AEGON NYUGDÍJ-FELKÉSZÜLTSÉGI KUTATÁS, 2019Magyarország – Országjelentés

Az új társadalmi közmegegyezés:

egyének felkészítése egy átalakuló

világban

2 | Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019

Tartalom

Előszó – Zatykó Péter vezérigazgató, Aegon Magyarország 3

Bevezetés – Az új társadalmi közmegegyezés kilenc meghatározó sajátossága 4

A legfontosabb megállapítások

1. rész - A nyugdíj jövője 8

2. rész - Az ideális nyugdíjkonstrukció újragondolása 11

3. rész - Idősbarát közösségek 16

4. rész - Új megegyezés kimunkálása az állam és az egyének között 18

5. rész - Az új társadalmi közmegegyezés kimunkálása 20

Függelék

Függelék 1 - Az ARRI módszertana 22

Függelék 2 - A pénzügyi jártasságot jelző „Három Nagy” kérdés 23

Megjegyzés: A százalékok egészre kerekítve jelennek meg. Az egész számra kerekítés kisebb eltéréseket okozhat, pl. egyes diagramokon a

részarányok összege kissé eltérhet a 100%-tól.

Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019 | 3

Előszó

A nyugdíjrendszerekre világszerte egyre nagyobb pénzügyi nyomás

nehezedik amiatt, hogy az emberek hosszabb ideig élnek és

több időt töltenek nyugdíjban, mint egy emberöltővel korábban.

Ez alól Magyarország sem kivétel; mindössze az emberek 4

százaléka véli úgy, hogy az államnak semmit nem kell tennie, a

társadalombiztosítás rendszere úgyis tökéletesen fenntartható

marad.

Ennél is nyugtalanítóbb, hogy a magyar népesség alig

van felkészülve az állami nyugdíj várható csökkenéséből

fakadó anyagi terhek viselésére. Miközben az egyén anyagi

felelősségvállalásának, jövője megtervezésének és az arra való

megtakarításnak egyre nagyobb szerepet kellene játszania a

nyugdíjas korra való felkészülésben, a magyar dolgozóknak

csupán 27 százaléka válaszolja, hogy rendszeresen félretesz

idős éveire, és a teljes népesség még mindig a nyugdíjának 54

százalékát reméli az államtól. Korcsoportok szerint azért van

eltérés: míg a baby boom idején születettek az állam 70 százalékos

hozzájárulására számítanak, addig a millenniumi generáció már

csak 42 százalékosra.

A gondos tervezés és a tervek követése még nem vert széles körben

gyökeret az emberek gondolkodásában. Egy olyan világban, ahol

a dolgozók maguk dönthetik el, mennyit tesznek félre nyugdíjas

korukra és hogyan fektetik be a megtakarításaikat, különös

jelentőséggel bír a dolgozó népesség pénzügyi ismereteinek

fejlesztése csakúgy, mint a pénzügyi alapok gyerekekkel való

elsajátíttatása. A pénzügyi jártasság hiánya ijesztő méreteket

ölt. A szakpolitikusok, az oktatási szakemberek, a munkáltatók

és a különféle szociális intézmények feladata, hogy ezen a téren

előrelépést érjenek el.

A nyugdíjas korról alkotott hagyományos felfogás is változóban

van. Az emberek egyre inkább az élet aktív szakaszaként

tekintenek rá, amikor végre utazhatnak, több időt szentelhetnek

a családjuknak és a barátaiknak, és új időtöltéseknek hódolhatnak.

Ehhez azonban szükség van két dologra: egészségre és

jövedelemre. A várható életkor meghosszabbodása előtérbe helyezi

az egészség megőrzését, és számos kérdést vet fel. Változtatnunk

kell az életmódunkon: maradjunk aktívak, pihenjünk többet, és

táplálkozzunk egészségesebben. Az idős kori jóllétre gondosan

fel kell készülni, és olyan korán kell elkezdeni a takarékoskodást,

amilyen korán csak lehet.

A tervezés nagyon fontos, különösen Magyarországon, ahol a

nyugdíjrendszert lépten-nyomon megváltoztatják. A magyar

adó- és nyugdíjrendszer támogatja a nyugdíjkorhatár utáni

foglalkoztatást, ami új jövedelemszerzési lehetőségeket teremt. A

növekvő átlagkeresetek és az infláció - ha viszonylag alacsony is -

ugyanakkor csökkenti a nyugdíjjövedelmek vásárlóerejét. Pontosan

ezért üdvözlendő az idős kori foglalkoztatás, ám valódi értéke

csak akkor lesz, ha a nyugdíjasok a foglalkoztatásra nem csupán

jövedelemforrásként, de örömforrásként is tekintenek.

A társadalom mindennapi biztonságáért és pénzügyei

fenntarthatóságáért elkötelezett vállalatként küldetésünknek

tekintjük, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a nyugdíjrendszer

fenntarthatóságával kapcsolatos kérdésekre.

Remélem, együtt cselekedhetünk az egészségesebb és

biztonságosabb nyugdíjas évekért!

Zatykó Péter

vezérigazgató

4 | Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019

Bevezetés

Az Aegon Center for Longevity and Retirement (ACLR)

büszkén tárja a közönség elé a nyolcadik éves Aegon Nyugdíj-

felkészültségi Kutatás megállapításait, amelynek címe: Az új

társadalmi közmegegyezés: egyének felkészítése egy átalakuló

világban. A vizsgálat két nonprofit szervezet, az egyesült

államokbeli székhelyű Transamerica Center for Retirement

Studies® és a brazíliai székhelyű Instituto de Longevidade

Mongeral Aegon együttműködésével született meg, és az Aegon

régi elkötelezettségét példázza annak megértése iránt, hogy a

társadalmi, demográfiai és gazdasági változások milyen hatást

gyakorolnak a világ nyugdíjrendszereinek fenntarthatóságára.

Ez az Országjelentés a magyarok nyugdíjfelkészültségét járja

körül, különös tekintettel az ország változó nyugdíjrendszerére

és arra, hogy az egyének miként éljenek, dolgozzanak és

öregedjenek úgy, hogy kényelmes idős kort biztosíthassanak a

maguk számára.

A kormányzatok, a munkaadók és az egyének közötti társadalmi

közmegegyezések a világon mindenhol központi szerephez

jutnak, ami a nyugdíjrendszereket illeti. Miközben a 20.

században létrejött társadalmi közmegegyezések világszerte

omladoznak a gyors társadalmi-gazdasági változások súlya alatt,

Magyarország jelenlegi társadalmi közmegegyezése jóval újabb

keletű. Magyarország gazdasága a kommunizmus bukása óta

nagy utat tett meg, aminek része volt a piacok felszabadítása, a

kereskedelemi kapcsolatok megnyitása és a különféle ágazatok

privatizálása. Míg eközben az egyének lehetőséget kaptak arra,

hogy a korábbi generációknál nagyobb vagyont halmozzanak

fel, az országnak meg kellett küzdenie a kora-1990-es évek

decentralizációja által elszabadított munkanélküliséggel, majd

a globális pénzügyi válság hatásaival. Miközben a nyílt piac

elősegítette az általános gazdagodást, a korábbi évtizedekben

kínált biztos foglalkoztatásra és kiszámítható idős korra nincs

többé garancia.

Napjaink magyar dolgozói, ha teljesítik a nyugdíjjogosultság

minimális feltételeit és elérik a nyugdíjkorhatárt, a végső

fizetésük viszonylag magas hányadának megfelelő nyugdíjra

számíthatnak az ország nyugdíjrendszerének első pillérét alkotó,

járadékkal meghatározott felosztó-kirovó társadalombiztosítási

rendszertől. Mivel azonban a mai aktív korúak az idősek egyre

népesebb táborát kénytelenek eltartani, és ez feszültséget

okoz az állami költségvetésben, a nyugdíj-megtakarításokkal

kapcsolatos nézeteknek egyértelműen változniuk kell. A

kormány már eddig is számos intézkedést tett a nyugdíjrendszer

hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

2012 óta több olyan rendelkezést is hozott, ami korlátozza

a korkedvezményes nyugdíjba vonulást, a munkáltatókat

mentesítette a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalók

foglalkoztatása utáni közterhek fizetésétől, és arra ösztönzi

a családokat, hogy termeljék újra a munkaerőt. A kormány

adókedvezményekkel is ösztönzi a nyugdíj célú megtakarítást.

Sajnos azonban az ilyen megtakarítási programokban való

részvétel messze elmarad a várakozásoktól.

A jelenlegi nyugdíjrendszereket világszerte terhelő feszültséget

észlelve az ACLR 2018-ban kiadta az Új társadalmi

közmegegyezés: térkép a nyugdíjas évekhez a 21. században című

javaslatát, ami megoldást kínál a nyugdíjrendszerek világméretű

modernizálására. Az új társadalmi közmegegyezésnek

rugalmasnak és alkalmazkodónak, ugyanakkor fenntarthatónak

is kell lennie, és ki kell állnia a folytonosan változó idők

próbáját. Vitorlájába kell fognia a viselkedési közgazdaságtanra,

az egészséges idősödésre és a nyugdíjas évek biztonságát

előmozdító más tényezőkre alapozott innováció szelét,

miközben nem feledkezhet meg a tapasztalatokból levont

tanulságokról sem. Az új társadalmi közmegegyezés kilenc

meghatározó sajátossággal rendelkezik, amelyek közül az egyik

egy „idősbarát világ” létrehozása, egy olyan világé, amelyben

az idősek nem csupán jövedelemhez, hanem emberhez méltó

életmódhoz és létfontosságú szolgáltatásokhoz is jutnak.

