eacutepuumllt Szigligeti Sziacutenhaacutez A Hol-nap22 koumlre ndash Ady Biacuteroacute Lajos Juhaacutesz Gyula ndash rendszeresen iacutert kritikaacutekat a helyi sajtoacuteban 1909-ben itt mu-tattaacutek be Juhaacutesz Gyula Atalanta ciacutemű operettjeacutet Nagyvaacuteradon volt Strindberg Az apa eacutes Ibsen A vad-kacsa ciacutemű műveacutenek magyarorszaacutegi bemutatoacuteja

Temesvaacuteron az iskolai sziacutenjaacutetszaacutest 1726-toacutel 1773-ig a jezsuitaacutek keacutepviselteacutek A vaacuteros a 18 szaacutezadban a neacutemet vaacutendortaacutersulatok kedvelt jaacutetszoacutehelye volt 1828-ban a Kolozsvaacuterroacutel eacuterkező Erdeacutelyi Eacutenekes Taacutersasaacuteg tartott magyar nyel-vű előadaacutesokat Egressy Gaacutebor 1846-ban kidolgozott sziacutenikeruumlleti rendszereacuteben Temesvaacutert javasolta Arad-Temes megyei koumlzpontnak 1848-ban Feleky Mik-loacutes23 taacutersulata jaacutetszott a vaacuterosban

vaacuteradon Marosvaacutesaacuterhelyen jaacutetszott 1867 eacutes 1870 koumlzoumltt a fővaacuteros maacutesodik magyar nyelvű sziacutenhaacutezaacutenak a Budai Neacutepsziacutenhaacuteznak volt alapiacutetoacute igazgatoacuteja eacutes rendezője

19 Latabaacuter Endre (1811ndash1873) a hiacuteres sziacuteneacuteszdinasztia első tagja Proacutezaacutet operaacutet eacutes ope-rettet jaacutetszoacute egyuumlttese az egyik legkeresettebb eacutes legsikeresebb videacuteki taacutersulat volt Hiacuteres sziacuteneacuteszek egeacutesz sora jaacutetszott naacutela

20 E Kovaacutecs Gyula (Ecsedi 1839ndash1899) sziacuteneacutesz koumlltő rendező Főleg erdeacutelyi taacutersula-toknaacutel műkoumldoumltt 1865-től 1878-ig a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez tagja volt 1869ndash70-ben majd 1878ndash82-ben Pestre joumltt 1882-től veacutegleg Kolozsvaacuterra szerződoumltt Ki-emelkedő draacutemai sziacuteneacutesz Egressy Gaacutebor stiacutelusaacutenak folytatoacuteja volt

21 Szentgyoumlrgyi Istvaacuten (1842ndash1931) sziacuteneacuteszi paacutelyaacuteja Latabaacuter Endre taacutersulataacutenaacutel indult el majd Molnaacuter Gyoumlrgy Budai Neacutepsziacutenhaacutezaacutenaacutel jaacutetszott 1871-ben kezdte a hat eacutevti-zedes megszakiacutetaacutes neacutelkuumlli kolozsvaacuteri sziacuteneacuteszkedeacutest A korszak egyik legjelentősebb sziacutenműveacutesze volt Az utoacutekor uacutegy tartja szaacutemon mint Tiborc legemleacutekezetesebb ala-kiacutetoacutejaacutet

22 Holnap Irodalmi Taacutersasaacuteg (1808ndash1911) nagyvaacuteradi irodalmi koumlzoumlsseacuteg Irodalmi ma-tineacutekat eacutes keacutepzőműveacuteszeti taacuterlatokat rendezett Juhaacutesz Gyula Nagyvaacuteradroacutel valoacute taacute-vozaacutesaacuteval megszűnt

23 Feleky Mikloacutes (1818ndash1902) sziacuteneacutesz rendező sziacutenhaacutezigazgatoacute Suacutegoacutekeacutent kezdte a paacutelyaacutet de egy eacutev muacutelva maacuter Kolozsvaacuteron majd Brassoacuteban Marosvaacutesaacuterhelyen jaacutet-szott 1844-ben aacutetvette az igazgataacutest eacutes Kolozsvaacuteron Debrecenben Nagybecskere-ken műkoumldoumltt 1852-ben szerződtette a Nemzeti Sziacutenhaacutez 1884-ben a Vaacutersziacutenhaacutez-

A Nagyvaacuteradi Szigligeti Sziacutenhaacutez eacutepuumllete az aacutetadaacutes napjaacuten 1900 oktoacuteber 15-eacuten (forraacutes keptaroszkhu)

