ÁRA: 250 FT

A TARTALOMBÓL:

Pölcz Ádám:A titkos út

Büky László:a molyok?

Dömötör Adrienne:Magyar drámák a régiségbõl

Grétsy László:igénk a köznyelv kapujában

H. Varga Márta:Hány az egy?

Kérdéseinkre válaszol:Zalán Tibor, Sámbokréthy Péter,

Kováts Dániel, Nagy Natália

Horváth László:

Kulcsár István:

és más szótévesztések

Hámori Ágnes:Diskuráljunk

a diskurzuselemzésrõl!

És: anyanyelvi pályázatok,pontozó, nyelvész-leletek

Mojolnak

Agyal

Szolidarít

Tisztelendõ – tiszteletes

ÉdesÉdes

ÉA

A NYELVEK VILÁGÁBÓL • WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU

2020. FEBRUÁR2020. FEBRUÁR 42. ÉVF. 1. SZÁM42. ÉVF. 1. SZÁM

AnyanyelvünkAnyanyelvünk

Aggházy Gyula:Korsóvivõ lány

ANYANYELVEK NAPJA2020. február 21.

ÉDES ANYANYELVÜNK • AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

Megjelenik évente ötször – februárban, április-ban, júniusban, szeptemberben és novemberben.Szakmai támogatók:Magyar Nyelvtudományi Társaság,MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Bizottság,Magyar Nyelvstratégiai KutatócsoportKiadja: az Anyanyelvápolók SzövetségeFelelõs kiadó: Juhász JuditFelelõs szerkesztõ: Grétsy LászlóSzerkesztõség:Balázs Géza balazs.geza@gmail.com,Kemény Gábor kemeny.gabor2@yahoo.com,Kovács Zsuzsanna (titkár)kovacs.zsuzsanna@anyanyelvapolo.hu,ea.szerkesztoseg@gmail.comSzerkesztõbizottság:Balázs Géza, Grétsy László, HeltainéNagy Erzsébet, Juhász Judit, Kemény GáborA szerkesztõség címe:1053 Budapest, Károlyi u. 16.

Honlap: www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)

A szerkesztõség csak a megrendelt írásokértfizet honoráriumot. Meg nem rendelt kéziratotnem õrzünk meg, nem küldünk vissza.

Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.E-mail: hirlapelofizetes@posta.huFax: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõ: Könyvtárellátó Kht.

Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaia lapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják.Tagdíj: 2000 Ft/év, tanulóknak, nyugdíjasok-nak: 1500 Ft/év.

Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208

Mûszaki szerkesztõ: Kovács Gyula

Lapunk kiadását

az Emberi ErõforrásokMinisztériuma,

a Nemzeti KulturálisAlap,

a Magyar MûvészetiAkadémia

segíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)Nyomdai elõkészítés: Opticult Bt.Nyomás: mondAT Kft.

TARTALOM

Pölcz Ádám: A titkos út . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3Balogh Judit: Egy különleges szófaj: az igekötõ . . . 4Balázs Géza: Miért érdekes?

Szimmetria és nyelv (2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Büky László: Mojolnak a molyok?. . . . . . . . . . . . . . 6Kemény Gábor: „Államilag irányította

doppingrendszer” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Tóth József Farkas: Mondjuk a magunkét . . . . . . . 7Dömötör Adrienne: Magyar drámák a régiségbõl –

a kezdetek kezdete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Grétsy László: Agyal igénk a köznyelv kapujában . 9H. Varga Márta: Hány az egy? . . . . . . . . . . . . . . . . 10Nyelvi puzzle. Zalán Tibort kérdezi

Birtalan Andrea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Haladnak-e a korral az egyházi szövegek?

Sámbokréthy Pétert kérdeziSzívósné Vásárhelyi Zsuzsanna . . . . . . . . . . . . . 12

Az anyanyelvi mozgalom erõforrás…Kováts Dánielt kérdezi Balázs Géza . . . . . . . . . . 13

Horváth László: Szolidarít . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14Balázs Géza: Szép magyar vers.

Székely János: Hiánytalan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Hámori Ágnes: Diskuráljunk

a diskurzuselemzésrõl!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Kulcsár István: Tisztelendõ – tiszteletes

és más szótévesztések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Szathmári István 95 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Gréczi-Zsoldos Enikõ: Gyermekkertben

gyermekkertésznõ. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18K. G.: Del Medico Imre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Blankó Miklós: A „helytelenkedõ” sajtóhibák . . . . . 19Minya Károly (összeállító): www.manyszi.hu . . . . . 20Tuba Márta: Magyaróra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21Ludányi Zsófia: Felsõoktatási intézmények

Nagy J. Béla versenye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21Hírek – tudósítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22–24Anyanyelvi pályázat, Deme László-díj,

Kárpát-medencei korrektorverseny . . . . . . . . . . . . 25Pontozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Keresztrejtvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Új szavak, kifejezések (108.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27K. G.: Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek . . . . . . . . . 28

Kedves Olvasóink! Az Édes Anyanyelvünkhöz egyre többértékes írás érkezik, sok esetben jelentõsen megnõtt a megjele-nés elõtti várakozási idõ. Ezért az Anyanyelvápolók Szövetsé-

ge úgy döntött, hogy 2020-tól 4 ol-dallal megnöveli lapunk terjedel-

mét, s mostantól 24 helyett 28 oldalon kínálunk olvasnivalót.Ketten beszélnek címmel továbbra is törekszünk minél többjeles személyiséget megszólaltani. A lap ára változatlan ma-rad. Kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére is. Várjuk le-veleiket Visszhang és Olvasóink írják rovatunkba.

Magyartanárok kérésére az Anyanyelvápolók Szövetsége2019-ben a megszûnt Magyartanítás pótlására, ám egyúttalmég szélesebb közönséget is megcélozva elindította a Ma-

gyarórát, önmeghatározása szerint:„A magyar nyelv és irodalom bará-

tainak, tanárainak lapját”. A lap elsõ összevont számát 2019novemberében az Édes Anyanyelvünk elõfizetõi ajándékbakapták. 2020-tól a laphoz postai és kiadói elõfizetéssel lehethozzájutni. A szerkesztõség itt érhetõ el: magyarora.folyoirat@gmail.com

A magyar nyelv és kultúra terjesztése a világban címmel a65 nyelvet oktató ELTE bölcsészkarán rendezi meg az ASZ azanyanyelvek napját. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk

2020. február 21-én pénteken 14.00órakor az ELTE BTK kari tanácster-

mében (1088 Bp., Múzeum krt. 4A), ahol a magyar nyelv fran-cia, angol, német, lengyel, szlovák, japán terjesztésérõl lesz-nek érdekes elõadások.

Az 54. magyar nyelv hete meg-nyitója 2020. április 23-án lesz az

egri Megyeházán. A téma: 100 év Trianon. A helyi rendezvé-nyeket a Honismereti Szövetséggel közösen szervezi az Anya-nyelvápolók Szövetsége.

Aggházy Gyula (1850, Dombóvár – 1919, Budapest) festõ-mûvész, tanár. Gyermekkorában a zenéhez és a festészethezegyaránt vonzódott. Egy ideig a Nemzeti Színház zenekaránakhegedûse volt, de végül festõnek tanult.

Tanulmányait Ujházy Ferencnél kezdte, majd Bécsben ésMünchenben folytatta, ahol Wagner Sándor volt a mestere. Az1870-es évek közepén Párizsban egy évig Munkácsy Mihálymûtermében dolgozott.

1876-ban Aggházy visszatért Magyarországra, idejét a szol-noki mûvésztelep és Budapest között osztotta meg. Tanítottaz Iparmûvészeti Fõiskolán, majd 1897-tõl haláláig a Minta-rajziskola tanára volt. A szolnoki népéletet és a Balatont ábrá-zoló képeivel 1877-tõl szerepelt kiállításokon. Az 1880-as ésaz 1890-es években humoros népéletképeivel gyorsan nép-szerûvé vált, de az egyházi festészet területén is mûködött.

Több alkotása található a Magyar Nemzeti Galéria gyûjte-ményében.

2020-tól 28 oldalon

100 év Trianon

Új lapunk: a Magyaróra

Anyanyelvek napja

A bibliai József, Jákob fiaúgy menekül meg a fáraó börtö-nébõl, hogy megfejti az uralko-dó álmait. A kétféle álombantehenek és búzakalászok szere-pelnek: hét kövér tehén és hétsovány, hét telt kalász és hét csenevész. A vége mindkét lá-tomásnak ugyanaz: a csenevészek és a soványak fölfalják atelteket és a kövéreket. A fáraó udvari emberei tanácstala-nok, József azonban – az Úrtól kapott tehetségével – föl-oldja az értetlenséget: az álmok üzenete, hogy Egyiptomrahét bõ és hét szûk esztendõ vár. József tanácsot is ad azuralkodónak: a hét bõ esztendõ alatt rakjanak félre annyiélelmiszert, amennyit csak lehet, hogy a hét szûk eszten-dõt átvészelje az ország. A talány megfejtéséért és hasznostanácsáért a fáraó kiszabadítja Józsefet a börtönbõl, és azország második emberévé teszi.

A tehetség, a megfejthetetlennek tûnõ talány megoldá-sa József történetében elnyerte méltó jutalmát. A bibliaitörténet szerint a megfejtés valamilyen isteni sugallat, ta-lentum eredményeként született meg, hiszen az álmokategyetlen okos ember, még maga a fáraó sem tudta mire vél-ni, ugyanis nem volt a kezében a megoldás kulcsa. A sza-vak jelentését értette mindenki, ám az üzenet értelmévelnem tudtak megbirkózni. A probléma végül eljutott ahhozaz emberhez, aki képes volt megfejteni a homályos értel-mû álmokat. Õ ismerte a megfejtés „titkos útját”.

Hasonló történeteket, találós meséket a magyar és másnépek meséi között is találunk: a leányról, aki virágnyel-ven adja szeretõje tudtára a találkozás idõpontját (Várj, vi-rág, várj…); a királykisasszonyról, aki ahhoz megy férj-hez, aki olyan talányt tud mondani, amit õ nem tud meg-fejteni (A talányfejtõ királykisasszony); vagy említhetjükaz ún. rabszabadító meséket, amelyekben a talány megfej-tése (vagy éppen ellenkezõleg: a megfejthetetlen talányföladása) a szabadulás kulcsa. A probléma minden esetbenugyanaz: a mögöttes szójelentések megfejtése vagy megnem fejtése, azaz a gondolatrejtés és/vagy annak föloldása.A homályos értelem nyelvi alapja többféle lehet:

a. hasonlóságon alapuló jelentésátvitel (vagyis metafo-ra, mint József történetében), amelybõl azonban hiányzika hasonlítás alapja, az ún. tertium comparationis, amely akulcs a metafora föloldásához;

b. olyan nyelvi eszközök választása, amelyekhez nemtapad részletezõ jelentés; ilyenek a névmások: „Hallod-ete, azt üzente az, tudod már, ki! Mi a neve annak, tudodmár, minek! Mondd meg azt annak, tudod már, kinek!” (Akiskutya neve: Félsz);

c. az elõzmények, a háttérismeret hiánya miatti értet-lenség: „Egy csepptõl meghal egy, / Egytõl kettõ, / Kettõtõltizenkettõ. / Mi az?” (A talányfejtõ királykisasszony).

A megfejtések a hallgatónak/olvasónak egy idõ után vi-lágossá válnak, mert akár maga a kulcsszereplõ (a „kódfej-tõ”), akár az elbeszélõ föloldja a feszültséget, a talány meg-fejtésében érintett szereplõk azonban nem minden eset-ben tudják megfejteni a rejtvényt.

A talányok (rejtvények) célja tehát a gondolatrejtés (kó-dolás), a másik fél próbára tétele elgondolkodtatással. Azembereket a másiknak feladott rejtvények régen foglal-koztatják, s ezt maguk a népmesék (sõt a Biblia is) bizo-nyítják. A szövegtan a talányt az egyik legegyszerûbb szö-

vegformaként tartja számon:csupán egy fontos mozzanatothordoz magában (pl. a hasonló-ság alapját, a nem részletezettnyelvi jelentést vagy a háttéris-mereteket), amely nem marad-

hat föloldatlanul. Hétköznapi példái a kérdés-felelet szer-kezetû találós kérdések (pl. Csíkos, és balra indexel. Mi az?– Aquafresh megelõzi a fogszuvasodást), de a talány akárirodalmi alkotásokban is megjelenhet:

Nem jár erre senki, senki,csak talán a Nem-tudom-ki,az is akkor, hogyha kell,kézenfogva Senkivel.

(Nemes Nagy Ágnes: A titkos út)

Disznó, de akin jáspis a csülök,fábul faragott istenen ülök,hejh, bársony gyász, a tejen tünj elõ!meghalok s mázsás szakállam kinõ.

(József Attila: Medáliák)

Utóbbi már annyira rejtélyes, olyan sok jelentésátvitelttartalmaz, hogy lehetetlen megállapítani az azonosításalapját: a vers feszültségét éppen az adja, hogy nem tud-juk, mit jelent pl. a jáspis a csülök szószerkezet. A jelentés-hez vezetõ út itt már annyira „titkos”, hogy legfeljebb sö-tétben tapogatózhatunk.

Retorikai szemszögbõl nézve a talány – más néven rejt-vény vagy enigma – stíluseszköz, amely érdekes kettõssé-get mutat a világosság (szintén retorikai) stíluserényével:ami ugyanis költõi/szónoki eszközként hatáskeltõ, gondol-kodásra késztetõ fordulat, a nyelvhelyességben, meggyõ-zéskor súlyos hiba. Arisztotelész szerint „a stílus erénye avilágosság. Mert a beszéd egyfajta jel, úgyhogy ha nem teszvilágossá valamit, nem tölti be funkcióját”. Arisztotelészmáshol a metaforával hozza összefüggésbe a talányt: havalaki csupa szokatlan jelentésátvitelbõl és/vagy idegen-szerûségbõl alkotja meg a mondandóját, akkor abból rejt-vény (enigma) vagy zagyvalék (barbarizmus) lesz. Az enig-mának ugyanis az a természete, hogy miközben az emberigaz dolgokat mond, lehetetlenségeket fûz egybe. A vilá-gosság ellentéte így lesz a homályosság, amelyet nem lehetanélkül alkalmazni, hogy el ne veszítenénk a hallgatóságvagy az olvasóközönség jóindulatát.

A talány mint stíluseszköz a nyelvi titok egyik (szándé-kolt) megnyilvánulása. Nem véletlenül adták a görög ere-detû nevét (enigma) a második világháborús németkódológépnek. A talány tulajdonképpen kód, amelyet acímzettnek meg kell fejtenie, azaz meg kell találnia a meg-oldáshoz vezetõ „titkos utat”. A titkos út ismerõje általá-ban egy másik személy (pl. a bibliai József), akin keresztüla legkönnyebben föloldható az enigmából eredõ feszültség.A megoldás azonban nem mindig áll rendelkezésre.

Az Alakzatlexikon így összegzi a talány lényegét: homá-lyos, rejtett közlemény, amelynek a megfejtése, vagyis a ta-lány megoldása adja a stílusértékét. Ez a mûvelet gondol-kodtató feladat az olvasó/hallgató számára. Vannak olyantalányok, amelyeknek a megfejtése nem jár sikerrel,annyira egyedi szituációhoz, illetve akár korhoz kötött abennük foglalt, rejtjelezett üzenet.

Pölcz Ádám

Édes Anyanyelvünk 2020/1. 3

Tájékoztató az Édes Anyanyelvünk terjesztésérõlLapunkat az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjai tagdíjfizetésük idõtartamában a megadott címükön a megjelenés

napján fóliázott formában megkapják. A szerkesztõség visszamenõlegesen nem tudja biztosítani a lapot. A 2000 Ft-os tagdí-jat az ASZ számlájára kell utalni: 11705008-20132015. A lap elõfizethetõ a postahivatalokban is. A tagsággal, lapterjesztés-sel kapcsolatos ügyekben az ASZ irodavezetõje illetékes: kovacs.zsuzsanna@anyanyelvapolo.hu. – Kérjük, gondoljanakránk személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásakor is. Az Anyanyelvápolók Szövetségének adószáma: 19663155-1-41.

A TITKOS ÚT

Édes Anyanyelvünk 2020/1.4

„A papucs fölfutott a fára,benn se volt Kitikati lába.

A papucs rálapul egy ágra,odalenn Kitikati várja.”

(Weöres Sándor: A papucs)

Weöres Sándor gyerekeknek írt rövid kis versében kétigekötõs ige is szerepel, mindkettõ jó példája annak, mi-lyen fontos szerepet játszanak nyelvünkben az igekötõk,amelyek elsõsorban igékhez járulnak. Fontos elemei anya-nyelvünknek, az igék (olvas – elolvas) vagy az igékbõl szár-mazó más szavak (igenevek: olvasni – elolvasni, fõnevek:olvasás – elolvasás stb.) jelentésének megváltoztatására,módosítására alkalmasak. A magyar nyelv rendkívül gaz-dag igekötõkben, úton-útfélen alkalmazzuk õket új jelen-tések megalkotására. A fenti gyerekversben elõforduló kétpélda is rámutat erre: a fut tartalmához képest kissé válto-zik a fölfut értelme, s ugyanígy többet jelent a rálapul a la-pul jelentéséhez képest. Mindkettõben irányjelölés jelenikmeg a kiinduló szóval szemben. S nemcsak az igei jelentés,de az ige környezete is változik, hiszen a szokásos fut vala-hol szerkezethez képest a fölfut szóhoz a valahova vonzatkapcsolódik, s ugyanígy megváltozik a lapul bõvítménye:lapul valahol, de rálapul valamire. Vagyis az igekötõ-használat az ige környezetének, vonzatának a változásátis magával hozhatja.

A gyerekek az iskolában is igen korán találkoznak azigekötõkkel, elsõsorban helyesírási szempontból beszél-nek róluk. Ki ne emlékezne az elsõ diákévekben megtanultigekötõsorra: ki-, be-, le-, fel-, meg-, át-, rá-, ide-, oda-, szét-,össze-, vissza-? Az írásmódot tekintve az iskolások megta-nulják, hogy amikor az igekötõ az ige elõtt áll, akkor min-dig egybeírjuk az igével, ha azonban mögé kerül, vagy vala-milyen más szó ékelõdik az igekötõ és az ige közé, akkormindig különírjuk õket egymástól: mondd ki, el is ment.Ehhez hozzátehetjük még, hogy igekötõhalmozáskor holegybeírjuk az igekötõt az igéjével, hol nem: be-bejön (azo-nos igekötõ halmozása – egybeírás); de: föl-le szaladgál (el-térõ igekötõk esetén – különírás).

Az igekötõk jelentésváltoztató szerepe többféle is lehet.Legrégebbi funkciójuk az igei cselekvés irányának a meg-jelölése: jön – lejön, megy – kimegy; benéz, odaköszön,visszatér, széttekint, hátranéz. Egy másik, nem kevésbéfontos szerepük az esemény befejezettségének a jelölése: ír– megír, használ – elhasznál; felszánt, lereszel, kidolgoz,megtanul. A cselekvés befejezett voltát leginkább múlt ide-jû igéhez kapcsolva jelölik (megírta a dolgozatot, elhasz-nálta a szalvétát, kitanulta a szakmát, stb.). Jelen idejûigéhez járulva inkább jövõ idõre utalnak, a cselekvés ké-sõbbi megvalósulását fejezik ki: megtanulja a leckét, elol-vassa a könyvet (késõbb fog az eredmény bekövetkezni).További lehetõsége az igekötõ használatának, hogy ki tud-ja fejezni a cselekvés kezdõ jellegét: gyújt – felgyújt, lát –meglát; megáll, felszalad; illetve utalhat az esemény moz-zanatosságára: zörget – megzörget; meglóbál, felugrik; to-vábbá az eredményességre: szeret – megszeret; felmos, el-ajándékoz. Erõsítheti az alapige jelentését a tartósság, afolytonosság kiemelésével: elidõzik, eláll, elbeszélget.

Fontos funkciója az igekötõ használatának az ún. jelen-tésspecializáló szerep, vagyis az az eset, amikor az igekötõsajátos jelentésárnyalatot tesz hozzá az alapige jelentésé-

hez, teljesen megváltoztatja azt, és az igekötõs ige értelmemás lesz, mint ami az igekötõ és az ige alapjelentésébõl kö-vetkezne: gondol, de meggondolja magát; beszélget, de el-beszélgeti az idõt; mos, de felmossa a lakást; nevel, de fölne-veli a gyerekét; harcol, de kiharcolja a jogait; alakít, de át-alakítja a ruhát. Utalhat az igekötõhasználat valaminekaz elhibázására, elrontására is: szerepel – leszerepel; elsóz,félrelép, félresikerül. Jelölhet az igekötõ lekicsinylést: int –leint; lekezel, lenéz, letegez valakit. De kifejezhet felnagyí-tást is: magasztal – felmagasztal valakit; felnagyít valamit,felnéz valakire.

Ha igekötõt használunk, ez – ahogy már feljebb is emlí-tettük – gyakran jár együtt a mondatszerkezet változásá-val. Az ún. tárgyatlan igét (ami mellé nem lehet tárgyattenni) az igekötõ tárgyas igévé változtathatja, vagyisolyanná, ami mellé már odakívánkozik a tárgy (a tárgy aztfejezi ki, amire az igében megjelölt cselekvés irányul): fut –végigfutja az utat; nõ – kinövi a ruhát; ül – megüli a lovat.Az igekötõ arra is alkalmas, hogy megváltoztassa az ige ha-tározói vonzatát, új vonzatot tesz kívánatossá az ige mel-lett (a határozói vonzatot, mint minden más vonzatot is,meg kell tanulni az ige helyes használatához): lép – belépvalahova, kilép valahonnan, rálép valamire, belelép vala-mibe; dönt valamiben – eldönt valamit; gondol valamit –rágondol valamire. Az igekötõ jelentésváltoztató szerepegyakran jár együtt a vonzatok, a mondatkörnyezet válto-zásával: néz – ránéz valakire, kinéz valahonnan, benéz va-lahova, megnéz valamit; megy – bemegy valahova, kimegyvalahonnan, átmegy valamin, nekimegy valaminek, rá-megy valamire, visszamegy valahova, összemegy valamitõlstb. Az igekötõ az egész ún. vonzatkeretben változástidézhet elõ: ajándékoz valamit valakinek – megajándékozvalakit valamivel; rak valamit valahova – megrak valamitvalamivel.

Sajátos jelentést fejezhet ki, ha az igekötõ az ige mögékerül, vagyis a fordított szórend érzékeltetheti a cselekvésfolyamatosságát, tartósságát: éppen most száll le a köd;pont jött vissza, amikor történt az eset. A fordított szórendutalhat a cselekvés megtörtént voltára, elõfordulására:keltem föl már hajnali háromkor is; bontottak le házat márfél nap alatt is.

Az igekötõhasználat is folyton változik a nyelv egyébváltozásával együtt. Új, korábban szokatlan igekötõs ala-kok jelennek meg a mindennapokban. Néhány példa erre:beaggódik, beájul, bealszik az órán, beazonosít, becsajozik,bedrogozik, behal valamitõl, behazudja magát vhova, bein-vesztál, beiszik, bekeményít, bekólázik, belinkel, benarkó-zik, beparázik, bepasizik, bepöccen, bepörög, besértõdik, be-sír, besminkel, beröhög, bevállal – a be- igekötõ újabb funk-ciója jelenik meg ezekben az új alakokban: az állapotválto-zás tartósságára, valamiben való elmerülésre, a tudatálla-pot intenzitására, erõsségére utal. További újabb példákmás igekötõkkel: áttranszferál (?), felturbóz, felpiszkál, le-beszéli a keretet (vö. lebeszélhetõ díjcsomag), leápol, lefá-rad, leláttamoz, lereagál; rácuppan a dologra, rárugózikvalamire, szétdolgozza az agyát stb.

Az igekötõk sokszor nagyon rövid szavak, a legrégebbi-ek gyakran egy szótagúak: be-, le-, fel-, ki-; a késõbbiek kétszótagból is állhatnak: ide(jár), oda(megy), közbe(lép),vissza(szól), együtt(jár), tovább(áll). Ez utóbbiak egy részehatározószóként is él, õrzi a határozószói jelentést: idejön– de (határozószóként) ide ír alá, hátrasiet – de (határozó-szóként) hátra teszi a dobozokat, hazamegy – de (határozó-szóként) haza gondol, együttmûködik – de (határozószó-ként) együtt sétál. Jóllehet, az igekötõk rövid alakok, nemtúl hangsúlyosak, a nyelvtankönyvek sem sokat írnak ró-luk, mégis fontos elemei a nyelvünknek, mivel kiemelkedõszerepet játszanak új jelentések megalkotásában.

Balogh Judit

Kis magyar grammatikaaz iskolában

Egy különleges szófaj:az igekötõ

Édes Anyanyelvünk 2020/1. 5

Mi a szimmetria?A szimmetria (szümmetreia) görög eredetû

szó: a szün- ’együtt’ és a metron ’mérték’ sza-vak összetétele; jelentése: együtt mérhetõség,a dolgok közös mértéke; másként: helyesarány, egy mûalkotás meghatározott elemei-nek szerkezeti megfelelése. A szimmetria (fõ-ként irodalom esetében) „a mûalkotás megha-tározott elemeinek szerkezeti megfelelése.Tartalmi ismérve a világnélküliség, bizonyosértelemben tartalom nélküli, formális. A többiformai elemmel (ritmus, arányosság stb.)együtt az ábrázolt tartalmak egynemûsíté-sének, rendezésének eszköze. Ellentéte azaszimmetria. Nem egymás kizárását jelentik, hanem együttesükdialektikája teremti meg azt a formát, amelyben mozoghatnak. Azarányosság a mûalkotás egészének és különbözõ elemeinek egysé-ges mérték szerinti viszonyán alapul. A legtökéletesebb arányel-oszlásnak az aranymetszést tartják. A harmónia különbözõ elemekegybehangoltságát jelenti” (Szabó Zoltán nyelvész meghatározásaa Világirodalmi lexikonban, 1992).

Szimmetriatípusok(1) Kétoldali (bilaterális) vagy tükörszimmetria, henger- és

gömbszimmetria (az alakzat geometriai tulajdonságai változatla-nok). A tükrözés legõsibb jelensége vizuálisan az árnyék, a víztü-kör; akusztikusan a visszhang. Fónagy (1990) William Blake Tig-rise kapcsán hívja fel a figyelmet a „félelmetes szimmetria” jelen-ségére. (2) Forgás- (sugaras, kúp-) szimmetria: pl. virág, propeller,szélmalom; a tükrözési és forgási szimmetria együttes jelentkezé-se: hópehely (hatos szimmetria + kétoldalú). (3) Eltolási (transzlá-ciós, átviteli) szimmetria: pl. lábnyom, ismétlõdõ sorozat (perió-dushossz), sorminta, hálós díszítés (népmûvészet), sorban ismét-lõdés, alliteráció. A periodicitással összefüggõ szimmetria a rit-mus, amelynek biológiai alapja van. (4) Hasonlósági szimmetria,pl. mérettranszformálás: nagyítás, kicsinyítés; Matrjoska-babák;csiga, csigalépcsõ, szerpentinút; növények szára, levele (Fibo-nacci-sorozat, aranymetszés). A hasonlósági szimmetria is termé-szeti tapasztalatból és élménybõl fakad: a természet miniatürizálóképességének fölfedezésébõl. (5) Antiszimmetria: pl. fekete/fehérkombinálása, színváltás, régi–új, tél–nyár, háború–béke.

