f-

Á nentze|közi munkamegosztás és kercskec]elcnt elméletei

3.3 A nemzetközi kereskedelem neoklasszikus elméIeteés annak kritikái

A külkereskedelem gazdasági raciorralitásának igazo|ása arra konccntrál, hogy bizorryít-sa a külkercskedelem gazdasági növekedést elősegítő szerepét. A neoklasszikus elméletmereven a piac mindenhatóságára koncentrál, és mindenárorr igazolni akarja a piac nél-ktilözhetctlen szercpót a termelési és elosztási döntésekben. Adam Smith szcrint bármi-lyen önkéntes cserénck kcilcsönönösen clőnyösnek kell lenrrie. Ezen alapr'etésre ópülőstatikus tennészetű ncoklasszikus rnodell sok egyszenisítő íeltételczésscl él. Figyclmenkívül hagyja az időt, a tcret' a társadalmi viszonyokat. Igazábólegyfajta mikoÖkorrónri.ai szernlóletct tiikröz. Ugy fogia fe| az országok közötti kereskedelmet, mint az egyénekvagy cégek közötti statikus cserét' Fontos hangsúlyozni, hogy nem mindcgyik ncoklasz-szikus közgazdász fogadja cl fcnntaftás nélkül, hogy a szabad kereskedelcm mirrdcn kö-rülmények között jótékony hatású.

A neoklasszikus közgazdaságtan a XIX. század rnásodik fclében jött létre, és mód-szerét tekintve a l-ratárelcmzós a központi motívuma. Az erre ópítkező Walras-i egycll.súlyelmólet képezi a cscre alapját, arnely a nernzetközi kereskedclerrrrc is általánosít-ható.

A mikroökonórniából jól ismert az Edgcworth.doboz* diagrarnja. Megrnutatja'hogy két egyérr hogyan képes rnaxirnalizálni a hasznosságát két jószág cscreje során.Ha kezdetben a javak e1oszlása ncm Pareto-optinális, akkor könrrycn belátható. hogymindkét egyérr jobb lrelyzetbe kerüllret a cserc által. A cscre révén inindkettclr lnaga-sabb hasznossági szintrc (kÖzömbösségi görbére) kerülnek' Ezutátl r' iszont scmnifélecsere nem javíthatja az cgyik személy jólótét arrélkül, lrogy ne csökkentené a rnásikót.Ezzc| a neoklasszikus elrnélet ei is érte célját: csere (kcreskedelem) révérr megtaláltaa Pareto-optinrális állapotot' amcly a gazdaság számára a legáldásosabb. Az elrrréletlogikájából köve tkezik, hogy bárrni, ani megzavarja a jószágok szabad cserójét (p|. azországok közötti kercskcdclrni korlátok) az egyben mcgakadályozza ajólót rnaximu-mának elérését. Erősen az clnélet megigéző logikájára korrcerrtrál 'n'a egy Sor olyan kö-rülrnóny ncrn kerül figyelcmbevételre, amely rávilágít a modcl1 korlátaira és li iányos.ságaira.

1' A neoklasszikus elrrrélet tökéletcs vcrscnyt feltótelcz. Nern kompetitír' piaci struk-|ura esetórr a walrasi gazdaság nreghatározó egyenlőségei nern teljcsülrrek.

2. Figyelrnerr kívül hagyja a termclés idoberri dirramikáját. A gazdasági időtávoknakpedig kornoly Szcrcpe varr a dcintésekben. Arról net-t-t is beszólve, hogy a jószág bir-tokosának megkercsése is időt vesz igónybc' nriközben a gazdaság állandó r'álto-zásban r'arl, iqy szinte mirrdig náslrol r'atl a Pareto-optimális állapot.

59

3.Fr.nzet

3. Ahogy arramár Ricardo is rámutatott, a kereskedelem jótékony hatására vonatko-ző éruek megdőlnek, amint tekintetbe vesszük a termelési tényezők mobilitását azországok között.

4. A modell diszkontálás révén erősen leegyszenisítve kezeli ajövőt. Ráadásul a po-

zitív diszkontráta a|ka|mazása a fenntartható (elsősorban ökológiai) fejlődés ellendolgozik.

5. Az elmélet feltételezi, hogy minden piací jószág bármikor korlátlanul elcserélhe-to egy másik jószággal. A korlátlan cserének (különösen anemzetközi kereskede-lemben) komoly objektív akadályai lehetnek. Gondoljunk csak a non-tradableszektorra!

