5/12/2018 a tud s k nyve

1/73

A, ..TUDAS KONYVE

5/12/2018 a tud s k nyve

2/73

Forditotta: Koc is O. Is tvan, 2003.Lcktoralta: Morvay Zsuzsanna

ISBN: 963 430288 2Megjelent a Lenia Bt, gondozascban

Felelds vezeto: Orlai Sundar

TartalomUcvczete ... .... ... ............. .... ...... ...... ... 7

A megismeres lchetdsegei . .. .. . 8;\ "iI6&reh!pfl~se, nz elerclmclet J4

:lilY burnm, kisebb bumrn, teremtes 17Az anyng e s fclcpitCsc , 19A grtlYlllid6 23A graviuicio husznosltdsa 25Az ~terclmelcllo"(\bbi kovetkezmenyci " 29AL e le r cnergidjdnuk hasznost tasa 31 .A lcrcncrgia.konverterek 05zl.31y07;153 , 37Az energiaiermcles forrnda lrna 39z ember " 42A lelek .. 43Mi is a 161ek? 47A 1c!lekvnndorhls 50z(llet' 52A ktlztis nyc lv 53A hol61 58A. mcgvildgosodas 61

letczo!~ erleln re .. ..... 63Vclcllcll vugy e lo r c megha t a ro zou 66A sors " 75Bun vagy fejlcrlenseg 77Elclhcl.Y7.clck 82Gycnnekneveles 83Az iskoln 86Ptirbpcsolntok 88A rnunkahcly cs jclcntdsegc 90Egycb konflikiusbclyzetek 91Almaink 94Az tingyilkossag 94A buntizes 95Balesctek 99O rszdg, varos 1 .00Fejleuebb I{[rs(~ink 10 2Az emberi tes t 1 09Parajclcnsegek 112A szellcmi os s zefoga s e r ej e It4A szexualiuis 117Fej l o d e s vagy hanyallas? 120BefcjezCs helyett " 123

Hatalmi szervezddesek 126A politikai e s gazdasagi hatalorn 126A'1.egyhazi hatalorn 128Tarsadalmi megiijulas 130A politikai es gazdasagi e let megiijulasn 132Az egyhazak rnegujulasa 137

Szernleletvaltas 142

5

5/12/2018 a tud s k nyve

3/73

k 86Balesete ..(. . 87Orszag, VcuOS :..................... 88Fejlettebb tarsa1 l1k .Az emberi test 93

Parajelensegek 96A szellern i osszefogas ereje 98A szexualitas 100Fejl6des vagy hanyatlas? 102

8efejezes helyett 105Hatalmi szervezodesek 107

A politik a i es gazdasagi ha ta lorn 1 08Az egyhazi ha ta lom 108Tarsada lm i megujulas 11 LA p ol it ik a i e s g az da sa gi e le t m eg ii ju la sa 113Az egyhazak megiijulasa 1 16

Szemleletv:iltas 1 18

BevezetesA TUDAs KONYVE a letezes titkaiba probalja meg beava. tni az Olva-s6t. EIs6sorban rolunk, emberekr61 sz61, de betekintest nyerhetiink aminket koriilvevo vilagba is, fgy konnyebben megismerhetjuk onma-gunkaL, az univerzurn egyetemes torvenyeit, az eletunket meghatarozoosszefliggeseket.Azl a TUDAsT szeretnem megosztani az Olvasoval, amely rejtvevan elfi liink , de rnegis, meghatarozza eletunket, alaklt ja hetkoznapjain-kat, sorslinkat. Erre a tudasra szemelyes tapasztalas es elernzf gondol-kodas iitjan tettem szert, ezert a konyvben el6fordulhatnak kisebb teve-desek. de a lenyegei tekintve biztos, hogy id6ta1l6 ismeretekhez jut azelszant olvas6. Hangsulyoznorn kell hogy a konyvben vegig a sajat v e -lernenyernet fejtem ki a vilagrol. Egy lehetseges utat szeretnek megrnu-iatni az Olvasonak, amely egy jobb, rnegvalosithato vilag fele vezet,arnelyben az ember, barholis eljen e bolyg6n, a szo val6di es nemes er-Lehne szerint ernberre valhar, es fgy egyszer a Ieteze teljesebb formajatis meglapasztalhatja majd ...

A konyv felepitese egy kirako jatekhoz hasonlir. Ebben a jatekbanegy felaprftott kepet a darabjaib61 kelt 0 szeraknunk. Kulon-kulonegyik kepelern sem mutatja az egeszet, megi mindegyik os zefugg arnasikkal. Az egyes fejezetek nem sorrendben kovetik egymast, az elsfieppen ugy osszefugg a masodikkal, mint az utolsoval, de egyiitt egyegeszet alkotnak. Arnikor az utarna t kerestem, sok mindent 0 ze kellettolvasnorn ahboz, hogy megtalaljam erne kirakos jatek darabjait. Perszesok haszontalan adatot is meg kellett jegyeznem, de amit it t az Olva: 6-nak megprobalok ezekbol a tadni , az ma r ti ztan csak azoknak az ime-reteknek az o . szessege, amellyel a minket koriilv evo vilagot os zefug-geseiben meg lehet erteni, Eppen ezert a konyv gondolallnenete erfiseniranyftott es zintc kizarolag csak ezekre a f5bb ismeretekre es a koztuklevQ 0 szeCUggesekre korlatozodik, Ezek i mereteben azonban a gon-dolkod6 ember sokkal tobb mindenre megralalhatja a SZCIllI!I) re "z616valaszi, mint amire e konyv keretei kozott Ieherfiseg von .

"Szlnhtiz az cgesz vildg es szlnesz benne minden ferfi es no", Irta7

5/12/2018 a tud s k nyve

4/73

. c; , k , ismerik, mcgis kevesen tudjak,B U I " ezt az Idezetel so atShake peare. I' 1 cnnck 'IZ eoyetlcn l11ondaLnak, Sze-kk '

5/12/2018 a tud s k nyve

5/73

;;;lIlllVlen sajat val6s;igan k fv i. il i m a s i l< iz ak a t, Im i va rosokat, mas vilago-br... , h 'ld ke I' h'A megismeres egy masik lehetoscgc. a a pe 3, eppen em uett ~-zateoCsz6ben vizsgaljuk. es ra jovi ink arra, hogy a haz szintekre tagozo-dik : s zi n te k s zo bu k ra , a szobak, lalakra, a Ialak teglakra stb. EZl amtJdszert fentrdl lefele. kfvillrol befele v al a megismeresnck nevezzuk.Unyeges . hogy ebben az esetben a vizsg ,116d6 szernely sajat magat n emtek in ti a haz reszenek vagy lega labb kepzelctben el tudja rn agat von at -koztatni tole, es ennek k6vetkezteben a hazat i kfvi.ilrOl probalja megmegisrnerni . A megismen!shez elsosorban kUls5 . kivulr51 jove in f orrna-ci6kat hasznal fel . Ez a modszer sokkal ponta t lanabb az eI51.6nel, merta kiilso infornuicio a legt6bb esetben nern ellen5rizhelo es szinte rnindigmasodkezb61 szarmazik. fgy tartalma ege: zen biztosan kisebb vagy na-g yo bb m er te kb en torzult. E zeket a torzulasokat valarnelyest ki lehetugyan javitani a m ar emlftett statiszrikai es rendszerelrneleti modszerek-kel, de ennek a modszemek a hatasossaga nagyrnertekben fuggeni fog avizsgalodo szemely adotrsagaitol, kepessegeitfil is. Eldfordulhat ugyan-is , hogy valaki a p el da s ze ri nt i hazen csak kel szintet t ud megku lo nbo z -tetni, van ak i m eg szaza t es igy tovabb, A megismeres i ly et en f ol ya ma -ta azonban a n yilv an va lo ha tran yok ellen ere n agy on gy ors is lehet, mertha valaki talal valarnilyen szabalyszeniseget a vizsgalatai saran - pelda-ul rajon arra, hogy a szintekre tagozoda , a szintek szobakra val6 bon-~a, a szobak teglakbol vale Ielepftese ncrn veletlenszenl, hancm terv-

rendkfvul pontes, tudatos munka eredrnenye - akko r ezzel a mod-Iim~el olyan i sr ne re te k b ir to k ab a is juthat, arnelyek csak kozvetve van-

jelen a komyezeteben, A tudatossag felismeresevel a vizsealodos zama ra k o nn y en erthet6vc valhat peldaul az epftok azon celja,vedett l ak he ly e t t er em t se ne k a hazban 610 emberek szarnara.itlaJlaO,m az em?erek harom csoportba sorolhat6ak a rncgismeresval6 v is zon yuk , v ila gn ez etu k s ze rin t.

csoport~a azok az ~~lberek ta rtoznak , ak ik k izarolag a klils6fogadjak el. Napjainkban a kli ls6 rnegismeres szinte csak-

""..~ov,".v alam ely v allas tanainak a felterlen elfoaadasa val'", b. .. nagyre:~t a Val!~lsoS, embcrek alkotjak. Eletilkct,hituk,.vallas l vezetoik velemenye, egyhazuk lana i be-

IS, ha a vilagban elert tudomanyos eredrnenyek

esetleg ezeket a tanokat reszben vagy egcszbcn mar regen megcafoltakes megmagyanlztak.Egy sokkal kisebb reszet alkotjak ennek a csoportnak azok az embe-

rek, akik szinten a kulsf megismeresben hisznck. de isrnereteiket nem avallasckbol, hanern mas ktllsf forrasokbol rneritik. Ide tartoznak a mfi-veszek, zeneszek, fr6k, festok, szobraszok, akik neha rnegdobbentfi pen-tossaggal iibrazoljak a valosag szfnfalak rnogoui reszet. A legtobben ta-Ian azt gondoljak, hogy erne szellemi alkotasok megszuletese pusztan aveletlen rmive, de mar most megprobalom tudatosftani a kedves olvaso-ban, hogy a jelent6s gondolatok soha sem veletlenul jutnak az emberekeszebe. A kovetkezokben a kul: 0 megismeres alatt kizarolag a vallasoktanai altai hordozott inforrnaciokat fogom erteni, mivel a legtobb es leg-jelentdsebb utalasok ezekben ialalhatoak meg.

A rnegisrnereshez val6 viszonyuk alapjan a rnasodik csoportba azokaz ernberek tartoznak, akik a tudornanyos megisrneresben hisznek. Sze-rinti ik a vilagot meg lehet ismerni pusztan megfigyelesekkel, elmeletek.torvenyek, modellek alkotasaval stb, Bar ez valoszfnffleg igaz i.demindenkeppen figyelembe kell venni azt, hogy az egyes ember szama-ra a megismereshez csak korlatozott ide all rendelkezesre. Az ismeretekszerteagazosagat es mennyiseget tekint ve pedig biztosra vehetfi. hogyegy ernbcroltonyi id6 keyes ezeknek meg csak a reszleges el ajatf tasa-hoz is.

Vegul a harrnadik csoportba tartoznak azok, akik valarnilyen arany-ban elfogadjak a kii lso es a tudomanyos megismeres lehet6 eget is.

Nyilvanvalo, hogy ha valaki meg akarja i merni az ismeretlent, ak-kor minden modszert, minden isrneretet fel kell hasznalnia celjahoz.Kulonosen igaz ez a rnai iddkben. Ma mar nem eleg, ha valakinek az I-meretei csak egy adott teruletre korlatozodnak. Ahhoz. hogy a \ ihigotosszefuggeseiben lassuk, szinre mindenhonnan be kell gy ujten lin k a kg-alapvetobb es legfontosabb isrnereteket. Ezert nem szabad a megn me-res egyik modszeret sem kizarolagosnak vag)' tevedheretlennek kikial-tani. A tudomanytortenelemben szamos pelda talalhato arra. hogv \ ala-mely felfedezeshez a kutato vallasossaga i ziik ege - volt ahhoz, hog)az adott felfedeze megszlilethe sen. SOl. napjainkban is eg) re tobb ku-tato valik vallasossa, eppen azert, mert a megismert termeszeti torve-nyek es osszeftlggesek rendszere arrol gy6zi meg 6ket. hogy a fizik ai \ i

11

5/12/2018 a tud s k nyve

6/73

.,( let "'lIe mogotr ca y fcjJellcbb crlelemnek, talan IstennekJftg felep{tc: e. c rejo 0!8. Jerezese a l l . 'I' helves araUtszik tehat, hogy nem konnyu feladat megt~la III a e yoe. ar a~ lYLad .< os e a vallasos megi meres kozott , ezert gyakran Ielvetfidhetru~~ . . .a k6rdes: vajon mi az, amiben a vallasoknak van igaza. es 1 1 1 1 az, arni-

ben a tudomanynak. A vi Jag fizikai es szellerni egyseget alapul veve ellehet jutni ana a megallapftasra, hogy barrnil yen ~n6d~~errel is vizsga].junk meg valamit, a kapott eredmenyeknek.egYl11assal Osszh,3ngban kelllen nitlk , H a ez n em Igy van, akkor vagy hibasak az eredrnenyek, vagymatemat ika i sz6haszmllattal elv e n in csenek kozos nevezon . A konyv -ben leirtakhoz a tudomanyos es a kulsf megisrneres modszerenekegyiittes hasznalata vezetett, i igy, hogy ezek tudasanyagat, mint egy ki-rakos jatek elemeit, megprobaltam a kozo c atlakozasi pontokon ossze-illeszteni. azaz m egt ala ln i s za rn uk ra a kozos ncvez6t.Ezek a csatlakozasi pontok a vallasok tekinteteben szinte mindenhol

"tisztftasra" szorultak. Az evszazadok soran ugyanis szinte minden val-la s torzftotta az alapftok altai atadott tudasanyagot. Gyakran giccsesenfeldiszitette es az egyhazi haralom t amaszava valtoztatra azokat. Ezek-ben az esetekben ug y kellett eljamom, mint egy regesznek, akinek a VIZa l6 1 f el sz fn re h oz ot t l el et ek e t e lo sz br gondosan meg kell tisztftania a11-hoz, hogy a t ar gy val6 ages alakja elesen felismerhetove vaijon. Ugyan-akkor legyen szo barmely vallasrol , az alapftok az egyseges tudas birto-kosa i voltak, es ha mas szavakkal is, de rnindig ugyanazt tanf tc ttak, Te-ha t ha megkeressilk a vallasokban a kozos alluasokat, akkor ezzel a.m~~;zelrrel nagyreszt visszakaphatjuk az alapuok altal atadort eredeti

eseteben nemikepp egyszerfibb volt a helyzet, hiszen azmara mar sok helyen szilardak es elesen kirajzolodnak 3 tudas

es hatarai is. Ezeket tuegkerdojelezni finornan szolva is be-Ugyanakkor gyokeresen mas ertelrnezeseknek helyuk Ie-~e ttest kozeltt egymashoz, meg nern biztos, hogy vonzzak

IS lehet, ~ogy egy harrnadik kozeg nyomja eket egyrna hoz.hitJ~, ugy.anaz, de a magyarazat gyokeresen eltero.

