Adótanácsadás szóbeli tételek

1.) Ismertesse mit ért adótanácsadás, illetve adótanácsadási feladat alatt! Ismertesse, hogy az adótanácsadó milyen jogszabályok alapján látja el tevékenységét, és ezek milyen főbb rendelkezéseket tartalmaznak!

Az adótanácsadás, mint tevékenység megjelenése egyidős az adó kialakulásával. Az adótanácsadó, mint önfenntartó tevékenység először az adóbeszedés oldalán jelent meg. A mai fogalmaink szerinti adótanácsadás a vállalkozások kialakulásával, illetve az elvonás növekedésével és bonyolultságának mértékével párhuzamosan került előtérbe.

Az adótanácsadó először is ügyfelének felel a tanácsadói megbízás szabályos teljesítéséért. A felelősség korlátozásának legfontosabb eszköze a szerződés pontos megfogalmazása. A tanácsadónak ügyfelét egy nem tisztán adótanácsadásra vonatkozó megbízásnál az összefüggő események általános, gazdasági következményeire is figyelmeztetnie kell.

Az adótanácsadó nemcsak a saját magát érintő ügyben kerülhet adóbírsággal vagy pótlékkal kapcsolatos felelősséggel járó ügybe, hanem ügyfelével kapcsolatos tevékenysége során is. Kötelezettségei vannak azonban a pénzmosás elleni 2003. évi XV. tv. alapján. Ilyen esetekben minden együttműködést köteles megtagadni és visszautasítani a megbízást, ügyfelét pedig felvilágosítani a cselekmény veszélyeire. Egyebekben ő maga is felelőssé válik az ügyfele által eltitkolt adóért.

Ügyfele kapcsán az adótanácsadó köteles ügyfele adóérdekét képviselni. Ez vagyoni érdek és a vagyon maximalizálása, az adó minimalizálása révén az adózó számára rendszeresen elérendő cél. Emiatt az adótanácsadónak fennáll az a kötelezettsége, hogy a megbízási szerződés keretében ügyfelét tájékoztatnia kell az adómérséklési lehetőségekről, megfelelő tanácsot kell adnia az adó alakíthatóságára. Másrészről az adóigazgatás az adótanácsadótól az adójogi előírások irányába való szigorú orientális és ezzel az adó biztosításához, felméréséhez vár el segítséget.

Az adótanácsadás jogi környezete két területre osztható: a tevékenység folytatásának feltételeit szabályozó környezet (ki lehet adótanácsadó,

hogyan reklámozhat, stb.): o 2003. évi XCII. tv.: ARTo 23/2008. PM rendelet: PM miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai

és vizsgakövetelményeio 26/2008. PM rendelet: adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői

tevékenység engedély kiadásának és visszavonásának feltételei, nyilvántartás vezetés, kötelező továbbképzés feltételei

a tanácsadás tárgyától függően, az ahhoz kapcsolódó adójogszabály és egyéb jogszabályi környezet:

o Art, Tao, SZJA, Eva, ÁFA tv., stb.

O l d a l | 2

Hazánkban az adótanácsadás, mint tevékenység szabályozása igen fejletlen. Még nem sikerült kamarává fejlődniük. A jelenlegi szabályozás a képzés megszerzésére, a tevékenység ellátására, illetve néhány képviselettel kapcsolatos szabályozásra korlátozódik. 23/2008. (VIII. 08.) PM rendelet

Teljes körű adótanácsadói tevékenység végzésére adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő, illetve ügyvéd vállalkozhat. Szűkebb körű adózással kapcsolatos tevékenységet jogász is végezhet.

Adótanácsadó a 23/2008. PM rendelet 1. sz. melléklete alapján:

Vállalkozások, egyéb szervezetek, magánszemélyek adózással, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos, a rendszeresen ismétlődő feladatokra és ügyletekre vonatkozó tanácsadói munkát végez.

Képzési feltételek: felsőfokú (egyetemi/főiskolai) végzettség min. 1 év pénzügyi, számviteli, adóigazgatási vagy adóoktatási területen szerzett (igazolt)

gyakorlat közgazdász, jogász vagy igazgatásszervező oklevéllel rendelkezők esetén fenti oklevéllel nem rendelkezők esetén legalább 2 év igazolt gyakorlat

Az adótanácsadó feladatai: Az adótanácsadó a vállalkozások, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű

kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos, a rendszeresen ismétlődő feladatokra és ügyletekre vonatkozó tanácsadói munkát végez.

Értelmezi a kapott megbízást, azonosítja a megbízással összefüggő releváns tényállást, az ezek alapján adódó adókötelezettségeket, és ezek hatásáról és következményeiről megbízójának tájékoztatást ad.

Részt vesz a vállalkozás adókötelezettségeinek teljesítésében, a bevallások elkészítésében, az ehhez kapcsolódó számviteli feltételrendszer kialakításában, működtetésében, ellenőrzi, elemzi, hasznosítja az abból nyert információkat.

Megbízója vagy munkaadója felhatalmazása alapján a rendszeresen ismétlődő feladatokhoz és ügyletekhez kapcsolódó adókötelezettségek és jogok érvényesítésében közreműködik az adóhatóságok előtti eljárásokban, képviseletet lát el, az adóbevallásokat ellenjegyzi.

Ismeri, és munkája során alkalmazza a hazai, és az Európai Uniós tagállamokat érintő adójogot, a nemzetközi adózás alapvető szabályait, és mindezek jogi környezetét.

Tájékoztatást ad a külföldieket érintő hazai adózási szabályokról, illetve a külföldiek magyarországi és magyarok külföldi munkavállalásával kapcsolatos adózási kérdésekről. Értelmezi és alkalmazza a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket, és más, a külföldi illetőségű adózók hazai adókötelezettségét érintő szabályokat.

A tanácsadó-, vagy más szervezeten belül foglalkoztatott adótanácsadó a vállalkozásnál, illetve az ügyfélnél rendszeresen ismétlődő feladatokra és ügyletekre vonatkozó, megalapozott szakmai ismeretei birtokában ellátja az adótanácsadó munkaköréhez rendelt feladatokat.

Munkájának megszervezésével integrálódik az őt alkalmazó vállalkozás, illetve adótanácsadó szervezet munkájába, érvényesíti az irányadó szakmai és etikai normákat.

O l d a l | 3

Tevékenysége során szóban és írásban eredményesen kommunikál a környezetével, a felügyeletével megbízott vezető adótanácsadóval, megbízóival, hatósági szakemberekkel és más tanácsadókkal.

Okleveles adószakértő 23/2008. PM rendelet 10. sz. melléklet alapján:

Képzés feltételei: felsőfokú (egyetemi/főiskolai) végzettség adótanácsadói szakképesítés min. 5 év gyakorlat (adótanácsadói, adóigazgatási, vagy felsőfokú adóoktatási területen)

Feladatai: Ellátja mindazokat a tanácsadói feladatokat, amelyeket az adótanácsadó. Ezen felül az adószakértő rendelkezik szaktudással és tájékozottsággal, hogy részt tudjon

venni a vállalkozás stratégiai döntéseinek előkészítésében, képes a vállalkozás, vállalatcsoportok egészét érintő nagyobb horderejű, nem rutin jellegű üzleti tranzakciói adózási feltételeinek elemzésére, alternatívák kidolgozására. Így egyebek mellett az érintett országok adószakértőivel együttműködve adótanácsadást nyújt a határon átnyúló ügyletek feltételeinek kidolgozásához, üzletágak, vállalkozások és vállalatcsoportok alapításához, fölvásárlásához, átszervezéséhez, átlátja a különböző szervezeti-, irányítási-, holding- és finanszírozási struktúrákkal járó adózási következményeket. Ismeri és alkalmazza az EU és a nemzetközi adózási szabályokat. Ellátja a külön jogszabályban számára meghatározott feladatokat.

A továbbképzés részben az adótanácsadó szervezetek keretében, részben szakmai konferenciákon történik. A legjelentősebbek: Adóegyetem, Adóakadémia, Könyvvizsgálói Kamara által szervezett konferenciák.

O l d a l | 4

2.) Ismertesse, hogy az adótanácsadói tevékenység milyen szervezeti formában (keretek) és engedéllyel lehet folytatni!

A magyar jogszabályi környezet nem szabályozza külön az adótanácsadói tevékenység kereteit. Nem tiltja más tevékenységgel való együttes végzését sem. A tevékenységet gyakran más, szakmailag kapcsolódó tevékenységgel együtt végzik (pl.: könyvelés, könyvvizsgálás, stb.). Ma még messze nem olyan jellemző a tisztán adótanácsadói tevékenység, mint Ny-Eu-ban, és nem kezdődött el az egyes területekre történő szakosodás sem.

Szervezeti formák: önálló tevékenység egyéni vállalkozás társas vállalkozási formák

o személyegyesítő társaságok (Bt, KKt.)o tőkeegyesítő társaságok (Kft., Rt.)

nem önálló tevékenység adótanácsadók együttműködése

Önálló tevékenység:Ez a tevékenységi forma akkor jellemző, ha főállás mellett, kieg. tevékenységként foglalkozik adótanácsadással az illető. Ez a tevékenység gazdasági kockázatát is csökkenti. Tevékenységi forma jellemzője:

egyedül dönt, összes kockázatot maga viseli cégtáblán jellemzően a saját neve van döntések ellenőrzése nem megoldott betegség, szabadság esetén nincs helyettesítés kicsi a konzultációs lehetőség főfoglalkoztató engedélyéhez kötött jellemzően egy átmeneti forma az önállóvá válás folyamatában.

Egyéni vállalkozás:Ebben a formában a tevékenység végezhető főállásban, főállás mellett, illetve nyugdíjasként. Azok választják, akik önállóak szeretnének maradni. Sok kockázatot rejt magábanTevékenységi forma jellemzője:

egyedüli döntés szakmai konzultáció lehetősége csökken, így a kockázat emelkedik saját vagyon kockáztatása jelentős kockázati elem betegség, helyettesítés kérdése tevékenység végezhető: ha vki megfelelő végzettséggel rendelkezik, vagy vállalkozás esetén

legalább 1 fő rendelkezik az adott képzettséggel és ezt a cégbíróság felé igazolja.

Társas vállalkozási formák:

O l d a l | 5

Ezek a legelterjedtebbek. Ennek fő oka: Tevékenységi forma jellemzője:

Előny: a kapcsolódó tevékenységekkel együtt (könyvelés, könyvvizsgálás) a szinergiahatás érvényesül.

folyamatos konzultáció lehetősége a kollégákkal specializálódás megjelenése a vállalkozás elidegeníthető névváltozás nélkül, zökkenő-mentesebben két típusa van:

o személyegyesítő társaságok (Bt., KKt)o tőkeegyesítő társaságok (Kft., Rt.)

Személyegyesítő társaságok: Bt, KKt. hangsúly a közös munkán van a résztvevők egyben tulajdonosok, munkaadók, munkavállalók is lehetőséget ad a széles szakmai kör átfogására, specializációra szükséges tárgyi eszközök könnyebb megteremtése, az eszközök jobb kihasználása a vállalkozási forma megosztja a kockázatot – igaz a nyereséget is. egészségügyi kockázat csökken összetettebb, bonyolultabb feladatok is elvállalhatók megoldható a helyettesítés kockázat megosztás: bárki hibájáért mindenki felel. döntés folyamata lelassul többszereplős vállalkozásoknál alkalmazkodóképességet kíván, egymás iránti tolerancia

szükséges beltag részéréről a saját vagyon kockáztatási is felmerül.

Tőkeegyesítő társaságok: Kft., Rt. nem a munkaerő, hanem a tőke egyesítéséről van szó (Rt.-nél egyértelműen, Kft.-nél

jellemzően) a Kft.-k hazánkban inkább a személyegyesítő vállalkozások jellemzőit viselik (tulajdonos =

munkavállaló is), a választás főleg a korlátolt felelősség és a megbízó bizalmának fokozása miatt történik.

munkajövedelem és a tulajdoni jövedelem szétválasztható, aránya tervezhető az adózás szempontjából.

Rt. formában jellemzően a nagy külföldi érdekeltségű cégek dolgoznako a tulajdonos és a munkavállaló szétváliko néhol az érdekeltség fokozása érdekében a vezető résztulajdont szerezheto tőketársaság előnye: átruházhatósága miatt a cég állandóságát (név, cím, stb.)

erősíti, több adótervezési lehetőséget is magában rejt.

Európai Gazdasági Érdekegyesülés (EGEE): EU különböző országaiból származó adótanácsadók közötti tevékenységek esetén jöhet szóba. Ezek nem nyereségszerzés céljából jönnek létre, tagjaik részére végeznek kiegészítő tevékenységet.Nem önálló tevékenység:Az előbbi vállalkozási formák keretén belül, vagy más főprofilú vállalkozások keretében munkaviszonyban. A vállalkozások egy része saját alkalmazottat foglalkoztat, az adótanácsadásra

O l d a l | 6

vagy fő tevékenység (könyvelés) mellett végzi ezt a tevékenységet is (pl.: a vállalkozás munkaviszonyban foglalkoztat adótanácsadót).Az adótanácsadó tevékenységét önálló szervezeti egységben, jellemzően a vállalkozás költségvetési kapcsolatainak területén (bevallás, adótervezés, ellenőrzés, stb.) végzik. Kisebb vállalkozás esetén lehet egyetlen, a vezető mellé rendelt adótanácsadó is. Nagyobb vállalkozásnál már önálló adótanácsadó szervezet, vagy leányvállalat működik. A kiszervezés előnye a speciális ismeretek problémamentes beszerzése.

Adótanácsadók együttműködése:Olyan ügyfelek esetén, amikor az adótanácsadó eléri saját szakmai korlátait (mivel inkább széles körű /általános/, mint szűk körű /speciális/ információkkal rendelkezik). Illetve a legtöbb adótanácsadó nem elég jártas pl. a jövedéki, támogatás, büntetőjogi kérdésekben vagy a kapcsolódó eljárásjog területén, emiatt szükséges a kollégákkal való szakmai együttműködés igénye. Ez lehetséges: vegyes összetételű társaság tagjai között, más önálló tevékenységet folytató okleveles adószakértővel vagy egyetemi oktatóval. Külföldi adójog esetén kompetens külföldi partner. Figyelemmel kell lennünk a tanácsadói etikára: nem használhatjuk fel az ügyfél átcsábítására ezt a segítségkérést!

Engedély:Az engedély feltételeit a 26/2008. PM rendelet tartalmazza, mely az Art. 175. §. (16) bekezdését egészíti ki:Adótanácsadói tevékenységet az az adótanácsadói végzettséggel rendelkező büntetlen előéletű természetes személy folytathat, aki hatósági igazolvánnyal rendelkezik és ennek alapján az ilyen tevékenységet folytatók nyilvántartásában szerepel.Szervezetek esetén akkor, ha legalább egy tag, vagy alkalmazott szerepel e nyilvántartásban.

További feltételek: kötelező továbbképzési kötelezettség 1 továbbképzési időszak alatt (igazolvány kiállítási napjával kezdődő 5 év) min. 100

kreditpont teljesítése továbbképzési időszak legalább 3 naptári évében részt kell venni vmely továbbképzésben.

O l d a l | 7

3.) Az adótanácsadói tevékenység folytatásához milyen feltételeket kell megteremteni?

Tárgyi feltételek: alapos, naprakész ismeretek a teljes adókörnyezetre vonatkozóan megfelelő jártasság a Polgárjog, társasági törvény, felszámolási törvény gazdasági

vonatkozású részeivel megfelelő üzemgazdasági, számviteli ismeretek (évzárás, mérleg, vagyonnyilatkozat) megfelelő vállalkozási ismeretek alapvető ismeretek az adatfeldolgozásban megfelelő szóbeli és írásbeli kifejezőképesség külföldi vagy nemzetközi feladatokkal bíró megbízás esetén megfelelő idegen nyelvű

ismeret.

Személyi feltételek: állandó változások miatt: megfelelő intelligencia, tudásmennyiség és rugalmasság igénye feladatok ellátásához: alaposság, szervezettség, számláló készség, kalkulációs módszerek

ismerete és használata téma érzékenysége miatt: elengedhetetlen a diszkréció, a morális és gazdasági egyensúly, a

szolgáltatói tevékenységre való rátermettség

Az alábbi 3 személyiségtípus nem tesz eleget az adótanácsadói területen elvárt szakmai követelményeknek:

statikus: adótörvény állandó változásai és nem ismert körülményei miatt, vmint az igen sokrétű fel-ok miatt

„magának való” típus: megbízóval, adóhatósággal, alkalmazottaival, adott esetben a kollégákkal szükséges kommunikáció hiánya miatt

„adócsaló” típus: hiányában van az állampolgári kötelességtudatnak és ez lehetetlenné teszi az adótanácsadás felelős és megfelelő elvégzését.

