Buda Béla - A szociálpszichológia és modern kutatási irányzatai

8/4/2019 Buda Bla - A szocilpszicholgia s modern kutatsi irnyzatai

1/8

~ ~ /" : r * ( : ~ j " ' " . . " - " < ~ '~ . : . . . .' ~- ' " " ,' ~-~__ " .. ~ . " " -~ " - ~ ."~ i_=o~ ,-~~~" ! [ ,_"7A "~~~~~W~ i i i ' . ! l ; ; , ~ " '"~W~ ....--.

Buda BelaA sz.oclalpsz ichologta es modern kutat ast. *Iranyzat.ai

Atfog6 szemlelett pozlci6k a szccialpsaichologlan beltilA szocialpsztchologtat kutatas torteneteben kialakult nehany gondo-

latrendszer. arnely a szociol6gia szemlelet.i alapteteleit - sajat szempontokkales s ulyozaasal ktegeszuvc - hipoteukus elrnelett V;l7.Za al;-,kitotta. az egyeskutatasi eredrnenyeket ehhez a vaz hoz igyekezell viszonyitani, illetve vtzs-galati hipoteztseit ebbol vezette le. A gondolatrendszert elfogad6 kutat6kegy-egy iranyzatot alakitottak, iskclat kepeztek. Mivel e gondolauendszerekcsak egeszen altalanos szernpontokat adnak, celszerubbnek tunik iskolak.tranyzatok, aramlatck helyeU szernleleti pozictoknak nevezru 6ket. Va16ja-ban sajatcssaguk csak a jelensegek sajatos szernleleti modjaban van.A szernleleu pozici6k elkuloriulese nem fles, az egyes pozici6k - elte-rrien az altalanos, illetve szeruelytsealelektaru, vag)' a szociologtat pozictoktol- nem polernlzalnak egymassal, sol Iekintetbe veszik egyrrnast. A poziciokkulonbsege: lassan kezdenek feJold6dni, illelve a szelsosegesebb inkabbdokt.riner poziciok a kutatasban hatterbe szorulnak.A poziciohoz valo tartozas a kutatast gyakorlalban fdleg azt je.entt,hogy a kutal6k a pozicio elmeleti vazahoz kotik kiindu16 vizsgalat: hipotezt-seiket. ilIei.ve kilndulo pontjuk a pozicio valamciy kcpviselojeuck tl edrnenye.mega.Iapitasa. Ktsse onkenyesen. a kovetkezo szernleleti poziciokat lehetrnegkulunboztetnl (az ismertetesu kre szani Ierjedelern aranyos a pozici6 ak-tualts jelentosegevell:

1. A szocialis behaviorizmus szemlelet.i pozici6jaA behaviorizmus a szazad els6 evuzedeiben mint altalanos pszicholo-giai szernlelet lepett porondra. a megfigyeles es a kiserlet modszerenek alap-veto fontossagat hangsulyozta, es ki akart irtant a lelektanbol minden olyantetelt es fogalmat. ame!y kalkulaciobol vagy onrnegftgyelesbol szarrnazott. A

behaviortzrnus prograrnja a maga idejeben igen radikalis volt: a korszakpszichologtat ismeretei a fiIoz6!iai hagyomanyokbol - vagy mas. a pszicho- In: Buda Bela: A szoctalpszichologta es modern kutatast tranyzatal,Szoclcloglal Kozlemenyek, 1968. II. 15-46. old.