- IDInt loglk~san gondolkozo ember - els6dlegesena tud?manyos rnegismere, eredrnenyeit, De eu61

r'~'~"IC:lI;1I IS tapasztaltam, hogy egy zart rendszerben

vegzcu teny~zcru megfigyelesek magyarazatai egyrnasnak eppen azellenLelljci is lehetnck, attol fUggoen, hogy a rnegfigyelest vegz6 sze-mely a zart rendszeren belulrol avagy krvulrol szemteli-e az esernenye-kct, Ez eppiigy igaz lehet a termeszeti folyamatokra. mint peldau] azel61enyek az ernberek egyrnas kozti tarsas kapcsolataira is. A tudo-manyban szarntalan ilyen, az el6z6ekbcn ernlitett ellentetes elmelet le-rezik, es hogy melyik a helyes az tenylegesen csak a jovoben fog kide-rlilni. Illetve fe1 kelt isrnerni - arnit az el6zoekben mar kifejtettem - ne-vezetesen azt, hogy a tudornanyos elmeletek es a filozofiai elrneletekugyanazt a valosagot ken, hogy lefrjak. Bele kell, hogy illeszkedjenekegy egy eges rendszerbe. Ha ezt a rendszert peldaul egy fejlett ertelemhozta letre, akkor, mint minden alkotasnak, cnnek is tukroznie kell azalkotok szandekat, valamint a celok es a leherfisegek kompromi szu-mat i . Egy za n rendszert eppen ezeknek a kompromisszumoknak amegtalalasaval es elernzesevel lehet a legatfogobban megismemi emegerLeni.

Ha valaki atlatja ezt a rendszert, akkor osszefuggeseiben ertheti mega vilagot, ugy, hogy nem kell minden apro reszletet megismemie. Azosszefuggesek isrnereteben ugyanakkor a kesobbiekben mar j6 pontos-saggal kovetkeztetni lehet az apr6 reszletekre is. Szamornra az Ig y meg-i.mert rendszer vagy vilagkep csak: a vilag egyik. de rnindenkeppen leg-eszszerfibb magyarazatava valt. Ez a magyarazat tuda a csaki: a ze-melyes tapa ztalas altal valhat, ami kUIs6 segftseg nelkiil nem lehetse-ges. Ez a ki.ils6 egfrseg tette leherove szamomra , hogy tiillephe sek azanyagi letezes korlatain, magamat es a vilagunkat is kfvulallokent zern-lelhessern es amen n y iL mege rt et re rn belole, azt most atadha am az 01-vas6nak. Eloszor szerettern volna - rogton a konyv elejen - altaldnos el-vekct megfogalmazni. hogy lassa az 01 vasa az egyes fejezeteket 0 ze-koto vezerfonalat, de ezek az elvek vagy os zefuggesek el 6 olvasatra.a megfelelo hatterinformaciok nelkiil sajnos nern uil hihetfiek, czert az-tan ez a vegere marad. Kezdesnek eloszor nezzuk meg. hogyan i epulfel az a vilag, amelyben elunk.

5/12/2018 a tud s k nyve

7/73

A vilag felepitesc, az etcrelmeletM a r a regi korok ernberet is foglal koztaua az a kcrdes, milyen is az a vi-lag. amelyben el, hogyan epul fel, rnik azok az osszefuggesek, amelyekmeghatarozzak a megfigyeJL jelen egek lejatsz6dasat stb. Kezdetben aee l a termeszeti eroket i ranyi tani veit istenck befolyasolasa volt , aztan akulonfele gy6gyft6 fOzetek. kenccsok, a habonikbau szukseges fern- eslofegyverek. es nem utolso sorban a legendas aranyc inalas eredmenye-ibol lassan kibontakoztak a rnai termeszeuudomanyok alapjai. A techni-ka folyamato fejlodeseveJ a tudomanyagak egyre kisebb, egyre specia-lisabb teruletekre bomloitak, es leheiove tettek a vilag egyre reszlete-sebb megismereset . Nyilvan ezekrol a dolgokr61 mar mindenki hallettvagy tanult az iskolaban, ezert most csak azt a tudomanyagat fogjukreszletesebben szernugyre venni, arnely a vilag felepftesenek a kerdese-vel foglalkozik es ez a tudornanyag nem mas, mint a fizika.A fizikarol sokaknak azok az iskolas ernlekek jutnak az eszebe, ame-

lyekben kiilonboz6 palyan mozg6 testek mozgasjellernzoit, Iolyadekok,gazok parametereir , elektrornos rendszerek jellernzdit kellett agyafurtszamftasokkal rneghataroznia. Nos. 6ket 1 1 1 ( l r most megnyugtathatom,ezekrdl a kerdesekrol a kovetkezfikben egy sz o sern fog robber elhang-zani, Azonban essen sz6 a fizika es a filoz6fiai kapcsolatardl, hiszen eza ket terulet szorosan os zefugg egymassal .

A fiz ik a fe j6 des e m in di g is maga utan vonta - tobbek kozou - a fi-[ozofiai nezetek valtozasat. Kezdetben a gorogok iigy veltek, hogy a vi-lag negy fOelemb61. a vfzb61, a tCizb61,a fOldb61, a leveg6b6L, il letve azeterb61 epul fel. Az elsf negy elem letezese a regiek szamara teljesenegyertelmf volt, hiszen ezek erzek zerveikkel rapasztalhatoak voltakfgy letezesukhoz nern fen ket ego Az elena! iigy veltek, hogy ez kotiossze a negy f6 elernet , mindenhol jelen van, es a kiHonboz6 folyama-tok, hatasok az eter segft egevel terjednek. Ha lozikusan elernezzuk agoro~o.k. gO~ldoJkodas;H. tapasztalasra epii16 vilag~epet, akkor ebb6! afilazaflal, vilagkepbol zembcnfnden kil6g az ot6diknek nevezhetoe ! e m . az eter. Tudnu~k. kell l~gyan i s , hogy a gorogok Iilozofiaja alapve-toen a megfigyelheto jelensegekbot es ezek magyanizarab61 epiilt fel.14

Jellemz6 pclda erre egyik fl lozofusuk aw n {,llftasa. miszerint a nriknekkevcsebb foguk van, mint a Ierfiaknak. Ez az allftas meglep6 m6donigaz is volt. termeszetesen csak a rnegfigyelt szernelyek eseteben.U gyan is a filoz6fus valoszmflleg nem eg y korosod6 asszony. hanemeg y fiatal n o szajaban szarnlalta ossze a fogakat, amelyek fg y nem tar-talrnaztak a negy bolcsessegfog mindegyiket , nem ugy. mint pI. a sajatszaja. Igy ez a rnegfigyelese teves kovetkeztetesre vezette, Visszarerveaz otodik elernhez, az eterhez, tudjuk, hogy a gorogok tudasuk ei!y r e -szet a t re gi e gy ip to mi ak t6 1 v ett ek at . igy nagy val6szfnuseggel az ~terel-melet is az egyiptomiak harasara epul; be a gorog filozofiaba. Ez azertlenyeges, rnert egyes Iorrasok szerint az egyiptomiak tudasa is egy megregebbi, letfint civilizacio hagyateka volt. Az a teny, hogy egy elrneletlI:iJ,elkorokat, korszakokat, onkentelenul is felkelt i a kfvancsi ember fi -gyelmet, ezert kesobbi fontossaga miaLLis celszeni alapo abban foglal-kozni vele.

A gorog filoz 'fia hatasara is, az idf rmiltaval e a tudomany fejltide-sevel az eter letezese es a fizika elvalaszthatatlanna valtak egyrna t61.Newtont61, Maxwellen keresztul ege zen az 1900-as evekig az eterel-meleten noll feI fiziku generaciok ege z sora es az eter leteze et ekko-riban egyetlen komoly fizikus sem kerdojelezte meg. Aztan az eter lete-zeset kimutatn i hivatott legelsc kf erletek orozato kudarca miatt egyeIizikusok abba a hibaba e tek, arnelybc az iment ernlftett gorog filozo-fus is esett, rniszerint egy megfigyeles tokeleilen ege, teve kovetkezte-tesek levonasat okozza. 19y , az atomfizika hajnalan meg ziilettek azokaz elrneletek, arnelyek megkerdojeleztek az eter letezeset, Ennek aszernleletvaltasnak a hatasara az 1900-21 evektfil kezdve a fizikabol fo-kozatosan kiirtouak az eterelmeleter '. azokat. akik a regi gondolkozas-mod .egftsegevel probalrak magyarazni az ujabb megfigyele eket. ege-szen napjainkig egyszerCien kikozo: Irette magabol az eg) re tekmte-lyelvflbbe vale, anyagi fuggosegbe kerult tudornanyo uirsadalcm.amely fgy egyr jobban elve zteite alapveto tudomanyo tulajdon 11giilis, a nyitottsagaL

Ut61ag vi zatekintve az akkori idfikre, az eterelrnelet bu 'U a t rnamar tortenelrn i szuksegszertisegnek lehet rekinteni, his zen 3Z 1900-

5/12/2018 a tud s k nyve

8/73

, " 'd " ., , , thet fgy kozel co y cVSZ~lzadraa fizikusoknak buesuLtulas8hoz IS veze '~~ . IT k ibbd iuk az ererelmeletrcl- Azonban szerencset e vagy 111 akellett mon amu .,.., ".( "'I ahogy a mondas IS tartja, .rninden ut Romaba ve-termcszelszeru eg - I:> < ,. . .... 't l'teze'se't k im uta tn i hiv atott k fserletek tev es kovetkeztete-zet - az e er e ~ ..II ' iainkban mas k fserletek eredmenyc egyelore hivatalosanse e enere, n apJ ,< . " ... . ' ,m ea k im on da lIa nul. de a hlta ma sz~a k a z eter letezeset. N ezzuk sorja ba n

I:>m ely ek is ezek. ,. ". 'A z a ny agok a la cs on y hom ersek leten v alo v is elk edeset ta n~lm an y~z-v a a k uta t6k egy ik n agy p roblern aja az abszohit n ulla fok letrehozasavo lt . I l le t ve , meg m a is az, hiszen ezt a hom ersek letet csak m egk ozeli-ten i lehet, elern i szin te lehetetlen . M iert v an ez? A hhoz, hogy az ab zo-hi t n ulla I ok ot e ler ji lk , a z a do tt t er re sz bd l minden sugarzo energiat t avo lk ell ta rtanunk , kulonben ez a sugarzas - a v izsga lando anyagga l kol-c so nh at as ba k eru lv e mi nirnal isan de - felmelegit i azi. Amikor a klserle-te k soran a ku ta t6knak mar minden kfviilr6l j a v a sugarzast sikeri ilt le-am yek cln iuk , akk or az adott terreszbcn n agy on m agas Irek ven ciak onm eg m in dig k im uta tha to v olt egy bizonyos zav aro sugarzas jelen lete, Ak fserletek bol levon t kov etkeztctesck szerin t , en nek a sugarzasn ak a for-ra sa m aga a ter. azaz barhol is v iz ga ljunk m eg egy adott terreszt, ha h6-mersekletet I e i s h fi tj il k az abszolut nulla fokra es az osszes anyagot, azosszes atornot el is tavolitjuk belo le, az adott terreszben me g akkor j je-len lesz bizon yos n agy sa gu en ergia , E nn ek a z en ergia na k nevet is adtak,es m iv el ez az abszohit nulla (-27 3,1 5 Celsius) fokon is jelen v an , ezertn ern es egy szen iseggel a n ullpon ti en ergia n ev er k apta , E nn ek az en ergi-a na k a lete s za rn ita so kk al is a la ta rn as zt ha to , so l meg a surusege is m eg-hatarozhato, Ezek szerin t a nullponti en ers ia sflrils eze n aoy a zren dek -o b - I:> 0k el n agyobb. m in t peldaul egy arlago: a tom sfirfisege] Azcrt nern ernli-tek szamokat, mer! ezek nem fejezik ki erzekletesen azr a dobbeneteskulonbseget, am ely egy atlagos atom. vagyis az a ny ag s ur(is eg e es an ullp on ti en erg ia s fi nls eg e koz6tl ta ton g. M egis , hogy Iogalm un k le-~yen r6 ~~ , h a e~ y a to l1 lo tleg bllbo rek na k k ep zelu nk el, a kk or a n ullp on -ti energiat folyekony fernnek, rnondjuk higanynak kellene tekintenunkes ez m eg csak egy gyenge hason lat volt! M it is jelem mindez?16

Nagy bumm, kisebb bumm, teremtesE z nern jelen t egyebet, m in t azt, hogy a v ilagrol szerzeu ismeretein ketgyokeresen mas nezfipontbol kcll rnegkozeliteni. es ennek kovetkezte-ben ujra is kell ertelmezni azokat, Kezdjiik a legelejen, a dolgok kezde-le ve l, a z 6 sro bb am is sa L

A csillagaszati megfigyelesek, a csillagok, csillaghalmazok mozga-s a inak elernzesei egyertelrn tlen a rra uta ln ak , hogy a tagulo vilagegye-tem anyaga nehany milliard evvel ezelott a ter eg y adott pontjabol in-dult utra, ezt a p on tot a z un iv erzum kozeppontjanak nevezzlik.

