A NYELVEK VILÁGÁBÓL † …anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2017-XXXIX-5.pdf2017-ben megjelentette Beke József Arany-szótárát, elin-dított két nyelvstratégiai sorozatot:

ÁRA: 250 FT

A TARTALOMBÓL:

Születésnapi beszélgetésJuhász Judittal

Wacha Imre:Az anyanyelv szivárványhídja

Balázs Géza:Netnemzedék: A nyelv

Büky László:Vérnyomok

H. Varga Márta:Nyelvi diszkriminációa foglalkozásnevekben

Szécsi Noémi:„A magyar nyelvtan nem olyan

szexista…”

Jánosi Zoltán:„Sok szörnyû csodafajzat van…”

Bartha Csilla:Nyelv sély

Grétsy László:Találkozásaim Ady Endrével

És: 2018. évi események,nyelvi fejtörõk

E

ÉdesÉdes

A NYELVEK VILÁGÁBÓL • WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU

2017. DECEMBER2017. DECEMBER

AnyanyelvünkAnyanyelvünk

Tornyai János: Szitáló lány(1900 körül)

XXXIX. ÉVF. 5. SZÁMXXXIX. ÉVF. 5. SZÁM

ÉA

TARTALOM

„Nagyobb boldogságot nem tudok elképzelni…”Juhász Juditot kérdezi Balázs Géza. . . . . . . . . . 3

Wacha Imre: Az anyanyelv szivárványhídja . . . . . . 4

Balázs Géza: Netnemzedék: A nyelv . . . . . . . . . . . 5

Balogh Judit: Mire jó és miért fontosa klasszikus grammatika? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Kemény Gábor: Azzal a szesszel . . . . . . . . . . . . . . . 7

Büky László: Vérnyomok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Zimányi Árpád: Az idõjárás-jelentéseknyelvezetérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

H. Varga Márta: Nyelvi diszkriminációa foglalkozásnevekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Horváth László: Mitõl függ a függõ kérdésírásjele? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

„A magyar nyelvtan nem olyan szexista…”Szécsi Noémit kérdezi Mészáros Márton . . . . . 12

„Sok szörnyû csodafajzat van…”Jánosi Zoltánt kérdezi Balázs Géza . . . . . . . . . . 13

Dóra Zoltán: Azt a kutyafáját . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Holczer József: Intarzia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Kulcsár István: Hány Gulág volt? . . . . . . . . . . . . . 15

Reményfy László: Földút = talajút? . . . . . . . . . . . . 15

Bartha Csilla: NyelvEsély: nyelvileg tudatos iskolákaz esélyteremtõ oktatás szolgálatában . . . . . . . . 16

Grétsy László: Találkozásaim Ady Endrével . . . . . 17

Minya Károly: www.manyszi.hu . . . . . . . . . . . . . . . 18

Kemény Gábor: Könyvrõl könyvre . . . . . . . . . . . . . 19

Hírek – tudósítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

Pontozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Keresztrejtvény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Új szavak, kifejezések (97.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Kemény Gábor: Utolsó oldal . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Gazdag évet zárunk. Az Anyanyelvápolók Szövetségerendszeres ifjúsági, tanároknak és az érdeklõdõ nagykö-zönségnek szóló rendezvényein (összejövetelek, táborok,konferenciák) túl – társszervezetekkel együttmûködve –2017-ben megjelentette Beke József Arany-szótárát, elin-dított két nyelvstratégiai sorozatot: a Magyar nyelvû ott-hont és a Magyar terminológiát.

És a folytatás is gazdag lesz. 2018. február 21-én, azanyanyelvek napján ismét mindenkit szeretettel várunk aPetõfi Irodalmi Múzeumba. Ez alkalommal a 2017-benkissé háttérbe szorult Tompa Mihályra emlékezünk. A so-ron következõ 52. magyar nyelv hete témája: Örökségünk,a magyar nyelv. Az országos megnyitó helyszíne –

Korzenszky Richárdatya meghívására – a ti-hanyi apátság.

Széphalomban A Magyar Nyelv Múzeuma mindig szí-vesen lát bennünket. Itt lesz a nyelvésztábor, az ifjúsági ta-gozat tábora is. A Berettyóújfaluban megrendezendõ 3.Bihari Nyári Egyetem pedig a továbblépés lehetõségét kí-nálja.

Buzdítjuk pályázóinkat is: 2018. évi pályázati témánk: adiáknyelv. A pályázati kiírást februári számunkban olvas-hatják majd. De csak akkor, ha 2017 végéig elõfizetnek la-punkra, illetve ha idõben megújítják tagságukat az Anya-nyelvápolók Szövetségében. Lapunk ára változatlan ma-rad.

Köszönjük ez évi figyelmüket, és számítunk Önökre2018-ban is! Boldog új évet kívánunk!

Az ASZ elnöksége és a szerkesztõség

Tornyai János (1869, Hódmezõvásárhely – 1936, Buda-pest). Festõ, az alföldi festészet jelentõs alakja. Szülei szegényzsellérek voltak, a budapesti Mintarajziskolát szülõvárosa ösz-töndíjával végezte el 1886 és 1889 között. Tanárai Székely Ber-talan, Lotz Károly, Gregus János voltak. 1894-tõl szintén ösz-töndíjjal Párizsban tanult, 1897-ben bejárta Német- és Olaszor-szágot, majd hazatért Hódmezõvásárhelyre.

Itthon megélhetési gondokkal küzdött, mûteremhez is csak1903-ban jutott. A Mûcsarnok 1904. évi tárlatán a Juss c. képeelsõ változatával Ráth György-díjat nyert. Az 1910-es évektõlMártélyon lakott, itt festette alföldi tájképeinek sorozatát.1919-ben Budapestre költözött, és nyaranta a szentendrei mû-vésztelepen dolgozott. Tárlatokon több díjat is kapott. 1929-ben Csokorkötés c. mûvét aranyéremmel jutalmazták a barce-lonai nemzetközi kiállításon. Mûteremben c. képét az 1933. éviNemzeti Képzõmûvészeti Kiállítás aranyéremmel tüntette ki.

Élete utolsó éveit újra Hódmezõvásárhelyen töltötte. Tor-nyai – Munkácsy nyomdokain haladva – a magyar paraszti sorsrealista ábrázolójaként az alföldi parasztság életét, környezetétés az alföldi tájat örökítette meg képein. Hagyatékát az 1951óta róla elnevezett Tornyai János Múzeum õrzi.

2018 küszöbén

ÉDES ANYANYELVÜNK • AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

Megjelenik évente ötször – februárban, április-ban, júniusban, októberben és decemberben.Szakmai támogatók:Magyar Nyelvtudományi Társaság,MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Bizottság,Magyar Nyelvstratégiai KutatócsoportKiadja: az Anyanyelvápolók SzövetségeFelelõs kiadó: Juhász JuditFelelõs szerkesztõ: Grétsy LászlóSzerkesztõség: Balázs Géza [email protected],Kemény Gábor [email protected],Bobák-Hajdu Tímea (titkár) [email protected]õbizottság:Balázs Géza, Grétsy László,Heltainé Nagy Erzsébet,Juhász Judit, Kemény GáborA szerkesztõség címe:1053 Budapest, Károlyi u. 16.Honlap: www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)

Villámposta: [email protected],[email protected] szerkesztõség csak a megrendelt írásokértfizet honoráriumot. Meg nem rendelt kéziratotnem õrzünk meg, nem küldünk vissza.Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.E-mail: [email protected]: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõ: Könyvtárellátó Kht.Ára: 250 Ft.Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaia lapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják.Tagdíj: 2000 Ft/év, tanulóknak, nyugdíjasok-nak: 1500 Ft/év.Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208

Mûszaki szerkesztõ: Kovács Gyula

Lapunk kiadását

az Emberi ErõforrásokMinisztériuma,

a Nemzeti Kulturális Alap,

a Magyar MûvészetiAkadémia,

a Consequit Csoport,

a Magyar FejlesztésiBank

segíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)Nyomdai elõkészítés: Opticult Bt.Nyomás: mondAT Kft.

Édes Anyanyelvünk 2017/5. 3

– A Napút folyóirat 2017. évi összeállítása Nyolcvanki-lenc jeles hetvenes címmel jelent meg, s nagy meglepeté-semre itt bukkantam rá Juhász Judit szép esszéjére is, fölöt-te pedig egy évszámra: 1947. november 21. Ugye, ez téve-dés?

– Nem tévedés, az idei november csakugyan elhoztahetvenedik születésnapomat. Lehangoltság helyett há-lával és igazi örömmel fogadom, hiszen édesanyámnegyvennyolc évesen hagyott itt bennünket – mennyiveltöbb idõt kaptam én már eddig is. Õ csak néhány hóna-pig örülhetett egyetlen unokájának, én már a hetediketdajkálhatom.

– Pedagógus akart lenni, közgazdasági egyetemet vég-zett, majd újságíró, rádiós lett, s ha jól érzékelem, mostaná-ban mintha megvalósulna álma: pedagógus lett…

– Már sokkal korában annak tartottam magam. Pá-lyakezdõ riporterként is tanítani, a hétköznapi lét beszo-rítottságából kiemelni szerettem volna a hallgatókat.Életem megtisztelõ feladatai közé tartozik, hogy azAnyanyelvápolók Szövetségében sok-sok pedagógus ésdiák közösségének élére kerülhettem. S milyen nagyelõdök nyomába! Számomra közülük is az elsõ: KodályZoltán! Középiskolás koromban tanár úrnak személyesközelségébe is kerülhettem, s Andor Ilona leánykarábanhamar rájöhettem, a mester nemcsak zenei anyanyel-vünk apostola.

– A nyolcvanas években egy szombat délelõtti családimûsorban hallottam elõször. Ugye, nem véletlen, hogy ép-pen családi mûsort készített?

– „Szeretem a véletleneket, melyek megett Isten ne-vet” – igaza van Mécs Lászlónak. Egy tehetségkutató pá-lyázat, majd egy tíz hónapos tanfolyam elvégzése utánvettek fel a Rádióba, csupa nagy egyéniség közé. A poli-tika világa helyett engem inkább a hetvenes évekegyenszürke Magyarországának embere érdekelt, ígykaptam én a szociális és egészségügyi témákat, a „nõimûsorokat”. Néhány év alatt ez lett a „szakterületem”,és sok egyéb program mellett a Családi tükör magazin-ban mutathattam fel a hallgatóknak – önmagukat.

– Munkájának nagyobbik részét a rádió, a rádiózás töl-tötte ki. Mit lehet ennyire szeretni a rádióban?

– A rádió maga a csoda! Ma sem lehet megindultságnélkül olvasni a Trianon utáni kifosztott Magyarorszá-gon Móricz, Kosztolányi, Babits, Dohnányi – megannyimûvész és értelmiségi – lelkesült vallomását a kor nagytalálmánya, a határokon szabadon áthaladó rádióhul-lámok nemzetegyesítõ erejérõl. A szétdarabolt, idegen-be szakadt, kisebbségbe nyomorított millióknak az anya-nyelv és a magyar kultúra jelentette a vigaszt és a re-ményt. Engem gyermekkoromtól kezdve a mai napig el-bûvöl a tény, hogy pusztán a hang erejével milyen érzel-mi hatásra képes a rádió! Számomra nemcsak a megta-lált hivatás volt, sokkal több annál.

– Az Antall-kormány szóvivõjeként is dolgozott, emlék-szem Antall József temetésén a Kossuth téren a hangszó-

rókból szomorú hangjára. Hogyan lett szóvivõ, hogyan vi-selte a politikai környezetet?

– A 90-es évek rendszerváltoztató hullámverése moz-dított ki a Bródy Sándor utcából, közvetlenül SurjánLászló népjóléti miniszter gyõzött meg arról, szükségvan rám egy új tartalmú és új stílusú kommunikáció fel-építésében. A szégyenteljes taxisblokád tapasztalataipedig – minden magammal szemben támasztott kétsé-gem ellenére – megérlelték a döntést: igent mondok akormányszóvivõi felkérésre. Sokan kivártak, félrehú-zódtak azokban a hónapokban, nem vállaltak kockáza-tot. Persze, a pálya szélérõl könnyebb az ítélkezés. An-tall József közelében dolgozni: mindenért kárpótlásvolt.

– Idézem a Napút-esszébõl: férje szerint javíthatatlanul„szörfözik” a civil szféra közösségei, a mûvészeti élet jelesei,a családja, unokái között, vágyik a lélekmozdító csöndre,de egyre több feladatot lát maga körül. Mi hajtja, és mikorlenne egy kicsit elégedett?

– De hát én most is elégedett vagyok! És boldog!Bensõséges szeretet vesz körül, s ez azzal jár, hogy ellen-állhatatlanul igénylik a gondoskodásomat, a tudásomat,a szeretetemet. Akármerre fordulok, ezzel találkozom.Annál nagyobb boldogságot nem tudok elképzelni, mintha az ember hasznosnak érezheti magát, értelmét látjaaz életének, és hajtja az adni akarás vágya. A Teremtõúgyis megadja a hozzávalót.

„Nagyobb boldogságot nem tudok elképzelni,mint ha az ember hasznosnak érezheti magát”Juhász Juditot kérdezi Balázs Géza

„Az emberek belsõ világa érdekelt már gyermekkorom-ban. És a tanítás: átadása mindannak, amit másoktól meg-tanultam. Elsõsorban a könyvekbõl, az irodalomból. Mesél-tem mindenkinek a környezetemben, s boldog szenve-déllyel bújtam a könyveket. Az ötvenes évek ferencvárosiszürkeségében nem is akadt más vonzerõ, mint a könyv-tár… Nélkülözhetetlen támasz és erõforrás számomra acsalád. A gyermekkori otthon, az egyszerûségükben is felül-múlhatatlanul jó nevelõknek bizonyult szüleim szereteteután nagy kegyelem, hogy férjemmel a viszontagságok elle-nére megõrizhettük egymást, negyvenhét éve már…”(Részlet a Napút címû folyóirat 2016/10. Nyolcvanckilencjeles hetvenes címmel megjelent számából. A Napút min-den évi utolsó száma a következõ évben 70. életévüket be-töltõ jeles személyiségeket köszönti.)

Édes Anyanyelvünk 2017/5.4

Kedves Barátaim! Tudjátok-e, végiggondoltátok-e, miért va-gyunk itt?

Hosszú életem legutóbbi tíz évének két meghatározója két dal-lam és a két dallam szövege volt.

Az egyik a Szivárvány havasán kezdetû népdal, amelyben kétkultúra találkozik: a keresztény Európa kultúrája (a gregorián dal-lam által) és a magát jelképekben kifejezõ, sajátosan magyar nép-költészetnek (kissé pogány?) hitvilága.

Szivárvány havasán Nincs ki leszakítsa.Felnõtt rozmaringszál, ||: Ki kell onnan venni,El akar hervadni, Új helyre kell vinni. :||Mindig gyötört, hogy az a rozmaringszál miért akar elhervadni,

miért magányos, miért vágyódik el, miért nem teremtett társakatmagának, mért hagyta, hogy földje másnak teremjen!

Mindig gyötört, hogy az a rozmaringszál – nemcsak az erdélyi,a székely rozmaringszál, hanem a Kárpát-medence minden rozma-ringszála – miért akar elhervadni, miért magányos, miért vágyódikel, miért nem teremtett társakat magának, mért nem tette termõvéföldjét, miért hagyta, hogy földje másnak teremjen, miért nem ter-mékenyítette meg földjét, miért hagyta, hagyja, hogy szülötteföldjét „elmunkálják” tõle.

A szivárvány hídja, amely alatt a rozmaringszál népe él, azanyanyelv szivárványhídja számomra a Kárpát-medence két távo-li pólusát köti össze: Nyugat-Magyarországnak, az egykori királyiMagyarországnak két városát, a magyar nyelvterület nyugati hatá-rán, Sopront, Gyõrt (a harcos Szent László városát) és Erdélyor-szág fõvárosát, Kolozsvárt (az igazságos Mátyás király városát)egészen Zágonig.

Ez a két város egyúttal az anyanyelv két fõvárosa is. Mindkettõegy-egy nagy nyelvmûvelõnek és kultúrateremtõnek a munkájátfolytatja: Gyõr a Kazinczy-versenyekkel Kazinczy nyelvi mozgal-mát, Kolozsvár a nyelvi versenyeivel Aranka György tevékenysé-gét.

Jelképszerû számomra az is, hogy az Aranka-versenyek, azanyanyelvi versenyek Kolozsváron minden évben a református te-ológia imatermében kezdõdnek. Hiszen a nyelv Isten teremtõ sza-va: „Az Isten szólt: legyen. És lõn – mondja a Biblia.

Amikor a magyar nyelv 1844. nov. 13-án a nemzet hivatalosnyelve lett, akkor a Kárpát-medence sokféle népének nyelvébõl, aszolganyelvbõl, a jobbágynyelvbõl a magyar nemzet nyelve lett,és a nép az egységes nyelv által nemzetté kovácsolódott össze.

Életem másik meghatározó dallama Kodály Psalmus Hunga-ricusa volt, ma is az. Kodály személye, a zenemû dallama és fõlegverse miatt. És amiatt, amit Kodály mûve és személye mögött vé-lek fölfedezni. A magyarázathoz kissé korábbra kell visszanyúl-nom. Két irányba is.

A Psalmust Kodály 1923-ban írta Pest, Buda és Óbuda egyesí-tésének 50. évfordulója tiszteletére. Tehát örömünnepre. De hameghallgatjuk a mûvet, azt tapasztaljuk, hogy dallamában is, szö-vegében is csupa fájdalmas jajkiáltás. Így hangzanak a Kecskemé-ti Vég Mihály írta Psalmus elsõ sorai:

Mikoron Dávid nagy búsultában,Baráti miatt volna bánatban,Panaszolkodván nagy haragjában,Ilyen könyörgést kezde õ magában.Istenem Uram! kérlek tégedet,Fordítsad reám szent szemeidet,Nagy szükségemben ne hagyj engemet,Mert megemészti nagy bánat szívemet.Hogy lehet ez? Örömünnepre siralomének?! Panaszdal!?Igen. Mert Kodály a három város egyesítésén érzett örömében

az országnak, a Kárpát-medencének a szétesését, szétszabdalásátsiratja. Hiszen 1923-ban, három évvel Trianon után vagyunk. Nemelsõ nyelvén, az „édes anyai nyelven”, hanem a másodikon, a zenenyelvén mondja el keserûségét. És ugyancsak a második anya-

nyelven, a zene nyelvén védi értékeinket, amikor 1930-ban megír-ja a Marosszéki táncokat, majd 1933-ban a Galántai táncokat.

Tessék csak a térképre nézni!Ezáltal második anyanyelvén, a zene nyelvén, a zsoltárok és a

népdalok nyelvén szólalt meg – legalábbis egy idõre – a nemzetnyelvének, a nemzeti nyelvnek az ügye.

Aztán 1937–38-ban újra megszólalt Kodály. Meghirdette „ria-dóját” a tiszta magyar beszéd védelmében. Annak a tiszta beszéd-nek a védelmében, amely artikulációs fegyelemre nevel, és a több-nyelvû országban a beszédnek, az anyanyelvnek az egységét – szí-nességében is egységét – és a gondolkodás, a tudatosság fegyelmétkívánja meg.

Hiszen az elsõ kiejtési verseny két gyõztese a kellemes nyelv-járásiassággal szóló Lõrincze Lajos és a tiszta fõvárosi köznyelvetbeszélõ Vermes Stefánia. Vidék és fõváros, férfi és nõ. És ekkorszegõdik társul Kodály mellé (vagy tõle függetlenül Kodály ügyemellé) Kosztolányi Dezsõ a jeles nyelvészek tanulmányait tartal-mazó kötetecskével, A Pesti Hírlap Nyelvõrével, és ekkor indul ela Rádióban Halász Gyula sorozata, az Édes anyanyelvünk. Anya-nyelvvédelem és nyelvi ismeretterjesztés, az anyanyelvi tudat erõ-sítése és az anyanyelvi értékek bemutatása, tiltakozás a germaniz-musok ellen. (Budapest még a harmincas évek elején is bi- vagytrilingvis város: magyar, bécsi német, sváb, esetleg tót.) Emlékeimszerint ekkor indul el a névmagyarosítás folyamata is: számos ma-gyar tudós, író, költõ, mûvész, színész ekkor cseréli német nevétmagyarra.

Miért kell ez? Mert ott van mellettünk, ott fenyeget bennünketegy veszélyes ideológia terjedésének a lehetõsége. Hitler 1938-ban rohanja le és csatolja Ausztriát a Német Birodalomhoz.

„Hogy mi ne legyünk német gyarmat” – mondja József Attila.És a háború után, 1952-ben ismét megszólal Kodály, igaz, más

szájával. Ráveszi az igényes magyarsággal, tiszta beszéddel szólóLõrincze Lajost, hogy indítsa újra az Édes anyanyelvünket. És év-tizedekig hat Lõrincze szava. Sokak bánatára sem õ, sem társai (pl.Grétsy, Fábián Pál és mások) nem „nyelvcsõszködnek” (bántják isLajos tanár urat, hogy liberális: a „lehet így is, lehet úgy is” szlo-gent vetik a szemére). Nem veszik észre, hogy õ a nyelvmûvelõmûsorával a nyelvet használókat mûveli. Példáival a magyar nyelvés irodalom értékeit mutatja be, sorakoztatja fel.

Hogy mi ne legyünk német (német?) gyarmat – sugallja ezzel õis.

Aztán 1960-ban Péchy Blanka megalapítja a Kazinczy-díjat.És 64-ben megindulnak, máig is tartanak a Kazinczy-versenyek,késõbb az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati versenyek, a Nyel-vünkben élünk mozgalommal, majd az országossá szélesedõ Be-szélni nehéz mozgalommal. És tartanak a retorikai versenyek is.Ezt szolgálták a tévé anyanyelvi mûsorai is.

De mennyire haragudott – magában – Péchy Blanka a „szépmagyar beszéd versenye” elnevezés miatt! Õ az okos, értelmes,példamutató beszédet akarta szolgálni, és szolgálta is társaival,Deme Lászlóval, Bencédy Józseffel, Kerekes Barnával és mások-kal együtt. Az értelmes beszédet – a sematikus gondolkodásnak, aszép szavakkal való semmit sem mondásnak, a sablonos beszéd-nek, a szajkózott beszédnek a korában.

S ma!?Nem az a baj, hogy több nyelven beszélünk. Az jó. Csak mel-

lette tudjuk és tudatosan is használjuk anyanyelvünket.A tudatos anyanyelvhasználat a fontos. A magyar nyelvben va-

ló gondolkodás által. Errõl tudósítottak bennünket a „marslakók”:Neumann János, Kármán Tódor, Szilárd Leó, Wigner Jenõ ésTeller Ede.

Ti, fiatalok az õ utódaik lehettek, mert azzal, hogy itt vagytok,hogy ezeken a versenyeken szerepeltek, az értelmes gondolkodástés a nép, a nemzet megmaradását szolgáljátok.

Mert ha nem tudjátok is tudatosan, de belül érzitek, amit Besse-nyei György fogalmazott meg: minden nemzet csak a maga nyel-vén lehet tudóssá, idegenen sohasem.

Azt is tudjátok, érzitek korunk rohanó világában, hogy a nyelv,az anyanyelv minékünk végsõ menedékünk.

Tudjátok már, hogy miért vagyunk itt?Wacha Imre

Az anyanyelv szivárványhídjaZáróbeszéd

a 2017. évi gyõri Kazinczy-versenyen


A netnemzedékrõl szóló szociográfiai-szemiotikai-nyelvimeglátásaimat három részben adom közre: 1. A nyelv, 2. A test,3. A lélek.