89


2/8

logusok altal kikerdezett egyenek tntrospekctojabol - rak6dtak ossze. A be-haviortzmus szerint esak a megftgyeles (es a sajatosan tranyitott. kontrollaltmegftgyeles: a kiserlet) adatait szabad figyelembe vennl: a vlselkedest ugykell megftgyclnt, hogy a szervezetet er6 ingert - a stimulust - osszefuggesbekell allitant a szervezet vtselkedesvalaszaval - az uri, response-zal. Mint abehavtortzrnus megalapit6ja, Watson kifejtetle, ki kell trtani a lelektanbol azolyan fogalmakat. mint a tudat, a gondolkodas vagy az orokles.A behavtortzrnus szerint a psztchologtaban az oroklesnek jelentosegenines, a psziches szervezodest a kornyezet ingerszekvenciai alakitjak kl.Wat~_()~f_"l.J:1lr~?t~teIezertnt ket Djszu!ottbol az ingerhatasoktol fUggoen lehettolvajt es bir6t nevelni. A ls.QI)1yezetslakit6 hatasa reven a psziches organt-zacio btzonyos onallosagra tesz szert, egy onallo valtozot jelent a vlselkedesvizsgalata szempontjabol az Inger es a valaszreakclo kozott, fg y jon letre abehaviortzmus hires alapkeplete: ~a.1l1ely annyit tesz. hogy inger-orgaruzrnus - valaszreakcto. Ez a modell egyebkent ujra megjeleruk kesobba kibemetikai kutatas un. "black box" (fekete doboz) elnevezesu m6dszertanlelveben. \

A korai behavtorfzrnus tehat - ha legtobbszor implicite is - hasznaltaa genetikus szernpontotj kereste a jelensegek genetikus vetu le tet. es az orok-lott, konstttucionalts prernlsszak elvetesevel es a kornyezet alakito hatasa-nak tetelevel megnyitotta az utat a szoctalpsztcholograt vizsgalatok elott. Akorar, szoCialpszichsJ6giai jellegu vizsgalatok nagy szarnarol es valtozatos-sagarol j6 kepet kapunk Murphy. Murphy es Newcomb keztkonyvebcl(1937]. A korai vizsgalatok f6leg az egyenek. a szocialrs retegek es a f a d ic~r:Jp;Jrtokpsz[ch~rLIIJkci6inak (f61eg intellig~I1cja.ii:lOtoros teljesitrnenyek.memoria. kisebb reszbenszemeIyis~g\foncis-ok. affektiv megnyilvariulasoklkOl_fJr:ll?egeit ~rob;iltak felmemf, 111ljdkovetkeztetrn a kulcnbsegek erede-t~Lc:.psziCho!6gfai teoretlkusok viszonylag koran elismertek a behaviortzmusradikalis kornyezett. szoctalts beallitcdasana k elmelett p erspekt ivalt es el-meleu rriunkakban rnegprobaltak behaviortsta hipoteztsekbol rnagyaraznt aszemelytseg Iejlodes es a szemelyisegszerkezet nehany sajatossagat, G. H.~-:-akinek klasszikuskent tisztelt konyve a kovetkezo alcirnet viseli:.,;;,. From the Standpoint of a Social Behavio rist (1934). - az En kialakulasatazzal a hatassorozattal magyarazta, amely a gyem1eket ert es ametyb61 agvermek mintegy tukorkent megtapasztalja es atveszi azt, hogy a kornyezetat rnilyennek tartja.A behavlorizrnus szernlelete nyornan Iele rosodott az eredetileg Euro-pabol szarmazo kiserletes pszich ologia! tranyzat, es ez is a kornyezett valto-2J.!;: vizsgalata Iele fordult. A Sherif-fele klasszikus kiser let is ilyen jelteguvLZ.::;;;alatvolt. Ebben Shertf rnegrnerte. hogy a mozg6 Ienypont illuzioJ,Hrnekkorara becsulik csoportban es egyenileg. majd acsoportos es egyenlbccsle?Iertekek ku16nbsegeit magyarazta a csoporthatassal, A behaviorist.",