Ez az a tudomanyos megfigyeles, amelynek magyarazata az osrobba-nas -elmelet, mely szerin t ebben a pon tban jelen volt az univerzum osszesanyaga, ami valamilyen oknal fogva felrobbanva letrehozta az elemi re-szecskek, atomok, csillagok , bo1 yg6k stb. osszesseget. Ez az elmelet kettovabbi elmelerer szult, egyreszt meg kellett magyarazni. rniert suruso-doll eg y pontba az univerzum, masreszrol azt is meg kellett indokolni,hogy miert robbant fel ez a pont . Ezek az elozmenyek vezetettek a pul-za16 univerzurn elrnelethez, mely szerint az univerzumnak akkora a t o -mege, hogy egy idf utan az egyUttes tornegvonzas megallitja az univer-ZUlTI jelenleg megfigyelt tagulasat es egy ellentetes ininyu folyamat, azsugorodas veszi kezdetet, arninek koverkezreben az univerzum anyagaism et egy pontba surusodik ossze, A Fekete lyukak felfedeze e e megfi-oyelese nemikepp alatarnasztotta a zsugorodasra vonatkozo elmeletet, dea szarnftasok zerint az univerzurn osszes tornege sokkal kevesebb anna l .mint amekkora torneg szukseges egy olyan nagysagu gravirac io tt~rlet-rehozasshoz, arnely ela tudna idezni ezt a z ugorodast, Igy a csillaga zokmost keresik ezt a jelent6s nagysagu hianyzo, fekete tomeget. Azert hiv-jak Fek ete torn egn ek , m ert iigy velik , ez a torn eg a Fekete lyuk akban - amegfigyelesek zerint azonban ezekb61 nin e n il ok -, v agy az alralunknem lathato eseilege en letezQ ferry nelkuli egi objektumokban konc nt-ralodik. Mindez idaig azonban ilyeneket eddig meg senkinek scm sike-rUlt talalnia. Lathato tehat, hogy az 6srobbana -elrnelet z ugorodasi SlLl-kasza t eddig sem a megfigyelesek. em pedig a szarnitasok nern trirnaszt-jak a la . .De va jon m i a helyzet magav a l a robban a a l? S a jnos ezen a te-ren meg rosszabb a helyzet, his zen meg mindig n in es logikll mag) a -

17

5/12/2018 a tud s k nyve

9/73

bb .( okara. es eddig meg senkinek sem sikeriilt megfigyel-a ro ana s . di "k'. I fekete Iyuk relrobbanasat sem. ami pe Ig nernr eppm e egy et en egy JI ~,.. ,a J~t ~ma s zt a n a e z t a feltevesl. Az osrobbanas ~I~~elete ugya.nakkor az tis jelenti. hogy val6jaban eg y feket~ Iy uk ban eJ unk, amely Jelen ~llla-na tban ugyan tagul, de egyszer majd rncgfordul ez a folyarnat es el -kezd zsugorodni- Ez arra is enged k6vetkeztetlll, hogy a terben egy-mastdl fUggetlenUl letezhetnek a m icn khe z ha son lo pu lz alo un iv erzu-m ok - a sel-f Irok nem kisebb o rorn ere. L og ik aila g n agy on s ok ellen t-mondast c talan igazsagot is lehetne talalni czekben a magyarazatok-ban. de most ne boncolgassuk tovabb az elmeletck hianyossagait, ha-n em v izs ga ljuk m eg a zt a z a la pv eto k erde st, hogy mi az 6srobbanas-elmelet feltetelrendszere. Az clef minden terti leten. de a tcrrneszeuu-domanyokban kivaltkepp alapveto Iontossaguk van a feltetelrendsze-reknek. A feltetelrendszerek ugyanis megmondjak, hogy egy adottmagyarazat, alllLas. vagy iorveny milyen Ieltetclek teljesiilese eseteni ga z. V a nn a k magukt6J ertet5do allftusok. vagy igaznak veil Ieltetelek,ezeket nevezzuk axiomaknak.Az o.robbamls-elmelet ket ki nem mondott allftasra epiii. Az egyikszerint, ha a terben nincsen anyagi reszecske es sugarzas, akkor az toke-

letesen ilres, A f izikaban ezt a tokeletesen lire teret egyebkent abszolutv ak uu mn ak n ev cz ik , e nn ek h fi me rs ek lc te -2 73 ,1 5 Celsius fok.Az 6srobbana e lr ne le t m a si k ki n ern m on dott ax iorn aja szerin t a z

anyagi reszecske surusege nagyobb, mint a terfogauinak rncgfelelo va-kuurn sflnisege. Mint a bevezetoben lattuk, a nullponti energia, az eter,a teret mindenhol es egyenletesen tolLi ki, surusege p edi g n a g ys a gr en -dekkel nagyobb, mint az anyag surlisege, ezert az 6srobbanas-elmeletma r eml~~tt. ket alapfeltevese teves. Raadasul iigy teves, hogy pont azellenkezoje igaz mindket allltasnak,Az anyag nelkuli ter nem iires, hancm a teret naoy sur (J s eou enerziaa z e te r L olt i_ k i . ~z an~aJ ~[jr(Jsege j6va l kisebb, m~t az altala elfoglal~terreszbcn _lev~eter surusege. Ezekkel az uj alapfeltevesekket az 6 rob-~~nas e~ ll1el :l e l a . kov:tkezokeppen lehetne ujrafogalmazni: valarnivcltabb, rmnt tizrnilliard evvel ezelcu a teret mindenhol I t ki"10 ,'. _ _ .' egyen e esen 'I-to t energia az altalunk isrnert univerzurn kozeppol1tj'aban me I L I ' .zott r- ' k . , g ra aro-hi orv~.nyc :szen?t.egy uj,.~tabil format olton, letrehozva ezzel a vi-g egy uJ meruelenesl forrnajat , az anyagi letformat.18

Az osrobbaniis-elmelet ezen rnegfogalmazasa egyben azt is jelenti,hogy az anyag nem mas, mint az eternek egy sokkal durvabb szerkeze-lU, korlatozouabb rnegjelenesi formiija, e letrejottehez nem szuksegesrobbanasszerf gyorsasag, hanem ez az eserneny lehetett egy lassabb,jobban kczben tartott folyamat is. Ez a folyamat azonban nem lehetettvelerlenszerfl, hiszen ha figyelernbe vesszuk, hogy a terrneszetben veg-bemeno folyamatok a durva felepftest61 a finomabb felepites fele halad-nak, vagyis a termeszet egyenletessegre torekszik, akkor egy ezzel el-lentetes folyarnat, nyilvanvaloan csak tudatos beavatkozas eredmenyelehetett. Logikailag ezt tamasztja ala az a rnegfigyeles is, mely szerintaz anyagi reszecskek nem orokeletfiek hanern egy bizonyos ido utanmagukt61 szetesnek, azaz, mint anyagi formak megszfinnek ietezni. Eza folyamat hasonlo az oldodas folyamatahoz, amikor peldaul egy poharvfzbe szort sokristalyok [ovid idcn belul felold6dnak, es lathatatlannavalnak az embed szern szarnara. Ez azonban terrneszetesen nem azt je-lenti, hogy a sokrisralyokat alkot6 elemek megszfinnek letezni, hanemazt, hogy atalakulnak egy masfajta, finornabb megjelenesi formava. Je-len esetben szilardbol folyekony halmazallaponiva. Ahhoz, hogy a sosvfzbdl ismet meghatarozott formajii sokrisralyok valjanak ki, tudatosmunkavegzes, energia-befektetes szukseges. Hasonl6an tudatos munka-vegzesre volt szukseg ahhoz i,hogy az eterbfil anyag valjon ki. Ezertaz asrobbanas, az anyagi vilag letrejotte sokkal kozelebb a l l a valla ok-ban is fellelheto terernteselmeletekhez, mint a materialistak veletlensze-ru 0 zjatek feltevesehez. De mielott ezen a gondolatfomilon mas vizek-re eveznenk, nezzuk meg, mit is tudtunk meg eddig az anyagrol es fel-epfteser61.

Az anyag es felepfteseA tortenelrni elozmenyek, kulonbozf kfserletek es atommodellek mel-16zesevel csupan az anyagkutatasban rna hasznalr mod zereket e rno-delleket vegyuk sorra, Ma az atom felepfteset az ugynevezett rc zecske-gyorsfto-berendezesek segitsegevel vizsgaljak. Ez a berendeze - amitrneretenel fogva inkabb epiiletkomplexurnnak is nevezhetnenk - egy

19

5/12/2018 a tud s k nyve

10/73

~ '

5/12/2018 a tud s k nyve

11/73

Az anyag felep{lcset kutatva mar az 1900-as cvek elejen kiderUlt,bogy valami nem stimmel az anya~gal: e~ez.elesen: amikor az anyagotegyre nagyobb felbontt lsban kczdtek vizsgalni. azt tapasztaltak, hogy azelemi n!szecskek a ki erletekben nern itmechanika mar regota megszo-kott szabalyainak megfeleloen viselkcdtek, hanern az anyagro] addigteljesen s zo ka tl an med on , a hullarnokra jcl lernzf viselkedest mutaltak.Ezekb61 a I11cgfigyelesekb61 kovetkezteuck arm, hogy az anyagnak ket-t6s termeszete van, uzaz van, arnikor HZ anyag reszecskekent, es van,a mi ko r p ed ig h ulla rn k en t v is elk ed ik , Nyilvanvalc, hogy ez a m ag-y ara za t logik aila g ellen trn on da s. hiszen a z a ny ag v agy reszecske, vagyh ulla m, a keuo egy zerre semmikeppcn sem lehet igaz alI[las. Min t 1

5/12/2018 a tud s k nyve

12/73

ta ni eredeti szerk ezetet, em ia tt a z a ny agot k orulv ev o terben feszi.i ltsegkeletk ezik . E z a feszillts eg akkor v a lik em ~kclhct6ve, ha ket v agy tobban yag k eriil k ozel egym ashoz. E kk or az an yagha lm azok a lta l m eggy urlt er sz er ke ze t i gy e ks zi k a legkisebb fcszti ltsegi allapotba kerillni, massz6v al a ter szerkezete en ergiam in im llll1 ra torck szik , es ez az en ergia -m in im um ra v alo torekves a h ulln mjelen seg ck eg fts eg ev el azt eredme.n yezi, hogy a ter rnegszunteti a z egy es a ny agha J m azok a lta l letrehozonk ulon -k ulon tertorzula s t es kel v agy tobb an yagha lrn az k orul egy kozostorzula s t, egy kozos buborekot hoz letre. I gy az egyes anyagok kbrliliterszerkezet gyur6de ek o ss zca d6 dn ak , id eg cn sz6val szuperponalod,n ak . E z, a z a ny agha lm azok at k oriilv ev f k ozo szetfes zitett terszerk ezetigy ek szik az a lta la k orbezart an yagok at egy mashoz n yorn ni, csok keru.v e ezaltal a tcrszerkezetben letrejott feszultseget. Ennek a feszultseg-nek v a gy n y om 6 er 6n ek a nagysaga kozel akkora , mint amekkora ener-giakulonbseg van az anyag terfoga tan ak megfeleld ugym ond nyugvo,es a z a ny ag ot letreh ozo al lohullamkent rezg6 eter energia ja kozott. Va-gyis a graviiacio buborekrnodellje szerint a gravitacio jelensege aza ny ag eterhez v iszon yuou en ergia hia ny a k ov etk ezteben jon letre. H a-son l6an ahhoz a rn in den ki a lta i jol ism ert I izik ai torvenyhez, miszer intm inden v fzbe m artou tes t ann yit v eszft a suly abol, mint a rn enny i a . ..

A grav itacio teha t n em m as, m in t az eter es az an yag en ergia sun lseg-kulonb egeb61 a d6d6 k olcson ha ta s. es ez a k olcs on ha ra s alapvetoen ta -szit6 jellegfi. E nn ek a ta szfta sn ak a ha ta sa ra a kozos tergyurodesben Ie-v o k et v agy tobb anyagha lmaz e gy rn as ho z n y om 6d ik . E z a jelen seg na-~~on ~ason lft a foly adek ba m artott tes tre ha t6 felha jtoerore, azza l a k u-~on bseggel., hogy a grav itacio csak k et v agy tobb an yag k ozott jon letre,iran ya p :dlg a tes tek tomegkoze.ppontj .a t osszek otf egy en es m en ten , ij-letv e ,egesz p o~to~3 J~ a tes tek a lla l letrehozon legn agy obb reriorzula sm en ten ha l. M ar rea ota sejtettek hooy a mczso anyag d f 'I' t. '" , 0 "0 o e onna Ja a e-re,t, de ez a Jel~n seg nem csak a mozgo, hanem - min t la tjuk _ a nyug-vo an~~gokr~ IS I~az. Vagyis a nyugv6 anyag megva ltozta tja a tel' sze~-kezet~l: A csillagasz~lban peldaul ezt ajelenseger gravitaci6s lenc enekn :v ezlk , In ert ugyanugy , m in t az optik a i len csek a feny t a n acry t" _f U an~aghaln,la~o,k, ~1 . a csillagok is megvaltoztatjak a l~ le l le l~i . ik ~ ;~~~_ad ~ . fenys,ugar I ra .n ya l ~ za lt al, ho gy k orn yeZ etlik ben d efo rrn af a k men-gyunk a ter, v agy is az eter szerk ezetel. J, b

A gravitl .ki6 jelen ege azonban nern autornatik usan alakul k i megke t vagy tobb a nyag jelenleteben sem . A gravitacio kialakulasahozlIgyanis az kell, hcgy az anyagok korul kozos tergyurodes, kozos bubo-rek jojjon Ietre, Ha a ket vagy tobb anyaghalrnaz tokeletesen egyforma.vagyi az altaluk kulon-killon Ietrehozott tergytirodesek teljesen egyfor-m ak , a kk or en ergetik ai szernpontbol m in degy , hogy az anyagok korulk6zos vagy kulcn-kulon torzulasok jonnek-e lerre a terben, Ez azonbanazt jelent i, hogy azonos alakii, surusegu es energiaallapotu anyagok ko-zou nern jo n letre gravitacio, azaz gravitacios szempontbol n em ha tn akegY lm lsra . Csak a szak ern berek k edv eert em lftem m eg, hogy ezt a j el en -seget a Folden , rezorian s gerjesztesfi fizika i in gava l m a r k i is mutattak,e je le nle g f oly a ma tb an vannak az ezt ellenfirzfi klserletek is.

A gravitaci6 hasznositasa

A technika irant erdeklod6 ernberben mar regota felrnertilt a g ra \ 'i la c ioh as zn os fta sa na k g on do la ta . Bar a g ra v it il .. ci 6 a hetkoznapi eletben igenelfinyos, sot nelki.ilozhetetlen, de azert neha megis hasznos lenne egy-szerflen kikapc olni. Ha ezt meg tudnank lenni, akkor konnyfi zerrelemelhetnenk oriasi terheket, egyszerflbbe valna a legi kozlekede eencrziatermeld gravilaci6s eromuveket is epithetnenk. enyhitve ezaltalaz emberiseg energiaehsegel. Persze a terrne zet ezen a teren i megelo-zott m inket os mar regota mfikodnek a term e zetb en olyan folyamatok.amelyek a gravitac i6t hasznosftjak.

