A szakirodalom feldolgozásának módszerei

Pedagógiai kutatásmetodika 1

A szakirodalom feldolgozásának módszerei


A szakirodalom feldolgozásának módszerei

• A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói

• A szakirodalomi tájékozódás bázisai, forrásai– Előzetes források– Másodlagos források– Elsődleges források

• A szakirodalom feltárásának lépései• A szakirodalom feldolgozásának technikái


1. A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói

• A szakirodalom ismeretének jelentősége– Válaszok gyakorlati problémák megoldására– Problémafelvetésben– Hipotézis alkotásban– Módszerek, eszközök megválasztásában– A kutatási eredmények értelmezésében

A témára vonatkozó szakirodalom feltárása, feldolgozása



Releváns szakirodalom– Ugyanazokat a kérdéseket, változókat

vizsgálja– Azonos elméleten alapul– Ugyanazon elmélet empirikus igazolására

támaszkodik– Hasonló gyakorlatot elemez

A releváns szakirodalom nem mindig

korlátozható a pedagógia területére.



A szakirodalom áttekintése

• Egy gondosan körülhatárolt témára vonatkozóan a meglévő ismeretek állapotát magas szinten, kritikusan elemezzük

• A témára vonatkozóan szintézist teremtünk



A szakirodalom áttekintése Fontos• A viszonylagos teljességre törekvés, minden lényeges

ismeret összegyűjtése• Más tudományok vonatkozó irodalmának figyelembe vétele• A feldolgozott irodalom megbízhatóságának,

érvényességének ellenőrzése• A tapasztalható ellentmondások okainak felderítése• Visszanyúlás az eredeti művekhez• Az általánosan elfogadott megállapítások, vitatható nézetek,

a feltáratlan „fehér foltok” kiemelése



A szakirodalom gondos elemzésének előnyei• Lehetőséget ad a probléma pontos körülhatárolására,

megfogalmazására• El tudjuk helyezni a kutatásunkat mind történeti perspek-

tívában, mind pedig a jelenkori megközelítésmódok között• Elkerülhetjük a szükségtelen ismétlődéseket• Lehetővé válik tudományos eredményekkel alátámasztott

kijelentések megfogalmazása a hipotézisekben• Megtudhatjuk, hogy mely kutatási módszerek és eszközök

bizonyultak eredményesnek, ill. alkalmatlannak a miénkhez hasonló problémák megválaszolásában

• Segít kutatási eredményeink megfelelő értelmezésben


2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai

• Könyvtár• Levéltár

(Történeti kutatás)

• Internet



KönyvtárakOrszágos Széchényi Könyvtár

– Nemzeti könyvtárunk– Köteles példány– Külföldön megjelent magyar

vonatkozású kiadványok– Betűrendes, szak-, sorozati és

folyóirat katalógus– Magyar Nemzeti Bibliográfia– Központi Címjegyzék (külföldi

könyvek)



KönyvtárakMagyar Tudományos Akadémia Könyvtára

– Társtudományok– Disszertációk



KönyvtárakFővárosi Szabó Ervin Könyvtár

– A szociológia szakkönyvtára(nevelésszociológia)



KönyvtárakOrszággyűlési Könyvtár

– Az állam- és jogtudomány szakkönyvtára(ENSZ és UNESCO kiadványok)



KönyvtárakEgyetemi Könyvtár

– Az ELTE központi könyvtára



KönyvtárakOktatáskutató Intézet Könyvtára

– Kutatási beszámolók

AVKF könyvtára



KönyvtárakOrszágos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

– Alapítva 1958-ban– Gyűjtőköre

• Neveléstudomány, pszichológia, közművelődés, gyermek- és ifjúságvédelem, az ifjúsági mozgalmak, szakképzés, pedagógusképzés

– Külön gyűjteményei• Az iskolai értesítők (évkönyvek)• Tankönyvek• Ifjúsági és gyermekirodalom