Pályakezdő adótanácsadó fontosabb tulajdonságai, amivel rendelkeznie kell: stabil ismeretek adótörvényekben, üzemgazdaságban, polgári jogban, társasági törvényben készség az öntanulásra pszichikai terhelhetőség kapcsolatteremtő készség munka iránti érdeklődés tudományos alaposság azonosulás a megbízó érdekeivel tolerancia gondolkodó készség együttműködő készség érdeklődés a továbbképzés iránt probléma felismerő képesség

O l d a l | 8

analízis végzésére való alkalmasság fantázia összeszedettség a munkavégzés során törekvő jellem jó felszámoló képesség szorgalom, türelem, együttérző képesség intelligencia, önkritika szolgáltatás orientáltság gyakorlatias munkavégzés, vezetői készség idegen nyelv ismeret

Ne rendelkezzen: szakmai érdektelenség időbeli terhelhetőség hiánya alkalmazotti gondolkodás

Szükségtelen tulajdonságok: közömbösség, önállótlanság, hiúság, tolerancia hiánya profitorientáltság kötöttség felesleges szabályokhoz arrogancia, rendszerváltoztatási hajlam. megbízhatatlanság, hanyagság, pontatlanság, könnyelműség szószátyárság győzés iránti vágy felületesség alkalmatlanság a kompromisszumra, döntéshozatalra tudálékosság sablonos munkavégzés kezdeményezőkészség hiánya.

O l d a l | 9

4.) Hogyan kell megszervezni az adótanácsadói tevékenységet? Milyen az ésszerű és célszerű munkamegosztás az adótanácsadó szervezeten belül?

Az adótanácsadó tevékenységét alapvetően 2 helyszínen végzi: a saját irodájában, illetve a megbízónál. A tevékenység folytatásának tárgyi és személyi feltételei vannak. Az adótanácsadó tevékenységhez szükséges szervezeti, személyi feltételeket az adótanácsadó iroda biztosíthatja. Az iroda az adótanácsadó mindazon technikai, személyi, szervezeti, finanszírozási hátterének összessége, amely a tevékenység végzéséhez szükséges.

Az iroda kialakítása és szervezete:Az egyéni vállalkozó adótanácsadó „vállalkozó” is egyben. A gazdaságosság elve mellett az irodában különböző tényezők egyfajta kombinációja valósul meg, amit tervezni és szervezni kell. Az adótanácsadói tevékenység sajátos jellemzője, hogy anyagi javak termelése helyett szellemi szolgáltatásokat nyújt. Az adótanácsadói iroda szervezésénél az adótanácsadói feladatok sajátosságára kell tekintettel lenni. A teljes személyzetnek mindenekelőtt az „ügyfelek kiszolgálását” kell elsődleges célnak tekintenie. Ez a szakmai megbízhatóságban, bizalomban, ügyfelek kívánságainak (megbízásainak) gyors teljesítésében és a határidők feltétlen betartásában valósul meg.

A feladatok megosztásának 2 koncepciója: egyetlen, a partnerhez rendelt személy, vagy csapat teljes körűen foglalkozik az adott

ügyfél valamennyi ügyével specializáció koncepciója alapján a probléma-megoldást, a feladatokat a speciálisan arra

szakosodott személyeknek vagy részlegeknek utalják ki.

Nyilvánvalók az ebből fakadó előnyök, illetve hátrányok: A 2. változatnál szükség van egy „kapcsolattartó és elosztó” szerv közbeiktatására, amely egyúttal figyelemmel kíséri a megbízások teljesítését. A kisebb magánirodákban ezt a szerepet rendszerint jobbára magára az adótanácsadó tölti be. Kisebb társaságokban ezeket a feladatokat az egyes ügyfelek szerint szét lehet osztani a partnerek között. Gondoskodni kell a helyettesítési rendszerről.

Az induló irodáknál elsősorban az alábbi tevékenységek megszervezésére kell figyelmet fordítani (ezeken a területek ki kell jelölni az illetékes és a döntésre jogosult személyeket):

beérkező és kimenő posta iratkezelés (irattár) határidők figyelése szakmai folyóiratok figyelemmel kísérése személyzeti munka tervezése költségszámítás saját könyvvezetés és pénzügy bérelszámolás, utazási költségek elszámolása papírmunka

O l d a l | 10

elektronikus adatfeldolgozás stb.

Az irodához szükséges tárgyi eszközök: helyiségek, bútorzat, irattár, szakkönyvtár, irodai, elektronikus adatfeldolgozásra alkalmas gépek, személygépkocsi.

A kezdő adótanácsadó előtt az alábbi lehetőségek kínálkoznak: önálló tevékenységbe fog vállalkozást alapít belép egy működő vállalkozásba (társként) nem önálló tevékenységet végez.

Az első két megoldás esetén szükséges az iroda megtervezése, ami történhet: új iroda kialakításával, akvizícióval (melynek során egy működő iroda kerül átvételre ált. a megrendelői körrel együtt /praxis/). Az új iroda kialakítása történhet egyszerre vagy fokozatosan. Jellemző, hogy egy főállás mellett kezdi el a tanácsadó a saját praxis kialakítását.

Az iroda felépítésének tükröznie kell az adótanácsadó filozófiáját. El kell döntenie, hogy a tanácsadó milyen területre specializálódik, teljeskörű vagy egy-egy területre irányuló tanácsadást folytat.

A szakterület mellett a várható (célzott) ügyfélkör jellemzőit is figyelembe kell venni (pl.: belföldi/külföldi, adóhatósággal minden konfliktust kerülő/mindenképpen muszáj adót fizető, stb.). Fontos a munkaidő-beosztás tervezése is.

Az adótanácsadó iroda egy vállalkozás. Szervezeti felépítésével a szükséges funkciókat kell kiszolgálnia. A tevékenység fontos része az adminisztráció. Ez 2 részre oszlik:

saját vállalkozással összefüggő adminisztráció (könyvelés, pénzügy, bérszámfejtés, személyzeti munka, stb.) és a

tevékenységgel összefüggő adminisztráció (postázás, dokumentálás, határidők figyelése, folyóiratok, szakmai anyagok figyelése, monitoring rendszer, információgyűjtés, dokumentálás, szakértői lektorálás, rendezvények előkészítése).

A konkrét szakmai tevékenység munkacsoportokban történhet. Pl: adótanácsadói, könyvvizsgálói, könyvelői, gazdasági tanácsadói, jogi tanácsadói stb. Ezen szervezeti egységeknek önálló munkakapcsolatai vannak, de komplex tanácsadás esetén szükséges a horizontális koordináció, vagy adott munkára alkalmas team létrehozása.

Az iroda szervezeti felépítése lehet: funkcionális: leggyakrabban alkalmazott forma. Az egyes szakterületek elkülönült szervezeti

egységekbe tagolódnak, közvetlenül a vezető alá tartoznak. Nagyobb vállalkozásoknál önelszámoló egységként is működhetnek.

ágazati: tevékenységi területenként alakítják ki a szervezetet, együttműködést. Ez nagyobb vagy néhány speciális területre specializálódott iroda esetén lehet célszerű.

területi: a nagy tanácsadó irodák felépítésére jellemző, vagy kombinált megoldás esetén alkalmazható. A fő cél az adótanácsadók fizikai közelségben, napi kapcsolatban legyenek a megbízóval.

O l d a l | 11

kombinált: e megoldás során igyekszünk a funkcionális, ágazati és területi elv előnyeit kihasználni.

törzskari: a vezetők mellé külön kirendelt ún. törzskar irányít.

A hatékonyság, gyorsaság szempontjából a kevés lépcsős döntési modellek a célszerűek, amelyek a vezetési szintek visszafogását igénylik.

Funkcionális:

Ágazati:

O l d a l | 12

Területi:

O l d a l | 13

Kombinált megoldás:

A tanácsadói iroda, mint vállalkozás:A cég filozófiája mindazon célok összessége, amelyeket a cég kitűzött maga elé. Nemcsak a megbízó megelégedésére, a gazdaságos tevékenységre, de a fenti célok elérésének eszközeire, módszereire is választ kell adnia. A célok megfogalmazása során meg kell határozni, hogy a tanácsadói tevékenység:

mennyire specializálódik milyen innovációs stratégiát folytat milyen vállalkozások formáknak, milyen méretű vállalkozásoknak kínál szolgáltatásokat

(méret, elhelyezkedés, ágazat, stb.) milyen jövedelmezőségi stratégiát követ milyen piacépítési stratégiát folytat milyen kapcsolatokat épít ki partnervállalkozásokkal.

A célok megfogalmazása előtt célszerű a vállalkozás várható előnyös és hátrányos tulajdonságainak összegyűjtése. Szerencsés, ha a vállalkozás néhány spec. területen képes innovációt végrehajtani, egy húzóterületet behatárolni. A vállalkozás sikeres tevékenységében fontos szerepe van a marketingnek.A tanácsadói iroda, mint minden vállalkozás nyereségre törekszik. A nyereséget befolyásoló tényezők közül kiemelendő:

a költségszerkezet: a szellemi foglalkozásokra jellemzően alacsony anyag és magas bérköltség jellemzi. A költségszerkezet függ a vállalkozási formától is.

és az árképzés: bevételi oldalon a legfontosabb feladat. A piaci ártól való eltérés lehet felfelé (termék bevezetése esetén), vagy felfelé (jó piaci hírnév, egyedi termék esetén).

Ármeghatározás módszerei: átalánydíj: széles körben alkalmazott forma, amikor konkrét előre jól látható,

behatárolható tevékenységről van szó (pl.: bevallás készítése, önellenőrzés készítése, folyamatos tanácsadói tevékenység)

O l d a l | 14

óradíj: speciális esetekben, amikor nem látható a tevékenység volumene, ideje. Jellemző pl. tájékoztatás, tanácsadás, szakértői vélemény esetén. Ilyen esetben a tanácsadás felmerült költsége számlázásra kerül (pl.: utazási költség, illetékek).

eredménytől függő díjazás: az adótanácsadói tevékenység keretében keletkező vállalkozói adómegtakarítás meghatározott százalékát számítják fel díjként. Ilyen esetben magas az adótanácsadó kockázata, ezt a díj is tükrözi.

5.) Mutassa be az adótanácsadói tevékenység területeit!

A tevékenység bonyolultsága, vmint a szolgáltatás igénybevevőjének igénye szerint rendkívül sokrétű lehet. Az adótanácsadói tevékenység csoportosítható:

a) vizsgálat időszaka alapján:o elmúlt időszakra vonatkozóo jelen időszakra vonatkozóo jövőbeni eseményekre vonatkozó

b) időtartam szerint:o esetio folyamatos

c) tevékenység volumene alapján:o egy gazdasági eseményre irányulóo egy adónemre irányulóo több adónemre irányulóo átfogó (minden költségvetési kapcsolatra) vonatkozóo komplex tevékenységekre (túllép az adótanácsadáson) irányuló

d) tevékenységi területek alapján:o adózási kötelezettség teljesítéseo képviseleto adóellenőrzéso adótervezés

e) megrendelő szerint:o magánszemélyo gazdasági vállalkozáso non-profit szervezeto költségvetési szervezeto holdingo külföldi személy, ill. partner társaság.

a.) Adótanácsadás időszaka : foglalkozhat a múlttal, jelennel és jövővel. A visszatekintés az elévülési idősre korlátozódik, ami 5-10 éves időtartamot jelenthet. A jövő már hosszabb időszakot is átfoghat. Az időszaknál a belátható, a jogilag alátámasztható (támogatás, beruházás időszaka) időszaktól a hosszú távú előrejelzések időhorizontjáig terjedhet. Az időtartammal párhuzamosan nő az adótanácsadói tevékenység kockázata is.

A vizsgálatba bevont időszak hosszát meghatározza:

O l d a l | 15

tanácsadás célja (pl.: elmúlt időszak adóhatósági ellenőrzései) megrendelő igénye (pl.: vállalati bevallás időhorizontja).

b.) Adótanácsadó tevékenység : A volument tekintve a legjelentősebb tétel a jelenre, azaz a tárgyidőszakra vonatkozó tevékenység. Magába foglalhatja az adózással kapcsolatos adminisztratív tevékenységet, adóbevallást, egyéb adótanácsadó által végzett adókötelezettséget (önellenőrzés) vagy az adott évre vonatkozó adóterv készítését. A tevékenység végzés időszaka alapján beszélhetünk egyszeri (egy biztos adókötelezettség vagy gazdasági eseményhez kapcsolódó adótervezés, egy üggyel kapcsolatos képviselet), vagy folyamatos szolgáltatásról. Az egyszeri szolgáltatás esetén hátrány, hogy a megbízó megismerése, átvilágítása (munkaigényes!) ez esetben sem kerülhető el.

c.) A tevékenység volumene : Elkülöníthetjük az egy gazdasági eseményre irányuló tanácsadást. Ezek a fajta megrendelések széleskörűen elterjedtek mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások részéről. (pl.: magánszemélynél: ingatlan értékesítés, öröklés, külföldi munkavállalás; vállalkozásnál: beruházás, befektetés, átalakulás, érdekeltségi rendszer kidolgozása). Vállalkozások esetében az említett esetekben az adott esemény komplex költségvetési kapcsolatainak kidolgozása és végig vitele vagy végig menedzselése a feladat.

A megrendelés irányulhat egy adónemre is: jellemző a magánszemélyeknél, de vállalkozásoknál is előfordul. Mo-on különösen az ÁFA-ra vonatkozik, de más adónál is előfordul eseti jelleggel. Egyes speciális területeken (pl.: vám, támogatás) szintén jellemző az elkülönült, eseti megbízás.

A vállalkozási gyakorlatban az egyes adónemek nem választhatók teljesen szét. Egy-egy adónem hatása (pl.: önellenőrzésnél) több adónemre is halmozott következményekkel jár(hat). Az egy adónemre vonatkozó megbízás szakmailag el sem fogadható.

Az átfogó tanácsadás a teljes költségvetési kapcsolatokat górcső alá vesz és felügyeli. Ide tartozik még a TB, támogatások, pályázatok is. Bizonyos esetekben, ha az adóhatósági ellenőrzés átfogó, akkor csak ez a megoldás a járható út. Ilyenkor egyértelmű a felelősség kérdése, a dolog jellegéből következően legkedvezőbb az ár/szolgáltatás arány.

Ezt felismerve sok vállalkozás igyekszik „full-szerviz” jellegű tanácsadást végezni, amelynek csak egy eleme az adótanácsadás. Megfelelő bizalom, monopol környezet, szinergia hatás érvényesülése.

d.) Tevékenység területei : Leggyakoribb terület az adózó adózással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítése. Az adózás folyamatában az adózó jogkövető magatartását az adótanácsadó köteles biztosítani, melynek módjai:

tevékenység felügyelete magát a tevékenységet is az adótanácsadó végzi (ide tartozik: bevallás készítés,

ellenőrzés; adó és –előleg fizetés ellenőrzése; adatszolgáltatás; szerződések és más bizonylatok ellenőrzése).

A tevékenység magába foglalja az adózó jogainak érvényesítését is (pl.: önellenőrzés).

O l d a l | 16

Adóellenőrzés alatt 2 dolgot érthetünk: egyik az adóhatósági ellenőrzés (alkalmazottként), amelyet végezhet a tanácsadó, míg a másik az adótanácsadó által, az adózó kérésére végzett ellenőrzés. Utóbbi ellenőrzés célja az adózó jogkövető tevékenységének belső kontrollja, hibák felmérése és korrigálása, ezáltal a jogkövetkezmények csökkentése.

Adótervezés során az adóalany, v. potenciális adóalanyok jövőbeni költségvetési kapcsolatait optimalizáljuk. Ebben a tevékenységben összekapcsolódik a múlt-jelen-jövő. Az elmúlt időszak adottságaiból kiindulva a jövőbeni feltételeket felmérve készítünk adóalternatívákat.

e.) Megrendelő személye szerint : Az adózói kör összetétele alapján a természetes személyek jelentik a legnagyobb potenciális megrendelői csoportot. A mo-i viszonyokban azonban kevés magánszemély alkalmaz adótanácsadót. Ha igen, akkor is inkább ex post a bevallás, v. bevallás ellenőrzéskor kérnek segítséget. A vezetők részére történő tanácsadást gyakran a vállalkozások tanácsadása részének tekintik.

Klasszikus terület a vállalkozások részére történő tanácsadás. Ők már jelentős mértékű költségvetési kapcsolatokkal rendelkeznek, így az adókockázat is magasabb. A dolog bizalmi jellegéből adódóan a megrendelőnek is célja, hogy korlátozott számú tanácsadóval álljon kapcsolatban, így a folyamatos megbízások aránya magas.

A szakma egyik „legszebb” területe a holding vállalatok adózása. Itt már fontos a csoportban történő munkavégzés. Ezt a munka volumene és kockázata is megkívánja. Jellemző a folyamatos megbízás, kivételesen esetleg referenciaként fordul elő az eseti megbízás.

Külföldi érdekeltséggel rendelkező vállalkozásoknál történő tanácsadás további spec. ismereteket kíván meg (szakmai és nyelvi egyaránt). Célszerű a tanácsadó nemzetközi kapcsolatait is „mozgósítani”. Ilyen jellegű tanácsadás csak csapatmunkában lehet igazán eredményes.

A megkeresés egy része történhet partner (irodák) részéről is. Ha spec. területről (ország, vállalkozási forma, gazdasági folyamat) vagy az időtényező miatt (külföldi út, betegség, stb.) kell a partnert bevonni. Fontos a szakmai, etikai, anyagi korrektség!

O l d a l | 17

6.) Mutassa be az adótanácsadói tevékenység folyamatát!