Legegy szerubb pelda erre a v fz korforgasa . Az egy sze,rU fteU , fO I~a-matban a nap elparologtatja a foldon a tavak, tengerek vizet, e z paraken~n ag y rn ag as sa gb a felemelkedik, majd a vfzpara lehfilve e c e pp ek ~eosszeallva a o ra v it ac i6 h at as ara ismet lee ik a foldre. A fOldon az eo-cseppek forr~ ok at, pa tak ok at, foly ok at taplalnak e ezek ~'ize i " , n ; e :osszegytilik a tavakban, tengerekben. foly6kban riramlo \ IZ l11oz~aslenetgiaja t ha znosft6 vfz ier6muvekel tulajdonkeppen ne\'clhctn~nkgra viU ici6 s er6 mC iv ck nek v ag y n ap ero mu vek nek i.i zen a VIZ korfor-gas a a lapvetfien a n apsugarzas e a m idi gravilaci6 ha ta tiru jon letrc.

T is zt an a g ra vi ta ci6 t hasznositja a z : 'i r- ap a ly erOmii. Elcknek a ten -25

5/12/2018 a tud s k nyve

13/73

~._I8rt'okl1l e l il t e romuveknc k a m uk odcsi elv e azon alapsz ik, hogy.lRldlisk()r a t:ngervizet a normalis szintm~gass~\ghoz kepest ,maga~ab-ba n fekvo vlztaroz6kban gyujtik ossze , apalyko,r pedl? ~gy vlz turbmankeresztal visszaengcdik a tengerbe. A tengerck aradasat illetve apadasata fOld ko ri ll k e ri n g6 hold okozza azzal, hogy kcringesevel a kozos gra-vitaci6s teret torzftja . v agy is en nek a ternek a t o rz u la s a hol a Fold egyik,ho i pedig a Fold m a si k o ld ala n lesz erosebb. A fi: ildon t~la lha [6 n agy k i-terjedesfi vizek igy ek ezn ek kov etn i a tertorzulas, vagY ls a hold mozga-sat es en nek k ov etk ezteben jon letre az ar-apaly jelenseg, I 1 y en e rf im fi -v ek et p ers ze letre lehetn e hozn i barrnely orszagban , hiszen ha egy na-gy on hosszu n agy a tm er6ju m egfele1 6en telepftett csov ezetek rn in dk etvegere egy-egy v fzta rozot epftun k a hozza ta rtozo v izturbin av al, ak kora cs6ben leva v fz ar-apaly ha ta sa ra bek ov etk ezo aram lasa t szin ten hasz-n os ft an i le he tn e. T errn es ze te se n e z csak elv i leheto eg, hiszen ily en tobbszaz kilometer hosszusagji , oria s : csov ezetek es a hozza iartozo fold-m un ka k ha ta lm as k oltsege n em tesz: ga zda sa goss a ilyen sza ra zfoldi a r-a pa ly erom uv ek ep ft es et, d e elv ileg ennek n em lenn e sern mi akadalya.A h agyo rn a n yo s lehetosegeken k fv ul a zo nb an

5/12/2018 a tud s k nyve

14/73

z61agmeg fog szilnni a f C i hato gravilaci6s er6 is. Ezen elszigetelt~sneka Jegegy zerfibb megoJdasa. ha a tester egy erdierrel vesszuk korbe. Akfserletek szerint eddig mar ketfajla megoldas is crcdrnenyre vezetett.Az egyik szerint a testet egy nagyon eros magneses re rre l k ell k or-

bevenni, ez ajelenseg a rnagnetogravitacio. Ba r az elnevezes zo szerinrnem u ta l ra , de a je le ns eg rn og ot t a g ra vira cio meg zunteteset, ilJetveemlegesfteset kell erteni. Az eros magneses ter a restet elszigeteli az 6tkoriilveva tertol, a ie t korul eg y eros magneses buborek keletkezik, ezpedig semlege It i a graviraci6 h ata sa t, e s ezert a test lebegni kezd. Ez-zel a rnodszerr e l nern c a k t ar gy a k at , hanern - peldaul szupravezet6velfelepftett rendkiviil eros magnesekkel - akar clolenyekel is Jebegtetni le-het, a zok ka rosodasa nelkUI.A masik megoldas szinte ugyanaz, mint az e16z6, azzal a kulonbsez-bgel. hogy a targyat nern magneses, hanem allando, nagyon ero elektro-

rno terrel vesszuk korul. Ezzel a modszerrel f6leg j61 vezeto femeketlehet lebegtetni, ez a jelenseg az eiektrogravitacio. A fernek korul azeros elektrosztatikus ter hatasara elektrornos buborek alakul ki, arnelyugyamigy lerontja a gravitacio hatasat, mint az eros rnazneses ter.Ayavitaci6 hatasanak csokkeneset elerhetjuk iigy is: hogy nem szi-get~IJukel a~an~agot a ~ornyeze!~t61. Mivel a gravitacio alapvetoen aza~)ag e~e:~Ja~lanya az eterhez kepest, ezert ha noveljuk az anyag bel-s?,el1erg~a~at,ugy csbkkentheto a gravitacio hatasa is..Egy anyaggal ko-Z ~ 1 t enelgI~ azonban csak akkor csokkenti a graviuicio hatasar, ha a ko-zolt energiat ~z a~yag maradeklalanul el is raktarozza. Ezert nem mind-e~y, hogyan es nll,lyen energiat kozlunk az adott anyaggal. Mint lattuk,mIn?en anyag az eterrel rezonanciaban van e ' maza az anyag is e ._zonan rendszer A k" '11' ',. '" 1;>' gy re, . I:,. ote lasonlatnal lattuk, hogy egy ilyen rendszercsak a rezonanclaJ:lnak mezf I J N I J ,. bee 0 energiaadagokai kepes marad 'ktala-nu e raktarozn], Az eneroia"o"zl' . k - ",k nevezi "" '" esne ezt a m od ia t r ez on a ns gerjesztes-ne nevezik II .' d . , . . b . "gyak s'l .' . 'kY .~no ~n jol szigerelr, antennakem rnfikodf vezet6 tar-. u yat 51 erult mar gyakorlati kfserletekbe' okk .Ma r t m . n IS cso enteni11105 meg kell emlftenem hoz 'I "I"" ..'ja k valtoztatni a kO"ru"IO"tt"k"" _, " " y az eo enyek szinten meg tud-u "'vo LeI ' sze 'k ' ., dgravitaci6 hatasa: lehet se I ,-. I ezetct, e ezzel nem pusztan ahatasokat is letre lehet h m ~gesltenl, hanem cgyeb szokatlan [izikaiozrn amelyek minde'k .csOportjaba sorolhal6 foy k .H I _ gYl'e a paraJelcnsegek

, < > eze 10 bovcbben ott lehet majd olva. ni.28

Mint [atluk, a gravitacio hatasat ug y is semlegesfteni lehet, hogy azadou test korill erotcret hozunk letre, azaz a tester egyfajta erfiter-bubo-rekkal vesszuk korbe. Egyes kiserlcteknel cnnek a buboreknak az eros-sege elegend6 volt ahhoz, hogy nerncsak a gravitacio hatasat sernlcge-sfletle. hanern sikerult a kornyezo ter szerkezetet is mintegy szetfeszfte-ni, alagutat furni a terbe, es a testet a ter egyik pontjabol a masikba jut-tatni iigy, hogy kozben ate t eltfint, majd a kovetkezo pil lanatban mas-hoi ismet elobukkant. Ez a jelenseg ramutatott arra, hogy a terszerkeze-tet nerncsak torzftani , modosftani lehet, hanem rnegfelelo mod zerekkelmeg is lehet bontani, es ez forradalmi valtozasokat eredmenyezhet nem-csak a kbzlekedesben, hanem a vilagrnindenseg rnegismere eben epp-ugy, mint az ernberi tortenelern fejlodeseben es megerteseben is . ..

Az eterelmelet tovabbi kovetkezmenyei

Az eterelmelet segft egevel nem csak a gravitacio valik erthetobbe. ha-nern peldaul az anyag-antianyag kolc onhatas i.A kozhiedelernmel el-lentetben ugyanis az antianyag, az anti-reszec ke ugyanolyan re zecske,mint a normal megfeleloje, csupan valamelyik jellemzoje, a kotelhason-lattal elve rezgesenek iranya, rezgesenek fazi a ellentete azzal. vagyiahol a normal reszecskenel hul1

5/12/2018 a tud s k nyve

15/73

m egjelen esi form nja . E ZI a ne,m a ny agi ~ ';1 I6s ago l n ~v e~~ e~i .ik etern ~kvagy a sz6 n em fizik ai ertelmcbcn energianak is, ~za nd e~o ~a n ha ~~ s~ -ly oztarn a k orldtozott 'z6t, hiszen ha egy I la gy o~ [ mom szei k e: _et u e pI -toan yagb61 egy sok ka l durvabb form at ho:w ,n ~ letre, a .kk or ebbol a dur-v abb form ab61 m ar nem epttk ezhetun k tetszesunk szerin t, hanern be k elltartan un k bizon yos epfles i sza ba ly ok at, torv en yek et, eza lta l lek orhito-z6dnak fizikai es szellerni lehetosegeink is . Ezeket a korlatoka] szintem in den ki ism eri, csa k ep pen nern korla tokn ak hfv juk oket, hanern pel-daul fizika i a llandoknak , E zek kozul az a llandok kozul most csak a ketleglenyegesebbet emlftem meg, az egyik az abszohit nulla fok , a masika fenysebe s seg .

A z a bszohit n ulla fok jelen tosege, hogy egy ertelrn flen m egrn uta tja a zany agi Ietform a also hfim ersek leti hata ra t, ugy an is ez a la tt a h6m ' rsek-let alatt nem ietezik anyag i szerkezet. Megjegyzern, nagyon elgondol-kodta t6, hogy a nulla fok tol felfele az anyag hdrnerseklete ro bb ezer,tobb milli6 Iok is lehet, de lefele csak -273,15 Celsius fok! Ez meg ak-k or i s felt Cin o es elgondolkodtaio, ha tudjuk , hogy a n ulla fok term esze-tesen csak egyonkenyesen valasztott kiindu16pont.A fenysebesseg jelenl6sege abban all, hogy megadja azt a legna-gyobb sebesseget, rn elly el a z anyag es az a lta la keltett osszes hatas ter-jedhet a terben, azaz az eterben. Ez a ket allando egyertelmfien rnegmu-t at ja a z a ny ag i letezes korlatair , Az abszohit nulla Iok uta l meg egy ok -k al fon tosabh dologra . megadja az iskolakban tan itott tokeletesenSEM MI-nek , a vakuurnn ak , azaz - m in t mar rudjuk - az etern ek a h6-mersekletet. Engern szem ely szerin t logik aila g m in dig Is za vart , hogy avakuurn a lan az iskolaban a tokeletesen S EM MI-t ertik es ta nftja k m egrn a is , ugyan akkor ennek a S EMM I-nek rengeteg a lta I am most nern ern-lftett fizik ai jellem zoje, aU an d6ja v an , es - m in t la tjuk _ m ez h6m ersek-lete is . Ny ilv ha csak a szoismetlesek elkerulese vegett nem feltetlenii l muszaj- n em fogok haszn a ln i.

Az elk ovetk ezf par fejezet elsfisorban a technika iran t erdek16d6 ern-berek szamara Iehet izgalmas, Az az OJvas6 , akit ez a tema nem kiilb-nosebben erdekel, m os t n y ug od ta n el6relapozhat a k on y vb en .

Az eter energiajanak hasznositasaBe kell va llanom , szamorn ra mai n apig ez az egy ik legizga lrnas abb !'-rna hi zen mernokkentiij technologiaket kere ve. illetve re g elfeledet-teket feltarva nemcsak a v ilag fizika i megi mere ehez jutotta rn koze-lebb hanern nem vrirt m6don az ernberi tortenelrner, es a ta r ada lrm f L ' J -lfidest is alaposabban megismerhettem . H i zen - m in t azt mar emluet-tern - a technikai es a tarsadalmi fejl6c1e egj rna t6 1 szerv alaszthatatlantenyezok. egyik eppen ugy hat a nui ikra, mint a rn a ik .az egyik re -\ k-jezet vegen rernelem rnindez talt in erth tabbe fog riln i . . ..

De terjunk a lenyegre: az eterelrnelet gyokeresen kihat a technika IcJ-1 6desere, hiszen tudjuk , hogy az eter energia sfin isege nag)' 'ugrcmkkkl'l

~

5/12/2018 a tud s k nyve

16/73

iIfi!~'o'IIrnhh_mint 3Z anyag sfln lsege. E z felv eti azt a gond?la tot, hogy haikeriil e olyan szerkezetet epfteni , amely hasznosftani tudja az eterS n iaf ish -i lf4t akkor elmeleti leg korlatlan energia orras oz jutna az embe-energ ~ , " .