Szimmetria a nyelvbenA nyelvben megragadható szimmetriajelenségek között elsõd-

legesek az akusztikus úton megtapasztalhatók. Csak az írásbeliségkifejlõdésével beszélhetünk vizuális nyelvi szimmetriáról. Azakusztikus és a vizuális szimmetria ráadásul el is különülhet egy-mástól. Ha csak olvasunk egy szöveget, nem biztos, hogy akuszti-kusan is észrevesszük benne a szimmetriát. Viszont a betûk, szer-kezetek, tipográfiai megoldások (fordítva is olvasható szavak,mondatok; betûk szimmetriája) csak látva (vizuálisan) ébresztikfel bennünk a szimmetriaérzéket. „A szimmetria ugyanis nemcsaka természetben, az emberi tevékenységtõl függetlenül létezik, ha-nem az emberi tudatnak is fontos eszköze: segítségével nemcsakmegértünk, hanem elõre látunk, konstruálunk, továbbfejlesztünk”(Voigt 2015).

A szimmetriát eddig fõleg a retorikai-stilisztikai alakzatok vilá-gában ismerték fel. Az ember eredendõen örül a szimmetriának(harmóniának), amelyet a nyelvben fõleg az ismétlés alakzatai, anyelv (õsi) zenei eszközei, például a ritmus, rím valósít meg. A tér

a kétoldali (bilaterális), illetve a háromoldali (triadikus) szimmet-riában jelenik meg: bal–jobb, elöl–hátul; triádikus: irányhármas-ság. Az idõ részben a kétoldaliban (ma–holnap, idén–jövõre,tél–nyár), részben az eltolási (transzlációs, átviteli) szimmetriában(ismétlõdés, alliteráció, rímképzés, párhuzam, fokozás, ellentét).

A hangok szintjén a magán- és mással-hangzók aránya (amelyek meghatározzák azakusztikus hatást). Az alliteráció (a szókezdõhangok ismétlése) eltolási, átviteli (transzlá-ciós) szimmetriahatást kelt. A szótagok szin-tén: mind a hangsúlyos, mind az idõmértékesverselés alapja a ritmus, a visszatérés. Aszimmetrikus (– –, ? ?) és az aszimmetrikus(– ?, ? –) verslábak gyakran nagyon szabá-lyos, szimmetrikus alakzatokat adnak ki.

A morfémák szintjén: reduplikációhoz ha-sonlatos jelenségek: igekötõ-ismétlés, illetveellentétes igekötõk összekapcsolása: meg-megír, fel-felmegy; föl-le jár, el-ki megy(gyakoriság, frekventatív – rendszertelen is-

métlõdést kifejezõ – akcióminõség létrehozója). A hasonlóságiszimmetriák között említhetõ a mérettranszformálás, vagyis a na-gyítás és a kicsinyítés.

A szavak szintjén szimmetriát alkotnak: haha, nono, csicsi(szóalkotás); körbe-körbe, néha-néha, csupa-csupa-csupa, na-gyon-nagyon-nagyon, három-három (ismétléses mellérendelés);fogyton-fogy, körös-körül, mentek-mendegéltek (tõismétlés). Vari-ált szimmetriák: égen-földön, éjjel-nappal, ki-be, föl-alá, erre-ar-ra, ilyen-olyan, ímmel-ámmal; álikerszó: szán-bán, nyal-fal,súg-búg, oka-foka, dúl-fúl, kurtán-furcsán (valódi mellérendelé-sek); csigabiga, mendemonda, gizgaz, csitteg-csattog, idres-fod-ros; bim-bam, lics-locs, irgum-burgum, ingyom-bingyom (ikerí-tések). Szimmetrikus jellemzõt mutathatnak az egymást köl-csönösen elõhívó szavak (jelentésbeli kapcsolatok, asszociációk):alma � körte, körte � alma, Feri � Kati, Kati � Feri. (Ahogy egy-szer egy kalotaszegi asszony ránézett az õt meglátogató lányra ésfiúra, és megkérdezte: Maguk egyek?)

Szerkezetek: ismétlés, fokozás, kiazmus, párhuzam, alliterá-ció, rím – ellentét. Sajátos szimmetriát képeznek a további „hár-masságok”. A legrégebbi névutók szabályos hármas rendszert al-kotnak (névszókkal kapcsolódva): alá – alatt – alól, elõ – elõtt –elõl, felé – felett – felõl, közé – között – közül, mögé – mögött – mö-gül, mellé – mellett – mellõl.

Mondat. Az azonosító mondatban alany és állítmány logikailagegy szinten van, egymásra utal, felcserélhetõ. Pl. Budapest = Ma-gyarország fõvárosa. Formailag szimmetrikus szerkezetet képezkét fõmondat két alárendelt mellékmondattal, pl.

1 Megértettem,| 2 hogy mit mondott, | 3 de mégsem tettem meg, |4 amit kért.

1. � 3.| |2. 4.

(Az 1. és a 3. tagmondat között megszorító utótagú ellentétesviszony áll fönn; a 2. és a 4. tagmondat ezeknek a tárgyi alárendelõmellékmondatai.)

Szöveg, kommunikáció. Az irodalmi szövegekben textuális,tematikus, képi szimmetriát, párhuzamos struktúrákat mutatha-tunk ki. Aszövegben a szövegrészek egymáshoz való viszonya, ta-golás, keret jelenthet szimmetriát. Válaszmozzanat: kérdésre fele-lünk, szóbeli szövegre szóban, írásbelire írásban (smiley-rasmiley-val, emojira emojival) válaszolunk, köszönésre köszönés-sel, tegezésre tegezéssel, hasonló megszólításra, hangnemre, elbú-csúzásra hasonlóval (azaz alapvetõen tükrözzük egymás viselke-dését; „hasonló a hasonlónak örvend”). Szimmetriasértés történik,ha a hangnem, megszólítás, párbeszéd stb. felemás. A szimmetriaösszefügg a társadalmi hierarchiával: a fõnök-beosztott viszony ésennek nyelvi tükrözõdése többnyire aszimmetrikus.

A harmónia a szépségben, a megfelelõ rendben, nagyságbanvan, amit a szimmetriatörvények tökéletesen megvalósítanak. Azaszimmetriák, szimmetriatörések a szimmetriához, vagyis a har-móniához való visszatérésre hívják fel a figyelmet.

Balázs Géza

Miért érdekes?Szimmetria és nyelv (2)

A természet szimmetriája:A Badacsony, a tanúhegy (kép: BG)

Források: Fónagy Iván 1990. Gondolatalakzatok, szöveg-szerkezet, gondolkodási formák. MTA Nyelvtudományi Intéze-te, Budapest. (Linguistica Series C, Relationes 3.) – Szabó Zol-tán 1992. Szimmetria. In Király István (fõszerk.): Világirodal-mi Lexikon. 14: 399–400. – Voigt Vilmos 2015. Szimmetria.Ethnographia 1: 42–60.

Édes Anyanyelvünk 2020/1.6

Gyerkõce koromban, ha nagymamám elküldött, hogy hoz-zak húsz fillérért élesztõt, akkor éppen olyan kis boltba kellettmennem, amilyen József Attila versébõl lehet ma már sokak-nak ismerõs. Volt ott minden, ami a korabeli kisvárosi háztar-tásokhoz szükséges: petróleumtól a mosószappanig, cukortól asóig, madzagtól a légyfogóig, bõ arasznyi élesztõhasáb üvegbú-ra alatt. Ebbõl íjhoz hasonlítható eszközzel, amelyiknek vé-kony fémszála volt, vágott a boltos ahúsz fillérért egy dekányit. Otthonközben a nagymama sütemény készíté-sébe fogott a hozzá való liszt szitálásá-val. Ezt a padláson lévõ lisztesládábólkellett kimérni. A szitálásra a molyokmiatt volt szükség, amelyek valahogyrendre megtalálták a bejutást a jól zá-ródó láda fehér búzalisztjéhez. Ebbenazután a petéikbõl kikelõ lárvák élet-erõs lisztkukaccá növekedtek, a folya-mat minden, a liszt tisztaságát rontókörülményét maguk után hagyva.

Általános iskolai tanerõ koromban kívülrõl kellett megtaní-tani a Mondd, mit érlel… verset az elõbb említett nagy köl-tõnktõl. Nebulóim mondták is a maguk módján. Egyikük azutolsó elõtti versszakot ekként:

Mondd, mit érlel annak a sorsa,ki sót mér, krumplit, kenyeret,hozomra, újságpapirosbas nem söpri le a mérleget;s ritkás fény közt mojolva rámol– az adó hosszú, nagy a bér –s mi haszna sincs, hiába számoltöbbet a petróleumért?

Javítanom kellett: „ritkás fény közt morogva rámol”. Az ef-félét meg a kisdiákok más furcsa nyelvi botlásait többnyiremegjegyzi a tanárember.

Évtizedekkel ezután, nemrégiben találkoztam ezzel a szó-val. Csodálkoztam is, hogy létezik. Molnár Ferenc egyik szín-darabját – mondván, hogy nyelvezete poros – a rendezõ né-mely helyen megváltoztatta. Ezért az író jogörökösei nem en-gedélyezték az elõadást. Olvasom a rendezõvel készült beszél-getésben: „az örökösök olyan kifejezéseket is kifogásoltak,hogy molyolni...” Arról nem szólt a színházi ember, hogy mitjelent a szó, és miért kellett betennie a Pál utcai fiúk méltán vi-lághíres szerzõjének darabjába.

Keresgélni kezdtem ezt az igét, amelyikrõl valamikor azthittem, hogy csupán a kisdiákom értelmetlensége. Az Új ma-gyar tájszótár Tiszabábolnából jegyzi: ’zörögve, rendetlenségetcsinálva keresgél, kutat’ Ki mojol ott a padon?” A Magyar nem-zeti szövegtárban, amely tizennyolcmillió fölötti adatból áll,mindössze két elõfordulása van a sajtó nyelvébõl: „(egy politi-kai párt) gazdasági programja körül molyol (valaki)” és „akonyhában molyol (valaki)”. A napilapokban és a világhálóntalált példáim is vannak: „(a reklám) a csokoládéfesztivált egyszerecsen férfival mutatta be, aki szakácssipkában molyol vala-mivel”, azután: „augusztusban egy pénteken leültem molyolni,összeütöttem két flekknyi prózakezdeményt, prózacsírát”.

A figyelmes olvasónak feltûnhetett, hogy a tájszótárbanmojol, másutt molyol a szó írásképe. (A nyelvjárásokban van’(lassan) eszik, majszol’ jelentésû mojol vagy majol ige is.) Az

ly-os írást a moly fõnév betûihez társították-társítják, hiszen amai magyarban a hangalak alapján a köznyelvben nincsen kü-lönbség közöttük. Ez a fõnév és írásmódja meg jelentése széleskörben ismeretes. A moly szláv eredetû szavunk (rokonságaszerb, horvát, szlovák, orosz), bõ hatszáz éve van írásbeli ada-tunk róla.

A molyoknak (Microlepidoptera) hazánkban kétezernéltöbb faja van, köztük van a lisztmoly is. Bábjai, lárvái, szövedé-kei és ürüléke sok bosszúságot okozhatnak a háztartásban, amalomiparban. Az apró lepkék kerülik a világosságot, igyekez-

nek sötétebb helyekre húzódni ide-oda csapongó repüléssel. Hasonlókép-pen viselkednek a ruhamolyok is, ame-lyek állati eredetû anyagokból, gyapjú-ból, selyembõl, szõrmékbõl élnek.Dobzse László királyunkról írja PetõfiSándor: „Ruháján a moly s az idõ /Megrágta a prémet”, Arany mûvében,a Toldi szerelmében Miklós „[az] öregkámzsát is pihenõbe tette, / (Oly durvadarócz ez, hogy a moly sem ette)” – te-hát eleinknek szintén meg-meggyûlt abajuk a molyokkal. Igyekeztek is kü-

lönbözõ módon megszabadulni tõlük. Fáy Andrásnak Hasznosházi jegyzetek címû munkája (1833) tanácsolja: „… néhánytéglát tüzesíts meg, önts azokra erõs eczetet, s ennek gõze föli-be tartsd a ruhát és szõrprémeket; nem csak maga a moly, demég tojása is kivesz. – Azzal is mególtalmazhatod a posztó- ésprémes ruhát, ha azt sûrû szövetû vászonba, vagy papírba,melly elõbb terpetin-olajjal [!] és viasszal itattatott meg,beburkoztatván, jól csukott szekrényben tartod”.

A lisztet minden óvintézkedés ellenére felhasználása elõttmeg kellett szitálni. Sok más mellett Pálóczi Horváth ÁdámLegénypiac címû mûvébõl (1818-ból) adatolja a szitál igét atörténeti tár: „A’ szép legényt elkapkattyuk. Hajja dudulláré,Már én vagyok a’ csapláré; Hogy rõföt iszom minden nap, Megmeg holnap, Senki még is pofonn nem csap. Én molnárlegénytvásárlok, Mindég mundlisztet szitálok, Rétest, pogácsát ehe-tem”. (A mundliszt a német Mundmehl megfelelõje:’lángliszt’.)

A környezetünkben elõforduló molylepkék ide-oda történõröpködése, amelynek végén rendszerint eltûnnek a szemünkelõl, keltheti azt a képzetet, mintha kutatna, keresne (valamit),szöszmötölne. Hogy ennek az ismerete alapján keletkezett-e amolyol ige, vagy teljesen független ettõl, amint a tájszótármojol igéje sejteti, itt és most nem tudom eldönteni. Ha írásbe-li használói ösztönösen a moly fõnévhez kapcsolják is, ez a szó-származtatás szempontjából nem dönt.

Amíg nagymamám a süteményhez a lisztet szitálta, egy-egymoly be is mutatta repülési képességét, amelynek aztán végetvetni összecsapott tenyérrel vagy sikerült, vagy nem. Nekemközben sikerült elcsennem az élesztõbõl kevéske morzsalékot,ma is szeretem az ízét. Azt persze nem tudtam, hogy az élesztõegysejtû gombák tömege, amelyek a cukorgyártás folyamatasorán keletkezõ melaszon vagy a sörgyártási cefrén szaporod-nak. Saccharomyces cerevisiae a tudományos neve annak a faj-tának, amelyik a köznapi szóhasználatban élesztõ. Ez több vi-tamint, káliumot, kalciumot, nátriumot, magnéziumot, fosz-fort és egyéb, a szervezet számára hasznos anyagot tartalmaz.Érdemes volt csipkednem belõle, a süteményrõl már nem isszólva.

Büky László

Mojolnak a molyok?

MagyaróraA Magyaróra, a magyar nyelv és irodalom barátainak és tanárainak lapja 2020-tól elõfizethetõ a postahivatalokban vagy kényel-

mesen, elektronikus úton az könyvesboltjában. A kedvezményes elõfizetési díj egy évre: 2500 Ft. 2020-ban a lapnak két összevontszáma jelenik meg: áprilisban (Retorika minden idõben és tantárgyban) és novemberben (Mai magyar irodalom). Az összevont szá-mok külön is megvásárolhatók az e-nyelv.hu könyvesboltjában (az egyes számok ára: 2000–2000 Ft). Ugyanitt a számok elektroni-kus formában is megvásárolhatók (letölthetõk) 500–500 Ft-ért. A Magyaróra elektronikus elõfizetési lehetõsége itt érhetõ el:https://www.e-nyelv.hu/termek/magyarora-elofizetes-2020/

Ruhamoly (Tineola bisselliella)

Édes Anyanyelvünk 2020/1. 7

A legutóbbi téli olimpia idején írta meg egy napilapunk,hogy „pozitív eredményt hozott a vegyes párosban bronz-érmet nyert orosz curlinges páros férfi tagjának dopping-tesztje. […] A curlinges pozitív tesztje azért különösen pi-káns, mert az államilag irányította doppingrendszer miatta NOB felfüggesztette az Orosz Olimpiai Bizottságot”.

Nem kevésbé pikáns – de immár nyelvhelyességi szem-pontból – a hírnek ez a fordulata: az államilag irányítottadoppingrendszer. Romlatlan nyelvérzékû olvasóim bizo-nyára észrevették, hogy az irányította szó végén szükség-telen, sõt zavaró az -a végzõdés.

Az irányította ún. igenévi-igei személyragozású szó-alak. Errõl A mai magyar nyelv címû (régebbi) egyetemitankönyv alaktani fejezete ezt állapítja meg: „A névszóiszemélyragozás körébe soroljuk a melléknévi igenevek ésaz igék között átmenetet képezõ szavaink személyrago-zását, mert személyragjaik ugyan a tárgyas igei személy-ragokhoz hasonlítanak leginkább, mondatbeli szerepükazonban a melléknévi igenevekével azonos, s személyrag-talanul tiszta melléknévi igenevek. Inkább csak a választé-kos, ünnepélyes stílusban fordul elõ ez a ragozás, leggyak-rabban a harmadik személyû alakokat használjuk.”

A tankönyv ezt a jelenséget a következõ példával szem-lélteti: (az én) idéztem példa, (a te) idézted példa, (a szerzõ)idézte példa; (a mi) idéztük példa, (a ti) idéztétek példa, (az)idézték példa. Ezek közül a mai nyelvhasználatban jófor-mán csak az egyes szám 3. személyû (a szerzõ) idézte példafordul elõ, de ez is fölöttébb ritkán, legfeljebb különösenválasztékos stílusú, pl. tudományos szövegekben.

Ha a nyelvben valami ritka és egyben régies, ódivatú,mindig fennáll a veszélye annak, hogy azok, akik csupán fi-nomkodásból használják, de nincsenek tisztában alkalma-zásának szabályaival, valamit el fognak véteni benne. Eztörtént az idézett esetben – mondhatnám: az idéztem pél-dában – is. A szerzõ összekevert két szerkezetet: államilagirányított doppingrendszer és állam irányította dopping-rendszer. Az egyikben a melléknévi igenév „sima”, ragta-lan, a másikban igenévi-igei személyragozású. Az utóbbi-nak van alanya, amely a melléknévi igenévben megneve-zett cselekvés végzõjét jelöli. Az adott esetben ez az állam.Az államilag határozó mellett nem állhat ilyen szó.

Ennek a szerkezetvegyülésnek egy másik változatábanaz igei-igenévi szóalakot tartalmazó szerkezet az által név-utós szerkezettel keveredik össze: „az Oscar-díjas holly-woodi sztár, George Clooney és barátai által alapította […]Casamigos tequilacég márkanagykövete”. Ez vagy így lettvolna jó: a G. C. és barátai által alapított tequilacég, vagyígy: a G. C. és barátai alapította tequilacég. Egy másik saj-tónyelvi példával élve: „A beszélgetés folytatásában rátér-tek a kormány által, a magyar õstörténet kutatására közel-múltban megalapította László Gyula Intézetre.” Helyesmagyarsággal: a kormány által a közelmúltban megalapí-tott L. Gy. Intézetre. Ha pedig nagyon választékosak aka-runk lenni, ezt is írhatjuk: a kormány alapította vagy meg-alapította L. Gy. Intézetre.

Bõ két évtizeddel ezelõtt lapunk Nyelvi mozaik rovatá-ban ezzel a címmel írtam a fenti jelenségrõl: Vigyázat, nemsajtóhiba! Akkor ezzel fejeztem be: „Remélhetjük, hogy akipécézett keveredés megmarad egyedi-egyszeri esetnek.”Nos, nem maradt meg, alkalmi tévesztésbõl telivér nyelvihibává „izmosodott”. Csak nehogy elkezdjék védeni azonaz alapon, hogy „változik a nyelv”. Igaz, a torzulás is válto-zás. De nem kérünk belõle!

Kemény Gábor

„Államilag irányítottadoppingrendszer”

Elõzõ, tavaly februári cikkemben hibásan írt és emiattderültséget keltõ feliratokat mutattam be. De nemcsak ahelyesírással, hanem már a gondolatok megfogalmazásá-val is baj van. Sajnos a pongyola beszéd és ezzel együtt apongyola írás napjainkban is jellemzõ az élet minden terü-letén. Nemcsak az utcán, a munkahelyeken, de – sajnos – amédiában, a hivatásos tollforgatóknál is egyre inkább.Akiknek felhívom erre a figyelmét, azok a „gyorsuló idõ-re”, az egész napi rohanásra, a sietségre hivatkoznak. Sze-rintem azonban ez sem indokolhatja, hogy csak beszélünkés beszélünk, „mondjuk a magunkét”, és közben nem fi-gyelünk arra, mit és hogyan mondunk.

Hogy mindjárt a közmédiával kezdjem: a Kossuth rádióKrónika, illetve aznap az M1 Híradó címû mûsorában is el-hangzott, hogy engedély nélküli lõszer birtoklásával vádol-nak valakit. Vajon milyen az az engedély nélküli lõszer?Nem azt akarta-e mondani a hírszerkesztõ, hogy lõszer en-gedély nélküli birtoklásáról van szó?

A Family Frost mozgóárusítással, országosan terjesztiaz áruit. A feliratuk szerint a hullámos sütõben süthetõ ha-sábot is. Sokáig próbálkoztam hullámos sütõt vásárolni, desehol sem kaptam. Most állhatok neki egy jó nagy kala-páccsal, hogy hullámosra verjem a régi sütõmet, és végreélvezhessem a cég által forgalmazott kiváló hasábburgo-nyát.

A budapesti Nyugati téren levõ bódén öles betûkkel hir-detik, hogy friss kézzel készített kürtõskalács. Eltöpreng-tem, hogy ki is készítheti ezeket a kalácsokat. Friss kezeugyebár csak egy újszülöttnek lehet, az idõsebbeknek már

nem ilyen friss a keze. Ezek szerint a közelben olyan zseniszületett, aki a kürtõskalács készítésének ismeretével lát-ta meg a napvilágot, és mindjárt szakmányban készíti isezt a csemegét. Gratulálok!

Kicsit meglepetten olvastam a budapesti II. kerületiMSzOSz-iroda Keleti Károly utcai ajtaján, hogy jó minõsé-gû holland ruhavásár lesz. Ravasz kereskedõk ezek a hol-landok! Nemcsak a jó minõségû használt ruhákat küldikide, hanem a ruhavásárukat is. Csak azon töprengtem,hogy ha veszek, hogyan fogok hazavinni egy egész ruhavá-sárt?

Az M1 Híradójában felfigyeltem egy érdekes hírre, mi-szerint nemzetközi elektromos autók találkozója lesz. Az-óta is töröm a fejem, hogy vajon milyenek lehetnek azok anemzetközi elektromos autók? Elektromos autók nemzet-közi találkozóján ugyanis már voltam, de ilyenen még so-sem.

Közelmúltbeli újsághír: bevezették az ingyenes méh-nyakrák elleni védõoltást. Szegény nõk! Nem is tudtam,hogy eddig egy jó kis méhnyakrákért fizetniük kellett. Dejó, hogy mostantól már az ingyenesen beszerzett ellen islétezik védõoltás!

Az Arany Oldalak ezt hirdeti: Olcsó benzinkút Nagyka-nizsa. Vajon megvette-e már valaki?

Odafigyelés, megint odafigyelés és harmadszor is odafi-gyelés kellene! Különösen a közmédiában, mert azt millió-an figyelik, hallgatják, ezért a hatása is óriási, és a felelõs-sége is felmérhetetlen. Egyáltalán nem mindegy, hogy ahelyes, szép beszédet terjeszti, vagy a rosszat, pongyolát.

Tóth József Farkas

Mondjuk a magunkét

Édes Anyanyelvünk 2020/1.8

A kezdetek tájékán. – Ha társaságban szó-ba kerül a kérdés, melyik az elsõ magyar nyel-vû dráma, a jelenlévõk jó eséllyel Balassi Bá-lint környékén – azaz a 16. század végén –kezdenek keresgélni, ha nem még késõbbiidõket és szerzõket említenek. A bizonyta-lankodás leginkább talán annak köszönhetõ,hogy az irodalom- és színházkedvelõk az elsõmagyar nyelvû dráma kategóriájában eredetimagyar szövegek után kutatnak emlékeze-tükben, és azok közül is inkább olyan mûvek-re gondolnak, amelyek akár ma is szere-pel(hetné)nek a színházak repertoárján.

A 16. század második felében ugyanakkormár jó néhány magyar nyelvû drámai alkotáskeletkezett, köztük a magyar drámatörténetszámos jelentõs mûvével, amelyek azonbansok tekintetben eltérnek mind a mai értelem-ben vett eredetiség, mind az általános felfo-gás szerinti színpadszerûség kritériumaitól.

A korszak leghíresebb darabjai fordítások-adaptációk. Bor-nemisza Péter Magyar Electrá-jának már a címe is árulkodó, deBalassi nevezetes Szép magyar komédiá-ja is átdolgozás: a köl-tõ egy olasz szerzõ pásztorjátékát adaptálta. Az ezekbõl az év-tizedekbõl való legismertebb hazai iskoladráma, Szegedi Lõ-rinc Theophaniá-ja szintén sorvezetõt követ, egy német egyete-mi tanár hasonló címû munkájának átültetéseként.

Említhetjük továbbá a kor hitvitázó drámairodalmát – pél-dául a protestantizmus eszmerendszere mellett érvelõ SztáraiMihály-mûveket – éppúgy, mint az ismeretlen szerzõjû Komé-dia Balassi Menyhárt árultatásáról címû szatírát (amely talánegy vallási tartalmú színdarab közjátékaként íródott). Mind-egyik darab azt példázza: egy drámai mû a saját kora kánonjá-ba illeszkedve nagyon is eltérhet a prototipikus színpadi alko-tásról vallott kortársi elképzeléseinktõl.

Ez bizonyos tekintetben a legrégebbi magyar drámáról is el-mondható, amely egy latin nyelvû munka átdolgozásaként szü-letett valamikor a 16. század elején.

A kezdetek kezdetén. – Váratlanul hangozhat: a legelsõ ma-gyar nyelvû dráma egy kolostori használatra szánt kódexbenmaradt fenn. A korszak anyanyelvû kódexei vallási vonatkozá-sú szövegeket tartalmaznak, többek között szerzetesi szabály-zatokat, tanításokat, prédikációkat, példabeszédeket, imádsá-gokat, bibliafordításokat. Érdekes a története, miként kerültezek sorába egy drámai alkotás is.

A 16. század elsõ negyedében készült kézírásos kötet, amelyaz utókortól a Sándor-kódex elnevezést kapta, valószínûsíthe-tõen domonkos apácák számára íródott. A benne összegyûj-tött különbözõ mûfajú munkák a test kísértéseit és a szüzességkérdését állítják középpontba. A kódex második szövegegysé-ge egy alig több mint tíz lap terjedelmû dráma.1 Három körösz-tyén leányt ragadtak volt el az törökök – így indul a mû, amelyetkezdõszavai alapján Három körösztyén leány címen tartunkszámon. A munka forrása Hrotsvita német apáca 10. század-ban írt latin nyelvû alkotása.2 Hrotsvita – az ókor utáni elsõ nõialkotó a világirodalomban – több más mûve között hat drámátírt, amelyeket a neves német filológus, Konrad Celtis fedezett

fel és adott ki 1501-ben Nürnbergben. Ezek egyikét választottaki a Sándor-kódex névtelen szerkesztõje, hogy magyar nyelvena kolostori apácaközösség rendelkezésére bocsássa.

Hrotsvita mûve egy ismert legendát dramatizál: három fia-tal nõnek mártírhalált kell halnia, mert ellenszegülnekDiocletianus római császár parancsának, hogy tagadják megkeresztény hitüket. A magyar nyelvû mû pontosan visszaadja a

Hrotsvita-dráma cselekményét: a császármegpróbálja ígérgetéssel meggyõzni, fenye-getéssel kényszeríteni a három lánytestvért,hogy hagyják el hitüket, de kudarcot vall,ezért bebörtönözteti õket. Mivel a leányok atovábbiakban sem hódolnak be az uralkodóiakaratnak, meg kell halniuk. Megaláztatá-sukat és a földi létbõl való távozásukat istenicsodák övezik, mártírként dicsõülnek meg.