6. A neoklasszikus elmélet kívül hagyja az e|osztás hatásait a termelési viszonyokra

és a cserére. A kereskedelem előnyös lehet a társadalom egyes csoportj ai számára,de az össztársadalmi hatása mégis negatív maradhat (pl. a környezet kizsákmányo-lása miatt).

3.3.1 A külkereskedelem és a környezet kapcsolata

Az 1980-as években kerültek napvilágra olyan jelentések, amelyek a gazdaságt tevé.kenységek környezeti kárairól szólnak. Bebizonyosodott, hogy ezeket nem lehet figyel-men kívül hagyni. A szabad kereskedelem támogatói erurek ellenére továbbra is azza| ér-veltek, hogy a kereskedelern védi a környezete| azáltal,hogy gazdasági növekedést ge-nerá|, ez pedig keresletet generál a környezetvédelem iránti.

A gazdasági növekedés alapvetően növeli a negatív extemália szintjét' vagyis kártokoz a kömyezetben. A gazdasági növekedés velejárója kell, hogy legyen a kömyezetvé-delmi erőfeszítések fokozása, már ahlroz ís, hogy a jelenlegi környezeti állapotot fenn-tartsuk, nem is beszélve annakjavításáról. Ha a gazdasági növekedés pénzforrásokat hozlétre, amelyeket környezetvédelemre lehet költeni; at<kor azt ana is kell elkölteni.

Egyes elemzők azt javasolják, hogy a kereskedelemmel kapcsolatos környezetvédel-mi és ökológiai alapú liberalizálási megállapodásokkal lehetne kezelni a környezet vé-delmét, ha az adott ország önmagában ehhez gyenge lenne. Mások kompenzáló vámo-kat és/vagy büntető környezeti adókat javasolnak kivetni.

A kereskedelem egyik feltétele a szá||itás. A szállításnak sztiksége van üzemanyagra,amely általában fosszilis alapú. Becslések szerint a kereskedelem felelős a v1Iág kőolaj-fogyasztásának több, mínt 10%o-áért. A kereskedelem jelentősen hozzájárul a széndi-oxid-kibocsátáshoz és a légszennyezéshez is. Ha ezeket internalizálni lehetne, akkor avilág kereskedelme teljesen más képet festene. Ez is az egyik problémája a kereskede-

60

--l

'1 nenl:etkö:i tttttnkatnegos:tás és kcreskedclent eltnélatci

lcmelemzéslrek, hogy ezt zérus költséggel kezelik. Pedig például az Egyesüit Királyság-ba szállított dohárry kiszárítása mindcn évbcn 200 ezer hektár erdő felégetésével jár! Haa föld alkalrnas pl. élelrniszertermelósére, akkor aZ egyes országokban külörrböző érdek-csoportok késztetést éreznek ara, hogy elvegyék a földet eredcti nűvclőiktől ezze\ 1e-lcrrtős társadalrni károkat okozva. Az iruren elvándorló ernberek kcvésbé művelhctő te-

riiletekre vándorolnak és sokszor móly szegénységbe süllyednek.A kereskedelem ugyanakkorhozzájárulhat a környezetjavulásához is,lra környezeti-

leg felelőscn tcnnclt árukkal kercskcdnck. Tipikus példája enrrek Svédország. ahol a tex.tilipari cégck fölisrnerték, hogy a fogyasztók egyre inkább kömyczet|udatosak, ezér.tverscrryképességi okokból elkezdték a könryezetkímélo módon állított termékekct im-portáini'

Ezen megállapításoknak megfelclően crnpirikus elernzósekre van szükség ahhoz'hogy a keleskedelemmel kapcsolatos környczeti hatásokat értékcljük. A térryfeltárásután pedig a konkrét cselekvési programok kidolgozása és rnegvalósítása sorárr a nell-zcti kormányokon tulrnerrően a globális szcrvczetek és intézrnélryck szercpe is feléné-kc1ődik. A rreoklasszikus clmélet szcmléletrnódja ér.telrnóben a cserénck r-rincs setnmifé-lc kömyezcte (p1' társadalni), csak emberi prefcrenciák r,.annak, arnelyek között átr'ál-tások törtérrnek a csere során' A környczct minősóge is csak egy emberi prefcrencia, ésugilanúgy betagozódik a prefcrenciák rcrrdszerébc. l-lrint például a javak. Ezórt ugyan.ú.ey kezellrctjtik, mirrt más jószágot és piaci értéket adlratunk neki. sőt kcreskedlretünkvele.

