SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR

MAROSVÁSÁRHELY

Vállalati társadalmi felelősségvállalás a romániai kőolajipari termékeket forgalmazó vállalatok

esetében

IRÁNYÍTÓTANÁR SZERZŐ DR. ZSIGMOND ISTVÁN SZENTES TÜNDE ZSUZSÁNNA

MAROSVÁSÁRHELY 2009

Tartalomjegyzék

1. Bevezető.......................................................................................................................... 3 2. Meghatározások .............................................................................................................. 5 3. A Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás.................................................................... 10

3.1. Mi a CSR?.............................................................................................................. 10 3.2. Történelmi áttekintés ............................................................................................. 11 3.3. Hogyan került előtérbe a CSR?.............................................................................. 13 3.4. Szponzoráció, adományok – CSR tevékenység? ................................................... 14 3.5. CSR Romániában................................................................................................... 15

4. Kőolajipari termékeket forgalmazó vállalatok CSR politikája..................................... 18 4.1. MOL Románia ....................................................................................................... 18 4.2. Petrom.................................................................................................................... 20 4.3. Rompetrol .............................................................................................................. 21 4.4. LUKOIL................................................................................................................. 23

5. CSR program, projektek – es ezek kommunikációja.................................................... 25 5.1. Irányvonalak, célkitűzések, célközönségek ........................................................... 25 5.2. Üzenet .................................................................................................................... 27 5.3 Együttműködések – civil szervezetek..................................................................... 28 5.4. Népszerűsítés ......................................................................................................... 30 5.5. Eredmények ........................................................................................................... 31

6. Következtetés................................................................................................................ 33 7. Bibliográfia ................................................................................................................... 35 8. Melléklet ....................................................................................................................... 39

2

Vállalati társadalmi felelősségvállalás a romániai kőolajipari

termékeket forgalmazó vállalatok esetében

1. Bevezető

Volt egy időszak, amikor a nyereség utáni hajszában a vállalatoknak nem képezett

prioritást annak gondolata, hogy milyen hatással vannak a környezetre, valamint arra a

társadalomra, amelyben tevékenykednek.

Az idők során, azonban kezdett elterjedni az a felismerés, miszerint azok az erőforrások,

amelyeket ingyen használtunk és kifogyhatatlanoknak tartottunk, véglegesek. Ha nem

változtatunk szokásainkon, életstílusunkon és nem teszünk ez ellen, drasztikus

következményei lehetnek, amelyek főleg a jövő generációjára fognak kihatni. Az

ügyfelek is felismerték ezt a problémát, és nagyobb elvárásaik lettek azokkal a

vállalatokkal szemben, amelyeknek termékeit és szolgáltatásait használták. A vállalatok

tevékenységeinek eredményei számos embert befolyásolnak, melynek következtében ők

is társadalmi szereplők lesznek. Akarva akaratlanul el kellett fogadják az ügyfeleik

követeléseit, és szerepet vállaltak fel. (Păun 2008. 28)

A vállalat felelősségéről így nyilatkozik Julio Moura:1 „Mi, a vállalat, ennek a

társadalomnak vagyunk a része; előjogokban van részünk; magas fokú képzettséggel

rendelkezünk; hozzáférésünk van az erőforrásokhoz, és ezek az erőforrások ránk voltak

bízva, ami azt jelenti, hogy felelősséget vállaltunk, hogy ezeket az erőforrásokat a

közösség javára használjuk fel, hogy hozzásegítsük a körülöttünk levő közösséget a

felvirágozáshoz.” (Oprea 2005. 45)

A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR = Corporate Social Responsibility)

viszonylag új fogalom, bár a tevékenység az utóbbi idők során egyre nagyobb

fejlődésnek indult, és egyre nagyobb a népszerűsége.

Dolgozatomban a kőolajipari vállalatok társadalmi felelősségvállalásával foglalkozom.

Miért kőolaj? Mert ez az egyik legszennyezőbb természeti erőforrás, de egyben a

1 A Grupo Nueva elnöke, Costa Rica

3

legszükségesebb is. A legtöbb háború napjainkban a kőolaj körül forog, országok

politikai stratégiáiban kap kiemelt helyet, emberek és állatok életét oltja ki, lehet gyilkos

és életeket menthet meg. Kőolaj nélkül világunk jelentős része nem létezhetne.

Romboló erejével a kőolajat forgalmazó vállalatok is tisztában vannak. Hogy

ellensúlyozzák a kőolaj környezetszennyező hatását, különböző környezetvédelmi és

társadalomra ható programokat, projekteket, kampányokat dolgoztak ki, amelyekkel

bebizonyíthatták, hogy tisztában vannak a kőolaj káros hatásaival, de ugyanakkor

felelősséggel tartoznak annak a közösségnek, amelyben tevékenykednek.

Dolgozatomban arra fogok rámutatni, hogy a kőolajipari vállalatok tevékenységükből

kifolyólag nagy hangsúlyt fektetnek a vállalati társadalmi felelősségvállalási

irányvonalakra. Ki fogok térni a vizsgált vállalatok CSR tevékenységeinek

kommunikációjára, hiszen fontosnak tartom megvizsgálni, hogyan kommunikálják a

kőolaj szennyező hatásainak ellensúlyozásának lehetőségét az érintettek felé, és milyen

eszközöket használnak a kívánt hatás eléréséért.

Módszertani szempontból, kutatásomat tartalomelemzéssel végeztem el. Fő forrásnak az

online környezetet, az általam vizsgált vállalatok – MOL Románia, Petrom, Rompetrol,

LUKOIL – weboldalait, főbb CSR-el foglalkozó weboldalakat (például:

www.responsabilitatesociala.ro), használtam. Ugyanakkor információkat gyűjtöttem a

vállalatok különböző kiadványaiból, CSR-ről szóló könyvekből is.

4

2. Meghatározások

Vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility - CSR):

A vállalati társadalmi felelősségvállalás, még ismeretes vállalti felelősségvállalás,

vállalati polgárság, felelősségteljes üzlet és vállalati társadalmi teljesítés, egy

formája a vállalati önszabályozásnak, ami az üzleti modellbe van beépítve (Wood

1991. 691).2

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása egy olyan fogalom, mely egy leendő

tartozásra vonatkozik, amellyel a vállalatok (mint társadalmi szereplők)

rendelkeznek az összes érintettel szemben, akikkel kapcsolatba kerülnek

gazdasági tevékenységük során. (Wikipedia 2008c)3

A CSR - a vállalatok társadalmi felelősségvállalása - koncepciója szerint a

vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezeti megfontolásokat építenek be

üzleti tevékenységeikbe, valamint részvényeseikkel, üzleti partnereikkel folytatott

interakcióikba. Tágabb értelemben véve: egy-egy cég minden tettéért felelős, ami

hatással van az emberekre, a közösségre, a természeti környezetre. (8)

"A CSR a vállalatok által önként vállalt szerep, amelynek értelmében működésük

során és az érdekeltekkel való kapcsolatukban figyelmet fordítanak a társadalmi

és a környezetvédelmi problémákra." (9)

2 Corporate Social Responsibility (CSR), also known as corporate responsibility, corporate citizenship, responsible business and corporate social performance is a form of corporate self-regulation integrated into a business model. 3 Responsabilitatea socială a corporaţiilor este un concept care se referă la o prezumtivă datorie pe care companiile (ca actori sociali) ar avea-o faţă de toate părţile implicate în desfăşurarea acţiunilor presupuse de activitatea lor economică.

5

A társadalmi felelősség felszínes értelmezésébe is mindenképpen bele szokás

érteni a környezetvédelmet, gazdasági mutatókat, szponzorációt, távolabbról a

minőségbiztosítást, munkaegészség- biztonságot. (Tóth 2007. 17)

A társadalmi felelősségvállalás egy lényeges fogalom, ami által a vállalatok

önkéntes munkát gyakorolnak, hogy hozzájáruljanak egy jobb társadalom és egy

tisztább környezet létrehozásához.4 (7)

„Vállalatok társadalmi felelősségén azt értjük, ha egy üzleti vállalkozás

folyamatosan elköteleződik az etikus viselkedés és a gazdasági fejlődéshez való

hozzájárulás iránt, mialatt javítja munkavállalóinak és családjaiknak

életminőségét, csakúgy, mint a helyi közösségét és általában a társadalomét.”

(Watts–Holme 1998. 6)

Philip Kotler könyve szerint „a vállalati társadalmi felelősségvállalás azt az

elkötelezettséget jelenti, amely során a vállalat a közösség jólétének érdekében

folytat önkéntesen, szabadon választott üzleti gyakorlatot, amit erőforrásaival is

támogat.” (Kotler–Lee 2005. 13)

Szerintem: A vállalati társadalmi felelősségvállalás koncepciója szerint, a

vállalatok, elkötelezettséget vállalnak azért a társadalomért és környezetért,

amelyben tevékenykednek, amely önkéntes munkájuk során valósul meg.

Adományok – klasszikus módszer, melynek során egy vállalat anyagi támogatást ajánl

fel. Része lehet a vállalat CSR stratégiájának vagy elkülöníthető jótékonysági célokra is.

(Oprea 2005. 48)

Civil szervezet (NGO)– minden kormánytól független, civilekből álló szervezetek,

amelyek saját költségvetéssel rendelkeznek (Wikipédia, 2008d). Tehát minden olyan

4 Corporate social responsibility is essentially a concept whereby companies decide 

voluntarily to contribute to a better society and a cleaner environment. 

6

szervezet civilnek tekinthető, amely nem az állami intézményrendszerhez tartozik,

amelyet magánszemélyek hoznak létre saját céljaik, vagy valamilyen társadalmi cél

elérése érdekében. A civil szervezetek (NGO) összessége alkotja a civil társadalmat.

Értékek – azok a meggyőződések, amelyet a szervezet megoszt az érintett felek közt. Az

értékek szerint jön létre a szervezet kultúrája, valamint ezek határozzák meg az

elsőbbségeket is. (Wikipédia 2008e)5

Fenntartható fejlődés - Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelenkor szükségleteit anélkül,

hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

szükségleteiket” (12)

Fogyasztók – kapcsolatuk a vállalattal kétirányú: a fogyasztó befolyásolja a cég

működését, hiszen generálja a keresletet; a vállalat termékeinek, szolgáltatásainak meg

kell felelniük a fogyasztók elvárásainak (pl. biztonságosság, egészség). Az elvárások

alapja a fogyasztói jog, amely kimondja, hogy a vállalatnak kötelessége a fogyasztót,

mint önmagában vett célt kezelni.