12

Temesvaacuter első kősziacutenhaacute-za Ferenc Joacutezsef Sziacutenhaacutez neacuteven 1875-ben nyiacutelt meg amelyben magyar eacutes neacutemet nyelven jaacutetszot-tak de szerb eacutes romaacuten taacutersulatok is laacutetogattaacutek a vaacuterost A magyar egyuumlttesek februaacutertoacutel viraacutegvasaacuter-napig tarthattak előadaacutesokat Az uacutej sziacutenikeruumlleti rendszerben Po-zsony eacutes Buda mellett Temes-vaacuter lett a harmadik aacutellomaacutes ahol neacutegy hoacutenapos eacutevadot lehetett tartani 1888-toacutel 1914-ig Krecsaacute-

nyi Ignaacutec24 hiacuteres taacutersulata jaacutetszott a vaacuterosban ahol 1899-től maacuter csak magyar nyelvű egyuumlttesek felleacutepeacuteseacutet engedeacutelyezteacutek

Aradon 1759 eacutes 1799 koumlzoumltt rendszeresen tartottak minorita iskolai elő-adaacutesokat Magyar nyelvű műkedvelő produkcioacuteroacutel 1777-ből maradt fenn az első adat A hivataacutesos sziacuteneacuteszet neacutemet taacutersulatok vendeacutegszerepleacuteseacutevel indult a

18 szaacutezad veacutegeacuten Az első magyar egyuumlttesek megjele-neacuteseacutere utaloacute első adatok bizonytalanok Azt tudni le-het hogy egy aradi kereskedő bizonyos Hirschl Jakab 1816-ban haacuteza mellett sajaacutet vaacutellalkozaacutesaacuteban sziacutenhaacute-zat eacutepiacutettetett amelyet neacutegy eacutevvel keacutesőbb neacutemet sziacute-neacuteszek nyitottak meg A magyar taacutersulatok koumlzuumll első a koraacutebban maacuter emliacutetett Kileacutenyi Daacutevid operaacutet is jaacutetszoacute egyuumltteseacutenek felleacutepeacutese volt meacuteg ugyanebben az eacutevben Szentjoacuteby Szaboacute Laacuteszloacute25 Maacutetyaacutes kiraacutely vagy a neacutep sze-retete ciacutemű darabjaacutet jaacutetszottaacutek amelyben valoacutesziacutenűleg Deacuteryneacute is felleacutepett

Hirschl sziacutenhaacuteza 1873-ig műkoumldoumltt

ban 1885-ben a Gyapjuacute utcai sziacutenhaacutezban volt igazgatoacute de mindkeacutet vaacutellalkozaacutesba be-lebukott Toumlbb viacutegjaacuteteacutekot iacutert eacutes szaacutemos darabot fordiacutetott

24 Krecsaacutenyi Ignaacutec (1844ndash1923) sziacuteneacutesz igazgatoacute 1863-ban a Budai Neacutepsziacutenhaacutezban kezdte a paacutelyaacutejaacutet 1873-ban lett sziacutenigazgatoacute Nemzetiseacutegi eacutes keacutetnyelvű vaacuterosok-ban jaacutetszott Pozsonytoacutel Fiumeacuteig Kassaacutetoacutel Temesvaacuterig Debrecentől Aradig eacutes Bu-daacuteig főleg a Felvideacuteken Erdeacutelyben Kaacuterpaacutetaljaacuten eacutes a Deacutelvideacuteken Műsoraacuten Shakes-peare-től Ibsenig eacutes Hauptmannig klasszikus eacutes modern szerzők egyaraacutent szerepel-tek Szaacutemos magyar sziacuteneacutesz felfedezője

25 Szentjoacuteby Szaboacute Laacuteszloacute (1767ndash1795) koumlltő iacuteroacute taniacutetoacute Nagyvaacuteradon majd tanaacuter Nagybaacutenyaacuten Az első magyar koumlztaacutersasaacutegi mozgalom leleplezeacutesekor halaacutelra iacuteteacutelteacutek majd buumlnteteacuteseacutet vaacuterfogsaacutegra vaacuteltoztattaacutek Baraacutetjaacuteval Batsaacutenyival egyuumltt rabosko-dott majd hamarosan meghalt

A temesvaacuteri Ferencz Joacutezsef Sziacutenhaacutez eacutepuumllete egy 19 szaacutezad veacutegeacuten keacuteszuumllt keacutepeslapon (forraacutes bedohu)

A Hirschl-feacutele sziacutenhaacutez mai romos aacutellapotaacuteban (forraacutes welkometoromaniaeu)

13

1868-ban sziacutenhaacutezeacutepiacutető bi-zottsaacuteg alakult amely hama-rosan megkezdte a vaacuteros uacutej sziacutenhaacutezaacutenak feleacutepiacuteteacuteseacutet Az el-keacuteszuumllt uacutej sziacutenhaacutezat 1874 szep-tember 21-eacuten nyitottaacutek meg Fe-renc Joacutezsef csaacuteszaacuter jelenleacuteteacuteben az eacutevad viszont csak oktoacuteber 3-aacuten vette kezdeteacutet a Baacutenk baacuten bemutatoacutejaacuteval 1883 feb ruaacuter 13-aacuten az eacutepuumllet leeacutegett Keacutet eacutev-vel keacutesőbb Krecsaacutenyi Ignaacutec taacuter-sulata avatta fel szerepleacuteseacutevel az uacutejra feleacutepuumllt sziacutenhaacutezat amely 1886-ban bemutatta Az ember trageacutediaacutejaacutet 1909-ben Nyaacuteri Sziacutenkoumlr eacutepuumllt a vaacuterosban amely 1939-ig műkoumldoumltt

