A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA · 2008-09-24 · gyer m ek ápo lá si cik kek és mû anyag ter m é kek, ház tar tá s i esz kö z ök, bõr rel érint

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Szo ci á lis Közlöny Szer kesz tõ sé ge1054 Bu da pest, Hold u. 1.

Te le fon: 428-9710

Meg je le nik szük ség sze rint.

Elõ fi ze té si díj:egy évre 17 892 Ft

ÁRA: 1680 Ft

Kiadóhivatal:

Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6.

TARTALOM

VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 30.

Jog sza bá lyok

212/2008. (VIII. 29.) Korm. ren de let a fo gyasz tó vé del -mi ha tó ság el já rá sa so rán fel me rü lõ egyes el já rá sikölt sé gek rõl ............................................................. 986

213/2008. (VIII. 29.) Korm. ren de let az üz le ten kí vülfo gyasz tó val kö tött szer zõ dé sek rõl .......................... 998

214/2008. (VIII. 29.) Korm. ren de let egyes fogyasz tó -védel mi tár gyú kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról ...... 999

215/2008. (VIII. 29.) Korm. ren de let a bé kél te tõ tes tü -le ti ta gok ki je lö lé sé nek sza bá lya i ról ........................ 1001

216/2008. (VIII. 29.) Korm. ren de let a fo gyasz tói ér de -kek kép vi se le tét el lá tó tár sa dal mi szer ve ze tek nek a98/27/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv sze -rin ti jegy zék be va ló fel ke rü lé se cél já ból le foly ta tan dóel já rás ról .................................................................. 1003

Mi nisz te ri uta sí tá sok

8/2008. (HÉ 33.) MeHVM uta sí tás a Ma gyar Köz lönyés a Hi va ta los Ér te sí tõ cím rend jé rõl ........................ 1004

17/2008. (MüK. 9.) SZMM uta sí tás a köz pén zek bõlnyúj tott tá mo ga tá sok át lát ha tó sá gá ról szó ló 2007. éviCLXXXI. tör vény vég re haj tá sá val össze füg gõ el já -rás rend rõl ................................................................. 1005

Pá lyá za ti fel hí vá sok

Pá lyá za ti fel hí vás a szo ci á lis föld prog ra mok mû -köd te té sé nek tá mo ga tá sá ra (A pá lyá zat kód ja:SZOC-FP-08) .......................................................... 1008

Pá lyá za ti fel hí vás be teg jo gi és gyer mek jo gi kép vi se lõi fel ada tok el lá tá sá ra .................................................. 1041

Pá lyá za ti fel hí vá sok ál lás he lyek be töl té sé re ............... 1042

F E L H Í V Á S!

Felhívjuk a Szociális Közlönyben álláshelyek betöltésére vonatkozó pályázati felhívást közzétenni kívánó fenntartók figyelmét, hogy a pályázat benyújtásának

határideje legkorábban a pályázat közzétételétõl számított tizenötödik nap lehet. Ezért kérjük, hogy a közzétenni kívánt pályázati felhívásokat szerkesztõségünk számára

kellõ idõben megküldeni szíveskedjenek. Az adott hónap tizenötödikét megelõzõen beérkezettpályázati felhívásokat a hónap végén megjelenõ számban, az adott hónap tizenötödikét követõen

beérkezett pályázati felhívásokat pedig az azt követõ hónap végén megjelenõ számban tudjukszerepeltetni.

JOGSZABÁLYOK

A Kormány212/2008. (VIII. 29.) Korm.

r e n d e l e t e

a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülõegyes eljárási költségekrõl

A Kor mány a fo gyasz tó vé de lem rõl szóló 1997. éviCLV. tör vény 55. § (1) be kez dé sé nek b) pont já ban fog laltfel ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. § (1) be kez dé sé -nek b) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ében el jár va akö vet ke zõ ket ren de li el:

1. §

A Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság (a továb biak ban: NFH) hi va tal ból in dí tott el já rá sa so rán fel me rü lõ min ta vé -te li költ ség, to váb bá la bo ra tó ri u mi és egyéb vizs gá la tikölt ség (a továb biak ban együtt: el já rá si költ ség) mér té kéte ren de let mel lék le te ha tá roz za meg.

2. §

Az el já rá si költ sé get az NFH Ma gyar Ál lam kincs tár nál– a 10032000-01494879-00000000 szám la szá mon – ve -zetett elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá já ra csek kenvagy át uta lás sal kell be fi zet ni.

3. §

(1) Az el já rá si költ sé get az el já rá si költ ség ügy fél ál ta livi se lé sé rõl szóló dön tés jog erõ re emel ke dé sé tõl szá mí tottti zen öt na pon be lül kell meg fi zet ni.

(2) Az NFH köz pon ti szer ve a be fi ze tett el já rá si költ ség -rõl szám lát ál lít ki, és azt a be fi ze tést kö ve tõ ti zen öt na ponbe lül meg kül di az ügy fél nek.

(3) A be folyt el já rá si költ ség az NFH be vé te lét ké pe zi.

4. §

Az el já rá si költ ség elekt ro ni kus úton tör té nõ meg fi ze té -se ese tén arra az elekt ro ni kus ügy in té zés rész le tes sza bá -lya i ról szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. ren de let igaz ga tá si szol gál ta tá si díj tel je sí té sé re vo nat ko zó sza bá lya it kell al -kal maz ni.

5. §

E ren de let 2008. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba, ren del -ke zé se it a ha tály ba lé pé sét köve tõen in dult el já rá sok bankell al kal maz ni.

Gyur csány Fe renc s. k.,mi nisz ter el nök

986 SZOCIÁLIS KÖZLÖNY 9. szám

Melléklet a 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelethez

A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülõ mintavételi költség, továbbá laboratóriumiés egyéb vizsgálati költségek mértéke

TEVÉKENYSÉG EGYÉB ELJÁRÁSI KÖLTSÉG (Ft)/áfá val együtt

I. Min ta vé te li el já rás 4 800+ a min ta ára

II. Min ta-elõ ké szí tés

1. Min ta-elõ ké szí tés me leg szer ves old ósze res ext rak ci ó val 13 5602. Min ta-elõ ké szí tés ége tés sel 6 7203. Min ta-elõ ké szí tés fi zi kai vizs gá lat hoz 4 2004. Min ta-elõ ké szí tés hi deg ext rak ci ó val 6 7205. Min ta-elõ ké szí tés hi deg szer ves old ósze res ext rak ci ó val 13 5606. Min ta-elõ ké szí tés mig rált elem tar ta lom hoz já té kok ból 9 1207. Min ta-elõ ké szí tés – ron cso lás mik ro hul lám mal 6 7208. Min ta-elõ ké szí tés ki old ha tó elem tar ta lom hoz tex til bõl 9 840

III. Ra di o ló gi ai vizs gá la tok

1. Dó zis mé rés/5 min ta 7 3202. Ra dio ak tív szennye zett ség/fe lü le ten ként/su gár zá si tí pu son ként 5 5203. Nuk lid azo no sí tás/nuk li don ként 13 9204. Ra dio ak tív szennye zett ség (Gam ma-spekt ro szkó pia) 24 8405. Ra don mé ré se (zárt te rek)/na pon ként 9 240

IV. Koz me ti kai, ház tar tás vegy ipa ri, fes ték ipa ri, tex til ipa ri ter mé kek, gyer mek já té kok,gyer mek ápo lá si cik kek és mû anyag ter mé kek, ház tar tá si esz kö zök, bõr rel érint ke zõ anya gok,test ék sze rek és nap szem üve gek vizs gá la ta

1. Ak tív klór-tar ta lom 11 880 2. Ak tív oxi gén-tar ta lom (pl. bo rá tok) 10 200 3. Al ko hol tar ta lom meg ha tá ro zá sa (DMA-val) 13 800 4. Am mó nia meg ha tá ro zás (Titr.) 8 640 5. An ti mik ro bás ha tás – Bak te ri cid ha tás vizs gá la ta 25 680 6. An ti mik ro bás ha tás – Fun gi cid ha tás vizs gá la ta 25 560 7. An ti oxi dán sok (BHA, BHT) meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 32 640 8. Át von ha tó ság 16 680 9. Azo szí ne zé kek bõl szár ma zó aro más ami nok (HPLC-vel) 49 56010. B12-vi ta min mik ro bi o ló gi ai meg ha tá ro zá sa 27 12011. B1-vi ta min meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) EU-mód szer sze rint 41 88012. B2-vi ta min meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) EU-mód szer sze rint 46 80013. B6-vi ta min meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) EU-mód szer sze rint 41 16014. Be dör zsö lé si fi nom ság (grin do mé ter rel) 14 04015. Benz(a)pi rén meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 36 96016. Bé ta-ka ro tin meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 36 24017. Be vo nat vizs gá lat/pa ra mé te ren ként 10 68018. Be vo na tok el len ál ló ké pes sé gé nek vizs gá la ta/ol da ton ként 11 16019. Be vo na tok víz ál ló sá ga 13 68020. Bõ rö sö dés 8 16021. C-vi ta min meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) EU-mód szer sze rint 37 08022. Der me dés pont meg ha tá ro zá sa 21 36023. Éde sí tõ sze rek meg ha tá ro zá sa koz me ti ku mok ból (HPLC-vel) 30 60024. El csa va ro dás, el hú zó dás tex til ipa ri ter mé kek nél 10 80025. Elem tar ta lom meg ha tá ro zá sa (AAS-sel)/kom po nen sen ként 14 76026. Elem tar ta lom meg ha tá ro zá sa (ICP-MS-sel)/6 elem re 23 04027. Elem tar ta lom meg ha tá ro zá sa (ICP-MS-sel)/8, 9 elem re 34 08028. Ér zék szer vi vizs gá la tok 10 68029. Ér zék szer vi vizs gá la tok (rész le ges) 6 24030. Etil al ko hol ban old ha tó és old ha tat lan rész meg ha tá ro zá sa 10 08031. Ezüst nit rát-meg ha tá ro zás (Titr.) 9 72032. Fe dõ ké pes ség, ki adós ság 15 00033. Fe lü let ak tív anyag ki mu ta tá sa 17 28034. Fény ál ló ság, szín ál ló ság mes ter sé ges fénnyel szem ben 16 92035. Fény ál ló ság, szín ál ló ság mes ter sé ges fénnyel, idõ já rás sal szem ben 16 92036. Fény el nye lés (egy sze rû) 8 04037. Fény el nye lés (UV, VIS, IR) 10 32038. Fény el nye lés (szab vá nyo san) 18 00039. Fé nyes ség meg ha tá ro zá sa 17 28040. Fol sav mik ro bi o ló gi ai meg ha tá ro zá sa 22 92041. For mal de hid meg ha tá ro zá sa (gõ zab szorb ci ós mód szer rel) 22 20042. For mal de hid meg ha tá ro zá sa (víz ki vo na tos mód szer rel) 24 60043. Fosz for tar ta lom (P205-ben) 13 92044. Gya kor la ti pró ba 13 68045. Hab zó ké pes ség 11 640

9. szám SZOCIÁLIS KÖZLÖNY 987

46. Hal maz sû rû ség 7 68047. Ha lo gé nek (F, I) meg ha tá ro zá sa (mû sze re sen) 9 12048. Hid ro xi-ben zol-szul fon sav meg ha tá ro zá sa (Titr.) 12 60049. Hi gi é nés vizs gá lat, öb lí té ses és érin tõ-fe lü let le mo sá sos mód szer – Lis te ria mo no cy to ge nes ki mu ta tá sa 11 52050. Hi gi é nés vizs gá lat, öb lí té ses és érin tõ-fe lü let le mo sá sos mód szer – összes élõ csí ra szám meg ha tá ro zá sa 3 36051. Hi gi é nés vizs gá lat, öb lí té ses és érin tõ-fe lü let le mo sá sos mód szer – Sal mo nel la ki mu ta tá sa 10 68052. Hi gi é nés vizs gá lat, öb lí té ses és érin tõ-fe lü let le mo sá sos mód szer – pe nész- és élesz tõ gom ba szám meg ha tá ro zá sa 5 28053. Hi gi é nés vizs gá lat, öb lí té ses és érin tõ-fe lü let le mo sá sos mód szer – En te ro bac te ri a ce ae szám meg ha tá ro zá sa 3 84054. Hi gi é nés vizs gá lat, öb lí té ses és érin tõ-fe lü let le mo sá sos mód szer – En te ro coc cus szám meg ha tá ro zá sa 5 28055. Hí gít ha tó ság 7 68056. Ho mo ge ni tás (szem re vé te le zés sel) 7 68057. Hõ ál ló ság 13 68058. Hõ mér sék let mé rés (sok pon ton) 7 68059. Il lat tar tós ság vizs gá la ta (Alp ha M.O.S. tí pu sú elekt ro ni kus or ral) 50 40060. Iz zí tá si ma ra dék 11 04061. Kap sza i cin tar ta lom meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 42 48062. Ka ti on ak tív anyag tar ta lom (Titr.) 15 48063. Ke mény ség fes ték min tá ból (ce ru za mód szer rel) 11 16064. Ke mény ség kész be vo na ton (ce ru za mód szer rel) 8 16065. Ki fo lyá si idõ 9 72066. Ki nyer he tõ tö meg, tér fo gat/min ta ele men ként 7 68067. Ko pás ál ló ság vizs gá la ta (Ta ber-ké szü lék kel) 16 20068. Kor ró zió ál ló ság vizs gá la ta/24 óra 11 40069. Kur ku min tar ta lom vizs gá la ta fo to met ri á val 18 12070. Kur ku min tar ta lom vizs gá la ta (HPLC-vel) 21 60071. Lá gyí tó szer-tar ta lom meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 29 16072. Le dör zsöl he tõ ség, fes ték ki ol dó dás/ol da ton ként 10 68073. Le pár lá si pró ba 13 68074. Le ürít he tõ ség ae ro szo lok ból 10 20075. Lis te ria mo no cy to ge nes ki mu ta tá sa (mini VI DAS-sal) 16 68076. Lob ba nás pont (zárt té ri) 9 60077. Meg fo lyá si fok 11 64078. Mé ret vál to zás tex til ipa ri ter mé kek nél 10 80079. Mes ter sé ges szí ne zé kek meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 44 16080. Mik ro bi o ló gi ai vizs gá lat (koz me ti ka: 6 pa ra mé ter) 31 44081. Mû anya gok ból ki old ha tó kom po nen sek/kö ze gen ként (Extr.) 16 08082. Nem io nos fe lü let ak tív anyag ki mu ta tá sa 7 08083. Ni-ki ol dó dás bõr rel érint ke zõ anya gok ból (gyors mód szer rel) 13 80084. Nit rit tar ta lom meg ha tá ro zá sa spekt ro fo to mé ter rel 9 84085. Nit ro ben zol-tar ta lom meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 17 40086. Nyers anyag-össze té tel mennyi sé gi meg ha tá ro zá sa tex til ipa ri ter mé kek nél 46 20087. Nyers anyag-össze té tel mi nõ sé gi meg ha tá ro zá sa tex til ipa ri ter mé kek nél 8 76088. Nyo más mé rés ae ro szo lok ban 7 92089. Old ha tó ság vizs gá la ta 9 60090. Ol dó sze rek és hí gí tók old ha tó sá gá nak vizs gá la ta 8 16091. Ol dó sze rek és hí gí tók víz- és me cha ni kai szennye zõ dé sé nek vizs gá la ta 8 16092. Op ti kai fe hé rí tõ ki mu ta tá sa 9 60093. Oxál sav és só i nak meg ha tá ro zá sa (Titr.) 24 48094. Öre ge dés hõ igény be vé tel re 18 240


95. Összes fe lü let ak tív anyag meg ha tá ro zá sa 21 360 96. Összes hi gany tar ta lom meg ha tá ro zá sa (AAS-el) 14 760 97. Összes ká li um-per jo dád dal oxi dál ha tó rész meg ha tá ro zá sa (pl. gli ce rin) 12 240 98. Összes sav- vagy lúg tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Titr.) 9 720 99. Összes zsír sav el szap pa no sí tá si szá ma (Titr.) 11 760100. Pá rol gá si szám 10 680101. pH-mé rés (mû sze res) 3 240102. Por lasz tás ae ro szo lok ból 9 720103. Re zor cin meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 28 080104. Ru gal mas ság vizs gá la ta (haj lí tás sal) 13 560105. Sal mo nel la ki mu ta tá sa 7 200106. Sal mo nel la ki mu ta tá sa (mini VI DAS-sal) 14 040107. Sav val, lúg gal, mo só szer rel és ve gyi anya gok kal szem be ni el len ál ló ké pes ség/kö ze gen ként 11 520108. Só tar ta lom (Titr.) 10 920109. Sû rû ség mé ré se mé rõ po hár ban 11 040110. Sû rû ség mé ré se pik no mé ter rel 9 600111. Sû rû ség mé rés (DMA-val) 13 800112. Sza bad al ká li tar ta lom (Titr.) 12 360113. Sza li cil sav-meg ha tá ro zás (HPLC-vel) 33 720114. Szá ra dá si idõ (fe lü le ti szá raz ság) meg ha tá ro zá sa 14 160115. Szá raz ré teg vas tag ság meg ha tá ro zá sa 10 680116. Szá raz anyag, nem illó rész meg ha tá ro zá sa 9 720117. Szem cse el osz lás és szem cse mé ret meg ha tá ro zá sa 10 680118. Szer ves és szer vet len ide gen anyag-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 4 440119. Szer ves ol dó szer-tar ta lom meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 21 960120. Szer ves sa vak meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 35 880121. Szín tar tós ság iz zadt ság gal szem ben 8 640122. Szín tar tós ság dör zsö lés sel szem ben 9 600123. Tá nyér szám mo só- és tisz tí tó sze rek bõl 16 800124. Tar tó sí tó sze rek (pa ra be nek és fe no xi-eta nol) meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 38 280125. Ta pa dás (el co mé ter rel) 17 760126. Ta pa dás (rács vá gás sal) 14 760127. Ter mék azo no sí tás (Alp ha M.O.S. tí pu sú elekt ro ni kus or ral) 42 480128. Te rü lé si fok meg ha tá ro zá sa 11 520129. Tio gli kol sav meg ha tá ro zá sa 9 480130. Tisz tít ha tó ság meg ál la pí tá sa (kézi mód szer rel) 10 680131. Tisz tít ha tó ság, mo sás- és sú ro lás ál ló ság meg ál la pí tá sa (be ren de zés sel) 18 840132. Töl té si, brut tó tö meg vagy tér fo gat/min ta ele men ként 960133. Ubi ki non-Q10 meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 39 360134. Ujj le nyo mat fel vé te le ter mék azo no sí tás hoz (GC-vel) 19 320135. Ütés szi lárd ság (Du Pont ké szü lék kel) 13 560136. Víz fel vé tel be vo na tok nál 13 800137. Víz fel ve võ ké pes ség 7 320138. Víz old ha tó vi ta mi nok meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 43 440139. Víz tar tó ké pes ség 7 320140. Víz tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Karl Fis cher mód szer rel) 13 320141. Zárt ság és szi vár gás men tes ség vizs gá la ta/ele men ként 960142. Zo mánc ra gya ko rolt ha tás 16 440143. Zsír old ha tó vi ta mi nok (A, E) meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) gyors mód szer 24 360144. Zsír old ha tó vi ta mi nok (A, E) meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) dön tõ mód szer 36 600145. Zsír sav össze té tel meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 23 760146. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Extr.) 14 880


V. Élel mi sze rek vizs gá la ta

1. Ala ki há nya dos meg ha tá ro zá sa 1 200 2. Al de hid tar ta lom meg ha tá ro zá sa 3 000 3. Al ko hol, il let ve sû rû ség meg ha tá ro zá sa fo ko ló val, desz til lá ci ó val 2 280 4. Al ko hol, il let ve sû rû ség meg ha tá ro zá sa fo ko ló val, köz vet le nül 1 440 5. Al ko hol tar ta lom meg ha tá ro zá sa (DMA-val) 13 800 6. Al ko tó ré szek ará nyá nak meg ha tá ro zá sa 1 200 7. Ál la ti szennye zõ dés meg ha tá ro zá sa 9 120 8. Ami no sav-össze té tel meg ha tá ro zá sa, ana li zá tor ral 46 080 9. An ti oxi dáns-tar ta lom meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 17 16010. Aro ma anya gok vizs gá la ta (GC-vel) 19 56011. Ava so dás ki mu ta tá sa (Kre is-re ak ció) 1 32012. bakt. Bi fi do bak té ri u mok meg ha tá ro zá sa 11 40013. bakt. Egyéb mik ro or ga niz mu sok izo lá lá sa ás azo no sí tá sa 11 76014. bakt. Fes tett ké szít mé nyek mik ro szkó pos vizs gá la ta 3 00015. bakt. Lac to ba cil lus ki mu ta tá sa 5 40016. bakt. Me zo fil ae rob és fa kul ta tív ana e rob mik ro bák ki mu ta tá sa 3 00017. bakt. Me zo fil ae rob és fa kul ta tív ana e rob mik ro bák spó ra szá má nak meg ha tá ro zá sa 3 60018. bakt. Na tív ké szít mé nyek mik ro szkó pos vizs gá la ta 1 80019. bakt. Pe nész- és élel mi szer gom bák ki mu ta tá sa 4 20020. bakt. Pse u do mo nas ae ru gi no sa ki mu ta tá sa 5 40021. Be pár lá si ma ra dék meg ha tá ro zá sa 2 28022. Bé ta-ka ro tin meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 23 16023. Be vo nat arány meg ha tá ro zá sa me cha ni kai szét vá lasz tás sal 1 44024. Cu kor liszt ke mé nyí tõ tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 3 72025. Cuk rok, cu kor al ko ho lok ki mu ta tá sa (HPLC-vel)/kom po nen sen ként 21 24026. Cso ma go lás, je lö lés vizs gá la ta ele men ként 1 20027. Dext rin tar ta lom meg ha tá ro zá sa 4 68028. Di asz táz ak ti vi tás meg ha tá ro zá sa 7 68029. Dú sí tó anyag-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 2 64030. Éde sí tõ szer (asz par tám, ace szul fám stb.) meg ha tá ro zá sa (HPCL-vel)/kom po nen sen ként 28 20031. Egyéb szá mí tás 1 80032. El nem szap pa no sí tott rész meg ha tá ro zá sa he xá nos mód szer rel 3 96033. Elekt ro mos ve ze tõ ké pes ség meg ha tá ro zá sa 1 32034. Elem tar ta lom meg ha tá ro zá sa (ICP-MS-sel) 6 elem re 23 04035. Elem tar ta lom meg ha tá ro zá sa (ICP-MS-sel) 8, 9 elem re 34 08036. El szap pa no sí tá si szám meg ha tá ro zá sa 3 00037. En to mo ló gi ai vizs gá lat 5 16038. Ere de ti ext rakt tar ta lom meg ha tá ro zá sa 4 08039. Ér zék szer vi vizs gá lat (rész le ges) 3 60040. Ér zék szer vi vizs gá lat (tel jes) 7 20041. Ész ter tar ta lom meg ha tá ro zá sa 3 00042. Éte res ki vo nat meg ha tá ro zá sa 3 00043. Etil-al ko ho los ki vo nat meg ha tá ro zá sa 3 00044. Ét ke zé si ecet acet al de hid-tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 3 00045. Ét ke zé si só ás vány olaj-tar tal má nak meg ha tá ro zá sa (dön tõ mód szer rel) 9 84046. Ét ke zé si só ás vány olaj-tar tal má nak meg ha tá ro zá sa (gyors mód szer rel) 7 08047. Ét ke zé si só KI-tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 3 00048. Ét ke zé si só NaCl-tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 1 92049. Ét ke zé si só szul fát tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 3 96050. Faj fe hér je meg ha tá ro zá sa (ELISA mód szer rel)/faj tán ként 13 92051. Faj fe hér je ki mu ta tá sa (ELISA mód szer rel) 5 16052. Faj fe hér je meg ha tá ro zá sa (ELISA mód szer rel) 19 80053. Faj la gos tér fo gat meg ha tá ro zá sa 1 44054. Fe hér je tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Kjel dahl-mód szer rel) 12 60055. Fém tar ta lom meg ha tá ro zá sa (AAS-láng ger jesz tés hid rid tech ni ká val)/fé men ként 16 800


56. Fém tar ta lom meg ha tá ro zá sa (AAS-láng ger jesz tés ned ves fel tá rás sal)/fé men ként 13 68057. Fém tar ta lom meg ha tá ro zá sa (AAS-gra fit kály hás ger jesz tés)/fé men ként 15 84058. Flu o rid tar ta lom meg ha tá ro zá sa 6 24059. Fol sav-meg ha tá ro zás mik ro bi o ló gi ai mód szer rel 34 56060. Fosz fát tar ta lom-meg ha tá ro zás 6 60061. Fõ zé si idõ meg ha tá ro zá sa 1 44062. Fõ zé si tu laj don ság meg ha tá ro zá sa 2 28063. Fû szer pap ri ka összes szí ne zék tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 7 80064. Fû szer pap ri ka-ki vo nat kap sza i cin tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 8 16065. Gesz te nye ké szít mény héj tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 1 44066. Gli a din (glu ten) meg ha tá ro zá sa (ELI SA-val) 16 92067. Gu mi bá zis mennyi sé gé nek meg ha tá ro zá sa 3 24068. Gyors fa gyasz tott ter mé kek elõ fõ zött sé gé nek meg ha tá ro zá sa 1 44069. Gyors fa gyasz tott ter mé kek fõ zé si pró bá ja 1 44070. Gyors fa gyasz tott ter mé kek hõ mér sék let mé ré se 1 32071. Gyors fa gyasz tott zöld ség al ko hol ban old ha tat lan ré szé nek meg ha tá ro zá sa 3 96072. Hab tar tós ság meg ha tá ro zá sa 1 44073. Ha mu lú gos ság meg ha tá ro zá sa 4 68074. Ha mu tar ta lom meg ha tá ro zá sa 3 60075. Ha mu tar ta lom meg ha tá ro zá sa kon duk to met ri á san 2 64076. Hid ro gén kar bo nát-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 10 68077. Hid ro xip ro lin tar ta lom meg ha tá ro zá sa (kö tõ szö vet) 8 52078. HMF-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 6 00079. Ide gen mag õr le mény, ál la ti kár te võk ki mu ta tá sa 1 44080. Ide gen zsí rok ka kaó vaj mel lett 31 32081. Ide gen zsí rok tej zsír mel lett 31 32082. Il ló olaj-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 3 96083. In ver táz ak ti vi tás meg ha tá ro zá sa 5 16084. Íze sí tett te jes ita lok üle dék tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 1 32085. Jód meg ha tá ro zá sa jó do zott só ban (tit ri met ria) 9 96086. Jo did tar ta lom meg ha tá ro zá sa 4 08087. Jód szám meg ha tá ro zá sa 3 96088. Jód szín-szám meg ha tá ro zá sa 2 28089. Ka kaó ital szusz pen zió-tar tal má nak meg ha tá ro zá sa cent ri fu gá lás sal 2 28090. Ka kaó ital szusz pen zió-tar tal má nak meg ha tá ro zá sa üle pí tés sel 2 28091. Kap sza i cin tar ta lom meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 42 48092. Ka ze in meg ha tá ro zá sa (ELI SA-val) 16 92093. Ke mé nyí tõ tar ta lom meg ha tá ro zá sa po la ri met ri á san 3 96094. Ke mé nyí tõ tar ta lom meg ha tá ro zá sa tit rá lás sal 4 68095. Ké nes sav tar ta lom meg ha tá ro zá sa desz til lá lás sal 7 68096. Ké nes sav tar ta lom meg ha tá ro zá sa jo do met ri á san 6 24097. Ki nin tar ta lom meg ha tá ro zá sa 12 84098. Klo rid-ion meg ha tá ro zá sa 1 92099. Kof fe in- és egyéb al ka lo i da tar ta lom meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel)/kom po nen sen ként 20 160

100. Kony ha só men tes ha mu tar ta lom meg ha tá ro zá sa 4 680101. Kony ha só tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Mohr-mód szer rel) 2 400102. Kony ha só tar ta lom meg ha tá ro zá sa (po ten ci o met ri ás vég pont jel zés sel) 2 640103. Kony ha só tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Vol hard-mód szer rel) 2 640104. Koz ma olaj-tar ta lom meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 18 000105. Kris tály- és por cu kor szem cse nagy sá gá nak meg ha tá ro zá sa 1 440106. Kur ku min tar ta lom meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 21 600107. Kur ku min tar ta lom meg ha tá ro zá sa (fo to met ri á val) 18 120108. Lát szó la gos ext rakt tar ta lom meg ha tá ro zá sa 3 240109. Lát szó la gos vég er je dés fok meg ha tá ro zá sa 5 160110. Le ürít he tõ ség ae ro szo lok ból 10 200


111. Liszt avas sá gá nak meg ha tá ro zá sa 2 280112. Liszt la bo ra tó ri u mi elõ ál lí tá sa 3 000113. Liszt õr lé si fi nom sá gá nak meg ha tá ro zá sa 1 560114. Mag hõ mér sék let mé ré se 1 440115. Mé ret meg ha tá ro zá sa 1 440116. Méz faj ta meg ha tá ro zá sa (pol len ana lí zis sel) 7 680117. Mik ro szkó pos vizs gá lat 5 160118. Nát ri um hid ro gén kar bo nát-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 2 280119. Nit rát tar ta lom meg ha tá ro zá sa 6 600120. Nit rát tar ta lom meg ha tá ro zá sa (gyors) 2 400121. Nit rit tar ta lom meg ha tá ro zá sa 6 240122. Nit rit tar ta lom meg ha tá ro zá sa (gyors) 2 400123. Nyo más mé rés ae ro szo lok ban 7 920124. Ola jok és zsí rok sav szá má nak meg ha tá ro zá sa 15 480125. Õr lé si fi nom ság meg ha tá ro zá sa 1 560126. Összes cu kor tar ta lom meg ha tá ro zá sa po la ri met ri á san 3 600127. Összes cu kor tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Titr.) 6 000128. Összes sav meg ha tá ro zá sa 1 920129. Összes szén hid rát meg ha tá ro zá sa 17 640130. Összes víz ke mény ség meg ha tá ro zá sa 2 280131. Per oxid szám meg ha tá ro zá sa 13 200132. pH-meg ha tá ro zás mû sze re sen 1 440133. Re du ká ló cu kor tar ta lom meg ha tá ro zá sa po la ri met ri á san 3 720134. Re du ká ló cu kor tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Titr.) 4 080135. Sár ga pig ment-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 6 240136. Sa va nyú tej ké szít mé nyek sû rû sé gé nek meg ha tá ro zá sa pik no mé ter rel 3 240137. Sav fok, sav szám meg ha tá ro zá sa 1 920138. Só sav ban old ha tat lan hamu meg ha tá ro zá sa 4 680139. Sör szín meg ha tá ro zá sa 6 240140. Sza lon cu kor szem szá má nak meg ha tá ro zá sa 1 200141. Szá raz anyag-, il let ve víz tar ta lom meg ha tá ro zá sa (at mosz fé rás szá rí tás sal) 2 280142. Szá raz anyag-, il let ve víz tar ta lom meg ha tá ro zá sa (old ósze res desz til lá lás sal) 4 680143. Szá raz anyag-, il let ve víz tar ta lom meg ha tá ro zá sa (pik no mé ter rel) 3 360144. Szá raz anyag-, il let ve víz tar ta lom meg ha tá ro zá sa (ref rak to met ri á san) 1 440145. Szá raz anyag-, il let ve víz tar ta lom meg ha tá ro zá sa (vá ku um szá rí tás sal) 3 000146. Szem cse el osz lás és szem cse mé ret meg ha tá ro zá sa 10 680147. Szén-di oxid meg ha tá ro zá sa mû sze re sen 3 600148. Szén-di oxid meg ha tá ro zá sa nyo más mé rés sel (gyors mód szer) 1 320149. Szer ves és szer vet len ide gen anyag-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 10 680150. Szer ves ol dó sze rek meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 21 960151. Szer ves sav meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 21 960152. Szesz ész ter-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 3 000153. Szesz fur fu rol-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 6 240154. Szesz koz ma olaj-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 6 240155. Szí ne zék azo no sí tá sa gyap jú fes tés sel 3 960156. Szí ne zék azo no sí tá sa (VRK-val) 9 840157. Szí ne zék tar ta lom meg ha tá ro zá sa/kom po nen sen ként 12 840158. Szín meg ha tá ro zás eta lon hoz vi szo nyít va 1 440159. Szín meg ha tá ro zás ol dat ban 5 160160. Szte ri nek meg ha tá ro zá sa (GC-vel)/faj tán ként 20 400161. Tar tó sí tó szer meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 25 320162. Tej és tej ter mék vizs gá la ta (lac tos cop pal) 24 240163. Tej por ol dó dá si ide jé nek meg ha tá ro zá sa 1 320164. Tej sû rû ség meg ha tá ro zá sa tej fok mé rõ vel 1 440165. Ter mék azo no sí tás (Alp ha M.O.S. tí pu sú elekt ro ni kus or ral) 42 480


166. Tisz ta ság és ke vert ség meg ha tá ro zá sa 2 280167. Tisz ta ság, hi bás szem, tör me lék mennyi sé gi meg ha tá ro zá sa 1 440168. To jás li kõr to jás tar tal má nak meg ha tá ro zá sa zsír alap ján 6 600169. To jás tar ta lom meg ha tá ro zá sa szte rin tar ta lom alap ján (fo to met ria) 7 080170. To jás tar ta lom meg ha tá ro zá sa zsír tar ta lom alap ján 3 960171. Töl te lék há nyad meg ha tá ro zá sa 1 440172. Tö meg, tér fo gat el len õr zé se ele men ként 1 200173. Tö rés mu ta tó meg ha tá ro zá sa 1 440174. Ubi ki non-Q10 meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 39 360175. Ujj le nyo mat fel vé te le ter mék azo no sí tás hoz (GC-vel) 19 320176. Vaj víz el osz lá sá nak vizs gá la ta 1 320177. Vaj víz men tes szá raz anyag-tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 5 400178. Vaj szé rum pH-meg ha tá ro zá sa 2 280179. Vá lasz ték meg ha tá ro zá sa 1 200180. Va nil lin tar ta lom meg ha tá ro zá sa 4 080181. Vasszennye zõ dés meg ha tá ro zá sa 1 440182. Vi ta mi nok (B1, B2, B6, ni a cin, ni a ci na mid, A, D, E, C stb.) meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel)/faj tán ként 25 800183. Víz ben ol dó dó/old ha tat lan anyag tar ta lom meg ha tá ro zá sa 2 400184. Vi zes ki vo nat meg ha tá ro zá sa 2 640185. Víz tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Karl Fis cher mód szer rel) 13 320186. Zsír sav össze té tel meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 19 080187. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa emul zi ó ból (Extr.) 14 880188. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Ger ber-mód szer rel) 2 280189. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (hi deg ext rak ci ót kö ve tõ szû rés sel) 6 000190. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (hi deg ext rak ci ó val) 3 000191. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Rö se-Got li eb-mód szer rel) 9 600192. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (sa vas fel tá rás után me leg vagy hi deg ext rak ci ó val) 6 000193. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (sa vas fel tá rást kö ve tõ Soxh let-mód szer rel) 13 200194. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Soxh let-mód szer rel, ana li zá tor ral) 6 480195. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Soxh let-mód szer rel, ha gyo má nyos mó don) 7 680196. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (több szö rös Soxh let-ext rak ci ó val) 9 960197. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Van Gu lik-mód szer rel) 2 160

VI. Do hány ipa ri ter mé kek vizs gá la ta

1. Ci ga ret ta, szi var ka és szi var mé re té nek meg ha tá ro zá sa 1 9202. Fo gyasz tói cso ma go lás ban lévõ da rab szám meg ha tá ro zá sa 1 2003. Fo gyasz tá si do há nyok vá gat szé les sé gé nek meg ha tá ro zá sa 1 9204. Fõ füst kárt rány- és ni ko tin tar tal má nak együt tes meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 37 2005. Fõ füst kárt rány- és ni ko tin tar tal má nak meg ha tá ro zá sa (GC-vel és Karl Fis cher mód szer rel) 30 6006. Fõ füst kárt rány- és ni ko tin-, és szén-mon oxid-tar tal má nak együt tes meg ha tá ro zá sa 42 0007. Fõ füst szén-mon oxid-tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 25 200

VII. Ház tar tá si és ha son ló jel le gû vil la mos ké szü lé kek biz ton sá gos sá gá nak vizs gá la ta

1. Vé de lem ak tív ré szek meg érin té se el len 15 840 2. Mo to ros ké szü lé kek in dí tá sa 14 160 3. Fel vett tel je sít mény és áram 15 840 4. Me le ge dés vizs gá la ta 39 240 5. Szi vár gó áram méré se üzem me leg ál la pot ban 24 240 6. Vil la mos szi lárd ság üzem me leg ál la pot ban 24 240 7. Ned ves ség ál ló ság, ned ves ség ke ze lés (ned ves ség kam rá ban) 32 640 8. Ned ves ség ál ló ság/túl fo lyás vizs gá la ta 25 920 9. Víz men te sen tö mí tett ség vizs gá la ta 27 60010. Szi ge te lé si el len ál lás mé ré se 15 60011. Szi vár gó áram mé ré se 15 60012. Vil la mos szi lárd ság vizs gá la ta 15 600


13. Túl ter he lés vizs gá la ta 35 76014. Szak sze rût len mû köd te tés (hõ tech ni kai vagy mo to ros ké szü lék) 45 70015. Szak sze rût len mû köd te tés (kom bi nált ké szü lék) 59 16016. Sta bi li tás, me cha ni kai sé rü lés vizs gá la ta 15 84017. Me cha ni kai szi lárd ság vizs gá la ta (ru gós ka la pács) 15 60018. Me cha ni kai szi lárd ság vizs gá la ta (ej tés) 15 60019. Szer ke ze ti elõ írások vizs gá la ta 29 04020. Bel sõ hu za lo zás vizs gá la ta 15 60021. Bel sõ hu za lo zás/haj lí tá si vizs gá lat 90 fo kig 24 24022. Há ló za ti csat la ko zás és kül sõ haj lé kony ve ze ték vizs gá la ta 15 60023. Vé dõ csat la ko zás foly to nos sá gá nak vizs gá la ta 15 60024. Csa va rok és össze kö té sek vizs gá la ta 15 60025. Kül sõ ve ze tõk és csat la ko zó kap csa ik vizs gá la ta 15 60026. Kú szó ára mút, lég köz és szi ge te lé sen ke resz tül mért tá vol ság vizs gá la ta 15 60027. El len ál ló ké pes ség mé ré se hõ vel szem ben (go lyós nyo mó pró ba) 18 96028. El len ál ló ké pes ség mé ré se hõ vel szem ben (iz zó hu za los vizs gá lat) 18 96029. El len ál ló ké pes ség mé ré se hõ vel szem ben (tû lán gos vizs gá lat) 18 96030. Mik ro hul lá mú su gár zás mé rés 18 96031. Tran zi ens túl fe szült sé gek mé ré se (lö kõ ge ne rá to ros vizs gá lat) 28 68032. Há ló za ti csat la ko zó ve ze ték haj lí tó igény be vé tel 24 24033. Te her men te sí tõ húzó igény be vé tel 22 32034. Te her men te sí tõ csa va ró igény be vé tel 18 96035. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 84036. Ned ves ség ál ló ság/me rü lõ szi vattyú 22 320

VIII. Vil la mos já té kok biz ton sá gos sá gá nak vizs gá la ta

1. Fel vett tel je sít mény 16 320 2. Me le ge dés és rend el le nes mû köd te tés 45 960 3. Vil la mos szi lárd ság üze mi hõ mér sék le ten 23 280 4. Ned ves ség ál ló ság 32 640 5. Vil la mos szi lárd ság szo ba hõ mér sék le ten 15 840 6. Me cha ni kai szi lárd ság (ru gós ka la pács) 15 840 7. Szer ke ze ti elõ írások 25 920 8. Ve ze té kek és hu za lok vé del me 15 840 9. Csa va rok és össze kö té sek 15 84010. Kú szó ára mút és lég kö zök 15 84011. Hõ ál ló ság (go lyós nyo mó pró ba) 19 20012. Tûz ál ló ság (tû lán gos vizs gá lat) 19 20013. Tûz ál ló ság (iz zó hu za los vizs gá lat) 19 20014. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 840