Elgondolkodtató tünet az egymást követõ nemzedékek váltásá-nak gyorsulása. Korábban egy nemzedék kb. 30 évet jelentett, makb. 10-et, pl. X, Y és Z nemzedék. Utóbbit nevezik még net-nemzedéknek, millenniumi nemzedéknek vagy – félig-meddig an-gol írásmóddal – iGenerációnak. A nemzedékek legfontosabb fel-adata a kultúra átadása. A felgyorsult nemzedékek ebben rosszulteljesítenek. Hamvas Béla korábban így figyelmeztetett erre: „Azember tevékenységének, hogy rövidebb idõ alatt többet szerezzen,természetes következménye kettõs: az egyik, hogy az élet gyorsul,a másik, hogy egyre üresebbé válik.” (Patmosz)

Roska Tamás informatikus professzor véleménye az informati-ka nemzedékérõl 2004-bõl: „Az információk tengere: holt ismeret.Akkor válik tudássá, ha az információk(...) egy gondolati keretben helyezõdnekel, és ebben helyes eligazodást nyújtanak(...) Az a paradox helyzet tapasztalható,hogy az internet adta elõnyöket legin-kább a személyes erõfeszítésben össze-szedett, akaraterõvel és önfegyelemmelrendelkezõ, mûveltebb diákok tudjákigazán kihasználni. A »folyton böngé-szõk« semmire nem mennek.” (RoskaTamás 2004)

Az internet társadalmi hatásait késvekezdték kutatni. Most olyan területeketérintek, amelyeket úgy is neveznek,hogy netográfia (kiber- vagy online-etnográfia) vagy a Magyarországon álta-lam kezdeményezett netnyelvészet.Csaknem minden a netre költözik: léte-zik netfolklór, netnyelv, csetnyelv, digi-lektus, netologizmus (Veszelszki Ágnesújításai). Az internet hatásaival ma márpszichológusok és filozófusok is foglal-koznak. A társadalomkutató nem jós, a leglényegesebb feladata,hogy a tényeket feltérképezze, kutassa, elemezze. Jelen felsorolá-som, listám pusztán egyfajta társadalmi tünettan, amely konkrétmegfigyeléseken, tapasztalatokon nyugszik.

Gyorsulás. A 20. század a sebesség kultuszát hozta magával. Akultusz már a gõzgéppel elkezdõdött, de az autó (versenyautó), akerékpár (versenykerékpár), a repülõ (hangsebesség) a végletekigfokozta. De „gyorsít” sok más is: például a sokféle benyomás, in-formáció, a képi világ és nyilvánvalóan maga az internet(gyorsnet). A gyorsulás szókészlete magáért beszél: gyorsfagyasz-tott, gyorsrizs, gyorsmásoló, gyorstapasz, gyorsjárat, gyorshír,gyorskonferencia, gyorsbeszéd.

Képi fordulat. Dokumentáltuk, hogy miként alakul át a szemi-otikai és nyelvi tájkép. Óriásplakát, mozgó plakát, látványvilág.Elemzésre érdemes egy-egy tinédzser vagy akár családja lakásá-nak képi kultúrája. Internetes közlemény látvány, kép (mém) nél-kül nem adható el. Az internetes sajtóban eluralkodik a kép, a szö-veg minimumra csökken. A képi fordulat legfõbb jelensége azörök fényképezés; a digitális kép korunk „népmûvészete”.

Prezentációk. Tudományos és egyetemi körökben indult terje-désnek a ppt-kultúra, a „színes-szagos” vetítés, amely már elérte aközépiskolákat is. Sok esetben gondolat- és tudáshelyettesítõ, fel-színes, nem értelmezõ. Ám kétségtelenül: látványos.

Csetnyelv. A netgeneráció jellemzõ nyelvi tünetei: zúzzunk,durvulás, cool, király, szexi, vágod, elvagyok, mint a befõtt,punnyadás. A felgyorsuló és jelszerûvé váló kommunikáció. Azelhanyagolt és háttérbe szorított kézírás, helyesírás. Jellemzõ véle-mény: „17 éves nagykamaszok, folyamatosan motoroznak az ut-cán, de beszélni nem tudnak.” Egy óvónõ véleménye: „A gyerekektöbbsége alig tud beszélni, történetet mesélni, amikor az óvodábaérkezik. Ennek okát abban látom, hogy a gyerekekkel nem beszél-getnek, a gyerekek a televízióból tanulnak meg beszélni; ugyan-azokat a rövid, durva, igénytelen szövegeket ismerik csak.”

Olvasás, írás. Feltûnõek az olvasásproblémák: a hagyomá-nyos, lassú, szövegértelmezõ, filológiai olvasásmód visszaszoru-lása, egyúttal egy pásztázó-szkennelõ, vibráló gyorsolvasás kiala-kulása. A kézírás „elromlása”, a szép, kalligrafikus írás visszaszo-rulása. Egyúttal egy új, kéthüvelykujjas csetelõ írásmód kialakulá-sa.

Beszéd, érvelés. A logikus történetmesélés, problémafeltáráshiánya, különös tekintettel a definíciókra – ami föltehetõleg össze-függ a memoriterek elhanyagolásával.

Gyakori a vita, a kommunikációs zavar, konfliktus. A meg-oldás nem a megbeszélés, hanem az elkendõzés, gyors túllépés,

egyfajta menekülés. Visszaszorulóban avégiggondolt érvelés, amelyben az ok-okozat, elõzmény-következmény, erõs-gyenge érv stb. logikája érvényesül. Agyors érzelmi érvelés uralkodik.

Kettévált tudás. Egy korlátozottszintû, alapvetõen nem iskolai, felszí-nes, ám a gyakorlatban mûködõképesolvasás-írás-számolástudás létrejötte.Példák: az iskolában matematikábannem jeleskedõk pontosan számon tud-nak tartani egy pénzbeli tartozást (köl-csönt, kamattal), de nem tudják kiszá-molni a boltban, hogy mennyibe kerül20 dkg sajt, ha egy kiló 3150 forint; jel-lemzõ a pénzügyi ismeretek hiánya: mitjelent az áfa, az szja, mennyi a bruttó ésa nettó jövedelem, milyen járulékokvannak stb. Tréfás mondás is születetterre: „Bruttóban 300-at keresek, de350-et viszek haza.”

Always on, online-világ. A valódi,ötérzékes „jelenlét-kommunikáció” helyett online-kommuniká-ció. A netnemzedék legfõbb jellemzõje: az állandó bekapcsoltság,folyamatos feszültség, „ébrenlét”, nincs „üres óra”, „üres lap anaptárban”, állandóan „pittyeg” a telefon. Korábban ez a jelenséga folytonos tévézésben mutatkozott meg, a mostani generációnálaz okostelefon-függõségben, az állandóan készenlétben lévõ, fo-lyamatos gondolkodást (babrálást), netezést, keresést, megosztástigénylõ eszközben. Az „elvonási tünetek” súlyosak: egy elha-gyott, otthonhagyott mobiltelefon, avagy például az egyik egye-tem kommunikáció-tanszékének ún. „emberkísérlete”: arra kértéka hallgatókat, hogy csütörtökön este kapcsolják ki az okos-telefonjukat, és vasárnap estig ne használják a telefont és azinternetet, viszont írjanak naplót az érzéseikrõl. Többségükbennem tudták végrehajtani a kísérletet. „Az applikációk világába va-ló burkolózás számos negatív következménnyel járhat, amelyekközül kiemelkedik a kommunikációs készség számottevõ csökke-nése.” (Faragó Péter 2017: 29)

„Lógok a neten.” Bezárkózás a közösségi hálóba. Bár azinternet és a közösségi hálózatok elvben nyitott rendszerek, és avilág, a nézetek, érvek stb. sokféleségét tartalmazzák, ez a nyitott-ság nem érvényesül. A közösségi csoport (FB-csoport) szûrõkéntmûködik, tematizálja a közösséget, csak az létezik, amit ez a kö-zösség megoszt. A közösségi csoport gyakorlatilag bezár a gondo-latok, vélemények, nézetek szûk, partikuláris körébe. Új mondás:„Jézus Krisztus nem létezik, mert nincs rajta a Facebookon.” A„hálótársak” a valós, megküzdött kapcsolatok, beszélgetések, vi-ták hiánya miatt jórészt társas magányra vannak ítélve. Ha pedigposztjaikra, kommentjeikre nem kapnak visszajelzést, az sokkalrosszabb hatással lehet rájuk, mint ha egyáltalán be sem léptekvolna.

Balázs Géza

Miért érdekes?Netnemzedék: 1. rész: A nyelv

IrodalomFaragó Péter, 2017. A stressz szerepe a magasan kvalifikált,

Z-generációs fiatalok életében. Valóság, 2017/3. 24–48.Roska Tamás, 2004. In: Raffai István szerk.: Sorsunk és jel-

lemünk. Kortársak otthonról, közérzetrõl, jövõképrõl. Új Hori-zont, Veszprém.

(Következik: 2. rész: A test)

Várhelyi Csilla festménye


Ez a kérdés sokszor felmerül az oktatásban, még a magyarszakos egyetemisták részérõl is, ha a középiskolában az ún. ha-nyagoló grammatikaoktatásban vettek részt. Ez a módszermindent, így a nyelvtant is csak alárendelten, a kommunikáci-ós helyzetekhez kapcsolva vagy az irodalom segédtárgyakénttanítja. Az anyanyelvtanításban természetesen rendkívül fon-tos a különféle nyelvhasználati szituációk megismertetése, hi-szen mindenkinek meg kell tanulnia, hogyan viselkedjék azegyes nyelvi helyzetekben. Ezért ezeket a készségeket fejlesz-teni kell. Ugyanakkor a nyelvhasználónak a beszédpartner(ek)közléseit is értelmezni kell tudnia, az olvasott és a hallott szö-vegeket meg kell értenie, sõt nem árt felismernie az esetlegesnyelvi manipulációt sem. Ehhez pedig a szövegértés fejleszté-sére is szükség van, ami nehezen képzelhetõ el a nyelvi rend-szer, a grammatikai szerkezetek megfelelõ ismerete nélkül.

A grammatikai ismereteket természetesen a kommunikáci-ós helyzet felõl is meg lehet közelíteni, sõt elsõsorban így érde-mes. Hiszen a nyelv és így a nyelvi rendszer is csak a nyelvhasz-nálatban figyelhetõ meg. A mondat például a közlés alapegy-sége, aminek létrehozásakor a nyelvhasználó, a beszélõ a meg-nyilatkozási szándékát is mindig közvetíti. Ez jelenik meg azegyes mondatfajták megalkotásakor. Ha kérdõ mondatotmondunk, választ várunk a partnerünktõl, ha felszólító mon-datot, valamilyen cselekvésre buzdítjuk, stb. A mondat belsõszerkezetének vizsgálata utalhat arra, hogy a fogalomjelölõ ki-

fejezések a világ dolgainak,jelenségeinek kapcsolatáthogyan mutatják be, milyennyelvi eszközök szolgálnakaz egyes viszonyok megjele-nítésére.

Emellett bizonyos szóosztályok, például a személyes név-mások használata is a beszédhelyzetet tükrözi: az elsõ személymindig a beszélõ, a második a megszólított, a partner, a harma-dik személy pedig az, akirõl vagy amirõl szó van. Az ige tanítá-sánál például az igeragozást taglalva kapcsolódni lehet a kom-munikációs helyzethez, hiszen az ige ragjai és jelei mindig azadott szituációban fontos ismereteket közlik a beszédpartner-rel: ki a cselekvõ, mikor történik a cselekvés, milyen szándék-kal hangzik el az adott igealak. A fõnév által jelölt dologgal,élõlénnyel kapcsolatban fontos lehet, hány van belõle (ház –házak), kihez tartozik (könyv-em, könyv-ed), van-e valami tu-lajdona (lány-é), továbbá hogy milyen kapcsolatba kerül máselemekkel (nézi a fiú-t, a fiú-val sétál). Ezeket az információ-kat az adott szófajra jellemzõ toldalékok közvetítik.

Másrészrõl érdemes arra építeni a nyelvtantanításban, hogymegnézzük az ösztönös anyanyelvi tudás hátterét. Vajon miértúgy mondjuk azt, amit mondunk? Mitõl, miben más két hason-ló szó, szóalak jelentése? Egy szóelem milyen jelentéstöbblet-tel járul hozzá a szótõ jelentéséhez? Ennek kiderítése izgalmaslehet, ami kielégítheti a diákok ösztönös érdeklõdését, a meg-ismerési vágyat, és a felfedezés örömét nyújthatja. Hiszen anyelv a világ megismerésének az eszköze, ami egész életünketvégigkíséri, tehát mûködésének megfejtése, a nyelvi rendszertitkainak kibontása érdekes feladat, mivel rólunk, a minden-napjainkról, az életünkrõl is szól. Ha anyanyelvünk mûködésétmegismerjük, önmagunkról is többet fogunk tudni, és ezzel agondolkodásunkba is bepillantást nyerünk. Az ösztönös anya-nyelvhasználat tudatosítása hamar rávezethet arra, hogy anyelvben felismerjük a rendszerszerûséget, észrevegyük, hogyminden mindennel összefügg. Az összefüggések felismeréseugyanakkor a rendszer, a rendszerek tulajdonságait is feltárja,

és a matematikához hasonlóan a rendszerezõképességet, vala-mint a logikus gondolkodást is fejleszti. A nyelv, a nyelvi szer-kezetek mûködésének megértése fejleszti a nyelvérzéket, éshozzájárul a problémamegoldó képesség fejlõdéséhez.

A nyelvi rendszer ismerete lehetõvé teszi, hogy más nyel-vekkel is könnyebben megismerkedhessünk. A grammatika-oktatás és a grammatikatudás fontossága mindig elõkerül,amikor idegen nyelvet tanulunk. Izgalmas felfedezés két nyelveltérõ struktúráját összehasonlítani, megfigyelni a hasonló ésaz eltérõ rendszerbeli tulajdonságokat, ez nagymértékbenhozzájárul a nyelvi tudatosság fejlesztéséhez, az új ismeretekbefogadásához.

Ugyanakkor nemcsak az idegen nyelvek oktatásában vankiemelt szerepe a grammatikatudásnak. De a nyelvtudományminden részére érvényes az elõbbi megállapítás, hiszen min-den területen azokat a kategóriákat, szakszókészletet használ-juk, amivel a grammatikaoktatás során megismerkedünk. Ígyalapul szolgál minden más szakterület ismereteinek az elsajátí-tásához. Például stilisztikát, szövegtant, retorikát vagy akárnyelvtörténetet sem lehet grammatikai kategóriák nélkül ta-nulni.

Amikor a grammatikaoktatás elhanyagolásáról van szó, so-kan hivatkoznak arra, hogy az irodalomanyag nagysága kény-szeríti a tanárokat a nyelvtanórák elhagyására. Pedig az iroda-lom is szoros kapcsolatban van a nyelvvel, az irodalmi mûvekstílushatása a nyelvi megformálásból ered. Hogy ezt meg tud-juk fejteni, nem vonatkoztathatunk el a konkrét nyelvi anyag-tól. Vagyis valójában az irodalmi és a nyelvi nevelés itt szorosanösszefonódik, egyaránt az anyanyelvi nevelés része kell, hogylegyen. A mûelemzésbõl nem hagyható ki a nyelvi elemzés, eh-hez pedig szükség van grammatikai ismeretekre is.

A retorika oktatásában is nagy szerep jut a nyelvtannak.Azt, hogy milyen hatást tudunk beszédünkkel, szóbeli megnyil-vánulásainkkal elérni, hogyan tudunk érvelni az álláspontunkmellett, megfelelõ stílusban és világos gondolatmenetben ad-juk-e elõ a mondandónkat, az elõadásmód mellett elsõsorbana nyelvi anyaggal, annak összeszerkesztésével befolyásolhat-juk.

De a mindennapi nyelvhasználatban is jól jöhetnek a gram-matikai ismeretek. Nem árt, ha tudjuk, hogy egyes kommuni-kációs szituációk sikeres megoldásához, például kérvény vagyakár motivációs levél megírásához milyen nyelvi, nyelvtaniszerkezeteket célszerû használni, illetve melyeket tanácsos el-kerülni, miben térnek el ezek a szövegtípusok az átlagosanhasználtaktól. Egyszerûbben mondva, hogyan fogalmazzunkahhoz, hogy a lehetõ legjobb hatást érjük el. Ehhez is segítsé-get nyújthat a grammatikai tudás. És talán itt érdemes megem-líteni még a helyesírást is, hiszen az említett szituációkbanrossz fényt vethet ránk, ha nem vagyunk tisztában alapvetõszabályokkal, például azzal, hova kell a beadványunkbanvesszõt tenni, vagyis képesek vagyunk-e a mondathatárokatfelismerni.

Az is köztudott, hogy a magyar helyesírás grammatikaimegalapozottságú, tehát ahhoz, hogy jó helyesírók legyünk,szükségesek a grammatikai ismeretek. Különösen a szóelem-zés elve az az alapelv, ami alapján tisztában kell lennünk aszavak alkotórészeinek, a szóelemeknek a helyesírásával. Deaz egybeírás-különírás szabályozása is grammatikai alapokonnyugszik, hiszen legtöbbször alárendelõ és mellérendelõ szó-kapcsolatok helyesírásáról szól. Tudnunk kell például, mik ajelöletlen szókapcsolatok, fel kell ismernünk õket ahhoz, hogyle is tudjuk helyesen írni ezeket a szerkezeteket, és a meg-értésükhöz sem árt, ha rájövünk, milyen típusúak lehetnek.Emellett a korábban már említett írásjelhasználat is gramma-tikai alapokra épül, a vesszõ és a mondatvégi írásjelek meg-felelõ alkalmazása is mondattani ismereteket feltételez.

Ugyanakkor a grammatikatudás az általános mûveltségnekis része. Az anyanyelvhasználat során a nyelvi szerkezetek tu-datos alkalmazása, megfelelõ ismerete mindannyiunk jól felfo-gott érdeke a mindennapi helyzetek megoldásaiban is.

Balogh Judit

Kis magyar grammatikaaz iskolában

Mire jó és miért fontos aklasszikus grammatika?

a grammatikatudásaz általános mûveltség

része


Lapunk 2002. áprilisi számában Timár György, a jelesköltõ, író, mûfordító a magyar sportnyelvrõl közölt ér-dekes, tartalmas cikket. A magyarul csúszókorong névenis emlegetett sportágról a kéziratban ez állt: „[…] az ifjútévériporterek […] következetesen a curling (körling)névvel illetik, azzal a szesszel, hogy ez nemzetközi szó.”

Szerkesztõként megakadt a szemem ezen a számom-ra ismeretlen kifejezésen: azzal a szesszel, hogy… Még azis felötlött bennem, hogy felhívom a szerzõt, és megkér-dezem tõle, mit is jelent ez. De sietni kellett a munkával,ezért nem telefonáltam, hanem kijavítottam erre: azzalaz indokkal. Így is jelent meg (ÉA 2002/2. 9). TimárGyörgy, a nagy tudású, szellemes író nem reklamált mi-atta, meglehet, észre sem vette.

Engem viszont furdalt a lelkiismeret e miatt a szer-kesztõi beavatkozásom miatt, és persze az is foglalkozta-tott, mit jelenthet az inkriminált kifejezés. Elõször – aszerzõ franciás mûveltségének ismeretében – arra tip-peltem, hogy valamilyen, az esprit szót tartalmazófrazémának a tükörfordításával állunk szemben, deilyesmit sem a kétnyelvû szótárakban, sem Bárdosi Vil-mos Szólások, közmondások eredete. Frazeológiai etimo-lógiai szótár címû mûvében nem találtam (sõt levélbeliérdeklõdésemre a szótár szerkesztõje is úgy tájékozta-tott, hogy ilyen állandó szókapcsolatot a franciában nemismer).

Ezzel szemben a magyar értelmezõ szótárakban meg-volt a kifejezés: A magyar nyelv értelmezõ szótára avmilyen szesszel vagy (ritkábban) vminek a szeszévelfrazémát tájnyelvinek minõsíti, és ezeket a köznyelvimegfelelõit adja meg: vminek az ürügyével, vminek az ör-ve, színe alatt. A példák ezek voltak: Valami szesszel majdelvisszük. Azzal a szesszel ment oda, hogy… A szépirodal-mi példa pedig ez: „Az asszony … ürügyet keresvén, va-lami szesszel a szomszéd szobába ment” (Vas Gereben). AMagyar értelmezõ kéziszótár javított kiadása nép (népi-es) stílusminõsítéssel látja el a szókapcsolatot, és – pél-dák nélkül – így értelmezi: vmilyen ürüggyel.

Ennek alapján nyilvánvaló, hogy népies, nyelvjárásiaskifejezéssel van dolgunk. Ezt mutatják a világhálón fel-lelhetõ adatok is. A Magyar Nyelvõr 1873-ban a szeszszónak ezt a jelentését is ismeri: ’ürügy, szín’, és ezzel apéldával szemlélteti: avval a szesszê gyütt (az ê betû a szóvégi l-et magába olvasztó hosszú e hangot jelöli). Az Er-délyi Irodalmi Szemle 1925. évi 3. számában dr. ErdélyiLajos cikke ezeket a tájnyelvi formákat sorakoztatja fel:annak a szeszivel jött, hogy… (Udvarhely megye); avval aszesszel ment oda (Vas megye); avval a szesszé gyütt(Veszprém megye); avval a szösszel mönt (Somogy me-gye); avval a szësszel mëntem ê (Baranya megye). A szeszértelme ezekben is: ’szín, ürügy’. A példák arra vallanak,hogy a szólás országszerte ismeretes volt, és többnyire amegy vagy a jön igével kapcsolódott össze.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának(TESz.) elsõ ilyen adata 1774-bõl való. Az adatotImplom József közölte egy Békés megyei közgyûlésiiratból: „ujj vasas Kocsin, arra 5. Zsák Krumplit tévénannak a szeszével szökött el, hogy aztat Buzáért elcserelli”, vagyis ’annak az ürügyével, azzal az ürüggyel,arra hivatkozva’. Megjegyzendõ, hogy az állítmány eb-ben a mondatban is mozgást jelölõ ige.

Folytassuk a nyomozást a Nagyszótár cédulagyûjte-ményében! Ebben négy olyan példát találtam, amelybena szesz kétségtelenül ’ürügy’ jelentésû: „Rendeltt tanács’szeszével engem’ Bécsbe hítt Maga a Király” (KisfaludyS., 1816); „Elszököl elõlem azzal a szesszel, hogy felke-ressed azt, ki megbecstelenített…” (Makróczy J., 1880);„Én … vissza szöktem azzal a szesszel, hogy valamit itt-hon felejtettem” (Rákosi J., 1884); „a csodaszerû AranyJánost mindenféle szesz és ürügy alatt kezdik kínálgatni”(Kozma A., 1889). Az utolsó, idõben legkésõbbi példá-ban a szesz mellé már odakerül a rokon értelmû ürügy is(mintha enélkül a szerzõ nem érezné egyértelmûnek aszesz szót ebben a jelentésében). További érdekesség,hogy ez az egyetlen olyan példa, amelynek állítmányanem mozgást jelentõ ige.

A 20. századi szépprózában kifejezésünk már csupánstíluselemként, a régies és népies stílushangulat felkelté-sének eszközeként fordul elõ. Gárdonyitól a nagyszótáricédulák ezt a két példát idézik: „A másik bezörgetnehozzá avval a szesszel, hogy levelet hozott” (Bankó);„Vasárnap délután áthívatnám valami szesszel Bokorsógorékho[z]” (Aggyisten, Biri). Móricz Erdélyében ezttalálhatjuk: „Zsuzsanna felállott, és avval a szesszel, hogymeg kell néznie, mi van kint, elment” (A nagy fejede-lem). Dienes András szintén alkalmazza a Rákóczi-kor-ban játszódó, finoman archaizáló stílusú történelmi re-gényében: „bemegy a vele együtt pendülõkkel …Tapolcsányba, azzal a szösszel, hogy a várföldi jobbágyokügyes-bajos dolgát köll megbeszélni” (Farkasles); „át-vinni csellel, szösszel, hamissággal” (uo.). Végül pedigUrbán Ernõ egy 1964-ben megjelent riportjában ugyan-csak népies stíluselemként használja, de ebben a mon-datban a szesszel már inkább ’szándékkal’, mint’ürüggyel’ értelmû: „Ugyanilyen szesszel a mások atyafi-ságát is gyanúba vehetném”.