Globalizáció - az a folyamat amelynek során a helyi vagy regionális jelenségek

világméretűvé alakulnak. Le lehet írni egy olyan folyamatként is, melynek során az

emberek egy egységes világban, egy társadalomban élnek és működnek együtt. Ez a

folyamat a gazdasági, technológiai, társadalmi és politikai erők csoportosítása.

A globalizáció kifejezést legtöbbször a gazdasági globalizáció megnevezésére használják,

ami a nemzeti gazdaság beillesztését jelenti a nemzetközi gazdaságba, elősegítve ezzel a

kereskedelem, a közvetlen külföldi befektetések, a tőkeáramlás, a migráció és a

technológia elterjedését.6 (Wikipedia 2008b)

5 Beliefs that are shared among the stakeholders of an organization. Values drive an organization's culture and priorities. 6 Globalization (globalisation) in its literal sense is the process of transformation of local or regional phenomena into global ones. It can be described as a process by which the people of the world are unified into a single society and function together. This process is a combination of economic, technological, sociocultural and political forces. Globalization is often used to refer to economic globalization, that is, integration of national economies into the international economy through trade, foreign direct investment, capital flows, migration, and the spread of technology.

7

Misszió (Küldetés) – tiszta és egyértelmű megfogalmazása annak, hogy a szervezet miért

jött létre. Ez a szervezet létének lényege, amely időben állandó, és a szervezet egyik

alapvető azonosítója, jellemzője. (Kádár 2008. 11)

Munkavállalók - több szempontból is érintettjei egy vállalatnak: erőforrásként jelennek

meg; sok esetben maguk képviselik a céget a fogyasztók felé; ők viselik a vállalti

döntések következményeit. Léteznek bizonyos munkavállalói jogok, amelyeket a

munkáltató szem előtt kell tartson: esélyegyenlőség, magánélethez való jog, vállalati

részvétel joga, egészséges, biztonságos munkafeltételek stb. A nagyvállalatok társadalmi

felelőssége a munkavállalók felé a jóléti juttatások biztosításában mutatkozik meg.

Önkéntesség – magánszemélyek által, saját késztetésből végrehajtott közérdekeken

alapuló tevékenység, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. (9)

Részvényesek, befektetők - nem a szó szoros értelmében vett tulajdonosok, viszont, a

menedzser neki tartozik elszámolással a vállalat gazdasági állapotát illetően. Kettőjük

viszonya lehet gyakran konfliktusos, hiszen itt ütközhet a nyereségszerzés és az elvek

közti ellentmondás. A vállalat fókuszpontját lényegesen befolyásolja, hogy a befektető

milyen szempontokat vesz figyelembe, amikor tőkéjének beruházásáról dönt.

Stakeholders – A projekt menedzsmentben használatos fogalom, amelyet az idők során

átvett a CSR is. Azok a személyek, csoportok (függetlenül attól, hogy külső vagy belső)

amelyek érintve vannak egy cég bizonyos tevékenysége által: részvényesek, befektetők,

munkavállalók, fogyasztók, versenytársak, beszállítók, civil társadalom, kormány.

(Wikipedia 2008a)

Szponzoráció - alapja az anyagi támogatás, amelyet levonnak a vállalat nyereségének

adójából, és amely a vállalat népszerűsítését segíti elő. (Oprea 2005. 48)

Vízió (Jövőkép) – kép a szervezet jövőbeli állapotáról, amely megfelel értékeinek, de

kifejezi a vágyakat, a merész elképzeléseket is. Legtöbbször egy szervezet víziója, azt

8

adja vissza, ahogyan az alapítók elképzelték a szervezet fejlődését, helyét a piacon.

(Kádár, 2008, 11)

Versenytársak – olyan vállalatok, amelyeknek profitszerzési tevékenységük

megegyezik. Az etikai problémák a versenytársak közt sokszor nem is kerülnek

nyilvánosság elé. A vállalatnak a konkurencia tevékenységéből, működéséből épp úgy

származhat előnye, mint hátránya. Etikai kérdések akkor merülhetnek fel ebben az

esetben, amikor nem megfelelő versenyhelyzet áll fenn a vállaltok között.

9

3. A Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás

3.1. Mi a CSR?

Láthattuk a fentiekben, hogy mennyire fontos lett a vállalati társadalmi felelősségvállalás

napjaikban. Ebben az alfejezetben részletesebben szeretnék rávilágítani arra, hogy

tulajdonképpen mit jelent a vállalati társadalmi felelősségvállalás, kik az érintett

személyek, hogyan nyilvánul meg ez a vállaltok életében?

A CSR a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, amelynek célja a társadalmi értékek

beültetése az üzleti életbe. Lévén, hogy a vállalati társadalmi felelősségváltozásnak nincs

egy általánosan elfogadott definíciója, sokan, sokféleképpen látják ennek lényegét.

Azonban a dolgozatom elején megadott meghatározások alapján elmondhatjuk, hogy a

legfontosabb elemei a felelősség – a környezet és társadalom iránt, amelyben

tevékenykedik – és önkéntesség. A fentiekből láthattuk, hogy mára már a CSR egy

alapfogalom lett a vállaltok életében, amelyet állandóan újra meg kell határozni, hogy

megfeleljen az amúgy is változásban levő elvárásoknak. Szerintem kijelenthetjük, hogy a

CSR fogalma ugyanolyan súllyal bír, mint a szabadság vagy az egyenlőség fogalmai.

Minden bizonnyal a vállalatok társadalmi felelősségváltozása más értékrendet fog kapni a

következő évszázadokban, hiszen a társadalom elvárásaira alapoz, amelyek szintén

mindig változásban vannak.

A legfontosabb az, hogy először minden cég meghatározza, hogy mit képvisel, mi a

missziója, mik az értékei és mi a víziója. Csak ezek után vezetheti be a vállalati

társadalmi felelősségvállalást az üzletpolitikába, valamint figyelembe kell vegyen

bizonyos dolgokat, amelyekkel sikeresebb lesz a CSR tevékenysége: legelsősorban egy

rendszert kell felállítania, amelyben a CSR megmérettetések átláthatók és folytatólagosak

legyenek; nagyobb figyelmet kell fordítania a CSR tevékenysége által érintett

személyekre (stakeholders); kapcsolatokat alakítson ki, akikkel közösen végez CSR

tevékenységeket.

Sok vállalat azonban felteheti a kérdést, hogy neki milyen előnye származik abból, ha

CSR tevékenységeket folytat? A vállalati társadalmi felelősségvállalás lényeges előnyei

közé sorolhatjuk a márka értékét valamint a hírnevet, ugyanakkor az emberi erőforrás

alap javítása, közvetetten a nyereség növekedése, jótékony elismerés, hosszú távú

10

kapcsolatok kialakítása civil szervezetekkel (és nemcsak) mind a CSR előnyei közé

tartozik.

Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy tulajdonképpen kinek is felelősek a vállalatok?

Közgazdasági szempontból azt mondhatnánk, hogy leginkább a részvényeseknek, a

befektetőknek tartoznak felelősséggel, hiszen ők azok, akiknek az elmélet szerint legfőbb

céljuk a profit.

CSR szempontból azonban nemcsak ezekről a személyekről beszélhetünk érintett

felekként: mindazok a személyek érintettek a vállalat CSR tevékenységében, akik

valamilyen módon kapcsolatban állnak a vállalattal, legyen az alkalmazott, fogyasztó,

versenytárs, civil szervezet vagy éppen a kormány. Azonban mikor az érintett felekről

beszélünk, nem sorolhatunk fel mindenkit, hiszen a vállalat olyan csoportok

képviselőinek is felelős, akik nem képviselhetik magukat: például a jövő generáció vagy

a felfedezésük előtt kihalt fajok.

Tóth Gergely7 könyvében kifejti: nem szabadna úgy feltenni a kérdést, hogy egy vállalt

kinek felelős – bár napjainkban már az EU, a biztosítók is elvárják a társadalmi

felelősséget –, hanem hogy miért felelős egy vállalat. Szerinte a felelősség nem

kötelezettséget, hanem elköteleződést jelent, „azaz nem büntetőjogi, hanem önként vállalt

kategóriáról van szó”. (Tóth 2007. 25)

3.2. Történelmi áttekintés

A társadalmi felelősségvállalás nem is olyan új keletű, mint, ahogy azt sokan gondolják,

hiszen már évtizedekkel ezelőtt a keleti kultúrában, pontosabban a japánoknál létezik a

„Keyosei” elve. Ennek a lényege az, hogy közösen dolgozzunk a közjó érdekében, együtt

éljünk, lehetővé téve az együttműködést, a kölcsönös jólétet, valamint az egészséges és

fair versenyhelyzetet. (Nyárádi 2004. 263)

A fenti fogalom is jól szemlélteti, hogy mennyire fontos az emberek életében a

kölcsönösség, a másik igényeinek szem előtt tartása, valamint annak felismerése, hogy

együttes erővel, sokkal többet tehetünk egymásért, a környezetért, a társadalomért, mint

egyedül.

7 A valóban felelős vállalat című könyv szerzője

11

A japán kultúrából elindított elv, mára már az egész világot körbejárta. Azt nem lehet

tudni pontosan, hogyha a Keyosei elve a CSR alapját képezné, de minden bizonnyal van

hasonlóság köztük, és szerintem ez is hozzájárult ahhoz, hogy egy felelősségteljes

magatartás épüljön ki a vállalatokon belül. Hogy megtudjuk pontosabban hogyan, miért

és mikor alakult ki a vállalati társadalmi felelősségvállalás, fontos beletekintenünk az

elmúlt fél évszázad történelmébe.