A cscrénck, kercskcdclenlnek azonban igen komoly kapcsolata van könryezctével.A környczct kórdésórrck ós a ncoklasszikus clrnéiettel történő összekapcsolásátBhagwati a következőkópperr rnagyarázza. Szerir-rte a rnexikói torrlralhalászat által te-rcmtődött munkahelyek e1lensúIyozlradák a dclfinek nregmentését, ami akkor kör,etkez-ne be, hogy lra a halászat letlondana a vonóhálók haszrrálatáról.

ltt a sokat idézctta Mcxikó és az Egyesült ,qllamok közöttiún. ,.tonhal-de1fin vitáról ' 'r'an szó, an-relyberr a GATT-rrak kellett döntenie. Az Egyesiilt Állarnok bctiltotta a ton-halak vonólrálós halászatát, rnivel a teclrnológia sok delfirr pusztulását is okoztal későbbpedig a tilalmat kiterjesztette az |I1lcn nódszerrel fogott tonlral behozatalára is. A GATTMexikónak adott igazat. mcft szabadkcreskedclrni elveivel ellerrtétes a termékek ncga-tív diszkrimirrálása a tcnnelósi vagy teclrr-rológiai eljárás alapjárr' rnóg akkor is, ha nega-tív könlyezeti lratásokat ercdményez. Eszerint nem lribáztatlratók más országok azért,lnert aZ enrberi jólétct eiőbbre lrelyezik, mint más kultÍlrák. (Pataki - Takács - Sánta2004)

6 l

3. Fetrztt

3.3.2 A komparatív előnyök értelmezése az a|ternatív költségekalapján

Gottfried von Haberler (1936) fellépésével fordulatot vesz a komparatív előnyök in-terpretálása a közgazdaságtanban. Tovább fejleszti a ricardói elméletet azzaI, hogy amunkaráfordítások helyett tp9uezefaz alternaÍív költség].(oppo.1tuttjÍy cost) fogal.mÁtt Az alternatív költség egy ,,elszalasztott l.ehetőséget]ljeJnnt' ha ugyanis eróforrása-inkat x Ennék elóál|itására fordítjuk, akkor nem tudjuk előállítaní az y terméket. Tehátx termék alternatív költsége az eIveszett y mennyisége.

Tegyük fel, hogy eze1k!!o b.19án a]ter4atív költsége Finnországban l0 000 mobil te-lefon, Equadorban viszont csak 10 telefon. Tehá1relatíve sokkal drágább megtermelni(ezerszer) a ba4ántJinrrországban, mint Equadorban. A telefon előállítása viszont Finryországban olcsóbb' mert l0 000 mobiltelefon alternatív költsége csak ezer kiló banán,Equadorban viszont már l0 mobiltelefon költsége egyenlő ezer kiló banán előállításiköltségéve1.

A ricardo-i elvek alapján érdemes specializálódni, mégÍtozzá úgy, hogy mindkét or-szág annak a terméknek a termelésére szakosodik, és azt exportálja, ahol komparatívelőnye van. Ebben az esetben Finnország mobiltelefon készítésre, Equador pedig banán.termelésre specializálódik.

A3.4 táb|ázatból jól látható, hogy ha.Finnország 1000 kg.mal csökkenti a $anáter-melését és az itt felhasznált erőforrásait telefonkészítéire cióportosítja át' akkor 10 OQQdb telefon fog pluszba elkészülni' A meg nem termelt 1000 kg finn banánt pedigEquador könnyedén előállítja' és ez csupán 10 telefon előállításának lemondásával jár.Összességében a munkamegosztás révén ugyanannyi banán megtermelődése mellett'rnég pluszba 9990 mobiltelefon is elkészül.

3.4 titb|ázat

K'onparatív előn.viik aI a llu lása *llernal'Ír, kö ltségeli alapj :in

+10 000-10

+9990

Jól érzékelhető, hogy ebben a modellben is a ricardo-i szemlélet érvényesül, azza| akidr-lonbséggel, hogy itt a tbriseg urternatív költségben van kifejezve és nem munkaórá-ban. A nemzetközi kereskedelem alapja itt is az eltérő munkatermelékenységből fakad.

ol

X termék

A nemzetközi munkamePosztás és kereskedelem elméletei

Azért, hogy a valóság |ekásá|toz közelebb kertiljünk szakítunk a lineáris Pareto-görbeesetével. A 3.3 ábrrán látható egy konkáv termelési lehetőség határgörbe (a továbbiakbanTl-görbe), vagyis most már a növekvő altematív költségek esete áll fenn. A növekvő al-ternatív költség azt jelenli, hogy a termelés növekedéséve| az a|tematív költség is nő.

3.3 ábra'|,erme|és és fog.vasztás helyzete autark terrne|és

és niivekvő alternatív kö1tség esetén

Igy az alábbi összefiiggések írhatók fel:MRT'*-dy/dx (ahol MRT"' a transzformációs határráta*), ami egyenlő a termékek ár-arányávaI:

MRToI^/pu..