Az új társadalmi közmegegyezés: egyének felkészítése egy

átalakuló világban bővebb kifejtését nyújtja az ACLR cselekvésre

való felszólításának 2019-ben. Ez a jelentés a pénzügyi

tervezést egy országspecifikus, holisztikus nyugdíjkonstrukció

megalkotása felé igyekszik kiterjeszteni, amely olyan

szempontokat vesz figyelembe, mint a munka, az aktív életmód

és a független életvitel („otthonhoz való kötődés”). Az otthonhoz

való kötődéshez kapcsolódik egy új elképzelés kialakulása: az

idősbarát közösségé. Az ilyen közösségben a magánytól és a

betegeskedéstől való szorongást az egészségügyi ellátáshoz és

az orvostudomány új eredményeihez való hozzáférés, valamint

a szociális ellátás és az idősbarát háztartási megoldások

szélesebb körű elérhetősége enyhíti. Az újfajta nyugdíjas

létnek része lesz a további foglalkoztatás lehetősége csakúgy,

mint az új digitális szolgáltatások rendelkezésre állása az

interneten keresztül. A ma dolgozói csakis egy olyan közösség

létrehozásától remélhetnek boldogulást biztosító, értékes idős

kort, amely a szükségleteitől függetlenül egyformán támogat

minden korosztályt.

Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019 | 5

Az új társadalmi közmegegyezés kilenc meghatározó sajátossága

1. Fenntartható társadalombiztosítási ellátások,

amelyek elégséges garantált idős kori jövedelmet biztosítanak, elejét véve a nyugdíjasok elszegény-edésének

2. Egyetemes hozzáférés a nyugdíj-megtakarítási konstrukciókhoza munkavállalók számára, és alternatív konstrukciók az önfoglalkoztatottak és azok részére, akik főállású szülőként, gondozóként vagy más tevékenység ellátójaként nem állnak alkalmazásban.

3. Automatikus megtakarítások és a viselkedési közgazdaságtan egyéb alkalmazási formái,amik könnyebbé és kényelmesebbé teszik az emberek számára a megtakarítást és a befektetést.

4. Az emberek megtanítása arra, miként kezeljék a megtakarításaikat stratégiai szemléletteloly módon, hogy ne fussanak ki a pénzből.

5. Pénzügyi oktatás és jártasság,

ami elengedhetetlen annak érdekében, hogy az emberek tudatos pénzügyi döntéseket hozhassanak. Ezt a tárgykört be kell építeni a tantervekbe, hogy a fiatalok megtanulják a költségvetés-készítés, a befektetés és a megtakarítások kezelésének alapjait.

6. Élethosszig tartó tanulás, hosszabb aktív kereső kor,

rugalmas nyugalomba vonulás, hogy az emberek hosszabb ideig maradhassanak gazdaságilag aktívak, és a saját feltételeik szerint, fokozatosan vonulhassanak nyugdíjba – ugyanakkor megfelelő pénzügyi védelemmel rendelkezze-nek arra az esetre, ha nem képesek tovább dolgozni.

7. Hozzáférhető és megfizethető egészségügyi ellátás az egészséges öregedés lehetővé tétele érdekébenA kormányzatok központi szerepet játszanak az egészségügyi rendszerek fenntartásában és/vagy felügyeletében. A munkaadók feladata, hogy egészséges munkakörülményekről és lehetőség szerint munkahelyi wellness programokról gondoskodjanak.

9. Idősbarát világ,

ami gondoskodik róla, hogy az idősek kötődhessenek a lakhelyükhöz, hogy a közösségekben minden életkor számára megadas-sék az értelmes, aktív élet lehetősége, ami életben tart és előmozdítja a gazdasági növekedést.

8. Az idősödés pozitív megítélése,

ami felmutatja az idős emberek értékeit, és lehetővé teszi a hosszabb élet nyújtotta lehetőségek teljes körű kibontakoztatását.

6 | Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019

A legfontosabb megállapítások

• A magyarok szeretnék élvezni a nyugdíjas lét adta

szabadidőt. Hatvanöt százalékuk több időt tervez tölteni a

családjával, barátaival, és 62 százalék szeretne utazgatni.

• Életük a család körül forog. Ötből hárman (63 százalék)

állítják, hogy ez a legfontosabb életcéljuk. Ezt követi a

jövő anyagi biztonságának megtervezése (49 százalék) és

az élet élvezete (49 százalék).

• A férfiak és a nők is 80 éves medián életkort

várnak, amiből 70-et remélnek jó egészségben

eltölteni. Miközben a nők átlagos várható élettartama

Magyarországon 80 év, a férfiaké csupán 73, vagyis

lehetséges, hogy a férfiak túlbecsülik az élettartamukat.

• A magyarok idős korral kapcsolatos legnagyobb félelme

a hanyatló egészségi állapot (54 százalék). Ezt az anyagi

ellehetetlenülés követi (51 százalék), amivel messze

megelőzik a 40 százalékos világátlagot.

• A magyarok harmincöt százaléka állítja, hogy legalább

havonta aggodalommal tölti el őket a nyugdíjra

való hosszú távú felkészülés. Ezen belül a nők jobban

aggódnak, mint a férfiak (40 százalék, illetve 30 százalék).

• A magyarok sokkal kevésbé bíznak abban, hogy

kényelmes idős kort tudnak biztosítani a maguk

számára, mint a felmérésben részt vevő más országok

lakói. A magyaroknak csak 22 százaléka bizakodó,

szemben a 29 százalékos világátlaggal.

• Magyarország idei ARRI pontszáma alacsony, 5,3, ami

a 14. helyre elég, és visszaesést jelent a tavalyi 13.

helyről. A világátlag idén közepes szintre (6,0) emelkedett

(2018: 5,9), miközben Magyarország pontszáma stagnál.

• A magyar dolgozók alig több mint negyede (27

százalék) takarít meg rendszeresen, ami messze elmarad

a 39 százalékos világátlagtól. Ugyanakkor biztató, hogy

csaknem a harmaduk (30 százalék) tervez ilyesmit,

miközben a világátlag e tekintetben csupán 18 százalék

(ötből kevesebb, mint egy).

• A magyar dolgozók mindössze hét százaléka rendelkezik

„nyugdíjstratégiával”, vagyis írott nyugdíjtervvel.

Csaknem a felüknek (46 százalék) van nem írásos tervük.

Ötből kettő azonban semmilyen nyugdíjtervvel nem

rendelkezik.

• A magyar dolgozók negyede nem rendelkezik semmilyen

tartaléktervvel arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár

elérése előtt munkaképtelenné válna. Ez alatta van a 35

százalékos világátlagnak.

• A magyarok a világátlagnál kissé kevésbé hajlamosak

egészséges életmódot folytatni. 58 százalékuk kerüli az

olyan káros szokásokat, mint a túlzott alkoholfogyasztás

és a dohányzás (világátlag: 60 százalék), és 43 százalékuk

veszi komolyan az egészségét, vagyis jár rendszeresen

orvosi felülvizsgálatra (világátlag: 47 százalék).

• A magyaroknak csupán negyede (24 százalék) ad helyes

választ mind a három pénzügyi ismereti kérdésre. A

pénzügyi jártasságot mérő „Három Nagy” kérdést dr.

Annamaria Lusardi és dr. Olivia S. Mitchell dolgozta ki, és a

kamatokat, az inflációt és a kockázatot érintik. A pénzügyi

jártasság a nők, a millenniumi generáció és a legfeljebb

középfokú végzettséggel rendelkezők (egyformán 19

százalék), valamint az alacsony jövedelműek körében (16

százalék) a legalacsonyabb.

• Az idős kori otthonkiegészítők közül az orvosi

műszereket (39 százalék) és a segélyhívó pánikgombot

(38 százalék) tartják a legfontosabbnak. Az idősek

saját otthonban maradását mind érzelmileg, mind a

függetlenség megőrzése szempontjából fontosnak tartják.

• A magyarok szerint az idősbarát közösség legfontosabb

jellemzői a megfizethető megélhetés (67 százalék),

a minőségi egészségügyi ellátás és kórházak

rendelkezésre állása (56 százalék) és a szabadidős és

rekreációs tevékenységek (50 százalék). A foglalkoztatás

lehetősége 25 százalékkal a lista végére szorul (világátlag:

24 százalék).

Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019 | 7

• A magyar dolgozók 16 százaléka (hatból egy személy)

nyilatkozik úgy, hogy olyan rugalmas nyugdíjazási

lehetőség áll a rendelkezésére, ami alapján a

nyugdíjkorhatár betöltése után is alkalmazásban

maradhat. Ugyanakkor csak 12 százaléknak van lehetősége

továbbképzésen, oktatásban való részvételre.

• A magyarok a nyugdíjjövedelmük több mint felét (54

százalékát, a világátlagnak megfelelően) az államtól

várják. Huszonkilenc százalékát a saját megtakarításaikból

és befektetéseikből, míg 16 százalékát a munkaadójuktól

remélik.

• Ötből két magyar úgy véli, hogy a növekvő

társadalombiztosítási kiadásokat az adók emelésével kell

finanszírozni (40 százalék a 34 százalékos világátlaggal

szemben). Tíz százalék szerint az államnak csökkentenie

kellene a társadalombiztosítás kiadásait (világátlag: 16

százalék).

