A Polgári Törvénykönyvről szóló A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a gazdasági 2013. évi V. törvény a gazdasági társaságok aspektusábóltársaságok aspektusából

Dr. Szentimrey Mária Ügyvédi Irodadr. Szentimrey Szabolcs

ügyvédjelöltÚj Ptk. konzultáció

Felszámolók és Vagyonkezelők Országos Egyesülete

2014. május 28.

Példa: semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a kisebbség/a munkavállaló

hátrányára tér el etc. semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a törvény rendelkezéseivel

ellentétes, vagyis az eltérő szabályozás tilalma folyamatosan nevesítve van.

Érdekesség: 3:161. § a Kft. törzstőkéje nem lehet kevesebb

hárommillió forintnál. DE az eltérő szabályozás tilalma nincs

nevesítve!

Akkor el lehet térni!? Diszpozitív szabályozás!

A jogi személy szervezete és képviseleteA jogi személy szervezete és képviselete (3:16. – 3:20. §)(3:16. – 3:20. §)

A döntést hozó szerv összehívásával, és a szervezetével kapcsolatos A döntést hozó szerv összehívásával, és a szervezetével kapcsolatos szabályok lényegileg változatlan tartalmúak, a határozatképesség akkor szabályok lényegileg változatlan tartalmúak, a határozatképesség akkor

állapítható meg, ha a állapítható meg, ha a leadható szavazatok 50%-a jelen van, leadható szavazatok 50%-a jelen van,

DE DE a határozatképességet a határozatképességet mindenminden határozathozatal előtt vizsgálni kell! határozathozatal előtt vizsgálni kell! A Ptk. Általánosságban kimondja, hogy a legfőbb szerv ülése nem A Ptk. Általánosságban kimondja, hogy a legfőbb szerv ülése nem

nyilvános. nyilvános.

A jogi személy ügyvezetéseA jogi személy ügyvezetéseAz ügyvezetés fogalmát és a vezetői tisztség létrejöttét 3:21. § szabályozza, amely általánosságban vonatkozik a jogi személyekre, tehát az alapítványokra, vagy éppen az egyesületekre.

„„jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló

testület jogosult”testület jogosult”

Újdonság, hogy negatív definíciót alkalmaz amikor azt mondja, hogy olyan döntések meghozatalára jogosult a vezető tisztségviselő, amelyek nem tartoznak a tagok,vagy az alapítók hatáskörébe.

További újdonság, hogy a 3:112.§ (1) bekezdése alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

DE A MUNKAVISZONY ELLENÉRE NEM UTASÍTHATÓ!DE A MUNKAVISZONY ELLENÉRE NEM UTASÍTHATÓ!

(2012. évi I. tv. Mt.)(2012. évi I. tv. Mt.)

A kizáró okokat az új Ptk. szintén rendezi, azonban a kizáró okok köre szűkebb, mint korábban a Gt. 23.§ (1) – (9) bekezdéseiben volt.

A vezető tisztségviselő felelőssége a jogi személlyel szemben

Ptk. 3:24. §

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való

felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben!

Ezen szakasz jelentősége egyrészt áll abban, hogy a ügyvezetőt személyében kártérítő felelősséggel terheli az általa képviselt jogi személy felé, másrészt elválasztja egymástól a szerződésszegéssel

és a szerződésen kívüli károkozást!

Titoktartás és felvilágosítási kötelezettségTitoktartás és felvilágosítási kötelezettségPtk. 3:23.§Ptk. 3:23.§

(1) A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

(2) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

A vezető tisztségviselő MEGTAGADHATJA a felvilágosítást és az iratokba való betekintést! Érdeke lehet mindez a felértékelődött felelősségi

szabályokra tekintettel!

Kimentés:

ha bizonyítja, hogy A SZERZŐDÉSZEGÉST olyan körülmény okozta, ami- ellenőrzési körén kívül esett ÉS- előre nem láthatta ÉS- nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje VAGY- elhárítsa.

nincs gondatlanság, nincs szándékosság, nincs felróhatóság!

E L V Á R H A T Ó S Á G V A N!

6:142.§ Felelősség szerződésszegéssel okozott kárért

Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

KÁROKOZÁS - A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

• 6:518.§ Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

• Jogellenesség

Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt

a károsult belegyezésével

jogtalan támadás elhárítása…

szükséghelyzetben…

jogszabály által megengedett mértékben…

• Előreláthatóság

Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.

Vezető tisztségviselő felelőssége harmadik személlyel szemben

Ptk. 6:541Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel

egyetemlegesen felel. Viszont

köthet olyan megállapodást a vezető tisztségviselő a jogi személlyel, hogy nem vállal felelősséget a károkozásért. Ez pedig a diszpozitív

szabályozásból ered.

A jogi személy ellenőrzése „Belső” ellenőrzés:

A tulajdonosok részéről - Az FB által

- Az állandó könyvvizsgáló által

„Külső” ellenőrzés - A törvényességi felügyelet A törvényességi felügyeletet a jogi

személyt nyilvántartó bíróság látja el,így az ügyészség szerepe

megszűnt.

- A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata

A gazdasági társaságokról általában Az összes gazdasági társaság jogi személy;

tehát a Közkereseti társaság és a Betéti társaság is

A jognyilatkozatok megtételére csak írásban kerülhet sor, szemben a korábbi szabályozással, ahol akár szóban is, de hitelt érdemlően kellett igazolni;

Ha tag a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés harminc napos határidő tűzésével, és a jogkövetkezmények – tagsági viszony megszűnése - feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre. A korábbi szabályozás felhívta a tagot és nem volt

nevesítve, hogy a vagyoni szolgáltatás elmaradásából eredő károkért

felelősséggel tartozik. SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL

OKOZOTT KÁROKÉRT

A Közkereseti társaság és a Betéti társaság

Jogi személyek A vezető tisztségviselő itt is „ügyvezető” lesz a korábbi, „üzletvezető,

képviselő” elnevezés helyett, Betéti társaság esetén a kültag, a korábbi szabályozással szemben,

nem lehet vezető tisztségviselő. Eltérést engedő szabályozás, a tagok ettől eltérhetnek, hiszen nincs tiltás,

vagyis lehet!

A Korlátolt Felelősségű Társaság A legtöbb lényegi változás;

A társaság kötelezettségeiért korábbi szabályozás értelmében tag nem tartozott

felelősséggel

A jelenlegi szabályozás szerint a társaság kötelezettségeiért a tag nem tartozik

helytállással

A törzstőke nem lehet kevesebb 3 millió forintnál, viszont itt előkerül a diszpozitivitás kérdése

Lehetőség van a törzstőke nyereségből való feltöltésére, amelynek két garanciális szabálya van

Ad.1. osztalék nem fizethető

Ad.2. a tagi felelősség nem korlátozott

A törzsbetét összegének nem kell 10.000 oszthatónak lennie

Az üzletrész új definíciót kapott:3:164. § (1) az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok

és kötelezettségek összessége

az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében történő átruházásánál üzletrész-átruházásról beszél. Ez korábban adásvételi szerződésként volt nevesítve

kógens szabályként rögzíti, hogy a taggyűlés hozzájárulása szükséges az üzletrész felosztásához

Köszönöm megtisztelő Köszönöm megtisztelő figyelmüket!figyelmüket!