Az adótanácsadó tevékenység szolgáltatás, amelynek során az adótanácsadó, mint szolgáltató a megrendelő által meghatározott célt a közösen kialakított és végzett feltételrendszer mellett teljesíti. A szolgáltatás speciális, mert szigorú jogszabályi környezetben teljesül. A szolgáltató szabadságfoka differenciált, az adókötelezettség teljesítése területén erőteljesen korlátozott, az adótervezés során ez a mozgástér bővül. A tevékenység paramétereit a szerződés határozza meg, amely nem irányulhat jogsértő tevékenység végzésére.

Folyamat:

Kapcsolatfelvétel: az adótanácsadó tisztán piaci körülmények között végzett tevékenység, melyet csak az általános, piaci magatartás szabályi korlátoznak. A tevékenység végzésével, hirdetéssel, reklámmal hazánkban nincs külön szabályozás. A piaci módszereket a tanácsadás bizalmi jellege módosítja. A reklám szerepe jelentősen kisebb, a személyes és szakmai kapcsolatrendszer, referencia, hírnév nagyobb súllyal szerepel.A kapcsolatfelvétel kezdeményezése történhet: tanácsadó v. a partner részéről. A felvétel formája levél v. telefon. Tanácsadó részéről motiváció: kidolgozott adótervezési projekt, egy-egy célellenőrzésre kijelölt terület, cégalapítás, átalakulás. A partner részéről motiváció: konkrét esemény (pl.: ellenőrzés, újsághír, szervezeti átalakulás, tulajdonos váltás, stb.) vagy az adótanácsadásra már meglévő igény.

Információgyűjtés: A kapcsolatfelvételt követően, az első személyes találkozó előtt megtörténik a partnerről a komplex információgyűjtés. Ennek célja a partner megismerése (cégforma, életpálya, piaci helyzet, tevékenységi kör, ágazati jellemzők, sajátosságok, stb.) olyan szinten, hogy felkészüljünk a várható problémára, megértsük az igényelt feladatot, bizalmat ébresszünk a partnerben, eldönthessük mennyire fontos nekünk ez a munka.

A személyes találkozó folyamán történhet meg a feladat meghatározása.

Az első kapcsolatfelvételt követően össze kell állítani a közvetlen információigényt, amely a munka elvállalásához szükséges (megrendelés tárgyának megismerése, helyzetfeltárás). Ezt írásban is rögzíteni kell, titoktartási záradékkal együtt.

O l d a l | 18

Ezen információ birtokában lehet javaslatot tenni a szerződés feltételeire. A találkozó során számolni kell a tanácsadással szemben megjelenő bizalmatlansággal is.

A kapott információk alapján történhet meg a cég, ill. az adott problémakör átvilágítása. Az átvilágítás során felmérjük a vállalkozás helyzetét, várható lehetőségeit a pótlólagosan szükséges információkat. A kapott információt torzíthatja a partner látásmódja, meggyőződése, célja, stb. Fel kell mérni a vállalkozás erős és gyenge pontjait az adózás területén.

A személyes találkozás során közösen ki kell alakítani: az adótanácsadás tárgyát, az elérendő eredményeket, munkakapcsolat formáját, információszolgáltatást (tartalma és időpontja).

Az átvilágítás eredményétől függően ajánlatot teszünk a megbízónak. Az ajánlat tartalmazza a szükséges további információkat, várható eredményeket, a munka szükséges idejét és a kapcsolódó feltételeket.

Az ajánlat lehetőséget ad: a probléma pontos megfogalmazására, az elérendő célkitűzések rögzítésére, munkaütemezésre, feladatok megosztására (megbízó és megbízott között), stb.

Az ajánlat finomítása után történik az írásba foglalás, a szerződéses ajánlat elküldése és rögzítése.

A szerződés tartalmát a tanácsadó és a partner közösen határozza meg. Minden szerződés egyedi, de az alábbiakat mindenképpen tartalmaznia kell:

szerződő felek azonosítói szerződés célkitűzése, munkatervet, ütemtervet partner feladatait, résztvevőket, felelősséget adótanácsadó feladatai, résztvevők, felelősségük eredményesség kritériumai, dokumentálása díjazás módja, mértéke, ütemezése bizalmas információk kezelésének szabályozása dokumentumok szerzői joga felmondás módozatai vitás kérdések rendezésének módja.

A megbízási szerződés birtokában hozzákezdhetünk a részletes munkaterv elkészítéséhez. A szükséges emberi, tárgyi, anyagi erőforrások felmérése után a munkatervben rögzítésre kerül:

feladatok személyre szóló bontása feladatokhoz rendelt tárgyi és anyagi erőforrások egyes feladatok ideje és kapcsolódása koordináció módja

O l d a l | 19

hálóterv a határidő betartásához felhasználásra kerülő standardizált munkatáblák.

Feladatok első köre: átvilágítás. A megbízástól függ annak mélysége, módszere, formája és időigénye. Lehet teljes körű (generális megbízás esetén) vagy korlátozott, specifikus (egy területre irányuló).

A cég megismerése esetén a legfontosabb információk: cégalakulás, megalakítás körülményei vállalkozás tulajdonosi szerkezete, struktúrája, annak változása tevékenységi kör és annak változásai humánerőforrás-szervezete külső kapcsolatrendszer belső szervezeti és működési rend.

Adókockázat felméréséhez szükséges információk: könyvviteli nyilvántartási rendszer minősége, fejlettsége könyvelést végző szakembergárda szakmai színvonala adózással összefüggő bejelentkezések adóbevallások köre és ideje önellenőrzések egyes adónemek súlya egyes adónemek kockázati elemei vállalkozás átalakulásai adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai.

Az adókockázati elemek alapján kimutathatók a különös adókockázatot magukban hordozó elemek. Ezek volumenét, a kockázatok mértékét és az átvilágítás szükséges idejét figyelembe véve kell módosítani a munkatervet, célirányosan a legnagyobb kockázatot jelentő terület(ek)re.A cég megalakulásának körülményei azért fontosak, mert már itt keletkezhetnek rejtett kockázati elemek. Másrészt néhány lépésből, vagy azok elmaradásából következtetni lehet az előkészítés színvonalára.A tulajdoni szerkezet és annak időbeli változása az idegenfinanszírozás, természetbeni juttatások, osztalék, haszonhúzók, kapcsolt vállalkozások stb. miatt fontos jelző tényező. (Tulajdonosi szerkezet a vagyonértékelés vonatkozásában hordoz pl. adókockázati elemeket.)Vállalkozás strukturális kapcsolódása más vállalkozásokhoz, holdingszerkezetbe történő beépülése, kapcsolt vállalkozások megítélése az elszámolóárak, kamat, ár nyereség, stb. miatt fontos.Cég tevékenységi körének vizsgálata során a tevékenységi kör változása adózási kérdéseket is felvet (pl.: áfa területén adómentes tevékenység ki-belépése, költségelszámolás).Cég átvilágítás fontos része a számvitellel, pénzügyekkel foglalkozók szakmai kvalitásának megismerése. Jellemzően a szakmai önéletrajzok áttekintésével történhet, beleértve a továbbképzéseket is. Célszerű néhány szakmai kérdés feltevése is (szakmai naprakészség, precizitás érdekében).A cég külső kapcsolatrendszere alatt elsősorban az adózáshoz kapcsolódó külső kapcsolatok feltérképezése a fontos. Milyen az adóhatósággal a kapcsolata, ezekről milyen dokumentumai vannak? (Ide tartozik még a Cégbíróság, KSH, Munkaügyi Központ, stb.)

O l d a l | 20

A vállalkozás belső szervezeti rendszere a szervezeti és működési szabályzatban kerül rögzítésre. Ez mutatja a hierarchikus kapcsolatokat, az egyes munkakörök feladatait, jogait, lehetőségeit. Az átvilágítás súlyponti része a vállalkozás adókockázatainak felmérése. A könyvviteli nyilvántartási rendszer minden adóesemény alapdokumentuma. A szabályzatok, könyvelési programok működését tekintjük át. Az átvilágítás nem mindig tételes, jellemzően szúrópróbaszerű. Ez az adó szempontjából fontos analitikákra és gyűjtésekre irányul. Vizsgálni kell a könyvelési program és az adóbevallási program közötti input-output kapcsolatot is. Az alapbizonylatok formai vizsgálata, a mögöttük lévő szerződésekkel való konzisztenciájának ellenőrzése alapvető kockázatcsökkentő tényező.Az átvilágítás fontos területe a bejelentési kötelezettség teljesítésének vizsgálata. Pl.: áfával kapcsolatos nyilatkozat, tevékenységi kör, székhely, telephely megválasztása, stb. változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása, helyi adó fizetési kockázat, kedvezmény igénybevételi kockázat, stb.Átvilágítás kiemelt terület az adóbevallások ellenőrzése (elévülési időszakon belül). Az előző időszakban minden egyes adófizetési kötelezettség (adónemenként) bevallásra, befizetésre került-e? Nem csupán a fő adónemek, hanem az egyéb adók (kulturális járulék, környezetvédelmi termékdíj, stb.) is. A bevallás gyakoriság vizsgálata mellett azok tartalmi ellenőrzése is fontos. A könyvelési adatokból az adózás nagyságrendje, aránya is érzékelhető. Önellenőrzések gyakorisága és tartalma nagyon fontos információhordozó. A túl gyakori önellenőrzések óvatosságra intenek. (Ok lehet pl.: háttérinformáció-rendszer bizonytalansága, szakmai hiányosság, stb.)Egyes adónemek súlya, volumene, aránya az adókockázat helyéről és mértékéről tájékoztat. Magas abszolút értékű kapcsolat az áfában vagy a bevételhez képest túl alacsony adóalap a tao-ban, az anyag és bérktg. torz aránya, bér és közterhek viszonya, stb. jelzésértékű lehet.Az egyes adónemek vizsgálata felmérő kérdőívekkel történhet, mely részben az adónem vállalkozási jellemzőire, részben az évenkénti változásokra fókuszál. A felmérés mindig az adott adónem legkényesebb pontjaira, ill. annak változásaira épül. A reorganizáció a vállalat életében természetes folyamat. Az ezzel járó átalakulások azonban rendkívüli események, volumenük és speciális szabályozásuk miatt jelentős adókockázattal járnak (átalakulások, tőkemozgások, le- és felértékelések adókockázata). Az ellenőrzések gyakorisága is jelzésértékű, de a vizsgálatok eredménye még fontosabb.

Átvilágítás 4 lépcsője:1) feladatok számbavétele2) adatok gyűjtése (célszerű a partner dolgozóinak bevonása, véleményükkel együtt)3) kapott információk feldolgozása (számszaki és közvetlenül számszerűsíthető emelek

megfelelő kezelése)4) partner tájékoztatása a feldolgozás eredményéről (cél: bizalomerősítés, vizsgálat

kiterjesztésének célszerűsége, feltételek módosulása). Ez történhet folyamatosan verbálisan, de a végén mindenképp szükséges az írásos összefoglalás.

Információ feldolgozás, diagnózis:Az információk összegyűjtése – szerződés alapján – részben áthárítható lehet a megrendelőre. Ha az információkat a partner biztosítja, az ellenőrzés nem maradhat el. Az információ feldolgozás történhet saját szoftver segítségével, vagy manuálisan. A feldolgozott információk segítségével teljes körű képet kapunk a vállalkozásról vagy a vizsgált területről. Ennek a képnek a felrajzolása a

O l d a l | 21

diagnózis. Összegezzük a hiányos területeket és azok adókockázatát. Nemcsak a hibákat, de a pozitív vonásokat is ki kell emelni (együttműködőbbé téve a partner dolgozóit). Ügyeljünk arra, hogy egyes információk elhallgatásra kerülnek, vagy másképpen adnak elő félve a következményektől. Ezen információk feltárására alkalmas a vélemények ütköztetése.

Megoldási alternatívák:A kellő mélységű diagnózist célszerű a megrendelővel együtt értékelni. A diagnózis elvezethet az eredeti cél módosításához, kiegészítéséhez. A visszacsatolás során a diagnózis pontosítására is sor kerülhet. A véglegesített cél rögzítését követi a megoldási alternatívák kidolgozása. Meg kell találni a szóba jöhető elméleti alternatívákat. Ekkor felhasználjuk a vonatkozó jogszabályokat, állásfoglalásokat, szakirodalmat, bírósági döntéseket, saját tudásbázist. Figyelemmel kell lenni a kapcsolódó területekre történő hatásra is. Fontos az alternatívák kombinációjának, megvalósíthatóságának (idő, erőforrásigény szerint) és kockázatának elemzése. Célszerű azok meghatározó paramétereinek táblázatba foglalása rövid magyarázatokkal együtt. Jövőbeni eseményeknél a bekövetkezés valószínűségét is jelölni kell. A megoldási alternatívák kidolgozása során vonjuk be a partner munkatársait is (nő az elkötelezettség).

A kidolgozás fázisai:1) ötletek (megoldási alternatívák) gyűjtése: szakirodalom, tapasztalat. Fontos a kreativitás,

innovációs készség, ötletgazdagság. 2) ötletek szelektálása: részben a tanácsadó szervezeten belül, részben a partnerrel közösen

történik. Az ötletek mellé azok előnyei, hátrányai és kockázatuk megjelölése is szükséges.3) elemzés: a szelektálás után megmaradt ötletek részletes kidolgozása4) javaslatok kimunkálása, értékelése: a kidolgozott ötletek közül kiemeljük amelyek az adott

környezeti elemek (vállalkozás adottsága, pü-i helyzet, kockázatviselő képesség, stb.) szóba jöhetnek. Ezeket értékeléssel együtt kell bemutatni. Az értékelés súlypontozható.

5) javaslatok prezentálása a partnernek: be kell mutatni az alternatívákat. Fontos a pozitív és negatív következmények, kockázati elemek tárgyilagos bemutatása. Legyünk tekintettel a résztvevők szakmai előképzettségére, nyelvismeretére.

Döntés: Mindig a megrendelő hozza meg. Pontozással segíthetjük a döntést, de annak kockázatát ne vállaljuk át. Fel kell hívni a figyelmet az egyes alternatívák idő és erőforrás igényére, a megoldás során szükséges feladatok megosztására. Hagyjunk időt a döntésre, de mind a gyors, mind az elhúzódó döntés adókockázatot és anyagi előnyt-hátrányt jelenthet. A nem választott alternatívákért is felelősséget kell vállalni.

Végrehajtás, visszacsatolás, résztvevő személyek: Fel kell hívni a figyelmet az egyes megoldások folyamatos karbantartására, ellenőrzés igényére. A megvalósítás ideje néhány naptól akár évekig is tarthat. Fontos a megrendelő rendszeres tájékoztatása az ügy állásáról.

Megvalósítás 3 formában történhet: tanácsadót bízzák meg a kidolgozott program megvalósításával (nincs ellenérdekeltség,

valószínűsíthető a nagyobb rutin, gyakorlat, a fellépő komplikációk gyorsan korrigálhatók)

O l d a l | 22

a partner végzi el a megvalósítást (egyszerűbb feladat esetén, ha a partner szakember ellátottsága jó)

együtt oldja meg a feladatot a partner szakemberei és az adótanácsadó (hosszabb projekt esetén hálóterv készítése)

Befejezés:A befejezést követően értékelés készítése, melynek során összevetjük az elért eredményeket a célkitűzésekkel, értékeljük az eltéréseket. Tartalmazza a résztvevő szakemberek munkáját, kooperáció minősítése, erőforrások, időbeosztás, alkalmazott módszer. Ennek írásos dokumentuma a zárójelentés. Jellemzően követi a szerződés tartalmi elemeit, dokumentálja a teljesítést. Rövid, tömör, egyértelmű legyen.

Dokumentálás, visszacsatolás:A kapcsolat teljes időszakában fontos. Nemcsak az átvett-átadott iratokat jelenti, hanem a kommunikáció során elhangzottak rögzítését (emlékeztetők), a tanácsadó által készített anyagokat, összegzéseket is.

O l d a l | 23

7.) Mit ért adómorál alatt? Ismertesse az adózási etika fő szabályait!

Az adótanácsadó tevékenységét befolyásolja az a környezet, amelyben az adóztatás és az adófizetés történik, vagyis az adómorál.

Adómorál: a társadalmi morál tükröződése az adóztatás területén. Két oldala van: adóztatási morál (központi bevételek megszerzésének és felhasználásának morális oldala), valamint adófizetők hozzáállása, magatartása az adóztatással kapcsolatban.

Adó: kényszerítő jellegű, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli kötelezettség, amely nem mellérendelt felek között kerül átadásra.

A magyar adómorál kialakulásában az idegen elnyomás (török, osztrák) elleni fellépés politikai indítéka is fontos szerepet játszott. Ekkor vált először hőstetté az adóeltitkolás. Az adózás, adómorál alakításában az adóztató állam morálja is fontos szerepet játszik.

Adómorál: az állam

Az állam szerepe az adómorál alakulásában: jogalkotás adóbeszedés felhasználás szankciós rendszer.

Jogalkotás: elsőrendű feladat, közmegegyezésen alapuló, egyértelmű, stabil, érthető, igazságos törvények szülessenek. A lehetetlen, teljesíthetetlen, vagy ellehetetlenítő adómérték az egész adómorált lerontja. Ekkor az adózó minden módot megkeres a számára túlzottan terhelő adó elkerülésére.

