A pedagógusok felkészítése oktató- nevelőmunkájukban

alkalmazható, tehetségeket támogató pedagógiai módszerekre

Helyzetelemzés, képzési feladatok

Bevezetés

Mielőtt a tehetséggondozásra felkészítő pedagógusképzés tartalmi áttekintésére térnék, egy rövid pillantást vessünk a tehetség biológiai, humángenetikai hátterére, amely segíti belátni a pedagógusok kitüntetett helyét-szerepét a tehetségek kibontakoztatásában.

A biológiai-genetikai háttér szerepével kapcsolatban gazdag szakirodalom áll rendelkezésre, melyeket két csoportba lehet sorolni abból a szempontból, hogy a genetikai (örökletes) tényezőket vagy a nevelést (társadalmi tényezők) tekintik elsődlegesnek a tehetségek kibontakoztatásában. Talán a szélsőségesen egyik vagy másik oldalt kizárólagosnak tekintő nézetek ma már jellemzőek, a laikus közvéleményben azonban még nem mindig tudatosul a kétféle tényező kölcsönhatásának nagy jelentősége, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tehetségnek szinte megszámlálhatatlanul sokféle megnyilvánulása lehet. Ehhez a humán genom óriási polimorfizmusa és az ember természeti, társadalmi-kulturális környezetének rendkívüli változatossága biztosít alapot. A társadalmi környezet kulcsszereplője a pedagógus, aki a családdal együtt meghatározó tényező a gyermeki fejlődés nagyon összetett folyamatában.

Tudnunk kell, hogy a genetikai alap (genom, génjeink összessége) minden egyes ember számára nem csupán egy, hanem plasztikussága folytán, sok lehetőséget rejt magában. Hogy e lehetőségek közül mi valósul meg az egyén élete során, az függ a nagyon sok hatást magában foglaló természeti, társadalmi-kulturális környezet hatásaitól. Az egyén életében, fejlődési folyamatában a genetikai alap és a sokféle környezet hatása nem különíthető el, de azt tudjuk, hogy az lenne az optimális, ha a genetikai alapok biztosította teljes és maximális kapacitás érvényre jutását biztosítanák az egyén élete során adott feltételek és hatások. A biológiai limitet, a maximális lehetőséget, megvalósítási értékeket nem ismerjük, abban azonban biztosak lehetünk, hogy messze vagyunk még attól, hogy az egyes ember fejlődésében ezt akár csak megközelítjük. Ehhez ugyanis arra lenne szükség, hogy az egyénre jellemző genetikai háttér biztosította lehetőségeket

1 

 

2 

 

egyénre szabott, optimális feltételek mellett a legteljesebb, legmagasabb szinten segítsük érvényre jutni.

A fentiekből néhány olyan alapvető elv következik, amelyet a tehetség kibontakoztatásában végzett pedagógiai munka során feltétlenül és állandóan szem előtt kell tartani.

- A differenciált, optimális esetben egyénre szabott, egyéni sajátosságokat állandóan, folyamatosan követő nevelő, fejlesztő tevékenység lehet a leghatásosabb;

- Figyelemmel az emberi fejlődés élettani jellemzőire, a fejlesztő hatás a korai életszakaszban, 0-tól 3-5 éves korig rendkívüli jelentőségű lehet a későbbi életútra, ami a szülők, család szerepét, jelentőségét emeli ki. A szülők erre a feladatra történő felkészítése, minthogy biológiai, pedagógiai, pszichológiai ismeretek tekintetében többnyire laikusokról van szó, a megoldásra váró feladatok körében egy sajátos területnek tekinthető, a pedagógusok feladatai között;

- A tehetségek azonosításában alkalmazott mérési-értékelési módszerek óvatos alkalmazása, a levont következtetések meghatározó szerepének kontrollált érvényesítése a fejlesztő munkákban, a tévedések minimalizálása okán érvényesítendő elv. (Mit mérünk, mi a mértékegység?)

Pedagógusképzés és -továbbképzés áttekintése

Tehetségfejlesztésre való felkészítés

A 2005-ös felsőoktatási törvény a pedagógusképzésben jelentős szerkezeti változásokat hozott, tartalmilag és szerkezetileg is átalakult a képzés. A korábbi szerkezetben megvalósított képzési programok elemzése helyett ezért célszerűbbnek látszik az új tartalmak áttekintése, mert lehetőség adódhat a kiegészítésre, javításra, ha problémát tudunk azonosítani. Másrészt az átmeneti állapot a pedagógusok továbbképzésének jelentőségét, szerepét kiemelten fontossá teszi, hogy a közoktatás 21. századi igényeinek megfelelő felkészültségű pedagógusok végezzék munkájukat az intézményekben.

A 2005-ös felsőoktatási törvénnyel bevezetett többciklusú képzés (bolognai-rendszer néven ismert) eltérő módon érintette a pedagógusképzés különböző területeit. Az óvodapedagógus- és tanítóképzés egyciklusú alapképzés (BA) maradt, a tanári képzés diszciplináris alapképzésre épülő mester szintű (MA, MSc) kimenettel zárul, egységesen egy szakként jelenik meg a felsőoktatásban számos szakképzettséggel (beleértve közismereti, művészeti, egészségügyi, agrár, műszaki, hitéleti szakképzettségeket).

A 15/2006. (IV. 3) OM rendelet 2. sz. melléklet X. fejezet a Pedagógusképzési terület alapszakjainak, így az óvodapedagógus és tanító szak, a 4. sz. melléklet a tanári mesterszak képzési

3 

 

kimeneti követelményeit írja le, ez utóbbin belül az egyes tanári szakképzettségek sajátos követelményeit is.

A pedagógusképzés jogszabályi környezetének átalakításához kapcsolódóan a HEFOP 3.3.1 projekt keretében, „A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti megújítása” címmel a pedagógusképző intézmények vállalták a korábbi képzési programok átdolgozását, megújítását. Ennek eredményeképpen az óvópedagógus- és tanítóképzés országosan egységes szerkezetben és tartalommal indult a 2006/2007-es tanévben, a legnagyobb szerkezeti átalakítással érintett tanári mesterképzés pedig néhány kivételtől eltekintve, a 2009/2010. tanévtől indul sok intézményben. A fent említett HEFOP projekt kiírásában szerepelt az az elvárás, hogy a kidolgozásra kerülő képzési programok tartalmazzák a tehetséggondozásra való felkészítést. Ennek az elvárásnak megfelelően elkészült, országosan is egyeztetett, szakértői értékeléssel is megerősített képzési programokból kiemeltem azokat a legfontosabb elemeket, melyek a Bevezetésben megfogalmazott elveknek megfelelően biztosítják a pedagógusképzésben a gyermekek sokoldalú fejlesztésére való felkészítést.

Az óvodapedagógus tantervben a Személyiség fejlődése és alakulása, a Pedagógiai pszichológia a Differenciálás pedagógiája, Családszociológia tantárgyak emelhetők ki, mint amelyek céljaikban, tananyagaikban és követelményeikben hangsúlyosan megjelenítik ezeket az elveket: „ A fejlődés mint egész életen át tartó folyamat, a fejlődés alapkérdései, elemei. Anya és gyermeke kapcsolata. A szociális kompetencia fejlődése és az éntudat kialakulásának folyamata…. a megismerés fejlődése csecsemő és kisgyermek korban.” A differenciálás pedagógiája témakörben „felkészítés az óvodás gyermekek egyedi jellemzőinek felismerésére…. Az egyéni bánásmód alkalmazására. …különbségek a a gyermek fejlődésében,… integráció, inklúzió, fejlődési zavarok megjelenési formái az óvodában, a differenciálás területei és pedagógiai hatásrendszere……a kognitív képességek területén, a motiváció, érzelmi, erkölcsi fejlődés folyamatában.” Az alapozó ismeretekhez kapcsolódóan anyanyelvi, (nemzetiségi, idegen nyelvi) matematikai, informatikai, környezetismereti (egészségtani), ének-zenei, vizuális nevelési, testnevelési módszertani gyakorlati képzés és óvodai szakmai gyakorlat részei a képzésnek.