Honnan ered a szesz szónak ez a sajátos alkalmazása?Üssük fel most a Czuczor–Fogarasi-szótár 5. kötetét, ésabban ezt találjuk: a szesz fõnév elsõ jelentése „ürügy, rá-fogás, melynek híre, színe, neve alatt valami történik.Azon szesszel ment oda, hogy… Egyértelmû vele a nesz, smindkettõnek alapja az sz természeti hang, mennyibenaz ürügy némi suttogó szóval, híreszteléssel nyilatkozik.Ide mutat ezen kifejezés is: álomszesszel tenni valamit,azaz alvóként szunnyogva, szuszogva.”

Czuczor és Fogarasi szótárának ezt a hangszimbolikaiihletésû etimológiáját, amely a szesz és az ürügy össze-függését a suttogás, sziszegés mozzanatában véli megta-lálni, aligha fogadhatjuk el tudományos magyarázat-ként. De nem elégíthet ki teljesen a TESz.-ben olvasha-tó megoldás sem. E szerint az oszmán-török sis ’köd, pá-ra’ szóból eredõ szesz elsõdleges értelme ’gõz, pára, szag’lehetett, s ebbõl fejlõdött ki külsõ hasonlóságon alapulónévátvitellel az ’alkohol’, illetve belsõ hasonlóságon ala-puló névátvitellel a ’szeszély’ és az ’ürügy’ jelentés. Szá-momra azonban ezeknek a fogalmaknak a jelentéstanikapcsolata is meglehetõsen homályosnak tetszik.

Jó lenne tudni, mi a véleménye minderrõl TimárGyörgynek. De már nem hívhatom fel semmilyenszesszel, mert másfél évvel cikkének (megváltoztatottszövegû cikkének) megjelenése után végleg itt hagyottbennünket. De talán majd egy nálam képzettebb etimo-lógus választ ad az itt felvetett (és részben nyitva ha-gyott) kérdésekre.

Kemény Gábor

Azzal a szesszel


Egy gyilkossági bûnügyrõl szóló írásban olvastam, hogya vérnyomok és egyebek alapos vizsgálatával igyekeznekmegtalálni a tettest. A szerzõ a következõket írta: „Az ok-nyomozás ok szórésze a XII. században még gondosság,elõvigyázatosság jelentéssel bírt [magyarán: jelentésevolt], csak 1520-tól jelenti azt, hogy valami történés elõidé-zõje. A nyom szórész szintén XII. századi, ám csak 1585-tõljelent járás után visszamaradó jelet. A nyomoz cselekedeta XVI. században jelent meg Magyarországon. Ekkor azAlföldön terjedt el a nagyállat-lopás. A károsult lóra pat-tanva forró nyomon üldözte a lókötõt. Akkoriban a telepü-léseknek kollektív felelõsségük volt, addig az egész falubûnös volt, míg ki nem adták a nyomot, azaz meg nem mu-tatták, hol hagyta el a nyom a falut, vagy ki nem adták ma-gát a lókötõt.” Hogy van ez pontosan? A XVI. századig ele-ink nem ismerték a „nyo-moz cselekedet”-et, vagy-is a nyomozást valamiután? Van itt valami ki-nyomoznivaló, különösennyelvi vonatkozásban!

A nyomkövetés dolgá-ban Szent László királyII. törvényének 5. cikke-lye intézkedett arról,hogy ha valaki ellopott jó-szága nyomán halad,küldjön követet elõre anyom útján lévõ faluba,nehogy a népek barmai-kat kihajtva eltapossák anyomot, ha mégis ígytesznek, fizetniök kell azelveszett jószágért. Mátyás királyunk Szász Nemzeti Sta-tútuma részletesen foglalkozik a nyomkövetéssel. Az elõ-írások a faluközösséget tették felelõssé, ha a nyomozás elõ-mozdítását vagy a tolvaj kiadását nem tudták vagy nemakarták megcselekedni, ha az okozott kárt nem térítettékmeg. Még a XIX. században is alkalmazták a nyomkövetésés bizonyítás efféle módját.

Nem minden helytálló a nyelvi adatok vonatkozásábansem. Bár az újságcikk adatai a TESz.-nek (A magyar nyelvtörténeti-etimológiai szótárának) használatára vallanak,az okfejtés nem mindenben felel meg a nyelvészet szakmaikövetelményeinek.

Az ok szó ótörök, számos jelentésváltozáson mentkeresztül. Valóban adatolható 1520-ból a GyöngyösiGlosszákból, valóban ’valamely történés elõidézõje’ jelen-tésben. Ebbõl azonban nem következik az, amit a lapbanolvashattam: „csak [!] 1520-tól jelenti azt, hogy valamitörténés elõidézõje”. Ha ugyanis valamely szövegben egyszó (valamilyen jelentésben) elõfordul, az többnyire arrautal, hogy a szöveg írója arra számít, hogy olvasóikorábbról ismerik a szót és annak jelentését is.

„A nyomoz cselekedet a XVI. században jelent meg Ma-gyarországon” – olvastam a továbbiakban. Ez a félszeg fo-galmazás, ha jól értem, azt jelenti, hogy nyomozás mintcselekedet korábban nem volt. Ez nyilvánvaló tévedés, hi-szen a nyomoz ige õsi örökség az ugor vagy még a finnugorkorból. A hajdani ugor népek fõként vadászatból és halá-szatból éltek.

Vadászó eleinknek elõször lakóhelyükrõl távolabbrakellett menniök, hogy elejthessék a zsákmányt. Ez a folya-mat volt a távészás, vagyis távolra menés. Aki epret, gom-bát gyûjt az erdõben, az eprészik, gombászik, a vadászik’vadat gyûjt, megfog, elejt’ szót nem is említve, amelyikugyancsak efféle képzésû ige. Nemcsak az epret, a gombát,az elejtendõ állat nyomát is keresni kellett. A keres ige ahajszolás, a körben való mozgás, járás kifejezésére szol-gált, ilyen módon leltek az állatra vagy talpainak nyomáraa talajon vagy másutt. Más jelek is lehettek, az állatok ürü-lékének állagából azt is tudták (és ma is tudják), mennyiideje jártak ott; egy szõrcsomóból is felismerték a vadat. Aföld felszínébe mélyedõ nyom jól eligazította a távészókat,

merre lopakodjanak vala-mely kisebb-nagyobb tes-tû állat után.

A régi szótárakbanmindennek számos „nyo-ma” van: a Calepinus-szótár (1585) a latinvestigo igét a ’keresöm’, a’nyomozom’ és a ’vadá-szom’ magyar jelentések-kel felelteti meg. Ebbõl ismegfigyelhetõ, hogy a ko-rabeli vadászat módjánakmajdnem minden mozza-nata magának a vadászatitevékenységnek a nevévéválhatott. Bizonyára vol-tak híres, ügyes vadászok,

régi oklevélbõl ismeretes Thauez (olv.: távész) személynévis, viselõje vagy annak felmenõje bizonyára ilyen ember hí-rében állott volt.

A vérnyomokra visszatérve: a megsebzett vad vére abokrokon, füvön, földön szintén nyomként segítette a va-dászókat, akik a kisebb állatokat úgy igyekeztek elejteni,hogy értékes gereznájuk ne sérüljön meg. Kis bunkóban,gömbben végzõdõ nyílvesszõkkel lõtték meg például anyestet, a mókust. A kikészített bõröket fûzfaágra fûzvevitték a vásárba, innen a fûzet ~ füzet szavunk. (Az iskolaifüzet is egymáshoz fûzött papiroslapokból áll.) Természe-tesen a prémes állatok szõrméjével azok tudtak üzletelni,akik elõzõleg „megkeresték” az elejtendõ állatot, innen akereskedõ szavunk. Ez már nem a vadászat folyamatáravonatkozik, hanem az azt követõ tevékenységre. Egy fûzetmókusprém csereértékegység lehetett. A kereskedõ – ami-kor nem cserekereskedelem folyt – pénzhez juthatott,ezért mondja több más nyelvtõl különbözve a magyar má-ig, hogy keresi a pénzt. Sajnos, a fönt említett gyilkos is ezttette számos nyomot hagyva a detektíveknek.

Büky László

Vérnyomok

Tájékoztató az Édes Anyanyelvünk terjesztésérõlLapunkat a postán lehet elõfizetni. Az Anyanyelvápolók Szövetségének (ASZ) tagjai a lapot a tagdíjuk rendezését

követõ második hónaptól kezdve a megadott címükön fóliázott formában megkapják a megjelenés napján. A szer-kesztõség visszamenõlegesen nem tudja biztosítani a lapot. Az ASZ-tagdíjat átutalással kérjük rendezni az OTP-nélvezetett 11705008-20132015 számú bankszámlán. A tagdíj 2000, illetve 1500 Ft/év (tanuló, nyugdíjas). Belépési nyi-latkozat letölthetõ a honlapunkról (www.anyanyelvapolo.hu). A beérkezett tagfelvételi kérelemrõl az elnökség kéthónapon belül dönt, a tagság azonban csak a tagdíjfizetéssel együtt válik érvényessé, és csak addig tart, ameddig atagdíjat fizetik. A tagsággal, tagdíjfizetéssel, lapterjesztéssel kapcsolatos ügyekben az ASZ irodavezetõje és az ÉAszerkesztõségi titkára illetékes. Elérhetõségei: [email protected] és 1053 Bp., Károlyi u. 16.


Jó néhány évtizeddel ezelõtt azt a közhelyet tanítottákaz angolórákon, hogy Britanniában a társalgás legkedvel-tebb témája, mondhatni adu ásza az idõjárás. Bármilyenhelyzetben elõfordul: beszélgetés kezdeményezéseként,kapcsolatfelvétel gyanánt, a hallgatás megtörése végettvagy tájékoztatás céljából. Ha másban nem is, ebben azértigyekszünk utolérni a szigetországiakat, köszönhetõen azegyre változékonyabb idõjárásnak, melynek aggasztó meg-nyilvánulásait szûkebb és tágabb környezetünkben egy-aránt tapasztaljuk. A meteorológia már nálunk is szintemindennapi témává vált a szélsõséges – vagy mai szóhasz-nálattal: extrém – jelenségek megszaporodása miatt.

Az idõjárás-jelentések mind tartalmilag, mind nyelvilegsokat változtak az utóbbi évtizedekben. Bevezetésül álljonitt egy jellegzetes példa a múltból:

1960. október 22. A Meteorológiai Intézet jelenti. Várha-tó idõjárás szombat estig: Nyugaton már felszakadozó fel-hõzet. Kevesebb helyen esõ. Mérsékelt, idõnként élénkebbdélkeleti, déli, késõbb nyugatira forduló szél. Várható leg-magasabb hõmérséklet 11–14 fok között.

Lényegre törekvõ, tömör megfogalmazás, igei állítmánynélküli hiányos mondatok, egyszerû, áttekinthetõ mon-datszerkezet, valamint egyszerû, köznyelvi szóhasználat –ezek a fõbb jellemzõi az idézett szövegnek. A napilapok aMeteorológiai Intézet (késõbb az Országos MeteorológiaiSzolgálat) központi jelentéseit közölték, és az 1980-as éve-kig ennek a szövegtípusnak ilyen volt a normája, bármi-lyen évet vagy lapszámot nézünk is meg a könyvtárbanvagy az interneten. Idõvel változatosabb lett a megfogal-mazás, ahogy azt következõ idézetünk mutatja:

1994. október 15. Legyõzi a nap a ködöt. Ma még csen-des, kora õszi idõ lesz. Reggel sok helyütt pára, köd üli mega tájat, délelõttre viszont többnyire feloszlik, és több órárakisüt a nap. Esõ nem várható. A csúcshõmérséklet 16–21, atartósabban ködös helyeken 10–15 fok körül alakul. A kö-vetkezõ három napban egy tõlünk északra haladó hideg-front hatására hûvösebbre fordul az idõ, erõsen megnövek-szik a felhõzet, záport, zivatart hozva magával.

A szöveg elevenségét egyfelõl a névszóinál dinamiku-sabb igei állítmányok, másfelõl a képszerû, metaforikuskifejezések adják. A jelenhez érkezve újabb sajátosságra fi-gyelhetünk fel, ez pedig a szakkifejezéseknek a korábbiak-hoz képest gyakoribb használata:

2017. szeptember 28. Napos, szûrt napsütéses és zárt ré-tegfelhõzetû területek, idõszakok egyaránt lehetnek, délen,délnyugaton várható a legtöbb felhõ. Csapadék nem való-színû. A keleties szél helyenként megélénkül. A legalacso-nyabb éjszakai hõmérséklet 6 és 12, a legmagasabb nappalihõmérséklet 15 és 21 fok között alakul.

Idézetünkben a zárt rétegfelhõzet szaknyelvi elemnekminõsíthetõ. A különbözõ televíziós csatornákon láthatórészletes idõjárás-jelentésekben sokkal inkább szembetû-nõ ez a jelenség, érdemes tehát áttekinteni: mi mindenneltalálkozik ezekben az alapos magyarázatokban az egysze-rû tévénézõ.

Az összefoglaló jelentésû csapadék szót a mindennapitársalgásban nem használjuk, helyette (a fölérendeltnemfogalom helyett) az alárendelt fajfogalommal élünk:esõ, hó, ónos esõ (a népnyelvben ólmos esõ is) és jégesõ. Aszakszövegekben elõfordul a fagyott esõ, a hódara és a jég-dara is. A tudományos nyelv pontosan elkülöníti õket azelõzõektõl, és egzakt meghatározással szolgál: az ónos esõa levegõben még folyékony halmazállapotú, és csak a föld-re hullva, annak fagypont alatti hõmérséklete miatt fagymeg. Ezzel szemben a fagyott esõ a földre érkezése elõtt

nem sokkal válik szilárd halmazállapotúvá. A dara 5 milli-méternél kisebb átmérõjû hó- vagy jégdarabokból áll. A félmilliméternél kisebb átmérõjû esõcseppek esetében pedigszitálásról beszélünk.

A zápor és a zivatar különbsége nem igényel különösebbmagyarázatot, hiszen mindkettõnek a jelentéstartalma anépnyelvben is, a köznyelvben is egyértelmû. Tovább ár-nyalja a képet a zivatarlánc: egymás utáni zivatarok soro-zata, amely a radarképen valóban láncszerû módon jelenikmeg. Azért is érdemes elkülöníteni a puszta zivatartól,mert a viharos szél és a jelentõs csapadék nagyobb károkatokozhat.

A viharokról szóló meteorológusi beszámolókban egyretöbb szakszóval találkozik a nagyközönség. A Kárpát-me-dencében is mind gyakoribbak a pusztító, számunkra szo-katlan idõjárási jelenségek. Azt már megtanultuk, hogy alegveszélyesebb az „egyszerû” zivatarcellából kialakulószupercella. A forgószél korábban sem volt ismeretlen tér-ségünkben, de a szupercellákhoz kötõdve ma már a torná-dóhoz hasonló légköri tevékenységrõl is látunk filmtudósí-tásokat. Ilyen például a tuba, amelynek szemléletes ma-gyar neve is van: felhõtölcsér. Ez nem ér le a talajig, de hamégis eléri a földfelszínt vagy a vizet, és kifejti a szívóhatá-sát, akkor trombának hívják.

A külsõ szemlélõ számára tornádónak látszik egy hozzáhasonló, de enyhébb jelenség, a légzuhatag. Ez hirtelen,váratlanul keletkezõ leáramlás, amely pár perces pusztítószélvihart okoz. Járhat esõvel, de elõfordul csapadék nél-kül is. A szélnyírás a szél sebességének és irányának hirte-len megváltozása, különösen a repülõgépekre veszélyes(„szélnyírásba került a gép”).

Közismert fogalom az idõjárási front: különbözõ tulaj-donságú légtömegek határát jelöli, elõoldalát a frontál zó-na kifejezéssel illetik. Nemcsak hideg- és melegfrontot kü-lönböztetünk meg, létezik stacionárius front is, amelyrendkívül lassan mozog. Gyorsan haladó front eseténfrontbetörésrõl beszél a meteorológiai szaknyelv. Sokathallunk a ciklonokról és az anticiklonokról is, de a trópusidepresszió fogalma már nem közérthetõ, a szûkebb szak-mai szókészlet (a nómenklatúra) része. 2017 nyarán a Ka-rib-tenger térségében kialakult hurrikánok kapcsán talál-kozhattunk vele: „A trópusi depresszió elhagyta Houstontérségét.” A depresszió meteorológiai jelentése nem közis-mert, ezért egyszerûbb megfogalmazással lehetett volnaélni: trópusi ciklon.

Folytassuk kevésbé veszélyes idõjárási helyzetekkel!Szemléletes, képszerû szaknyelvi alakulat a hidegcsepp,amely a frontnál kisebb területet érint, és nyáron záporo-kat, zivatarokat hoz. Ugyancsak metaforikus megnevezésa hidegpárna. Nagyobb medencékben, így a Kárpát-me-dencében több napon át nem mozdul, hosszabb ideig meg-marad a hideg, párás, ködös idõ, és csak a magasabb hegy-csúcsok emelkednek ki belõle.

A szakemberek szigorú szabályok alapján határoznakmeg olyan egyszerûnek látszó jelenséget is, mint amilyen afelhõsödés mértéke. A köznyelvben rokon értelmû megfe-lelõként használjuk a felhõtlen és a derült jelzõket, ésugyanezt találjuk különbözõ értelmezõ és szinonima-szótárainkban. A meteorológia azonban különbséget tesza kettõ között: a felhõtlen égbolton egyáltalán nincs felhõ,még foszlány sem, a derült szót viszont a 12% alatti felhõ-zöttségre alkalmazzák. A további fokozatok: gyengén, kö-zepesen és erõsen felhõs ég – mindegyik ugyancsak pontosarányszámokkal meghatározva –, a sor végén pedig a bo-rult jelzõ áll, amely a teljesen zárt felhõtakarót jelenti.

Példáink arról tanúskodnak, hogy a részletesebb, ár-nyaltabb idõjárás-jelentésekben egyre több szaknyelvielem jelenik meg, és válik a mindennapi kommunikáció, aköznyelv részévé.

Zimányi Árpád

Az idõjárás-jelentéseknyelvezetérõl


A nyelv, amikor bizonyos hímnemût jelentõ szavak nõ-nemû megfelelõit is megteremti, a társadalmi változáso-kat követi. Ez az igény a grammatikai nemmel rendelkezõnyelvekben jóval természetesebb és érthetõbb, mint pl. amagyarban, ahol – grammatikai nemek hiányában – aprobléma másként vetõdik fel.

Az ilyen típusú szavak között mindenekelõtt a foglalko-zásneveknek nõkre vonatkoztatása vet fel számos nyelviproblémát. Olasz nyelvterületen néhány évtizeddel ezelõttmég meglehetõsen kevés olyan foglalkozás volt, amelyetnõk is ellát(hat)tak. Idõközben újabb és újabb, férfiakra ésnõkre egyaránt vonatkozó foglalkozások keletkeztek, szin-te mozgalommá vált a foglal-kozásnevek nõiesítése, tehátszükséges volt megtalálni anembeli megkülönböztetésmódját: pl. az eredendõenhímnemû, foglalkozást jelen-tõ fõnevek nõnemû végzõdé-seket vettek fel, vagy egyébmorfológiai jegyekkel (pl.névelõkkel, összetételi elõ-vagy utótagokkal, jelzõi elõ-tagokkal) különböztettékmeg a nemeket. A nõi foglal-kozásnevek létrehozásábanegyre gyakoribbá vált a don-na ’asszony’ lexéma alkal-mazása a hímnemû formákelõtt, pl. il medico ’orvos’ ~la donna medico, il barbiere’férfi fodrász’ ~ la donnabarbiere ’fodrásznõ’, il giurista ’jogász’ ~ la donnagiurista ’jogásznõ’, il poliziotto ’rendõr’ ~ la donnapoliziotto ’rendõrnõ’.

Az angol fõnevek többsége érzéketlen a nem kifejezésé-re, ezért az angolban különösen sok példát találunk közösnemû szavakra a foglalkozást jelentõ fõnevek csoportjá-ban is, pl. artist ’mûvész(nõ)’, boss ’fõnök(asszony)’, cook’szakács(nõ)’, driver ’sofõr(nõ)’, doctor ’doktor(nõ), poet’költõ(nõ)’, professor ’professzor(asszony)’, servant ’szol-gáló(lány)’, student ’diák(lány)’, teacher ’tanár(nõ)’, writer’író(nõ)’. A gendernyelvészeti szakirodalom ezeket a „kö-zös nemû”, ám elsõsorban férfiakra vonatkozó lexémákata társadalmi diszkrimináció rejtett (nyelvbe kódolt) for-májának tekinti, ezért az efféle szóhasználat elfogadhatat-lanságát hangsúlyozza. Ha a közös nemû fõnevek eseténvalamiért mégiscsak fontos a nem hangsúlyozása az angol-ban, akkor a male ~ woman/lady jelzõi elõtagokkal alkot-hatunk szókapcsolatokat, pl. doctor ’orvos’ ~ womandoctor ’orvosnõ’, driver ’sofõr’ ~ lady driver ’sofõrnõ’,nurse ’kórházi nõvér’ ~ male nurse ’férfi betegápoló’, il-letve a man ~ woman/girl összetételi utótagokkal hozha-tunk létre nemre utaló összetett szavakat, pl. policeman’rendõr’ ~ policewoman ’rendõrnõ’, chairman ’elnök’ ~chairwoman ’elnökasszony’, bachelor ’nõtlen férfi, aggle-gény’ ~ bachelor-girl ’önálló fiatal nõ’.

Ha a magyarban a biológiai nem jelölve van a foglalko-zást jelentõ szavakon, az feltehetõleg jóval nagyobb infor-mációértékkel bír, mint pl. az indoeurópai nyelvekben. Akatonanõ, vadásznõ, halásznõ, hegesztõnõ, akadémi-kusnõ (nõt jelentõ) lexémáknak elsõsorban a férfiakkalvaló szembenállás hangsúlyozása esetén van létjogosultsá-guk. Ha a biológiai nem mint információtartalom nem re-leváns, akkor a magyarban a „nemsemleges” (unisex)

megnevezések használatosak, pl. az igazgató, a tanár, azorvos vonatkozhat férfira és nõre egyaránt. Pszicho-lingvisztikai kutatások eredményei azonban a magyarbanis arra mutatnak rá, hogy az ún. nemsemlegesség csak fik-ció, ezek a foglalkozásnevek ugyanis általában nem refe-rálnak egyértelmûen mindkét nemre. A magas presztízsûfoglalkozások nyelvi jelölõi – pl. igazgató, ügyvéd, képvise-lõ – elsõsorban férfiakra, az alacsony presztízsûek pedig –pl. elárusító, kiszolgáló, ápoló – inkább nõkre vonatkoz-nak. Az angolhoz hasonlóan a magyarban is rendelkezésreállnak olyan lexémák, amelyek fontos szemantikai tartal-ma a nemi meghatározás, pl. néni, bácsi, asszony (pl. tanárnéni, szomszéd bácsi, dékán asszony). Összetett szavak-ban elsõsorban a -nõ utótag utal a nõt jelentõ foglalkozá-sokra, társadalmi státusokra, pl. tanárnõ, doktornõ, szí-nésznõ, igazgatónõ, fõnöknõ.