..~ szocralpsztchotogtat vizsgalatok f61eg a ma sodik vtlaghaboru elejet61 terjed-tek el nagy szarnban, az otveries eve kben ert ek el maximumukat. Ezekbcna vizsgalatokban mindig van rnatematikai apparatus, sok a tablazat.va SUt>tlszlikai szarnitas, Rendszerint keves.szarnu valtozora bontjak Ie a ._:":Ienseget es a valtozck osszefuggesett kerestk.gyakran a korrelacloszam

r ~ ~ ~>~J

90


3/8

modszerevel. Az ilyenvgsg~latQkalapmodelljeaz. hogy valamilyen vlzsgalatlpopulaclon - legtobbszor egyeternrstakon, psztchologus hallgatokon - stan-dardtzalt ingereket alkalrnaznak es figyelik az adoU valaszt. Gyakori a kent-rollpopulacto alkalmazasa Is. A standard stimulus gyakran teszt, altalabankerdoives teszt. arnelynek alapjan a vtzsgalatt csoportol alcsoportokra lehetosztant es ujabb ingerek hatasat mar a felosztas fundamentumdtvtsionts-anak yell rnomentumhoz lehet vtszonyitani, PI. vannak kerdoivestesztm6dszerek. amelyek a kerdesekre adott igen es nem valaszok aranyaalapjan a vizsgalt populactot elhelyezik egy kontinuumba. pl. agressziv esnem agressziv. szuggesztibilis vagy szuggeszti6nak ellenallo, tntelltgens vagykevesbe intelligens. neurotikus ,vagy nem neu rotikus, extrovertalt vagy tnt-rovertalt slb. kontinuumba. A konttnuurn aJapjan lehet csoportokatk~eznl.pl. lehet egy erosen agressziv csoporfof egy_~n?:gg.?"ClQ.~r~:s~Iy .~~~-eg) ' I1~_~~ag~_.c_s.Q.p.or:.l.QtJrnnaK'"[email protected] a vtzsgalt csoportoknak avalaszok csoportkulonbsegett osszefUg_::;esbe hozzak a csoportkepzes alapjatkepezo krtteriummal p l. valarnilyen hirtelen zejingert adnak es valamilyenmodszerrel (megfigyelessel, muszeres meresekkel, kerdoivvel stb.) rnertk,hogy milyen valaszt ad az erosen. atlagosan es nem agressziven reagalocsoport. Avalaszok kulonbsegel! azutan ugy ertelmeztk, hogy az agresszivt-tas foka forditottan aranyos - mondjuk - a megtjedes reakciojanak merte-kevel es egyenesen aranyos a duhcs reakci6 tntenzitasaval. Ez az trnagtna-rius pe lda csak 82 alt alanos behavior istaeljarast kivanja erzekeltetnt.Az el6z6ek alapjan furcsanak tunhet, hogy a b..s:_llavjor:[email protected]!E!ci6emfogadja el - ' 3 . . Z introspekci6b61sztlOna:z;6 adatokat, es rnegts az emlltettQeTaa.::-ba.ffS13:!idardizaH kerdvi" szerep...elL__,mint"vTlsgalati stimulus. Ab61iavioristaval6ban gyanakvassal fogad mindenKozleslanaJrnar;'oea kozleseket vegsosoron mint vc-;g{llh8.:6 psztchologiat megnyilvanulasokat nem veti el, visel-kedesnel.. uri. verbal behavlorriak fogja fel oket, allando szerkezetii kerddi-veket dolgoz ki, amelyet egy-egy verbalis vtselkedesi aspektus kutatasarahasz.nal, ugy, hogy_~gy~egyk~rdesuek onmagaban nem tulajdonit jclentose-get. csak az egesz kerd6ivreadcitt valaszok konstellaciojat, nitnt maternatikalmutat6t ertekelt. lIyenfajta vizsgalatokat egeszen szelsoseges kovetkezetes-seggel lathatunk pl. Eysenck. R. B. Cartel vagy a faktoranalitikusok mun-kassagaban (ez ul6bbir61 Hofstatter irasat tajekoztatnak). Az alland6, teszt-j~u kerd6ivek alkalmazasanal kapcsol6dik a szocialis behaviorizniushozaz atjjgi;iiJok ku tatasa, itt is ,?tt"~~a!ak.9LQQjgQzJ.1lk ki (pl. a Bogardus-felesocial distance scale, a Thurston, a Ltckert, a Guttmann stb. skalakl, ezekbar a vizsgalt problernatol fOgg6en valtozok, de ezeknel is csak az osszesvalasz maternattkat konstellactoja az erdekes,