A görbéhez huzott érintő meredeksége a helyettesítések rátája, ami megegyezik a termé-kek árarányával.

Spr;cnlmÁcló t't':nrirr}sÉ]í.;í| Á t( t,i l.KÍil{tisliEl)t.l.,gn,Ilitj;N

Akövetkezőkben tehát növekvő alternatív költségeket és szabad kereskedelmet feltéte.

leztink mindkét országban. A specializáció alakulását mutatja a3.4. és 3.5 ábra.

63

----=--

3.Fp;tzpr

3.4 ábraSpecializáció alaku|ása kit ország kiiziitÍ kü|kereskede|em

és niivekvii n|ternafív kii|lség eseÍén

MRTy'=pxipy=1

x termék

3.5 áÍrra

-\q)

Eq)

B ország

x termék

64

A nemzetközi munkamegosztás és kereskedelem elméletei

Két ország két termékre vonatkozó TL görbéit mutatja a két ábra, növekvő alternatívköltségek esetén. Zárt gazdaságot feltételezve A országban A pontban, B országbanBpontban találjuk a termelési és fogyasztási szintet.

A transzformációs határráták valószínűleg eltémek a két országban az e|térő fogyasz-tó preferenciák, termelési feltételek stb. miatt. Az e|térő hatánáták (eltérő alternatívköltségek) miatt érdemes egymással kereskedni. Az A ország\T u.X, a á országban pe-

ds-u' y--rsÍll'ékre érdemes verko.'sp{45 mivel ezek a termékek saját országukban relatí-ve olcsóbbak. Termés2etesen ezeket fogják exportálni is. Megállapítható, hogy kompa-ratív el1inyök tehát akko'r létgpqek' !4.a.ytark állap-otban a két országban agl41gi:nális alternatív kiiltségek nem*esnef.!8Jbe. Azért,hogy az országok többet termelje-nek azokból a termékekból ahol komparatív előnyük van A ország elmozdul a TL-gör-bén jobbra, a B ország pedig balra. Kérdés: meddig?

A szabad kereskedelem létrejiittével a két ország egy közös piaccá válik (a maguksajátos termelési rendszereivel, fogyasztási preferenciáival stb. egyÍitt). Az árak külön-bözősége miatt rögtön elindul egy kiegyenlítődési folyamat a kereskedők révén, éssponfán módon megindul a termelési tényezők átcsoportosítása is a -termelésben.Tökéletes informáltság esetén a kiegyenlítődés szükségszeríi.Ha ugyanis az"fu nagyobba bpjii1lllspsnél (P>MC), akkor a kompetitív piacon a cégek növelik a termelést, amígP:Me egyenlőség nem teljesül. Ha az ár a határköltség alatt van, akkor pedig addigcsökkenakibocsátás,amigaP:MCegyenlősénemteljesül.@d:lí:','gg!ur a-fedezeti pontba konvergálnak a vállalatok' Igy az országok kihasználtákaz árarányokban rejlő előnyöket. Ha valami míalt az egyensúlyi helyzetből a rendszerkimozdul azonna| működésbe lépnek azokaz erők, amelyek az egyensúly felé terelik.

Azilj N és B'pontokban fennállnak az a|ábbi összefiiggések:A határráták kiegyenlítődnek: (A ország) MMr'x: (B ország) MRTYx ,ez az egyen.

lőség a termékek árainak atányáta is vonatkozik: (A ország) P^Dv = (B ország) PlP,:1 .

3.3.3 A komparatív előnyök sajátos esetei

A xotr,tpanarrir'elosy É-s gÁrn+sv nlÁxra

Egy nagyon fontos megje gyzés| Komparatív előnyök és hátrányok csak akkor létez-nek" ha az autark termelés esetén az egyes országok ryip{li! 3l!e-r-n:qtív kji'l_tqégei_ ' . :nem esnek egybe (MRTA >MRTB , vagy MRTa <Milu).A következő ábrán jól látha-tó, hogy a B ország TL görbéje A ország TL görbéjének ,,kicsinyített máSa''. Bármelyorigóból húzott egyenes úgy halad át a görbéken' hogy ezen pontokba húzott érintők me-

65

3. Fp.nzrr

redeksége megegyezik eg5tmássa7, vagyis MRL : MRL. Akét ország között így nemalakul ki a komparatív előnyökön alakuló kereskedelem. Ezt szemlélteti a 3.6 ábra'