Megjegyzés: jól látható, hogy a gyermeki fejlődésnek ebben a szakaszában a pedagógus elsődleges feladata az egyéni sajátosságokat messzemenően figyelembe vevő, differenciált, sokoldalú fejlődés biztosítása, amely megalapozza a tehetség kibontakozását bármely lehetséges területen, ugyancsak a gyermek egyéni sajátosságainak leginkább megfelelően.

A tanítóképzés tantervében a pedagógiai-pszichológiai alapismeretek elsajátítása után a Differenciálás pedagógiája, majd az ehhez csatlakozó Egyéni iskolai gyakorlatok kurzusok keretében nyújtanak felkészítést a tehetségek felismerésére és fejlesztésére iskolai munkában. E kurzusok keretében a tehetséges gyermekek teljesítmény- és viselkedészavaraival kapcsolatos, a másság felismerése és pedagógiai, módszertani kezelése is szerepel témaként. Fontos a tehetséggondozás szempontjából, hogy a tanítójelöltek a szülőkkel, családdal való kapcsolattartáshoz is kapnak útmutatást, ez pedig segítheti az iskolai és családi nevelés módszertani összehangolását.

4 

 

Bemutatok néhány tartalmi elemet a tanítóképzés tantárgyi leírásaiból, melyek a fentieket alátámasztják: a Differenciálás pedagógiája kurzus leírásban… az átlagostól eltérő ütemben fejlődő gyermek felismerése pedagógiai diagnosztikája a pszichológia módszereivel. A fejlesztő eljárások pszichológiai háttere, együttműködés más szakterületek képviselőivel, szülőkkel, segítő intézményekkel….. A tehetséges gyermek teljesítmény és viselkedészavarai. A hátrányos helyzetű gyermek tanulási problémái. A differenciált tanulásirányítás. Az egyéni iskolai gyakorlatban a differenciáló pedagógia tartalma:…. egyéni bánásmód eljárásainak alkalmazásával a saját élmény kialakulásán keresztül a magatartási zavarokkal küszködő gyermek segítésével személyfüggő viselkedésüknek megtapasztalása, … a tanulási zavarok diagnosztizálása, a fejlesztés tervezése, megvalósítása, együttműködési lehetőségek keresése más nevelési tényezőkkel (család, kollégák, iskolavezetés, külső tényezők…). … A családdal való együttnevelés lehetőségei”-ről közvetlen tapasztalat szerzése a gyakorlati követelmények között szerepel.

A tanári mesterképzési szak képzési célja és elsajátítandó kompetenciák részletes leírását a fentebb idézett 15/2006. (IV. 3.) sz., többször módosított OM rendelet tartalmazza a 4. sz. mellékletében. A 7. pontban leírt képzési célok és a képzés során megszerzendő kompetenciák összhangban vannak a pedagógus kompetenciák és végzettségek közös európai elveivel. Ha a képzés során a leírt célok elérését a képző intézmények biztosítani tudják, akkor a pedagógusok hivatásuk gyakorlása során, felkészültségük alapján megvalósíthatják a tehetségek kibontakoztatásának folyamatos lehetőségét a közoktatásban az óvodától a fiatal felnőtt korig. Idézem a tanári szakra egységesen érvényes képzési célokat:

„ A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása során alkalmas:

- a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és egyetemes emberi értékek elsajátítását;

- tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködési készségeinek fejlesztésére;

- a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részleteiben megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni;

- a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudás tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni;

- az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamint az iskolában elsajátított tudásának

5 

 

integrálására, az önálló tanulási képességeinek magalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi –lelki -szellemi egészségének fejlesztésére;

- a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formál kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására,

-a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére;

- szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra;

- szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzései eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.

A tanárnak a fent jellemzett alapvető feladatainak ellátásához meghatározott ismeretekkel, képességekkel, valamint gyakorlati készségekkel és attitűdökkel kell rendelkeznie. Ezek a kompetenciák mindne előtt:

Szakmai tudás

………………………………..

Szakmai képességek

……………………………….

Szakmai szerepvállalás és elkötelezettség”

……………………………….

A tanári mesterképzést szakmailag alapozó BA, BSc képzésben a 10 kredit szolgálja a tanári pályaválasztás pedagógiai-pszichológiai alapozását, melynek során a gyakorlati pedagógia több területébe nyílik betekintési lehetőség. Ennek alapján a pályaválasztás megalapozottsága a későbbi pályaelhagyás valószínűségét is csökkenti. Az előkészítő, alapozó képzés fontosságára tekintettel, egy tananyag-csomagot állítottak össze az ELTE Neveléstudományi Intézet munkatársai a HEFOP 3.1.1.program keretében, Az ajánlott tananyagban egy külön fejezet foglalkozik a tehetséggondozás iskolai gyakorlatával, módszertani kérdéseivel az Esélyegyenlőség és méltányos pedagógia c. Kötetben. (A teljes, 8 kötet egyéb, a tehetséggondozó munkában használható fejezetet tartalmaz, pl. Hatékony tanulás, Család gyermek társadalom, Iskolán kívüli nevelés, Pedagogikum a hétköznapokban és művészetekben. A teljes anyag elérhető a HEFOP 3.3.1-P.-2004-09-0134/1.0 projekt web lapján Alapszakos bölcsészettudományi tananyagok I. II. Címen)

6 

 

A tanári mesterképzésben a tanárjelöltek tehetségek felismerésére, fejlesztésére történő felkészítésére alapvetően három területen nyílik lehetőség:

a) A szaktárgyak/közismereti tárgyak keretében már a speciális tehetségek felismerése, fejlesztése valósulhat meg. Tanári szakképzettségi területenként határozza meg a képzési kimeneti követelmény azokat a sajátos kompetenciákat, amelyek az ilyen irányú tanári tevékenység alapjául szolgálnak. Kiemelkedő szerep juthat ebben a tantárgy-pedagógiai kurzusoknak, ezen a területen azonban még sok a tennivaló. A tantárgy-pedagógiai ismereteknek nincs kialakult rendszere, tudományos elismertsége nincs, vagy nagyon kevéssé érvényesül az akadémiai szinten, művelői nem kapnak megfelelő támogatást sem anyagi, sem tudományos elismertség területen.

b) A bolognai rendszerű tanárképzés bevezetésével jelent meg először a képzésben a tehetségfejlesztő tanár szakképzettség. A kettős tanári szakképzettséget előíró rendszerben másodikként válaszható, tehát valamely más diszciplináris tárggyal együtt jelenik meg a tanár szakképzettségében. Idézem ennek a modulnak a sajátos képzési kimeneti követelményeit:

„ A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik megbízható ismeretekkel rendelkeznek a tehetség azonosítás és fejlesztés témakörben, képesek a különböző életkorú és társadalmi helyzetű tehetséges gyerekek, ifjak, felnőttek szenzitív fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására, gazdagítására. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.

………… .sajátos ismeretkörök:

Szakterületi ismeretek:

- Tehetségpedagógiai és –pszichológiai ismeretek. A tehetségre vonatkozó legfontosabb tudományos kutatások eredményeinek ismerete: a tehetségfogalom és –modellek, a tehetség összetevői, a tehetségtípusok kiemelt területei.

- A tehetséges tanuló identifikációja, a mérőeszközök problematikájának ismerete; a komplex megközelítés elvén alapuló diagnosztizálási jártasság kialakítása.