5/12/2018 a tud s k nyve

17/73

felba zm iln i. A z eter n agy frek vcn cia s rezg es et k ozv et len ul nern tudjukhasznosf lani. ezert talalni kell egy rnasik kozeger, amely ko!csonhatas-ba tu d lep ni a z eterrel . Ennek a kolcs~nh~~asnak ~:::redl~enyekeppen ak 6zeg nek m eg k ell valtoznia olyan fizikai jellemzojenek rs, all1elyelll1art ech nik aila g k ep es ek v agy un k en erg ia term eles re ha szn aln i. Az eterrelkolcsonhatasba lepni kepes kozeg rnegtalalasa nem jelenthet kiilbno-sebb g on dot, hi szen ez a kozeg nem mas, mint maga az anyag. Azanyag, mint lattuk az eter egy durvabb megjelenesi formaja, de az eter-rei szoro: k olcsonha ta sban v an , Am ik or az ercr elektrornagneses tulaj-donsagarol volt szo, most mar lathato, hogy ez tulajdonkeppen nem istulajdonsag, hanern az anyaggaI vale kolcsonhatas egyik fajtaja. Tehatamikor olyan kozeget keresiink, arnelyik kepes kolcsonhatasba lepni azeterrel, akkor olyan anyagokat kell keresniink, arnelyeknek vannakolyan anyag zerkezeti felepite bal ad6d6 tulajdonsagaik, amelyeketm ar a m ai tudasun kka l is en ergia term eiesre tudun k haszn aln i, Az any a-gokat a szarnunkra hasznos tulajdonsagok alapjan, ily m6don az alabbicsoportokba sorolhatjuk.AI.,anyagok elsa ilyen nagy csoportjaba az elektromossagor j61 ve-zeta anyagok sorolhat6k. Ezek koze tartoznak az elekrrornosan vezeto

gazok, folyadekok, femek, a szupravezeto es f6]vezeta anyagok.A m~sodik nagy c op~rtba a rnagnesesseget j61 vezeto anyagok tar-

toznak, ilyenek a ferromagnese anyagok es ezek kozott is kiemelked6jelentasegu a lagyvas, amelyben a magneses tererosseg a gyakorlati al-kalmazas soran konnyen megvaltoztathat6.. Harrn adik nagy csoportba a fenyt j61 .vezeto" anyagok sorolhatok,i lyenek a kulonfele gazok, gozok, kristt ilyok, rnfianyagok, es az Uvegek.Persze a felsorolas I~emte!jes es csak azokat az anyagokat ernlftet-

tem ~le~, an~e~ye~et vlszonylag egyszerucn fel lehet hasznalni, minte~ergtaatalakl(o kozegeket. Ezek az anyagok az eler elektromaonescs,ne~ely ~setben mo~gasi ene~gi8jat a kolcsonhaus soran a r ludjak alakf-tarn e!e~lromos, n~a?n~ses, ~lIetve clektromagne es cnergiava. Az eterenergl~~al hasznosfto keszulek epftesehez iehat mo t mar irnerjiik azo-~~l~:~z:~eket. anya~ok~t, amelyekkel egyaltalan leherseges ilyen ke-. _ . ,epllese. Mo t nezzuk meg, milyen medon ad6dik a t az eter ener-giaja, es ezt hogyan lehet tovabb I kf .,il a a nam uoy hogy az 'I hetkos .~Ietbe . has: ' , b ,

5/12/2018 a tud s k nyve

18/73

Uttuk, hogy maga az anyag. az anyagi J:eszecskek lul.ajdonkeppenaz eter all6hullamui, ig y egylitl rczegn:k,~z ct~r~cl, csak kisebb rezge -_~ k n Az anyag hullamtermeszetebol adodik. hogy az anyag .ohasumo 0 .::> . " ,nines nyugalornban, mindig egy bizonyos rczgesszammal rezgesekerve ez. Ez a bizonyos rezgesszam nyugalrni allapotban az anyag ugyne-ve;ett alapfrekvenciaja, aminek n agy saga fugg az anyag minoseget61,de legf6keppen geomelriai mereteitdl. A rezonancia a rezg6 rendszerek.nek egy olyan kulonleges tulajdonsaga, meiy soran a rendszert alkot6tazok vagy a sajat rezgesszarnukon vagy ennek egesz szarmi tobbszorose~ vegeznek rezge eket, d ezek a rezgesszamok mindig dgy aranyla-nak e gy m as ho z, m in t k et terszfileges egesz szarn. E z al61 az egy etlen eseppen ezert kitiintetelt figyelmet erdemlf kivetel, amikor a rezgessza-mok hanyado a az aranymetszes zabalyanak Ielel meg.

A rezonancia [onto saga a bba n r ej li k , hogy az egyrna sal rezonanciaban leva a ny ag ok a z e ne rg ia t k ep e ek egyrnasnak veszteseg nelkul a t -adni, i lietve az anyag a vele rezonanciaban koza]t energiat korlatlanules veszte eg nelkill el is tudja raktarozni, Az anyag folyarnatosan rezo-nanciaban van az eterrel , mindig annyi energiat vesz fel beldle, ameny-nyi a ajat rezgesehez szuk eges, se tobbet, se kevesebbet. llletve ege-s ze n p on to sa n Io ga lrn az va , v alo ja ba n a z anyag mindig egyre kevesebben ergit it v e z fe) a z ete rb ol, his zen vesziesegmentes energiaararn Ii i e s -felhasznalas nem lerezik. Mint mar szo volt rola, ezert veges idejfiek azanyagi re zecskek. de ennek a ho zdtavu Iolyamatnak igazabol jelenesetben nine jeleruosege. Ahhoz, hogy az eterbfi l energiat nyerjunk kiaz anyag segftsegevel, olyan rezgd rendszert kell epfteni, amely aza n y agbo l, m i nt kozegb61 e ls zf vj a a z energiat. E z a z en ergia els zfv as cs akaz_anyag,alapfrek~enciajan tobbszorosein vagy toredekein lehetseges,ez~rt aZ,eler .energulJelthasznosttani kivan6 keszulek fokozatainak egy-~nassal es a Jogyaszt6val - nuiszaki sz6haszmilattal elve a terhele sel _is rezon an cla ba n k ell lennie, azaz ezcknek egy kozos rezzf rendszertkell alkotniuk, Az anyagb61 az energiat az anyag elektromos , magnesesv~gy ~Iekt~'omagnes~s vezet6kepes eget felhasznalva szfvhatjuk el eshaszna!h~tJ~k fel. .~l~eI a fogyasao folyamato an elhasznalja a rend-s~er.rez~csehez .szukseges energiat, ezert az eterbol foIyamalQsan ener-~a to~ ar~.I.nianla rendszerbe. A rezonancia segftsegevel gyakoriatiIagegnoveljuk az anyagnak az eter nagyfrekvencias rezgesekket zernbe-

36

n i lehetellcnseget, a szita-hasonlattal elve Iolyamatossa iesszuk a s zi taI'acsait a vfzrnolekulak e16tt, fgy az anyagon kereszttil energiat tudunkkicsatolni az eterbol,

A ter energiajat hasznosfto keszulek szuksegszenlen t6bb egysegbol.fokozatb61 epill fel. A keszulek elsa fokozatanak a ter nagyfrekvenciasrezgeset kell a.lalakitania elektromos, magneses vagy elekiromagnesesrezgessc ugy, hogy az anyagot a geometriai mereteinek megfelel6 alap-frekvencian, ennek tobbszorosen vagy toredeken rezgesbe hozzuk. Ezeka rezgesek azonban a hetkoznapi gyakorlat szarnara meg nagyon nagyfrekvenciajuak, ezert ezeket egy mascdik fokozatban kisebb frekvenci-aju rezgesekke ken tovabbalakitani, A keszulek utols6. hannadik foko-zatanak a mar megfele16 frekvenciaju rezgeseket a keszil lekb61 kivennikivant teljesftmenyigenynek megfeleltien kelt beszabalyoznia es csatla-koztatnia a fogyasztohoz. A frekvencia-atalakitasok soran az energianakveszteseg nelkul kell tovabbhaladnia a keszulek egyes fokozatai kozott,Ez csak ugy lehetseges, ha a keszulek egyes fokozatai - mint mar szovolt r6la - egyrnassal es egeszeben is egy rezonans rendszert alkotnak,

Az eter energiajat hasznosft6 kesziilek tehat - mint az alapfolyamat-b61 i lat zik - nem egy energiatermelo, hanem egy energiaatalakiro.energiakonvertalo ke zulek, ezert az ossze ilyen jellegG keszuleket ko-zos neven energiaatalakitoknak - vagy kic it tudomanyo abban fogal-mazva - nullponti energia- vagy terenergia-konvertereknek nevezhet-juk. I lyen konverterek epithetoek mozg6 alkatreszr tartalmaz6. illetvernozgo alkatreszt nern tartalmazo, t isztan elektronikus felepfte u kivitel-ben i .Altalanosan elmondhato, hogy a mozg6 alkatreszes konverterekmindig megvalosithatcak elektronikus valtozatoan is. A mozgo alkat-rcszt tartalmazo konverterek felepite e sok esetben egyszerubb, mint atisztan elektronikus tfpus(iakt~. de az ut6bbiak elettartalma. megbizhato-aga termeszetszerti leg jobb az elozoeknel,

A terenergia-kol1verterek osztalyozasaagyon lenyeges tulajdonsaga a terenergia-konvertereknek. hog) hatas-

Iokuk latszolag nagyobb, mint 100%. Ugyanis a kimenetiikon nagyobb37

5/12/2018 a tud s k nyve

19/73

I, f ~ Iadnak Ie , mint arnennyi a mukodesLikh6z szuk eges. A tu-le~es lmcn y - ik az il . II - k ed om a n yo s s za k em be re k ezert mar e1vbol civet! ~z 1 yen Je e~Ll eszu-16kekpuszta letezeset is. Igy ezek szabada:m~z,tala.sa ~y~korlatIla~ lehe-tetlen. U gyan is - mint tudjuk - 6rokmozgot. eprteru a fizika energlameg-m ar ad as i t or ve ny ei e rt ei me be n nem lehet. illctve - ponlosabban fogal-mazvn - egy zan rendszerb61legjobb esetben is csak ann y i energia t tu-dunk kivenni. mint arn en ny i abba n eredet ileg megtalal hate vol t. Tehategy kesziilek harasfoka ezert soha nern lehet nagyobb, mint 100%, sot agyakorlalban meg el sem erheti ezt az erteket. Mindez persze csak zartrendszerekre i ga z ! A t e re n e rg ia - k on v e rr er ek a mindenhol jelenlevo tel'mozga j energiajat alakftjak at, ezert ezek nern tekinthetdek zart rend-zereknek, fgy larszolagos hatasfokuk nagyobb is lehet, mint 100%. Egy

hagyornanyos ke zi.ilek vagy gep hata foka t a k ivett es a befek teteu, va -gyi a hasznos es az oszszes teljesftmenyek hanyadosa alapjan szamol-ju k ki.

A terenergia kon verterek eseiebcn azonban ez a szamfta si mod nernaikalmazhato. Szinte eddig valamennyi Ieltalalo, meg a komoly szak-ernberek i. elkoveuek azt a hibat, hogy a beviu teljesftmenybe n ern s za-moltak bele a k e sz ul ek altai elfoglalt adoll terresz energiajat. Ugyanis apon to s szamola shoz , 3 befekteteu telje I trn e ny he z e zt a s za mot is hozzakellen e adn i. Persze igazabol ezt n em i. lehet b ele sz arn oln i, his ze n eztaz energia t csak megbecsulni lehetne. de ennek az energianak a nagy a -ga olyan hatalmas, hogy a keszulek igazi hatasfokara czt is beleszamol-v~j6val.egy szazalek alatti t el je sf tr ne n yt k a pr ui nk . Latszik tehat, hogy aterenergta-konvertereknek nem lehet kiszamolni a hatasfokat. A kivcttes a befekteteu tel jesfunenyek hanyadosa alapjan kapott szamot ezeknela keszillekekne! nem nevezhetj iik hatasfoknak. Ezt a szamot celszerflbba kesobbiekbcn osztalyozasi szamnak nevezni. es racionalis alakbanmegadn i. E n nek az oszralyozasi szarnnak a z a lap jan m egtudhatjuk~~gy I watt b e ta p la lt t el je s ft rn e n y aHln h arry w att h as zn os teUesflmeny;~~pes a.konverter a.kllneneten szolgal tatni. Remelhetoleg par even be-IU,1n~.e~~I~n~ek majd ~ sorozatban gyartott tfzcs, szaza , ezres osztalyu~es,zul~kek. amclyek kl1l1eneter6J tizszer, . zazszor, ezer zer akkora lel-jesrtmenyt ly h ... k . .A .1 er etun majd, mint arnennyit a bernenetere betaplaltunkm ar e dd ig rnegepn It k i , I ., . ., , '" e Iser ell lerenergJa-konvenerek kozul a leziob-baknak a latszolagos hatusfoka korulbelul ezer szazalek koriil m;og,38

ami tfzes 0 ztalyu keszuleknek felel meg. Termeszetesen ezek a keszii-lekek a mCikodesGk soran energiat nasznalnak FeI.de ezt az energiat azelindftasuk ulan folyamatosan megtermelik sajat maguk szarnara, Akeszulek el inditasahoz azonban ugyaniigy, mint minden hagyornanyosenergiatermelo gep eseteben kii lso energiabefektetes szukseges.

Az energiatermeles forradalmaEleinte rnegrokonyodve es ertetlenul vettem tudomasul, hogy az embe-riseg tobb mint SZ3Z eve kepes lenne az el6z6ekben ernli tett energiater-melo szerkezeteket epiteni. s6t egyes kutat6k meg is epnettek azokat, debizonyo ok vagy okok miatt akkor ezek nem terjedhettek el. Ahhoz.hogy tovabblephessunk a technikai es a tarsadalmi fejlodes utjan. megkell erteniink, mi szabott gatat ezen keszulekek elterjedesenek.

Az elterjedes egyik gatja nem volt mas, mint az ember fejlerlensege,onzosege, agresszivitasa, gonoszsaga. Ezeknek a talalrnanyoknak amegjelenese ugyanis mar akkoriban i olyan komoly gazdasagi kovet-kezmenyekkel jartak volna, amelyek ertettek egyik-masik iparag tulaj-dono ainak haralmi erdekeit. fgy aztan ezeket a talalmanyokat e ne mritkan veliik egyutt a feltalaloikat is orokre elruntettek. De mindez csu-pa n az elterjedes ki ebbik akadalya volt.

Ezen kesziilekek elterjede enek az igazi gatja az emberi eg tortenel-mi, tarsadalmi fejletlensege volt. Az ember ugyani a birtokaba keriilfuj tudast , technologist mindig fegyverek epuesere, kifejle zie: ere ha t-nalta fel, Vis zatekintve az 1900-a evek elejere, rna talan zerencses-nek rnondhatjuk magunkat, hogy akkoriban nem terjedtek el ezek a kor-latlan enerziaforraskent hasznalhato ke zulekek. Ha a ket vilaghaboni-ban ugyanis felhasznaltak volna ezen ke zulekeket. akkor az ernberiscg

o '1 I'tortenelme ialan a rnostaninal is otetebb kepet mutatna, ha egva ta anlenne meg tortenelmiink ...