3.6 ábr*Kü|kereskedelem hiánya a konrparatív előnyiik lriányáLran

Forrás: Bock (1991) alapján saját szerkesztés

Kou|nrgxrÍt, fit'ÓN.!.iiK N!]l.!iilLI Kli'llE$Hll]t}liÍ'lih'í; Áz }x'J'.íini} F{}G\'Asr..l{-}IPREFI;I{E\CIAd ESETf,

Ha az elméletet kiterjesszük speciális esetekre, akkor előfordulhat, hogy -ceterisparibus*- csak a két ország fogyasáói preferenciái kÍilönböznek egymástól' A TL gör-bék így teljesen egybevágnak, és nincsenek komparatív előnyök sem, az A ország autarkegyensúlyi pontja az A pontban ta|álhatő, B országé pedig a B pontban. Az A ország xterméket preferálja y-na| szemben, B ország pedig y-t.r-Szel Szemben' A kereskedelemlehetővé teszi,hogy A országtöbb x termékhezjusson' B otszágpedig többy-hoz. A fo-gyasztői ízlés kÍilönbözősége miatt a termelés szerkezete és a társadalmi jólét a követ-kezőképpen alakul kereskedelem esetén. Az elmélet kiindulópontj a az, hogy az e|térőpreferenciák is képesek önmagukban árarány.kÍilönbségeket létrehozni. Akét országér-arányai kiilönböznek egymástól (A és B pont). A kereskedelem megindulása után a kétország termelése konvergál a C pont felé, a fogyasáás is kibővül az A,, illetve 81 pont-ba. A kezdeti árarányok kiilönböznek (P*/Py)e < (P*/Py)n' és a szabad kereskedelem után

66

A nemzetközi munkamePosztás és kereskedelem elméletei

kiegyenlítődnek (3.7 ábra). Ebben az esetben akét otszág termelési szerkezete fog kö-ze|iteni egymáshoz.

3.7 ,ábra

H|térő fogy-asztói p refe rerrci á|ion aIapu lti ke reskedelem

Forrás: Bock (I99l) alapján saját szerkesztés

Áz l;ri.rnnrrmP{}RÁl,|s KE|IIISKí.]Dl|l','Il'vl (ll}oszÁKot( KÖzÖT].I't l<r;n,tP""\R,tfi\,: r'I,(jNY)

Az eredeti pareto-görbe agazdaságösszes rendelkezésre álló erőforrása által előállítha-tó termékkombinációk összességét mutatja adott technológiai színvonal mellett. A vá.lasztás azonban nenrcsak két termék között lehetséges, hanem két időszak között is.Minél többet fogyasztunk a jelenben annál kevesebbet tudunk'a jö-vőbBqill. ha qlinéljobban lemondunk ajelenbeli fogyasztásunkról ajovőben pnnáLÍobb.jószághozjutunk(intertemporális korláttal* szembesülünk). A jelenbeli fogyasztás csökkenése eseténtöbbet tudunk beruházási javakra fordítani, hogy azok ,otermőre fordulva'' növel-jék a jövőbeni fogyasztási lehetőségeinket. Tehát a termelésből ismert pareto-görbéttudunk konstruálni a fogyasztásrais, azzaI a kÍilönbéggel, hogy a tengelyeken termékekhelyett az időszakok találhatók. (3 '8 ábra) Ezt természetesen nemcsak az egyének szint-jén' hanem országok szintjén is vizsgálhatjuk. Két időszak és egy termék esetében ez akövetkezőképpen néz ki.

67

3. Fprpzpr

Apénzidő értékének számitásáva| könnyen meghatározható a két időszak ,,közös ne-vezője,, a reálkamatláb. A jövőbeni fogyasztás relatív ára: Il(1+r), ahol r a kamatláb.

Az egyík ország így hitelt nffitva jelenbeli fogyasztást exportál és jövőbenit impor.tá|;híte\ez, amit a jövőben kamatostul kap vissza. Azokaz országok, akik a jelenben je-lentős bevételeket könyvelnek el és ahazai beruházások bővítését nem ta{ák érdemes-nek (ajelenlegi fogyasáásukban komparatív előnnyel bírnak) a bevételekjelentős részétktilftldre hitelezhetik kl (pI. az olajtermelő országok az elmúlt évtizedekeben)' Azok afejlődő országok pedig, akík pedig a jövőben számolnak magas bevételekkel azoknak ajelenben kell komoly beruházásokat megvalósítaniuk (ők a jövőben bírnak komparatívelőnyel). Ígyaz előbbi országokfolyó fogyasztást exportálnakésjövőbenit importálnak.(Krugman - Obstfeld 2003)

3'8 á|rraídőszakok kiizÍitti termelésÍ lehetőségek határvanala

JeIen fogyasáás

3.3.4 A Heckscher-Ohlin- modell

David Ricardo szerint a komparatív előny csak a munka termelékenységének nemzetkö-zi kiilönbsége miatt jön |étre. Ez azonban csak akkor lehetne igaz,ha a munkaerő volnaaz egyet|en termelési Íényező.