8 | Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019

1. ábra: A magyarok nyugdíjas kori vágyainak listáját a

családdal és barátokkal töltött több idő, az utazás és az új

időtöltések vezetik

A magyarok életcéljai nagyjából megegyeznek a nyugdíjas

kori vágyaikkal. Többek szeretnének törődni a családjukkal

(63 százalék), gondoskodni szeretnének jövőbeli anyagi

biztonságukról (49 százalék) és élvezni szeretnék az életet (49

százalék). A magyarok a kutatásban részt vevő más országok

lakóihoz képest többre értékelik a családdal töltött időt.

1. rész: A nyugdíj jövője

Az egészségügyi ellátás, a táplálkozás,

és az egészségvédelmi és biztonsági

előírások javulása folytán világszerte

meghosszabbodott az emberi élettartam,

ami új életszakasszal ajándékozta meg az

emberiséget: a nyugdíjas korral. A magyarok

élvezni szeretnék a nyugdíjas kor által

biztosított szabadidőt. Hatvanöt százalékuk

több időt tervez tölteni a családjával

és barátaival, 62 százalék pedig utazni

szeretne. A magyarok a világátlagnál kevésbé

hajlamosak önkéntes munkát vállalni (19

százalék 27 százalékkal szemben). Az

önkéntes munka Magyarországon viszonylag

új jelenség, amit multinacionális vállalatok

igyekeznek meghonosítani a volt szocialista

országokban. Az egyik fő oka annak, hogy

a magyarok más országok lakóihoz képest

kevésbé vállalkoznak önkéntes munkára

tehát az, hogy a kormányzati szerveknek

nincs meg az infrastruktúrája vagy a belső

késztetése önkéntesek igénybevételére.1

Utazna

Több időt töltene a családdal, barátokkal

Új hobbikat űzne

Önkénteskedne

Külföldön élne

Tanulna

Folytatná a munkát más területen

Vállalkozásba fogna

Nem tudja

65%

57%

62%

60%

49%

49%

19%

27%

17%

15%

15%

16%

14%

13%

12%

14%

10%

2%

10%

3%

25%

2%

26%

3%

NETTÓ: Vállalkozás/fizetett munka

Egyik sem

Folytatná a munkát ugyanazon a területen

Magyarországon Világszerte

Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019 | 9

Egyéb2%

2%

4%

2%Egyik sem

2. ábra: A magyarok három legfontosabb életcélja a család, a

jövő anyagi megalapozása és az élet élvezete

3. ábra: A magyarok 80 éves medián életkort várnak, amiből

70-et remélnek jó egészségben eltölteni

A magyar férfiak és nők egyaránt 80 éves medián életkort várnak,

amiből 70-et remélnek jó egészségben eltölteni. Miközben a nők

átlagos várható élettartama Magyarországon 80 év, a férfiaké

csupán 73, vagyis lehetséges, hogy a férfiak túlbecsülik az

élettartamukat.2 Világátlagban az emberek 80 éves medián

életkort várnak, amiből 75-öt remélnek jó egészségben

eltölteni. A magyarok arra számítanak, hogy kétszer annyi ideig

fognak betegeskedve élni, mint más országok lakói. A magyarok

egészségi állapota alatta van a világátlagnak: a nem fertőző

betegségek (krónikus betegségek, mint a szív és érrendszeri

elváltozások, a rák és a légzőszervi betegségek) világszerte

a halálozások 71 százalékát okozzák. Magyarországon ez az

arány megdöbbentő módon 94 százalék.3,4, A nemzedékek

között is nagy különbségek mutatkoznak. A baby boom idején

született magyarok arra számítanak, hogy hosszabb ideig (78

éves korukig) élhetnek jó egészségben, míg a millenniumiak

csak 66 egészségben töltött évet remélnek.

17%

24%

22%

26%

28%

32%

31%

33%

43%

62%

49%

45%

49%

59%

63%

45%

Egészséges és fitt akarok maradni

Globális: összes

Mo:férfiak

Mo:összes

Mo:nők

Élvezni akarom az életet

A családommal akarok foglalkozni

A karrieremet akarom építeni

Egy szerettemet akarom gondozni

Tanulni akarok, amíg csak lehet

A közösséget akarom szolgálni

A magyarok 54%-a tart az idős kori betegeskedéstől.

54%

A magyarok 51%-a tart az idős kori elszegényedéstől.

51%

Megalapozom az anyagi jövőmet

Jó egészségben

eltöltött életidő

Hanyatló egészségben

töltött évek

5

75

80

10

70

80

10

70

80

10

70

80

Magyarországon Világszerte

10 | Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019

Figyelembe véve a magyarok rosszabb egészségi állapotát, nem meglepő, hogy a romló egészség Magyarország legnagyobb idős kori

aggodalma (54 százalék). Ezt követi az elszegényedés (51 százalék), amitől sokkal jobban tartanak a magyarok, mint a globális átlag

(40 százalék). Ahogy az emberek egyre tovább élnek, a nyugdíjas korra félretett pénz elégséges volta és az egészség megőrzése egyre

kritikusabbá fog válni.

Gondot jelent ugyanakkor, hogy Magyarországon nehéz megbecsülni a várható nyugdíjjövedelmet. A nettó nyugdíjjövedelem bonyolult

kalkuláció eredménye: szerepel benne a bruttó (adókkal korrigált) munkabér, amit az aktuális árszintre inflálnak, így kapnak egy átlagot,

amit azután megszoroznak a munkában töltött évek számán alapuló „nyugdíjszorzóval”. A sokféle elem bonyolultsága a nyugdíj

értékének megállapítását nehézzé teszi. Végső soron az egyén csak nagy nehézségek árán alkothat fogalmat arról, hogy idős korában

lesz-e elegendő pénze a megélhetésre.

Ez a kettős aggodalom az időskori egészséggel és megélhetéssel kapcsolatban erősen megterheli az embereket. A magyarok

harmincöt százaléka állítja, hogy legalább havonta aggodalommal tölti el őket a nyugdíjra való hosszú távú felkészülés. Ez elmarad

a 41 százalékos világátlagtól, ugyanakkor ezen belül Magyarországon a nők jobban aggódnak, mint a férfiak (40 százalék, illetve 30

százalék). Magyarországon a nők átlagosan kevesebb nyugdíjban részesülnek, mint a férfiak. 2018-ban a nők átlagos öregségi nyugdíja

17.000 forinttal volt alacsonyabb a férfiakénál.5 Mivel a nők átlagos várható élettartama meghaladja a férfiakét, a hosszú távú anyagi

felkészülés különösen nagy stresszt jelent a számukra.

4. ábra: A magyarok több mint egyharmadát aggasztja legalább havonta egyszer a nyugdíjas korra való hosszú távú anyagi

felkészülés

A nyugdíjas korra való hosszú távú anyagi felkészülésre havonta legalább egyszer aggodalommal gondolók

Mo: baby boom idején születettek

Globális: összes

41%

Mo: összes

35%

Mo: férfiak

30%

Mo:nők

40%

Mo: milleniumiak

37%

Mo: X generáció

35% 33%

Mo: alacsony jövedelműek

36%

Mo: közepes jövedelműek

36%

Mo: magas jövedelműek

28%

Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019 | 11

A magyar dolgozók nem különösebben biztosak benne, hogy

nyugdíjas korukban majd kényelemben élhetnek (22 százalékuk

gondolja így a 29 százalékos világátlaggal szemben). Az

alacsony jövedelműek a legkevésbé magabiztosak (16 százalék).

A magyarok nyugdíjjövedelmének legnagyobb hányadát az

állami, ellátással meghatározott rendszer szolgáltatja. Ám

hogy ez miként fog alakulni, azzal kapcsolatban nagyok

a generációk közötti nézeteltérések. A baby boom idején

születettek a nyugdíjjövedelmük 70%-át várják az államtól,

míg a millenniumiak csupán a 42%-át, amiben valószínűleg

nagy szerepet játszik a nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos

várakozások jelentős módosulása.

Magyarország mérsékelt, a nyugdíj előtti jövedelem 67

százalékát kitevő helyettesítési rátával rendelkezik.6 Ez azonban

korántsem garantál biztos nyugdíjvédelmet mindenki számára.

Az Európai Bizottság kutatása azt találta, hogy a szegénységgel

fenyegetett nyugdíjasok száma Magyarországon számottevően

megnőtt a globális pénzügyi válság óta: a 2010-es 4 százalékról

2018-ra 10 százalékra ugrott.7

A piacgazdaság térhódításával az elmúlt évtizedek során jelentősen megváltozott a nyugdíj

képe Magyarországon. A karrierutak és lehetőségek bővülése, a népesség öregedése és a

nyugdíjrendszer szerkezetét érintő törvényi szabályozás változása az 1990-es évek eleje

óta komoly eltolódást eredményezett abban, hogy az emberek milyen módon és milyen

eszközökkel készülnek a nyugdíjra. A hárompilléres nyugdíjrendszer 1997-es bevezetése,

majd a második, magánpillér 2010-es beolvasztása az állami első pillérbe a nyugdíjjövedelem

különféle forrásait hozta létre.