– Katalógusok, bibliográfiák, referáló folyóiratok



A szakirodalom forrásai

1. Előzetes források

• Katalógusok• Referáló folyóiratok• Bibliográfiák





Katalógusok– Betűrendes katalógus

• Szerzők, szerkesztők (mű címe) alapján

• Névelőt, ékezetet nem veszik figyelembe



A szakirodalom forrásai1. Előzetes források

Katalógusok– Szakkatalógus - betűrendes tárgymutató

• Megmutatja, hogy a szakkatalógus melyik alosztályában található egy adott témára vonatkozó irodalom

• Az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) rendszere szerint épül fel

– Főosztályok (0 – 9)– Osztályok– Alosztályok





Katalógusok

– Folyóirat katalógus• A folyóiratcímek betűrendjében• A megjelentető ország betűrendje szerint• A cédulán feltüntetve, hogy mettől meddig járt a

könyvtárba





Katalógusok

– Sorozati katalógus• Kiadványsorozatok katalógusa• Megtudható, hogy az egyes sorozatok keretében

mi jelent meg





Katalógusok (OPKM)– Fordítások betűrendes és szakkatalógusa – Tankönyvek tantárgyak és iskolatípusok szerinti

katalógusa– Ifjúsági könyvek katalógusa– Középiskolai értesítők katalógusa– UNESCO kiadványok katalógusa





Katalógusok (OPKM)– Témabibliográfiák betűrendes és időrendi

katalógusa– Könyvek Központi Katalógusa pedagógiai

vonatkozású anyaga





Referáló folyóiratok– Időszakos kiadványok (egy-két havonta)– Az újonnan megjelent szakirodalomról közölnek

annotációkat– kereső indexek: szerző, tárgyszavak, kibocsátó

intézmény, a publikáció típusa – A folyamatos tájékozódás forrásai– Visszatekintő tájékozódáshoz: összesítő kötetek

(kommulációk)





Referáló folyóiratok– Magyar Pedagógiai Irodalom– Külföldi Pedagógiai Információ– Resources in Education– Current Index to Journals in Education





Bibliográfiák– Minden fajta irodalmat feltárnak– Nemzeti bibliográfiák

• Egy ország kiadványai

– Szakbibliográfiák• Egy tudományterület kiadványai





Bibliográfiák– Magyar nemzeti Bibliográfia

• Kiadja az Országos Széchényi Könyvtár





Bibliográfiák– Pedagógiai

szakbibliográfiák• OPKM





Bibliográfiák– Témabibliográfiák (OPKM)

• Gyermek- és ifjúságvédelem• Pedagógus továbbképzés• Távoktatás• Óvodai nevelés• Értékválság a pedagógiában stb.



A szakirodalom forrásai2. Másodlagos források• Az elsődleges források, azaz a kutatásról készített

beszámolók, disszertációk alapján készített összefoglalások

– Lexikonok– Enciklopédiák– Kézikönyvek– Tankönyvek– Jegyzetek– Monográfiák– Tanulmánykötetek– Szakszótárak




2. Másodlagos források• Lehetővé teszik a kutató számára, hogy áttekintő

képet kapjon– A kutatás egy területéről– Az alapvető problémákról– A kutatási irányzatokról– A jelentősebb kutatókról– A kutatóhelyekről– A téma jelenlegi állásáról– A főbb eredményekről




2. Másodlagos források

Hazai másodlagos források• Pedagógiai lexikon

– Nagy Sándor– 1976-78.





Hazai másodlagos források• Pedagógiai kézikönyv

– 1982. szerk.: Báthory Zoltán és Gyaraki Frigyes

• Tanulmányok a Neveléstudomány Köréből– Tanulmánykötet sorozat



A szakirodalom forrásai2. Másodlagos forrásokHazai másodlagos források• Tankönyvek

– Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek(Bp. Tankönyvkiadó, 1992.)

– Nagy Sándor: Az oktatáselmélet alapkérdései(Bp. Tankönyvkiadó, 1981.)

– Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei(Bp. ELTE, 1993.)