A külkereskedelmet részben megmagyatázzák a munkatermelékenység kiilönbségei,de 11'9gy9B országok természeti,.g1Qfo1rásailrak a4 e|térései is komoly szereppel bínrak.Kanada ugyanis nem azért exportál erdészeti termékeket az Egyesült Allamokba, mert a

68

-

A nentzetközi nulkanlego'szÍás és ltcreskcdelcm clmélctei

kanadai Íavágókrrak nagyobb a termelékerrységi előnye amerikai far'ágókkal Szcmben,hancm azcrÍ-, tnert a ritkán lakott Karradában sokkal nagyobb az egy munkáSra jutó cr-dőtenilet. A külkereskede1crn mélyebb megértésóhez tehát nem csak a mltnkacrőnek. ha-ncm cgyéb termelósi tényezők (pl. a ftld) a bcvonása is szükségcs. (Krugrnan - obstfcld2003)

A klasszikus elmélct tor'ábbgondolása, szárnos cler-rrmel történő bőr' 'ítése jelenik mega neoklasszikus szintézisben. Heckscher és ohlin modelljóben rnár mcgjelcrrik a tőke,rnint temelési tónyező bekapcsolása az elcmzésbe. Homogén terr-tléket. lineárisan ho-rnogón tcrmclési függr'ényeket, azonos fogyasztói prcfererrciákat óS tökéletes \'crsenytfcltétclezve a kereskede1em alapját - véleményük szerint a tcrrnclósi tórryczők cl1átott-sága határozza mcg' Szokták 2x2x2-es jc|zővcl is jellemezni, arni a két ország, a két tcr-

rnék és a két termelési tényezőre utal.Heckscher és ohlin (1948) szerint az országok azon termékek termelésére szako-

sodnak, ame|yekben nag1.obb mennyiségben kerülnek felhaszná|ásra - a másik or-szághoz képest - a bőségesebben rendelkezésre ál|ó terme|ési tényezők, hiszcn a vi-szonylag rragyobb rnerrrryisógbcn rendelkezésre álló tcnrrelési ténycző rclatír'ára alacso-nyabb. lgy ez a r,crsenyelőr-ry alapjál.á r.ál ik' A Heckschcr-ohlin-nlodell (tor'ábbiakban

H-o-rnodell) gazdaságelnéleti és makrogazdasági alapja a rrcoklasszikus rnarginaliz-tnus, tnindenckelőtt a határternlelókenysógi clmélct.

Tclrát a H o-rnodcll alapján egy ország akkor jut előnyhöz a netrlzetközi rrrurrkatncg-osztásban. ha saját orszá.gálrak nlás országokhoz l'iszotryított rclatír' tényczőcllátottságátÍ.igyclcmbe vóve a viszonylag bővebben rerrdclkczésrc álló terrnelósi tórryező fclhaszná-lását igónylő termókck terrnelósóre és cxportjára - szakosodik.

Ha grafikusan próbáljuk szcmlóltetni' akkor ..specializáctő lehctősóge a külkereske-

dclernben'' elnevczésÍi két ábrához kell visszakallyarodnutrk' Az első ábra arrnak az or-szágrrak a TL görbéjét mutatja, amely 't tenlék (p1. búza) clőállítására szakosodik, mert

bővcrr ellátott terrnőfö lddc1. A második ábra pedig annak az országnak a TL görbéjét.arnelyik-t. termék (pl' kézi készítésű textíliák) előállítására szakosodik. nrcr1bőverr el-látott murrkacrővcl. A kercskedelerl mcgindulása utárr a csercarátlyok fokozatosan ki-

cgycrrlítődnek a két ország között. A kornparatív előny ezzc| ncm sárrik rncg, csak óp-pen rnegindul az abban rejlő előnyök kihasználása. Bárrl i lyen kercskcdelmi korlátozás

azonban visszatcrcli a rcndszcrt az autark állapot felé.A két ország közötti kercskedelcrl nlegindulása után rnég cgy dolog történik: a tcr-

rnelósi tórryezők árai is kicgyenlítődrrek. A íöldben rclatír,e gazdag ország (A) búzatcr-tncsztósrc fog szakosodni ós azt fogja exportálni is. Emck kör'etkcztóben mivcl a fuldkínálata adott a föld ára fcl fog merrrri ós abuzáé is (a negnövekcdett külÍ-öldi kercsletrrriatt). A másik országban (b) r,'iszorrt a megnör'ckedett bÍlza kínálat miatt csök-kcnrri fog

69

a

3. Fetpzpr

a föld és abűza ára is. A kézimunkaerő igényes y termékre szakosodó B országbanha-sonló folyamat megy végbe a textília és a munkaerő árának tekintetében.