- A tehetségfejlesztés színterei.

- A tehetséges tanulók tanulásával kapcsolatos sajátos problémák ismerete. Személyre szabott segítségnyújtás és tanácsadás. A tehetségek konfliktusai.

- A különleges bánásmódot igénylő tanulókra (kötük a potenciálisan tehetséges tanulókra) vonatkozó pszichológiai, szociológiai, pedagógiai ismeretek. A képességeik alatt teljesítő (tehetséges) tanulókkal való bánásmód.

- Tehetségfejlesztéssel kapcsolatos oktatáspolitikai intézkedések, jogi dokumentumok ismerete és értelmezése a tanulók esélyeinek növelése érdekében.

7 

 

Szakmódszertani ismeretek:

- Tehetségpedagógiai módszerek és stratégiák ismerete, differenciálás és individualizálás, gazdagító program, egyéni tehetségfejlesztő programok. A tantárgyakon átívelő. a tanteremtől eltérő iskolai és iskolán kívüli tanulási helyszínek tehetségfejlesztésben játszott szerepének ismerete és érvényesülése.”

Tehetségfejlesztő tanári mesterszakon az EKF folytat, levelező tagozaton képzést, a 2010/2011. tanévtől. Az országos felsőoktatási felvételi eljárásban lehet jelentkezni a képzésre.

c) A tanári mesterképzés harmadik eleme a pedagógia-pszichológia 40 kredites modul. Ez hivatott biztosítani a jelölt tanári pályára való alkalmasságát, az ehhez szükséges kompetenciákat. Szoros kapcsolatban van, és elemei folyamatosan kísérik, sőt feltételezik az iskolai gyakorlatokat. Ebben a modulban éppúgy, mint a pályaválasztást alapozó pedagógiai-pszichológiai 10 kredit a tehetséggondozás elméleti, de főleg gyakorlati-módszertani ismeretei megjelennek. A tanári kompetencia része a tanulók fejlődési folyamatainak, teljesítményének, személyiségfejlődésének értékelésére szolgáló eszközök, módszerek ismerete, a kapott eredmények hatékony alkalmazásának képessége, mely alapja a tehetségek felismerésének is. Így tehát nagyon fontossá válik a mérés-értékelési módszerek bevezetőben említett kritikus/felelősségteljes alkalmazásának megismertetése is.

Tájékoztatásul bemutatom az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi és Pszichológiai Intézeteinek munkacsoportjai által, a HEFOP-3.3.1. program keretében, 2005-2006-ban összeállított tantervet, mely érvényes a bolognai-rendszerű tanárképzésbe belépő tanári mesterszakot választó hallgatók számára. Minthogy a tantervi felépítést különböző szervezésű országos fórumok is megbeszélték, tartalmilag nem, de elnevezésükben eltérhetnek az egyes témakörök a különböző képző intézményekben. Az áttekintés azonban szemlélteti, hogy miként kap szerepet a tehetséggondozásra való felkészítés az általános, nem diszciplináris képzésben is.

A tanári mesterképzés pedagógia-pszichológia modul tanterve

Félév és óraszám

TANTÁRGYAK

7 8 9 10

Előfel-tétel

Óra-

Típ.

Érté-

kelés

Kr

Kognitív folyamatok fejlődése és fejlesztése (ψea1)

30 ea. koll. 2

Kognitív folyamatok fejlődése és 30 ψea1 szem. gyj. 2

8 

 

fejlesztése (ψgy1)

Nevelés, személyiségfejlesztés (Pea1)

30 ea. koll. 2

Család és iskola a változó társadalomban (Pea2)

30 ea. koll. 2

Mindenki iskolája:*1 (Pgy1)

• Adaptív nevelés

• Inkluzív nevelés

• Inter – és multikulturális nevelés

• Intézményes segítségnyújtás, támogatás

• Szabadidő-pedagógia

• Szociális kompetenciák fejlesztése

• Tehetséggondozás

• Változó család – változó iskola

30 szem. gyj. 2

Pedagógus személyiségfejlesztés és csoportépítés (Tr1)

• Kommunikációs tréning

• Önismereti tréning

• Autogén tréning

30 Tré. 1

                                                            

* A felsorolt tantárgyakból egyet kell választani és teljesíteni. 

 

9 

 

Személyiség és egészségpszichológia

(ψ2ea)

30 ea. koll. 2

Személyiség alakulása (ψ2gy)

30 ψea2 szem. gyj. 2

Tanulás és tanítás (Pea3) 30 Pea1

ea. koll. 2

10 

 

A tanulás támogatása*(Pgy3)

• A tanulás tanulása

• Együttműködő tanulás, tanítás

• Nevelési és oktatási stratégiák, módszerek

• Projektpedagógia

• Tanulás a falakon túl

• Tanulási elméletek, stratégiák

• Tanulási környezetek

30 szem. gyj. 2

Modern eszközök a pedagógiában:* (Pgy2)

• A táblától az internetig

• Információforrások a tanulásban és a tanításban

• Oktatás-informatikai rendszerek az iskolában

• Taneszközkészítés, digitális tananyag- és tartalomfejlesztés

• Tanítás-tanulás virtuális, on-line környezetben

30 szem. gyj. 2

Tanári hatékonyság fejlesztése*(Tr3)

• Tolerancia tréning

• Konfliktuskezelés

30 1

11 

 

• Segítő készségek fejlesztése

Pedagógiai szociálpszichológia (ψ3ea)

30 ea. koll. 2

Csoportdinamika (ψgy3)

30 (ψea3) szem. gyj. 2

Tervezés és értékelés*2(Pgy4)

• A tanulók fejlesztő értékelése

• Értékelés az iskolában

• Mikrotanítás

• Tantervek, oktatási programok és a pedagógiai program

• Tervezés az iskolában

30 szem. gyj. 2

Az iskolák belső világa* (Pgy5)

• Az iskola mint szervezet

• Az osztályterem mikrovilága

• Gyermekjogok, iskolajogok

• Hatékony kommunikáció a szervezetben

• Ifjúsági kultúra

• Pedagógiai konfliktusok megoldása

30 szem. gyj. 2

                                                            

* A felsorolt tantárgyakból egyet kell választani és teljesíteni.

 

12 

 

Egészséges életmód * (ψgy4)

• Preventív programok,

• Média és a gyerek

• Pszichés egészség és a terápiás lehetőségek a személyiség támogatásában

Nehéz élethelyzetek és fejlődési periódusok

• Serdülőkori problémák

• Osztályfőnöki gyakorlat

• Szexuálpszichológia

• Sikamlós témák

• Családpszichológia

• Gyász

30 szem. gyj. 2

Reflektív gyakorlat (Pgy6) (A tanítási gyakorlathoz kapcsolódóan)

15 Tanítási gy.

szem. 1

Szabadon választható tárgy:*

Pszichológiai speciál kollégiumok

• Egészséges életmód

• Nehéz élethelyzetek és fejlődési periódusok

Pedagógiai speciálkollégiumok

• A hatékony pedagógus

• Forrásalapú tanulás

2

13 

 

• Gyermek és iskola az európai filmművészetben

• Minőségfejlesztés

• Mozgalompedagógia

• Tanulási problémák

• Terek és berendezések

Tanári záró vizsga és portfolió 5

Összesen 180 180 120 45 40

Tanítási gyakorlat javasolt előfeltételei: ψea 1, 2, 3, ψ gy 1, 2, 3 Pea 1, 2,3, Tr1 P gy

A tanári mesterképzést összefoglalóan áttekintve megállapítható, hogy az új, most induló rendszerben átdolgozott képzési tartalmak megfelelő felkészítést nyújthatnak a 10/12—18 éves korosztályú gyerekek/fiatalok iskolai tehetséggondozására, ha

- a képző intézmények oktatói a tantervi kereteket színvonalas tartalommal és kellően gyakorlatorientált megvalósítással töltik ki.