A tartalmi egyezés mellett a latin és a ma-gyar nyelvû mû között számos különbség ismegfigyelhetõ. Ilyen például, hogy az adap-tációban a cselekmény a 16. század elejéneka török által fenyegetett miliõjében játszó-dik. A magyar szövegváltozat továbbá lénye-ges szerkezeti újítással is él: a szereplõkmegszólalását minden esetben idézõ fõmon-dat vezeti be, vagyis a mûben mindvégig je-len van egy történeten kívül álló narrátor.

Ha részletekbe menõen megvizsgáljukmindazokat a tényeket, amelyeket az átdolgozott, lefordított, akódexbe bemásolt mû elárul magáról, arra az óvatos következ-tetésre jutunk, hogy az eredeti drámának elõször egy szinténlatin nyelvû átdolgozása készülhetett el, majd az ismeretlenfordító ezt tette át magyarra, hogy az ugyancsak ismeretlenmásoló beírhassa a Sándor-kódexbe. Nagyon érdekes, össze-tett kérdés, hogy mi lehetett a szerkezeti átalakítás oka, illetvehogy miért is tekintendõ drámának a narrációval kísért magyarnyelvû mû. (A témák részletezését l. Az elsõ magyar nyelvû drá-ma címû tanulmányban, amelyet az 1. lábjegyzetben megadottkötet tartalmaz).

Bár nincsen információnk róla, hogy a darabot a kolostor-ban közösen – akár szerepekre osztva – felolvasták volna, azbizonyos, hogy a szöveg nagyon is kínálkozott erre. De akár-hogy történt is, az emelkedett tartalmú mû betöltötte felada-tát: jeles példázatot nyújtott az apácáknak. Különleges hoza-dékként pedig – igaz, ekkor még csak igen szûk körben hozzá-férhetõ alkotásként – megszületett az elsõ magyar nyelvû drá-ma, amelynek latin változatával, kiadásának köszönhetõen, azeurópai olvasóközönség ugyanezekben az évtizedekben ismer-kedett meg.

A Három körösztyén leány-t 1874-ben adták ki a Nyelvemlék-tár címû sorozat Sándor-kódexet is tartalmazó kötetében; a be-tûhû átirattal együtt a kézirat hasonmása több mint száz évvelkésõbb jelent meg.3 A dráma olvasati – mai helyesírásra átírt –változata a huszadik század eleje óta több kötetben is helyetkapott.

A hasonmás, a betûhû és az olvasati szövegváltozat együtte-sen 2018-ban jelent meg elõször. Az átiratok némileg külön-böznek a korábbi kiadásokban olvasható munkáktól; lényeges,hogy az olvasat a nyelvtörténeti szempontok minél következe-tesebb érvényesítésével készült. A latin nyelvû forráskéziratelõször jelenik meg Magyarországon, ennek mai fordítása pe-dig szintén hiánypótló mû. A kötet – a további szövegváltoza-tokkal, a jegyzetanyaggal és a tanulmánnyal együtt – azt a céltszolgálja, hogy a régi irodalmi mûvek iránt érdeklõdõ közön-ség minél sokoldalúbban megismerkedhessen az elsõ magyarnyelven megszólaló drámával.

Dömötör Adrienne

Magyar drámáka régiségbõl –

a kezdetek kezdete

3 Volf György (kiad.): Nyelvemléktár II. A Magyar Tudományos Aka-démia Könyvkiadó Hivatala, Budapest, 1874. 227–232, ill. Pusztai István– Korompay Klára (kiad.): Sándor-kódex. Magyar Nyelvtudományi Társa-ság, Budapest, 1987.

1 A szöveg eredetijét, betû szerinti átiratát, olvasatát, a forrásszövegeredetijét, valamint a mûhöz kapcsolódó tanulmányt is tartalmazza egyújonnan megjelent könyv: Dömötör Adrienne: Három körösztyén leány –az elsõ magyar nyelvû dráma. Balassi Kiadó, Budapest, 2018. Ugyanitt –Szentgyörgyi Rudolf munkájaként – a forrásszöveg betû szerinti átirata ésmai fordítása is olvasható.

2 Katona Lajos: Hrotsuitha Dulcitiusának régi magyar fordítása. Iroda-lomtörténeti Közlemények 10 (1900): 385–402.

Édes Anyanyelvünk 2020/1. 9

Cikkemet a jelenlegi helyzet vázolásával kezdem.’Gondolkodik, töpreng’ jelentésû agyal igénk mindeddignem található meg értelmezõ szótárainkban; sem a múltszázadi, hétkötetes szótárban, sem az 1972-ben megjelent,majd 2003-ban alaposan átdolgozott formában kiadott,megújult Magyar értelmezõ kéziszótárban. Mindezekbenvan ugyan egy agyal címszó, ám ez megjelölése szerint tár-gyas ige, s bár szinte bizonyos, hogy ez is, az is õsi, finn-ugor eredetû agy fõnevünk -l képzõs származéka, mégisegészen más. Szemléltetésül azért mégis idézem, mégpe-dig az említettek közül a jelenleg legfrissebb, tehát a 2003.évi szótárból. Abban mindössze ez olvasható: „agyal ts igenép, rég Agyba-fõbe ver. [�agy]”

Van azonban egy olyan szó-tárunk is, amelyben már meg-található a ’gondolkodik, töria fejét, töpreng (vmin)’ jelen-tésû, tárgyatlan agyal igénkis, mégpedig a tárgyas agyaligével közös címszóban, an-nak 2b. pontjaként, (biz) stí-lusminõsítéssel. Ez a szótár amagyar nyelvtudomány régiadósságát törlesztõ nagy mû,A magyar nyelv nagyszótára,amelynek I. és II. kötete2006-ban látott napvilágot aNyelvtudományi Intézetben, samely jelenleg az EL – ELZtartalmú, 2018-ban megjelentVII. köteténél tart. Ennek a sorozatnak az A – AZSÚROZcímszavakat felölelõ II. kötetében található a már említettagyal ige, amelynek 1. ts (nyj) ’agyba-fõbe ver vkit’, 1a.’<gabonát vmilyen eszközzel> csépel’, 2. ts (ritk) ’kigon-dol, kitalál, kieszel vmit; kiagyal’, 2a. ts agyalja magát(rég, ritk) ’gondolkodik, töri a fejét’ jelentésû részei mellettnégy példa erejéig a bennünket érdeklõ használat is szere-pel. Az „elsõ szóló” a szóban forgó agyal érdekében tehátez a szótár, illetve ennek szerkesztõi és munkatársi gárdá-ja, én e cikkemmel az agyal tekintetében az õ munkájukatigyekszem egy lépéssel továbbvinni.

Az itt rendelkezésemre álló terjedelem nem teszi lehe-tõvé, hogy kellõképpen érzékeltessem, mai nyelvhasznála-tunkban milyen sûrûn fordul elõ ez az agyal ige. Azinternetrõl nem százával, hanem ezrével jegyezhetném kia találatokat, s természetesen nem csupán a világhálórólhozhatnék adatokat, hanem papír alapú kiadványokból is.A példákban való bõvelkedés még azt is lehetõvé teszi szá-momra, hogy jobbára olyan szemléltetõ adatokat mutas-sak be, amelyek valamely többé-kevésbé ismert személytõlszármaznak, s már ezáltal is jól mutatják szavunk nap-jainkbeli népszerûségét, kapósságát.

„Azon agyalok, hogy ennek véget vetek” (Iain Reid ka-nadai szerzõ pszichothrillerének címe. Athenaeum Kiadó,2019.); „Minden napnak elég a maga baja, feladata, és haazt elvégzed, abból lesz a holnapod. Nem érdemes agyalni,hogy mit hoz a jövõ.” (Fûr Anikó színésznõ válasza Szent-györgyi Rita kérdéseire, 2019.05.14.); „Én nagyon pozití-van állok az élethez, mindig azon agyalok, hogyan tudokmég elõrébb jutni.” (Szente Vajk színmûvész mondja egyinterjúban: Best, 2019.08.23.); „Érdekes módon írás köz-ben nem tudok azon agyalni, hogy milyen rejtélyes beteg-ségeim vannak.” (Karafiáth Orsolya költõ válasza a „Ho-gyan írsz?” kérdésre, 2012.02.07.); „Nem agyalok sokat,gyorsan dolgozom, már csak azért is, mert az agyag képlé-

keny anyag, hamar kiszárad, repedezik. (Molnár Péter Sa-lamon kerámiaszobrász beszél a munkamódszerérõl, 2017õsze); „Aztán amikor elúsztak ketten mellettem, rögtönazon agyaltam, hogy már nem is vezetek, és mihez kezdjekegy bronzéremmel?” (Hosszú Katinka élete nehéz idõsza-kairól, 2019.05.22., Life.hu); „A menedzserünkkel, Kál-nási Anikóval elkezdtünk azon agyalni, hol lesz épp vala-milyen színházi fesztivál az országban” (Tompos Kátyaszínésznõnek egy interjúbeli válaszából, 2019.09.10.)„Furcsa belegondolni abba, hogy általam farigcsált sorokakár hatással is lehetnek mások életére. Nem tudom, mitlehet ezzel kezdeni, ezért igyekszem nem sokat agyalnirajta. Inkább írok.” (Varró Dániel író, költõ válasza egy

kérdésre, melyben a költõi fe-lelõsség súlyáról érdeklõdnek,2018.11.17.). Végül egy bekez-dés erejéig foglalkozom azagyalás fõnévi származékkalis, amelyre az interneten szin-tén igen sok példa található.

Az agyalás fõ jelentése ter-mészetesen ’gondolkodás’, deszámos adat arra mutat, hogyérdemes, sõt célszerû külön je-lentésnek feltüntetni a’valamilyen problémához örö-kösen visszatérõ, szinte bete-ges töprengés’ értelmezést ittis, és – mutatis mutandis – azagyal igére vonatkoztatva is.

Az internetes forrásoknak divatos témája ez a fajta agya-lás. Ilyen címeken írnak róla: „Miért agyalunk?”, „Túl-agyalás – egy rossz szokás?”, „Az agyalás veszélyei”, „Éj-szakai agyalás – amikor az elme nem hagy aludni”. Né-hány sor egy ezzel foglalkozó, a jelenséget jól szemléltetõblogból: „Az éjszakai agyalás az egyik legtipikusabb mene-dzserbetegség. Ha a foglalkozástól eltekintve a férfiak és anõk arányát vesszük, a nõk hajlamosabbak többet agyalni,mint a férfiak. Egyvalami a túlagyalókban azonban közös:hiába jár az agyuk sokszor még éjszaka is a problémákon, avalódi megoldás (és a nyugodt pihenés) egyre távolabb ke-rül tõlük.”(2015.02.23.)

Azt remélem, olvasóink is úgy vélekednek, mint én,vagyis hogy a ’gondolkodik’ meg egy ezzel rokon, de mármódosult jelentésû agyal igénk és családtagjai: agyalás,túlagyal stb. már sztenderdizálódtak, vitathatatlanul ben-ne vannak a nyelvközösség nyelvhasználatában, s minden-képpen érdemesek arra, hogy helyük legyen a további ér-telmezõ szótárakban is. Talán ezt az óhajomat erõsíti, nyo-mósítja Heltai Jenõnek a Nyugat 1910. 1. számában meg-jelent szonettje is, benne ezzel a két sorral: „Vékony ke-nyérért, gyatra bérért / Csak görnyedek, csak agyalok.”Úgy gondolom, a több irodalmi mûfajban is maradandótalkotó, de legalábbis benne nyomot hagyó Heltainak ez akölteménye már pusztán azért is érdemes arra, hogy cik-künkben megörökítsük, mert ebben található vizsgáltagyal szavunk eddig ismert legkorábbi adata. Mivelkönyvtáramnak egyik becses darabja a Nyugat harmadik,tehát 1910. évi évfolyamának 12 számot tartalmazó, szintehihetetlenül gazdag I. kötete, s a kötet legelsõ számánaklegelsõ oldalán éppen ez a míves Heltai-vers néz az olvasó-ra, talán érthetõ, hogy a vers is kedves számomra. Háthaolvasóink is megkedvelik!

Grétsy László

Agyal igénk a köznyelv kapujában

Heltai Jenõ

Elõszó egy soha el nem készülõverses könyvhöz

Boldog, kinek nagyröptû lelke / Álommezõkönandalog, / Akit királynak koronáznak / Kilenc, po-gány, szent Angyalok.

Én a józanság országútján / Tülekedem, lopok,csalok, / Vékony kenyérért, gyatra bérért / Csak gör-nyedek, csak agyalok.

Én, aki tudtam szállni bátran, / A szárnyas lórulrég leszálltam, Ma már nem járok, csak gyalog.

Háttal fordúltam már a Napnak, / Kihûlt szívemmélyén fakadnak / Színtelen, elkésett dalok.

Édes Anyanyelvünk 2020/1.10

Az Erste Bank egyik aktuális reklámjáról jutotteszembe a „számosság”-gal (numerusszal) kapcsolatosnyelvi kérdés, nevezetesen: mi az oka annak, hogy a rek-lám szövegében a várt többes számú forma (Legyetek ti isErste familyk!) helyett nem egyeztetett, egyes számbanlévõ alak áll: Legyetek ti is Erste family! (vö. Legyetek [töb-bes szám 2. személyû felszólító módú ige] jó diákok / be-csületes emberek [többes számú fõnév]!). Mi tehát a való-ságvonatkozása az egyes számú szóalakoknak a magyar-ban?

Általános vélekedés, hogy az egyes számú szóalakegyetlen dologra vagy személyre utal, szemben a többesszámmal, amely egynél több dologra vagy személyre vo-natkozik. Általában az egyes szám a jelöletlen forma, atöbbes szám elõállítása pedig – nyelvtípustól függõen –történhet toldalékkal (pl. m. asztal ~ asztalok), flexióval(pl. ang. foot ~ feet ’láb ~ lábak’) vagy reduplikációval(pl. japán yama-yama ’hegyek’).

Érdekes a magyar nyelvnek az az õsi sajátossága, hogybenne az „egyes szám ~ többes szám” szembenállásnem mindig valósul meg élesen: bizonyos esetekben je-löletlen (azaz formailag egyes számú) alakot használunkolyankor is, amikor az indoeurópai nyelvek jó részébenkötelezõ a többes szám. Az egyes számú formák haszná-latát az alábbi esetekben tekinthetjük szokásosnak a ma-gyarban:

1. Meghatározatlan mennyiségre történõ utaláskor,pl. Virágot / bogyót / epret szedünk (nem pedig virágokat,bogyókat, epreket), Paradicsomot / krumplit / banánt ve-szünk a piacon, Rágjuk a körmünket, Fogat mosunk, Bé-lyeget / jelvényt / szalvétát gyûjtünk, Tetû ment a hajába, Aruhámat megette a moly, Folyik a szó belõle, stb. A fentipéldamondatok fõnevei jelentéstanilag nem egyes szá-múak, hanem sokkal inkább határozatlan számos-ságúak; azaz lehet egy, de lehet több is belõlük.

2. Több azonosíthatatlan egyedre történõ utaláskor,pl. a Jön a török!, A konyhakertet lerágta a nyúl vagy az In-get vettem mondatokban az egyes számban álló török,nyúl, illetve az ing fõneveknek nincs mennyiségi vonat-kozásuk. Jelentésükre csak a kontextusból, a szituáció-ból vagy további információkból lehet következtetni.Vonatkozhatnak egyetlen egyedre: ’jön egy török nem-zetiségû ember’, ’egyetlen nyúl tette tönkre a konyha-

kertet’, illetve ’egy darab inget vettem’, de akár többreis: ’jönnek a fosztogató török katonák’, ’nyulak rágták lea konyhakertet’, illetve ’több inget vettem’.

3. Az anyagnevek használatában is az egyes szám do-minanciája figyelhetõ meg. Bármennyire sok van belõ-lük, a hó, a sár, a homok, a szén, az olaj, az alma, a kukori-ca, a paradicsom, a tej stb. akkor is csak egyes számbanlétezik, pl. A kukorica már a magtárban van, A rozst márlearatták, Bogyót szed, Epret eszik. A példaként itt szerep-lõ fõneveknek nyelvtanilag van ugyan többes számuk, demeglehetõsen szokatlanok. A homok, levegõ, zsír, víz, tejtöbbes számát csak akkor használjuk, ha mennyiség he-lyett fajtát jelölnek, pl. murvás homokok, ipari levegõk,nyomástûrõ zsírok, különféle ásványvizek, tejek (pl. tehén-tej, kecsketej, mandulatej, kókusztej).

4. A mennyiségjelzõs szerkezetekben a fõnévi alaptagmindig egyes számú (jelöletlen). Ezekben a szerkezetek-ben tehát a fõnév maga nem, csak a jelzõi bõvítmény(amely lehet tõszámnév, határozatlan számnév vagy aminden, mind, összes általános névmás) utal a többségmozzanatára, pl. öt / sok / minden ember. A magyar nyelv-szokás tehát a jelzõ révén (egyszeresen) fejezi ki ugyan-azt a grammatikai tartalmat, amelyet az indoeurópainyelvek kétszeresen: a jelzõ és a többes számú jelzett szórévén (vö. m. öt almaØ ~ ang. five apples).

5. A magyar anyanyelvû beszélõ gyakran két vagytöbb dolgot is egységként, egy kategóriaként értelmez.Különösen igaz ez a páros testrészeket és a hozzájuk tar-tozó ruhadarabokat jelölõ szavakra, pl. szem, fül, kar,láb, váll / cipõ, csizma, papucs, harisnya, zokni, kesztyû(pl. fáj a lába, szép a szeme, cipõt húz a lábára, papucsotvásárol). Ilyenkor általában egyes számot használunk, denincs kizárva a többes szám sem, vö. pl. fájnak a lábaim,„látom… megrezzenni lágy emlõidet…; újra látom, hogyfakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés…”(József Attila: Óda). A páros testrészekkel kapcsolatosnyelvspecifikus vonás az is, hogy egyiküknek a megjelö-lése nem az egy, hanem a fél szóval történik (így van ez atöbbi finnugor nyelvben is), pl. félszemû, fél lábbal, félfogára (!) sem elég. Ilyesmi az indoeurópai nyelvekbenelképzelhetetlen lenne.

6. Halmozott egyes számú alanyok esetén is használ-hatunk egyes számú állítmányt, pl. Mária és Péter is eljött(értelmi egyeztetéssel: eljöttek).

7. Általában egyes számot használunk akkor is, hatöbb birtokosnak egy-egy birtokáról van szó, pl. A képvi-selõk feleségükkel együtt érkeztek a fogadásra (vö. A sejkekfeleségeikkel együtt érkeztek mondattal), A férfiak meg-emelték kalapjukat (nem kalapjaikat).

8. Bizonyos kopulatív (összekapcsoló, egybeolvasztó)kifejezésekben a várt többes számú forma helyett egyesszám áll, ilyen pl. a bank reklámjából idézett mondat:Legyetek ti is Erste-family!

Nádasdy Ádám szellemes megállapítása szerint „ha amagyar nyelv az egyes számmal olyasmit is jelöl, amibõltöbb van, akkor az nem is »egyes szám« – a név pontat-lan. A könyv alak akárhány könyvre vonatkozhat, ígyszámilag közömbös, vagyis jelöletlen. (Inkább »semle-ges számnak« kéne hívni.) A többes szám a jelölt alter-natíva: a könyvek alak mindenképpen több könyvre vo-natkozik” (Számháború. In: Nádasdy Ádám: Ízlések ésszabályok. Írások nyelvrõl, nyelvészetrõl 1990–2002. Mag-vetõ, Budapest, 2003. 191–194).

H. Varga Márta

Hány az egy?

Édes Anyanyelvünk 2020/1. 11

Zalán Tibor József Attila-díjas és Magyarország Babérko-szorúja díjas költõ, író, dramaturg, dalszövegíró. Mindhárommûnemben alkot. Hogyan mûködik a nyelv a lírában, az epiká-ban és a drámában?

Én akkor is alanyi költõ vagyok, ha drámát vagy prózát írok,tehát ez fölmentést is ad az alól, hogy nekem a drámai kötel-meket be kéne tartanom, avagy a prózának a szokásos szabá-lyait be kell tartsam. Emiatt aztán mindenféle szabálytalansá-got el tudok és merek követni. Most írom éppen a Papírvárosregényciklusomnak a negyedik könyvét – ebben is eldönthetet-len, hogy mikor próza, mikor vers vagy épp verspróza. Engemvalójában nem érdekelnek a mûnemek.

Dobosnak készült, dalszövegeket is ír. Másképp hat a vers,mint a dalszöveg?

Élesen külön kell választani a dalszöveget és a verset, mertugye, a vers úgy fejti ki – ha kifejti egyáltalán – a mondandóját,hogy nem törekszik az elsõ hallásra való megértésre. Magam-ból kiindulva, én nem is értem általában az ismeretlen verseketelsõ olvasásra vagy elsõ hallásra, viszont a dalszövegnek egyet-len lehetõsége van, az elhangzáskor az elsõ szótól az utolsóigjelen lenni és érvényesíteni azt, amit üzenni szándékozik a kétember, vagy ahányan csinálják. Emiatt másfajta felelõsség, ésfeltétlenül másfajta mélység is, a dalszöveg. Mindig úgy tekin-tem a dalszöveget, mintha szinopszisa lenne egy versnek, amitegyszer majd megírok, aztán persze nem írok meg soha.

Háry – a rettentõ magyar vitéz, A rettentõ görög vitéz, Királylá-nyok könyve, Bongóc – gyerekeknek is ír. Ezekben a mûvekbenerõteljes a humor, a nyelvi humor. Hogyan érdemes írni a gye-rekeknek?

A rettentõ görög vitéz talán a legsikeresebb gyerekdarabom.Ebben azzal kellett szembenéznem, hogy van egy hõs, aki min-denkit agyonver az útja során: ez a rettentõ erõs Thészeusz.Fodor Tamás, a rendezõ azt mondta, úgy oldd meg, a gyerekröhögjön, a felnõtt pedig élvezze. Eltûnõdtem ezen, hogy agyerek hogyan fogja élvezni egy valóságos sorozatgyilkos véreskalandjait, és akkor rájöttem arra, hogy ez a Thészeusz nem aza nagy Thészeusz, amelyik, hanem csak egy tizenegynehányéves kisfiú, aki folyton éhes, és mindenhol enni akar, de sohanem adnak neki még egy szelet zsíroskenyeret sem. Végül ezenannyira bedühödik, hogy rendre agyonver valakit, de ezt is úgyoldom meg, hogy a gyerek kacagjon, és ne érezze azt, hogy ittkomoly halálok vannak. A másik feladat pedig, hogy élvezze afelnõtt, csakis a nyelven keresztül valósítható meg. Én a maká-ma formát tartottam szerencsésnek ehhez, amikor a prózai so-rok távol-közel rímelnek egymásra; ezzel sajátos ütemet tudokadni magának a szövegnek, a forma szinte felkínálkozik a szín-padi megvalósítás számára, és a nyelvi humort is teljesen ki tu-dom élni a mûködtetésével.

A Hárynál nem is volt más esélyem, mint az, hogy a nyelv fe-lé induljak el, a történet ugyanis mindenkinek megvan, KodályHáryját gyermek-felnõtt ismeri, és joggal szereti. Garay Az ob-sitosa már kevésbé van forgalomban, pedig szellemes írás. Ezutóbbi legfeljebb két-három oldalnyi szöveg, ebbõl kellett fel-építenem magát a könyvet. A történet kínálta figurák egyéní-tése nyelvi karakterizálással járt. Ezt a színpadtól tanultammeg: ha behunyod a szemed, és a szereplõk megszólalnak,akár ugyanaz a színész olvassa fel a szöveget, akkor a nyelv-használatból pontosan tudnod kell legalább azt, hogy idõs vagyfiatal, nõ vagy férfi, gonosz vagy jó. A nyelvi karakterizálás agyerekeknél túlzásokat is megenged, és hát én ismerek számta-lan gyereket, aki harsányan végigkacagja ezeket a története-ket. A Királylányok könyve viszont hosszú meséket tartalmaz,gyakorlatilag lírai történeteket, lánytörténetek kevesebb hu-morral, több költészettel és több szûrtséggel. Mindig az hatá-rozza meg a nyelvet, hogy a munka kinek készül. A Királylá-nyok könyve, két részben kiadva, lányoknak készült, és a lányokszelídebbek és „aranyosabbak” befogadói szempontból. A fiúk

viszont szeretik a vadabb ügyeket, a harcot, a küz-delmet, a gyõzelmet, a hõsnek a gyõzelmét, a go-nosz elpusztulását, és ezek mind-mind a nyelv feléviszik el az embert, legalábbis engem, nem a törté-net felé. Nagyon leegyszerûsítve: az írót nem az kü-lönbözteti meg az írással próbálkozóktól, hogyjobb történetei vannak, sõt, hanem hogy megtalál-ja az adekvát nyelvet a történetéhez.

A Bongóc egy nagyon régi elmejáték. A nagyonkicsiknek történetesen nem tudok írni, ahhoz egyCsukás Pista kell. Az én befogadóközönségem kö-rülbelül a kisiskolás kornál kezdõdik, és a Bongócezekhez az olvasni épp tanuló gyerekekhez szól.Meglehetõsen egyszerû történet, ehhez redukáltnyelven. Azt hiszem, hogy minél nagyobb egy gye-rek, annál differenciáltabban lehet megszólaltatniszámára a nyelvi humort, és magát a nyelvet is. Ná-luk már lehetnek összetett mondatok, módjával többszörösenösszetett mondatok, sõt olyan mondatok, amelyekben szívesenelveszik a felnõtt és a gyerek is; ezt külön küzdelem megtalálni,fõleg hogyha a szülõ olvas a gyereknek verset. Én minden esteolvastam a gyerekeimnek, meg a feleségem is, és néha együttkerestük az értelmét egy-egy mondatnak, hol az eleje, hol a vé-ge, és hol találjuk meg a közepét. Közös labirintus-játékbanbolyongás volt. Tehát a gyerekhez úgy kell szólni, mint a fel-nõtthöz. Szokták kérdezni tõlem, hogy mi a különbség a gyere-keknek és a felnõtteknek készülõ írásaim között, én pedigmeggyõzõdéssel azt mondom mindig, hogy gyakorlatilag sem-mi. Ha a felnõtt nem tudja élvezni a szöveget, akkor valószínû-leg a gyerek se fogja. A gügyögést nem szereti a gyerek sem,nem szabad alábecsülni a felfogóképességét. Ugyanakkor aztsem szabad gondolni, hogy a gyerek egy felnõtt emberpéldánykicsinyített mása. A gyereknek több fejlõdési periódusa van,egyre többet ért meg a világból, egyre többet akar megérteni avilágból, és ehhez a megértéshez kell elé valamilyen létrát ten-ni vagy útjelzõket kirakni. Nagyon fontosnak tartom, hogy agyerekeknek felkínált nyelv arra is szolgál, hogy a gyerek szó-kincsét bõvítse. Az a gyerek, akinek mesélnek, két-három év-vel is megelõzheti érettségben a többi gyereket, mire iskolábakerül. Ez azt jelenti, hogy egyfolytában használja a nyelvet,amikor hallja, és ezt a hallott nyelvet fel tudja használni, ami-kor a saját nyelvi karakterének a jegyeit kialakítja.