A vállalati társadalmi felelősségvállalás kapcsán az első tudományos írások az 1950-es

évekre tehetők, amikor Howard R. Bowen megfogalmazta, hogy a gazdaságot a jövőben

ennek a társadalmi felelősségnek kell irányítania.8

A 60-as években a hangsúlyt arra fektették, hogy meghatározzák valójában mit is jelent a

társadalmi felelősségvállalás. Keith Davis megfogalmazta a felelősség törvényét,

miszerint az üzleti hatalomnak és a társadalmi felelősségnek arányban kell állniuk

egymással. Hitte, hogy bebizonyítható, hogy az SR hosszú távon nyereséget hoz a

vállalatnak. Elképzelése a következő két évtizedben elfogadottá vált. Ugyancsak ezekre

az évekre vezethető vissza a vállalatok hírneve, valamint a közösséggel való

kapcsolattartás fontosságának felismerése. (Crane 2008. 27)

A 70-es évek második felében már megjelent a társadalmi elvárás gondolata, a

társadalmi-gazdasági jóléthez való hozzájárulás. J.W. McGuire által egy olyan CSR

definíció született, amely precízebb volt elődeinél. Az elmélet szerint a CSR feltételezi,

hogy a vállalatnak bizonyos felelősségei is vannak, amelyek a gazdasági és jogi

kötelezettségeken túlra terjednek. „J.W. McGuire az Üzlet és társadalom9 című

könyvében kijelentette, hogy a vállalatnak épp annyira helyesen kell viselkedni, mint egy

állampolgárnak.” (Andriof 2002.12)

A definíciók egyre precízebbekké váltak, és megjelent két a CSR-hoz közeli fogalom, a

vállalatok társadalmi reagálóképessége, és a vállalati társadalmi teljesítmény.

Megszülettek az első művek, amelyek már a különböző CSR koncepciókat összefoglalták

és elemezték, valamint ugyancsak ehhez az időszakhoz köthetők azok a viták a

koncepciót támogatók és támadók között. (11)

8Howard R. Bowen akár a CSR atyjának is tekinthető. 1953-ban megjelent "Az üzletember társadalmi felelősségei" című műve, a CSR irodalmának egy modern szakaszát indította el. Bowen szerint a társadalmi felelősség "az üzletember azon kötelessége, hogy olyan álláspontra törekedjen, olyan döntéseket hozzon és olyan cselekvést kövessen, mely a társadalom céljai és értekei értelmében kívánatos". (Crane 2008. 25) 9 Business and society (1963)

12

A 80-as években már kevesebb meghatározás született, viszont annál több kutatás és

modell, amelyekbe beledolgozták az eredeti CSR koncepciót. A legfontosabb kérdés az

maradt, hogy mennyire nyereségesek azok a vállalatok, amelyek CSR tevékenységeket

folytattak?

A 90-es években elterjedt a globalizálódás folyamata és ezzel együtt a vállalatok

társadalmi felelősségvállalása is. A CSR „életében” fontos állomást jelent az 1992-ben

megrendezett Rio de Janeirói ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia, amelyben a fő

téma a globális felmelegedés és annak hatásai voltak. Ez a nemzetközi esemény, a

fenntartható fejlődés valamint a környezettudatosság nagy nyomást gyakorolt a

vállalatokra. A konferencia hozzájárult számos világszervezet megalakulásához, például

a Fenntartható Fejlődés Világgazdasági Tanácsa.

Az elmúlt öt évben viták sokasága járult hozzá ahhoz, hogy a CSR fogalma még inkább

közismertté váljon. Megjegyezendő azonban, hogy akárhányszor támadták a CSR

fogalmát, mindig sikerült a támadók állításain felülkerekedni, és a többség mindig

támogatta a fogalmat. Úgy gondolom, hogy fontos az, hogy legyenek személyek, akik

megkérdőjelezik bizonyos fogalmak relevanciáját, hiszen ettől válik az adott fogalom

kidolgozottabbá és elismertebbé.

3.3. Hogyan került előtérbe a CSR?

A nagyvállalatok a gazdaságilag fejlett országok meggyengülésével nagyobb befolyásra

és hatalomra tettek szert. A 20. század végén a kormányok a modern társadalmak olyan

problémáival találták szembe magukat, melyek megoldása meghaladta képességeiket,

például a természetes környezet fenntarthatóságának kezelése.

A cégek, a globalizáció megjelenésével kiterjesztették működésüket a világra – főként

olyan országokba, ahol gyengébbek voltak a munkajog szabályozások – így csökkent a

kormányok ellenőrző képessége és befolyásoló ereje. Ennek következtében, olyan etikai

kérdéssekkel találták szembe magukat, amelyekre nem volt kidolgozott stratégiájuk,

szabályozásuk, így a vállalatok diktatórikusan saját szabályokat vezettek be, amelyek az

13

alkalmazottakra, a munkahelyi viszonyokra alkalmaztak.10 Ugyanakkor a „befogadó

országok” valósággal versengtek egymással, hogy befogadhassák a nagyvállalatokat és

igyekeztek megfelelő környezetet biztosítani nekik11 Ez kedvezett a vállalatoknak, hiszen

ezekben az államokban nem voltak magas adók, környezetvédelmi előírások, munkajog

szabályozás.

A globalizáció hatására a civil szervezetek is megerősödtek, nemzetközivé váltak. Ezáltal

képesek voltak felhívni a közvélemény figyelmét a nagyvállalatok által gyakorolt

tevékenységekre, amelynek számos botrány lett az eredménye.

Ennek következtében létrejött egy olyan kezdeményezés, melynek középpontjában a

társadalmilag felelős befektetések álltak. Céljuk az volt, hogy bojkottálják a Dél-

Afrikában működő külföldi nagyvállalatok tevékenységeit. A bojkott elérte célját, hiszen

a nagyvállalatok több társadalmi és környezeti szempontot figyelembe vettek az

események után. (10)

3.4. Szponzoráció, adományok – CSR tevékenység?

A CSR tevékenységek kapcsán, felmerül a kérdés, hogy a szponzorációt vagy az

adományozást tekinthetjük-e társadalmi felelősségvállalás tevékenységeknek. Mivel már

dolgozatom elején meghatároztam a két szó jelentését, az alábbiakban csak a tárgyalásra

térek ki.

Tóth Gergely szerint, „ha egy vállalat gyorsan és látványosan akar valamit tenni

társadalmi felelősségének javítása érdekében, általában a támogatás eszközéhez nyúl. A

vállalati adományozás hatalmas segítség a jótékonysági szervezeteknek, számtalan nemes

célt szolgáló egyesületnek, alapítványnak egyszerűen létfeltétele. Az adományozás

mikéntjében is óriási különbségek vannak. A skála egyik végpontján előfordul, hogy egy

cégvezető az éppen beeső kérések közül találomra kiválaszt egy neki szimpatikust, majd

utalja pénzt. Ez különösen hatékony módszer, például a természeti katasztrófák

áldozatainak megsegítésekor. A másik véglet, ha a vállalatok pontosan meghatározott

10 Néhány dollárért hat napot kellett dolgozzanak az alkalmazottak, néha két váltásba is dolgoztak, szünetek nélkül. Ha a munkások valamilyen hibát követtek el, akár testi sértéssel is megbüntették őket: ki kellett álljanak a napra felemelt kézzel vagy körbe kellett szaladják a gyárat. (Moran 2002. 11) 11 Azáltal, hogy a fejlődő országok befogadták a multinacionális vállalatokat, bizonyos anyagi erőforrásokat kaptak a vállalatoktól, ugyanakkor számos munkahelyet biztosítottak az ott élők számára.

14

támogatási stratégiát működtetnek, célokkal és eljárásokkal. Esetenként a cég által

alapított alapítvány koordinálja a munkát.

Tóth Gergely azt állítja, hogy, ha egy vállalat azt vallja, hogy a társadalmi felelőssége

csak adományozásokban és szponzorálásokban merül ki, azzal gond lehet, hiszen ha túl

keveset adományoz, az egyenesen nevetséges lenne, ha viszont túl sokat, akkor veszélybe

sodorja a profitot. A megoldás erre az esetre az, hogy üzletileg és társadalmilag előnyös

megoldásokat találjunk.” (Tóth 2007. 52)

Luminiţa Oprea12 felvet egy másik kérdést, ami az adományozás és a CSR kapcsolatát

illeti. Szerinte a vállalatok CSR tevékenységeit a menedzserek irányítják és nem a

tulajdonosok. Felmerül a kérdés, hogy „etikus-e emberbaráti cselekedeteket végezni

mások pénzére?”, hiszen a menedzserek feladata a cég pénzügyeinek a koordinálása,

viszont, a szerző szerint, arra is figyelnünk kell, hogy a CSR ugyanakkor egy

kommunikációs és marketing eszköz is, amely nyereséget hoz. (Oprea 2005. 49)

A fentieket összefoglalva az adományozás nem azonos a vállalati társadalmi

felelősségvállalással, de része a vállalatok CSR tevékenységének.

3.5. CSR Romániában

Az vállalati társadalmi felelősségvállalás általános bemutatása után, kitérek országunk

CSR helyzetére, hogy majd jobban megértsük és be tudjuk illeszteni kellő képbe a

kőolajipari társaságok CSR projektjeit.

Romániában az 1998-1999-es évektől beszélhetünk társadalmi felelősségvállalásról –

nyilatkozza Dragoş Dehelean13 – amikor a vállaltok rájöttek arra, hogy a szponzorálások

és az emberbarát cselekedetek, voltaképpen a közösségbe való részvételt jelenti. Szerinte

nem beszélhetünk Romániában CSR történelemről, mert pontos dátumokat nem

ismerünk, hogy mikor kerültek megrendezésre az első CSR projektek, azonban azt igen,

hogy 2004-től kezdett el ez a gyakorlat fokozódni. (Păun 2008. 30)

A cégek CSR koncepciója elsősorban a vállalatok etikus magatartására vonatkozik,

melyek profitszerző tevékenységeiket oly módon kell folytassák, hogy ne ártsanak a

12 A Responsabilitatea socială corporatistă című könyv szerzője, a Holcim Románia kommunikációs igazgatója 13 A Selenis online kommunikációs ügynökség igazgatója, valamint a www.responsabilitatesociala.ro weboldal koordinátora és felelős szerkesztője.