Ezert igen fonto e zebe vesnie minden kutatonak e rnernoknek.hogy ha a megszerzett tudast fegyverek epitesere hasznalja !'el. a ~orczzel egyben az ernberiseg jov6jel i veszelyezreti . Szerencsere - I~l~tlatni fogjuk - az ember, az ernberi eg fej16de. e nem \ t?leLleJllerU es

_ W

5/12/2018 a tud s k nyve

20/73

olyan fejlettebb tarsaink, akik a torrenelcm Iolyasat megpr6bal_normalis mederben t ar ta n i. . .Manapsag a terenergia-konverterek elterjcdcset tekintve, a gazdasa.IIelyzet talan meg rosszabb, mint korabban volt, hiszen egesz nemZet-

gazdasagok. s6t. a vilag gazdasagi kepe is megvriltozhat, es egeszen biz-tosan meg is fog valtozni ezen ralalmanyok elierjedesevel. Egy ilyenforradalmi valtozastol pedig azok felhcmek n legjobban, akiknek ezen ateren enenerdekeltsegeik vannak. Ugyanis ezcn talalmanyok elteljedesegatat vethet a fejletlen orszagok gazdasagi, poli tikai fuggosegene. ki-z sa k ma n yo la sa n ak . a m ely sok esetben az energiahordozokrol valo fug.ges miatt kovetkezik be. Az energia mindenki szamara vale hozzaferhe-t os eg e e gy e t jelent a vilag je len leg i hatalrni berendezkedesenek, hatal-mi terkepenek a megvaltozasaval, Azaz, egycs orszagok gazdasagi no-vekedese megallhar, lakossaganak eletszfnvonala atrnenetileg csokkcn-het, ami politik ai, v agy is k orrn any va lsaghoz is vczethet, e miatt pedigeppen a legfejleuebb gazdasagu. hatalmi celokat dedelgetc orszagoknaknem erdeke ezen technolngiak miel6bbi elterjedese,Ugyanakkor belathato, hogy a fogyaS7..L6itarsadalorn- es zazdasaz-. 0 bszemlelet csak egyes hatalmi pozici6ban leva tarsasagok es a reklamok-

kal elbutitott fogyasztok erdeke, ami hosszii tavon a Fold nevf bolygopusztulasahoz vezet, ezt pedig j6 lenne elkerulni. A terenergia-konverterekkel megoldhat6 lenne az ernberiseg energiaigenye, fel zarnolhato-ak lenne~ek a kornyezetpusztfrn technologiak is. Ha azonban az ily mo-don korlatlanul rendelkezesre all6 cnergiaval tovabbra is a rossz erie-lel~be~.vett fo~yaszt6i ~r~adalmat epit juk, akkor az emberiseg gazda-sagi, tarsadalml,. de legfokeppen termeszeti katasztrofat fog eloidezni.Ho~y..menn~Il~ nem ~agyunk kepesek .i61felhasznalni a rn a is ren-

: :lkezesuI~~r~ ~ll~ techll lk~l, a~t}61 pcldazza a szamltastechnika fejl6-;;e.,~ szamltogepek .eltel]edesevel a jozanul gondolkozo ember arras . mit atott, l~ogyaz, 1~~da~b61,a hivataJokb61 el fog ttlnni a papfr es:,nd;~~hdat. informacio kis mereta szamit6gepes adattarol6kon leszozzarer eta. E helyett bar ate h ik I I -, ,meg~ll't' , '. C 111 a e ictove tenne a papnfogyaszrasiI Iasat - a fogyasztoi - 1'1, ~ 01 Szcm e etnek koszon hetden - eddi o hnem laton merteket oltott a a irfelhas: ' , I", so a""16k ..... P P sznalas. A nyomtatok a fenyrna-- arra osztonzik a aye t f lh ,. . ctassanak' . to. rme eg e esznalokat, hogy mindent kinyorn-, meg azt IS, arrure sernmi s zU k se cru "k . I' ,- C o smcsen. gy aztan gyak-

ran eI6fordul,. hogy a papir a nyorntatobol egyenesen a szernetkosarbakeriil. Ez persze onmagaban meg nem leone nagy baj. ha lenne eleg pa-PIL ha lennc eleg fa. De nincsen! A rcltcnt6en nagy baj az, hogy sajnossokakban nern tudatosult , hogy egy zart vilagban clunk. Korlatozottak akeszleteink, es ha ezeket gyorsabban, raadasul ertelmetlenul hasznaljukIel, mint ahogy esetleg iijra tudjuk tcrrnelni 6ket. akkor ezzel a sajat C Sut6daink lelezeset szuntetjiik meg! Ez a pelda is azt mutatja, hogy atechnikai, technologiai valtashoz elengcdhetctlentil szukseges egy tarsa-dalrni szemIeletvaltas is. A vilag mar most, tobb vonatkozasban is a vza-kadek szelen billeg, es ha nem tanuljuk meg a rendelkezesre allo java-kat esszeruen felhasznalni es elosztani, akkor kuzdelrnes es szornoni jo-vo Val' rank. Egyes tudosok szerint ez mar elkertilhetetlen, es tudom.hogy nagyon kicsi ra az esely, en azonban szeretnem hinni. hogy az em-bcrek ossze tudnak fogni es tarsadalmi osszefogassal, a gazdasagot, apolitikat olyan iranyba tudjak majd terelni, hogy az a Fold nevfi bolyg6vinlgzasahoz vezessen.Az osszefogashoz isrnernunk kell a kornyezf vilagot es annak Ielepi-teset is, de legfokeppen ismernunk kell onmagunkat, hogy megerthes-silk, valojaban hol es rniert elunk. Csak fgy lehetunk szellemileg nagy-koniak, csak fgy erthetjuk meg orsunkat, helyunket, szereptinket a vi-lagunkban. Ezert is taglaltam resztetesebben ezt a fejezeter, nogy lassuka vilag egyseges fizikai felepiteset, es azt, hogy amit mi eszleliink belo-le, az csak egy korlatozott megjelenesi forrnaja, az anyagi letezes. Ezzeltiszuiban kell lennunk ahhoz, hogy tovabblephessLink. es valaszt kap-hassunk a kerdeseinkre. Szernely szerint sokaig azt hittem. hogy kerde-seinkre valaszt kaphatunk pusztan a vilag tudorruinyos megisrnere e re-ven, ez azonban - mint latni fogjuk - nines fgy. A kerdeseinkre csak ugykaphatunk valaszokat, ha megismerjuk onmagunkat . azaz az ember ne-vf e1616nyt.

41

5/12/2018 a tud s k nyve

21/73

Az emberA vilag megismeresenek a kulcsa onmagunk megisrnereseben van, mert_ m in t la tn i fogjuk - ha tudjuk, hogy k ik is vagyunk valojaban, honnanjovunk es hova megylink, akkor nerncsak sajdt magunkat, hanern egyut-ta l minden embert, minden el61enyt es a m in ket k ort ilv ev o fizikai vila.got is egy ege sz k en t ismerherjtik meg.Az embert , az ember eredetet kutatva, a Iegtobb "kiils6" inforrnaclo.

h oz a v a ll as ok t an ulr na ny oz as a s ar an juthatunk 19 y hat kezdetben ezeke le mz es e e le ng ed he re tle n o nm a gu nk megismeresehez. A v alla si tanfta-sok m ellett a zon ba n m eg fogok em lften i m as forra sok bol szarmazo is -mereteket is, peldaul termeszettudomanyos informaciokat, hogy Iassaaz olvas6, egy-egy jelenseg leteze e t e gy m as to l k ul on bo zd megfigyele.sek is meger6si'tik.

A nagyobb v ilagv alla sok m in d az igazsag egy-egy csfra jabol fejJ6d-tek ki. Az igazsag sz6 persze itt talan kisse misztikusan hangzik, hasz-n alha tn arn a "teJjes tudas" k ifejezest is . de mive l hitszatval6sagbane ll ink , meg is helyenvalonak t i ln ik ha szna l at a .

S ajnos az egyes v a ll as i i ra n y za to k kepviseloi az evszazadok soraneltorzftottak az eredeti ranokat, igyekeztek a rnaguk kepmasara formal-n i azokat, a hatalorn es anyagi jolet biztosftasanak erdekeben, ezert az-ta n ahany ;alhisi iranyzat Ietezik ma a vilagon, kozel annyifele rnagya-ra za to t t ala lh at un k b en nu k a k erd es ein kre i .

Ahhoz, hogy a kulonbozf ianokbol k ihamozzuk a hasznosithato in -f or rn a ci ok a t, v i s. sz a ke!l nyuln ! a kiilanb6z6 vallasok gyokere ihez , esmeg kell ker~sOl berm iik a kozos n ev ezot , a za z, azokat a z a ll ft as ok a t~mel~eket minden vallas tar talmaz, Az il y medon osszegytij tott adatoke~mas ~orra,sokb~l s:ar~1az6 adatok osszevetess elvezethet rninket egybiz tos , altalanos ervenyu tudas osszefilO'O"e'sfele a it i ianakhen . ,.. " bb ,011 Igazsagn ne-vez etunk rnajd. Nezzuk hat meg, mit tudunk meg az emberrol.

A lelekMinden vallas azt tanftja, hogy az embernek a testetfil fuggetleniil lete-z6 lelke van. A test ha la la utan lelk un k tov abb el, mert a lelek nem aznnyagi L etfo rm ab 61 s za rm azi k, n ern erv en yes ek ra a szuletes es a ha la laHalunk ismert hetkoznapi fogalrnai, vagyis mondhatjuk, hogy a lel-ki.ink halhatatlan. Tenneszetcsen ez sajat magunk, egyenisegiink halha-ta tlan saga t is jelenti.

Nyi lvanva l6 , hogy ehhez hasonlo allftasokat az olvaso sokat hallottmar. Mindenki vilagnezete szerint eldontheti mennyi r e fogad eL bizo-nyos kijclenteseket, mert peldaul eros vallasi befolyassal rendelkezo or-s.~lgokban a lelek letezese sokka l termeszetesebb, mint a vilag techni-kailag fejleuebb orszagaiban lak6k szamara. A normalis korulmenyekkozott e l o embcrnek p ers ze n eh ez elfogadni egy olyan kijelentest, mi -szerin t a tes ten k fv iil v an egy tes tetfil fuggetlenul letezo Jelke i s. U g ya n -is errol az allftasr61 az elete so ran soha nem gy6z6dhet meg szernelye-sen, es az ernberek nagy reszenek sincsenek testen kfviili elmenyei, fg ya jozanul gondolkod6 ember szamara a lelek letezese csak egy elvi le-hetoseg vagy vallasi tanitas c supan . E s ha jobban belegon dolunk , ak k~rez 19 y termeszctes, hiszen a testen kivtili letezes megtapasztala a a fizi-kai letezessel ellentetben all, azaz elo embernek nem, vagy csak kivete-les alkalomrnal lehet i lyen elmenye.A testen kiviili letezes megtapasztalasa nehany egyedi esett61 elte-kintve szinte kivetel nelkul a halalelmenyhez kot6dik. Ez persze azt ijelenti, hogy egyszer rnindenkinek lesz.ilyen elmenye, cs~k ep.p~~a:r~11 1 1 < : 1 1 ' az e16knek nem meselhet el semmit. Az orvostudomany fejlddese-nek koszonhetoen azonban egyre n6 azoknak a szama, akiknek te te nkfvilli tapa ztalasuk volt es enol be is tudtak szamolni, Ezek azok a be -szamolok, amelyeket a leggya lu"abban peldaul a k lin ik a i ha lalbol v is za -tert emberek meselnek e1.Ezen tortenetek szerint, a halal beallta ulan a lelek elhagyja a te ret.tudatunk azonban valtozatlan formaban megmarad, s6t szellerni kepe -segeink, erzekelesunk kiteljesedik. Az eleteben valamelyik erzekelese-ben korlatozott szernely, peldaul a yak em ber a te te n kivtih elmenykozben iijra latni kezd, a suket hallam stb. Koszcnhetfien azoknak a

..3

5/12/2018 a tud s k nyve

22/73

nyilt gondolkod:isu orvosoknak cs betegeknck, akik ezekct a beszamo_16ka t megosztott ..k velunk . hiszen cbben a remaban tobb kony v is n ap-vilagot l:ilon mar. a halal, a tcsttdl fuggctlen letezes es maga a Ielek le-t ez e se k ez d v iz sg . .lhatova e s b iz on yf th ato va v aln i.

D e n em k ell ok vetlen iil m eghaln ia v alak in ek ahhoz, hogy megta-pasztalhassa a testtdl fuggerlen le rezes lehetoseget. Esetleirasok alapjantudn i lehet, hogy v an na k oly an , a z a tla gos to] el!er6 kepesscgu ernberekakik kepesek arra, hogy elhagyjak a testuket, es egeszen egyszerCien ki-lepjenek belole. lIyen "kinll1dulasok" alkalmaval a kiserletben resztvc.YOalanyok olyan szigonian orzott helyekrdl is ellenorizhetd inforrnaci.aka! tudtak elmondani. ahol azeJ6tt biztos, hogy nem jarhattak. A ki.ils6szemlelo szarnara ezek az emberek egy alva ember benyomasat keltik,valojaban azonban nagyon is ebren vannak, esak eppen nagy valoszfrul,seggel a genetikai adottsagaik reven k i tudnak lepni a fizikai letezes kor-la ta i k oz ul. e s s za ba don m ozog ha Ln ak a z a ny ag i vilagban. Az ilyen k e-pessegf emberek vizsgalata a Ielek es a test kapcsolatarol olyan alapve-t o informaciokkal szolgalhat, arnely nemcsak az orvostudomanyra, ha-ne m peldaul a filozofiara, de egy sor mas teriiletre is kihathat. Nernmeglep6 ezert , hogy egyes ti tkosszolgalatok is nagy erdeklfidest mutat-nak e terna irant, es amennyire lehet, az ilyen jellegfl tenyeket nem na-gy~n hozzak I:yilvanos agra, mar csak azert sem, mert az eziranyu ku-t at as ok n a gy re sz en ek p en zu gy i fedezete ka tona i vao-y vedelmi koltseg-veresbol szarrnazik. rEgye~ alrnaink az elozdhoz nagyon hasonlo m6don latszanak a laLa-

masztam a lelek, letezesenek a val6szrnusegel. Az alomkutaLasnak ezertnem~sak el~tta~ll.'han~~ - e. s it t most megint ismetelnern kell onmaga-J~at !il~zofi,al Jelento,sege IS van. Az alomban ugyanis - kesobb majderthetove vato okok miatt - a test es l ele k kapcsola ta a t til1 Ih ~ '.. c rne.,e Ieo-mea-ba~u at . ll1e~s~l~nher,Ilyenkor a hetkoznapi ember is k ilephet : testt-'be, !est~n klVUIJ, ta~asztal;lsa lehet e , felebredve, rnivel ilyen elrnenyte ren mcg nem elt at, azezeszer e 0- ~ , k in ten i A- "I k l;:> gy nagyon elethfl a lomnak fozia te-. z a mo ezen csopo tiab in ik OJ'1 in k u . Ija a up i usan az ugynevezett repi.i1e e'a mam tar toznak, amlkor almunkb' II ..dar be'a runk ' , . an e lagyva testllnket, mint egy ma-ebred~e az bblzo.nYko~.a r~ so ka t, t aj ak a t. nem ritk an fo ld re sz eke L F el-em el c tobbseo-e persze csak r " 'I .a 13tot taka t . de va llilak olya7 1O k k :k .mesa a omnak [ogja tanani,a I n em lu cln ak szabadulni a leljesen44