A szocialpsztchologlaban talalhato behaviortsta vtzsgalatokra tehatjel-lemzo az ernplria uralrna. a kiindul6 h ipotezisek klsse merev jellege. leegy- .szerusitese. legalabbis ami a tudatos, bevallott lupoteztseket illeti. Mert avalosagban a Je,gszigorubb beliaviortsl.a vizsgalat is dolgozik nehany alapve-lo, nern kontrollalt hipotezrssel. amelyek a vizsgalat m6dszereire es feltetc-le ire vonatkoznak. PI. a vtzsgalatok hallgatolagosan Ieltetelezik. hogy barrnt-lyen vizsgalati pop ulacio azonos eredrncnyeket ad (pontosabban: az egyetemihallgat6kon nyerl adatok attalanosithatok): feltelelezik, hogy a kerdotvek

91


4/8

l1Ii

1,.

va16ban a kivant tulajdonsagot vagy psztchologtat vcnast mertk: vegiii c . g e -szen altalanosan felteteleztk, hogy az emberi viselkedes torvenyszerfisegelttnduktiv uton meg lehet talalni, hogy kis vizsgal


5/8

szerephlpotezrs kialakitasara, amely szerint a szerep az interakci6k rend-szereben elfoglalt viszonylag allando helyzet. amelynek rnegfelelo vlselkedestazutan az IIIet6 szernelytsegtot a tobbiek elvarnak, Ez a felfogas tsrnet kozosnevez6re tudott hozn! egy sereg vtzsgalatot (lasd pl. a Ltndzey-keztkonyvbenSarbin fejezetet), Ez a Mead-fele felfogas mar a szocialpszichologta egy ke-sobb ismertetend6 szernleletl pozicioja iranyaba, a szimbolikus interakcio-nizmus tranyaba mutat, amely Meadben latja egyik elofutarat.

'"2. Lewin-fele terelmelet (field theory)szoctatpsztchologtat pozici6jaLewin alakja orlast hatast gyakoroJt Amerikaban, nagy szerepe volt a szoci-alpsztchologia fejlddesebe n is. Lewin volt az egyi1


6/8

rnazasa is. f61eg intraperszonalts es a szttuaclos vetulettel foglalkozik, agenellkus vetulet kevesbe kerul e lo.

3. A szociometria szemlelet.t pozici6ja. AMoreno.altal kezdernenyezett es .nagy hirnevnek orvendo szoclomet-ria mostOFlab~anasm6dban reszesul a szocialpszichologla szakirodalma re-szerol, a cextbookok alig ernlitlk, Ennek oka reszben az. hogy Moreno klsa-jatitant igyekszik elrneletett, 6na1l6 szervezetekbe tomoritl h iveit. ig y valodliskolava kezd valnt, Reszb~jsz.Q_I}t~".z.Qciornetria.t - nem teljesen vilagos