Adóbeszedés: ma külön apparátus végzi. Az önadózás a legolcsóbb beszedési mód, de csak megfelelő morál esetén lehet sikeres. Apparátus szakszerűsége, embersége, következetes véleménye, partneri viszonya, segítőkészsége (tájékoztatásban), korrupciómentessége adómorál javító hatású.

Befolyt adók felhasználása: a nehezen akceptálható célok (hadi kiadás, luxus, stb.) alacsony hatékonyságú, átláthatatlan felhasználás, nyilvánosság és alázat hiánya, korrupció morális alapot teremt arra, hogy az adózó által megtermelt jövedelmet a társadalmi hatékonyság védelmében adófizetés elkerüléssel meg kell tartani.

Szankciórendszer: Adómorál alakításának fontos eleme. Fő célja a visszatartó erő, jogkövető magatartásra kényszerítés. A kellően differenciált szankció segítheti az adómorált, a differenciálatlan rontja azt. Meg kell tudni különböztetni az elvárható és a nem elvárható cselekményeket. Figyelembe kell venni a jogalkotás, értelmezés hiányosságából, nem kellő

O l d a l | 24

tájékoztatásból, körülmények változásából, gyakorlat hiányából eredő hibákat és el kell különíteni azt a szándékos adómegtagadástól. Fontos az egyenlő mértékkel való mérés.

Adómorál: az adózó

Az adómorál befolyásolásának egyik fontos eszköze az adókötelezettséggel való megismertetés. Ez előfeltétele a jogkövető magatartásnak. Ennek során minél egyszerűbb, közérthetőbb kötelezettségeket kell előírni.Ha az adózó megérzi, hogy az adó alku tárgya, ő is ennek megfelelően fog viselkedni.Az egyes adófajtákkal, megoldásokkal kapcsolatos ellenállást mutatja az elkerülésre tett kísérletek gyakorisága. A költségvetési pénzek átláthatatlansága, pazarló felhasználása ellenérzéseket kelt, rontja az adómorált.A teljesíthetetlen, túl magas adóteher csábít az adóelkerülésre. Különösen ha az a magánszemély életvitelét, a vállalkozás versenyképességét veszélyezteti.Az adómorált rontja, ha aránytalan az adóalanyok terhelése. Ha a bérből és fizetésből élők terhelése lényegesen nagyobb az átlagosnál. Az adómorállal szoros kapcsolatban van a feketegazdaság. A fekete gazdaság és a szürke gazdaság mérete és arányának változása jelzi az adómorál alakulását, csak ezek mérése nehéz.

Az adózási morál színvonalát alapvetően a társadalmi-politikai környezet befolyásolja. Kiemelkedő szerepe az adóztató államnak van.

Adótanácsadó felelőssége az adómorál javításában

Az adótanácsadó fontos transzmissziós szerepet tölt be az adóztató állam valamint az adózó között. A törvények magyarázatával, értelmezésével segít a felvilágosító munkában, a törvény szerinti bevallások készítésével és adófizetéssel segíti az adóbeszedési tevékenységet, valamint az adózók jogkövető magatartását.Másik oldalról az adótanácsadó segíti az adózót, hogy csak annyi adót fizessen, amennyit a törvény előír.Morális feladata az adóztatás területén a jogszabály előkészítés, jogszabály alkalmazás segítése, felvilágosító munka által az adózói adómorál javítása. Az adótanácsadó tevékenységének eredményét mindkét fél élvezi, terheit viszont csak az adózó viseli.

Adótanácsadói tevékenység etikája:

Etikai kérdéseivel a CFE foglalkozott. Az előírt nemzetközi etikai morál az alábbiakban fogalmazható meg:

az adótanácsadótól elvárható, hogy mindig új viselkedjen ahogy az a szakma és szervezete tekintélyének megfelelő.

Az alábbi alapelvek különösen érvényesek:o függetlenség: a feladatok elvégzésekor mindig meg kell őrizni a személyes és

gazdasági függetlenségeto személyes felelősség: az adótanácsadó viseli a munka eredményének teljes

felelősségét

O l d a l | 25

o gondosság és lelkiismeretesség: az érvényes jogi előírásokat és szakmai szabályokat figyelembe kell venni. Az idegen vagyon a sajáttól elkülönítetten kell kezelni. A megbízás elvállalása előtt gondosan ellenőrizni kell, hogy a munkát lelkiismeretesen és szakmailag el tudja-e végezni, nincs-e összeférhetetlenség. Ha igen, haladéktalanul vissza kell utasítani a megbízást.

o titoktartás: ez időkorlát nélkül kiterjed mindenre, amit ügyfele rábíz, vagy amit megtud róla.

o összeegyeztethető és összeegyeztethetetlen tevékenységek: csak olyan tevékenységek egyeztethetők össze, amelyek a szakmai kötelezettségek betartását nem veszélyeztetik

o reklám: a szakmai tevékenységükről nyújtott információknak igaznak és pontosnak kell lenniük

o kollégákkal való kapcsolat: a szakma többi képviselőjével szemben kollegálisan kell viselkedni.

o díjak: az ügyfélnek jogában áll a megbízás átvétele előtt a díjmegállapítás alapelveinek megismerése. A honoráriumnak megfelelő arányban kell állnia az ügy fontosságával és időigényével.

o szakmai felügyeleto szakmai továbbképzés

O l d a l | 26

8.) Mi a sikeres üzleti tárgyalás alapvető eleme? Mit nevezünk kommunikációnak?

A tárgyalási tevékenység hatékony tárgyalástechnikai tudást is megkövetel azért, mert az esetek többségében kevés idő áll rendelkezésre dönteni, az adott problémát meghatározni. Azonban a repertoár ismerete nem azt jelenti, hogy minden egyes felvilágosításnál teljes kihasználására kell törekedni, hisz ez lehetetlen, mindig a legmegfelelőbb technika alkalmazása, kiválasztása a cél.

A sikeres tárgyalás alapvető elemei: alapos felkészülés szakértelem határozottság meggyőző érvelési technika aktív, értő figyelem empátia ösztönös megérző képesség

A tárgyalás pozitív hangvételű megnyitása alapfeltétel a közös problémamegoldás felé való terelésben, motiválásban. A cél legelőször a partner együttműködésének elérése. Ha az együttműködési készség nem adott, akkor a cél a kezdeti érzelmi síkon való érvelés értelmi síkra való terelése. A kezdeti hangulat meghatározó erejű tud lenni a tárgyalás befejeztéig.Az összhang megteremtésére való törekvés után a probléma helyes lokalizálása, meghatározása következik. Ezzel felesleges konfliktusokat lehet elkerülni, jelentős időt megtakarítani. A feladat nem a probléma megoldása, hanem minél pontosabb és gyorsabb meghatározása. Az igények feltárása a helyes kérdezéstechnika alkalmazásával realizálható. Alapelv: Aki kérdez, az irányít.Az érvelés nem választható el durván a szükségletfeltárás fázisától és az ellenvetés kezeléssel is átmenetet mutathat. Érveink és indokaink ne legyenek ellentmondásban! Az érvelés során különbséget kell tennünk a rábeszélés és a meggyőzés között. (Előbbi: rövidtávú siker érhető el vele, érzelmekre hat, uralkodást jelent. Utóbbi: értelmekre hat, hosszú távú, irányítást jelent.) Természetesen nem tudunk éles határt húzni a kettő között.A partner ellenvetése nem kellemetlen, leküzdeni való akadály, hanem egy reakció, amely helyes ellenvetés-kezelési technikával tárgyalási pozíció megerősödéséhez vezethet. A tárgyalás zárófázisa kulcsfontosságú a további döntések kialakulásában, ezért törekedni kell a tisztázott, lehetőleg kölcsönösen elfogadott eredmények, tények összehangolására, a jövőben elvárások minél pozitívabbá hangolására.

A tanácsadó akkor hiteles, ha az általa közölt információ tartalmában helytálló és az információközlés módja is megfelelő. Ha a két tartalom (amit és ahogyan mondom) ellentmond egymásnak akkor a közlés nem lesz hiteles. A testbeszéd nagyon fontos , hiszen ha a két sík között ellentmondást észlelünk, akkor esetleges manipulációs szándékot vélünk felfedezni.

Kommunikáció:

O l d a l | 27

A kommunikáció egy adás-vétel. Minden, amit érzékelni-észlelni képesek vagyunk, aminek üzenete van számunkra, amire valamilyen módon reagálunk. A kommunikációhoz tartozik még a hagyományos média (nyomtatott), a film, elektronikus média, tömegkommunikáció (rádió, tv, internet, stb.).

Adó: egy üzenet megfogalmazása valamilyen jelrendszerrel az üzenet átengedése az adott személy érzelmi szűrőjén az üzenet érzékelhetővé tétele, továbbítása

Vevő: az üzenet érzékelése a vevő részéről az üzenet átengedése a vevő érzelmi szűrőjén az üzenet értelmezése a vevő eddig kialakított jelrendszere szerint.

A kommunikáció minden ember életének egyik legfontosabb területe.

O l d a l | 28

9.) Mit ért közvetlen és közvetett kommunikáció alatt? Melyek a kommunikációs folyamat elemei? Mit jelent, hogy valaki jó kommunikátor?

A kommunikáció valamit közössé tenni, közösen tanácskozni, valamit átadni egymásnak. Jelenthet szállítást ,összeköttetést, érintkezést, tájékoztatást, (hírközlést), ismeretek, információk átadását, cseréjét valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer segítségével.

Kommunikáció minden, amelyben információ továbbítása történik.

Közvetlen kommunikáció (face to face):Ennek során az adó és a vevő egyszerre vesz részt a folyamatban, térben közel vannak egymáshoz. A kommunikáló emberek együtt vannak és a kommunikációs folyamatban valamennyi érzékszerv részt vesz. A közlés feladója és címzettje egyaránt személyhez kötött és megnevezhető. Térben többirányú: a feladó és a címzett szerepek folyamatosan felcserélődnek.

Közvetett kommunikáció:Valamilyen közvetítőn keresztül zajlik. A feladó és a vevő térben és/vagy időben távol vannak. Több a kommunikáció zavar, zaj.

Kommunikációs folyamat:

A kommunikáció során üzenet-átadás, információcsere történik. A kommunikáció folyamatában az információ forrása a feladó, aki egy meghatározott kód (jelek) segítségével átalakítja, kódolja az információt, üzenetet. Az üzenet a csatornán keresztül jut el a címzetthez (vevő), aki dekódolja azt. A kommunikáció nem szükségszerű eleme a visszacsatolás, ami a címzett reakciója.

A folyamat elemei tehát: az üzenet, az információ; a feladó, az üzenet kibocsátója;

Adó

Vevő

Vevő

Adó

Üzenet

(szavak, gesztusok, arckifejezések, hanglejtés)

Adó

(újság, TV,

rádió)

Vevők

(olvasó, néző,

hallgató)

Üzenet

(szavak, képek, hangok)

O l d a l | 29

egy közös jelrendszer; a csatorna, amely lehet két ember között a levegő, vagy levélpapír; a környezet, amelyben megvalósul az információcsere.

a vevő, aki dekódolja az üzenetet.

A kommunikációt zavaró tényezők összességét zajnak hívjuk, ez okozhatja a kommunikáció sikerességét. Az üzenet torzulhat, vagy el sem jut a feladóhoz. Zajforrások: kommunikációs zaj (nincs közös nyelv); csatornazaj (rossz telefonvonal); környezeti zaj (légkalapács az utcán)

A sikeres kommunikátor: érthetően, tagoltan, nem hadarva, de nem is túl lassan beszél mondandója választékos, bő szókincsről árulkodik, azt megnyerő stílusban tálalja képes szinte azonnal megtalálni a közös hangot mindenkivel ha felelősségre vonják, nem kezd el azonnal a másikra mutogatni ha a tényeket kérdezik tőle, nem a véleményét mondja el ha a helyzet úgy kívánja, két mondatban is össze tudja foglalni mondanivalóját rá tud érezni arra kinek hogyan kell tálalni mondanivalóját.

O l d a l | 30

10.) Mutassa be az üzleti tárgyalás szakaszait! Ismertesse a kommunikáció általános szabályait!

Üzleti tárgyalás szakaszai:1) tárgyalás megnyitása:

pozitív hangvétel, cél: együttműködés elérése, közös problémamegoldás felé való terelés, motiválás

jó benyomás keltése, nyugodtság, partner néven szólítása, szemébe nézés. a kezdeti hangulat meghatározó erejű tud lenni a tárgyalás befejezéséig.

2) probléma lokalizálása, szükségletfeltárás: a helyes lokalizálással felesleges konfliktus kerülhető el, jelentős idő takarítható

meg. közös pont megtalálása, elvi tényezők amiben egyetértés van, ezután a

konkrétumok a feladat nem a probléma megoldása, hanem annak minél pontosabb és gyorsabb

meghatározása! a partnernek is saját érdeke a probléma tisztázása. a partner igényeinek feltárása legkönnyebben a helyes kérdezéstechnika

alkalmazásával realizálható (Alapelv: Aki kérdez, az irányít!)a) nyitott kérdés: nyitott, beszédes ügyfeleknél alkalmazható. Mindig

kérdőszóval kezdődik (kit, mit, mikor, hol, hogyan, miért?)b) zárt kérdés: igennel vagy nemmel, vagy egészen rövid, adatszerű

információkkal lehet válaszolni. Azonban egy zárt kérdés aránylag kevés információt hoz, nem élénkíti a párbeszédet, a tárgyalás jellege kihallgatás, vallatásszerű. Akkor célszerű használni, ha egyetértést, döntést akarunk előidézni, vagy a megértést ellenőrizni, kiegészítő célzott információkat szerezni. Mindig igével kezdődik (van Önnek? tudja? ismeri? akarja? tetszik a javaslatom?)

c) alternatív kérdés: a tárgyalás záró fázisában a döntés előmozdítója. Hátránya ha a helyzet még nem érett meg a döntésre, manipulatív hatású. (Az A. vagy a B. megoldás kedvezőbb az Ön számára?

d) szuggesztív kérdés: óvatosan alkalmazva bizonytalan ügyfelek esetén alkalmas a szükségletek tudatosítására. Gyakran alkalmazzuk a beleegyezésre való rákérdezésre. Hátránya a partner könnyen megérzi a manipulációt és akár nem tudatosan ellenállóba megy át. (ugye Ön is? bizonyára most azt gondolja, hogy…? nem gondolja Ön is, hogy…?)

e) reflektív kérdés: visszatükrözi a kliens véleményét összefoglalva, pontosítva, vagy más megfogalmazásban. A megértés ellenőrzésére is alkalmas. (ezzel azt mondta, hogy…? ha megengedi, akkor összefoglalom…?)

f) hipotetikus kérdés: egy feltételezett szituáció megbeszélésére szolgál. A feltételezett helyzettel való gondolati munka révén kívánságok és

O l d a l | 31

szükségletek válnak tudatossá, különösen a tárgyalás lezárási fázisában. (abban az esetben, ha mi…? feltételezve, hogy…? akkor, ha…?)

3) érvelés, meggyőzés, rábeszélés, minőségi érvelés: nem választható el durván a szükségletfeltárás fázisától és az ellenvetés kezeléssel is átmentet mutathat. Az érvek és indokok ne álljanak ellentmondásban egymással! Az érvelés során különbséget kell tennünk a rábeszélés és a meggyőzés között. (Előbbi: rövidtávú siker érhető el vele, érzelmekre hat, uralkodást jelent. Utóbbi: értelmekre hat, hosszú távú, irányítást jelent.) Természetesen nem tudunk éles határt húzni a kettő között. Mind a saját, mind a cég image-a szempontjából a meggyőzés a kívánatosabb. A meggyőzés szabályai:

„szóban is” ügyelni a személyes térre a tárgyalás szakaszokra tagolása rövid, nyitott kérdések feltevése /aki kérdez, az irányít!/ kettős kérdés kerülése aktívan hallgassa, hallgassa meg partnerét ne legyünk türelmetlenek ne szakítsuk félbe a tárgyalópartnert a javaslatokra kérjük ki a partner véleményét juttassuk kifejezésre az egyetértést: a közös dolgok összekötnek! ne beszéljünk többet, mint a partner a pozitívumra reagáljunk, a negatívra lehetőleg ne ne használjunk frázisokat, töltelékszavakat, semmitmondó bevezető fordulatokat rövid mondatokban fogalmazzunk rövid szemléletes példák, hasonlatok alkalmazása foglaljuk össze a legfontosabb átbeszélt pontokat!