- a diszciplináris képzési modulokban, főként a szakmódszertani képzésben a tehetségek sokszínű megnyilvánulására és főleg a felismert tehetségek fejlesztésének a tudományterület sajátosságaiból adódó fejlesztésére felkészítik a jelölteket.

Pedagógus-továbbképzés

Az új képzési struktúra hatása a közoktatásban csak több év elteltével lesz mérhető, hiszen még a megvalósulás kezdeti szakaszán vagyunk, ebből a képzési formából kilépő tanár még nincs a közoktatásban. Így az átmeneti időszak miatt is a pedagógus-továbbképzések minden eddiginél nagyobb jelentőséggel bírnak, érdemes tehát áttekinteni tartalmukat a tehetséggondozást érintően is.

A megújuló pedagógusképzés mellett a továbbképzési formák is folyamatosan változtak. A rendszeres, törvénnyel is szabályozott pedagógus továbbképzések kezdete a 277/1997.(XII. 23). sz. kormányrendelethez vezethetők vissza. A rendelet alapján a különböző tanfolyami jellegű intenzív és kevésbé intenzív továbbképzések egy akkreditációs rendszeren keresztül kerületek be a továbbképzésbe, másrészt az újabb szakképzettséget nyújtó szakirányú továbbképzések, és a

14 

 

sajátos pedagógus szakvizsga képzési követelményei, a képzésben részt vevők közalkalmazotti pedagógusi besorolásai, juttatásai szabályozottá váltak. A 7 évenként legalább 120 óra kötelezettség mindenképpen jelentős előrelépést jelentett a pedagógusok továbbképzésében, de egyben jelentős bővülést eredményezett a továbbképzési kínálatban is. 1999-től már szakirányú továbbképzéssé fejlődött a tehetségfejlesztési szakértő képzés úgy, hogy példaértékűen, országosan egységes volt a programja, melyet a Kossuth Lajos Tudományegyetem és az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar együttműködésben dolgoztak ki. Ez az együttműködés és program-összehangolás mai napig érvényesül a jogutód intézményekben a tehetséggondozással, tehetségfejlesztéssel foglalkozó szakirányú továbbképzések területén. A tanfolyami továbbképzések, elsősorban a 277/1997. kormányrendelet hatásaként, jellemzően nem a felsőoktatási intézmények keretében folytak, hanem nagyszámú egyéb képzési szereplő lépett be erre a piacra, változó képzési kínálattal és minden bizonnyal változó színvonalon.

A 2005-ös felsőoktatási törvény kapcsán a szakirányú továbbképzések tartalmi kidolgozása intézményi hatáskörbe került, az oktatási kormányzat az Oktatási Hivatalban történő regisztrációs kötelezettség előírásával tartja csak országos egységben ezt a képzési formát. A 10/2006. (IX. 25) OKM rendelet egységesíti a formai előírásokat, és a regisztrációhoz szükséges ügymenetet. Azonos képzési területen, azonos tartalmú képzések esetében a már regisztrált képzés képzési-kimeneti követelményei alapján lehet csak indítási határozatot kérni az OH -tól, ezzel a korábbi képesítési követelmények rendszeréhez közelít az eljárás.

A tanfolyami továbbképzési forma is fennmaradt, a 277/1997. sz. kormányrendelet a módosítások kapcsán a tanfolyam akkreditációk minőségbiztosítására törekedett, e célra alakult meg Pedagógus Akkreditációs Testület. Az akkreditált tanfolyamok száma jelentősen csökkent a Testület működése óta, remélhető az ezzel együtt járó színvonal-emelkedés. A tanfolyamok jelentősége a pedagógus-továbbképzésben várhatóan továbbra is fennmarad, tematikájuk valószínűleg követni fogja a közoktatás igényeit, színvonalukat illetően minden bizonnyal a szakmai közvélemény kontrolljára is szükség lesz a PAT akkreditációs eljárás mellett.

A pályán működő pedagógusok számára, a szakirányú továbbképzések és tanfolyamok mellett, a végzettségi szint emelése és újabb szakképzettség megszerzése is lehetőség a tanári mesterképzésbe való bekapcsolódással. A tanári mesterképzésbe való jelentkezés egységesen a felsőoktatási felvételi eljárás keretében történhet, ennek gyakorlata még széles körben nem elterjedt, ezért inkább jellemző ma még a továbbképzéseken való részvétel.

A továbbképzésről szóló 277/1997-es kormányrendelet július 31-én életbe lépett módosításai az eddigiekhez képest új lehetőségeket nyitnak meg a 7 évenkénti továbbképzések teljesítésében.

Az akkreditált tanfolyamok, szakirányú továbbképzési szakok, pedagógus szakvizsga mellett a részismeretszerzés, újabb műveltségterületi képzés a tanítóképzésben, a nem akkreditált, 30 óránál rövidebb képzések (min. 5 órás) és önképzés (óralátogatás, továbbképzési előadás megtartása stb.). Ez a nyitás pozitív és negatív hatásokat is rejt magában. Pozitív akkor, ha az ilyen továbbképzésre fordított idő nem csupán papíron megjelenő órákat és tartalmakat jelentenek, hanem valóban a szakmai fejlődést szolgálják. Ha ez nem teljesül, akkor nem volt értelme a

15 

 

szabályozás ilyen tendenciájú módosításának és visszalépést jelent a korábbiakhoz képest egy olyan időszakban, amikor, nem túlzás, nemzeti sorskérdés a közoktatás a tartalmi, pedagógiai-módszertani megújulása.

A tehetségek kibontakoztatására felkészítő, regisztrált szakirányú továbbképzések, a képzési-kimeneti követelmények tartalma

Tehetségfejlesztő szaktanácsadó (NyME, ELTE) regisztrált: OH-FHF/973-1/2008

Pedagógus szakvizsga (DE, ELTE) (tehetséggondozás, tehetségfejlesztés választható tanulmányi területtel) OH-FRKP/1389-7/2007

Módszertani szaktanácsadó a tehetséggondozásban (ELTE) (OH-FHF/1191-6/2009

A képzések KKK-i az intézmények honlapjain megtalálhatók. A regisztrált továbbképzéseket a KKK-k betartásával bármely pedagógusképző intézmény indíthatja, ha az indítási feltételek teljesülését igazoló dokumentumokat saját szenátusi jóváhagyásával benyújtja az Oktatási Hivatalhoz.

“Tehetségfejlesztő szaktanácsadó szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményei (részletek)

A képzési cél

— A képzésben részt vevő pedagógusok felkészítése a tehetségfejlesztés speciális gyakorlati feladatatnak ellátására egyrészt a közoktatásban, másrészt különböző (nevelési, pályaválasztási, családsegítő, közművelődési) intézményekben.

— Felkészülésük során a tehetségfejlesztő pedagógusok (szakértők) olyan ismeretek, módszerek eszközök birtokába jussanak, melyekkel biztos alapokon tudják azonosítani és kiválasztani a tehetséges gyerekeket, a fejlesztésük, nevelésük során felmerülő problémák megoldásához segítséget, tanácsot tudnak adni.

— A képzésben részt vevők hatékonyabbá tudják tenni a műveltségi blokkhoz, tantárgyhoz, egyéb tevékenységi területhez kapcsolódó tehetségfejlesztő munkát tanórán és a differenciált fejlesztés más szervezeti kereteiben (szakkörök, fakultációk, szabadidő …) egyaránt.

A képzés során elsajátítandó ismeretek

16 

 

Elméleti alapok (pedagógia, pszichológia)

. A tehetség leírása, definíciói, fajtái

cionális fejlődés

edagógiai implikáció

delemben és -fejlesztésben.