Nyelvem határai a világom határai (Wittgenstein). Holvannak Zalán Tibor határai?

Egyfolytában bõvül az ember nyelve, ha napi rendszeres-séggel és tudatosan használja. Amikor most épp küzdök a re-gényfolyamommal, kénytelen vagyok az öt-tíz évvel ezelõttiszövegeimet visszanézni, magam is elcsodálkozom, hogy mi-lyen invenciózus voltam (még) akkor. Mennyi mindent tudtammár; nyilván az ember abban a helyzetben, amikor dolgozik,nem érzi, hogy mi mindenre képes nyelvileg. Mindenféle be-szédrétegbõl tudok válogatni magamnak. Nincs megemelt köl-tõi nyelvem, csak költõi nyelvem van, amibe a szlengtõl kezdvea káromkodáson át az ódai szárnyalás is beletartozik, és ez na-gyon izgalmas így számomra. Nem én csinálom a költészetet,hanem az általam egymás mellé rakott szavak alakítanak ki egyolyan sajátos jelentéstartalmat, amit én magam sem ismerek;csak késõbb döbbenek rá, mint a magam idegen olvasója, hogylétezhet az a világ, amelyik kialakulni tudott a nyelvi puzzle-játékom végén.

Nyelvi puzzleZalán Tibort

kérdezi Birtalan Andrea

Kép: Székelyhidi Zsolt

Édes Anyanyelvünk 2020/1.12

A Pannonhalmán élõ Sámbokréthy Pé-ter atya lelkes nyelvmûvelõ, aki évtizedekóta tartja ujját a nyelvi változások ütõ-erén. A változásoknak nemcsak megfigye-lõje, elszenvedõje, de aktív alakítója is.Miért fontos egy egyházi személy számáraa nyelv? Fontosabb-e, mint bárki másnak,aki a nyelvvel mint eszközzel foglalkozik?

A legfontosabb! Szent Pál a rómaiak-hoz címzett levelében írja: „A hit hallásbólvan… »Hangjuk elhatott az egész földre, sbeszédük a földkerekség határaira«”, de abeszéd módjára is figyelmeztet: „Nem ért-hetetlen szóval és beszéddel”. Krisztusurunk azt mondta tanítványainak, hogy: ,,Hirdessétek az evan-géliumot”, nem azt, hogy írjátok le, amit mondok, és magányo-san olvassátok. Õ maga is szóban közvetítette az igét. Ha bajvan a beszéddel, mert valamilyen beszédhiba fordul elõ, vagyzavaros a fogalmazás, nem világos a szavak jelentése, akkornem tudjuk hatásosan közvetíteni Isten örömhírét. Mi ugyanisfelolvassuk a szöveget, és élõ szóval magyarázzuk, értelmezzüka hallottakat.

Ezek szerint a hangzó beszéd sokkal fontosabb, mint azírott szöveg.

A szövegeket értetõ módon kell elõadni, hogy a hívek hall-ják még a legutolsó sorban is, és értsék az Istenrõl szóló beszé-det.

Milyennek találja az egyházi szövegek, a liturgiák nyelvimegformáltságát? Elég modernek ahhoz, hogy korunk embe-réhez szóljanak?

A Szentírás régi fordításait is hozzá kell igazítani a mai kor-hoz, mert sok bennük az olyan elavult szó, amit ma nem érte-nek. Ilyen a kegyelem jelentésû malaszt szó, amit a malac szó-val kevert össze a 40-es évek gyermeke. Emlékszem, már az50-es években, káplán koromban a plébános is javított egyeskifejezéseket a Szentírás felolvasandó szövegeiben. Példáulezt a sort: „Az asszonyok elmentek, hogy megkenjék Jézust”(Márk 16,1). Nyilvánvaló, hogy bele kellett nyúlni a szövegbe,mert a megken szónak már akkor pejoratív értelme volt, s csaknevettek volna a hívek. A ma használatos fordításaink közülnémelyikben (!) már így módosították: ,,hogy megkenjék Jézustestét/holttestét”. A latin nyelvû hivatalos Misekönyvnek háromkiadása jelent már meg (1970, 1975, 1991). Magyarországonmég ma is az 1975-ös kiadás fordítását használjuk. Most dol-goznak az 1991-es kiadás fordításán. Nem csak az a baj, hogyelavultak vagy jelentésmódosuláson estek át egyes szavak, de aszövegekben vannak fordítási hibák is.

Például?A misében használatos Hiszekegyben, a Nicea-konstanti-

nápolyi hitvallásban – tehát nem az Apostoli hitvallás ökume-nikus magyar szövegében – van ez a sor: „Hiszek a katolikusAnyaszentegyházban”. Helytelen fordítás. „Hiszem a katolikusAnyaszentegyházat” a helyes forma, mert a latin Credóban ac-cusativusszal (tárgyesettel) áll az Anyaszentegyház fõnév. Em-líthetem a Miatyánk ima kérését is, hogy „Ne vígy minket kísér-tésbe.” (Mt 6,13; Lk 11,4) A latinban ez a kifejezés szerepel:,,ne nos inducas in tentationem” (szó szerint: ne vigyél, vezessbele minket a kísértésbe), és ez régóta vitákat gerjeszt. A ma-gyar fordításban szereplõ „Ne vígy a kísértésbe” sem mindenki-nek egyértelmû hapax legomenon (egyszer használt szókap-csolat), a Szentírásban csak itt szerepel. Annyira sûrített kife-jezés, komplex és egyedi, hogy ebbe sok mindent bele lehetmagyarázni. Ezt a sort sokszor még a fõpapjaink sem tudják hi-bátlanul imádkozni. Gyakran hallom, látom, rövid i-vel, más-kor eltorzítva ejtik, írják: „ne végy minket (a) kísértésbe”, vagyami még rosszabb: ne „véggy”-nek ejtve. (Ne védj minket?).Nemde azt kérjük igazából, hogy ,,szabadíts meg a gonosztól”?

Mit mond Jézus? ,,Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!”(Luk 22,46).

Akkor elképzelhetõ, hogy ez a sor egyszer megváltozik?Igen, a Szentatya már elfogadta ennek a pontosabb, oko-

sabb fordítását, vagyis azt, hogy „Ne engedd, hogy kísértésbe es-sünk.” Ezt a változtatást a francia egyház már 2017-ben meg-tette, Ferenc pápa helyeslésével. A kérdést a német püspöki

kar is megvizsgálta, de végül elvetette,megtartva az ima ,,ne vígy minket” változa-tát. Az idén a pápa jóváhagyta a szentmiseliturgikus szövegeinek új olasz nyelvû for-dítását. Az új fordítás több helyen megvál-tozott. A Miatyánkban – az olaszt magyar-ra fordítva – ez áll: ,,és ne engedd, hogy kí-sértésbe essünk”.

És mi a helyzet a magyar nyelvû fordí-tással?

Hazánkban az „ökumenikus” Mi-atyánk a magyar nyelvû Misekönyv1975-ös kiadásában már szerepel. A fran-ciáknál a változtatást széles körû ökume-

nikus egyeztetés elõzte meg. Magyarországon – egyelõre –nincs egység a fordítás megváltoztatásában.

Tehát nemcsak teológiai értelemben foglalkozik a szöve-gekkel, hanem nagyon komoly nyelvi vizsgálatnak is alávetiõket.

Már 1994-ben publikáltam errõl egy cikket az Élet és Tudo-mányban, Grétsy László Nyelv és élet címû rovatában (1994/5),ahol közöltem az egész Miatyánk általam korszerûbbnek véltfordítását. Beszéltem is a liturgikus bizottság püspök elnöké-vel, aki egyetértett velem, de szerinte akkor nem volt idõszerû.A fejlõdés, úgy látszik, engem igazol. A liturgikus szövegekmindig érdekeltek. 1964-ben Rómába küldtem egy 10 oldalas„vótumot”, amelyben javasoltam bizonyos változtatásokat, a„javaslatom” egyes részeit bele is dolgozták a zsolozsmás-könyvbe.

Hogyan viszonyultak a hívek a latin nyelvû misézéshez, haa régi magyar fordítások is nehézséget okoznak nekik?

,,Christus vincit, Christus regnat, Christus, Christus imperat”– énekelik a szertartáson, ha bevonul a fõpásztor. Egy pap hal-lotta, hogy egy asszony így énekelte: ,,Krisztus nincs itt, Krisztusnem lát, Krisztus, Krisztus nincs tehát” – vagyis magyarrá for-málta a latin szavakat, a népetimológia ugyanis „értelmesíti” aszámára értelmezhetetlen szavakat, kifejezéseket. KovácsSándor szombathelyi püspök mondta nekem, hogy gyermek-korában a ,,Hozsanna a magasságban” liturgikus szöveget„uzsonna a magas házban” változatban énekelte. Mindez bizo-nyítja, hogy szükség volt a magyar nyelvû liturgiára. A magyarszövegeket is folyamatosan modernizálni kell. A hiteles változ-tatás lassú és hosszú folyamat.

Van más is a liturgiában a szövegeken kívül, amit moderni-zálni, változtatni lehetne?

Énekes misékben éneklik az evangéliumokat, és a gregori-án ének szabályait próbálják alkalmazni a magyar nyelvre. Alatin szavakban az utolsó elõtti vagy az azt megelõzõ szótagonvan a hangsúly, a magyarban az elsõn, így gyakran elcsúszásvan a magyar hangsúlyhoz képest: Laudetur / Dicsértessék.Ráadásul a recitált szövegekben nem veszik (vehetik?) figye-lembe a helyes mondathangsúlyozás szabályait. Példa az evan-géliuméneklés hibáira: Az Úr legyen veletek!, helyesen: az Úrlegyen veletek; Szent Lukács könyvébõl, helyesen: Szent Lu-kács… Ezek az Evangélium igéi, helyesen: az Evangélium igéi.Én sosem szoktam énekelni az evangéliumot, igyekszem értel-mesen felolvasni. Az éneklésnek az az elõnye, hogy a recitálóelõadásban nem kell olvasott szövegként hangsúlyozni, csakegy megadott dallamhoz igazodni, persze az értelmi hangsúlyrovására. Helytelen hangsúlyozással nem csak a templombantalálkozhatunk. A vidéki autóbuszállomáson is hallani értelmihangsúlyeltolódást: Autóbuszjárat indul … autóbuszfordulómegállóhelyre, a tizedik kocsiállásról. A magyar fül számáraezek idegen hangsúlyviszonyok. De ez a kérdés már átvezet amai hangzó nyelv helytelen hangsúlyozásához, hangsúlyhibái-hoz.

Szivósné Vásárhelyi Zsuzsanna

Haladnak-e a korralaz egyházi szövegek?

Válaszol Sámbokréthy Péter

Kép: BG

Édes Anyanyelvünk 2020/1. 13

Dani bátyám – így szoktalak szólítani –, hakilenc évtizedre visszatekintesz, melyiketemelnéd ki?

Életutamat három 30 éves idõtartamú sza-kasszal jellemezhetem. Az elsõ kalandos ván-dorúton telt apai nagyapám kisnemesi udvarhá-zától a kõszegi katonaiskolán, a miskolci diák-éveken, a pesti bölcsészkaron, a Gyûjtõfogházonés a Hortobágyon át a diploma megszerzéséig ésa családalapításig. A második a középiskolai ésfõiskolai tanítás és a szakmai-közéleti kezdemé-nyezések jegyében telt. A harmadik harmad anyugdíjas éveké, az otthoni íróasztal fölértékelõ-déséé, a betakarításé. Nehéz dönteni, de talán az1980-as évtizedet emelhetem ki, amely igenszép pedagógiai feladatokat adott, továbbá lehe-tõségeket egy szellemi rendszerváltoztatás elõ-készítésére.

Mikor találkoztál Kazinczyval?Tízévesen nagyszüleimmel és keresztapámmal elõször jártam a

széphalmi emlékcsarnokban. A miskolci református gimnázium-ban a Kazinczy-önképzõkörnek hetedikben alelnökévé, nyolca-dikban elnökévé választottak. A bölcsészkaron elsõ szemináriumidolgozatomat a Pályám emlékezetérõl írtam. Vezetõnk azt mond-ta, hogy anyaggyûjtés szempontjából teljes és kifogástalan, vi-szont nem értékeltem; elég erõs kritikát kaptam tõle (a Rákosi-kor-szak ideológiai offenzívájának idõszaka volt az). 1961-ben Sátor-aljaújhelybe kerültem, akkor munkásságom homlokterébe kerültKazinczy.

Végigjártad Kazinczy életútját: A rab Kazinczy útján cím-mel kötetben is megírtad.

Kazinczynak nemcsak mûvelõdéstörténeti jelentõsége, hanemszemélyisége, élettörténete is foglalkoztat. Igyekeztem bejárni –többnyire családom néhány tagjával vagy a Kazinczy Ferenc Tár-saság csapatával – azokat a helyszíneket, amelyek életútjának fon-tosabb állomásait jelentik. Alsóregmec, Sárospatak, Széphalom,sõt még Kassa is közel esett, de felkerestük Érsemjént, bejártuk er-délyi és felvidéki útját, jártam Bécsben, Pozsonyban, de a legna-gyobb vállalkozásunk a hat és fél éven át tartó rabság helyszínei-nek meglátogatása volt. Kazinczyt, az embert ezen az úton tudtama legközelebbrõl megismerni. Levelezésébõl, a Pályám emlékeze-tébõl és a Fogságom naplójából elég pontosan meg lehet állapítaniaz útvonalat, annak megállóit, azt a visszhangot, amit a látott és azelszenvedett élmények kiváltottak belõle. Igaz, az egykori brünni,kufsteini, munkácsi börtöncellák most már idegenforgalmi látvá-nyosságok, de azért elképzelhettük falaik között a rabság szomorúéveit. Kazinczy csodálatos módon fenn tudta tartani szellemi ér-deklõdését; amikor hagyták, fordításain dolgozott, útközben –amennyire lehetett – megszemlélte a helyi értékeket, mûemléke-ket, kerteket. Életemnek talán ez volt legtanulságosabb utazása,pedig megjártam Londont, Párizst, Rómát, Prágát, Krakkót, Ber-lint. Itt egy jeles személyiség nyomát követhettem, akinek emberiés gondolkodói reakcióit helyhez köthettem. Emellett ez egy él-vezhetõ, új horizontot nyitó honismereti kirándulás lett.

Milyen nehézségekbe, esetleg kalandba ütköztetek utatokfolyamán?

A 18–19. század fordulóján a maitól több helyütt eltértek az út-vonalak. Szerencsére Balázs unokám, szerzõtársam hivatásosszakértõje a lokalizálásnak, feltárta a korabeli úthálózatot. A Ka-zinczy által említett településeken kerestük azokat az épületeket,amelyek fedelet adhattak éjszakára a rabok menetének. Bámula-tos, hogy például Ausztriában ma is mûködnek azok a vendéglátó-helyek (sokszor ugyanannak a családnak a leszármazottai kezén),amelyek annak idején a postakocsik állomásait jelentették. Ezekre

Csehországban is többször rátaláltunk; hazai földön nagyobb apusztulás mértéke. Meglepett, hogy a brünni Spielberg vármúzeu-mában nem tudták, hogy Kazinczy elõször föld alatti börtöncellá-ban szenvedett, holott errõl részletesen beszámol naplójában.Munkácson emléktábláját nem az egykori börtönépületben talál-tuk, pedig ott is egészen pontosan helyhez köthetõ az író cellája.Igaz, akkor azt még nem állították helyre teljes mértékben, amikor

ott jártunk. Kazinczy egykorú rajzait mindenütthitelesítették a helyszínek.

Megírtad a széphalmi Kazinczy-kultusztörténetét. Mit üzen nekünk ma Kazinczy?Üzen egyáltalán?

Kazinczy példája ma is tanulságos és köve-tendõ lehet. Egyrészt anyanyelvünk értékeinekmegbecsülésében, továbbadásában, az igényesnyelvhasználatra való törekvésben. Másrésztösztönzést ad emberi tartása, hiszen politikai,anyagi gátak közé zárva, perifériára szorulvasem adta föl az irodalmi nyelv, az anyanyelvimûveltség gyarapítását célzó küzdelmét, hátrá-nyos helyzetében is kiemelkedõ teljesítményrevolt képes. A széphalmi emlékliget, Kazinczykertje, sírja, emlékcsarnoka, a magyar nyelv mú-zeuma olyan zarándokhely, amely megérteti ve-

lünk egy hasznos élet példáján a legfontosabb üzenetet: az emberúrrá lehet körülményein, ha szellemi otthont teremt vagy talál.

A szocializmus idõszakában – megtûrten – a honismeret, anyelvmûvelés, a táncház, a népdalversenyek tartották fenn anemzeti érzést. Hogyan látod az akkori és a mai helyzetet?

A felsorolt kezdeményezések kibontakozása valóban fõ forrásalett a nemzeti tudat erõsítésének. Ki lehetett használni az államanyagi erõforrásait a tudományos intézmények, a közgyûjteményihálózat, a Hazafias Népfront meg a KISZ révén. A Hazafias Nép-front által mûködtetett honismereti bizottságból, illetve az „Olva-só népért” mozgalomból kinõtt beszédmûvelõ munkabizottságbólalakult meg 30 évvel ezelõtt a máig fennálló, kiváló eredmények-kel mûködõ Honismereti Szövetség, illetve az AnyanyelvápolókSzövetsége. Ma mintha nehezebb lenne a mûködés feltételeit biz-tosítani, ennek ellenére számos civil egyesület vállal tisztes szere-pet nemzeti értékeink védelmében és gyarapításában. Az egyénekszabadabban nyilatkozhatnak meg, a jelenlegi trendek azonban aközösségi gondolkozás rovására az egyén „önmegvalósításának”nyitnak inkább teret, háttérbe szorítva egy a családra és a nemzetrealapozott, szellemileg és lelkileg egészséges társadalmi környezetfenntartását.

Mit adott neked a nyelvmûvelõ mozgalom, és te mit adtálneki?

Szülõfalum – Kassa közelében – Trianon után Csehszlovákiaterületére került, magyar kisebbségiként kerültem a szlovák tan-nyelvû elemi iskolába. Tudatlanul bár, de oda nyúlik vissza anya-nyelvünk jelentõségének felismerése. Tanultam idegen nyelveket,s a magyar mellett az angol nyelvet választottam szakpáromnak,de sohasem vontam kétségbe az anyanyelv elsõdleges szerepétszemélyiségünk alakulásában, a gondolkodás és az ismeretszerzésterületén. A nyelvmûvelõ mozgalom ebben erõsített meg. Tanár-ként elsõdleges kötelességemnek tartottam, hogy igényt ébresszektanítványaimban a tisztes, a helyzethez igazodó beszédmódra. Ak-kor is, amikor pályám legelején faluból városba került vájártanu-lókat kellett tanítanom, s akkor is, amikor lehetõséget kaptam azoktanítására, akik majd az óvodásokat, kisiskolásokat nevelik be-szédre, olvasásra, betûvetésre. Meggyõzõdésem szerint egy peda-gógus sohasem mondhat le arról, hogy diákjait nyelvhasználatuk-ban is nemesítse; nem tudom elfogadni a nyelvmûvelést támadófelfogást. Az anyanyelvi mozgalom erõforrás számomra: érzem,hogy nem vagyok egyedül. Magam egy idõben a miskolci napilap-ban közzétett rovatommal, azután elõadásokkal igyekeztem szol-gálni közös ügyünket, s szép emlék, hogy egyik kezdeményezõje,„bábája” lehettem az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati ver-senynek és a magyar nyelv múzeumának.

Dani bátyám, Isten éltessen!Balázs Géza

Az anyanyelvi mozgalom erõforrás –nem vagyunk egyedül

Születésnapi beszélgetésa 90 esztendõs Kováts Dániellel

Kép: BG

Édes Anyanyelvünk 2020/1.14

A ’közösségvállalás, rokonszenv-nyilvánítás’ jelentésûszolidaritás fõnév a magyar nyelv nemzetközi elemei közétartozik. A szó az idegen nyelvek etimológiai szótárainaktanúsága szerint a franciában keletkezett (solidarité), majdonnan terjedt el Európában és a világban. Hozzánk mindenbizonnyal német közvetítéssel jutott (Solidarität). A ma-gyarba azonban nem franciás vagy németes végzõdéssel il-leszkedett be, hanem latinossal, a humanitás, univerzitás tí-pusú szavak mintájára. Meghonosodását segítette, hogy aszóvég egybecseng a magyar -ás képzõvel. Csakhogy ez afõnévképzõ igékhez szokott járulni. Többek között perszeolyanokhoz is, amelyek -ít képzõsek. Ráadásul az -ít elõtt -rképzõ is állhat; ilyen például a takarít ige.

A magyar beszélõk egy része úgy érezte, hogy a szolida-ritás egy -ít képzõs igének a származéka. Hogy ez a tévedésnem új keletû, azt például a Nagyszótár írásához összeállí-tott Magyar történeti szövegtár néhány adata is igazolja,már a 20. század közepérõl. Közülük itt csak kettõt idézek:„A tehetség és a világnézet kötelez s itt már nem kicsinyeskritizálásról, hanem szolidarításról és felelõsségrõl vanszó” (1941: Veres Péter irodalomtudományi írásából);„Ancsáné határozott nõi szolidarítással, de éles asszonyiszemmel figyelte ezekben a napokban kutyáját” (1955:Déry Tibornak a Niki címû kisregényébõl). – Számunkramost mindegy, hogy a hosszú í magától az írótól, a nyomdá-tól vagy a kiadótól való; a lényeg az, hogy használata átér-telmezi a szolidaritás fõnév felépítését, belevetíti az -ít ige-képzõt. Ettõl már csak egy lépés, hogy a fõnévbõl elvonás-sal létrejöjjön a szolidarít ige.

Létre is jött, természetesen ’közösséget vállal, rokon-szenvet nyilvánít’ jelentéssel. Két évvel ezelõtt (2018. feb-ruár 26.) Molnár Csikós László érdekes példák sorát mutat-ta be a használatára az újvidéki Magyar Szó Szófigyelõ ro-vatában. Kettõt említek itt közülük: „Én nem vagyok orvos,de nõvérként szolidarítok velük”; „Bár nem ismerjük egy-mást, és nem igazán tudom, hogy milyen betegségrõl vanszó, de én szolidarítok”. Mint látható, az ige nemcsak-val/-vel ragos vonzattal fordul elõ, hanem határozó nélkülis.

Molnár Csikós szerint az ige alkalmazása terjedõbenvan. Lehet, hogy ebben egyet is érthetünk vele. Nem szeret-ném azonban, ha az a látszat keletkeznék, hogy az elvonás-sal létrejött szolidarít ige az utóbbi évek újdonsága. Adatol-ható már húsz évvel régebbrõl is a sajtónyelvbõl: „A szocia-lizmusban bezzeg volt még szolidaritás. Nem azért, mert amájus elsejei jelszavakban felszólítottak bennünket, hogyszolidarítsunk, hanem mert (majdnem) mindenki utálta arendszert és hivatalnokait” (1997: a Magyar Hírlap CD-jé-rõl).

Az is téves következtetés volna, ha valaki azt gondolná,hogy a szolidarít a rendszerváltás utáni újságírói lelemény.Írott adattal mint cáfolattal sajnos nem szolgálhatok, de sze-retném felidézni saját emlékeimet az 1970-es évekbõl.

Akkoriban valóságos külpolitikai divat volt a szolidari-tás. „Pártunk és kormányunk” azt kívánta, hogy „dolgozónépünk” is minduntalan kifejezze szolidaritását olyan távoliállamokkal, amelyek megkíséreltek a szocializmus építésé-nek útjára lépni. A „dolgozó nép” nagy része ugyan sokszormég azt sem tudta, hogy az adott ország hol található, de eznem volt akadálya annak, hogy a munkahelyeken és az is-kolákban rokonszenvtüntetéseket, szolidaritási nagygyûlé-seket szervezzenek. Az ilyen alkalmak elõtt kérdezgették a

felnõtt dolgozók is, a tanulók is egymástól, nem felháborod-va, inkább csak kicsit bosszankodva, viszont nyilvánvalóanélcelõdve: „Kivel is szolidarítunk csütörtökön?”, „Hol iskell már megint szolidarítani?”

Talán mondanom sem kell, hogy az ige használata akkornem vált „hivatalossá”. Ha a hivatalos nyelvhasználatbanigés megoldásra volt szükség, az ilyenféle volt: szolidari-tást vállal, szolidaritását fejezte ki. A németbõl származószolidarizál igére abból az idõbõl nem emlékszem, késõbbis (és mindmáig) nagyon ritkán találkoztam vele. (Ezt azigét – ritka voltát is jelezve – Molnár Csikós László cikkeszintén megemlíti.) – A rend kedvéért mégis idézem néhány(részben származékbeli) adatát, egészen különbözõ kor-szakokból és forrásokból: „A brit imperializmus alapját[Chamberlain] nemcsak az energikus külpolitikában, aszolidarizáló gyarmatpolitikában és a védõvámos pénzügyipolitikában, hanem a békés, kiegyenlítõ belpolitikában iskereste” (1912: a Nyugat CD-jérõl); „semmi körülményekközött sem szabad egyenlõségi jelet tennünk a nemzetközikommunista és munkásmozgalommal szolidarizálóknak, avele szimpatizálóknak a marxizmus felé orientálódó kér-désfeltevései és a renegátoknak a pártot, a szocialista rend-szert egyaránt robbantani akaró »marxizálása« között”(1968: Aczél György írásából); „Néhány perc múlva a Bemrakparton AI-s rendszámú kocsi állt meg, három rendõr ésegy civil szállt ki belõle. A Diószegi Olgával szolidarizálóbékés tüntetést kezdeményezõ fiatalember odament hozzá-juk tárgyalni” (1986: a Beszélõbõl); „és Algyõ az, ami aleginkább veszélyeztetett Ótelekkel szolidarizált, és az elsõnapokban azonnal megindultak a segítõ akciók” (2005: azOrszággyûlési Napló CD-jérõl).

Bevallom, nekem a szolidarít fõleg iskolai éveimbõl, po-litikai szövegkörnyezetbõl, tréfás és csak alkalmilag fel-fel-bukkanó szóként maradt ismerõs, újabb terjedését kevésséészleltem. Meglepõdve tapasztaltam tehát azt, hogy ez azige a 2010-es évek ifjúsági regénysorozataiba is bekerült.

Igaz, Leiner Laura regényében, A Szent Johanna gimi-ben csupán egyszer, a 3. részben találkoztam vele: „Ilyenegy igazi barát, gondoltam [Kingáról]. Aki szolidarít ve-lem, és nem jelöli vissza Cortez barátnõjét [a Facebookon],hiszen tudja, nekem ez mennyire fájna”. Maros Edit soroza-tában, a Hûvösvölgyi suliban viszont többször is: „Attilaegy darabig vívódott, hogy a fiúval együtt röhögjön-e – el-végre valóban röhejes volt a helyzet –, vagy velem szoli-darítson és próbálja enyhíteni a zavaromat, végül pedig egyköztes megoldást választott”; „A korábbi fan club persze to-vább él, de most már Nóri és Móni nélkül (aki természete-sen szolidarít a barátnõjével, és még a nõvérével is veszeke-dett egy sort, mert nem figyelmeztette, hogy Dáviddal vi-gyázni kéne)”; „Kösz, én itt »testvéri szolidaritok«, õ meghagyja, hogy így beégjek…”

Az utolsóként idézett példa több szempontból is érdekes.Lehet, hogy a második i pusztán elírás; de az sem lehetetlen,hogy önkéntelenül vagy tudatosan a szolidaritás írásmódjá-nak nyomát õrzi. A testvéri jelzõ itt ugyan szó szerint érten-dõ, de felidézi az évtizedekkel korábbi politikai vonatkozástis. A nem véletlenül idézõjelbe tett „testvéri szolidaritok”pedig szándékosan szabálytalan szószerkezet, hiszen az igenem kaphatna jelzõt; nem más ez, mint a testvéri szolidari-tás szószerkezetnek a játszi igésítése.