A haacuteromnyelvű Brassoacuteban maacuter 1500-ban miszteacuteriumjaacuteteacutekot mutattak be a neacutemet domonkosok 1542-ben evangeacutelikus iskolai sziacutenjaacuteteacutek előadaacutesaacutera is sor ke-ruumllt A szaacutesz sziacutenieacutelet folyamatos toumlrteacuteneteacutehez a koraacuten megnyiacutelt kősziacutenhaacutez is hoz-zaacutetartozott A magyarok is a Bruumlnnerberbe-feacutele eacutepuumlletben leacuteptek fel 1822-ben a kolozsvaacuteri taacutersulat jaacutetszott itt A 20 szaacutezad elejeacuten leacutetrejoumltt a KassandashBrassoacute-i sziacute-nikeruumllet A huacuteszas eacutevek koumlzepeacutetől a leggyakoribb vendeacutegek ismeacutet a kolozsvaacute-riak voltak

Szatmaacuter sziacuteneacuteszeteacutevel kapcsolatosan a legkoraacutebbi adat hogy Szegedi Lőrinc26 1575-ben Theophaniaacutejaacutenak megiacuteraacutesaacutet szatmaacuteri gyuumllekezete komeacutediajaacutetszoacute igeacute-nyeacutevel indokolta A 17 szaacutezad koumlzepeacutetől 1771-ig a jezsuitaacutek aacutepoltaacutek a sziacutenjaacutet-szoacute hagyomaacutenyt 1790-ben Moacutericz Gyoumlrgy27 haacuteromtaguacute taacutersulata tartott haacuterom előadaacutest magyar nyelven A rendszeres hivataacutesos sziacutenjaacutetszaacutes 1814-ben kezdő-doumltt Egy Debrecenből eacuterkezett egyuumlttes tartott előadaacutest majd egy eacutevvel keacute-sőbb Balog Istvaacuten28 taacutersulata leacutepett fel A koumlvetkező eacutevtizedekben a sziacuteneacuteszek a Feheacuter haacutez fogadoacuteban a Csizmadia-sziacutenben a Jeney-csűrben eacutes a Kotroacute-kert-

26 Szegedi Lőrinc (ndash1596 koumlruumll) reformaacutetus egyhaacutezi iacuteroacute Wittenbergben majd Porosz-orszaacutegban tanult 1567-től Beacutekeacutesen lelkeacutesz eacutes esperes 1575-től Szatmaacuteron lelkeacutesz

27 Moacutericz Gyoumlrgy (Jaacutenosndash) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute Műkoumldeacutesi engedeacutelyeacutet az erdeacutelyi fő-kormaacutenyzoacutesaacuteg 1789 oktoacutebereacuteben aacutelliacutetotta ki Nagyszebenben ennek birtokaacuteban 1790 januaacuterjaacuteban Kolozsvaacuteron juacuteliusaacuteban Szatmaacuteron tartott haacuteromtaguacute taacutersulataacute-val előadaacutesokat Jelenlegi ismereteink szerint ez volt az első magyar vaacutendorsziacutentaacuter-sulat Műsora ismeretlen de valoacutesziacutenű hogy mutatvaacutenyoskeacutent is szoacuterakoztatta a kouml-zoumlnseacuteget

28 Balog Istvaacuten (1790ndash1873) sziacuteneacutesz sziacutenigazgatoacute draacutemaiacuteroacute fordiacutetoacute uumlgyveacuted Kisebb- nagyobb taacutersulatok eacuteleacuten az egeacutesz orszaacutegot bejaacuterta 1839-től a Pesti Magyar Sziacutenhaacutez illetve a Nemzeti Sziacutenhaacutez tagja 1857-ben uumlnnepelte 50 eacuteves sziacuteneacuteszi jubileumaacutet Szaacutemos bohoacutezatot fordiacutetott iacutert baacutebjaacuteteacutekokat eacutes betyaacutertoumlrteacuteneteket

Az aradi Nemzeti Sziacutenhaacutez eacutepuumllettoumlmbje egy a szaacutezadforduloacute idejeacuten keacuteszuumllt fotoacuten (forraacutes culturahu)

14

ben jaacutetszottak 1848 januaacuter 22-eacuten megnyiacutelt a vaacuteros sziacutenhaacutezeacutepuumllete A sziacutenhaacutez-avatoacute előadaacuteson id Lendvay Maacuterton29 is felleacutepett A szabadsaacutegharc utaacuten Molnaacuter Gyoumlrgy laacutetogatta meg előszoumlr a vaacuterost