. A tehetségek felismerése, azonosítása

és

I. Speciális témakörök

és kezelése

I.

1. A tehetséggondozás és kutatás története

2

3. A tehetség összetevői

4. Tehetség és társadalom

5. Tehetség és szocio-emo

6. Kreativitásfejlesztés és p

II. A tehetségfejlesztés metodikája

7. A pedagógus szerepe a tehetségvé

8

9. A tehetségek fejlesztése, tehetségfejlesztő stratégiák

10. Gazdagító tehetségmetodika

11. Alulteljesítés, tanulási zavarok

12. Tanácsadás, optimális fejleszt

13. Kutatásmódszertan.

II

1. Konfliktusok elemzése

17 

 

. A pedagóguspálya szocializációja

4. Iskolai mentálhigiéne

2

3. Szocializációs zavarok és tehetség

Az elméleti, alapozó képzés tanegységei olyan szakmai ismeretekhez, tudáshoz juttatják a képzésben résztvevőket, melyeknek birtokában azokat jártasság szintjén tudják alkalmazni a tehetséggondozás

Jártasság a tehetség identifikáció objektív és szubjektív eszközeinek használatában;

g a speciális tehetségfejlesztő program elemeinek kidolgozásában, alkalmazásában;

Munkája során fontosnak tartja az egyéni sajátosságok figyelembe vételét, törekszik minden tanulóban

alkalmazkodnia a nem tervezett

ötleteit, kezdeményezéseit, saját javaslatai elutasítását is.

Törekszik a valós helyzetek multidiszciplináris, sokoldalú elemzésére, nyitott a tananyag más oldalú megoldások

leszteni tudja.

A szakk

A képzés alapítását a NYME nyújtotta az OKM OH-hoz, de ezzel a tematikával folytatja a képzést a Debreceni Egyetem és az ELTE PPK is, illetve ezt követően ennek megfelelő KKK-val

ítási feltételeket biztosítani tudja.

gyakorlatában.

Jártasság tehetségpedagógiai módszerek és stratégiák alkalmazásában az oktató-nevelő munka folyamatában;

Jártassá

Jártasság a tanácsadásban, a problémák kezelésében.

Az elvárt szakmai attitűdök

felfedezni saját értékeit, tehetségét és igyekszik megérteni egyéni világukat. Elfogadja, hogy terveinek megvalósításában rugalmasan kell

szituációkhoz, nyitott a tanulói kezdeményezésekre.

El tudja fogadni a tanulók

Elfogadó attitűddel rendelkezik a tanulók és a szülők irányában.

Meggyőződéssel képviseli az értékelésben is a differenciálás és individualizálás elvét.

tudományok felöli megközelítésére, a tanulás szervezése során törekszik a kreativ, sokmegvalósítására.

Megfelelő önismerettel rendelkezik ahhoz, hogy tanári kompetenciáit reflektálni és fej

A képzési idő félévekben: 4

épzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:120

indíthatja bármely pedagógusképző intézmény, ha az ind

18 

 

ényegében, tehát 1999 óta a szakirányú továbbképzés országosan egyeztetett program szerint

et. A három tanegység tematikai leírását is bemutatom

Lfolyik. A tehetségfejlesztő szaktanácsadó képzés mellett más szakirányú továbbképzések is tartalmaznak olyan elemeket, melyek a tehetséggondozásra (is) készítik fel a pedagógusokat. Ilyen elsősorban a pedagógus szakvizsga, melynek választáson alapuló képzési része a tehetséggondozásra, tehetségfejlesztésre készít fel a képzési idő felében.

A fentieken kívül a fejleszőpedagógus szakirányú továbbképzésbe épített be az ELTE olyan kurzusokat (tehetséggondozás, alulteljesítő tehetségek) oktatásba melyek a tanulási-, teljesítmény-problémákkal, másságuk miatt beilleszkedési nehézségekkel is küzdő, tehetséges tanulókkal való foglalkozáshoz ad a fejlesztőpedagógusoknak módszertani eszközök

 

Tantárgy / tantervi egység neve: Tehetséggondozás

Tantárgyleírás:

A tantárgy megismerteti a hallgatókat a fejlesztőpedagógia egyik különleges területével, a tehetséggondozással, ahol a közvetlenül is részt vesz a gyermekek ellátásában, közvetve szervezi a képzéseket és

et. A kurzus során a gyakorlatban alkalmazható eljárások és títása hangsúlyos.

ak azonosítása, a típusok különbözősége és ennek gyakorlati jelentőségének megértése. etevőinek ismerete a tehetség kialakulásában játszott szerepének megértése.

eti hátterének és a háttér hatásának megértése, valamint a külső tényezők befolyásolása

fejlesztő pedagógus amelett, hogybiztosítja a tehetséges gyermekek fejlődésének megfelelő háttermódszerek elsajá

Főbb tematikai csomópontok:

A tehetségfogalom összetett szemléletének kialakítása, amely a tehetséget a környezet és egyén interakciójában vizsgálja.

A tehetség főbb típusain A tehetség belső össz A tehetség környezmódszereinek ismerete.

A tehetség azonosításának módszereiben és az azonosításnak a gondozásba történő beépítésében való jártasság megszerzése.

A tehetséggondozás módszereinek és alkalmazásuk indikációinak ismerete.

Kötelező é

Czeizel EGordon Gy etségpedagógiai módszerek. Gondolat, Budapest, 2004 Gyarmat iadó, Budapest, 2006 Gyarmathy É.: A tehetség – Háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE Kiadó, Budapest, 2007

ghez. Calibra, Budapest, 1990 Polgár L. & Farkas E.: Nevelj zsenit! Interart, Budapest, 1989

yvkiadó, Budapest, 1918

s ajánlott irodalom:

.: Sors és tehetség. FITT Image és Minerva, Budapest, 1997 őri János: Teh

hy É.: A tehetség – Fogalma, összetevői, típusai, azonosítása. ELTE Eötvös K

Landau, E.: Bátorság a tehetsé

Révész G.: A tehetség korai felismerése. Benkő Gyula Csász és Kir. Kön(szerk.) Tóth L. (szerk.): Tehetség- Kalauz, KLTE, Debrecen, 1996 Felelős: Gyarmathy Éva

Oktatók: Gyarmathy Éva

19 

 

neve: Alulteljesítő tehetségek Tantárgy / tantervi egység

Tantárgyleírás:

A tantárgy olyan szemléleti és módszertani tudás elsajátítását célozza, amely a tehetséget lehetőségként kezelik, és megjelenésének sokféleségét sajátosságnak tekinti. A különféle deficiteknek, belső és külső hátrányoknak a tehetségre való

esítménybe fordítását. A többdimenziós, öndifferenciáló ek és egyéni fejlesztés megismerése az alulteljesítés kétirányú csökkentését célozza.

A sajátos információfeldolgozás felismerése, a tanulási stílus azonosítása és az ennek megfelelő tanítási ása.

A kreativitás szerepe az alulteljesítésben és kezelésében.

módszerek használata a tanácsadásban, ismeretterjesztésben.

hatását ismerik meg a hallgatók, és megtanulják ezeknek teljtanítási módszer

Főbb tematikai csomópontok:

Az alulteljesítés fogalmának, okainak és jellemzőinek megismerése. Az alulteljesítő tehetségesek főbb csoportjainak azonosítása, problematikájának megértése, ellátása lehetőségeinek ismerete.

módszerek alkalmaz

A kora gyermekkori ellátás lehetőségeinek megismerése. Az egyéni fejlesztési terv kidolgozásának és az ehhez szükséges információk kezelésének ismerete. Megfelelő szempontok és

Kötelező é

Gyarmat melkedő képességű gyerekek. Magyar Pedagógia, 2. szám

Gyarmat t, Budapest, 2002

ás – Szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű kiemelkedő képességekkel rendelkező gyerekek alulteljesítése. TaníTani, 24-25., 2003, 70-78. old.