Mindenesetre Molnár Csikós László gyûjteménye és aregényadatok együttesen azt mutatják, hogy a szolidarít ige,amelyet elfeledettnek hittem, a 70-es évek után csendbentovább élt, sõt az utóbbi évtizedben új erõre kapó, terjedõelemként lépett a nyilvánosság elé.

Horváth László

Szolidarít

Édes Anyanyelvünk 2020/1. 15

Székely János (1929–1992) verse 1968-ban született, tudo-másunk szerint életében nem jelent meg, elõször a Holmi kö-zölte (1993), késõbb a Látó címû folyóiratban (1998) hivatkoz-nak rá, majd Talált vers címmel ugyanott ismét közlik (2019).Székely János szigorúan elszámolt a költészetével. Életénekutolsó évében összeállította válogatott verseinek gyûjtemé-nyét, a kötet maga két évvel késõbb jelent meg (Semmi – soha.Versek 1948–1986. Kriterion, Bukarest, 1994). Ebben a kö-tetben szerepel a Hiányta-lan címû vers (434–435). Adiktatúra által rákény-szerített tragikus sorsa,életrajzi körülményei mi-att a kötet élén ez a meg-jegyzés szerepel: „Ez akönyv válogatott versei-met tartalmazza: mindazt,amit 1948 óta írtam – ésmagaménak vallok ma is.Mert ezt és csakis ezt a»költõi korpuszt« tekin-tem a magaménak.” A Hiánytalan címû vers tehát átment aszigorú költõi rostán.

Kétségtelenül a költõ egyik legkitûnõbb verse. Az élet leg-alapvetõbb, legegzisztenciálisabb kérdését boncolgatja: szem-beállítja az életet és az elmúlást. Az embernek szembe kellnéznie azzal a megmagyarázhatatlan és fájdalmas ténnyel,hogy meghal; különös tekintettel arra, hogy tudja: élete, látás-módja egyszeri és megismételhetetlen. Ráadásul fájdalmát nö-veli az a tény is, hogy a világ megy tovább, mégpedig „hiányta-lanul”, azaz teljesen: nélküle is. Van-e annál nagyobb fájda-lom, mint hogy hiszünk egyedülvalóságunkban, fontosságunk-ban, és szembesülünk (vagy szembesülnünk kellene) azzal,hogy halálunk után a világ megy tovább, „hiánytalanul”, telje-sen…

Az elsõ versszak az alaphelyzet: a fájdalomérzet („nagyonhiányzanak majd”). A második versszak az indoklás: „pedig”egyszeri, megismételhetetlen világlátás (látásmód, „látomás”)tûnik el. A harmadik versszak új látomás, keserû, ám tárgyila-gos, pontos meglátás, tudomásulvétel: „hiánytalan” más világlesz az egyén halála után is. A megváltoztathatatlan sorssal va-ló szembenézés fájdalmas, keserû, letisztult. Belenyugvást – akijelentések egyszerûségén, tömörségén túl – leginkább a világtovábbélése jelenthet: „Világ lesz még…” Erre utal az utolsósorban szereplõ, de címbe is emelt hiánytalan szó. Ami hiány-talan, vagyis nem hiányos, az teljes, maradéktalan, sértetlen.Tehát az a bizonyos „más világ”, vagyis a halál után folytatódóvilág is teljes lesz. Ugyancsak valamiféle belenyugvást mutat aharmadik versszak elsõ mondatának állítmánya: rendezõdnek.Ami rendezõdik, az alapvetõen rendben van.

Talán nem túlértelmezés, ha felhívom a figyelmet az utolsósorban rejlõ további értelmezési lehetõségre. A költõ az utolsósorban egy szójátékra is alkalmas szerkezetet alkot (talán ránkis kacsint): „más világ lesz hiánytalan”. Szóban akár egybe isolvashatjuk: „másvilág lesz hiánytalan”; ez esetben egy kicsitbelejátszhat az értelmezésbe egy spirituális üzenet: a halálután van egy „másik” világ, amelyben új látomások várnakránk.

A vers kulcsszava a hiány (hiányzanak, hiányzik, hiányzom)és ellentéte: a hiánytalan. A hiány szó változatainak ismétlõ-dései különösen az elsõ versszakban keltenek erõs hatást. Demás ismétlõdések is szolgálják a szöveg koherenciáját: a világ,a látomás szó, egy felsorolás (a föld, a fák, a csillagok), egy

mellékmondat (ha meghalok). Egy ilyen rövid versben a sokismétlõdés, ráadásul kizárólag egyszerû szavakkal, végtelenegyszerûséget, letisztultságot mutat. Egyedül a vers címébenés utolsó sorában elõforduló hiánytalan szó tekinthetõritkábbnak.

A vers pompás ívet húz a pszichikai feszültségkeltés és-oldás között. A verskezdet feszültségkeltõ: az ember feszítõhiányérzete. A feszültség tetõpontja: eltûnik egy egyedüli lá-tásmód. A harmadik versszak azonban hoz egyfajta feszültség-oldást: lesz egy más világ (folytatódik a világ). Az ember egye-düliségének, megismételhetetlenségének gondolata rímelKosztolányi Dezsõ Halotti beszéd címû költeményére (amelyintertextuálisan több ponton kapcsolatba hozható Székely Já-nos versével). Kosztolányinál az egyszeriség („Ilyen az ember.Egyedüli példány”, „milliók közt az egyetlenegy”), Székelynélaz egyszeri „látomásmód” idézi az empirizmus ismeretelméleti

irányzatát: az érzéki ta-pasztalat a tudás egyet-len forrása; minden is-meretünket a tapaszta-lat alapozza meg; vala-mint ahány ember,annyiféle érzékelés. Aszem motívuma is feltû-nik a Kosztolányi-vers-ben: „Nézzétek e fõt, ezösszeomló, / kedves sze-met.” Székely és Kosz-tolányi verse összevet-

hetõ a megjelenített tárgyak kapcsán is (föld – fa – csillagok/mennybolt). Kosztolányinál: „De nincs már. / Akár a föld. / Jaj,összedõlt / a kincstár. // Nem élt belõle több és most sem él / smint fán se nõ egyforma-két levél… // rázuhant a mázsás, ször-nyû mennybolt / s mi ezt meséljük róla sírva: »Nem volt...«”.A Székely János versében megjelölt hangsúlyos helyek, tár-gyak mintegy az ember teljes világát fogják át: föld, fák, csilla-gok. Ezek a természet alapfogalmai, egyúttal a földi ember föl-felé tekintése, vágyódása; a föld és az ég egybekapcsolása akáraz égig érõ fa mítoszi képét is megidézi.

A vers idõszerkezete: a jelenbõl a jövõbe tekintés („hiány-zanak majd”); onnan visszatekintés a múltba, vagyis a mostanijelenbe („olyannak látta egykor, amilyennek senki más”). Aversben kifejezett fájdalom nem szentimentális, nem pátoszos,hanem végletekig letisztult, távolságtartó, beletörõdõ. Ezértnevezhetjük gondolatias, tárgyilagos, filozofikus költemény-nek. Letisztultságát mutatja egyszerû költõi formája: háromkétsoros, páros rímes (aa bb aa) verszak, a szigorúan 17 szóta-gos sorok, valamint nyelvezete is. A vers egyszerû (színtelen)köznyelvi szavakból áll, jelzõtlen, ráadásul szókészlete ismétlé-ses. A 17 szótagos sorok mindegyike tagolható 9 + 8-as egysé-gekre, azzal a megszorítással, hogy a 9. szótag utáni szünet a 3.és a 6. sorban ekképp csúszik: 11 + 6, 13 + 4.

Az ember megismételhetetlen látomásokkal bíró lény(egyedüli példány), de bármennyire fájdalmas, ez a halállalörökre elvész. Tudomásul kell venni, hogy az élet az egyszeriember halála után tovább folytatódik, új és rendezett látomá-sokkal, vagyis világlátásokkal, sõt ez az újabb világ ugyanolyanteljes értékû lesz, amilyen a miénk volt.

Székely János (Torda, 1929 – Marosvásárhely, 1992) köl-tõ, prózaíró, drámaíró, esszéíró, mûfordító. Tanulmányai:marosvásárhelyi református kollégium (a háborúban had-apród, majd nyugati fogság); érettségi (1948); Bolyai Tudo-mányegyetem filozófia szak (1952). 1952-tõl a kolozsváriÁllami és Mûvészeti Kiadó lektora, 1956-tól a marosvásár-helyi Igaz Szó versrovatának szerkesztõje. Lengyel Balázsígy értékeli: „Székely János nemcsak a határokon túli, azúgynevezett kisebbségnek, hanem egyetemes írója száza-dunknak, századunk második felének. Valahol Camus ésOrwell között. Egyike korunk legnagyobbjainak.”

Balázs Géza

SZÉP MAGYAR VERSSzékely János: Hiánytalan

Hiánytalan

Nekem nagyon hiányzanak majd a föld, a fák, a csillagokS hiányzik, hogy én nem hiányzom a világnak, ha meghalok.

Pedig eltûnik majd belõle a szem (s véle a látomás),Amely olyannak látta egykor, amilyennek még senki más.

Új látomássá rendezõdnek a föld, a fák, a csillagok,Világ lesz még, de más világ lesz hiánytalan, ha meghalok.

Édes Anyanyelvünk 2020/1.16

A nyelvészeti kutatásokban az utóbbi évtizedekben egy-re nagyobb figyelmet kap a beszélt nyelv és a hétköznapitársalgások nyelvhasználata. Míg korábban fõleg az írottszövegek, valamint a mondat vagy mondatnál kisebb egy-ségek álltak a középpontban, most elõtérbe kerültek olyankérdések is, mint: vannak-e a kötetlen beszélgetésnek le-bonyolítási szabályai? Mitõl függ egy társalgásban, hogy kiés mikor beszél? Hogyan cselekszünk a szavakkal, és en-nek milyen nyelvi formái vannak?

A múlt század második felében számos olyan kutatásiirányzat jött létre, amely ilyen és hasonló kérdésekre ke-reste a választ, és a mindennapi életben elhangzó beszélge-tések szabályszerûségeit vizsgálta, valós nyelvhasználatiesemények – legtöbbször társalgások – rögzítése és elem-zése alapján. Az ezekbõl a kutatásokból kirajzolódó terüle-tet szokás nyelvészeti diskurzuselemzésnek nevezni. Atársalgás megnevezés itt tágan értendõ: nemcsak a cseve-gést jelöli, hanem mindenféle formális vagy informális, kö-tetlen vagy intézményes beszélgetést, a barátok közti tele-fonbeszélgetéstõl kezdve a tanórák nyelvhasználatáigvagy a bírósági tárgyalásig. A diskurzus fogalma pedig anyelvhasználat során, több személy részvételével létrejöttnyelvi eseményt (beszélt vagy írott szöveget) takarja.

E kutatások a beszélgetések mûködésének számos rész-letét tárták fel. Ilyen például a társalgások szerkezeti szer-vezõdése: a beszélõk megszólalásai nem véletlenszerûen,rendezetlenül alakulnak, hanem egy árnyalt rendszer sze-rint szabályozott módon. A társalgásban a résztvevõk vál-takozva beszélnek, ennek alapján ún. fordulók jönnek lét-re, és a fordulók közti váltás (vagyis a szóátadás és-átvétel) rendezett módon, általában (hosszabb) szünetekés (hosszabb) egyszerre beszélés nélkül megy végbe. Eztszámos finom jelzés irányítja: többek között a tekintet irá-nya, a közlés tartalmi és grammatikai lezártsága, vagy azintonáció. A fordulók jellege és a fordulóváltások megvaló-sulása – vannak-e közbevágások, ki kérdez, és ki válaszol –a résztvevõk szerepével és viszonyaival is összefüggnek.

A társas élet helyzeteihez jellegzetes nyelvi formák – ti-pikus beszédmûfajok, kifejezések vagy stílus –, valaminttársadalmi és kulturális normák is kapcsolódnak; a beszél-getések mûködésében ezeknek is meghatározó szerepükvan. Ezt fejezi ki a „kommunikatív kompetencia” fogalmais: a megfelelõ nyelvhasználathoz nem elég egy nyelv sza-vait és grammatikai szabályait ismernünk, azt is tudnikell, milyen helyzetben hogyan használjuk ezeket. Eztszületésünktõl kezdve sajátítjuk el, az ún. nyelvi szociali-záció keretében. Bár ez a mindennapokban sokszor észre-vétlen marad, számos kutatás jelzi a fontosságát. A be-szédszokások és nyelvhasználati normák egyes közössé-gekben vagy kultúrákban eltérõk lehetnek: így a köszönés-nek, kínálásnak, visszautasításnak vagy a humornak egé-szen más formái számíthatnak megfelelõnek.

A társalgásban jelentõs szerepük van további, ún. prag-matikai jellegû elveknek és jelenségeknek is. Ilyenek pél-dául a beszédaktusok, vagyis az, hogy a szavakat nemcsakinformációk átadására használjuk, hanem különféle cse-lekvéseket is végrehajtunk velük: kérünk, utasítunk, di-csérünk vagy szakítunk. Ezeknek a beszédaktusoknak ahasználata és megformálása alapvetõ a mindennapi nyelv-használatban: például egy utasítás megfogalmazható ud-varias, de udvariatlan, bántó módon is. A társalgás fõ elvei

közt említhetõ továbbá, hogy a résztvevõk ebben egymástudására, háttérismereteire is tekintettel vannak, és egy-fajta mentális együttmûködést követnek (vagyis mondan-dójukat a másik fél elméjéhez is hozzáigazítják). De lénye-gesek más tényezõk, köztük az udvariassági elvek is.

A társalgás nyelvét a társas viszonyok és célok is alakít-ják. A nyelvhasználat módja egyrészt tükrözi az adotthelyzetben érvényes társas viszonyokat: más-más nyelviformákat választunk egy magasabb rangú személlyel vagyegy alárendeltünkkel, idegenekkel vagy barátainkkal be-szélve. Ugyanakkor a nyelv maga is alakítja a társas viszo-nyokat és helyzeteket: egy nyelvhasználati mód (pl. formá-lis vagy informális kifejezés) teremthet közelséget vagy tá-volságot, de létrehozhat fölényt és hatalmat is. Mindezek-rõl a jelenségekrõl természetesen vannak általános benyo-másaink, de a kutatások lehetõvé tették ezek – és más ha-sonlók – tudományos és rendszerezett leírását.

Jelen írás szerzõje több témakörben is végez diskurzus-elemzéseket a Nyelvtudományi Intézet TöbbnyelvûségiKutatóközpontjának munkálatai, pl. a „NyelvEsély”oktatásmódszertani projekt keretében; ezekbõl emelnékki néhány saját példát. Az egyik kutatásban magyar gyer-mekek nyelvi szocializációját vizsgálom: különösen a köz-bevágással és köszönéssel kapcsolatos normák elsajátítá-sát, valamint a vicc és az ugratás „megtanulását”. Ehhezszámos, családi és nyilvános (pl. utcai) helyzetben gyûjtötttársalgást elemeztem. Az eredmények feltárják, milyenhosszú és összetett folyamat ez, valamint azt is: milyenrészleteken, mely mintákon, hány próbálkozáson, szülõivagy kortársi visszajelzésen át vezet az út egy „megfelelõ”köszönés, sikeres viccmesélés vagy szellemes ugratás ké-pességének eléréséig. De az is megmutatkozott, hogy anyelvi szocializációnak különbözõ útjai vannak, melyeketa családi háttér, az otthoni beszélgetési szokások, valamintmás kulturális vagy intézményi tényezõk (óvoda, iskolastb.) jelentõsen befolyásolnak.

Egy másik kutatásom az osztálytermi diskurzusokkalfoglalkozik. Az „ASZ MODA 2002” Korpusz tanórafelvéte-lei alapján a tanárok és a diákok fordulóit elemzem, elsõ-sorban a tanári utasításokat, a metakognitív (a gondolko-dással kapcsolatos) megjegyzéseiket és a diákok aktivitá-sát vizsgálva. Az eredmények többek közt azt mutatják,hogy a tanárok kérdéseiben elhangzó metakognitív kifeje-zések (Errõl mit gondoltok? Kinek mi errõl a véleménye?Hogyan lehet ezt értékelni?) nemcsak a diákok aktivitásátnövelik (vagyis többen szólalnak meg), hanem azt is, hogyválaszukban mennyi az önálló gondolkodáson vagy kreatívproblémamegoldáson alapuló gondolat.

Emellett más jelenségeket is vizsgálok a tanórákon, pél-dául a tanár-diák viszony alakításának társalgási eszköze-it vagy a nyelvi humor formáit és funkcióit – ez utóbbi le-het a figyelem fenntartásának vagy a jó hangulat megte-remtésének az eszköze, de megvalósíthat játékos vagy va-lós agressziót is. Ezeknek a kutatásoknak az eredményei –ahogy más ilyen munkák anyanyelv-pedagógiai kapcsoló-dása is mutatja – nemcsak nyelvészetileg érdekesek, ha-nem oktatásmódszertani és pedagógiai téren is hasznosaklehetnek.

Összefoglalóan elmondható: a hétköznapi beszélgeté-sek tudományos elemzése sok fontos eredményhez veze-tett a nyelvészetben. Érdemes tehát minél több témábanfolytatni, sõt új jelenségekre is kiterjeszteni az ilyen kuta-tásokat.

Hámori Ágnes

Készült a NytI TKK NyelvEsély Szakmódszertani projektjé-nek (SZ-007/2016) keretében. A szerzõ az intézet Pszicho-, Neuro-és Szociolingvisztikai Osztálya Többnyelvûségi Kutatóközpontjá-nak tud. munkatársa. (A szerk.)

A Nyelvtudományi Intézetmûhelyeibõl

Diskuráljunka diskurzuselemzésrõl!

Édes Anyanyelvünk 2020/1. 17

Nem ritka jelenség, hogy összetévesztik a szezont a fa-zonnal, vagyis felcserélik – akár a médiában is – a hasonló-nak látszó, ám különbözõ fogalmakat jelölõ szavakat.

Az elmúlt több mint fél évszázadban kevesen jártak ná-lunk hittanra, a templomba járók száma sem volt igazánjelentõs. Valószínûleg elsõsorban ennek tudható be a vallá-sok, a vallástörténet, az egyházi szokások hiányos ismere-te és az ebbõl fakadó félreértések, tévesztések sora. Ki netalálkozott volna azzal, hogy egy református lelkészt tisz-telendõnek, egy katolikust pedig tiszteletesnek neveznek,szólítanak? Ez ugyan, ha jól tudom, magyar sajátosság, hi-szen angolul mindenfajta lelkész címe, megszólításareverend, magyarul azonban a protestáns (református,evangélikus, baptista stb.) lelkipásztorok, sõt már a teoló-gusok is tiszteletesek (van aztán még elõmeneteltõl, beosz-tástól függõen nagy- és fõtiszteletû is), míg a katolikus pap(római és görögkatolikus egyaránt), továbbá a görögkeleti(ortodox) pópa tisztelendõ. Ugyanígy nem haszontalantudni, hogy a hívõ katolikus keresztények vasárnap misé-re/szentmisére mennek, míg a protestáns keresztyénekezen a napon istentiszteleten vesznek részt.

Abban a fogalomtévesztõk rendszerint nem tesznek kü-lönbséget, hogy katolikus vagy protestáns-e az a – szerin-tük – lelkész, akit õk gyakran egyházfiként emlegetnek. Ezugyancsak ismerethiányról tanúskodik. A pap ugyanis,bár bizonyára egyházának hû fia (ha ugyan nem leánya –ma már ez sem ritkaság), semmiképpen sem egyházfi. Azugyanis, bár valamely protestáns egyház alkalmazottja,mégsem lelkész, hanem gazdasági feladatokat lát el, mint-egy templomgondnok (régebben templomszolgának is ne-vezték), esetleg õ is harangozik. A katolikus templomok-ban nagyjából ugyanezt a feladatot a sekrestyés látja el.

Elõszeretettel keverik a törvényhozást a törvényke-zéssel, figyelmen kívül hagyva, hogy az Országgyûlés nema szabálysértések, vétségek, bûncselekmények ügyébenítélkezõ testület, hanem olyan hatalmi ág, amelynek fel-adata a törvények megalkotása. A törvénykezéssel egy má-sik hatalmi ág foglalkozik, mégpedig éppen a törvényhozásáltal elfogadott törvények alkalmazására hivatott bíróság,amely elõtt a peres és nem peres eljárások folynak. És hamár törvényhozásról esett szó, ilyen testület az EgyesültÁllamokban a Kongresszus, amelynek két kamarája van: aszenátus és a képviselõház. A magyar sajtóban azonban tízesetbõl legalább háromszor, de sajnos rendszerint mégtöbbször is, a képviselõházat nevezik Kongresszusnak,holott az, mint a fentiekbõl is kitûnik, az amerikai tör-vényhozásnak csupán az egyik testülete, az alsóháza.

Az országok törvényhozásai egyébként nem üléseznekszüntelenül, mert ha így volna, akkor a képviselõkneknem jutna idejük választókerületük felkeresésére, de akár

fárasztó törvényhozó tevékenységük kipihenésére sem. Aparlamenteknek ezért ülésszakaik vannak, amikor né-hány héten, hónapon, netán egy egész idényen át a képvi-selõk csaknem mindennap tanácskoznak. De ugyanez vo-natkozik az Egyesült Nemzetek Szervezetére, pontosab-ban annak Közgyûlésére is, amelynek az ülésszakai szep-temberben ülnek össze és folytatódnak gyakorlatilag rend-szerint karácsonyig (bár formailag a következõ ülésszakmegnyitásáig mûködnek). A sajtóban azonban gyakranhallhatunk például a 25. vagy éppenséggel a jelenlegi, 73.közgyûlésrõl. Holott, mint láthatjuk, a Közgyûlés (azENSZ egyik legfontosabb szerve, tehát nagy kezdõbetûvelirandó) ebbõl a szempontból olyan, mint az iskola, amely,mint tudjuk, sajnos mindig van („Ma nincs iskolátok?”),legfeljebb a tanítás szünetel. Tehát mindig csak a Közgyû-lés ikszedik ülésszakáról beszélhetünk.

Sokan és mind gyakrabban tévesztik össze a pszichiá-tert a pszichológussal. És bár mindkét szóban ott a görögpszihé (amelyet írnak pszühének és pszükhének is), ez kétkülönbözõ szakma (hivatás?). A pszichiáter orvos, aki gyó-gyítja betegeit (nem egyszer elmebetegeket), mentális álla-potuk szerint osztályozza õket, gyógyszereket ír fel. A pszi-chológus bölcsészkart végez, nem írhat fel gyógyszert, méga gyógyító tevékenységet folytató terapeuta sem. Vannakpedig reklámpszichológusok, akiknek szakmája, tevékeny-ségi köre oly messze van a gyógyítástól, mint Makó Jeru-zsálemtõl. Igaz, némi vizsgálódás után persze õ is felisme-ri a pszichopatát, akit viszont sokan nemegyszer az elme-beteggel azonosítanak. Holott a pszichopata – az elmebe-tegtõl eltérõen – nagyon is érzékeli a jelen idejû környeze-tét, hajlamos a bûnözésre; ennek ellenére elsõ látásra meg-nyerõ egyéniség, nincs bûntudata, torzult lelkületû sze-mély, aki lelkiismeret-furdalás nélkül használja ki, csapjabe embertársait, és – ez lényeges – büntetõjogi értelembenbeszámítható.

Végül még egy kedvenc „szabványhibám”. Jó néhány-szor találkoztam azzal a közléssel, hogy X. Y. kanosszátjárt, illetve kálváriát járt, esetleg járattak vele. A maga he-lyén mindkettõ helyes, de csak a maga helyén. Canossátugyanis eredetileg IV. Henrik német király, késõbbi né-met-római császár járt, amikor 1077-ben megalázkodvazarándokolt el Canossa várához, és a téli hidegben fedet-len fõvel három napig várakozott, hogy elnyerhesse az otttartózkodó, õt korábban kiközösítõ VII. Gergely pápa bo-csánatát. Vagyis az jár kanosszát, aki bûneit beismerve ve-zekel, könyörög valakinek a megbocsátásért. A Kálvária(másképpen Golgota) viszont az a jeruzsálemi domb, aholaz evangélium szerint Jézus Krisztust keresztre feszítet-ték, miután a kereszttel vállán végigjárta az oda vezetõ, kí-nok útjának nevezett utat. Tehát az sem kellemes, ha vala-kivel képletesen megjáratják ennek az útnak a stációit, deennek lényege a kínlódás, és ehhez nem szükséges vezekel-nie.

Kulcsár István

Tisztelendõ – tiszteletes

és más szótévesztések

Szathmári István 95Néhány éve egyik nyelvészünk azt írta, hogy mennyi-

re hiányzik a mai magyar nyelvészetbõl az a kulturális,stilisztikai, mûvelõdéstörténeti megközelítés, amely akorábbi nyelvtudományban jelen volt, és például Szath-mári István mûködését annyira jellemezte. Valóban hi-ányzik. Szathmári István professzor úr tudományos és tu-dományszervezõ mûködése meghatározó az egész maimagyar nyelvtudomány számára – és persze követõkrevár. Csaknem hetven éven át tanított (legtöbbet az ELTEMai Magyar Nyelvi Tanszékén), létrehozta a messzire ki-sugárzó budapesti stilisztikai iskolát. De foglalkozott tu-dománytörténettel, grammatikával, nyelvmûveléssel – éssoha nem volt tõle idegen az ismeretterjesztés: vonzó stí-

lusban tartott elõadásokat, éveken át a rádióban is (Nyel-vünkrõl néhány percben, Édes anyanyelvünk, Tetten értszavak). 90. születésnapján Hatvanhat év a katedrán cím-mel tanítványai verssel, egy szép interjú- és bibliográfia-kötettel (1948–2014) köszöntötték. Az országot járvaszinte mindenhol találkozunk tanítványaival, munkatár-saival, és mindenki nagy szeretettel gondol rá. Figyel-mességére jellemzõ, hogy 35 évvel fiatalabb munkatársá-nak kerek (60.) születésnapját számontartotta, és telefo-non személyes, szép szavakkal köszöntötte. 95. születés-napján tisztelettel köszönti, és jó egészséget kíván azAnyanyelvápolók Szövetsége és az Édes Anyanyelvünkszerkesztõsége. (ASZ, ÉA, Manyszi)

Édes Anyanyelvünk 2020/1.18

A Nógrád megyei Nagyorosziban született Szabó Endre pe-dagógiai szakíró munkásságát tanulmányozva találkoztam agyermekkert és a gyermekkertésznõ szavakkal. A gyermekkertnyilvánvalóan tükörfordítása a német Kindergarten szónak.Nem véletlen, hogy a német nyelvbõl került a magyarba, hi-szen a kisdednevelés módszertanát és intézményesült gyakor-latát a türingiai Friedrich Fröbel pedagógus, valamint a szinténnémet származású Wolfgang Köhler pszi-chológus szakcikkei és könyvei nyomán is-merte meg a magyar pedagógustársadalom.Fröbel nyitotta meg lakóhelyén az elsõ né-metországi gyermekkertet, melyet eleinteKinderbewahranstalt ’gyermekgondozási in-tézmény’ elnevezéssel illetett, majd bevezet-te a Kindergarten kifejezést.