15

környezetnek, a helyi közösségnek és egészében véve a társadalomnak. Országunkban a

CSR fogalma inkább a vállaltok azon tevékenységeire vonatkozik, amelyekkel jó

irányban változtathatnak a román társadalom egyes kulcs területein, legyen ez akár a

környezet, nevelés, kultúra, szociális környezet, emberi jogok, vagy akár a sport területe.

Dehelean szerint a vállaltok részéről kevés a kezdeményezés az olyan tevékenységekre,

amelyek a társadalom szükségleteit elégítik ki az olyan területeken, mint a nevelés, sport,

az emberi jogok stb., inkább a környezeti problémákra fektetik a hangsúlyt a CSR

tevékenységeik során, amely ugyancsak nagyon szükséges.

Sajnos országunkban csak nagyon kevés vállalat készít éves beszámolót a CSR

tevékenységükről,14 ami azt jelenti, hogy nem lehet átlátni a romániai CSR

tevékenységeknek a költségvetését, a területeket, amelyeken a CSR tevékenységeket

végzik.15

A responsabilitatesociala.ro oldal szerkesztői készítettek egy felmérést a romániai 2008-

as CSR tevékenységekről az érdekelt bloggerek körében. A felmérésben azt vizsgálták,

hogy melyik volt a 2008-as év legfelelősebb vállalata, a válaszadóknak milyen elvárásaik

vannak a következő évre a vállalatok CSR tevékenységeit illetően, milyen mértékben

feleltek meg a vállalatok CSR tevékenységei a 2008-as évben a bloggerek elvárásainak?

A válaszok alapján kiderült, hogy a 2008-as év legfelelősebb vállalata a Vodafone volt,

amelyet a Petrom és a Tuborg követett. A válaszadók azért választották ezeket a

vállalatokat, mert a CSR tevékenységeik a környezetvédelemre, az egészségügyre, a

nevelésre, valamint a társadalom ösztönzésére terjedtek ki.

A bloggerek úgy látják, hogy Romániában a vállalati társadalmi felelősségvállalással a

vállalatok csak divatból foglalkoznak és nincs meg egy alap ennek gyakorlására.16 A

legtöbb vállalat külföldi mintákra alapoz, nincs egy kidolgozott CSR programjuk, ebből

is láthatjuk, hogy ezek a tevékenységek csak imázs szempontjából fontosak.

A jövőre nézve, a válaszadók szerint, jobb hatással lennének a vállalatok a társadalomra,

ha több figyelmet fordítanának az alkalmazottakra, a munkavállalókra ugyanakkor, ha

átlátható és folyamatos CSR tevékenységeket folytatnának, valamint ha fejlesztenék a 14 Angliában, Franciaországban és Ausztráliában kötelező a vállalatoknak éves beszámolókat készíteni a CSR tevékenységükről (Oprea, 2005. 52) 15 Tehát egy vállalat, amely nem rendelkezik éves beszámolóval, mint amilyen az évi költségvetés beszámoló, a CSR tevékenységét illetően, nem kaphatja meg a megfelelő dicséreteket, díjakat stb. 16 A válaszadók blogjai megtalálhatók a következő helyen: http://www.responsabilitatesociala.ro/dialoguri/bilantul-responsabilitatii-sociale-pe-2008.html

16

vállalat kommunikációját és átláthatóbban és hatékonyabban közölnék, hogy milyen

tevékenységeket folytatnak a CSR területén.

A romániai CSR erős online jelenléttel rendelkezik: különböző oldalak számolnak be

CSR tevékenységekről, projektekről, programokról, társadalmilag felelős vállalatokról

ugyanakkor fórumokat is találunk ezeken az oldalakon, amelyeken megoszthatják

véleményeiket az érdekeltek. Szerintem a legfontosabb weboldalak közé sorolható a fent

említett responsabilitatesociala.ro, amelyen komplex képet találunk a CSR romániai

helyzetéről; az euractiv.ro17 CSR menüpontja alatt, nemcsak a romániai vállalati

társadalmi felelősségvállalással foglalkozik, hanem az európaival is; a csr-romania.ro

oldalt 2006 márciusában hozták létre; célja, hogy népszerűsítse a menedzsment etikát és a

vállalati társadalmi felelősségvállalást a román piacon.

Dragoş Dehelean szerint Romániában a CSR tevékenységek az elmúlt 2 évhez képest már

nagyon sokat fejlődtek, ezt többek közt a kiküldött sajtóközleményekből is meglehet

figyelni. Ugyanakkor az elkövetkező két évben a még intenzívebb fejlődésen kívül,

tapasztalni fogjuk, amint a CSR tevékenységek még jobban a vállalatok üzleti

stratégiáihoz fognak igazodni. (Păun 2008. 30)

Mivel a CSR egyre nagyobb fejlődésnek örvend országunkban is, szerintem, az

elkövetkező években jelentősen meg fog növekedni azoknak a vállalatoknak a száma,

amelyek CSR tevékenységeket fognak folytatni, ugyanakkor több civil szervezetet

fognak bevonni a vállalatok a tevékenységeikbe, valamint több vállalat fog készíteni éves

CSR beszámolót. Az is elképzelhető, hogy a beszámolók elkészítését szorgalmazni fogja

az Európai Unió is, ami által majd mérhető lesz egyes országok vállalatainak CSR

tevékenysége.

17 Az Európai Tanács egyik projektje

17

4. Kőolajipari termékeket forgalmazó vállalatok CSR politikája

Az alábbiakban az általam választott vállalatokat fogom bemutatni: MOL Románia,

Petrom, Rompetrol, LUKOIL. Fontosnak találtam, hogy többségében olyan vállalatok

tevékenységeit vizsgáljam, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a társadalmi

felelősségvállalásra; ugyanakkor szükségesnek láttam egy olyan vállalatot is

megvizsgálni a kőolajipar piacról, amely nem folytat kimondott CSR tevékenységet.

Röviden ki fogok térni a tevékenységükre, nagyobb hangsúlyt fogok azonban fektetni a

vállalatok missziójának, víziójának és értékrendszerének vizsgálására, hiszen ezek azok

az elemek, amelyek a legfontosabbak CSR szempontból. Mivel részletes és kidolgozott

leírást lehet találni a vállalatok honlapjain ezekről az információkról, dolgozatomban

csak a CSR-rel foglalkozó részekre fogok kitérni.

4.1. MOL Románia

A MOL Románia fő szervezeti egysége a kiskereskedelem, és célja egy hatékony

töltőállomás-hálózat kiépítése a romániai piacon. Jelszavuk: „a minőség és ügyfeleink

hatékony kiszolgálása.”

A MOL Romániának jelenleg több mint 120 töltőállomásból álló hálózata van, és ezt

folyamatosan bővíti.

A zöldmezős beruházásokra és a lehetséges akvizíciókra alapuló terjeszkedési

politikájának köszönhetően, valamint országos lefedettségének folyamatos bővítése

következtében a MOL Románia egyike a legdinamikusabb és legrugalmasabb romániai

kőolajtársaságoknak.

A MOL Románia elkötelezettséget vállalt az egészség- és környezetvédelem, szociális

gondoskodás, valamint a biztonságos munkavégzés és a közösségi értékek iránt. Arra

törekszik, hogy ezeken a területeken sokkal többet tudjon tenni és felmutatni, mint

amennyit a jogszabályok előírnak.

A környezettel szembeni felelősséget, az üzletvitelükben érvényesülő feddhetetlenséget, a

vagyon és az üzleti érdek védelmét, a Mol Csoport által kidolgozott Etikai Kódex

18

szabályozza. Ebben a dokumentumban a vállalat kifejti, hogy elkötelezett a fenntartható

fejlődés mellett, melynek következtében környezetvédelmi programokat indítottak el

azokban a régiókban, ahol jelen vannak. A MOL Csoport külön figyelmet fordít azokra a

tevékenységekre, amellyel csökkenteni tudja azokat a kockázatokat, amelyek a

tevékenységükből fakadó kedvezőtlen környezeti hatásokból adódnak.18

Fontosnak tartom megemlíteni vállalat EBK19 politikáját is, amely alapul szolgál minden

üzleti egység, leányvállalat EBK céljainak, stratégiájának és akció programjainak a

kidolgozásához. A vállalat fontosnak tartotta újrafogalmazni az EBK alapelveit, mert „az

önálló vállalatokra vonatkozó korábbi EBK szabályzatok és azok egyes kulcselemei

fölöslegessé váltak”, illetve megújításra szorultak. 2005 márciusában a vállalat EBK

napján vezették be a megújított EBK alapelveit, mely kihangsúlyozza a balesetmentes és

egészséges munkakörülmények és a tiszta környezet fontosságát, a fenntartható fejlődés

elveinek alkalmazásából származó előnyöket.

A vállalati társadalmi felelősségvállalás területén a MOL Románia az egyik

legtevékenyebb vállalat az országban. Az elsődleges üzleti tevékenység után, a vállalat

CSR tevékenységekre fekteti a hangsúlyt.

A MOL szerint egy vállalat értékei meg kell egyezzenek – a lehetőségekhez mérten –

annak a társadalomnak az értékeivel, amelyben tevékenykednek. A vállalatnak külön

CSR programja van kidolgozva, különböző CSR projektekkel, amelyeknek többsége

folytatólagos és minden évben meg van szervezve. A legtöbb társadalmi

felelősségvállalásra alapozó projektet a sport és a környezet területein szervezik meg. A

MOL Románia elkötelezett a környezetvédelemmel foglalkozó kezdeményezések mellett,

hiszen szerintük, úgy kell gazdálkodnunk az adott természeti erőforrásainkkal, hogy azok

a jövő nemzedéke számára is elérhetőek legyenek.

A legkimagaslóbb projektek közé tartoznak az Iskolák a környezetért, a Segíthetek? és a

Zöld övezetek projektek, az utóbbiak már 3 illetve 4 éves hagyománynak örvendenek.

Ugyanakkor 2006-ban pályázatot írt ki a vállalat Guruló Színház címmel, amelynek célja,

18 2008. április 1-től a MOL Románia beszüntette az ólmos benzin forgalmazását. Ezt Magyarországon 9 évvel ezelőtt megtette, környezetvédelmi szempontok miatt. 19 Egészségmegőrzés, munkabiztonság környezettudatosság

19

hogy elmélyítse és ápolja a régió és az országok közti kapcsolatot, támogatva a

színházak, fesztiválok üzemanyag költségeit.20

4.2. Petrom

A Petrom a legnagyobb romániai kőolajipari termékeket forgalmazó vállalat. 2005

decemberétől az OMV Csoport tagja, amely a legnagyobb kőolajipari vállalatot alkotja

Közép- és Dél-kelet Európában.