Külföldi szakirodalom (OPKM)– Általános pedagógiai enciklopédiák– A pedagógia részterületeivel foglalkozó enciklopédiák– Kézikönyvek– Szakszótárak– Évkönyvek– Áttekintő folyóiratok



A szakirodalom forrásai3. Elsődleges források• minden olyan dokumentum, amely közvetlenül számol be

eredeti kutatási eredményekről, új elméleti általánosításokról.

– pedagógiai szakkönyvek: Pedagógia időszerű kérdései, Pszichológia nevelőknek, Korszerű nevelés (ezek sorozatok, Tankönyvkiadó); Közoktatási Kutatások (sorozat, Akadémiai Kiadó és Educatio Kiadó)

– disszertációk– kutatási beszámolók– folyóiratok


3. A szakirodalom feltárásának lépései

A szakirodalom feltárásának 2 módja van:a) folyamatos tájékozódás: ha lépést akarunk tartani az új

eredményekkelb) visszatekintő (retrospektív tájékozódás): ha egy adott

időpontban akarjuk feltárni a minket érdeklő téma irodalmát

Hogyan érdemes a szakirodalom feltárását végezni? „Optimális stratégia”:

1. A kutatás problémájának pontos körülhatárolása2. Friss, releváns másodlagos források áttekintése (lexikonok,

enciklopédiák stb.), majd a probléma pontosítása3. A jelentősebb referáló folyóiratok legfrissebb számainak

áttekintése


3. A szakirodalom feltárásának lépései

4. A kulcsszavak listájának összeállítása – kulcsszavak kapcsolódása

5. A referáló folyóiratok legfrissebb számaiból a releváns tanulmányok összegyűjtése

6. A kigyűjtött elsődleges források beszerzése7. Az elsődleges források elolvasása, jegyzetelése8. A jegyzetek rendszerezése, a tanulmányunk struktúrájának

megtervezése9. A kritikus áttekintés megírása, logikus szerkezetbe

integrálva az olvasott műveket


4. A szakirodalom feldolgozásának technikái

A szakirodalom feldolgozása

– Az összegyűjtött, feltárt irodalom • elemzése • értelmezése, • rendszerezése, • szintetizálása és • kritikus ismertetése



Jegyzetelés– Pontosság– Visszakereshetőség– Időtakarékosság

• A jó jegyzetanyag– Más rendszerbe könnyen átalakítható– Csoportosítható– Összehasonlítható– Rendszerezhető– Visszakereshető



A jegyzetelés formáiNaplózó kivonatolás

– Összefüggő, füzetbe egymás után írt jegyzet– A lényeges gondolatok, kulcsszavak kiemelése

(aláhúzással, számozással, színnel)

• Alkalmazása – Ha csak egy, vagy néhány mű feldolgozására kerül sor– A jegyzetanyagot egyetlen célra kívánjuk felhasználni

(előadás, szemináriumi dolgozat stb.)– A feldolgozott mű struktúrája nem tér el lényegesen az

általunk írni kívánt műétől



A jegyzetelés formái

Cédulázás– Az irodalom egy-egy gondolati egységét külön cédulára

írjuk

• Bibliográfiai jegyzet– Egy kiválasztott , vagy feldolgozott mű pontos adatait

tartalmazza– Célszerű katalóguscédulára készíteni– Felhasználható az irodalomjegyzék elkészítéséhez is




Cédulázás• Bibliográfiai jegyzet könyv esetén




Cédulázás• Bibliográfiai jegyzet könyvfejezetek, konferencia-előadások,

gyűjteményes kötetek esetén




Cédulázás• Bibliográfiai jegyzet folyóiratcikk esetén




Cédulázás• Tárgyi jegyzet

Motiváció Gage – Berliner, 1975. 328. o.