2. rész: Az ideális nyugdíjkonstrukció újragondolása

5. ábra: A magyar dolgozók negyede sem gondolja, hogy kényelmes nyugdíjas kora lehet

29% 22% 25% 18% 21% 20% 25% 16% 25% 28%

Összességében kényelmes nyugdíjas kort várók

Mo: baby boom idején születettek

Globális: összes

Mo: összes

Mo: férfiak

Mo:nők

Mo: milleniumiak

Mo: X generáció

Mo: alacsony jövedelműek

Mo: közepes jövedelműek

Mo: magas jövedelműek

12 | Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019

Más vizsgált országokkal szemben a magyarok úgy érzik, hogy

a kényelmes nyugdíjas évek biztosításáért az állam, nem pedig

az egyének a felelősek. Bár akadnak olyan magán megtakarítási

eszközök, amelyek ösztönzik a hosszú távú megtakarítást, ezek

használata viszonylag alacsony szinten áll annak ellenére, hogy

a munkaerőhiány miatt növekszik az elkölthető jövedelem. Azzal

együtt is, hogy az állami rendszer folyamatosan változik, fejlődik,

többet kellene tenni annak érdekében, hogy a dolgozókat rávegyék

a nem is olyan egyszerű pénzügyi döntések meghozatalára, a

nyugdíjas korra való tervezésre és az arról való gondoskodásra,

hogy az egészségük és a pénzük kitartson az egyre hosszabbra

nyúló nyugdíjas évek végéig.

Az Aegon Nyugdíj-felkészültségi Index és az egyének szerepe

Az egyén szerepe a nyugdíjas korra való felkészülésben egyre

fontosabbá válik. Az Aegon Nyugdíj-felkészültségi Index (ARRI)

immár nyolcadik éve méri a dolgozók nyugdíjtervezésének szintjét

azzal párhuzamosan, hogy ez a felelősség fokozatosan átszáll az

egyénekre. Az ARRI egy éves pontszámot ad ki a megkérdezettek

hat kérdésre adott válaszai alapján. Ezek közül három tágabb

értelemben véve a hozzáállást (1-3. kérdés), három a magatartást

(4-6. kérdés) vizsgálja. A kérdéseket az alábbi ábra szemlélteti.

Az ARRI 0-tól 10-ig terjedő skálán méri a nyugdíjfelkészültséget.

Magas pontszám a 8-10, közepes pontszám a 6-7,9, és alacsony

pontszám a 6 alatti. (Az ARRI-val és módszertanával kapcsolatos

további információkért tekintse meg az 1. függeléket.)

Magyarország ARRI pontszáma alacsony, 5,3, amivel 14. a

rangsorban, visszaesve a tavalyi 13. helyről. A világátlag eközben

közepes szintre emelkedett (6,0 szemben a 2018-as 5,9-del).

Magyarország pontszáma nem változott. Az ARRI pontszámot adó

hat tényező közül Magyarország a világátlaggal egy szinten van a

személyes nyugdíjtervek kidolgozottsága és a várható nyugdíjas

kori jövedelempótlás mértéke tekintetében. A nyugdíjtervezéshez

szükséges pénzügyi jártasság tekintetében pedig még jobban is

áll, mint a világátlag.

16

25

34

Jövedelempótlás Személyes felelősségvállalásÖn szerint lesz annyi jövedelme nyugdíjas korában,

amennyit ma szükségesnek tart?Milyen mértékben érez személyes felelősséget aziránt, hogy nyugdíjasként elegendő jövedelemmel rendelkezzen?

TudatosságMilyen szintűnek ítéli meg az anyagi nyugdíjtervezés szükségességével kapcsolatos tudatosságát?

Pénzügyi felkészültségÖn szerint elegendő lesz a nyugdíjára, amennyit

erre a célra jelenleg félretesz?

Pénzügyi jártasságMennyire van tisztában a nyugdíjtervezéshez szükséges pénzügyi ismeretekkel?

NyugdíjtervezésJelen állapotában mennyire tartja

kidolgozottnak a saját nyugdíjterveit?

Van azonban két terület, ahol Magyarország pontszáma jóval a

világátlag alatt van, és alacsony helyezése is ide vezethető vissza.

Ezek a pénzügyi nyugdíjtervezéssel kapcsolatos tudatosság és

a kellő mértékű megtakarítás. Ezek az egymással összefüggő

tényezők valószínűleg a magyar nyugdíjrendszerből fakadnak.

Mivel a társadalombiztosítás hosszú ideje tartósan gondoskodik

egy mérsékelt jövedelempótlási arányról, Magyarországon

nem vert gyökeret a pénzügyi nyugdíjtervezés és az ennek

megfelelő megtakarítás olyan mértékben, mint ahogyan azt

más országokban látjuk. Ki kell alakulnia egy megtakarítási

kultúrának, ami arra ösztönzi a dolgozókat, hogy tervezéssel

és megtakarítással gondoskodjanak egy lehetőség szerint

kényelmes megélhetést biztosító majdani nyugdíjjövedelemről,

miközben a társadalombiztosítási ellátásokra való

jogosultságukat is megőrzik idős éveikre. A nyugdíjtakarékosság

alább bemutatott öt alappillére lehetőséget teremt e cél

elérésére.

Milyen tényezőkből adódnak az ARRI megállapításai?

Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019 | 13

A nyugdíj-megtakarítás Aegon-féle öt alappillére

1 | Korán kezdj el takarékoskodni, és életmódszerűen rakosgass

félre!

A magyar dolgozók alig több mint negyede (27 százalék)

rendszeres megtakarító. Ez sokkal kevesebb, mint a 39 százalékos

világátlag. Ugyanakkor biztató, hogy bár momentán jelentős

részük nem tesz félre, tervezi, hogy a jövőben takarékoskodni fog

(30 százalék, miközben a világátlag 18 százalék). Az életmódszerű

takarékoskodás a legbiztosabb út a nyugdíjtartalékok

felhalmozásához. Aki fiatalon kezdi, teljes mértékben részesül a

kamatos kamat előnyeiben. Aggasztó, hogy a magyar dolgozók

nyolcada (12 százalék) soha nem tett még félre a nyugdíjára, és

nem is tervez ilyesmit. Saját megtakarítás híján ezek a dolgozók

teljes mértékben más forrásokra, például a társadalombiztosításra

lesznek utalva.

Japá

n

Mag

yaro

rszá

g

Span

yolo

rszá

g

Leng

yelo

rszá

g

Fran

ciao

rszá

g

Törö

kors

zág

Hol

land

ia

Aus

ztrá

lia

Kan

ada

Ném

etor

szág

Kín

a

Egye

sült

Kirá

lysá

g

Bra

zília

USA

Indi

a

4.96.0 5.4 5.9 6.1 6.55.3 5.6 5.9 6.2 6.65.4 5.9 5.9 6.2 7.8

ARRI pontszám

Öss

zese

n

6. ábra: Magyarország 14. a nyugdíj-felkészültségi rangsorban

Mindig teszek félre a nyugdíjamra

Alkalmanként teszek félre a nyug-díjamra

Momentán nem teszek félre a nyug-díjamra, bár korábban tettem

Nem teszek félre a nyugdíjamra, de ter-vezem, hogy fogok

Nem teszek félre a nyugdíjamra, és nem is fogokVilágszerteMagyarországon

18%

30% 12%

13%24%

19%

39%

27%

6%12%

7. ábra: A magyar dolgozók alig több mint negyede tesz félre

rendszeresen a nyugdíjára

2 | Készíts írott nyugdíjstratégiát!

A magyar dolgozók mindössze hét százaléka rendelkezik

„nyugdíjstratégiával”, vagyis írott nyugdíjtervvel. A felmérésben

csak Japán szerepelt rosszabbul (5 százalék). A magyar dolgozók

csaknem felének (46 százalék) van nem írásos terve. Ötből kettő

azonban semmilyen nyugdíjtervvel nem rendelkezik. A nyugdíjterv

írásba foglalása nagyobb súlyt kölcsönöz a folyamatnak, és segít

a dolgozónak átgondolni, vizualizálni, hogy mennyi pénzre is lesz

szüksége.

Írásos terve van

Van terve, de nem írásban

Nincs terve

Nem tudja

VilágszerteMagyarországon

37%

41%

42%

46%

16%7%

5%6%

8. ábra: A magyar dolgozók mindössze hét százaléka

rendelkezik „nyugdíjstratégiával”, vagyis írott nyugdíjtervvel

14 | Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019

Igen

Nem

Nem tudja

VilágszerteMagyarországon

55%

35%

10%6%

69%

25%

9. ábra: A magyar dolgozóknak csupán a negyede rendelkezik

tartaléktervvel

3 | Készíts tartaléktervet!

A magyar dolgozók negyede (25 százalék) nem rendelkezik

semmilyen tartaléktervvel arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár

elérése előtt munkaképtelenné válna. Ez alatta van a 35

százalékos világátlagnak. Ezt az adatot azzal összefüggésben

érdemes vizsgálni, hogy a jelenlegi nyugdíjasok hogyan hagyták

abba a munkát: ötből kettő (39 százalék) a tervezettnél

korábban ment nyugdíjba, ami megfelel a globális értéknek. A

korkedvezményes nyugdíjba vonulás legfőbb oka világszerte

csakúgy, mint Európában a megrendült egészség (34, illetve 39

százalék). Magyarország sem kivétel ez alól.

Magyarországon a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 63 évről 2022-

re 65 évre emelkedik, aminek eredményeként nagyobb lesz

az esélye, hogy egy dolgozó idő előtt kényszerül nyugdíjba

az egészségi állapota miatt. Elengedhetetlen tehát, hogy az

egyének felkészüljenek arra az eshetőségre, hogy idő előtt kell

abbahagyniuk a munkát

.

4 | Válts egészséges életmódra!