v a1 6s ag os na k lu n6 k ep ek tfi l es uta na ja rn ak , ellen orzik a z a lrn uk ba nIllegszerzetl elmenyeiket. Ezzel a tcrnaval szinten tobb konyv foglalko-zi k most e upan a leglenyegesebb dolgokat emelem ki ezekbfil.'Az alombeszamol6k soran tobb atelni vagy latni velt aJHtast. bizo-

nyrtani lehetett . Az effele alrnokat atelt szemelyek tobb esetben hihetet-len pontossagga1, mint egy legifelvetelkent le tudtak rajzolni peldaul azta tajat, amcly Ielett almukban repiiltek. De nem esak a tajat tudjak leraj-zolni, amit addig persze - sok esetben - eletukben n em is H i.t ta k, hanernaz olt eppen aktualis novenyzetet , felszfni viszonyokat is , Ezekbol az el-menybeszamo16kb61 kozvetve, mas jellegfi, nena nagyon ponto szam-szerf adatra is kovetkeztetni lehetett. Nehanyan a testen ktvuli reptile-silk soran peldaul a sajat helyzcti. ikkel egy magassagban szemelyszalli-t6 repulogepet veltek latni. Ebb6l arra lehet kovetkeztetni, hogy a repu-lesi magassaguk korulbelul megegyezhetett a repiilfigepek szokasos re-pulesi magassagaval, ami atlagosan tfzezer meter. A repii~esi s~besse~-re a terkeprol kesobb beazonositon tobb szaz, tobb ezer kilorneteres ta-volsaz es a megtetelhez szukseges par percnek, par masodpereesnek~velt id o alapjan hihetetleniil nagy, tfz- es harmincezer kilometer/eras se-bes eg ad6dott. Mindezek a tenyek nagyon elgondolkoztat6ak, es rnivelaz elmondott adatok kozul tobbet ketseget kizaroan bizonyftam lehetett.a kutatok eloszor valamilyen kulonleges erzekelesi kepessegkent pr6-baltak magyarazni a tenyeket, Az elmenyekrol beszarnolo embe~ek ko-zul viszont mindenki valosagkent kezelte az atelteket, Amennyiben ezfgy van, az azt jelenti , hogy az embernek a testen kfVi.il letezni~ k~l~e~.testet61 fi.iggetlen lelkenek i,rnire nern ervenyesek az anyagi :llag 11-zikai lorvenyei.Ezt latszik aHitamasztani a hfres Ikaro z legenda IS. rnelyszerint Daidalosz a fiaval, ugy menekult me g a fogsagbol. hogy madar-tollakat ragflsztottak fel magukra e . egyszerfien elrepultek a bort~ni.ik:-kent szolgalo jol 6rzott vartoronybol. Daidalo z fia. lkaro z, - ak i nemfogadta meg apja repiilessel kapc olatos intel~eit.- le:uhant e~ a le~-gerbe veszert, de apja ezek utan meg tobb zaz kilornetert repu~\'e ertpartot. Aki va lamelyest is ert technikailag a reptileshez. az n) ilvan IUd-ja, hogy ez rgy nem t6rtenhetett mcg. AI11i6t viszont me~emlit~tten: ella legenda.t az az ok, hogy nehanyan, akik almukban repultek. lIg) ereL-tek minlha nem lennenek egyedUI, e lalhalatlan k i er5 ik ug) an3L kata zi nte lm ek el m on dt ak nekik, minI mULLDaidalosz. m on do rt re pu les don

5/12/2018 a tud s k nyve

23/73

fi~ ak . rint ne repuljon se uil magasan, se lui alaesonyan. Ez mara u n . mtsze '. , . , ,ak azert iserdekes, mert azok kozul, akik ezt elrnondtak, JO paran megcsak Re m is hallollak Ikaroszrol, de iigy tfinik, hogy ~Italuk a legenda uj-r ae le dh et , e s m as forrmiban uj ertelm et is nyerbeL M in dez p ers ze az em-be r fizik ai I ete zes en m es ze uilrn uta t mar. . .

N er n m in t k ov et en dd eel. de mindenkeppen szukseges megemlfteni,hogy a fizikai test elhagy as a, tes ten k fv uli lelk i elmeny szerzese nerncs up an egy es ,.szerencses" egyenek k ivaltsaga , hanern sokak zarnaramegtanulhato , megtapasztalhat6 valosag. Mindehhez azon ban robb evesk ita rt6 munka szuksege . A medita cio, a j6ga, es bizonyos agykontrolltechn ik ak kal a szorgalrnas ember kepesse valbat arra , hogy tudatosanbefoly as oln i rud ja a test e s l el ek k a pc so la ta t.A lelek letezese mindig is izgatta az ernberek kepzeletet es kfvancsi

kutatok a IelekIetezesenek tudornanyos igazolasara egy kisse szokarlan,de mindenkepp celravezetd megfigyelest hajtottak vegre. A csoport , ter-meszetesen az erintettek beleegyezesevel, egyebek kozt merni kivanta ah a la l b e al lr a k or az ernbernel fellep6 t es ts ti ly v a lt oz as a t. Ugyanis. felte-telezesuk szerint a halal beallrakor, amikor a lelek elhagyja a tester, ate [ sulyanak m egva ltoza sa bizony ita na a lelek Ietezeset. TapasztalatukszerinLa halal bealltakor az ernbereknel atlagosan 3-5 g-os olyan torneg-c so kk e ne s m e rh et o, arnely egyerrelmfien nem az elettan i folya rnatok le-allasanak a kovetkezrnenye. Ennek a kis e morbid viz galatnak a lefra-sat c sa k a ze rt o sz to ua rn meg az oLvas6vaJ, mert ha ezt a mert tornegetarszarnoljuk a relativisztikus fizika ein teini keplelevel eneraiavaI . 0 ,am~ y szenn: az ~c1olttorneg altal kepvi elt energia egyenl6 a tomeg esa.~en_ysebeseg negyzetenek szorzataval, akkor ez olyan hatalrnas ener-gla~jelent, ho~y ha.csak a toredeket kepesek lennenk tudatosan iranyf-ta m, a kk or s zo. s zen nt hegyeket lennen k kepesek megrnozgatn i. Bar tu-doHm,ho?y az l~yanfa.l.La atszamuas ; m6dnak a helyessege jelen esetbene~o~ell~~tathato.'d: ~l~den~set.r~ j ? tamponto] ad a szellerni es az anya-gi le[~z.es.energ~asUrlls~.g~.kozti oriasi kii lonbseg felismeresere. A para-n~rmalrs J.~Jensegek 1110g~u - mmt rn ajd I

5/12/2018 a tud s k nyve

24/73

'b61 ki lakuhisal61 kczdve ez a Iolyamat jat z6dik Ie, hoz-lekkel nagyja a I~nyaoi val6saoban az onszervez6des ilycn magaszateve, hogy a nem a c c " , . , , 0-r. .,wd' k nine enck termeszetes korltiiai, ezei t nyugodtan le-fokan, a leJ 0 esne " ,~II' . I ya lelek halhataLlal1.Az anyag es a lelek tehat ugyanab-het il IlaDl, 109 ",. . .. ' ..I aOI ' eneroiab61 epiil fel. de kozotluk nagyon nagy zerve-b6 a nem any,o c .. ., b I' ce' lellseobeli kiilonbseo van . Ez egyben az t IS jelenti, hogyzettseg e I.I' ~::; '" . " , " ,minden leleknek azonos a felepftese. Azaz ugyanolyan nunosegu lelek

van egy emberben, mint peldaul egy noven~ben. vagy egy allalb~n,va barmely lenyben a vilagegyetemben. Ezert soha nem szabad hat-gy f ik . . 1 '''k Iranyosan megki.ilonbtiztetni .az eI6!enyeke~ ,IZI ~t ,m e8 J e ~n~s~. a ~p-jan. Tisztelni es ovni kell minden eletet fajtol, faj tatol valo kulonbseg-tete] nelkul, hiszen minden e]6lenyben ott va n a hatartalan kiteljesedeIehetdsege. A lelkek kozt i egyet len kulonbseg csupan fejleusegi terenvan. Ez a fejlettsegbeli kiilonbseg a magyarazata az el6Jenyek kuldnbo-z6 fizikai megjelenesere, es maganak az egesz anyagi, foldi fej lddesneka folyamatara is.Az eletet sokan es sokfelekeppen meghataroztak mar, de - mint lat-

juk - az elet maga a lelek, Azaz csak akkor nevezheulnk valamit el6nek,ha egy folyamatosan fejl6d5 lelek kapcsolodik hozza. Ez per ze azt isjelenti, hogy az elethez nines szukseg biol6gia testre, Megis, a Foldencsak olyan el6lenyeket ismeri.ink, a rn ely ek ne k b io ki gi ai teste van . E zt alatszolagos ellentmondast egy egyszeru pelda rnagyarazza meg a legert-hetdbben: a fiatal felk ulteresekor a fa melle egy eros elettelen kar6tszoktak leverni , es ehhez kotozik hozza a fa torzser. A karo szerepe,hogy a fiatal, gyenge fa t megvedje az eros szelektol , viharoktol. arne-Iyek elpusziftanak a novenyt. A fizikai test szerepe ugyanaz, mint a faeseteben a karonak, A fiatal fejlod6 lelket a fizikai test ba r sok tekintet-ben korlatozza, de ugyanakkor vedi es segfti is a fejlfide eben.A lelek letezese egyuual azt is j elent i, hogy az elet nem a Foldon ala-kult ki, sol nem i az anyagi vilagban. Ha az eletet egy nagyon bonyo-lu~t n.el~ anyagi rendszerkent fcgjuk fel, akkor belathato, hogy az elet,:"lI1~lg I_ m.~?volt es fejlodou, j6val azelou, hogy az anyagi vilag egy-alta~an letrcJott volna. Val6jaban az elet kepessege a Mindcnsegnek azegYlk .leg~la_pvet6bbtulajdonsaga. A fejl6des reven valamilyen forma-~an mmdlg IS meg volt es meg les?, sokasodik es egyre tel jcsebb alakot011.Ellehel persze fiIozofalni azon, hogy a7.elel kialakulhat-e, kialakul-48

hatott-e egyaltalan rnagatol, vagy sern, de sajnos erre a valaszt nem hi-szem, hogy a Ieiezes altalunk kepviselt szint jen rnegtalalhatjuk. Ami vi-szont biztos, az az, hogy jelenlegi formajaban az elet mar nern letrejonvagy zi iletik, hanern atad6dik. osztodik! Azaz soha nem jon letre halottanyagbol vagy esetleg energiabol uj eloleny, uj lelek. Ehhez mindig egyrnasik el6 szervezet kel l ...

Ha elfogadjuk a lelek letezeset , akkor 6hatat lanul felmerUl az a ker-des. hogy ha az elet nem a fizikai vilaghoz kapeso16dik. akkor hogyanszaporodik, sokasodik. Ha esak a Folden el6 emberek szarnat tekintjiik.es tudva azt, hogy mindenkinek killen om1Il6 lelke van, akkor ez azt je-lenti , hogy a leleknek valarnilyen m6don szaporodnia kel l. Az e16vilag-ban a szaporodas nagyon sokfelekeppen bekovetkezhet . Ha az al talunkismert Iegfejlettebb el61enyeket , az ernlosoket ve zuk alapul. akkor ar-ra a kovetkeztete re jurhatunk, hogy a lelek is hasonlokeppen szaporod-hat, mivel a lelek is fejlett 616Lenynek tekinthet6. Ezek zerint letezniekell noncmli e hfrnnemfi leleknek egyarant. Ezt azonban nem lama zt-jak ala sern egyes uilvilagi beszamolok, sem az ezzel a remava l foglal-koz6 valla os fra ok. Ezekben egyebkent hatarozottan olyan allftasokatolvashatunk. mi zerint a leleknek nines neme, azaz a te tt6l fuggetlenullelezD lelek se nern n6, se nem ferfi. Ezert aztan a lelek szaporoda a va-lamilycn mas rninta szerint kell hogy megtortenjen.

Egyes regi Irasok az lij, megszi.iletend6 Ielek letrejottet iigy magya-razzak, hogy az uj lelek a reginek valamifele kiizzadasabol jon letre, Eza megfogalmazas persze eleg hornalyo , de ha a regi emberek biologiaitudasat vesszi.ik figyelernbe. akkor ez c oppet em meglepo. Ugyanak-kor ez a megf cgalmazas felettebb hasonli t arra az el6vilagban al tulul loscmara, mely alapjan minden bio16giai teo t letrejon, Ez a emu pedignem mas, mint a mindenki altal ismert ejrosztoda .A .ejto: zL6da az e16vih igban az egyik legalapvet6bt szaporodtisi[olyamat . Nagyon nagy valoszfntiseggel a lelek i ha ' 01116 rn6don sza-porodik, azaz 0 zrodik. Sokaig ennek nem sok jelent6 'eget lauarn. defelismerve aZI, hogy a fiz.ikai vilag tor enyei, lchetosegei. rendszereineka felepfte 'i elvei a legtobb eselben kovetik '. tUkrozik a nero an: agl \a-16sagban meglev6 lehet6 egeket es Ivek tis. ezert a 16kk o.;zt6th a.szaporod

5/12/2018 a tud s k nyve

25/73

., . [ 'da 'sn ak az in formaci6{ ttadas szempon tjdbol ket-A biol6gJa l sejto z 0 " . "'. '.. _, 'd 'a v an Az egy ik zerin t az osztodas soran letreJovQf ~le l eh et e ge s 010 ~ . I" 'b .. ok li. oin ek a pon tos rn asa Ie z, azaz te Jes egesze en oro I az\it egyeda reo ., 'I'" du I h t-.( .t k '1':J ., d' 't luJaJ'doll asat. Ie eprtese a dee osegeu, 01 a-el6dJe osszes tu a sa , '" . . ' . . . .I - 'Jla na tra n ag yon j6 1 hanazik, hiszen ha az ember oro-ta i t . Ba r ez e so Pi' , '" " .... ,, I-d' d' a't akkor nern kellenc hosszu cveket toltenie tanulask Oln e e 0 el tu as , " . . ' . ,

al' t I ' a t'lrsada lm i fei6desUnk IS gyorsabb es jobb lenne, De cp-s ,cs a an ,,' ~ ' , ,inden tek in telben v a le azonos sag a lcgnagyobb ha tranya azpen ez am . -I' d b-tl '.' ".ily en fa jta oszl6chls i foly am atn ak . U gy an is ebba a len szer 0 i ianyzik

a v alroza tossag a rnassag lchetoscge.Az osztodas m asik form aja szerin t az uj egyed kulonbozik a r eg it dlbizonyos tu la jdonsagai t o ro ko lh et i, d e a la pv et 6e n cgy uj, rn as fa jta len yjon letre, am ely ben ott van a lehetoseg, hogy ~z e1 6_dei.n eJ fejle~tebb islehessen . E hhez a zon ba n n ern all rcncelkezesere elfideinek tuda a nya -ga , fgy m in den egy es egy edn ek k ulon -k lilon k ell fejlfidn ie, e s mas-masfejl6desi uiat k ell beja rn ia . E z jov al fa radtsagosabb fejltides , de sok ka lnagyobb Iehetosegeket hordoz magaban, Minden jel szerint a leleknek,az er telernnek is ezt az uta t k ell bejarnia es ez a d m agy ara za tot oly an hi -hetetlen dolgok m egertesehez, m in t a

