1

Duna-stratégia Projektjavaslat

A Pilis-Dunakanyar Kistérség fejlesztési

projektelemei

2

TARTALMI FELÉPÍTÉS

1. Bevezetés: A Pilis-Dunakanyar Kistérség szerepe a Duna régióban

2. A Pilis-Dunakanyar kistérség jövőképe és fejlesztési célrendszere

Jövőkép:

Fejlesztési célok:

Átfogó hosszú távú cél városi szinten:

Középtávú, tematikus, fejlesztési célok városi szinten:

A város középtávú (7-8 évre szóló) tematikus céljai a következők:

3. A Pilis-Dunakanyar Kistérség projektjeinek kapcsolódási pontjai a magyar

Duna-térség jövőképéhez és stratégiai célrendszeréhez

I. A Dunai térség biztonságának erősítése országon belül és határokon átívelően:

II. Fenntartható gazdaságfejlesztés

II.A. Duna térségi közlekedés javítása:

II.A/1. Fenntarthatóság követelményének megfelelő hajózóút és

eszközpark biztosítása

II.A/2. Térségi közlekedési kapcsolatok és határok átjárhatóság javítása:

II.B. Turizmus fenntartható fejlesztése

II.B/1. Vízparthoz kötődő turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek

megteremtése:

3

II.B/2 A táji és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculatépítése, és

programcsomagok kidolgozása:

1. Város rehabilitáció:

2. Műemlék jellegű feladatok:

3. Természet- és tájvédelem, Ökoturizmus

4. Turisztikai Fogadóközpont kialakítása

5. Sportfejlesztés

II.B Turizmus fenntartható fejlesztése prioritás indoklás

III. Dunai identitás és együttműködés erősítése

III.C. Oktatási és képzési együttműködés

III.D Együttműködés és partnerség

4. A Pilis-Dunakanyar Kistérség településeinek projektigényei

4.1 Pomáz-Budakalász- Csobánka fejlesztési lehetőségei és igényei

4.2 Szentendre fejlesztési lehetőségei és igényei

4.3 Leányfalu fejlesztési lehetőségei és igényei

4.4 A sziget (Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Surány)

fejlesztési lehetőségei és igényei

4.5 Dunabogdány fejlesztési lehetőségei és igényei

4.6 Visegrád fejlesztési lehetőségei és igényei

4

1. Bevezetés – a Pilis-Dunakanyar Kistérség szerepe a Duna

régióban

A Dunakanyar elsőszámú turisztikai célpontjaként és egyes településeivel

(pl. Visegrád, Esztergom) kulturálisközpontként kíván részt venni az Európai Unió

Duna projektjében. A Dunakanyar a Közép-Dunavidéki régió egyik nemzetközi

ismeretségű kulturális, természeti és turisztikai kisrégiója. Beletarozik Szentendrétől, a

művészetek városától Visegrádon át a szentendrei sziget természeti értékekig számos

vonzerő. A Dunakanyar legtöbb természeti értéke a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.

A Pilis-Dunakanyar Kistérséghez a következő településeket/városokat soroljuk:

Budakalász

Pomáz

Csobánka

Szentendre

Leányfalu

Sziget (Kisoroszi, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Horány, Surány, Szigetmonostor)

Dunabogdány

Visegrád

Pilisszentlászló

Pilisszentkereszt

A nagyobb települések és városok mellett kiemelkedő fontossága van a sziget

természeti vonzerejének. A sziget területe kiválóan alkalmas lenne az ökoturizmus-

biogazdálkodás és lovas turizmus kialakítására, fejlesztésére. Ez a fejlesztési irány a

turizmus kiépítése mellett a természeti értékek megóvását is szorgalmazná.

5

2. A Szentendrei Kistérség jövőképe és fejlesztési

célrendszere

Jövőkép:

A térség kiemelkedő történelmi, kulturális hagyományaira, épített örökségére, a

hegységi területek és a Dunakanyar természeti és tájképi értékeire és az ezeket

fenntartható módon kihasználó turisztikai fejlesztésekre támaszkodva, valamint a

megerősödő helyi kis- és középvállalkozói szektorra építve megfelelő arányú

foglalkoztatást biztosító, fiatalságát megtartó, vonzó életminőségű országos és

nemzetközi szinten ismert és elismert terület.

Fejlesztési célok:

A kistérség előtt álló kihívások alapján kijelölhetők a települések társadalmi-gazdasági

fejlesztésének stratégiai (hosszú és középtávú) céljai, a hozzájuk kapcsolódó, akár

településrész-szinten értelmezhető rövid távú célok.

Átfogó hosszú távú célok:

Lakható, kényelmes, örökségével jól gazdálkodó – a helyieknek érték- a külvilágnak

mértékadó térség, a Dunakanyar kiépítése.

Középtávú, tematikus, fejlesztési célok települési szinten

Olyan társadalmi- gazdasági-környezeti feltételek teljesülése, amelyek egyenkénti

teljesítésének összeadódásából és egymásra hatásaiból realizálható a középtávú átfogó

cél remélt megvalósulása.

A Kistérség egységes Stratégiájában hat olyan fontos előfeltételt találhatunk meg a

települések tematikus céljaiként, amelyek teljesülése középtávon nézve valós

lehetőségekként vehetőek számba és egyben a legfontosabbak is az átfogó célok

elérése érdekében.

6

A Pilis-Dunakanyar Kistérség középtávú (7-8 évre szóló) tematikus céljai a

következők:

T1 – Helyi társadalmi szolgáltatások fejlesztése

T2– Strukturált városszerkezetek, a kor igényeit kielégítő városi infrastruktúrák

kialakítása

T3 – Minőség-centrikus fejlesztések a turisztikai fogadókapacitások és attrakciók

körében pl. ökoturizmus, egészségturizmus, kulturális turizmus kiépítése.

T4 – Települések és környezetük értékmegőrzése, tudatosítása

T5 – Eredményorientált helyi gazdasági környezet kialakítása

T6 – Helyi és térségi kapcsolati hálók megerősítése

A Pilis-Dunakanyar Kistérség háromszintű fejlesztési célrendszere

Lakható, kényelmes, örökségével jól gazdálkodó – a helyieknek érték- a külvilágnak mértékadó terület, a Dunakanyar.