Szabó Endre megismerkedett Fröbel re-formpedagógiai gondolkodásával, s meg-szervezte Magyarországon az „OrszágosFröbel Egylet” gyermekkertésznõ-képezdéjét.A „Magyarországi Központi Fröbel Nõegye-sület” 1872-tõl több gyermekkertet is fenn-tartott. Szabó Endre 1873-ban külföldi ta-nulmányúton vett részt, ez alkalommalKöhler gothai intézete volt rá hatással. A ta-nulmányút során nyert tapasztalatait Képeka külföldi tanügyi állapotok körébõl címmelírta meg. Az 1873-ban, Kolozsvárott megjelent kötet alcíme –Különös tekintettel a prágai, szászországi, thüringiai és bajorhonigyermekkertek, elemi és polgári iskolák, gyermekkertésznõ-, taní-tó- és tanítónõképezdék ismertetésére – jelzi, hogy Magyarorszá-gon külföldi minták alapján szervezték meg ezeket a pedagógi-ai intézményeket. Létezett „Fõvárosi szegény gyermekkert-egylet”, de pl. a „Kolozsvári Fröbel Egylet” is tartott fenngyermekkertet, és részt vállalt a gyermekkertésznõ-képzésben.A gyermekkerteket – kitalálója nyomán – olykor Fröbel-kert-nek is nevezték. A Vasárnapi Újság 1871-ben A gyermekkertek-rõl címmel közölt értekezést, melyben a szerzõ Fröbelre hivat-kozik.

A korabeli lexikonok is említik a gyermekkerteket (1894.Pallas Nagy Lexikona, 1913. Révai Nagy Lexikona, 1927. Tol-nai Új Világlexikona). Az 1884/85. iskolai tanév debreceni tan-felügyelõi jelentése a városban mûködõ kisdedóvodákról ésegy gyermekkertrõl tájékoztat. Ez is, az 1882–1885 között meg-jelent Kisdedóvók és Gyermekkertésznõk Lapja cím is azt sugall-ja, hogy a két kifejezés párhuzamosan élt egymás mellett aXIX. század végi–XX. század eleji magyar nyelvhasználatban.Tudjuk, hogy korábban mûködtek Magyarországon kisdedóvóintézetek, hiszen Brunszvik Teréz Budán saját költségén1828-ban alapította meg az elsõ ilyen intézményt. Sõt,1838-ban már megalakult a „Kisdedóvó Intézeteket Magyar-országban Terjesztõ Egyesület”, 1837-ben Tolnán az elsõ óvó-

képzõ. A fröbeli pedagógia nyomán csak 1869-tõl indítottakgyermekkertésznõ-tanfolyamokat. Úgy tûnik, hogy nem telje-sen fedi egymást a két kifejezés, nem szinonimái egymásnak.Csakugyan: azt, hogy mindkét kifejezés jelen volt egy korszaknyelvhasználatában, az eltérõ pedagógiai elv, a két intézménykülönbözõsége magyarázza. Az említett debreceni tanfelügye-lõi jelentésben is megkülönböztették a két intézményt. A hu-manitárius intézetek közé sorolt „Fröbel-egyleti gyermek-kert”-et a városi hatóság segélyezése mellett a „DebreczeniFröbel-egylet” tartja fenn, 73 gyermek jár ide, Röszler Kornélokleves gyermekkertésznõ (!) vezeti jó eredménnyel, de van-nak a városban jól mûködõ kisdedóvodák is.

Régi lapokban sok olyan újsághirdetés-sel találkozunk, amelyben gyermekkertésznõajánlkozik gyermek mellé. Pl. a Nyírvidékszámaiban 1880-tól 1930-ig találunk ilyenhirdetéseket, de a Szabolcsi Hírlap 1933. és1934. évi számaiban is közölnek gyermek-kertésznõ-hirdetéseket. Talán ezzel is ma-gyarázható, hogy Krúdynál is több ízbenelõfordul ez a szó. A világháború kezdeténezt írja Az új regény címû cikkében: „A há-ború mindannak az ellenkezõje, ami a reálisvilágfelfogással egyezik. […] a felvidéki fia-tal gyermekkertésznõ utazása kicsinyeivel azellenség megszállta földön (midõn a vasútiteherkocsira krétával felírják a gyermekek:»Isten vezet bennünket!«)”. Tótágas címûhosszú elbeszélését pedig ezzel kezdi1917-ben: „A Múzeum-kert környékén […]a gyermekkertésznõk oly kellemesek, mint a

grófnõk, s minden rossz német és francia regényt végig szeret-nének játszani, amíg a könyvet unatkozva ölükbe ejtik a szívalakú falevelek alatt”.

A XX. század középsõ évtizedeitõl nem találjuk nyomát agyermekkert és a gyermekkertésznõ szavaknak sem hivatalos szö-vegekben, sem publicisztikai írásokban, így bizonyosan ekkor-tájt tûnt el a nyelvhasználatból, s váltotta fel az óvoda és az óvó-nõ, újabban az óvodapedagógus kifejezés. A magyar nyelv ér-telmezõ szótárának szócikkírója is elavultnak tartja a gyermek-kert fõnevet, s az ’óvoda, kisdedóvó’ jelentéssel értelmezi.

A XXI. század második évtizedének végén egy rövid idõrefelelevenítettük ezt a rövid ideig élõ két szép szót. Szépek,mert metaforikusan kifejezik azt a gondolatot, hogy a gyerme-ket, csakúgy mint a kertészetben egy csemetét vagy egy növen-déket, segíteni kell a fejlõdésben. A magyar gondolkodás ezt akét metaforát a gyermek, a tanuló megnevezésére is alkalmaz-za: a csemete a bizalmas-familiáris stílus eleme, a növendék ahivatalos szóhasználatban fõként a mûvészeti iskolák tanulói-nak megnevezésére szolgál. S valóban, úgy növekszik jól a fa ésa gyermek is, ha gondosan nevelik, s ahogy a jó kertész elõkészí-ti a kert talaját, gondozza, öntözi a növényeket, eltávolítja agyomot, a gazt, nyesegeti a káros hajtásokat, úgy a gyermek-kertész is óvja, ápolja, vigyázza, oltalmazza a kisgyermekeket.

Gréczi-Zsoldos Enikõ

Gyermekkertbengyermekkertésznõ

Del Medico Imre

96. születésnapján, 2019. november 25-én elhunyt dr.Del Medico Imre jogász, közíró, sajtólevelezõ. Hosszúélete során egyszemélyes intézménnyé vált: sokezer le-vélben reflektált a nyomtatott sajtóban megjelent cikkek-re, fáradhatatlanul javítva a hibákat, tárgyi tévedéseket.Nem túlzás azt mondani, hogy õ volt a magyar sajtó lelki-ismerete. A mi lapunkban is több ízben jelentkezett Tisz-telt Szerkesztõség! megszólítású leveleivel. Ezeket a

nyelvi, nyelvhelyességi észrevételeit mindig örömmelközöltük, még akkor is, ha valamilyen általunk elkövetetthibára hívta fel a figyelmet. Élete végéig írógépen írt,nem barátkozott meg az internettel, a szövegszerkesztõ-vel. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy többé nemkaphatunk tõle gépelt levelezõlapot. Emlékét tisztelettelés szeretettel õrizzük.

K. G.

Édes Anyanyelvünk 2020/1. 19

„Lapunk keddi számában hírt adtunk arról, hogya svéd tudományos akadémia díszdoktorrá avatottegy magyar tudóst, akit – õszinte sajnálatunkra –„dr. Pálpéter Péter Pál” néven említettünk. […] Ajeles magyar tudós neve helyesen: doktor PálpéterPéter Pál.” Így tette nevetség tárgyává Örkény Ist-ván egyik egypercesében a sajtóhelyreigazítást.

Mostani kérdésünk így szólt:A nyomtatott és az online sajtóban egyaránt találkozunk

elütésekkel, helyesírási, nyelvhelyességi és stilisztikai hi-bákkal. Ön szerint kellene ez ellen tenni, vagy ez a sajtó ter-mészetes „mellékterméke”? Mivel lehet emelni a sajtónyelvés -helyesírás színvonalát?

TÓTH ETELKA fõiskolai docens • Károli GáspárReformátus Egyetem (Budapest)

Az utóbbi 10–20 évben az interneten olyan mennyiségûinformáció jelenik meg akkora sebességgel, amire az em-beriség történetében nem volt példa. A gyorsaság termé-szetszerûen megsokszorozza a hibázás lehetõségét. Hibákpersze régebben is voltak, csak az információgyártás és azinformációhoz való hozzájutás volt lassúbb, és csak keve-sebbek számára adatott meg. Több idõ jutott a figyelemreés a fegyelemre. Ma ez megváltozni látszik. Ezzel együtt,ha gyermekkorban a család és az oktatás biztos literációsalapokat teremt, akkor a kevesebb idõ ellenére is jobb mi-nõségû szövegek születnek – már ameddig nem az lesz atermészetes, hogy egy szuperintelligens program rögzíti,tárolja, és ha kell, újraalkotja mindazt, amit gondolunk.

BALÁZS IMRE JÓZSEF egyetemi docens • Babeº–Bo-lyai Tudományegyetem; szerkesztõ • Korunk (Ko-lozsvár)

A nyomtatott és online sajtótermékek a korrektúramunkafázisának a komolyan vételével tehetnek a nyelviszínvonal érdekében – ez a szakmai igényesség, megbízha-tóság jele, érdemes hosszú távú befektetésként kezelni. Ol-vasóként gyakran kommentelek Facebookon megosztottsajtóhírek alá, ha hibát, névelírásokat tapasztalok ben-nük, ezeket olykor javítják is a szerkesztõk. A sajtó világ-hálóra költözésével a nyelvhelyességet érintõ visszajelzésegyre inkább közösségi feladattá és lehetõséggé vált.

KISS RÓBERT RICHARD újságíró, kommunikációsszakértõ (Budapest)

A nyomtatott sajtóban nincs mód korrigálni a hibát. Azonline lapokban viszont gyorsan ki lehet javítani egy el-ütést, átfogalmazhatunk akár egy egész bekezdést is. Emi-att a nyomtatott újságokban szinte kivétel nélkül foglal-koztatnak olvasószerkesztõt, korrektort, így ritkábbak adurva hibák. Az internetes lapokban sok a hiba. A hírver-seny miatt gyorsan ki kell kerülnie egy cikknek. Ugyanazta hírt csak kevesen olvassák el többször, így az elsõ közlõfog nyerni a kattintásversenyben. Ráadásul sok kisebbnetes lapnál az újságíró cikkét megjelenés elõtt senki nemolvassa el. Elkeseredni azonban nem kell, mert sok tehet-séges olvasószerkesztõ, korrektor dolgozik a lapoknál,munkájuk hatása érezhetõ. Ráadásul nálunk a helyesírás„össznemzeti” kérdés, ha valaki hibázik, érkeznek akommentek tucatjával, rádöbben hamar a szerzõ is a hibá-jára.

CONSTANTINOVITS MILÁN újságíró, fõszerkesztõ-helyettes • Mandiner; doktorandusz • Eötvös Lo-ránd Tudományegyetem (Budapest)

A sajtónyelv természetes velejárói a helyesírási-nyelv-helyességi hibák vagy akár a bosszantó elütések. Ez a je-lenség több kommunikációtörténeti és technikai változás-ból is fakad. Egyrészt a virtuális forradalom korában a mé-diatermékek spektruma gyors ütemben tágul: szinte bárkiindíthat sajtóorgánumot, amelyek gyakorta nélkülözik azújságírói tapasztalatokat, illetve a többlépcsõs ellenõrzésifolyamatot. Másrészt a fokozódó hírverseny, az olykor má-sodperceket jelentõ idõszerûség szorító követelménye le-csökkenti a szövegtervezési és -elõállítási idõt, ez pedig hi-bákhoz vezet. Mindezek azt eredményezték, hogy a sajtóelvesztette azt a nyelvi presztízst és sztenderdizáló szere-pet, amellyel korábban bírt. E jelenségek miatt a megoldásnem is feltétlenül a sajtósok képzésével vagy a korrektoriintézmény helyreállításával orvosolható (illuzórikus terv),hanem inkább a nyelvhasználók általános nyelvi (ön)tuda-tosságának és helyesírási készségének javításával – ezt pe-dig az iskolában lehet elsõsorban megvalósítani.

MÉSZÁROS MÁRTON kulturális újságíró; egyetemihallgató • Eötvös Loránd Tudományegyetem (Bu-dapest)

Kényes vagyok a kézirataimra. Zavar, ha – akár az énbaklövésembõl, akár a szerkesztõ mulasztásából – sajtóhi-ba marad a megjelent szövegben. Napilapos újságíró ésszerkesztõ vagyok: az, ami egy nyomtatott napilap szer-kesztõségében zajlik, szöveggyárszerû tevékenység. En-nélfogva magas a hibaszázalék, már csak azért is, mert aszövegeimmel nem egyetlen szerkesztõ dolgozik, magamsem egyetlen szerzõvel foglalkozom. Mégis úgy látom, nemártana, ha a szerkesztõk és korrektorok koncentráltabbanvégeznék feladataikat. Sõt, már az is elõrelépés lenne, haa kis példányszámú szakmai lapok és könyvkiadók egyál-talán alkalmaznának (professzionális) korrektort és/vagylektort.

HELFRICH JUDIT szerkesztõ, tanár, az év korrekto-ra (Érd)

Nem is kérdés, hogy kellene ez ellen tenni. Én elsõsor-ban abban látnám a megoldást, ha a sajtótermékeket ala-pos, értõ korrektorok néznék át, akiknek az a feladatuk,hogy több fázisban javítsák a szöveg hibáit. Az elsõ mun-karész a tüzetes ellenõrzés, de az utánkövetés se maradjonel, nehogy újabb hibák kerüljenek a végsõ változatba. Mi-vel legtöbbször elmélyülten értelmezni kell a szavakat ah-hoz, hogy az írásmódjuk valóban azt fejezze ki, amit a szer-zõjük közölni szándékozott – ez nem csak helyesírásihiba-korrekció. Persze a leggondosabb ellenõrzés dacára is ben-ne maradhat a mondatokban egy-egy elütés, amelyek fe-lett elsiklik a korrektor figyelme (fõleg, ha képernyõn ja-vít), de a többinek nincs helye az igényes írásmûben.

JUHÁSZ ERZSÉBET magyartanár • Madách ImreGimnázium (Budapest)

Egy szövegnek tartalmilag és formailag koherensnekkell lennie. Akár papíralapú, akár online megjelenésû, asajtónak mindig nagy hatása van, amit hiteltelenít a he-lyesírási-stilisztikai hiba, az elütés. Mindezek felületessé-get jeleznek. Ami magánjellegû kommunikációnkban elõ-fordulhat, nem jelenhet meg a széles olvasóközönség elõtt.Aki a közönséghez szól, nyilvánosan üzen, nem lehet fi-gyelmetlen, felszínes. Éppen ezért fontos a sajtóhibák lété-re felhívni a diákok figyelmét. Jó nyelvtanórai játék azilyen hibakeresés.

Hiba nél kül nincsen salytó. Van akit jobban za-var, van akit kevésbé. Azér azt hiszem, az édesanya-nyelvünk olvasói egyet értenek abba, hogy ezek szá-ma a lehetõ legkisseb kell, hogy lgeyen (sic!).

Blankó Miklós

A rovat anyagából készült kivonat az e-nyelv.hu oldalon olvas-ható. (A szerk.)

Szó szót követ

A „helytelenkedõ”sajtóhibák

Édes Anyanyelvünk 2020/1.20

A mesében szereplõ mézeskalács + házkifejezést hogy írjuk helyesen?

Az Osiris-helyesírásban a mézeskalácsbáb, mézeskalács huszár, mézeskalács szívszókapcsolatokat találjuk (1063). Ennekalapján a mézeskalács ház is különírandó,mivel az anyagnévi jelzõs szószerkezet jel-zõje összetett szó (AkH. 116.).

Miért írjuk külön azt, hogy egész naposés egybe, hogy egynapos? Milyen szabály vo-natkozik erre?

Az egész napos minõségjelzõs kapcsolat, amelynek tagjaitkülönírjuk (AkH. 105.). Az egynapos kifejezés egy tõszámnévés egy egyszerû (nem összetett) melléknév kapcsolata, ezértegybeírjuk (AkH. 117.).

Hogy kell írni az évszázadok sorszámát: XX. század, 20. szá-zad vagy huszadik század?

A századok írhatók betûkkel és számjegyekkel egyaránt. Asorszámot régebben inkább római számmal írták, de egy idõóta terjed az arab számmal való írás. A betûírást részesítjükelõnyben akkor, ha folyamatos szöveget közlünk, valamint haa szóalak rövid. A nem folyamatos szövegekben inkább aszámjegyekkel történõ írás a bevett gyakorlat. A huszadik szá-zad nem minõsül hosszúnak, ezért folyamatos szövegben hasz-nálható. Egyébként pedig egyaránt jó: XX. század, 20. század.

Hogyan írjuk helyesen: 2 részes vagy 2-részes, 7 darabos vagy7-darabos?

Ha két szó kapcsolatában az elõtag egyszerû tõszámnév, azutótag pedig -s képzõs egyszerû szó, akkor a tagokat egybeír-juk: kétrészes, hétdarabos. Számjegyekkel írva a tagok szerkeze-tétõl függetlenül mindig a különírás a helyes: 2 részes, 7 dara-bos (AkH. 117.).

A korrelációt miért írják két r-rel? A ko + reláció összetételnem indokolná ezt.

A korreláció a latin (szintén két r-rel írt) correlatio magyarírásmódú alakja. A latin kifejezés eredeti alakja a con-relatio,amelyben a con- ’együtt’, a relatio ’jelentéstétel, megfelelés, vi-szony’ jelentésû (Tótfalusi István: Idegenszó-tár, 520).

A következõ szavak egybeírandók-e az egyszerû színnevek-kel: fakó, rikító, szikrázó?

A fakó mint színárnyalat egybeírandó az egyszerû színnév-vel, például: fakószürke, fakózöld (AkH. 119.). A rikító, szikrázójelzõket különírjuk, például: rikító vörös (MHSz. 457).

Melyik a helyes: szabad nap vagy szabadnap? Éles látás vagyéleslátás?

A helyes írásmód: szabadnap, de: erre a munkára nincs egyszabad napom sem (MHSz. 482). Átvitt értelemben (’jó ítélõ-képesség’) a helyes írásmód: éleslátás. Konkrét értelemben,’pontos látás’ jelentésben azonban: éles látás (MHSz. 128).

A kerekes szék és a kerekes székes is két szó?Az írásmód a jelentéstõl függ. A gyógyászati segédeszköz:

kerekesszék, kerekesszékes. A görgõs szék: kerekes szék, kerekesszékes (MHSz. 285).

Az AB vércsoport-meghatározás írásakor kell kötõjel az ABután? Milyen helyesírási szabály érvényesül itt?

A tartozékbetûk elõ- vagy utótagként álló kiegészítõ betûk,a hozzájuk tartozó kifejezés részei, együtt jelölik a szakmai fo-galmat, ezért kötõjellel írjuk õket: A-vércsoport, AB-vércsoportstb. (Magyar orvosi nyelv, 142). Az AkH. 140. szabálypontjaalapján két kötõjelet használunk azokban a többszörös össze-tételekben, amelyeknek elõtagja is kötõjellel kapcsolt összeté-tel: AB-vércsoport-meghatározás.

Az innen, onnan kifejezések helyes változatai-e az innét, on-nét szavak?

Az innét, onnét alakok népies kifejezések, amelyek a ma-gyar nyelvnek teljes értékû szavai. A szövegkörnyezettõl függ,hogy a népies innét vagy a köznyelvi (standard) innen szóalakothasználjuk.

Használhatók-e ezek a szóalakok egy szépirodalmi szöveg-ben: elmázolódjék, aggódjék, essék, érzõdjék, múljék, takarodjék?

Ezek az igék az ikes ragozás eredeti szabályai szerint van-nak ragozva, ezért kissé archaikusnak érez-zük õket, de a választékos (írott) nyelvbentermészetesen használhatók. Egy szépiro-dalmi szövegben a hangulat, jellem, kor,társadalmi különbségek ábrázolására is al-kalmasak lehetnek. A mindennapi nyelv-ben azonban már iktelenül ragozzuk õket:elmázolódjon, aggódjon, essen, érzõdjön,múljon, takarodjon.

Mi a közért (vásárlásra használt hely)pontos jelentése?

A tulajdonnévi Közért jelentése: Községi Élelmiszerértéke-sítõ Vállalat. A szó köznevesült, a közért jelentése: ’élelmiszer-bolt, csemegebolt’ (Osiris, 967).

Idézés esetén milyen mondatvégi írásjelet kell használni,ha az idézõ mondat kérdõ, az idézett mondat pedig felszólító?Például: Miért kell folyton ezt hallgatni: Gyerekek, vigyétek le aszemetet!/?

Idézetek esetében dominánssá válhat a mellékmondat,ilyenkor az annak megfelelõ írásjellel zárjuk a mondatot(Osiris, 293). Tehát: Miért kell folyton ezt hallgatni: Gyerekek, vi-gyétek le a szemetet! De függõ kérdéssé alakítva a fõmondatotzáró írásjellel végzõdik a mondat: Miért kell folyton azt hallgat-ni, hogy vigyétek le a szemetet?

Betûrendbe sorolásnál melyik szó van elõrébb: Szamos, szá-mos?

A betûrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különb-séget kisbetûk és nagybetûk között. Ha azonban két besoro-landó egység között csupán ebben a vonatkozásban van kü-lönbség, akkor a kis kezdõbetûs szó megelõzi a nagy kezdõbe-tûst (AkH. 14. a). Ebben az esetben más különbség is van: amagánhangzó hossza. Ha a két szó betûsora csak a megfelelõmagánhangzók hosszúságában különbözik, a rövid magán-hangzós szó kerül elõbbre: Szamos, számos (vö. Eger, egér;AkH. 14. c).

Helyes-e nagy o-val: Köszöntelek, kedves Olvasó!A megszólítás elsõ szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagy-

betûvel szokás kezdeni a megszólításban szereplõ közneveketis – de a mellékneveket és a kötõszókat már nem –, pl. Mélyentisztelt Asszonyom és Uram! (AkH. 147.). Ezek alapján a Kö-szöntelek, kedves Olvasó! megszólítás is helyes.

Kell vesszõ az és elé a következõ mondatban? Több befektetõkellene és magasabb fizetés is.

Nem maradhat el a vesszõ a kötõszó elõl, ha a második tag-mondat hiányos. Hátravetett alany, tárgy is hozhat létre hiá-nyos tagmondatot, pl. A tervbe vett munkát elvégzik, és még mástis. A kötõszó utáni alany, illetõleg tárgy nem olvasztható visszaa megelõzõ tagmondatba, ezért önálló tagmondatnak kell te-kinteni õket. Ilyenkor a hátravetés miatt eleve kötelezõ avesszõhasználat, tehát a helyesírás szempontjából lényegtelen,hogy hátravetett egyszerû mondatrészekrõl vagy tagmonda-tokról van szó (Osiris, 325). A mondat helyesen: Több befektetõkellene, és magasabb fizetés is.

Hogyan helyes a szólás kiegészítése: Ezt … össze! (add/tedd/rakd)?

Az úgynevezett helyzetmondat eredeti alakja a meglepetéskifejezésére: Ezt add össze! Jelentése: no, ehhez mit szólsz?(Magyar szólástár, 266). Napjainkban terjedõben van az Eztrakd össze! változat is.

Miben különbözik egymástól a pirula, a tabletta és a pasztil-la?

A pasztilla kis, korong alakúvá préselt gyógyszer, a pirulagolyócska alakú, a tabletta lehet korong, golyó vagy szögletesalakú gyógyszer (Magyar értelmezõ kéziszótár, 1067, 1083,1294).

Összeállította: Minya Károly

www.manyszi.huKérdések és válaszok

Édes Anyanyelvünk 2020/1. 21

A Magyaróra folyóiratot az Anyanyelvápolók Szövetsége indí-totta útnak. A szerkesztõbizottság elnöke Adamikné Jászó Anna,tagjai Balázs Géza, Baranyai Katalin, Fráter Zoltán és Széplaki Er-zsébet. Felelõs szerkesztõje Balázs Géza, a szerkesztõség tagjai:Blankó Miklós, Lengyel Klára és Pölcz Ádám. A folyóirat megje-lenésérõl a nagyközönség a magyar nyelv napjára rendezett viga-dóbeli gálamûsoron értesülhetett elõször.

A cím bennem felidézi a Magyartanítást és a Lyukasórát. Aszaklapot, amelyet a magyartanárok haszonnal forgattak, és a dél-utánonként sugárzott tévémûsort, amelyet a versszeretõ nyugdíja-sok örömmel néztek. A közvetlen elõdnek tekintett Magyartanításés a jelenlegi folyóirat közötti kapcsolatot Adamikné Jászó Annarészletezi a bevezetésben. Felsorolja az 1954-tõl indított magyarnyelv- és irodalomtanítási folyóiratokat, majd bemutatja az1960-tól 2016-ig létezett Magyartanítás rovatait és szerzõit, hang-súlyozza a kiadvány pedagógiai és tudományos-ismeretterjesztõelkötelezettségét.

A Magyaróra 1–4. összevont száma négy fejezetre, két elméle-tire és két gyakorlatira tagolódik: A klasszikus Bánk bán, A mo-dern Bánk bán, Bánk bán a magyarórán, Bánk bán a magyarórántúl. A fejezeteket a Fórum rovat és a Felhívások követik.

Az elsõ és a második fejezetben négy tanulmányt és egy inter-jút olvashatunk, amelyek új kutatási eredményeket közölnek Ka-tona József romantikus drámaírói törekvéseirõl. Körmendi Tamása történelem, Balogh Piroska a stilisztika és kommunikáció,Blankó Miklós a retorika, Czibula Katalin és Nádasdy Ádám azirodalomelmélet szempontjai szerint vizsgálja a Bánk bánt. Kör-mendi Tamás tanulmányából megtudhatjuk, hogy a merénylet idõ-pontján és a gyilkos személyén kívül minden más Katona lelemé-nye. Balogh Piroska bebizonyítja, hogy Bánk és Gertrudis képte-len verbálisan kommunikálni, kettejük interakciójának végpontjacsak nonverbális gesztus lehet. Blankó Miklós összehasonlítóelemzésben mutatja be, hogy az opera szövegét Egressy Béni sok-kal rapszodikusabbra írta át.

Bánk bán és Gertrudis királyné tragédiáját két szerzõ is értel-mezi. Czibula Katalin szerint Gertrudis azért vétkes, mert áthágjauralkodói és nembeli határait is, Bánk tõre jogosan sújt le rá.Nádasdy Ádám azt a kérdést teszi föl, hogy kinek van tragédiája éskinek vesztesége a drámában. Úgy gondolja, hogy Melindának ésTiborcnak csak fájdalmas vesztesége van, Bánknak és Gertrudis-nak azonban tragédiája: vétkük, hogy sebet ütnek egymás család-ján, ezért kell bûnhõdniük.

A lap második fejezete Nádasdy Ádám 2019-es prózai fordítá-sa köré épül. A szerzõvel Mészáros Márton készített interjút. Az újszöveget Beke József, a Bánk bán szótár szerzõje a drámai mû utó-életében jelentõsnek, a befogadást segítõnek értékeli. Nádasdymodern szövegváltozatát Deák-Takács Szilvia kreatív digitálisprojekt megvalósítására használta kisvárdai középiskolások köré-ben.