Gy örényi Katalin: Alulteljesítő tehetségesek alternatív oktatása. Educatio, 13. évf. 1. szám.,

Me égtanácsadás kézikönyve. Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület, Debrecen, 2004

s ajánlott irodalom:

hy É.: Tehetség és a tanulási zavarokkal küzdő kie, 1998, 135-153. hy É.: Alulteljesítő tehetségesek. Az általánostól a különösig. Pszichológia különszáma, Gondola, 251-275.

Gyarmathy É.: Tehetséggondoz

Gyarmathy É.: Gondolattérkép. Tanulásmódszertani évkönyv 2003-2004. Metódus-Tan, Budapest. 167-174. old armathy É. és Kunné Sz2004, 27-38. ző Ferenc: A tehets

Felelős: Gyarmathy Éva

Oktatók: Gyarmathy Éva

 

20 

 

Tantárgy / tantervi egység neve: Adaptivitás a tanításban

A tantárgy rövid tartalmi leírása:

1. Egységesség és/vagy sokszínűség az oktatásban. Félreértések az egységességgel és a differenciálással kapcsolatban. 2. A differenciálás értelmezése a zárt és a nyílt oktatás keretei között. 3. A differenciálás feltétele a gyerekek, tanulók ismerete. A differenciáláshoz szükséges tanulói sajátosságok

megismerésének módjai. 4. Az adaptivitás értelmezése és sajátosságai a zárt és a nyílt oktatás körülményei között. 5. Adaptív oktatás a gyakorlatban. A projektoktatás, mint az egységesség és a differenciáltság együttes

megvalósíthatóságának/megvalósulásának lehetősége.

Kötelező olvasmányok:

M. Nádasi Mária: A differenciálástól az adaptivitásig. Fejlesztő Pedagógia, 2006/6. 4—8.

C. Neményi Eszter- Radnainé Dr. Szendrei Julianna: Matematikai füveskönyv a differenciálásról. Okker kiadó, Budapest, 2001

Lénárd Sándor –Rapos Nóra (szerk.): Magtár. Ötletek az adaptív oktatáshoz. OKI, Budapest, 2004

Lénárd Sándor –Rapos Nóra (szerk.): Magtár 2. Ötletek tanítóknak az adaptív tanulásszervezéshez. OKI, 2006, Budapest

Lénárd Sándor –Rapos Nóra (szerk.): Magtár 3. Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulásszervezéshez. OKI, 2006, Budapest

M. Nádasi Mária: Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt., Pécs, 2001

M. Nádasi Mária: Projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör, ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2003

Rektor Orsolya: Adaptivitás a vizuális nevelésben. Trefort Kiadó, Budapest, 2005

Pásztor Zsuzsa.( szerk): Új utak a zeneoktatásban. A fizikai gondozás eszméjének térhódítása a zenében és az általános oktatásban. Trefort, 2007, Budapest

Felelős: M. Nádasi Mária

Oktatók: M. Nádasi Mária

 

Tanfolyami képzések:

A következőkben felsorolt tanfolyamok címükben is megjelölik a tehetséggondozás valamely területét, 30 órás képzések, jelenleg érvényes alapítási és indítási akkreditációval rendelkeznek. A szakirányú továbbképzések mellett fontos a meglétük a pedagógus-továbbképzési kínálatban, mert alapvető ismereteket, határozottan gyakorlati orientációval nyújtanak, és nem igénylik

21 

 

hosszú időre a pedagógus távollétét az iskolától. A jelentkező és felismert igényekhez ilyen időtartamú programok összeállítása könnyebben megvalósítható, mint egy több félévre kiterjedő szakirányú továbbképzés, bár az akkreditációs eljárás hosszúsága és a programleírások előírt bonyolultsága ezt az előnyös hatást csökkenti. Az alább felsorolt tanfolyamok listája valószínű folyamatosan bővülni fog és bővülnie is kell, hogy a legszükségesebb képzési hiányterületeken a pedagógusok felkészítését biztosítani lehessen.

A módosított 277/1197. sz. kormányrendelet előírja, hogy tematikai leírással együtt az OKM OH honlapján elérhetővé tegye az aktuálisan akkreditált képzések listáját. A listában tematikai keresésre is van lehetőség. (Jelen áttekintés elkészítésének idején tematikus kereséssel elérhetők)

Tanfolyam Címe Alapítási eng. sz. Indítási eng. sz. Óraszám Szervező

A tehetség gondozása 6-18 éves korban OM 274/251/2004 u. az 30 Apáczai Kiadó és

Könyvterj. Kft.

A tehetség azonosítása, tehetség tanácsadás

közismereti tantárgyakban

OKM

2/1/2006 u. az 30

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Pedagógiai Szakmai, Szak

szolg. És Közm. I.

A tehetséggondozás lehetőségei, módszerei az

iskolai könyvtárban

OKM 298/105/2006 u. az 30

Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Int.

Iskolai tehetséggondozás OKM 3/179/2008 u. az 30 BAZ Megyei Ped. Szakmai, Sz.

A tehetségek felismerése és azonosítása, tehetséggondozó

projektek kidolgozása a …

OKM 4/109/2009 u. az 30

Heves Megyei Önkormányzat Ped. Szakm. és Közművelődési

Szolg. Int.

Tehetségazonosítás, tehetségfejlesztés

iskolában OKM 1/41/2008 OKM

3/138/2009 30 Miskolci Egyetem BTK

Másság és teljesítmény, pedagógusszerepek a tehetséggondozásban

OKM 4/137/2009 u. az 30

CIVITAS Pedagógiai

Szakmai Szolg. Int.

22 

 

Tehetségek fejlesztése a tehetségpontokban OKM 4/268/2009 u. az 30 ELTE PPK

Nem akkreditált, rövid idejű képzések (a 7 évenként kötelező 120 óra továbbképzési kötelezettség teljesítésére a törvénymódosítás óta elfogadhatók):

5-(20) órás képzések:

Ez a továbbképzési forma nagyon sok lehetőséget rejt magában, ugyanakkor a minőségbiztosítás a legkevésbé ezen a területen érvényesíthető. Ebben a továbbképzési formában elismertethető az iskola belső életében megvalósított számos forma, az óralátogatástól a tantestületi szintű szakmai napokig, szakmai konferenciák stb. Ugyanakkor az a lehetőség is ebben rejlik, hogy pl. “jó gyakorlatok” bemutatására szervezett szakmai napok hosszadalmas akkreditációs eljárás nélkül, gyorsan és eredményesen terjeszthetők, megvitathatók, tapasztalatcserével továbbfejleszthetők. Eredményesen működtethető forma lehet a már korábban szakképzettséget szerzett pedagógusok ismereteinek megújítására, a legújabb kutatási eredmények ismertetésére, tapasztalatcserére, tanácsadásra stb.

Minőségbiztosítása a FAT-nál történő akkreditációval biztosítható.

Az oktatási intézmények, elsősorban a felsőoktatási, pedagógusképző intézmények, mint a felnőttoktatásban alanyi jogon akkreditált helyek. Ilyen minőségükben is nyújthatnak a pedagógus munkájához jól hasznosítható programokat.

Részismeret-szerzésre vonatkozó képzések: előnyük, hogy hallgatói jogviszonyban folyhatnak. A tanítóképzésben a műveltségterületi képzések, és a tanári képzést alapozó BA/BSc modulok ebben a formában történő elvégzése merült fel az eddigi gyakorlatban. Előbbire az intézményhez, utóbbira az országos felvételi eljárás keretében lehet jelentkezni. A felsőoktatási törvény alapján a képzési forma eljárási rendjét még szabályozni kell a jogalkotóknak, ahhoz, hogy ebben a benne rejlő lehetőségeket ki lehessen használni a tehetséggondozásban a pedagógusok munkájának, felkészülésének támogatására.