T1 - A helyi társadalmi szolgáltatások fejlesztése

T2 - Strukturált városszerkezet, a kor igényeit kielégítő városi infrastruktúra

T3 - Minőség-centrikus fejlesztések a turisztikai fogadókapacitások és attrakciók körében

T4 - Városok és környezetük értékmegőrzése, tudatosítása

T5 - Eredményorientált helyi gazdasági környezet kialakítása

T6 - Helyi és térségi kapcsolati hálók megerősítése

V1. – Funkcionális több lábon

állás megvalósítása

V2. – Valódi városközpont,

élhető lakóterület, gondozott

települési örökség

V3. – Termálturisztikai központi

funkció, gazdasági súlyponti és

sokrétű rekreációs terület

kialakulása

V4. – Várkerttől a Fellegvárig:

történelmi és természeti

vonzerők felfűzése.

Átfogó Cél Tematikus célok Városrészi célok

7

3. A projektek kapcsolódási pontjai a magyar

Duna-térség jövőképéhez és stratégiai célrendszeréhez

A feladatok felsorolása a „Cél-piramis” szerint

Jövőkép: „A Dunai térség Európa érték-alapú és biztonságos térsége”

Átfogó cél: „A Duna integráló szerepének erősítése fenntartható fejlesztéssel”

Horizontális szempont 1.: „A Duna térség területi kohéziójának erősítése”

Stratégiai prioritások:

8

I. A Dunai térség biztonságának erősítése országon belül és

határokon átívelően:

I.A. Természeti környezet értékeinek védelme:

Bioszféra védelem (PP Rt. Projektje)

Ökoturizmus kiépítése

I. B. Energia ellátás biztonsága:

Lokális megújuló energia (forgólapátos vízturbina) rendszerek

létrehozása.

I.C. Társadalmi, gazdasági biztonság javítása:

Katasztrófa (vízkár elleni) védelem.

Központi tűzoltóság és mentőállomás létrehozása a Dunakanyar

lakosainak. (Tahitótfalu)

I.D. Élelmiszerellátás biztonsága:

Helyi piacok fejlesztése, a Szentendrei-sziget biogazdálkodásában való

részvétel

9

II. Fenntartható gazdaságfejlesztés

II.A. Duna térségi közlekedés javítása:

II.A/1. Fenntarthatóság követelményének megfelelő hajózóút és eszközpark

biztosítása

Hajóállomások közúti-vasúti kapcsolatának kialakítása,

Személyszállító gyors hajópark kialakítása

II.A/2. Térségi közlekedési kapcsolatok és határok átjárhatóság javítása:

Dunai hidak építése:

o Szob-Pilismarót között

Autópálya építés:

o Az M0 körgyűrű továbbépítése legalább a 10. sz fkl. útig

A 11. sz. fkl. út MÁSZ fölé történő megemelése, átépítése:

o Leányfalu- Tahitótfalu közötti szakaszon

o Tahitótfalu-Dunabogdány közötti szakaszon

o Visegrád-Dömös közötti szakaszon

o Dömös község területén

o Pilismarót előtti szakasz 1,5 km (töltésemelés, pályakorrekció,

o Kisoroszi-Tahitótfalu közötti út átépítése (MÁSZ)

Szigetmonostori kis-dunai híd megépítése (közúti vagy gyalogos-

kerékpáros)

Kisoroszi-Visegrád gyalogos-kerékpáros híd építése

Szentendrét tehermentesítő 2 x 1 sávos alagúton történő átvezetés a

Dunakorzó területén,

10

Közlekedési csomópontok építése a 11. sz. fkl. úton:

o Szentendrén a Pomázi út csatlakozásánál

o Szentendrén a Dunakorzó leágazásánál

o Szentendrén a Kálvária út leágazásnál

o Szentendrén a Pilisszentlászlói- Skanzen kereszteződésben

o Szentendrén a 2 x 2 sávos út végénél

o Tahitótfalun a híd leágazásnál

Közlekedési csomópontok átépítése Visegrádon

o a 11. sz. fkl. út 40+580,

o a 42+851 és

o a 45+438 km szelvényekben

Fellegvári Panoráma út felújítása Visegrádon (Rév utcai csomópont -

Silvanus Hotel bekötőút)

Mogyoró-hegyi Panoráma út felújítása Visegrádon (11-es főúti

csomópont - Silvanus Hotel bekötőút)

Duna menti kerékpárút hálózat építése Budapest-Esztergom között:

o A meglévő szakaszok bővítése Budapest-Szentendre között

o A hiányzó szakaszok megépítése

A HÉV szentendrei végállomásának felszín alá süllyesztése

II.B. Turizmus fenntartható fejlesztése

II.B/1. Vízparthoz kötődő turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek

megteremtése:

11

Duna menti kikötőhálózat fejlesztése:

o A szentendrei, a leányfalui, a tahitótfalui, a dunabogdányi, a visegrádi,

a nagymarosi, és a dömösi MAHART tulajdonú hajóállomások

rekonstrukciója, bővítése,

o Új kikötő építése Visegrádon (Rév állomás mellett)

Jachtkikötő hálózat fejlesztése Szentendrén, Visegrádon

Dunai csónakház hálózat kialakítása minden Duna parti településen,

A visegrádi „felső-öböl” turisztikai hasznosítása,

A nagymarosi vízlépcső területek rehabilitációs munkáinak befejezése

Visegrádon (szabadidő-rekreációs területek kialakítása a Duna parton)

Duna parti sétány kialakítása a Városkapu és a Delta között

II.B/2 A táji és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculatépítése, és

programcsomagok kidolgozása:

6. Város rehabilitáció:

Az egyes települések, városok közterületeinek, épületeinek

szükséges fejlesztése.

Ilyen jellegű beruházások a következők:

Főtér rekonstrukció

Hivatalok, Városháza felújítások

Közterületek, parkolók kialakítása, felújítása

Városközpontok szükséges rekonstrukciója

7. Műemléki jellegű feladatok:

A kistérséghez tartozó települések, városok műemlékeinek

felújítása, rekonstrukciója.

Ilyen jellegű beruházások a következők:

Hidak felújítása (Tahitótfalu, Esztergom)

12

Visegrádi vár és Királyi Palota felújítása

Templomok felújítása

Régészeti, építészeti emlékek bemutatása, kiállítása Pl.

8. Természet- és tájvédelem:

8.1 A Dunára néző hegyoldalak beépítés elleni védelme

8.2 Natura 2000 területek státusának megőrzése

8.3 Duna-Ipoly Nemzeti Park által megfogalmazott feladatok:

Biodiverzitás megőrzése

Erdővédelem

Tájvédelem

Vizes élőhelyek kialakítása

8.4 Bertényi Miklós Füvészkert

8.5 A sziget természeti értékeinek fokozott védelme, biogazdálkodás és

ökoturizmus támogatása.

9. Turisztikai fogadóközpont kialakítása

Turisztikai programkínálat bővítése

Infrastruktúra fejlesztése. parkolók, utak stb.