IX. Au dio-, vi deo- és ha son ló elekt ro ni kus ké szü lé kek vizs gá la ta

1. Me le ge dés ren del te tés sze rû kö rül mé nyek kö zött 32 640 2. Áram ütés el le ni vé del met szol gál ta tó szer ke ze ti kö ve tel mé nyek vizs gá la ta 15 840 3. Áram ütés ve szély ren del te tés sze rû üze mi kö rül mé nyek kö zött 25 920 4. Szi ge te lé si el len ál lás 19 200 5. Rend el le nes kö rül mé nyek 44 280 6. Me cha ni kai vizs gá la tok 15 840 7. Csat la ko zók vizs gá la ta 25 920 8. Kül sõ haj lé kony ve ze té kek név le ges ke reszt met sze te 15 840 9. Elekt ro mos csat la ko zók és me cha ni kai rög zí té sek vizs gá la ta 15 84010. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 84011. Érin té si áram mé ré se 15 60012. Te her men te sí tõ húzó igény be vé tel 22 32013. Te her men te sí tõ csa va ró igény be vé tel 18 960


X. Lám pa tes tek vizs gá la ta

1. Lám pa tes tek szer ke ze té nek vizs gá la ta – cse rél he tõ al kat ré szek, ve ze ték utak, lám pa fog la la tok, gyúj tó fog la la tok, so ro zat kap csok 14 160 2. Lám pa tes tek szer ke ze té nek vizs gá la ta – csat la ko zó kap csok és há ló za ti csat la ko zók 14 160 3. Lám pa tes tek szer ke ze té nek vizs gá la ta – kap cso lók, szi ge te lõ bé lé sek és vé dõ csö vek, ket tõs és meg erõ sí tett szi ge te lés 14 160 4. Lám pa tes tek szer ke ze té nek vizs gá la ta – vil la mos csat la ko zá sok és áram ve ze tõ ré szek, csa va rok, me cha ni kai kö té sek és töm sze len cék 15 840 5. Lám pa tes tek szer ke ze té nek vizs gá la ta – me cha ni kai szi lárd ság 15 840 6. Kú szó áram utak és lég kö zök 15 840 7. Vé dõ ve ze tõs érin tés vé de lem 15 600 8. Csat la ko zó kap csok (csa va ros) 15 600 9. Kül sõ hu za lo zás 15 60010. Bel sõ hu za lo zás 15 60011. Áram ütés el le ni vé de lem 15 60012. Tar tós sá gi és me le ge dé si vizs gá lat (ren del te tés sze rû üzem) 32 52013. Tar tós sá gi és me le ge dé si vizs gá lat (rend el le nes üzem) 32 52014. Ned ves ség ál ló ság 32 40015. Szi ge te lé si el len ál lás 15 60016. Vil la mos szi lárd ság 15 60017. Szi vár gó áram 15 60018. Hõ vel szem be ni el len ál lás (go lyós nyo mó pró ba) 18 96019. Tûz zel szem be ni el len ál lás (iz zó hu za los vizs gá lat) 18 96020. Tûz zel szem be ni el len ál lás (tû lán gos vizs gá lat) 18 96021. Ter mék spe ci fi kus vizs gá la tok 15 60022. E14-es fog la lat be csa va rás köz be ni idom sze res vizs gá lat 18 96023. E27-es fog la lat be csa va rás köz be ni idom sze res vizs gá lat 18 960

XI. Gé pek biz ton sá gos sá gá nak vizs gá la ta

1. Me cha ni kai szi lárd ság 25 290 2. Me cha ni kai ve szé lyek el le ni vé de lem 25 920 3. Hõ ha tás okoz ta ve szé lyek el le ni vé de lem 19 200 4. Anya gok okoz ta ve szé lyek el le ni vé de lem 19 200 5. Ör vény ára mú fék pa don vég zett me le ge dés mé rés 66 000 6. Ör vény ára mú fék pa don vég zett nyo ma ték vizs gá lat 66 000 7. Szer ke ze ti vizs gá lat 29 280 8. Mû kö dé si vizs gá lat 19 200 9. Nyo ma ték mé rés 19 20010. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 840

XII. Erõs ára mú ház tar tá si du gós csat la ko zók vizs gá la ta

1. Mé re tek el len õr zé se mé ret la pok al kal ma zá sá val 15 8402. Vé dõ érint ke zõk és vé dõ kap csok, csat la ko zó kap csok el len õr zé se 15 8403. Szer ke ze ti elõ írások el len õr zé se rög zí tett, több szö rös hor doz ha tó alj za tok ra és du gók ra 15 8404. Me cha ni kai szi lárd ság vizs gá la ta (ej tõ do bos) 19 2005. Ter mék spe ci fi kus vizs gá la tok 15 8406. Me le ge dés el len õr zé se rög zí tett, több szö rös hor doz ha tó alj za tok ra és du gók ra 32 520

XIII. Elekt ro mos hang frek ven ci ás mé ré sek

1. Ki me nõ tel je sít mény mé ré se 15 8402. Jel-zaj vi szony mé ré se 19 2003. Tor zí tás mé ré se 15 8404. Frek ven cia me net mé ré se 19 200


5. Ki bo csá tá si hang nyo más szint mé ré se 66 1206. Fej hall ga tós és fül hall ga tós ter mék mû fü les vizs gá la ta 19 2007. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 840

XIV. Gyer mek já ték sze rek biz ton sá gos sá gá nak vizs gá la ta

1. Mo no fil szá la kat tar tal ma zó já té kok vizs gá la ta 10 560 2. Kis al kat ré szek vizs gá ló hen ge res vizs gá la ta 12 840 3. For ga tó nyo ma ték vizs gá la ta 16 320 4. Húzó vizs gá lat (INST RON-nal) 51 240 5. Húzó vizs gá lat (erõ mé rõ vel) 23 280 6. Ejtõ vizs gá lat 12 840 7. Bil len tõ vizs gá lat 12 840 8. Ütés vizs gá lat 12 840 9. Nyo mó vizs gá lat (INST RON-nal) 54 84010. Áz ta tá si vizs gá lat/duz za dó anyag 16 32011. Sta bi li tás vizs gá lat 23 28012. Élek éles sé gé nek vizs gá la ta 16 32013. He gyes vég zõ dé sek vizs gá la ta 16 32014. Hu za lok haj lít ha tó sá gi vizs gá la ta 19 80015. Duz za dó anya gok mé re té nek meg ha tá ro zá sa 19 80016. Fo lya dék kal töl tött já té kok tö mí tett sé ge 26 76017. Bi zo nyos já té kok ge o met ri ai alak já nak vizs gá la ta (vizs gá ló sab lon nal) 12 84018. Száj jal mû köd te tett já té kok tar tós sá gá nak vizs gá la ta 19 80019. Össze csu kó és toló me cha niz mu sok vizs gá la ta ter he lés sel 19 80020. Egyes ele mek vagy al kat ré szek hoz zá fér he tõ sé gé nek vizs gá la ta (vizs gá ló uj jal) 12 84021. Hin ták és ha son ló já té kok szi lárd sá gá nak vizs gá la ta 23 28022. Lö ve dé kek moz gá si ener gi á já nak meg ha tá ro zá sa 68 76023. Mû anyag fó lia vas tag sá gá nak vizs gá la ta 16 32024. Má szó ka áll vá nyok és más ha son ló já té kok nyí lás vizs gá la ta 16 32025. Hin ta kö te lek és lán cok át mé rõ jé nek vizs gá la ta 16 32026. Ki bo csá tá si hang szint nyo más meg ha tá ro zá sa 68 80027. Vil la mos haj tá sú rá ül he tõ já té kok se bes sé gé nek meg ha tá ro zá sa 40 80028. Hõ mér sék let emel ke dés mé ré se 33 84029. Szer ke ze ti vizs gá la tok 12 84030. Gyú lé kony ság vizs gá la ta 68 76031. Zsi nór vas tag ság vizs gá la ta 16 32032. Sta ti kus szi lárd ság vizs gá la ta 19 80033. Di na mi kus szi lárd ság vizs gá la ta 47 76034. Fék be ren de zés mû kö dõ ké pes sé gé nek vizs gá la ta 61 80035. Fi gyel mez te té sek és hasz ná la ti út mu ta tók vizs gá la ta 12 84036. Mé re tek meg ha tá ro zá sa 16 32037. Já té kok zsi nór ja i nak vizs gá la ta 16 32038. Cso ma go lás vizs gá la ta 12 84039. Kis lab da vizs gá la ta 12 84040. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 84041. Ta pa dó ko ron gos já té kok vizs gá la ta (mé re tek) 21 12042. Já ték fi gu rák vizs gá la ta (mé re tek) 21 12043. Fél gömb ala kú já té kok vizs gá la ta (mé re tek) 21 120

XV. Hõ ál ló üveg edé nyek vizs gá la ta

1. Hõ lö kés ál ló ság vizs gá la ta, adott fo ko zat el len õr zé se fo ko za ton ként (leg alább 3 db min ta) 46 4402. Hõ szi ge te lõ-ké pes ség (hõ tar tás) vizs gá la ta hõ tá ro ló edé nyek üveg be té te i nél (24 órán át) 46 4403. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 960


XVI. Kor ró zió ál ló acél ból ké szült ház tar tá si edé nyek vizs gá la ta

1. Fe lü let ki ala kí tá sá nak vizs gá la ta 19 200

2. Sze rel vé nyek ter he lé ses vizs gá la ta (3-szor tö meg, 0,5 óra) 29 520

3. Sta bi li tás vizs gá la ta (10%-os lej tõn) 15 960

4. Fo gan tyúk me le ge dé sé nek vizs gá la ta 29 280

5. Mû anyag sze rel vé nyek hõ ál ló sá gá nak el len õr zé se (120 Cel si us fo kon) 22 560

6. Fe nék ki ala kí tás vizs gá la ta 15 960

7. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 960

XVII. Ét ke zé si por ce lán ter mé kek vizs gá la ta

1. Fe lü let mi nõ sí té se 15 960

2. Mé re tek meg ha tá ro zá sa 15 960

3. Hõ mér sék let vál to zás sal szem be ni el len ál ló ké pes ség vizs gá la ta (6 db ter mé ken) 45 960

4. Ter mék spe ci fi kus vizs gá la tok 15 960

XVIII. Ház tar tá si fém tö meg cik kek (ter mék spe ci fi kus) vizs gá la ta

1. Mé re tek el len õr zé se 15 840

2. Fe lü let mi nõ ség, fe lü le ti hi bák vizs gá la ta 15 840

3. Szi lárd ság vizs gá la ta 25 900

4. Ren del te tés sze rû al kal mas ság, mû kö dés vizs gá la ta 15 840


XIX. Uni ver zá lis mé ré sek

1. Ke mény ség mé rés vizs gá lat 56 040

2. Mik ro szkó pos vizs gá lat 22 560

3. Hú zó-nyo mó vizs gá lat (INST RON-nal) 59 400

4. Kon di ci o ná lás klí ma kam rá ban (hõ és/vagy pára) 39 240


6. Meg vi lá gí tás-mé rés fény for rá son ként 21 120

7. Haj lí tó igény be vé tel 24 240

8. Ej tõ do bos vizs gá lat 22 560

XX. Gyer mek ma gas szé kek vizs gá la ta

1. Ütõ vizs gá lat 17 400

2. Ál lít ha tó hát tám la szi lárd sá gá nak vizs gá la ta 15 480

3. Nyí lá sok, ré sek vizs gá la ta 11 640

4. Sta bi li tás vizs gá la ta 17 400

5. Tál ca szi lárd ság és sta bi li tás vizs gá la ta 11 640

6. Tál ca ej tés vizs gá la ta 11 600

XXI. Pe len ká zó be ren de zé sek vizs gá la ta

1. Pe len ká zó asz ta l rés és/vagy nyí lás vizs gá la ta 13 560


XXII. Egyéb vizs gá la tok

1. Az I–XXI. fe je ze tek ben nem sze rep lõ vizs gá la tok ese té ben a díj szá mí tás a vizs gá lat ra for dí tott idõ, a fel hasz nált anyag költ ség és az itt meg ha tá ro zott mér nö ki óra díj szor za ta 3 600


Rö vi dí té sek jegy zé ke

AAS ato mab szorb ci ós spekt ro met riaELISA en zim jel zé sû im mu no ló gi ai vizs gá ló mód szerExtr. ki vo nás (ext ra há lás)GC gáz kro ma to grá fiaGC/MS gáz kro ma to gráf-tö meg spekt ro mé ter rend szerHMF hid ro xi-me til-fur fu rolHPLC nagy tel je sít mé nyû fo lya dék kro ma to grá fiaICP-MS in duk tí ve csa tolt plaz ma-tö meg spekt ro mé terTitr. tit rá lásVIS lát ha tó fény frek ven cia tar to mányIR inf ra vö rös frek ven cia tar to mányUV ult ra ibo lya frek ven cia tar to mányVRK vé kony ré teg-kro ma to grá fia

A Kor mány213/2008. (VIII. 29.) Korm.

r e n d e l e t e

az üz le ten kí vül fo gyasz tó val kö tött szer zõ dé sek rõl

A Kor mány a fo gyasz tó vé de lem rõl szó ló 1997. éviCLV. tör vény 55. § (1) be kez dés d) pont já ban fog lalt fel -ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. § (1) be kez désb) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ében el jár va a kö -vet ke zõ ket ren de li el:

1. §

(1) E ren de let ha tá lya azok ra a ter mék ér té ke sí té sé revagy szol gál ta tás nyúj tá sá ra irá nyu ló szer zõ dé sek re ter jedki, ame lyek meg kö té sé re vál lal ko zás vagy a vál lal ko zásne vé ben, il let ve ja vá ra szer zõ dést kötõ sze mély (a to váb -bi ak ban együtt: vál lal ko zás) és fo gyasz tó kö zött, a vál lal -ko zás kez de mé nye zé sé re, a vál lal ko zás üz le tén, te lep he -lyén kí vül, il let ve an nak hi á nyá ban ke rül sor, így külö -nösen

a) a fo gyasz tó la ká sán, mun ka he lyén, át me ne ti tar tóz -ko dá si he lyén, fel té ve, hogy a vál lal ko zás a fo gyasz tótnem a fo gyasz tó ki fe je zett kí ván sá gá ra ke res te fel, vagy

b) a vál lal ko zás vagy har ma dik sze mély ál tal ilyen cél bólszer ve zett uta zás, ren dez vény al kal má val.

(2) A ren de let ha tá lya ki ter jed az olyan ter mék ér té ke sí -té sé re, il let ve szol gál ta tás nyúj tá sá ra irá nyu ló szer zõ dés reis, amely kü lön bö zik at tól a ter mék tõl, il let ve szol gál ta tás -tól, amely nek te kin te té ben a fo gyasz tó a vál lal ko zás lá to -ga tá sát kez de mé nyez te, fel té ve, hogy a fo gyasz tó nem tudta, és kel lõ gon dos ság mel lett nem tud hat ta, hogy e

termék, il let ve szol gál ta tás ér té ke sí té se a vál lal ko zás gaz -da sá gi te vé keny sé ge vagy ön ál ló fog lal ko zá sa kö ré be tar -tozik.

(3) A ren de let ha tá lya ki ter jed arra az eset re is, ami kor avál lal ko zás üz le tén, te lep he lyén kí vül, il let ve an nak hi á -nyá ban a fo gyasz tó tesz szer zõ dés kö tés re aján la tot a vál -lal ko zás nak.

(4) Nem ter jed ki a ren de let ha tá lya:a) az épí té si szer zõ dés re,b) az in gat lan tu laj don jo gá nak, in gat lan ra vo nat ko zó

más jog meg szer zé sé re irá nyu ló szer zõ dés re,c) a biz to sí tá si szer zõ dés re,d) az ér ték pa pír ra vo nat ko zó szer zõ dé sek re.

(5) Nem ter jed ki a ren de let ha tá lya a vál lal ko zás vá sá -ron, pi a con, il let ve köz te rü le ten vég zett ér té ke sí tõ te vé -keny sé gé re.

(6) A vál lal ko zás és a fo gyasz tó kö zött ki zá ró lag egyvagy több táv köz lõ esz köz hasz ná la ta út ján kö tött szer zõ -dés re a tá vol lé võk kö zött kö tött szer zõ dé sek re vo nat ko zókü lön jog sza bály ren del ke zé se it kell al kal maz ni.

2. §

A fo gyasz tót az 1. § (3) be kez dé se sze rin ti eset ben nemköti az aján la ta, ha a vál lal ko zás az aján la tot nyom ban elnem fo gad ta.

3. §

(1) A vál lal ko zás kö te les leg ké sõbb a szer zõ dés meg kö -té se kor a fo gyasz tót írás ban tá jé koz tat ni a 4. § sze rin ti jogáról, és an nak a sze mély nek a ne vé rõl, cí mé rõl, és – haaz el ál lá si nyi lat ko za tot ilyen mó don is fo gad ja – elekt ro -ni kus le ve le zé si cí mé rõl, aki vel szem ben e jo gát gya ko rol -hat ja.

(2) Az (1) be kez dés sze rin ti tá jé koz ta tást kel te zés sel kellel lát ni. A tá jé koz ta tás nak tar tal maz nia kell a szer zõ dés azo -no sí tá sát le he tõ vé tévõ ada to kat.

(3) Ha a vál lal ko zás az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zottkö te le zett sé gé nek nem tesz ele get, a szer zõ dés sem mis.

4. §

(1) A fo gyasz tó a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott idõ -tar ta mon be lül in do ko lás nél kül el áll hat a szer zõ dés tõl.

(2) A fo gyasz tó az (1) be kez dés sze rin ti el ál lá si jo gáta) ter mék ér té ke sí té sé re irá nyu ló szer zõ dés ese té ben a

ter mék kéz hez vé te lé nek nap já tól szá mí tott nyolc mun ka napel tel té ig,


b) szol gál ta tás nyúj tá sá ra irá nyu ló szer zõ dés ese té bena szer zõ dés kö tés nap já tól szá mí tott nyolc mun ka nap el -teltéiggya ko rol hat ja.

(3) Írás ban tör té nõ el ál lás ese tén azt ha tár idõ ben ér vé -nye sí tett nek kell te kin te ni, ha a fo gyasz tó nyi lat ko za táta ha tár idõ le jár ta elõtt el kül di.

(4) Az (1) be kez dés sze rin ti el ál lás ese tén a fo gyasz tónem kö te les meg té rí te ni a ter mék nek azt az ér ték csök ke -né sét, amely a ren del te tés sze rû hasz ná lat kö vet kez mé nye,és nem kö te les a ter mék hasz ná la tá ért hasz ná la ti dí jat fizetni. Az át vett ter mék neki fel ró ha tó ér ték csök ke né sé ért azon ban helyt áll ni tar to zik.

(5) A fo gyasz tó (1) be kez dés sze rin ti el ál lá sa ese tén avál lal ko zás nem kö te les az át vett vé tel ár, il let ve a szol gál -ta tás díja után ka ma tot fi zet ni.

(6) Nem gya ko rol hat ja az (1) be kez dés sze rin ti jo gáta fo gyasz tó, ha a ter mé ket nem tud ja tel jes egé szé benvissza szol gál tat ni. Ha azon ban rész ben vissza tud ja aztszol gál tat ni úgy, hogy a meg ma radt rész ér té ke és hasz nál -ha tó sá ga nem csök kent, a vé tel ár ará nyos ré szé nek vissza -szol gál ta tá sát kö ve tel he ti.

(7) Ha a szol gál ta tás nyúj tá sá ra irá nyu ló szer zõ déstrész ben tel je sí tet ték, a fo gyasz tó nak a díj vissza fi ze té sé revo nat ko zó kö ve te lé sé vel szem ben a vál lal ko zás kö ve tel -he ti a szol gál ta tás már igény be vett ré szé re ará nyo san járódí jat. Nem gya ko rol hat ja az (1) be kez dés sze rin ti jo gát afo gyasz tó, ha a szol gál ta tást már tel jes egé szé ben igény bevet te.

5. §

A fo gyasz tó a 2. és 4. §-ban meg ha tá ro zott jo ga i ról érvényesen nem mond hat le.

6. §

Ez a ren de let a 2008. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba,ren del ke zé se it a ha tály ba lé pé sét kö ve tõ en kö tött szer zõ dé -sek re, il let ve a ha tály ba lé pé sét kö ve tõ en tett, az 1. § (3) be -kez dé se sze rin ti aján la tok ra kell al kal maz ni.

7. §

(1) Ha tá lyát vesz ti az üz le ten kí vül fo gyasz tó val kö töttszer zõ dé sek rõl és az üz le ten kí vü li ke res ke dés foly ta tá sá -nak egyes fel té te le i rõl szó ló 370/2004. (XII. 26.) Korm.ren de let.

(2) Ez a § a ren de let ha tály ba lé pé sét kö ve tõ na pon ha tá lyátvesz ti.

8. §

Ez a ren de let az üz let he lyi sé gen kí vül kö tött szer zõ dé sekese tén a fo gyasz tók vé del mé rõl szó ló, 1985. de cem ber 20-i85/577/EGK ta ná csi irány elv nek való meg fe le lést szol gál ja.



r e n d e l e t e

egyes fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletekmódosításáról

A Kor mány a fo gyasz tó vé de lem rõl szó ló 1997. éviCLV. tör vény 55. § (1) be kez dé sé nek f)–h) pont já ban, az5. § (1) be kez dé sé nek b) pont ja te kin te té ben a köz igaz ga -tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i rólszó ló 2004. évi CXL. tör vény 174/A. § a) pont já ban fog -lalt fel ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. § (1) be kez -dé sé nek b) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ében el -járva a kö vet ke zõ ket ren de li el:

1. §

(1) A Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság ról szó ló225/2007. (VIII. 31.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: R.)6. § (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) Az NFH fo gyasz tó vé del mi ha tó ság ként el len õr zia) az egyes tar tós fo gyasz tá si cik kek re vo nat ko zó kö te -

le zõ jót ál lás ról szó ló 151/2003. (IX. 22.) Korm. ren de let3. §-ában, 5. § (2) és (3) be kez dé sé ben, va la mint 6. §-ában,

b) a la kás épí tés sel kap cso la tos kö te le zõ jót ál lás ról szóló181/2003. (XI. 5.) Korm. ren de let 4. § (2)–(4) bekezdé -sében és 5. §-ában,

c) az egyes ja ví tó-kar ban tar tó szol gál ta tá sok ra vo nat -ko zó kö te le zõ jót ál lás ról szó ló 249/2004. (VIII. 27.)Korm. ren de let 3. § (1)–(4) be kez dé sé ben és 4–5. §-ában,

d) a fo gyasz tók nak szánt ter mé kek re vo nat ko zó biz -ton sá gos sá gi kö ve tel mé nye ket tar tal ma zó, kü lön jog -sza bály banfog lalt ren del ke zé sek be tar tá sát, és az Fgytv.-ben meg ha -tá ro zott sza bá lyok sze rint el jár ezek meg sér té se ese tén.”

(2) Az R. 6. §-a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki,egy ide jû leg a je len le gi (4) be kez dés szá mo zá sa (5) be kez -dés re vál to zik:

„(4) A (3) be kez dés ben em lí tett ren del ke zé sek az Fgytv. al kal ma zá sá ban fo gyasz tó vé del mi ren del ke zé sek.”


2. §

Az R. 8. § (2) és (3) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõren del ke zé sek lép nek:

„(2) A Kor mánya) az Fgytv. 39. § (1) be kez dé sé ben, 43/A. § (1) be kez -

dé sé nek d) pont já ban, va la mint (3) be kez dé sé ben, to váb bá 50. §-ában,

b) az elekt ro ni kus hír köz lés rõl szó ló 2003. évi C. tör vény(a to váb bi ak ban: Eht.) 16. § k) pont já ban,

c) a biz ton sá gos és gaz da sá gos gyógy szer- és gyó gyá -sza ti se géd esz köz-el lá tás, va la mint a gyógy szer for gal ma -zás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 2006. évi XCVIII. tör vény(a to váb bi ak ban: Gyftv.) 76. § (2) be kez dé sé ben,

d) a vil la mos ener gi á ról szó ló 2007. évi LXXXVI. tör -vény (a to váb bi ak ban: Vet.) 72. § (3) be kez dé sé ben, va la -mint 163. § (2) be kez dé sé ben,

e) a föld gáz el lá tás ról szó ló 2008. évi XL. tör vény113. § (2) be kez dé sé ben,

f) a fo gyasz tók kal szem be ni tisz tes ség te len kereske -delmi gya kor lat ti lal má ról szó ló 2008. évi XLVII. tör vény12. § (3) be kez dé sé benfo gyasz tó vé del mi ha tó ság ként az NFH köz pon ti szer vétje lö li ki.

(3) A Kor mánya) az Fgytv. 17. § (5) be kez dé sé ben, 43/A. § (1) be kez -

dé sé nek a)–c) és e)–k) pont já ban, va la mint (2) és (4) be -kez dé sé ben, 47. § (6) és (7) be kez dé sé ben, to váb bá 48. §(3) be kez dé sé ben,

b) a gaz da sá gi ka ma rák ról szó ló 1999. évi CXXI. tör vény10. § (1) be kez dé sé nek f) pont já ban,

c) 2009. jú ni us 30-áig a föld gáz el lá tás ról szó ló 2003. éviXLII. tör vény 5. §-ában,

d) a biz to sí tók ról és a biz to sí tá si te vé keny ség rõl szó ló2003. évi LX. tör vény 10. szá mú mel lék le te A) pont já nak11. al pont já ban,

e) az Eht. 21. §-ának (1)–(5) be kez dé sé ben, va la mint42. § (2) be kez dé sé nek c) pont já ban,

f) a táv hõ szol gál ta tás ról szó ló 2005. évi XVIII. tör vény 4. § (1) be kez dé sé nek b) pont já ban, 6. § (2) be kez dé sé nekb) pont já ban, 9. §-ában, 10. § a) pont já ban, 11. § (1) be kez -dé sé ben, va la mint 18. § e) pont já ban,

g) a Gyftv. 18. §-a (6) be kez dé sé nek má so dik mon da -tá ban,

h) a Vet. 163. §-át meg elõ zõ al cím ben, 163. § (1) be -kez dé sé ben és (3) be kez dé sé nek b) pont já banfo gyasz tó vé del mi ha tó ság ként az NFH-t je lö li ki.”

3. §

Az R. a kö vet ke zõ 8/A. §-sal egé szül ki:„8/A. § (1) A köz igaz ga tá si ha tó sá gi dön tés Fgytv. sze -

rin ti köz zé té te lé vel kap cso la tos fel ada to kat az NFH azonszer ve vég zi, amely az adott dön tést hoz ta.

(2) A köz igaz ga tá si ha tó sá gi dön tés bí ró sá gi fe lül vizs -gá la ta ese tén az erre vo nat ko zó bí ró sá gi dön tés Fgytv. sze -rin ti köz zé té te lé vel kap cso la tos fel ada to kat az NFH köz -pon ti szer ve vég zi.

(3) A ha tó sá gi szer zõ dés köz zé té te lét az NFH azon szer vevég zi, amely az adott szer zõ dést meg kö töt te.

(4) A fo gyasz tó vé del mi ha tó ság hon lap ja alatt az NFHköz pon ti szer ve ál tal üze mel te tett hon la pot kell ér te ni.”

4. §

(1) E ren de let – a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel –2008. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba.

(2) Az R. – e ren de let 2. §-ával meg ál la pí tott – 8. §(2) be kez dé sé nek e) pont ja 2009. jú li us 1-jén lép ha tály ba.

5. §

(1) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyátvesz ti

a) a Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság ál tal ki sza bott egyes bír sá gok fel hasz ná lá sá ról szó ló 336/2007. (XII. 13.) Korm. ren de let 2. § (1) be kez dé sé nek a) és c) pont ja, va la -mint

b) az R. 7. § (3) be kez dé sé nek c) pont ja.

(2) 2009. ja nu ár 1-jén ha tá lyát vesz ti az R. 6. § (3) be -kez dé sé nek d) pont ja.

6. §

(1) A bé kél te tõ tes tü le ti ta gok dí ja zá sá ról szó ló 211/1998.(XII. 24.) Korm. ren de let 2. § (3) be kez dé sé ben az „Fgytv.31. §-ának (4) be kez dé sé ben” szö veg rész he lyé be az „Fgytv.31. §-ának (3) be kez dé sé ben” szö veg lép.

(2) Az R.a) 6. § (1) be kez dé sé nek d) pont já ban az „az áruk és

szol gál ta tá sok biz ton sá gos sá ga és meg fe le lõ sé ge” szö veg -rész he lyé be az „a ter mé kek biz ton sá gos sá gá nak és meg -felelõségének” szö veg,

b) 8. § (4) be kez dé sé ben a „(4) be kez dé sé nek” szö veg -rész he lyé be a „(6) be kez dé sé nek” szö veg

lép.




r e n d e l e t e

a békéltetõ testületi tagok kijelölésének szabályairól

A Kor mány a fo gyasz tó vé de lem rõl szó ló 1997. éviCLV. tör vény 55. § (1) be kez dé sé nek i) pont já ban fog laltfel ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. § (1) bekezdé -sének b) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ében el jár va a kö vet ke zõ ket ren de li el:

1. §

A fo gyasz tó vé de lem rõl szó ló 1997. évi CLV. tör vény(a to váb bi ak ban: Fgytv.) sze rin ti bé kél te tõ tes tü let (a to -váb bi ak ban: tes tü let) tag jai meg bí za tá sá nak le jár tát száznap pal meg elõ zõ en a tes tü let el nö ke (a to váb bi ak ban: elnök) meg ál la pít ja az új tes tü let tag ja i nak szá mát és kez -de mé nye zi az új tes tü let meg ala kí tá sát.

2. §

(1) A tes tü let tag ja i nak szá mát – az Fgytv. 21. § (2) be -kez dé sé ben fog lalt ke re tek kö zött – a tes tü let hez be nyúj tottké rel mek szá ma alap ján kell meg ha tá roz ni.

(2) Ha a tárgy évet meg elõ zõ nap tá ri év ben a tes tü let hezbe nyúj tott ké rel mek szá ma az öt szá zat meg ha lad ta, a tes -tü le ti ta gok szá ma leg fel jebb negy ven fõ ben ál la pít ha tómeg, il let ve leg fel jebb negy ven fõre emel he tõ.

3. §

(1) Az új tes tü let tag ja i nak ki je lö lé sét a fo gyasz tói ér de -kek kép vi se le tét el lá tó tár sa dal mi szer ve ze tek (a továb -biakban: fo gyasz tó vé del mi szer ve ze tek) ál ta li ki je lö lés tekintetében hir det mény köz zé té te lé vel, a me gyei (fõvá -rosi) ke res ke del mi és ipar ka ma ra, va la mint a me gyei ( fõ -városi) ag rár ka ma ra (a to váb bi ak ban együtt: ka ma rák) ál -ta li ki je lö lés te kin te té ben pe dig fel hí vás ki bo csá tá sá valkell kez de mé nyez ni.

(2) A tes tü let il le té kes sé gi te rü le tén mû kö dõ fo gyasz tó -vé del mi szer ve ze te ket leg alább egy me gyei na pi lap banköz zé tett hir det mény ben kell je lö lés re fel hív ni, meg je löl -ve egy út tal a tes tü let be ál ta luk ki je lö len dõ összes ta gokszá mát. A hir det ményt a Ma gyar Köz löny ben, va la minta fo gyasz tó vé de le mért fe le lõs mi nisz ter ál tal ve ze tett mi -nisztérium hon lap ján is köz zé kell ten ni.

(3) A tes tü let il le té kes sé gi te rü le tén mû kö dõ ka ma rá katköz vet le nül írás ban kell fel hív ni a tes tü le ti ta gok ki je lö lé -sé re, meg je löl ve egy út tal a tes tü let be az adott ka ma ra ál talki je lö len dõ összes ta gok szá mát. Az egyes ka ma rák ál talki je lö len dõ ta gok ará nyát a tes tü let meg bí zá si ide je alatt

a tes tü let hez be nyúj tott ké rel mek jel le ge alap ján kell meg -ha tá roz ni.

(4) A fo gyasz tó vé del mi szer ve ze tek je lö lés re vonat -kozó ja vas la ta it a hir det mény me gyei na pi lap ban tör té nõköz zé té te lé tõl szá mí tott har minc na pon be lül, a ka ma rákál ta li ki je lö lést a fel hí vás kéz hez vé te lé tõl szá mí tott negy -ven öt na pon be lül kell írás ban be nyúj ta ni az el nök höz. Határ idõ ben be nyúj tott nak mi nõ sül a ha tár idõ utol só nap jánpos tá ra adott ja vas lat, il let ve ki je lö lés is.

4. §

(1) A fo gyasz tó vé del mi szer ve zet a je lö lés re vo nat ko zója vas la tá ban nyi lat ko zik ar ról, hogy

a) meg fe lel az Fgytv. 2. § e) pont já ban fog lalt fel té te -lek nek,

b) a tes tü let il le té kes sé gi te rü le tén mû kö dik,c) mely sze mélyt vagy sze mé lye ket je löl tes tü le ti tag nak,d) mely sze mély lát ja el a kép vi se le tét a ki je lö lés rõl tör -

té nõ sza va zás so rán.

(2) A je lö lés re vo nat ko zó ja vas lat hoz mel lé kel ni kell aje lölt

a) je lö lést el fo ga dó nyi lat ko za tát,b) fel sõ fo kú is ko lai vég zett sé gét iga zo ló ok irat má so la tát,c) leg alább két éves szak mai gya kor la tát iga zo ló ok ira tot,

vagy an nak má so la tát,d) bün tet len elõ éle tét iga zo ló, há rom hó nap nál nem

régebbi er köl csi bi zo nyít ványt,e) vo nat ko zá sá ban az Or szá gos Igaz ság szol gál ta tá si Ta -

nács Hi va ta lá nak iga zo lá sát ar ról, hogy nem áll cse lek võ -ké pes sé get kor lá to zó vagy ki zá ró gond nok ság alatt,

f) nyi lat ko za tát ar ról, hogy a je lö lé sét meg elõ zõ há romév so rán állt-e, il let ve mi lyen idõ tar tam ban állt munka -viszonyban vagy mun ka vég zés re irá nyu ló egyéb jog vi -szony ban az õt je lö lõ szer ve zet tel vagy an nak tag já val,

g) nyi lat ko za tát, amely ben hoz zá já rul a je lö lés sel ösz -szefüggõ sze mé lyes ada ta i nak ke ze lé sé hez.

5. §

(1) A je lö lés re vo nat ko zó ja vas la tot és an nak mel lék le -te it az el nök meg vizs gál ja. Hi á nyo san be nyúj tott ja vas latese tén hi ány pót lás ra nincs le he tõ ség.

(2) El ké sett ja vas lat nem fo gad ha tó be. Az el ké sett javaslat el uta sí tá sá ról az el nök írás ban ér te sí ti az azt be -nyúj tó fo gyasz tó vé del mi szer ve ze tet.

6. §

Ér vény te len a je lö lés re vo nat ko zó ja vas lat, ha nem tar -tal maz za a 4. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott nyilat -kozatokat, vagy ha ab ban egyet len sze mélyt sem je löl nekér vé nye sen. A ja vas lat ér vény te len sé gé rõl az el nök írás banér te sí ti az azt be nyúj tó fo gyasz tó vé del mi szer ve ze tet.


7. §

(1) Ha a je lö lés re vo nat ko zó ja vas lat va la mely je lölt tekintetében nem tar tal maz za a 4. § (2) be kez dé sé ben meg -ha tá ro zott do ku men tu mo kat, az érin tett sze mély je lö lé seér vény te len.

(2) Ha a 4. § (2) be kez dé se sze rin ti do ku men tu mok alap -ján egy ér tel mû en meg ál la pít ha tó, hogy a je lölt nem felelmeg az Fgytv. 22. §-ában fog lalt va la mely fel té tel nek, úgyje lö lé se ér vény te len.

(3) A je lö lés ér vény te len sé gé rõl az el nök írás ban ér te sí ti a ja vas la tot tevõ fo gyasz tó vé del mi szer ve ze tet.

8. §

(1) Ered mény te len a bé kél te tõ tes tü le ti ta gok ra vo nat -ko zó je lö lés, ha

a) nem ér ke zett leg alább két fo gyasz tó vé del mi szer ve -zet tõl ér vé nyes je lö lé si ja vas lat, vagy

b) össze sen nem je löl tek ér vé nye sen leg alább a 3. §(2) be kez dé se sze rin ti hir det mény ben meg ha tá ro zott, a fogyasztóvédelmi szer ve ze tek ál tal a tes tü let be kijelö -lendõ ta gok szá mát el érõ szá mú sze mélyt.

(2) A je lö lés ered mény te len sé gé rõl az el nök haladék -talanul írás ban ér te sí ti a ja vas la tot tevõ fo gyasz tó vé del miszer ve ze te ket.

(3) Ered mény te len je lö lés ese tén há rom mun ka na ponbe lül is mé tel ten köz zé kell ten ni a 3. § (2) be kez dé se sze -rin ti hir det ményt, és is mé tel ten le kell foly tat ni a je lö lé siel já rást. En nek so rán a 4. § (1) be kez dé sé nek a) és b) pont -ja sze rin ti mel lék le te ket, to váb bá a ko ráb ban ér vé nye senje lölt sze mély is mé telt je lö lé se ese tén a 4. § (2) be kez dé sesze rin ti mel lék le te ket nem kell is mé tel ten csa tol ni, az el já -rás ban a ko ráb ban be nyúj tott mel lék le tek fel hasz nál ha tók.

9. §

A fo gyasz tó vé del mi szer ve ze tek ál tal ki je lö len dõ ta -gokról tör té nõ sza va zás idõ pont ját az el nök ered mé nyesje lö lé si el já rás ese tén a je lö lé si ha tár idõ le tel tét kö ve tõ tizenöt na pon be lül re esõ mun ka nap ra tûzi ki, és biz to sít jaa le bo nyo lí tás hoz szük sé ges tár gyi fel té te le ket. A ki je lö -lés rõl jegy zõ könyv ké szül, amely hez csa tol ni kell a je len -lé ti ívet.

10. §

(1) A ki je lö lés rõl tör té nõ sza va zás so rán az ér vé nye senje lö lõ fo gyasz tó vé del mi szer ve ze tek egy-egy, a 4. § (1) be -kez dé sé nek d) pont ja sze rint meg ha tá ro zott kép vi se lõ jesza vaz hat.

(2) Az el nök a ki je lö lés rõl tör té nõ sza va zás so rán nemlát hat ja el fo gyasz tó vé del mi szer ve zet kép vi se le tét.

(3) A kép vi se le ti jo go sult sá got az el nök a sza va zástmeg elõ zõ en el len õr zi.

(4) A fo gyasz tó vé del mi szer ve zet kép vi se lõ je leg fel -jebb a 3. § (2) be kez dé se sze rin ti hir det mény ben meg ha tá -ro zott szá mú je lölt re sza vaz hat. A ki je lö len dõ tes tü le ti tagok szá ma sze rint leg több sza va za tot ka pott je löl tek kerülnek tes tü le ti tag ként ki je lö lés re. Nem le het tes tü le titag olyan je lölt, aki egy sza va za tot sem ka pott.

(5) Ha a ki je lö len dõ tes tü le ti tag sze mé lye sza va zat -egyen lõ ség miatt nem dönt he tõ el, az egyen lõ szá mú sza -va za tot ka pott je löl tek te kin te té ben is mé tel ten sza vaz nikell. Ha az is mé telt sza va zás nem ve zet ered mény re, azérin tett je löl tek kö zül az ke rül tes tü le ti tag ként ki je lö lés re,aki jogi vég zett ség gel ren del ke zik. Ha a tag ság a jogi vég -zett ség alap ján sem dönt he tõ el, az érin tett je löl tek kö zülaz ke rül tes tü le ti tag ként ki je lö lés re, aki hosszabb iga zoltszak mai gya kor la ti idõ vel ren del ke zik.

(6) Ha a ki je lö lés so rán a ki je lö len dõ ta gok szá má nálke ve sebb je lölt kap sza va za tot, a sza va zást a be töl tet lentagi he lyek te kin te té ben meg kell is mé tel ni.

11. §

(1) A ka ma rák a bé kél te tõ tes tü le ti ta go kat írás ban je lö -lik ki. A ki je lö lés hez mel lé kel ni kell a 4. § (2) be kez dé sesze rin ti do ku men tu mo kat.