A rábeszélési technikák inkább bevonják a partner érzelmeit. Megismerésükkel védekezhetünk ellenük:

kedvesség: megfelelő hangulatba hozás érdekében megelőlegezés: jutalmazás az engedelmességre kérés előtt elkerülésre késztetés: folyamatos büntetés, a büntetés abbahagyása az

engedelmességtől függ ígéret: engedelmesség esetén jutalom fenyegetés: engedelmesség esetén büntetés adósság: múltbéli jótéteményekért engedelmességgel tartozás erkölcsre hivatkozás pozitív közérzet: jobb lesz a közérzet, ha engedelmeskedik negatív közérzet: rossz lesz, ha nem engedelmeskedik pozitív / negatív hasonlítás önzetlenség: nagy szükségem van az engedelmességre megbecsülés: ha nem engedelmeskedsz, az általad értékelt emberek rosszabb

véleménnyel lesznek. további rábeszélés jellegű tárgyalástechnikai fogások: megtévesztés, nem reális

ígéret, kivárás, meglepetés, befejezett tények megteremtése, személyeskedés. Minőségi érvelés 3 fajtája (az érvelésből meggyőzés alakul ki):

logosz-érvek: értelemre apellál. Az érvek tartalmazzák a haszon, idő, pénz, energia, saját biztonságunk, saját kényelmünk stb. fogalmakat. A legtöbb embernek ezek az érvek a legmeggyőzőbbek.

O l d a l | 32

ethosz-érvek: a jellemre, erkölcsi, etikai normákra hatnak. A felelősség, gondoskodás, illem, mások biztonsága, mások kényelme, stb. fogalmak felhasználásával hatnak.

pátosz-érvek: emelkedett hangulati szinttel manipuláló érvek. Isten, emberiség, haza, család, gyermekek, szenvedély, betegség, stb.

Az érvek kifejezése után az indok következzék, majd egy minél konkrétabb példa. 1 tételhez 3 érv csatlakoztatása: 1. a közepesen erős érv, középső: leggyengébb, végül: a legerősebb érv.

4) Visszajelzés kérése, ellenvetés kezelés:A partner ellenvetése nem kellemetlen, leküzdeni való akadály, hanem egy reakció, amely helyes ellenvetés-kezelési technikával tárgyalási pozíció megerősödéséhez vezethet. Miért jó ez nekünk? Mert a kliens figyelmének jele, segít a döntés meghozatalában és irányt ad a beszélgetéshez. Az ellenérv az értelem szülöttje, a kifogás inkább érzelmi alapon alakul ki. Az ellenvetések túlnyomó része kifogás, ezért a fő cél a kifogás ellenérvekké alakítása, majd azok kezelése. Vagyis az érzelmi síkról az értelmi síkra terelni a partner hozzáállását. 4 féle ellenvetés létezik:

információ hiánya miatti ellenvetés állapot, képesség hiánya miatti ellenvetés (lehet, hogy nem az illetékes személy a

tárgyalópartner) kifogás (meg kell találnunk a kibújási szándék mögött a valódi okot.) valódi ellenérv (sokrétű: a véleménykülönbségtől a kedvezőtlen tapasztalatokig)

Ellenvetések kezelésének technikái: „épp azért” módszer: ha a partner ellenvetése egy az egyben felhasználható jó

érvként. (pontosan így van…, ennek következtében…) „fékező” módszer: ha a partner ellenvetése egy új szempont hozzáadásával jó

érvként használható. (igen, első pillanatban úgy tűnik…, nézzük meg most részleteiben) /kerüljük az igen, de… megfogalmazást/

„átalakítás” módszer: ha a partner ellenvetése valójában kifogás. (x.y-al még meg kell beszélnem. természetesen. ön hogyan döntene?)

5) Tárgyalás lezárása: A tárgyalás zárófázisa kulcsfontosságú a további döntések kialakulásában, ezért törekedni kell a tisztázott, lehetőleg kölcsönösen elfogadott eredmények, tények összehangolására, a jövőben elvárások minél pozitívabbá hangolására.

A tanácsadó akkor hiteles, ha az általa közölt információ tartalmában helytálló és az információközlés módja is megfelelő. Ha a két tartalom (amit és ahogyan mondom) ellentmond egymásnak akkor a közlés nem lesz hiteles. A testbeszéd nagyon fontos , hiszen ha a két sík között ellentmondást észlelünk, akkor esetleges manipulációs szándékot vélünk felfedezni.

Kommunikáció általános szabályai:

A kommunikáció egy adás-vétel. Minden, amit érzékelni-észlelni képesek vagyunk, aminek üzenete van számunkra, amire valamilyen módon reagálunk. Adó:

egy üzenet megfogalmazása valamilyen jelrendszerrel

O l d a l | 33

az üzenet átengedése az adott személy érzelmi szűrőjén az üzenet érzékelhetővé tétele, továbbítása

Vevő: az üzenet érzékelése a vevő részéről az üzenet átengedése a vevő érzelmi szűrőjén az üzenet értelmezése a vevő eddig kialakított jelrendszere szerint.

A kommunikáció minden ember életének egyik legfontosabb területe.

O l d a l | 34

11.) Hogyan kerülhető el a konfliktus? A kialakult konfliktusokat hogyan kell kezelni? Melyek a problémamegoldás legjobb módszerei?

Ha az emberek kapcsolatba kerülnek egymással, szükségszerűen előbb-utóbb létrejönnek helyzetek, amelyek valamilyen már meglévő, létrejövő ellentétekből származnak. Ezek a konfliktusok. A konfliktusok lehetnek: veszélyes, tisztázó, kiszámíthatatlan, értékes eredményeket hozó, vészterhes, megértést elősegítő, nyomasztó, súlyosabb komplikációkat kiváltó, stb.Pl.: az adótanácsadó megpróbálja maximális jóindulattal és békés beszélgetéssel jobb belátásra bírni az állandóan mellébeszélő ügyfelét. Aztán egyszer azon veszi észre magát, hogy egyre emeltebb hangon beszél.Többségünk fél a konfliktustól, ezért egyesek elkerülik őket, ameddig csak lehet. Míg mások nem félnek tőle, bátran belevágnak a sűrűjébe. Nem ők félnek a konfliktustól, hanem lassan tőlük félnek mások. És bizonyos mértékig mindnyájan egyszer elkerüljük a konfliktust, egyszer nem. Ez függ a konfliktus természetétől, erőviszonyoktól, saját aktuális lendületünktől, az ellenfél értelmességétől, jóindulatának fokától, tárgyalóképességétől, stb. Bár váltogatjuk konfliktuskezelő stratégiánkat, mégsem találjuk el mindig a helyzetnek megfelelő választ.

A konfliktusok típusai: zárt konfliktus: az azonosítása érzések alapján alakul ki bennünk, összességében figyelve az

eseményt. Ha ilyen érzésünk van, kérdezzünk, ezáltal segítve nyílttá tenni a konfliktust: Van-e még más ok is ami miatt…ez nem felel meg Önnek?

nyílt konfliktus: azt érezzük, hogy egy friss szél fújja el a kölcsönös udvariaskodást, eltűnnek a tiszteletkörök. Felszínre kerülnek az indulatok, két ember majdnem egyszerre folyékonyan beszél, a résztvevők megmutatják valójukat.

o irreális konfliktus: főként előítéletből, a feszültség levezetésének szükségességéből, ellenségeskedésből, hibából, tudatlanságból, stb. származik. Indokolatlan feszültségteremtéssel szükségtelen romboláshoz vezethet. Ezt meg kell előzni, ellenőrzés alá kell vonni: ez lehet egyéni, csoportos, szervezeti, társadalmi kezdeményezés.

o valós konfliktus: egymással szembenálló érdekek, értékek, igények, célok, eszközök, szemléletek, gondolkodásmódok mutatkoznak és ütköznek meg.

o érzelmek közötti konfliktus: véleménykülönbségek, erős érzelmek – kezelhető konfliktus

o értékrendek közötti konfliktus: nem kínálkozik megoldás, nincs szó konkrétumról, az álláspontok megértésében, nagyobb tolerancia kialakításában, alkalmanként a beállítódás megváltoztatásában lehet eredményt elérni

o szükségletek, igények közötti konfliktus: „igazi” hétköznapi konfliktus: kezelhető konfliktus-feloldási módszerrel, együttműködési problémamegoldással.

Konfliktus-kezelés folyamata:Minden konfliktus időben egymást követő, több-kevesebb szakasz láncolata. A folyamatban két fél van jelen: adótanácsadó és a partner.

O l d a l | 35

Fázisok:1) Partner keresztező törekvéseinek észlelése2) Adótanácsadó meghatározza a konfliktushelyzetet

konfliktus tárgyának meghatározása (adótanácsadó, partner szemszögéből) a konfliktus lehetséges kimenetelének és következményeinek meghatározása:

valamelyik félre kedvező, míg a másikra kedvezőtlen korlátozott eredményt hozó, vagy eredménytelen egyidejű törekvés kielégítés értékazonosság megteremtésével (kooperáció)

3) Lehetséges magatartások alapján kiválasztani az adótanácsadó által tanúsítottat. Ez 2 alapvető dimenzió szerint szerveződhet:

önérvényesítés (milyen mértékben törekszik a saját szándék érvényesítésére) együttműködés (milyen mértékben törekszik a másik fél szándékainak

érvényesítését elősegíteni)

A konfliktuskezelés módjai:1) versengő: az adótanácsadó kinyilatkoztatja saját szándékait érvényesíti a partnerrel

kapcsolatban. Hatalomirányultságú eljárás. Bármilyen befolyásolási mód latba vetése, ami megfelelőnek tűnik a nyerő pozíció elérése érdekében. Ez az adótanácsadó győzelemre való törekvését jelenti. A saját igazért való kiállás, nem partnerközpontú magatartás, helyesnek tudott álláspont védelme. Alkalmazásai:

gyors határozott cselekvés életbevágóan fontos azon emberekkel szemben, akik visszaélnek az adótanácsadó nem versengő

viselkedésének előnyeivel.Pl.: Változatlan az a véleményem. Ahogy mondtam csak úgy ésszerű. A versengő helyzetből könnyen csapdába lehet kerülni, ez az agresszivitási csapda.

2) problémamegoldó: egyszerre önérvényesítő és együttműködő, az elkerülés ellentéte. Magában rejti azt a törekvést, hogy a partnerrel közösen találjanak egy testreszabott megoldást, ami mindkét fél számára megfelelő. Ez lehet az adótanácsadó kezdeményezésére a nézetkülönbség mélyebb feltárása, amelyben mindkét fél okulhat egymás megértése révén, de lehet fogalmak egyeztetése). Alkalmazásai:

integratív megoldás keresése, nem a kompromisszum a megoldás olyan emberek gondolatainak hasznosítása, akik eltérő nézőpontból közelítik meg a

problémát partner részéről szabad elkötelezettség felépítésekor partnerrel való kapcsolatot érintő negatív érzések feldolgozásakor

Pl.: Nézzük meg együtt. Több lehetséges variáns áll a rendelkezésére, vizsgáljuk meg közösen az x. lehetőséget.Ehhez a módhoz empátiás készségre, asszertív magatartásra és aktív odafigyelésre van szükség.

3) kompromisszumkereső: átmenet az önérvényesítés és az alárendelődés, ill. az együttműködő és a nem együttműködő között. A cél valamilyen kivitelezhető és kölcsönösen elfogadható megoldás, amely részlegesen mindkét felet kielégíti. Többről mond le, mint a versengő, de kevesebbről, mint az alkalmazkodó. Nem partnerközpontú megoldás, mert félúton való találkozás, gyors kölcsönös engedmények v. gyors áthidaló megoldás előadása és elfogadtatása.Alkalmazásai:

O l d a l | 36

mindkét fél egyenlő érvrendszerű, tisztázatlan értelmezésű téma kapcsán erősen elkötelezettek egymást kölcsönösen kizáró céloknak

komplex problémák időleges rendezésének elérése közel kielégítő megoldás elérésére időprés, időkényszer esetén, ha a

problémamegoldás, versengés nem vezet eredményre amikor a célok meglehetősen fontosak és a kompromisszum elkerülhető,

elfogadható és nem éri meg a hosszadalmas bírósági procedura.Pl.: Hajlandó vagyok elfogadni, ha Ön is elfogadja hogy… Javasoljon kölcsönös engedményeket…

4) elkerülő: nem önérvényesítő és nem együttműködő. Az adótanácsadó nem követi közvetlenül sem a saját, sem a partner szándékát. Öltheti diplomatikus kitérés formáját, de lehet az időprésnek való kényszerű engedés, v. a partner szempontjainak figyelembevétele anélkül, hogy bármit is elfogadna belőle. Lehet egy kérdés megtárgyalásának kedvezőbb időpontra halasztása, időnyerés a téma fokozottabb vizsgálatára, de lehet egyszerűbb visszahúzódás egy fenyegető helyzetből.Alkalmazásai:

ha nem látunk esélyt szándékaink érvényesülésére olyan akadályba ütközünk amihez kevés a szakmai ismeretünk olyan konfliktusba kerülünk amit nem tudunk kézben tartani ha a konfrontáció kára nagyobb, mint a konfliktus megoldás előnyei ha további információ gyűjtése, pontosítása több előnyt nyújthat mint az azonnali

lezárás olyan akadályba ütközünk amihez kevés a hatalmunk, v. felhatalmazásunk ha minden rosszért az adótanácsadó vagy az apeh a felelős a partner szerint ha a kedélyeket le akarjuk hűteni.

5) alkalmazkodó: együttműködő és közvetlenül nem önérvényesítő. A versengés ellentéte. Az egyén aktuálisan lemond szándékairól, hogy a másik szándékai érvényesülhessenek. Bizonyos önfeláldozás, a helyzet belátása, a másik fél egyértelmű meggyőzési eredménye látható benne. A partner tényeinek, érveléseinek elfogadása, az alkalmazkodó részéről egyfajta nyitottság, megadás, elismerés érzékelhető. Kis kérdésekben való alkalmazkodás a jóindulat megnyilvánulása. Az alkalmazkodás kiválthat és ölthet is egyfajta önzetlen nagyvonalúságot, jótékonyságot, belátást. Azonban jelenthet kényszerű, fogcsikorgatós engedelmességet, felszíni védekezést, felszínes elfogadást is. Alkalmazásai:

amikor belátjuk, hogy tévedtünk, hibáztunk elfogadjuk a jobbik álláspontot amikor tanulunk valakitől amikor belátást akarunk tanúsítani legyőzöttek, vesztesek vagyunk a versengés folytatása csak ártana a helyzetnek jóindulat gesztus az együttműködés fenntartása érdekében.

Pl.: El tudom fogadni, hogy… egyetértek azzal, hogy… nem akartam megsérteni azzal, hogy…

Problémamegoldás:

O l d a l | 37

Probléma az a helyzet, amelyben bizonyos célt el akarunk élni, de a cél elérésének útja számunkra rejtve van. Pszichológiailag probléma minden olyan kérdés, feladat, amelyre a választ nem tudjuk azonnal, pontosan megtalálni. A problémát az ember egyéni vagy társas gondolkodás segítségével oldja meg. Partnerkapcsolaton alapuló problémamegoldáskor az egymásnak ellentmondó szükségletek felismerése után a felek egyesítik erőiket, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak. Ez a probléma újrafogalmazását, újszerű alternatívák feltárását, átfedő érdekekre történő összpontosítását eredményezi. Ekkor egyik fél sem hódol be a másiknak, ill. dominál a másik fölött. Az egymásnak ellentmondó szükségletek partneri kezeléséből mindkét fél előnyt húz.

Hétlépéses körciklus-modell:A külső-belső interperszonális problémák megoldásának hétlépéses körciklusmodellje:

1) probléma létének kölcsönös felismerése és mibenlétének meghatározása2) a probléma oknyomozása, a mögöttes szükségletek beazonosítása3) az ideális, azaz a probléma megoldása utáni helyzet felvázolása4) a létező és az ideális helyzet közötti szakadékot áthidaló alternatív eljárásmódok feltárása5) a mindkét fél érdekeinek legjobban megfelelő megoldás kiválasztása (szakmai minőség és

elfogadhatóság alapján), a lehetséges következmények ellenőrzése6) a megoldás lépéseinek megtervezése, kivitelezése7) a problémamegoldás értékelése egy későbbi időpontban

A partnerkapcsolaton alapuló problémamegoldás a figyelési készség, az asszertív készség és a konfliktus-feloldási módszer alkalmazását követeli meg.

O l d a l | 38

12.) Az adótanácsadó megbízójával mikor és milyen szerződést köt? Mutassa be a szerződés tartalmi elemeit!

Szerződés kötése:Az adótanácsadó tevékenység szolgáltatás, amelynek során az adótanácsadó, mint szolgáltató a megrendelő által meghatározott célt a közösen kialakított és végzett feltételrendszer mellett teljesíti. A szolgáltatás speciális, mert szigorú jogszabályi környezetben teljesül. A szolgáltató szabadságfoka differenciált, az adókötelezettség teljesítése területén erőteljesen korlátozott, az adótervezés során ez a mozgástér bővül. A tevékenység paramétereit a szerződés határozza meg, amely nem irányulhat jogsértő tevékenység végzésére.

A kapcsolatfelvételt követi a személyes találkozó, melynek során megtörténik a feladatok meghatározása. Az első kapcsolatfelvételt követően kell összeállítani azt a követlen (belső) információigényt, amely a megrendelés tárgyának megismerésére, helyzetfeltárásra vagyis a munka elvállalásához szükséges. Ezt már írásban rögzíteni kell, titoktartási záradékkal együtt. Ennek az információnak a birtokában tehetünk javaslatot a szerződés feltételeire.A kapott információk alapján történhet a cég, ill. adott problémakör átvilágítása. Ennek során felmérjük a vállalkozás helyzetét, várható lehetőségeit a pótlólagosan szükséges információkat. Az átvilágítás eredményétől függően ajánlatot teszünk a megbízónak. Az ajánlat tartalmazza a szükséges további információkat, várható eredményeket, a munka szükséges idejét és a hozzá kapcsolódó feltételeket. Az ajánlat finomítása után történik az írásba foglalás, a szerződéses ajánlat elküldése és rögzítése (megbízási szerződés).