Rendezvényterületek kialakítása

Tourinform irodák kihelyezése

Szállás és vendéglátó létesítmények kialakítása,

továbbfejlesztése.

10. Sportfejlesztés:

10.1 Sportolási feltételek bővítése (Focipályák, teniszpályák kibővítése)

10.2 Pomáz: Nemzeti Kézilabda Centrum

13

II.B Turizmus fenntartható fejlesztése prioritás indoklás

Turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek megteremtése

Az infrastrukturális fejlesztések közül mind a közlekedés mind a helyi turisztikai

létesítmények, terek fejlesztését kiemelten kezeljük. Szándékaink szerint a kistérség

Dunával való kapcsolatát élőbbé, szervesebbé szeretnénk tenni.

A Duna-térség több közlekedési eszközzel való megközelíthetősége és átjárhatósága,

valamint a közlekedési csomópontok biztonsági szempontokat is előtérbe helyező

fejlesztése elengedhetetlen. Ezért javasoljuk közútfejlesztések, kerékpárút-építések,

gyalogoshíd-építés, és csomópontfejlesztések támogatását.

Az infrastrukturális fejlesztési terveink közé tartoznak a kikötőfejlesztések, a sportcélú

vízi turizmust is kiszolgáló fejlesztések, a turisztikai fogadóközpont funkciót betöltő

információs és fogadócentrum építése parkolóhoz kapcsolódva. Fontos azonban a

városok, települések kulturális, kereskedelmi és hivatalai funkcióit befogadó

városközpontjainak fejlesztése is, amely hozzájárul a települések jellemző

arculatának kialakításához.

.

Fejlesztési terveink között szerepelnek elengedhetetlen árvízvédelmi és város-

rehabilitációs fejlesztések, műemlékvédelmi, valamint táj- és természetvédelmi

fejlesztések.

Kulturális örökség turisztikai fejlesztési tervei:

1. komplex turisztikai szolgáltatások kiépítése

2. a kulturális örökség egységes turisztikai termékké fejlesztése

3. a történelmi légkör zavartalan megőrzése

14

Aktív turizmus fejlesztési tervei:

1. Vizi turizmus: Sportcentrum bővítése, csónak- és jachtkikötő építése, vízisípálya

építése

2. Természetjárás: Tanösvények, turistaútvonalak, valamint információs rendszer

fejlesztése

3. Ökoturizmus: Erdei Művelődési Ház és Oktatócentrum fejlesztése,

Mogyoróhegyi szabadidő és kiránduló központ fejlesztése, Tahitótfalun és a

sziget teljes területén való kiépítése.

4. Téli sportok: sípályafejlesztés Visegrádon

5. Kerékpározás: Kerékpárutak fejlesztése

6. Lovaglás: lovarda fejlesztés, lovas turizmus kiépítése a szigeten

7. Termál- és gyógyturizmus: Lepencei Termálfürdő fejlesztése, Leányfalui

strandfürdő további fejlesztése.

III. Dunai identitás és együttműködés erősítése

III.A Érték- és örökségvédelem

Közös európai értékek (tolerancia, demokrácia, kisebbségvédelem)

elterjesztése

Közös (épített) öröksége megőrzése és tudatosítás

o Lásd: kulturális örökségturisztikai fejlesztések

o Kulturális program fejlesztések

Társadalmi integráció elősegítése

III.B Kulturális együttműködés

Civil kapcsolatok erősítése

o Pl. Helyi, térségi és V4 civil adminisztratív központ létrehozása

Visegrádon

15

III.C. Oktatási és képzési együttműködés

Oktatási-képzési programok és hálózatos együttműködések bővítése a

Duna térségben

o V4 oktatási és képzési programok

o Helyi képzési programok

Környezet-tudatosság javítása

o Turizmusfejlesztéshez és beruházásokhoz kapcsolódó megújuló

energetikai fejlesztések

o Geotermális adottságok kihasználása a helyi fűtésrendszerben

o Lakosság és turisták részére környezettudatosság társadalmasítása

o Környezettudatos képzési program kialakítása a helyi iskolásoknak

(együttműködve a Nemzeti Parkkal)

o Turizmusfejlesztés fenntarthatóságának figyelembevétele

III.D Együttműködés és partnerség

Intézményi és önkormányzati együttműködés helyi, térségi,

euroregionális és nemzetközi szinten

o V4 központ és intézményrendszer létrehozása

A térségi közös tervezés kiterjesztése

o Dunakanyar 2025 fenntartatható stratégia készítés

o Visegrád és térsége fejlesztési program – participatív tervezési

stratégia

16

4. A Pilis-Dunakanyar Kistérség településeinek

projektigényei

4.1 Pomáz- Budakalász- Csobánka fejlesztési lehetőségei és igényei

1. Közlekedés

Úthálózat:

M0 folytatása

várost elkerülő, tehermentesítő utak

belső úthálózat felújítása

Parkolók

P+R parkolók kialakítása. Amennyiben több Budapesten dolgozó,

egyetemre, iskolába járó ember venné igénybe a HÉV-t, jelentősen

csökkenne az autók száma, így levegő- és zajszennyezés is.

Városrehab parkolási koncepció

Kerékpárút fejlesztések

A 11-es út mentén lévő kerékpár útvonal további fejlesztése és teljes

összekapcsolása Budapest-Esztergom között, leágazással Pomáz,

Budakalász felé, valamint Budakalász fennhatósága alá tartozó tavak felé.

Összekötő kerékpárút tavak és Szentendre között.

Ezzel elérjük, hogy a kerékpározók teljes biztonságban sportolhatnak az

egész Duna kanyar területén, és nem utolsó sorban számos közlekedési

baleset bekövetkeztét előznénk meg vele.

További kerékpárútvonal kiépítése Dobogókő irányába.

2. Hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása

Szeméttelep rehabilitáció

Fontos a régiók közötti együttműködés

17

3. Turisztikai célú fejlesztések

Budakalászi tavak

Vizi turizmus fellendítése, szabadidőközpont építése – szolgáltatásbővítés,

zöld területek kihasználása

Revitalizáció – ökoturizmus alapjainak kiépítése

Városmarketing megerősítése, jobb kommunikáció, összefogás a

térségben az egységes Dunakanyar image kialakítása érdekében –

internetes rendszerek, tájékoztatás

Zöldsáv kialakítása a települések között

11-es főút és a Duna között „védett terület”

Pomáz és Csobánka között „védett terület”

4. Városfejlesztés

4.1. Pomáz:

belterületi vízelvezetés

patak-rehabilitáció

városközpont fejlesztése

oktatás fejlesztése: több óvoda, iskola, bölcsőde kialakítása

modern egészségügyi központ kialakítása háziorvosi ellátással

kerékpárhálózat kiépítése a városon belül

kereskedelem, vendéglátás felvirágoztatása

ipari park fejlesztése

inkubátorházak kialakítása induló vállalkozások segítése céljából

régészeti emlékek bemutatása, feltárása

Kézilabda Akadémia: Pomáz – Szentendre közötti területen

4.2. Budakalász:

oktatás fejlesztése: több óvoda, iskola, felsőoktatási intézmény kialakítása

belterületi vízelvezetés

kereskedelmi központ forgalmának enyhítése, szervezése

szeméttelep rehabilitáció

4.3. Csobánka:

Patak rendezése

utak, M0 átmenő forgalom tervezése

inkubátorházak kialakítása induló vállalkozások segítése céljából

oktatás fejlesztése: közös óvoda, iskola kialakítása.

18

4.2 Szentendre fejlesztési lehetőségei, igényei

1. Közlekedés

A Duna jobb partján a 11-es számú főút az egyetlen út, mely összeköti

Budapestet a Dunakanyar történelmi városaival. Emiatt Szentendrén az

átmenő forgalmon igen erős, mely folyamatos közlekedési dugókhoz,

torlódásokhoz vezet. Munkanapokon reggel a befelé, munkaidő után a kifelé

menő forgalom igen erős, míg a szebb hétvégi és ünnepnapokon ez pont

fordítva van. Az elmúlt 10 évben sokan költöztek ki a városból. Budapest

közelsége miatt Szentendre ideális lakóhely családoknak, valamint azoknak,

akik nyugalmat keresnek a nagyváros forgataga után.

A várost keresztbeszelő országos főút terheltsége a Megyeri-híd előtt is

meghatározó volt, azonban az építmény átadása óta a 11-es úton áthaladó

forgalom a többszörösére nőtt, mely a terület környezeti értékeire is negatív

hatással van. Szentendrén ugyanis a levegőszennyezés és a zajszennyezés

legfőbb forrása a közlekedés, a belvárosi járműforgalom pedig a műemlékek

állapotát veszélyezteti.

A megnövekedett forgalom hatására a zaj és rezgésszint a kibocsátott káros

anyagok mennyisége is emelkedett.

Nagyon fontos a 11-es számú főút tehermentesítése, így a:

Szentendrét elkerülő út megépítése. A város ennek tervezését

megkezdte és aktívan foglalkoznak a megvalósítás lehetőségeivel,

finanszírozás megteremtésével.

19

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Operatív Program keretei belül

pályázatot írt ki, melyen Szentendre Város Önkormányzata indul 2010-ben.

Süllyesztett átmenő forgalom: az elképzelések szerint Szentendrén a

Dunakorzó elejétől az egész forgalmat a föld alá süllyesztenék.

HÉV vonalának teljes felújítása, hogy lehessen gyors járatokat is

indítani Budapest felé. Amennyiben a gyors bejutás megoldott P+R

parkolók, mélygarázsok kialakításával szintén csökkenteni lehetne a

befelé menő forgalmat. Praktikussági és esztétikai szempontok miatt a

HÉV állomás lesüllyesztése a bevásárló központ alá is előnyös volna a

város fejlődése szempontjából.

Parkolók

Szentendrén a 11-es főút mellett három nagy parkoló is található, ahol

a szezonban a nagyobb turista buszok is meg tudnak állni. Ezeknek a

fejlesztése, bővítése szükséges.

Valamint közlekedés pontban említett P+R parkolók kialakítása is

nagy előre lépés volna a város fejlődése szempontjából. Amennyiben

több Budapesten dolgozó, egyetemre, iskolába járó ember venné

igénybe a HÉV-t, jelentősen csökkenne az autók száma, így levegő- és

zajszennyezés is.

Kerékpárút fejlesztések

A 11-es út mentén lévő kerékpár útvonal további fejlesztése és teljes

összekapcsolása Budapest-Esztergom között. A cél az, hogy a főút

mellett, illetve a kijelölt nyomvonalon teljes mértékben összefüggő

kerékpárútvonal alakuljon ki. Kritikus a Szentendre-Budapest közötti

kerékpárút, mely nagyon rossz állapotban van, szinte használhatatlan,

illetve a Leányfalu-Tahitótfalu szakasz teljesen hiányzik.

Ezzel elérjük, hogy a kerékpározók teljes biztonságban sportolhatnak

az egész Duna kanyar területén, és nem utolsó sorban számos

közlekedési baleset bekövetkeztét előznénk meg vele.

20

2. Ár-és belvízvédelem

Szentendre aktívan foglalkozik az árvízvédelmi kérdésekkel. Jelenleg

pályázat keretein belül próbálja elképzeléseit megvalósítani.

3. Turisztikai célú fejlesztések

Turisztikai szálláshelyek kialakítása, bővítése

CASTRUM szálloda projekt

A szentendrei római Castrum (Ulcisia Castra) területe Szentendre belvárosában

fekszik, kiváló megközelíthetőséggel. A terület páratlannak mondható római kori

régészeti emlékei nem kerültek teljes mértékben feltárásra, emellett a terület nem

kapott „funkcionális profilt” az utóbbi években. Így létrejött egy jelenleg méltatlanul

elhanyagolt, alulhasznosított, de páratlan elhelyezkedéssel bíró terület, melynek

jövőjére vonatkozóan a terület meghatározó tulajdonosainak (Szentendre Város

Önkormányzata, Pest Megyei Önkormányzat) nem volt egyeztetett, közeli

megvalósítást ígérő koncepciója.

A 2009-es év folyamán felvetődött egy négycsillagos, 200-220 szobás szálloda

és 1000 fő befogadására alkalmas konferencia-központ létesítésének terve, mely

a történelmi-régészeti értékek maximális figyelembevételével egy

Magyarországon egyedülálló kialakítású, római hangulatú létesítményt

(továbbiakban Ulcisia Castra Projekt) hozna létre.

PAP SZIGET

A terület Szentendre északi végén, Leányfalu felé található. A szigetet egyik

oldalról a nagy Duna, másik oldalról egy holtág veszi körbe, így a megközelítése

egy autós forgalomra is alkalmas fahídon lehetséges. A szigeten jelenleg egy

szezonálisan működő strandfürdő, valamint egy kemping és néhány családi,

üdülő ház helyezkedik el. A terület ártérben van, így minden évben az árvíz után

rendbe kell rakni.

Szentendre ezen része kiválóan hasznosítható volna, mint a város

szabadidőpartja. Ehhez viszont jelentős fejlesztéseket kellene véghezvinni a

szigeten.