A magyar foglalkozásnevek között akad néhány kire-kesztõ megnevezés is. Ezeket egyrészt nõ- elõ- vagy utóta-

gú összetett szavak jelölik,minden bizonnyal azért,mert e foglalkozások végzõi,munkakörök betöltõi ereden-dõen és hosszú idõn keresz-tül kizárólagosan nõk voltak,pl. óvónõ, védõnõ, szülésznõ,gépírónõ, varrónõ, (kórházi)nõvér. Manapság férfiak isbetölthetik ezeket a munka-köröket, de nembeli megkü-lönböztetésükre, megnevezé-sükre egyelõre nem születettmegnyugtató megoldás: óvó-nõ ~ óvóbácsi (?), nõvér ~férfi betegápoló / Sanyi nõvér/ tökös nõvér (az utóbbi dur-ván bizalmas[kodó]). A kony-halány, kofa, háziasszony,mosónõ, takarítónõ (ala-

csony társadalmi presztízsûnek tekintett) nõi foglalkozástjelölõ lexémáknak szintén nincs férfira referáló megfelelõ-jük. Másrészt van néhány hasonló módon diszkrimináló,férfi munkavállalóra utaló foglalkozásnév is, pl. államfér-fi, honatya (a sajtónyelvben olykor feltûnik a tréfás hangu-latú államnõ, honanya is, de ezek természetesen nem old-ják meg a terminológiai problémát).

A feminista nyelvkritika szorgalmazza a nemileg semle-ges foglalkozásnevek kialakítását a nemekre vonatkozónegatív konnotáció elkerülése végett. Angol nyelvterüle-ten a hátrányos nemi megkülönböztetést többé-kevésbé si-került felszámolni (pl. az álláshirdetésekben), amit a kö-vetkezõ, nemileg semleges foglalkozásnevek mutatnak:chairperson < chairman ’elnök’, cameraperson < camera-man ’operatõr’, firefighter < fireman ’tûzoltó’, mailcarrier < mailman ’postás’. A magyarban hasonló törek-vés eredményeként született meg pl. a szexmunkás ’a szex-iparban dolgozó nõ és férfi’, az óvodapedagógus ’óvodáskorú gyerekek nevelésére képesített nõ vagy férfi’ vagy abetegápoló ’a betegeket hivatásszerûen gondozó nõ és férfi’(nemsemleges) lexéma. Egy nagyáruház a következõ,nemsemlegességre törekvõ hirdetést tette közzé néhánynapilapban: Férfi-nõi takarító kollégákat keresünk azon-nali kezdéssel. A diszkrimináció elkerülése végett a hirde-tés szövege verbálisan mindkét nemet jelöli (a szimmetri-kusan alkalmazott férfi és nõi jelzõi elõtagok arra utalnak,hogy a meghirdetett állásra nemtõl függetlenül bárki pá-lyázhat), ám a hirdetés szövegének nyomatékosítására hi-vatott illusztráció mégis diszkriminál: egy bájos nõi arcotábrázol, igazolva, hogy a hátrányos nemi megkülönbözte-tést – minden igyekezet ellenére – még mindig nem sike-rült teljességgel felszámolni.

H. Varga Márta

Nyelvi diszkriminációa foglalkozásnevekben


A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása (2015) – a11. kiadás (1984) megfelelõ részletét átvéve – tömören ésvilágosan ismerteti azokat a tudnivalókat, amelyek azösszetett mondatot záró írásjelre vonatkoznak. A melléren-delõ összetett mondatok végére az utolsó tagmondat fajtájá-nak megfelelõ írásjelet kell tenni; az alárendelõ összetettmondatok végére pedig olyat, amilyet a fõmondat kíván. „Amellékmondatnak megfelelõ írásjellel is zárható az olyanmondatszerkezet – olvashatjuk még a szabályzatban –,amelynek (akár el is hagyható) fõmondata csupán mellékestájékoztatást tartalmaz, vagy csak a figyelem felkeltéséreszolgál: Kérdem, olyan nagy hibát követtem el? Javasolom,ne üsse bele az orrát! A mondatzáró írásjelet olyankor is amellékmondathoz igazíthatjuk, amikor az voltaképpen idé-zet: Hiába mondtam neki, hogy nem szabad bejönni!” –Kissé más módon megközelítve, de lényegében ugyanígyszabályozta a mondatzáró írásjel használatát már a 10. ki-adás (1954) is. Messzebbre most nem tekintek vissza, nohaa mai és a közelmúltbeli szabályozásnak az elõzményei kö-zött bizonyára akadnának érdekességek.

Akiket bõvebben érdekel az összetett mondat végére ke-rülõ írásjel ügye, azoknak figyelmébe ajánlom az Osiris Ki-adó helyesírási kézikönyvének részletesebb, jól áttekinthe-tõ rendszert és kitûnõ példákat tartalmazó fejezetét (2004:318–322). Hangsúlyozom azonban, hogy az írásjelválasz-tásban maga a szabályzat is teljesen megfelelõ kalauz.

Tapasztalatom szerint a logikus és érthetõen megfogal-mazott szabályok ellenére is van olyan mondattípus, amely-nek az írásjelezését elég sokan elvétik. Ez az úgynevezettfüggõ kérdés.

Függõ kérdésrõl akkor beszélünk, ha a kérdés nem önál-ló, egyszerû mondat, hanem alárendelõ összetett mondat-ban, méghozzá alárendelt tagmondatként, azaz mellékmon-datként áll. Példának ezt a kérdést választottam: Mikor mésznyaralni? Mivel ez önálló kérdés, természetesen kérdõjeletkíván. Szerepeltethetjük azonban függõ kérdésként, mel-lékmondatként is, mindenféle fõmondatnak alárendelve.Lehet tehát kijelentõ fõmondatnak a mellékmondata: Temég nem mondtad meg, mikor mész nyaralni.; felkiáltó fõ-mondaté: De jó végre tudni, mikor mész nyaralni!; óhajtóé:Bárcsak tudnám, mikor mész nyaralni!; felszólítóé: Áruld elvégre, mikor mész nyaralni!; kérdõé: Tudod-e már, mikormész nyaralni? A példasorból az is látható, hogy az össze-tett mondatot záró írásjel mindenütt a fõmondat fajtájáhozigazodik, nem pedig ahhoz, hogy a mellékmondat kérdõ tar-talmú.

Természetesen nem lehet baj az írásjellel akkor, ha a fõ-mondat maga is kérdõ mondat: a „kérdõ fõmondat + függõkérdés” mondatképlet csakis kérdõjelet írhat elõ, másranem is gondolna senki. Ha azonban a fõmondat más fajtájú,akkor már hiba a függõ kérdés sugallatának engedve hasz-nált kérdõjel. Nem az olyan írásjelhasználatra gondolok itt,amely a szépirodalomban felbukkanó, sajátos, stíluseszköz-ként alkalmazott idézésmódoknak (szabad függõ beszéd,kapcsolt egyenes beszéd) a tartozéka, hanem mindennapiesetekre, stilisztikai érvvel nem indokolható, valódi tévesz-tésekre. Ennek nem mond ellent, hogy példáim egy része re-gényfordításokból való: biztos vagyok abban, hogy bennüka kérdõjel nem stíluseszköz, hanem írásjelhasználati hiba.Példáim másik része pedig egészen más mûfajból, sakk-

könyvekbõl való. Lehetséges, hogy a hibát nem mindig afordító vagy szerzõ követte el, hanem olykor talán egy-egybuzgó, de az írásjelhasználati szabályt rosszul ismerõ kiadóimunkatárs csempészte a kérdõjelet a szövegbe.

Legtöbbször olyan esetekre figyeltem fel, amelyekben akijelentõ fõmondat kívánta pont helyébe tolakodott a kérdõ-jel a függõ kérdés csábítása miatt. Elõször Agatha Christie-regények fordításaiból való adatokat idézek az ezredfordulótájáról (a kiadások legalábbis akkoriak): „Az én problémámaz, hogy [a hamis útlevél ügyét] el kell-e mondanom a rend-õrségnek?” (Gyilkosság a diákszállóban, 1994); „A szóbanforgó tanácskozáson azt kellett eldönteni, tájékoztassák-evagy sem a névtelen levelekrõl a sajtó útján a nyilvánossá-got?” (Az ABC-gyilkosságok, 2000); „Annyira biztosnaklátszott ebben [Beryl], hogy a felügyelõ nem firtatta tovább.Inkább az iránt érdeklõdött, milyen volt elõzõ szombatonChristow viselkedése?” (Hétvégi gyilkosság, 1994). Talál-koztam ilyen tévesztéssel a Harry Potter fordításában is, no-ha ott kivételesnek mondható: „Fel nem foghatta [Harry],miért csak most jutott eszébe Sirius?” (a negyedik részbõl,2002).

Sakk-könyvek olvasása közben gyakrabban került elémeffajta hiba. Közülük egyet idézek az 1970-es évek végérõl,egyet pedig a Magyar sakktörténet 1996-ban kiadott negye-dik kötetébõl: „A vezéráldozat egész biztosan korrekt. Ilye-neket sokszor nem lehet végigkiszámítani, de a nagy sakko-zók ösztönösen megérzik,hogy jó-e vagy sem?” (1979);„Kifogásolta [Székely Jenõ]azt is, hogy a mesterkérdéskörül dúl a vita, de nincs meghatározva, hogy a megoldásraki jogosult?” (1996).

A most idézett kötetbõl olyan példám is van, amelyben afõmondat nem kijelentõ, hanem felszólító. A függõ kérdésutáni kérdõjel természetesen ekkor is hiba: „Döntsenek azegyes tagszövetségek maguk, hogy azon [ti. a münchenisakkolimpián] részt vesznek-e?” (1996).

A kérdõjel használatával (túl a szabályszegésen) az a baj,hogy olyan benyomást kelt, mintha a fõmondatbeli állításvolna kérdéses. Lássunk erre még egy példát a már idézett,1979-es sakk-könyvbõl: „A nézõközönség sokszor nem értimeg, hogy min gondolkodnak oly sokat a megnyitásban anagymesterek?” Úgy tûnik, mintha arra kérdezne rá az író,érti-e a közönség a nagymesterek töprengésének okát, hol-ott természetesen nem errõl van szó, hiszen a szerzõ biztosabban, hogy a nagyközönség az okot nem ismeri.

A függõ kérdés utáni írásjelrõl szólva a Nyelvmûvelõ ké-zikönyv I. kötetében (1980) Tompa József csak a szabálytismerteti, nem utalva arra, hogy a hibás írásjelhasználat agyakorlatban egyáltalán nem ritka. (Pedig már akkor semvolt az.)

Nem gondolom, hogy ebbõl a szempontból a sakk-köny-vek rosszabbak az ismeretterjesztõ, illetve szaknyelvi szö-vegek átlagánál. Az sem valószínû, hogy ma kevesebbszerfordul elõ efféle hiba, mint néhány évtizeddel ezelõtt.

Mint a bevezetõben írtam, magával a szabályozássalnincs baj. Úgy látszik azonban, hogy az oktatás nem tudato-sítja eléggé az írásjelhasználat logikai és grammatikai alap-jait. Ezen jó volna változtatni, természetesen nem csupán amost tárgyalt esetet illetõen. Az iskolából már kilépett nem-zedékek írásjelhasználati hibáit pedig a körültekintõ és kö-vetkezetes szerkesztõi, lektori munka szûrhetné ki.

Horváth László

Mitõl függ afüggõ kérdés írásjele?

az oktatás nemtudatosítja eléggéaz írásjelhasználat

alapjait


Akármennyit „arénáztak” eddig a nõi egyenjogúságról, SzécsiNoémi szépíró szerint az egyenlõség korszaka még várat magára.Az októberben megjelent Egyformák vagytok címû jelenkori törté-nelmi regénye kapcsán arról mesélt, férfiterepen nehéz érvénye-sülni, és õt zavarják a „szebbik nem” meg a hasonló fáradt eufe-mizmusok.

– Új regénye Egyformák vagytok címmel, a Magvetõ gondo-zásában október elején került a boltokba. A regény annak aBárdy családnak a történetét viszi tovább, amelyet a Nyugha-tatlanok és a Gondolatolvasó címû korábbi munkáiban írt meg.Nehéz egy trilógián keresztül pátyolgatni a karaktereit?

– Nehéz, épp ezért igyekeztem sajátos mó-don összekapcsolni a részeket, és mindig más-hogyan megközelíteni a fõszereplõket. Bizo-nyos módon lebontani a legelején felépítettstruktúrát.

– Több helyen nyilatkozta azt, hogy mun-kája jelenkori történelmi regény. Mit értsenezen a laikus olvasó?

– Leginkább azt, hogy a korszellemet akar-tam rögzíteni, olyan elemeket kiemelni (példáula terror jelenléte, kormányellenesség, egyeskulturális tendenciák, a feminizmus harmadikhulláma, külföldön munkát vállaló kelet-euró-paiak), amelyek a korunkat jellemzik. Ugyan-akkor a hétköznapi életre az elmúlt húsz évbenhatást gyakorolt események is megvillannak, decsak jelzésszerûen, úgy, ahogyan a mindenna-pokban jelen van az, ami késõbb történelemméválik.

– A Kommunista Monte Cristo címû,2006-os regényében tágan értelmezi a történelmi tisztelet kife-jezését, az elõzõ század sorsfordító eseményeit ironikusan ésszarkasztikusan kezeli. Mennyire megengedõ az Egyformákvagytok esetében a kanonizált vagy éppen arra váró mérföld-kövekkel?

– Arról már hallottam, hogy a tényeket tisztelni illik, de „a tör-ténelem tiszteletének” fogalmáról csak most értesülök, tehát eddigezzel regényíróként nem is foglalkoztam. Mindig is úgy tudtam,hogy nem az érettségi tételek elõadása vagy eddig ismeretlen rész-letek feltárása a feladatom, hanem a történelem saját értelmezé-sem szerinti megelevenítése, értelmezése. Ebben a tekintetbenmegfeleltem a magamnak támasztott követelményeknek.

– „Az Egyformák vagytokban vállaltam a kockázatot: kicsia távolság köztem és a hõseim között” – mondta a VasárnapiHíreknek adott interjújában. Mire fel a korábbinál szorosabbkapcsolat önmaga és hõsei között?

– Az anyagtól való távolságtartás után tanulságos volt kipró-bálni a történelmi kutatás nélküli, napi tapasztalatokra támaszkodóírást.

– Miként alkotta meg a különbözõ nõi szólamokat, hogyantette megjelenésében, nyelvezetében hitelessé az egyes alako-kat?

– Nekem aztán fogalmam sincs, hogy mennyire hiteles Elza ésEm, a regényem két fõszereplõje, akik dialógusaikkal, monológja-ikkal a hátukon viszik a cselekményt. Sok mindenben egyformák,másban viszont nagyon is különböznek. De egyvalamiben biztosvagyok: a legjobb tudásom szerint alkottam meg õket.

– Számtalanszor hangot adott annak a vélekedésének, hogynõként hátrányban érzi magát férfi társaival szemben. Újság-vagy szépírói tevékenységére vonatkoztatva mivel érzékeltet-ték, hogy hátrányból indul, amiért a szebbik nem képviselõje?

– Ha nem is számtalanszor, de többször tettem utalást erre, ésúgy érzem, akárhányan akármennyit arénáztunk errõl, még mindignem volt elég. Elég pitiáner lenne egyesével sorolni a sérelmeket,

de a Könyvesblogon az irodalomban tevékenykedõ nõktõl a közel-múltban megjelent nagyobb „gyûjtés” azt mutatja, hogy ugyan-azok a tendenciák érvényesülnek: a külsejüket hozzák összefüg-gésbe a teljesítményükkel, férfiterepeken nem veszik õket komo-lyan, vagy ha dicsérik õket, azt mondják, már-már olyan jók, minta férfiak. Fontos azonban megjegyezni, hogy változó korbanélünk, a helyzet már az öt évvel ezelõttihez képest is más.

– A nõket érõ diszkriminációt tetten éri a nyelvben is?– A magyar nyelvtan nem olyan szexista, mint a szláv vagy la-

tin nyelvek, ahol szigorú nemi felosztás mûködik. A magyar alkal-mas egészen nemsemleges megfogalmazásokra – akárcsak a finn,egy másik finnugor nyelv, amit beszélek. Az már más téma, hogybizonyos pejoratív kifejezések mégis inkább „nõnemûek”. Más-részt nagy dilemma tárgya például az írónõ kifejezés, sokszor megis kérdezik tõlem, zavar-e, ha így neveznek, nem szeretnék-e in-kább író lenni.

– Milyennek látja a mai magyar közbeszédet, amelyet so-kan kritizálnak?

– Ha a trágárságra céloz, azzal szembenmegengedõ vagyok, amennyiben stílusértékevan: érzelmi nyomatékot mutat, jellemez vala-kit, szellemes megfogalmazásban szerepel.Õszintén szólva, sokkal jobban zavarnak azolyan fáradt eufemizmusok, mint a szebbiknem, mint egy jól elhelyezett nyelvi durvaság.Egymás személyeskedõ minõsítgetése viszontnem nyelvi kérdés.

– Géra Eleonóra történész-levéltárossalközösen írt mûvelõdéstörténeti könyvüknek,A budapesti úrinõ magánéletének másodikkötete novemberben került a boltokba. Mi-ért érdekesek a budapesti úrinõk magán-ügyei az 1914–1930-as idõszakban?

– A több ezres kiadást háromszor nyomtákújra, sikeres kötet volt, így belevágtunk, hogyfolytassuk, mert a következõ idõszak is nagyonérdekfeszítõ. Érdekes az elsõ világháború okoz-ta deklasszálódás, az általános és kényszerû

munkába állás, a nõk egyetemi tanulmányait is érintõ numerusclausus, a lakások méretének változása, a technika bevonulása aháztartásokba, a cselédek státusának változása, a sztárkultusz ha-tása a kultúrafogyasztásra.

– Európai országokhoz képest milyen deficittel rendelkezika magyar történetírás a nõtörténet megírását tekintve?

– Deficit, hogy nincs a genderkutatásnak saját tanszéke vagyintézete, mint más országokban, bár most már mûködik egy nõtör-téneti kutatócsoport az ELTE-n. Én a legtöbbször azzal a problé-mával szembesülök, hogy rá kell jönnöm arra, sok fontos pályaké-pet nem rajzoltak fel, sok anyag hever parlagon, feldolgozatlanul.Egyébként a nõtörténeten belül leginkább a nõk irodalmi, mûvé-szeti tevékenysége van feltárva. A legnehézkesebb az alsóbb osz-tályok lányainak-asszonyainak életét kutatni.

– Van értelme külön tárgyalni nõ-, illetve férfitörténetet?

– Addig van, amíg az alapértelmezett történelem a férfiak cse-lekedeteit jelenti. Ha ez már nem így lesz, értelmetlenné válik fér-fi- és nõtörténelem szétválasztása. A lemaradt, elhanyagolt terüle-tet túlkompenzálással kell felhozni, és akkor nem kell többé különtárgyalni a kettõt.

– Tóth Orsolya a Jelenkorban megjelent kritikájában kifo-gásolja, hogy az elsõ kötetben kevés a forrás, hivatkozás, né-hány probléma pedig leegyszerûsítve szerepel benne. Tudomá-nyosabb, pontosabb lesz a folytatás?

– A könyvkiadás elmúlt éveinek tapasztalata azt mutatja, hogyaz olvasók nagyon kíváncsiak a „hozzáférhetõ” ismeretterjesztõkönyvekre. Egyébként félreértés a klasszikus tudományosságotszámon kérni attól a kötettõl, amelyben kifejezetten arra töreked-tünk, hogy elsõsorban ne tudományos források, hanem eddig kö-zöletlen vagy közölt naplók, levelezések, emlékezések, esetlegirodalmi mûvek vagy újságcikkek alapján jelenítsük meg a korsza-kot, jórészt a korabeli nõk hangján. Ez most sem lesz másképpen,így el kell kedvetlenítenem a másban reménykedõket.

„A magyar nyelvtan nemolyan szexista…”

Szécsi Noémit kérdezi Mészáros Márton

Fotó: Szilágyi Lenke


– Nyíregyházán tartottál elõadást Ratkó Józsefrõl, s akkor szó-ba került, hogy Ratkó határozottan és sarkosan állást foglalt a ko-rabeli magyar nyelvhasználatról. Az ezt jellemzõ szóképei mellettkülönösen ez a gondolata ragadott meg: „nem grammatikai nyelv-romlás van, hanem erkölcsi nyelvromlás”.

– Ratkó a korabeli hatalom nyelvromlásáról, sõt egyenesen anyelvet eredeti funkcióiból kiforgató nyelv-manipulálásáról, foly-tonos nyelvi szemfényvesztésérõl, trükközésérõl beszél. Megíté-lése szerint a Kádár-korban regnáló hatalom nyelve a nép mellett –azzal együtt – az anyanyelvet is csapdahelyzetbe vezeti, mert azigazságot elfedõ és a hazugságot demonst-ráló szerepekbe kényszeríti. Ez pedig, fe-lülrõl uraltan, áthatja szinte a teljes nemze-ti-nyelvi kommunikációt, akképpen, hogy afélrebeszélõ hatalom nemcsak a hétközna-pok, hanem a mûvészet nyelvét is torzulá-sokba taszítja vagy lappangásba vonja. Ha-zudozásra, a valóság és az igazság leplezé-sére szólítja (a hatalmat kiszolgáló íróknyelve), vagy pedig (az ellenzéki írók ese-tében) a rejtjeles beszédhez (allegorikus,alluzív, elvontan metaforikus nyelv) vezeti.Ebben fõ segítsége (a „tilt, tûr, támogat”programjának mezébe bújtatott) cenzúra,illetve az a leplezetlen hatalmi szándék,hogy az igazság a két, új társadalmat akarógondolati-történeti pillérrõl (1956-ról ésaz egypártrendszerrõl) egyszerûen nemmondható ki. Az 1989-ben, mindössze öt-venhárom éves korában elhunyt Ratkó ez-zel a nyilatkozatokban, versekben, prózai munkákban alaposan le-írt gondolatkörével Közép-Európában, Magyarországon, az Istenháta mögötti Nagykállóban, évtizedekkel elébe ment a hatalminyelv természetét elemzõ és leleplezõ késõbbi nyelvészeti felis-meréseknek is. A költõi „nyelvromlás” okát valójában nem agrammatikai fogyatékosságokban, hanem a morális, végsõ soronmagatartási válságban látja. A „penészes” szavak, a „kimarjult”nyelv képei nem elsõsorban a nyelvi, hanem azon át az erkölcsi vi-selkedésre vonatkoznak.

– Meglepõdve hallottam elõadásodban, hogy Ratkó József1986-ban újból lefordította az Antigonét. S hogy ezt az újrafordí-tást máig sehol sem mutatták be.

– Az 1980-as évek elején Ratkó olyan erõvel fordult a számáraúj mûnem, a dráma kísérletéhez, hogy létrehozta élete elsõ ésazonnal nagy sikert arató (Szép Ernõ-díjban és Az Év Könyve ju-talomban részesülõ) drámai mûvét, a Segítsd a királyt! címû alko-tást (1983–84). Ezt az Antigoné új magyarra ültetése s a Kreón cí-mû (mintegy az Antigoné „elõjátékaként” megírt) drámakísérletkövette (1986). Az ötvenes évek vége, majd a hatvanas évek elejehalálszagú politikai atmoszférája: a rettegés-elvû világ s a lénye-gében a Ratkó-drámák születésének koráig nyúló nemzeti szeren-csétlenség teszik abszurdot súroló félelmességében is hitelessétöbbek között, hogy Szophoklész magyarul eddig jobbára így is-mert, híres mondata: „Sok van mi csodálatos, / de az embernélnincs semmi csodálatosabb” (Trencsényi-Waldapfel Imre fordítá-sa), avagy: „Sok nagyszerû van a világon, de semmi sem nagysze-rûbb az embernél” (Szabó Árpád fordítása), Ratkó átültetésében

így hangzik: „Sok szörnyû csodafajzat van, / s köztük az ember alegszörnyebb.” Az Antigoné-fordítást és a Kreón címû egyfelvo-násost Ratkó tervei szerint Oidipusz gyermekei címen, egyszerre,egymás után játszották volna. Az összevont elõadás azonban soha-sem jött létre. Az Antigonénak született ugyan néhány diákelõadá-sa a költõ lakóhelye közelében, de országos bemutatóra máig nemkerült sor.

