A TAKARMÁNYOK ISMERETE ÉS TARTÓSÍTÁSUK

A TAKARMÁNYOK ISMERETE ÉS TARTÓSÍTÁSUK

A takarmány fogalma

takarmányon azokat a növényi, állati vagy mikrobiális eredetű anyagokat értjük, amelyeket önmagukban vagy más anyagokkal kombinálva azért etetünk, hogy velük az állatok energia, fehérje, vitamin és ásványi anyag szükségletét kielégítsük.

Takarmányok csoportosítása

• zöldtakarmányok• gyökér- és gumós takarmányok• erjesztett takarmányok• szénák, szénalisztek• magvak és termések• szántóföldi növénytermesztési melléktermékek• ipari melléktermékek és hulladékok• állati eredetű takarmányok• ipari abrakkeverékek• takarmánykiegészítők

A ZÖLDTAKARMÁNYOK

A zöldtakarmányok csoportosítása:

A zöldtakarmányok jelentősége

• könnyen emészthetők, • etethetők legeltetve vagy kaszálva• nagy zöld tömeget adnak• Frissen, vagy tartósított formában egész éven át

etethetők. • Egyes zöldtakarmányok (pillangósok) fehérjében

gazdagok• Mások inkább szénhidrátokban gazdagok (csalamádék)• Tejsavas erjesztés útján könnyen tartósíthatók• Magas a karotin, C és E vitamintartalmuk• ásványi anyagokban is gazdagok.

A zöldtakarmányok kedvezőtlen hatásai

• A pillangós zöldtakarmányok könnyen okozhatnak felfúvódást

• Egyes zöldtakarmányok alkaloidákat és glükozidákat (növényi méreganyagok) tartalmaznak. (Ilyen pl. a rosszul tárolt burgonyában a solanin, a pillangósokban a szaponin melynek keserű íze az állati termékbe is átmegy.)

A legelő

• A legelők növénykultúráját összefoglaló néven gyepnek nevezzük.

• Gyepen azt a pázsitfűfélékkel és pillangósokkal tartósan benőtt területet értjük, amelynek termését legeltetés útján, vagy kaszálóként takarmányozás céljára hasznosítunk.

A legeltetés előnyei

• Biztosítja a jó levegőt, napfényt, mozgást

• olcsó takarmány

• Laktagóg hatású.

A legelők csoportosítása I.

• Rendelkezésre állás ideje szerint– Állandó legelők

• Természetes gyepek• Mesterséges gyepek

– Alkalmi legelők• Gabonatarlók• Árokpartok• Őszi vetések

A legelők csoportosítása II.

• Földrajzi elhelyezkedés szerint– Síkvidéki legelők (völgyi legelők, homoki és

sziki legelők)– Dombvidéki legelők– Hegyi vagy havasi legelők– Lápi legelők

A legelők összetétele I.

Botanikai összetétel szerint– pázsitfűfélék (50-70%) pl. a perjék– pillangósvirágúak(20%) pl. a herefélék– savanyúfüvek (2-10%) pl. a csenkeszek

A legelők összetétele II.

Más csoportosítás szerint:• Szálfüvek

– réti csenkesz, csomós ebír, magyar rozsnok, zöld pántlikafű, sudár rozsnok

• Aljfüvek– tarackos tippan, réti perje, angol perje, vörös csenkesz,

csillagpázsit

• Pillangósok– fehér here, szarvaskerep lucerna, bíborhere, bükköny

félék

Legeltetési módok I.

Legeltetési módok II.

1. Szabad legeltetés:• az állatállományt a területen szétszórva

legeltetjük• Hátránya

– az állatok válogatnak, – sok füvet letaposnak, – sok füvet szennyeznek bélsarukkal.– a gyepterület fűhozamának mindössze 40-

50%-a hasznosul.

Legeltetési módok III.

2. pányvázva legeltetés

• Az állatokat egyedileg hosszú lánccal vagy kötéllel egy cölöphöz rögzítik, amely körül az állat a gyepet lelegeli.

Legeltetési módok IV.

3. A szakaszos legeltetés:• a legelőterületet több szakaszra osztják fel.• Az állatállomány mindig csak egy szakaszon

belül legel,• a többi szakasz növényzete pihen, • Ezen szakaszok kaszálhatók is• A terület felosztása történhet

– fix karámrendszerrel vagy– áttelepíthető villanypásztorral.

•

Legeltetési módok V.

4. Az adagolt legeltetés• a legelőt a csoportban lévő állatok számának

figyelembevételével megfelelő szélességű szakaszokra osztjuk.

• egyik módja a sávosan adagolt.• Másik módja a napi adagolt legeltetés

– A terület kiszámításához szükséges adatok:• állatlétszám• egy állat napi zöldtömegigénye (a testtömeg 10%-a)• a legelő fűhozama kg/m2 -ben• átlagos testtömeg

Legeltetési módok VI.