okok miatt - a szociologia keretebe szoktak sorolni, mint rntkroszoctologiat.Nalunk ez a kifejezes is honosodott meg vele kapcsolatban. Pedig a szocto-metrj?lteljesegeszeben a szoctalpszrchologta Leru letere tartozlk. mlvel sze-rnelyisegek kozotti erzelmi vlszonyu lassal. inte rakcloval es kis csoportokkalfoglalkozik. A szoctornetrtanak szoctotogta: sz intu eleme voltakeppen ninesis. A szociornetrta lenyege~~..a_(Q_r:m..a.IIS ..csuportokon (pI. Iskolai osztaly,lakohelyi kozosseg, munkahelyLhS"OPoct..,_ katonai egyseg stb.) be lul felrnerta sz.mpatta esanttp-aUaviszonyokat. az adatokb61 diagramokat keszit, arne-lyekb61leolvashat6. hogy ki az, aki a legtobb pozitiv es aki a legt6bb negativviszonyulast kapta. Akit Iegtobbe n szeretnek. az a vezet.o az un. szociomet-rik us vezeto - ideahs esetben ennek kellerie lennie a csoport htvatalos ve-zetojer.e.k is. aklt pedig legtobben eIlenszenvesnek tartanak, az tobbnyireneurotikus. patologias szemelyiseg. A szociometrtaban ezen kivul van sze-renc lrnelet, sajatos, csokevenyes valtozatban. es van nehany szernelylseg-elrneleti tetel (pl. sporitanettas. kreativitas, tele stb.), bizonytalan megfogal-rnazasban. Az egesz iranyzat semmi t6bbet nem hozott. mint reszben acsoport jelensegere lelhivfa arrgyelrbet (ezt is f6leg Morenornastk. rokonkoncepcic]a, a pszicbpdtamQreven), reszben pedig a forrnalis szoclalisstr ukturak mog6tf az interperszol\alis kapcsolatokra es az erzelrni viszo nyu-las jelentosegere ramutatott, vizsgalatara rnodszert adoll. Ltrnitalt hatokoremtatt nines kornoly befolyasa a pozlci6nak a modem szoctalpszichologtara.bar irodalma eleg nagy (ezert is erdemel foleg ernlitestl.

4. Pszichoanali tikus szocialp szich ologiai pozici6Egyike a legbonyolultabb kiindul6 htpol.eztseket hasz nalo szocialpszt-r:1016giai szemleleteknek, mivel elrnelet ialapjat a pszichoanalizis reszletes,kompakl epitrne nye kepez i. A pszichoanali~!..?_~dinamika hanasutyozasaval.a gendikus vet u Iet es az intraperszoniiTs szerkezet es mukodes ujszeru

leirasaval nagy hatast gyakorolt az.~~~!!~0_~_QL~,Q_~1_S;~.9JJih~sol:;J_ejci$aban es ertelrnezeseben alk ot.ott nagyot a psztohoanalizts. S20"cfalpsztchologtat jelentoseget fOleg a neQ[g .h ! Q . L . t ? teoriak reven kapott, ezekugyanis (pl. Horney. FQ_fllil1.S"yJJivi l lJJ mar interakcios es ezen at szociokul-tura lis szabalyszerusegekbol magyarazzak a szemelyiseg tobb k6ros es nor-94


7/8

' 1 " " " . 1 . I'

malts rnegnytlvanulasat, A pszichoanalitikus elrnelet hatasa eszlelhetd Lass-well es Rlesman irasatban Is. A pszichoanalizis poziciojanak befolyasa alattallo vtzsgalatokban kUl6n6sen a szocialpsztchologtai jelensegek rnotivactosaspektusa domborodik kij61, ezek a vtzsgalatok alkalrnazzak a pszichoana-lizts .mottvaclos elrneletenek sajatos koncepci6jat. a . [ l1Quv:ad.Qk..e.D)JIlkk.J!,1: ,tetelt mechanizrnu sarol szolo elvet (ebbe tartozik az osztonos mottvactos erOkarara:kuTasa"a- ize~IYjs~,~t[Uk.t t ;uaotott energtatba, e kotott energtak tdo-leges felszabadulasCTenet6sege a regresszio hatasa;a. vagy koros es tulzottlekotodese a ftxactoban, Illetve a szabad motivaci6;'_~L6k eltolasa - displace-ment-je - es szublimalQLa.slb.,J Az tntrapsziches vetulet vizsgalal1Ean 6ko-normal szempontokls ervenyesulnek, Nagy hatast gyakorolt a pszichoana-litfkus teorta a kulturantropologtat. illetve osszehasonlito-kulturahs mod-szerrel dolgoz6 szoctalsztchologtat kutatasokra is (Whitin~, Child. Kluck-hahn stb.). A neofreudlstak koze szarnit Kardiner a basic personality elne-vezesu elrneletevel es iskolajaval. A pszichoanalizis nyornan indult el a nern-zeU karakter vtzsgalata (Frijda. Duijker. 1960). Napjainkban nerr annytra aszocialpsztchologta veszi at a pszichoarializis nezetett, mint inkabb a pszi-choanalttikus tete lek es osszefilg_gesek szoctalpszlchologiai vtzsgalata folyik.llyen vizsgalatok vannak a szocializacto pszichoanallttkus felfogasaval, aszemelytseg belso dinarnikajaval. az alemmal es a neurotiku.. rnegbetegedestf0lyama ta val. ka peso 1a tban. A szoc i 1ug ic J.l .a J _Qgj a _e s ..a _ g zkhQ .@J J a ! i z:J~_~_:- "r(~lon6dQ.;illL_h.tp_vlsellk __.pszichotherapta ten} leten kialakult modernteortak, az emlitett illterpersz.Q.lviliS kcnuuurukacioa.elmelet es kapcsolat-kutatas, a kornrnuritkaclos csaladteoriak es a Berne-fete tranzakctonalis