Mona Nicolici szerint, ha egy vállalat bevezeti a CSR-t üzleti politikájába, hosszú ideig

tartó kötelezettségeket vállal. Ez egy „szerződés” a társadalommal, amit tiszteletben kell

tartani. (6)

A Petrom CSR mottója: Minden olyan dolgot támogatunk, melyben hiszünk, amit érzünk,

teszünk vagy mondunk. Ez a módja annak, ahogyan a vállalat fejlődni kíván: felvállalva a

felelősségeket valamint tisztelettudóan cselekedve minden kommunikációs partnerükkel.

A Petrom missziójában kifejti, hogy a vállalat nyereséges és fenntartható jellege

tevékenységük középpontjában foglal helyet, ezért egyaránt hasznos ez a részvényeseik,

ügyfeleik, alkalmazottaik valamint Románia gazdaságának számára.

A vállalat tudatában van annak, hogy tevékenységeivel hatást gyakorol a társadalomra, és

fel is vállalja ezt a szerepet, azáltal, hogy kiemelt üzleti standardokat, egészségügy és

biztonsági intézkedéseket alkalmaznak úgy a belügyeikben, mit külügyeikben.

Az EBK alapelveiben a vállalat egy külön fejezetben kitér a környezeti

felelősségvállalásra. Igyekszik megtartani helyét az első négyes rangsorolásban a

környezetvédelmi fejlesztések terén. Céljai közé tartozik a környezeti hatások

minimalizálása, jelenleg a környezetvédelmi standardok javítására fektetnek nagy

hangsúlyt.21

Az egyik legfontosabb problémája a vállalatnak, hogy támogassa az energiatermelő

erőforrások és termékek hatékony használatát. A vállalati társadalmi felelősségvállalás

20 A pályázat keretén belül támogatta Budapesten a joi.Mega.Joy előadást, a nagyszebeni Nemzetközi Színházi Fesztivált, a bukaresti Doina Együttes Csehországi kiszállását. Ugyancsak ebben az évben támogatta az Impact 2006 projektet, melyet a bukaresti VIP diákegyesület szervezett meg. 21 Ennek érdekében a hatékony energiafogyasztásra, a hulladékok menedzsmentjére, a szivárgások megelőzésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákra összpontosítanak.

20

programjaikban, amelyet Tisztelet a jövőért22 név alá egyesítettek, a vállalat igyekszik

megfelelni az ügyfeleik, a jövő generáció elvárásainak a környezetvédelem és a

társadalom fenntartható fejlődése terén. Olyan projekteket és kezdeményezéseket

támogat a vállalat, amelyek nemcsak hosszútávú eredményeket hoznak, hanem amelyek

népszerűsítenek egy adott magatartásformát. Igyekszenek minden alkalmazottban

tudatosítani a társadalom iránti felelősségvállalást és az üzleti gyakorlat élénkebbé tételét

a vállalati vezetés megerősítésével, ugyanakkor a vállalat elkötelezte magát a közösség és

a társadalom életében való aktív részvételre.

A vállalat, CSR tevékenységei által, az alkalmazottak, az oktatás, a sport, a

környezetvédelem, a minőség és helyi közösségek területére összpontosít.

A Tisztelet a jövőért nevű program keretén belül, a Petrom kidolgozta az Erőforrások a

jövőért nevű programot23, ugyanakkor ebbe a programba tartoznak bele A biztonsági öv

életet ment, Egy tisztább világért projektek is. A vállalat portfóliójában olyan

programokat is találunk, amelyek már több évben kerültek megszervezésre, például A

jövő parkjai program, amelyre a későbbiekben kívánok részletesebben kitérni. Fontosnak

tartom kiemelni a vállalat A Petrom olimpikonjai nevű programját, amelynek 2007-ben

ünnepelték 10 éves fennállásának idejét.

4.3. Rompetrol

A Rompetrol Csoport egy multinacionális kőolajipari vállalat, 13 országban van jelen

Kelet- és Nyugat Európában. Összetettsége és számos nemzetközi projektje révén az idők

során a legismertebb romániai vállalattá nőtte ki magát.

A Rompetrol olyan tevékenységekbe kapcsolódik bele, amelyek elősegítik az

életszínvonal javítását. A vállalat credo-jában olvashatjuk, hogy a Petrom kész

felelősségteljesnek lenni a társadalommal szemben, hiszen tudatában van annak, hogy

felelősséggel tartozik azoknak a közösségeknek, amelyben tevékenykedik: ezért a vállalat

22 Ugyanezen a néven a Petrom és a Realiatea TV létrehoztak egy közös műsort, amelyben a Petrom CSR felelőse, Mona Nicolici, különböző romániai CSR programokat és projekteket ismertet a nézőkkel. Egy versenyt is rendeztek a műsor keretén belül, amelyben a legjobb CSR programokat fogják támogatni, amelyek a jövő generáció felé mutatnak felelősséget. (www.respectviitorul.ro) 23 A program célja, hogy a gyermekeink is örülni tudjanak azoknak az erőforrásoknak, amelyeket mi használunk; ugyanakkor hiszik, hogy meggyőző és hatékony tevékenységekkel egy felelősség teljesebb hozzáállásra bírhatják rá a társadalmat.

21

jelentősen hozzájárul a társadalom jobbá tételéhez, kezdve a körülményektől, amelyek

között az alkalmazottak dolgoznak, egészen a kárpótlás politikájáig azon a területen,

amelyen a tevékenységük folyik. A vállalat társadalmi felelősségvállalás politikája a

Rompetrol értékeiből indul ki: kreativitás a minőségért, függetlenség, romániai siker.

Három nagy területet támogat, amelyen keresztül hiszi, hogy megteremtheti a

fenntartható fejlődés alapjait Romániában: környezet, nevelés és kultúra. Társadalmi

felelősségvállalási programjaiban a vállalat mindig szem előtt tartja a közszolgáltatással,

a kormánnyal, és a civil szervezetekkel való együttműködést. Ezáltal a vállalat energiát és

függetlenséget biztosít a román társadalomnak egy jobb életszínvonalért, tisztább

környezetért és nem utolsó sorban a korszerűbb gondolkodásért – vallja a Rompetrol

Csoport.

2003-tól nyomon követhetjük a vállalat CSR tevékenységeit, hiszen ebben az évben

készítették el az első éves beszámolót, amelybe belefoglalták a CSR programjukat és

projektjeiket is. Különös figyelmet fordítanak a nevelésre, hiszen számos nevelési

programot, tevékenységet támogattak, mint például a Navodari-i líceum támogatása

(2004), az Impact Project 2003 nevű projektet, az Önkéntesség az ötletekért és

projektekért diákszervezet szervezésében, a Fiatalok Nemzetközi Fórumját - Idea 2006.

A vállalat 2003-ban saját alapítványt hozott létre Élő Energia24 néven, amelynek célja,

hogy az alapítványon keresztül tegyen eleget a Rompetrol a társadalmi kötelességeinek.

Olyan programok létrehozását tervezte, amelyek által hatékonyabban és célszerűbben fel

tudja használni a CSR célokra elkülönített alapokat. 3 évvel később az alapítvány

keretein belül elindították a Találd fel a jövőt nevű programot, amelyben ösztöndíj

pályázatokat írtak ki olyan fiataloknak, akiknek nem volt lehetőségük tanulmányaik

anyagi fedezésére.25

A nevelésen kívül a környezet problémáira is odafigyel a vállalat. Olyan

környezetvédelmi projekteket vezetett be 2005-től, amelyek támogatják a hatékony

energiafelhasználást, az újrahasznosítást. A Rompetrol jelentős figyelmet fordít a

környezetre, hiszen jelentős mértékben forgalmaz környezetkímélő üzemanyagokat, 24 Energie Vie 25 Dinu Patriciu a Rompetrol tulajdonosa, 2007-ben eladta a vállalat részvényeinek 75 %-át egy kazahsztáni vállalatnak. Közös megegyezésre azonban, az üzletember továbbra is a Rompetrol elnöke és igazgatója maradt. A Találd fel a jövőt programot átvette a Dinu Patriciu Alapítvány, valamint egy másik programot is létrehozott egyetemisták részére, Nyitott Horizontok néven, amelyben az egyetemet elvégzett diákok továbbtanulását támogatja. (www.fundatiadinupatriciu.ro)

22

ugyanakkor szükségesnek tartja a környezetszennyezést minimálisra csökkenteni

tevékenységeiben.

Társadalmi szerepvállalás terén is eredményesen tevékenykedik a vállalat. Különösen

említésre méltó a 2005-ös év, amikor jelentős adományokkal, támogatásokkal valamint

kampányokkal segítettek az árvízkárosultakon szerte az országban.

2007-ben is a nevelés volt az a terület, amelyre a vállalat CSR tevékenységei során nagy

hangsúlyt fektetett. Immár 5. alkalommal rendezték meg a Summer Internship nevű

projektet, az utolsó éves egyetemistáknak.

A Vega kőolaj-finomító26 is kivette részét a felelősségvállalási tevékenységekből a

nevelés terén, hiszen 5 végzős egyetemistával bővítette az alkalmazottai számát. Minden

évben több mint 30 tanulót fogad szakmai gyakorlatra a „Lazar Edeleanu” Kollégiumból.

A Rominserv27 hét diákot választott ki a 16 jelentkezőből, amelyek a projekt tréning

részén vettek részt. A projektnek ez a része is 2003-tól működik, amelyen 70 diák vett

részt, ezek közül meg, 25 diákot választottak ki, hogy fejlessze karrierjét a vállalaton

belül.

4.4. LUKOIL

Vizsgálódásaim során kiderült, hogy a LUKOIL nem rendelkezik összetett CSR

programmal, ezért csak röviden térek ki erre a vállalatra.

A LUKOIL az első orosz tulajdonú magánvállalat Romániában 1998-ban lépett be az

országba, amikor is megvásárolta a Ploieşti-i Petrotel kőolaj-finomítót.