Revitalizáció, élő folyó

Egyéb turisztikai fellendülést elősegítő projektek:

Vizi turizmus fellendítése- kikötő kiépítése

Szigetmonostor felé gyalogos híd kiépítés

21

Postás strand fejlesztése

Nyilvános illemhelyek kihelyezése a város látogatottabb területein.

Város határában lévő volt orosz laktanya rendbe tétele, turisztikai célú

hasznosítása

Városmarketing megerősítése, jobb kommunikáció, összefogás a

térségben az egységes Dunakanyar image kialakítása érdekében –

internetes rendszerek, tájékoztatás

4. Városfejlesztés

Szentendre, mint intermodiális központ:

városi szolgáltató központ létrehozása

városközpont fejlesztése

oktatás fejlesztése: több bölcsőde, óvoda, iskola, felsőoktatási

intézmény kialakítása

modern egészségügyi központ kialakítása. A jelenlegi Szentendrei

Egészségügyi Intézet pályázat keretein belül felújításra, bővítésre

kerül.

kereskedelem, vendéglátás felvirágoztatása

nemzetközi konferenciaközpont kialakítása

Lakóövezetek szükséges beruházásai:

Pannónia telep: csatornázás, útépítések

Püspökmajor lakótelep: a panelházak korszerűsítése energetikai

szempontból, úthálózat felújítása

Bükkös Patak melletti kertvárosi övezet: patakpart természeti értékeinek

megóvása, az autók számára kijelölt átkelők felújítása, a mesterségesen

kialakított patakmeder karbantartása

Vasvári lakótelep: a lakótelepi tömbházak korszerűsítése, felújítása, utak

karbantartása, Izbég hátsó része felé menő út aszfaltozása

Izbég: sporttelep karbantartása, felújítása és hasznosítása, úthálózat

karbantartása

Pismány: úthálózat kialakítása, kiszélesítése, szükséges aszfaltozások,

felszíni csapadékvíz elvezetése

Pap-sziget: csatornázás, árvízvédelem

Sportberuházások:

Helyi sportlétesítmények fejlesztése – szabadidősport fejlesztés

o nagyméretű műfüves pálya

o görkorcsolyapálya, BMX pálya kialakítás

22

o tenisz centrum

o homokos strandröplabda, futball és kézilabda pálya

o erdei tornapálya

o streetball pálya kiépítése

Izbégi és kőzúzói sporttelep felújítása, karbantartása

Társadalom egészséges életmódra nevelése

Diáksport rendezvények tárgyi feltételeinek megteremtése

5. Kultúra

Műemlékvédelem jellegű beruházások

Templomok védelme, felújítása

Duna korzón és a városközpontban lévő házak homlokzatának felújítása

Belváros felújítása

A műemlékvédelem alatt álló épületek hasznosítása

LIMES stratégia

Limes=Római kori lelőhely. A rómaiaknak hat őrtoronnyal védett katonai

tábora volt a Sibrik-dombon, a 4. században. Szentendre (Ulcisia

Casta) Aquincum és Brigetio között ez volt az első jelentős állomás.

Fényjelzésnyi távolságra kiépített őrtornyok, komoly védelmi szerepet

ellátó katonai tábor, valamint a polgári településmagot jelentő villák, az

őket elkísérő kereskedőcsaládok és a rabszolgáik.

Katonai tábor – Kálnoky Gy., Gróf Péter

Nemzetiségi kultúra – hagyományteremtés

Német, szerb, horvát, szlovák, roma nemzetiségi ház létrehozása

Kulturális fesztiválok

Nemzetiségi találkozók létrehozása, helyszínek kialakítása

Oktatás

- Felsőfokú képzés

23

4.3 Leányfalu fejlesztési lehetőségei, projektelemei

1. Közlekedés

A többi Dunakanyarban elhelyezkedő településhez hasonlóan Leányfalut is a 11-

es számú főút segítségével lehet megközelíteni. Ebből adódóan itt is a főút

fejlesztésére, korszerűsítésére van szükség:

zaj, rezgéscsökkentés

forgalom biztonságának növelése (gyalogátkelők, parkolók stb.)

Vizi közlekedés fejlesztése (kikötők, csónakházak)

A sziget irányába menetrend szerint közlekedő rév korszerűsítése vagy a

egy gyalogos híd megépítése.

Parkolók

A termálfürdőhöz kapcsolódóan szükséges plusz parkolóhelyeket kiépíteni,

mert nyáron nagyon hamar elfogy minden hely és akkor főút mentén

parkolnak le az autók.

Az egyéb kereskedelmi létesítmények környékére is szükség van további

parkolóhelyek kiépítésére (pl. stranddal szembe épülő kereskedelmi

központhoz).

Kerékpárutak

Szentendre és Leányfalu között a Duna mentén már megépült a

kerékpárút, de az elmúlt években történt árvizek több helyen

megrongálták. Ezért ennek az útvonalnak a korszerűsítése szükséges.

A Leányfalu és Tahitótfalu közötti szakasz még nincs teljesen megépítve,

ezért e szakasznak a megépítése kiemelten fontos.

24

2. Turisztikai célú fejlesztések

Leányfalun többféle turisztikai fejlesztést lehetne megvalósítani.

A termálfürdő az elmúlt évtizedben folyamatos fejlesztésen esett át pl. téli

nyitva tartás, fedett uszoda, szaunák, a meleg vizes medencék teljes

átalakítása.

További lehetséges fejlesztések:

új szolgáltatások bevezetése

strand kibővítése egyéb medencékkel

teljesen új bejárat és öltözők kialakítása

vendéglátó létesítmények kibővítése

strandhoz tartozó kemping vagy panzió kialakítása

Szállásférőhelyek bővítése, mivel jelenleg csak kisebb magánpanziók

üzemelnek. Érdemes lenne egy kisebb wellness szálloda megvalósítása a

strandfürdő közelében.

A sport tekintetében is lehetne korszerűsíteni a focipályát, teniszpályákat.

A szabadidős programkínálatot bővíteni lehetne:

a Vöröskő hegyen túraútvonalak kiépítése, túrák szervezése,

természetjárások

kajak-kenu programok a Dunán

egyéb vizi sportok

strandröplabda/strandfoci

3. Intézményrendszer

Leányfalu az elmúlt időszakban már tett néhány lépést az intézményrendszer

fejlesztése érdekében. Európai Uniós támogatás keretében valósultak/valósulnak

meg a következő fejlesztések:

A KMOP-2007-4.6.1. Közép-Magyarországi Operatív Program

„Közoktatási Intézmények beruházásainak támogatása” elnevezésű,

KMOP-4-6-1/B-2-2008-0032 számú nyertes pályázat keretében a Móricz

Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

akadálymentesítése, felújítása és bővítése megkezdődött.