A szerződés tartalmi elemei:A szerződés tartalmát a tanácsadó és a partner közösen határozza meg. Minden szerződés egyedi, de az alábbiakat mindenképpen tartalmaznia kell:

szerződő felek azonosítói szerződés célkitűzése, munkatervet, ütemtervet partner feladatait, résztvevőket, felelősséget adótanácsadó feladatai, résztvevők, felelősségük eredményesség kritériumai, dokumentálása díjazás módja, mértéke, ütemezése bizalmas információk kezelésének szabályozása dokumentumok szerzői joga felmondás módozatai vitás kérdések rendezésének módja.

O l d a l | 39

13.) Hogyan kell értelmezni a kapott megbízást és hogyan azonosítja a megbízással összefüggő releváns tényállást, az ezek alapján adódó kötelezettségeket? Hogyan elemzi ezek hatását és következményeit? Megbízóját miről, hogyan tájékoztatja?

A megbízási szerződés birtokában hozzákezdhetünk a részletes munkaterv elkészítéséhez. A szükséges emberi, tárgyi és anyagi erőforrások felmerése után a munkatervben kerül rögzítésre:

feladatok személyre szóló lebontása feladatokhoz rendelt tárgyi és anyagi erőforrások egyes feladatok ideje és kapcsolódása koordináció módja hálóterv a határidő betartásához felhasználásra kerülő standardizált munkatáblák.

Feladatok első köre: átvilágítás. A megbízástól függ annak mélysége, módszere, formája és időigénye. Lehet teljes körű (generális megbízás esetén) vagy korlátozott, specifikus (egy területre irányuló).

A cég megismerése esetén a legfontosabb információk: cégalakulás, megalakítás körülményei vállalkozás tulajdonosi szerkezete, struktúrája, annak

változása tevékenységi kör és annak változásai humánerőforrás-szervezete külső kapcsolatrendszer belső szervezeti és működési rend.

Adókockázat felméréséhez szükséges információk: könyvviteli nyilvántartási rendszer minősége,

fejlettsége könyvelést végző szakembergárda szakmai

színvonala adózással összefüggő bejelentkezések adóbevallások köre és ideje önellenőrzések egyes adónemek súlya egyes adónemek kockázati elemei vállalkozás átalakulásai adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai.

O l d a l | 40

Az adókockázati elemek alapján kimutathatók a különös adókockázatot magukban hordozó elemek. Ezek volumenét, a kockázatok mértékét és az átvilágítás szükséges idejét figyelembe véve kell módosítani a munkatervet, célirányosan a legnagyobb kockázatot jelentő terület(ek)re.A cég megalakulásának körülményei azért fontosak, mert már itt keletkezhetnek rejtett kockázati elemek. Másrészt néhány lépésből, vagy azok elmaradásából következtetni lehet az előkészítés színvonalára.A tulajdoni szerkezet és annak időbeli változása az idegenfinanszírozás, természetbeni juttatások, osztalék, haszonhúzók, kapcsolt vállalkozások stb. miatt fontos jelző tényező. (Tulajdonosi szerkezet a vagyonértékelés vonatkozásában hordoz pl. adókockázati elemeket.)Vállalkozás strukturális kapcsolódása más vállalkozásokhoz, holdingszerkezetbe történő beépülése, kapcsolt vállalkozások megítélése az elszámolóárak, kamat, ár nyereség, stb. miatt fontos.Cég tevékenységi körének vizsgálata során a tevékenységi kör változása adózási kérdéseket is felvet (pl.: áfa területén adómentes tevékenység ki-belépése, költségelszámolás).Cég átvilágítás fontos része a számvitellel, pénzügyekkel foglalkozók szakmai kvalitásának megismerése. Jellemzően a szakmai önéletrajzok áttekintésével történhet, beleértve a továbbképzéseket is. Célszerű néhány szakmai kérdés feltevése is (szakmai naprakészség, precizitás érdekében).A cég külső kapcsolatrendszere alatt elsősorban az adózáshoz kapcsolódó külső kapcsolatok feltérképezése a fontos. Milyen az adóhatósággal a kapcsolata, ezekről milyen dokumentumai vannak? (Ide tartozik még a Cégbíróság, KSH, Munkaügyi Központ, stb.)A vállalkozás belső szervezeti rendszere a szervezeti és működési szabályzatban kerül rögzítésre. Ez mutatja a hierarchikus kapcsolatokat, az egyes munkakörök feladatait, jogait, lehetőségeit. Az átvilágítás súlyponti része a vállalkozás adókockázatainak felmérése. A könyvviteli nyilvántartási rendszer minden adóesemény alapdokumentuma. A szabályzatok, könyvelési programok működését tekintjük át. Az átvilágítás nem mindig tételes, jellemzően szúrópróbaszerű. Ez az adó szempontjából fontos analitikákra és gyűjtésekre irányul. Vizsgálni kell a könyvelési program és az adóbevallási program közötti input-output kapcsolatot is. Az alapbizonylatok formai vizsgálata, a mögöttük lévő szerződésekkel való konzisztenciájának ellenőrzése alapvető kockázatcsökkentő tényező.Az átvilágítás fontos területe a bejelentési kötelezettség teljesítésének vizsgálata. Pl.: áfával kapcsolatos nyilatkozat, tevékenységi kör, székhely, telephely megválasztása, stb. változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása, helyi adó fizetési kockázat, kedvezmény igénybevételi kockázat, stb.Átvilágítás kiemelt terület az adóbevallások ellenőrzése (elévülési időszakon belül). Az előző időszakban minden egyes adófizetési kötelezettség (adónemenként) bevallásra, befizetésre került-e? Nem csupán a fő adónemek, hanem az egyéb adók (kulturális járulék, környezetvédelmi termékdíj, stb.) is. A bevallás gyakoriság vizsgálata mellett azok tartalmi ellenőrzése is fontos. A könyvelési adatokból az adózás nagyságrendje, aránya is érzékelhető. Önellenőrzések gyakorisága és tartalma nagyon fontos információhordozó. A túl gyakori önellenőrzések óvatosságra intenek. (Ok lehet pl.: háttérinformáció-rendszer bizonytalansága, szakmai hiányosság, stb.)Egyes adónemek súlya, volumene, aránya az adókockázat helyéről és mértékéről tájékoztat. Magas abszolút értékű kapcsolat az áfában vagy a bevételhez képest túl alacsony adóalap a tao-ban, az anyag és bérktg. torz aránya, bér és közterhek viszonya, stb. jelzésértékű lehet.

O l d a l | 41

Az egyes adónemek vizsgálata felmérő kérdőívekkel történhet, mely részben az adónem vállalkozási jellemzőire, részben az évenkénti változásokra fókuszál. A felmérés mindig az adott adónem legkényesebb pontjaira, ill. annak változásaira épül. A reorganizáció a vállalat életében természetes folyamat. Az ezzel járó átalakulások azonban rendkívüli események, volumenük és speciális szabályozásuk miatt jelentős adókockázattal járnak (átalakulások, tőkemozgások, le- és felértékelések adókockázata). Az ellenőrzések gyakorisága is jelzésértékű, de a vizsgálatok eredménye még fontosabb.

Átvilágítás 4 lépcsője:1) feladatok számbavétele2) adatok gyűjtése (célszerű a partner dolgozóinak bevonása, véleményükkel együtt)3) kapott információk feldolgozása (számszaki és közvetlenül számszerűsíthető emelek

megfelelő kezelése)4) partner tájékoztatása a feldolgozás eredményéről (cél: bizalomerősítés, vizsgálat

kiterjesztésének célszerűsége, feltételek módosulása). Ez történhet folyamatosan verbálisan, de a végén mindenképp szükséges az írásos összefoglalás.

Információ feldolgozás, diagnózis:Az információk összegyűjtése – szerződés alapján – részben áthárítható lehet a megrendelőre. Ha az információkat a partner biztosítja, az ellenőrzés nem maradhat el. Az információ feldolgozás történhet saját szoftver segítségével, vagy manuálisan. A feldolgozott információk segítségével teljes körű képet kapunk a vállalkozásról vagy a vizsgált területről. Ennek a képnek a felrajzolása a diagnózis. Összegezzük a hiányos területeket és azok adókockázatát. Nemcsak a hibákat, de a pozitív vonásokat is ki kell emelni (együttműködőbbé téve a partner dolgozóit). Ügyeljünk arra, hogy egyes információk elhallgatásra kerülnek, vagy másképpen adnak elő félve a következményektől. Ezen információk feltárására alkalmas a vélemények ütköztetése.

Megoldási alternatívák:A kellő mélységű diagnózist célszerű a megrendelővel együtt értékelni. A diagnózis elvezethet az eredeti cél módosításához, kiegészítéséhez. A visszacsatolás során a diagnózis pontosítására is sor kerülhet. A véglegesített cél rögzítését követi a megoldási alternatívák kidolgozása. Meg kell találni a szóba jöhető elméleti alternatívákat. Ekkor felhasználjuk a vonatkozó jogszabályokat, állásfoglalásokat, szakirodalmat, bírósági döntéseket, saját tudásbázist. Figyelemmel kell lenni a kapcsolódó területekre történő hatásra is. Fontos az alternatívák kombinációjának, megvalósíthatóságának (idő, erőforrásigény szerint) és kockázatának elemzése. Célszerű azok meghatározó paramétereinek táblázatba foglalása rövid magyarázatokkal együtt. Jövőbeni eseményeknél a bekövetkezés valószínűségét is jelölni kell. A megoldási alternatívák kidolgozása során vonjuk be a partner munkatársait is (nő az elkötelezettség).

A kidolgozás fázisai:1) ötletek (megoldási alternatívák) gyűjtése: szakirodalom, tapasztalat. Fontos a kreativitás,

innovációs készség, ötletgazdagság. 2) ötletek szelektálása: részben a tanácsadó szervezeten belül, részben a partnerrel közösen

történik. Az ötletek mellé azok előnyei, hátrányai és kockázatuk megjelölése is szükséges.3) elemzés: a szelektálás után megmaradt ötletek részletes kidolgozása

O l d a l | 42

4) javaslatok kimunkálása, értékelése: a kidolgozott ötletek közül kiemeljük amelyek az adott környezeti elemek (vállalkozás adottsága, pü-i helyzet, kockázatviselő képesség, stb.) szóba jöhetnek. Ezeket értékeléssel együtt kell bemutatni. Az értékelés súlypontozható.

5) javaslatok prezentálása a partnernek: be kell mutatni az alternatívákat. Fontos a pozitív és negatív következmények, kockázati elemek tárgyilagos bemutatása. Legyünk tekintettel a résztvevők szakmai előképzettségére, nyelvismeretére.

O l d a l | 43

Döntés: Mindig a megrendelő hozza meg. Pontozással segíthetjük a döntést, de annak kockázatát ne vállaljuk át. Fel kell hívni a figyelmet az egyes alternatívák idő és erőforrás igényére, a megoldás során szükséges feladatok megosztására. Hagyjunk időt a döntésre, de mind a gyors, mind az elhúzódó döntés adókockázatot és anyagi előnyt-hátrányt jelenthet. A nem választott alternatívákért is felelősséget kell vállalni.

Végrehajtás, visszacsatolás, résztvevő személyek: Fel kell hívni a figyelmet az egyes megoldások folyamatos karbantartására, ellenőrzés igényére. A megvalósítás ideje néhány naptól akár évekig is tarthat. Fontos a megrendelő rendszeres tájékoztatása az ügy állásáról.

Megvalósítás 3 formában történhet: tanácsadót bízzák meg a kidolgozott program megvalósításával (nincs ellenérdekeltség,

valószínűsíthető a nagyobb rutin, gyakorlat, a fellépő komplikációk gyorsan korrigálhatók) a partner végzi el a megvalósítást (egyszerűbb feladat esetén, ha a partner szakember

ellátottsága jó) együtt oldja meg a feladatot a partner szakemberei és az adótanácsadó (hosszabb projekt

esetén hálóterv készítése)

Befejezés:A befejezést követően értékelés készítése, melynek során összevetjük az elért eredményeket a célkitűzésekkel, értékeljük az eltéréseket. Tartalmazza a résztvevő szakemberek munkáját, kooperáció minősítése, erőforrások, időbeosztás, alkalmazott módszer. Ennek írásos dokumentuma a zárójelentés. Jellemzően követi a szerződés tartalmi elemeit, dokumentálja a teljesítést. Rövid, tömör, egyértelmű legyen. Része lehet a teljesítés igazolása, a pénzügyi rendezésről történő rendelkezés (főleg ha eltér a szerződésben foglaltaktól pl.: plusz feladatok, költségek).

Dokumentálás, visszacsatolás: A kapcsolat teljes időszakában fontos. Nemcsak az átvett-átadott iratokat jelenti, hanem a kommunikáció során elhangzottak rögzítését (emlékeztetők), a tanácsadó által készített anyagokat, összegzéseket is.

O l d a l | 44

14.) Milyen felelősség terheli az adótanácsadót? Mit ért az adótanácsadás biztosítása alatt?

Az adótanácsadó szakszerű tevékenysége jelentős gazdasági megtakarítást eredményezhet a megrendelőnél, de a nem megfelelő adótanácsadás jelentős adókockázatot, illetve kárt okozhat. A felelősségvállalás formája és mértéke részben a szerződéstől, részben a tevékenység végzés formájától függ. Az önálló tevékenység, egyéni vállalkozás, bt. beltag esetén a tanácsadás következményeiért a tanácsadó teljes vagyonával felel. Tőketársaságok esetén a cég a vagyonát kockáztatja. Nem önálló tevékenység végzésekor a Munka Törvénykönyve szerinti mértékű kockázatot vállal. A tanácsadó területén az adókockázat csökkenthető, de teljesen nem zárható ki. Ezért fontos, hogy a tanácsadó rendelkezzen biztosítással. Az anyagi felelősség mellett az adótanácsadónak erkölcsi és jogi felelőssége is van.

Felelősség: az egyének meghatározott feltételek mellett kötelesek vállalni és viselni magatartásuk következményeit. A jogi felelősség különböző szintjei, formái:

magánjogi felelősség = „kárfelelősség”. A kárt okozó köteles a jogellenes magatartásával okozott kárt megtéríteni. Ez a károkozás tényén alapul, vagy valamely szerződésen.

munkajogi felelősség (fegyelmi és/vagy kártérítési): alapja a munkáltató és a dolgozó közötti munkaviszonyból adódó jogok és kötelezettségek rendszere.

büntetőjogi felelősség: azt jelenti, hogy a tettes köteles a jogellenes és bűnös – ált. szándékos, esetenként gondatlan – magatartásának törvényben meghatározott következményeit viselni.

Az adótanácsadók magánjogi felelőssége főként a köztük és ügyfeleik között fennálló viszonyt érinti, mértéke és köre pedig az általuk kötött megállapodás tartalmától függ.

Arra vonatkozó előírás nincs, hogy az önálló tevékenységet folytató adótanácsadó pontosan milyen tartalmú szerződést kössön ügyfelével:Leggyakoribb a megbízási szerződés: gondos, körültekintő, szakszerű munkavégzésre kötelezi a megbízottat, aki akkor felel, ha e kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően teljesíti. Ezt „általános gondossági kötelemnek” is nevezik.A könyvelők esetében a vállalkozási szerződésben valamely eredmény produkálására vállalnak kötelezettséget s ennek az eredménynek az elmaradása alapozza meg a felelősségüket.

Adótanácsadó büntetőjogi felelőssége:A büntetőjogi felelősség, az állam és az egyén közötti törvényes kötelem súlyos megszegéséből adódik. Nem zárja ki más felelősségi formák párhuzamos érvényesülését és csak végső esetben vethető fel.

Az adóigazgatás és a büntetőjogi felelősség elhatárolása az adóigazgatás terén fokozottan érvényesül. Ha az adóalany és az adótanácsadó szerződése az adóbevallás elkészítésére, s az azzal kapcsolatos formai követelmények teljesítésére, összesítések számszaki helyességére, mellékletek

O l d a l | 45

csatolására stb. is kiterjed, akkor az ezek megszegéséért viselt felelősség a megbízottat, tehát az adótanácsadót terheli, aki csak akkor mentheti ki magát ha igazolja, hogy a mulasztás neki nem róható fel, vagy nem neki róható fel. (A határidőben történő benyújtásért elsősorban az adózó felel.) Ezek a mulasztások csak adóigazgatási szankciókkal járnak.