(2) A ki je lö lést és a do ku men tu mo kat az el nök meg vizs -gál ja. Ha a do ku men tu mok alap ján egy ér tel mû en meg ál la -pít ha tó, hogy a ki je lölt sze mély nem fe le l meg az Fgytv.22. §-ában fog lalt va la mely fel té tel nek, er rõl ha la dék ta la -nul írás ban ér te sí ti a ki je lö lõ ka ma rát, és egy út tal fel hív jamá sik sze mély ki je lö lé sé re.

(3) Ha va la mely ka ma ra ha tár idõ ben nem te szi meg a kijelölést, vagy nem je lö li ki a fel hí vás ban meg ha tá ro zottszá mú tes tü le ti ta got, az el nök ha la dék ta la nul írás ban fel -hív ja a ki je lö lés meg té te lé re, vagy a hi ány zó szá mú tagpót ló la gos ki je lö lé sé re.

12. §

Ha a tes tü le ti ta gok ki je lö lé se mind a fo gyasz tó vé del miszer ve ze tek, mind a ka ma rák ré szé rõl meg tör tént, az el nök össze ál lít ja a tes tü le ti ta gok lis tá ját, to váb bá in téz ke dik azúj tes tü let – a ko ráb bi tes tü le ti ta gok meg bí za tá sá nak le jár -tát kö ve tõ mun ka nap ra tör té nõ – össze hí vá sá ról, az új tes -tü let el nö ké nek meg vá lasz tá sa ér de ké ben.


13. §

(1) A je lö lé si el já rás sal össze füg gõ do ku men tu mo kat,va la mint a tes tü le ti ta gok lis tá ját a ko ráb bi el nök át ad ja azúj on nan meg ala kult tes tü let el nö ké nek.

(2) Az el nök a do ku men tu mo kat a tes tü let meg bí za tá -sának le jár tá ig meg õr zi.

14. §

(1) A tes tü le ti tag meg bí za tá sá nak az Fgytv. 24. §(1) be kez dé sé nek b)–e) pont ja alap ján tör té nõ meg szû né se ese tén a tag pót lá sa ér de ké ben

a) ha a tag a fo gyasz tó vé del mi szer ve ze tek ál tal ki je lölt sze mély volt, a 3. § (2) és (4) be kez dé sét, a 4–10. §-t, va la -mint a 13. § (2) be kez dé sét,

b) ha a tag a ka ma rák ál tal ki je lölt sze mély volt, a 3. §(3) és (4) be kez dé sét, a 11. §-t, va la mint a 13. § (2) be kez -dé sétkell al kal maz ni az zal, hogy a 3. § (2), il let ve (3) be kez dé -sé nek al kal ma zá sá ban ki je lö len dõ összes tag ként azok naka ta gok nak a szá mát kell meg je löl ni, ame lyek meg bí za tá -sá nak meg szû né se miatt pót lás ra van szük ség.

(2) A tes tü le ti tag pót lá sá ra irá nyu ló el já rás ese tén a tagmeg bí za tá sá nak meg szû né sé rõl való tu do más szer zést követõ öt na pon be lül kell a 3. § sze rin ti hir det ményt köz -zé ten ni, il let ve fel hí vást meg ten ni.

(3) Ha az el nök meg bí za tá sa szû nik meg, a pót lás ra irá -nyu ló el já rás le foly ta tá sá ról az el nök he lyet tes, en nek hi á -nyá ban pe dig a hir det mény köz zé té te lé rõl, il let ve a fel hí -vás meg té te lé rõl a tes tü let tag jai kö zül a ka ma rák és a fogyasztóvédelmi szer ve ze tek ál tal együt te sen ki je lölt ta -gokból álló há rom fõs tes tü let in téz ke dik.

15. §

(1) A tes tü le ti ta gok szá má nak a 2. § (2) be kez dé se alap -ján tör té nõ meg eme lé sé rõl, va la mint an nak mér té ké rõl azel nök min den év feb ru ár 1-jé ig dönt. A tag lét szám meg -eme lé sé nek mér té két úgy kell meg ha tá roz ni, hogy a tes tü -let ben to vább ra is biz to sí tott le gyen a fo gyasz tó vé del miszer ve ze tek és a ka ma rák ál tal ki je lölt ta gok egyen lõ száma.

(2) A tes tü le ti ta gok szá má nak meg eme lé sé vel kap cso -la tos el já rás ra a 3. § (2)–(4) be kez dé sét, a 4–11. §-t és a13. § (2) be kez dé sét kell al kal maz ni az zal, hogy a 3. § (2),il let ve (3) be kez dé sé nek al kal ma zá sá ban ki je lö len dõösszes tag ként a tag lét szám meg eme lé se kö vet kez té bena fo gyasz tó vé del mi szer ve ze tek, il let ve a ka ma rák ál tal ki -jelölendõ ta gok szá mát kell meg je löl ni.

(3) A tes tü le ti ta gok szá má nak meg eme lé sé re irá nyu lóel já rás ese tén a tes tü le ti ta gok szá má nak meg eme lé sé rõlszó ló dön tést kö ve tõ öt na pon be lül kell a 3. § sze rin ti hir -det ményt köz zé ten ni, il let ve fel hí vást meg ten ni.

16. §

E ren de let 2008. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba.

17. §

A tes tü le ti ta gok szá má nak a 2. § (2) be kez dé se sze rin timeg eme lé sé rõl elsõ íz ben a ren de let ha tály ba lé pé sét kö ve tõhar minc na pon be lül le het dön te ni.



r e n d e l e t e

a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmiszervezeteknek a 98/27/EK európai parlamenti

és tanácsi irányelv szerinti jegyzékbe való felkerülésecéljából lefolytatandó eljárásról

A Kor mány a fo gyasz tó vé de lem rõl szó ló 1997. éviCLV. tör vény 55. § (1) be kez dé sé nek j) pont já ban fog laltfel ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. § (1) be kez dé sé -nek b) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ében el jár vaa kö vet ke zõ ket ren de li el:

1. §

(1) A 98/27/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elvsze rin ti – a 4. cikk (3) be kez dé se alap ján az Eu ró pai UnióHi va ta los Lap já ban köz zé tett – fel jo go sí tott egy sé gekjegy zé ké be (a to váb bi ak ban: jegy zék) tör té nõ fel vé telt az a fo gyasz tói ér de kek kép vi se le tét el lá tó tár sa dal mi szer ve -zet (a to váb bi ak ban: fo gyasz tó vé del mi szer ve zet) kér he ti,amely meg fe lel a fo gyasz tó vé de lem rõl szó ló 1997. éviCLV. tör vény (a to váb bi ak ban: Fgytv.) 2. § e) pont já banfog lalt fel té te lek nek.

(2) A jegy zék be tör té nõ fel vé tel re irá nyu ló ké rel met a fo -gyasz tó vé de le mért fe le lõs mi nisz ter hez (a to váb bi ak ban:mi nisz ter) kell be nyúj ta ni.

2. §

(1) A ké re lem ben iga zol ni kell, hogy – az Fgytv. 2. §e) pont já nak meg fe le lõ en – a fo gyasz tó vé del mi szer ve zet

a) te vé keny sé ge leg alább két éve ki ter jed a fo gyasz tóiér de kek vé del mé re,


b) leg alább öt ven fõ ter mé sze tes sze mély tag gal ren del -ke zik, to váb bá

c) a tár sa dal mi szer ve ze tek rõl kü lön jog sza bály sze rintve ze tett bí ró sá gi nyil ván tar tás ban sze re pel.

(2) Az (1) be kez dés sze rin ti fel té te lek nek való meg fe le -lést az a) pont ese té ben a fo gyasz tó vé del mi szer ve zet alap -sza bá lyá nak csa to lá sá val, a b) pont ese té ben a fogyasz -tóvédelmi szer ve zet kép vi se lõ jé nek nyi lat ko za tá val, ac) pont ese té ben pe dig a me gyei (fõ vá ro si) bí ró ság ál tal kiállított, har minc nap nál nem ré geb bi ok irat tal kell iga -zol ni.

(3) A ké re lem ben meg kell je löl ni, hogy a fo gyasz tó vé del -mi szer ve zet mely te vé keny sé gi köre irá nyul a fo gyasz tói ér -de kek vé del mé re.

3. §

Ha a ké re lem meg fe lel a 2. §-ban fog lal tak nak, a mi nisz -ter – a jegy zék be tör té nõ fel vé tel cél já ból – köz li az Eu ró -pai Bi zott ság gal a ké rel met be nyúj tó fo gyasz tó vé del miszer ve zet ne vét és te vé keny sé gi kö rét.

4. §

A jegy zék ben sze rep lõ fo gyasz tó vé del mi szer ve zet kö -te les ha la dék ta la nul be je len te ni a mi nisz ter nek, ha a 2. §(3) be kez dé se sze rin ti te vé keny sé gi köre mó do sul. Ezt akö rül ményt a mi nisz ter köz li az Eu ró pai Bi zott ság gal.

5. §

(1) Ha a jegy zék ben sze rep lõ fo gyasz tó vé del mi szer ve zeta) a kö rül mé nye i ben be ál lott vál to zás foly tán már nem

fe le l meg a 2. § (1) be kez dé sé ben fog lalt fel té te lek nek,vagy

b) fel osz lá sá ról dön tött, vagyc) más tár sa dal mi szer ve zet tel való egye sü lé sé rõl dön tött,

kö te les azt ha la dék ta la nul be je len te ni a mi nisz ter nek.

(2) A jegy zék ben sze rep lõ fo gyasz tó vé del mi szer ve zetbár mi kor kér he ti a mi nisz ter nél a jegy zék bõl való tör lé sét.

(3) A mi nisz ter az (1) be kez dés sze rin ti be je len tést, a(2) be kez dés sze rin ti ké rel met, il let ve amennyi ben a fogyasztóvédelmi szer ve zet meg szû né se vagy fel osz la tá sa a tu do má sá ra jut, e tényt köz li az Eu ró pai Bi zott ság gala fo gyasz tó vé del mi szer ve zet jegy zék bõl való tör lé se cél -já ból.

6. §

E ren de let 2008. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba.

7. §

(1) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyátvesz ti a fo gyasz tók vé del me cél já ból a jog sér tés tõl el til tóha tá ro za tok ról szó ló 98/27/EK irány elv sze rin ti mi nõ sí tettszer ve ze tek jegy zé ké be való fel vé tel re irá nyu ló el já rás rólszó ló 74/2004. (IV. 15.) Korm. ren de let.

(2) E § 2008. szep tem ber 4-én ha tá lyát vesz ti.

8. §

E ren de let a fo gyasz tói ér de kek vé del me ér de ké bena jog sér tés meg szün te té sé re irá nyu ló el já rá sok ról szó ló,1998. má jus 19-i 98/27/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csiirány elv 3. cik ké nek és 4. cik ke (2) be kez dé sé nek valómeg fe le lést szol gál ja.


MINISZTERI UTASÍTÁSOK

A Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter8/2008. (HÉ 33.) MeHVM

u t a s í t á s a

a Ma gyar Köz löny és a Hi va ta los Ér te sí tõcím rend jé rõl

A jog al ko tás ról szó ló 1987. évi XI. tör vény 57. § (4) be -kezdé sé ben és 58. § (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zotthatás kö röm ben el jár va – te kin tet tel a Mi nisz ter el nö kiHi va talt ve ze tõ mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szó ló29/2008. (II. 19.) Korm. ren de let 6. § (4) be kez dés b) pont -já ra – a kö vet ke zõ uta sí tást adom ki:

1. A Ma gyar Köz löny cím rend jét az aláb bi ak sze rint ha -tá ro zom meg:

I. Az al kot mány és an nak mó do sí tá sai

II. Tör vé nyek

III. Kor mány ren de le tek

IV. A Ma gyar Nem ze ti Bank el nö ké nek ren de le tei

V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei

VI. Az Al kot mány bí ró ság ha tá ro za tai és vég zé sei

VII. Jog egy sé gi ha tá ro za tok

VIII. Az Or szág gyû lés, a köz tár sa sá gi el nök, a Kor -mány és a Kor mány tag ja i nak ha tá ro za tai

IX. Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság ál lás fog la -lá sai és ha tá ro za tai


2. A Ma gyar Köz löny ré szét mel lék let ként ké pe zõ Hi va -ta los Ér te sí tõ cím rend jét az aláb bi ak sze rint ha tá ro zommeg:

I. Egy sé ges szer ke ze tû jo gi ak tu sok

II. Sta tisz ti kai köz le mé nyek

III. Uta sí tá sok, jo gi irány mu ta tá sok

IV. Ál lás fog la lá sok

V. Sze mély ügyi hí rek

VI. Ala pí tó ok ira tok

VII. Pá lyá za ti fel hí vá sok

VIII. Köz le mé nyek

IX. Hir det mé nyek

3. Ez az uta sí tás 2008. au gusz tus 15-én lép ha tály ba, és2008. de cem ber 31-én ha tá lyát vesz ti.

4. A „Hi va ta los Ér te sí tõ”-ben tör té nõ köz zé té tel szabá -lyzatának ki adá sá ról szó ló 5/2000. (MK. 102.) MeHVMuta sít ás ha tá lyát vesz ti.

Bu da pest, 2008. au gusz tus 6.

Kiss Pé ter s. k.,a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter

A szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter 17/2008. (MüK. 9.) SZMM

u t a s í t á s a

a köz pén zek bõl nyúj tott tá mo ga tá sokát lát ha tó sá gá ról szó ló 2007. évi CLXXXI. tör vény

vég re haj tá sá val össze füg gõ el já rás rend rõl1

Al kal ma zá si kör

1. §

(1) Je len uta sí tást a köz pén zek bõl nyúj tott tá mo ga tá sokát lát ha tó sá gá ról szó ló 2007. évi CLXXXI. tör vény (a to -váb bi ak ban: Knyt.) ha tá lya alá tar to zó, a Szo ci á lis és Mun -ka ügyi Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: mi nisz té ri um) és az irá nyí tá sa alá tar to zó in téz mé nyek által nyújtott támo -gatásokra kell alkalmazni.

1 Je len uta sí tás a Mun ka ügyi Köz löny 9. szá má ban, 2008. szep tem ber25. nap ján ke rült köz zé té tel re..

(2) Je len uta sí tást nem kell al kal maz ni a Mel lék let sze -rin ti fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok ból nyúj tott támo -gatásokra.

(3) A 3. §-ban fog lalt, köz zé té tel re vo nat ko zó sza bá lyo -kat nem kell al kal maz ni a Mun ka erõ pi a ci Alap ból ter mé -sze tes sze mé lyek szá má ra nyúj tott tá mo ga tá sok ese té ben.

Ér tel me zõ ren del ke zé sek

2. §

Je len uta sí tás al kal ma zá sá ban

a) dön tés ho zó: a Knyt. 2. §-a (1) be kez dé sé nek c) pont -já ban meg ha tá ro zott sze mély;

b) hon lap: a Knyt. 5. §-ának (1) be kez dé sé ben meg ha tá -ro zott hon lap;

c) pá lyá zat: a pá lyá za ti ki írás ra be nyúj tott, va la mint azegye di tá mo ga tá si ké re lem;

d) pá lyá zat be fo ga dá sa: a pá lyá zat nak a pá lyá za tot be -fo ga dó szerv ál tal tör té nõ, az irat ke ze lé si sza bá lyok sze -rin ti ik ta tá sa;

e) pá lyá za tot be fo ga dó szerv: a tá mo ga tá si dön tés elõ -ké szí té sért fe le lõs,

ea) jog sza bály alap ján az elõ irány za tot ke ze lõ szer ve zet,

eb) a mi nisz té ri um nak a fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok2008. évi gaz dál ko dá si, kö te le zett ség vál la lá si és utal vá -nyo zá si sza bály za tá ról, va la mint rész le tes fel hasz ná lá siter vé rõl szó ló 11/2008. (MüK. 5.) SZMM uta sí tás ban meg -határozott szak mai szer ve ze ti egy sé ge, vagy

ec) a mi nisz té ri um irá nyí tá sa alá tar to zó in téz mény.

f) pá lyá zó: pá lyá za tot be nyúj tó vagy egye di tá mo ga tá siké rel met elõ ter jesz tõ ter mé sze tes sze mély, jogi sze mélyvagy jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ egyéb szer -vezet;

g) re giszt rált adat szol gál ta tó: a pá lyá za tot be fo ga dószerv ve ze tõ je ál tal ki je lölt, a köz zé te en dõ ada tok nak azüze mel te tõ ré szé re tör té nõ meg kül dé sé re jo go sult ésaz üze mel te tõ nél sza bály sze rû en re giszt rált ter mé sze tessze mély;

h) üze mel te tõ: a köz pén zek bõl nyúj tott tá mo ga tá sokátlát ha tó ság ár ól szó ló 2007. évi CLXXXI. tör vény vég re -haj tá sá ról szó ló 67/2008. (III. 29.) Korm. ren de let2. §-ának (2) be kez dé se sze rin ti szer ve zet.

A köz zé té te li kö te le zett sé gek tel je sí té se

3. §

(1) A pá lyá za tot be fo ga dó szerv tá jé koz tat ja a mi nisz té -ri um ki je lölt mun ka tár sát a re giszt rált adat szol gál ta tók ról.


A mi nisz té ri um ki je lölt mun ka tár sa tá jé koz tat ja a hon lapKnyt. 5. §-ának (1) be kez dé se sze rin ti mû köd te tõ jét aregisztrált adatszolgáltatókról.

(2) A pá lyá za tot be fo ga dó szerv a pá lyá zat be fo ga dá sá -tól, il let ve a Knyt. 8. §-ának (2) be kez dé se sze rin ti kez de -mé nye zés tõl szá mí tott öt mun ka na pon be lül a re giszt ráltadat szol gál ta tón ke resz tül kez de mé nye zi a Knyt. 5. §-ának (1) be kez dé se sze rin ti ada tok hon la pon tör té nõ közzé -tételét.

(3) Amennyi ben a pá lyá zó nyi lat ko za ta sze rint a Knyt.8. §-ában meg ha tá ro zott érin tett ség fenn áll, a pá lyá za totbe fo ga dó szerv in téz ke dik ezen in for má ció hon la pon tör -té nõ köz zé té te lé rõl.

(4) A pá lyá za tot be fo ga dó szerv a pá lyá zat el bí rá lá sátkö ve tõ 15 na pon be lül a re giszt rált adat szol gál ta tón ke -resz tül köz zé te szi a Knyt. 5. §-ának (2) be kez dé se sze rin tiada to kat, nem nyer tes pá lyá zat ese tén tör li a pá lyá zat ada ta it.

(5) A pá lyá za tot be fo ga dó szerv fe le lõs a Knyt. 5. §-ának(3)-(4) be kez dé se sze rin ti fel ada tok el lá tá sá ért is.

(6) A szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter fel ügye le te alátar to zó fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok fel hasz ná lá sá ról,va la mint egyes szo ci á lis szol gál ta tá sok 2008. évi ki egé szí -tõ tá mo ga tá sá ról szó ló 2/2008. (III. 31.) SZMM ren de let -ben meg ha tá ro zott ke ze lõ és köz re mû kö dõ szer ve ze tek kela for rá sok ke ze lé sé re, pá lyá za tok ban való közremûkö -désre irá nyu ló meg ál la po dá sok ban a Knyt. ál tal meg ha tá -ro zott fel ada to kat elõ kell írni.

(7) A mi nisz té ri um fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat fel -hasz ná lá sá ért fe le lõs szak mai szer ve ze ti egy sé ge Knyt.sze rin ti köz zé té te li fel ada ta i nak vég re haj tá sá ért a szer ve -ze ti egy ség ve ze tõ je fe lel. A szer ve ze ti egy sé gek nél a fel -adat ra fe le lõs sze mélyt kell ki je löl ni, a fel adat el lá tá sá nakkö te le zett sé gét a mun ka kö ri le írás ban is rög zí te ni kell.

(8) A mi nisz té ri um irá nyí tá sa alá tar to zó in téz mé nyekKnyt. sze rin ti köz zé té te li fel ada ta i nak vég re haj tá sá ért azin téz mény ve ze tõ je fe lel.

4. §

(1) A hon la pon köz zé tett, az össze fér he tet len ség re ésérin tett ség re vo nat ko zó nyi lat ko za tok a pá lyá za ti do ku -men tá ció ré szét ké pe zik. Az elekt ro ni kus pá lyáz ta tá sirend szer ben be nyúj tott pá lyá za tok hoz be nyúj tás kor a nyi -lat ko za tok ol dal hû di gi tá lis má so la tát kell be kér ni.

(2) A tá mo ga tá si szer zõ dés hez mel lé kel ni kell az ere -de ti, alá írt nyi lat ko za to kat.

(3) A tá mo ga tá si szer zõ dé sek meg kö té sé nek fel té te le apá lyá za tot be fo ga dó szerv írás be li nyi lat ko za ta ar ról, hogy a köz zé té tel kez de mé nye zé sé re vo nat ko zó kötelezettsé -gének ele get tett.

Ki zá rás

5. §

(1) Amennyi ben a Knyt. 12. §-ának (1) be kez dé se sze -rint ki zá rás kez de mé nye zé sé re ke rül sor, a pá lyá za tot be -fo ga dó szerv er rõl a tény rõl írás ban ér te sí ti a pá lyá zót éstá jé koz tat ja ar ról, hogy a Knyt. 12. §-ának (2) be kez dé sesze rint az érin tett sze mély nyi lat ko za tot te het az össze fér -he tet len ség fenn ál lá sá val kap cso lat ban. Amennyi ben a ki -zá rást nem köz vet le nül a pá lyá za tot be fo ga dó szerv nélkez de mé nye zik, a pá lyá za tot be fo ga dó szer vet a kez de mé -nye zés rõl ha la dék ta la nul ér te sí te ni kell.

(2) A ki zá rás ra vo nat ko zó dön té si ja vas la tot a pá lyá za totbe fo ga dó szerv ké szí ti elõ és ter jesz ti a dön tés ho zó elé.

(3) A dön tést hozó szerv vagy sze mély a pá lyá za tot be -fo ga dó szer ven ke resz tül tá jé koz tat ja a hon lap üze mel te tõ -jét, va la mint egy ide jû leg a Gaz da sá gi Fõ osz tályt a Knyt.13. §-ának (1) be kez dé sé ben fog lal tak ról.

A tá mo ga tá si szer zõ dés meg kö té sét kö ve tõ el já rás

6. §

(1) A Knyt. 15. §-ának (1) be kez dé sé ben fog lal ta kat atá mo ga tá si szer zõ dés ben rög zí te ni kell.

(2) A tá mo ga tá si szer zõ dés ér vény te len sé gé nek meg ál -la pí tá sá ra irá nyu ló kez de mé nye zést a pá lyá za tot be fo ga dószerv hez ha la dék ta la nul to váb bí ta ni kell, amely azt meg -vizs gál ja, és 5 na pon be lül elõ ter jesz ti dön tés re a dön tésthozó szerv ve ze tõ je vagy a dön tést hozó sze mély felé.

Záró ren del ke zés

7. §

Je len uta sí tás a köz zé té tel nap ján lép ha tály ba, ren del -ke zé se it a ha tály ba lé pést kö ve tõ en ki írt pá lyá za tok ra kellal kal maz ni.

Szûcs Eri ka s. k.,szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter


Mel lék let a 17/2008. (MüK. 9.) SZMM uta sí tás hoz

A Knyt. 1. §-ának (4) be kez dé se alap ján a je len uta sí tás al kal ma zá si kö ré be nem tar to zó 2008. évi fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok

Cím ren di be so ro lás Elõ irány zat meg ne ve zé se

16/38/1 Meg vál to zott mun ka ké pes sé gû ek fog lal koz ta tá sá val össze füg gõ bér tá mo ga tás

16/38/3 Szo ci á lis in téz mé nyi fog lal koz ta tás nor ma tív tá mo ga tá sa

16/41/1/1 Zán kai Gyer mek és If jú sá gi Cent rum Kht.

16/41/1/3 Már ton Áron Szak kol lé gi u mért Ala pít vány – Ago ra Iro da há ló zat mû köd te té se

16/45 Hi tel hát ra lé kok kon szo li dá ci ós prog ram ja

16/46/1 Ott hon te rem té si tá mo ga tás

16/46/3 Gyer mek tar tás dí jak meg elõ le ge zé se

16/46/5 Moz gás kor lá to zot tak köz le ke dé si tá mo ga tá sa

16/46/6 Moz gás kor lá to zot tak szer zé si és át ala kí tá si tá mo ga tá sa

16/46/7 GYES-en és GYED-en lé võk hall ga tói hi te lé nek cél zott tá mo ga tá sa

16/48/1 Szo ci á lis célú hu mán szol gál ta tá sok nor ma tív tá mo ga tá sa

16/48/3 Egy há zi szo ci á lis in téz mé nyi nor ma tí va ki egé szí té se

16/54/1 Ma gyar or szá gi Ci gá nyo kért Köz ala pít vány

16/54/3 Fo gya té kos Sze mé lyek Esély egyen lõ sé gé ért Köz ala pít vány tá mo ga tá sa

16/54/7 Hoz zá já ru lás a ha di gon do zás ról szó ló tör vényt vég re haj tó köz ala pít vány hoz

16/55/1 Ér tel mi Fo gya té kos ság gal Élõk és Se gí tõ ik Or szá gos Szö vet sé gé nek tá mo ga tá sa

16/55/2 Si ke tek és Na gyot hal lók Or szá gos Szö vet sé ge tá mo ga tá sa

16/55/3 Moz gás kor lá to zot tak Egye sü le te i nek Or szá gos Szö vet sé ge tá mo ga tá sa

16/55/4 Ma gyar Va kok és Gyen gén lá tók Or szá gos Szö vet sé ge tá mo ga tá sa

16/55/15 Ma gyar Szerv át ül te tet tek Or szá gos Sport, Kul tu rá lis és Ér dek vé del mi Szö vet sé ge

16/55/16 Au tis ták és Au tisz ti ku sok Or szá gos Szö vet sé ge

16/60/1 Be teg jo gi, El lá tott jo gi és Gyer mek jo gi Köz ala pít vány

16/60/2 Nem zet kö zi Pik ler Emmi Köz ala pít vány

16/60/3 Kék Vo nal Gyer mek krí zis Ala pít vány

16/60/4 Nagy csa lá do sok Or szá gos Egye sü le te

16/60/5 Ma gyar Lel ki El sõ se gély Te le fon szol gá la tok Or szá gos Szö vet sé ge

16/60/6 Ma gyar Gyer mek és If jú sá gi Te le fon szol gá la tok Or szá gos Szö vet sé ge

16/60/7 Haj lék ta la no kért Köz ala pít vány

16/60/8 Össze fo gás a Bu da pes ti La kás ta la no kért és Haj lék ta lan Em be re kért Köz ala pít vány

16/60/9 Ma gyar Mál tai Sze re tet szol gá lat

16/60/10 Ma gyar Ta nya és Fa lu gond no ki Szol gá lat

16/92 Hoz zá já ru lás a la kos sá gi ener gia költ sé gek hez


PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK

P á l y á z a t i f e l h í v á s

a szo ci á lis föld prog ra mok mû köd te té sé nektá mo ga tá sá ra

(A pá lyá zat kód ja: SZOC-FP-08)

Az ESZA Eu ró pai Szo ci á lis Alap Nem ze ti Prog ram irá -nyí tó Iro da Tár sa dal mi Szol gál ta tó Kht. (ESZA Kht.) aSzo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um meg bí zá sá ból, aszo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter fel ügye le te alá tar to zófe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok fel hasz ná lá sá ról, va la mintegyes szo ci á lis szol gál ta tá sok 2008. évi ki egé szí tõ tá mo -ga tá sá ról szó ló 2/2008. (III. 31.) SZMM ren de le te alap jánpá lyá za tot hir det a szo ci á lis föld programok mûködte té -sének támogatására.

1. A pá lyá zat cél ja

Szo ci á lis föld prog ram mû köd te té se: a ház tar tás, mintszo ci á lis és gaz da sá gi egy ség jö ve de lem szer zõ ké pes sé gé -nek erõ sí té se, a szo ci á li san hát rá nyos hely ze tû inak tív,vagy tar tó san ala csony jö ve del mû ház tar tá sok gaz da sá giak ti vi zá lá sa, te vé keny sé gük bõ ví té se ér ték te rem tõ mun kale he tõ sé gé nek biz to sí tá sá val. Az alap cél az aláb bi cél ki tû -zé se ken ke resz tül va ló sí tan dó meg:

- szo ci á lis föld prog ra mot mû köd te tõ te le pü lé si ön kor -mány za tok/szer ve ze tek sze rep vál la lá sá nak erõ sí té se a fo -lya ma tos mû köd te tés fel té te le i hez tör té nõ hoz zá já ru lás sal;

- a te rü le ti hát rá nyok mér sék lé se;

- a Ked vez mé nye zet tek ak ti vi zá lá sá val fog lal koz tat ha -tó sá guk ja ví tá sa.

2. A ren del ke zés re álló ke ret összeg

A pá lyá za tok tá mo ga tá sá ra ren del ke zés re álló ke ret -összeg 283 000 000 Ft, azaz ket tõ száz nyolc van há rom mil -lió fo rint a Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi CLXIX. tör vény XXVI. SZMM fe je zet16/44/1 „Szo ci á lis alap- és sza ko sí tott el lá tá sok fejlesz -tése” (ÁHT: 271256) elõ irány zat ter hé re.

3. A pá lyá za ton igé nyel he tõ tá mo ga tás össze ge ésfor má ja

A pá lyá za ton igé nyel he tõ összeg leg alább 500 000 Ftés leg fel jebb 5 000 000 Ft le het.

Azon Pá lyá zók ese té ben, akik je len ka te gó ria ko ráb biéve i ben nem pá lyáz tak (to váb bi ak ban: új Pá lyá zók) azigé nyel he tõ összeg leg alább 500 000 Ft és leg fel jebb1 500 000 Ft le het.

A szo ci á lis föld prog ram ra vo nat ko zó he lyi ren de let ben(új Pá lyá zó ese tén ren de let ter ve zet ben) sza bá lyo zott spe -ci á lis ter mé szet be ni el lá tás hoz szük sé ges ki adá sok hoz

annak ér de ké ben, hogy a Ked vez mé nye zet tek ak ti vi tá sá nak biz to sí tá sá val ki egé szí tõ - ter mé szet be ni és/vagy pénz be li -jö ve de lem re te gye nek szert, élet mi nõ sé gük ja vul jon,továb bá mun ka ké pes sé gük erõ söd jön, foglalkoztatható -ságuk ja vul jon.

4. A tá mo ga tás mér té ke

A pá lyá zott tá mo ga tás mér té ke ma xi mum a pro jekt el -szá mol ha tó összes költ sé gé nek 90%-a le het. A Pá lyá zó ál -tal biz to sí tan dó ön rész mi ni mum a be ke rü lé si költ sé gek10%-a.

Ön rész nek ki zá ró lag a Pá lyá zó ál tal biz to sí tott pénz be lisa ját erõ mi nõ sül, abba más for rás nem ér ten dõ bele. Gaz -da sá gi tár sa ság ki vé te lé vel az ön ré szen fe lü li tá mo ga tás azál lam ház tar tás ál la mi költ ség ve té sen kí vü li alrendsze -reibõl is igény be ve he tõ.

5. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa

A tá mo ga tás mû kö dé si célú tá mo ga tás. A Pá lyá zat ke ze -lõ a tá mo ga tá si össze get a tá mo ga tá si szer zõ dés mind kétfél ál tal tör té nõ alá írá sát kö ve tõ en, négy egyen lõ rész let -ben utal ja át, a Pá lyá zó ál tal a tá mo ga tá si szer zõ dés benmeg adott szám la szám ra a kö vet ke zõ üte me zés sel:

- a meg ítélt tá mo ga tás elsõ 25%-át a tá mo ga tá si szer -zõdés meg kö té sét kö ve tõ en,

- má so dik 25%-át a tá mo ga tás és az ön rész elsõ ne gye -dé nek fel hasz ná lá sá ról ké szí tett pénz ügyi rész el szá mo lásel fo ga dá sát kö ve tõ en,

- har ma dik 25%-át, a tá mo ga tás és az ön rész má so dikne gye dé nek fel hasz ná lá sá ról ké szí tett pénz ügyi rész el szá -mo lás el fo ga dá sát kö ve tõ en,

- a fenn ma ra dó 25%-ot a tá mo ga tás és az ön rész har ma -dik ne gye dé nek fel hasz ná lá sá ról ké szí tett pénz ügyi el szá -mo lást kö ve tõ en ke rül sor.

A pá lyá zat ban csak a tá mo ga tá si idõ sza kot ter he lõ költ -sé gek re vo nat ko zó pénz ügyi bi zony la tok szá mol ha tók el,me lyek pénz ügyi tel je sí té sé nek az el szá mo lá si idõ szak vé -gé ig meg kell tör tén nie.

6. Tá mo ga tá si idõ szak

A pá lyá zó ál tal a pá lyá zat ban meg je lölt, 2008. szep -tem ber 1. és 2009. má jus 15. közé esõ idõ szak.

7. Be ad ha tó pá lyá za tok szá ma

Je len Pá lyá za ti Fel hí vás ra egy te le pü lés csak egy pá lyá -za tot nyújt hat be.

8. A Pá lyá zók köre

8.1. Je len pá lyá za ti ki írás ke re té ben az aláb bi szer -ve ze tek nyújt hat nak be pá lyá za tot:

a) he lyi ön kor mány za tok,

b) ön kor mány za ti tár su lá sok,


c) ön kor mány zat ál tal lét re ho zott köz hasz nú szerve -zetek, non-pro fit gaz da sá gi tár sa sá gok és in téz mé nye ik,

ame lyek Ba ra nya, Bé kés, Bor sod-Aba új-Zemp lén, Haj dú-Bi har, Jász-Nagy kun-Szol nok, Nóg rád, So mogy, Sza bolcs-Szat már-Be reg, Tol na, va la mint Zala me gyé ben mû köd nek.

8.2. Nem ré sze sül het tá mo ga tás ban az a Pá lyá zó,amely

a) a be nyúj tott tá mo ga tás irán ti ké rel mé ben meg té vesz tõvagy va lót lan ada tot szol gál ta tott,

b) a ko ráb ban nyúj tott ál la mi, vagy Eu ró pai Uni ós tá -mo ga tá sok kal az elõ írt ha tár idõ re nem szá molt el,

c) a ko ráb bi pá lyá za ti prog ram meg va ló sí tá sa so rán, il -let ve a mû köd te tés alatt en ge dély nél kül el tért a tá mo ga tá si szer zõ dés ben fog lal tak tól,

d) ko ráb ban a tá mo ga tó val va lót lan, meg té vesz tés re al -kal mas ada to kat kö zölt a tá mo ga tás fel hasz ná lá sá val kap -cso lat ban,

e) szer ve zet nek adó tar to zá sa, il let ve adók mód já ra be -hajt ha tó köz tar to zá sa van,

f) csõd-, fel szá mo lá si-, vég el szá mo lá si, il let ve adós ság -ren de zé si el já rás alatt áll, vagy a szer ve zet bí ró sá gi nyil -ván tar tás ból való tör lé sét az ügyész ség kez de mé nyez te,

g) ko ráb ban meg ítélt tá mo ga tá sá ról szó ló be szá mo ló játa pá lyáz ta tók vissza uta sí tot ták, vagy le járt ese dé kes sé gû,elszá mo lat lan vagy vissza fi ze tet len kint lé võ sé ge van ve lükszem ben,

h) mun ka ügyi kap cso la tai nem ren de zet tek,

i) Pá lyá zó val szem ben a köz pén zek bõl nyúj tott tá mo ga -tá sok át lát ha tó sá gá ról szó ló 2007. évi CLXXXI. tör vény(a to váb bi ak ban: Knyt.) 6. § (1) be kez dé sé ben fog laltössze fér he tet len sé gi ok áll fenn, va la mint a Knyt. 8. §(1) be kez dé sé ben fog lalt érin tett ség áll fenn és ezen kö rül -mény köz zé té te lét a Knyt. sze rin ti ha tár idõ ben nem kez de -mé nyezi.

8.3. Nem tá mo gat ha tó az a pá lyá zat, amely nek meg -valósítása, il let ve a meg va ló sí tás mód ja vagy ered mé nye

a) bûn cse lek mény nek vagy bûn cse lek mény el kö ve té sé revaló fel hí vás nak mi nõ sül;

b) alap ve tõ em be ri vagy al kot má nyos jo got sért;

c) a nem zet, a nem ze ti, et ni kai, nyel vi és más ki sebb sé -gek, va la mint más nem ze tek mél tó sá gá nak és a tár sa da lom más alap ve tõ ér de ke i nek sé rel mé vel jár, így kü lö nö sen aköz rend be, a köz er kölcs be, a csa lád és a kis ko rú ak vé del -mé nek kö ve tel mé nyé be üt kö zik.

9. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak he lye és mód ja

A pá lyá za tot pa pír ala pon NÉGY el kü lö ní tett pél dány -ban (egy ere de ti és há rom má so lat), il let ve CD-n egy pél -dány ban, de EGY bo rí ték ban kell aján lott kül de mény kéntpos tá ra adni, vagy sze mé lye sen be nyúj ta ni. A má so la tipél dá nyok elsõ ol da lá nak jobb fel sõ sar ká ban a „MÁ -SOLAT” szót fel kell tün tet ni. A pá lyá zat min den pél dá -nyát, pél dá nyon ként össze fûz ve, egy le zárt bo rí ték ban kell

be nyúj ta ni, fel tün tet ve a Pá lyá zó ne vét és cí mét, va la minta SZOC-FP-08 ka te gó ria kó dot.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak he lye ki zá ró lag a Pá lyá zószer ve zet szék he lye sze rin ti me gyei Te rü le ti Me ne dzser Szer ve zet (TMSZ) le het. A pá lyá za ti do ku men tá ció át vé te -lét a TMSZ-ek át vé te li el is mer vénnyel iga zolják. A pá lyá -za ti do ku men tá ció anya gát (pá lyá za ti adat lap, prog ram ûr -lap, kö te le zõ en csa to lan dó mel lé kel tek) TMSZ-hez kell be -nyúj ta ni a meg adott ha tár idõ ig.

Pá lyá za ti díj nincs.

A pá lyá zat nak tar tal maz nia kell a hi ány ta la nul ki töl töttés ere de ti alá írás sal el lá tott pá lyá za ti adat la pot, prog ram -ûr la pot, va la mint a prog ram ûr lap ban fel so rolt kö te le zõ encsa to lan dó mel lék le te ket.

10. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je

A pá lyá za tok be adá si ha tár ide je: 2008. ok tó ber 13.

Ha tár idõ ben be nyúj tott nak mi nõ sül az a pa pír ala pú pá -lyá zat, ame lyet leg ké sõbb a pá lyá zat be adá si ha tár ide jé ig a te rü le ti leg il le té kes Te rü le ti Me ne dzser Szer ve zet ré szé -re pos tá ra ad tak, vagy ame lyet leg ké sõbb 2008. ok tó -ber 13-án 16 óra kor az il le té kes TMSZ-nél sze mé lye sen le ad tak. A TMSZ el ér he tõ sé gét és pon tos cí mét a Pá lyá za tiÚt mu ta tó tar tal maz za. Pos tai fel adás nál a pos tai bé lyeg zõdá tu mát vesszük fi gye lem be.

11. Pá lyá zat ke ze lõ

ESZA Kht. Ha zai Prog ram igaz ga tó sá ga

1134 Bu da pest, Váci út 45.

www.esf.hu

A pá lyá za tok le bo nyo lí tá sá ban együtt mû kö dõ szer ve -zet ként részt vesz nek a me gye i leg il le té kes Te rü le ti Me -ne dzser Szer ve ze tek.

El ér he tõ sé gük a Pá lyá za ti Út mu ta tó vé gén meg ta lál ha tó.

12. A pá lyá zat ér vé nyes sé gé nek vizs gá la ta

A be ér ke zést kö ve tõ en a pá lyá za tok ér vé nyes sé gi el len -õr zé sé re ke rül sor, me lyet a TMSZ-ek vé gez nek a Pá lyá za -ti Út mu ta tó 9. pont já ban meg ha tá ro zott szem pont rend szersze rint.