– Néhány irodalmár, köztük a nemrég elhunyt Antall István di-cséretesen ápolta Ratkó József emlékét. De vajon a méltó helyénvan-e Ratkó József?

– A költõi életmû ismerete és az irodalomtörténeti feldolgozott-ság tekintetében Ratkó József jó helyen van a nemzeti irodalmi tu-datban. A költõ halála utáni évtizedekben megszakítatlanul folyttovább életmûve értékeinek irodalomtörténeti birtokba vétele és újkönyveinek kiadása is (Ratkó József összes mûvei. I. Versek, 2000,II. Drámák, 2002, III. Próza, 2014). Ratkó József életrajzátBabosi László nemrégiben a mûvek születését és az életrajzi ele-meket összekapcsoló remek kifejtésben Költõ a diktatúrában.Ratkó József életrajza címen írta meg. Magam a Ratkó József címûmonográfiával igyekeztem tudatosítani a költõ és drámaíró értéke-

it. Az Antigoné-átültetés sorsáról már be-széltem. A Segítsd a királyt! címû drámátpedig – Bíró Zoltánt idézve – ajánlom aszínházak figyelmébe: „Mintha a Bánk bánkelne új életre …, talán több lírával, keve-sebb cselekménnyel.” Ratkó Szent Ist-ván-drámájának és Antigoné-fordításánakelõadása ezért mindenképpen a magyarszínházi kultúra nyeresége volna.

– 2015-tõl egy vonzó küllemû, egy-egytémához kapcsolódó sok-sok képet és tanul-mányt közreadó újság szerkesztõje vagy: ezaz Irodalmi Magazin. Kérlek, mutasd be alapot!

– Az Irodalmi Magazint négy évvel ez-elõtt néhány fiatalember „találta fel”, és aztkell mondanom, hogy ez a gondolat, majd akivitelezése is telitalálat volt. Én 2015-benkapcsolódtam be Oláh János kérésére amunkába. A lap az irodalom iránt érdeklõ-

dõ, magyar nyelven olvasni tudó embereknek szól, korosztálytólfüggetlenül, akik tudományos és dokumentatív megalapozottságúinformációkat, értelmezéseket és sok új összefüggést, ismeretet isszeretnének megtudni az adott témáról: egyetlen jelentõs szerzõ-rõl, egy-egy irodalmi korszakról, egy-egy magyar tájegység vagynépcsoport irodalmáról. Így születtek meg Illyés után a Krúdyt,Zrínyi Miklóst, Kölcsey Ferencet, Móriczot, Tamási Áront, NagyLászlót, az elsõ világháborúba kényszerített magyar írók munkáit,a Balatonnak és környékének, majd a GULAG történelmi borzal-mának az irodalmát bemutató számok, legutóbb pedig a Székely-föld irodalmát az olvasók elé táró összegzések. Jelenleg már az ol-vasók kezébe került a két Székelyföld-szám, ezt követi az 500 évesreformációnak a magyar irodalmi kultúrára, nyelvre tett hatásátbemutató szám, majd pedig az Arany János életmûvét összegzõ ki-advány. 2018 fõbb témái: Cseh Tamás, az egyenruhába bújt vagykényszerített magyar költõk, Jókai Anna és Ady Endre.

– 2017-tõl a Magyar Napló fõszerkesztõje is vagy – milyenirányba igyekszel majd kormányozni a lapot?

– A Magyar Napló folyóirat 1989-ben született, címe szerint isa magyar társadalom, kultúra, történelem és mûvészet folyamatai-nak intenzív irodalmi értelmezésére, „naplószerûen” is dokumen-tatív és nyílt feltárására. A teljes magyarság, vagyis a határokon túlélõ magyar nemzet életének és kultúrájának folytonos figyelése isebbõl az igénybõl fakadt. A lap struktúrája, alapvetõ szemléletiirányai is ettõl az induló évtõl kezdve alakultak ki, s hozták létre afolyóirat jelenlegi, leginkább Oláh János fõszerkesztõségének kö-szönhetõ arculatát. Most a fiatalok szemszögének megjelenítéséttartom legsürgetõbb kötelezettségünknek, ezzel együtt az elméletimunkába is több fiatal szakember bevonását tervezem. S ha már azÉdes Anyanyelvünknek nyilatkozom, azt is el kell mondanom,hogy szívesen látnék több, a mai magyar nyelv és beszéd állapotá-val, a határon túli magyarok nyelvi helyzetével vagy akár a nyelv-járások jövõjével foglalkozó igényes cikket a lapunkban.

„Sok szörnyû csodafajzat van, /

s köztük az ember a legszörnyebb”

A hatalmi nyelv természete

Jánosi Zoltánt kérdezi Balázs Géza

Névjegy. Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörté-nész, egyetemi tanár, 2007 és 2015 között a Nyíregyházi Fõ-iskola rektora, 2016-tól az Irodalmi Magazin, 2017-tõl aMagyar Napló fõszerkesztõje.


Ha mérges az ember, elõfordul, hogy kisebb-na-gyobb szitokszó, esetleg káromkodás is elhagyja aszáját. Ez utóbbi természetesen nem vall jó ízlésre, aválasztékos stílus nem is él vele. A Magyar értelmezõkéziszótárban (ÉKsz.2) a kutyafáját személyjeles éstárgyragos fõnévként szerepel enyhe szitokszónakminõsítve. Például: Azt a kutyafáját.

De mi az a kutyafa? – tehetjük fel a kérdést. Erreaz Új magyar tájszótárban öt jelentést találunk. Azöt jelentés közül az elsõ: a szövõszék hátsó hengeré-nek végére húzott, középen lyukas farúd, amelyneksegítségével a fonalat a szövõszékre tekerik. A többijelentésre az említett szótár négy növényt nevezmeg: Lycium (ördögcérna), kutyabenge, bodza, ko-csányos tölgy.

Minderrõl azért szóltam, mert nemrégiben olvas-tam egy interjút, amelyben az interjú alanya azt ál-lítja, hogy kutyafának a törökök (muszlimok) Jézuskeresztjét nevezik. Idézek a szövegbõl: „nem fogad-ják el Jézus kereszthalálát és feltámadását, illetve is-tenségét sem. Krisztus keresztjét a törökök kutyafá-

nak hívták, innen származik a mondás, »a kutyafá-ját!« is.”

Ez utóbbit, hogy tudniillik a kutyafáját Krisztuskeresztjének gúnyos elnevezésébõl származik, meg-kérdõjelezem. A kutyafáját „enyhe szitokszó“-hozhasonló az istenfáját is. Az istenfa szintén növény. AzÉKsz.2 szerint „cserjeszerû, sárga fészkes virágzatú,citromra emlékeztetõ illatú temetõi dísznövény”. Azistenfáját „káromkodás, harag, megütközés vagycsodálkozás kifejezésére” szolgál.

Lehetséges, hogy az említett két szitokszó egyikesincs összefüggésben a növénynevekkel. Valószí-nûbbnek tartom, hogy a fáját utótag egy trágár szó(’hím állat vagy férfi nemi szerve’) helyett használa-tos. Így szalonképesebbnek tûnik a szitkozódás (ká-romkodás).

Ezt igazolja az Etimológiai szótár (fõszerkesztõ:Zaicz Gábor) kutyaszorító szócikke is. (Erre egyéb-ként Holczer József nyelvtársam hívta fel a figyel-mem, amiért ezúton mondok neki köszönetet.)

Természetesen nem zárom ki a muszlimok kutya-fa elnevezését, csupán a magyar szitokszó (káromko-dás) és a törökök szóhasználata közötti összefüggésttartom kétségesnek.

Dóra Zoltán

Azt a kutyafáját

A hozzánk az olaszból érkezett intarzia szó elsõdlegesenegyes bútorok fa-, fém-, illetve gyöngyház-berakását, -betététjelenti. Az elnevezést – bár nálunk való meglétére már jóvalkorábbról is lehetnek adalékaink – nagyjából a 20. század elejeóta használjuk egy bizonyos szórakoztató nyelvi (sõt a TolcsvaiNagy-féle Idegen szavak szótára szerint: irodalmi!) játék meg-jelölésére. A legrövidebb, egyben legtalálóbb definíciót – „El-rejtõzött nevek, szavak” – a játékmesternek is kitûnõ közis-mert nyelvészünknek, Grétsy Lászlónak köszönhetjük. Fél év-tizede megjelent Nyelvi játékaink nagykönyve címû testes kö-tetében csaknem húsz oldalt szentelt e játéktípusnak: történetikipillantással, tematikai csoportosítással, bõséges példatárral,játéklehetõségek felvillantásával.

Az említett könyv legtöbb példája arra utal, hogy igazábólegy-egy elrejtett név – legyen az tulajdonnév, közszó, elvont fo-galom stb. – valamely szó, szószerkezet vagy mondat belsejé-ben fordul elõ. Tehát elõtte is, utána is áll legalább egy-két vagyakár több betû. Például az emelõdaru magában foglalja az Elõdutónevet. A kengu . . . . . la kedves állata – olvassuk, és a pontokszáma alapján egy ötbetûs pénz a megfejtés. Nos, kiegészülve a„kenguru Bella” szavak találkozásával a rubel jön ki. És márnem is csodálkozunk ezek után Karinthy Frigyesnek, az ugyan-csak utolérhetetlen tréfa- és játékgyártónak önjósló sziporká-ján: Magát egy égi kar inti: frigye sikerülni fog. Megjegyezzük akönyv szerzõjének nyomán: „Karinthy intarzianevébõl hiány-zik a h, az y-t pedig i helyettesíti.” Azaz: „A megfelelés nem tö-kéletes.”

Ez utóbbi megállapításhoz tenném hozzá a következõt. Ér-zésem szerint – ha a beszédbeli kiejtés oldaláról nézzük – na-gyon is megállja a helyét! El tudom képzelni, hogy Karinthy eszellemes intarziamondatot hamarabb mondhatta ki, mintsemírásban rögzítette volna. Kicsit tudományoskodva hadd jegyez-zem meg, hogy én erre megalkottam a fonetikai intarzia fogal-mát. Máris megtoldom egy nagyon is idevágó, természetesenmagam gyártotta példával. A nagy francia filozófus (és nem ismellesleg: gúnyolódó) Voltaire-rõl mindenki tudja, hogy nevé-

nek [volter] a helyes vagy legalábbis megközelítõ ejtése. Hamármost a vezetéknevet beágyazom egy szerkezetbe, akkor ki-derül, hogy saját karakterének intarziafoglalatát köszönthet-jük benne. Milyen is volt ez a Voltaire? Hát: frivol termé-szetû…

Ugyancsak megalkottam a laza vagy tolerált intarzia fogal-mát. Föntebb az intarzia elsõdleges elõfordulásaként a belsõ-temeltem ki. Ám egyre inkább tapasztalom – fõként a Pontozójóvoltából –, hogy nemegyszer engedményt tesznek a rejtvény-alkotók, ugyanis nemcsak szigorúan a mindkét oldalról betûk-kel elhatárolt beágyazottság érvényesül. A 2016. évi 5. szám-ban például így vezették fel az egyik rejtvényt: „1. Rejtõzködõtestrészek. A meghatározásokra adott mindegyik helyes válaszelején, közepén vagy végén egy testrész bújik meg intarziasze-rûen.” A tizenöt pontból álló feladványban tíz esetben valóbanszó belseji volt a megoldás. Viszont szókezdõ betûvel az élentartalmazta a borda szót a bordal, a fül testrésznevet meg a fül-ke, s a szó legutolsó betûjéig kihatott a Doboka boka, a kepe epeés az achát hát intarziája. Persze ezért nem szándékozom meg-róni a rejtvény készítõjét vagy a szerkesztõt, mivel már eleveutaltak az intarzia fogalmának ilyen jellegû módosulására.

Intarzia dolgában meg kell még említenem azt a nyelvi játé-kot, amelyet a magam terminusalkotásával szétszórt intarzianévvel illetnék. Mesélik, hogy amikor az 1980-as években kez-dett begyûrûzni az akkoriban felbukkant szörnyû betegség híreés rövidítéses neve, valaki többé nem vette föl azt a trikóját,amelyre az ADIDAS volt írva. Mert az ADIDAS, bizony, ma-gában rejti az AIDS betûit (függetlenül attól, hogy nagyjából„écc”-nek ejtjük)…

Viszonylag könnyedebb nyelvi témáról lévén szó, nemhagyhatom ki az „amikor a hóhért akasztják” poénját. Teljespolgári nevemmel, sajnos, nincs olyan könnyû dolgom, mintKarinthy Frigyesnek az övével. Az imént említett szétszórt in-tarziával oldhatom csak meg valahogy ekképpen (és egyben fo-netikai intarziát hozva létre, hiszen a cz z-jét mellõzöm): Mármegint hol a ceruzám? Jó lesz, ha zsebre fogom tenni…Könnyebb viszont megalkotni az intarzia intarziáját, csak egyArzénnek keresztelt kisfiú kell hozzá, akinek van egy kisegyüt-tese. És akkor hogyan indul a koncert? Beint Arzi a pálcájával!

Holczer József

Intarzia


A címben feltett kérdés nem olyan bizarr, mint amilyennekaz elsõ pillantásra tûnhet. A hazai médiában ugyanis rendsze-resen olvashatunk, hallhatunk gulágokról, Gulágokról, sõtGULÁG-okról is. (Még egy alapítvány is létezik Magyarorszá-gon, amely nevében az utóbbi formát használja.) Hogy kis vagynagy kezdõbetûvel, esetleg csupa nagybetûvel írjuk ezt a szót,továbbá, hogy kitegyük vagy ne tegyük ki az a-ra az ékezetet, azvitatható, de legalább nem félrevezetõ.

Eredendõen egy orosz mozaikszóval állunk szemben.Glavnoje upravlenyije lagerej i meszt zakljucsenyija (a Bünte-tés-végrehajtási Táborok és Telepek Fõhatósága), rövidítve:Gulag vagy GULAG (ÃÓËÀÃ, illetve írják oroszul ÃÓËàã-nakis). Ez volt a neve a Szovjetunióban a belügyminisztérium alátartozó, rettegett fõcsoportfõnökségnek, amelynek szibériai,kazahsztáni, komiföldi büntetõtáboraiban akár évtizedeket istölthettek – a tényleges bûnözõk mellett – hamis politikai vá-dak alapján ártatlanul elítélt szovjet és külföldi állampolgárok.Ezért írhatjuk magyarul csupa nagybetûvel is, hiszen mozaik-szó. Az orosz tulajdonnevek átírásakor – néhány kivétellel(Sztálin, Bászov stb.) – nem használunk ékezetet. De mivel aGulág/Gulag nálunk is közfogalommá vált, immár a magyarnyelvben meghonosodott szónak tekinthetjük, ezért, úgy vé-lem, az ékezettel való írása is elfogadható.

Az értelemzavaró baj nem ezzel, hanem a többes számmalvan. Tudniillik, aki gulágokról ír, beszél, az nyilvánvalóan úgygondolja, hogy nemcsak egy, hanem több, sok Gulag/Gulág/GULÁG létezett, vagyis ez a szó számára a láger szinonimája.A Gulágot átvitt értelemben elsõ ízben Alekszandr Szolzse-nyicin, az író, maga is volt Gulág-fogoly, használta A Gulág-szigetvilág (Àðõèïåëàã Ãóëàã) címében. Csakhogy az általa fo-galommá emelt Gulág éppen arra volt utalás, hogy tulajdon-képpen az egész Szovjetunió egyetlen hatalmas büntetõtábor.(Ezért is félreértés a mû elsõ magyar, hozzáteszem: kalózki-adásának címe: A Gulág-szigetcsoport. Egy szigetcsoportugyanis egy, jóllehet számos szigetbõl álló, a térképen mégis

körülhatárolható egység, míg a Gulág szigetvilág maga azegész Szovjetunió, amelyben szerteszét mûködnek büntetõte-lepek.) Következésképpen a Gulag/Gulág/GULÁG szó hasz-nálata többes számban félreértésen, a Szolzsenyicin nyománaz egész világon elterjedt fogalom félreértelmezésén alapul.

Egyébként még azon is el lehet vitatkozni, hogy a magyarnyelvben melyik a helyes helyhatározói rag: a Gulágra vagy aGulágba „utalták be” az elítélteket, hogy azok a Gulágbanvagy a Gulágon szenvedtek-e? (Szerintem – szigetvilágról lé-vén szó – a -ban, -ben a megfelelõ.) De semmiképpen nem agulágokban vagy a gulágokon.

És hogy még a témánál maradjunk: nemegyszer találkozha-tunk azzal a formulával, hogy valakit a Gulágba számûztek. Ezpontatlan, sõt téves állítás. Meg kell ugyanis különböztet-nünk két fogalmat. A számûz(et)és az kényszerlakhely-kijelölés.Vagyis arra ítélnek valakit, hogy nem lakhat tovább addigi la-kóhelyén, hanem csak egy, a hatóságok által kijelölt körzetben,városban, faluban, netán szigeten. Ilyen volt például Napóleonesetében Szent Ilona, IV. Károly számára Madeira szigete. Aszovjet hatóságoknak gyanús, de bírósági eljárás alá nem vontszemélyek nem lakhattak Moszkvában, Leningrádban és másnagyvárosokban, illetve azok 100 kilométer sugarú körzeté-ben, hanem pontosan kijelölték a lakóhelyüket, mondjuk, Szi-bériában, ahol rendõri felügyelet alatt, de „szabadon” élhet-tek. (Megjegyzem, ezt az intézkedési formát a cári Ohranátólvették át.)

A Gulág az fegyintézet (büntetõtábor) volt, méghozzá kény-szermunkával súlyosbítva. (Ez is az 1917 elõtti katorga hagyo-mányának folytatása.) Oda nem számûzték, hanem rácsos ab-lakú vagonban szállították a foglyokat.

A szovjet minta Rákosi-féle átvétele nyomán nálunk léte-zett kitelepítés (kijelölt kötelezõ lakóhellyel, például egy alföldifaluban) – szibériátlan kis országunkban ez felelt meg a szám-ûzetésnek –, és voltak a recski meg egyéb büntetõtáborok ke-gyetlen kényszermunkával. Ez utóbbiak tekinthetõk a magyarGulágnak.

Kulcsár István

Hány Gulág volt?

Régen a térképek szerkesztõi az egyszerû, burkolat nélküliutakat nemes egyszerûséggel földutaknak nevezték. Az utazó atérkép alapján pontosan tudhatta, mire számítson, ha ilyen út-ra térni kerekedett kedve. Ám újabban, néhány évtizede egymásik elnevezés bukkant fel néhány térkép jelkulcsában, neve-zetesen a talajút. De ilyen szó, ilyen elnevezés a legjobb tudo-másom szerint nincs sem anyanyelvünk szótárában, sem a min-dennapi közbeszédben! Ha egy tanyasi bácsikát megkérdezek,hogyan jutok el a közeli faluba, azt válaszolja: mehet egyene-sen, de csak földúton. Ha „csináltúton” akar, akkor kerülnikell. A földút elnevezés tehát nagyon megfelelt mind a régi tér-képészeknek Lázár deáktól Mikoviny Sámuelen át Kogu-towicz Manóig, mind a fentebb említett tanyasi bácsikának.Mindenki tudta, mirõl van szó. Miért érzik most úgy egyes tér-képészek, hogy át kell térniük egy új elnevezésre?

Minden szakmának joga van a saját szakmai zsargonja ki-alakítására. Szép példáit láthatjuk ennek a mezõ- és erdõgaz-dálkodásban, bányászatban, kohászatban, az építõiparban,ahogyan az új eljárások, eszközök rendre megkapják a jól kife-jezõ magyar nevüket. A számítástechnikában most lehetünk atanúi magyar kifejezések, elnevezések kialakulásának. A jól el-talált szakmai zsargon lehetõvé teszi, hogy tevékenységüket anem szakmai közönség is megismerheti.

E hosszas bevezetõ után már bizonyára sejti a kedves olva-só, hogy mi a bajom a talajút elnevezéssel. Az ugyanis semmi új

információt nem hordoz a jól bevált földúthoz képest, sõt, téve-désbe is ejti az olvasót.

Ismeretes, földnek nevezzük a sziklák mállásából keletke-zett, többé-kevésbé laza kõzetet. Ám ezt még korántsem lehettermõföldnek, azaz talajnak nevezni. Hogy termõfölddé vál-jék, ahhoz még sok mindennek kell történnie. Tartalmazniakell a bomló növényi alkatrészekbõl álló humuszt, a növényiélethez szükséges ásványokat, elemeket, vegyületeket, vala-mint a növényi és állati élõlényeket, a mikroszkopikus méretû-ektõl egészen az ürgékig.

Azt más ágazatok is megtehetnék, hogy a föld helyett az„elõkelõbben” (?) hangzó talaj elnevezést használják. A föld-mûves mondhatná magát talajmûvesnek, az agrártárca lehetnetalajmûvelésügyi minisztérium, a földszintes ház lakója nevez-hetné talajszintesnek a szerény hajlékát, amíg egy vulkánkitö-rést követõ „talajrengés” romba nem döntené. Az árbóc-kosárban figyelõ matróz ezután nem „föld!”, hanem „talaj!” ki-áltással jelezné, hogy a viszontagságos hajóút a végéhez köze-ledik. A metró igazi magyaros neve pedig „talajalatti” lehetne.

A közúti jelzõtáblák mutatják az elágazásokat, a távolságo-kat, valamint azt is, ha valamely elágazó út csak földút. Az len-ne ám a világ csodája, ha ugyanezt az utat másként nevezné atérképezõje, mint a fenntartója.

Javaslom tehát, hogy a talajt hagyjuk meg a mezõ- és erdõ-gazdálkodás színterének, a közlekedõk pedig – tartva a régimondást: járt utat a járatlanért el ne hagyj – bátran róják a kilo-métereket a régi, jól bevált földutakon.

Reményfy Lászlóerdõmérnök

Földút = talajút?


Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvûségi Ku-tatóközpontja (http://mta-tkk.hu/) az elmúlt húsz év egyéni éscsoportos kutatásainak bázisán jött létre 2008-ban, kiemeltenkezelve a nyelvi sokszínûséget, a nyelvi kisebbségeket, a nyelvi-leg hátrányos helyzetû csoportokat, valamint a nem egyenlõhozzáférés nyelvi aspektusait.

Helyzetfeltáró elemzéseink e területen is megerõsítik aközoktatás tartalmi és módszertani megújításának, a nyelvikérdések minden tantárgyra és tudásszerzõ tevékenységre ki-terjedõ átfogó kezelésének szükségességét. E megújuláshoza NyelvEsély: Nyelvileg tudatos iskola, kétnyelvû siketoktatásés a nyelv által kiaknázható tudás innovatív módszereinek,eszközeinek fejlesztése címû, 2016 szeptemberében indult pro-jektum az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja tá-mogatott munkálataként kíván hozzájárulni. A kutatók és ta-nárok szoros együttmûködésére épülõ NyelvEsély Szakmód-szertani Kutatócsoport fontos célja a nyelvtudás és a nyelvvelkapcsolatos tudás erõsítése, a nyelvi és nyelvhasználati válto-zatosságra, illetve annak befolyásoló tényezõire vonatkozó né-zetek feltárása, valamint a tudásszerzés és tanulás differenciáltfolyamatában a nyelvi vonatkozások kutatása az oktatás és ta-nulás különféle színterein.