KMOP-2007-5.2.1/A -2008-0008 jelű „Leányfalu Faluház korszerűsítés”

pályázat 87,8 millió Forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. A

projekt keretében a Faluház teljes egészében megújult, átalakult.

25

4. Városközpont kialakítása

a strandfürdővel szembeni oldalon folyamatban van egy kisebb

kereskedelmi központ megépítése. Ehhez kapcsolódóan a parkolás fog

komolyabb problémákat okozni.

Hosszabb távon bővíteni kell a vendéglátó és egyéb szabadidős

létesítmények számát.

5. Műemlékvédelem jellegű beruházások

Helytörténeti Múzeum

26

4.4 A sziget fejlesztési lehetőségei, projektelemei

A szigeten lévő települések, mint Tahitótfalu, Kisoroszi, Surány, Horány, Pócsmegyer és Szigetmonostor összefogva a természeti adottságait egy együttes stratégiával szeretne részt venni a Duna Projekt fejlesztési stratégiában. A sziget együttes fejlesztését az ökoturizmusra, biogazdálkodásra és a lovas turizmusra kell alapozni, mivel a terület nagy része természetvédelmi terület, illetve számos hagyományőrző tevékenységet végeznek máig is a helyi lakosok. A zöld turizmus kiépítetésé nem csak a turisták számára lehet vonzó, hanem a környező lakosok számára is számos szabadidős programlehetőség tárulna fel. A projekt legfőbb prioritásai:

lovas turizmus fellendítése, amelyet lovas tanyákkal, pihenőkkel kibővített

útvonalakkal lehetne megvalósítani.

a projekt nagyon fontos eleme az is, hogy a sziget teljes területén

kerékpárútvonalak épüljenek fel, oly módon hogy a túraútvonalak összekössék a

sziget településeit. Ez egyébként nem csak a turisták igényeit szolgálná, hiszen a

helyi lakosság is szívesen veszik igénybe ezt a közlekedési eszközt.

fontos szempont ezek mellett az is, e fejlesztéseket megfelelő számú szálláshely

kapacitás egészítse ki annak érdekében, hogy a Dunakanyar meglátogatása ne

csak egynapos programként jusson eszébe a turistáknak. Az ökoturizmusra

alapozva, kiváló lenne egy panzióval ellátott „öko-farm” létrehozása a szigeten.

27

I. Tahitótfalu

Közlekedés

A 11-es számú főközlekedési út (amely végighalad az egész Dunakanyar

területén) korszerűsítése.

Ez kiemelt fejlesztési pont, mert a nyári szezonban rohamosan

megindulnak a hétvégi házzal rendelkező utazók illetve a térségbe

érkező turisták is. Ennek következtében hosszú sorok, dugók alakulnak

ki és a Pilisszentlászlói hegyi úton nem létezik egyéb útvonal a főváros

vagy Esztergom eléréséhez.

Az előzőekből adódik, hogy a megnövekedett forgalom hatására a zaj

és rezgésszint is emelkedett.

A Váci rév megközelítéséhez keresztül kell haladni a falu központján,

ezért a megnövekedett forgalom miatt nagy szükség van egyéb útvonal

megépítésére, a faluközpont tehermentesítése céljából.

Egyébföldes utcák burkolatának megépítése, mivel számos nyaraló

épült át az utóbbi években lakóházzá, melyek megközelítése sokszor

komoly problémákat jelent. Az erre irányuló lépések már megkezdődtek

a Nemzeti Fejlesztési Terv

„Tahitótfalu földes utcáinak fejlesztése” című KMOP - 2.1.1/B-09-

2009-0027 pályázatának elindításával. Ez a pályázat a következő

utcákat érinti:

Visegrádi utca, Rózsa utca, Kertész utca, Kós Károly utca

28

Parkolók

A 11-es út mentén lévő központi parkoló fejlesztése, parkolási rend

kialakítása. (Hídfőnél lévő nagyparkoló)

Tahitótfalu főterénél ki kellene alakítani további parkolási

lehetőségeket, mivel gyakran csak az út szélén-a közeledést

akadályozva- parkolnak le a lakosok, amíg elintézik a postát vagy a

bevásárlást.

Kerékpárút fejlesztések

A 11-es út mentén Összefüggő nemzetközi szintű kerékpárút kiépítése

a Duna mentén. Ezzel elérjük, hogy a kerékpározók teljes

biztonságban sportolhatnak az egész Dunakanyar területén így számos

közlekedési baleset bekövetkeztét előznénk meg.

Ár-és belvízvédelem

A legfontosabb feladat ezzel a fejlesztéssel kapcsolatban az

árvízvédelmi gátak megépítése, mind a főút és mind a sziget felöli

oldalon.

Ezek mellett a meglévő, régebben épített gátak megerősítése is

szükséges.

Turisztikai célú fejlesztések

Tahitótfalu és a teljes sziget területe alkalmas az ökoturizmus

kialakítására, ezért az ilyen irányú fejlesztéseket kell létrehozni:

hagyományos mezőgazdaság és földművelés

eperföldek védelme, megtartása

ökoházak/szálláshelyek esetleg egy öko falu kialakítása a szigeten

Turisztikai szálláshelyek kialakítása, bővítése

Turistaútvonalak

Vizi turizmus fellendítése- kikötő kiépítése

Lovas turizmus további fejlesztése és fellendítése a szigeten

Foci pálya felújítása kiegészítése vendéglátó egységekkel- diáksport

rendezvények szervezése

Helyi íjászat támogatása, beépítése a programkínálatba

A hagyományos minden évben megrendezésre kerülő Eper Fesztivál

további támogatása, illetve egyre szélesebb körben való meghirdetése.

29

Intézményrendszer

Központi tűzoltó állomás kiépítése, amely az egész Dunakanyar

településeit ellátná.

Helyi óvoda és általános iskola fejlesztése, terjeszkedése.

A Duna kanyarban élők számára egy központi okmányiroda létrehozása

Városközpont kialakítása

Városháza, városi rendezvényterem felújítása

Kereskedelmi és vendéglátó létesítmények létrehozása

Fő tér kialakítása

Parkolási rend kialakítása

Faluház felújítása- kulturális és egyéb szórakoztató programok szervezése

Népház

Műemlékvédelem jellegű beruházások

Templomok

Fő tér

Pollach Mihály síremléke

Tildy Zoltán híd

30

II. Kisoroszi

Közlekedés

Kisoroszi és a 11-es főútvonal között jelenleg menetrendszerinti rév közlekedik,

amelyhez való igazodás sokszor problémákat okoz a helyi lakosok számára

(főleg azoknak, akik Visegrádon vagy a Dunakanyar területén dolgoznak).