Marosvaacutesaacuterhelyen maacuter az 1770-es eacutevekben magas szintű iskolai sziacutenjaacutetszaacutes volt Őri Filep Istvaacuten30 kolozsvaacuteri sziacuteneacutesz aacutellandoacute sziacutenhaacutez leacutetrehozaacutesaacutet kezdemeacutenyezte de csak 1803-ban keruumllt sor az első hivataacutesos előadaacutesra A kolozsvaacuteri taacutersulat Kotzebue darabjaacutet A neveleacutes formaacutelja az embert jaacutetszottaacutek maacutesfeacutel hoacutenapon keresztuumll 1815-től itt tartoacutezkodott a taacutersulat innen utaztak vendeacutegszerepleacutesekre is 1820-ban fel-eacutepuumllt a sziacutenhaacutezi előadaacutesok tartaacutesaacutera alkalmas Apolloacute Terem Az 1860-as eacutevekben a Transylvania Szaacutelloacute baacuteltermeacuteben jaacutetszottak 1884-ben sziacutenuumlgy-paacutertoloacute egylet ala-kult Az Erzseacutebet Sziacutenkoumlr 1909 maacutejusaacuteban nyiacutelt meg 1921-ben uacutejjaacuteszervezteacutek a sziacutenpaacutertoloacute egyesuumlletet 1932-től a Thaacutelia Rt egyik aacutellomaacuteshelye volt

Trianon utaacuten a Romaacuteniaacutehoz csatolt teruumlleteken a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute előtt a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez mellett neacutegy nagyobb eacutes haacuterom kisebb magyar taacutersulat mű-koumldoumltt Ez 1928-ban lecsoumlkkent oumltre 1927-ben keacutet utazoacute taacutersulat is alakult de ezek hamarosan feloszlottak Veacuteguumll Baacutenffy Mikloacutes groacutef31 proacutebaacutelt aacutellandoacute magyar taacutersulatot szervezni ami szinteacuten meghiuacutesult A maacutesodik beacutecsi doumlnteacutes32 utaacuten a kolozsvaacuteri magyar taacutersulat az elhuacutezoacutedoacute eacutepuumllet-feluacutejiacutetaacutes miatt csak 1941 novem-bereacuteben tudott visszakoumlltoumlzni a Hunyadi teacuteri eacutepuumlletbe A főigazgatoacute baacuteroacute Ke-meacuteny Jaacutenos az igazgatoacute Taacuteray Ferenc33 volt

A nyitoacuteelőadaacuteson megjelentek a magyar politikai eacutelet vezető szemeacutelyiseacutegei A kormaacutenyzoacutet Hoacuteman Baacutelint kultuszminiszter keacutepviselte Jelen volt Baacutenffy Mik-loacutes felsőhaacutezi tag Teleki Beacutela az Erdeacutelyi Paacutert elnoumlke toumlbb aacutellamtitkaacuter a magyaror-

29 Id Lendvay Maacuterton (1807ndash1858) eacutenekes-sziacuteneacutesz rendező Neacutehaacuteny műkedvelő fel-leacutepeacutes utaacuten vaacuterosi iacuternokboacutel lett sziacuteneacutesz Első sikereit Nagyvaacuteradon aratta Pesten elő-szoumlr 1831-ben leacutepett fel Az 1830-as eacutevekben Kassa Kolozsvaacuter eacutes a budai Vaacutersziacutenhaacutez voltak főbb aacutellomaacuteshelyei A Nemzeti Sziacutenhaacuteznaacutel 1843-toacutel rendezett 1854-ben leacute-pett fel utoljaacutera

30 Őri Filep Istvaacuten (Őry Fuumlloumlpndash) 1790ndash92-ben az első pest-budai magyar taacutersulat tagja Az egyuumlttest magaacutenvagyonaacuteboacutel taacutemogatta Kolozsvaacuteron 1793-ban leacutepett elő-szoumlr sziacutenpadra 1794-ben Marosvaacutesaacuterhelyen tervet nyuacutejtott be a Nyelvmiacutevelő Taacutersa-saacutegnak sziacutenhaacutez leacutetrehozaacutesaacutera Tovaacutebbi eacuteletuacutetja ismeretlen

31 Groacutef Baacutenffy Mikloacutes (1873ndash1950) politikus iacuteroacute festő rendező diacuteszlet- eacutes jelmezter-vező Kuumlloumlnboumlző politikai aacutellami eacutes koumlzeacuteleti tisztseacutegeket toumlltoumltt be a Trianon előtti eacutes utaacuteni Magyarorszaacutegon valamint a kiraacutelyi Romaacuteniaacuteban Draacutemaacutekat iacutert amelyekhez gyakran maga tervezte a diacuteszleteket eacutes a jelmezeket Olykor Kisbaacuten Mikloacutes neacuteven je-lentek meg művei

32 1940-ben a fasiszta neacutemet eacutes olasz kormaacuteny Beacutecsben alaacuteiacutert maacutesodik hataacuteroza-taacutenak elnevezeacutese melynek alapjaacuten Magyarorszaacuteg visszakapta erdeacutelyi teruumlle teit 43 591 kmsup2-nyi teruumlletet csatoltak vissza Magyarorszaacuteghoz A magyar csapatok 1940 augusz tus 30-aacuten kezdteacutek meg a bevonulaacutest

