A pedagógiaoktatás kezdeteiA pedagógiaoktatás kezdetei

Dr. Molnár BélaDr. Molnár Béla

Pedagógiatanár MA szakPedagógiatanár MA szak

1870-ig1870-iga neveléstant oktató helyettes tanárok a neveléstant oktató helyettes tanárok egészen 1870-ig mindannyian egyházi egészen 1870-ig mindannyian egyházi személyek voltak. személyek voltak. 1814 KROBÓT JÁNOS (1770-1833) a pesti 1814 KROBÓT JÁNOS (1770-1833) a pesti egyetem önálló tanszék, a magasabb egyetem önálló tanszék, a magasabb pedagógia (paedagogia sublimior) pedagógia (paedagogia sublimior) oktatására. Latin nyelvű neveléstanát oktatására. Latin nyelvű neveléstanát tanítja 1814-1824 között heti 4 órában a tanítja 1814-1824 között heti 4 órában a teológia fakultás III. évfolyamosai teológia fakultás III. évfolyamosai (+bölcsészek). Ismerte Kant, Rousseau, (+bölcsészek). Ismerte Kant, Rousseau, Pestalozzi munkásságát.Pestalozzi munkásságát.

Lubrich Ágost (1825-1900)Lubrich Ágost (1825-1900)

A Pesten működő egyetem újjászervezése A Pesten működő egyetem újjászervezése kapcsán sor került 1870 februárjában a kapcsán sor került 1870 februárjában a neveléstudományi tanszék nyilvános rendes neveléstudományi tanszék nyilvános rendes egyetemi tanárának kinevezésére is. A egyetemi tanárának kinevezésére is. A neveléstan új professzora, Lubrich Ágost (1825-neveléstan új professzora, Lubrich Ágost (1825-1900) ezt követően 30 évig állt a tanszék élén, 1900) ezt követően 30 évig állt a tanszék élén, mint annak első ténylegesen működő világi mint annak első ténylegesen működő világi egyetemi tanára, aki az egyetemi pedagógiai egyetemi tanára, aki az egyetemi pedagógiai oktatásra a tanszék megalapításától jellemző oktatásra a tanszék megalapításától jellemző erőteljes katolikus orientációt vitte tovább. erőteljes katolikus orientációt vitte tovább.

„„Neveléstudomány” 1868Neveléstudomány” 18681868-ban jelent meg Lubrich négykötetes 1868-ban jelent meg Lubrich négykötetes „„NeveléstudományNeveléstudomány” című alkotása, az első ” című alkotása, az első hazai rendszerezett és teljességre törekvő hazai rendszerezett és teljességre törekvő elméleti munka. elméleti munka. A könyv a jelentős múlttal rendelkező Milde – és A könyv a jelentős múlttal rendelkező Milde – és Szilasy – képviselte katolikus pedagógia felfogását Szilasy – képviselte katolikus pedagógia felfogását követve a hazai keresztény pedagógiai követve a hazai keresztény pedagógiai hagyományokat a 19. század második felének új hagyományokat a 19. század második felének új törekvéseivel igyekezett összekapcsolni. törekvéseivel igyekezett összekapcsolni. Részletes didaktikájában és módszertanában – Részletes didaktikájában és módszertanában – több évtizedes gyakorlati tapasztalataira alapozva több évtizedes gyakorlati tapasztalataira alapozva – jól hasznosítható alapokat nyújtott a korszak – jól hasznosítható alapokat nyújtott a korszak népiskolai tanítói és középiskolai tanárai számára. népiskolai tanítói és középiskolai tanárai számára.

„„A nevelés történelmeA nevelés történelme” I-II. című ” I-II. című műve, az első teljes, magyar nyelvű műve, az első teljes, magyar nyelvű neveléstörténeti összefoglalásnak neveléstörténeti összefoglalásnak tekinthető. tekinthető.

Lubrich Ágost a hazai – keresztény Lubrich Ágost a hazai – keresztény pedagógiai hagyományokra alapozódó – pedagógiai hagyományokra alapozódó – katolikus orientációjú neveléstudomány katolikus orientációjú neveléstudomány hagyományainak továbbvitelére törekedve hagyományainak továbbvitelére törekedve a pesti egyetem első ténylegesen működő a pesti egyetem első ténylegesen működő világi professzoraként jelentős szerepet világi professzoraként jelentős szerepet játszott a magyar neveléstudomány játszott a magyar neveléstudomány egyetemi tudománnyá válásának 1900-ig egyetemi tudománnyá válásának 1900-ig tartó első szakaszának alakulásában. tartó első szakaszának alakulásában. Érdemei elvitathatatlanok, a tanszéken Érdemei elvitathatatlanok, a tanszéken oktatott pedagógia egyetemi tudománnyá oktatott pedagógia egyetemi tudománnyá válásában, annak szervezeti, intézményes válásában, annak szervezeti, intézményes kereteinek megszilárdításában. kereteinek megszilárdításában.