Az adóhiányért fennálló felelősséget illetőn különösen ha igazolható, hogy az adótanácsadó nem kapott meg minden szükséges információt – kizárólag a megbízó, az adóalany felel. Az ebből adódó felelősséget csak kivételesen háríthatja át. Hasonló a helyzet az adóbevallások ellenjegyzése területén is. (ld.: 1990. évi XCI. tv.) Ha az adótanácsadó által ellenjegyzett adóbevallás utóbb hibásnak bizonyul, a hibás bevallás miatti mulasztási bírságot az adóhatóság ellenjegyző személy terhére állapítja meg. Az adótanácsadó felelőssége azonban csak az adóbevallás formai és számszaki helyessége tekintetében áll fenn, a bevallás valóságtartalma tekintetében (pl.: adózó által eltitkolt bevétel v. jövedelem) nem.

Adócsalás, „ÁFA-csalás”:A Btk. ma több mint 40 gazdasági, és több tucat vagyon elleni bűncselekményt szabályoz. Az adócsalást a Btk. 310. §-a szabályozza. További jelentős gazdasági bűncselekmény: a számvitel rendjének megsértése, valótlan érték megjelölése, gazdasági titok megsértése, pénzmosás és az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása miatti büntetőjogi felelősség.

A Btk. a 310. §-ban két kizárólag szándékosan megvalósítható – elkövetési magatartást szabályoz:a) adó fizetési kötelezettség (járulék, illeték, hozzájárulás is) megállapítása szempontjából

jelentős tény valótlan előadása, elhallgatása révén az adóbevétel csökkentése. (pl.: adóbevallás során az adóköteles jövedelem szándékos elhallgatása).

b) megállapított adó (járulék, illeték, hozzájárulás is) meg nem fizetése céljából történő megtévesztés, ezzel az adóbehajtás jelentős késleltetése vagy megakadályozása.

Az adócsalás büntetése az adóbevétel csökkenésének mértékétől függ. 50.000,- Ft-ig csupán adóigazgatási szankciókkal (pótlékokkal, bírságokkal) kell számolni.50.000 – 200.000 Ft között: 2 évig terjedő szabadságvesztés200.000 – 2.000.000 Ft: 3 évig terjedő szabadságvesztés2 millió – 50 millió: 1-5 évig terjedő szabadságvesztés50 millió felett: 2-8 évi terjedő szabadságvesztés

Ha legfeljebb 200.000 Ft-os adótartozását az elkövető a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti, megszüntetik vele szemben az eljárást.

A bűncselekményt általában az adó- v. járulékfizetési kötelezettséggel terhelt személy követi el. Ám a tettes kizárólag nemcsak ő lehet. A cselekmény részese – jellemzően bűnsegéde – bárki lehet, aki segítséget nyújt ahhoz, hogy az adóalany adókötelezettsége tekintetében a bűncselekmény elkövetési magatartását tanúsíthassa. Nem ritka, hogy ennek kapcsán az adótanácsadó felelőssége is felvetődik. Az adócsalás kapcsán a legnehezebb kérdés annak megválaszolása mikor legális, vagy legalábbis büntetőjogilag közömbös az adócsökkentés, valamint az ehhez kapcsolódó gazdasági folyamatok köre, s mikor tekinthető adóelvonásnak, tehát büntetendő cselekménynek.

O l d a l | 46

Az adócsalás és a csalás elhatárolása a következő: a tényleges gazdasági tevékenységet egyáltalán nem folytató – jellemzően hamis számlákkal vásárlás látszatát keltő személyek

megtévesztő magatartásukkal nem az adóbevételt csökkentik és nem is megállapított adó befizetését késleltetik vagy hiúsítják meg, így nem adócsalás,

hanem család elkövetői. Bonyolultabb a helyzet azoknál, akik végeznek gazdasági tevékenységet, ám nem mindig e tevékenység végleges tartalmának megfelelően fizetnek adót és igényelnek vissza ÁFA-t. E személyek magatartása kötelezettségük „egyenlegét” érinti. Fizetési kötelezettségüket tekintve úgy tévesztik meg a hatóságot, hogy ezzel szemben valójában nem létező aktívumot állítanak.

A törvény a még meg nem állapított adó esetében nem az adófizetési kötelezettség kapcsán kifejtett megtévesztést, hanem az adó megállapítása körében tanúsított csalárd magatartást bünteti.

Adókötelezettség: azt jelenti, hogy valóban fennáll-e, létezik-e olyan jogviszony, amely adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Ha az adóalany adókötelezettség alapja szempontjából nem téveszti meg a hatóságot, adócsalást nem követ el.

Jogosulatlan ÁFA visszaigénylés: az elkövető az alaptalan visszaigényléssel nem adójogi jogviszonyt sért, egyszerűen megtéveszti és megkárosítja a hatóságot. A család következményeként, hatására lesz a ténylegesnél kisebb az adó.

Munkáltatással összefüggésben elkövetett csalás: az a munkáltató követi el, aki munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja. Az elvont adók összegét e bűncselekmény kapcsán összevonják, s a büntetés az így elvont adóösszeg nagyságához igazodva súlyosodik.

Tevékeny megbánás: lényege, hogy mielőtt az adóhatóság a bűncselekményt felfedi, a törvény lehetőséget nyújt a büntetés mellőzésére is, ha az elkövető bejelenti tettét, és mindent megtesz a kár megtérítése érdekében. Ez azonban csak egyes vagyon elleni bűncselekményekre vonatkozik, az adócsalásra nem.

200.000,- Ft adóhiányig a tartozás vádirat benyújtásáig történő megfizetése büntethetőséget megszüntető ok, az elkövető mentesül a további büntetőeljárás alól, annak a bűnügyi nyilvántartásban sem marad nyoma. Önkéntes eredmény elhárítás: emiatt nem büntethető az adóalany: az elmulasztott vagy hiányos adóbevallást követően ha az adó még nem vált esedékessé (ez kísérletnek minősül a Btk. szempontjából), az adóalany az adóhiány befizetésével elkerüli.

Számvitel rendjének megsértése (Btk. 289. §.): ezt a bűncselekményt jellemzően a könyvelői feladatot is ellátó adótanácsadók követnek el. A bűncselekményt az valósítja meg – egyebek mellett – aki előírt beszámolókészítési, könyvvezetési kötelezettségét megszegi, vagy a bizonylati rendet megsérti, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, ellenőrzését megnehezíti. A könyvvezetési

O l d a l | 47

feladatok megsértése elsősorban a gazdálkodót terhelik, a bizonylati rend megsértéséért a könyvelő akár tettesként, akár társ-tettesként felelhet.

Valótlan érték megjelölése: (Btk. 298/B. §.) Az követi el, aki közreműködik abban, hogy a gazdasági társaság részére nyújtott nem pénzbeli hozzájárulás mértékét a társasági szerződésben a szolgáltatás időpontjában fennálló értéknél, nem pénzbeli hozzájárulásnál pedig a könyvvizsgáló által megjelölt értéknél magasabb értéken jelölték meg. A közreműködés a szóbeli tájékoztatástól, a hamis okirat felhasználásig terjedhet. A tényleges értéktől eltérő megjelölés lehet felülértékelés és alulértékelés is: felülértékelés az apport tárgyától függetlenül tilos; alulértékelés csak a közvagyon körébe tartozó apport esetében büntetendő.

Gazdasági titok megsértése: (Btk. 300. §.) Bank-, értékpapír-, biztosítási- vagy pénztártitok megtartására köteles személy követi el, ha ilyen titoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez. felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz.

Üzleti titok: a köre meglehetősen széles. Ide tartozik a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás, vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

Az ügyfél adótitka felfogható a megbízó saját üzleti titkának, ennyiben tehát nyilvánvalóan a bűncselekmény tárgya lehet. Ez a titok azonban nem „abszolút”: az adótitkot indokoltan használja fel pl. az ellenőrzést végző személy, vagy aki indokoltan közigazgatási eljárást kezdeményez. Az adóhatóság is köteles kiadni az adótitkokat pl. bírósági vagy ügyészségi megkeresésre.

Az adótanácsadó, ill. a könyvelő hivatkozhat-e titoktartási kötelezettségére az ügyfele ellen indult büntető eljárásban, s joga van-e megtagadni az általa őrzött iratok átadását? Büntetőeljárásban a tanúvallomást megtagadhatja, aki foglalkozásánál fogva titoktartásra köteles. A titoktartási kötelezettség alól csak a megbízó adhat felmentést. Nem foglalhatók le azok az iratok, amelyek tartalmára nézve a tanúvallomás megtagadható, ha azokat a megtagadásra jogosult őrzi. A lefoglalás tilalma alól azonban van kivétel. Az iratvisszatartás joga tehát csak a „jóhiszemű” személyeket illeti meg: akik okkal hivatkozhatnak arra, hogy nem tudták bűncselekmény nyomait, biztosítékait rejtegetik. Ha az ellenkezője kiderül: bűnpártolás, bűnsegély miatt indul ellenük eljárás.

Az adótanácsadás biztosítása:Tévedés, szakmai hiba a legjobban felkészült tanácsadónál is előfordulhat, az általa esetleg okozott kár mértéke még csekély fokú gondatlanság esetén is számottevő lehet, adott esetben a vállalkozás anyagi ellehetetlenüléséhez, csődjéhez is vezethet. A működéssel kapcsolatos egyik legfontosabb kockázat a szolgáltató hibájából az ügyfelet kár éri és ezt szolgáltatójára továbbhárítja. A kárösszeg a néhány 10 ezer forinttól akár több millió, sőt több 10 vagy százmilliós nagyságrendű is lehet. A szellemi szolgáltatások biztonsága szempontjából ezért van kiemelkedő jelentősége a szakmai felelősségbiztosításnak. A szakmai felelősségbiztosítás megkötését egyes foglalkozások esetében –

O l d a l | 48

könyvvizsgálók, ügyvédek, közjegyzők, stb. – a törvény kötelezően előírja. Sem az adótanácsadást, sem a számviteli szolgáltatást végző vállalkozások részére nem áll fenn biztosítási kötelezettség. Az számviteli és adózási szabályok folyamatos változása, az APEH sokszor nem konzekvens vizsgálati gyakorlata és az ügyfelek igénye veti fel a szakmai felelősségbiztosítás megkötésének gondolatát.

A magyar biztosító társaságok nem szívesen vállalnak magasabb fedezeteket, a leggyakoribb az 5-10 milliós limit, de az egyedi fedezetvállalással 20, 50 esetleg 100 milliós limiteket is találni. Az adótanácsadói és könyvviteli tevékenység biztosíthatóságának alapfeltétele az írásbeliség.

A hazai gyakorlatban előforduló szakmai felelősségbiztosítási szerződésekről általában elmondható, hogy a biztosítási fedezet a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki. A biztosítási fedezetnek az elévülési időre való kiterjesztése általában pótdíj mellett, külön megállapodással történhet. A kiterjesztés nélkül a biztosítási szerződés bármilyen okból való felmondásakor megszűnik a korábban, a biztosított időszakban végzett tevékenység fedezete is. A károk jelentős részben téves adóbevallásból erednek. A biztosítók kár esetén a károkozás tényét igazoló iratokat kérik be. Kár esetén a biztosító elvárja az elsőfokú határozat elleni fellebbezést, ezért is fontos a biztosítónak azonnal jelenteni a káreseményt, így lehetőség van a további lépések egyeztetésére.

O l d a l | 49

15.) Hogyan, milyen módszerrel méri fel az adótanácsadás biztosítás kapcsán az ügyfél, illetve a megbízás esetleges kockázatát?

Feladatok első köre: átvilágítás. A megbízástól függ annak mélysége, módszere, formája és időigénye. Lehet teljes körű (generális megbízás esetén) vagy korlátozott, specifikus (egy területre irányuló).

A cég megismerése esetén a legfontosabb információk: cégalakulás, megalakítás körülményei vállalkozás tulajdonosi szerkezete, struktúrája, annak változása tevékenységi kör és annak változásai humánerőforrás-szervezete külső kapcsolatrendszer belső szervezeti és működési rend.

Adókockázat felméréséhez szükséges információk: könyvviteli nyilvántartási rendszer minősége, fejlettsége könyvelést végző szakembergárda szakmai színvonala adózással összefüggő bejelentkezések adóbevallások köre és ideje önellenőrzések egyes adónemek súlya egyes adónemek kockázati elemei vállalkozás átalakulásai adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai.

Az adókockázati elemek alapján kimutathatók a különös adókockázatot magukban hordozó elemek. Ezek volumenét, a kockázatok mértékét és az átvilágítás szükséges idejét figyelembe véve kell módosítani a munkatervet, célirányosan a legnagyobb kockázatot jelentő terület(ek)re.A cég megalakulásának körülményei azért fontosak, mert már itt keletkezhetnek rejtett kockázati elemek. Másrészt néhány lépésből, vagy azok elmaradásából következtetni lehet az előkészítés színvonalára.A tulajdoni szerkezet és annak időbeli változása az idegenfinanszírozás, természetbeni juttatások, osztalék, haszonhúzók, kapcsolt vállalkozások stb. miatt fontos jelző tényező. (Tulajdonosi szerkezet a vagyonértékelés vonatkozásában hordoz pl. adókockázati elemeket.)Vállalkozás strukturális kapcsolódása más vállalkozásokhoz, holdingszerkezetbe történő beépülése, kapcsolt vállalkozások megítélése az elszámolóárak, kamat, ár nyereség, stb. miatt fontos.Cég tevékenységi körének vizsgálata során a tevékenységi kör változása adózási kérdéseket is felvet (pl.: áfa területén adómentes tevékenység ki-belépése, költségelszámolás).Cég átvilágítás fontos része a számvitellel, pénzügyekkel foglalkozók szakmai kvalitásának megismerése. Jellemzően a szakmai önéletrajzok áttekintésével történhet, beleértve a továbbképzéseket is. Célszerű néhány szakmai kérdés feltevése is (szakmai naprakészség, precizitás érdekében).

O l d a l | 50

A cég külső kapcsolatrendszere alatt elsősorban az adózáshoz kapcsolódó külső kapcsolatok feltérképezése a fontos. Milyen az adóhatósággal a kapcsolata, ezekről milyen dokumentumai vannak? (Ide tartozik még a Cégbíróság, KSH, Munkaügyi Központ, stb.)A vállalkozás belső szervezeti rendszere a szervezeti és működési szabályzatban kerül rögzítésre. Ez mutatja a hierarchikus kapcsolatokat, az egyes munkakörök feladatait, jogait, lehetőségeit. Az átvilágítás súlyponti része a vállalkozás adókockázatainak felmérése. A könyvviteli nyilvántartási rendszer minden adóesemény alapdokumentuma. A szabályzatok, könyvelési programok működését tekintjük át. Az átvilágítás nem mindig tételes, jellemzően szúrópróbaszerű. Ez az adó szempontjából fontos analitikákra és gyűjtésekre irányul. Vizsgálni kell a könyvelési program és az adóbevallási program közötti input-output kapcsolatot is. Az alapbizonylatok formai vizsgálata, a mögöttük lévő szerződésekkel való konzisztenciájának ellenőrzése alapvető kockázatcsökkentő tényező.Az átvilágítás fontos területe a bejelentési kötelezettség teljesítésének vizsgálata. Pl.: áfával kapcsolatos nyilatkozat, tevékenységi kör, székhely, telephely megválasztása, stb. változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása, helyi adó fizetési kockázat, kedvezmény igénybevételi kockázat, stb.Átvilágítás kiemelt terület az adóbevallások ellenőrzése (elévülési időszakon belül). Az előző időszakban minden egyes adófizetési kötelezettség (adónemenként) bevallásra, befizetésre került-e? Nem csupán a fő adónemek, hanem az egyéb adók (kulturális járulék, környezetvédelmi termékdíj, stb.) is. A bevallás gyakoriság vizsgálata mellett azok tartalmi ellenőrzése is fontos. A könyvelési adatokból az adózás nagyságrendje, aránya is érzékelhető. Önellenőrzések gyakorisága és tartalma nagyon fontos információhordozó. A túl gyakori önellenőrzések óvatosságra intenek. (Ok lehet pl.: háttérinformáció-rendszer bizonytalansága, szakmai hiányosság, stb.)Egyes adónemek súlya, volumene, aránya az adókockázat helyéről és mértékéről tájékoztat. Magas abszolút értékű kapcsolat az áfában vagy a bevételhez képest túl alacsony adóalap a tao-ban, az anyag és bérktg. torz aránya, bér és közterhek viszonya, stb. jelzésértékű lehet.Az egyes adónemek vizsgálata felmérő kérdőívekkel történhet, mely részben az adónem vállalkozási jellemzőire, részben az évenkénti változásokra fókuszál. A felmérés mindig az adott adónem legkényesebb pontjaira, ill. annak változásaira épül. A reorganizáció a vállalat életében természetes folyamat. Az ezzel járó átalakulások azonban rendkívüli események, volumenük és speciális szabályozásuk miatt jelentős adókockázattal járnak (átalakulások, tőkemozgások, le- és felértékelések adókockázata). Az ellenőrzések gyakorisága is jelzésértékű, de a vizsgálatok eredménye még fontosabb.

Átvilágítás 4 lépcsője:1) feladatok számbavétele2) adatok gyűjtése (célszerű a partner dolgozóinak bevonása, véleményükkel együtt)3) kapott információk feldolgozása (számszaki és közvetlenül számszerűsíthető emelek

megfelelő kezelése)4) partner tájékoztatása a feldolgozás eredményéről (cél: bizalomerősítés, vizsgálat

kiterjesztésének célszerűsége, feltételek módosulása). Ez történhet folyamatosan verbálisan, de a végén mindenképp szükséges az írásos összefoglalás.