33 Taacuteray Ferenc (1884ndash1961) sziacuteneacutesz rendező 1911ndash12-ben majd 1919-től 1924-ig a kolozsvaacuteri sziacutenhaacutez tagja a visszacsatolaacutes utaacuten igazgatoacuteja 1948-ban nyugalomba vo-nult eacutes Budapesten eacutelt

15

szaacutegi szellemi eacutelet kivaacuteloacutesaacutegai valamint a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutez egykori tag-jai A diacuteszelőadaacuteson reacuteszletek hangzottak el a Hamletből emleacutekeztetve arra hogy az elcsatolaacutes előtti utolsoacute előadaacuteskeacutent is ezt laacutethatta a koumlzoumlnseacuteg Ezt koumlvetően Szentjoacutebi Szaboacute Laacuteszloacute keacutetfelvonaacutesos draacutemaacutejaacutera a Maacutetyaacutes kiraacutely vagy a neacutep szeretete a jaacutembor fejedelem iraacutentra valamint a Hunyadi Laacuteszloacute keresztmetszeteacutere keruumllt sor

Hamarosan kiosztottaacutek az Erdeacutely egeacutesz teruumlleteacutere szoacuteloacute jaacutetszaacutesi engedeacutelyeket amelyeket nyolcan kaptak meg

Baacuter az erdeacutelyi teruumlletek visszacsatolaacutesa kedvezőbb helyzetet teremtett a sziacuten-haacutezak szaacutemaacutera az eacuterintett magyarsaacuteg szaacutemos ellentmondaacutessal volt keacutenytelen szembeneacutezni Az 1939-ben eacuteletbe leacutepett maacutesodik zsidoacutetoumlrveacuteny az eacuterintettek ko-raacutebbi huacutesz szaacutezaleacutekos kvoacutetaacutejaacutet lecsoumlkkentette Ez azt jelentette hogy az eacutertelmi-seacutegi paacutelyaacutekon a toumlrveacuteny ndash bdquoa zsidoacutek teacuterfoglalaacutesaacutenak korlaacutetozaacutesa eacuterdekeacutebenrdquo ndash az eacuterintett szemeacutelyek araacutenyaacutet mindoumlssze 6-ban hataacuterozta meg Ez Kemeacuteny Jaacutenos főigazgatoacutet elkeruumllhetetlen inteacutezkedeacutesek megteacuteteleacutere keacutenyszeriacutetette Ennek el-leneacutere az egyik fővaacuterosi nyilas uacutejsaacuteg az Uacutej Magyarsaacuteg doumlrgedelmes cikkben aacutelliacute-totta pellengeacuterre a Kolozsvaacuteri Nemzeti Sziacutenhaacutezat amieacutert a főigazgatoacute kuumlloumlnfeacutele manőverekkel proacutebaacutelja kijaacutetszani a faji toumlrveacutenyeket

1944 oktoacuteber 11-eacuten a szovjet csapatok bevonultak a vaacuterosba A Nemzeti Sziacuten-haacutezat ekkor Kolozsvaacuterroacutel Budapestre evakuaacuteltaacutek az operareacuteszleg pedig Szeged-re keruumllt 1945 juacuteniusaacuteban ismeacutet Janovics Jenő lett az igazgatoacute 1945 november 16-aacuten nyiacutelt meg uacutejra a Seacuteta teacuteri sziacutenhaacutez Janovics ezen a napon halt meg hetvenoumlt eacuteves koraacuteban Kiacuteseacutertetiesen megismeacutetlődoumltt a Trianon utaacuten kialakult helyzet Az erdeacutelyi magyar sziacuteneacuteszet uacutejra a nemzetiseacutegi sorsot volt keacutenytelen vaacutellalni

1944 oktoacutebereacuteben Nagyvaacuteradon is uacutejraindult a sziacutenjaacutetszaacutes előbb Vaacuterosi Sziacutenhaacutezkeacutent vaacutellalkozoacutei formaacuteban majd 1948 december 28-toacutel Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez neacuteven folytatta műkoumldeacuteseacutet 1946 maacutercius 10-aacuten Marosvaacutesaacuterhelyen megalakult az Aacutellami Szeacutekely Sziacutenhaacutez amelyet 1962-től Aacutellami Sziacutenhaacutez neacutev-re neveztek aacutet mivel romaacuten tagozattal is rendelkezett

Aradnak egeacuteszen 1948-ig nem volt ro-maacuten tagozata Joacutereacuteszt a nagyvaacuteradi Teat-rul de Vest vendeacutegszerepelt itt 1948-ban megalakult a Teatrul Romacircn de Stat Arad eacutes ez a magyar taacutersulat megszűneacute-seacutet is jelentette 1945-ben Temesvaacuteron ndash joacutereacuteszt műkedvelőkből ndash megalakult a Neacutepsziacutenhaacutez majd 1953-ban leacutetrejoumltt a Temesvaacuteri Aacutellami Sziacutenhaacutez amelyhez magyar tagozatot is szerveztek A Ro-maacuten Kommunista Paacutert ezt a nemzetiseacutegi