A szabad kereskedelem csökkenti a korábban szűkösen rendelkezésre álló ténye.zők árát és emeli a bőségesen rendelkezésre állóét. Ebből következi\ hogy a keres-kedelmet kor|átoző tényezők alkalmazása ezzel ellentétes folyamatokat indítanake|. Ez zz ún. Stolper-Samuelson-hatás.

A két ország között végül mind atényező' mind a termékárak kiegyenlítődnek. Belát-ható, hogy a további búzaexport A országbőI meg fog szűnni, hiszen abina ára egy időmúlva olyan magas lenne, hogy érdemesebb lenne B országból importálni. T9hál a-!-oh-ilo!*iq-&Jtéte|eziazelőnykiegyenlítődést.

A termékárak és a ié,nyezőárak kiegyenlítődése között is szoros összefiiggés van.A termelési tényezők árainakvá|tozása kihat a költségekre' ezen keresztiil pedig a ter-mékek áraira. AH-o hipotézis fe|téte|ezi, hogy a tényező árak kiegyenlítődnek' Kérdés,hogy ez valóban meg is történik-e. A bérszintek nemzelközi összehasonlítását tekintve,így néz ki, hogy nem (3.5 táb|ázat)'

.3.5 táb|áz:ttEérszintek nemzetkiizi iisszelras*irlÍtásb*rr 2{}{}8*ban íUSÁ:l (}0}

USAKana0aBrazí|iaAusztÍ|aNémetországFranciaorszáó . .:'

:..

MagyarországuoPd r I

Forrás: Bureau ofLabor Statistics Homepage 2010

10010623

1441521 1 42892

Eznem csak a bérek esetén van így. Több oka is van annak, hogy atényezőáraknemegyenlítődnek ki. Először is az egyes országok eltérő termelési technológiríkkal dolgoz-nak, így a korszerííbb technikával dolgozó országokban a bérleti díjak is magasabbak.Még szabad kereskedelem esetén is varurak kiilönböző korlátok (pl. szállítási költség,szabványok stb.) Ha a munkaerő sza|d<épzettsége nagyon eltérő akkor sem valósul mega bérek kiegyenlítődése. Ráadásul tökéletes Verseny piac sok iparágban nem létezik,nem is beszélve az áIlandő volumenhozadékról. Így nem is teljesülhet atényező áránakés határtermékének egyenlősége.

70

A nemzetközi munkameqosztás és kereskedelem elméletei

3.3.5 A Leontief-paradoxon

AzH4 elmélet empirikus tesztelése sokszor nem igazolta a hipotézist. Ennek egyik bi-zonyitéka az ún. Leontief-paradoxon. Leontief, oroszközgazdász megvizsgálta az Ame-rikai Egyesült Allamok kiilkereskedelmi szerkezetét 194,7.re vonatkozólag, majd ké-sőbb ezt megismételte. leqntief a ,,Hazai termelés és külkereskedelem'' c. munkájábanarra az eredményre jutott, hogy az Egyesült Áilamok exportja munkaigényes, azi4pgrtja pedig tőkeigényes. Mivel az Egyesült Áilamok - akárhogyan is nézzük _

tőkével jól ellátott ország, ez az eredmény a lTéókshéÍ-ohfií-élmélet ellen szól ésLeontÍef-paradoxon néven vált ismerté. (Pearce 1993)

A3,6 télb|ázatbóI látható, hogy az export kevésbé tőkeigényes, mint az import.

TŐke (doIlár'l947-es áron)Munka (sok év átIagában)

Forrás: Leontief l969, 343'

Az export esetében a tőke-munkaerő arány: 25507801182: 14 015 dollárAz import esetében a tőke/munkaerő viszont: 309I339lI70: l8 184 dollárVagyis az Egyesült Allamok importja 3O%-ka| tőkeintenzívebb volt' mint az exportja.