– Az álláspontok illusztrálására, alátámasztására, összehasonlítására használható fel

– Tartalma lehet:• Tények, adatok, nevek, statisztikák, definíciók• Érvek, leírások, magyarázatok, kérdések, illusztrációk• Saját kommentárok• Összefüggések, következtetések, értelmezések• További vizsgálódást, ellenőrzést igénylő megállapítások





– A problémát és a hipotéziseket szó szerint célszerű leírni

– Rögzíteni kell a módszereket, a minta sajátosságait, a mintavétel módját, a kutatási eszközöket, a fontosabb eredményeket

– A jegyzetelés• A passzív másolástó a kritikai szempontok alapján történő

átfogalmazásig





– A készítés szabályai• Minden gondolati egység új cédulán (csak a cédula egyik

oldalán)• Jól olvashatóan, tollal• Egyértelmű rövidítések alkalmazása• Elkülönített rétegei: - szószerinti idézet

- a szerző átfogalmazott gondolata

- saját észrevételeink





– A készítés szabályai• Idézetek idézőjelben

saját megjegyzések zárójelben

a hibás szöveget is betűhíven kell közölni (sic!)

saját kiemeléseik jelölése (kiemelés – vezetéknév)

a kihagyott szövegrészek jelölése: …• Fontos a kritikai észrevételek feltüntetése már a jegyzetelés

során


Korszerű információkereső rendszerek a kutatás

szolgálatában


• Releváns dokumentum– A felhasználó számára

információt hordoz

• „Zaj”– Az információkeresés során

visszahívott dokumentumok azon része, mely nem releváns a felhasználó kérdése szempontjából

1. Az információkereső rendszerek alapfogalmai


• Az információkeresés célja– Lehetőleg minden releváns dokumentum

kiválasztása a gyűjteményből– Minél kevesebb legyen a visszakeresett nem

releváns tételek száma

• Dokumentum– Az ismeretek, információk hordozója,

„lelőhelye”– A felhasználónak a benne foglalt ismeretekre

van szüksége



• Információgyűjtemény– A dokumentumokban lévő ismereteket, információkat

tartalmazza

Bibliográfiák, könyvtári katalógusok, referáló lapok– Az információgyűjtemények az eredeti dokumentumok

feldolgozása révén jöttek létre (információveszteség!!)

– Az információgyűjteményben a keresés soha nem „tökéletesen” eredményes



• A számítógép megjelenése forradalmi változást hozott az információkeresés területén

könyvtári katalógusok

referáló folyóiratok

2. A számítógépes információkereső rendszerek


2. A számítógépes információkereső rendszerek

• A dokumentumok, információforrások bibliográfiai leírását, esetenként tartalmi ismertetését tárolják

• Egy dokumentumot egy rekord reprezentál

• Betűrendes file, amiben a keresés kezdődik

• Az egyes kifejezésekhez kapcsolódó azonosítók vezetnek el a bibliográfiai adatállományhoz, azaz a kifejezés helyéhez

• Táblázat, melynek első oszlopa „abc” sorrendben tartalmazza a kereshető kifejezéseket, további oszlopai pedig, hogy azok mely dokumentumokban találhatók

ADATBÁZISKét funkcionális adatállomány

Bibliográfiai adatállomány

(dokumentum file v. master file)

Invertált adatállomány

(invertált file v. index file)


3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései

1. A keresőkérdés megfogalmazása

2. A keresési stratégia kidolgozása

3. A keresés végrehajtása



1. A keresőkérdés megfogalmazása• A felhasználó által keresett téma pontos,

szabatos meghatározása– Esetleges korlátozás (nyelv, dokumentum típus,

időszak stb.)

• Eldöntendő:– Minden releváns rekordot

(dokumentumot) keressen a program

vagy– Csak releváns rekordokat kapjunk

Zajos lesz a keresés

Nem minden releváns rekord kerül be



2. A keresési stratégia kidolgozása• A természetes nyelven megfogalmazott kérdés

számítógépes keresésre való átalakítása (profilszerkesztés)

PROFIL– A keresőkérdés gépi információkeresésre alkalmassá

tett változata– Elemei: - keresőszavak

- a Bool-algebra logikai operátorai- keresést segítő elemek

(csonkolás, korlátozás stb.)




a) A keresőszavak kiválasztása– Külső forrásból (tárgyszójegyzék, saját kútfő,

tezaurusz stb.)– Invertált adatállományból– Bibliográfiai adatállomány szöveges

adatmezőiből (cím, referátum stb.)