A fittség és az egészség megőrzése azt is jelenti, hogy a dolgozók

tovább dolgozhatnak, és hosszabb ideig gyarapíthatják nyugdíj-

megtakarításaikat. Amikor pedig elérik a nyugdíjkorhatárt, aktív

nyugdíjas korban lehet részük, és kevesebbet kell költeniük

egészségügyi ellátásra. A magyarok a világátlagnál kevésbé

hajlamosak egészséges életmódot folytatni. 58 százalékuk kerüli

az olyan káros szokásokat, mint a túlzott alkoholfogyasztás

és a dohányzás (világátlag: 60 százalék), és 43 százalékuk jár

rendszeresen orvosi felülvizsgálatra (világátlag: 47 százalék).

Amiben a magyarok különösen elmaradnak, az az egészséges

táplálkozás (40 százalék; világátlag: 60 százalék) és a rendszeres

testmozgás (27 százalék; világátlag: 53 százalék).

Az egészségesebb életet élő emberek tovább maradnak

munkaképesek, így jobban felkészülhetnek a nyugdíjra is.

Becslések szerint Magyarország 2015-ös teljes (rokkantságra

korrigált életévekben mért) betegségterhének közel a 40

százaléka volt betudható az egészségtelen életmódnak.8

10. ábra: A magyarok minden tekintetben a világátlag alatt

teljesítenek az egészséges életmód szempontjából

58%

60%

22%

53%

18%

22%

9%

5%

2%

1%

Kerülöm a káros szenvedélyeket

43%

47%

Egészségesen táplálkozom40%

60%

Rendszeresen végzek testmozgást

40%

47%

Komolyan veszem az egészségemet

Rendszeresen gyakorlom a mindfulness-t

Az életmódom kialakítása-kor gondolok a hosszú távú egészségemre. Pl. próbálom kerülni a stresszt

Egyik sem

Nem tudja / Nem adott választ

Magyarországon Világszerte

5 | Barátkozz meg az élethosszig tartó tanulással!

Ahogy a pénzügyi tervezés egyre inkább az egyén feladatává

válik, elengedhetetlen, hogy a dolgozók jártasak legyenek a

pénzügyekben, képesek legyenek kérdezni és megalapozott

anyagi döntéseket hozni. A kutatás a dr. Annamaria Lusardi és dr.

Olivia S. Mitchell által 2004-ben kidolgozott keretmódszertan

alapján méri 15 ország lakóinak pénzügyi jártasságát. Lusardi

és Mitchell megalkotta a „Három Nagy” kérdést, amelyek

azt mérik, mennyire vannak tisztában az emberek a kamatos

kamat, az infláció és a kockázat diverzifikálása fogalmával

(lásd 2. függelék). Kérdéseik nem az emberek saját bevallására

támaszkodnak, hanem a tényleges tudást vizsgálják. A felmérés

alátámasztja Lusardi és Mitchell kutatási eredményeit, amelyek

szerint világszerte alacsony az emberek pénzügyi jártassága,

tízből mindössze hárman (30 százalék) tudnak mind a három

kérdésre helyes választ adni. Magyarországon ez az arány

azonban csak 24 százalék.

Van néhány nagyobb kockázatú csoport, akik az országos átlagnál

is rosszabb eredményt érnek el a teszten: a nők, a millenniumiak,

a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők (egyformán

19 százalék), és az alacsony jövedelműek (16 százalék). Mivel

hosszú távú megtakarítások formájában kénytelenek lesznek

legalább részben függetleníteni magukat az állami nyugdíjtól,

nagyon fontos, hogy a dolgozók jól megértsék a pénzügyek

alapjait. Történnek is lépések ebbe az irányba Magyarországon a

pénzügyi jártasság fiatalabb kortól való elsajátítása érdekében,

hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium 7. és 10. osztály között

minden iskolában bevezeti a pénzügyi ismeretek oktatását.9

11. ábra: A magyarok negyede ad helyes választ mind a három pénzügyi ismereti kérdésre

Glo

bális

: öss

zes

Mo:

öss

zes

Mo:

fér

fiak

Mo:

nők

Mo:

mill

eniu

mia

k

Mo:

X g

ener

áció

Mo:

bab

y bo

om

idej

én s

züle

tett

ek

Mo:

legf

elje

bb

közé

pfok

ú vé

gzet

tség

űek

Mo:

dipl

omás

ok Mo:

alac

sony

jöve

delm

űek

Mo:

köze

pes

jöve

delm

űek

Mo:

mag

as jö

vede

lműe

k30% 24% 29% 19% 19% 26% 33% 19% 37% 16% 28% 43%

16 | Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019

3. rész: Idősbarát közösségek

Az otthonhoz kötődés nem csupán érzelmileg

fontos tényező az idősek számára, hanem az

önállóság megőrzésében is segít. Különösen

érvényes ez Magyarországon, ahol a saját

otthonnal rendelkezők aránya Európában

a legmagasabbak között van (85 százalék

azoknak az aránya, akik jelenleg törlesztik

vagy már törlesztették az általuk felvett

jelzálogkölcsönt).10 Az idősebb népesség

körében több mint 90 százalék a saját

ingatlanban lakók aránya.11 Arra a kérdésre,

hogy idősebb korban milyen eszközöket,

berendezéseket tartanak fontosnak az

otthonukban, a magyarok elsősorban az

orvosi műszereket (39%) és a vészhelyzeti

segélyhívásra szolgáló pánikgombokat

(38%) jelölték meg.

Orvosi műszerek

Fürdőszoba átalakítása

Segélyhívó pánikgombok

Idősbarát bútorzat

Háztartási robotok: házi munka, gyógyszeradagolás, kommunikáció stb.

Lift/mozgássérült lift

Rámpák, kapaszkodók

Videófelügyelet

Kerekesszékes megközelíthetőség

Egyik sem

Társrobot

Nem tudja / Nem szeretne válaszolni a kérdésre

Egyéb (konkrétan)

Konyha átalakítása

Riasztórendszer

39%

32%

22%

27%

38%

36%

21%

18%

36%

40%

20%

20%

36%

34%

17%

12%

25%

18%

10%

18%

9%

9%

10%

10%

8%

1%

9%

1%

34%

36%

12. ábra: A magyarok elsősorban az orvosi műszerek és a

segélyhívó pánikgombok rendelkezésre állását, valamint a

fürdőszoba átalakítását tartják fontosnak idős korban

Magyarországon

Világszerte

Az idősbarát közösség létrehozása szempontjából, azzal

összefüggésben a magyar válaszadók a megfizethető megélhetést

(67%), a hozzáférhető színvonalas egészségügyi, illetve kórházi

ellátást (56%), valamint a szabadidős, rekreációs tevékenységek

elérhetőségét (50%) helyezték a lista élére. A megélhetés

költsége nyugdíjas korban az időskori életre alkalmassá tett

otthon, illetve az átköltözés költségének függvénye is lehet.

Ami a színvonalas egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést

illeti – ami a magyarok véleménye szerint az idősbarát közösség

létrehozásának szükséges feltétele –, érdemes egy közelebbi

pillantást vetnünk az ország egészségügyi ellátó rendszerére.

Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019 | 17

Az, hogy egy nyugdíjas korú munkavállaló tudja-e folytatni a

munkát a munkaadójától is függ. Magyarországon a felmérés

tanúsága szerint a munkavállalóknak mindössze 16 százaléka

rendelkezik olyan rugalmas nyugdíjkonstrukcióval, ami lehetővé

teszi a számára, hogy a szokásos nyugdíjkorhatár elérését

követően tovább dolgozhasson, és csupán 12 százaléknak van

Magyarországon

Világszerte

Az általános egészségügyi ellátás az állam által finanszírozott rendszerben működik, de fontos megjegyezni, hogy az egy főre jutó ilyen célú

kiadás (1.428 euró – vásárlóerő-paritáson számolva) csupán mintegy fele az európai uniós átlagnak (2.797 euró), és a költségek egy harmadát

a betegek zsebből fedezik.12 Az idősbarát közösség fenntartása országszerte magas színvonalú ellátást tesz szükségessé az egészségügyi

szolgáltatásokkal kapcsolatos személyes ráfordítások csökkentése és végeredményben az időskori aggodalmak eloszlatása érdekében.

Említést érdemel ezen kívül, hogy a munkalehetőségek rendelkezésre állása jobbára a lista alján szerepel: mindössze 25 százalék (globálisan

pedig csak 24 százalék) tartotta fontosnak kiemelni ezt a tényezőt. Ez annál is inkább érdekes, mivel a válaszadók világszerte tudatában

vannak, hogy az életkor kitolódásával az embereknek a jövőben tovább kell majd dolgozniuk, tehát nyugdíjas korban is folytatniuk kell a

munkát. A későbbi nyugdíjba vonulást Magyarországon anyagi ösztönzéssel igyekeznek támogatni: azok, akik elérték a nyugdíjkorhatárt,

több mint 20 éves jogviszonyuk van, és a nyugdíjkorhatár elérését követően még legalább 30 napig folytatják a munkát, minden ilyen

30 napos kiegészítő időszakra 0,5 százalékos nyugdíjemelést kapnak.13 2019. januártól azok a munkaadók, akik nyugdíjas munkavállalót

alkalmaznak a hiányzó munkaerő pótlására, mentesülnek a foglalkoztatásuk utáni közterhek fizetésétől. Ezeknek az intézkedéseknek a

hatása azonban még várat magára, ami a magyarok nyugdíjas kori munkavégzésről való sikeres meggyőzését illeti.