A harmadik és a negyedik fejezet a sokféle iskolában tanítósokféle pedagógusnak kínál terveket a dráma feldolgozására. Azt,hogy mióta és miért kell a Bán bánt tanítanunk, az elsõ fejezet nyi-tó tanulmányából, Major Hajnalkától tudhatjuk meg. Gyulai Pálakadémiai székfoglalóját a Bánk bánból tartotta, az õ tekintélyé-

nek köszönhetõ, hogy a dráma tananyaggá vált, az õelemzése mentén készültek a 19. század végi tan-könyvszövegek. A sokféleséget jól jelzik a Sátoralja-újhely melletti általános iskolák életérõl szóló gondo-latok (Vízkeleti Szilveszter), a határon túli alapiskolákmagyarórai lehetõségeinek bemutatása (Keserû József– Szabó Szilvia) és a Madách Gimnázium olvasótábo-ráról készült beszámoló (Hadikné Végh Katalin). Ru-tinos kollégák és egyetemi hallgatók egyaránt õszin-tén beszélnek a Bánk bán tanításának nehézségeirõl ésmódszertani lehetõségeirõl (pl. Bacsó Péter, PethõnéNagy Csilla, Juhász Zoltán András, Krasznai Gáspár).Csak néhány a jelentéktelennek tûnõ, de valójábanprofesszionális tanári döntésekbõl: Hogyan tudom aBánk bánt elhelyezni a 9–12.-es tananyagban? Vá-lasztják-e diákjaim középszintû szóbeli érettségi tétel-ként? Emelt szintû érettségire készítem fel a csopor-tot? Milyen képességû, érdeklõdésû, mennyire tehetõsaz osztályom? A tanórán tanítom meg, vagy színházlá-togatást szervezek, esetleg elmegyünk az emlékház-ba? Összefogok-e más kollégákkal rendhagyó óra,projekt érdekében?

A „vérprofi”, tehát adaptív tanár el tudja dönteni,hogy itt és most mennyire nehéz értelmezni és befo-gadni Katona József drámáját.Nehéz, mert elvont értékek forog-nak kockán: Endre, Bánk, Gertru-dis és Melinda (!) önérzete, becsü-lete, hûsége, lelkiismerete, tisz-tánlátása (Kelecsényi László Zol-tán: Az értékek az irodalomban.Szövegértelmezések. Magyarta-nítás 2016/2). Nehéz, mert a ka-tarzis érdekében diáknak-tanár-nak egyaránt állást kell foglalniaaktuális kérdésekben, példáulhogy törvényszerû-e az erõszakkét kultúrához tartozó házaspártagjai között – hiszen Bánk a ki-rály távollétében Gertrudis ura –,szabad-e bedrogozott nõket meg-erõszakolni, vagy jogos-e az önbíráskodás családtagunk haláláért.

Legyen ott Beke József írói szótára és Nádasdy Ádám átirataminden iskolai könyvtárban. Legyen a tárgyalásmód, az élmény-adás megengedõ. A cselekmény reprodukálása és memoriterbõlfeleltetés helyett (Ploniczky) a tanár választhasson olyan eszközt,olyan tanórai vagy tanórán kívüli módszert, amellyel a diákokatdifferenciált tapasztalatszerzéshez, saját gondolataik megértésé-hez, érzelmeik átéléséhez vezeti – lásd Libárdi Péter, Nagy-VargaZsolt, Szabó Roland, Witzl Balázs írását, továbbá SzékelynéKõrösi Ilona és Balázs Géza túrajavaslatát.

Tetszik a folyóirat kivitelezése. A matt borítóképet többszörmegsimítom, a 12-es betûnagyságot nappali fényben szemüvegnélkül olvasom, a fejléc rövidíti a lapozgatásomat. Megtartanámaz összevont számot, mert ez a 114 lap konferenciaértékû. Megtar-tanám a novemberi megjelenést is, hiszen 13-a a magyar nyelvnapja, 15-e a magyar szórvány napja. Ráadásul a téli szünetben amagyartanárok elmélyültebben tudnak olvasni, így a második fél-évet frissített óravázlatokkal tudják kezdeni. (I. évfolyam 1–4.szám, 2019. november.)

Tuba Márta

MagyaróraA magyar nyelv és irodalom

barátainak, tanárainak lapja

Felsõoktatási intézmények Nagy J. Béla versenyeAz Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke az Anyanyelvápolók Szövetségének támogatásával 2019. no-

vember 15–16-án rendezte meg a felsõoktatási intézmények Nagy J. Béla Kárpát-medencei helyesírási versenyét. Az egri pe-dagógusképzõ intézmény 27. alkalommal adott helyet a rangos megméretésnek, amelyen idén 21 versenyzõ és számos kísérõtanár vett részt. A szakmai tanácskozást Pajtókné Tari Ilona rektorhelyettes nyitotta meg. Elõadást tartott Keszler Borbála,Tóth Etelka, Laczkó Krisztina, Dõryné Zábrádi Orsolya, Misad Katalin, Istók Ilona. A zsûri tagjai voltak: Keszler Borbála el-nök, Bozsik Gabriella, Laczkó Krisztina, Ludányi Zsófia, Tóth Etelka, H. Tóth István. Eredmények: 1. Varga Nóra(Comenius Egyetem BTK, Pozsony, felkészítõ tanára: Misad Katalin), 2. Pipis Panna (Budapesti Corvinus Egyetem, felkészí-tõ tanára: Veszelszki Ágnes), 3. Orbán Gyula (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fõiskola, felkészítõ tanára: KarmacsiZoltán). Különdíj: Varga Nóra (Comenius Egyetem). 2021-ben minden jó helyesírót várunk a 28. döntõre. (Ludányi Zsófia)

Édes Anyanyelvünk 2020/1.22

HírekKöszöntések. Balázs Gézát 60. születés-

napjának elõestéjén, 2019. október 30-ánköszöntötték az ELTE Bölcsészettudomá-nyi Karán. Az alkalomra megjelent aBG60/Az élet éppen elég hosszú… címû, 60szerzõ esszéjét tartalmazó kötet BlankóMiklós és Pölcz Ádám szerkesztésében. –Keszler Borbálát 80. születésnapja alkal-mából november 12-én köszöntötték aNyelvtudományi Társaságban. A laudációtBalázs Géza, az elõadást Tóth Etelka tartot-ta. – A 80 éves Raisz Rózsa köszöntése no-vember 26-án volt a Nyelvtudományi Tár-saságban. A köszöntõ Zimányi Árpád, azelõadó Kalcsó Gyula volt.

A Kossa János Magyar NyelvmûvelõEgyesület meghívására Kemény Gábor2019. november 9-én elõadást tartott Sza-badkán „A nyelvtõl a stílusig” címmel. Azelõadást ankét követte.

*Papp György vajdasági nyelvészrõl ne-

vezték el a Magyarkanizsán és környékén2019 novemberében megrendezett szépol-vasási és szépkiejtési versenyt. Az elsõ ren-dezvényre mintegy 40 általános iskolás ér-kezett. A szervezõk tervezik a folytatást, sha kellõ tapasztalatokat szereznek, akkor aversenyt kiterjesztenék az egész Vajdaság-ra.

*Anyanyelvi kapuõr címmel Arany La-

jos nyelvmûvelõ rovata olvasható a Refor-mátusok Lapjában. (A hírt és az összegyûj-tött cikksorozatot Grega Sárának köszön-jük.)

Gondolatoka 9. magyar nyelv napjárólés anyanyelvünk szövetérõl

Az Anyanyelvápolók Szövetsége szer-vezésében csaknem ötszázan ünnepeltükegyütt a Pesti Vigadó dísztermében a ma-gyar nyelv napját. 1844-ben november13-án vált a magyar nyelv hazánk hivatalosnyelvévé, 2011 óta pedig ez a nap a magyarnyelv napja. A gálamûsorban átadták aLõrincze Lajos-díjat a 100 éves Láng Mik-lósnak (köszöntöttük az ÉA 2019/5. számá-ban), a Deme László-díjat Nagy Natáliának

(interjú vele jelen számunkban) és a MarótiIstván-emlékérmet Bacskó Józsefné ny.gimnáziumi tanárnak. Kihirdették a Rímesnyelvi játék címû, 19. országos anyanyelvipályázat eredményét. A legjobb pályamû-vekbõl összeállított kötetben olvashatunksaját irodalmi alkotásokat (Balassi-strófá-kat, kecskerímeket, limerickeket) és gyûj-téseket is. A Magyar Nyelv Múzeuma általmeghirdetett „Írj levelet Kazinczy Ferenc-nek!” címû levélíró pályázaton a tehetségesfelsõ tagozatosokat és középiskolásokat ju-talmazták.

Az együtt ünneplõ közönséget színvo-nalas mûsor szórakoztatta: a Zagyva Bandazenéjére a Cédrus Táncegyüttes tagjai rop-

ták. A tavaly eltávozott erdélyiköltõfejedelem, Kányádi Sán-dor verseit és Benedek Elekmeséit hallhattuk a Kárpát-me-dence különbözõ területeirõlérkezett gyermekektõl.

Hadd jegyezzem meg azok-nak, akikben e sorokat olvasvakétely ébredne: van-e értelmedíjakat osztani és örülni, mi-közben anyanyelvünk gyönyö-rû szövete szakadozik, az el-szakított részeken asszimilációés nyelvcsere fenyeget? Hátnem hiúságok hiúsága maga azötlet is? Meg vagyok gyõzõd-ve arról, hogy amíg a magyarnyelvterületen (és nyelven) ak-

tív a szellemi élet, amíg több nemzedéketmegmozgató pályázatokat írnak ki, és amagyar nyelv napját is ünneplik, addig vanremény. Megerõsíteni egymást, elismerni amásik eredményeit és nyelvi-kulturális kö-zösségben gyarapodni és szolgálni anya-nyelvünk ügyét. (Bincze Diána, János-háza)

A 2019. évi országos anyanyelvi pá-lyázat eredményhirdetése: 1–1. helyezett:Szigetvári Krisztián és Vadászi Árpád, 2–2.helyezett: Berényi Klára, Horváth László,Csorba Piroska, Szõcsné Antal Irén,Szilvási Csaba, 3–3. helyezett: Mohai Szil-via, Török Nándor, Bincze Diána, BalázsSzabolcs. Dicséretben részesült: Balog La-jos, Császár József, Csongor Andrea, Deli-né Põcze Erzsébet, Élõ Éva, Fábián Kriszti-na, Fazekas Zoltán, Fecske László, GulyaIstván, Fekete Zoltán, József Tibor, K. Ko-vács István, Kardos Gy. József, Kövesi Pé-ter, Mártonffy András, Parragi Eszter, PestiDaniella, Zagyvai István. Az elismerésbenrészesült pályázók anyagából válogat a Rí-mes nyelvi játék címû kötetünk. (ASZ)

A 2019. évi Írj levelet Kazinczy Ferenc-nek! pályázat eredménye: 1. korcsoport –felsõ tagozatos általános iskolások: I. DajkaCsenge (Jósika Miklós Német NemzetiségiÁI, Napkor), II. Toka Levente (Szent Mik-lós Görögkatolikus Óvoda, ÁI és Gimn.,Nyíregyháza), III. Hadas Tilla (Bocskai Ist-ván ÁI, Hajdúnánás). 2. korcsoport – kö-zépiskolások: I. Rákóczi Dorina (Ady End-re Gimn., Ráckeve), II. Németh Nóra Valé-ria (Bessenyei György Gimn., Kisvárda),

III. Peresztegi Hanna (Szent László Gimn.,Budapest). (PIM)

47. Édes anyanyelvünk verseny

Szakonyi Károly szavaival zárult a 47.Édes anyanyelvünk nyelvhasználati ver-seny a széphalmi Kazinczy-emlékcsarnokelõtt. A verseny 2019. évi Kárpát-medenceidöntõjén a bírálóbizottság a következõ ver-senyzõknek ítélte oda Sátoraljaújhely városplakettjét, valamint 20 000–20 000 Ft pénz-jutalmát: Árvai Pál, a Ceglédi SzakképzésiCentrum Közgazdasági és InformatikaiSzakgimn. tanulója (tanára: Soósné MolnárHelga), Baczó Domonkos, a budapestiSzent István Gimn. tanulója (tanárai: Pusz-tai Mária, Bóka Gábor), Csizmarek Viktó-ria Júlia, a dunakeszi Radnóti MiklósGimn. tanulója (tanára: Berkesné TamásRita), Fehér Regina, a nyíregyházi KölcseyFerenc Gimn. tanulója (tanára: dr. Bucz-kóné Rangoni Claudia), Ferencz-Nagy Zol-tán, a brassói Áprily Lajos Fõgimn. tanuló-ja (tanára: Szabó Mária), Kesztyûs Viktó-ria, az egri Szilágyi Erzsébet Gimn. tanuló-ja (tanára: Tóth Béla), Kósa Eszter, a debre-ceni Tóth Árpád Gimn. tanulója (tanára:Szûcsné Balogh Judit), Kovács BarbaraMargit, a Szolnoki Szakképzési CentrumVásárhelyi Pál Iskolájának tanulója (taná-ra: Bajnai Judit), Leskó Abigél, a szekszár-di Garay János Gimn. tanulója (tanára:Kenyeresné dr. Pap Kinga Katalin), LévaiAnna, az egri Andrássy György KatolikusKözgazdasági Gimn. tanulója (tanára: KissJudit), Lõrincz Álmos Norbert, a tatai Eöt-vös József Gimn. tanulója (tanára: SzabóAndrea), Nagy Eszter, a kolozsvári BáthoryIstván Elméleti Líceum tanulója (tanára:Tulogdi Mónika), Németh Alexander Zsolt,a szombathelyi Nagy Lajos Gimn. tanulója(tanára: Tar Patrícia), Orosz Polett, a PécsiTudományegyetem Babits Mihály Gyakor-ló Gimn. tanulója (tanárai: Maul Borbála,Zsombori Barbara), Ponta Petra Panna, aBékéscsabai Szakképzési Centrum Széche-nyi István Közg. Szakgimn. tanulója (taná-ra: Szilágyi László), Puskás Patrik, a Sze-gedi Szakképzési Centrum Gábor DénesSzakközépiskola tanulója (tanára: dr. Né-methné Balázs Katalin), Rogács Álmos, agyõri Kazinczy Ferenc Gimn. tanulója (ta-nára: Grábics Júlia), Rozsnaki Fanni, az eg-ri Andrássy György Katolikus Közgazdasá-gi Gimn. tanulója (tanára: Kiss Judit),Szakál Gyula Richárd, a Gyõri SzakképzésiCentrum Jedlik Ányos Szakgimn. tanulója(tanára: Szarvas Péterné), Szalai Bence, aszombathelyi ELTE Bolyai János GyakorlóGimn. tanulója (tanára: Tóth Péter), Szi-lágyi Szonja, a sátoraljaújhelyi V. IstvánKatolikus Gimn. tanulója (tanára: GecseIstvánné), Vadnai Erika, az óbecsei gimn.tanulója (tanára: Gallus Csilla), Varga Ág-nes, a tatai Eötvös József Gimn. tanulója(tanára: Szabó Andrea), Várhidi Attila, aszegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimn. ta-nulója (tanára: Gortva Tamás). A díjakatSzamosvölgyi Péter polgármester adta át.Sátoraljaújhely város különdíja: VadnaiErika (óbecsei gimn.). A Kazinczy FerencTársaság különdíja: Ferencz-Nagy Zoltán(brassói Áprily Lajos Fõgimn.).

HÍREK – TUDÓSÍTÁSOK

Keszler Borbálát köszönti Grétsy László(Kép: BG)

Édes Anyanyelvünk 2020/1. 23

Eszterházy Károly Egyetem SárospatakiComenius Campus különdíja: Lõrincz Ál-mos Norbert (tatai Eötvös József Gimn.). APetõfi Irodalmi Múzeum – AMagyar NyelvMúzeuma különdíja: Árvai Pál (CeglédiSzakképzési Centrum). A Sárospataki Tan-kerületi Központ különdíja: Baczó Domon-kos (Szent István Gimn.). A Sátoraljaújhe-lyi Városvédõ és Szépítõ Egyesület külön-díja: Nagy Eszter (kolozsvári Báthory Ist-ván Elméleti Líceum).

A Sátoraljaújhelyi Rotary Klub különdí-ja: Kovács Alexandra (Gyõri SzakképzésiCentrum). A sátoraljaújhelyi Diákok BarátiKörének különdíja: Orosz Polett (Pécsi Tu-dományegyetem Babits Mihály Gyak.Gimn.), Szilágyi Szonja (sátoraljaújhelyi V.István Katolikus Gimn.) A Pro Alma MatreAlapítvány különdíja: Trankusz Kitti (sá-toraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimn.). Sátor-aljaújhely város önkormányzatának emlék-plakettje azon szaktanároknak, akik ismé-telten kitûnõ eredménnyel készítették feltanítványaikat a versenyre: Kiss Judit (egriAndrássy György Katolikus KözgazdaságiGimn.), Bóka Gábor (budapesti Szent Ist-ván Gimn.). Az Anyanyelvápolók Szövet-ségének könyvjutalmát 24-en kapták meg.A díjakat Juhász Judit, az AnyanyelvápolókSzövetségének elnöke adta át. (Manyszi-infó)

A magyar nyelvhasználat kutatása,oktatása Kárpátalján

A Deme László-díj 2019. évi kitünte-tettje: Nagy Natália, az Ungvári NemzetiEgyetem (UNE) Magyar Filológiai Tan-székének docense

Nagy Natáliát így mutatja be a kárpátal-jai életrajzi lexikon: Ködöböcz Natália, fér-je után Nagy Natália (Csonkapapi, 1980)nyelvész. 1997-ben érettségizett a Kaszo-nyi Középiskolában. 2002-ben az UNE Fi-lológiai Karának magyar tagozatán filoló-gus, magyar nyelv és irodalom szakos taná-ri oklevelet szerzett. 2004-ben védte megkandidátusi értekezését (Beregszász hely-nevei) az ungvári egyetemen. Kutatási terü-lete: névtan, helyesírástan, néprajz, anya-nyelvi tantárgy-pedagógia. Publikációinakszáma több mint 50, melyek között tudo-mányos cikkek és oktatási-módszertani ki-adványok is találhatók. Fõbb közleményeiBeregszász és környékének földrajzi neveittárgyalják. Nagy Natália munkásságát ígyméltatja Dupka György, a Magyar Értelmi-

ségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) el-nöke: „Nagy Natália tanárnõ Zékány Krisz-tina tanszékvezetõ jobbkeze, körünkben is-mert tudományos és nyelvmûvelõ tevé-kenysége, megerõsítem, hogy valóban mi-nõségi nyelvmûvelõ munkát végez. AmiótaHorváth Katalin nyelvész docens nyugdíj-ba ment, õ viszi tovább az általa elindítottnyelvmûvelõ munkát is, többek közöttegyik fõ szervezõje és motorja a SimonyiZsigmondról elnevezett kárpátaljai ver-

senynek. 2017-ben az év tanáracímet is kiérdemelte. A magamrészérõl messzemenõen aján-lom, hiszen a 40 év alattiak kö-zül nem ismerek nála jobb fiatalnyelvészt.”

Mi vezette a nyelvészethez?Milyen érdekességet talált elõ-ször a nyelvészetben?

Édesanyám is az UngváriÁllami Egyetem Magyar Nyelvés Irodalom Tanszékének diákjavolt. Gyermekkoromban sokatmesélt a diákévekrõl. Orosz fi-lológusi diplomájának megszer-zésekor gyakran utaztam veleUngvárra, az egyetemre. Meg-mutatta a helyet, ahova ifjúkori

diákélményei kötötték. Már akkor igazánvonzóvá vált számomra az egyetem. Li-zanec Péter professzor és Horváth Katalindocens hamar felhívták figyelmemet a ma-gyar nyelv szépségeire, különlegességére.Tõlük tanultam meg, mennyire fontos ne-künk, kisebbségben élõk számára, ismernianyanyelvünket, gyakorolni, ápolni, vi-gyázni tisztaságát. Horváth tanárnõ gyak-ran hangsúlyozta, hogy minél többet foglal-kozunk a kutatással, annál jobban megbizo-nyosodunk, hogy milyen csodálatos nyelvaz anyanyelvünk. Ekkor határoztam el,hogy nyelvész leszek, s az õ nyomdokaikbalépek. Elsõéves szakdolgozatom vezetõta-nára Lizanec Péter professzor volt, akinektudomány iránti elhivatottsága, lelkesedésebennem is felkeltette az érdeklõdést a nyel-vészet iránt. A gyûjtés és rendszerezés elsõpillanatától tudtam, hogy ezzel szeretnékfoglalkozni.

Milyen tudományos kérdések foglalkoz-tatják?

Anyelvhasználat témakörében folyó ku-tatásaimat szeretném kiszélesíteni. A ki-sebbségben élõk nyelvhasználatára jelentõshatást gyakorol a többséginyelv. Vizsgálom az anya-országban továbbtanuló fia-talok szókincsének módo-sulásait. Foglalkozom azanyanyelvi tantárgy-peda-gógia kérdéseivel. 2019szeptemberétõl a MagyarFilológiai Tanszéken újszakirány indult, a magyarmint idegen nyelv tanítása.Izgalmas kidolgozni azokata módszereket, melyekkeleredményesebben sajátítha-tó el a magyar nyelv. Ezzelkapcsolatban nemrég látottnapvilágot kolléganõmmel,Talabircsuk Okszánával kö-

zös magyar–ukrán módszertani kisszótá-runk. Jelenleg készül a szótár magyar–an-gol változata is. Nemrég kezdtem el foglal-kozni a kárpátaljai magyar néphagyomá-nyok gyûjtésével. Jelenleg a Tóhát telepü-léseinek az emberi élet fordulóival kapcso-latos monográfiáján dolgozom.

Lehet ma szó nyelvmûvelésrõl Kárpátal-ján?

Igen. Mi a Magyar Filológiai Tanszékenmindent megteszünk azért, hogy diákjainkkellõ ismeretekkel rendelkezzenek, s elhi-vatottságot érezzenek ahhoz, hogy pedagó-giai pályájuk során a felnövekvõ generációnyelvi tisztaságát megõrizzék, mûveljékbeszédkészségüket, s a tiszta magyar nyelv-használatra ösztönözzék õket. Folyamato-san szervezünk olyan tanácskozásokat, me-lyek során nyelvmûvelésrõl szóló elõadá-sokat hallhatnak, valamint elmondhatjákgondolataikat a témával kapcsolatban.Ezek az alkalmak korántsem olyan híresek,mint a marosvásárhelyi Erdélyi Nyelvmû-velõ Napok, esetleg az adai Szarvas GáborNapok, de lehetõségeinkhez mérten jólszervezettek, s pozitív visszhangnak örven-denek. A szépirodalom az egyik olyannyelvhasználati színtér, ahol az anyanyelvkiemelt változatával találkozhat az olvasó,a hallgató. Ezért fontosak számunkra azokaz alkalmak, melyeket Dupka György kár-pátaljai magyar író, költõ, helytörténészszervez hallgatóink és tanáraink számára.Gondolok itt a Kárpátaljai Magyar IrodalmiNapokra, az Irodalmi Karavánra, ahol kor-társ költõkkel és írókkal, anyaországiakkalés kisebbségben élõkkel találkozhatunk.

Milyen nyelvészeti tárgyakat oktatnakaz Ungvári Nemzeti Egyetem magyar sza-kán?

Tanszékünk nagy múlttal rendelkezõtanintézmény Kárpátalján. Több mint 60éve képez magyar nyelv és irodalom szakostanárokat a térség magyar nyelvû iskoláiszámára. A nyelvészeti tantárgyak sora csu-pán csekély mértékben változott a kezde-tektõl. A magyar nyelvtanon kívül szocio-lingvisztika, komplex nyelvtani elemzés,névtan, bevezetés a nyelvészetbe, nyelvé-szeti kutatásmódszertan, irodalmi mûveknyelvi elemzése, szónoklattan szerepelnyelvi tantárgyaink sorában.

Milyen a szak iránti érdeklõdés? És ahallgatóknak milyen elhelyezkedési lehetõ-ségei vannak?

Nagy Natália és Balázs Géza a díjátadáskor(Manyszi)

Díjátadó Széphalomban (BG)

Édes Anyanyelvünk 2020/1.24

Jelenleg egy-egy évfolyamon 5–10 diáktanul, ami viszonylag kevésnek mondható atíz évvel ezelõtti létszámhoz képest. De adiákhiány minden felsõoktatási intézménytérint Kárpátalján. Nagy problémát okoz akárpátaljai magyar tanuló számára, hogymegfelelõ pontszámot érjenek el a kötelezõfüggetlen tesztelésen ukrán nyelvbõl. Na-gyon sok tehetséges magyar diák továbbta-nulási lehetõsége csúszik el ezen a ponton.A fiatalok már a középiskola idõszakábanelhatározzák, hogy mindezen nehézségetelkerülvén, inkább külföldön tanulnakmajd tovább. Diákjaink harmadik évfolya-mos koruktól nyelvtanfolyamok tanárai-ként helyezkednek el. Az egyetem elvégzé-se után Kárpátalja magyar iskoláiban dol-goznak, de szép számmal képviseltetik ma-gukat a helyi sajtó munkatársaiként, tol-mácsként, konzulátusi munkatársként is.

Nagy Natáliának a Pesti Vigadóban,2019. november 13-án, a magyar nyelv nap-ján adták át a Deme László-díjat. (Az eddigidíjazottak: 2016. Schirm Anita, 2017. PölczÁdám, 2018. Veszelszki Ágnes.) (B. G.)