Személygépkocsival pedig csak nagy kerülővel, Tahitótfalun keresztül lehet

megközelíteni.

A cél viszont az, hogy Kisoroszi megőrizze természeti értékeit, ezért egy

gyalogoshíd létrehozásával megoldódnának ezek a problémák.

A szigetcsúcshoz vezető út kiépítése.

A már említett Tahitótfaluból irányuló főútvonal kivilágítására is fontos lenne.

Kerékpár útvonalak

Tahitótfalu és Kisoroszi között ki kellene építeni a közvetlen kerékpárútvonal

kapcsolatot is.

Kisoroszi területén a szigethez kapcsolódóan kerékpár-túra útvonalak kiépítése

hozzájárulva ezzel a helyi lakosság és a turisták igényeihez is.

Ár-és belvízvédelem

Kisoroszi ár és belvízvédelmének kiépítése kardinális kérdés a területen, mivel

egy-egy kisebb vízszintemelkedés hatására már elázik a sziget.

Gátak kiépítése minden alacsonyabb területen.

Úthálózat árvízszint felé emelése.

31

Turisztikai célú fejlesztések

„Szigetcsúcs” jelenleg is népszerű a kempingező turisták és az egynapos

látogatók körében. Erre alapozva fejleszteni lehetne ezt a részt különböző

turisztikai szolgáltatások kialakításával.

Elsősorban a vízi turizmus fejlesztése lenne célszerű:

kikötő

motorcsónakázás

fürdési lehetőség

jetski bérlés

vízisí

Nyilvános illemhelyek kiépítése

Szárazföldi lehetséges fejlesztések:

strandröplabda, strandfoci és egyéb sportok feltételeinek

kiépítése

golfpálya fejlesztés

vendéglátó létesítmények: éttermek, büfék stb.

Szálláshelyek kialakítása az ifjúság számára

Modern kemping- terület megvalósítása

Lovas turizmus további fejlesztése, útvonalak kiépítése a szigeten

Ökoturizmus – természetjárások

Kisoroszi határában lévő bányató turisztikai hasznosítása pl. strand, horgászat

stb.

Intézményrendszer

művelődési központ és könyvtár fejlesztése

Település- központ kialakítása

kereskedelmi és vendéglátó létesítmények létrehozása

faluház kialakítása

Műemlék védelem

Római Katolikus templom

Baktay Ervin Múzeum

32

III. Sziget (Surány, Horány, Pócsmegyer, Szigetmonostor)

Közlekedés

A meglévő aszfaltburkolatú út, amely Tahitótfaluból indul a települések

irányába már nincs megfelelő minőségű állapotban, ezért

felújításra/újraburkolásra van szükség.

Szentendre és a sziget között már régóta tervben van egy gyalogos híd

megépítése. Egy ilyen fejlesztés a helyi lakosok érdekeit és turisztikai

szempontokat is egyaránt szolgálna.

Szigetmonostori rév korszerűsítése

Kerékpár

A sziget területén nagy szükség lenne kerékpár-útvonalak kialakítására,

amely kiváló szabadidős program-lehetőséget biztosítana a helyiek és a

turisták számára egyaránt.

Továbbá az ökoturizmus szigeten való kialakításának egyik fontos

alapeleme az ilyen jellegű közlekedési lehetőségek létrehozása.

Fontos szempont a szigethez és a Tahitótfaluhoz kapcsolódó

kerékpárútvonalak kialakításánál, hogy ne a főútvonalon, hanem az

mentén legyen kialakítva.

Továbbá már a korábban is említett kerékpár túra-útvonalak e területi

részének kiépítése is szükséges.

33

Ár és belvízvédelem

Vízbázis-védelem nagyon fontos fejlesztési tényező, mert a sziget nagy

része természetvédelmi terület (csatornázás, szennyező források

felszámolása)

Turisztikai célú fejlesztések

Lovas turizmus kiépítése: lovas központok, túraútvonalak létrehozása

Ökoturizmus előrelendítése, pl. zöld szálloda/panzió fejlesztése

Biogazdálkodás fellendítése

A Pócsmegyeren lévő halastó mentén érdemes lenne turisztikai

fejlesztésekre: pl. szálláskapacitás-bővítés, sportpályák kiépítése,

horgászat és egyéb szabadidős programlehetőségek kialakítása.

A szigeten lévő egyéb tavak hasznosítása pl. horgászat, csónakázás

stb.

Egyéb vendéglátó létesítmények kialakítása.

Városközpont kialakítása

Polgármesteri Hivatal

Néhány kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatás kiépítése.

34

4.5 Dunabogdány fejlesztési lehetőségei, projektelemei

Közlekedés

A többi településhez hasonlóan Dunabogdány is a 11-es útvonal mentén

helyezkedik el.

Ezért a közlekedés fejlesztésénél ugyanaz a feladat, mint a más városoknál, az

út korszerűsítése, biztonságosabbá tétele. (gyalogátkelők, közlekedési lámpa,

járdák kiépítése)

A vízi közlekedés esetében a hajóforgalom hálózatának fejlesztése, teherkikötő

megépítése.

Úthálózat szintemelése az árvízveszély miatt.

Parkolók

A kikötőkhöz kapcsolódóan megfelelő számú parkolóhely kiépítése, úgy hogy

hajók számára is alkalmas legyen a tárolásra.

Kerékpár

Tahitótfalu és Dunabogdány között már megépült a kerékpárútvonal, ezért csak

Visegrád irányába kell továbbépíteni a szakaszt annak érdekében, hogy az egész

Duna kanyar végig kerékpározható legyen. (úgy, hogy ne kelljen a bicikliseknek a

főútvonalon közlekedniük).

35

Turisztikai célú fejlesztések

A szigethez hasonlóképpen Dunabogdány is alkalmas az ökoturizmus

kialakítására, mivel a helyiek számos hagyományőrző tevékenységet végeznek.

Biogazdálkodás

Régi mesterségek megőrzése, bemutatása

Lovaglás

Természetjárás

Vizi sportok

Sváb zenekar és népszokások

Egy-egy kisebb szálláshely fejlesztése pl. „öko-panzió”

Vendéglátó és egyéb szolgáltató létesítmények kialakítása

Intézményrendszer

Helyi általános iskola támogatása, fejlesztése

Művelődési ház

Településközpont kialakítása

Biztonságos közlekedés megteremtése (járdák, gyalogátkelők)

A Duna mentén sétálóút kiépítése kapcsolódó vendéglátó és szolgáltató

helyiségekkel.