Lubrich a német gondolkodó és követőinek Lubrich a német gondolkodó és követőinek elméleti pedagógiai koncepcióját a korabeli elméleti pedagógiai koncepcióját a korabeli katolikus nevelésfelfogás szemszögéből bírálva katolikus nevelésfelfogás szemszögéből bírálva túlságosan mesterkéltnek, spekulatív túlságosan mesterkéltnek, spekulatív jellegűnek tartotta annak filozófiai jellegűnek tartotta annak filozófiai rendszerét, pszichológiájáról szólva annak rendszerét, pszichológiájáról szólva annak gépies, az emberi értelem működését gépies, az emberi értelem működését mechanikusan leegyszerűsítő jellegét mechanikusan leegyszerűsítő jellegét bírálja.bírálja. A koncepció legfőbb hibájának azonban A koncepció legfőbb hibájának azonban azt tartja, hogy jóllehet határozottan állítja a azt tartja, hogy jóllehet határozottan állítja a vallás szükségességét, szinte „irtózik” Isten vallás szükségességét, szinte „irtózik” Isten fogalmának pontos meghatározásától. Lubrich fogalmának pontos meghatározásától. Lubrich szerint az elméleti koncepció hiányosságaiból szerint az elméleti koncepció hiányosságaiból fakadóan hamisak és használhatatlanok az arra fakadóan hamisak és használhatatlanok az arra alapozott tanterv alapelvei is.alapozott tanterv alapelvei is.

Lubrich tiltakozása ellenére az 1870-es évektől Lubrich tiltakozása ellenére az 1870-es évektől kezdődően a herbartiánus pedagógia egyre kezdődően a herbartiánus pedagógia egyre számottevőbb hatást gyakorolt a magyar számottevőbb hatást gyakorolt a magyar pedagógiai gondolkodás és iskolai gyakorlat pedagógiai gondolkodás és iskolai gyakorlat alakulására is. Az irányzat legjelentősebb hazai alakulására is. Az irányzat legjelentősebb hazai képviselője, iskolateremtő személyisége képviselője, iskolateremtő személyisége Kármán Kármán MórMór, aki – Lubrich Ágost Herbart-ellenessége , aki – Lubrich Ágost Herbart-ellenessége ellenére – jelentős szerepet játszott a középiskola, ellenére – jelentős szerepet játszott a középiskola, illetve a középiskolai tanárképzés ebben az illetve a középiskolai tanárképzés ebben az időben bekövetkező átszervezésében. Azonban a időben bekövetkező átszervezésében. Azonban a herbartiánus elméleti pedagógia – mint egyetemi herbartiánus elméleti pedagógia – mint egyetemi tudományos diszciplína – csak a nagy rivális, tudományos diszciplína – csak a nagy rivális, Lubrich Ágost 1900-ban bekövetkező halála után Lubrich Ágost 1900-ban bekövetkező halála után kapott jelentősebb szerepet a pesti egyetem kapott jelentősebb szerepet a pesti egyetem neveléstudományi tanszékén.neveléstudományi tanszékén.

Fináczy ErnőFináczy ErnőA pesti egyetem pedagógiai tanszékének A pesti egyetem pedagógiai tanszékének arculatát – a Lubrich halálát követő harminc arculatát – a Lubrich halálát követő harminc évben, egészen 1930-ig – a nagy tekintélyű évben, egészen 1930-ig – a nagy tekintélyű neveléstudós, Fináczy Ernő, a neveléstudós, Fináczy Ernő, a Willmann által Willmann által képviselt, tudományos igényű, katolikus képviselt, tudományos igényű, katolikus alapokon nyugvó herbartianizmus alapokon nyugvó herbartianizmus megteremtője határozta megmegteremtője határozta meg. . Neveléstörténeti munkássága nyomán nyeri el Neveléstörténeti munkássága nyomán nyeri el katolikus orientációjú normatív pedagógiája antik, katolikus orientációjú normatív pedagógiája antik, illetve keresztény nevelési hagyományokon illetve keresztény nevelési hagyományokon nyugvó történelmi-deduktív alapjait, amelyek nyugvó történelmi-deduktív alapjait, amelyek főbb elemei nagy formátumú, öt kötetes főbb elemei nagy formátumú, öt kötetes neveléstörténeti munkájában követhetők neveléstörténeti munkájában követhetők nyomon. Ezzel kapcsolatos vizsgálódásai arra az nyomon. Ezzel kapcsolatos vizsgálódásai arra az alapgondolatra épülnek, amely szerint a alapgondolatra épülnek, amely szerint a „neveléstörténet az emberiség fokozatos „neveléstörténet az emberiség fokozatos erkölcsösödésének útját mutatja meg”.erkölcsösödésének útját mutatja meg”.