Amennyi ben a TMSZ a pá lyá zat ér vé nyes sé gi el len õr -zé se so rán meg ál la pít ja, hogy a pá lyá zat nem fe lel meg aPá lyá za ti Fel hí vás ban, a Pá lyá za ti Út mu ta tó ban, a pá lyá -za ti adat lap ban és prog ram ûr lap ban fog lalt fel té te lek nek, a Pá lyá zót egy al ka lom mal leg fel jebb 5 na pos ha tár idõ meg -je lö lé sé vel hi ány pót lás ra szó lít ja fel a be adá si ha tár idõ tõlszá mí tott 5 na pon be lül.

Az aláb bi ese tek ben hi ány pót lás nak nincs he lye, a pá -lyá zat ér vény te len:

a) nem a 8. pont ban meg ha tá ro zott Pá lyá zó nyúj tot ta bea pá lyá za tot,

b) a meg adott ha tár idõt kö ve tõ en ke rült be nyúj tás ra apá lyá zat.


Amennyi ben a Pá lyá zó nem pó tol ta a hi á nyos sá go katvagy azok nak nem a hi ány pót lá si fel hí vás ban meg ha tá ro -zott mó don tett ele get a fel szó lí tás ban meg je lölt ha tár idõ -re, vagy a hi á nyos ság pót lá sá ra nincs le he tõ ség, a TMSZja vas la ta alap ján a Pá lyá zat ke ze lõ meg ál la pít ja a pá lyá zatér vény te len sé gét és az ér vény te len ség oká nak meg je lö lé -sé vel pos tai úton ér te sí tést küld a Pá lyá zó nak. Az ér vény -te len né nyil vá ní tás el len jog or vos lat be nyúj tá sá nak helyenincs.

13. A pá lyá za tok el bí rá lá sá nak szak mai szem pont -rend sze re és ha tár ide je

A pá lyá za tok ér té ke lé sét a Bí rá la ti Bi zott ság a Pá lyá za ti Út mu ta tó 16. pont já ban meg ha tá ro zott szem pont rend szersze rint vég zi.

A Bí rá la ti Bi zott ság dön té si ja vas la tát a pá lyá za tok be -adá si ha tár ide jé tõl (hi ány pót lás ese tén a hi ány pót lás rameg ál la pí tott ha tár idõ le jár tá nak nap já tól) szá mí tott 30 na -pon be lül te szi meg. A tá mo ga tá sok ról a szo ci á lis és mun -ka ügyi mi nisz ter dönt a Bí rá la ti Bi zott ság ja vas la tá nakmeg ér ke zé sét kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül. A tá mo ga tó atá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít -hat ja, a kért nél na gyobb tá mo ga tá si összeg meg íté lé sé renincs le he tõ ség. A tá mo ga tó a tá mo ga tá si dön tés ben meg -ha tá roz hat ja a tá mo ga tás fel hasz ná lá sá ra és szer zõ dés kö -tés re vo nat ko zó feltételeket.

14. A pá lyá zók dön tést kö ve tõ ki ér te sí té se

A szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter dön té sét kö ve tõ en aPá lyá zat ke ze lõ 15 na pon be lül aján lott pos tai kül de mény -ben ér te sí tést küld a pá lyá zat el bí rá lá sá ról, és az ered mé -nye ket köz zé te szi. El uta sí tás ese tén az ér te sí tés nek tar tal -maz nia kell az el uta sí tás rész le tes in do ka it. A pá lyá za -tokkal kap cso la tos dön té sek a www.szmm.gov.hu és awww.esf.hu hon la po kon ke rül nek köz zé té tel re.

A dön tés el len a Pá lyá zó ré szé rõl jog or vos la ti ké re lembe nyúj tá sá nak he lye nincs.

A tá mo ga tá si dön tés rõl szó ló ér te sí té sek tar tal maz zák aszer zõ dés kö tés fel té te le it és az ah hoz szük sé ges do ku men -tu mok be kül dé si ha tár ide jét, mód ját.

15. Szer zõ dés kö tés

A tá mo ga tás igény be vé te lé re a tá mo ga tá si szer zõ déske re tei kö zött van le he tõ ség, a szer zõ dés meg kö té sé hezszük sé ges do ku men tu mo kat a Ked vez mé nye zett nek az ér -te sí tés ben meg je lölt ha tár idõ re kell meg kül de nie.

A Ked vez mé nye zet tel a szer zõ dés kö tés hez szük sé gesva la mennyi fel té tel ha tár idõ ben való tel je sü lé se ese tén aPá lyá zat ke ze lõ ál tal elõ ké szí tett tá mo ga tá si szer zõ dést ami nisz ter ne vé ben a Pá lyá zat ke ze lõ köti meg, mely nek le -bo nyo lí tá sá ban a TMSZ-ek köz re mû köd nek.

Amennyi ben a szer zõ dés kö tés hez szük sé ges do ku men -tu mok va la me lyi ke nem áll ren del ke zé sé re vagy hi á nyos,il let ve a Ked vez mé nye zett el mu lasz tot ta az ér te sí tés ben

sze rep lõ ha tár idõt, a Ked vez mé nye zett nek 8-8 na pos ha -tár idõ vel, két al ka lom mal van hi ány pót lás ra le he tõ sé ge.

Ér vé nyét vesz ti a tá mo ga tá si dön tés, ha a szer zõ dés a tá -mo ga tás ról szó ló ér te sí tés ben meg je lölt ha tár idõn be lül aPá lyá zó mu lasz tá sá ból, vagy neki fel ró ha tó egyéb ok bólnem jön lét re.

16. A tá mo ga tás el szá mo lá sa és el len õr zé se

A tá mo ga tás és az ön rész elsõ ne gye dé nek fel hasz ná lá -sá ról ké szí tett pénz ügyi rész el szá mo lás be kül dé si ha tár -ide je: 2009. ja nu ár 31.

A tá mo ga tás és az ön rész má so dik ne gye dé nek fel hasz -ná lá sá ról ké szí tett pénz ügyi rész el szá mo lás be kül dé si ha -tár ide je: 2009. már ci us 31.

A tá mo ga tás és az ön rész har ma dik ne gye dé nek fel -hasz ná lá sá ról ké szí tett pénz ügyi rész el szá mo lás be kül dé si ha tár ide je: 2009. áp ri lis 30.

A tá mo ga tás és az ön rész ne gye dik ne gye dé nek fel hasz -ná lá sá ról ké szí tett pénz ügyi rész el szá mo lás, il let ve a tel jes tá mo ga tá si összeg fel hasz ná lá sá ról szó ló szak mai vég be -szá mo ló be kül dé si ha tár ide je: 2009. má jus 29.

A pá lyá zat sze rint tá mo ga tás ra ke rü lõ fel adat meg va ló -sí tá sá nak, va la mint az éves szak mai be szá mo ló és pénz -ügyi el szá mo lás be nyúj tá sá nak ha tár ide jét, il let ve a szak -mai be szá mo ló és pénz ügyi el szá mo lás el ké szí té sé nekszem pont ja it a fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok ra vo nat ko -zó mi nisz te ri ren de let, a tá mo ga tá si szer zõ dés és a Pá lyá -za ti Út mu ta tó 13. pont ja tar tal maz za.

17. To váb bi in for má ci ók

A tá mo ga tás igény lé sé nek, igény bevé te lé nek és el szá -mo lá sá nak rész le tes sza bá lya it, a fo lya mat ban részt ve võszer ve ze tek el já rá si ha tár idõ it a Pá lyá za ti Út mu ta tó tar tal -maz za.

A pá lyá zat ki író ja fenn tart ja a jo got, hogy a dön tést kö -ve tõ en, amennyi ben a pá lyá za ti cél ra ren del ke zés re állóke ret össze get - a be ér ke zett pá lyá za tok szá ma vagy tar tal -ma mi att - nem tud ta fel hasz nál ni, úgy to váb bi be adá si ha -tár idõt és/vagy mó do sí tott fel té te le ket ha tá roz zon meg egy mó do sí tott Pá lyá za ti Fel hí vás ke re té ben.

Je len Pá lyá za ti Fel hí vás és a Pá lyá za ti Út mu ta tó, to váb -bá a pá lyá za ti adat lap és a prog ram ûr lap együtt ké pe zik apá lyá za ti do ku men tá ci ót és tar tal maz zák a pá lyá zás hozszük sé ges összes fel té telt. A Pá lyá za ti Fel hí vás, a Pá lyá za -ti Út mu ta tó, a pa pí ros pá lyá za ti adat lap és prog ram ûr laple tölt he tõ a www.esf.hu, a www.szmm.gov.hu hon la pok -ról, vagy be sze rez he tõ a Pá lyá zat ke ze lõ 1134 Bu da pest,Váci út 45. „C” épü let címén.

A pá lyá zat tal kap cso lat ban to váb bi in for má ci ó kat a9.00-16.00 óra kö zött hív ha tó 273-4250-es telefon -számon, va la mint a ha za i ta mo ga [email protected] e-ma il cí menkap hat nak a Pá lyá zat ke ze lõ tõl.


A szo ci á lis föld prog ra mok mû köd te té sé nektá mo ga tá sa

(A pá lyá zat kód ja: SZOC-FP-08)

PÁ LYÁ ZA TI ÚT MU TA TÓ

2008. szep tem ber

1. Fo gal mak

1.1. Pá lyá zó: amennyi ben a Pá lyá za ti Fel hí vás más ként nem ren del ke zik, a tá mo ga tást pá lyá za ti úton igény lõ jogisze mély, jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz da sá gitár sa ság, jogi sze mé lyi ség nél kü li egyéb jog alany, ter mé -sze tes sze mély, il let ve sze mé lyek kö zös sé ge.

1.2. Ked vez mé nye zett: az elõ irány zat ból ré sze sü lõ ké -rel me zõ, Pá lyá zó vagy egyéb - a kö te le zett ség vál la lásalap ján - jo go sult ter mé sze tes és jogi sze mély, jogi sze mé -lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz da sá gi tár sa ság. Vég sõ Ked -vez mé nye zett az elõ irány zat ter hé re fo lyó sí tott tá mo ga tásvég sõ fel hasz ná ló ja.

1.3. Kö te le zett ség vál la ló: a jog ké pes ség gel nem ren -del ke zõ Pá lyá zó(k)nak Kö te le zett ség vál la ló szer ve ze tetkell meg je löl ni. A Kö te le zett ség vál la ló szer ve zet a Pá lyá -zó ál tal a pá lyá zat ban meg je lölt, a pá lyá za ti prog ram vég -re haj tá sá ra, a tá mo ga tás Pá lyá zó ál ta li fel hasz ná lá sá ra ésel szá mo lá sá ra kö te le zett sé get vál la ló jogi személy.

1.4. Szám la tu laj do nos: az ön ál ló bank szám lá val nemren del ke zõ Pá lyá zó nak bank szám lá val ren del ke zõ sze -mélyt vagy szer ve ze tet kell meg je löl ni a pá lyá zat ban,aki/amely a tá mo ga tá si összeg fo ga dá sá ra sa ját bank szám -lá ját az ön ál ló bank szám lá val nem ren del ke zõ Ked vez mé -nye zett ré szé re biz to sít ja.

1.5. Tá mo ga tó: az elõ irány zat fe lett ren del ke zés re jo -go sult, an nak fel hasz ná lá sá ért fe le lõs szerv, il let ve szer ve -zet, aki a Ked vez mé nye zet te ket tá mo ga tás ban ré sze sí ti.

1.6. Pá lyá zat ke ze lõ: jog sza bály vagy a Tá mo ga tó valkö tött meg ál la po dás alap ján a pá lyáz ta tás tech ni kai le bo -nyo lí tá sát vég zõ, il let ve a pá lyá za ti prog ra mok tar tal mi éspénz ügyi meg va ló sí tá sát el len õr zõ szerv, azaz az Eu ró paiSzo ci á lis Alap Nem ze ti Prog ram irá nyí tó Iro da Tár sa dal mi Szol gál ta tó Kht.

1.7. Együtt mû kö dõ szerv: a pá lyá za tok lebonyolítá -sában köz re mû kö dõ szer ve ze tek a te rü le ti leg il le té kes me -ne dzser szer ve ze tek.

1.8. In ter ne tes Pá lyá zat ke ze lõ rend szer: a Pá lyá zat -ke ze lõ ál tal üze mel te tett In ter net-ala pú Pá lyá zat ke ze lõ in -for má ci ós rend szer (Elekt ro ni kus Pá lyá zat ke ze lé si ésEgyütt mû kö dé si Rend szer, EPER).

1.9. Pa pí ros pá lyá zat: olyan pá lyá zat, amely leg alább a Pá lyá za ti Fel hí vás ban és a Pá lyá za ti Út mu ta tó ban a tá mo -ga tás igény be vé te lé nek fel té te le ként meg ha tá ro zott ada -to kat, szak mai prog ra mot és an nak költ ség ve té sét tar tal -

maz za és a Pá lyá zat ke ze lõ ál tal ki adott nyom tat vá nyo kon(Pá lyá za ti Adat lap és Prog ram ûr lap), pa pír ala pon ér ke zika Pá lyá zat ke ze lõ höz.

1.10. Tá mo ga tá si idõ szak: a Pá lyá za ti Fel hí vás6. pont já ban és je len út mu ta tó 5. pont já ban meg je lölt idõ -pon tok közé esõ, a Pá lyá zó ál tal a pá lyá zat ban meg je löltkez dõ és be fe je zõ idõ pon tok kö zöt ti in ter val lum. Ezenidõ szak ban kell a Pá lyá zó nak a pá lyá za ti prog ra mot meg -va ló sí ta nia, s a tá mo ga tást ki zá ró lag a fen ti ek sze rint meg -ha tá ro zott idõ sza kot ter he lõ költ sé gek ki egyen lí té sé rehasz nál hat ja fel.

1.11. Ön rész: a Pá lyá zó ál tal biz to sí tott pénz be li és nem pénz be li sa ját erõ, abba más for rás nem ér ten dõ bele. Gaz -da sá gi tár sa ság és egyé ni vál lal ko zás ki vé te lé vel az ön ré -szen fe lü li tá mo ga tás az ál lam ház tar tás ál la mi költ ség ve té -sen kí vü li al rend sze re i bõl is igény be ve he tõ. A Tá mo ga tómeg ha tá roz hat ja a kész pén zes ön rész ará nyát is. Nempénz be li sa ját erõ alatt a Pá lyá zó ál tal biz to sí tott tár sa dal -mi (vagy ön kén tes) mun kát, do lo gi fel té te lek biz to sí tá sátvagy szol gál ta tás biz to sí tá sát ért jük. A pénz be li sa ját erõt a Pá lyá zó nak szer zõ dés kö tés kor hi telt ér dem lõ en kell iga -zol nia. A nem pénz be li sa ját erõ tény le ges biz to sí tá sá rólbe szá mo lás kor nyi lat ko za tot kell tenni.

1.12. Új Pá lyá zó: az a Pá lyá zó, aki a szo ci á lis föld prog -ra mok mû kö dé sé nek ide jé ben (1992-2007. kö zött) mégegyet len al ka lom mal sem nyúj tott be pá lyá za tot.

1.13. Szo ci á lis föld prog ram al prog ram ja: a szo ci á lisföld prog ram ban al prog ram ként azo no sí tan dó, ha a prog -ram ban kü lön bö zõ a me zõ gaz da sá gi ága za ti be so ro lás, ater me lés/te nyész tés tí pu sa és/vagy a Ked vez mé nye zettcsa lá dok fog lal koz tat ha tó sá gi szint jé tõl füg gõ te vé keny -ség. Pl.: kü lön al prog ram, ha kü lön bö zõ nö vé nyek ter -mesz té se pl.: pap ri ka ter mesz tés al prog ram és pa ra di csom -ter mesz tés al prog ram, to váb bá kü lön al prog ram nak te kin -ten dõ, ha azo nos a ter mesz tés/ter me lés tí pu sa, de a Ked -vez mé nye zet tek te vé keny sé ge kü lön bö zõ pl.: a Kedvez -ménye zet tek egy cso port ja csak ön el lá tás ra ter mel bur go nyát,má sik cso port ja pe dig csak pi ac ra ter mel bur go nyát.

1.14. A szo ci á lis föld prog ram Ked vez mé nye zett je: az a sze mély, aki vel a he lyi ren de let alap ján a prog ram banszer zõ dést/meg ál la po dást köt nek, és a tá mo ga tás ban ré -sze sül.

1.15. Szo ci á lis föld prog ram cél cso port ja: a pá lyá za tot be nyúj tó he lyi ön kor mány zat ren de le té ben meg ha tá ro zottfel té te lek nek meg fe le lõ sze mé lyek összes sé ge.

2. A pá lyá za ti prog ram cél ki tû zé sei

2.1. Szo ci á lis föld prog ram mû köd te té se

A ház tar tás, mint szo ci á lis és gaz da sá gi egy ség jö ve de -lem szer zõ ké pes sé gé nek erõ sí té se, a szo ci á li san hát rá nyoshely ze tû inak tív, vagy tar tó san ala csony jö ve del mû ház tar -tá sok gaz da sá gi ak ti vi zá lá sa, te vé keny sé gük bõ ví té se ér -ték te rem tõ mun ka le he tõ sé gé nek biz to sí tá sá val. Az alap -cél az aláb bi cél ki tû zé se ken ke resz tül va ló sí tan dó meg:


- a szo ci á lis föld prog ra mot mû köd te tõ te le pü lé si ön kor -mány za tok/szer ve ze tek sze rep- vál la lá sá nak erõ sí té se afo lya ma tos mû köd te tés fel té te le i hez tör té nõ hoz zá já ru lás sal;

- a te rü le ti hát rá nyok mér sék lé se;

- a Ked vez mé nye zet tek ak ti vi zá lá sá val fog lal koz tat ha -tó sá guk ja ví tá sa.

2.2. Tá mo ga tott te vé keny sé gek és ki adás tí pu sok

A szo ci á lis föld prog ram ra vo nat ko zó he lyi ren de let bensza bá lyo zott spe ci á lis ter mé szet be ni el lá tás hoz szük sé geski adá sok hoz an nak ér de ké ben, hogy a Ked vez mé nye zet -tek ak ti vi tá sá nak biz to sí tá sá val ki egé szí tõ - ter mé szet be niés/vagy pénz be li - jö ve de lem re te gye nek szert, to váb bámun ka ké pes sé gük erõ söd jön, fog lal koz tat ha tó sá guk ja -vul jon.

El is mer he tõ költ sé gek: elis mer he tõ költ sé gek a ter me -lés hez szük sé ges anya gok, szol gál ta tá sok, föld bér let, me -zõ gaz da sá gi esz kö zök, me zõ gaz da sá gi gé pek üze mel te té -se, ta nács adás, ad mi niszt rá ci ós és ügy in té zé si költ sége, in -do kolt eset ben sze mé lyi költ sé gek, ko ráb ban vá sárolt me -zõ gaz da sá gi gé pek kar ban tar tá sa, fel újí tá sa.

A tá mo ga tás ból fel hal mo zá si célú ki adás nem szá mol -ha tó el.

3. A ren del ke zés re álló ke ret összeg

A pá lyá za tok tá mo ga tá sá ra ren del ke zés re álló ke ret -összeg 283 000 000 Ft, azaz ket tõ száz nyolc van há rom mil -lió fo rint a Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi CLXIX. tör vény XXVI. SZMM fe je zet16/44/1 „Szo ci á lis alap- és sza ko sí tott el lá tá sok fej lesz té se”(ÁHT: 271256) elõ irány zat ter hé re.

4. A pá lyá za ton igé nyel he tõ tá mo ga tás

4.1. A pá lyá za ton igé nyel he tõ tá mo ga tás össze ge ésfor má ja

A pá lyá za ton igé nyel he tõ összeg leg alább 500 000 Ft ésleg fel jebb 5 000 000 Ft le het.

Azon Pá lyá zók ese té ben, akik je len ka te gó ria ko ráb biéve i ben nem pá lyáz tak (to váb bi ak ban: új Pá lyá zók) azigé nyel he tõ összeg leg alább 500 000 Ft és leg fel jebb1 500 000 Ft le het.

4.2. A tá mo ga tás mér té ke

A pá lyá zott tá mo ga tás mér té ke ma xi mum a pro jekt el -szá mol ha tó összes költ sé gé nek 90%-a le het. A Pá lyá zó ál -tal biz to sí tan dó ön rész mi ni mum a be ke rü lé si költ sé gek10%-a.

Ön rész nek ki zá ró lag a Pá lyá zó ál tal biz to sí tott pénz be lisa ját erõ mi nõ sül, abba más for rás nem ér ten dõ bele. Gaz -da sá gi tár sa ság ki vé te lé vel az ön ré szen fe lü li tá mo ga tás azál lam ház tar tás ál la mi költ ség ve té sen kí vü li al rend sze re i bõlis igény be ve he tõ.

4.3. A pá lyá za ton igé nyel he tõ tá mo ga tás ra vonat -kozó fel té te lek

A le von ha tó ál ta lá nos for gal mi adó nem tá mo gat ha tó,ezért a Pá lyá zó nak nyi lat koz nia kell az ÁFA le vo ná si jo -gá val, il let ve an nak ér vé nye sí té sé vel kap cso lat ban.

A pá lyá za ti pro jekt költ ség ve té sét, kü lö nö sen az igé nyeltössze get úgy kell meg ter vez ni, hogy az meg fe lel jen a Pá lyá -zó ra vo nat ko zó ÁFA el szá mo lá si sza bá lyok nak, mely rõlszer zõ dés kö tés kor írá sos nyi lat ko za tot is ten ni kell.


A tá mo ga tá si összeg ma xi mum 15%-a for dít ha tó sze -mé lyi jel le gû ki adá sok ra a to váb bi ki adá so kat más for -rás ból kell meg ol da ni.

4.4. A pá lyá za ton igé nyel he tõ tá mo ga tás fo lyó sí tá sa


- a meg ítélt tá mo ga tás elsõ 25%-át a tá mo ga tá si szer -zõdés meg kö té sét kö ve tõ en,





5. Tá mo ga tá si idõ szak

A tá mo ga tás a Pá lyá zó 2008. szep tem ber 1. és 2009.má jus 15. kö zöt ti (a Pá lyá zó ál tal meg je lölt) pro jekt idõ -szak ban fel me rü lõ költ sé ge i hez nyúj tott vissza nem té rí -ten dõ pénz be li tá mo ga tás.

6. Be ad ha tó pá lyá za tok szá ma

Je len Pá lyá za ti Fel hí vás ra egy te le pü lés csak egy pá lyá -za tot nyújt hat be.

7. Kik nyújt hat nak be pá lyá za tot?

Je len pá lyá za ti ki írás ke re té ben az aláb bi szer ve -zetek nyújt hat nak be pá lyá za tot:

a) he lyi ön kor mány za tok,

b) ön kor mány za ti tár su lá sok,


c) ön kor mány za tok ál tal lét re ho zott köz hasz nú szer ve -ze tek, non pro fit gaz da sá gi tár sa sá gok és in téz mé nye ik,

ame lyek Ba ra nya, Bé kés, Bor sod-Aba új-Zemp lén, Haj -dú-Bi har, Jász-Nagy kun-Szol nok, Nóg rád, So mogy, Sza -bolcs-Szat már-Be reg, Tol na, va la mint Zala me gyé ben mû -köd nek.

8. A pá lyá zat el ké szí té sé vel és be nyúj tá sá val kap cso -la tos tud ni va lók

8.1. Pá lyá za ti do ku men tá ció

A Pá lyá za ti Fel hí vás, a Pá lyá za ti Út mu ta tó, a Pá lyá za tiAdat lap és a Prog ram ûr lap meg je le nik a Szo ci á lis és Mun -ka ügyi Mi nisz té ri um, az ESZA Kht. és az Esély Szo ci á lisKöz ala pít vány hon lap ján, ame lyek nek címe:

www.szmm.gov.hu

www.esf.hu

www.eselyfk.hu

A Pá lyá za ti Fel hí vás és a Pá lyá za ti Út mu ta tó a pá lyá za ti adat lap pal és prog ram ûr lap pal együtt ké pe zi a pá lyá za tido ku men tá ci ót, együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük -séges összes fel té telt.

Je len Pá lyá za ti Fel hí vás ra ki zá ró lag pa pí ros pá lyá zatbe nyúj tá sá val le het pá lyáz ni.

8.2. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak he lye és mód ja

A pá lyá za tot pa pír ala pon NÉGY el kü lö ní tett pél dány -ban (egy ere de ti és há rom má so lat), il let ve CD-n egy pél -dány ban, de EGY bo rí ték ban kell aján lott kül de mény kéntpos tá ra adni, vagy sze mé lye sen be nyúj ta ni. A má so la tipél dá nyok elsõ ol da lá nak jobb fel sõ sar ká ban a „MÁ -SOLAT” szót fel kell tün tet ni. A pá lyá zat min den pél dá -nyát, pél dá nyon ként össze fûz ve, egy le zárt bo rí ték ban kell be nyúj ta ni, fel tün tet ve a Pá lyá zó ne vét és cí mét, va la minta SZOC-FP-08 ka te gó ria kó dot.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak he lye ki zá ró lag a Pá lyá zószer ve zet szék he lye sze rin ti me gyei Te rü le ti Me ne dzser Szer ve zet (TMSZ) le het. A pá lyá za ti do ku men tá ció át vé -te lét a TMSZ-ek át vé te li el is mer vénnyel iga zol ják. A pá -lyá za ti do ku men tá ció anya gát (pá lyá za ti adat lap, prog ram -ûr lap, kö te le zõ en csa to lan dó mel lé kel tek) TMSZ-hez kellbe nyúj ta ni a meg adott ha tár idõ ig.

Pá lyá za ti díj nincs.

A pá lyá zat nak tar tal maz nia kell a hi ány ta la nul ki töl töttés ere de ti alá írás sal el lá tott pá lyá za ti adat la pot, prog ram -ûr la pot, va la mint a Prog ram ûr lap ban fel so rolt kö te le zõ encsa to lan dó mel lék le te ket.

8.3. Pá lyá zat ke ze lõ

ESZA Kht. Ha zai Prog ram igaz ga tó sá ga

1134 Bu da pest, Váci út 45.

www.esf.hu

A pá lyá za tok le bo nyo lí tá sá ban együtt mû kö dõ szer ve -zet ként részt vesz nek a me gye i leg il le té kes Te rü le ti Me -ne dzser Szer ve ze tek.

El ér he tõ sé gük a Pá lyá za ti Út mu ta tó vé gén meg ta lál ha tó.

9. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je

A pá lyá za tok be adá si ha tár ide je: 2008. ok tó ber 13.

A pá lyá za tok le bo nyo lí tá sá ban köz re mû kö dõ szer ve -zet ként rész vesz nek az il le té kes Te rü le ti Me ne dzser Szer -ve ze tek (TMSZ).

Ha tár idõ ben be nyúj tott nak mi nõ sül az a pa pír ala púpá lyá zat, ame lyet leg ké sõbb a pá lyá zat be adá si ha tár ide -jé ig a te rü le ti leg il le té kes Te rü le ti Me ne dzser Szer ve zetré szé re pos tá ra ad tak, vagy ame lyet leg ké sõbb a 2008. ok -tó ber 13-án 16 órá ig az il le té kes TMSZ-nél sze mé lye senle ad tak. A TMSZ el ér he tõ sé gét és pon tos cí mét a Pá lyá za ti Út mu ta tó tar tal maz za. Pos tai fel adás nál a pos tai bé lyeg zõdá tu mát vesszük fi gye lem be.

10. A pá lyá za tok ér vé nyes sé gi el len õr zé se

A be ér ke zést kö ve tõ en a pá lyá za tok ér vé nyes sé gi el len -õr zé sé re ke rül sor a be adá si ha tár idõ le jár tát kö ve tõ 5 mun -ka na pon be lül az aláb bi szem pon tok sze rint:

a) a pá lyá za ti adat lap ki töl tött sé ge, meg fe le lõ sé ge,

b) a prog ram ûr lap ki töl tött sé ge, meg fe le lõ sé ge,

c) a Pá lyá zó szer ve zet nek a pá lyá zat be nyúj tá sá ra valójo go sult sá ga,

d) a Pá lyá za ti Fel hí vás 5. pont já ban fel so rolt mellék -letek meg lé te, meg fe le lõ sé ge,

e) pá lyá zat be nyúj tá sá nak ide je.

Amennyi ben a TMSZ a pá lyá zat ér vé nyes sé gi el len õr -zé se so rán meg ál la pít ja, hogy a pá lyá zat nem fe lel meg aPá lyá za ti Fel hí vás ban, a Pá lyá za ti Út mu ta tó ban, a Pá lyá -za ti Adat lap ban és Prog ram ûr lap ban fog lalt fel té te lek nek,a Pá lyá zót egy al ka lom mal leg fel jebb 5 na pos ha tár idõ ki -tû zé sé vel hi ány pót lás ra szó lít ja fel.

A Pá lyá za ti Adat lap hoz és a Prog ram ûr lap hoz kö tõ dõhi ány pót lást a Pá lyá zó nak pos tai úton kell meg kül de nievagy sze mé lye sen le ad nia a hi ány pót lá si ha tár idõ utol sónap já ig a TMSZ cí mé re.

Ha tár idõ ben be nyúj tott nak mi nõ sül az a hi ány pót lás,ame lyet az ér te sí tés ben meg je lölt ha tár idõn be lül pos tá raad tak, vagy ame lyet leg ké sõbb a be adá si ha tár idõ nap ján16.00 órá ig a TMSZ-hez sze mé lye sen be nyúj tot tak. Két -ség ese tén a Pá lyá zó nak kell bi zo nyí ta ni, hogy a pá lyá -zatot ha tár idõ ben be nyúj tot ták, il let ve pos tá ra adták.

A Pá lyá zat ke ze lõ az aláb bi szem pon tok va la me lyi ké -nek tel je sü lé se ese tén meg ál la pít ja a pá lyá zat ér vény te len -sé gét:

a) A Pá lyá zó ha tár idõn túl nyúj tot ta be pá lyá za tát.

b) A Pá lyá zó nem fe lel meg a fel hí vás ban meghatá -rozott pályá zói kör nek (jo go sult sá gi vizs gá lat).


c) A Pá lyá zó nem pó tol ta a hi á nyos sá go kat a fel szó lí tás -ban meg je lölt ha tár idõ re vagy azok nak nem a hi ány pót lá sifel hí vás ban meg ha tá ro zott mó don tett ele get.

A Pá lyá zat ke ze lõ a pá lyá zat ér vény te len sé ge ese tén azér vény te len ség oká nak meg je lö lé sé vel aján lott pos tai kül -de mény ben küld ér te sí tést a Pá lyá zó nak.

A Pá lyá zat ke ze lõ az ér vé nyes, be fo ga dott pá lyá za tokaláb bi ada ta it a http://eper.esf.hu hon la pon köz zé te szi:

- pá lyá za ti azo no sí tó

- Pá lyá zó neve

- Pá lyá zó szék he lyé nek (te le pü lés és me gye) ada ta

- pá lyá za ti pro jekt címe

- igé nyelt összeg.

11. A pá lyá za tok tar tal mi ér té ke lé se

A be fo ga dott pá lyá za tok a ki dol go zott szak mai prog ra -mok tar tal mi és for mai kö ve tel mé nyek nek való meg fe le lé -se alap ján ke rül nek el bí rá lás ra. A pár tat lan ság, az esély -egyen lõ ség és a szak mai nyil vá nos ság kö ve tel mé nye it be -tart va a pá lyá za tok el bí rá lá sát a Tá mo ga tó ál tal fel ál lí tottBí rá la ti Bi zott ság vég zi, mely a bí rá lat so rán fi gye lem beve szi a kül sõ szak ér tõk és a Te rü le ti Me ne dzser Szer ve ze -tek elõ ze tes vé le mé nyét. A tar tal mi ér té ke lés szem pont ja ita Pá lyá za ti Út mu ta tó 16. pont ja tartalmazza.

A Bí rá la ti Bi zott ság a pá lyá zat tal kap cso la tos dön té sija vas la tát a pá lyá zat be fo ga dá sá tól szá mí tott 30 na pon be lülter jesz ti elõ.

A Bí rá la ti Bi zott ság ja vas la ta alap ján a pá lyá za tok ról aszo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter dönt a bi zott ság ja vas lat -té te lé tõl szá mí tott 5 mun ka na pon be lül. A Tá mo ga tó a tá -mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít -hat ja, a kért nél na gyobb tá mo ga tá si összeg meg íté lé sé renincs le he tõ ség. A Pá lyá zat ke ze lõ a dön tés rõl 15 na ponbe lül pos tai úton ér te sí ti a Pá lyá zó kat. El uta sí tás ese tén azér te sí tés nek tar tal maz nia kell az el uta sí tás in do ka it. A pá -lyá za tok kal kap cso la tos dön té sek a www.szmm.gov.hu, awww.esf.hu és a www.eselyfk.hu hon la po kon ke rül nekköz zé té tel re a dön tés napján.

A dön tés el len a Pá lyá zó ré szé rõl jog or vos la ti ké re lembe nyúj tá sá nak he lye nincs.

A Pá lyá zó sze mé lye sen, il let ve a tör vé nyes vagy írás -ban meg ha tal ma zott kép vi se lõ je út ján, az alább meg ha tá -ro zott ki vé te lek kel be te kint het az el já rás so rán ke let ke zettirat ba, ar ról má so la tot, ki vo na tot ké szít het vagy má so la totkér het.

Nem te kint het be a Pá lyá zó

a) a Bí rá la ti Bi zott ság dön té si ja vas la tá ba a döntésho -zatal elõtt;

b) be te kin té si vagy meg is me ré si en ge dély hi á nyá ban azál lam tit kot vagy szol gá la ti tit kot tar tal ma zó irat ba,

c) a tör vény ál tal vé dett egyéb ada tot tar tal ma zó irat ba,ha azt az érin tett adat vé del mét sza bá lyo zó tör vény ki zár ja,

vagy ha a vé dett adat meg is me ré sé nek hi á nya nem aka dá -lyoz za az e tör vény ben biz to sí tott jo gai gya kor lá sá ban.

A Pá lyá zó sze mé lye sen, il let ve a tör vé nyes vagy írás -ban meg ha tal ma zott kép vi se lõ je út ján, az alább meg ha tá -ro zott ki vé te lek kel be te kint het az el já rás so rán ke let ke zettirat ba, ar ról má so la tot, ki vo na tot ké szít het vagy má so la totkér het.

Nem te kint het be a Pá lyá zó

a) a Bí rá la ti Bi zott ság dön té si ja vas la tá ba a dön tés ho za -tal elõtt;

b) be te kin té si vagy meg is me ré si en ge dély hi á nyá ban azál lam tit kot vagy szol gá la ti tit kot tar tal ma zó irat ba;

c) a tör vény ál tal vé dett egyéb ada tot tar tal ma zó irat ba,ha azt az érin tett adat vé del mét sza bá lyo zó tör vény ki zár ja, vagy ha a vé dett adat meg is me ré sé nek hi á nya nem aka dá -lyoz za az e tör vény ben biz to sí tott jo gai gya kor lá sá ban.

Az ered mény hir de tés vár ha tó idõ pont ja: 2008. no -vem ber 20.

12. Szer zõ dés kö tés

A tá mo ga tá si dön tés rõl szó ló ér te sí té sek tar tal maz zák aszer zõ dés kö tés fel té te le it és az ah hoz szük sé ges do ku men -tu mok be kül dé si ha tár ide jét, mód ját.

A Pá lyá zat ke ze lõ a be ér ke zett do ku men tá ci ó kat meg -vizs gál ja, és amennyi ben a szer zõ dés kö tés hez szük sé gesdo ku men tu mok va la me lyi ke nem áll ren del ke zé sé re vagyhi á nyos, il let ve a Ked vez mé nye zett el mu lasz tot ta az ér te -sí tés ben sze rep lõ ha tár idõt, a Pá lyá zat ke ze lõ a Ked vez mé -nye zet tet 8-8 na pos ha tár idõ vel, két al ka lom mal hi ány pót -lás ra szó lít ja fel. Mind két fel szó lí tást pos tai úton, a má so dikfel szó lí tást tér ti ve vé nyes kül de mény ként kül di meg.

Ér vé nyét vesz ti a tá mo ga tá si dön tés, ha a szer zõ dés a tá -mo ga tás ról szó ló ér te sí tés ben meg je lölt ha tár idõn be lül aPá lyá zó mu lasz tá sá ból, vagy neki fel ró ha tó egyéb ok bólnem jön lét re. A szer zõ dés kö tés meg hi ú su lá sá ról a Pá lyá -zat ke ze lõ pos tai úton ér te sí ti a Pá lyá zót.

A tá mo ga tás ban ré sze sü lõ vel a szer zõ dés kö tés hez szük sé -ges va la mennyi fel té tel ha tár idõ ben való tel je sü lé se ese tén atá mo ga tá si szer zõ dést a Pá lyá zat ke ze lõ köti meg.

12.1. A szer zõ dés meg kö té sé nek fel té te lei:

- A pá lyá zat be nyúj tá sá nak idõ pont já ban a Pá lyá zómeg fe lel a ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok fel té tel rend -sze ré nek;

- A Pá lyá zó val kap cso lat ban nem me rült fel olyan tény,kö rül mény, amely mi att a szer zõ dés ben fog lalt nyilatko -zatok meg té te lé re nincs le he tõ sé ge;

- A biz to sí ték nyúj tá sá ra vo nat ko zó kö te le zett sé gé nekele get tett:

- elõ leg fi nan szí ro zás ese té ben: a tá mo ga tá si szer zõ dés -ben a fo lyó sí tás ra meg je lölt bank szám la szám ról szó ló fel -ha tal ma zó le ve let be nyúj tot ta;


- a pá lyá zat be nyúj tá sát kö ve tõ en nem in dult el le necsõd-, vég el szá mo lá si vagy fel szá mo lá si el já rás.

A tá mo ga tá si szer zõ dést elõ ször a Ked vez mé nye zett nek kell alá ír nia, még pe dig mind egyik pél dá nyát kék tol lal azarra jo go sult sze mély(ek)nek, az alá írás ké pet iga zo ló do -ku men tu mon sze rep lõ alá írás kép pel me ge gye zõ en.Amennyi ben a szer ve zet cég sze rû alá írá sa pe csét tel együtt ér vé nyes, úgy az alá írás mel lett le is kell pe csé tel ni a szer -zõ dé se ket. A szer ve zet hi va ta los kép vi se lõ jé nek/kép vi se -lõ i nek kell a szer zõ dést és min den do ku men tu mot alá ír nia, aki(k) a nyil ván tar tást vég zõ szerv (pl. bí ró ság) ál tal ki -adott iga zo lá son ne ve sít ve van(nak).

Ha a do ku men tu mo kat meg bí zott alá író írja alá, úgy aszer zõ dés alá írá sá ra fel jo go sí tó meg ha tal ma zás ere de tipél dá nyát is csa tol ni kell. Amennyi ben meg ha tal ma zástcsa tol, ak kor a szer zõ dést a meg ha tal ma zott sze mély írjaalá és nem a kép vi se lõ vagy a bank nál a szám la fö lött ren -del kez ni jo go sult sze mé lyek, eb ben az eset ben a kép vi se lõalá írá sa csak a meg ha tal ma zá son sze re pel. A meg ha tal ma -zá son min den képp sze re pel nie kell két ta nú nak és ada ta i -nak (név, sze mé lyi ig. szám, lak cím), és alá írá suk kal hi te -le sí te ni kell azt.