A vállalat társadalmi tevékenysége során az alkalmazottakra fekteti a legnagyobb

hangsúlyt; biztosítja az anyagi és morális támogatásukat egyaránt, rendezvényeket

(koncerteket, sport eseményeket) szervez alkalmazottai számára az erősebb

szocializálódás érdekében.

Ugyanakkor szponzorációs tevékenységeket is folytat a vállalat a sport és a kultúra

területén. A 2006-os árvizek alkalmával jelentős összeget (200 000 USD) adományozott

az árvízkárosultak számára.

26 1999-től a Rompetrol tulajdonában van 27 Az első román vállalat, amelynek szolgáltatásai közé az ipari projekt menedzsment, a technikai és technológiai fejlődés tartozik. (A Rompetrol Csoport tagja)

23

A fenti példákból is láthattuk, hogy a vállalat társadalmi és kulturális tevékenységben

vesz részt, adományoz és szponzorál, azonban nem rendelkezik egy kidolgozott CSR

programmal.

Ez nemcsak a romániai leányvállalatra vonatkozik, hanem az egész vállalatra. Ennek

kapcsán megvizsgáltam az orosz vállalati társadalmi felelősségvállalást: egyáltalán

beszélhetünk-e CSR-ről Oroszországban? Szükségesnek látom, hogy a következőkben

röviden kitérjek erre a jelensége is, mert úgy gondolom, így átláthatóbb lesz a vállalat

üzleti politikája.

Megvizsgált újságcikkek során, arra a következtetésre jutottam, hogy megoszlanak a

vélemények az orosz CSR területén. Az egyik nézőpont szerint a vállalati társadalmi

felelősségvállalás Oroszországban még nagyon korlátozott, sajnos csak kevés vállalat

bízik a jövőjében. A stratégiai fontossága nincs elterjesztve kellőképpen, ami annak

tudható be, hogy az orosz politika stratégiájából hiányzik az átláthatóság. A cikk írója,

Alexey Kostin,28 szerint, a vállalkozások nagy része nem kész váltani a CSR irányába,

hogy integrálja ezt az üzleti stratégiájába. Egyelőre megálltak a jótékonysági

tevékenységeknél, és ahogy azt a helyzet is mutatja, ez elégséges nekik, ahhoz, hogy

elismerje a társadalom. (1)

A másik nézőpont szerint Oroszországnak kitűnő a CSR tevékenysége, csak az orosz

formához kell hasonlítani, nem pedig a nemzetközi CSR standardokhoz, hiszen az

utóbbiaknak olyan követelései és kikötései vannak, amelyeket Oroszországban

egyszerűen képtelenség gyakorlatba ültetni. (2)

28 Az Orosz Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás Központ igazgatója

24

5. CSR program, projektek – es ezek kommunikációja

Ebben a fejezetben a kőolajipari vállalatok egyes CSR tevékenységeinek

kommunikációját fogom részletesebben megvizsgálni, kitérve a projektek irányvonalára,

célközönségére, együttműködésekre. Minden vállalat részéről egy CSR tevékenységet

fogok megvizsgálni, különböző területről: a MOL Románia Segíthetek? programját, a

Petrom A jövő parkjai projektjét, valamint a Rompetrol Summer Internship nevű

programját.

A legelső kérdés, ami felmerül ennek kapcsán, hogy mi váltotta ki a vállalatokból, hogy

ilyen projekteket, kampányokat szervezzenek? A bevezetőben már rámutattam a kőolaj

fontosságára, pozitív és negatív hatásaira. A felelősségteljes vállalatok tisztában vannak

azzal, hogy ellensúlyozni kell a negatív hatásokat. Ez a felismerés váltotta ki, hogy

különböző programokat szervezzenek, amelyekkel pozitív hatással lehetnek úgy a

társadalomra, mint a környezetre, egyáltalán arra a közösségre, amelyben

tevékenykednek.

5.1. Irányvonalak, célkitűzések, célközönségek

A vállalatok CSR tevékenysége akkor lesz hiteles és eredményes, ha üzleti politikájában

helyet kap a CSR is, hiszen így átláthatóbb és hitelesebb képet fognak alkotni az érintett

felek a vállalat társadalmi felelősségvállalásáról. Fontos az, hogy rendelkezzenek

hosszabb időre előremutató programmal, amelynek során projekteket és kampányokat

szervezzenek. A társadalmi felelősségvállalási tevékenységek egyik legfontosabb célja,

hogy mozgósítsanak egy bizonyos csoportot.

Tehát legelsősorban fontos meghatározni, hogy mi a projekt célja, valamint, hogy kinek

szól, kik a célközönségek. A célok, a problémák megoldására irányulnak, az adott

probléma felszámolása lesz maga a célkitűzés, amelynek összhangban kell lennie a

szervezet értékeivel, küldetésével. Szerepük, hogy „elérésükkel megvalósuljon a

célkitűzés, vagyis sikeres legyen a kampány.” (Kádár 2008. 25)

A MOL Románia Segíthetek? nevű programjának célja, a sportban és a művészetben

tehetséges fiatalok támogatása. (ábra 2) A vállalat szeretné támogatni a fiatalok álmainak

25

beteljesülését, ugyanakkor motiválni is szeretné őket, hogy tovább folytassák az elkezdett

munkát, kimagasló eredményeket érve el.

A program szervezői a pályázat során figyeltek a célközönségek leszűkítésére: a sport

terén olyan romániai általános iskolák, líceumok és iskolai sportklubok diákjai

jelentkezhettek a pályázatra – 8 és 18 év között – akik kitűnő teljesítményeket értek el

országos nemzetközi sportversenyeken, és anyagi támogatásra van szükségük. 2008-tól a

művészetek területére fektették a hangsúlyt, azonban a sport kedvelőinek is megadták az

esélyt a pályázásra. A művészetekben is a célközönségek a tehetséges 8 és 18 év közötti

fiatalok, akik valamilyen művészeti ágban kimagasló eredményeket értek el.

A Petrom A jövő parkjai nevű projektjének célja, hogy részt vegyen a közösségek

életében, azáltal, hogy újra átalakítja a városi zöldövezeteket. Ugyanakkor a projekt során

lehetősége lesz a vállalatnak kimutatni a társadalomnak a környezetvédelem iránti

érdeklődését. A helyi közösség bevonása is a projekt céljai közé tartozik, hiszen tervhez

hozzátartozik, az is, hogy, közösségi beszélgetéseket, találkozásokat kezdeményezzenek

közterületeken (nyilvános fórum), továbbá, felkeltsék a közösség érdeklődését a város

esztétikuma iránt.

2007-ben három (Bukarest, Moineşti, Piteşti), míg 2008-ban két városban (Temesvár és

Ploieşti) rendezték újra a parkokat. A projekt egy másik fontos célja az volt, hogy

legalább egy alternatív energiaforrást használjanak az új park kiépítése során,

játszótereket építsenek fel a gyerekek részére, és környezetkímélő/újrafelhasználható

bútorzattal lássák el a parkokat.

Vállalati társadalmi felelősségvállalási programjában a Rompetrol a nevelésre fordítja a

hangsúlyt. Számos projektet szerveztek már egyetemisták és gimnazisták részére

egyaránt, amelyek főként a vállalaton belüli szakmai gyakorlatra fektették a hangsúlyt.

2001-től több mint 150 diák vett részt ezeken a programokon, és körülbelül 50

százalékuk dolgozik jelenleg a Rompetrol Csoport keretén belül.

A Summer Internship nevű programját 2006-ban indult ezzel a névvel, azonban ez az 5.

éve annak, hogy hasonló programot szervez a vállalat. A pályázaton egyetemet végzett

diákok vehetnek részt. A program 2-3 hónapos szakmai gyakorlatból áll, amelynek végén

26

projekt kiértékelőt tartanak és a kiválasztott résztvevők tovább mehetnek a tréning

szakaszra.

A tréning 12 hónapból áll (2 modul 6 hónap alatt), amelynek során a résztvevő

fiataloknak esélyük lesz gyakorlatba ültetni elméleti tudásukat és részt venni a vállalat

tevékenységeiben. A program végén a diákoknak lehetőségük lesz a vállalat

alkalmazottaivá válni.

5.2. Üzenet

Az alábbiakban a programok üzeneteit fogom megvizsgálni, annak függvényében, hogy

mennyire van összhangban a céllal, a célközönséggel, hiszen a célcsoportok azonosítását

és fontossági sorrendbe állítását az üzenetek megfogalmazása egészíti ki. Fontos az is,

hogy olyan üzenete legyen egy programnak, ami könnyen alkalmazható különböző

eszközök vagy csatorna sajátosságaira. (Kádár 2008. 28)

A MOL Románia Segíthetek? nevű programjának üzenete a program szlogenjében van

megfogalmazva: Tehetségtámogató program. A mondat a program irányvonalára mutat

rá. A célközönséget konkrétan nem fogalmazza meg, csak utal rá, hogy azokat

támogatják, akik tehetségesek. Szerintem egy pozitív dolog az, hogy a program

szlogennel rendelkezik, amelybe bele van sűrítve a program lényege.

Egy másik fontos kommunikációs szempont az a vizuális elemeknek a használata. A

Segíthetek? nevű program külön logóval rendelkezik, hiszen ezzel megkülönböztetik ezt

a programot a vállalat többi CSR tevékenységétől. A vizuális elemek a könnyebb

azonosítás végett is fontosak, hiszen a szimbólumok könnyebben felismerhetőek, mint a

szöveg. (ábra 3)

A Petrom szerint: „városunk jövője mindenikünk gondja kellene legyen.” Programjának

üzenete: részt venni a városi közösségek életében, a zöld övezetek átalakítása által. Ez az

üzenet is magába foglalja a célközönségeket, amelyek ez alkalommal azok a közösségek,

amelyek a városi környezetben működnek. Ugyanakkor az üzenetben a program célját is

megtaláljuk: zöld övezetek átalakítása, a közösség életébe való bekapcsolódás. Fontosnak

tartom megemlíteni ennek kapcsán, hogy A jövő parkjai projekt a Tisztelet a jövőért

27

vállalati társadalmi felelősségvállalási programnak a része. Csak úgy mint a MOL

programja, ez a program is rendelkezik külön szlogennel, valamint külön logóval. A

vizuális elemeket a program projektjeinek keretén belül használják fel, ezzel is tudtára

adva az érintett feleknek, hogy a projektek a Tisztelet a jövőért program részét képezik.