Műemlékvédelem

Helytörténeti Múzeum

Művelődési Ház

36

4.6 Visegrád fejlesztési lehetőségei és igényei

Közlekedés:

A 11-es számú fkl. út korszerűsítése:

A Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdőtől Dömösig terjedő szakasz átépítése azért szükséges, mert az út koronaszintje a mértékadó árvízszint alatt van, ezért 3-5 évente az árvizek miatt ideiglenes lezárása szükséges, valamint a 47+400 km szelvényben található római kori kiserőd feltárási munkáinak biztosítása miatt. Az út átépítésének két fő változata van, az egyik szerint a nyomvonal maradna a jelenlegi helyen, de az árvízszint feletti kiépítéssel, míg a másik szerint a kórházhoz tartozó telek északi sarkáig a jelenlegi nyomvonalon, de megemelt szinten, utána pedig az ún. „vízlépcsős” változat szerint a hegyoldalban, a lovarda felett vezetve történne. Az első változat esetén biztosítani kell egyrészt az út alatti régészeti terület felszabadítását (nyomvonal korrekcióval, vagy a szükséges mértékű áthidalással), másrészt pedig a végleges, feltárás utáni és az esetleges részleges rekonstrukciót követő állapot ár- és belvízmentesítését (a római kiserőd része a Római Limes Világörökségi Programnak). E tárgyban lásd még a Magyar Közút PES-1286-2/2010. iksz-ú állásfoglalását (1. sz. melléklet)

A 11-es fkl út 45 km szelvényében két elvégzendő feladat van. Az egyik a csomópont körforgalommá történő átépítése, a másik pedig a római őrtorony feltárásának, bemutathatóságának és esetleges részleges rekonstrukciójának megvalósítása. A római őrtorony része a Római Limes Világörökségi Programnak.

A Rév utcai csomópont átépítése, a Rév-komp közúti kapcsolat átalakítása.

A Mogyoró-hegyi útcsatlakozás körforgalommá történő átépítése.

A Kisoroszi gyalogos híd csomópontjának átépítése.

A fellegvári út korszerűsítése, felújítása a Rév utcai csomóponttól a Silvanus Hotel bekötőútjáig.

37

A Mogyoró-hegyi út korszerűsítése, felújítása a 11-es fkl. Úti csomóponttól a Silvanus Hotel bekötőútjáig.

Parkoló fejlesztések:

Királyi Palota fogadótere (Ágasházi parkoló többfunkciós rendezvénytérré történő fejlesztése.

Városközpont mélygarázs

Sportpályaparkoló

Vízi-centrum parkoló

Lepence parkoló fejlesztése

A Reneszánsz étterem parkolójának fejlesztése

Kékpárút fejlesztések:

Bécs-Budapest kerékpárút a Duna mentén (Duabogdánytól Dömösig)

Városi kerékpárutak:

Kerékpárút a Rév utca – Nagy Lajos király utca – Mátyás király utca – Fellegvári út – Mogyoróhegyi-út mentén.

Kerékpárút (és sétány) az Apátkúti-patak mentén a Füvészkertig (Kaán forrásig).

Hajóállomás fejlesztés

Jacht-kikötő fejlesztés az Alsó-öbölben

A meglévő kompkikötő fejlesztése

Ár- és belvízvédelem:

Árvízvédelmi rendszer kiépítése a Városkaputól a VIFA-ig

Az Apátkúti-patak rendezése a 11-es fkl. úttól a halastóig. Turisztikai célú fejlesztések:

A Királyi Palota fogadóközpontjának kialakítása:

Többfunkciós rendezvénytér és parkoló kialakítása (lásd az 1.4.1. pontot)

A Királyi Palota előtti közterület rendezése a parkoló és a Mátyás-szobor között

A fogadóépület kialakítása

Városi Gyümölcsöskert és sétány kialakítása a Városközpont és a Királyi Palota fogadótere között.

38

Városközpont kialakítása:

Az I. ütem: Városháza, Városi Rendezvényterem

A II. ütem: a közfunkciókat tartalmazó 3. zóna befejezése

A III. ütem: A kereskedelmi és vendéglátó tömb kialakítása (2. zóna)

A IV. ütem: A lakó zóna építése (1. zóna)

A mélygarázs építése (lásd még az 1.4.2. pontot)

A Fő tér kialakítása

Közlekedési kapcsolatok megépítése

A Duna-kapcsolat kialakítása

A Nagy-villámi Sípálya fejlesztése

A Mogyoró-hegyi Kemping felújítása, fejlesztése

A Mogyoró-hegy térségében lévő esőbeállók, padok, WC-k felújítása

A Fő utcai volt Műemlékvédelmi Hivatal és Építésvezetőség épületének átépítése, hasznosítása.

Kulturális és sport programhelyszínek kialakítása.

Városi rendezvényterem létesítése (lásd: Városközpont beruházás)

Városi Művelődési és Rendezvény Központ kialakítása a MOZI épületéből (lásd: Városközpont beruházás)

Vízi színpad kialakítása a Felső öbölnél.

A Salamon torony udvarán lévő rendezvénytér továbbfejlesztése.

A Királyi Palota Kápolna-teraszának rendezése.

A Királyi Palota udvarának rendezése.

. A Városi Sportpálya és a mellette fekvő terület rendezése

Az „Öreg-bánya” rendezése

A lovarda fejlesztése

Városi Csónakház

Jacht-kikötő fejlesztése (lásd: a Közlekedés fejezetben)

Turista utak és jelzések megújítása

Műemlékvédelem jellegű beruházások:

A Királyi Palota rekonstrukciós programja II. ütem

A Salamon torony állagmegóvási munkái

A Fellegvár rekonstrukciós programja

Az Alsóvár és a Fellegvár közötti várfal helyreállítása a lépcsővel, esetleg siklóval

A Fő utcai középkori templom bemutatás

A Rév utcai üveghuta rekonstrukciója

A Városközpont területén talált régészeti emlékek bemutatása

Az orvosi rendelő területén lévő pince bemutatása

A Sibrik dombi Ispáni vár bemutatása

Csatlakozás a római limes világörökségi cím pályázatho

A Lepence patak melletti őrtorony részleges rekonstrukciója

A Gizella-majori római kiserőd részleges rekonstrukciója

39

A Sibrik dombi katonai tábor részleges rekonstrukciója

A Kálvária felújítása Természet- és tájvédelem

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Natura 2000 területek

Beépítéstől elvont területek (Fellegvár és a Dunára néző hegyoldalak

Mogyoró-hegyi Oktató Központ

Bertényi Miklós Füvészkert