16

politika diadalakeacutent uumlnnepelte A magyar tagozat akkor kezdett erősoumldni amikor 1955-től a Szentgyoumlrgyi Istvaacuten Sziacutenműveacuteszeti Inteacutezet veacutegzős hallgatoacutei ide szerződ-tek 1957-ben oumlnaacutelloacute sziacutenhaacutez lett főrendezőjeacuteveacute az erdeacutelyi sziacutenhaacutez kiemelkedő alak-jaacutet Taub Jaacutenost34 nevezteacutek ki A rendszervaacuteltaacutes oacuteta Csiky Gergely neveacutet viseli

Sepsiszentgyoumlrgyoumln csak 1948-ban keruumllt sor sziacutenhaacutezalapiacutetaacutesra A romaacuteniai magyar politikai eacutes művelődeacutesi szervek vezetői kihasznaacuteltaacutek a nemzetiseacutegi poli-tika tereacuten mutatkozoacute viszonylag kedvező helyzetet eacutes a haacuteboruacute utaacuten szervező-doumltt kolozsvaacuteri Dolgozoacutek Sziacutenhaacutezaacuteboacutel leacutetrehoztaacutek az Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutezat 1987-ig oumlnaacutelloacutean műkoumldoumltt de ekkor romaacuten tagozatot is leacutetrehoztak 1989 utaacuten a magyar tagozat felvette Tamaacutesi Aacuteron neveacutet

Taub Jaacutenos mellett az erdeacutelyi sziacutenhaacutez koumlzelmuacuteltjaacutenak maacutesik kiemelkedő alakja Harag Gyoumlrgy35 volt aki 1953-ban a főiskola veacutegzős eacutevfolyamaacuteval sziacutenhaacute-

34 Taub Jaacutenos (1927ndash2010) rendező pedagoacutegus 1962-től a kolozsvaacuteri Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez főrendezője 1971-től a bukaresti Bulandra Sziacutenhaacutez tagja a bukaresti Sziacuten-haacutez- eacutes Filmfőiskola tanaacutera 1981-ben Izraelbe emigraacutelt a Habima tagja eacutes a tel-avi-vi egyetem tanaacutera volt Magyarorszaacutegon is szaacutemos alkalommal rendezett

35 Harag Gyoumlrgy (1925ndash1985) rendező sziacuteneacutesz Maacuter az oumltvenes eacutevekben is jelentős elő-adaacutesokat hozott leacutetre de leghiacuteresebb alkotaacutesai eacutelete utolsoacute maacutesfeacutel eacutevtizedeacuteben szuuml-lettek 1975-től eacutelete veacutegeacuteig a kolozsvaacuteri Aacutellami Magyar Sziacutenhaacutez főrendezője volt A haacuteboruacute utaacuteni sziacutenhaacutezi eacutelet kimagasloacute egyeacuteniseacutege Gyakran rendezett magyarorszaacute-gi sziacutenhaacutezakban is

17

zat alapiacutetott Nagybaacutenyaacuten majd haacuterom eacutevvel keacutesőbb aacutetkoumlltoumlzoumltt Szatmaacuterneacuteme-tibe Nagybaacutenya egyeacutebkeacutent patinaacutes sziacutenhaacutezi vaacuteros 1818-ban tartottaacutek ott az első előadaacutest A taacutersulatok gyakran csereacutelődtek Janovics Jenő kolozsvaacuteri taacutersulata is sokszor megfordult a vaacuterosban A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten hosszuacute ideig csak romaacuten nyelvű taacutersulatokat laacutethatott a koumlrnyeacutek koumlzoumlnseacutege

A keacutenyszerű szimbioacutezisnak amely mindkeacutet vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten suacutejtotta az erdeacute-lyi magyarokat volt azeacutert pozitiacutev hozadeacuteka is a romaacuten sziacutenhaacutez magas sziacutenvonala eacutes korszerűseacutege joacuteteacutekonyan hatott az egeacutesz magyar nyelvű sziacutenjaacutetszaacutesra De ezt a magyarorszaacutegi sziacutenhaacutezi eacutelet meghataacuterozoacute alakjai sokaacuteig nem akartaacutek eacuteszrevenni

Felhasznaacutelt irodalom

Ferenczi Zoltaacuten A kolozsvaacuteri sziacuteneacuteszet eacutes sziacutenhaacutez toumlrteacutenete Kolozsvaacuter 1897Vaacuteli Beacutela Az aradi sziacuteneacuteszet toumlrteacutenete 1774ndash1889 Arad 1889Fekete Mihaacutely A temesvaacuteri sziacutenhaacutez toumlrteacutenete Temesvaacuter 1911Dr Olay Ferenc A magyar sziacutenjaacutetszaacutes toumlrteacutenete az utoacutedaacutellamok teruumlleteacuten 1918ndash