A Leontief-paradoxon arra ösztönözte aközgazdászokat is, hogy állandóan több or-szágr a vonatkozólag tesztelj ék és magy arázzák az eredményeket. Leontieff eredménye-it rögtön kritika alá vették azzal,hogy nem jó évet választott, mert a II. világháboru utií.ni amerikai gazdaság nem adhat objektív eredményt. En,Íán Leontief újra e|végezte avizsgáIataít, de a második teszt 1956-ban még mindig 1,06-szor az importot mutatta tő-keintenzívebbnek. Mások szerint súlyozási problémák akadtak az e|emzésben (pl. a fel.dolgozóiparjelentős ágazat, de az exportban csekély a szerepe). A vizsgálatokat több or.szágravonatkozólag is elvégezték, felemás eredménnyel. Némelyik a H-o hipotézist tá-masztotta alá, mások számításai a Leontief-paradoxont igazo|ták.

Már Leontief is megpróbáIta magyarázni az el|entmondást azza|,hogy a munka sok-kal termelékenyebb (kb. hríromszor) az USA.ban, mint máshol. Ahe|yzet azonban en.nél sokkal összetettebb. Nagyon sok.múlik afermészeti adottságokon, a technol-ógíán, amunka Szervezettségén nem is beszélve a kereskedelmet korlátozó tényezőWő|./

7 1

lJSA exportjában és importjában az millió do||árra jutó tőke. és munkaerő-igény'

3.Fztpzzt

3.3.6 Neofaktor és neotechnológiai elméletek

A H_o-hipotézíssel kapcsolatos viták eredményeként megszületett egy sajátos fogalom:a ,,neo-faktor'' vagyis új faktor fogalma. Ezek az elméletek a termelési tényezó foga|-mát meglehetősen rugalmasan kezelik (p1. a volumenhozadékot vagy a K+F költséget'- önátló]ermeléSi-tenyéztit<ént kezelik). Problémát jelent azonban a termelési tényezőkpontos szétvá|asztása,hiszet$ szellemi tőke például része avállalat tőkeállományának,de mivel személyekről van szó így a munkaerő állomány részét is képezik.|Ezeknek azelméleteknek nagy szerepük volt a H-o-hipotézis és a Leontief paradoxon közötti el.lentmondás feloldásában. Az amer1kai exporttermékekben nem a képzet|en, hanem aképzett munkaerő a domináns. A képzett munkaerő a szellemi tőke révén az exportot vé-gül mégis tőkeigényesséteszi, de ez nem ftz1kai' hanem szellemi tőke formában jelenik

meg.A neotechnológiai elméletek továbblépnek a Hecksher-ohlin hipotézisen, Mza| a

feltevéssel, hogy az exportszakosodás okait nem lehet kízárőIag a tőke vagy a munka-erő ellátottsággal magyarázni. A műszaki fejlődésben elért e|őny versenyképességielőnyt je|ent a nemzetközi kereskedelemben, a technológiák áramlása ugyanis idő-ben korlátozott.

A műszaki résen alapulő magyarázat szerínt a technológiai fejlettség küIönbségeaz országok közötti lemaradás oka. Ettől fngg az egyes országok termelési volumeneés összetétele. Ennek a fejlettségbeli ktilönbségnek számos, sokszor nehezen beazono-sítható oka van. Ide tarozik az{oktatási rendszer sz!1vona|?, az'q]!4Íú támogatások, a tra-diciók, a vállalatok kii|<inböző minőségi jellemzői.)

Először posner (l96l) fejti ki elméletében. hogy ha egy újítás révén a vállalat egyteljesen új terméket állít elő' akkor először monopolhelyzetbe kerül és erős hazai éskülföldi pozíciókat tud kiépíteni, mivel nincs versenytársa. Később azonban megielen-nek az ,,utátnzólk,,, akÍk már versenyt jelentenek' főleg ha olcsóbban tudnak termel-ni, így az innovátor cég akár ki is szorulhat a piacról. Ha'?zonban a vállalat a fejlesz-tésekkel mindig a többiek előtt tud járni újabb termékek előáIlításával, akkor mo-nopolhelyzete tartós maradhat. Az imitátorok így á.-hagyományos.. termékek terme-

- lésére fognak szakosodni. A Posner-féle elmélet feloldja Hecksher-ohlin hipotézis azonfeltevését, hogy a technológia külső adottság. Tehát itt a komparatív előny alapja a tech-nológiai innováció sikeressége. A késés időintervalluma avá||a|at és imitátora között amai fejlett ipari országokban igen rövid' és a piacra való bevezetéstő| az imitátor gyár-tási kezdetéig tart.

A műszaki résen nyugvó elmélet egyrészt a irmovátor ország magas technikai fejlett-ségén, illefve az ,,utáruó,, ország(ok) alacsony bérszínvonalának időbeli elkülönülésén

72