Megfizethető megélhetés

Hozzáférhető színvonalas egészségügyi és kórházi ellátás

Jó közlekedés

Idősbarát lakhatás

Idősbarát környezet az otthonon kívül

Közösségi szerepvállalás, önkéntes munka, oktatás, kulturális programok

Boltok, szolgáltatások könnyű megközelíthetősége

Munkalehetőségek

Kellemes időjárás

Nem tudom

Egyéb

Digitális (internet-)kapcsolat

Szabadidős és rekreációs tevékenységek

67%

61%

38%

48%

56%

59%

28%

38%

50%

47%

26%

38%

50%

52%

26%

40%

21%

33%

7%

2%

5%

1%

25%

24%

41%

54%

13. ábra: Az idősbarát közösség létrehozása szempontjából

a magyar válaszadók elsődleges feltételként a megfizethető

megélhetést és a hozzáférhető kórházi ellátást jelölték meg

lehetősége továbbképzésen vagy oktatásban részt venni, hogy

szaktudását naprakészen tartsa. Ezek bizony riasztó számadatok,

figyelembe véve egyrészt, hogy az emberek tovább élnek, és ezzel

párhuzamosan tovább is kell dolgozniuk, hogy a hosszabbodó

nyugdíjas évek költségeit fedezni tudják, másrészt hogy a

kormány is szorgalmazza a nyugdíjas korúak munkavállalását. A

teljes munkaidős foglalkoztatásról részmunkaidőre való váltás

lehetőségétől eltekintve a magyarországi munkavállalóknak

a globális átlagnál kevesebb olyan munkaadói segítség áll a

rendelkezésére, ami megkönnyítené a nyugdíjba való szakaszos

átmenetet.

Teljes idős alkalmazásból részidősre történő váltás lehetősége

Idősebbek számára alkalmasabb munkalehetőség

Rugalmas nyugdíjkonstrukció, ami lehetővé teszi a szokásos nyugdíjkorhatárt meghaladó munkavégzést

Továbbképzés vagy folyamatos oktatás a szaktudás naprakészen tartása érdekében

Pénzügyi tanácsadás

Egyéb

Nem tudom

Egyik sem

Munkaadó által biztosított egészségügyi ellátás nyugdíjas korban

28%

26%

8%

14%

20%

23%

2%

1%

16%

22%

16%

15%

12%

19%

28%

26%

12%

16%

14. ábra: Magyarországon a munkavállalók mindössze 16

százalékának a munkaadója támogatja, hogy a szokásos

nyugdíjkorhatár elérését követően tovább dolgozhassanak a

szakaszos átmenet érdekében

18 | Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019

4. rész: Új megegyezés kimunkálása az állam és az egyének között

Magyarország lakossága elöregedőben van:

az egy nőre jutó szülések számával mért

termékenységi ráta az 1975-ben mért 2,5-

ről 2015-re 1,32-ra csökkent, míg a várható

élettartam a kommunista korszak végén,

1990-ben mért 69 évről 2017-re 76-ra

emelkedett.14,15, Az időskori függőségi ráta

(a 65 év fölöttiek aránya a 15 és 64 év

közöttiek számához képest) 2015-ben alig

haladta meg az egy negyedet (27,5%). Az

Eurostat előrejelzése szerint a függőségi

ráta 2060-ra eléri az 53,2 százalékot16, ami

tovább növeli a nyugdíj- és az egészségügyi

ellátó rendszerre nehezedő nyomást.

A fentiekre tekintettel a kormány olyan intézkedéseket vezetett

be, amelyek célja, hogy a családokat több gyermek vállalására

ösztönözze. Az intézkedések között szerepel a négy vagy

több gyermeket vállaló nők élethosszig való mentesítése a

jövedelemadó-fizetés alól, az új házasoknak nyújtott 10 millió

forintos hitel, amely 2 vagy 3 gyermek születése esetén részben

vagy egészben leírható, a családiautó-vásárlás támogatása,

megnövelt összegű gyermekgondozási támogatások, valamint

a szülői szabadság intézményéhez hasonló munkahelyi távollét

biztosítása a nagyszülők részére. Mindez azonban csak bizonyos

idő elteltével eredményezi majd az átlagéletkor és a függőségi

ráta csökkenését. Az előrejelzések 2050-re a magyar lakosság

16 százalékos fogyását prognosztizálják, miközben jelentős

elöregedéssel is számolnunk kell. 2050-re a 80 év fölöttiek

aránya a jelenlegi 4,4 százalékról várhatóan 11 százalékra nő.17

Ez komoly nyomás alá helyezi majd a társadalombiztosítási

rendszert fenntartó aktív korú lakosságot, és jelentős

mértékben befolyásolja a nyugdíj-, valamint az egészségügyi

és a szociális ellátó rendszer finanszírozását. Miközben

fokozottabb gondoskodást igényel az egyénektől, azt a kérdést

is felveti, hogy a közösségek és az épített környezet mennyire

képesek megbirkózni az időskorúak számának ilyen nagyarányú

megemelkedésével.

Magyarországon az emberek nyugdíjjövedelmük több mint

felét várják az államtól (a pontos érték 54 százalék, a globális

átlagnak megfelelő). Ezen túlmenően 29 százalékban saját

megtakarításaikra és befektetéseikre, és 16 százalékban a

munkaadójukra terveznek támaszkodni.

15. ábra: Az emberek nyugdíjjövedelmük több mint felét

várják az államtól

Saját megtakarítások és befektetések

Munkaadó

Állam

Magyarországon Világszerte

20

26

5454

16

29

Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019 | 19

A magyar lakosság zöme úgy véli, hogy a társadalombiztosítás

növekvő kiadásainak fedezését az államnak a

társadalombiztosítási rendszer részére nyújtott támogatás (40

százalék, míg a globális mérték 34 százalék) növelésével, az e célt

szolgáló adóemelés révén kellene megoldania. Magyarországon

az állami nyugdíjráfordítás az OECD-tagországok körében a

legalacsonyabbak között van, bár az előrejelzések szerint 2070-

re mintegy 3 százalékponttal növekedni fog.18 Magyarországon

a globális átlagnál (16 százalék) kevesebben (10 százalék)

gondolják úgy, hogy a kormányzatnak csökkentenie kellene

a társadalombiztosítási ellátások összköltségét. E két pólus

között a lakosság egy ötöde (22 százalék) egy kiegyensúlyozott

megoldást tartana megfelelőnek, ami valamelyest csökkentené

a nyugdíjak mértékét, ugyanakkor valamilyen arányban emelné

az adókat

A magyar kormány szerepe továbbra is jelentős: egyrészt a

jelenlegi társadalombiztosítási rendszeren keresztül, másrészt

az állam és polgárai közötti új megegyezés tágabb értelemben

vett kimunkálásával, a szükséges mechanizmusok biztosítása

révén képes segíteni az embereket nyugdíjas kori terveik valóra

váltásában.

Bár kifejezett vállalati nyugdíjrendszerek nem állnak

rendelkezésre, a munkaadói hozzájárulások fontos szerepet

játszanak az állam és a munkaadók viszonyában. Hagyományos

szerepükön, a járulékfizetésen túlmenően a munkaadók más

módon is igyekeznek egyengetni dolgozóik útját a nyugdíj felé.

A munkavállalók új generációinak egészséges életvitelét a

munkahelyi juttatások folyamatos fejlődése támogatja, ami igen

jelentős szerephez jut az aktív életszakasz lehetőség szerinti

meghosszabbítása és a megtakarítások felhalmozása terén. E

törekvés találkozik a magyar munkavállalók elvárásaival is: 42

százalékuk nyilatkozik úgy, hogy örömmel venné az egészséges

étkezési lehetőségeket a munkahelyén, míg 40 százalék

szívesen részt venne a munkaadó által biztosított megelőző

jellegű szűrővizsgálatokban és oltási programokban.

A munkahely keretei közül kilépve elmondható, hogy –

amint azt a 3. részben már láthattuk – ha javítani kívánjuk az

állampolgárok felkészültségét, akkor növelni kell a magyar

lakosság megtakarításainak szintjét, és az egyént ösztönözni kell

az önálló cselekvésre, hogy maga gondoskodjon saját nyugdíjas

kori kényelméről. Ez a cél egy olyan szilárd pénzügyi szolgáltatási

piac segítségével érhető el, amely kiterjedt termékskálával

várja a nyugdíj előtt állókat. A mai munkavállalóknak olyan

pénzügyi termékekre lesz szükségük, amelyek biztosítják, hogy

nyugdíj-megtakarításaik életük végéig kitartsanak, és védelmet

nyújtanak az olyan hosszú távú kockázatokkal szemben, mint a

hosszú élettartam, az infláció és a befektetési kockázat

16. ábra: A magyarok ötöde szerint a kormánynak növelnie

kellene a társadalombiztosítás finanszírozását

A kormánynak csökkentenie kellene a társadalombiztosítási ellátások összköltségét

A kormánynak növelnie kellene a társadalombiztosítás finanszírozását

A kormánynak kiegyensúlyozott megoldást kellene találnia, aminek keretében valamilyen mértékben csökkennek a nyug-díjak és valamilyen mértékben növekednek az adók

A kormánynak semmit sem kell tennie

Nem tudomVilágszerteMagyarországon

6%4%

25%22%

34%40%

16%10%

18%25%

20 | Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019

5. rész: Az új társadalmi közmegegyezés kimunkálása Az Aegon korábbi években megjelent nyugdíj-

felkészültségi jelentéseiben már kifejtettük,

hogy új társadalmi közmegegyezésre van

szükség annak érdekében, hogy öregedő

társadalmunk polgárai anyagi biztonságban

és jó egészségben tölthessék nyugdíjas

éveiket. A következő ajánlásokkal az

egyének, a munkaadók, a kormányzatok és

az új társadalmi közmegegyezésben részt

vevő egyéb partnerek törekvéseit kívánjuk

támogatni a fentebb vázolt holisztikusabb

megoldás érdekében, különös tekintettel az

idősek otthonhoz kötődésére.