12.2. Szer zõ dés kö tés elõt ti mó do sí tá si ké re lem

A tá mo ga tás ról szó ló dön tés - amennyi ben a Tá mo ga tóál tal meg ítélt tá mo ga tás össze ge ala cso nyabb a Pá lyá zó ál -tal igé nyelt tá mo ga tás nál - ren del kez het oly mó don, hogymeg ha tá roz za azo kat a prog ram ré sze ket, ame lyek re a tá -mo ga tás fel hasz nál ha tó. Eb ben az eset ben, il let ve ala cso -nyabb meg ítélt összeg ese té ben a Pá lyá zat ke ze lõ fel hív ja a Pá lyá zót arra, hogy nyi lat koz zon a hi ány zó ön rész ren del -ke zés re ál lá sá ról, vagy a Tá mo ga tó ha tá ro za tá nak meg fe -le lõ en mó do sít sa a pá lyá za ti prog ram ját. A Pá lyá zó az igé -nyelt és a meg ítélt tá mo ga tá si összeg ará nyá val meg egye -zõ arány ban mó do sít hat ja a prog ram tel jes költ ség ve té sét.A mó do sí tás so rán a fel hí vás ál tal elõ írt tar tal mi kö ve tel -mé nye ket be kell tar ta ni, s a mó do sí tás nem zár hat ja kiazok nak a prog ram ré szek nek a meg va ló su lá sát, ame lye ket a Tá mo ga tó a pá lyá zat el bí rá lá sa so rán - a fel hí vás ban rög -zí tett szem pon tok nak meg fe le lõ en - elõny ként ér té kelt.A mó do sí tott pá lyá za ti prog ra mot jó vá ha gyás cél já ból aKed vez mé nye zett a TMSZ köz re mû kö dé sé vel jut tat ja el aPá lyá zat ke ze lõ ré szé re. A mó do sí tást a tá mo ga tá si szer zõ -dés meg kö té se elõtt be kell nyúj ta ni az ere de ti pá lyá zat talazo nos mó don. Szer zõ dés kö tés re csak a Tá mo ga tó vagya Pá lyá zat ke ze lõ ál tal el fo ga dott mó do sí tá sok ese tén ke -rül het sor.

A pá lyá zat mó do sí tá sa it a szer zõ dés kö té si ki ér te sí téspa pír ala pú mel lék le tét ké pe zõ „Mó do sí tá si Ûr lap”-on kellbe nyúj ta ni. A Mó do sí tá si Ûr lap ki töl tött és alá írt pél -dányát pos tai úton kell el jut tat ni a Pá lyá zat ke ze lõ ré -szére. A Mó do sí tá si Ûr lap a dön tés után le tölt he tõ ahttp://eper.esf.hu és a www.eselyfk.hu hon la pon a Do ku -men tu mok me nü pont alól.

13. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa

A tá mo ga tás a 2008. szep tem ber 1. és 2009. áp ri lis 30.kö zött fel me rü lõ költ sé ge i hez nyúj tott vissza nem térí -tendõ pénz be li tá mo ga tás.


- a meg ítélt tá mo ga tás elsõ 25%-át a tá mo ga tá si szer zõ désmeg kö té sét kö ve tõ en,




A Pá lyá zat ke ze lõ a tá mo ga tá si összeg elsõ rész le tét a tá -mo ga tá si szer zõ dés mind két fél ál tal tör té nõ alá írá sát kö -ve tõ en utal ja át.

A pá lyá zat ban csak a tá mo ga tá si idõ sza kot ter he lõ költ -sé gek re vo nat ko zó szám lák szá mol ha tók el.

A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa a tá mo ga tá si szer zõ dés ben meg -ha tá ro zott idõ pon tig, a Pá lyá za ti Fel hí vás ban meg ha tá ro -zott elõ irány zat ter hé re, ban ki uta lás út ján köz vet le nül aKed vez mé nye zett, il let ve amennyi ben nincs sa ját bank -szám la szá ma, az ál ta la a pá lyá zat ban meg je lölt Szám la tu -laj do nos szer ve zet szám lá já ra tör té nik.

Ked vez mé nye zett kö te les a tá mo ga tás igény bevé te lé -nek jo gos sá gát iga zo ló bi zony la ta it el kü lö ní tet ten ke zel niés nyil ván tar ta ni.

Tá mo ga tás nem fo lyó sít ha tó, amíg a tá mo ga tás Ked vez -mé nye zett jé nek adó-, já ru lék-, il le ték- vagy vám tar to zá savan. A köz tar to zás ki egyen lí té sé ig Pá lyá zat ke ze lõ a ki fi -ze tést fel füg gesz ti, mely rõl írás ban ér te sí ti Kedvez mé nye -zettet.

A meg ítélt és fo lyó sí tás ra ke rü lõ tá mo ga tás ból a tá mo -ga tás Ked vez mé nye zett jét ter he lõ köz tar to zá sok össze gevissza tar tás ra ke rül het az ál lam ház tar tás ról szó ló 1992. évi XXXVIII. tör vény 13/A. § (6) be kez dés ren del ke zé seialap ján. A vissza tar tás ról a Ked vez mé nye zet tet a Pá lyá -zat ke ze lõ írás ban ér te sí ti. A Pá lyá zat ke ze lõ a vissza tar tottösszeg bõl 8 na pon be lül utal ja át a köz tar to zás jo go sult já -nak a Ked vez mé nye zet tel szem ben fenn ál ló kö ve te lé sét.Amennyi ben a fo lyó sí tan dó tá mo ga tás össze ge a Ked vez -mé nye zet tet ter he lõ köz tar to zá sok mind egyi ké re nemnyújt fe de ze tet, azt a Pá lyá zat ke ze lõ a köz tar to zá sok ará -nyá ban utal ja át a jo go sul tak nak.


14. A tá mo ga tás el szá mo lá sa és el len õr zé se

A Ked vez mé nye zet tek a tá mo ga tás fel hasz ná lá sá ról atá mo ga tá si szer zõ dés és a gaz dál ko dá suk ra vo nat ko zó elõ -írá sok sze rint kö te le sek szá mot adni szak mai be szá mo ló és pénz ügyi el szá mo lás for má já ban (együt te sen: be szá mo ló).

A tá mo ga tá si összeg fo lyó sí tá sa négy egyen lõ rész let -ben (25%) tör té nik. A tá mo ga tá si rész össze gek uta lá sá -nak fel té te le a meg elõ zõ rész tá mo ga tás fel hasz ná lá sá -ról ké szült pénz ügyi el szá mo lás be kül dé se a Pá lyá zat ke -ze lõ ré szé re a 13.1. pont ban fog lal tak sze rint.

A tá mo ga tás és az ön rész elsõ ne gye dé nek fel hasz ná lá -sá ról ké szí tett pénz ügyi rész el szá mo lás be kül dé si ha tár -ide je: 2009. ja nu ár 31.

A tá mo ga tás és az ön rész má so dik ne gye dé nek fel hasz -ná lá sá ról ké szí tett pénz ügyi rész el szá mo lás be kül dé si ha -tár ide je: 2009. már ci us 31.

A tá mo ga tás és az ön rész har ma dik ne gye dé nek fel hasz -ná lá sá ról ké szí tett pénz ügyi rész el szá mo lás be kül dé si ha -tár ide je: 2009. áp ri lis 30.

A tá mo ga tás és az ön rész ne gye dik ne gye dé nek fel hasz -ná lá sá ról ké szí tett pénz ügyi rész el szá mo lás il let ve a tel jestá mo ga tá si összeg fel hasz ná lá sá ról szó ló szak mai vég be -szá mo ló be kül dé si ha tár ide je: 2009. má jus 29.

A rész össze gek rõl szó ló pénz ügyi el szá mo lá so kat és avég be szá mo lót a Pá lyá zat ke ze lõ vizs gál ja meg és be szá -mo lá si kö rön ként két-két al ka lom mal a hi á nyos sá gok ki ja -ví tá sá ra, pót lá sá ra 8-8 na pos ha tár idõ vel fel szó lít ja a Ked -vez mé nye zet tet. Ha a Ked vez mé nye zett nem pó tol ta a hi á -nyos sá go kat vagy azok nak nem a hi ány pót lá si fel hí vás ban meg ha tá ro zott mó don tett ele get a fel szó lí tás ban meg je lölt ha tár idõ re, úgy to váb bi hi ány pót lás ra nin csen le he tõ ség.

A Ked vez mé nye zett csak a szak mai be szá mo ló és apénz ügyi el szá mo lás el fo ga dá sa ese tén te kint he ti a szer zõ -dés ben fog lalt ren del ke zé se ket tel je sí tett nek.

A be szá mo lá si kö te le zett ség tel je sí té se so rán iga zol nikell, hogy a tá mo ga tás ren del te tés sze rû en, a Tá mo ga tódön té se sze rin ti cél nak meg fe le lõ en, a szer zõ dés ben rög zí tett ke re tek kö zött ke rült fel hasz ná lás ra.

A Pá lyá zat ke ze lõ ál tal meg kül dött Be szá mo ló Ûr lapmeg fe le lõ ki töl té sé vel és a szük sé ges mel lék le tek csa to lá -sá val a ked vez mé nye zett nek hi telt ér dem lõ en bi zo nyí ta nia kell a tá mo ga tás szer zõ dés sze rin ti fel hasz ná lá sát. A Be -szá mo ló Ûr lap ki töl tött és alá írt pél dá nyát pos tai úton kellel jut tat ni a Pá lyá zat ke ze lõ ré szé re. A Be szá mo ló Ûr lapdön tés után le tölt he tõ a http://eper.esf.hu hon la pon a Do -ku men tu mok me nü pont alól.

A be szá mo ló ké szí té se so rán fi gyel met kell for dí ta niarra, hogy a tá mo ga tás tel jes össze gé vel és az ön résszel isel kell szá mol ni. Amennyi ben a tá mo ga tá si összeg tel jes100%-ával nem tud az el fo ga dott költ ség ve tés sze rint

elszá mol ni, úgy a ma rad vány össze get vissza kell utal ni azESZA Kht. 10032000-00285575-50000050 szá mú bank -szám la szá má ra a pá lyá za ti azo no sí tó köz le mény ro vat bavaló fel tün te té sé vel.

A be adott be szá mo ló el bí rá lás ra ke rül, amely után azaláb bi dön té sek hoz ha tók:

a) a be szá mo ló el fo ga dá sa,

b) a be szá mo ló el uta sí tá sa,

c) a be szá mo ló rész be ni el fo ga dá sa.

A be szá mo ló el fo ga dá sa azt je len ti, hogy meg ál la pít -ha tó a szer zõ dés sze rû tel je sí tés. Így kell dön te ni ak kor is,ha a Pá lyá zó ön kén te sen vissza fi ze ti a fel nem hasz nált tá -mo ga tá si össze get.

A be szá mo ló el fo ga dá sa ese tén a Pá lyá zat ke ze lõ ér te sí ti a szer ve ze tet a pá lyá zat le zá rá sá ról.

A be szá mo ló el uta sí tá sa azt je len ti, hogy a Ked vez mé -nye zett a tá mo ga tás sal való el szá mo lá si kö te le zett sé gé neknem tett ele get vagy szer zõ dés sze gést kö ve tett el. En nekese tei pél dá ul a kö vet ke zõk (rész le tes sza bá lyo zást a tá -mo ga tá si szer zõ dés tar tal maz):

- a Ked vez mé nye zett a szük sé ges hi ány pót lá si fel szó lí -tá so kat kö ve tõ en sem kül dött be egy ál ta lán szak maiés/vagy pénz ügyi be szá mo lót, vagy a hi ány pót lá si ha tár -idõt el mu lasz tot ta;

- a Ked vez mé nye zett szak mai és/vagy pénz ügyi be szá -mo ló ja tel jes egé szé ben el fo gad ha tat lan;

- a Ked vez mé nye zett a be szá mo lás so rán szerzõdés -szegést kö ve tett el.

El uta sí tó dön tés ese tén sor ke rül a tá mo ga tá si szer zõ -dés tõl való el ál lás ra. A szer zõ dést meg sze gõ szer ve zet nekilyen eset ben vissza kell fi zet nie a ki utalt tá mo ga tá si(rész)össze get a meg ha tá ro zott ka mat össze gé vel nö vel ten.

A be szá mo ló rész le ges el fo ga dá sa azt je len ti, hogy abe nyúj tott be szá mo ló alap ján csak rész tel je sí tés ál la pít ha -tó meg. Ilyen eset ben meg ha tá ro zás ra ke rül, hogy a pénz -ügyi el szá mo lás mely té te lei/össze gei, il let ve a szak maibe szá mo ló mely ele mei let tek el fo gad va, il let ve el uta sít va.

14.1. Pénz ügyi el szá mo lás

A pénz ügyi el szá mo lás ke re té ben a Ked vez mé nye zett -nek a tá mo ga tá si összeg fel hasz ná lá sát iga zo ló szám vi te libi zony la to kat egy szám la össze sí tõ mel lék let tel együtt kellbe nyúj ta nia a Be szá mo ló Ûr lap ki töl té sé vel. Az el szá mo -lást az ál ta lá nos for gal mi adó ról szó ló 2007. évi CXXVII.tör vény, a szám vi tel rõl szó ló 2000. évi C. tör vény ren del -ke zé si sze rint, va la mint a 24/1995. (XI. 22.) PM ren de let -ben le írt tar tal mi és ala ki kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõszám lák meg kül dé sé vel kell meg ten ni.

A pénz ügyi el szá mo lást a ki utalt rész összeg rõl kell el -ké szí te ni, a pá lyá zat ban ta lál ha tó költ ség ve tés - mó do sí tás


ese tén a leg utol só el fo ga dott – költ ség tí pu sai és össze geialap ján. Ki zá ró lag azon szám lák fo gad ha tó ak el, me lyek atel je sí té si dá tu ma tá mo ga tá si idõ sza kon be lül esik. (pro -jekt kez de te: 2008. szep tem ber 1. , pro jekt meg va ló sí tá sá nakvége: 2009. má jus 15.)

Fel hív juk a fi gyel mét, hogy az el szá molt bi zony la tokcsak for ma i lag meg fe le lõ en és hi ány ta la nul ki töl töt tenfo gad ha tók el. Ezért kér jük, a szám la át vé te le kor el len -õriz ze, hogy a szám la ala ki lag és tar tal mi lag meg fe lel-e aszám vi te li tör vény ben és az ÁFA tör vény ben le ír tak nak,va la mint, hogy szám sza ki lag is meg fe le lõ en le gyen ki tölt -ve. Kér jük, hogy az aláb bi ada tok meg lé tét és ol vas ha tó -ságát fel tét le nül el len õriz ze át vé tel kor:

- a szám la ki bo csá tá sá nak kel te;

- a szám la sor szá ma;

- a ter mék ér té ke sí tõ jé nek, a szol gál ta tás nyúj tó já nakadó szá ma;

- a ter mék ér té ke sí tõ jé nek, a szol gál ta tás nyúj tó já nak aneve és címe;

- a ter mék be szer zõ jé nek, a szol gál ta tás igénybevevõ -jének az adó szá ma;

- a ter mék be szer zõ jé nek, a szol gál ta tás igénybevevõ -jének a neve és címe;

- az ér té ke sí tett ter mék, nyúj tott szol gál ta tás meg ne ve -zé se (vtsz., SZJ), mennyi sé ge, egy sé gá ra;

- a tel je sí tés idõ pont ja, ha az el tér a szám la kibocsátá -sának kel té tõl;

- az adó alap ja és az al kal ma zott adó mér té ke, adó men -tes ség ese té ben az, hogy a ter mék ér té ke sí té se, szol gál ta tás nyúj tá sa men tes az adó alól vagy a vevõ az adó fi ze tés rekö te le zett.

A be szá mo lás kor szer zõ dés mó do sí tá si ké re lem be -nyúj tá sa nél kül is el tér het a pá lyá zat ban rög zí tett, el fo -ga dott költ ség terv tõl az aláb bi ak sze rint:

- a ter ve zett összeg tõl le fe lé kor lát lan mér ték ben el tér het,va gyis ke ve sebb össze get el szá mol hat;

- a tá mo ga tá si összeg ere jé ig el ké szí tett rész le tes költ -ség ve té si terv egyes költ ség ve té si so rai kö zött a támoga -tási szer zõ dés ben jó vá ha gyot tak hoz ké pest leg fel jebb10%-kal tér het el. (Költ ség ve té si sor alatt a rész le tes költ -ség ve té si terv ben meg ha tá ro zott fõ so ro kat kell ér te ni, lásd 7.6. 6. pont.)

14.2. Szak mai be szá mo ló

A szak mai be szá mo ló a pá lyá zat ban vál lalt fel ada tokmeg va ló su lá sát mu tat ja be, me lyet a Be szá mo ló Ûr lap

szak mai kér dé se i nek ki töl té sé vel kell el ké szí te ni. A be kül -dött szak mai be szá mo ló el len õr zé se ki ter jed an nak vizs gá -la tá ra, hogy az el fo ga dott, ér vé nyes szak mai prog ram terva be szá mo ló ban rög zí tett kér dé sek meg vá la szo lá sá valmeg va ló sult nak te kint he tõ-e.

A szak mai be szá mo ló ban fel so rolt meg va ló sí tott fel -ada tok nak iga zod ni uk kell a pénz ügyi be szá mo ló költ ség -ve té si so ra i hoz.

A Tá mo ga tó, a Pá lyá zat ke ze lõ, il let ve a jog sza bály ál tal az el len õr zé sük re fel jo go sí tott szer vek (kü lö nö sen azÁSZ, KEHI) jo go sultak a tá mo ga tás jog sze rû fel hasz ná lá -sá nak el len õr zé se cél já ból a pro jekt meg va ló sí tá sá nak fo -lya mat ba épí tett, il let ve utó la gos el len õr zé sé re.

A Ked vez mé nye zett az el len õr zé sek so rán kö te lesegyütt mû köd ni az el len õr zést vég zõ szer ve ze tek kel, il let -ve a pro jekt zá rá sát kö ve tõ 5 éven át kö te les biz to sí ta ni,hogy a pá lyá zat ban a do ku men tu mok õr zé sé re ki je lölt he -lyen a pá lyá za ti do ku men tá ció tel jes anya ga ren del ke zés re áll jon. A hely szín vál to zá sá ról kö te les ha la dék ta la nul tá jé -koz tat ni Pá lyá zat ke ze lõt.

E kö te le zett ség meg sze gé se ese tén Tá mo ga tó jo go sult- a kö te le zett ség fenn ál lá sá nak idõ tar ta ma alatt - a tá mo ga -tás jo go su lat lan igény bevé te lé re vo nat ko zó szank ci ók al -kal ma zá sá ra.

A Pá lyá zat ke ze lõ a szer zõ dés kö tés sel egy idõ ben a be -szá mo ló val kap cso la tos tud ni va lók ról se géd le tet küld ki anyer tes pá lyá zók nak.

15. Le zá rás

A pá lyá za ti prog ram le zá rá sa - a tá mo ga tott pá lyá za ticél szer zõ dés sze rin ti meg va ló su lá sát kö ve tõ en - a meg va -ló sí tá sá ról szó ló szak mai be szá mo ló, to váb bá a prog ramtel jes költ ség ve té sé nek el szá mo lá sá ról ké szí tett pénz ügyiel szá mo lás alap ján tör té nik. A pá lyá za ti prog ram lezárá -sának té nyé rõl a Pá lyá zat ke ze lõ ér te sí ti a Kedvez mé -nyezettet.

16. Egyéb tud ni va lók

A pá lyá zat tal kap cso la tos kér dé se ket a pá lyá za ti kódmeg je lö lé sé vel e-ma il ben, le vél ben, te le fo non vagy te le fa -xon le het fel ten ni a Pá lyá zat ke ze lõ nek az aláb bi cí me ken:

ha za i ta mo ga [email protected] le fon: 1/273-4250Fax: 1/273-4255Cím: 1590 Bu da pest Pf: 102. http://eper.esf.hu

va la mint a me gyé jé ben il le té kes


Te rü le ti Me ne dzser Szer ve ze tek nél az aláb bi el ér he tõ sé gen:

Me gye Szer ve zet neve Címe Te le fon szá ma E-ma il Mun ka társ

Ba ra nya Dél-Du nán tú li Re gi o ná lisFor rás köz pont

7625 Pécs, Ara di vér ta núk útja 20. 72/514-106 [email protected] Pet ro vics né Ta kács Ró zsa

Bé kés Bét hel Ala pít vány 5600 Bé kés csa ba, Dr. Be csey O. u. 2. 70/773-2245 gal ne.e.or so lya@stro beth.hu Gál né Er dész Or so lya Gál Csa ba

Bor sod-Aba új-Zemp lén Bor sod-Aba új-Zemp lénMe gyei Ön kor mány zat Idõ sekOtt ho na

3672 Bor sod ná dasd, Mó ricz Zs. u. 4. 48/442-013 bnott hon@fre e ma il.hu Páz mán dy né Dr. Kel ler Edi na

Haj dú-Bi har Hu mán Fej lesz tõk Kol lé gi u ma 4025 Deb re cen, Tö rök Bál int u. 4. 52/316-289 hfk@t-on li ne.hu Kiss-Ádám Re be ka

Jász-Nagy kun-Szol nok Esély Szo ci á lis Köz ala pít ványRe gi o ná lis For rás köz pont

5000 Szol nok, Kos suth L. u. 2. 56/514-946 ba logh.fe [email protected] Ba logh Fe renc

Nóg rád Nóg rád Me gyei Te rü le tiMe ne dzser Szer ve zet (Nem ze tiSzak kép zé si és Fel nõtt kép zé siIn té zet Sal gó tar já niKép zés szer ve zé si Köz pont ja)

3100 Sal gó tar ján, Má jus 1. u 54. 32/521-739 an tal.szil [email protected] [email protected]

TMSZ mun ka társ: Ocso va i né An tal Szil via, TMSZ ve ze tõ je: Dr. Agócs Jó zsef

So mogy Re gi o ná lis Csa lád se gí tõ ésMe gyei Gyer mek jó lé tiMód szer ta ni Csa lád se gí tõKöz pont ja (Szo ci o NetDél-Du nán tú li Re gi o ná lisSzo ci á lis Mód szer ta niKöz pont)

7400 Ka pos vár, Fü re di u. 65-67. (TMSZ kol lé ga el ér he tõ sé ge: 7400 Ka pos vár, Szent Imre u. 14.)

82/512-157 mod szer [email protected];er dos.zsu zsan [email protected]

Er dõs Zsu zsan na

Sza bolcs-Szat már-Be reg Vá ro si Szo ci á lis Köz pont 4900 Fe hér gyar mat, Tö mött vár u. 29-31. 44/510-32244/510-323

vszkfgy@fi ber ma il.hu Nagy Ká roly né Ke re kes Zol tán

Tol na HEGYHÁT In teg rált Szo ci á lisIn téz mény

7064 Gyönk, Tán csics u. 472. 74/548-002 gyonk@t-on li ne.hu Pin tér Györ gyi

Zala Tár sa dal mi Egye sü lé sek Zala Me gyei Szö vet sé ge

8901 Za la eger szeg, Dísz tér 7. 92/599-342 ku ta i er zsi@gma il.com Ku tai Er zsé bet

10

18

SZ

OC

IÁL

IS K

ÖZ

LÖ

NY

9. szám

17. Ér té ke lé si szem pon tok a szo ci á lis föld prog ra mok mû köd te té sé nek tá mo ga tá sá ra vo nat ko zó pá lyá zat hoz:

Ér té ke lé si szem pon tok Pont számProg ram ûr lap vo nat ko zópont ja/egyéb be nyúj tan dó

do ku men tum

1. A prog ram hoz és an nakcél ki tû zé se i hez való kap cso ló dás

Ma xi mum 40 pont

1.1. Mennyi re vi lá go sanmeg ha tá ro zot tak a prog ram ál ta lá nosés konk rét cél ki tû zé sei?

Vi lá go san meg ha tá ro zot tak: 4 pont Rész ben vi lá go san meg ha tá ro zot tak:1-3 pont Nem vi lá go sak a cél ki tû zé sek: 0 pont

Prog ram ûr lap: 3.1.1. Prog ram ûr lap: 4.2

1.2. Meg fe le lõ en mu tat ja-e be a pá lyá zat te le pü lé si sa já tos sá go kat és a cél cso por to kat?

Mind két szem pont be mu ta tá sa meg fe le lõ: 4 pont Csak az egyik szem pont be mu ta tá sa meg fe le lõ: 1-3 pont Egyik szem pont be mu ta tá sa sem meg fe le lõ: 0 pont

Prog ram ûr lap: 3.1.2. Prog ram ûr lap: 3.1.3, Prog ram ûr lap: 4.1.

1.3. Mennyi re ér vé nye sül a prog ramak ti vi zá ló ha tá sa?

Ér vé nye sül a konk rét te vé keny sé gek és a ki egé szí tõ te vé keny sé gek(be vo nás, fog lal koz tat ha tó sá gi szint nö ve lé se stb.) so rán is: 4 pont Rész ben ér vé nye sül, csak egyik, vagy má sik te vé keny ség so rán: 1-3 pont Egy ál ta lán nem ér vé nye sül: 0 pont

Prog ram ûr lap: 4.4. Prog ram ûr lap: 4.5.

1.4. Biz to sít ja-e a prog ram a hát rá nyos hely ze tû ek be vo ná sát?

Igen, meg fe le lõ en biz to sít ja: 4 pont Rész ben biz to sít ja: 1-3 pont Egy ál ta lán nem biz to sít ja: 0 pont

Prog ram ûr lap: 3.1.3. Prog ram ûr lap: 4.1. Prog ram ûr lap: 4.5. Prog ram ûr lap: 4.7. + Mel lék le tek

1.5. Mennyi re ko he ren sek,meg fe le lõ ek, il let ve meg va ló sít ha tó aka pá lyá zat ban le írt te vé keny sé gek?

A le írt te vé keny sé gek ko he ren sek, meg fe le lõ ek, il let ve meg va ló sít -ha tó ak: 4 pont A le írt te vé keny sé gek ko he ren sek, meg fe le lõ ek, de ke vés bé re á li sak,meg va ló sít ha tó sá guk nem egy ér tel mû: 1-3 pont A le írt te vé keny sé gek nem ko he ren sek, nem meg fe le lõ ek, il let vemeg va ló sí tá suk nem biz to sít ha tó: 0 pont

Prog ram ûr lap: 3.3. Prog ram ûr lap: 3.4. Prog ram ûr lap: 4.4.

1.6. Tar tal maz-e a pá lyá zat szám sze rû, ob jek tív mó don mér he tõ ada to kat az ered mé nyes ség be mu ta tá sá ra?

A pá lyá zat szé les kö rû en tar tal maz mu ta tó kat, mér he tõ ada to kat: 4 pontA pá lyá zat tar tal maz mu ta tó kat, mér he tõ ada to kat: 3 pont A pá lyá zat csak egy-két mu ta tót, mér he tõ ada tot tar tal maz: 1-2 pont A pá lyá zat nem tar tal maz mu ta tó kat, mér he tõ ada to kat: 0 pont

Prog ram ûr lap: 4.6.

1.7. Meg fe le lõ en mu tat ja-e be a prog ram a nem szám sze rû sít he tõered mé nye ket és ha tá so kat?

A prog ram ban meg fe le lõ a nem szám sze rû sít he tõ ered mé nyek ésha tá sok be mu ta tá sa: 4 pont Rész ben meg fe le lõ a nem szám sze rû sít he tõ ered mé nyek, ha tá sokbe mu ta tá sa: 1-3 pont Nem meg fe le lõ a szám sze rû sít he tõ ered mé nyek, ha tá sok be mu ta tá sa: 0 pont


1.8. Meg fe le lõ-e a prog ramad mi niszt rá ci ó ja?

A prog ram do ku men tá ci ó ja tel je sen meg fe le lõ: 4 pont A prog ram do ku men tá ci ó ja rész ben meg fe le lõ: 1-3 pont A prog ram do ku men tá ci ó ja nem meg fe le lõ: 0 pont

Mel lék le tek

1.9. Tar tal maz-e a pá lyá zat konk rétér ték több le tet hor do zó ele me ket?

Több ilyen ele met tar tal maz: 4 pont Né hány ilyen ele met tar tal maz: 1-3 pont Nem tar tal maz ilyen ele me ket: 0 pont

Prog ram ûr lap: 3.2. Prog ram ûr lap: 4.2. Prog ram ûr lap: 4.4. Prog ram ûr lap: 4.5.

1.10. Meg fe le lõ-e a prog ramelõz mé nye i nek be mu ta tá sa, újPá lyá zók ese té ben meg fe le lõ-e a prog ram hoz kap cso ló dás in dok lá sa?

Tel je sen meg fe le lõ az elõz mé nyek, il let ve prog ram hoz kap cso ló dásin dok lá sa: 4 pont Rész ben meg fe le lõ az elõz mé nyek, il let ve prog ram hoz kap cso ló dásin dok lá sa: 1-3 pont Nem meg fe le lõ az elõz mé nyek, il let ve prog ram hoz kap cso ló dásin dok lá sa: 0 pont


2. Ag rár gaz da sá gi jel lem zõk Ma xi mum 15 pont

2.1. Vi lá go san meg ha tá roz ták-e az al prog ra mo kat?

Vi lá go san meg ha tá ro zot tak az al prog ra mok: 7 pont Rész ben vi lá go san meg ha tá ro zot tak az al prog ra mok: 1-6 pont Nem vi lá go san meg ha tá ro zot tak az al prog ra mok: 0 pont

Prog ram ûr lap: 3.1.4. Prog ram ûr lap: 3.3. Prog ram ûr lap: 3.4.


Ér té ke lé si szem pon tok Pont számProg ram ûr lap vo nat ko zópont ja/egyéb be nyúj tan dó

do ku men tum

2.2. Mennyi re meg ala po zot takszak ma i lag az al prog ra mok banrög zí tett te vé keny sé gek (a fo lya matidõ zí té se, egy más ra épí tett sé ge)?

Szak ma i lag tel je sen meg ala po zot tak és egy más ra épül nek: 8 pontSzak ma i lag rész ben meg ala po zot tak és egy más ra épül nek: 4-7 pontSzak ma i lag rész ben meg ala po zot tak és csak rész ben épül nekegy más ra: 1-3 pont Szak ma i lag nem meg ala po zot tak és nem épül nek egy más ra: 0 pont

Prog ram ûr lap: 4.4. + Mel lék le tek

3. Ter ve zett költ ség ve tés éskölt ség ha té kony ság

Ma xi mum 25 pont

3.1. Mennyi re vi lá gos, rész le tes és jól in do kolt a költ ség ve tés?

Szám sza ki lag he lyes, meg fe le lõ en rész le tes és jól in do kolt a költ ség ve tés: 10 pont Szám sza ki hi bák elõ for dul nak ben ne, meg fe le lõ en rész le tes és jólin do kolt a költ ség ve tés: 6-9 pont Szám sza ki hi bák jel lem zõ ek, rész le tes és meg fe le lõ en in do kolt a költ ség ve tés: 1-5 pont Szám sza ki lag hi bás a költ ség ve tés, nemmeg fe le lõ en rész le tes és nem in do kolt a költ ség ve tés: 0 pont

Prog ram ûr lap: 7 + Mel lék le tek

3.2. A ter ve zett sze mé lyi ki adá sokmennyi re va ló sak és szük sé ge sek, a szak mai prog ram fo lya mat hozil lesz ke dõ ek?

A ki adá sok re á li san ter ve zet tek és tel je sen in do kol tak: 5 pont A ki adá sok rész ben ter ve zet tek és in do kol tak: 1-4 pont A ki adá sok nem jól ter ve zet tek és nem in do kol tak: 0 pont


3.3. A ter ve zett do lo gi ki adá sokmennyi re va ló sak és szük sé ge sek, a szak mai prog ram fo lya mat hozil lesz ke dõ ek?



3.4. A ter ve zett szol gál ta tá si ki adá sokmennyi re va ló sak és szük sé ge sek, a szak mai prog ram fo lya mat hozil lesz ke dõ ek?



4. Erõ for rá sok a pro jektle bo nyo lí tá sá hoz, ez irá nyúta pasz ta lat

Ma xi mum 20 pont

4.1. A prog ram mû köd te té seszem pont já ból mennyi re meg fe le lõ eka Pá lyá zó je len le gi tár gyi erõ for rá sai?

A tár gyi erõ for rá sok tel je sen meg fe le lõ ek: 4 pont A tár gyi erõ for rá sok rész ben meg fe le lõ ek: 1- 3 pont A tár gyi erõ for rá sok nem meg fe le lõ ek: 0 pont


4.2. A prog ram mû köd te té seszem pont já ból mennyi re meg fe le lõ eka Pá lyá zó sze mé lyi fel té te lei, a me nedzs ment fel ké szült sé ge?

A sze mé lyi fel té te lek és a me nedzs ment fel ké szült sé ge tel je senmeg fe le lõ: 4 pont A sze mé lyi fel té te lek és a me nedzs ment fel ké szült sé ge rész benmeg fe le lõ: 1-3 pont A sze mé lyi fel té te lek és a me nedzs ment fel ké szült sé ge nemmeg fe le lõ: 0 pont

Prog ram ûr lap: 5.

4.3. Meg fe le lõ tar tal mú-e a prog ramKed vez mé nye zett je i vel kö töttmeg ál la po dás?

Tel je sen meg fe le lõ: 4 pont Rész ben meg fe le lõ: 1-3 pont Nemmeg fe le lõ: 0 pont

Mel lék let

4.4. Mennyi re ér vé nye sül a part ner séga prog ram meg va ló sí tá sá ban,meg fe le lõ-e az együtt mû kö dés?

Tel je sen ér vé nye sül, az együtt mû kö dés szé les kö rû: 8 pont Ér vé nye sül, az együtt mû kö dés meg fe le lõ: 5-7 pont Rész ben ér vé nye sül, együtt mû kö dés csak egy-két szer ve zet tel van:1-4 pont Nem ér vé nye sül, nem em lít együtt mû kö dést: 0 pont

Prog ram ûr lap: 6.

Össze sen 100 pont


PROG RAM ÛR LAP

Szo ci á lis föld prog ra mok mû köd te té sé nek tá mo ga tá sá ra ki írt pá lyá zat hoz

SZOC-FP-08

1. A prog ram címe

2. A tár sult szer ve ze tek és a prog ram ban érin tett te le pü lé sek be mu ta tá sa

Te le pü lés neve

Köz igaz ga tá sistá tusz

(vá ros: 1,nagy köz ség: 2,

köz ség: 3)

La kos ságszám(2007. dec. 31.

adat)

Mun ka nél kü li ek szá ma

Ak tív korú la kos ság

szá ma

Prog ram sze rint ter ve zett ked vez mé nye zett

re giszt rált nem re giszt rált

sze mé lyekszá ma, aki vel a he lyi ren de let

alap ján a prog ram

szer zõ dést köt

csa lá dok szá ma(a szo ci á lis

tör vé nyi de fi ní ció

al kal ma zan dó)

Prog ram hely szí ne(gesz tor):

Tár sult te le pü lés(ek):

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Össze sen:


3. Szak mai prog ram rö vid be mu ta tá sa

3.1. Kér jük, ad jon rö vid össze fog la lást a pá lyá za ti prog ram ról a kö vet ke zõ szem pon tok alap ján!

Ma xi mum egy ol dal nyi ter je de lem ben pon ton ként!

3.1.1. A prog ram ál ta lá nos cél jai, idõ tar ta ma

3.1.2. A te le pü lés be mu ta tá sa (tár sa dal mi-gaz da sá gi jel lem zõk)

3.1.3. A prog ram cél cso port ja, a ked vez mé nye zet tek köre


3.1.4. A ter ve zett al prog ra mok szá ma, meg ne ve zé se és fon to sabb pa ra mé te rei, a ter mesz tés/te nyész tés mennyi sé gi ésmi nõ sé gi mu ta tói pl.: be vont te rü let nagy sá ga, ál la tok szá ma, meg ter melt áru mennyi sé ge stb.

1. al prog ram

2. al prog ram

3. al prog ram

4. al prog ram


3.2. Rö vi den is mer tes se a prog ram elõz mé nye it (mi ó ta mû kö dik a prog ram, an nak ered mé nyes ség rõl és ha té -kony ság ról szí ves ked jen in for má ci ót adni!).

Új pá lyá zó ese té ben is mer tes se a prog ram hoz kap cso ló dás in do ka it! Ma xi mum 10 sor ban

3.3. Je löl je meg al prog ra mon ként, mely ága za ton be lül fog ja mû köd tet ni szo ci á lis föld prog ram te vé keny sé get!

1. al prog ram…........................

2. al prog ram ….........................

3. al prog ram …........................

4. al prog ram…....................

Pl.: nö vény ter mesz tés

(ga bo na fé lék, gyü mölcs, zöld -ség, gyógy- és fû szer nö vény,egyéb pl.: dísz nö vény),

ál lat te nyész tés

(szar vas mar ha, kecs ke, ser tés,ba rom fi, egyéb pl.: nyúl),

egyéb

(er dõ gaz dál ko dás)

(szar vas mar ha, kecs ke, ser tés,ba rom fi, egyéb pl.: nyúl),

egyéb

(er dõ gaz dál ko dás)


3.4. Je löl je meg al prog ra mon ként a ter me lés/ter mesz tés cél ja sze rin ti tí pu sát (te gyen X-et a meg fe le lõ négy zet be)!

1. al prog ram…......................

2. al prog ram …........................

3. al prog ram ….......................

4. al prog ram….........................

tí pus c Ön el lá tó (el sõd le gescél a ked vezmé nye zettcsa lád sa ját szük ség le -té nek ki elé gí té se)

c Pi a ci (ki zá ró lag pi a ci ér té ke sí tés a cél)

c Ter me lé si/ter mesz té si in teg rá ció

c egyéb pi a ci csa tor nák

c Ön el lá tó (el sõd le -ges cél a ked vezmé -nye zett csa lád sa játszük ség le té nek ki elé -gí té se)


c Ter me lési/ter mesz -té si in teg rá ció




c Ter me lési/ter mesz -té si in teg rá ció



c Pi a ci (ki zá ró lagpi a ci ér té ke sí tés a cél)

c Ter me lési/ter -mesz té si in teg rá ció


4. A szak mai prog ram rész le tes be mu ta tá sa (al prog ra mon ként, táb lá zat ban)

4.1. Mu tas sa be a prog ram cél cso port ját! In do kol ja a cél cso port ki vá lasz tá sát! (ada tok kal tá massza alá ér ve lé sét)

Meg ne ve zés: Cél cso port:

1. al prog ram:….........................

2. al prog ram:

….........................

3. al prog ram:

….........................

4. al prog ram:

….........................


4.2. Is mer tes se rész le te sen a prog ram cél ki tû zé se it! A cél ki tû zés tar tal maz zon konk rét mu ta tó kat a ter mesz -tésre/te nyész tés re vo nat ko zó an, il let ve a cél cso port ra vo nat ko zó an is.

Meg ne ve zés: Cél ki tû zés:

1. al prog ram:….........................

2. al prog ram: ….........................

3. al prog ram: ….........................

4. al prog ram: ….........................

4.3. Is mer tes se a prog ram mû köd te té sé hez je len leg ren del ke zés re álló tár gyi fel té te le ket (gé pek, esz kö zök, in -gat lan stb.)! Amennyi ben egy esz közt több al prog ram ban is hasz nál nak, kér jük je lez ze.

Meg ne ve zés: Tár gyi fel té te lek:

1. al prog ram:….........................

2. al prog ram: ….........................

3. al prog ram: ….........................

4. al prog ram: ….........................


4.4. Mu tas sa be idõ be ni üte me zés ben a meg va ló sí tó szer ve zet te vé keny sé gét és a prog ram ked vez mé nye zett -je i nek konk rét te vé keny sé gét/mun ká ját! (csa tolt mel lék let ben rész le te sen is mer tes se)

Meg ne ve zés: Te vé keny sé gek

1. al prog ram:….........................

2. al prog ram:….........................

3. al prog ram:….........................

4. al prog ram:….........................

4.5. Mu tas sa be, mi lyen mód sze re ket al kal maz nak a cél cso port/ked vez mé nye zet tek be vo ná sá ra és a le mor zso -ló dás meg elõ zé sé re, a fog lal koz tat ha tó sá gi szint nö ve lé sé re (azo kat a mód sze re ket/tá mo ga tá so kat is mu tas sa be,ame lyek a ter mé szet be ni el lá tás hoz köz vet le nül il lesz ked nek, de nem a me zõ gaz da sá gi te vé keny ség hez kap cso lód -nak, pl.: mun ka szer ve zés, ta nács adás, kon zul tá ció, kö zös sé gi ren dez vé nyek, men tá lis tá mo ga tás, ér té ke lés,vissza csa to lás stb.).

Meg ne ve zés: Mód sze rek

1. al prog ram:….........................

2. al prog ram: ….........................

3. al prog ram: ….........................

4. al prog ram: ….........................


4.6. Mu tas sa be a prog ram vár ha tó ered mé nye it és azok szám sze rû ada ta it!

Meg ne ve zés: Vár ha tó ered mé nyek

1. al prog ram:….........................

2. al prog ram: ….........................

3. al prog ram: …........................