(ábra 1)

A Rompetrol Summer Internship nevű program célja, a vállalat beszámolója szerint, hogy

lehetőséget teremtsen a fiataloknak, hogy bepillantást vethessenek egy multinacionális

vállalat munkakörülményeibe, valamint megismerhessék értékeit. A célcsoport is

meghatározott: egyetemi hallgatók, valamint gimnáziumot végzett diákok.29

5.3 Együttműködések – civil szervezetek

CSR tevékenységek során, általában a vállalat olyan civil szervezettel működik együtt,

amelynek fő tevékenysége az adott program témája. Általában a vállalatok választják ki,

hogy melyik szervezetekkel működnének együtt, azonban megeshet az is, hogy a non-

profit szervezet választja ki, hogy melyik vállalatnak az érintettje. Kapcsolatuk

kölcsönösségre alapul; a civil szervezetek szakmai tanácsokkal láthatják el a vállalatokat,

adott témán belül, ugyanakkor kiterjeszthetik a bizalmat a közösségek felé. (Kotler–Lee

2005.143)

A non profit szervezeteknek küldetésük van, ugyanakkor kijavítják a piaci hibákat,

mások által okozott környezeti és társadalmi károkat. Ez elmondható ugyan egy

vállalatról is, utóbbi esetben világos a cél alárendeltsége a profitnak. (Tóth 2007. 89)

Szerintem kommunikációs szempontból azért fontos a vállalatok hosszútávú kapcsolata

civil szervezetekkel, mert a CSR programok során az üzenet hatékonyabban eljuthat az

érintettek felé.

A következőkben nem a fenti projektekre fogok kitérni, hanem összességében fogom

vizsgálni a vállalatok kapcsolatát a civil szervezetekkel.

29 Bukaresti, kolozsvári, Iaşi-i, konstancai és Ploieşti-i egyetemek technikai és pénzügyi szakán tanuló diákok, a konstancai Ovidius Egyetem és a „Lazar Edeleanu” Gimnázium diákjai

28

A MOL Románia Segíthetek? programjának első részében, amelyben csak a sportra

fektette a hangsúlyt, nem működött együtt egyetlen civil szervezettel sem. 2008-ban,

amikor bevezették a művészek támogatását is, a program szervezésébe bekapcsolódott a

Teljesítményért és Kultúráért Egyesület is. A Zöld övezetek program keretén belül, a

vállalat a Polgár- Társ Alapítvánnyal működött együtt. Mivel ezeket a projekteket évről

évre megszervezte a vállalat, ezért következtethetünk arra, hogy a két szervezettel

folyamatosan tartja a kapcsolatot.

A Petrom eddigi CSR tevékenységei során számos non-profit szervezettel került

kapcsolatba. A vállalat a weboldalán, különösen kiemeli a Romániai Vörös Kereszttel

folytatott kapcsolatát. A beszámoló címe is azt jelzi, hogy tartós kapcsolata van a két

szervezetnek: Vörös Kereszt – hosszas együttműködés, melyben az árvizek

megelőzéséért folytatott kampányról számol be, és kiemeli, hogy az együttműködés a

fent említett civil szervezettel folytatódni fog. Ugyancsak az árvízkárosultak

megsegítéséért folytatott kampány során működött együtt a Petrom a Habitat for

Humanity nevű non-profit szervezettel. Az árvizek során keletkezett károk a természetet

sem kerülték ki, így a Petrom közösen a Több mint Zöld Egyesülettel30 és az Országos

Erdőgazdálkodási Hivatallal31 75. 000 facsemetét ültetett az árvíz sújtotta területekre.

A közlekedési kampányokat, a vállalat, egy másik állami szervvel, a Románia Országos

Rendőrfelügyelőségével együtt szervezte, a nevelési projektjében32 az UNICEF romániai

szervezete is részt vett.

A Tisztább világért koncert szervezésében a Petrom a romániai Greenpeace, A természet

barátai Románia33 és a Mentsétek meg a Duna Deltát szervezetekkel működött együtt.

Mona Nicolici34 szerint a civil társadalommal folytatott partnerségi viszony és

együttműködés szükséges a vállalatnak, és jó, hogy léteznek CSR programok erre. De

szükséges az is, hogy a vállalat kifejlessze saját programjait, hiszen az ügyfelek mind

több beavatkozást várnak el a CSR tevékenységekbe, és bizalomnövelőek is (például a

Jövő parkjai projekt).

30 Asociaţia Mai Mult Verde 31 Állami szerv - OG 32 Szülői nevelés a romániai oktatásban 33 Prietenii Naturii România 34 CSR kommunikációs menedzser, Petrom

29

A Rompetrol is együttműködik projektjei során civil szervezetekkel, amely inkább

támogatások formájában nyilvánul meg. 2005-ben Az információs központ és

erőforrások a Fekete-tengernek35 nevű szervezetnek biztosította a berendezését.

Ugyanebben az évben működött együtt a Marem Nostrum civil szervezettel, mellyel

közösen tájékoztatta a tengerparton üdülő turistákat a víz és a levegő minőségéről.

Nevelés terén támogatta az Ovidiu Rom Egyesületet is.

5.4. Népszerűsítés

Ahhoz, hogy a vállalatok CSR tevékenysége elérje célját, népszerűsíteni kell. A

népszerűsítési taktikákat a célcsoportok függvényében kell kiválasztani. Az üzenetet

olyan csatornákon kell eljuttatni az érintett személyekhez, amelyeket rendszeresen

használnak. Ennek kapcsán azt vizsgáltam, hogy a vállalatok milyen médiumokon

keresztül továbbították, milyen formában kommunikálták CSR tevékenységeik üzenetét

az érintett felek felé.

A MOL Románia kampánya az online környezetben örvendett nagy népszerűségnek:

pályázatfigyelő oldalakon, hírportálokon, iskolák weboldalain, diákoldalakon tették közre

a pályázatot. Ugyanakkor a sajtóhoz is eljuttatták a hírt, sajtóközlemény formájában. A

program során három sajtóközleményt küldtek ki: a program bemutatásakor, a

beiratkozás határideje előtt 10 nappal, valamint a program zárásakor.

A vállalat saját weboldalán is népszerűsítette a programot, az oldal CSR részében, külön

menüpont alatt találunk részletes információt, a Segíthetek? nevű programról.

Ugyanakkor a programot a vállalat havilapjában, a Stílus és Lendület-ben is

népszerűsítették: minden lapszámban külön oldalt szentelnek a vállalat CSR

programjairól való tájékoztatásra.

A Petrom A jövő parkjai nevű projektjének népszerűsítésére külön weboldalt hozott

létre,36 amelyen a látogatók bővebb információkat találhatnak a projektet illetően. A

35 Centru de Informare şi Resurse pentru Marea Neagră 36 www.parcurileviitorului.ro

30

népszerűsítési akcióhoz tartoztak, ugyanakkor, azok a workshopok, amelyeket az ország

5 egyetemi központjában tartottak a program szervezői. A sajtót sajtóközlemény által

értesítették a projektről, amely információkat tartalmazott a versenyről, valamint egy élő

téglát (növénnyel beborítva) is kiküldtek a sajtónak, amellyel jelképesen arra kérték fel a

szervezők a média képviselőit, hogy legyenek ők az elsők, akik népszerűsítik és

támogatják ezt a projektet. Ez által meghívták a sajtót, hogy együtt tegyék le az első

téglát egy zöldebb város alapjául.37

A Rompetrol projektjét, mivel maghatározott tanintézmények diákjainak szól, nincs

szükség népszerűsíteni. A vállalat kapcsolatokat tart fenn a tanintézményekkel,

amelyekből kikerülnek a diákok; gyakorlatozási lehetőségük szerződéses alapon működik

5.5. Eredmények

A programok, projektek, kampányok sikerességét az elért célok alapján határozhatjuk

meg. A fent említett példák esetében, akkor beszélhetünk sikerességről, ha megnézzük,

hogy hányan vettek részt a projektekben, ha mind beteltek-e a pályázható helyek, vagy ha

szerveztek-e a vállalatok hasonló projekteket az elkövetkező években,

Az első Segíthetek? program után, a MOL Románia ügyvezető igazgatója, Szalay Zsolt,

azt nyilatkozta, hogy a vállalat bizalmát nagyon jó eredményekkel hálálták meg a

pályázók, ami arra ösztönzi a program szervezőit, hogy az elkövetkező évben is

megrendezzék. A beérkezett pályázatok számából látszott, hogy nagy szükség van ilyen

támogatásokra a sport területén: az első évben 140, a második évben 100, utána meg 66

nyertese volt. A művészetek területén, amelyet csak 2008-ban rendeztek meg, 23

tehetséges fiatal nyerte el a vállalat támogatását. A program már 3 éve folyamatosan

megrendezésre került, ami azt bizonyítja, hogy sikerességnek örvendett és elérte célját. A

2006-os Segíthetek? program a PR Award Romania 2007 gálán elnyerte a Silver Award

díjat, a társadalmi kampányok kategóriában.

37 A sajtósok jelenlétéből a következő eredmények születtek: 7 megjelenés különböző televízióadásokban és hírekben, 31 megjelenés a nyomtatott sajtóban, 11 megjelenés hetilapokban és 9 havilapokban, valamint 68 megjelenés az online-sajtóban.

31

2009-ben immár harmadik alkalommal kerül megrendezésre A jövő parkjai nevű program

a Petrom szervezésében. Folyamatossága egyben a sikerességét is tükrözi.

Eredményessége a PR Award Romania gálán elért helyezésével, a „Golden Award for

Excellence” díjjal is kitűnik. A Petrom CEO-ja, Mariana Gheorghe, az érintett felek

pozitív hozzáállását tartotta kiemelendőnek. Követendő példának említette meg a

kapcsolatok kialakulását az együttműködő felek között. (3)

A program által az eddigi évek során 5 parkot épített újra a vállalat, és 2009-re egy

konstancai park újraépítését tervezik.