Az iskolába érkezõ gyermekek nyelvi forrásai, otthonrólhozott nyelvi tudása változatos. Az elvárttól eltérõ, ám funkci-onálisan ugyanolyan értékû kompetenciájukat az iskola rend-szerint nem használja ki, sõt az alacsony státusú közösségek(elsõsorban a cigány tanulók) esetében gyakran meg is bélyeg-zi. Természetesnek kellene tekinteni a diákok otthoni nyelviközegének, magukkal hozott kompetenciáinak megismerésétés a különbségek nem problémaként, hanem lehetõségkénttörténõ kezelését. Fontos célunk egy olyan, a használati válto-zatosság elõzetes feltárására épülõ szemlélet és módszertan ki-alakítása és követése, amely (bevonva a legújabb tudományosismereteket és a szorosabban vett nyelvészet mellett más terü-letek eredményeit is) a 21. század digitális és információs tech-nológiáinak köszönhetõen tantárgyakon átívelõ segítséget tudnyújtani a különféle formális vagy informális tanulói közössé-gek számára. A tanulás segítésének e módjai és megújult mód-szerei – különösen a nyelvhasználatra vonatkozóan – kiemel-kedõen fontosak az olyan hátrányos helyzetû csoportok eseté-ben, mint a siketek, ahol a (vizuális) nyelvi hozzáférés, a két-nyelvû oktatás nemcsak az iskolai sikeresség, hanem a gyerme-kek általános, kognitív és szociális fejlõdését tekintve is meg-határozó. A siketek elsõdleges nyelvüket, a magyar jelnyelvetugyanis hosszú idõn át csak korlátozott mértékben használhat-ták, sõt a siketeket tanító iskolákban a jelnyelv egyáltalán nemvagy csak minimális mértékben jelenhetett meg, az oktatásszinte kizárólag az auditív-verbális/orális módszerre épült, sjobbára arra épül ma is (http://mta-tkk.hu/jelesely/).

A különbözõ regiszterekhez történõ hozzáférés, a különbö-zõ kommunikációs színtereken való jártasság azonban nemvagy nem csak kisebbségi kérdés, de összefüggésben áll a csalá-dok és tanulók szociális, gazdasági helyzetével is.

Négy év alatt megvalósítandó kutatásunk egyik fõ célja en-nek megfelelõen a nyelvileg tudatos iskola szemléletmódjánakkialakítása és erõsítése s ehhez további kutatások végzése, va-lamint az eredményekre épülõ módszertani eljárások és tartal-mak kidolgozása. Ez jelenti egyrészt a nyelvvel kapcsolatos,

nyelvrõl való tudás és nyelvtudás (ezen belül különösen a pro-jektben kritikailag újraértelmezett anyanyelvi, második nyelvi,idegen nyelvi, metanyelvi és a nyelvhasználati változatosságravonatkozó tudás) fontosságának és szerepének kiemelését azoktatás, tanulás és megismerés különféle folyamataiban, vala-mint a nyelvre, nyelvi tudásra és nyelvhasználatra vonatkozóismereteken alapuló, azokat hasznosító tudományos eredmé-nyek és módszertani megoldások feltárását és hozzáférhetõvétételét az oktatás és tanulás sikerességének növeléséhez.

Mindez egyrészt elõfeltétele a siketek kétnyelvû oktatásimodelljének, másrészt a gyermekek eltérõ nyelvi erõforrásairaépítve bármely oktatási intézmény számára segítséget nyújthataz intézménybe járó gyermekek hatékony elsõ és másodiknyelvi oktatásához. Kutatómunkánk másik közvetlen célja a si-ket gyermekek eltérõ családi szocializációs hátterét és nyelviforrásait szem elõtt tartó kétnyelvû (jelnyelvi-magyar nyelvi)siketoktatási modell tartalmi és módszertani kidolgozása,amely lehetõvé teszi e gyermekek esélyegyenlõségét a kogni-tív, szociális és iskolai fejlõdésben; célunk e kidolgozott mód-szertan bevezetése és kipróbálása egy modellintézményben.Ehhez tervezzük siketekre kidolgozott mérési módszerek, va-lamint az új módszertani szemlélettel egyezõ oktatási segéd-anyagok kidolgozását vagy továbbfejlesztését, melyek siket éshalló diákok számára egyaránt hasznosak lehetnek (így pl. jel-nyelvi tanulói szótár, a közoktatás szakszókincsét feldolgozóoktatási fogalomtár, vizuális olvasást segítõ és e-learning anya-gok, új tanórai mérõrendszer).

További kiemelt célunk ezen oktatási segédanyagok bevo-nására és a nyelvileg tudatos szemléletre építve a kétnyelvû ci-gány gyermekek oktatását segítõ kétnyelvû anyagok és a hát-rányból esélyt teremtõ komplex módszertanok szakmai kidol-gozása, valamint a nyelvi erõforrások kiaknázását és a nyelvikompetenciákat támogató oktatási módszerek alkalmazása ésfejlesztése a mainstream (egynyelvû magyar gyermekeket ok-tató) iskolák számára is.

A NyelvEsély kutatócsoport legfontosabb mûködési pillé-rei közé tartozik a multidiszciplináris, elméleti és gyakorlati tu-dást építõ szakmai tanulói közösség létrehozása, az érintette-ket is partnerként kezelõ kölcsönös bevonódás. Ily módon azáltalános célokon túl kiemelt feladatunk e tanulói közösségtagjainak, a különösen is érintett siket és cigány résztvevõk ál-tal maguknak a csoportoknak a megerõsítése az önálló kuta-tásban, képzésben, ismeretszerzésben, társadalmi mobilitásiesélyeik növelésében, alárendeltségük megszüntetésében.

Az eddig bevont partneriskolák igen változatos hálózatotalkotnak, egyaránt van közöttük budapesti, illetve vidéki, siketgyermekeket nevelõ intézmény, nemzetiségi óvoda és iskola,de a nyelvoktatás szempontjából átlagosnak tekinthetõ intéz-mény is. A nemzetközi jó gyakorlatok meghonosítása érdeké-ben a kutatócsoport finnországi szakemberrel és intézménnyelis együttmûködik. Alapelvünk, hogy érdemi változás csak azegyes szereplõi csoportok bevonásával, partnerségben, a taná-rok kompetenciáira és a helyi tudásra is maximálisan építvetörténhet.

Egy olyan online felületet is kialakítunk, amely a korai két-nyelvûségtõl a szövegértésen át az idegennyelv-tanulásig válto-zatos témákban kívánja hitelesen közvetíteni a tudományoskutatás legfontosabb mai eredményeit, elõsegítve egyúttal azegymás közötti tudásmegosztást is diákok, szülõk és tanárokszámára. A TAN-NYELV-TÁR platform tehát együttmûködé-si lehetõséget is biztosít az oktatás valamennyi szereplõjének adiákoktól a szakemberekig. Így az eredmények bárki számáraelérhetõk és a gyakorlatban alkalmazhatók lesznek.

Az érdeklõdõk a NyelvEsély híreirõl, eseményeirõl és ered-ményeirõl a projekt honlapján tájékozódhatnak (http://mta-tkk.hu/nyelvesely/).

Bartha Csilla

A szerzõ az intézet Pszicho-, Neuro- és SzociolingvisztikaiOsztálya Többnyelvûségi Kutatóközpontjának tud. tanácsadó-ja, a NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport vezetõje.

A Nyelvtudományi Intézetmûhelyeibõl

NyelvEsély:nyelvileg tudatos iskolákaz esélyteremtõ oktatás

szolgálatában


Olvasóim akár szentségtörõnek, kegyeletsértõnek is érezhetikcikkem címét, de ha belegondolnak, máris világos, hogy csak kép-zeletbeli találkozásokról lehet szó. Költõnk 1919 januárjában el-hunyt, én pedig csak jó egy évtizeddel halála után láttam meg anapvilágot. Mégis ezt a címet választottam, mert ezen a mostaniévfordulón – 1877. november 22-én született – néhány olyan ese-ményt, tényt elevenítek fel, amelyek elé nem illik pl. az olyan cím,hogy Emlékeim Ady Endrérõl. Ezek nem egyszerûen emlékek;többek annál, mivel valamilyen kapcsolatot, kötõdést is érzékel-tetnek, legalábbis szándékom szerint.

Kezdem azzal, hogy Adyval valóközelebbi megismerkedésem nemolyan volt, mint egy más költõ vagy írómegismerése az iskolai magyarórá-kon. Én az ötvenes évek elején azELTE magyar nyelv és irodalom sza-kos hallgatójaként Bóka László pro-fesszortól kaptam el az Ady-imádatot,ugyanis õ abban az idõben tudóskéntfõleg éppen Adyval foglalkozott.1955-ben könyve is jelent meg köl-tõnkrõl „Ady Endre élete és mûvei.Bevezetés az Ady-kérdésbe” címmel.Nem csoda, hogy ihletett elõadásainyomán az ihlet rám is átragadt. Azok-ban az években váltam Ady rabjává.Szerencsémre nekem a szeminárium-vezetõm is Bóka volt. Szemináriumainnemegyszer egyetlen hallgató olvastafel valamilyen tanulmányát, s a hallga-tók Bóka vezetésével azt azon nyom-ban meg is vitatták. Az én szemináriu-mi elõadásom Ady verseinek szerkesztési, szerkezeti sajátosságai-val foglalkozott. A felolvasása majdnem egy órát tartott. Bókamindvégig feszülten figyelt, majd elõször õ szólalt meg. Aztmondta, ezt a dolgozatot nem itt érdemes megbeszélni, hanem azegész írói társadalom elõtt, annak bevonásával. Az ülésen (szintemindig) jelen levõ egyik tanársegédjét máris utasította, hogy ta-nulmányom szövegét juttassa el lektorálás végett Horváth János-hoz, a kornak legjelentõsebb, szinte ikonikus irodalomprofesszo-rához, valamint Hexendorf Edit ifjú nyelvészhez, aki Pais Dezsõnyelvészprofesszor holdudvarához tartozott. A két lektori jelentéspár hét múlva meg is érkezett (alapjában mindkettõ pozitív volt), stanulmányom Ady versmondatai címmel még annak az évnek anyarán napvilágot is látott egy nagy tekintélyû szakfolyóiratban(Irodalomtörténet, 1954., 3: 302–19). Még hallgató voltam, ami-kor megjelent. Ráadásul, bár nyelvésznek készültem, ez, tehát egyirodalomtörténeti munka lett az elsõ tudományos értekezésem.Ennek immár 63 éve…

De más virtuális találkozásaim is voltak Ady Endrével. Életé-nek Diósyné Brüll Adéllal való kapcsolata idejébõl csupán azt azapróságot említem meg, hogy – lévén a különféle nyelvi játékok-nak már ifjúként is nagy kedvelõje – rajongója, bámulója voltam aLédához írt levelekben található megszólításoknak, szenvedélyessoroknak (Egyetlenem; Jóságom; Szent Asszonyom; Maga általvagyok valaki, ha vagyok; Új életre váltott engem, Adél; stb.), s aremek palindromnévért külön csodáltam. Ezzel kapcsolatbanmindjárt megjegyzem, hogy a Nõk Lapjának egy pár hónappal ez-elõtti, szeptember 27-i számában Vadas Zsuzsa – már a közelgõévforduló jegyében – gondos, szép cikket írt költõnkrõl, ám a Lédanévrõl azt állítja, hogy az nem Adytól, hanem magától Brüll Adél-tól származik. E megállapítás forrását nem ismerem, deKovalovszky Miklósnak Léda: legenda és valóság címû könyvé-ben (Magvetõ Kiadó, 1980. 21) ezt olvasom: (Ady) „1903 nyará-

nak végén … megismerkedik … Diósy Ödönné Brüll Adéllal. …Az asszonyra, akit költõi ötlettel Lédának nevez, nyilván hízelgõnhatott az érdekes fiatal költõ-újságíró rajongása…” Azt jogosanjegyzi meg V. Zs., hogy imádottját Ady „csak a hozzá írt versek-ben nevezte Lédának, máskor mindig Adélnak szólította” (erre pársorral elõbb be is mutattam egy példát), a Léda névre vonatkozómagyarázatát azonban legalábbis meg kell kérdõjeleznünk.

Míg Ady Léda-korszakából nincs igazi találkozási pontom aköltõvel, az 1913 õszén kezdõdõ, Dénes Zsófiával való kapcsolat-ból annál inkább van. A mindig viharzó gyorsasággal hevülõ Ady,akinek Balázs Béla mutatta be a Pesti Napló, majd a Világ többnyi-re Párizsban tartózkodó s tudósításait onnan küldõ ifjú újságíróját,annyira belehabarodott a mindössze 18 éves csinos lányba, hogyszinte azonnal el akarta jegyezni, majd utána hamarosan feleségülvenni. Az eljegyzés meg is történt, ám a frigy nem jött létre. Zsuka– azaz Dénes Zsófia – szerint azért, mert anyja megtiltotta neki,hogy hozzámenjen a költõhöz. Esküvõ tehát nem lett, azazhogylett, de nem Zsukával, hanem – másfél-két évvel késõbb – Csinsz-kával, vagyis Boncza Bertával. Az azonban tény, hogy Dénes Zsó-fia és Ady mindvégig jó barátságban maradtak.

Ennyi elõzetes után most mondomel a legfontosabbnak tartott virtuálistalálkozásomat – sõt, találkozásaimat!– Ady Endrével. Õ, mint már említet-tem is, 1919 elején halt meg. ImádottZsukája azonban ez után még csaknemhetven évet élt, mégpedig a hatvanasévektõl kezdve a nála harminc évvelfiatalabb festõvel, Szalatnyay József-fel. A Nyelvtudományi Intézet akkori-ban a budai Szentháromság utcábanvolt. Történetesen pont az intézettelszemben levõ épületben lakott DénesZsófia is a párjával együtt, aki külön-féle nyelvhasználati kérdések megbe-szélése végett gyakran átjött hozzánk– fõleg Lõrincze Lajoshoz és hozzám– egy kis beszélgetésre. Nos, a látoga-tásokból barátság lett. Ha Zsukának újkönyve jelent meg, máris hívott min-ket, s mi örömmel mentünk hozzá, át-venni könyve egy-egy dedikált példá-

nyát, s beszélgetni vele anyanyelvünkrõl, Ady Endrérõl, minden-rõl. Általában párnákkal felpolcolt ágyán fekve várt minket. Laká-sát a nyolcvanas években már nem tudta elhagyni, a látása semvolt már az igazi, de a jó kedélye sohasem hagyta el. 102 évet élt.Én hat dedikált kötetét õrzöm. A legutolsót, az Ami a százból ki-maradt címût 1986. március 15-én dedikálta: „Grétsy Lászlónakbarátsággal: Dénes Zsófia, Zsuka.”

Még több más ilyenféle találkozásom is volt Adyval – pl. az,hogy kedves kollégámhoz, a már említett Kovalovszky Miklós-hoz, az Emlékezések Ady Endrérõl címû, ötkötetes, négyezer ol-dalas mû összeállítójához és szerkesztõjéhez az emlékezõk közüligen sokan maguk jöttek el az intézetbe, s mondták el Adyval kap-csolatos emlékeiket, történeteiket; Miklós a hátuk mögött tréfásanAdy-rokkantaknak nevezte õket, persze, nem bántó éllel, hiszennagyon tisztelte õket: Fenyõ Miksát, Dutka Ákost és valamennyi-üket –, de idõm és helyem fogytán már csak egy apróságot említekmeg. A hatvanas évektõl kezdve folyamatosan szerepeltem a rádi-óban, természetesen mindig nyelvészként. A rádióban a felvételelõtt mindig volt egy ún. mikrofonpróba, amikor is a delikvens ahangminõségért felelõs rádiós intésére kötelességszerûen elkezdszámolni: egy, kettõ, három stb., amíg el nem hangzik a köszönömszócska. Most, utólag elárulom, én az ilyenkor szokásos számoláshelyett kezdettõl fogva, több mint negyven éven át mindig ked-vencemnek, Adynak A Hortobágy poétája címû versét kezdtem elcitálni: „Kúnfajta (sic!), nagyszemû legény volt, / Kínzottjasok-sok néma vágynak, / Csordát õrzött és nekivágott / A híres ma-gyar Hortobágynak.” Ennyi általában elég is volt.

Bízom benne, hogy évfordulós költõnknek, a Hortobágy poétá-jának ma is vannak kedvelõi, olvasói, sõt talán rajongói is. Azértírtam meg ezt az emlékezõ cikket, hogy legyenek a jövõben is.

Grétsy László

TalálkozásaimAdy Endrével

Születésének 140. évfordulójára

Ady Endre szobra Zilahon (kép: BG)


Imaszövegekben elõfordul az örök-kön-örökké kifejezés. Az örökkön tag-ban miért van a két k?

Az AkH. 12. kiadása alapján márkülönírjuk az örökkön örökké kifeje-zést. Az örökké úgynevezett megszilár-dult ragos alakulat (örök+vé), s ennekanalógiájára, párjaként, valamint a kétmagánhangzó közötti megnyúlás miattírjuk két k-val az örökkön szót.

A college szó -val, -vel ragos alakját hogyan írjuk helyesen?Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév

végén hangérték nélküli (ún. néma) betû van, vagy ha az utolsókiejtett hangot betûknek bonyolult, írásrendszerünkben szo-katlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékokat mindigkötõjellel fûzzük a szóhoz. A -val, -vel rag v-je az utolsóként ki-ejtett mássalhangzóhoz hasonul (AkH. 217. a) szabálypont). Ahelyes írásmód: college-dzsal.

Hogyan írjuk: ragtime+osít (egy dalt)?A kérdéses szó írásában az AkH. 217. a) pontja mérvadó,

ennek alapján a ragtime-osít a helyes forma. Ehhez hasonló aLoire-on, guillotine-nal stb. írásmódja is.

Mely írásmódot javasolják: TAJ kártya, taj kártya, TAJ-kártya vagy taj-kártya?

A helyes írásmód: tajkártya (AkH. 518).Hogyan írjuk helyesen: tíztucatnyiszor vagy tíz tucatnyiszor?Az AkH. 117. pontja alapján a tíztucatnyiszor a helyes alak.Kis vagy nagy kezdõbetûvel kell írni a különféle mitológiai,

bibliai túlvilágok, dimenziók neveit? Ezek tulajdonnevek vagyköznevek? Néhány példa: asgard, gyehenna, örök vadászmezõk,hádész, éter, elízium, nirvána, purgatórium, pandemónium,olimposz, pokol, menny.

Ebben a témakörben nincs egységes szabályozás, de a legál-talánosabb ilyenkor a kis kezdõbetûs írásmód. Ellenkezõ eset-ben segítséget nyújthat, ha tudjuk, hogy közülük melyek számí-tanak földrajzi (jellegû) névnek. Helyesen tehát: gyehenna,örök vadászmezõk, éter, nirvána, purgatórium, pandemónium,pokol, menny; de: Asgard, Hadész, Olimposz, Elízium (bár itt azelíziumi mezõk az ismertebb forma).

Melyik a helyes alak: öcséit vagy öccseit?Mindkét alak helyes: öccseit, öcséit. Az öccseit az elterjed-

tebb (Nyelvtudományi Intézet, Alaktani táblázatok).Miért rövid u-val rövidítik az Újpesti TE nevét (UTE)?Megalakulásakor, 1885-ben az Uj-pesti Torna Egylet volt a

hivatalos elnevezés, ebbõl ered (és maradt fenn) az UTE rövi-dítés. Az Osiris Kiadó Helyesírás címû kötete azonban az ÚTEalakot tartalmazza (1426).

Hogyan kell szóelemekre bontani az enyém szót?Az enyém megszilárdult ragos alakulat. Az én személyes

névmás en alakváltozatából keletkezett -é birtokjellel és egyesszám elsõ személyû -m birtokos személyjellel. A szóban n > nylágyulás következett be az é hatására (Zaicz Gábor: Etimológi-ai szótár, 181).

A telefonozik csak az okostelefonnal való bíbelõdést jelenti?Pl.: „Ne telefonozz már annyit, mert kifolyik a szemed!” Vagy atelefonbeszélgetésre is használják? Pl.: „Telefonozz oda, hogykésni fogsz!”

A Grétsy László és Kovalovszky Miklós szerkesztetteNyelvmûvelõ kézikönyv II. kötete, amely 1985-ben jelent meg,már adatolja a telefonozik alakot. „Az általánosan elterjedt, derégebben vitatott képzésû telefonál ige mellett a – némelyekvéleménye szerint magyarosabb – telefonoz ma már ritka, a vá-lasztékos stílusnak a szava, élõbeszédben finomkodónak hat.”Régebben tehát valóban használták a telefonoz(ik) alakot a te-

lefonál helyett. Manapság – az okostelefonok elterjedésével – atelefonál igét inkább akkor mondjuk, ha valakit felhívunk (füg-getlenül attól, hogy ezt milyen típusú készülékkel tesszük), mígamikor telefonozunk, akkor elsõsorban az érintõképernyõs te-lefonon végezhetõ, nem konkrétan a telefonálással összefüggõtevékenységekre (pl. csetelésre, különféle játékok, applikációkhasználatára, közösségi oldalak böngészésére) gondolunk.

Vagyis a telefonoz ige új jelentésbenkelt életre.

„Az ügyben X és Y tudhatnak nyi-latkozni.” Ez a mondat miért nem he-lyes?

A -hat képzõ jelentése: képes vala-mire, meg tud tenni valamit. Ebben amondatban fölösleges a tud ige mellett.Az egyeztetést illetõen a Grétsy–Ke-mény-féle Nyelvmûvelõ kéziszótár sze-

rint „ha több egyes számú alany van a mondatban, az állítmánymagyarosabb egyes számban”, viszont: „személyt jelentõ ala-nyok mellett […] nem idegenszerû a többes számú állítmánysem”. [30. old., A) 2. b)] Ezek alapján mindkét megoldás he-lyesnek tûnik (bár inkább az elsõt javasoljuk): „Az ügyben X ésY tud nyilatkozni.” – „Az ügyben X és Y tudnak nyilatkozni.”

Mit jelent: megmegy?Megmegy: Elkészül valamibõl valamennyi (Kálnási Árpád:

Debreceni cívis szótár, 2005.).Megmegy: 1.) elromlik, tönkremegy 2.) megrészegedik. Ál-

talános népi szó mindkét jelentésben (Székely–magyar szótár– szekelymagyar.transindex.ro).

A mozaikszavakhoz miképpen kell kapcsolni az elõtagot:iker+gyes, nagyszülõ+gyes?

A gyes ún. köznévi szóösszevonás, általában elõtag, és azutótaggal egybeírjuk: gyesigénylés. Ritkán fordul elõ, hogy utó-taggá válik egy jelentéssûrítõ szóösszetételben. Az egybeírásugyanúgy érvényes, mint amikor elõtag: ikergyes, nagyszülõ-gyes, bár a 289. b) szabálypont erre az esetre nem tér ki.

Rádióban sportolók és edzõk gyakran mondják, hogy „par-tiban voltunk az ellenféllel” a „pariban voltunk” helyett.

A pariban van sportnyelvi jelentése: egyenlõ az állás, dön-tetlen a mérkõzés. Az olasz eredetû fõnévnek semmi köze apartihoz, de mivel az utóbbi sokkal ismertebb fogalom, a szóér-telmesítés (népetimológia) révén mégis sokan partit monda-nak pari helyett. A pari etimológiailag azonos a közgazdaságinyelv latin eredetû paritás szavával, jelentése: egyenlõ, egyfor-ma arány (Balázs Géza – Zimányi Árpád: Magyar nyelvhasz-nálati szótár).