5. A legelőkombinát:• Kialakításhoz összefüggő legelőterületre van

szükség.• A terület legmagasabb fekvésű helyére építik az

istállókat, a fejőházat, és a szérűskertet. Ez a legelőközpont.

• A kötetlenül tartott állatok a villanypásztorral határolt felhajtó úton juthatnak el a legelő valamennyi szakaszára.

Előkészületek a legeltetésreA klasszikus legeltetési idény hazánkban

Szent György napjától (ápr. 24-től) Szent Mihály napjáig (szept. 29-ig) tart.

Előkészületek a legeltetésre• Tavaszi teendők:

1. a legelő vizenyős területeit csapoljuk le2. szüntessük meg a vakondtúrásokat3. fogasoljuk, és műtrágyázzuk meg a gyepet4. állataink takarmányozásában fokozatosan térjünk át a zöld

takarmány etetésére. 5. a mérgező és szúrós gyomok irtása pl. a foltos bürök, beléndek,

boglárkafajok csattanó maszlag. Szúrós gyomok pl.a királydinnye, szamártövis, aszatfélék

6. a zsenge tavaszi fű legeltetéséhez adjunk szénakiegészítést, mert ennek magas víztartalma miatt hashajtó hatása van.

7. végezzük el az állomány pata-ápolását8. mentesítsük az állományt külső és belső élősködőktől9. csoportosítsuk állatainkat termelési színvonaluk szerint.10.nyári nagy melegben mindig deleltessük az állományt, árnyékos

területen pihenjenek pár órát.

SZÁNTÓFÖLDI ZÖLDTAKARMÁNYOK

• Fűféle zöldtakarmányok:– A kukorica csalamádé

• magas a szénhidrát tartalma, de fehérjében szegény, • Kifejlett szarvasmarhák adagja 40-60 kg naponta.

– Szudánifű• elsősorban szarvasmarhákkal etethető,• évente kétszer kaszálható, • A 40-60 cm-nél alacsonyabb növénykultúrát még ne etessük,

mert ciánmérgezést okozhat.– A cukorcirok

• a sovány talajú területek takarmánynövénye, az egy méternél alacsonyabb növedéket itt sem célszerű etetni a ciántartalom miatt.

– A rozs zöldtakarmányként tavasszal elsőnek etethető kaszálva.

Pillangós virágú zöldtakarmányok I.• Fehérjében, kálciumban és vasban

gazdagok,

• foszforban szegények.

• magas a B és C vitamin, valamint karotintartalmuk.

• Étrendi hatásuk fiatal és harmatos állapotban nem kedvező, mert felfúvódást okozhatnak

Pillangós virágú zöldtakarmányok II.• A lucerna

– Magas fehérjetartalmú,– évelő növénykultúra. 4-5 évig, évente a csapadéktól

függően 3-4x kaszálható.– Éves zöldhozama 25-30 t/ha.

• Vöröshere– alacsonyabb fehérjetartalmú,– kisebb zöldhozamú

• A fehérherét elsősorban gyepkeverékekben vetik.

• A bíborhere egyéves növény, a Dunántúlon termesztik leginkább.

Pillangós virágú zöldtakarmányok III.

• A somkóró:– a benne lévő kumarin könnyen

fényérzékennyé teszi a bőrt, és ez bőrgyulladást, kivérzéseket, belső szervi vérzéseket okozhat.

• A borsót, bükkönyt és szóját szinte kizárólag zöldtakarmány keverékekben termesztik.

Leveles zöldtakarmányok

• A takarmánykáposzta– C vitaminban és cukorban gazdag növény– Nedvdús, rostban szegény.– Jól tárolható

• A napraforgó csalamádé– elterjedtebb, mint a takarmánykáposzta. – Kukorica csalamádéval keverve ízletesebb.

Keverék zöldtakarmányok1. Őszi keverékek • Keszthelyi keverék:

– rozsos káposztarepce, amely már április közepétől etethető. Termésátlaga 14-20 t/ha,

– magas víztartalma miatt előnyösebb fonnyasztás után etetni.

– Szarvasmarháknak napi adagja 30-40 kg, lovaknak, 15-25 kg.

• Legány-féle keverék: – valamilyen kalászos (búza v. rozs v. őszi árpa) és

bükköny, valamint bíborhere keveréke. – 15-25 t/ha a hozama– marháknak 40-60 kg/nap, lovaknak 20-40 kg a napi

adagja.

Keverék zöldtakarmányok• Rozsos bükköny:

– soványabb talajokon vethető,– április végétől etethető.– Termésátlaga 18-25 t/ha.

• Búzás pannonbükköny:– igényesebb az előzőnél, de ízletesebb és később

fásodik. – Termésátlaga 18-25 t/ha.