A 2009-es Emberek az emberekért gálán, a Petrom elnyerte a stratégiai koherencia a

közösségbe való beavatkozásért díjat, azokkal a projektekkel, amelyek a Jövő tiszteletéért

program keretében zajlottak: A jövő parkjai, Erőforrások a jövőnek, Építünk a jövőért,

Támogatás a jövőnek és Alkalmazottak a jövőért. (4)

A Rompetrol Summer Intnership programjában 70 diák vett részt, amelynek második

felében 36 pályázót választottak ki. A gimnazisták közül minden évben 30 tanulót

fogadnak a Vega kőolaj-finomítónál, 2007-ben pedig 5 végzős diákot alkalmaztak. A

programot a következő évre is tervezi megrendezni a vállalat, amikor is 70 diákot várnak

újra szakmai gyakorlatra a vállalathoz, ami azt jelzi, hogy a Rompetrol 2007-es projektje

sikeresnek bizonyult.

32

6. Következtetés

Dolgozatomból is kiderült, hogy milyen nagy fontossággal bír napjainkban a vállalati

társadalmi felelősségvállalás. Mi sem bizonyítja jobban ezt a tényt, mint az, hogy egyre

több vállalat építi be üzleti politikájába ezt a tevékenységet.

Az általam vizsgált kőolajipari vállalatok elemzése alapján láthattuk, hogy

nagymértékben gyakorlói a CSR tevékenységeknek, hiszen tudatában vannak annak,

hogy a kőolaj nagymértékben rombolója a környezetnek. Felismerésük vezetett ahhoz,

hogy különböző tevékenységekkel ellensúlyozzák ezt a problémát.

Dolgozatom elején felmerült a kérdés, hogy összhangban vannak-e a kőolajipari

vállalatok CSR tevékenységei a vállalat értékeivel, missziójával? Vizsgálódásaim során,

arra a következtetésre jutottam, hogy a fent említett vállalatok kihangsúlyozzák a

társadalomért és a környezetért való felelősségüket, és értékeik közt is szerepel ennek

fontossága, valamint missziójukban is meghatározott helyen említik társadalom iránti

felelősségüket. Mindenik vállalat, amelynek megtalálható a társadalmi felelősségvállalás

üzleti politikájában, hosszas CSR múltra tekint vissza, számos projekttel és kampánnyal.

Az általam kiválasztott kőolajipari vállalatok irányvonalai eltérnek egymástól: láthattuk,

hogy a MOL Románia inkább a nevelés és a környezetvédelem terén szervez

tevékenységeket, a Rompetrol CSR tevékenységeit majdnem csak a nevelés területére

terjeszti ki, míg a Petrom a főképp környezetvédelemre irányítja CSR projektjeit, de

tevékenykedett már a nevelés területén is. Tehát a vállalatok társadalmi felelősségvállalás

programjai főként a környezetre és a nevelésre irányulnak.

A másik kérdés az, hogy mennyire sikerül ellensúlyozni ezekkel a társadalmi

felelősségvállalási programokkal a kőolaj negatív hatását, úgy a környezetre, mint a

társadalomra. Köztudott, hogy a kőolaj nagymértékben hozzájárul a globális

felmelegedéshez, valamint a levegő szennyezéséhez. Úgy gondolom, hogy ezt a

problémát a vállalatok a környezetvédelmi programjaikkal próbálják ellensúlyozni. Egyes

nevelési programoknak a célja – például a Rompetrom –, hogy megismertessék a

diákokkal a kőolaj szerepét, feldolgozását stb. Közvetett módon a kőolaj felelős az

autóbalesetekért is, amelyeket a Petrom próbált megakadályozni nevelési kampányaival.

33

A vállalatok CSR programjainak eredményei magukért beszélnek. Amint láthattuk a

fentiekben is, egyes programok annyira sikeresek voltak, hogy megrendezték a következő

évben is.

Kommunikációs szempontból is sikeresnek mondhatók a CSR projektek. Mindig

pontosan meghatározzák az üzenetet, a célcsoportokat, néhol a program külön mottóval

és logóval rendelkezik. Tudtában vannak a vállalatok annak, hogy némelyik CSR

projektben szükséges civil szervezetekkel is együttműködniük, hogy együttesen nagyobb

hangsúlyt tudjanak fektetni a probléma súlyosságára. Folyamatosan tartják a kapcsolatot

a médiával; mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a sajtóban megjelent cikkek egyes

projektekről.

Dolgozatom során úgy érzem, hogy sikerült bizonyítanom feltevésemet, miszerint a

romániai kőolajipari vállalatok nagy hangsúlyt fektetnek CSR tevékenységekre és ezek

kommunikációjára. Sikerült jobban elsajátítanom a CSR fogalmát, a kőolajipari

vállalatok tevékenységét, főleg a társadalmi felelősség szintjén. Úgy érzem, hogy sok

hasznos információval maradtam vizsgálódásaim után. A jövőben nagyobb hangsúlyt

szeretnék fektetni arra, hogy jobban megismerjem a romániai CSR-t, és nyomon

kövessen egyes vállalatok társadalmi felelősségi tevékenységeit, különösképpen a

kőolajipari vállalatokét, mert dolgozatom során felkeltették érdeklődésemet további

tevékenységeik.

34

7. Bibliográfia

Könyvek

ANDRIOF, Jörg et alii ed

2002 Unfolding Stakeholder Thinking. Greenleaf Pubns

CRANE, Andrew et alii ed

2008 The Oxford Handbook of Corporate Social Responsability. Oxford University Press

KÁDÁR Magor

2008 Kampánykommunikáció. Kolozsvár, Kriterion

KOTLER, Philip–LEE, Nancy

2005 Corporate Social Resposibility. John Wiley and Sons

MORAN, Theodore, H.

2002 Beyond sweatshops. Brookings Institution Press

OPREA, Luminiţa

2005 Responsabilitate socială corporatistă. Bukarest, Tritonic

NYÁRÁDI Gáborné, Dr.–SZELES Péter, Dr.

2004 Public Relations II. Budapest. Perfekt Kiadó 263

TÓTH Gergely

2007 A valóban felelős vállalat. Budapest, KÖVET

WATTS, Phil–HOLME, Richard

1998 Corporate Social Responsibility: Meeting Changing Expectations. WBCSD

35

Tanulmányok:

WOOD, Donna, J.

1991. Corporate social performance. Academy of Management Review

Green Paper

Promoting a European framework for corporate social responsibility

Bővített változat, 2001 júliusában

Folyóirat:

PĂUN, Carmen

2008 Companiile pot să fie responsabile. Campaign 2008 szeptember. 28–30

Internetes források:

1. KOSTIN, Alexey

2007. március. The Envolving Corporate Responsibility Landscape

http://www.enewsbuilder.net/globalcompact/e_article000775164.cfm

Megtekintve: 2008. 04. 16.

2. SCHILLER, Ben

2005. június 30. Corporate ethics and governance in Russia and Central Europe

http://www.ethicalcorp.com/content.asp?ContentID=3764

Megtekintve: 2008. 04. 16.

3. Petrom, Ogilvy PR

Campanii non-comerciale: Parcurile Viitorului

http://www.praward.ro/pr-award/editii-anterioare/dupa-premiu/-golden-

award/campanii-non-comerciale-parcurile-viitorului.html

Megtekintve: 2008. 04. 12.

36

4. 2009. március 13. Gala Oameni pentru Oameni – câştigătorii ediţiei 2009

http://www.responsabilitatesociala.ro/stiri-csr/gala-oameni-pentru-oameni-a-

desemnat-castigatorii-editiei-2009.html

Megtekintve: 2008. 04. 12.

5. 2008. október 16. Petrom a finalizat amenajarea celor 5 Parcuri ale Viitorului

http://www.responsabilitatesociala.ro/stiri-csr/petrom-a-finalizat-amenajarea-

celor-5-parcuri-ale-viitorului.html

Megtekintve: 2008. 04. 12.

6. 2008. december 16. Dialog cu cele mai generoase companii din România

http://www.responsabilitatesociala.ro/dialoguri/dialog-cu-cele-mai-generoase-

companii-din-romania.html

Megtekintve: 2008. 04. 12.

7. 2005. május.1. A CSR definíciója

http://www.uzletietika.hu/cikkek/20050502/a_csr_definicioja A CSR definíciója

2005

Megtekintve: 2008. 04. 08.

8. Bevezető a vállalati társadalmi felelősségvállaláshoz

http://osha.europa.eu/hu/topics/business/csr/index_html

Megtekintve: 2008. 04. 08.

9. Camera Deputaţiilor

Lege nr.339 din iulie 2006 pentru modificarea şi completarea Legii

voluntariatului nr. 195/2001

http://www.cdep.ro/pls/legis/legis_pck.htp_act_text?idt=74382

Megtekintve: 2008. 04. 08.

10. CSR előtérbekerülése

37

http://www.rtg.hu/inside.php?id=3&subid=1

Megtekintve: 2008. 04. 09.

11. CSR kialakulásának története (USA)

http://www.rtg.hu/inside.php?id=3&subid=4

Megtekintve: 2008. 04. 09.

12. Fenntartható fejlődés

http://move.tena.hu/A-TENA-bemutatkozik/Fenntarthato-fejlodes/

Megtekintve: 2008. 04. 08.

WIKIPEDIA:

2008a Stakeholder (corporate)

http://en.wikipedia.org/wiki/Stakeholder_(corporate)

Megtekintve: 2008. 04. 14.

2008b Globalization

http://en.wikipedia.org/wiki/Globalization

Megtekintve: 2008. 04. 14.

2008c Corporate Social Responsibility

http://en.wikipedia.org/wiki/Corporate_social_responsibility

Megtekintve: 2008. 04. 03.

2008d Nem kormányzati szervezet

http://hu.wikipedia.org/wiki/Civil_szervezet

Megtekintve: 2008. 04. 12.

2008e Strategic planning

http://en.wikipedia.org/wiki/Strategic_planning

Megtekintve: 2008. 04. 12.

38

8. Melléklet

ábra 1: Petrom; Tisztelet a jövőért

39

ábra 3: MOL Románia; Segíthetek?

ábra 2: MOL Románia; Segíthetek?