Az egyének

Megtakarítási terv készítése az elképzelt nyugdíjas élethez.

Onnantól kezdve, hogy átgondolja, hogyan szeretné tölteni

a nyugdíjas éveit és milyen célokat szeretne megvalósítani,

egészen addig, hogy miként képzeli el az egészséges és aktív

időskort, ki-ki részletes tervet készíthet, amelyben felvázolja,

hogy pontosan mikor és hogyan kíván nyugdíjba vonulni, mik

a konkrét céljai, hol kíván élni és mennyi pénzre lesz szüksége

ahhoz, hogy mindezt megvalósítsa:

• Tűzze ki nyugdíjas kori célját, és készítsen írásos tervet,

amelyben figyelembe veszi a várt állami nyugdíj összegét

és az ahhoz szükséges személyes megtakarításokat, hogy

nyugdíjas évei alatt rendelkezésére álljon a kívánt jövedelem.

• Szánjon időt a pénzügyi alapismeretek megértésére

és elsajátítására: vegye igénybe a rendelkezésre álló

online kalkulátorokat, és tanulmányozza a különféle

tájékoztatókat a megtakarításokkal, a munkaadói és állami

nyugellátásokkal, valamint az olyan befektetési termékekkel

kapcsolatban, amelyek egy kívánt cél elérése érdekében

kezelik megtakarításait és befektetéseit. Ha szükséges, a

fentiekkel kapcsolatban pénzügyi szakembertől is kérhet

iránymutatást, segítséget megtakarítási és befektetési

stratégiája megtervezésében.

• Korán kezdjen el takarékoskodni, és következetesen

tegyen félre! Ezt a célt a legegyszerűbben úgy érheti el,

ha a fizetéséből vonják le rendszeresen a munkahelyi

nyugdíjalapba fizetendő járulékot.

• Legyen tartalékterve arra az esetre, ha a kívánt megtakarítást

nyugdíjas korára nem sikerül elérnie. Az élet- és rokkantsági

biztosítások, valamint a súlyos betegségek (pl. rák) esetére

kidolgozott fedezetek révén pótolható a váratlan események

folytán kieső jövedelem.

• Tartsa kordában az adósságait, és tartson külön

megtakarítási számlát a váratlan eseményekkel kapcsolatos

kiadásokra, hogy ne (vagy csak minimálisan) kelljen a

Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019 | 21

nyugdíj-megtakarításaihoz nyúlnia, ha muszáj törleszteni

valamilyen tartozást, vagy vészhelyzet állna elő.

• Éljen egészségesen és aktívan! Az egészséges, aktív életmód

segít, hogy elérje a nyugdíjas korára kitűzött célokat,

egyszersmind csökkenti a munkából való kiesés esélyét

rokkantság vagy betegség miatt; segít megelőzni, hogy idősebb

korban tartósan gondozásra szoruljon, és ez által elkerülni a

kapcsolódó költségeket.

• Ne hagyja abba a tanulást! Tartsa naprakészen szaktudását.

A készségek frissen tartása és új ismeretek elsajátítása segít

felkészülni a munkaerőpiaci változásokra, a megújuló, hosszabb

életpályára.

A munkaadók

A munkaadók jelentős szerephez jutnak azáltal, hogy támogatják az

egyént a biztonságban töltött nyugdíjas korra való felkészülésben:

• Segítsék dolgozóik felkészülését a nyugdíjas korba való

átmenetre a megfelelő felvilágosítással, és tegyék lehetővé

számukra az átmenetet! Tájékoztassák dolgozóikat, hogy

milyen életkorban válnak jogosulttá a munkahelyi nyugdíj-

megtakarítási program keretei között elérhető ellátásra, és

miként tájékozódhatnak a társadalombiztosítási és egyéb

állami ellátásokat illetően, a hagyományos nyugdíjkorhatárhoz

közeledő munkavállalóknak pedig ajánlják a figyelmébe

ezeket a tudnivalókat.

– Csökkentett munkaterhelés biztosításával vagy más

munkakörbe való áthelyezéssel tegyék lehetővé

dolgozóik számára, hogy szakaszosan, illetve

fokozatosan vonuljanak nyugdíjba, anélkül, hogy ez

a nekik járó munkahelyi nyugellátásokat hátrányosan

érintené.

– A fogyatékkal élő munkavállalókhoz hasonlóan

legyenek tekintettel arra, hogy a kor előrehaladtával

dolgozóik fizikai és szellemi teljesítőképessége

korlátozottabb lesz. Idősebb dolgozóik számára

biztosítsanak például ergonomikus berendezéseket,

gondoskodjanak a kijáratok és a mellékhelyiségek

könnyű megközelíthetőségéről, a fokozottabb

megvilágításról stb.

Támogassák dolgozóikat munkahelyi juttatásokkal az anyagi

biztonság megteremtésében és egészségük megőrzésében.

• Élethosszig tartó tanulás és készségfejlesztés: tegyék lehetővé

dolgozóik számára, hogy képességeiket továbbfejleszthessék,

és új készségeket sajátíthassanak el, ezáltal felkészülhessenek

a munkaerőpiaci változásokra, és pályájuk későbbi

szakaszaiban is folytathassák az értékteremtést.

• Életbiztosítás, rokkantsági biztosítás, tartós gondozási célú

fedezet és egyéb biztosítások a munkahelyen keresztül: a

jövedelempótló termékekhez a munkahely közreműködésével

könnyebb lehet a hozzáférés, ráadásul ezek a pénzügyileg

biztos lábakon álló nyugdíjkonstrukciók részét képező hogy

lehetőségek gyakorta a piaci feltételek mellett kínált

hasonló termékeknél kedvezőbb áron állnak a dolgozók

rendelkezésére.

• Wellness és egyéb programok az egészséges, aktív életmód

ösztönzése céljából, például fitneszterem, mindfulness-

képzés, valamint egészséges étkeztetés biztosítása.

A kormányzatok

A polgárok biztonságos és egészséges nyugdíjas életre való

felkészülésének támogatása fontos kormányzati érdek, hiszen

a segítségével csökkenthető a meghosszabbodott élettartam

alatt biztosítandó nyugdíj- és egészségügyi ellátások folytán a

költségvetésre nehezedő nyomás. A kormányzatok többek között

az alábbi konkrét cselekvéssel segíthetik az egyént, hogy nyugdíjas

éveit anyagi biztonságban, jó egészségben és aktívan tölthesse:

• Gondoskodjanak a társadalombiztosítási ellátások

fenntarthatóságáról a hosszabb várható élettartam és a

relatív értelemben (a munkaerőpiacra belépő munkavállalók

számához viszonyítva) öregedő társadalom által megkövetelt

reformok segítségével.

• Hajtsanak végre munkaügyi és a munkahelyi ellátások

szabályozását célzó reformokat az idősebb munkavállalókra

való tekintettel, és annak érdekében, hogy lehetővé tegyék

számukra a szakaszos, illetve fokozatos nyugdíjba vonulást a

nekik járó juttatások sérelme nélkül.

• Írják elő a pénzügyi és egészségügyi alapismeretek

belefoglalását az iskolai tantervekbe. A megtakarítással,

a befektetéssel és az egészséges életmóddal kapcsolatos

ismeretek iskolai keretek között történő elsajátítása segíthet

megérteni az egészséges, aktív életmód és az anyagi

biztonság időskorban sem elhanyagolható jelentőségét, és

támogathatja az ilyen irányú felkészülést.

• Várostervezési eszközökkel és infrastruktúrareformok

segítségével tegyék lehetővé az idősödő emberek

számára, hogy továbbra is otthonukban élhessenek

és aktívak maradjanak. Ehhez olyan építési előírásokra,

valamint körzet- és közlekedésfejlesztésre van szükség,

ami a kor előrehaladtával, a fizikai hanyatlás beálltával

sem kényszeríti az embereket otthonuk elhagyására, és

megkönnyíti a számukra a munkahelyükre vagy például

közösségi eseményekre való eljutást.

• Az innováció és a technológiai fejlődés előmozdítása

révén tegyék lehetővé az idősödő emberek számára,

hogy továbbra is otthonukban élhessenek. Ösztönözzék

az idősebb generációkat szolgáló technológiai és

termékfejlesztést, és ezzel összefüggésben csökkentsék a

szabályozásból fakadó terheket.

• Alakítsanak ki pozitív képet az öregedésről, és

népszerűsítsék az idősbarát kultúrát. Járjanak élen az idősek

és a nyugdíjasok társadalmi megítélésének formálásában,

hogy pozitív kép alakuljon ki az öregedéssel kapcsolatban, és

teremtsenek idősbarát kultúrát.

22 | Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019

Különböző programokon és szakpolitikai intézkedéseken

keresztül hangsúlyozzák az idősek értékét a gazdaság és a

társadalom számára, és ez által biztosítsák a társadalomba

való teljes körű beilleszkedésüket.