Fináczy 1904-1925 között a Magyar Paedagogiai Fináczy 1904-1925 között a Magyar Paedagogiai Társaság elnökeként is tevékenykedett, így Társaság elnökeként is tevékenykedett, így szakmai tekintélye döntő módon meghatározta a szakmai tekintélye döntő módon meghatározta a korszak pedagógiai arculatának alakulását. korszak pedagógiai arculatának alakulását. Jelentős szerepe volt abban, hogy a századforduló Jelentős szerepe volt abban, hogy a századforduló után kibontakozó után kibontakozó szociológiai irányzatok és szociológiai irányzatok és empirikus gyermektanulmányi törekvések empirikus gyermektanulmányi törekvések egészen a húszas évek elejéig az egyetem egészen a húszas évek elejéig az egyetem falain kívül maradtak.falain kívül maradtak. Rendszeres felépítésű, Rendszeres felépítésű, elvi következetességet tükröző, széles körű elvi következetességet tükröző, széles körű nemzetközi szakirodalmi tájékozottsággal és nemzetközi szakirodalmi tájékozottsággal és stiláris szempontból is kiváló elméleti pedagógiai stiláris szempontból is kiváló elméleti pedagógiai és neveléstörténeti munkái a hazai és neveléstörténeti munkái a hazai neveléstudomány máig maradandó értékű neveléstudomány máig maradandó értékű alkotásai. alkotásai.

Kornis Gyula (1885-1958)Kornis Gyula (1885-1958)A katolikus orientációt a húszas évek A katolikus orientációt a húszas évek megváltozott viszonyai közepette vitte megváltozott viszonyai közepette vitte tovább tovább a hazai szellemtudománya hazai szellemtudomány első első generációjának egyik legjelesebb generációjának egyik legjelesebb képviselője, a korszak meghatározó képviselője, a korszak meghatározó jelentőségű tudósa, kultúr-politikusa, a jelentőségű tudósa, kultúr-politikusa, a piarista szerzetes Kornis Gyula (1885-piarista szerzetes Kornis Gyula (1885-1958), az egyetem második filozófia 1958), az egyetem második filozófia tanszékének professzora. Kornis rendkívül tanszékének professzora. Kornis rendkívül sokoldalú tudományos munkássága a sokoldalú tudományos munkássága a szellemtörténeti orientációjú történelem- szellemtörténeti orientációjú történelem- és kultúr-filozófia mellett kiterjedt a és kultúr-filozófia mellett kiterjedt a pszichológia és a pedagógia területére is. pszichológia és a pedagógia területére is.

Pedagógiai szempontból legjelentősebb az Pedagógiai szempontból legjelentősebb az 1927-ben megjelenő „A magyar 1927-ben megjelenő „A magyar művelődés eszményei” című munkája, művelődés eszményei” című munkája, amelyben a magyar nevelési intézmények amelyben a magyar nevelési intézmények és a bennük ápolt értékek (eszmények) és a bennük ápolt értékek (eszmények) történeti elemzését adja. Ennek keretében történeti elemzését adja. Ennek keretében azzal a céllal mutatta be a magyar azzal a céllal mutatta be a magyar felvilágosodás, a neohumanizmus, a felvilágosodás, a neohumanizmus, a reformkor és a természettudományos reformkor és a természettudományos korszak főbb művelődési ideáljait, hogy „a korszak főbb művelődési ideáljait, hogy „a legközelebbi múltnak a lelkiség mélyéig legközelebbi múltnak a lelkiség mélyéig ható ismeretéből vonja le a jelenre ható ismeretéből vonja le a jelenre vonatkozó kulturális feladatokat” vonatkozó kulturális feladatokat”