1928 Budapesti Szemle kuumlloumlnlenyomat 1929Enyedi Saacutendor Nemzeti sziacutenjaacutetszaacutesboacutel nemzetiseacutegi sziacutenjaacutetszaacutesba In Magyar sziacuten-

haacuteztoumlrteacutenet 1920ndash1949 771ndash805 Magyar koumlnyvklub 2005Koumltő Joacutezsef Politikum eacutes eszteacutetikum In Sziacutenhaacutez eacutes diktatuacutera 278ndash301 Corvi-

nandashOSZMI eacute n

Geacuteza Balogh Strongholds of Theatre in Greater Hungary Before and After Trianon (Part 1)On June 4 1920 as a conclusion of World War 1 the great powers signed the Peace Treaty in Versaille as a result of which annexing three quarters of our territory was annexed to Czechoslovakia Romania the Kingdom of Yugoslavia Italy (Rijeka) and Austria Hungary ceased to be a multi-ethnic country with a population of 7980183 only of the 20900000 remaining in the motherland A significant Hungarian minority came under foreign authority in the neighboring countries three and a half million Hungarian nationals with the Hungarian language as their mother tongue In the first part of his series the author gives an overview of the Transylvanian strongholds of Hungarian-language acting the long history of theatrical traditions in Kolozsvaacuter (Cluj-Napoca) Nagyvaacuterad (Oradea) Temesvaacuter (Timisoara) Arad Brassoacute (Braşov) and Szatmaacuter (Satu Mare) Ample evidence is given of how the continuation of these traditions was interrupted or made increasingly difficult by the Trianon Peace Treaty and the ongoing attempts to eradicate the institutional background of Transylvanian theatre The article looks at events which affected the operation of the theatre in Kolozsvaacuter during the Second Vienna Award and the arrival of Soviet troops Finally the foundation of new theatres in Transylvania over the past decades as well as the work of two outstanding artists Jaacutenos Taub and Gyoumlrgy Harag are discussed

18

SZABOacute ATTILA

Muacuteltfeldolgozaacutes eacutes taacutersadalmi emleacutekezetElmeacuteleti alapveteacutesek (2 reacutesz)

A muacutelt sziacutenreviteleacutere vaacutellalkozoacute kortaacuters koumlzeacutep-euroacutepai előadaacutesok szempontjaacute-boacutel is igen fontos a toumlrteacutenelem eacutes az emleacutekezet oumlsszefuumlggeacuteseacutenek keacuterdeacutese Miacuteg peacuteldaacuteul Franciaorszaacutegban divatos eacutes joumlvedelmező gyakorlat a muacutelt keacutenyszeres reprezentaacutecioacuteja reacutegioacutenkban ezt inkaacutebb kollektiacutev pszicheacutenk keacutenyszeriacutető erejeacute-nek koumlszoumlnhetjuumlk A toumlrteacutenelemmel szembeni szkepticizmus Koumlzeacutep-Euroacutepaacute-ban nem annyira elmeacuteleti megfontolaacutesokboacutel taacuteplaacutelkozik hanem inkaacutebb an-nak tudomaacutesul veacuteteleacuteből ered hogy a toumlrteacutenelem sarokpontjait időről időre radikaacutelis aacutetiacuteraacutesnak vetik alaacute A toumlbbnemzetiseacutegű reacutegioacutekban raacuteadaacutesul az egyes etnikai csoportok toumlrteacutenelmi narratiacutevaacuteja sokszor radikaacutelisan elteacuterő eacutertelmezeacute-seacutet adja ugyanazoknak az esemeacutenyeknek A szemeacutelyes csalaacutedi vagy kulturaacutelis emleacutekezet ezeacutert lehet a hivatalos toumlrteacutenelmi narratiacutevaacutek korrekcioacutejaacutenak eszkouml-ze Ugyanakkor azt is laacutetnunk kell hogy mind az emleacutekezet mind a toumlrteacute-nelem oacutehatatlanul aacutet van itatva kuumlloumlnfeacutele ideoloacutegiai előiacuteteacuteletekkel A doku-mentarista sziacutenhaacutez sok esetben az emleacutekezet (primeacuter) forraacutesaihoz nyuacutel hogy feluumlliacuterja a hivatalos (toumlrteacuteneti) narratiacutevaacutet vagy akaacuter a politikailag manipulaacutelt sajtoacuteban koumlzzeacutetett hiacutereket eacutes kommentaacuterokat A sziacutenhaacutez dialogikus tere sok-szor lehetőseacuteget kiacutenaacutel arra hogy ugyanazon nyilvaacutenos teacuterben toumlbb koumlzoumlsseacuteg egymaacutesnak ellentmondoacute emleacutekezete is megjelenhessen A toumlrteacutenelem a toumlr-teacutenetesiacuteteacutes kihiacutevaacutesa ugyanakkor ezeket a sziacutenhaacutezi előadaacutesokat is eacuterinti eleacuteg-seacuteges-e ha az előadaacutes kizaacuteroacutelag a koumlzoumlsseacutegi emleacutekezet mikro-narratiacutevaacuteit viszi sziacutenre aneacutelkuumll hogy legalaacutebb kiacuteseacuterletet tenne a taacutegabb toumlrteacutenelmi kontextus a nagy folyamatok az oksaacutegi viszonyok feltaacuteraacutesaacutera eacutes műveacuteszi formaacuteban valoacute megjeleniacuteteacuteseacutere