"_~-"-'''"' '' '--->''-""' ' ''-. -~"""----re ndszer.

Az ut6bbi evek szocialpsztchologta! kutatasatban a kognitiv szernlelet hata-rozott eloretorese figyelhet6 meg. Kog;nitiv a sz6 eredeti.ertelmei)en a meg-tsrneressel ..k~J~s.:g]Q:tQ.J1QJ.gQt.~J~lz6je~-TogniTlvJelz6-"aszocYalpszicho16gr:abanvoniitKozik minden olyan viselkedesbelt rnegnyilvanulasra vagy hipo-te ti uS P 5Z ic h e s je 1en s~g[.s;.,_QI11~JY:_jl_Jl1e.gI1l1kJ]~~~;;;~tJS.9J.?J;;.~_Qll,! ,os.on atko ziktehat a flercep~l9.ra, a Z itel,i3tClll-:g_ta.?}~SeL~~_~_?r:.~~::;.l?lyamafaira. a mem6-,riara, a gor;dolkoc!tsra es az ass~lg,s:_iQ!5.sU:g}Jl1a.?~_l.Jmelyket utobbi fo-lyamatot egyutt Kognitiv folyamatnak is szcktak neveznt), az erzelemrneltelitett tudattartalmakra, p], ? : , Z q t t L t w Q r s ; , , . a sztereotipre stb. A kognitiv szem-leleu pozicro. roleg ezekkela kognitiv jelensegeKR'erloglalkozik. - tehat aszoctalpsztchologta Intraperszonalts vetu letevel -. a szocialts viselkedes ma-gyarazataban mlndenutt a kognitiv momentumok jelentoseget hangsulyoz-za, Egeszen altalanosan llgy lehetne jellemezni ezt a szemleletet, hogy els6-sorban a tudattartalmakkal foglalkoztk. a tudattartalrnaknak minden masszoctalpszich ologtai szernleleti modnal nazyobb szerepet tuiajdonit A tudat-tartalmak f61eg szoctalis e redetukben erdeke se k es a szoctalis visefkeCIes-re---- ; < 1 1 6 kihatasukban-:--

- 1 - .

'"",~","" ,,-_.,,-- , - _ - . , . _, - . ' .

5. A kognitiv sz.ernf ele t

95


8/8

" .,I " j'/L-~",~. '. ~

_ . ' , ~ _ ~ _ ~ ~ _ ~ " " ~ . . ", . ; _ Y , v ,, , , , ~ . .. . . ~I!.:;:.;;:;:.,~'" ~~~; , ; ,v _ ,_ . . . w ~ "~