LelekvandorlasA legtobb v alla s a lapv etf tan itas a a lelek iijra szuletese, azaz rein ka rn a-ci 6ja . E n nek len yeg e, hogy a lelek a tes t ha la la utan egy uj tes tb en s zii-letik meg. s ez a korforgas m indaddig ta rt , am fg a lelek eleg fejleLL nernlesz a hhoz, hogy a Ietezes m aga sa bb szin tjere lep hessen . A lelek va ndor-h is n em cs ak a z a zs ia i v alla so kb an , hanern a kereszteny v a lla s ban is fel-lelheto. E nnek nyom ait azonban az ira sokbol megproba ltak k itoroln iazok az egyhazi v ezetdk , ak ik ezt n em erteuck meg es nern tudtak bele-illeszten i a v ilagr61 a lk otou felfogasuk ba , D e eppen azert, m ert nern e r -teuek meg. ezekben az tra sokban meg m a is nyomokban fellelhetfiek alelek va ndorla sra v ale uta la ok ,

A lelekv andorla ssa l napja in kban egy re tobb konyv fogla lkozik .Ezekben a rmivekben szarntalan olyan ellencrzott tOltenelellehet olvas-50

n i, amelyek alatarnasztjak a lelckvandorlas letezeset, Ezeknek a tortene-teknek az alapsemaja, hogy a kerdese szemelynek az clozfi eletebOi v i-lagos ernlekei maradnak , peldaul ernlekszik arra, hogy mely varosbanelt, k ik voltak a csaladtagjai, mi volt a szornszedok, ism erosbk n ev e, Segyeb olyan reszletek re is , a mely ek et k lv ula llo s zern ely n yilv an va loa nnern tudha t. E zeknek az in forrn aciokn ak utan a ja rva , v a l6ban k idertilt,hogy az elmondott al1ftasok megfeleltek a valosagnak. l lyen es enhezl1 aso1 116 t orten etek et a v ilag m in den pon tja rol 0 szegy ujtottek m ar, fel-n ottek es gyerrnekek elm on das ai a lap ja n egyarant. Az esetek n agy sza -rna es nasonlosaga arra mutat ra, hogy a jelenseget nern lehet egy zen1-en veletlen egybeesesek sorozatakent magyarazni.

Anna l is inkabb, mert re gre ss zi 6s h ip n 6z is ok alkalmaval, ez a faj-ta hipnozis a rmiltban tortent esemenyek fclidezesere szolgal, szarnta-Ian zor el6fordull mar, hogy a hipnotiza lt szern ely nemcsak a gye-rmekkoraban, hanem a sziiletese el6tti, eloz6 eleteben torrent eserne-nyekre is kepes volt visszaernlekezni. Terrneszetesen az Ig y kapottadatok ugyancsak kiall tak az e lle nc rz es p ro ba ja t, Sot a hip noriza lt sze-melyek kozt akadtak olyanok is, ak ik az adott korban haszn a lt, egyesese tekben mara mar kihalt n yelv en z61 altak meg, melyre egyebkentscm jeJenlegi tudasuk , sem mflvelt egiik alapjan nem lettek voln a ke-pesek.A lelekvandorlas teha t m inden jel zerint eg y letezo jelen seg , m ely -nek lenyege hogy a lelek egyrna utan akar tobb zor i anyag i te tet olt-h et. E bben persze n ine sernm i meglepf akkor ha figyelembe ve ziikaz t, hogy a lelek ha lha ta tlan . fgy val6ban annyiszor szli lethet meg,ahanyszor csak akar, vagy ahanyszor e ak lehetosege van ra.;

A Ioldi I S le t rov icl sege t figyelembe v ev e, k on ny en belarhat6, hogye gy e m be ro lt dn y i ida n em eleg egy lelek , eg y zernelyiseg fejLode ehez.S ok v al la si i ra n yz ar es egy nepi kozrnondas zerin t is ..c ak egy ze relunk ". Ha ez rgy lenne, akkor a megszi.iletend6 em bernek eg~ eletenbeliil k ellen e rn egia nuln ia m in den tar a erin tk ezest. helye \ ielkedesimagatar tasformat. Egy eleten beliil kellene jellernet tokelete re cs 1 Z 1-n ia , b ela tn ia e felU lk erek edn ie elk ov etett hiba in . Egy eleten beliil tel-lene t ud at la n g ye rm ek b6 1 boles oregge va ln ia . Terme tete en el zri-rnunkra, foldi halandok szamara Iehetctlen seg. hi zen legtobbun k jelle-me az elete soran alig-alig valtozik poziuvan. lem csoda hat, hogy a le-

51

5/12/2018 a tud s k nyve

26/73

., kell szUlelnie es eselenkcnl ablr iobb szaz evet isl ek n ek t ti bb sz or meg ,emberkent keJl elnie. ..... .

k ' d '1sro'11'ellULe o levllit terjcdt el a koztudatban, A legis-A 161e va n 01 a '" < = ' ,' . .mertebbek keze rartozik az a ket ,ill Has . mely szel.mt az em.ber ujra zu-I h IIllati testben, vagy a rnasik. amcly azt mondja, hogy bizonyo val-et e a kk I"~ b k'II: I 1 'sokk"l vagy eoycb h6kusz-p6kllSSZO '

5/12/2018 a tud s k nyve

27/73

e l6 s zo r nezzuk meg, m i is a beszed tulajdonkeppen e s hogyan jo n1 6 t r e . , bb ke ' , .A b es ze d b a r az ember egyik legtenneszetese pessege, megrs egybonyolult folyamat eredmenye, A beszed elso lepeseben a gondolatainkarszavakkl i fonmiljuk. Ahhoz, hogy ez t megtehessuk, egy k o zo s j el re n d.s ze rre v an s zuk se g. a za z minden gondolatunkat k i k ell t ud nu nk fejeznie n ne k a z a lt a la n os a n e lf og ado tt es mindenki altai isrnert jelrendszernek asegftsegevel. Mivel a tortenelern folyaman a Folden egyrnastol idoben ise s t e rb en is neha elszigetelten e lt ek a z e mb ere k, ezert a nagyobb kozosse-gekben ktilon elterf jelrendszerek alakultak ki, ezekct nevezzuk rna H zegyes o rs za go k n ern ze ti n ye lv en ek . A s za va ka t a re zg o hang zala ink es aleveg6 segltsegevel alakfijuk hangokka es fgy tudjuk megertetni rnagun-kat az egy nyelvet beszelo embertarsainkkal , Mindez azonban csak i tt ,f dl di k o ru lme n ye k k o zo tt i ga z ,

A nem anyagi l et sf ko n , a h ol a leleknek nines se teste, se hangszalai,sot levegd sines, ami a hangokat tovabbfthatna, csak a beszed folyamata-n ak e ls o lep es e: a gondolatok megfogalmazasa, azaz a gondolkodas 111a-rad meg. A gondolkodas Iuggetlen attol, hogy milyen nyelvet beszelunk.P eld au l h a s zo rn ja sa k v ag yu nk , e s v ala kit ol v iz et keriink, akkor arra gon-dolunk, illetve azt szeretnenk, hogy az illet6 nytijtson at nekunk peldaulegy pohar vizet, azaz keresunkkel egy cselekvest, a cselekve targyat,mod ja t f og a lmazzuk meg. E z a m eg fo ga lm a za s gondolati sfkon mindenember szarnara egyforma, mert a t a rg yak , c s el ekve sek ertelme nyelvektolfiiggetleni. il ugyanazt j el en t i, p el da u l egy japan ernbernek eppugy, mintegy arabnak v ag y b ark in ek a F old en . H a feln ez un k a z e js za ka i e gb oltra eelkezd~Uks za rn oln i a c si ll ag ok a t, a k ko r b iz to sa k lehetilnk a bba n is , hogyeg7 csi llag meg egy csi llag osszeadasanak az eredmenye az mindig ket~s ll J ag l es z , I ugge tl enu l aMI, hogy mi emberek vegezziik-e a szarnolastItt a Fo ld en , vagy a vilagmindenseg rnasik bolygojan eay masik ertelmesl en y , ': fizikai vilag ugyanis nagyreszt kozos kornyezetet jelent mindenben~e el a , te:~mtmeny szarnara es ennek a kozos kornyezetnek a hatasarapedig ~ elolenyek gondolkodasa es erzesvilaga is azonos vagy nagyonhasonlo l es z egymashoz. 0

A gon~?~k~das a fizikai lets ikon e lo elOlenyeknek az agyi tevekeny-segehez ~otOdlk. A gondolko:ais hatasara az agyban kiilonbbzo rezge-sek, huliamok, elektromos irnpulzusok keletkeznek, Ezeknek a hulla-64

moknak, rezgeseknek a kivaltoja azonban nem az agy sajat maga, ha-nem a hozza kapcso16d6 lelek. Alapvetf ien igaz ugyanis az a megallapf-tas , hogy az anyagi folyarnatok csak anyagi valtozasokat idezhetnek elo,zelLemieket nem. A gondolkodas pedig ugyanugy nem anyagi folya-mat, mint ahogy az elet maga sem. Az agy "esupan" kapcsolatot teremta lelek es a fizikai test kozott, A gondolkodas hatasara a lelekben, mintegy nagyon osszeten energiafelhcben, ktilonboza aramlatok, mintaza-tok, rezgesek, elektromos irnpulzusok keletkeznek, Ezek adodnak a t az-tan az agynak, es ennek hatasara az agyban is rezgesek, impulzusok jon-nek letre, A lelekben a gondolkodas hatasara letrejav6 rezgesek, hul la-rnok a nem anyagi vilagban az egyseges felepites miatt korlatlanul to-vabbterjedhetnek, es korlatlanul meg is val6sulhatnak. E z azt jelenti,hogy a szellerni vilagban a gondolatarvitel sz6 szerint megval6sulhat.

A gondolatatvitel az eloh~nyek egyetemes kommunikad6s mOdja.Minel fejlettebb e gy e 161e ny , annal inkabb kepes lesz hasznalni telepati-kus kepessegeit., ..

A gondolatatvitel elozo leirasa termeszetesen csak egy lehetseges mo-dellkent foghat6 fel, hiszen a fizikai letsfkbol nem lehet pontosan rnegma-gyarazni olyan nem anyagi jelensegeket , folyamatokat , amelyekre nemlehet pontos ralatasunk. Szerencsere a gondolatatvitel azonban nem csaka szellerni lets i kon letezik, hanem - bar korlatozottabb formaban - azanyagi vilagban is megfigyelheto jelenseg es fgy tanulmanyozhato, kutat-hat6.

A gondolaratvitel kutatasa mar tobb evtizedes rmilt ra tekint vis za, azelert eredrnenyek alapjan megis azt lehet mondani , hogy ezen a teren megc s ak a la p k ut a ta ok folynak. Ez azonban korantsem jelenti azt, hogy az ed-dig elert eredm en yek n em lennenek jelentosek. S6t a rnegfigyele ekb51n agyon is messzemeno, az ad ot t ternan is rulmutato kovetkeztete eket le-het levonni.

A gondolatatvitellel kapcsolatos megfigyelesekbol arra lehet kovet-keztetni, hogy minden eJ61eny hasznalja a gondolatatvitel valarnilyen for-rnajat. Novenyeknel, rovaroknal, allaroknal egyarant ki Lehet mutarni azr,hogy egy kulvilagtol minden szempontb61 elszigetelt egyed erzekeli azt,ha valamelyik tars a t eros, alta laban fajdalrnat okozo inger eri. hatas ku-lonosen erosen jelentkezik akkor, ha a kf erletben reszt ev6 egyedek ko-zott ver zerinti kapcsolat, azaz nagyfoku genetikai ha onlo 5g illfenn.

55

5/12/2018 a tud s k nyve

28/73

.(.c abb credm eny eket a gon oola ta tv itel k utata sa teren azA legliltv iln yos ,,' "1 k f I ' . ' dri -e mb er ek k el f ol yt at ot t k fs er le te k ho~tak. A _klS:[ ete re epitese a .~-ve~o. II M II Iluit az ' Ida ' az eoy ik rcsztv ev o crosen gon dolt v alarn u e, m igJe egu vo , e, < , '

5/12/2018 a tud s k nyve

29/73

. ik . ha onlosa . ' , . h 16 a la ku lh at k i k et em ber p ark ap cs olat a [ev en , ha a ket emberle i ason s g a 16 . 'I' 'bk' k.i16b elyen szereti e"ymasl. Ket lclek nason va va asa egye ent -va an m 0 , ) ke "bb' 1 d'e me lk ed 6 fo nt os sa gu [ oly a ma l, e s s eg ll seg ev el 0 yan ceso ta rgya an a

dolgok m ely ebb crtelm e is m egerthetQ , m in t p elda ul a p ark apcsola t, a sze-relet. a z eggyevalas . ..'E z a hn son l6v a v alas a zon ba n n em Idz~lralag lelk i [oly am at, han ern 3Za ny ag i v ila gb an , a fizik ab an is n agy on j61 i s.m err jelen seg. E nn ek len yege,h og y ha k et n agy ja b6 1 a zo no s rezges sza mu llig g:t len ren ds zert s ,zo ro s k ap -csola tba , ugy nev ezett c a tola sba hozun k egym a sa l, ak kor a k et rendszereg y id6 u ta n oly an kozo frekvenciaval fog rezegn i, a mely k ulon bozikugy an a k et eredeti ren d zer rezges zamatol, de m egis n agy on kozel vana z er fi s ebb , a z u gy