4. al prog ram: ….........................

4.7. A prog ram ked vez mé nye zett je i nek jel lem zõi (be csült ada tok)

Az ada tok meg vá la szo lá sá nál ügyel jen arra, hogy a ked vez mé nye zett csa lá dok több ka te gó ri á ba is tar toz hat nak, ezért min den ka te gó ri á nál az összes ked vez mé nye zett hez vi szo nyít son.

Összes ked vez mé nye zett: _________fõ (a cél cso port ból azok a sze mé lyek, akik kel a prog ram ban szer zõ dést köt nek)

Összes érin tett csa lád szá ma: _____________ (meg ha tá ro zá sa a szo ci á lis tör vény sze rint)


Egy ked vez mé nye zet tet, amennyi ben több ka te gó ri á ba is be so rol ha tó, úgy va la mennyi ka te gó ri á nál je le nít se meg!

Al prog ra mok:

1.………………..

2.…………………….

3.…………………..

4.…………………

Fõ % Fõ % Fõ % Fõ %

Tar tó san mun ka nél kü liház tar tás

Meg vál to zott mun ka-ké pes sé gû ház tar tás

Nyug dí jas ház tar tás (öreg sé gi nyug díj)

Ala csony jö ve del mû ház -tar tás (Szoc. tv. sze rint)

Nagy csa lá dos ház tar tás (3 vagy több gyer mek)

Roma ház tar tás(be csült adat)

Fi a tal há za sok(35 év alat ti)

4.8. Is mer tes se a prog ram tá gabb ered mé nye it és ha tá sa it! Max. 20 sor.


5. Is mer tes se a prog ram mû köd te té sé hez ren del ke zés re álló sze mé lyi fel té te le ket!

Mun ka hely Be osz tás Is ko lai vég zett ségFöld prog ra mos

fel adat

Föld prog ra mosfel ada tok hozkap cso ló dó

ta pasz ta lat (év)

A prog ram banbe töl tött

jog vi szony*

Prog ram ve ze tõ

Prog ram ve ze tõ

Ko or di ná tor

Szak mai mun ka társ

Pénz ügyi te vé keny -sé get vég zõ

Ki sebb sé gi ön kor -mány zat kép vi se lõ je

* fõ ál lás / ön kén tes mun ka / meg bí zá sos jog vi szony

6. Is mer tes se a prog ram meg va ló sí tá sá ba be vont part ne re ket és az együtt mû kö dé si for má kat! Max. 10 sor.

7. A prog ram pénz ügyi ada tai

JELEN PÁLYÁZATON IGÉNYELT TÁMOGATÁS: Ft

Fel hív juk a fi gyel mét az aláb bi ak ra:

a) Kér jük, re á li san ter vez ze meg a költ ség ve tést, mert el szá mo lás kor a prog ram tel jes költ ség ve té sé rõl el kell szá -mol ni!

b) Gyõ zõd jön meg ar ról, hogy be vé te lek össz ér té ke pon to san meg egyez zen a ki adá sok össz ér té ké vel!

c) A tá mo ga tá si összeg nem for dít ha tó hasz nált esz köz meg vá sár lá sá ra!

d) A prog ram ûr lap pénz ügyi táb lá za tát mind a be vé te li, mind a ki adá si ol da lon fo rint ban kell ki töl te ni.

e) Fel hív juk a fi gyel mét arra, hogy brut tó össze gek kel szá mol ja nak a költ ség ve tés ter ve zé se kor. Tá mo ga tás el nye ré seese tén a tá mo ga tá si össze get el kü lö ní tet ten kell ke zel ni ük!

f) A pá lyá za ti fel hí vás 3. pont ja ér tel mé ben a prog ram meg va ló sí tá sá hoz 10% ön rész biz to sí tá sa szük sé ges. Kér jük, az A1 sort en nek fi gye lem be vé te lé vel tölt se ki!

Be vé tel Tí pu sa Össze ge (Ft)

A) Ön rész

A1 Kész pénz ben áll ren del ke zés re

A2 Ál lam ház tar tá son kí vü li for rás ból szár ma zó tá mo ga tás (pl. ala pít vá nyi, szpon zo ri tá mo ga tás; ado mány stb.)

A3 Nem kész pénz ben ren del ke zés re álló ön rész (té rí tés men tes hoz zá já ru lás: tár sa dal mi mun ka, do lo gi fel té te lek, biz to sí tá sa stb.)


Be vé tel Tí pu sa Össze ge (Ft)

B) Ál lam ház tar tás ból szár ma zó egyéb tá mo ga tá sok

B1 Ál la mi költ ség ve tés bõl szár ma zó tá mo ga tás

B2 Ön kor mány za ti tá mo ga tás

B3 El kü lö ní tett ál la mi pénz alap ból szár ma zó tá mo ga tás

C) Je len pá lyá za ton igé nyelt tá mo ga tás

PROJEKT ÖSSZBEVÉTELE (A+B+C)

Fel hív juk a fi gyel mét az aláb bi ak ra:

a) A „tá mo ga tás ból fe de zett ki adá sok” nevû I. osz lop utol só „össze sen” so rá ban sze rep lõ összeg nek meg kell egyez -niük a be vé tel táb lá zat „je len pá lyá za ton igé nyelt tá mo ga tás” („C”) so rá ban fel tün te tett összeg gel. Eb ben az osz lop ban kellmeg ter vez nie azo kat a költ sé ge ket, ame lye ket a tá mo ga tá si összeg bõl kí ván fe dez ni. Fel hív juk a fi gyel mét arra, hogy atá mo ga tá si összeg nem ter vez he tõ mind azon ki adás tí pu sok ra, ame lye ket szür ké vel je lez tünk a táb lá zat ban!

b) Az „ön rész bõl és egyéb tá mo ga tás ból fe de zett ki adá sok” nevû II. osz lop utol só „össze sen” so rá ban sze rep lõösszeg nek meg kell egyez nie a be vé tel táb lá zat A) és B) so ra i ban fel tün te tett össze gek kel. Eb ben az osz lop ban kell meg -ter vez nie azo kat a költ sé ge ket, ame lye ket nem a tá mo ga tá si összeg bõl kí ván fe dez ni.

c) A ki adás ol dal „té rí tés men tes hoz zá já ru lás” sor ban („D”) sze rep lõ összeg nek meg kell egyez nie a be vé tel táb lá zatA3 so rá ban fel tün te tett összeg gel.

KIADÁSOKI. Tá mo ga tás bólfe de zett ki adá sok

II. Ön rész bõl és mástá mo ga tás ból fe de zett

ki adá sok

ÖSSZÉRTÉK(ÁFÁ-val)

(I.+II.)

A) Sze mé lyi jut ta tá sok össze sen (A1+A2)

A1 Meg bí zá si díj és a mun kál ta tót ter he lõ já ru lé kok

A2 Bér és mun kál ta tót ter he lõ já ru lé kok

B) Do lo gi ki adá sok (B1+B2+B3+B4)

B1 Kész let be szer zés [anyag és kis ér té kû (100 E Ft alat ti) tár gyi esz köz]

- ve tõ mag

- ke mi ká lia

- ta kar mány, táp

-

-

-

B2 Szol gál ta tá si ki adá sok

- bér le ti dí jak (he lyi ség, gép stb.)

- kar ban tar tás, ja ví tás

- biz to sí tá si díj

- ál lat or vo si szol gál ta tás díja

-

-

B3 Egyéb do lo gi ki adá sok

- ho no rá ri um, tisz te let díj

- ok ta tás, ta nács adás

-

-

-


KIADÁSOKI. Tá mo ga tás bólfe de zett ki adá sok

II. Ön rész bõl és mástá mo ga tás ból fe de zett

ki adá sok

ÖSSZÉRTÉK(ÁFÁ-val)

(I.+II.)

C) Té rí tés men tes hoz zá já ru lás

- sze mé lyes köz re mû kö dés (ön kén tes mun ka) be csültfo rint ér té ke

- do lo gi (tár gyi) fel té te lek biz to sí tá sá nak be csült fo rint ér té ke

- szol gál ta tás be csült fo rint ér té ke

KIADÁSOK ÖSSZESEN (=A+B+C+D)

7.1. A más for rás ra be nyúj tott pá lyá zat rö vid össze fog la lá sa, a ter ve zett ki adá sok pon tos meg ha tá ro zá sá val és aje len pá lyá zat hoz való kap cso ló dás sal. (pl.: TRFC 2008. évi pá lyá za ti tá mo ga tás)

A vég sõ ked vez mé nye zet tek (csa lá dok, egyé nek, akik a prog ram ban részt vesz nek) hoz zá já ru lá sá nak rész le te zé se(tá jé koz ta tó ada tok)

A for rás jel le ge Mér té ke (E Ft)

Kész pénz

Mun ka esz köz

Ter mõ föld (hely ben szo ká sos bér le ti díj egy gaz dál ko dá si évre)

In gat lan hasz ná lat

Egyéb

Össze sen:

8. A prog ram meg va ló sí tá sá ért fe le lõs kap cso lat tar tó sze mély ada tai

Kér jük, pon to san ad ják meg a prog ram meg va ló sí tá sá ért fe le lõs kap cso lat tar tó sze mély el ér he tõ sé gi ada ta it!

Név

Le ve le zé si cím, el ér he tõ ség

Irá nyí tó szám: Te le pü lés:

Utca, ház szám: Fax szám:

Te le fon szám/ok/ (mo bil is): E-ma il:

9. A pá lyá za ti do ku men tá ció meg õr zé si he lyé rõl tett nyi lat ko zat

Ki je len tem, hogy a be adott SZOC-FP-08 pá lyá zat hoz kap cso ló dó, a tá mo ga tá si szer zõ dés ben hi vat ko zott pá lyá za tido ku men tá ci ót és a tá mo ga tás sza bály sze rû fel hasz ná lá sát iga zo ló el kü lö ní tett nyil ván tar tást az aláb bi he lyen tá ro lom,azt az el len õr zés so rán a meg adott he lyen az el len õr zés re jo go sult sze mély nek át adom:

Kér jük, pon to san ad ják meg do ku men tu mok meg õr zé si he lyét!

Név

Le ve le zé si cím, el ér he tõ ség

Irá nyí tó szám: Te le pü lés:

Utca, ház szám: Fax szám:

Te le fon szám/ok/ (mo bil is): E-ma il:


10. A pá lyá zat kö te le zõ mel lék le tei

A pá lyá za ti cso mag - amely ma gá ba fog lal ja a pá lyá za ti fel hí vást, a pá lyá za ti út mu ta tót, a pá lyá za ti adat la potés a prog ram ûr la pot - együtt ké pe zi a pá lyá za ti do ku men tá ci ót, együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé gesösszes fel té telt.

A pá lyá zat nak tar tal maz nia kell az elõ írt pél dány szám ban a hi ány ta la nul ki töl tött és ere de ti alá írás sal el lá tottpá lyá za ti adat la pot és prog ram ûr la pot, va la mint az aláb bi mel lék le te ket hi va ta los kép vi se lõ ál tal hi te le sí tett má -so lat ban:

- amennyi ben Ön kor mány zat a pá lyá zó, ab ban az eset ben a kép vi se lõ tes tü let dön té se a prog ram tá mo ga tá sá -ról és a sa ját erõ vál la lá sá ról (in do kolt eset ben a pol gár mes ter nyi lat ko za ta is el fo gad ha tó, de tá mo ga tás el nye ré se ese tén a szer zõ dés kö tés hez a tes tü let dön té se szük sé ges);

- tár su ló ön kor mány za tok ese tén tár su ló ön kor mány za tok tes tü le ti ha tá ro za tai, te le pü lé si együtt mû kö dé simeg ál la po dás (mely ben az együtt mû kö dést kép vi se lõ szer ve zet egy ér tel mû meg je lö lé se szük sé ges);

- ön kor mány za ti ren de let ki vo na ta, vagy – új pá lyá zó ese té ben – ter ve zet a prog ram mû kö dé sé rõl, amely a he -lyi szo ci ál po li ti kai rend szer hez il lesz ti a prog ra mot (A bõ vü lés nek, az ak tu á lis prog ram nak meg fe le lõ en módo -sított ha tá lyos, leg fris sebb);

- ezen túl me nõ en csa tol ni kell a ked vez mé nye zet tek kel kötött szer zõ dés elõ zõ évi min tá ját, az elõ ször pályá -zóknak pe dig a ter ve ze tét;

- nem ál la mi szer ve zet pá lyá za tá hoz a ve ze tõ tes tü let nyi lat ko za ta szük sé ges a prog ram tá mo ga tá sá ról, il let ve asa ját for rás biz to sí tá sá ról;

- szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály zat, amely a prog ram mû kö dé sét sza bá lyoz za. Új pá lyá zó ese té ben a szer ve ze tiés mû kö dé si sza bály zat ter ve ze tét kell csa tol ni;

- ár aján la tok;

- üz le ti terv pi a ci ér té ke sí tés re épü lõ prog ra mok ese tén (elõ szer zõ dé sek, költ ség szá mí tá sok stb.);

- a prog ram rész le tes szak mai tar tal ma, meg va ló sí tá sa:

- a prog ram ûr lap 4.4. pont ja rész le te sen,

- bár mi lyen más, a pá lyá zó vagy a prog ram meg íté lé sét se gí tõ egyéb ki egé szí tõ in for má ció; me lyet a prog ram ûr lap szá mo zá sa sze rin ti rend ben rög zít sen,

- 2007. évi köz hasz nú sá gi je len tés (azon szer ve ze tek ré szé rõl, akik köz hasz nú ak);

- amennyi ben a pá lyá zó 2006-2007-ben szo ci á lis föld prog ra mot mû köd te tett, a 2006-2007. évi gaz dál ko dá siévre vo nat ko zó kö te le zõ adat szol gál ta tá si kér dõ ív (2008. már ci us) má so la ta. A kér dõ íves adat gyûj tést az SZMMmeg bí zá sá ból a Szo ci á lis Föld prog ra mok Mód szer ta ni Osz tá lya vég zi, az adat lap le tölt he tõ a www.eselyfk.huhon lap ról. A kö te le zõ adat szol gál ta tás az SZMM, il let ve jog elõd je i vel szo ci á lis föld prog ram tá mo ga tá sá ra kö töttszer zõ dés ben meg ha tá ro zott tá mo ga tá si idõ szak ra, to váb bá a mû köd te tõi kö te le zett ség idõ sza ká ra vo nat ko zik.

11. A prog ram ûr lap hi te le sí té se

Ki je len tem, hogy a prog ram ûr lap ban fog lalt ada tok, in for má ci ók tel jes kö rû ek, va ló di ak és hi te le sek.

Kelt: ………………………………………………

P. H. P. H.

……………………………………… …..……………………………………… ön kor mány zat cég sze rû alá írá sa alá író neve nyom ta tott be tû vel

Az Ön pá lyá za ti cso mag já nak az aláb bi a kat kell tar tal maz nia:

a) Pá lyá za ti adat lap 4 pél dány ban (1 ere de ti és 3 máso lat); il let ve CD-n egy pél dány ban;

b) A 9. pont ban fel so rolt kö te le zõ mel lék le tek 4 pél dány ban (1 ere de ti és 3 má so lat).

A pá lyá za ti cso ma got egy bo rí ték ban, de négy kü lön ál ló, egyen ként le fû zött teljes pá lyá za ti do ku men tá ci ó kéntkér jük be nyúj ta ni a me gye i leg il le té kes Te rü le ti Me ne dzser Szer ve zet hez!

(El ér he tõ sé gük a pá lyá za ti út mu ta tó vé gén ta lál ha tó)


TÁJÉKOZTATÓ

A Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um, a Gyer mek és If jú sá gi Alap prog ram és a Re gi o ná lis If jú sá gi Ta ná csokál tal ki írt - a pá lyá za ti fel hí vás ér tel mé ben pa pír ala pon be nyújt ha tó pá lyá za ti ka te gó ri ák ra az egy sé ges pá lyá za ti adat lapés a meg hir de tett ka te gó ri á nak meg fe le lõ prog ram ûr lap ki töl té sé vel és be kül dé sé vel je lent kez het nek. A pá lyáz ta tásegész fo lya ma tá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat a szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter fel ügye le te alá tar to zó fe je ze ti ke ze lé sûelõ irány za tok fel hasz ná lá sá ról, va la mint egyes szo ci á lis szol gál ta tá sok 2008. évi ki egé szí tõ tá mo ga tá sá ról szó ló 2/2008. (III. 31.) SZMM ren de let, a pá lyá za ti fel hí vás és a Pá lyá za ti Út mu ta tó tar tal maz za. A pá lyá za ti fel hí vás és a Pá lyá za tiÚtmuta tó le tölt he tõ a www.esf.hu cím rõl.

A pá lyá za ti do ku men tá ció el ké szí té se elõtt, kér jük, min den eset ben fi gyel me sen ol vas sák vé gig az adott ka te gó ri á nakmeg fe le lõ pá lyá za ti fel hí vást!

A pá lyá za ti adat lap arra szol gál, hogy a pá lyá zó ada ta it pon to san nyil ván tart sa, ezért kér jük, hogy ki töl té sé nél ügyel -je nek a pon tos ság ra és az ol vas ha tó ság ra. A prog ram ûr lap az egyes pá lyá za ti ka te gó ri ák ban Önök ál tal ter ve zett prog -ram ra vo nat ko zó spe ci á lis tar tal mi és mód szer ta ni kér dé se ket tar tal maz.

A pá lyá zat for mai el fo ga dá sá hoz a pá lyá za ti adat la pot, a meg pá lyá zott ka te gó ria prog ram ûr lap ját és a szük sé ges mel -lék le te ket együtt küld jék be a fel hí vás ban meg ha tá ro zott pél dány szám ban. A pá lyá za ti adat lap és prog ram ûr lap ol da -la i nak és pont ja i nak sor rend jét ne vál toz tas sák meg, azo kat ne szer kesszék át! Kér jük, a mel lék le te ket a prog ram ûr lap tóljól el kü lö ní tet ten csa tol ják a pá lyá za ti anyag hoz, a prog ram ûr lap ba szer kesz tett mel lék le te ket nem tud juk el fo gad ni!

Az adat la pon meg je lölt ér te sí té si cí met úgy ad ják meg, hogy az ESZA Kht. az ott sze rep lõ cím re pos táz za a pá lyá zat tal kap cso la tos kül de mé nye it, mely nek si ker te len kéz be sí té sé ért a pá lyá zó fe lel.

A pá lyá za ti díj össze gét a pá lyá za ti fel hí vás tar tal maz za, ame lyet az ESZA Kht. szám lá já ra (10032000-00286318-00000031)

ké rünk át utal ni, vagy az ügy fél szol gá la tunk tól igé nyel he tõ pos tai („sár ga”) csek ken ké rünk be fi zet ni. A be fi ze tést iga -zoló bi zony la tot vagy an nak má so la tát kér jük az adat la pok egy-egy pél dá nyá hoz csa tol ni! Mi vel az át uta lás ról szó ló bi -zony la tot a bank csak ké sõbb kül di meg, ezért azt ja va sol juk, hogy leg alább öt nap pal a be adá si ha tár idõ elõtt kez de mé -nyez zék az uta lást! (A be fi ze tés rõl min den pá lyá zó nak kül dünk szám lát, me lyet leg ké sõbb a dön tés rõl szó ló ér te sí tés selegyütt kap nak meg pos tai úton!) Ró zsa szín pos tai csek ken pos ta cím re tör té nõ be fi ze tést nem tu dunk el fo gad ni.

Kér jük, ne fe led jék el, hogy a pá lyá zat be adá si ha tár ide je a pos tai bé lyeg zõ dá tu má ra vo nat ko zik. Ja va sol juk, hogyaz eset le ges kel le met len sé gek el ke rü lé se vé gett pá lyá za tu kat aján lott kül de mény ként ad ják pos tá ra! A pá lyá zat sze mé -lye sen tör té nõ be nyúj tá sá ra ki zá ró lag a fel hí vás ban meg ha tá ro zott mó don és idõ ben van le he tõ ség. Te le fa xon és/vagye-mai len be kül dött pá lyá za to kat nem áll mó dunk ban el fo gad ni!

A pá lyá za ti cso mag nak tar tal maz nia kell a fel hí vás ban és a prog ram ûr lap ban meg ha tá ro zott pél dány szám ban:

- a hi ány ta la nul ki töl tött és alá írt pá lyá za ti adat la pot és prog ram ûr la pot

- a prog ram ûr lap ban meg je lölt mel lék le te ket

- a pá lyá za ti díj be fi ze té sét iga zo ló pos tai fel adó ve vény, vagy az át uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek má so la tát.

Amennyi ben a pá lyá za ta tá mo ga tás ban ré sze sül, úgy a Tá mo ga tó ne vé ben az ESZA Kht. Ha zai Prog ram igaz ga tó sá gaszer zõ dést köt a nyer tes pá lyá zó val.

A szer zõ dés tar tal maz ni fog ja azt, hogy mi lyen cél ra mennyi tá mo ga tást kap tak, s hogy ez a tá mo ga tá si összeg mi lyenfor má ban, mi lyen fel té te lek kel ke rül át uta lás ra a szer zõ dés ben meg je lölt bank szám lá ra. A pá lyáz ta tás dön tés utá ni fo -lya ma tá ra (szer zõ dés kö tés, el szá mo lás, el len õr zés stb.) is az út mu ta tó ban és a tá mo ga tá si szer zõ dés ben fog lal tak vo nat -koz nak.

Si ke res pá lyá za tí rást kí vá nunk!


PÁLYÁZATI ADATLAP 2008.

A Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um, Gyer mek és If jú sá gi Alap prog ram és a Re gi o ná lis If jú sá gi Ta ná csok ál tal ki írt pá lyá za ti fel hí vá sok hoz

Kér jük ol vas ha tó an, nyom ta tott nagy be tûk kel vagy szá mí tó gép pel ki töl te ni!

1. A PÁLYÁZÓ ADATAI

Csak a pá lyá za ti fel hí vás sze rin ti pá lyá zói kör be tar to zó szerv nek, szer ve zet nek vagy ter mé sze tes sze mély nek, il let vesze mé lyek kö zös sé gé nek az ada tai ír ha tók be! Kö zös pá lyá zat be nyúj tá sa ese tén a kép vi se let re jo go sult szer ve zet ada ta itkér jük itt fel tün tet ni! Szék hely ada ta ként pos ta fi ók nem ad ha tó meg!

Pá lyá zó neve:

Szék hely cím ada tok Me gye:

Irá nyí tó szám:

Te le pü lés:

Utca, ház szám:

Adó szám:_ _ _ _ _ _ _ _ - _ - _ _

TB-törzs szám:

Bí ró sá gi nyil ván tar tá si szám/cég jegy zék szám/PIR azo no sí tó: Bí ró ság neve:

Nyil ván tar tás ba vé tel idõ pont ja:_ _ _ _ . év __ hó nap _ _ nap

Ci vil szer ve zet jog ál lá sa: c nem köz hasz nú c köz hasz nú c ki e mel ten köz hasz nú

Köz hasz nú sá gi nyil ván tar tás ba vé te li be jegy zõ vég zés szá ma: Köz hasz nú sá gi nyil ván tar tás ba vé tel idõ pont ja:

_ _ _ _ . év _ _ hó nap _ _ nap

Szer ve zet hi va ta los kép vi se lõ je(i) (neve, be osz tá sa): Szer ve zet kép vi se le té ben alá író sze mély(ek) neve:

Te le fon szám/ok/: Fax:

Hon lap: E-ma il cím:

2. A PÁLYÁZÓ LEVELEZÉSI CÍME

Ha az ér te sí té si cím a fen ti ek tõl el té rõ, kér jük az aláb bi táb lá zat ki töl té sét. Amennyi ben ez a pont ki töl tés re ke rül, úgya Pá lyá zat ke ze lõ min den le ve let erre a cím re pos táz!

Le ve le zé si név:

Le ve le zé si or szág:

Le ve le zé si te le pü lés:

Le ve le zé si irá nyí tó szám:

Le ve le zé si utca, ház szám:

Te le fon: Fax:


3. A PÁLYÁZÓ JOGI STÁTUSZA

Kér jük, te gyen „X”-et a meg fe le lõ ka te gó ria mel lé az 1. pont alap ján! Fi gye lem, csak egy ka te gó ria je löl he tõ meg!

c ala pít vány c köz ala pít vány

c ala pít vá nyi fenn tar tá sú in téz mény c köz hasz nú tár sa ság (kht.)

c ál la mi fel sõ ok ta tá si in téz mény c köz pon ti költ ség ve té si szerv (pl. ÁNTSZ)

c Bp. Fõ vá ros ön kor mány zat c köz tes tü let (pl. MTA, ORTT)

c egyéb fenn tar tá sú in téz mény c me gyei ön kor mány zat

c egy ház / egy há zi szer ve zet (pl. pa ró kia) c me gyei ön korm. ál tal fenn tar tott in téz mény

c egy há zi fenn tar tá sú in téz mény c non pro fit bt., kft., kkt., rt.

c fõ vá ro si ön korm. ál tal fenn tar tott in téz mény c or szá gos ki sebb sé gi/nem ze ti sé gi ön korm.

c gaz da sá gi tár sa ság c sze mé lyek egyéb kö zös sé ge

c he lyi ki sebb sé gi/nem ze ti sé gi ön kor mány zat c tár sa dal mi szer ve zet (pl.: egye sü let)

c ke rü le ti ön kor mány zat c te le pü lé si ön kor mány zat

c kis tér sé gi tár su lás c ter mé sze tes sze mély

4. A PÁLYÁZÓ SZERVEZET MÛKÖDÉSI SZINTJE

Kér jük te gyen „X”-et a meg fe le lõ ka te gó ria mel lé. Fi gye lem, csak egy ka te gó ria je löl he tõ meg!

c he lyi c me gyei c re gi o ná lis c or szá gos

So rol ja fel a meg je lölt mû kö dé si ha tó kö ré hez tar to zó me gyé ket:

5. A SZERZÕDÉSKÖTÉSHEZ SZÜKSÉGES ADATOK

Amennyi ben az 1. pont ban meg je lölt pá lyá zó nem ren del ke zik jogi sze mé lyi ség gel (te hát pl. di ák ön kor mány zat, hall -ga tói ön kor mány zat, klub, osz tály stb.), úgy „Kö te le zett ség vál la ló szer ve ze tet” kell meg je löl nie! A tá mo ga tá si szer zõ -dést ek kor a „Kö te le zett ség vál la ló szer ve zet tel” köt jük meg! Ezt a pon tot a Pá lyá zó nak csak ak kor kell ki töl te nie, ha Kö -te le zett ség vál la ló szer ve ze tet vesz igény be!

Kö te le zett ség vál la ló neve: Szék hely cím ada tok Me gye:


Te le pü lés:

Utca, ház szám:

Adó szám:_ _ _ _ _ _ _ _ - _ - _ _

TB-törzs szám:

Bí ró sá gi nyil ván tar tá si szám/cég jegy zék szám/PIR azo no sí tó: Bí ró ság neve:

Nyil ván tar tás ba vé tel idõ pont ja:_ _ _ _ . év __ hó nap _ _ nap

Ci vil szer ve zet jog ál lá sa: c nem köz hasz nú c köz hasz nú c ki e mel ten köz hasz nú

Köz hasz nú sá gi nyil ván tar tás ba vé te li be jegy zõ vég zés szá ma: Köz hasz nú sá gi nyil ván tar tás ba vé tel idõ pont ja:

_ _ _ _ . év _ _ hó nap _ _ nap

Szer ve zet hi va ta los kép vi se lõ je(i) (neve, be osz tá sa): Szer ve zet kép vi se le té ben alá író sze mély(ek) neve:

Te le fon szám/ok/: Fax:

Hon lap: E-ma il cím:


6. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÓ SZERVEZET JOGI STÁTUSZA

Kér jük, te gyen „X”-et a meg fe le lõ ka te gó ria mel lé az 5. pont ban meg ne ve zett szer ve zet ada tai alap ján. Fi gye lem:csak egy ka te gó ria je löl he tõ meg!

c ala pít vány c kis tér sé gi tár su lás

c ala pít vá nyi fenn tar tá sú in téz mény c köz ala pít vány

c ál la mi fel sõ ok ta tá si in téz mény c köz hasz nú tár sa ság (kht.)

c Bp. Fõ vá ros ön kor mány zat c köz pon ti költ ség ve té si szerv (pl. ÁNTSZ)

c egyéb fenn tar tá sú in téz mény c köz tes tü let (pl. MTA, ORTT)

c egy ház / egy há zi szer ve zet (pl. pa ró kia) c me gyei ön kor mány zat

c egy há zi fenn tar tá sú in téz mény c me gyei ön korm. ál tal fenn tar tott in téz mény

c fõ vá ro si ön korm. ál tal fenn tar tott in téz mény c non pro fit bt., kft., kkt., rt.

c gaz da sá gi tár sa ság c or szá gos ki sebb sé gi/nem ze ti sé gi ön korm.

c he lyi ki sebb sé gi/nem ze ti sé gi ön kor mány zat c tár sa dal mi szer ve zet (pl.: egye sü let)

c ke rü le ti ön kor mány zat c te le pü lé si ön kor mány zat

7. AZ ÁTUTALÁSHOZ SZÜKSÉGES BANKI ADATOK (MINDEN ESETBEN KÖTELEZÕ KITÖLTENI!)

Pá lyá zó vagy Kö te le zett ség vál la ló szer ve zet bank szám lá já ra vo nat ko zó ada to kat kér jük meg ad ni! Ha tá ron túli szer -ve ze tek nél EUR vagy USD uta lá sá ra al kal mas szám la szá mot ké rünk meg je löl ni! Kér jük, a szám la szám mel lett tün tes sékfel, hogy EUR vagy USD be fo ga dá sá ra al kal mas a meg adott szám la szám, il let ve kér jük, hogy a ban ki ada to kat sa ját or -szá guk nyel vén ad ják meg (ki vé ve ci rill be tûs írás mód nál)!

Szám la tu laj do nos szer ve zet meg ne ve zé se: Szám la-tu laj do nos szék he lyé nek ada tai Or szág:


Te le pü lés:

Utca, ház szám:

Szám la ve ze tõ bank meg ne ve zé se:

Szám la szám:

De vi za kód: c HUF c EUR c USD

A bank SWIFT kód ja (kül föl di szék he lyû bank ese tén):

8. A PÁLYÁZÓ/KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZATAI

8.1. Alul írott

a) ki je len tem, hogy a pá lyá zat ban fog lalt ada tok, in for má ci ók, nyi lat ko za tok és do ku men tu mok tel jes kö rû ek, hi te le sekés meg fe lel nek a va ló ság nak;

b) amennyi ben ada ta im ban vál to zás áll be, úgy azt azon nal jel zem a Pá lyá zat ke ze lõ nek, hogy a szük sé ges adat mó do -sí tást a Pá lyá zat ke ze lõ vég re hajt has sa és mel lé ke lem az adat vál to zás iga zo lá sá hoz szük sé ges hi te les ira to kat;

c) tu do má sul ve szem, hogy a pá lyá zat ban sze rep lõ ada to kat és in for má ci ó kat a Pá lyá zat ke ze lõ és a Tá mo ga tó nyil ván -tar tá sá ban sze re pel te ti, azon be lül a ha tá lyos jog sza bá lyok nak meg fe le lõ en sza ba don ke ze li, és az ál lam ház tar tás rólszóló 1992. évi XXXVIII. tör vény (Áht.) 15/A. § (1), (2) és 15/B. § (1) be kez dé se i nek és egyéb vo nat ko zó jog sza bá lyok -nak meg fe le lõ en a Tá mo ga tó, va la mint a Pá lyá zat ke ze lõ in ter ne tes hon lap ja in köz zé te szi;

d) hoz zá já ru lok ah hoz, hogy az ál lam ház tar tás ról szó ló 1992. évi XXXVIII. tör vény 18/C. § (14) be kez dé sé ben meg -ha tá ro zott ada ta i mat a 18/C. § (12) és (13) be kez dé sé ben fel so rolt szer vek az (5)-(8) be kez dés ben, va la mint a 18/C. §(12)-(13) be kez dés ben fog lal tak sze rint fel hasz nál ják;

e) hoz zá já ru lok ah hoz, hogy a Pá lyá zat ke ze lõ a pá lyá zat el bí rá lá sá ban, szer zõ dés kö tés ben, el len õr zés ben, il let veegyéb pá lyá zat ke ze lé si te vé keny ség ben részt vevõ kül sõ szer ve zet vagy sze mély szá má ra a fel adat el lá tá sá hoz szük -séges ada to kat át ad ja;


f) ki je len tem, hogy ha la dék ta la nul, de leg ké sõbb az el já rás meg in du lá sát kö ve tõ 15 na pon be lül írás ban be je len tem,amennyi ben a pá lyá zat be nyúj tá sát kö ve tõ en, il let ve a tá mo ga tott prog ram le zá rá sá ig ve lem kap cso lat ban csõd-, fel szá -mo lá si, vég el szá mo lá si, vég re haj tá si el já rás in dul, bí ró sá gi nyil ván tar tás ból való tör lé sét az ügyész ség kez de mé nye zi;

g) A pá lyá zat be nyúj tá sá nak idõ pont já ban nem fo lyik el le nem csõd-, vég el szá mo lá si vagy fel szá mo lá si el já rás, to váb -bá amennyi ben csõd-, vég el szá mo lá si vagy fel szá mo lá si el já rás in dul el le nem, il let ve le járt ese dé kes sé gû, meg nem fi ze -tett köz tar to zá som ke let ke zik a pá lyá zat el bí rá lá sá ig, il let ve a tá mo ga tá si szer zõ dés le jár tá ig, an nak té nyét azon nal be je -len tem;

h) ki je len tem, hogy a tá mo ga tá sok igény lé se so rán a tá mo ga tás-hal mo zó dás ra vo nat ko zó sza bá lyok fi gye lem be vé te -lé vel já rok el;

i) ki je len tem, hogy ha la dék ta la nul tá jé koz ta tom a Pá lyá zat ke ze lõt, amennyi ben a tá mo ga tá si igény lés ben meg ha tá -rozott/tá mo ga tott pro jekt egyéb költ ség ve té si for rás ból tá mo ga tást kap;

j) tu do má sul ve szem, hogy a jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott szer vek a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé nek, va la mint az át -utalt tá mo ga tás jog sze rû és szer zõ dés sze rû fel hasz ná lá sá nak el len õr zé sé re jo go sul tak;

k) tu do má sul ve szem, hogy a pá lyá zat be nyúj tá sá nak, ér vé nyes sé gé nek, el bí rá lá sá nak, a pá lyá zók ki ér te sí té sé nek, va -la mint a nyer tes pá lyá zók kal való szer zõ dés kö tés nek, to váb bá a pá lyá za ti prog ram meg va ló sí tá sá nak, el len õr zé sé nek ésel szá mo lá sá nak kö te le zõ ál ta lá nos fel té te le it a min den ko ri pá lyá za ti fel hí vás és az ab ban hi vat ko zott sza bá lyo zó tar tal -maz za;

l) nyi lat ko zom, hogy szer ve ze tün ket/sze mé lye met az il le té kek rõl szó ló 1990. évi XCIII. tör vény sze rin ti sze mé lyesil le ték men tes ség

c meg il let c nem il let meg

(A tár sa dal mi szer ve ze tet, ala pít ványt a sze mé lyes il le ték men tes ség csak ab ban az eset ben il le ti meg, ha a va gyon szer -zést, il le tõ leg az el já rás meg in dí tá sát meg elõ zõ nap tá ri év ben foly ta tott vál lal ko zá si te vé keny sé gé bõl szár ma zó jö ve -delme után tár sa sá gi adó fi ze té si kö te le zett sé ge nem ke let ke zett.);

m) tu do má sul ve szem a tá mo ga tás fo lyó sí tó ja a köz tar to zás ra vo nat ko zó an a Tá mo ga tó ál tal elõ írt ha tár idõ ig a köz tar -to zás ról nyi lat ko za tot kell ad nom;

n) hoz zá já ru lok ah hoz, hogy a tá mo ga tás fo lyó sí tó ja a nyi lat ko zat va ló ság tar tal má nak iga zo lá sát kér je az Áht.18/C. § (13)-(15) be kez dés ben meg ha tá ro zott el já rás ban, vagy köz vet le nül az ál la mi, ön kor mány za ti adóható -ságtól, és a vám ha tó ság tól

c igen c nem

o) tu do má sul ve szem, hogy az il le ték fi ze té si kö te le zett ség ke let ke zé se szem pont já ból az n) pont ban fog lalt nyi lat ko -zat ra adott „igen” vá lasz az el já rás meg in dí tá sa irán ti ké re lem nek mi nõ sül az zal, hogy az ál ta lá nos té te lû el já rá si il le té ket kell le ró ni az adó ha tó sá gok szá má ra;

p) ki je len tem, hogy amennyi ben az il le té kek rõl szó ló 1990. évi XCIII. tv. sze rin ti sze mé lyes il le ték men tes ség nem il -let meg, úgy bu da pes ti szék he lyû szer ve zet ese tén az ál la mi adó ha tó ság, a ke rü le ti és fõ vá ro si adó ha tó ság, va la mint aVám- és Pénz ügy õr ség szá má ra 4x2200 Ft-ot, nem bu da pes ti szék he lyû szer ve zet ese tén az ál la mi és ön kor mány za tiadó ha tó ság, és a Vám- és Pénz ügy õr ség szá má ra 3x2200 Ft-ot meg fi ze tek;

q) tu do má sul ve szem, hogy az n) pont ban fog lalt nyi lat ko zat ra adott „nem” vá lasz ese tén a szer ve zet nek a tá mo ga tá sidön tést kö ve tõ en, a tá mo ga tás fo lyó sí tá sát (rész le tek ben tör té nõ fo lyó sí tás ese tén va la mennyi tá mo ga tá si rész let fo lyó sí -tá sát) meg elõ zõ en mel lé kel nie kell az ál la mi és ön kor mány za ti (bu da pes ti szék he lyû szer ve ze tek ese tén: ke rü le ti ésfõváro si) adó ha tó ság, va la mint a Vám- és Pénz ügy õr ség 30 nap nál nem ré geb bi iga zo lá sát ar ról, hogy a ked vez mé nye zett nekaz Áht. 10. §-ban fog lalt fi ze té si kö te le zett sé gé vel össze füg gõ, ese dé kes sé vált és meg nem fi ze tett köz tar to zá sa nin csen;

r) nyi lat ko zom, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar -to zá som nincs;

s) hoz zá já ru lok ah hoz, hogy a Kincs tár az ál ta la mû köd te tett mo ni tor ing rend szer hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zottjo go sul tak, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal és a Pénz ügy mi nisz té ri um ré szé rehoz zá fé ré si le he tõ sé get biz to sít son;

t) nyi lat ko zom, hogy ugyan ilyen szak mai célú pá lyá za tot ko ráb ban, il let ve je len pá lyáz atom mal egy ide jû leg

c nem nyúj tot tam be

c be nyúj tot tam

Idõ pont ja:

He lye:


u) tu do má sul ve szem, hogy a tá mo ga tás - az Áht. 12. § (4) be kez dé sé ben fog lalt tá mo ga tás ki vé te lé vel -nem fo lyó sít -ha tó, amíg az Áht. 13/A. § (5) be kez dé se sze rin ti adó-, já ru lék-, il le ték- vagy vám tar to zá som van;

v) tu do má sul ve szem, hogy az Áht. 13/A. §-ának (6) be kez dé se alap ján az ese dé kes tá mo ga tás ból a köz tar to zás össze -ge a köz tar to zá sok meg fi ze té se ér de ké ben vissza tar tás ra ke rül het, egy ben tu do má sul ve szem, hogy a vissza tar tás a tá mo -ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö te le zett sé ge i met nem érin ti;

w) ki je len tem, hogy a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö te le zett sé ge im nem, vagy nem szer zõ dés sze rû tel je sí té se, il -let ve a szer zõ dés tõl való el ál lás ese tén a tá mo ga tást vissza fi ze tem.

Alul írott Pá lyá zó – pol gá ri és bün te tõ jo gi fe le lõs sé gem tu da tá ban – a je len nyi lat ko zat alá írá sá val ki je len tem, hogy azál ta lam meg adott aláb bi ada tok va ló di ak és hi te le sek.