PéldaKeresett téma:

A pályamódosítás gyakorisága az angol pedagógusok körében

1. Az invertált adatállományban szerepelnek-e a fenti kifejezések?

– A „pályamódosítás” és az „angol” nem szerepel– Helyettük van: „pályakorrekció” és „Anglia”

Keresőszavaink gépi keresésre átalakítva:– Pedagógus, pályakorrekció, Anglia



2. Valamennyi keresőszót kiválasztottuk?bővítés:

pedagógus tanár, tanító, óvónőAnglia Nagy-Britannia

• A keresést a későbbiekben kiterjeszthetjük a bibliográfiai adatállomány szöveges adatmezőire is

– Itt szerepelhetnek az „angol” és a „pályamódosítás” szavak is (természetes nyelvű szöveget tartalmaznak ezek a mezők)



2. A keresési stratégia kidolgozásab) A keresőszavak összekapcsolása

– A megfelelő logikai operátorokkal– Az operátorok a keresőszavak egymáshoz való

viszonyát (a keresőszavakkal kiválasztott rekordhalmazok viszonyát) határozzák meg

– Operátorok nélkül• Minden olyan rekordot megkapunk, melyekben benne van

a keresőszavak egyike (értelmetlen keresés)– Nekünk csak olyan tételek kellenek, melyek

egyidejűleg mindegyik keresőszavunkat tartalmazzák

Logikai kapcsolódás feltüntetésével érhető el



Logikai operátorok

• Logikai összeadás: „vagy” operátor– A „vagy” B

– A-t vagy B-t vagy mindegyiket tartalmazza

A B



Logikai operátorok

• Logikai szorzás: „és” operátor– A „és” B

– A-t is és B-t is tartalmazza

A B



Logikai operátorok• Logikai kivonás: „nem” operátor

– A „nem” B

– Azok a rekordok, melyekben A előfordul, kivéve azokat, melyekben B is

A B



Profilok

• Pedagógus „és” pályakorrekció „és” AngliaVagy

• (pedagógus „vagy” tanár) „és” pályakorrekció „és” AngliaVagy

• (pedagógus „vagy” tanár „vagy” tanító) „és” pályakorrekció „és” (Nagy-Britannia „vagy” Anglia)



Példa logikai kivonásra

Téma: A középiskolák igazgatóinak kinevezése, kivéve a szakiskolákat.

Keresőszavaink: középiskola, igazgató, kinevezés, szakiskola

A keresőprofil:(középiskola „nem” szakiskola) „és” igazgató „és” kinevezés




c) A keresés korlátozása– A megadott keresőszó csak akkor vegyen részt a

keresésben, ha a rekordok egy általunk meghatározott adatmezőjében szerepel

– Pl. egy szerző neve a keresőszó, de csak a szerzői adatmezőben előforduló találatokat kérjük

– Meghatározhatjuk az adatmező konkrét tartalmát: pl. a kiadás éve adatmező tartalma: 1990.

– Adatbázisonként eltérő lehetőségek



2. A keresési stratégia kidolgozásad) Csonkolás

pl.: „iskola” és „iskolák” helyett iskol* iskola* iskolatitkár

iskolaszékiskolarendszer stb.

• A megfelelő profilszerkesztéshez– Nagy szakértelem szükséges– Jól kell ismerni az adatbázis szerkezetét és– Az alkalmazott információkereső programrendszert



3. A keresés végrehajtása– Keresési utasítások, parancsok segítségével

parancsnyelv

– Keresőrendszerenként változik– Az ember és a számítógép közötti

kapcsolattartás eszköze– Általában angol nyelvűek (Pl.: Select, Expand,

Display, Print stb.)











































Documents

A szakirodalom feldolgozásának módszerei