Melyik a helyes: Aloe Vera vagy Aloe vera?Az AkH. 152. oldalán az Aloe Vera írásmód található, ellen-

ben az ugyancsak az Akadémiai Kiadó által 2017-ben megje-lentetett Magyar helyesírási szótár az Aloe vera alakot tartal-mazza (18. oldal).

Hogyan helyes: „elültette a bogarat a fülébe(n)”?Bárdosi Vilmos – Kiss Gábor Szólások címû kiadványában

így ír a kérdezett szólásról: beteszi a bogarat valakinek a fülébe,bogarat tesz vagy ültet valakinek a fülébe (olyasmit közöl valaki-vel, ami az illetõt nyugtalanítja, elgondolkodtatja, kíváncsiváteszi). Hasonló jelentésben elõfordul a beteszi, beülteti a bolháta fülébe kifejezés is. Vagyis a füle ezekben a szólásokban min-dig -be ragos. Az elültette a bogarat valakinek a fülében változatritkább, kevésbé használatos.

Összeállította: Minya Károly

A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda ingyenes nyelvi ta-nácsadása 2006-tól folyamatosan mûködik. A fejlesztéseknyomán 2017-tõl már a kérdések 80%-ában 2 órán belül vá-laszt kaphatnak a felmerülõ kérdésekre. A kérdések felté-tele elõtt azonban érdemes használni a honlap keresõprog-ramját, mert az archívumban már csaknem 20 ezer megvá-laszolt kérdés szerepel, s könnyen lehet, hogy a válasz márott is megtalálható.

www.manyszi.hu

Kérdések és válaszok


Ennek a cikknek a címét kölcsönbe veszem, nem is akárki-tõl, hanem Babits Mihálytól, aki 1923 és 1939 között összesen35 ízben közölt ezzel a címmel könyvbírálatokat a Nyugatban.Én csak most az egyszer élek vele, mert három olyan, témájá-ban lazán összefüggõ könyv került egymás mellé könyvespol-comon, amelyekrõl ezzel az összefoglaló címmel lehet a legal-kalmasabban hírt adni.

Wacha Imre: A szöveg és hangzása.Cikkek, tanulmányok a beszédrõl.

Kazinczy Ferenc Gimnázium, Gyõr, 2017, 199 oldal.

A kötet a Kazinczy Ferencrõl elnevezett középiskolai Szépmagyar beszéd verseny 52. Kárpát-medencei döntõje alkalmá-ból jelent meg. Szerzõje, régi kedves kollégánk és barátunk,Wacha Imre több mint ötven éve foglalkozik a szép, de nem-csak szép, hanem az õ kedvelt kifejezésével élve: értõ-értetõbeszéd kérdéseivel. A kötetébe foglalt hét tanulmányt – „némiátdolgozás, korszerûsítés után”, mint az elõszóban írja – azzala céllal gyûjtötte össze, hogy ezzel is segítse a Kazinczy-versenyfelkészítõ tanárainak munkáját. Tegyük azonban hozzá, hogy akötet tudományos értéke is vitán felül áll.

A könyv két régebbi, az alapokat lerakó nagyobb tanul-mánnyal indul: Az elhangzó beszéd szövegfonetikai eszközei(1973), A tételhangsúlyról (1980). A kötet többi írása az1990-es évekbõl való: A szöveg és hangzása, Szöveg és (adek-vát) interpretáció, Szövegszerkezet és hangzásszerkezet, Szö-vegmûfaj és beszédstílus, Szituativitás a szövegben és az elõ-adásban. Tartalmuk ismertetésétõl most el kell tekintenünk,legyen elég annyi, hogy egymásra épülnek, és egyre gazdagab-ban bontják ki a hangzó beszéd sajátosságainak és követelmé-nyeinek témakörét.

Igen hasznos, hogy a kötet tartalmazza azokat a szövegeketis, amelyekrõl a tanulmányokban szó esik. Ez a szöveggyûjte-mény 36 oldal, vagyis több mint egyötödét teszi ki a könyv ter-jedelmének. Ezt egy függelék követi Kiejtési álszabályok és ba-bonák címmel. Errõl külön is meg kell emlékeznünk, mert abenne leírtak igen fontosak a nyelvmûvelés számára is. Az itttárgyalt kiejtési babonák eredetileg helyes megállapítások té-ves általánosításával, eltúlzásával keletkeztek. Közülük Wachahetet sorol fel, minden bizonnyal a legfontosabbakat: a ma-gyarban minden szó elsõ szótagját hangsúlyozzuk; a hangsú-lyozás és a hanglejtés elkülöníthetõk egymástól, mivel eltérõ afunkciójuk; a jelzõ mindig hangsúlyos; a hátravetett igekötõtsoha nem szabad hangsúlyozni; a névutót sem szabad hangsú-lyozni, hacsak nem nyílt szembenállást fejez ki; a magyar kije-lentõ mondat hanglejtése ereszkedõ; vesszõnél, tagmondat ha-tárán, kötõszó elõtt megállunk, és szünetet tartunk. A szerzõpontról pontra kimutatja, hogy ezek a szabályok így nem áll-nak meg, a nyelvi valóság ennél sokkal árnyaltabb képet mutat.

A kötetet a felhasznált és ajánlott szakirodalomnak igenbõséges, több mint 300 tételbõl álló jegyzéke és Wacha Imreszakmai életrajza zárja.

Sajtónyelv – médianyelv.Kutatás, elemzés, dokumentumok.

Szerk. Balázs Géza és H. Varga Gyula.Hungarovox Kiadó, Budapest, 2017, 161 oldal.

A kötet annak a két tanácskozásnak az anyagán alapul, me-lyeket az egri Eszterházy Károly Egyetem bölcsészkara rende-zett 2013 novemberében és 2015 áprilisában a nyomtatott és azelektronikus média nyelvérõl.

A kiadvány H. Varga Gyula szerkesztõi elõszava után 17szerzõ 17 tanulmányát közli. Hárman két-két írással szerepel-nek, három cikknek viszont két-két szerzõje van, így jön ki ez aszám. Örvendetes, hogy a szerzõk között négy újságíró és kétinformatikus könyvtáros is található, így az elmélet mellett anapi gyakorlat kérdései is szóba kerülhetnek.

A tanulmányok három részre oszlanak: Norma és szabadsága média nyelvhasználatában, A média nyelve és „nyelvjárásai”, Amédia nyelve – belülrõl: médianyelv a gyakorlatban.

Az elsõ rész a média nyelvi normájával foglalkozik. „Hagy-juk vagy fejlesszük?” – teszi fel a kérdést az egyik írás szerzõje,Balázs Géza, és erre természetesen azt a választ adja, hogy fej-lesszük, egyben azonban megõrizve a védendõ értékeket is.

A második rész a médianyelvi stílusokat, mûfajokat tárgyal-ja, ide értve az internet kínálta különféle lehetõségek (mémek,blogok stb.) felhasználását is.

Az utolsó rész a gyakorlat felõl, tipikus példák tükrébenvizsgálja napjaink médianyelvének sajátosságait. Két történetijellegû áttekintés a Líceumi Webrádió és az egri közéleti mé-dia múltjáról és jelenérõl ad számot (az utóbbihoz háromol-dalnyi illusztráció is csatlakozik).

A könyv utolsó oldalán annak a hét tanácskozásnak az ada-tait olvashatjuk, amelyet az egri fõiskola (késõbb: egyetem)rendezett a média nyelvérõl 2003 októbere (ezen magam isrészt vettem) és 2017 áprilisa között. Ezeknek megszervezésé-ben oroszlánrésze volt H. Varga Gyulának, és abban is, hogyanyaguk könyv alakban is megjelent. Várhatóan rövidesenkézbe vehetjük a legutóbbi, 2017. április 7–8-án tartott konfe-rencia elõadásait, illetve az ezek alapján készült tanulmányo-kat is.

Honfoglaló, nagy írónemzedék.Az Erdélyi Helikon írói közösség megalakulásának

90. évfordulójáról megemlékezõmiskolci tudományos konferencia elõadásai.

Szerk. Kabán Annamária és Mózes Huba.Bíbor Kiadó, Miskolc, 2016, 93 oldal.

A szép kivitelû, gondosan szerkesztett kötet annak a 2016.május 5-én az MTA Miskolci Területi Bizottsága székházánakdísztermében tartott tudományos konferenciának az elõadása-it teszi közzé, amelyen a helikoni közösség megalakulásának90. évfordulójáról emlékeztek meg.

A szerkesztõk elõszava és Kecskeméti Gábornak, az MTABTK Irodalomtudományi Intézete és a Miskolci Egyetem Ma-gyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete igazgatójának be-vezetõje után tíz tanulmányt olvashatunk (az elõszó meghatá-rozását idézve) „a két világháború közötti erdélyi magyar iro-dalmi élet meghatározó írói közösségének, a marosvécsi Heli-konnak” az irodalmi életben játszott szerepérõl, legfontosabbíróiról. Mózes Huba és Pomogáts Béla összefoglaló áttekintéstnyújt a Kemény János által alapított és marosvécsi otthonában1926 és 1942 között 15 ízben ülésezõ írói közösség tevékenysé-gérõl. A többi elõadás egy-egy író, illetve mû kapcsán foglalko-zik az erdélyi magyar irodalmi életnek ezzel a kiemelkedõ fon-tosságú intézményével: Kuncz Aladárról és Bánffy Miklósrólkét-két, Szántó Györgyrõl, Tamási Áronról, Reményik Sán-dorról, végül Kós Károly és Dsida Jenõ barátságáról egy-egytanulmány emlékezik meg.

Ezeknek az írásoknak a gazdag tartalmát ebben a recenzió-ban nem tudjuk ismertetni, ehelyett hadd idézzük Mózes Hu-ba elõadásának záró sorait: „Aligha kétséges, hogy a HelikonKemény János felkarolta, két világháború közötti értékterem-tõ munkája nélkül az önazonosság-tudat védelme a késõbbiek-ben, 1944/1945, sõt 1989/1990 után is nehezebb lett volna. Ne-hezebb volna ma is.”

Kemény Gábor

OlvasólámpaKönyvrõl könyvre


HírekHúsz éve halt meg Végh József nyel-

vész (Békés, 1912. júl. 17. – Bp., 1997. júl.24.), a debreceni Csûry-iskola képviselõje,az Õrségi és hetési nyelvatlasz (1959),valamint számos földrajzinév-gyûjteményszerzõje. Ebbõl az alkalomból emléktáb-lát avattak tiszteletére az õriszentpéteri ál-talános iskola falán – ahol egy ideig igazga-tóként dolgozott. 2016-ban jelent meg azÕrségi Nemzeti Park díszes kiadványa,melyben az Õrség nyelvjárását Balázs Gé-za mutatja be, kiemelve a téma egyik szak-értõje, Végh József érdemeit.

*A reformáció 500. évfordulója alkalmá-

ból a Magyar Nemzeti Múzeum a reformá-ció hazai történetét feldolgozó kiállítástrendezett Ige-idõk címmel. A kiállításonidõrendi sorrendben több mint négyszázmûtárgy szerepel: bibliakiadások õspéldá-nyait, prédikációs könyveket, liturgiai esz-közöket, festményeket, de még Szabó Mag-da írógépét is megtekinthetjük.

*Az Arany János-bicentenáriumhoz kap-

csolódik a Magyar Nyelvõr 2017. évi 2.száma: a nyelv lírai újraalkotása (TolcsvaiNagy Gábor), képiség a Toldi estéjében(Pethõ József), elégikus líramodell (SimonGábor, Tátrai Szilárd), Arany verseinek né-met fordítása (Kocsány Piroska). BalázsGéza A legnagyobb költõ a legnagyobb ma-gyarról címû tanulmányában Arany Szé-chenyi emlékezete címû gyászódáját elem-zi. Ketten egy mûrõl: Beke József 2017-benmegjelent Arany-szótárát Büky László ésPölcz Ádám ismerteti. A Nyelvõrben olvas-ható még a reformáció nyelvi hatásairólSzathmári István, a szószerkezetcsoportok-ról Kugler Nóra, a mondat hálózatos szer-kezetérõl Imrényi András tanulmánya. AMagyar Nyelvõr Arany-száma 1500 forin-tért megrendelhetõ a Manyszi webbolt-jában is. Ugyancsak az Arany-bicentená-riumhoz kapcsolódik a Manyszi saját fej-lesztésû mûveltségi játéka, a Toldi-kvíz. Ahonlapon 2017. szeptember 6-ától elérhetõtesztet Málnási Ferenc kolozsvári magyar-tanár készítette, és a Manyszi munkatársai(Bagi Márton, Blankó Miklós és Mayer Pé-ter) fejlesztették.

Deme László-ösztöndíjak,2016, 2017.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége által2016-ban alapított Deme László-ösztöndí-jat a 2017. november 13-i magyar nyelv na-pi gálán adták át. Az ösztöndíjat 2016-banSchirm Anitának, a Szegedi Tudomány-egyetem adjunktusának, 2017-ben PölczÁdámnak, az ELTE tanársegédjének ítélteoda a bírálóbizottság. A 2018. évi ösztöndíjkiírását februári számunkban adjuk közre.

45. Édes anyanyelvünk verseny:események, eredmények

A sátoraljaújhelyi verseny megnyitójánSzamosvölgyi Péter polgármester immár a20. alkalommal köszöntötte a résztvevõket:a 131 versenyzõt és tanáraikat. Elmondta,hogy a 45 éve alatt mintegy hétezren vettek

részt ezen a nemes versenyen. Az újhelyinyelvhasználati verseny írásbeli és szóbelirészbõl áll. A szóbeli rész retorikai: négymegadott téma közül kell egyet kiválaszta-ni és harmincperces felkészülési idõ utánszabadon kifejteni. A 2017. évi verseny iz-galmas témái a következõk voltak: 1. Ittringatták bölcsõm… Vallomás a szülõföld-rõl egy diáktáborban (elsõsorban határontúli fiatalok választották ezt a témát), 2.Öröm vagy gyötrelem a mindennapos test-nevelés? Tapasztalatok és teendõk. Mûfaj:vitaindító. Helyszín: a DÖK által szervezettgyûlés. (Ez a téma aratott, az összegyûlt po-zitív és negatív tapasztalatokat érdemeslenne az illetékesekhez eljuttatni.) 3. Fesz-tiválozók között. Ami tetszett, és ami zavarta legutóbbi fesztiválon. Élménybeszámolócsaládi körben. (A téma „veszélye” az volt,hogy családi körben informálisan és oldot-tan szokás beszélni, valamint az is, hogy aszülõ-gyermek kapcsolatban az ilyen témá-ban nem teljes az õszinteség.) 4. Tapaszta-lataim, gondjaim a köszönéssel. Hozzászó-lás osztályfõnöki órán. (Többen választot-ták ezt a témát, a bírálókat meglepte, hogytöbben is arról számoltak be, gyakori a kö-szönésnek vagy a köszönés viszonzásánakelmaradása.)

A verseny esti programjában a budapestiSzent István Gimnázium színjátszói léptekfel A padlás címû musicallel. A „félig me-se–félig musicalt” óriási lelkesedéssel ad-ták elõ a diákszínjátszók: élõzenével (kar-mester: Gulyás Gergely), saját koreográfiá-val (Hermesz Zoltán) és rendezésben(Nagy Soma), számos apró rendezõi ötlet-tel. Az egyik kiváló szereplõ személyébenpedig viszontláthatták a nézõk a délelõttinyelvhasználati verseny résztvevõjét. Amusical ma a középiskolások legkedvesebbmûfaja. Az efféle elõadások pedig folytat-ják a nemes diákszínjátszó hagyományo-kat.

A 45. Édes anyanyelvünk nyelvhaszná-lati verseny 2017. évi döntõjén a bírálóbi-zottság – helyezési sorrend megállapításanélkül – a következõ versenyzõknek ítélteoda Sátoraljaújhely város plakettjét, va-lamint 10l000–10l000 Ft pénzjutalmát:Bancea Mátyás-Dániel (sepsiszentgyörgyiMikes Kelemen Elm. Líceum, tanára: dr.Erdély Judit), Dörgõ Daniella (debreceniSzakképzési Centrum Vegyipari Szak-gimn., tanára: Szabóné Balogh Anita), För-geteg Soma (budapesti Szent István Gimn.,tanára: Bóka Gábor), Füstös Paul-Gabriel(kolozsvári Református Koll., tanára: Rácz

Melinda), Galgán Anna (gyõri Révai Mik-lós Gimn., tanára: dr. Juhász Attila), GörcsiMária Marietta (szombathelyi HorváthBoldizsár Inform. Szakgimn., tanára: Fábi-án Éva), Gyöngyösi Máté (budapesti Faze-kas Mihály Gyakorló Gimn., tanára: BartekDániel és Csukás Ibolya), Horváth KataZsuzsanna (bajai III. Béla Gimn., tanára:László Erika), Jávor Boróka Zsuzsanna(budapesti Fazekas Mihály GyakorlóGimn., tanára: Turcsányi Márta), JuhászElõd János (zalaegerszegi Csány LászlóSzakgimn., tanára: Sárdy Angéla), Kapos-vári László Tamás (miskolci Kandó Kál-mán Inform. Szakgimn., tanára: SzalmaAnnamária), Konda Nikolett (monori Jó-zsef Attila Gimn., tanára: Barnáné Szent-györgyvári Ágnes), Konrád András László(sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elm.Líceum, tanára: dr. Erdély Judit), Kuko-vecz Ákos (szegedi Radnóti Miklós Kísér-leti Gimn., tanára: Vancsó Marianna), Pi-róth Krisztina Réka (Baár-Madas Reformá-tus Gimn., tanára: Kutasi Zsolt), SchützBrúnó (szombathelyi ELTE Bolyai JánosGyakorló Gimn., tanára: Takács Marietta),Solymosi Kornél (óbecsei gimn., tanára:Pakai Orosz Annamária), Szabó AnnaDorina (újpesti Babits Mihály Gimn., taná-ra: Kaposiné Bodó Anna), Szanyi Gábor(gyõri Jedlik Ányos Középisk., tanára:Poór Patrícia), Takács Judit (tatai EötvösJózsef Gimn., tanára: Horváthné LõrinczMária), Tóth Mónika (pécsi MûvészetiGimn. és Szakgimn., tanára: Rigóné HódiHajnalka), Varga Anikó (szegedi RadnótiMiklós Kísérleti Gimn., tanára: Gortva Ta-más).

A bírálóbizottság Sátoraljaújhely VárosÖnkormányzatának emlékplakettjét éspénzjutalmát adományozta a következõszaktanároknak, akik ismételten kitûnõeredménnyel készítették fel tanítványaikata versenyre: Sárdy Angéla (zalaegerszegiSzakképzési Centrum Csány László Szak-gimn.), Gortva Tamás (szegedi RadnótiMiklós Kísérleti Gimn.).

Ahogy látszik, a sátoraljaújhelyi ver-seny nem csupán verseny, hanem ünnep (pl.Kazinczy Ferenc szobrának megkoszorú-zása), szakmai esemény (könyvbemutató, abírálók által tartott szakmai értékelõ elõ-adás), kulturális élmény és remek közös-ségteremtõ hagyomány is. (Manyszi)

Esettanulmány alapú oktatás2017. október 14-én a Mathias Corvinus

Collegium egynapos konferenciát szerve-zett középiskolai pedagógusoknak a Balas-si Intézetben. A résztvevõket WittmannZsolt programvezetõ köszöntötte, a konfe-

HÍREK – TUDÓSÍTÁSOK

A budapesti Szent István Gimnáziumtanulói adják elõ A padlást (Kép: BG)

A gyõri Kazinczy Gimnázium tanulóiKazinczy szobránál koszorúznak

renciát Kisgyõri Roland, az EMMI Esélyte-remtési Fõosztályának vezetõje nyitottameg. A délelõtti elõadásokat Teresa MaryHudock, a Dél-kaliforniai Egyetem tanára,valamint Leeanne Hinch, a Dublini Egye-tem oktatáskutatója tartotta. Teresa MaryHudock az esettanulmány alapú tanítástmutatta be. Pontosan olyan esetek megtár-gyalásáról van szó, mint amilyeneket a jog-tudományból vagy az orvostudománybólismerünk. A rabszolgaság vagy a víz kérdé-sének körüljárása a diákokat társadalomtu-dományi (politikai, közgazdaságtani, kul-turális, szociológiai stb.) ismereteik szinté-zisére ösztönzi. Az esettanulmány alapú ta-nítás célja az, hogy a társadalomtudomá-nyok terén is kialakítsa a diákokban akomplex szemléletet, valamint megfelelõeszközöket adjon az analitikus gondolko-dás fejlesztésére, egyben retorikai készsé-geket is fejlesszen. A Dél-kaliforniai Egye-temen erre oktatják a tanárokat, amit õk be-vezetnek saját gyakorlatukba, majd vissza-térnek a képzési központba, és beszámol-nak arról, hogy a módszer segítségével erõ-södött-e a tanulók kritikai gondolkodása,mélyült-e szövegalkotó készsége. LeeanneHinch az írországi tehetséggondozásról tar-tott elõadást. Kiemelte, hogy az oktatók ál-talában részmunkaidõben végzik a tehet-séggondozást, és nem mindenki pedagógusvégzettségû. Jogi ismereteket például ügy-védek is oktatnak, biológiát ötöd-hatodévesorvostanhallgatók, és így tovább. A tehet-séggondozó programokban nagy hangsúlytfektetnek az egyéni, projekt alapú tanulás-ra. A diákokat érdeklõdésük, képességeik,kedvelt tanulási módszereik szerint diffe-renciálják. Az írországi tehetséggondozás-ban is használják az esettanulmány mód-szerét, fõként a tudományos írásbeliség mi-nõségének javítására. A diákok nehezenbirkóznak meg a hiteles és hiteltelen onlinetermészettudományos információk elkülö-nítésével, továbbá meg kell õket tanítani azinternetes források etikus felhasználásárais. Délután a konferencia résztvevõi angolés magyar munkanyelvû csoportokbanesettanulmány-megoldásokat készítettek.Kisgyõri Roland fõosztályvezetõ megnyitóbeszédében említette, hogy a konferenciáthagyományteremtõ szándékkal szervezték.Gyakorló középiskolai tanárként remélem,hogy jövõ októberben az esettanulmánymódszerének hazai beválásáról is hallha-tunk. (Tuba Márta, Érd)

KönyvekBalázs Géza: Az álom nyelve. Álomese-

mény, álomemlék, álomelbeszélés, álom-értelmezés. Inter (IKU), Budapest, 2017.(Moritz Lívia festõmûvész képeivel)

Fenyvesi Csaba: Jogi humor – újratölt-ve. Kódex Nyomda, Pécs, 2017.

Hobbinyelvek. Egy anyanyelvi pályázatlegjobb munkái. Válogatás az Anyanyelv-ápolók Szövetsége 2017. évi pályamunkái-ból. Szerk.: Balázs Géza és Minya Károly.Inter–ASZ, Budapest, 2017.

Kemecsei Balázs – Kováts Dániel: A rabKazinczy útján. Párhuzamos útinapló. Ka-zinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely,2017.

Látleletek. Szerk.: Varga Viktor. Esz-szencia-kötetek XII., Bolyai Mûhely Ala-pítvány, Budapest, 2017.

Magyar Nyelvõr, 2017/2. Arany Já-nos-emlékszám. Felelõs szerk.: KeszlerBorbála.

Magyari Sára: A magyar mint idegennyelv tanítása. Fogalmak, helyzetek, meg-oldások. Partium Kiadó, Nagyvárad, 2017.

Multikulturalitás. Kultúraköziség a tu-dományban, mûvészetekben, médiában,mindennapokban. Szerk.: Balázs Géza ésMinya Károly. Magyar Szemiotikai Társa-ság, Budapest, 2017.