Kelt: ………………………………………………

P. H.

.......................................................... .......................................................... pá lyá zó kö te le zett ség vál la ló szer ve zet

cég sze rû alá írá sa

.......................................................... .......................................................... alá író neve nyom ta tott be tû vel alá író neve nyom ta tott be tû vel

8.2. NYILATKOZAT RENDEZETT MUNKAÜGYI KAPCSOLATOKRÓL

Bün te tõ jo gi fe le lõs sé gem tu da tá ban ki je len tem, hogy az ál ta lam kép vi selt szer ve zet mun ka vál la lót

c fog lal koz tat c nem fog lal koz tat

Amennyi ben az ál ta lam kép vi selt szer ve zet mun ka vál la lót fog lal koz tat, ki je len tem, hogy az ál ta lam kép vi selt szer ve zet

c meg fe lel c nem fe lel meg

a ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok az ál lam ház tar tás ról szó ló 1992. évi XXXVIII. tör vény 15. §-ának (7) be kez dé -sében meg ha tá ro zott ál ta lá nos, va la mint az Áht. 15. §-a (9) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott kü lö nös fel té te le i nek.

Kelt: ………………………………………………

P. H.




9. INFORMÁCIÓS ADATOK

Ezen pont ki töl té se nem kö te le zõ.


A PÁLYÁZÓ LEGJELLEMZÕBB TEVÉKENYSÉGI TERÜLETE

Je löl je meg a szer ve zet re leg jel lem zõbb te vé keny ség cso por tot! Fi gye lem, csak egy ka te gó ria je löl he tõ meg!

c egész ség ügy

c if jú ság

c po li ti kac sport

c jog vé de lem c sza bad idõ, hob bi, ré teg szer ve ze tek

c kör nye zet vé de lem c szak mai, gaz da sá gi ér dek kép vi se let

c köz biz ton ság vé del me c szo ci á lis el lá tás

c kul tú ra, te le kom mu ni ká ció, köz mû ve lõ dés, ha gyo mány ápo lásc ku ta tás, tu do mányc nem zet kö zi kap cso la tok, EU-in teg rá ció

c te le pü lés- és kö zös ség fej lesz tés, la kás ügyc több cé lú ado mány osz tás, non pro fit szö vet sé gek, er nyõ szer ve ze tek

c ok ta tás c val lás

c pol gár vé de lem, ka taszt ró fa-el há rí tás, tûz ol tás c egyéb:…………………………………..

A TEVÉKENYENYSÉG LEÍRÁSA

Kér jük, rö vi den fog lal ja össze a szer ve zet ál tal vég zett te vé keny sé get!

Ál lan dó al kal ma zott: c 1-2 fõc 3-4 fõc 5-10 fõc 11-20 fõc nincs ál lan dó al kal ma zott

Ál ta lá nos ság ban ha von tahány nem szer ve ze ti tag naknyúj ta nak szol gál ta tást?

c 0-10 fõc 11-100 fõc 101-500 fõc 500-1000 fõc 1000 fõ fe lett

Ala pí tá sá nak éve: In ter net/hon lap cím: Nyil vá nos e-ma il cím:

10. A PÁLYÁZATI ADATLAP HITELESÍTÉSE

Ki je len tem, hogy a pá lyá za ti adat la pon fog lalt ada tok tel jes kö rû ek, va ló di ak és hi te le sek.

Kelt: ………………………………………………

P. H.





P á l y á z a t i f e l h í v á s

be teg jo gi és gyer mek jo gi kép vi se lõi fel ada tokel lá tá sá ra

A Be teg jo gi, El lá tott jo gi és Gyer mek jo gi Köz ala pít ványaz Ala pí tó Ok ira tá ban fog lal tak, va la mint a be teg jo gi, az el -lá tott jo gi és gyer mek jo gi kép vi se lõ mû kö dé sé nek fel té te le i -rõl szó ló 1/2004. (I. 5.) ESZCSM ren de let 2. §-ának (1) be -kez dé se alap ján

pá lyá za tot hir det

be teg jo gi és gyer mek jo gi kép vi se lõi fel ada tok el lá tá sá ra.

I. Ál ta lá nos pá lyá za ti fel té te lek:

a) Pá lyáz hat nak az 1/2004. (I. 5.) ESZCSM ren de let1. §-ában meg ha tá ro zott fel té te lek nek meg fe le lõ, fel sõ fo -kú vég zett ség gel ren del ke zõ sze mé lyek. Egy sze mély egyszak te rü let kép vi se lõi fel ada ta i nak el lá tá sá ra pá lyáz hat.

b) Az el lá tan dó fel adat: - A be teg jo gi kép vi se lõ - az egész ség ügy rõl szó ló 1997. évi

CLIV. tör vény 30-31. §-ai alap ján - el lát ja az egész ség ügyi alap el lá tás ban, va la mint a já ró- és a fek võ be teg szak el lá -tás ban ré sze sü lõk jo ga i nak vé del mét.

- A gyer mek jo gi kép vi se lõ - a gyer me kek vé del mé rõl ésa gyám ügyi igaz ga tás ról szó ló 1997. évi XXXI. tör vény11/A. §-a alap ján - el lát ja a gyer mek vé del mi gon dos ko -dás ban ré sze sü lõ gyer mek e tör vény ben meg ha tá ro zott jo ga i nak vé del mét, és se gí ti a gyer me ket jo gai meg is -me ré sé ben és ér vé nye sí té sé ben.

c) A pá lyá zat el nye ré sé hez szük sé ges ál ta lá nos fel té -te lek a kö vet ke zõk:

A be teg jo gi, az el lá tott jo gi és a gyer mek jo gi kép vi -selõ mû kö dé si fel té te le i rõl szó ló 1/2004. (I. 5.) ESZCSM ren de let ben meg ha tá ro zot tak alap ján

- bün tet len elõ élet,- fel sõ fo kú vég zett ség,- szak mai gya kor lat,- jog vé del mi kép vi se lõi tan fo lyam el vég zé se.

A pá lyá zat hoz mel lék let ben csa tol ni szük sé ges a fen ti ek iga zo lá sá ra szol gá ló do ku men tu mo kat.

A Köz ala pít vány Ku ra tó ri u ma dön té sé nek meg fe le lõ ena pá lyá zat nak tar tal maz nia kell a kö vet ke zõ ket:

- rész le tes szak mai ön élet raj zot, a szak mai gya kor lat be -mu ta tá sá val,

- a fel adat el lát ás ról ké szí tett szak mai prog ra mot, - re fe ren cia mun kák fel so ro lá sát (pub li ká ció, elõ adás),

va la mint- a pá lyá zat hoz csa tol ha tók szak mai aján lá sok is.

II. Rész le tes pá lyá za ti fel té te lek, be tölt he tõ ál lás he lyek:A jog vé del mi kép vi se lõi fel ada tok el lá tá sa mun ka vi -

szony ke re té ben, az aláb bi ak sze rin ti tel jes vagy rész mun -ka idõs fog lal koz ta tás sal, to váb bá meg bí zá si, il let ve vál lal -ko zá si szer zõ dés sel tör tén het.

A pá lyá zó nak nyi lat koz nia kell ar ról, hogy az alábbmeg je lölt óra szám ke re tek közt mi lyen havi óra szám ban,és mi lyen jog vi szony ke re té ben vál lal fel ada tot.

Be teg jo gi kép vi se lõk ese té ben:- Fej ér me gyé ben 120 óra szám ke ret re ke re sünk pá lyá -

zó kat (több pá lyá zó kö zött meg oszt va),

Gyer mek jo gi kép vi se lõk ese té ben:- A Fõ vá ros te rü le tén 80 órás (a III., X-XI., XVIII.,

XXII-XXIII. ke rü le tek meg ha tá ro zott in téz mé nye i ben), - Sza bolcs-Szat már-Be reg me gyé ben 80 órás (a me gye

nyu ga ti ré szé re ki ter je dõ en)fog lal koz ta tás ra ke rül meg hir de tés re be tölt he tõ ál lás hely.

A kép vi se lõi fel ada tok el lá tá sá ra el sõd le ge sen az in téz -mé nyek ben, a szol gál ta tók nál ke rül sor, de ahol je len leg aKöz ala pít vány te rü le ti iro dát mû köd tet, ott a jog vé dõk fo -ga dó órát is tar ta nak.

Bé re zés re, il let ve dí ja zás ra vo nat ko zó tá jé koz ta tás

A kép vi se lõk fog lal koz ta tá sát meg ha tá roz za az el lá tan -dó fel adat nagy sá ga (a szol gál ta tók szá ma, el ér he tõ sé ge,az el lá tá si te rü let mé re te), va la mint az al kal ma zá si jog vi -szony jel le ge. A vál lal ko zás ke re té ben el lá tott fel adat ese téna vál lalt fel adat idõ tar ta ma is meg ha tá ro zó.

A kép vi se lõk dí ja zá sá ra a Köz ala pít vány 1 400 Ft-osóra dí jat biz to sít, amely - az el lá tan dó te rü let ará nyá ban -do lo gi költ ség gel (uta zá si költ ség tá mo ga tás, gép ko csihasz ná lat, te le fon hoz zá já ru lás) egé szül ki.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak fel té te lei, ha tár ide je

A pá lyá za tot a fen ti ek ben is mer te tett kö ve tel mé nyekalap ján, a pá lyá za ti ki írá si fel té te lek sze rint szük sé ges el -ké szí te ni, igé nyes szak mai mun ka ként.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak ha tár ide je: 2008. ok tó ber 31.

A pá lyá za tot pa pír ala pon, A/4-es for má tum ban, pos tai útonto váb bít va, 3 pél dány ban kell el jut tat ni a kö vet ke zõ cím re:

Be teg jo gi, El lá tott jo gi és Gyer mek jo gi Köz ala pít ványLe ve le zé si cím: 1122 Bu da pest, Vá ros ma jor u. 48/b.

A pá lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la to san eset leg fel me -rü lõ to váb bi in for má ci ók a Köz ala pít vá nyi Iro da te le fon -szá mán kér he tõk: 225-3294.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak mód ja és ha tár ide je:

A pá lyá za tok ról a Be teg jo gi, El lá tott jo gi és Gyer mek jo giKöz ala pít vány Ku ra tó ri u ma dönt.

A Ku ra tó ri um dön té sé rõl a Köz ala pít vá nyi Iro da írás -ban ér te sí tést küld va la mennyi pá lyá zó nak leg ké sõbb2008. no vem ber 20-ig.

A pá lyá zat hoz csa to lan dó do ku men tu mok:- 3 hó nap nál nem ré geb bi er köl csi bi zo nyít vány,- a ké pe sí tést iga zo ló do ku men tu mok má so la ta,- re fe ren cia mun kák fel so ro lá sa, aján lá sok,- jog vé del mi kép vi se lõi ta nú sít vány.


P á l y á z a t i f e l h í v á s o k

ál lás he lyek be töl té sé re

Bu da pest Fõ vá ros IV. ker. Új pest Ön kor mány za ta(1041 Bu da pest, Ist ván út 14., Tel.: 231-3101) pá lyá za tothir det a Bu da pest Fõ vá ros IV. ker. Új pest Ön kor mány zatSzo ci á lis és Egész ség ügyi In téz mé nye (1042 Bu da pest,Deák F. u. 93.)

igaz ga tói

ál lás he lyé nek be töl té sé re.

Az igaz ga tó ál tal el lá tan dó fel ada tok: mû kö dé si te rü le ténszer ve zi és vég re hajt ja az Ön kor mány zat szo ci á lis és egész -ség ügyi ren del ke zé se it, en nek ke re té ben ön ál ló an irá nyítjaaz in téz mény szak mai és gaz da sá gi te vé keny sé gét.

Pá lyá za ti fel té te lek:

- szak irá nyú egye te mi vég zett ség,

- leg alább 5 év fel sõ fo kú vég zett sé get igény lõ, a szo ci á -lis el lá tás, il let ve az egész ség ügyi el lá tás te rü le tén vég zettmun ka kör ben szer zett szak mai gya kor lat,

- leg alább 5 év ve ze tõi gya kor lat,

- bün tet len elõ élet,

- va gyon nyi lat ko zat-té te li kö te le zett ség.

Elõnyt je lent: or vo si, jogi vagy köz gaz da ság tu do má nyiegye te men szer zett vég zett ség.

A pá lyá zat hoz csa tol ni kell:

- rész le tes szak mai ön élet raj zot,

- a Bu da pest Fõ vá ros IV. ker. Új pest Ön kor mány zatSzo ci á lis és Egész ség ügyi In téz mé nyé nek mû köd te té sé revo nat ko zó szak mai hely zet elem zés re épü lõ fej lesz té si el -kép ze lé se ket és ve ze tés re vo nat ko zó szak mai prog ra mot,

- a ké pe sí tést iga zo ló ok ira to kat, il let ve azok má so la tát,

- 3 hó nap nál nem ré geb bi er köl csi bi zo nyít ványt,

- a pá lyá zó nyi lat ko za tát ar ról, hogy a pá lyá za ti anyag -ban fog lalt sze mé lyes ada ta i nak a pá lyá za ti el já rás sal ösz -szefüggõ ke ze lé sé hez hoz zá já rul.

A köz al kal ma zot ti jog vi szony idõ tar ta ma: a köz al kal ma -zot ti jog vi szony ha tá ro zat lan idõ re szól, új on nan lé te sí tettjog vi szony ese tén - a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló1992. évi XXXIII. tör vény [Kjt.] 21/A. § (4) be kez dé sé benfog lal tak ki vé te lé vel - 3 hó nap pró ba idõ ki kö té sé vel.

A ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás idõ tar ta ma: 5 év, 2009.ja nu ár 1-jé tõl 2013. de cem ber 31-ig.

Il let mény: a Kjt. alap ján.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak ha tár ide je: 2008. no vem ber 10.

A pá lyá zat be nyúj tás nak mód ja és he lye: a pá lyá za totírás ban, a csa tolt mel lék le tek kel együtt a Bu da pest Fõ vá rosIV. ke rü let Új pest Ön kor mány zat Pol gár mes te ri Hi va ta la

Sze mély ügyi Osz tá lyá nak cí mez ve kell be nyúj ta ni(1041 Bu da pest, Ist ván út 14.).

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: 2008. de cem ber 31.

A pá lyá za tok el bí rá lá sa a vo nat ko zó kor mány ren de le -tek ben fog lal tak sze rint tör té nik.

A pá lyá zat tal kap cso lat ban ér dek lõd ni le het Nagy Ist vánal pol gár mes ter tit kár sá gán sze mé lye sen (1041 Bu da pest,Ist ván u. 11.), il let ve a 231-3155-ös te le fon szá mon.

* * *

Bu da pest Fõ vá ros XVII. ke rü let Rá kos men te Ön -kor mány za tá nak kép vi se lõ-tes tü le te (1173 Bu da pest,Pes ti út 165.) pá lyá za tot hir det a Gyer mek jó lé ti Köz pont(1173 Bu da pest, Pes ti út 80.)

in téz mény ve ze tõi


Az in téz mény te vé keny sé gi köre: - gyer mek jó lé ti szol gál ta tás szer ve zé se, biz to sí tá sa,- gyer me kek át me ne ti gon do zá sá nak szer ve zé se, biz to -

sí tá sa,- mun kál ta tói jo gok gya kor lá sa.

Az in téz mény ve ze tõ ál tal el lá tan dó fel ada tok:

- gyer mek jó lé ti szol gál ta tás szer ve zé se, biz to sí tá sa,

- gyer me kek át me ne ti gon do zá sá nak szer ve zé se, biz to -sí tá sa,

- mun kál ta tói jo gok gya kor lá sa.


- a 15/1998. (IV. 30.) NM ren de let 2. szá mú mel lék le té nek I. Rész I.2. pont já ban elõ írt ké pe sí tés,

- leg alább 5 év fel sõ fo kú vég zett sé get vagy fel sõ fo kúszak mai ké pe sí tést igény lõ, a gyer mek vé de lem, a szo ci á lis el lá tás, az egész ség ügyi el lá tás, il let ve a köz ok ta tás terü -letén vég zett mun ka kör ben szer zett szak mai gya kor lat,

- bün tet len elõ élet.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nál elõnyt je lent:

- szo ci á lis szak vizs ga,

- leg alább 3 éves ve ze tõi gya kor lat.


- a pá lyá zó sze mé lyi ada ta it (el ér he tõ sé get is) tar tal ma zóön élet raj zát,

- rész le tes szak mai élet raj zot,

- a ké pe sí tést iga zo ló oki ra t(ok) hi te le sí tett má so la tát,


- a Gyer mek jó lé ti Köz pont ve ze té sé re vo nat ko zó szak maiprog ra mot, a szak mai hely zet elem zés re épü lõ fej lesz té siel kép ze lé sek kel,


- a pá lyá zó nyi lat ko za tát ar ról, hogy a pá lyá za ti anyag -ban fog lalt sze mé lyes ada ta i nak a pá lyá za ti el já rás sal ösz -szefüggõ ke ze lé sé hez hoz zá já rul,

- a pá lyá zó nyi lat ko za tát ar ról, hogy a gyer me kek vé del -mé rõl és a gyám ügyi igaz ga tás ról szó ló 1997. évi XXXI.tör vény 15. §-ának (8) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ki zá ró ok vele szem ben nem áll fenn.

A pá lyá zat hoz csa to lan dó ira tok utó la gos be nyúj tá sá ranincs le he tõ ség és azok bár me lyi ké nek hi á nya a pá lyá za tiel já rás ból való ki zá rást von ja maga után.


A ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás idõ tar ta ma: 5 év.

A ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás kez dõ nap ja: 2008. de -cem ber 1.

A ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás meg szû né sé nek idõ -pontja: 2013. no vem ber 30.

Bé re zés: a Kjt. és a fenn tar tó dön té se sze rint.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak ha tár ide je: a Szo ci á lis Köz -löny ben, va la mint az Ok ta tá si Köz löny ben tör té nõ ké sõb -bi meg je le nés tõl szá mí tott 15. nap.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak mód ja és he lye: a pá lyá za totki zá ró lag pos tai úton, zárt bo rí ték ban, „Gyer mek jó lé tiKöz pont ve ze tõ je” meg je lö lés sel, Bu da pest Fõ vá ros XVII. ke rü let Rá kos men te Ön kor mány za ta Pol gár mes te ri Hi va -ta lá nak Egész ség ügyi és Szo ci á lis Iro da ve ze tõ jé hez cí -mez ve (1173 Bu da pest, Pes ti út 165.) kell be nyúj ta ni.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: a pá lyá za tot Bu da -pest Fõ vá ros XVII. ke rü let Rá kos men te Ön kor mány za tá -nak kép vi se lõ-tes tü le te a no vem ber havi ren des ülé sén bí -rál ja el.

A pá lyá zat tal kap cso lat ban to váb bi in for má ci ót azEgész ség ügyi és Szo ci á lis Iro da ve ze tõ je, Ku rucz né Mar ton Ka ta lin ad a 253-3338-as te le fon szá mon.

* * *

Bu da pest Fõ vá ros XIX. ke rü let Kis pest Ön kor -mány za ta (1195 Bu da pest, Ady End re út 7.) pá lyá za tothir det a Se gí tõ Kéz Kis pes ti Gon do zó Szol gá lat (1192 Bu -da pest, Tán csics M. u. 7.)


ál lás he lyé nek tel jes mun ka idõ ben tör té nõ be töl té sé re.


- irá nyít ja a házi se gít ség nyúj tás, nap pa li szo ci á lis el lá tásön kor mány za ti alap fel ada tá nak meg va ló su lá sát,

- ko or di nál ja 5 gon do zá si köz pont és az Ér tel mi Fo gya -té ko sok Nap kö zi Ott ho na szer ve ze ti egy sé gek szak maifel ada ta it, az egyes szer ve ze ti egy sé gek kö zöt ti mun ka -meg osz tást,

- a gaz da sá gi ve ze tõ vel együtt mû köd ve el ké szí ti az in -téz mény éves költ ség ve té sét és a fenn tar tó elé ter jesz ti,

- gon dos ko dik a költ ség ve té si elõ irány za tok jog sze rû és sza bály sze rû fel hasz ná lá sá ról,

- meg ál la pít ja a sze mé lyi té rí té si dí jat a vo nat ko zó ha tá -lyos jog sza bá lyok és a he lyi ön kor mány za ti ren de le té benfog lal tak fi gye lem be vé te lé vel,

- el lát ja az ága za ti mun kál ta tói fel ada to kat,

- ön ál ló an gaz dál ko dó költ ség ve té si szerv ként el lát ja aKis pes ti Csa lád se gí tõ Szol gá lat és Gyer mek jó lé ti Mód -szer ta ni Köz pont, mint rész ben ön ál ló an gaz dál ko dó költ -ség ve té si szerv gaz dál ko dá si fel ada ta it, a köz tük lét re jöttegyütt mû kö dé si meg ál la po dás sze rint.


- az 1/2000. (I. 7.) SZCSM ren de let 3. szá mú mel lék le -té nek 2. pont ja sze rin ti szak kép zett sé gek kö zül a fel sõ fo kú szo ci á lis alapvégzettség,

- leg alább 5 év fel sõ fo kú vég zett sé get vagy fel sõ fo kúszak mai ké pe sí tést igény lõ, a szo ci á lis el lá tás, il let ve azegész ség ügyi el lá tás te rü le tén vég zett mun ka kör ben szer zettszak mai gya kor lat,


- leg alább 3 éves, a szo ci á lis el lá tás te rü le tén szer zettve ze tõi gya kor lat.

A mun ka kör va gyon nyi lat ko zat-té te li el já rás ra kö te le zett.

Az el bí rá lá sá nál elõnyt je lent: szo ci á lis szak vizs ga.


- a pá lyá zó szak mai élet raj zát,


- az in téz mény ve ze té sé re vo nat ko zó prog ra mot a szak maihely zet elem zés re épü lõ fej lesz té si el kép ze lé sek kel,

- a ké pe sí tést iga zo ló ere de ti ok irat köz jegy zõ ál tal hi te -le sí tett má so la tát,



A ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás idõ tar ta ma: 5 év, 2009.ja nu ár 1-jé tõl 2013. de cem ber 31.

Il let mény és jut ta tá sok: a Kjt. és a 257/2000. (XII. 26.)Korm. ren de let sze rint.


A pá lyá zat be nyúj tá sá nak ha tár ide je: a Szo ci á lis Köz -löny ben való meg je le nés tõl szá mí tott 30. nap.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak mód ja és he lye: a pá lyá za totpos tai úton vagy sze mé lye sen kell be nyúj ta ni a Bu da pestFõ vá ros XIX. ke rü let Kis pest Ön kor mány zat pol gár mes te -ré nek cí mez ve (1195 Bu da pest, Vá ros ház tér 18-20.).A bo rí té kon kér jük fel tün tet ni a mun ka kör meg ne ve zé sét:szo ci á lis in téz mény ve ze tõ.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: a pá lyá zat be nyúj -tá si ha tár ide jé nek le jár tát kö ve tõ 60 na pon be lül.

A pá lyá zat tal kap cso lat ban fel vi lá go sí tást Vin czek Györgyal pol gár mes ter ad a 347-4523-as te le fon szá mon.

* * *

Cell dö mölk Vá ros Ön kor mány za ta (9500 Cell dö -mölk, Szent há rom ság tér 1.) pá lyá za tott hir det a Nép jó lé tiSzol gá lat (9500 Cell dö mölk, Sza ló ky Sán dor u. 3.)



Az in téz mény ve ze tõ ál ta lá nos fel ada tai:

- az in téz mény te vé keny sé gé nek szak mai irá nyí tá sa,

- mun kál ta tói te en dõk el lá tá sa,

- az in téz mény ala pí tó ok ira tá ban meg ha tá ro zott te en dõkel lá tá sá ról tör té nõ gon dos ko dás.


- az 1/2000. (I. 7.) SZCSM ren de let 3. szá mú mel lék le -té nek 9. pont ja sze rin ti szak irá nyú szak kép zett ség,

- leg alább 5 év fel sõ fo kú vég zett sé get vagy fel sõ fo kúszak mai ké pe sí tést igény lõ, a gyer mek vé de lem, a szo ci á lis el lá tás, az egész ség ügyi el lá tás, il let ve a köz ok ta tás te rü le ténvég zett mun ka kör ben szer zett szak mai gya kor lat,




- a pá lyá zó szak mai ön élet raj zát,

- a bün tet len elõ éle tet iga zo ló er köl csi bi zo nyít ványt,



- a pá lyá zó nyi lat ko za tát ar ról, hogy a gyer me kek vé -delmérõl és a gyám ügyi igaz ga tás ról szó ló 1997. éviXXXI. tör vény 15. §-ának (8) be kez dé sé ben meghatá -rozott ki zá ró ok vele szem ben nem áll fenn.

A köz al kal ma zot ti jog vi szony idõ tar ta ma: a köz al kal -ma zot ti jog vi szony ha tá ro zat lan idõ re szól, új on nan lé te sí -tett jog vi szony ese tén - a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá rólszó ló 1992. évi XXXIII. tör vény [Kjt.] 21/A. § (4) be -

kezdé sé ben fog lal tak ki vé te lé vel - 3 hó nap pró ba idõ ki -kö té sé vel.


A ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás kez dõ nap ja: 2008. no -vem ber 10.

A ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás meg szû né sé nek idõ -pont ja: 2013. no vem ber 9.

Il let mény: a Kjt. sze rint.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak ha tár ide je: a Szo ci á lis Köz -löny ben tör té nõ meg je le nést kö ve tõ 15. nap.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak he lye: a pá lyá za tot Cell dö -mölk Vá ros pol gár mes te ré nek cí mez ve kell be nyúj ta ni(9500 Cell dö mölk, Szent há rom ság tér 1.). A bo rí té konkér jük fel tün tet ni a kö vet ke zõ szá mot: C/5530/0/2008.,va la mint a mun ka hely meg ne ve zé sét: Nép jó lé ti Szol gá lat.


A pá lyá za to kat a pá lyá zat elõ ké szí tõ je ál tal ese ten kéntössze hí vott bi zott ság vé le mé nye zi. A pá lyá za ti fel té te lek -nek meg fe le lõ pá lyá za to kat a bi zott sá gi vé le mé nyek kelegyütt a pá lyá za tok el bí rá lá sá ra jo go sult szerv (képviselõ- testület) elé kell ter jesz te ni.

A pá lyá zat tal kap cso lat ban to váb bi in for má ció kér -hetõ Gyu ri cza Imre hu mán po li ti kai szak re fe rens tõl a95/525-815-ös te le fon szá mon.

* * *

A Jász sá gi Több cé lú Tár su lás (5100 Jász be rény, Sza -bad ság tér 16.) pá lyá za tot hir det a Jász sá gi Csa lád se gí tõés Gyer mek jó lé ti Szol gá lat (5100 Jász be rény, Feren -cesek tere 3/a.)



A ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás sal járó lé nye ges fel -adatok: Jász be rény Vá ros, Jász apá ti Vá ros és Jász la dányNagy köz ség köz igaz ga tá si te rü le tén ta lál ha tó Szak maiKöz pon tok ban tör té nõ mun ka vég zés, il let ve az in téz -mény el lá tá si te rü le tét al ko tó to váb bi 9 te le pü lés köz -igaz ga tá si te rü le tén ta lál ha tó te lep hely szak mai irá nyí -tása és el len õr zé se.


- fel sõ fo kú szo ci á lis alap vég zett ség, pszi cho ló gus, vagy pszi cho pe da gó gus,

- leg alább 5 év fel sõ fo kú vég zett sé get vagy fel sõ fo kúszak mai ké pe sí tést igény lõ, a szo ci á lis el lá tás te rü le ténvég zett mun ka kör ben szer zett szak mai gya kor lat,




- eu ró pai uni ós ál lam pol gár ság,

- fel hasz ná lói szin tû szá mí tó gé pes is me re tek,

- pá lyá za ti do ku men tá ció hi ány ta lan ki töl té se és be -nyúj tá sa.

Az el bí rá lás nál elõnyt je lent:

- ve ze tõi ta pasz ta lat,

- szer ve zé si ta pasz ta lat,

- csa lád se gí tés és/vagy gyer mek jó lé ti szol gál ta tás nyúj -tá sá ban szer zett gya kor lat,

- ön kor mány za ti tár su lás sal kap cso la tos ta pasz ta lat,

- jász sá gi kö tõ dés, jász sá gi hely is me ret, a szo ci á lis hely zetis me re te,

- ha tá ro zott fel lé pés, ru gal mas ság,

- „B” ka te gó ri ás jo go sít vány.


- rész le tes, fény ké pes szak mai ön élet raj zot,

- a ké pe sí tést iga zo ló ok irat(ok) má so la tát,

- az in téz mény ve ze té sé re vo nat ko zó prog ra mot a szak -mai hely zet elem zés re épü lõ fej lesz té si el kép ze lé sek kel(ma xi mum 5 A/4-es gé pelt ol dal),





A köz al kal ma zot ti jog vi szony vál to zó mun ka he lyentör té nõ mun ka vég zés sel jön lét re.


Az ál lás hely be tölt he tõ: leg ko ráb ban 2009. ja nu ár 5.nap já tól.

Il let mény: a Kjt. alap ján; ve ze tõi pót lék mér té ke aKjt.-nek a szo ci á lis, va la mint a gyer mek jó lé ti ésgyermek védel mi ága zat ban tör té nõ vég re haj tá sá rólszóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. ren de let ren del ke zé seisze rint.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak ha tár ide je: a pá lyá za ti fel -hívás Szo ci á lis Köz löny ben tör té nõ meg je le né sé tõl szá -mított 30. nap.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak mód ja és he lye: a pá lyá za totsze mé lye sen vagy pos tai úton, 2 pél dány ban, zárt bo rí ték -

ban a Jász sá gi Több cé lú Tár su lás nak cí mez ve, Haj dúLász ló, a Jász sá gi Több cé lú Tár su lás el nö ke ré szé re kellbe nyúj ta ni (5100 Jász be rény, Sza bad ság tér 16.). A bo rí té -kon kér jük fel tün tet ni: „Jász sá gi Csa lád se gí tõ és Gyer -mek jó lé ti Szol gá lat - In téz mény ve ze tõi pá lyá zat”.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: a pá lyá zat el bí rá -lá sa a pá lyá zat be nyúj tá si ha tár ide jé nek le jár tát kö ve tõ 60na pon be lül.

A pá lyá zat el bí rá lá sa a meg hall ga tást kö ve tõ en tör té nik, mely nek ered mé nyé rõl a pá lyá zó írás ban kap ér te sí tést.

Az In téz mény rö vid is mer te té se le tölt he tõ awww.jas zsag.hu hon lap ról, va la mint bõ vebb in for má ciókér he tõ a Jász sá gi Több cé lú Tár su lás el nö ké tõl, Haj dúLász ló tól az 57/550-130-as te le fon szá mon.

Ki zá ró lag a pá lyá za ti fel té te lek nek ala ki lag meg fe le lõpá lyá za tot be nyúj tó pá lyá zók ke rül nek meg hall ga tás ra!

A meg hall ga tást a Jász sá gi Több cé lú Tár su lás ré szé rekö te le zett sé get nem ke let kez tet.

A pá lyá za ti el já rás ered mény te len né nyil vá ní tá sá nak jo gáta Jász sá gi Több cé lú Tár su lás fenn tart ja.

* * *

A Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház Or szá gos Pres -bitériuma (1085 Bu da pest, Ül lõi út 24.) pá lyá za tot hir deta ka posszek csõi Evan gé li kus Di a kó ni ai Ott hon (7361 Ka -posszekcsõ, Tán csics M. u. 28.)



Az in téz mény ve ze tõ ál tal el lá tan dó fel ada tok: az egy ház in téz mé nye i rõl szó ló 2005. évi VIII. tör vény 19. §-ábanmeg ha tá ro zott fel ada tok.


- a sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo ci á lis in téz mé -nyek szak mai fel ada ta i ról és mû kö dé si fel té te le i rõl szó ló1/2000. (I. 7.) SZCSM ren de let 3. szá mú mel lék le té benmeg ha tá ro zott szak irá nyú szak kép zett ség,

- a szo ci á lis el lá tás te rü le tén szer zett 5 év gya kor lat,

- szo ci á lis szak vizs ga, vagy an nak hi á nyá ban a ki ne ve zéstkö ve tõ 2 éven be lül tör té nõ meg szer zé se,


- fel hasz ná lói szin tû szá mí tó gé pes is me ret.

Elõnyt je lent:

- ide gen nyelv-tu dás,

- evan gé li kus egy ház tag ság,

- „B” ka te gó ri ás jo go sít vány,

- idõ sek ott ho ná ban szer zett hosszabb ide jû (ve ze tõi)gya kor lat.



- ön élet raj zot és rész le tes szak mai élet raj zot,

- is ko lai vég zett sé get iga zo ló ok ira tot,

- az in téz mény ve ze té sé re vo nat ko zó szak mai prog ra motés a szak mai hely zet elem zés re épü lõ el kép ze lé se ket,

- szo ci á lis szak vizs ga-bi zo nyít ványt vagy a pá lyá zónyi lat ko za tát ar ról, hogy a ki ne ve zést kö ve tõ 2 éven be lülvál lal ja a szo ci á lis szak vizs ga le té te lét,

- 30 nap nál nem ré geb bi er köl csi bi zo nyít ványt,

- ke reszt le ve let,

- lel ké szi aján lást a pá lyá zó gyü le ke ze ti lel ké szé tõl,



Az ál lás hely be tölt he tõ: 2009. ja nu ár 1. nap já tól.

Bé re zés: meg egye zés sze rint.


A pá lyá zat be nyúj tá sá nak he lye és mód ja: a pá lyá za tot a Ma gyar or szá gi Evan gé li kus Egy ház Or szá gos Iro da Tit -kár sá gá nak cí mez ve (1085 Bu da pest, Ül lõi út 24. I. eme -let), zárt bo rí ték ban, 3 pél dány ban, mely bõl 2 db-ot pa pírala pon, 1 db-ot pe dig a pá lyá za tot tar tal ma zó adat hor do zónkell be nyúj ta ni. A bo rí ték ra kér jük rá ír ni: „Evan gé li kusDi a kó ni ai Ott hon Ka posszek csõ, In téz mény ve ze tõ”.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: az egy ház in téz -mé nye i rõl szó ló 2005. évi VIII. tör vény sze rint.

A pá lyá zat tal kap cso lat ban fel vi lá go sí tás kér he tõ mun -ka idõ ben Buda An na má ria di a kó ni ai osz tály ve ze tõ tõl a20/770-3643-as te le fon szá mon.

* * *

A Mo há csi Több cé lú Kis tér sé gi Tár su lás Ta ná csa(7700 Mo hács, Szé che nyi tér 1.) pá lyá za tot hir det a Som -be re ki Szo ci á lis Ott hon (7728 Som be rek, Dó zsa Gy. u. 19.)



Az in téz mény ve ze tõ a Som be re ki Szo ci á lis Ott hon egy -sze mé lyi fe le lõs ve ze tõ je.

Az in téz mény te vé keny sé gi köre: szak ága za ti be so ro lá sa873 000 Idõ sek, fo gya té ko sok bent la ká sos el lá tá sa.


- irá nyít ja és el len õr zi a szak mai fel ada tok el lá tá sát,vég re haj tá sát,

- a gaz da sá gi ve ze tõ vel együtt mû köd ve el ké szí ti az in -téz mény éves költ ség ve té sét és a fenn tar tó elé ter jesz ti,

- gon dos ko dik a költ ség ve té si elõ irány za tok jog sze rû és sza bály sze rû fel hasz ná lá sá ról,

- meg ál la pít ja a sze mé lyi té rí té si dí jat a vo nat ko zó ha tá lyosjog sza bá lyok fi gye lem be vé te lé vel,

- gon dos ko dik az in téz mény be tör té nõ éves fel vé te lekjog sze rû sé gé rõl,

- el ké szí ti a ha tá lyos jog sza bá lyok ál tal elõ írt, az in téz -mény mû kö dé sé hez szük sé ges do ku men tu mo kat (pl.SZMSZ, há zi rend, egyéb sza bály za tok), va la mint gon dos -ko dik azok be tar tá sá ról,

- be szá mo lá si kö te le zett ség gel tar to zik a fenn tar tó felé,gon dos ko dik az el lá tot tak ér dek vé del mé rõl,

- gya ko rol ja a mun kál ta tói jo go kat az in téz mény dol go zóite kin te té ben.


- az 1/2000. (I. 7.) SZCSM ren de let 3. szá mú mel lék le -té nek 9. pont já ban elõ írt szak irá nyú szak kép zett ség,

- leg alább 5 év fel sõ fo kú vég zett sé get vagy fel sõ fo kúszak mai ké pe sí tést igény lõ, a szo ci á lis és/vagy az egész -ség ügyi el lá tás te rü le tén vég zett mun ka kör ben szer zettszak mai gya kor lat,




- a ké pe sí tést iga zo ló ok ira tok má so la tát,

- a szak mai gya kor lat iga zo lá sát,





A ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás idõ tar ta ma: 5 év, 2008.de cem ber 1-jé tõl 2013. no vem ber 30-ig.

Il let mény: a Kjt., il let ve a Kjt.-nek a szo ci á lis, va la minta gyer mek jó lé ti és gyer mek vé del mi ága zat ban tör té nõvég re haj tá sá ról szó ló 257/2000. (XII. 26.) Korm. ren de letsze rint.

Szol gá la ti la kást a pá lyá za tot ki író nem biz to sít.


A pá lyá zat be nyúj tá sá nak mód ja és he lye: a pá lyá za totzárt bo rí ték ban, pos tai úton vagy sze mé lye sen a Mo há csi


Több cé lú Kis tér sé gi Tár su lás el nö ke, Sze kó Jó zsef ré szé re kell be nyúj ta ni (7700 Mo hács, Szé che nyi tér 1.). A bo rí té -kon a „Pá lyá zat in téz mény ve ze tõi ál lás hely be töl té sé re”meg je lö lést kér jük fel tün tet ni.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je és mód ja: a pá lyá -zat el bí rá lá sa a be nyúj tá si ha tár idõ le jár tát kö ve tõ 60 na -pon be lül tör té nik. A 257/2000. (XII. 26.) Korm. ren de let1/A. §-ának (9)-(10) be kez dé sei ál tal meg ha tá ro zott össze -té te lû ese ti bi zott ság a ki írt fel té te lek nek meg fe le lõ pá lyá -zó kat sze mé lye sen meg hall gat ja, a pá lyá za to kat vé le mé -nye zi, amely alap ján az ese ti vé le mé nye zõ bi zott ság az in -téz mény ve ze tõi ál lás hely be töl té sé re tett ja vas la tát el bí rá -lás céljá ból a Mo há csi Több cé lú Kis tér sé gi Tár su lás Ta ná csaelé ter jesz ti.

A pá lyá zat tal kap cso lat ban rész le tes in for má ci ót Dr. Ko -vács Mi rel lá nál, az MTKT mun ka szer ve ze té nek ve ze tõ -jénél le het kér ni (7700 Mo hács, Szé che nyi tér 1., Tel.:69/505-521, e-ma il: ko vacs_mi rel la@mo hacsph.hu).

* * *

Mór Vá ros Ön kor mány za tá nak kép vi se lõ-tes tü le te(8060 Mór, Szent Ist ván tér 6.) pá lyá za tot hir det a Ne fe -lejcs Böl csõ de (8060 Mór, Cser hát u. 33.)

böl csõ de ve ze tõi


A böl csõ de ve ze tõ ál tal el lá tan dó fel ada tok:

- a böl csõ dei gon do zás ban, ne ve lés ben ré sze sü lõ gyer -me kek ma gas szín vo na lon tör té nõ el lá tá sa,

- az irá nyí tá sa alá tar to zó dol go zók kal vég re haj tat ja aböl csõ dei gon do zás sal, ne ve lés sel kap cso la tos ren de le te ket,uta sí tá so kat,

- meg szer ve zi a kor sze rû gon do zá si-ne ve lé si mun kát, adol go zók mun ka rend jét,

- szer ve zi, irá nyít ja és el len õr zi az ét kez te tést, a kony hamû köd te té sét, gon dos ko dik a HACCP rend szer mû kö dé -sé rõl,

- fo lya ma to san fi gye lem mel kí sé ri a mun ka vál la ló kat és a szak mát érin tõ jog sza bá lyo kat.