Kornis számos olyan hiánypótló munkát alkotott, Kornis számos olyan hiánypótló munkát alkotott, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a korabeli magyar társadalomtudománynak a korabeli magyar társadalomtudománynak a korszerű nyugati gondolkodáshoz történő korszerű nyugati gondolkodáshoz történő felzárkózásához. A húszas évek legjelentősebb felzárkózásához. A húszas évek legjelentősebb tartalmi változása – a szellemtudomány egyre tartalmi változása – a szellemtudomány egyre erőteljesebb térhódítása mellett – a erőteljesebb térhódítása mellett – a reformpedagógia szemléletmódjának és az ennek reformpedagógia szemléletmódjának és az ennek megalapozására szolgáló korszerű megalapozására szolgáló korszerű gyermeklélektan valamint a szociológiai gyermeklélektan valamint a szociológiai orientáció egyre erőteljesebb érvényesülése. orientáció egyre erőteljesebb érvényesülése. Kornis maga is rendszeresen meghirdette Kornis maga is rendszeresen meghirdette gyermeklélektani előadásait. gyermeklélektani előadásait.

Bognár CecilBognár Cecil

1923-ban a gyermektanulmány 1923-ban a gyermektanulmány magántanára lett Bognár Cecil magántanára lett Bognár Cecil bencés szerzetes (1883-1967) a bencés szerzetes (1883-1967) a pécsi (1938-), majd a szegedi pécsi (1938-), majd a szegedi egyetem (1941-1950) későbbi egyetem (1941-1950) későbbi pedagógiaprofesszora pedagógiaprofesszora

Prohászka LajosProhászka LajosHitvalló katolikus volt a hazai szellemtudományos Hitvalló katolikus volt a hazai szellemtudományos pedagógia legkiválóbb képviselője, a tanszék pedagógia legkiválóbb képviselője, a tanszék utolsó professzora Prohászka Lajos, akinek utolsó professzora Prohászka Lajos, akinek kinevezésével a szellemtudományos kinevezésével a szellemtudományos szemléletmód egyeduralkodóvá vált a pesti szemléletmód egyeduralkodóvá vált a pesti egyetem pedagógiaoktatásában is. Ez jelentős egyetem pedagógiaoktatásában is. Ez jelentős mértékben meggyorsította a pedagógia egyetemi mértékben meggyorsította a pedagógia egyetemi tudománnyá válásának több évtizedes folyamatát, tudománnyá válásának több évtizedes folyamatát, melynek eredményeként ebben az időszakban a melynek eredményeként ebben az időszakban a hazai neveléstudomány is jelentős lépéseket tett a hazai neveléstudomány is jelentős lépéseket tett a modern tudományos diszciplínává válás modern tudományos diszciplínává válás útján.Prohászka keresztény szemléletű, kultúr-útján.Prohászka keresztény szemléletű, kultúr-pedagógiai alapokon nyugvó nevelés- és pedagógiai alapokon nyugvó nevelés- és oktatáselmélete nagy hatással volt a korabeli oktatáselmélete nagy hatással volt a korabeli egyetemi tanárképzés elméletére és gyakorlatára.egyetemi tanárképzés elméletére és gyakorlatára.

Prohászka kultúrpedagógiai rendszerének Prohászka kultúrpedagógiai rendszerének alapelveit az 1929-ben megjelenő „Pedagógia alapelveit az 1929-ben megjelenő „Pedagógia mint kultúrfilozófia” című munkájában fejti ki mint kultúrfilozófia” című munkájában fejti ki részletesen. Ebben német mestere, Spranger részletesen. Ebben német mestere, Spranger felfogására alapozva foglalja össze a felfogására alapozva foglalja össze a kultúrfilozófia és az arra épülő pedagógia kultúrfilozófia és az arra épülő pedagógia alapvető jellemzőit, akivel egybehangzóan alapvető jellemzőit, akivel egybehangzóan állapítja meg, hogy a pedagógia csak a állapítja meg, hogy a pedagógia csak a kultúrfilozófia részeként tarthat igényt a kultúrfilozófia részeként tarthat igényt a tudományosságra, mert csupán annak egyetemes tudományosságra, mert csupán annak egyetemes érvényű elveire alapozva vezethető le egy érvényű elveire alapozva vezethető le egy szisztematikusan felépített fogalmi rendszer. A szisztematikusan felépített fogalmi rendszer. A pedagógiának ugyanis – véli Prohászka – nem a pedagógiának ugyanis – véli Prohászka – nem a gyermekből, sem valamely metafizikai alapelvből, gyermekből, sem valamely metafizikai alapelvből, hanem a műveltség fogalmából kell kiindulnia.hanem a műveltség fogalmából kell kiindulnia.