A muacuteltfeldolgozaacutes sziacutenhaacutezi operacionalizaacutelaacutesaacutehoz ugyancsak hasznos a kol-lektiacutev emleacutekezet maacutesik fontos elmeacutelete mely Jan eacutes Adelaida Assmann neveacute-hez koumltődik Az eredetileg egyiptoloacuteguskeacutent műkoumldő neacutemet haacutezaspaacuter koumlzoumlsen alkotta meg az emleacutekezetkutataacutes maacutera maacuter szeacuteles koumlrben elterjedt terminoloacute-

19

giai kereteacutet Jan Assmann1 első-sorban a kommunikatiacutev eacutes a kol-lektiacutev emleacutekezet praxisformaacuteinak megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere vaacutellalko-zik amit toumlbbnyire oacutekori peacuteldaacutek elemzeacuteseacutevel illusztraacutel miacuteg Aleida Assmann inkaacutebb az aacutetalakiacutetoacute erő-vel biacuteroacute emleacutekezettel foglalkozik eacutes leginkaacutebb a holokauszt feldol-gozaacutesaacuteroacutel iacuter

Jan Assmann2 szerint a kom-munikatiacutev emleacutekezet elsősorban informaacutelis gyakorlatokat takar eacutes időbeli terjedelme maximum szaacutez eacutev addig a kollektiacutev emleacuteke-zet igyekszik taacutevolsaacutegot tartani a mindennapoktoacutel A kommunikatiacutev emleacute-kezet a kizaacuteroacutelag a mindennapi kommunikaacutecioacutera eacutepuumll melynek jellemzői a non-specializaacutecioacute a szerepek reciprocitaacutesa a tematikus instabilitaacutes eacutes szerve-zetlenseacuteg Halbwachs3 szerint az emleacutekezetnek ezen tiacutepusa sem kizaacuteroacutelag egyeacute-ni hanem mindig taacutersadalmilag mediaacutelt eacutes egy csoportra vonatkozik hiszen az adott egyeacuten toumlbb csoporthoz is tartozhat (csalaacuted szakmai szervezet politikai paacutert egyesuumllet) eacutes iacutegy toumlbb kollektiacutev oumlnkeacuteppel eacutes emleacutekezettel biacuter Ahogy időben taacutevolodunk a jelenbeli emleacutekezőktől a kommunikatiacutev emleacutekezet hatoacute-mezeje annaacutel gyengeacutebb lesz miacuteg egy adott ponton tuacutel az emleacutekezeacutest maacuter csak a taacutergyi kultuacuteraacuteban kikristaacutelyosodott kommunikaacutecioacutes formaacutek tudjaacutek biz-tosiacutetani Ezek viszont nemcsak taacutergyak hanem igen sokfeacutele emleacutekek lehet-nek szoumlvegek keacutepek riacutetusok eacutepuumlletek emleacutekművek vaacuterosok vagy taacutejkeacutepek is melyek mnemotikus funkcioacutekkal biacuternak Halbwachs szerint ezek maacuter nem az emleacutekezet hanem a toumlrteacutenelem territoacuteriumaacutehoz tartoznak miacuteg Assmann uacutegy laacutetja hogy mivel ezek a taacutergyak ugyancsak oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a cso-

1 Jan ASSMANN Collective Memory and Cultural Identity ford John Czaplicka New German Critique No 65 Cultural HistoryCultural Studies (Spring ndash Summer 1995) 125ndash133 Duke University Press eredeti megjeleneacutes Kultur und Gedachtnis szerk Jan Assmann eacutes Tonio Houmllscher Frankfurt am Mein Suhrkamp 1988 919

Online httpwwwhistoryucsbedufacultymarcuseclasses201articles95Ass-mannCollMemNGCpdf eleacutereacutes 20161026

2 VERESS Daacuteniel Egy emleacutekezet-konferencia emleacutekezete Loci memoriae Hungari-cae konferencia 2011 httpkulterhu201111egy-emlekezet-konferencia-emle-kezete eleacutereacutes 2017 0403

3 Maurice HALBWACHS (Reims 1877 maacutercius 11 ndash Buchenwaldi koncentraacutecioacutes taacutebor 1945 maacutercius 16) francia filozoacutefus szocioloacutegus eacutes szociaacutelpszicholoacutegus a kol-lektiacutev emleacutekezet megfogalmazoacuteja eacutes jeles kutatoacuteja

Jan eacutes Adelaida Assmann a 2018-as Frankfurti Koumlnyv-vaacutesaacuteron (fotoacute Martin Kraft forraacutes wikimediaorg)