A pénzügyi, az orvosi és az oktatási szakma, a közösségek

A pénzügyi és az oktatási szakma képviselői, valamint a

különböző közösségek mint szociális partnerek feladata, hogy

tájékoztassák az embereket, és segítsék őket a pénzügyek

megértésében és a változó világhoz alkalmazkodó, holisztikus

szemléletű nyugdíjtakarékossági megoldások kialakításában.

• Az alapvető pénzügyi ismereteket oktassuk iskolai

keretek között: Az iskola hangsúlyozza ki a korán

kezdett és következetes nyugdíjcélú takarékoskodás

szükségességét, és más módon is segítse elő a változó

világhoz való alkalmazkodást.

• A pénzügyi szakma képviselői mutassanak utat, hogy a

kitűzött célok hogyan érhetők el: Segítsenek ügyfeleiknek

írásos nyugdíjstratégiát és pénzügyi tervet, valamint

tartaléktervet kidolgozni, hogy elejét lehessen venni a

nyugdíj-megtakarítások idő előtti elköltésének, és hosszú

távon biztosítani lehessen a felmerülő költségek fedezetét.

• Az emberek készítsenek végrendeletet, egészségügyi

ellátási nyilatkozatot és meghatalmazást: A tervezés

részeként elő kell segíteni, hogy az emberek előre

rendelkezzenek a pénzügyeiket és az orvosi ellátásukat

illetően arra az esetre, ha utóbb erre szellemileg már nem

lennének képesek, illetve elhunynának.

• Az orvosi és az oktatási szakma képviselői, valamint

a különböző közösségek segítsék az egyént az

egészségügyi alapismeretek elsajátításában: Tanítsák

meg az embereknek, hogyan táplálkozzanak egészségesen

és kiegyensúlyozottan, és hívják fel a figyelmet a mozgás

és a testgyakorlás fontosságára. Aki már fiatal korban az

egészséges és aktív életmódot választja, az később nagyobb

eséllyel kerüli el az idős embereket gyakorta sújtó nem

fertőző betegségeket, amilyen például a cukorbetegség

vagy a szívbetegség, és tovább tud aktív maradni.

Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019 | 23

1. Az ARRI módszertana

A 14.400 főből álló munkavállalói mintán alapuló 2019-

es ARRI-t a nyugdíjtervezéssel kapcsolatos hozzáállás és

magatartás mérésére dolgoztuk ki. A kérdőívben hat kérdés

(„előjelző változók”) szerepel: három a tágabb értelemben

vett hozzáállásra, a másik három a tágabb értelemben vett

magatartásra vonatkozik:

1. Személyes felelősség a nyugdíjas kori jövedelemért

2. Tudatosság a nyugdíjtervezés szükségességét illetően

3. Pénzügyi lehetőségek és ismeretek a nyugdíjtervezés

témájában

4. Nyugdíjtervezés és a tervek készültségi szintje

5. Pénzügyi felkészültség a nyugdíjas évekre

6. Kieső jövedelem pótlásának mértéke

A fentieken túl még egy további, a megtakarításhoz való

hozzáállással kapcsolatos függő változós kérdést is feltettünk,

amihez öt megtakarítói típust definiáltunk: rendszeres,

alkalmi, múltbéli megtakarítók, megtakarítást tervezők és nem

megtakarítók.

Az index (ARRI pontszám) számításánál az előjelző változókat

a függő változóval korreláljuk, hogy meghatározhassuk a

befolyásolás mértékét („R” érték). Kiszámoljuk az előjelző

változók átlagpontszámait, majd megszorozzuk őket a hozzájuk

tartozó „R” értékkel. Az így kapott eredményeket összesítjük,

majd elosztjuk a korrelációk összegével – így kapjuk meg a

végső ARRI pontszámot.

Évről évre egyre több ország vesz részt a felmérésben

A 2012-ben megjelent első Aegon Nyugdíj-felkészültségi

Jelentés megállapításai kilenc országban végzett kutatás

eredményeit tükrözték. Japánra vonatkozóan azonban még

ugyanabban az évben külön felmérés és jelentés látott

napvilágot, így végső soron az első évben összesen 10 országról

sikerült képet adnunk. 2013-ban a felmérés két új helyszínnel,

Kanadával és Kínával bővült, tehát a részt vevő országok

száma 12-re növekedett. 2014-ben további három ország

– Brazília, India és Törökország – csatlakozott, immár 15-re

növelve a résztvevők számát. 2015-ben a felmérést változatlan

nagyságú mintán végeztük el, de Svédország helyett Ausztrália

részvételével. A 2018-as résztvevői bázis 2017-hez képest nem

változott.

Összes válaszadó 16,000

Munkavállaló900

Országonként***

Nyugdíjas100

1,000

* 2013 óta ** 2014 óta

1 Kínában összesen 2000 főt kérdeztek meg

Ausztrália***

Németország

Lengyelország

Brazília**

Magyarország

Spanyolország

Kanada*

India**

Törökország**

Franciaország

Hollandia

EgyesültÁllamok

Kína*1

Japán

EgyesültKirályság

*** 2015 óta

Összes válaszadó 16,000

Munkavállaló900

Országonként***

Nyugdíjas100

1,000

* 2013 óta ** 2014 óta

1 Kínában összesen 2000 főt kérdeztek meg

Ausztrália***

Németország

Lengyelország

Brazília**

Magyarország

Spanyolország

Kanada*

India**

Törökország**

Franciaország

Hollandia

EgyesültÁllamok

Kína*1

Japán

EgyesültKirályság

*** 2015 óta

Függelék

24 | Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019

2. A pénzügyi jártasságot jelző „Három Nagy” kérdés Az alábbiakban zöld színnel láthatók a 15. oldalon említett, a pénzügyi jártasságot jelző „Három Nagy” kérdésre adható helyes válaszok.

FL 1 – Tegyük fel, hogy 100 forintja van egy

megtakarítási számlán, ami évente 2 százalékot

kamatozik. Ön szerint öt év múlva mekkora

egyenlege lesz a számlán, ha végig hagyja fialni

a pénzét?

F Több, mint 102 Ft

F Pontosan 102 Ft

F Kevesebb, mint 102 Ft

F Nem tudom

F Nem válaszolt

FL 2 – Képzeljük el, hogy az ön megtakarítási

számlája évente 1 százalékot kamatozik, és az

éves infláció 2 százalék. Egy év elteltével mennyit

tud majd vásárolni a számlán tartott pénzéből

F Többet, mint ma

F Pontosan annyit, mint ma

F Kevesebbet, mint ma

F Nem tudom

F Nem válaszolt

FL 3 – Ön szerint igaz vagy hamis a következő

állítás? „Egyetlen társaság részvénye biztosabb

hozamot ígér, mint egy részvényalap.”

F Igaz

F Hamis

F Nem tudom

F Nem válaszolt

Függelék

Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019 | 25

Jegyzetek1 GHK, Study on Volunteering in the European Union – Coun-

try Report Hungary. Az Európai Bizottság (Oktatásügyi és

Kulturális Főigazgatósága) felkérésére készített tanulmány,

2010. február2 Világbank, Life expectancy at birth, total (years) – Hungary,

2019. júliusban letöltött adat 3 WHO, Noncommunicable diseases, 1 June 2018, 2018. június

1.4 WHO, World Health Organization in Hungary, 20185 KSH, Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2019. augusztusi letöltés6 KSH, Aggregált helyettesítési ráta (2003–2017), 2019. au-

gusztusi letöltés7 Eurostat, At-risk-of-poverty rate by poverty threshold and

most frequent activity in the previous year, 2019. július 4-i

frissítés8 Európai Bizottság, State of Health in the EU: Hungary Country

Health Profile 2017, 2017. június9 Magyarország Kormánya, Smart with the Pencil! Executive

summary, 2018. március10 Eurostat, Housing statistics – Tenure status, 2019. június 11 Európai Bizottság, Pension Adequacy Report 2018: Current

and future income adequacy in old age in the EU. Volume 2 –

Country profiles, 201812 Ibid Európai Bizottság, The 2018 Ageing Report: Underlying

Assumptions and Projection Methodologies13 Európai Bizottság, Employment, Social Affairs & Inclusion:

Hungary – Old-age benefits, 2018. augusztusi letöltés14 Világbank, Fertility rate, total (births per woman) – Hungary

(2019. júliusi letöltés); 15 Ibid, Világbank, Life expectancy at birth, total (years) –

Hungary16 Európai Bizottság, The 2018 Ageing Report: Underlying

Assumptions and Projection Methodologies, 2017. november17 KSH, Interactive population pyramid of 120 years (2019.

júliusi letöltés)18 OECD Ecoscope, The pension system in Hungary is under pres-

sure from demographic changes, 2019. január 31.

26 | Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019

FelelősségkorlátozásEz a jelentés csupán általános információkat tartalmaz, és nem minősül ajánlattételnek. A jelentés nem keletkeztet semmilyen jogosultságot. Az Aegon, annak partnerei és ezek leányvállalalatai vagy dolgozói nem szavatolnak a jelentésben foglalt információk pontosságáért és teljességéért.

Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019 | 27

Headquarters Aegon N.V.Strategy & Sustainability Mike MansfieldProgram Director – Aegon Center for Longevity and RetirementTelephone +31 70 344 8264Email: mike.mansfield@aegon.comwww.aegon.com/thecenter

Aegon PolandCorporate CommunicationsEmail: komunikacja@aegon.pl

Kapcsolat

28 | Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatás, 2019