A kultúrfilozófián alapuló pedagógia alapvető A kultúrfilozófián alapuló pedagógia alapvető jellemzője továbbá, hogy az nem régi jellemzője továbbá, hogy az nem régi irányzatokkal szemben fellépő reflexió, nem irányzatokkal szemben fellépő reflexió, nem fellengzős, utópisztikus program, hanem fellengzős, utópisztikus program, hanem lelkiismeretes tudományos vizsgálódás lelkiismeretes tudományos vizsgálódás eredménye. Nemcsak a műveltség-művelődés eredménye. Nemcsak a műveltség-művelődés viszonylatait elemzi, hanem azokat egyben viszonylatait elemzi, hanem azokat egyben értékszempontok alapján tagolja is. Távol marad értékszempontok alapján tagolja is. Távol marad a herbarti normativitástól, mert a művelődési a herbarti normativitástól, mert a művelődési célok normatív megállapítása csak közvetve célok normatív megállapítása csak közvetve érdekli, és elsősorban a művelődés és műveltség érdekli, és elsősorban a művelődés és műveltség strukturális elemzésével foglalkozik. Az alapul strukturális elemzésével foglalkozik. Az alapul szolgáló kultúrfilozófia tárgya az objektív szellem, szolgáló kultúrfilozófia tárgya az objektív szellem, feladata pedig azon struktúrák és felelősségek feladata pedig azon struktúrák és felelősségek vizsgálata, amelyekben az megnyilvánul.vizsgálata, amelyekben az megnyilvánul.

Az oktatás elmélete. 1937; Hagyomány, Az oktatás elmélete. 1937; Hagyomány, nevelés, jövő. 1940; A hellenisztikus kor nevelés, jövő. 1940; A hellenisztikus kor nevelésének története. 1947; A római nevelésének története. 1947; A római nevelés. 1948; A nevelés története a nevelés. 1948; A nevelés története a középkorban. 1948; A tanterv elmélete. középkorban. 1948; A tanterv elmélete. 1948). Az a tény, hogy tudományos 1948). Az a tény, hogy tudományos munkássága kényszerű befejezése idején munkássága kényszerű befejezése idején csupán 52 éves volt, egyben azt is jelzi, csupán 52 éves volt, egyben azt is jelzi, hogy a Prohászkát szellemi kalodába záró hogy a Prohászkát szellemi kalodába záró kommunista hatalom számos további kommunista hatalom számos további jelentős alkotástól fosztotta meg a magyar jelentős alkotástól fosztotta meg a magyar neveléstudományt. neveléstudományt.

Várkonyi Hildebrand (1888-1972)Várkonyi Hildebrand (1888-1972)Várkonyi Hildebrand (1888-1972) Szent Benedek-Várkonyi Hildebrand (1888-1972) Szent Benedek-rendi áldozópap. Középiskoláit az esztergomi rendi áldozópap. Középiskoláit az esztergomi főgimnázium-ban, főiskolai tanulmányait a főgimnázium-ban, főiskolai tanulmányait a pannonhalmi hittudományi és tanárképző pannonhalmi hittudományi és tanárképző főiskolán és a Pázmány Péter főiskolán és a Pázmány Péter tudományegyetemen végezte, ugyanitt szerzett tudományegyetemen végezte, ugyanitt szerzett bölcsészdoktori oklevelet (bölcselet, pedagógia, bölcsészdoktori oklevelet (bölcselet, pedagógia, esztétika). 1912-től 1923-ig főiskolai tanár volt esztétika). 1912-től 1923-ig főiskolai tanár volt Pannonhalmán. 1923-ban az Erzsébet Pannonhalmán. 1923-ban az Erzsébet tudományegyetemen m. tanár lett „A logika és tudományegyetemen m. tanár lett „A logika és logika története” c. tárgykörből. Habilitációjának logika története” c. tárgykörből. Habilitációjának jogkörét a pedagógia mellett később jogkörét a pedagógia mellett később kiterjesztették a lélektan területére is. 1925-től az kiterjesztették a lélektan területére is. 1925-től az egyetem könyvtárőre és mb. könyvtárigazgatója, egyetem könyvtárőre és mb. könyvtárigazgatója, 1922-től c. rk. tanára 1922-től c. rk. tanára