Pszichológusképzés a tehetséggondozás szolgálatában

A pszichológus szerepe a pedagógushivatásra való felkészítésben, annak minden szintjén érvényesül. Az oktatással-neveléssel kapcsolatban, a problémás helyzetek, esetek megoldásában a pedagógus és pszichológus szoros együttműködésben dolgozik, így tehát mind a képzésben, mind a kutatásban számos együttműködési terület adódik.

23 

 

Kutatási háttér: a hazai tehetséggondozás pszichológiai kutatási háttere két centrumhoz köthető:

- a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet (Balogh László és munkatársai)

- MTA Pszichológiai Intézet (Gyarmathy Éva, Herskovits Mária)

A kutatási eredmények és a szakmai irányító tevékenységük a pedagógusképzés és –továbbképzés területén realizálódik elsősorban. A pszichológusképzésen belül a szakpszichológus képzésekben vannak közvetlen kapcsolódási elemek a tehetséggondozással. A pedagógiai szakpszichológus és a tanácsadó szakpszichológus szakirányú továbbképzések képzési programjukban nevesítik az iskolai, illetve iskolán kívüli tehetséggondozással kapcsolatos programokat, de a sok egyéb pszichológus közreműködést igénylő feladat mellett ez a terület inkább a választható kurzusok körébe került. Tekintettel azonban arra, hogy a közoktatás területén számos, pszichológus közreműködését igénylő feladat merül fel, az iskolapszichológus tevékenységek is megoszlanak a különböző területek között. Ugyanakkor a problémás pedagógiai helyzetek megoldásában a pszichológus együttműködése nem nélkülözhető, ezért a szakpszichológus képzésben az erre a feladatra való felkészítés feltétlenül indokolt. A tehetségpontok számának gyors növekedése, az ezekben megvalósuló fejlesztő pedagógiai munka támogatására is pszichológussal való rendszeres kapcsolattartás szükségesnek látszik. A tehetségdiagnosztika, a másság és tehetség összekapcsolása, az egyéni fejlesztés megvalósítása pszichológus nélkül elképzelhetetlen tevékenységek.

A pedagógiai szakpszichológus (OH-FHF/574-2/2009) KKK részlete mutatja a jelenlegi tartalmakat

A szakirányú továbbképzési szak célja a pszichológusok felkészítése arra, hogy a pszichológia sajátos lehetőségeire támaszkodva segítséget tudjanak nyújtani a nevelés-és oktatási intézmények és gyermekvédelmi intézmények számára a nevelési és oktatási feladatok hatékony ellátására, a problémák megelőzésére és megoldására. A pszichológia eszközeivel segítséget nyújtson a nevelési problémák esetén közvetlenül a diákoknak, a szülőknek és a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak és intézeti nevelőknek. Felismerje a terápiát igénylő magatartási és pszichés problémákat, és segítséget nyújtson a terápiás segítség biztosításában, együttműködjön a pszichoterapeuta és pszichiáter kollegákkal, biztosítsa a megfelelő támogatást az oktató- és nevelőintézetben. Hosszabb terápiás támogatást nem igénylő problémák esetén és krízishelyzetben támogatást nyújtson.

Felkészült legyen az intézményen belüli társas kapcsolatok és a csoportlégkör fejlesztésére és konfliktusmenedzselésre. Személyiségfejlesztő és a társas hatékonyságot fejlesztő csoportos foglakozásokat vezessen intézményes keretben.

Ismerje fel, és tudja azonosítani a tanulási problémákat, a szükséges szakmai segítség mértékét, együttműködjön a fejlesztőpedagógus és a gyógypedagógus szakemberrel. Fejlessze a tanulási technikát az átlagos teljesítmény esetén egyéni, csoportos és osztályszinten, nyújtson segítséget a pedagógusoknak a tanítás keretében történő fejlesztésre. Nyújtson segítséget az átlag feletti tehetség gondozásában.

Segítse a tanulók pályaválasztási érettségét, és pályaválasztási döntését.

Alkalmazzon preventív eljárásokat a deviáns magatartás és személyközi konfliktusok csökkentése céljából.

24 

 

Pszichológiai szempontokkal járuljon hozzá az oktató-nevelő intézmény nevelési és pedagógiai programjának kialakításához és fejlesztéséhez.

A képzés során elsajátítandó kompetenciák:

• segítő beszélgetés folytatásának képessége, konfliktusmenedzselés, • pszichodiagnosztikai ismeretek a kognitív és affektív területen valamint a gyermek pszichopatológia

területén. • személyiség- és készségfejlesztő csoportok vezetése, • oktatás hatékonyságának pedagógiai pszichológiai elemzése és a pedagógusok támogatásának

készsége az oktató-nevelő munkában a hatékony működés segítésére az alulteljesítés és a tehetséggondozás terén

• konzultációs készségek

Alkalmazási területek: a képzésben részt vevők szakértelmét a különböző szervezeti keretek közt működő iskolapszichológusi hálózat, a közoktatás intézményei, óvodák, általános és középiskolák, a tanárképzést végző felsőoktatási intézmények, a családon kívüli neveléshez kapcsolódó intézmények, a nevelőintézményi hálózat, gyámügy, az oktató munkához kapcsolódó pedagógiai pszichológiai tevékenységgel foglalkozó intézmények.

A tanácsadó szakpszichológus (OH-FRKP/1587-10/2007) képzésbe, a választható modulok közé, 2009/2010. tanév második félévére, kezdeményezésünkre, felvették és a továbbiakban is meghirdetik minden tanévben ezt a modult.

25 

 

Javaslatok

az áttekintés nyomán adódó képzési tevékenységekre

A pedagógusok és pszichológusok alap- és továbbképzési programjait áttekintve a tehetséggondozásra való felkészítés szempontjából azt lehet mondani, hogy szakrendszerű képzés csak a 2005-ös felsőoktatási törvény nyomán átdolgozott képzésekkel indult el. A pedagógusok szakirányú továbbképzései között 1999 óta folyt két intézményben tehetségfejlesztési szakértői szakon felkészítés költségtérítéses képzési formában, tanévenként maximum 15-20 fő szerzett végzettséget. Ha figyelembe vesszük, hogy a tehetségpontok és tehetséggondozó iskolák száma igen gyorsan nőtt az utóbbi időben és gyarapszik jelenleg is, azt kell mondanunk, hogy működésükhöz, különösen a pszichológiai területről, speciálisan ebben a feladatban szakmai támogatást nyújtó szakpszichológus képzés hiányzik a rendszerből. A kutatási hátteret is biztosító két pszichológus műhely (MTA, Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet) oktatási tevékenységét elsősorban a pedagógusképzésre fókuszálja. Kiemelten fontos feladat tehát a szakpszichológusok felkészítése a tehetségsegítés pszichológiai támogatására, célként megjelölve, hogy a tehetségpontok, tehetséggondozó iskolák számára elérhető legyen a pszichológus segítő támogatása.