amelyben valtoztatta a kommunrkaciok tartalmatt, sorrendiseget. szeman-tikal szerkezetet egyreszr61, masreszrcl pedtg kulonb6z6 szemelyisegtipusok-k al, kOl6nb6zo szocialls szttuaciokkal dolgozott. arnely szltuactok hatastgyakoroltak a szemelyisegre es erzekenyebbe vagy elleriallobba tettek azt akommurilkaclos tartalmakkal szemben. Ebb61 a vtzsgalatsorozatbol sok 8.1-talanosithato szabalyszeruseg szurodot! Ie (lasd ezeket reszletesen Schrammes Cohen konyveiben). a legfontosabb ezek kozul az, hogy a szemelytsegvaltozot a legnagyobb jelentdsegfiek a kommuriikaclos tartalmak altal val6befolyasolhatosag szernpontjabol. A2 a kogrutiv tartalom - hiedelemrendszer-, amely a szernelyisegen belul mar kialakult es erot kepvisel, erzekermyeteszi a szernelyiseget a hozza hasonI6 kozlestartalmak irant, az lIyen tartal-makat a szernelylseg nagyobb ngyelemmel kiseri, jobban megjegyzi, ezek atartalrnak meglev6 hiedelemrendszeret erositlk. Igy pI. Maccoby es munka-tarsalnak vizsgalatabol kiderult. hogy a televizto es a fiImek agressziv koz-lest artalrnai elsosorban azokra a szemelyisegekre hatnak, azokat a szerne-lyisegeket terelik Interperszonalts agresszi6 fele, akikben mar az agresszivmagalartas kognitiv mintaja eros. erzelernmel telitett. Vagyts az agresszivszemelylseg a t6megk6z16 eszkozok effektusa nyornan esetleg meg agresszi-vebb lesz. de a nern agressziv szemelyisegre az ilyen agressziv tartalmaknem hatnak. A Yale-vizsgalatokon kivu l is egesz sereg erdekes vizsgalat vanaz attltudok es egyeb kognitiv tartalrnak megvaltazasaval, befolyasolasavalkapcsolatban. ezeknek sora mar a harmincas evek vegen elindult Newcombhires vizsgalataval, arnely egyetermstak polittkal attit udjeinek valtozasavalfoglalkozott; rnajd a sor folytat6dott Merton vizsgalataval, arnely egy nepsze-ru radtobemondono. Kate Smith Iiaborus kolcson jegyzesere felsz6Iit6 pro-pagandakampanyanak hatasat elemezte. "-A Yale egyetem vizsgalataiban resztvett,Festinger: ~i a kognitivtartalmak hitmomentumara terelte a figyelmet (a hredelem. a belief. volta-kepperi azorios kifejezesa hittel, ig y rievezik a vallasos httet is). kternelte,hogy ezek a kognitiv tartalmak alta laban nem egyszeruen a tapasztalat ter-mekel, a ]ogikal61 pedtg eleve tavol allnak, ezeket szocialis hatasokra atve-szrk. elh lszik az emberek. FesUoger faleg azt vizsgalta, hogy a hiedelem-rendszerek hogyan viszonyulnak az eleven tapasztalas cafolataival szemben.Azt fig_yelte meg. hogy a reridszerezett kogrutiv kepzodrnenyek meglep6enelleriallok az ellen tetes tapasztalassal szernben. belso egyensulyt kepesekIenntartanl (ezt az egyensulyt a kibernetikai rendszerek dinamikus egyen-suly: modelljei szerint kepzelle el Festrnger, pl. olyan medon, ahogyan akermaban a pufferoldat jelent6s behatassal szernben is meg tudja 6rizni pHertekenek allandcsagatl. Az egye nsuly tenye miatt Festinger elrneletet - ame-lyet reszletesen nern ismerletek - theory of cognitive balance (kogniliv egyen-suly elmelete). ilJetve az elrnelet egy maslk szernpontja miatt theory of cog-rntive dissonance-nak (kognitiv disszonanacia elrnelete - Szerk) nevezik. Adtsszonancia fogalma az elmelet.tel llF0' kerult kapcsolatba. hogy Festingerf6leg azt magyarazza. hogy hogyan kepes a kogniliv sziszterna integraln! avele ellentetes, disszorians tapasztaJalanyagot. Festinger vizsgalatat kozu]hires az a munka, amelyben egy vilag veget varo szekta megfigyelese torrent.A sze kta vezetoje elh itette kovctoivel. liogy a vttagnak vege lesz egy megha-

99

Documents

Buda Béla - A szociálpszichológia és modern kutatási irányzatai