• Árpás borsó, búzás borsó: – az őszi takarmányborsót árpával vagy búzával

keverhetjük,– kötöttebb talajok ízletes takarmánya.– Termésátlaga 20-25 t/ha

Keverék zöldtakarmányok

2. Tavaszi keverékek:• Zabos bükköny, zabos borsó:

– tavaszi bükkönyt zabbal keverhetünk,– Termésátlaga 15-20 t/ha.

• Borsós napraforgós csalamádé: – Június elejétől etethető.– Optimális fejlődési stádium a betakarításra amikor a

tányérkezdemények még csak 2-3 cm-esek, ha túlságosan elvénül a napraforgó, akkor a levelei szőrösek, szúrósak, szára pedig fás, szőrös, szúrós lesz, ezért, az állatok nem szívesen fogyasztják.

Keverék zöldtakarmányok

• Napraforgós kukoricacsalamádé: – vetési ideje március április, a napraforgó adja a

nagyobb tömeget, a kukorica pedig ízletesebbé teszi a takarmányt. Egész a fagyok beálltáig tud biztosítani nagymennyiségű zöld tömeget.

• Füves lucerna, füves here:– mindkét keverék nagymennyiségű zöld tömeget és

fehérjét ad – Nincs puffasztó hatásuk, szénakészítésre is

alkalmasak

Zöld futószalag

• az állatállomány egész éven át tartó zöldtakarmány ellátását jelenti

• Abban az időben biztosítanak nagy zöld tömeget, amikor még nincs vagy már nincs legeltetési lehetőség.

Egyéb zöldtakarmányként hasznosítható növényi részek

• leveles cukorrépafej.

• répalevél

• Kertészeti hulladékok: – a sárgarépa, petrezselyem, fejes- és

kelkáposzta, karfiol, karalábé tisztításából és válogatásából adódó hulladékok

GYÖKÉR- ÉS GUMÓS TAKARMÁNYOK

• magas a víztartalmuk,

• kevés táplálóanyag van bennük, ezért terimés takarmányok.

• Magas víztartalmuknál fogva nehezen tárolhatók,

• gyakran földdel szennyezettek,

• az etetés előtt sok előkészítési munkát igényelnek.


• A takarmányrépa: – szárazanyagának nagy részét a szacharóz adja,– nyers fehérje tartalma nagyon alacsony.– K, Na, Cl, Cu, és Co tartalma azonban aránylag magas.– Tejelő tehenekkel 40 kg/nap alatti mennyiségben etessük, mert

különben mellékízt ad a tejnek.• Cukorrépa:

– igen magas cukortartalma van, – A nyersrost tartalma valamivel magasabb a takarmányrépáénál

• Burgonya: – 80- 90%-a keményítő, mindössze 1%-a cukor. – A rosszul tárolt burgonyában fény hatására mérgező alkaloida

képződik, ez a szolanin. Zöld színéről felismerhető a gumón.– Párolva, főzve etetjük


• Sárgarépa, (murokrépa): – fehérjetartalma alacsony, de igen sok a karotin

benne.– Magas az E és B vitamin tartalma.

• Tarlórépa: – másodvetésként termeszthető – A tarlórépa karotint és mustárolajat is tartalmaz.

• A csicsóka:– manapság a kisgazdaságokban ismét előtérbe kerülő

takarmány.– Táplálóanyagának nagy része inulin.

ERJESZTETT TAKARMÁNYOK

• Az állatok téli zöldtakarmánnyal történő ellátását tartósítással biztosíthatjuk.

• A tartósításnak két módja van, a tejsavas erjesztés, és a szárítás.

• A zöldtakarmányok tejsavas erjesztéssel történő tartósítása a silózás.

•

Szilázs - szenázs

• Szilázs: erjesztés során keletkezett tejsavval tartósított, egy menetben betakarított takarmány. – Szárazanyag : víz = 40:60

• Szenázs: előzetes fonnyasztás után besilózott, erjesztéssel tartósított takarmány– Szárazanyag : víz = 60:40

• Siló: azok az objektumok amelyekben a takarmányokat erjesztjük és tároljuk.

A silózás alapműveletei

• 1. A zöld növényt levágják, szecskázzák, és szállító járműre juttatják. Az optimális szecskaméret 1-3 cm.– kivétel a szenázsnak szánt növények,

melyeket fonnyasztani kell, kb. 35-40%-os szárazanyag tartalomig. Majd önjáró rendfelszedő szecskázógéppel juttatják pótkocsira a fonnyasztott zöldtömeget

• 2. A szecskázott zöldet mérlegelése.

• 3. silótérbe hordás.

• 4. a légmentes közeg elérése érdekében nehéz traktorokkal tömörítik

• 5. A silókazalt betakarják, fóliával, földdel, vagy szalmabálákkal, esetleg teteje bevethető tavaszi gabonával.

Az erjedés feltételei

• megfelelő a szecskaméret,

• optimális a szárazanyagtartalom,

• cukor és a nyersfehérje tartalom arányszáma 1-nél nagyobb (viasz érésű kukorica)

• tömörítés munkaművelete gyors és erőteljes.

pufferkapacitás

• A pufferkapacitás az a szám, amely megmutatja, hogy hány gramm tejsav szükséges ahhoz, hogy a takarmány 1 kg szárazanyagának pH-ja 4-re csökkenjen.

(Ha a takarmány cukortartalma magas, emelkedik a pufferkapacitás, ha a takarmány fehérjetartalma magas, akkor csökken a

pufferkapacitás.)

A besilózott takarmányokban lévő mikroorganizmusok optimális hőmérséklete, pH-ja

mikroorganizmus hőmérséklet pH

hidegen erjesztő tejsav baktérium

25-30 °C 1-6

vajsav és coli aerogenes

30-40 °C 4-6

melegen erjesztő tejsav baktérium

43-48 °C 1-6

élesztő gombák 20-45 °C 1.5-6.5

rothasztó gombák minden hőmérsékleten 5.5-8

penész gombák minden hőmérsékleten 1-8

5. táblázat.

Az erjedés szakaszai

1. oxidációs szakasz: a silókazalban maradó levegő következménye, egy ideig tovább folytatódik a sejtek légzése, és enzimes anyagcseréje, melynek következménye a takarmány melegedése. Amikor a levegő elfogy, a sejtek elpusztulnak, a sejtekből kilépő vízmennyiség egy része a kazal aljára csordogál, benne sok ásványi anyaggal és vitaminnal. Ez a csurgaléklé. Az első szakasz időtartama néhány óra.

Az erjedés szakaszai II.

2. Az erjedés kezdeti szakasza: Ebben a szakaszban gyorsan elszaporodnak a coli- és vajsav baktériumok. Viszont felszaporodnak a tejsav baktériumok is, és a keletkező tejsav elöli a colibacilusokat. Ezen erjedési szakasz hossza kb. 1-3 nap.

Az erjedés szakaszai III.

3. Az erjedés fő szakasza: – Túlnyomórészt tejsav baktériumok vannak

jelen, ezért az erjesztett takarmány pH-ja rohamosan lecsökken.

– E szakasz hossza 1-2 hét.

4. Az erjedés csökkenésének szakasza: – a tejsav- baktériumok lebontják az összes

cukrot,– az egyre fokozódó savas közeg (3,5-4 pH)

miatt szaporodásuk leáll.

Az erjedés szakaszai IV.

5. Az utóerjedés szakasza: – csak a rosszul tartósított silókazlakban alakul

ki, és elsősorban vajsavas erjedés játszódik le, mely kesernyés csípős ízt és kellemetlen szagot ad a takarmánynak.

Silózási veszteségek

• a betakarításból származó elszóródás

• légzési, erjedési veszteség

• felületi, romlási veszteség

• csurgaléklé által kimosódott szárazanyag

A jóminőségű szilázs és szenázs

• A növényi részek jól felismerhetők,

• nem kenőcsös, nem nyálkás az állománya.

• A színe zöldessárga, sárgászöld, sohasem barna vagy fekete.

• Az illata a friss kenyér illatához hasonló, nem bűzös, szúrós, ecetes szagú.

Siló típusok

• Gödörsiló,

• dombsiló

• Falközisiló

• Toronysiló

A szilázs és szenázs etetés előnyei

1. állandó takarmánybázist ad,

2. Időjárástól kevésbé függ a készítése

3. Táplálóanyag-veszteség kisebb, mint a szénakészítésnél

4. Teljesen gépesíthető

5. A vitamin tartalma magas marad

Javasolt napi adagok

ÁLLATFAJ TAKARMÁNY MENNYISÉG kg/nap

tehén 20-30

választott borjú 1-5

növendék marha 10-20

anyajuh és kos 3-4

választott bárány 0,5-1

koca 2-4

hidegvérű ló 8-10

kacsa 10-80 g

lúd 180-200 g

tyúk 20-30 g

A SZÉNAFÉLÉK ÉS A SZÉNAKÉSZÍTÉS

A szénák általános jellemzői:

• fehérjékben, kalciumban, vitaminokban gazdagok

• a pillangós szénák fehérjetartalma magasabb, mint a fűszénáké

• nyersrost- tartalma táplálóanyagként szolgál, valamint jó bendő- és bélmozgató.

Szénák csoportosítása

Fűféle szénák• Réti széna

• sziki szénák finomszálú, rostszegény, igen zamatos szénák.• hegyi- és dombvidéki szénák fehérjékben, zsírban,

zamatanyagokban gazdagok.• síkvidéki, völgyi szénák kevésbé ízletesek, rostban

gazdagok, de nagy tömeget adnak.• lápi széna : Az állatok nem fogyasztják szívesen.• erdei széna: gyenge minőségű, melyben sok a gally és

száraz avar.– A lekaszált zöld tömegnek kb. negyede lesz a széna.

Pl. 200 q kaszált fűből kb. 50 q réti széna lesz.– Anyaszéna: az első kaszálás szénája.– Sarjúszéna: A későbbi növedékekből készített széna

• Szántóföldi fűféle szénák: – a réti szénáknál kevésbé értékes, mert botanikai

összetétele nem változatos. Mindössze egyféle fűfajt tartalmaznak. Pl.: a muhar, köles.

Pillangós szénák

1. lucernaszéna: • a legel terjedtebb pillangósszéna. Nincs puffasztó hatása. • A jó lucernaszéna

• színe zöld,• szára vékony és dús levélzetű, • kellemes illatú takarmány.

Ha a kazalban a felmelegedés miatt megbarnul, táplálóanyagtartalmából ugyan veszít, de az állatok szívesen fogyasztják, mert a karamellizálódott cukortartalom igen jó ízt ad a szénának.

2. vöröshereszéna:• szára vastagabb, levele kevesebb a lucernaszénáénál. íze

kesernyés, nagy mennyiségben dugító, puffasztó hatású. Szárítása során nagy a levélpergési veszteség.

Keverékszénák

• 1. zabosbükkönyszéna: – Szénahozama kevés, és nehezen szállítható.

A sok bükköny kesernyés ízt ad a tejnek.

• 2. füveshereszéna: – tömege és emészthető fehérje- és

energiatartalma nagyobb, mintegy 20%-kal a tisztán termesztett pillangós szénákénál.

A szénalisztek

• A szénaféléket a sertés és baromfi félék elsősorban lisztesített formában tudják hatékonyabban feltárni.

• Kérődzőkben viszont kifejezetten káros dietetikai hatást mutatnak, dugító hatásúak.

• Szénalisztet leggyakrabban lucernaszénából készítenek, úgy, hogy a kész szénát kalapácsos darálón ledarálják.

A szénakészítés technológiái

• Természetes szárítás:– renden vagy állványon

• Svéd álvány:

• Mestersé ges módszerek:– hideg vagy meleglevegős átfúvással.

A szénakészítés munkaműveletei

1. Szénaszárítás renden(=természetes szénaszárítás)

– Kaszálás: alternáló vagy rotációs kaszával (pillangósoknál szársértő használata javasolt)

– Időpont optimális megválasztása (időjárás, fenológiai fázis: lucerna zöldbimbós állapot)

– Forgatás rendsodróval, renkezelő gépekkel

A szénakészítés munkaműveletei II.

2. Betakarítás:– Ömlesztve– Bálázva: kis kocka bála, nagy hengerbála,

nagy kockabála

3. Kazlazás

4. A kazal betetőzése: – Pl.: szalma takarás

Mesterséges szénaszárítás• Vámosi- féle hideglevegős szénaszárítás

• Előmelegített-levegős szénaszárítás

• Forró levegős zöld növényi liszt készítése:– szárítóto ronyba ömlesztve 600-800°C-os forró

levegőt áramoltatnak a szecskázott zöldnövénnyel szembe, így a zöld tömeg 1-2 perc alatt megszárad, majd ezt darálóban lisztesítik. Ezt később granulálhatják, pelletizálhatják.

• Szecskázott széna szárítása

Vámosi-féle szénaszárító rácsrendszere

A szénakészítés veszteségei

• légzési veszteség:– sejtanyagcsere következtében kialakuló

veszteség

• mechanikai veszteség:– levélpergési veszteség: megelőzés : reggeli

harmat felszáradása előtti forgatás, bálázás

• Kilúgozási veszteség– Többszöri megázás hatására

A szénakészítés veszteségei II.

• erjedési veszteség:– Magasabb nedvességtartalommal történő

bálázás során bemelegszik, erjed

• Karotin veszteség:– Napfény hatására a karotin lebomlik

MAGVAK

• A magvak a növények generatív (ivaros) szaporító részei.

• Jelentőségük igen nagy, – sok energiát biztosítanak az állatnak,– táplálóanyagaik könnyen emészthetők,– koncentrált takarmányok.– Magas a P, K, és Mg tartalmuk.

A magvak csoportosítása

A magvak beltartalmi értékei

beltartalom gabona magvak

hüvelyes magvak

olajos magvak

szárazanyag 6-13 6-13 6-13

nyers fehérje 1,5-5 22-41 13-24

nyers zsír 2-10 2-35 25-40

N.m.k.a. 60-75 20-60 30-50

nyers rost 2-10 2-10 2-25

A gabonamagvak

• A kukorica: – a gabonamagvak közül legnagyobb jelentőségű és legnagyobb

mennyiségben is termesztik. – N.m.k.a. tartalma a legmagasabb, és nagy mennyiségű

nyerszsírt tartalmaz. – A fehérjekoncentrációja viszont a legalacsonyabb. – A kukorica igen sok energiát biztosít. – Sárga színét a benne lévő karotin adja. – A sok kukorica etetése nem előnyös, mert nem kívánatos

mennyiségű depozsír képzésére készteti az állati szervezetet. Sertésnél a szalonnát lágyítja.

A gabonamagvak II.• Búza:

– szintén jelentős és elterjedten alkalmazott a tápok összeállításában.

– Az árpa és a kukorica helyettesíthető vele. – A gabonamagvak közül a búza fehérjetartalma a legnagyobb,

koncentrált takarmány. – Nyersrost tartalma alacsony.

• Árpa:– takarmányozásra az őszi árpát termesztik, mert magasabb a

fehérjetartalma és a terméshozama. – A sertés faj specifikus takarmánya, gátolja az izomszövet

elzsírosodását, és kemé nyíti a szalonnát.

A gabonamagvak III.

• Zab: – a ló fajspecifikus takarmánya, – Nyersrost tartalma magas. – Friss zabot lovakkal ne etessünk, mert kólikás

bántalmakat okozhat.

• Rozs: – fehérjetartalma magas, elsősorban növendék-

és tenyészállatokkal etessük, 20-30%-os arányban az abrakkeverékben.

A gabonamagvak IV.

• Cirok: – cirokkal a kukorica és az árpa kis

mennyiségben helyettesíthető,– fehérjetartalma magasabb a kukoricáénál.– Magas csersav tartalma miatt kesernyés íze

van.

Hüvelyes magvak

• A hüvelyes magvak magas fehérjetartalmuk miatt puffasztó, dugító hatásúak

• A fehérje mellett jelentős energiát is biztosítanak az állatnak.

Hüvelyes magvak II.• Borsó:

– magas fehérjetartalma miatt helyettesítheti a szóját, de dugító hatású, ezért az abrakkeverékekbe csak 15-20%-ban szabad bekeverni.

– A sertés szalonnáját hússal átszőtté teszi (császárszalonna).

• Szója: – a legértékesebb hüvelyes. – Importáljuk = drágítja a takarmányt.– Jelentőségét magas esszenciális zsír- és aminosav

tartal mának köszönheti.– Hőkezelés nélkül gátolja a tripszin hatását.

Hüvelyes magvak III.• Csillagfürt:

– Lupinin tartalma miatt, a sárgasághoz hasonló megbetegedést okozhat.

– Nagy biológiai értékű.– A szója teljes mérték ben helyettesíthető vele.

• Lóbab: – a babnál ízletesebb, jó étrendi hatású, magas

lizintartalmú. – Termesztése háttérbe szorult.

Olajos magvak

• Olajtartalmuknál fogva sok energiát biztosítanak a takarmányban.

• Egyszeri nagy mennyiségben hasmenést okozhat

• Tartós túletetés elhízáshoz vezet.• (Olajtartalmánál fogva a szója ebbe a kategóriába is

sorolható.)

Olajos magvak II.

• Napraforgó: – hazánkban a legnagyobb jelentőségű. – Szemesen is etethető, de tápokba darálva is

nagyon célszerű a felhasználása.– Sok energiát biztosít, fehérjében közepesen

gazdag, de tartalmaz esszenciális aminosavakat is.

Olajos magvak III.• Repce:

– Magját csak kis mennyiségben szabad a takarmányba keverve etetni.

– Magas a csersav és alkaloida tartalma.

• Len: – rostban szegény, közepes olajtartalmú,

ízletes olajosmag.– Csökkenti a felfúvódást, emésztődés közben

elnyálkásodik, ezért diétás hatású.– (Igen alkalmas csikók, borjak, és bélhurutos állatok etetésére.)

Magvak aránya az abrakkeverékekben

• A gabonamagvak önmagukban is etethetők,

• A hüvelyes magvak legfeljebb 15-25%-ban, míg az olajosmagvak 10-15%-ban szerepelhetnek az abrakkeverékben.

Melléktermékek

• Növénytermesztési melléktermékek

• Ipari melléktermékek

• Állati eredetű melléktermékek

Növénytermesztési melléktermékek

• A gabona-, hüvelyes- és olajosmagvak betakarításakor melléktermékként visszamaradnak ezek szalmái.

• A szalma a növény termés nélküli szára és levélzete.

• Nagy a nyersrost tartalma, ezért laktató hatású takarmányok.

• Kicsi a fehérje, zsír és vitamintartalmuk.

Növénytermesztési melléktermékek

• Terimés és ballaszttakarmányoknak mondjuk őket.

• A magas rosttartalom miatt inkrusztáló hatá suk van.

• A szalmákat elsősorban kérődzőkkel célszerű etetni, mert biztosítja az egészséges bendőmozgást.

• Etethető adagjaik szarvasmarhával 3-4 kg, lóval 2-3 kg, juhokkal 0,5-1 kg naponta.

Szalmafélék

• Fűfélék szalmái: a búza-, árpa-, rozs-, zabszalmák etetése a legelterjedtebbek, hátrányuk hogy a bennük maradt toklászok megsértik a nyálkahártyát, és elősegítik a sugárgomba fertőzést.

• Ide soroljuk a kukoricaszárat is. A kukoricaszár beltartalmi értékét befolyásolja a betakarítás ideje.

Szalmafélék II.

• Hüvelyesek szalmái: – a gabonaszalmáknál magasabb

fehérjetartalmúak, ezért értékeseb bek, könnyebben is emészthetők.

– Leginkább a borsó-, szója-, csillagfürt-, bükköny-, lóbabszalmák kerülnek takarmányozásra.

Egyéb növénytermesztési melléktermékek

• Pelyvák: amelyeket a magvat körülölelő pálhalevelek és kalász-törmelékek képezik.

• A törek: a cséplés során keletkezik, levél, szár és kalásztörmeléket tartalmaz.

• A kukoricacsutka: a morzsolás után visszamaradó növé nyi rész. Nehezen emészthető.

• A napraforgótá nyér

Ipari melléktermékek és hulladékok

• Élelmiszeripari melléktermékek csoportosítása:

Élelmiszeripari melléktermékek

• Malomipari melléktermékek: a gabona őrlése során keletkeznek– A korpák: a magvak külső rétegeit

tartalmazzák – rostban gazdagok, fehérjetartalmuk közepes.– Legismertebbek a búzakorpa, rozskorpa,

kukoricakorpa.


– A takarmánylisztek: • magas fehérjetartalmúak.

– Az ocsú: • a magtisztítás során kikerülő megszorult, tört,

aszott szemekből áll. • olcsó abraktakarmány lehet növendéküszőknek és

baromfiaknak.


• Olajipari melléktermékek:– az olajmagvak oldószeres extrakciója után a

megmaradt magrészeket ledarálják, így képződik az extrahált napraforgó-,szója-, repce-, lenmagdara.

– magas fehérjetartalmúak.– Abrakkeverékekben 15-20%-kal szerepelnek


Cukorgyári melléktermékek: • a cukorrépa feldolgozása során keletkeznek.• legelterjedtebbek a nedves-, és szárított répaszelet

és a melasz.

–Nedves répaszelet: • 90% körüli víztartalma van.• nehezen tárolható, • Elsősorban tehenekkel és hízómarhákkal etetik. • 1000 kg élőtömegre 50-60 kg-ot lehet számolni.


– Szárított répaszelet: • Ma gas N.m.k.a. tartalmú, édeskés ízű, • Rosttartalma kérődzők számára ideális, (17-18%). • Áztatva etethető

– Melasz: • 40-50% cukrot tartalmaz. • Laxáns hatása is van, fokozatos hozzászoktatás

szükséges.

• Sörgyári melléktermékek:• Malátacsíra:

– Rostos, de vizenyős, ezért könnyen penészedik. – Laktagóg hatású.

• Sörtörköly: – laktagóg,– foszfor- és kalcium kiegészítésre szorul. – Szárítva is etethető.

• Sörélesztő:– Rostban szegény– fehérjében gazdag

Szeszgyári melléktermékek

• Szeszmoslék

• Szőlőtörköly

Gyorsan romlanak, beltartalmi értékük csekély

Keményítőipari melléktermékek

• Burgonyatörköly:• A táplálóértéke alacsony, magas víztartalma miatt

nehezen tárolható

• Gabo natörköly:

– Szárított állapotban értékesebbek, mivel így a tápláló-anyagok koncentrálódnak bennük.

Konzervipari melléktermékek

a növényi részek konzervipari feldolgozása során sok növényi eredetű melléktermék képződik. Pl. alma- és paradi csomtörköly, zöldség- és gyümölcstisztítási hulladék, borsó- és babhéj.

• Az almatörköly:– Kellemes illatú és zamatú.– Frissen vagy silózva etethető– beltartalmi értéke magasabb a

takarmányrépáénál.

• A paradicsomtörköly: – Ezeket a törkölyöket nagy mennyiségben lehet

etetni pl. tehenekkel 15-25 kg, hízómarhákkal 10-15 kg napi adaggal.

Állati eredetű takarmányok

• föcstej vagy kolosztrum:– Az állati fehérjén kívül fontos

immunanyagokat tartalmaz, amely emésztés nélkül a bél falán közvetlen felszívódásra képes. A föcstejnek magas a vitamin és ásványianyag tartalma is.

• Fölözött tej:– A föcstejes időszak után (10-14 nap)

itathatjuk a borjakkal.

Tej feldolgozási melléktermékek• A tejpor:

– a tej beszárításával nyerik,– jobban tárolható.– Felhasználható borjak, bárányok tejitatására.

• Tejsavó:– (sajt, túrógyártás mellékterméke) melynek kellemesen

savanykás íze és kevés fehérjetartalma van.– Elsősorban sertések moslékos eteté sénél

használható fel. – A savó beszárításával savópor nyerhető, amely

sokkal könnyebben tárolható.

Tej feldolgozási melléktermékek

• Az író:– a vajgyártás melléktermékeként keletkezik.– Az írót is lehet beszárítva, por alakban

felhasználni, (írópor).

Húsipari melléktermékek

• a vágóhidakon keletkező nagymennyiségű lágy részek, toll, vér, csont, feldolgozásával állítják elő a húslisztet, húspépet, vegyes állatifehérje lisztet, vérlisztet.

• Ugyancsak alkalmas takarmányozásra a vágóhídi töpörtyű.

• A fent említett állati eredetű takar mányok azonban magas fehérjetartalmuk miatt igen romlandók. Felhasználásuknál a szava tossági időt pontosan be kell tartani.

Vágóhídi melléktermékek etetésének módjai

• A lisztesített termékeket a sertések vagy baromfiak tápjába keverik 5-10%-nyi mennyi ségben.

• A vágóhídi töpörtyű önmagában is etethető, de darálva 4-8%-ban keverhető az abrakhoz

Halfeldolgozás melléktermékek

• Halliszt:– igen gazdag Ca-ban, P-ban, és

mikroelemekben, A, D és B vitaminokban.– Az abrakkeveré kekbe csak 3-5%-ban szabad

belekeverni– a vágóállatok abrakjába a tervezett vágási idő

előtt 2-3 héttel már nem szabad bekeverni, mert kellemetlen halízt ad a húsnak.

IPARI ABRAKKEVERÉKEK• Premix = előkeverék

– ásványi premix • ha csak ásványi anyagokat tartalmaz

– vitamin premix• ha csak vitaminokat tartalmaz

– egységes premix• ha vitaminokat és mikroelemeket kevernek össze

– komplett premix• egységes premix és vitaminok keveréke a

– supplement vagy superpremix • a komplett premixhez fehérjét kevernek, (faj, kor, nem, hasznosítási

irány figyelembevételével) – koncentrátum

• premix vagy supplement gazdasági abrakkal való (2-3x-os) hígítása– táp

• a koncentrátumhoz egyéb takarmány kiegészítőket kevernek, és ezt gazdasági abrakkal kb.10x-esre hígítják

• A táp önmagában etethető, teljes értékű koncentrált abraktakarmány

A kereskedelmi forgalomban kapható termékek elnevezései

Táp,Takarmánykeverék

Vitamin premix

Mikroelem premix

Egységes premix

Komplett premix

Supplement*

Koncentrátum

Vitamin Mikroelem MakroelemTak.

kiegészítőÁllati

fehérje*Növényi fehérje

Gabonafélék

* Korlátozások a BSE miatt!

Dercés Granulált Morzsázott Extrudált

forrás: Marczali és Tóth (1999)

A tápgyártás főbb mozzanatai – Alapanyag beszerzés és tárolás– Anyagmozgatás, mérés adagolás– Aprítás– Keverés– Granulálás

• A TÁP LEHET– lisztes (dercés)– szemcsézett– granulátum

• A granulált táp etetésének előnyei:– a nyáltól nem csirizesedik a szájban– nem porosít, ezért nem szennyezi az istálló levegőjét– kisebb felületen érintkezik a levegővel, ezért kisebb az oxidációs

veszteség – tovább tartózkodik az emésztőkészülékben, jobban feltáródik és

hasznosul

TAKARIVIÁNYKIEGÉSZÍTŐK• Ásványi anyag- kiegészítők

– Takarmány só,– Nyalósó – Szénsavas takarmánymész – Foszforsavas takarmánymész– Keserűsó – Vaskiegészítők – Mikroelem kiegészítők

• Vitamin kiegészítők• Fehérje kiegészítők

– LIZIN és METIONIN– NPN anyagok

• 1.Csak kérődző állatok takarmányaiban alkalmazható• 2.A fehérjeszükséglet 70-80%-át természetes fehérjékke kell biztosítani.• 3.Fokozatos rászoktatás után 100 kg élőtömegre naponta etetésenként

max. 1,5 dkg számolható,mert ennél nagyobb adag mérgező• 4.A takarmányban egyenletesen kell elkeverni• 5.Az alaptakarmányban előnyös a melasz adása, mely elősegíti a

baktériumfehérjét építőbaktériumok elszaporodását.• 6.Az alaptakarmányban legyen szilázs is, mert ez elősegíti a karbamidot

bontó baktériumok elszaporodását.

• Zsírkiegészítők• Antibiotikumos, gyógyszeres

kiegészítő• Aroma- és ízesítő anyagok

– vanilin, cukrok, mesterséges édesítőszerek• Szerves savak: étvágyfokozó hatásúak

• Enzimkészítmények: elősegítik a feltáródást

• Hormonok:– szigorúan tilos hormonokat

hozamfokozóként alkalmazni

• Egyéb takarmány kiegészítők– Színező anyagok – Antioxidánsok

Documents

A TAKARMÁNYOK ISMERETE ÉS TARTÓSÍTÁSUK