- a 257/2000. (XII. 26.) Korm. ren de let sze rin ti fel té te -lek, va la mint a 15/1998. (IV. 30.) NM ren de let 2. szá múmel lék le té nek I. rész I/2/B. pont já ban elõ írt szak irá nyúfel sõ fo kú vég zett ség,



Elõnyt je lent: böl csõ dei te rü le ten szer zett gya kor lat.


- a pá lyá zó szak mai te vé keny sé gét is be mu ta tó ön élet -raj zot,


- a ké pe sí tést iga zo ló ok ira tok hi te le sí tett má so la tát,

- a szak mai gya kor lat iga zo lá sát,

- az in téz mény ve ze té sé re vo nat ko zó szak mai prog ra -mot, a szak mai hely zet elem zés re épü lõ fej lesz té si el kép ze -lé sek kel,





Il let mény és egyéb jut ta tá sok: a Kjt. sze rint; ma ga sabbve ze tõi pót lék a pót lék alap 200%-a.


A pá lyá zat be nyúj tá sá nak mód ja és he lye: a pá lyá za tot1 pél dány ban, írás ban és az zal egy ide jû leg - az er köl csi bi -zo nyít ványt, a szak mai gya kor lat iga zo lá sát, il let ve a ké -pe sí tést iga zo ló ok ira to kat ki vé ve - CD le me zen kell be -nyúj ta ni Mór Vá ros Ön kor mány za tá nak cí mez ve, Feny ves Pé ter pol gár mes ter ré szé re (8060 Mór, Szent Ist ván tér 6.,Tel.: 22/560-802).

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: a pá lyá za tok el bí -rá lá sá ról Mór Vá ros Ön kor mány za tá nak kép vi se lõ-tes tü -le te dönt a pá lyá zat be nyúj tá si ha tár ide jé nek le jár tát kö ve tõ60 na pon be lül.

A pá lyá zat tal kap cso lat ban ér dek lõd ni le het Feny vesPé ter pol gár mes ter nél a 22/560-802-es te le fon szá mon.

* * *

Nyír egy há za és Nyír pa zony In téz mény fenn tar tó Tár -sulás Tár su lá si Ta ná csa (4400 Nyír egy há za, Kos suth tér 1.) pá lyá za tot hir det a Gyer mek jó lé ti Köz pont (4400 Nyír -egy há za, Bát ho ry u. 10.)




Az in téz mény te vé keny sé gi köre:- gyer mek jó lé ti szol gál ta tás (Gyvt. 39-40. §),- csa lá dok át me ne ti ott ho na (Gyvt. 51. §).

Az in téz mény ve ze tõ ál tal el lá tan dó fel ada tok: az in téz -mény te vé keny sé gi kö ré be tar to zó fel ada tok ve ze tõi irá -nyí tá sa.


- a 15/1998. (IV. 30.) NM ren de let 2. szá mú mel lék le tesze rin ti fel sõ fo kú szak irá nyú ké pe sí tés,



Elõnyt je lent:

- ve ze tõi gya kor lat,

- szo ci á lis szak vizs ga.

A pá lyá zat nak tar tal maz nia kell:

- a pá lyá zó rész le tes szak mai ön élet raj zát,

- a ké pe sí tést iga zo ló ok irat(ok) má so la tát,



- kö te le zett ség vál la lá si nyi lat ko za tot arra vo nat ko zó an,hogy a pá lyá zó vál lal ja a szo ci á lis szak vizs gá nak a kine -vezést kö ve tõ két éven be lül tör té nõ meg szer zé sét,

- nyi lat ko za tot, mely ben a pá lyá zó hoz zá já rul ah hoz,hogy pá lyá za ti anya gát Nyír egy há za Me gyei Jogú Vá rosÖn kor mány za tá nak Köz gyû lé se, va la mint Szo ci á lis,Egész ség ügyi, La kás ügyi és Idõs ügyi Bi zott sá ga, il let veNyír pa zony Köz ség Ön kor mány za tá nak kép vi se lõ-tes tü -le te meg is mer je és abba be te kint sen,

- a pá lyá zó nyi lat ko za tát ar ról, hogy a pá lyá za ti anyag -ban fog lalt sze mé lyes ada ta i nak a pá lyá za ti el já rás salössze füg gõ ke ze lé sé hez hoz zá já rul,




A ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás kez dõ nap ja: 2009. ja nu ár 1.

A ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás meg szû né sé nek idõ -pont ja: 2013. de cem ber 31.

Il let mény: a Kjt. és a Kjt.-nek a szo ci á lis, va la mint agyer mek vé del mi ága zat ban tör té nõ vég re haj tá sá ról szó ló257/2000. (XII. 26.) Korm. ren de let ben fog lal tak sze rint.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak ha tár ide je: a Szo ci á lis Köz -löny ben, va la mint az Ok ta tá si Köz löny ben tör té nõ ké sõb bimeg je le nést kö ve tõ 30. nap.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak mód ja és he lye: a pá lyá za totzárt bo rí ték ban, „Gyer mek jó lé ti Köz pont in téz mény ve ze tõi pá lyá zat” meg je lö lés sel sze mé lye sen vagy pos tai útonkell be nyúj ta ni Nyír egy há za és Nyír pa zony In téz mény -fenn tar tó Tár su lás Tár su lá si Ta ná csá nak el nö ke, Csa baiLász ló né ré szé re (4400 Nyír egy há za, Kos suth tér 1.).

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: a pá lyá zat be nyúj -tá si ha tár ide jét kö ve tõ 30 na pon be lül.

A pá lyá zat tal kap cso lat ban bõ vebb fel vi lá go sí tás kér he tõ az In téz mény fenn tar tó Tár su lás cí mén (4400 Nyír egy há za,Kos suth tér 1.), il let ve a 42/524-588-as te le fon szá mon.

* * *

Nyír ma da Nagy köz ség Ön kor mány za tá nak kép vi se -lõ-tes tü le te (4564 Nyír ma da, Ady End re út 16.) pá lyá za tot hir det a Szo ci á lis Tá mo ga tó Csa lád se gí tõ és Gyer mek -jó lé ti Szol gá lat (4564 Nyír ma da, Kos suth út 49.)



Az in téz mény te vé keny sé gi köre:

- tá mo ga tó szol gál ta tás,

- csa lád se gí tõ szol gál ta tás,

- gyer mek jó lé ti szol gál ta tás.



- az 1/2000. (I. 7.) SZCSM ren de let 3. szá mú mel lék le -té nek 3. és 5/A. pont jai sze rin ti szak irá nyú szak kép zett ség, va la mint a 15/1998. (IV. 30.) NM ren de let 2. szá mú mel -lék le té nek I. rész 1. pont ja sze rin ti fel sõ fo kú ké pe sí tés,

- leg alább 5 év fel sõ fo kú vég zett sé get vagy fel sõ fo kúszak mai ké pe sí tést igény lõ, a gyer mek vé de lem, il let ve aszo ci á lis el lá tás te rü le tén vég zett mun ka kör ben szer zettszak mai gya kor lat,




- a ké pe sí tést iga zo ló ok irat köz jegy zõ ál tal hi te le sí tettmá so la tát,

- 3 hónap nál nem ré geb bi er köl csi bi zo nyít ványt,

- szak mai ön élet raj zot,







Bé re zés: a Kjt sze rint + ve ze tõi pót lék.


A pá lyá zat be nyúj tá sá nak he lye: a pá lyá za to kat Nyír -ma da Nagy köz ség pol gár mes te ré hez kell be nyúj ta ni(4564 Nyír ma da, Ady End re út 16., Tel.: 45/492-100,45/492-049).

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: a pá lyá zat be nyúj -tá si ha tár ide jé nek le jár tát kö ve tõ 30. nap.

A pá lyá zat tal kap cso lat ban ér dek lõd ni le het Kál mánBéla pol gár mes ter nél a 45/492-100-as te le fon szá mon.

* * *

Nyír ma da Nagy köz ség Ön kor mány za tá nak kép vi se -lõ-tes tü le te (4564 Nyír ma da, Ady End re út 16.) pá lyá za tothir det a Szo ci á lis Ápo lá si-Gon do zá si Köz pont (4564 Nyír -ma da, Pe tõ fi út 1.)






- leg alább 5 év fel sõ fo kú vég zett sé get vagy fel sõ fo kúszak mai ké pe sí tést igény lõ a szo ci á lis el lá tás te rü le ténvég zett mun ka kör ben szer zett szak mai gya kor lat,




- a ké pe sí tést iga zo ló ok irat köz jegy zõ ál tal hi te le sí tettmá so la tát,

- 3 hónap nál nem ré geb bi er köl csi bi zo nyít ványt,






Bé re zés: a Kjt sze rint + ve ze tõi pót lék.


A pá lyá zat be nyúj tá sá nak he lye: a pá lyá za to kat Nyír -ma da Nagy köz ség pol gár mes te ré hez kell be nyúj ta ni(4564 Nyír ma da, Ady End re út 16., Tel.: 45/492-100,45/492-049).


A pá lyá zat tal kap cso lat ban ér dek lõd ni le het Kál mánBéla pol gár mes ter nél a 45/492-100-as te le fon szá mon.

* * *

A Sár bo gár di Több cé lú Kis tér sé gi Tár su lá si Ta nács(7000 Sár bo gárd, Hõ sök tere 2.) pá lyá za tot hir det a„Háló” Dél-Me zõ föl di Szo ci á lis és Gyer mek jó lé ti Szol -gá lat (7013 Cece, Ár pád u. 8.)




- szo ci á lis ét kez te tés,

- házi se gít ség nyúj tás,

- nap pa li szo ci á lis el lá tás (idõ sek klub ja),

- jel zõ rend sze res házi se gít ség nyúj tás,

- csa lád se gí tõ szol gál ta tás,

- gyer mek jó lé ti szol gál ta tás

Cece, Alap, Me zõ szi las, Al só szen ti ván, Vaj ta, Sár eg res,Igar köz igaz ga tá si te rü le tén.




- az 1/2000. (I. 7.) SZCSM ren de let 3. szá mú mellékle -tében elõ írt szak irá nyú szak kép zett ség, vagy a 15/1998.(IV. 30.) NM ren de let 2. szá mú mel lék le te sze rin ti ké pe sí tés,

- a 257/2000. (XII. 26.) Korm. ren de let 3. §-ának (3) be -kez dé se alap ján

a) leg alább 5 év fel sõ fo kú vég zett sé get vagy fel sõ -fo kú szak mai ké pe sí tést igény lõ, a gyer mek vé -de lem, a szo ci á lis el lá tás, az egész ség ügyi el lá -tás, il let ve a köz ok ta tás te rü le tén vég zett mun ka -kör ben szer zett szak mai gya kor lat,

b) az in téz mény ben fenn ál ló ha tá ro zat lan idõ reszó ló ki ne ve zés, il le tõ leg a ve ze tõi meg bí zás salegy ide jû leg fel sõ fo kú vég zett sé gû vagy felsõ -fokú szak mai ké pe sí tést igény lõ mun ka kör bentör ténõ ha tá ro zat lan idõ re szó ló ki ne ve zés,


Elõnyt je lent:

- ve ze tõi gya kor lat,

- hely is me ret.




- az in téz mény ve ze té sé re vo nat ko zó szak mai prog ra -mot a szak mai hely zet elem zés re épü lõ fej lesz té si el kép ze -lé sek kel,

- a ké pe sí tést iga zo ló ok ira tok köz jegy zõ ál tal hitele -sített má so la ta it,





A ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás kez dõ nap ja: 2008. de -cem ber 1.



A pá lyá zat be nyúj tá sá nak mód ja és he lye: a pá lyá za tot„In téz mény ve ze tõi pá lyá zat” jel igé vel el lát va a Sár bo -gárdi Több cé lú Kis tér sé gi Tár su lás cí mé re kell be nyúj ta ni(7000 Sár bo gárd, Hõ sök tere 2., Tel.: 25/460-022).


A pá lyá zat tal kap cso lat ban in for má ció kér he tõ TóthErvin tõl a 25/460-022-es te le fon szá mon.

* * *

Pá lyá za ti fel hí vás a Sza bolcs-Szat már-Be reg Me gyeiÖn kor mány zat Gyer mek vé del mi Köz pont ja (4561 Bak -talórántháza, Vas út u. 2.)

igaz ga tói



- a 15/1998. (IV. 30.) NM ren de let 2. szá mú mel lék le teI. ré szé nek II.2. pont ja sze rin ti ké pe sí tés: fel sõ fo kú szo ci á -lis alap vég zett ség, pe da gó gus, pszi cho ló gus vagy men tál -hi gi é nés szak em ber, gyer mek- és if jú ság vé del mi ta nács -adó, jogi sza kok le ve les csa lád vé del mi ta nács adó, szo ci á lis igaz ga tás szer ve zõ ok le vél lel ren del ke zõ: jo gász, igaz ga -tás szer ve zõ, szo ci o ló gus, köz gaz dász szo ci ál po li ti kai sza -kon, nép mû ve lõ, mû ve lõ dés szer ve zõ, vé dõ nõ, te o ló gus,hit ta nár, hit tan ta nár, vagy szo ci á lis me ne dzser ok le vél lelren del ke zõ: vé dõ nõ, te o ló gus, hit ta nár, hit tan ta nár,

- a 15/1998. (IV. 30.) NM ren de let 3. § (2) be kez dése) pont ja, va la mint (3) be kez dés b) pont ja sze rin ti szo ci á lis szak vizs ga, vagy an nak a meg bí zást kö ve tõ két éven be lü li meg szer zé sé re tör té nõ kö te le zett ség vál la lás,

- leg alább 5 év fel sõ fo kú vég zett sé get, vagy fel sõ fo kúszak mai ké pe sí tést igény lõ, a gyer mek vé de lem, a szo ci á lis el lá tás, az egész ség ügyi el lá tás, il let ve a köz ok ta tás te rü le ténvég zett mun ka kör ben szer zett szak mai gya kor lat,


A pá lyá zat hoz csa to lan dó do ku men tu mok:

- szak mai élet rajz,

- 3 hó nap nál nem ré geb bi er köl csi bi zo nyít vány,

- az in téz mény ve ze té sé re vo nat ko zó prog ram a szak mai hely zet elem zés re épü lõ fej lesz té si el kép ze lés sel,

- a vég zett sé get ta nú sí tó ok irat(ok) köz jegy zõ ál tal hi te -le sí tett má so la ta(i),

- szo ci á lis szak vizs ga-bi zo nyít vány hi te les má so la ta,vagy a pá lyá zó nyi lat ko za ta ar ról, hogy a ve ze tõi meg bí -zást kö ve tõ 2 éven be lül vál lal ja a szo ci á lis szak vizs ga le -té te lét,

- nyi lat ko zat ar ról, hogy a pá lyá zó meg bí zá sa ese tén va -gyon nyi lat ko zat-té te li kö te le zett sé gé nek ele get tesz,


- sze mé lyes ada tok ke ze lé sé re vo nat ko zó nyi lat ko zat,

- a pá lyá zó nyi lat ko za ta, amely sze rint a gyer me kek vé -del mé rõl és a gyám ügyi igaz ga tás ról szó ló 1997. éviXXXI. tör vény 15. §-ának (8) be kez dé sé ben meg ha tá ro zottki zá ró ok vele szem ben nem áll fenn,

- nyi lat ko zat ar ról, hogy a pá lyá zó zárt vagy nyil vá nosülé sen kéri a pá lyá zat il le té kes bi zott sá gok és a me gyeiköz gyû lés ál tal tör té nõ el bí rá lá sát.

Bé re zés:

- bé re zés a Kjt. alap ján a jog vi szony tól füg gõ en,

- ve ze tõi pót lék a vo nat ko zó jog sza bá lyok sze rint.

A ve ze tõi meg bí zás idõ tar ta ma: 2009. ja nu ár 1-tõl 2013. de cem ber 31-ig ter je dõ 5 év.

Az ál lás el fog la lá sá nak ide je: 2009. ja nu ár 1.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak he lye, ha tár ide je és for má ja:

- Sza bolcs-Szat már-Be reg me gyei fõ jegy zõ (4400 Nyír -egy há za, Hõ sök tere 5.),

- a Szo ci á lis Köz löny ben tör té nõ meg je le nést kö ve tõ30. nap,

- a pá lyá za tot pos tai úton, aján lott kül de mény ként,1 ere de ti és 1 má so la ti pél dány ban kell be nyúj ta ni, „Pá lyá -zat Gyer mek vé del mi Köz pont Bak ta ló ránt há za igaz ga tóiál lás hely be töl té sé re” jel igé vel.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: a pá lyá zat be nyúj -tá si ha tár ide jét kö ve tõ 60 na pon be lül.

A ve ze tõi meg bí zás sal járó lé nye ges fel ada tok:

- az in téz mény köz al kal ma zot ta i val kap cso la tos mun -kál ta tói jog kör gya kor lá sa,

- kö te le zett ség vál la lá si jog kör gya kor lá sa,

- az in téz mény kö zép- és hosszú távú fej lesz té si cél ja i nak,stra té gi á já nak ki dol go zá sa,

- az in téz mény tar tal mi, szak mai mun ká já nak ko or di ná -lá sa,

- a fe le lõs sé gi rend szer mû köd te té se,

- a kép zés, to vább kép zés fel té te le i nek meg te rem té se, szer -vezése.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nál elõnyt je lent: szo ci á lis szak -vizs ga-bi zo nyít vány meg lé te, egy ide gen nyelv is me re te.

A pá lyá zat tal kap cso lat ban in for má ció kér he tõ:

Sza bolcs-Szat már-Be reg Me gyei Ön kor mány za ti Hi -vatal In téz mény fenn tar tói és Hu mán Osz tá lyán; te le fon:06-42-599-550.

A me gyei köz gyû lés fenn tart ja jo gát, hogy meg fe le lõpá lyá zat hi á nyá ban a pá lyá za ti el já rást ered mény te len neknyil vá nít sa.

* * *

A Ti sza fü red Kis tér ség Több cé lú Tár su lás Ta ná csa(5350 Ti sza fü red, Fõ út 1.) pá lyá za tot hir det a Ti sza fü redKis tér ség Többcélú Tár su lás Szo ci á lis Szol gál ta tó Köz -pont ja (5322 Ti sza szen tim re, Kos suth út 2.)



Az in téz mény te vé keny sé gi köre: ti sza szen tim rei szék -hellyel 12 te le pü lé sen ét kez te tés, házi se gít ség nyúj tás,nap pa li el lá tás, tá mo ga tó szol gál ta tás, csa lád se gí tés, idõs -ko rú ak ápo lá sát-gon do zá sát biz to sí tó tar tós bent la ká sosin téz mé nyi el lá tás, gyer mek jó lé ti szol gál ta tás biz to sí tá sa.



- az 1/2000. (I. 7.) SZCSM ren de let 3. szá mú mel lék le tesze rin ti fel sõ fo kú szak irá nyú szak kép zett ség, vagy a15/1998. (IV. 30.) NM ren de let 2. szá mú mel lék le té nekI. rész I/1. pont já ban elõ írt ké pe sí tés,

- leg alább 10 év fel sõ fo kú vég zett sé get vagy fel sõ fo kúszak mai ké pe sí tést igény lõ, a gyer mek vé de lem, il let ve aszo ci á lis el lá tás te rü le tén vég zett mun ka kör ben szer zettve ze tõi gya kor lat,




- a kis tér ség is me re te,

- kis tér sé gi in téz mény nél el töl tött ve ze tõi gya kor lat,

- pá lyá za tí rás ban, me ne dzse lés ben szer zett gya kor lat.



- a ké pe sí tést és egyéb vég zett sé get iga zo ló ok ira tok hi -te le sí tett má so la tát,

- a ve ze tõi gya kor lat meg lé tét iga zo ló ok irat hi te le sí tettmá so la tát,

- a bün tet len elõ éle tet iga zo ló, 3 hó nap nál nem ré geb bier köl csi bi zo nyít ványt,




A köz al kal ma zot ti jog vi szony idõ tar ta ma: a köz al kal -ma zot ti jog vi szony ha tá ro zat lan idõ re szól, új on nan léte -sített jog vi szony ese tén - a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról


szó ló 1992. évi XXXIII. tör vény [Kjt.] 21/A. § (4) be kez dé -sé ben fog lal tak ki vé te lé vel - 3 hó nap pró ba idõ ki kö té sé vel.



A ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás meg szû né sé nek idõ pont ja:2018. de cem ber 31.

Il let mény és jut ta tá sok: a Kjt., va la mint a 257/2000.(XII. 26.) Korm. ren de let alap ján.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak ha tár ide je: 2008. ok tó ber 1.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak mód ja és he lye: a pá lyá za totpos tai úton kell be nyúj ta ni a Ti sza fü red Kis tér ség Több cé -lú Tár su lás cí mé re (5350 Ti sza fü red, Fõ út 1.). Kér jük abo rí té kon fel tün tet ni a pá lyá za ti adat bá zis ban sze rep lõazo no sí tó szá mot: 211-3/2008., va la mint a mun ka körmeg ne ve zé sét: in téz mény ve ze tõ.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: 2008. no vem ber 25.

A pá lyá za ti ki írás sal kap cso la to san to váb bi in for má ci ótPin tér Eri ka nyújt az 59/510-515-ös te le fon szá mon vagy apol gar mes ter@ti sza fu red.hu e-ma il cí men.

A Ti sza fü red Kis tér ség Több cé lú Tár su lá sá nak Ta ná csa a pá lyá zat vissza vo ná si jo gát fenn tart ja.

* * *

Tor nyos né me ti Köz ség Ön kor mány za tá nak kép vi -se lõ-tes tü le te (3877 Tor nyos né me ti, Gaz da sor út 12.) pá -lyá za tot hir det a Gon do zá si Köz pont (3877 Tor nyos né -me ti, Gaz da sor út 12.)




- ét kez te tés,


- idõ sek nap pa li el lá tá sa.

Az in téz mény ve ze tõ ál tal el lá tan dó fel ada tok: irá nyít jaés el len õr zi az in téz mény ben fo lyó szo ci á lis, szak maimun kát; gon dos ko dik az ala pí tó ok irat ban fog lalt te vé -keny sé gek el lá tá sá ról, a be osz tot tak te kin te té ben mun kál -ta tói jo go kat gya ko rol.








- a ké pe sí tést iga zo ló ok ira tok má so la ta it,






A ma ga sabb ve ze tõi meg bí zás meg szû né sé nek idõ pont ja:2013. de cem ber 31.



A pá lyá zat be nyúj tá sá nak he lye: a pá lyá za tot Tor nyos -né me ti Köz ség pol gár mes te re, Bort nyák Nán dor ré szé rekell be nyúj ta ni (3877 Tor nyos né me ti, Gaz da sor út 12.,Tel.: 46/452-204).


A pá lyá zat tal kap cso lat ban fel vi lá go sí tást ad Bort nyákNán dor pol gár mes ter a 46/452-204-es te le fon szá mon.

Az ön kor mány zat a pá lyá zat ered mény te len né nyil vá ní -tá sá nak jo gát fenn tart ja.

* * *

Za la eger szeg és Tér ség Több cé lú Kis tér sé gi Tár -sulás Tár su lá si Ta ná csa (8900 Za la eger szeg, Kos suthLa jos u. 17-19.) pá lyá za tot hir det a tár su lás ál tal fenn tar -tott TÁMASZ Alap szol gál ta tá si In téz mény (8900 Za la -eger szeg, Kos suth La jos u. 17-19.)


ál lás he lyé nek tel jes mun ka idõ ben (napi 8 óra) tör té nõbe töl té sé re, za la eger sze gi mun ka vég zés sel.


- gyer mek jó lé ti szol gál ta tás,

- szo ci á lis alap szol gál ta tá sok kö zül: csa lád se gí tés, ét -kez te tés, házi se gít ség nyúj tás, jel zõ rend sze res házi se gít -ség nyúj tás, nap pa li el lá tás (idõ sek klub ja).


Az in téz mény el lá tá si te rü le te: a Za la eger szeg és Tér -sége Több cé lú Kis tér sé gi Tár su lás és az Õr sé gi Több cé lúKis tér sé gi Tár su lás köz igaz ga tá si te rü le te (84 te le pü lés).

Az in téz mény ve ze tõ ál tal el lá tan dó lé nye ges fel ada tok:az in téz mény ve ze tõi fel ada ta i nak el lá tá sa - mun kál ta tói fel -ada tok el lá tá sa - az in téz mény ala pí tó ok ira tá ban meg ha tá -ro zott te vé keny sé gek el lá tá sá nak biz to sí tá sa, az in téz ményszak mai prog ram já ban meg ha tá ro zott fel ada tok végre -hajtása és el len õr zé se.


- egye te mi szin tû vég zett ség gel meg szer zett, az 1/2000.(I. 7.) SZCSM ren de let 3. szá mú mel lék le té nek 1-4. pont -jai sze rin ti szak irá nyú szak kép zett ség vagy egye te mi szin -tû vég zett ség gel meg szer zett, a 15/1998. (IV. 30.) NM ren -de let 2. szá mú mel lék le té nek I. rész I/1. pont já ban elõ írtké pe sí tés,

- leg alább 5 év fel sõ fo kú vég zett sé get vagy fel sõ fo kúszak mai ké pe sí tést igény lõ, a gyer mek vé de lem, il let ve aszo ci á lis el lá tás te rü le tén vég zett mun ka kör ben szer zettszak mai gya kor lat,


- szo ci á lis és/vagy gyer mek jó lé ti in téz mény ben szer zett leg alább 1 év ve ze tõi gya kor lat,


- szá mí tó gép fel hasz ná lói szin tû is me re te.


- Za la eger szeg és Tér sé ge Több cé lú Kis tér sé gi Tár su lásés Õr sé gi Több cé lú Kis tér sé gi Tár su lás és köz igaz ga tá site rü le té nek is me re te,

- kis tér sé gi in téz mény szer ve zé sé ben, pá lyá za tí rás banszer zett gya kor lat,

- ide gen nyelv tár sal gá si szin tû is me re te,

- jó kom mu ni ká ci ós, tár gya lá si, elõ adói és szer ve zõ -kész ség,

- ön ál ló, di na mi kus mun ka vég zés,

- nagy mun ka bí rá si ké pes ség, ter hel he tõ ség,

- „B” ka te gó ri ás jo go sít vány, sa ját gép jár mû.


- 3 hó nap nál nem ré geb bi ha tó sá gi er köl csi bi zo nyít -ványt,

- a ké pe sí tést iga zo ló ok irat hi te le sí tett má so la tát,




- a pá lyá zó nyi lat ko za tát ar ról, hogy a gyer me kek vé -delmérõl és a gyám ügyi igaz ga tás ról szó ló 1997. évi

XXXI. tör vény 15. §-ának (8) be kez dé sé ben meghatá -rozott ki zá ró ok vele szem ben nem áll fenn.



Il let mény és egyéb jut ta tá sok: az il let mény meg ál la pí tá -sá ra és a jut ta tá sok ra a Kjt., va la mint a vég re haj tá sá rólszóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. ren de let ren del ke zé sei az irány adók.

A pá lyá zat be ér ke zé sé nek ha tár ide je: 2008. ok tó ber 15.

A pá lyá zat be nyúj tás nak mód ja és he lye: a pá lyá za totzárt bo rí ték ban, „In téz mény ve ze tõi pá lyá zat” megjelö -léssel a Za la eger szeg és Tér ség Több cé lú Kis tér sé giTársul ás mun ka szer ve ze té hez (8900 Za la eger szeg, Kos -suth L. u. 45-49.) kell írás ban, 3 pél dány ban (egy ere de ti,ket tõ má so lat) be nyúj ta ni.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: a Tár su lá si Ta nács 2008. ok tó ber 22-i ülé sén dönt a pá lyá zat ról. A pá lyá za tokelõ ze tes vé le mé nye zé sé re a Tár su lás Egész ség ügyi és Szo -ci á lis Bi zott sá ga és El nök sé ge jo go sult. A pá lyá za tok bí rá -la tá ról a Za la eger szeg és Tér sé ge Több cé lú Kis tér sé gi Tár -su lás Tár su lá si Ta ná csa dönt.

A pá lyá za ti ki írás sal kap cso lat ban Szi li-Fo dor Dóramun ka szer ve zet-ve ze tõ nél a 92/318-808-as te le fon szá -mon le het ér dek lõd ni.

A pá lyá zat a Tár su lás hon lap ján is el ér he tõ: www.zeg -ter seg.hu.

* * *

A Vasi Hegy hát Több cé lú Kis tér sé gi Tár su lás(9800 Vas vár, Al kot mány u. 1.) pá lyá za tot hir det a vas vá ri kis tér sé gi, rész ben ön ál ló an gaz dál ko dó Kis tér sé gi Alap -szol gál ta tá si Köz pont (9800 Vas vár, Ár pád tér 8.)



Az in téz mény te vé keny sé gi kö rei:


- jel zõ rend sze res házi se gít ség nyúj tás,

- szo ci á lis ét kez te tés,

- csa lád se gí tés,

- gyer mek jó lé ti szol gál ta tás,

- nap pa li el lá tást nyúj tó klu bok mû köd te té se,


- át me ne ti el he lye zést biz to sí tó el lá tá sok (he lyet tes szü lõi há ló zat mû köd te té se),

- a nem fog lal koz ta tott sze mé lyek be il lesz ke dé sé nek se -gí té se.

A mun ka kör be tar to zó, il let ve a ve ze tõi meg bí zás saljáró lé nye ges fel ada tok: az in téz mény ala pí tó ok ira tá banfog lalt fel ada tok el lá tá sá nak szer ve zé se, az in téz mény tör -vé nyes mû kö dé sé nek biz to sí tá sa, a szak mai mun ka irá nyí -tá sa, az in téz mé nyi költ ség ve tés be tar tá sa, a mun kál ta tóijo gok gya kor lá sa.


- az 1/2000. (I. 7.) SZCSM ren de let 3. szá mú mel lék le tesze rin ti fel sõ fo kú szak irá nyú szak kép zett ség,

- leg alább 5 év fel sõ fo kú vég zett sé get vagy fel sõ fo kúszak mai ké pe sí tést igény lõ, a gyer mek vé de lem vagy aszoci á lis el lá tás te rü le tén vég zett mun ka kör ben szer zettszak mai gya kor lat,


A pá lyá zat nak tar tal maz nia kell:


- az ál lás hely be töl té sé hez szük sé ges ké pe sí tés meg lé tét iga zo ló ok irat má so la tát,

- a bün tet len elõ éle tet iga zo ló, 3 hó nap nál nem ré geb bier köl csi bi zo nyít ványt,


- a szak mai gya kor lat ról szó ló hi va ta los iga zo lást,

- a pá lyá zó nyi lat ko za tát ar ról, hogy

- a pá lyá za ti anyag ban fog lalt sze mé lyes ada ta i nak a pá lyá za ti el já rás sal össze füg gõ ke ze lé sé hez hoz -zá já rul,

- a pá lyá zat el bí rá lá sá ban részt ve võk a sze mé lyianya gát meg is mer he tik,

- a gyer me kek vé del mé rõl és a gyám ügyi igaz ga tás -ról szó ló 1997. évi XXXI. tör vény 15. §-ának(8) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ki zá ró ok veleszem ben nem áll fenn.



Il let mény: a Kjt., va la mint a 257/2000. (XII. 26.) Korm.ren de let sze rint.


A pá lyá zat be nyúj tá sá nak mód ja és he lye: a pá lyá za totzárt bo rí ték ban, pos tán vagy sze mé lye sen, 1 pél dány ban,„Kis tér sé gi Alap szol gál ta tá si Köz pont in téz mény ve ze tõipá lyá zat” meg je lö lés sel kell be nyúj ta ni a Vasi Hegy hátTöbb cé lú Kis tér sé gi Tár su lás cí mé re (9800 Vas vár, Al kot -mány u. 1.).


A pá lyá zat tal kap cso lat ban fel vi lá go sí tás kér he tõ Fuksz -ber ger Imre el nök tõl a 30/416-4535-ös te le fon szá mon.



A Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adómeg je len tet te

Dr. Bócz End re

KRIMINALISZTIKA A TÁRGYALÓTEREMBEN

cí mû köny vét

A kri mi na lisz ti ka ma már az egye te mek jo gi ka ra in kö te le zõ tan tárgy, de a te ma ti ka, amely sze rint ta nít ják, egye te men -ként vál to zó. Min de nütt kö zös jel lem zõ azon ban, hogy a tan anyag alap ve tõ en a bûn ügyi nyo mo zás kri mi na lisz ti ká já -hoz iga zo dik, mond hat ni, a Rend õr tisz ti Fõ is ko la kri mi na lisz ti kai tan anya gá nak rövidített és egyszerûsített kivonata.A ha gyo má nyos jo gi pá lyá kon – bí ró, ügyész, ügy véd – mû kö dõ jo gász szá má ra azon ban csak nem fe les le ges nek mond -ha tó sok olyas mi, ami nek a kész ség sze rû is me re te egy nyo mo zó szá má ra szin te lét fon tos sá gú, ugyan ak kor lét fon tos sá -gú sok olyan do log, amit hasz nos ugyan, de nem fel tét le nül szük sé ges egy nyo mo zó nak tud nia. Más ho vá es nek a hang -sú lyok a nyo mo zás nál, és más ho vá a ha gyo má nyos jo gá szi pá lyák gya kor lá sá nak terepén, a bírósági eljárásban. Másszempontok vezérlik a jog al kal ma zót annak függ vé nyé ben is, hogy mi lyen el já rá si funkciót lá t el. Ez a könyv több év ti ze des jo gal kal ma zói gya kor lat és a kri mi na lisz ti ka ok ta tá sá ban évek hosszú so rán ki fej tett te vé -keny ség ta pasz ta la ta it összeg zi. Ha szon nal for gat hat ják ügy véd je löl tek, bí ró sá gi és ügyész sé gi fo gal ma zók, de bi zo -nyá ra ta lál nak ben ne új sze rû is me re te ket már gya kor lot tabb jo gá szok is. A bi zo nyí tás kri mi na lisz ti kai in dít ta tá sú el mé -le te, a bün te tõ el já rá si kény szer in téz ke dé sek fel té te le i nek kri mi na lisz ti kai szem lé le tû ér tel me zé se, a per be szé dek szer -kesz té sé vel, ér ve lé si rend sze ré vel fog lal ko zó gyakorlatias fejtegetések még azok számára is adhatnak új ötleteket, akikmár rendelkeznek némi gyakorlattal.

A kö tet 164 ol dal ter je del mû, ár a 4305 fo rint áfá val.

Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a Köz löny ki adó Jo gi Köny ves bolt já ban (1085 Bu da pest, So mo gyi B. u. 6. Te l./fax:318-8411), va la mint a Bu da pest VII., Rá kó czi út 30. ( bejárat a Dohány u. és Nyár u. sar kán) szám alat ti Közlöny Centrumban (te l.: 321-5971, fax: 321-5275, e-ma il: koz lony cent [email protected]), illetve meg ren del he tõ a ki adó ügy fél -szol gá la tán (fax: 318-6668, 338-4746, e-ma il: koz lony [email protected]) vagy a www.mhk.hu/koz lony bolt in ter net cí men.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉSMeg ren de lem

Dr. Bócz End re

KRIMINALISZTIKA A TÁRGYALÓTEREMBEN

cí mû, 164 ol dal terjedelmû ki ad ványt (ár a: 4305 Ft áfá val) ........... pél dány ban, és ké rem, jut tas sák el aláb bi cí mem re:

A meg ren de lõ (cég) ne ve: .................................................................................................................................................

Cí me (vá ros, irá nyí tó szám): ..............................................................................................................................................

Utca, ház szám: ..................................................................................................................................................................

Ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma: .........................................................................................................................................

A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kéz hez vé te le után, 8 na pon belül át utal juk a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mi jel zõ szá má ra vagy pos tai úton a fen ti cím re.

Kel te zés: ........................................ ............................................... cég sze rû alá írás


Szer kesz ti a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um, 1054 Bu da pest V., Hold u. 1.A szer kesz té sért fe le lõs: dr. La ka tos Hed vig, tel.: 428-9710, fax: 428-9712, 312-6002. Ki ad ja a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó 1085 Bp., So mo gyi Béla utca 6., www.mhk.huFe le lõs ki adó: dr. Ko de la Lász ló el nök-ve zér igaz ga tó.Szer kesz tõ sé gi Iro da: Bp. VIII., So mo gyi Béla u. 6., fax: 266-5099.

Elõ fi ze tés ben meg ren del he tõ a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó ügy fél szol gá la tán (fax: 318-6668, 338-4746, e-ma il: koz lony [email protected])vagy a www.mhk.hu/koz lony bolt inter netcímen, 1085 Bu da pest, So mo gyi B. u. 6. 1394 Bu da pest 62. Pf.: 357.Elõ fi ze tés ben ter jesz ti a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó a Fá ma ZRt. köz re mû kö dé sé vel. Te le fon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mel lék.Ter jesz tés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mel lék.Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a Bu da pest VII., Rá kó czi út 30. (be já rat a Do hány u. és Nyár u. sar kán) szám alat ti Köz lönyCentrum ban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-ma il: koz lony cent [email protected]). 2008. évi éves elõ fi ze té si díj: 17 892 Ft, fél évre: 8 946 Ft. Egy pél dány ára: 1 680 Ft.A hir de té sek fel vé te le a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó nál (1085 Bp., So mo gyi Béla utca 6.) tör té nik.Amennyi ben a meg ren de lõ hir de té sé ben emb lé mát kí ván meg je len tet ni, azt tar to zik a meg ren de lés hez fo tó zás ra al kal mas mó donmel lé kel ni. HU ISSN 1589-2492

For ma ké szí tés: TYPO 2000 Kft.08.2855 - Nyom ja: a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó La jos mi zsei Nyom dá ja. Fe le lõs ve ze tõ: Bur ján Nor bert igaz ga tó.

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS

A jog al ko tás ról szó ló 1987. évi XI. tör vény ren del ke zik – töb bek kö zött – a Ma gyar Köz tár sa ság Kormánya hi va ta los lap já nak,a Ha tá ro za tok Tá rának meg je len te té sé rõl.

A Ha tá ro za tok Tá rát szer kesz ti a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal a Szer kesz tõ bi zott ság köz re mû kö dé sé vel, éven te mint egy60 al ka lom mal je le nik meg.

A Ha tá ro za tok Tá ra a Kor mány nak azo kat a ha tá ro za ta it (két ez res) köz li, ame lyek nek köz zé té te lét a Kor mány el ren del te,továb bá tar tal maz za a mi nisz ter el nök ha tá ro za ta it, a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt vezetõ mi nisz ter ha tá ro za ta it, va la mint ami nisz té ri u mok, az or szá gos ha tás kö rû szer vek, az ön kor mány za tok köz le mé nye it, hir det mé nye it, kü lön fé le tá jé koz ta tó it,to váb bá azo kat a köz le mé nye ket stb., ame lye ket a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter en ge dé lyez.

Éves elõ fi ze té si dí ja 2008. év re: 26 460 Ft áfá val.

Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a Bu da pest VII., Rá kó czi út 30. ( bejárat a Dohány u. és Nyár u. sar kán) szám alat ti Köz lönyCent rum ban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-ma il: koz lony cent [email protected]). Elõ fi ze tés ben meg ren del he tõ a kiadó ügyfél -szol gá la tán (fax: 318-6668, 338-4746, e-ma il: koz lony [email protected]) vagy a www.mhk.hu/koz lony bolt in ter net cí men.

MEGRENDELÕLAP

Meg ren de lem a

HATÁROZATOK TÁRA

cí mû la pot ................. pél dány ban.

A meg ren de lõ (cég) ne ve: ........................................................................................................................

Cí me (vá ros, irá nyí tó szám): ......................................................................................................................

Ut ca, ház szám: .......................................................................................................................................

Az ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma: .............................................................................................................

A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma: .....................................................................................................

2008. évi elõ fi ze té si díj egy év re: 26 460 Ft áfá val.

fél év re: 13 230 Ft áfá val.

Csek ket ké rek a be fi ze tés hez.

Kér jük, a négy zet be tör té nõ X be je lö lés sel je lez ze az elõ fi ze tés idõ tar ta mát!

A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kézhez vétele után,8 napo n be lül a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mi jel zõ szá má ra át utal juk.

Kel te zés: .......................................................

......................................................................

cég sze rû alá írás

Documents

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA · 2008-09-24 · gyer m ek ápo lá si cik kek és mû anyag ter m é kek, ház tar tá s i esz kö z ök, bõr rel érint