A magyar nyelv napja a Muravidéken

2019. november 13-án negyedik alka-lommal ünnepeltük meg Muravidéken amagyar nyelv napját. Az Édes anyanyel-vünk rajz- és fogalmazásversenyen, vala-mint a nyelvjárásgyûjtésben 259 általánosiskolás tanuló vett részt a két lendvai, vala-mint a göntérházi, dobronaki és pártosfalvikétnyelvû általános iskolákból, és 17 óvo-dás küldte el a rajzát a lendvai óvodából. Aközponti ünnepély a lendvai színház- éshangversenyteremben volt. A jutalomköny-veket Magyarország lendvai fõkonzulátusa(dr. Morován Zsolt) és a lendvai MagyarNemzetiségi Mûvelõdési Intézet (Soós Mi-hály igazgató) ajánlotta fel. Budapestrõl aKönyvtárellátó Nonprofit Kft. (Bakos Eri-ka igazgatónõ) magyar könyveket ajándé-kozott a tanulóknak. A begyûjtött nyelvjá-rási anyagot a tanulók vetített képes elõ-adásban és plakátok segítségével mutattákbe. A rajzokon a tanulók egy-egy átélt ma-gyar nyelvi helyzetet rajzoltak le, pl. be-szélgetéseket a nagyszülõkkel, barátokkal,bevásárlást Magyarországon, magyarórát,valamint magyarországi és muravidéki ma-gyar hungarikumokat is rajzoltak. A prog-ram szervezõje Zágorec-Csuka Judit, az 1.számú lendvai KÁI könyvtárosa és ma-gyartanára volt. (A Manyszi lendvai tudósí-tójától)

Nyelve(in)k világa konferenciaMariborban

AMaribori Egyetem Bölcsészettudomá-nyi Kara (FF UM) Magyar Nyelv és Iroda-lom Tanszéke 2019. november 21-én – a

magyar nyelv napjához kapcsolódva – azalsóõri székhelyû Imre Samu Nyelvi Inté-zettel közösen konferenciát szervezettNyelve(in)k világa – Magyar nyelv és kul-túra címmel. Rudaš Jutka tanszékvezetõ el-mondta, hogy a magyar nyelv megõrzése akétnyelvû léthelyzetben a kultúraköziségegyik alapvetõ feladata. Ez feltételezi amásság elfogadását, és egy világviselkedésimintát is megkövetel. Kolláth Anna aTermini kutatóhálózat kapcsán átfogó ké-pet adott a nyelvi határtalanítás, detriano-nizáció folyamatáról. Szerinte a nyelv vál-tozása nem tekinthetõ romlásnak. A szlo-vén szavak bevitele a magyar nyelvbe, azokhasználata szimbolikus és gyakorlati jelen-ség. Ezek a szavak már bekerültek azOsiris-szótárakba és gazdagítják a mai ma-gyar nyelvet. Gaál Péter magyar nyelvi lek-tor a nyelv- és szótárhasználatról beszélt.Szoták Szilvia, a Termini Magyar NyelviKutatóhálózat és az Imre Samu Nyelvi Inté-zet elnöke hangsúlyozta a „nyelvi tájké-pek” (vagyis a nyelv vizuális megjelenésé-nek) aktualitását a 21. század nyelvészeté-ben. Kiemelte, hogy a nyelv nemcsak iden-titás, kommunikációs eszköz, hanem közjóis, amely Kazinczy óta érvényes, de a maiglobális világban még erõteljesebben érvé-nyesül ez a szempont, hiszen a nyelvnekvan piaci értéke is, a többnyelvûség pedigelõny a munkaerõpiacon. A gazdasági ér-dek fölülírja a politikai és egyéb érdekeketis, ezért a nyelv státusa is megváltoztatható.Zakocs Barbara II. éves magyar–szlovénMA-szakos egyetemista körképet adott azapátistvánfalvi szlovén nyelvi kultúráról.Szólt a szlovén nyelvhasználatról és a két-nyelvûség jelentõségérõl a település általá-nos iskolájában. Horvat David II. éves ma-gyar–földrajz BA-szakos egyetemista pe-dig Dobronak magyar nyelvének tájszavaitmutatta be. Mindkét téma fontos a rába-vidéki szlovén és a muravidéki magyarnyelv további mûvelése, ápolása szempont-jából. E sorok írója is részt vett a konferen-cia vitájában. (Zágorec-Csuka Judit, Mari-bor, Lendva, Szlovénia)

KönyvekA magyar nyelvrõl. Klasszikus íróink és

költõink anyanyelvünkrõl. Vál. és szerk.:Grétsy László és Kiss Gábor. Tinta, Bp.2018.

Az élet éppen elég hosszú – BG60. Írá-sok Balázs Géza 60. születésnapjára.Szerk.: Blankó Miklós – Pölcz Ádám. Inter,Bp. 2019.

Cs. Nagy Lajos: Helyesírási gyakorló-könyv. A magyar helyesírás szabályai 12.kiadásához. Trezor Kiadó, Bp. 2018.

Cs. Nagy Lajos: Hangjelölési munkafü-zet. Feladatok helyesírásunk alapelveinekgyakorlásához. Tinta, Bp. 2018.

Cs. Nagy Lajos: Egybeírás és különírásmunkafüzet. Feladatok az egyszerû ésösszetett szavak helyesírásához. Tinta, Bp.2018.

Cs. Nagy Lajos: A tulajdonnevek he-lyesírása. Munkafüzet a különbözõ típusúnevek, címek írásához. Tinta, Bp. 2018.

Dánielisz Endre: Nyelvõrség Bihar-országban. Holnap Kulturális Egyesület –Várad, Nagyvárad 2018.

Dr. Erdélyi Erzsébet: Híres Beretvások.Fejezetek a Beretvás család történetébõl.dART studio, Nagykõrös–Budapest 2019.

Fábiánné Szenczi Ilona: A Listi Köp-csényi irodalmi rejtély megoldása. Távlat,2019.

Kováts Dániel: Egynapi járóföld. Ba-rangolás vándoréveim ösvényein. Kazin-czy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely 2019.

Módszertani Közlemények tanítók és ta-nárok számára, SZTE, 59/1. (2019)

Ördög I. Béla: Kolozsvári keresetlenszavak. Kolozsvár 2018.

Rímes nyelvi játék. Válogatás egy anya-nyelvi pályázat legjobb munkáiból. Szerk.:Balázs Géza – Minya Károly – Seres LiliHanna. Anyanyelvápolók Szövetsége –Inter, Bp. 2019.

Szabó József: Ismeretlen Érmellék –írásban és képben. Partiumi és Bánsági Mû-emlékvédõ és Emlékhely Társaság, Nagy-várad 2018.

Zágorec-Csuka Judit: A szépirodalomönismereti és gyógyító ereje. MuravidékBaráti Kör, Pilisvörösvár–Kapca 2017.

Zágorec-Csuka Judit: Nyelvi mozaikoka muravidéki magyar nyelvben. Tanul-mánykötet. Muravidék Baráti Kör, Pilis-vörösvár 2019.

Eseménynaptár2020. február 21. 14.00 Anyanyelvek

napja, ELTE BTK, 1088 Bp., Múzeum krt.4A, Kari tanácsterem

2020. február 21–22. Kazinczy-verseny,Nagydobrony

2020. február 27–29. Implom József he-lyesírási verseny, Gyula

2020. március 7. „Práter” anyanyelvinap, Budapest, Baár-Madas ReformátusGimnázium

2020. március 20–22. Aranka Györgynyelv- és beszédmûvelõ verseny, Kolozs-vár

2020. március 21. 9.00 II. Kárpát-me-dencei korrektorverseny, ELTE BTK, Bp.

2020. március 27–29. általános iskolá-sok Kazinczy-versenye, Kisújszállás

2020. április 2–4. általános iskolásokKazinczy-versenye, Balatonboglár

2020. április 4. Eötvös szónokverseny,Budapest

2020. április 17–19. 54. Kazinczy-ver-seny, Kazinczy Gimnázium, Gyõr

2020. április 24–25. 10.00 54. magyarnyelv hete megnyitó és médianyelvi konfe-rencia, Eger, Megyeháza

2020. május 16. 10.00 ASZ közgyûlés,PIM, Budapest (körvezetõk országos talál-kozója)

2020. május 23. Simonyi Zsigmond he-lyesírási verseny, ELTE, Budapest

2020. május 23–24. ASZ helyi csopor-tok találkozója,Tahi

2020. május 23–24. 10.00 14. anyanyel-vi konferencia, MNYKNT, PIM, Budapest

2020. június 13–19. Olvasótábor,Aranyosapáti

2020. június 18–21. VII. nyelvésztábor,Sátoraljaújhely

A Hírek – tudósítások rovatba szánt in-formációkat kérjük a következõ címreküldeni: balazs.geza@gmail.com.

Édes Anyanyelvünk 2020/1. 25

Az Anyanyelvápolók Szövetsége a kulturális kormányzattalközösen 2020-ban meghirdeti a 20. anyanyelvi pályázatot, mely-nek témája: népi ételreceptek.

A pályázat célja: népi, helyi (paraszt-) ételek és italok népraj-zi-nyelvjárási leírása. Az ételreceptek gyûjtése során különösennagy hangsúlyt kell fektetni a sajátos nyelvi leírásra: az ételek,hozzávalók megnevezésére, a készítés módozataira.

Nem követelmény a tudományos nyelvjárási lejegyzés; de tö-rekedni kell az élõszavas jellemzõk visszaadására: pl. í-zés, (illa-biális) a-zás, ö-zés, kettõshangzók (ou, ié), nyúlások (tõlle), rövi-dülések (viz), betoldások (szolda = szóda) stb. De egyéb nyelvi ér-dekességeket tartalmazó, nem nyelvjárásban elmondott, leírt re-ceptek is beküldhetõk (például irodalmi receptek).

A pályázat kiírói felhívják a figyelmet a pontos adatközlésre:közölni kell a receptek forrását (adatközlõjét), a gyûjtés helyét ésidõpontját. Csak eredeti, saját gyûjtés fogadható el, újságban, kö-tetben vagy interneten közreadott anyag nem.

Javasolt szakirodalom a kiinduláshoz:Erdei Ferenc: Néprajzi ínyesmesterség (é. n.)Draveczky Balázs: Balázs mester, az asztali örömök historiku-

sa. Híres emberek ételei (é. n.)Kardos László: Az Õrség népi táplálkozása. (1943, reprint:

1982.)Móra Ferencné szakácskönyve (1949)Petõ Margit: Kedves vendég tiszteltessél, nálunk megvendé-

geltessél. A matyó konyha (1987)Szabó Judit: Judit asszony szakácskönyve Kovásznáról (1992)Végh Antal: Száz szatmári parasztétel (1978)

Terjedelem: minimum 4000 leütés, maximum 25 ezer leütés. Aszövegekben ne használjanak különleges tördelési formákat.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége nyelvészekbõl és mestersza-kácsból álló bizottságot kér fel a pályamunkák értékelésére. A tar-talmi és nyelvi szempontból legjobbnak minõsített pályázatok dí-jazásban részesülnek. A pályázat díjazására 1 M Ft áll rendelke-zésre. A díjak egyaránt lehetnek pénzdíjak és tárgyjutalmak.

A szövetség a legjobb pályázatok anyagából válogatáskötetetjelentet meg. A pályázat benyújtásával a pályázó hozzájárul dol-gozata közléséhez. Közlés elõtt a szerkesztõk egyeztetnek a kivá-lasztott szövegek szerzõivel. A kiadványból a szerzõk tiszteletpél-dányt kapnak.

A pályázatok beérkezési határideje: 2020. augusztus 20. A pá-lyázati anyagot kizárólag elektronikus formában (e-mailben, csa-tolt fájlban) lehet küldeni. A beérkezett pályázatot e-mailbenvisszaigazoljuk! Ímélcím: ea.szerkesztoseg@gmail.com

További információk: kovacs.zsuzsanna@anyanyelvapolo.huA pályázat kötelezõ tartozéka egy adatlap a következõ nyilat-

kozattal és adatokkal.Nyilatkozat: Alulírott nyilatkozom, hogy a Népi ételreceptek

pályázatra beküldött pályamunkám teljes egészében saját, eredeti,másutt nem közölt alkotás, amelyet az Anyanyelvápolók Szövet-sége egészében vagy részleteiben megjelentethet. A megadandóadatok: a pályamunka címe, a szerzõ neve, címe, telefonszáma,ímélcíme, aláírása.

A Nyilatkozatot postán kell beküldeni: Anyanyelvápolók Szö-vetsége, Népi ételreceptek pályázat, 1053 Budapest, Károlyi u. 16.

Az eredményhirdetés és a pályázati anyagból szerkesztett kötetbemutatása 2020. november 13-án, a magyar nyelv napján lesz aPesti Vigadóban.

Népi ételreceptek • Anyanyelvi pályázat, 2020.

A sajtó helyesírási kultúrájának emeléséért népszerû, vonzókorrektorversenyt hirdetünk, amelyen összemérhetik tudásu-kat a korrektorként elhelyezkedni kívánó egyének és az egyesmédiumoknál már korrektorként tevékenykedõk. A tavalyiversenyhez hasonlóan, de sok tekintetben megújulva hirdetjükújra versenyünket.

A verseny idõpontja, helyszíne: 2020. március 21. szombat –Budapest (Eötvös Loránd Tudományegyetem)

A verseny lebonyolítása: A verseny két részbõl áll: egy rövidhelyesírási tesztbõl és egy szövegjavításból. A korrektorver-senyt korszerû informatikai technikával bonyolítjuk le. A ver-senyzõk a saját laptopjukkal dolgoznak, erre tölthetik le a tesz-teket és a javítandó szöveget. A feladat elvégzésekor saját ma-guk véglegesítik és küldik be a tesztet és a javítást, amit a szak-mai javítók ellenõriznek és pontoznak. Minden javítás nyilvá-nos és ellenõrizhetõ.

Díjazás: A három, szakmailag legjobb korrektor megkapja„Az év korrektora 2020” címet, amelyet egy igazolással a birto-kában használhat. Ezzel a célunk, hogy a lapok az impresszu-mukban is feltüntessék ezt a kitüntetést, amely garantálja a ki-

advány nyelvi minõségi színvonalát. A verseny fõdíja egy há-romnapos wellnesshétvége négycsillagos szállodában, a máso-dik helyezett egy notebookot, a harmadik e-book-olvasót kap.Az elsõ tíz helyezett értékes könyvjutalomban részesül.

A bírálóbizottság tagjai: A korrektorverseny szakmai hátte-rét és minõségi színvonalát továbbra is a magyar helyesírás leg-jobb szakembereibõl álló bírálóbizottság biztosítja. KeszlerBorbála professor emeritus, a 12. helyesírási szabályzat fõszer-kesztõje, a zsûri elnöke; Kiss Róbert Richard Prima Primissimadíjas újságíró; Minya Károly fõiskolai tanár, több helyesírásitankönyv szerzõje, a verseny ötletgazdája; valamint VeszelszkiÁgnes egyetemi docens, a digilektus- és marketingkommuniká-ció kiemelkedõ kutatója. A szervezõbizottság elnöke: BalázsGéza tanszékvezetõ egyetemi tanár, a magyar nyelvstratégiakidolgozója. A verseny szakmai támogatója a magyar helyesírásszabályozását évtizedek óta végzõ ELTE Mai Magyar NyelviTanszéke. A verseny társadalmi elismertségét az Anyanyelv-ápolók Szövetsége segíti.

Jelentkezési díj: 9500 Ft, amely tartalmaz minden verseny-költséget, valamint a szakmai programokon való részvételt(egyetemi és fõiskolai hallgatók számára 50% kedvezmény).

A versenyfelhívás és versenyszabályzat megtekinthetõ itt:www.e-nyelv.hu. Jelentkezni 2020. február 15-éig lehet ahonlapon megadott módon.

II. Kárpát-medenceikorrektorverseny

Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2016-ban díjat alapított amagyar nyelvtudományban, nyelvi ismeretterjesztésben,nyelvmûvelésben, nyelvi kultúraápolásban kiemelkedõ ered-ményt felmutató személyeknek. A díj összege: bruttó 1 M Ft,amelyet minden évben a magyar nyelv napján ünnepélyes kere-tek között adnak át. Egy évben legföljebb egy pályadíj adható (adíj nem osztható meg, viszont a bírálóbizottság fenntartja a jo-got a díj visszatartására). A pályázat feltételei: be nem töltött40. életév; legalább 2, tudományos kritériumoknak megfelelõ,nyelvészeti témájú, magyar nyelvû publikáció (tudományos fo-lyóiratban); legalább 5 egyéb (ismeretterjesztõ) publikáció; a

magyar anyanyelvi ismeretterjesztésben, kultúraápolásban,mûvelõdésszervezésben kimutatott egyéb tevékenység. A pá-lyázat tartalma: rövid életrajz, interneten elérhetõ, ellenõrizhe-tõ anyagok, két olyan személy megnevezése (e-mail-címmel, te-lefonszámmal), aki a bírálók kérésére a szakmai adatokat hite-lesíti, vagy akitõl a pályázó személyére ajánlás kérhetõ. Terje-delem: legföljebb 2 oldal (5000 leütés). A pályázat beküldésénekhatárideje: 2020. augusztus 20. A pályázat kizárólag e-mail-ben küldhetõ be: kovacs.zsuzsanna@anyanyelvapolo.hu. A bí-rálóbizottság két felkért nyelvészbõl, valamint az ASZ elnöksé-gének egyik tagjából áll. Az eddigi díjazottak: 2016. Schirm Ani-ta (Szegedi Tudományegyetem), 2017. Pölcz Ádám (ELTE),2018. Veszelszki Ágnes (Budapesti Corvinus Egyetem), 2019.Nagy Natália (Ungvári Állami Egyetem).

Deme László-díj (2020)

Édes Anyanyelvünk 2020/1.26

PONTOZÓGrétsy László rovata

Mindenekelõtt a 2019. évi 4. számunkban közzétett rejt-vények megfejtését adjuk meg.

I. Közmondáskeresõ. 1. Lépéskényszer (benne: pénz). 2.Zsebkendõszegély (benne: beszél). 3. Koldustarisznya(benne: kutya). 4. Purgatórium (benne: ugat). Az intarzia-szerûen a sorokban rejlõ szavakból összeolvasható köz-mondás:: Pénz beszél, kutya ugat.

II. Királyok. 1. Ugyanaz. 2. Illatos. 3. Számlál. 4. Kor-szak. 5. Fokozat. 6. Nyomuló. 7. Summázó. Akitöltött ábrá-ban a bal felsõ sorból lefelé átlósan összeolvasható név:Ulászló, majd 2-5-3-1-7-4-6 átrendezés után a jobb felsõ sa-rokból balra lefelé kialakuló név: Salamon.

III. Magánhangzó-uralom. 1. Bugivugi (a boogie-woogiemagyaros írású formája; a helyesírási – kötõjeles vagy kü-lönírt – változatokat itt is meg a többi szóban is elfogadtuk).2. Gumibugyi. 3. Gumigutti. 4. Guriguri. 5. Krumplinudli(jóváhagytuk a krumplis nudli megfejtést is). 6. Szundi-bundi. 7. Szuszimuszi. 8. Tuttifrutti. 9. Tutyimutyi. 10. Ug-ribugri.

IV. Szójátékos csattanó. Szerintem a tanító néninek kicsilenne.

A nyereménykönyv ezúttal T. Litovkina Annának Akikeres, az talál – Bibliai közmondások szótára címû és alcí-mû, a Tinta Könyvkiadónál megjelent mûve volt. A nyerte-sek: Balázs Annabella, Tornyospálca (4642); Baloghné Bo-ri Györgyi, Cegléd (2700); Deme Jánosné, Balassagyarmat(2660); Helmeczi Zoltán, Budapest (1025); Korcsog Mar-git, Balassagyarmat (2660); Makra Júlia, Szõdliget (2133);Varga Gáborné, Miskolc-Hejõcsaba (3508); Varga István,Debrecen (4026); Végsõ Istvánné, Kiskunhalas (6400);Zagyvai István, Budapest (1111).

A Pontozó új feladványaiI. Betûrakosgató. Olvasóink képzeljenek el egy szem-

betûnõ cégtáblát ezzel a felirattal: ERIK & ETA: FÉM-KIOLDÓ. Mint látható, egy kétszemélyes vállalat ajánljamagát és tevékenységét a remélt ügyfelek figyelmébe. No-ha azt mi sem tudjuk megmondani, mivel foglalkozik egy-általán egy fémkioldó, azt kérjük olvasóinktól, vizsgáljákmeg alaposan a szöveget – az & csupán a cégtársakat össze-kötõ elem, tehát nem kell törõdnünk vele –, s tizenhat betû-jét átrendezve rakják össze belõlük három bútorfélének anevét! Mindegyikért 6 pont jár, összesen tehát 18. Ha az el-sõ megvan, a többi már gyerekjáték!

II. Régi fegyverek. Rejtvényünkben két õsi harci szer-számot keresünk. Ha az olvasóink által a meghatározásokraadott válaszok helyesek, akkor a bal felsõ négyzettõl a jobbalsóig összeolvasható az egyik, majd a sorok megfelelõ át-rendezése után ugyanebben a sorban megtalálható a másikis. Minden definiált szó megtalálásáért 1 pont, a két fegy-vernévért pedig 5-5 pont jár. A hibátlan megoldás tehát 17pontot ér.

III. Szór-ejt-vény. Rejtvényünk címét szándékosan úgy,olyan tagolásban írtam le, hogy ezzel már többé-kevésbé je-lezzem is, mire megy ki a játék. Olvasóinknak tízszer négymeghatározás alapján kell rátalálniuk a megoldásokra, deúgy, hogy megfejtésük mind a negyven esetben csupánegyetlen, mégpedig egytagú szó legyen. A negyven rész-megfejtés akkor válik teljessé, ha a meglelt egytagú szavak-ból mindegyik feladványban egy négy szótagú szó, csak-nem mindig egy fõnév kerekedik ki. Példaként gondoljanakrejtvényünk címére! Hint (= szór) + elereszt (= ejt) + recept(= vény). Egybeolvasva: szórejtvény. Beküldeni csak az„eredmény”-t kiadó szavakat kell. Mindegyik 2 pontot ér, atelitalálatos megoldás értéke tehát 20 pont.

1.Kedvelt nedû + tudományterület + a legkisebb folyóvíz

+ növény része =

2.Szomorúság + lakoma + helyez + szélesre nyit =

3.Pázsit + kisebb egység + a pertu kulcsszava

+ rárakódva elborít =

4.Csomóval rögzít + vágóeszköz széle + termelõüzem

+ állóvíz =

5.Kis keresztutca + rakhely + kampós csõrû madár

+ gally =

6.Emberi testrész + dísz + érzékszerv + petty =

7.Egyházi személy + gyógykenõcs + a juh hímje

+ hegyes szerszám =

8.Kesernyés szeszes ital régiesen + nem én

+ bírósági eljárás + évszak =

9.Terület + festmény + skicc + régi súlymérték =

10.Nem látó + az emésztõcsatorna része + opus

+ kockáztatott pénzösszeg =

IV. Szójátékos csattanó. Megfejtõinknek a Biztos, amibiztos címû, túloldali skandiban megbújó poént kell meg-lelniük s beküldeniük. A megfejtés értéke 25 pont.

Az e számunkban közzétett feladványok együttes értéke80 pont, de a nyereménysorsolásban való részvételhez 60pont megszerzése is elég. A rejtvények megoldását 2020.április 1-jéig várjuk címünkre: Édes Anyanyelvünk, Pon-tozó, Budapest, Károlyi u. 16. (1053), vagy a rovat vezetõ-jének címére: gretsyl@t-online-hu Minden olvasónak sike-res megfejtést, ahhoz pedig jó szórakozást kívánnak a felad-ványszerzõk:

Grétsy László (I., III.),Láng Miklós (II.), Schmidt János (IV.)

1. A textiliparban használtvékony lemez:

2. Ez is az öltözék része:

3. Képviselõnõ tréfás szóval:

4. Útban álló torlasz:5. Egy botanikusról

elnevezett dísznövény:6. Ruhaipari mesterember:

7. Éles hangú riasztókészülék:

Édes Anyanyelvünk 2020/1. 27

Szójátékos csattanó

BIZTOS,AMI BIZTOS

– Jean, ha netán beborulnaaz ég, hívja fel a kisasszonyt,és mondja le a randevúmat!

– De miért, uram?(A választ a számozott

oszlopokban rejtettük el.)

Új szavak, kifejezések(108.)

Nem szótározott szavaktárháza

bob – szivarszerû, hátul nyitott, acélvázas szerke-zetû szán, amely négy polírozott acélkorcsolyán sik-lik. (1928-tól adatolt szó, de alábbi származékai nin-csenek szótározva.)

bobos – a bob elnevezésû szánt használó. Pl. A vi-dám bobosok újra száguldanak. (Kapos Extra, 2019.szept. 19.)

bobozás – bobbal való versenyzésbobpálya – a bob versenypályájacsirizõ l. pörcsizõélõfalu – lakosait megtartó település; a pusztuló,

leépülõ, kihaló falu ellentéte; az ökofalu szinonimája(Magyar Nemzet, 2019. aug. 3.)

freestyle – szabad stílus (melynek szellemében alabdával bármilyen trükköt, mozdulatsort végre le-het hajtani). Pl. Röviden a freestyle kialakulásáról.Hajagos Máté a világ legjobb freestylerei közt. (PetõfiNépe, 2019. szept. 17.)

görpark – görkorcsolyapálya, -parkhorrorkaraván – (elsõsorban balkáni autókeres-

kedõk megrendelésére) túlzsúfolt gépkocsiszállítószerelvény. Pl. „közúti horrorkaravánok” (Petõfi Né-pe, 2019. szept. 23.)

kacsírozó l. pörcsizõlepcsi – strandpapucs (Nagyvárad)minimalista stílus – egyszerû, letisztult, puritán

és funkcionális stílus (az építészetben, lakáskultúrá-ban, képzõmûvészetben, zenében). Továbbá: mini-malizmus, minimál, minimalista lakás. (Privát Port-fólió, 2019/01)

ökofalu l. élõfaluparasztkenyér – hagyományos kemencében sü-

tött kenyér (a legtöbbször reklámfogás)pörcsi – lányok keresztbe kézfogással járt tánca.

(Valószínûleg a pörög igébõl ered.)pörcsizik – így táncol. Pl. Pörcsiztünk a dizsiben.pörcsizõ – egymás kezét keresztbe fogó, sasszézó

(lányok). Pl. „Newton ezt is elmagyarázta: ahogy aFöld és a Hold egymás, vagyis a közös tömegközép-pontjuk körül keringenek, pont olyanok, mint apörcsizõ (más néven csirizõ, kacsírozó) lányok, akikegymás kezét keresztbe fogva sasszéznak körbe-körbe az iskolaudvaron. A Föld és a Hold esetébenaz összekapaszkodó kezeket a gravitációs erõ helyet-tesíti, ami ha megszûnne, ugyanúgy szétrepülnének,mint a lányok, ha elengednék egymás kezét.” (Ha-szon Magazin, 2019. okt. 1.)

szépségipar – a kozmetikumokat gyártó, felhasz-náló tevékenység összefoglaló neve

szociokrácia – döntéshozatali mechanizmus,amelyben minden érintett egyenrangú lehetõségetkap véleményének kifejtésére (Magyar Nemzet,2019. aug. 3.)

Köszönettel fogadtuk Holczer József gyûjtését is.A rovat 1998–2015. közötti teljes anyaga megjelentaz Új magyar szavak szótára címû kiadványban(IKU-tár). Kapható: www.e-nyelv.hu/könyvesbolt.A 2016-tól napjainkig tartó teljes gyûjtés 2020 végénjelenik meg újabb összefoglalónkban.

B. G.balazs.geza@gmail.com

28

NYELVÉSZ • LELETEKELV•ÉSZLELETEK

Még most sem késõ tisztázni, hogy az ún.téli idõszámítás nem október 26-ig tart, ha-nem akkor kezdõdik, és valamikor márciusvégén ér véget. Azért írom, hogy ún., mert va-lójában ez a földrajzi helyzetünknek megfele-lõ, tényleges idõ. Ami pedig márciustól októ-ber végéig (tehát korántsem csak nyáron) van,az ennek – vitatható indoklással történõ –egyórás elõreállítása.

Vonandja = felragyog??? Ez valami szerkesztésivagy tördelési hiba, mindenesetre jól mutatja, hogyaz -nd idõjel jelentése teljesen feledésbe merült. Ezhajdanán a jövõ idõ egyik fajtája volt, vagyisvonandja = fogja vonni.

Már sokan megírták, hogy goblein (kiejtve:„goblejn”) szó nincsen, csak gobelin (ejtsd:„goblen”). A legjobb volna megengedni a fo-netikus goblen írásmódot, ezzel elejét vehet-nénk az ismétlõdõ hibának.

Leoltani a villanyt szokták, a gyerekeketazonban beoltani. Abe igekötõ is jól kifejezi abefejezettséget.

Az sem ártott volna, ha a mûsorelõzetes írója is felfogadegy asszisztenst, aki elvégzi helyette az alanyi-tárgyas egyez-tetést.

Ugye nem kell magyarázni, hogy húsvétkor nem Krisztusszületésére emlékezünk (az karácsonykor van), hanem aMegváltó kereszthalálára és feltámadására. Ezt bizonyáramaga a pápa is így gondolja.

Az adatokat gyûjtötte és kommentálta: K. G.

9 7 7 0 1 3 9 0 4 5 0 0 5 10002