A pedagógusképzés- és továbbképzés gazdagabb kínálatot biztosít a felkészülésre, de a képzésben közreműködő oktató-kutató szakemberek száma a feladathoz képest kevés. Nekik elsősorban az lenne a feladatuk, hogy felkészítsenek pszichológusokat, pedagógusokat a képzések, továbbképzések tartására. Képző centrumok: Debreceni Egyetem és a hozzá kapcsolódó iskolák (Balogh László, Mező Ferenc, Mező Katalin, Orosz Róbert, Münich Ákos, szakterületi vezetőtanárok), ELTE PPK (Heimann Lászlóné, Gordon Győri János, M. Nádasi Mária, Szivák Judit, Lukács István, Ritóok Pálné, több pedagógus-továbbképzésben és szakpszichológus képzésben ide kapcsolódik Gyarmathy Éva és Herskovits Mária, Hejőkeresztúri Általános Iskola Kovácsné dr. Nagy Emese, itt is az egyes szakterületek vezetőtanárai); BME és NyME (Bodnár Gabriella, Takács Ildikó, Balogh Ákos); EKTF (Dávid Mária). A képzések természetesen országos beiskolázási lehetőséget jelentenek, de nyilván elsősorban a regionális igényeket látják el. Várhatóan a DE támogatásával a Miskolci Egyetem is bekapcsolódik a pedagógusképzés és –továbbképzés igényeinek kielégítésére.

Mint már utaltam rá a felsorol képzési centrumokban szakképzettséget szerzett pszichológusok és pedagógusok száma és felkészültsége nem elég biztosíték a tehetséggondozás országos hálózatának szakmai feladatellátására, a rövidebb idejű, tanfolyami jellegű képzésekre tartósan szükség lesz a jövőben. Ezen belül a tanfolyamokat tartó, arra felkészült oktatók számának gyarapítására is, amely szintén a képző centrumokra háruló feladat.

A feladatok megoldásának lehetséges szakaszai:

26 

 

I. A pszichológusok szakirányú továbbképzésében (szakpszichológus képzés) erősíteni kell a tehetséggondozásra való felkészítést. Erre kezdeményező lépéseket megtettük az ELTE PPK-n.

II. A tehetségfejlesztésben kutatási háttérrel és felsőoktatási gyakorlattal rendelkező szakemberek a legfontosabb tehetségelméleti alapok, legfontosabb pedagógiai módszerek témakörökben felkészítő kurzusokat tartsanak a tehetséggondozó munka valamely területén már gyakorlati munkában részt vevő pedagógusok, pszichológusok számára.

III. A képzésen részt vevők munkáját kísérjék támogatóan figyelemmel a képzők, szupervízióra, esetmegbeszélésre biztosítsanak lehetőséget.

IV. A II. III. pontban vázolt felkészítési folyamat eredményeként létrejöhet egy olyan pedagógusokból, pszichológusokból álló szakember csoport, akik konzultáció, szakmai tanácsadás, továbbképzések tartása és más igények teljesítésével segítik a tehetségpontok, tehetséggondozó iskolák szakmai munkáját.

V. A korai fejlesztés jelentőségére figyelemmel megoldásra váró feladat a családdal való együttműködés, a szülők felkészítése a tehetséggondozásra. A”generációk párbeszéde”, a nyitott óvoda és iskola, a család bevonása az óvodai, iskolai munkába bevált gyakorlat. Az ezt megelőző fejlődési szakaszra vonatkozóan a szülők felkészítése, tanácsokkal való ellátására,” családi képzésekre” lehetőségeket, formákat, módszereket kell kialakítani. Valószínű, hogy az óvópedagógus és tanítóképzést folytató pszichológusok és neveléstudományi szakemberek tehetnek legtöbbet ezen a területen. Ez a terület nem csupán felkészítést, hanem kutatást is igényel a következő években.

VI. Mindaddig, míg a megújuló alap- és továbbképzésekből már a tehetséggondozásra érzékenyített és módszertani eszköztárral is rendelkező pedagógusok és pszichológusok a gyakorlatba kilépnek, a továbbképzések sokszínű kínálatát kell fenntartani, a rendelkezésre álló szakmai erők legoptimálisabb kihasználásával. Addig azonban, míg a képzők még nem elegendő számban állnak rendelkezésre a felsőoktatásban és akadémiai területen, a pedagógusok önképzésére, a tapasztalatátadó műhelymunkákra, konzultatív találkozókra stb. is szükség lesz.

1. A tehetségpontok működésére megfogalmazott szabályozás legalább egy 30 órás tehetséggondozással kapcsolatos továbbképzést ír elő. Hosszabb távra azonban ajánlásként megfogalmazható, hogy a tehetségpontokban, tehetséggondozó iskolák, és egyéb intézményekben szakirányú végzettséget, illetve a tanári mesterképzésben tehetségfejlesztő tanár szakképzettséget szerezzen legalább egy-egy pedagógus. A jelenlegi képzési kínálat erre kellő kapacitást biztosít. Az alapos elméleti és gyakorlati felkészültség a feladat ellátásában részt vevő többi pedagógus munkájának támogatását, eredményesebbé tételét segítheti, a tehetségpontok hálózatos működéséhez is kedvező kapcsolatrendszer kialakulását támogatja. Pénzügyi forrás a pedagógus- továbbképzésekre fordítható pályázati támogatásokból fedezhető.

2. A hosszabb idejű (30 órás) akkreditált képzések számát/választékát növelni célszerű, pl. az alábbi témakörökben:

27 

 

- speciális tehetségek fejlesztésének módszertani kérdései: elsősorban a szaktanárok szakmódszertani felkészítésének megújításával (pl. nagyon időszerű igény a természettudományos tantárgyak vonatkozásában);

- iskolapszichológus, tanácsadó pszichológus feladatai tehetségpontokban, oktatási intézményekben, családdal való kapcsolatban. Megvalósítható a szakképzésen belül speciális modul keretében.

- a menedzseri készségek, vezetői kompetenciák fejlesztése; Programkidolgozást, támogató, speciális gyakorló intézmények bevonását igénylő feladat.

- több éve működő, bevált “jó pedagógiai gyakorlatok” elterjesztése, módszer és tapasztalatátadó képzésekkel (KIP program alapjai, logikai fejlesztő játékok alkalmazása), elősegíteni a bevált, eredményesen alkalmazott módszerek átvételét, alkalmazását.

- család és intézmény kapcsolata, szülők felkészítése, tehetséges gyermek a családban, ”generációk párbeszéde”. Tartalmuk, formájuk tekintetében a képzők felkészítése is feladat.

3 . A rövidebb idejű képzések: (tapasztalatátadó, ismeret megújító): céljuk kettős lehet, egyrészt pl. tehetségpontokká válók alapvető ismeretekre történő felkészítése, másrészt képzésekben korábban részt vettek esetmegbeszélő, szuperviziós támogatása. Témáik a hely, régió, célcsoport stb. igényei szerint változhatnak. Néhány tematikai példát tartalmaz az alábbi felsorolás:

- A pszichológusok és pedagógusok együttműködését támogató képzések: a tehetségpontokkal, iskolai tehetséggondozással kapcsolatba kerülő iskolapszichológusokat (hálózatuk kialakítására mostanában született döntés) legalább rövid idejű továbbképzéseken fel kell készíteni a pedagógusokkal való közös munkára, a felmerülő problémák kezelésére. Tanévenként legalább egy alkalommal szupervíziós tréningeken a problémák kezelésében támogatást is kapjanak.

- tehetségelméleti alapismeretek, pedagógus szerepek és pedagógiai módszerek a tehetséggondozásban, tehetségpontok működésének alapjai, intézményi együttműködés területei; Bevezető képzések a tehetségsegítő munkába bekapcsolódók számára

- a tehetség kibontakoztatásához szükséges pedagógiai felkészültséget alapozó, fejlesztő képzések, (pl. egyéni bánásmód, differenciált oktatás, adaptív iskola, projekt módszer elmélete és gyakorlata kreativitásfejlesztés, alulteljesítő tehetségek);

- tanulás módszertani kérdésekkel foglalkozó, gyakorlati képzések, általános és szak specifikus területen;

28 

 

- a pedagógus munkáját támogató, reflektív gondolkodást fejlesztő tréning jellegű képzések, esetmegbeszélések, szupervízió;.

Budapest, 2009. december 04. H. Nagy Anna