1929 végén a szegedi tudományegyetemre 1929 végén a szegedi tudományegyetemre a pedagógiai lélektan nyilvános rendes a pedagógiai lélektan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Kinevezését tanárává nevezték ki. Kinevezését megelőzően 1928-1929 között Párizsban, a megelőzően 1928-1929 között Párizsban, a Sorbonne-on ösztöndíjasként folytatott Sorbonne-on ösztöndíjasként folytatott további filozófiai és pszichológiai további filozófiai és pszichológiai tanulmányokat. 1935-ben a tanulmányokat. 1935-ben a neveléstudomány ny. r. tanára, és az neveléstudomány ny. r. tanára, és az 1936/37-es tanévben a 1936/37-es tanévben a bölcsészettudományi kar dékánja. 1940-bölcsészettudományi kar dékánja. 1940-1945 között a Kolozsvárra visszatelepülő 1945 között a Kolozsvárra visszatelepülő egyetem, majd a műegyetem, végül 1948-egyetem, majd a műegyetem, végül 1948-1950 között a budapesti tudományegyetem 1950 között a budapesti tudományegyetem tanára. tanára.

Várkonyi a korabeli lélektan eredményeit kiválóan Várkonyi a korabeli lélektan eredményeit kiválóan ismerő, kiváló előadó volt, óráin a hallgatók ismerő, kiváló előadó volt, óráin a hallgatók széles körében népszerűsítette a széles körében népszerűsítette a legmodernebbnek számító nemzetközi legmodernebbnek számító nemzetközi pszichológiai irányzatokat (Piaget, Janet, Freud, pszichológiai irányzatokat (Piaget, Janet, Freud, Jung és Adler) és a korabeli reformpedagógia Jung és Adler) és a korabeli reformpedagógia elképzeléseit. Tagja (egy ideig társelnöke) volt a elképzeléseit. Tagja (egy ideig társelnöke) volt a Magyar Gyermektanulmányi Társaságnak. Magyar Gyermektanulmányi Társaságnak. Bekapcsolódott a szegedi polgári iskolai Bekapcsolódott a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskola Cselekvő Iskola néven tanárképző főiskola Cselekvő Iskola néven ismertté vált gyakorlóiskolájának működésébe, ismertté vált gyakorlóiskolájának működésébe, rendszeresen publikált az iskola Cselekvés rendszeresen publikált az iskola Cselekvés Iskolája című folyóiratában is. Eszmei Iskolája című folyóiratában is. Eszmei irányításával munkatársa, Dolch Erzsébet irányításával munkatársa, Dolch Erzsébet vezetése alatt működött 1936-1940 között vezetése alatt működött 1936-1940 között Szeged egyik reformiskolája, az újszegedi Kerti Szeged egyik reformiskolája, az újszegedi Kerti Iskola, ahol lehetőség nyílt az új elvek és Iskola, ahol lehetőség nyílt az új elvek és módszerek kipróbálására módszerek kipróbálására

Jelentős Várkonyi tudományos iskolateremtő Jelentős Várkonyi tudományos iskolateremtő hatása is. Az általa vezetett Pedagógiai Lélektani hatása is. Az általa vezetett Pedagógiai Lélektani Intézet országos szinten is elismert kutatóhely, Intézet országos szinten is elismert kutatóhely, amelyben vezetésével doktori értekezések egész amelyben vezetésével doktori értekezések egész sora született. Ezek témája rendkívül gazdag, sora született. Ezek témája rendkívül gazdag, tanítványai foglalkoznak a proletárnevelés tanítványai foglalkoznak a proletárnevelés kérdéseivel, a parasztság szemléletmódjának kérdéseivel, a parasztság szemléletmódjának lélektani vizsgálatával, az ifjúság irodalmi lélektani vizsgálatával, az ifjúság irodalmi érdeklődésével, a nemek együttes nevelésével, érdeklődésével, a nemek együttes nevelésével, Ovide Decroly és Maria Montessori Ovide Decroly és Maria Montessori pedagógiájával, Schneller István életművével, az pedagógiájával, Schneller István életművével, az „Új Nevelés” elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a „Új Nevelés” elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a munkaiskolával, a gyermekrajzok lélektani munkaiskolával, a gyermekrajzok lélektani vizsgálatával, a matematikai képességek vizsgálatával, a matematikai képességek lélektanával, a fáradság pszichológiájával lélektanával, a fáradság pszichológiájával