Nyelv – közösség – perspektíva. Szerk.:Magyari Sára és Bartha Krisztina. PartiumKiadó, Nagyvárad, 2017.

Szívós Mihály: Fordulópontok a hallga-tólagos tudás és a tudattalan felfedezés-tör-ténetében. A hallgatólagos tudás általánoselmélete. Magyar Szemiotikai Társaság –Loisir, Budapest, 2017.

Udvariasság. Szemiotika, mûvészet,irodalom, nyelv. Szerk.: Balázs Géza ésPölcz Ádám. Magyar Szemiotikai Társa-ság, Budapest, 2017. (Második, négy tanul-mánnyal bõvített kiadás. Az elsõ kiadásmegjelenési éve: 2016.)

Veszelszki Ágnes: Netnyelvészet. Be-vezetés az internet nyelvhasználatába.L’Harmattan, Budapest, 2017.

Fontosabb események2017. dec. 2. Péchy Blanka-emléknap,

Budapest2018. febr. 21. 15.00 Anyanyelvek nap-

ja, Emlékezés Tompa Mihályra. ASZ-MNYKNT, Budapest

2018. febr. 23–25. 31. Implom Józsefközépiskolai helyesírási verseny, Gyula

2018. március 3. Beszélni nehéz! körökanyanyelvi napja (Práter-nap), Budapest

2018. márc. 23–25. Aranka György ver-seny, Kolozsvár

2018. ápr. 6–8. A Kazinczy-versenytiszántúli országos döntõje, Kisújszállás

2018. ápr. 12–14. A Kazinczy-versenydunántúli országos döntõje, Balatonboglár

2018. ápr. 13. 14.00 Örökségünk, a ma-gyar nyelv. Az 52. magyar nyelv hete meg-nyitója, Tihany

2018. ápr. 20–22. 53. Kazinczy-verseny,Gyõr

2018. máj. 26. Az ASZ éves közgyûlése,Budapest

2018. máj. 26. Beszélni nehéz! országostalálkozó, Budapest

2018. máj. 26. Simonyi Zsigmond álta-lános iskolai helyesírási verseny, ELTE,Budapest

2018. jún. 20–24. 5. nyelvésztábor ésjuniális, Sátoraljaújhely–Széphalom

2018. jún. 23. A sokszínû magyar nyelvés irodalom, az MNYKNT esszékonferen-ciája, Széphalom

2018. júl. 5–10. Beszélni nehéz!-kör-vezetõk 32. országos tábora, Zsobok

2018. júl. 13–20. Aranka György Társa-ság 10. országos tábor, Zsobok

2018. júl. 23–27. Interkulturális kom-munikáció. 3. Bihari Nyári Egyetem,Berettyóújfalu–Érmellék

2018. aug. 10–19. ASZ 26. országosifjúsági anyanyelvi tábor, Széphalom

2018. szept. 28–30. A titok szemiotiká-ja. 17. Semiotica Agriensis, MSZT, Eger

2018. okt. 11–14. 46. Édes anyanyel-vünk verseny, Sátoraljaújhely

2018. nov. 13. A magyar nyelv napja –nyolcadszor, Budapest

2018. nov. 16. Kossuth-szónokverseny,Budapest

A Hírek – tudósítások rovatba szánt in-formációkat a megjelenés elõtti 40. napigvárjuk a [email protected] címen. Két számközött, folyamatosan az ASZ honlapján ta-lálnak friss tudnivalókat, írott és képes be-számolókat szövetségünk életérõl: www.anyanyelvápoló.hu. Elektronikus formábanitt olvashatók az ÉA korábbi számai is.

Tetten ért szavak-felvétel a RádióBródy Sándor utcai stúdiójában (kép: HH)

A 16. Semiotica Agriensis konferencia az idõrõl szólt(képek: BG)



PONTOZÓGrétsy László rovata

Mindenekelõtt az idei 3. számunkban közzétett rejtvények he-lyes megfejtését adjuk meg.

I. Római számok elõnyben. 1. DICSHIMNUSZ. 2. INCIFINCI,de elfogadtuk az ICIPICI, sõt ICIKE-PICIKE, ICIRI-PICIRI for-mákat is, bár jelentésük nem teljesen felel meg a rejtvénybeli meg-határozásnak. 3. PLUTÓNIUM. (Néhányan a NOBÉLIUM elem-nevet küldték be. Történetesen ez a Nobel svéd vegyész nevébõlalkotott név is megfelel a meghatározásnak, tehát ez is jó.) 4.LEVENDULA. 5. OXIMORON. 6. MIMÓZALÉLEK vagyMIMÓZALELKÛ. 7. ÁMBITUS. 8. CILÍCIUM. (Többen úgyvélték, hogy e szó rómaiszám-értéke nem 1252, hanem 1253, detévednek, mert a hosszú Í nem római szám.) 9. IDÕMILLIOMOS.10. AMALGÁM. A megfejtett szavak kezdõbetûibõl összeolvas-ható fogalom: diplomácia.

II. Nyolcszor nyolc. 1. Karakter. 2. Felállít. (Ez jó néhány meg-fejtõnknek gondot okozott, de a helyette javasoltak egyike semvolt elfogadható.) 3. Karamell. 4. Lépéspár. 5. Édenkert. 6. Em-berpár. 7. Adakozás. 8. Hatáskör. A balról jobbra lefelé tartó átló-ban olvasható sportág, illetve sportkellék: kerékpár, a megfelelõátrendezés után a jobb felsõ saroktól a bal alsóig tartóban olvasha-tó pedig: röplabda.

III. Rejtõzködõ bútorféleségek. 1. Lágyék – ágy. 2. Sajtószemle(bár nem teljesen pontos, elfogadtuk a sajtóközlemény megfejtéstis) – ajtó. 3. Hasztalan – asztal. 4. Családalapítás – láda (ez sok he-lyütt ruha vagy étel tartására szolgáló bútor is). 5. Csillámpala –lámpa. 6. Sápadt arcú (indiános könyvekben többnyire egybeírva)– pad. 7. Tapolca – polc. 8. Lepuffant – puff. 9. Hiszékeny – szék.10. Játékautomata – téka.

IV. Szójátékos csattanó. Hogy össze tudjam szedni a gondolata-imat.

A sorsolásban való részvételhez megkívánt 70 pontot elérõmegfejtõink közül a nyertesek a következõk: Balog Lajos, Kis-kunhalas, Liget u. 3. (6400); Farnadi Éva, Budapest, Ráday u. 31/j.(1092); Jávori István, Kazincbarcika, Mátyás király út 7. 2/3.(3700); Kovács Erika, Eger, Grónay 9. 5/4. (3300); KovácsnéDoroszlai Ágnes, Szolnok, Szolnok ispán krt. 5. VI./6. (5000);Némethné Balázs Katalin, Szeged, Nyíl u. 19/A (6725); O. TóthJudit, Békéscsaba, Wlassich sétány 25. 4/28. (5600); SebestyénnéNagy Csilla, Gyõr, Pátzay Pál u. 44. (9024); Tóth Tamás, Debre-cen, Görgey u. 10. 9/77. (4032); Varga István, Debrecen, Csokonaiu. 29. (4026). Nyereményük a Kiss Bernadett, Kiss Gábor ésMiksné Mátyási Eszter által összeállított „Aranyigazságok – 3700szólás, közmondás Kresznerics Ferenc reformkori szótárából” cí-mû, a Tinta Könyvkiadónál megjelent munka.

A Pontozó új feladványaiI. Rejtõzködõ autómárkák. Olvasóinknak minden meghatá-

rozásra egy olyan szóval kell válaszolniuk, amelyik azon kívül,hogy megfelel a definíciónak, intarziaszerûen – pontosabban bel-sejében vagy végén – egy autómárka nevét is tartalmazza. A meg-határozások – könnyítésül – a megtalálandó nevek ábécérendjébenkövetik egymást. Minden megfejtésért 2 pont jár, összesen tehát20.1. Magyar nõi keresztnév, amely egy római nemzetségnévbõl

ered:

2. Olasz eredetû bûnszervezetben tevékenykedõ személy:

3. Kedves, esetlen, félszeg ember jelzõje:

4. Pap vagy lelkész lakásául és hivatalául szolgáló épület:

5. Jobbára tragikus tárgyú elbeszélõ költemény:

6. Járóbetegek ellátására szolgáló orvosi rendelõ:

7. Könnyû, aromás fehérbor, olaszos hangzású névvel:

8. Légcsavar:

9. Templomok homlokzatának fénybeeresztõ,nagy kerek nyílása:

10. Finom sütemény készítésére alkalmas, hártyavékony tészta:

II. Zenélõ közösségek. Ha olvasóink rátalálnak a meghatáro-zások által megkívánt szavakra, akkor a kitöltött ábra bal felsõnégyzetétõl a jobb alsóig valamilyen zenekedvelõ csoportosulásnevére bukkanhatnak. Ha ezután átrendezik a sorokat, akkor ajobb felsõtõl a bal alsóig egy kicsit más, de az elõzõhöz hasonló te-vékenységû gyülekezet elnevezését olvashatják össze. Az ábra ki-töltéséért szavanként 1, a két zenélõ közösség nevéért pedig 4-4pont jár; összesen tehát 15!

III. Eleje-vége ugyanaz! Tíz meghatározást adunk. Olvasó-inknak mindegyikre egy olyan szót kell találniuk megfejtésül,amelynek az elején és végén lévõ két-három betûje ugyanaz. Te-hát olyan, mint például az emberfeletti és mégis hiábavaló munkagyakran használt jelzõje, a sziszifuszi szó. Ha megoldásuk helyes,akkor a meglelt szavak kezdõbetûibõl egy tudomány nevét olvas-hatják össze. A helyes megfejtésért szavanként 2 pont, a tudománynevéért pedig további 5 pont jár. Azaz összesen 25!1. Rímes prózában írt vers: . . . . . . . . . . . . . . . . .2. Álomba ringató zenemû: . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. Tudományos vizsgálatra szolgáló

földdarab: . . . . . . . . . . . . . . . .4. Bizonyos egyházi tisztség betöltõje: . . . . . . . . . . . . . . .5. Reszketni kezd: . . . . . . . . . . . . . . . .6. Izmos, kisportolt felépítésû (személy): . . . . . . . . . . . . . . . .7. Bizonyos fajta hõmérõ: . . . . . . . . . . . . . . . .8. A szervezet szénhidrát-anyagcseréjét szabályozó

hormon: . . . . . . . . . . . . . . . .9. Zûrzavar egy eredetileg valamilyen táncot jelentõ

szóval: . . . . . . . . . . . . . . . .10. Észrevétlenül (távozik): . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. Szójátékos csattanó. Olvasóinknak megfejtésül ezúttal azIvócimborák címû, túloldali rejtvény csattanóját kell beküldeniük.A helyes megfejtés 25 pontot ér.

Az e számunkban közölt rejtvények együttes értéke 85 pont, demár 70 pont is elég ahhoz, hogy annak elérõje részt vehessen a sor-solásban, és egy értékes könyv birtokosa lehessen. A feladványokmegoldását 2018. február 1-jéig szíveskedjenek eljuttatni cí-münkre: Édes Anyanyelvünk, Pontozó, Budapest, Károlyi u. 16.(1053) vagy a rovat vezetõjének címére: [email protected]

Minden olvasónknak békés karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kívánunk!

Gerley Imre (I.), Grétsy László (III.),Láng Miklós (II.), Schmidt János (IV.)

1. Irattárolásraszolgáló mappa:

2. Fanatikus lelkesedõ:

3. Valakit fontostényekrõl faggató:

4. Helyi jellegû:

5. Derûre-borúra:

6. Kalap, sapka:

7. Kis fúvós hangszer:


Szójátékos csattanóÚj szavak, kifejezések

(97.)Nem szótározott szavak

tárházaa szegények téglája – a vályog képi megnevezésecaballerismo l. macsizmusdigitális demencia – (feltételezetten) digitális

eszközök által okozott elbutulás (MI 2017. aug. 26.)digitális nomád – egyszerû körülmények között

élõ, de a digitális világ elõnyeit (internetelérés)igénybe vevõ személy

emodzsi – (az internetes üzenetküldésben hasz-nált) apró ikon, képes jel. Megj.: A japán e (kép) ésmodzsi (írásjel) összevonásából keletkezett. Az elõ-képét jelentõ emotikon (emotion ’érzelem’ + ikon’kép’) továbbfejlesztése. Az emotikon írásjelekbõláll, pl. mosolyjel: :) vagy�. 1999-ben a japán KuritaSigetaka 176 fekete-fehér képi jelet szerkesztett.Ezek továbbfejlesztett színes változatait (mintegy3000 jelet) 2010-tõl az Unicode (a számítógépes írás-jeleket szabványosító konzorcium) fölvette a listájá-ra, s azóta ezek a képi jelek minden eszközön (ope-rációs rendszeren) megjelennek. (HVG 2017. aug. 3.42–43.)

fehérgalléros korrupció – az intellektuális csalás(elõnyben részesítés) megnevezése a fehérgallérosbûnözés mintájára (MN 2017. szept. 16.)

kémia – az emberi testben keletkezõ, a cselekvéstbefolyásoló vegyület. Pl. „A barátság klasszikus pár-kapcsolat, nem lehet tudni, miért pont õ. Csak. Kellhozzá kémia, kell ráfordított idõ…” (MI 2017. szept.23.)

macsizmus – férfiközpontú gondolkodás, férfi-uralom (MI 2017. szept. 2.). A spanyol machismoszóból. Pl. „A macsizmus persze nem csak láblóga-tást jelent: pozitív vetületét a »caballerismo« kifeje-zéssel illetik. A »caballero« szó szerint lovast jelent aspanyol nyelvben, a fogalommal a lovagi erényeket,az úriemberek jellemzõit kötik össze.”

multilánc – multinacionális cégek (pl. áruházak)összefoglaló neve. Pl.: „Sok szó esik manapság a ke-reskedelmi multiláncok által kínált fizetésekrõl…”(MN 2017. szept. 16.)

online vásárolt – interneten vásárolt (vonaljegy)(MN. 2017. aug. 12.)

politikai pávatánc – látványos, látványelemeketfelvonultató és ezzel megtévesztõ közéleti szereplés(HVG 2017. aug. 24.)

puha diktatúra – az elnyomásnak nem látványos,kevésbé erõszakos formája. Magy.: Tipikusan a Ká-dár-rendszer második szakaszára vonatkoztatottmegjelölés.

supol – állva evez a szörfdeszkán (MI 2017. júl.29.)

szexi – nagyon jó, trendi stb. Megj.: Az újabb an-gol és magyar szlengben nem a szexuális rövidítése,hanem a fiatal korosztályra jellemzõ túlzott, felfoko-zott rajongást kifejezõ melléknév. Így a szexi lehetsé-ges jelzõje például egy filmnek, tájképnek, történet-nek, fotózásnak, hõsnek, kertésznek. Az amúgy istúlzó jelzõnek már létezik überszexi változata is.

übergáz – nagyon-nagyon rossz, ciki.überszexi – nagyon-nagyon jó, trendi. L. még:

szexiA rovat 1998–2015. közötti teljes anyaga megje-

lent az Új magyar szavak szótára címû kiadványban(IKU-tár). Kapható: www.e-nyelv.hu/könyvesbolt.

B. [email protected]

IVÓCIMBORÁK

– Látom, pajtás, üresa poharad. Kérsz mégegyet?

(A választ az ábrábanrejtettük el.)

24

9 7 7 0 1 3 9 0 4 5 0 0 5 50071

Utolsó oldalMégis van ilyen magyar szó:

debüt?

2015. júniusi számunk Nyelvész-leletek rovatában már mu-tattam egy példát erre a furcsa idegen szóra: Báli debüt, és je-leztem, hogy nem tetszik, nem tartom nyereségnek. Most újratalálkozom vele ugyanott (az Operaház magazinjában): Egyetalon debütje. A cím arra utal, hogy az Opera jótékonyságibáljának díszvendége egy olyan mûvész lesz, „aki lassan hat év-tizede határozza meg a világ operajátszását”, de az „Ybl-palo-tában” most lép fel elõször. Az illetõ egyébként nem más, mintPlacido Domingo, a világszerte ismert tenorista, de ez a miszempontunkból nem lényeges.

Az interneten keresgélve más példákra is akadhatunk. AzIrodalmi Jelen címû honlapon (http://www.irodalmijelen.hu/rovat/rovatok/debut) rovatcímként alkalmazzák:

Ajtó – Borcsa Imola novellája a Debütben;

Az idõutazás kérdései – Csornyij Dávid verse a Debütben;

Bagatell – György Alida novellája a Debütben.

Jelentése minden bizonnyal: ’bemutatkozás, jelentkezés,elsõ publikáció ezen a portálon’.

Akkor tehát van ilyen szó a magyarban? A fenti adatok elle-nére ebben nem vagyok egészen biztos. Az azonban kétségte-len, hogy a németben van: das Debüt, magyarul bemutatkozás,elsõ fellépés (http://topszotar.hu/nemetmagyar/Debüt). A né-metben a szó francia eredetû: début, kiejtve [débü] vagy[débû], jelentése ugyanaz. Magyar beszédben régebben elõfor-dult finomkodó szóként, mûveltségszóként: jól sikerült adébut-je [débûje], vagyis a bemutatkozása, elsõ szereplése. Akiejtési és helyesírási nehézségek miatt kiment a divatból. He-lyette ezt mondjuk: bemutatkozása, elsõ fellépése vagy fran-cia–latin–magyar keverékszóval debütálása. Én megmaradokezeknél, meghagyom a debüt szót a fiatal irodalmároknak és azoperai magazin szerzõinek. De az interneten feltüntetett nagy-jából 5 630 000 találat megfontolásra késztet (még ha tudom is,hogy a szám az ismétlõdõ adatok miatt nem reális).

És azon is érdemesnek látszik elgondolkodni, honnan ve-szik a debüt szót azok a fiatal újságírók, akik (tisztelet a kivétel-nek!) se németül, se franciául nem tudnak. A legvalószínûbb,hogy a debütálás, debütál szavakból vonták el.

Mindezek ellenére nem hagy nyugodni: lehet, hogy mégis-csak van olyan magyar szó, hogy debüt?

Okoskodó kötõjelek

Egy fõvárosi napilap külpolitikai tárgyú cikkében ötlik sze-membe: „Egyes nemzetközi szervezetek dicsérettel is illettékaz államot [ti. az etiópiai államot] a fejlesztési-, oktatási- és inf-rastrukturális politikájának sikerei kapcsán.”

Mit keres a kötõjel a fejlesztési és az oktatási után? Feltehe-tõleg azt kívánják érzékeltetni vele, hogy ezek a jelzõk a ké-sõbb következõ politika szónak a jelzõi.

Nem tenném szóvá ezt az apróságot, ha nem tipikus helyes-írási hibával állnánk szemben. Más mondatokban, feliratok-ban is lépten-nyomon találkozhatunk vele. Okozója nem agondatlanság, hanem – épp ellenkezõleg – a túlzott gondosság,a pontoskodás.

Ha nem halmozott melléknevek, hanem összetételi elõta-gok volnának, akkor persze kellene a kötõjel: a fejlesztés-, azoktatás- és az infrastrukturális politika, azaz a fejlesztéspolitikastb. Talán az ilyen szerkezetek analógiája is hozzájárul az okos-kodó kötõjelek terjedéséhez.

„Hipokrata”

Egy publicista így háborog a cikkében: „felháborító, hogyazok a kereszténységüket lépten-nyomon hangoztató hi-pokraták, akik egy cseppnyi lelkiismeret-furdalás nélkül ennyiembertelenséget tudtak elkövetni saját beosztottjaik, ember-társaik ellen, ezt következmények nélkül megtehetik”. Egymásik hírlapban pedig ezt olvashatjuk: „Nehéz és nagyon pon-tos beszéd ez a hipokrata, brutális társadalomról, …”

Eddig úgy tudtam, hogy az álszent, szenteskedõ ember ide-gen szóval hipokrita. Amilyen például Tartuffe volt.

Újabban azonban felbukkant a közbeszédben és a sajtóbana hipokrata szóalak is. A Google keresõje 2016. február 3-ánkb. 49 200 találatot ad rá, például ilyeneket:

Az ultrák hamar a hipokrata média bûnbakjává és a „felügye-let társadalmának” […] célpontjává váltak.

Még érdekesebb (de használhatnám erre a „meghökken-tõbb” jelzõt is), hogy azok az internetes portálok, amelyek azidegen szavak, szinonimák alkalmazásában kívánnak eligazí-tást nyújtani a hozzájuk fordulóknak, következetesen ahipokrata alakváltozatot tüntetik fel helyesnek (pl. idegen-sza-vak.hu, kislexikon.hu, szinonimaszotar.hu, idegen-szavak-szotara.hu, szinonimak.hu, szotar.magyarnemet.hu, szotar.sztaki.hu). Az ilyen (félre)tájékoztatás rossz irányba befolyá-solhatja a bizonytalan nyelvtudású felhasználókat.

De miért is hibás ez a változat? Abból az egyszerû okból,hogy a hipokrízis ’képmutatás’, hipokrita ’képmutató’ szavak agörög hüpokrinomai ’szerepet játszik, színlel’ igébõl és ennekszármazékából, a hüpokriszisz ’színjátszás, színlelés’ fõnévbõlerednek. Semmi közük a szintén görög eredetû, de -krata utó-tagú szavakhoz (demokrata, arisztokrata, plutokrata stb.) megaz ezeknek mintájára alkotott bürokrata szóhoz (ennek elõtag-ja a francia bureau ’hivatal’).

Jól tükrözi a szóhasználat zavarát, hogy némelyik szöveg-ben egyaránt használják a helyes és a helytelen szóalakot:

Alapvetõ gondolata a hipokritáknak, hogy a hipokrácia hasz-nos és szükséges része az emberi és társadalmi viselkedésnek.Mindeközben cselekedeteik erõsítik a társadalmi egyenlõtlensé-get, természetesen a saját javukra (a hipokrata ember mindigegyenlõbb másoknál). „Sokszor hipokrata vagyok, de utálom be-ismerni” – mondta valaki. Érdekes betekintést ad egy hipokrataelmébe José Manuel Barroso, az Európai Tanács elnöke.

A hipokrácia, ez a magyarban eddig ismeretlen szó az(egyébként szintén vitatott helyességû) angol hipocracy átvéte-le és magyarítása, illetõleg latinosítása. Az ebben levõ a ahipokrata változat felé billenti azoknak a nyelvhasználatát,akik a szó görög-latin forrását és ennek megfelelõ szabályosalakját nem ismerik.

Nem szeretnék hipokrita, azaz képmutató, álszent, színlelõstb. módon olyan látszatot kelteni, hogy alapos ismerõje va-gyok a klasszikus nyelveknek. De azt néhány megbízható szó-tár és szakkönyv alapján határozottan kijelenthetem, hogy ahipokrata és a hipokrita közül az utóbbi a helyes. A hipokrata azáltalános mûveltség elbizonytalanodásának és a demokrata,bürokrata stb. téves analógiájának tudható be.

Néhány évvel ezelõtt a vica verza szófordulatot NádasdyÁdám sommásan „ordas hülyeség”-nek minõsítette (Ízlések ésszabályok. Magvetõ, Budapest, 2003. 275). Vajon mit monda-na most a hipokratáról? Talán azt, hogy „Amit magyar anya-nyelvûek használnak, azt nem lehet helytelennek bélyegezni”(ÉA 2017. 1. szám)? Kötve hiszem.

Kemény Gábor

Documents

A NYELVEK VILÁGÁBÓL † …anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2017-XXXIX-5.pdf2017-ben megjelentette Beke József Arany-szótárát, elin-dított két nyelvstratégiai sorozatot: