A természetes vizekA vizek szennyezése

Késztette: Horváth Henriett és Karácsony Eszter ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola (10.a)2009.

A természetes vizek együttesen alkotják a Föld hidroszféráját Föld vízkészlete kb. 1,3 milliárd km3

tengerek, óceánok: 97,2%, édesvíz: 2,8% (77% hó és jég; 23% felszíni és

felszín alatti vizek)

a teljes földi vízkészletnek csupán 1%-ával gazdálkodhatunk

Arányok

A csapadékvíz a természetes vizek közül a legtisztább a levegő páratartalmából keletkezik szennyezőként csak a levegőben lévő gázokat és port tartalmazza levegő szén-dioxid tartalmának egy részével savat képez (H2O +

CO2 = H2CO3) vízkeménységet okozó ionokat (Ca2+,Mg2+) nem tartalmaz:

mosásra, főzésre használható (Az oldott kálcium- és magnéziumvegyületeket tartalmazó vizeket

kemény vizeknek nevezzük. Vízlágyítás során a kemény vízből ezeket az ionokat távolítják el, így lágy vizet kapunk.)

Közvetlen fogyasztásra nem ajánlott a kórokozó mikroorganizmusok miatt

A felszíni édesvizek

patakok, folyók, tavak oldott anyag mennyiségük több mint a

csapadékvizeké, de kevesebb, mint a tengereké

összetételük függ a helyi adottságoktól (pl.:kőzetek, talaj, növényzet)

sok szennyező anyagot tartalmaznak, ezért közvetlen fogyasztásra alkalmatlanok!

A tengervíz

felszíni vizek 98%-a gyakorlatilag minden kémiai elem megtalálható oldott

vegyületek formájában az átlagosan 3,5 tömeg%-os sótartalma miatt ipari célokra,

vagy ivásra alkalmatlan sótartalom változhat, a csapadék, párolgás, és az édesvizű

hozzáfolyás következtében (óceánok vize a térítők mentén a legsósabb 3,7-3,8%; míg a Finn-öböl sótartalma 0,1%)

a sótartalom nagy része: NaCl (2,7m/m%), valamint tartalmaz: Ca2+,Mg2+, K+,SO4

2-CO32-, Br-, HCO3

-

kémhatása enyhén lúgos: Ph-ja 8 körüli (oldott sóknak köszönhetően)

Fagyáspontja: -2,12°C

Biológiai szivattyú

az óceánok biológiai és fizikai folyamatokon keresztül szabályozzák a globális éghajlatot

szén-dioxid szabályozása

Felszín alatti vizek

talajvíz: csapadékból, felszíni vizekből beszivárogva gyűlik össze, a legfelső vízzáró réteg fölött (minősége nagyon rossz)

résvíz (karsztvíz, artézi víz):két vízzáró réteg között található, ásványi anyagokat tartalmaz, szennyező anyagokat nem tartalmaz

ásványvizek: szénsavas vizek, kénes vizek,szulfátos vizek, jódos, brómos vizek, alkáli-hidrogén-karbonátos vizek, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos vízek

hévíz

A vizek öntisztulása

A vízbe jutott szennyezést a mikroorganizmusok aerob úton képesek lebontani

erősen szennyezett vizekben az öntisztuló képesség meg is szűnhet

fizikai (szűrés, ülepedés), kémiai és biológiai fázisok(szennyező anyagokat a baktériumok lebontják)

A vizek szennyezése

Vegytiszta víz csak a laboratóriumban fordul elő. Szennyezettnek azt a vizet tekintjük, amelyben az

oldott anyagok mennyisége vagy fajtája ártalmas az emberek, az állatok, a növények vagy a környezet számára.

A tiszta víz drága és egyre fogyatkozó kincs. Mára már szinte minden természetes vizet elért az emberi tevékenység miatti vízszennyezés.

Ez a világon évente 5 millió ember haláláért felelős.

A szennyezési források eloszlása

Ipar: Élelmiszeripar: szerves anyagok Kohászat és energiaipar: hűtővíz Vegyipar és ércbányászat: nehézfémionok

Közlekedés: főleg olajszennyezés Háztartások:szerves anyagok (fehérjék, mosószerek),

szervetlen anyagok (foszfátok, nitrogéntartalmú ionok), mikroorganizmusok, kórokozók

mezőgazdaság: NH4+, NO2

-, NO3-, foszfátionok

Szennyező anyagokAz egy főre jutó szennyvízter-melés 170 liter (fő/nap).

A háztartásból származó szennyvizet kommunális szennyvíznek nevezzük.

Nitrogén tartalmú ionok

Vízben jól oldódnak 20mg/dm3 nitrát tartalom felett a víz

emberi fogyasztásra nem alkalmas A nitrát a szervezetben nitritionná alakul,

ami gátolja a hemoglobin oxigénszállító képességét Methemoglobinémia Kék kór

Eutrofizációt (vízvirágzást) okoznak

Foszfátok

Természetes úton is kerülnek a vízbe: kőzetek mállásakor

de főleg mosószerekből, műtrágyákból Fontos növényi tápanyagok, ezért szintén

eutrofizációt okoznak

Nehézfémionok

A szennyvíz csak kisebb koncentrációban tartalmazza, de a tápláléklánc során feldúsulhat

Az ólom, a kadmium és a higany nagyon mérgezőek

A legfőbb szennyezőforrások: a vegyipar és az ércbányászat

2000-ben cianid mérgezés a Tiszán

Olajszennyezés

Főleg a tengereket és az óceánokat érinti Egy része elpárolog, a többi úszik a víz felszínén,

nagyon lassan képes biológiai úton lebomlani Gátolja a víz és a levegő közötti gázcserét, gátolja

a fénysugarak lehatolását a mélyebb vízrétegekbe, mérgező Egy csepp olaj

lebontásához 5 dm3 víz teljes oxigéntartalma szükséges 25%

33%

42%vízi közlkedés

tankhajók és tengeri olajkutak

szárazföldi

A szennyezés forrásainak eloszlása

Hőszennyezés

A erőművek visszaengedik a hűtővizet a folyókba

Az élővilág nehezen viseli a hőmérséklet változást (az oxigén rosszabbul oldódik, az élőlények anyagcseréje is felgyorsul)

Források

Környezeti kémia tankönyv Lester R. Brown: A világ helyzete www.asvanyvizek.hu www.kation.elte.hu www.biokontrol.hu www.bhm.hu www.wikipedia.hu http://hu.shvoong.com

Köszönjük a figyelmet Köszönjük a figyelmet