O l d a l | 51

16.) Az adótanácsadás biztosítás kapcsán milyen kockázati szintnél kötne és milyen biztosítást? Mit tartalmaz a biztosítási szerződés?

Az adótanácsadó szakszerű tevékenysége jelentős gazdasági megtakarítást eredményezhet a megrendelőnél, de a nem megfelelő adótanácsadás jelentős adókockázatot, illetve kárt okozhat. A felelősségvállalás formája és mértéke részben a szerződéstől, részben a tevékenység végzés formájától függ. Az önálló tevékenység, egyéni vállalkozás, bt. beltag esetén a tanácsadás következményeiért a tanácsadó teljes vagyonával felel. Tőketársaságok esetén a cég a vagyonát kockáztatja. Nem önálló tevékenység végzésekor a Munka Törvénykönyve szerinti mértékű kockázatot vállal. A tanácsadó területén az adókockázat csökkenthető, de teljesen nem zárható ki. Ezért fontos, hogy a tanácsadó rendelkezzen biztosítással.

Tévedés, szakmai hiba a legjobban felkészült tanácsadónál is előfordulhat, az általa esetleg okozott kár mértéke még csekély fokú gondatlanság esetén is számottevő lehet, adott esetben a vállalkozás anyagi ellehetetlenüléséhez, csődjéhez is vezethet. A működéssel kapcsolatos egyik legfontosabb kockázat a szolgáltató hibájából az ügyfelet kár éri és ezt szolgáltatójára továbbhárítja. A szellemi szolgáltatások biztonsága szempontjából ezért van kiemelkedő jelentősége a szakmai felelősségbiztosításnak. A szakmai felelősségbiztosítás megkötését egyes foglalkozások esetében – könyvvizsgálók, ügyvédek, közjegyzők, stb. – a törvény kötelezően előírja. Sem az adótanácsadást, sem a számviteli szolgáltatást végző vállalkozások részére nem áll fenn biztosítási kötelezettség. A számviteli és adózási szabályok folyamatos változása, az APEH sokszor nem konzekvens vizsgálati gyakorlata és az ügyfelek igénye veti fel a szakmai felelősségbiztosítás megkötésének gondolatát.

Az adótanácsadói és könyvviteli tevékenység biztosíthatóságának alapfeltétele az írásbeliség. A biztosító felé kár esetén a kárigény jogosságának megállapításához igazolni kell, hogy a kár a biztosított tevékenysége során keletkezett, s azt a Biztosított tévedése, mulasztása, hibás tanácsa okozta, ami szóbeli tanácsadás esetén gyakorlatilag lehetetlen. Tekintettel arra, hogy a biztosítók a számviteli tevékenységet nem egységesen, hanem résztevékenységekre (könyvvizsgálat, adótanácsadás, könyvvezetés) vonatkozó külön felelősségbiztosítások keretében közelítik meg, továbbá a biztosító a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb felelősségvállalásra csak külön megállapodás alapján ad fedezetet, a kárrendezés előfeltétele annak ismerete, hogy a számviteli szolgáltató a megbízóval milyen tevékenységre és milyen tartalmú szerződést kötött.

A hazai gyakorlatban előforduló szakmai felelősségbiztosítási szerződésekről általában elmondható, hogy a biztosítási fedezet a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki. A biztosítási fedezetnek az elévülési időre való kiterjesztése általában pótdíj mellett, külön megállapodással történhet. A kiterjesztés nélkül a biztosítási szerződés bármilyen okból való felmondásakor megszűnik a korábban, a biztosított időszakban végzett tevékenység fedezete is. A károk jelentős részben téves adóbevallásból erednek. A biztosítók kár esetén a károkozás tényét igazoló iratokat kérik be. Kár esetén a biztosító elvárja az elsőfokú határozat elleni

O l d a l | 52

fellebbezést, ezért is fontos a biztosítónak azonnal jelenteni a káreseményt, így lehetőség van a további lépések egyeztetésére.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete a Polip Insurance Biztosítási Alkusz Kft.-vel létrehozott egy szakmai felelősségbiztosítási rendszert, amely lehetőséget adott a piacinál kedvezőbb feltételű biztosítások kötésére. Biztosított az Egyesület azon tagja lehet aki a biztosított tevékenység végzéséhez szükséges végzettséggel és engedéllyel rendelkezik.

Biztosított tevékenység: könyvvizsgálat, könyvvezetés, adótanácsadás.

Biztosítás megkötése: az ajánlati lap, valamint az alkuszi megbízás cégszerű aláírása után a Polip Insurance-hoz való továbbítása után jön létre. A pontos feltételek a tagok számára megtalálhatók a www.adokamara.hu honlapon.

Biztosítási szerződés tartalma: biztosítás kezdete: a biztosított által megjelölt időpont, ami nem lehet korábbi, mint az

ajánlat biztosítóhoz való beérkezése. biztosítás időtartama: a szerződés határozatlan időre szól, így nem kell évente megújítani,

csak a biztosítási évforduló (jan. 01.) előtt a tényleges árbevételt közölni. biztosítási összeg: a díjtáblázatból kiválasztott és biztosítási ajánlatban feltüntetett

kártérítési felső határ (végzettségnek megfelelően 500 ezer Ft, 1 millió Ft, 3 millió Ft, 5 millió Ft, 10 millió Ft káreseményenkénti limit)

biztosítási díj: a választott kártérítési felső határ és a biztosított tevékenységekből eredő előző éves árbevétel

szerződés időbeli hatálya: a biztosítás a szerződés hatály alatt okozott, bekövetkezett bejelentett károkra terjed ki. Az elévülési időre való kiterjesztést külön díj megfizetésével lehet kérni.

változás- és kárbejelentési kötelezettség: minden, a kockázat szempontjából lényeges körülmény változását, valamint káreseményt jelenteni kell a biztosítónak 8 napon belül. A biztosító a kárt minden szükséges irat beérkezését követő 15 napon belül köteles kifizetni.

O l d a l | 53

17.) Ha munkaadóját tájékoztatja az ügyfélről és az esetleges kockázatokról, ez a tájékoztatás mit és milyen mélységben fog tartalmazni?

A megrendelővel való kapcsolat teljes időszakában fontos a dokumentálás. Ez nem csak az átvett, átadott iratokat jelenti, hanem a kommunikáció során elhangzottak rögzítését (emlékeztető készítése stb.), valamint a tanácsadó által készített anyagokat is. /Teljeskörű tájékoztatás/

A dokumentálás során célszerű az egy vállalkozással kapcsolatos dokumentáció rendszerezése. Célszerű szétválasztani az állandó információkat (pl.: vállalati adatok), a kapott információkat, a tanácsadó által készített elemzéseket, terveket, önellenőrzéseket, kockázati vizsgálatokat, munkatársakra, körülményre vonatkozó megjegyzéseket.

A kialakított dokumentációs rendszer standardizálása nagymértékben segíti később a munkát akár mint emlékeztető vagy bázis információ, vagy új munkatárs képbe hozása, vagy más hasonló ügyek megoldása esetén. Ezeknek egy részét célszerű visszaigazoltatni is. Az anyagok egy része az adótanácsadó személyes benyomását, intuícióit öleli fel, amely pl. tárgyalásoknál a tárgyalási kultúrát, időérzékenységet taglalja.

Fontos, hogy ezeket az információkat válasszuk szét, kellő biztonsággal mentsük el. Ne felejtsük el a bizalmas információk miatt a hozzáférést is mindenképpen szabályozni szükséges. A dokumentálás fontos része, hogy az ügyfelet is tájékoztassuk olyan formában, hogy az visszaellenőrizhető legyen.

A megrendelés teljesítésekor, vagy folyamatos teljesítés esetén indokolt, célszerű összegzéseket készítenünk.

O l d a l | 54

18.) Az adótanácsadónak milyen etikai normákat kell betartani?

Az adótanácsadó először is ügyfelének felel a tanácsadói megbízás szabályos teljesítéséért. A felelősség korlátozásának legfontosabb eszköze a szerződés pontos megfogalmazása. A tanácsadónak ügyfelét egy nem tisztán adótanácsadásra vonatkozó megbízásnál az összefüggő események általános, gazdasági következményeire is figyelmeztetnie kell.

Az adótanácsadónak Kötelezettségei vannak azonban a pénzmosás elleni 2003. évi XV. tv. alapján. Ilyen esetekben minden együttműködést köteles megtagadni és visszautasítani a megbízást, ügyfelét pedig felvilágosítani a cselekmény veszélyeire. Egyebekben ő maga is felelőssé válik az ügyfele által eltitkolt adóért.

Ügyfele kapcsán az adótanácsadó köteles ügyfele adóérdekét képviselni. Ez vagyoni érdek és a vagyon maximalizálása, az adó minimalizálása révén az adózó számára rendszeresen elérendő cél. Emiatt az adótanácsadónak fennáll az a kötelezettsége, hogy a megbízási szerződés keretében ügyfelét tájékoztatnia kell az adómérséklési lehetőségekről, megfelelő tanácsot kell adnia az adó alakíthatóságára. Másrészről az adóigazgatás az adótanácsadótól az adójogi előírások irányába való szigorú orientális és ezzel az adó biztosításához, felméréséhez vár el segítséget.

Az adótanácsadó számára előírt nemzetközi etikai morál a következőképpen fogalmazható meg: az adótanácsadótól elvárt, hogy mindig úgy viselkedjen ahogy az a szakma és a szervezete tekintélyének megfelelő. Az adótanácsadókra különösen az alábbi alapelvek érvényesek:

függetlenség: a feladatok elvégzésekor meg kell őrizni a személyes és gazdasági függetlenséget. Ez érvényes az ügyfél képviseletekor, valamint a tanácsadó és ügyfele, adóhatóság és egyéb felek eltérő érdekeinek érvényesítésekor

személyes felelősség: a szakmát saját felelősségére kell végezni. Az alkalmazottak foglalkoztatásakor figyelembe kell venni, hogy az adótanácsadó viseli a munka eredményének teljes felelősségét.

gondosság és lelkiismeretesség: a szakma gyakorlásakor az érvényes jogi előírásokat és szakmai szabályokat figyelembe kell venni: korrekt viselkedés, rábízott pénz és értékek gondos kezelése. Az idegen vagyont a sajáttól elkülönítetten kell kezelni. Egy megbízás elvállalása előtt gondosan és lelkiismeretesen ellenőrizni kell, hogy a munkát lelkiismeretesen és szakmailag el tudja-e végezni és hogy nincs-e érdek összeférhetetlenség. Ellenkező esetben a megbízást haladéktalanul el kell utasítani.

titoktartás: a titoktartási kötelezettség időkorlát nélkül kiterjed mindenre, amit ügyfele rábíz, vagy amit megtud róla. A titoktartási kötelezettség betartására az alkalmazottakat is kötelezni kell. Ez a kötelezettség kiterjed az üzleti és üzemi titkok jogtalan értékesítésére is.

összeegyeztethető és összeegyeztethetetlen tevékenységek: csak olyan tevékenységek egyeztethetők össze, amelyek a szakmai kötelezettségek betartását nem veszélyeztetik.

reklám: az adótanácsadók szakmai tevékenységükről nyújtott információknak igaznak és pontosnak kell lennie.

kollégákkal való kapcsolat: a szakma többi képviselőjével szemben kollegálisan kell viselkednie.

O l d a l | 55

díjak: az ügyfélnek jogában áll a megbízás átvétele előtt a díjmegállapítás alapelveinek megismerése. A honoráriumnak egyenes arányban kell állnia az ügy fontosságával és az időigényével.

szakmai felügyelet: a tagegyesületek által felállított szakmai alapkövetelményeket a tagokkal szembeni fegyelmi eljárás keretében érvényre kell juttatni. Következmény akár a kizárás is lehet.

szakmai továbbképzés: a szakmai szervezetek támogatják tagjaikat abban, hogy tovább képezzék magukat, ehhez ajánlja a továbbképzési lehetőségeket.

További etikai normák: munkaerő-csábítás eljárás: tárgyalás professzionális módon politika semlegesség közerkölcsi normák betartása ügyfelekkel való kapcsolattartás követelményei: a tanácsadó adja a „nevét”.

O l d a l | 56

19.) Szakmai ismereteinek naprakész tartása és folyamatos bővítése érdekében mit tesz, milyen közlönyöket, kiadványokat, esetleg honlapokat olvas? Milyen szakmai tájékoztatókon való részvételre törekszik?

Honlapok:

pm.gov.hu apeh.hu magyarorszag.hu moklasz.hu adokamara.hu mnb.hu mkvk.hu hvg.hu penta.hu

5percado.hu ado.hu complex.hu adoforum.hu opten.hu uzletinavigator.hu 4 legnagyobb könyvvizsgáló

cég honlapjai: pwc, kpmg, deloitte, ernst & young

Szakmai kiadványok:

pénzügyi szemle magyar közlöny világgazdaság HVG és különösen a

különszámai figyelő adóvilág önadózó

adó adó TB kalauz adókódex adóellenőrzés adó kérdések és válaszok adó és ellenőrzési értesítő számviteli levelek könyvelői praktikum (szoftver)

Rendezvények: adóegyetem adóakadémia penta unió szakmai konferenciái (pl.: ÁFA mesterkurzus, nemzetközi adókonferencia,

stb.) moklasz előadások hunder szakmai konferenciái

Kötelező továbbképzés: 5 év alatt 100 kreditpont szerzése kreditpontot érő rendezvények látogatása.

O l d a l | 58

20.) Ismertesse az adótanácsadói tevékenység gyakorlására vonatkozó szakmai előírásokat! Az adótanácsadó hogyan viszonyul versenytársaihoz és a piaci követelményekhez?

Hazánkban az adótanácsadás, mint tevékenység szabályozása igen fejletlen. Még nem sikerült kamarává fejlődniük. A jelenlegi szabályozás a képzés megszerzésére, a tevékenység ellátására, illetve néhány képviselettel kapcsolatos szabályozásra korlátozódik. 23/2008. (VIII. 08.) PM rendelet (képzés), 26/2008. PM rendelet (nyilvántartásba vétel)

Felsőfokú (főiskolai vagy egyetemi) végzettség adótanácsadói képzés sikeres teljesítése PM nyilvántartási rendszerébe történő sikeres regisztráció

Az adótanácsadó a vállalkozások, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos, a rendszeresen ismétlődő feladatokra és ügyletekre vonatkozó tanácsadói munkát végez.Értelmezi a kapott megbízást, azonosítja a megbízással összefüggő releváns tényállást, az ezek alapján adódó adókötelezettségeket, és ezek hatásáról és következményeiről megbízójának tájékoztatást ad.Részt vesz a vállalkozás adókötelezettségeinek teljesítésében, a bevallások elkészítésében, az ehhez kapcsolódó számviteli feltételrendszer kialakításában, működtetésében, ellenőrzi, elemzi, hasznosítja az abból nyert információkat.Megbízója vagy munkaadója felhatalmazása alapján a rendszeresen ismétlődő feladatokhoz és ügyletekhez kapcsolódó adókötelezettségek és jogok érvényesítésében közreműködik az adóhatóságok előtti eljárásokban, képviseletet lát el, az adóbevallásokat ellenjegyzi.Ismeri, és munkája során alkalmazza a hazai, és az Európai Uniós tagállamokat érintő adójogot, a nemzetközi adózás alapvető szabályait, és mindezek jogi környezetét.Tájékoztatást ad a külföldieket érintő hazai adózási szabályokról, illetve a külföldiek magyarországi és magyarok külföldi munkavállalásával kapcsolatos adózási kérdésekről. Értelmezi és alkalmazza a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket, és más, a külföldi illetőségű adózók hazai adókötelezettségét érintő szabályokat.A tanácsadó-, vagy más szervezeten belül foglalkoztatott adótanácsadó a vállalkozásnál, illetve az ügyfélnél rendszeresen ismétlődő feladatokra és ügyletekre vonatkozó, megalapozott szakmai ismeretei birtokában ellátja az adótanácsadó munkaköréhez rendelt feladatokat.Munkájának megszervezésével integrálódik az őt alkalmazó vállalkozás, illetve adótanácsadó szervezet munkájába, érvényesíti az irányadó szakmai és etikai normákat.Tevékenysége során szóban és írásban eredményesen kommunikál a környezetével, a felügyeletével megbízott vezető adótanácsadóval, megbízóival, hatósági szakemberekkel és más tanácsadókkal.

Az adótanácsadó viszonya a versenytársakhoz, piaci követelményekhez:

O l d a l | 59

etikai, magatartási normák betartása jogszabályváltozások folyamatos nyomon követése folyamatos ön- és továbbképzés szolgáltatás differenciálás

o innovatív ajánlat (könnyen utánozható, rövid távú előny)o teljesítés módjának megkülönböztetése (pl. felkészültebb alkalmazottak,

vonzó környezet)o differenciált imázs

minőségibb szolgáltatás nyújtásao megbízhatóságo reagálási készségo biztonságo empátiao megfogható dolgok

termelékenységo szakavatott dolgozók kinevelése, gépesítés növelése

O l d a l | 60

21.) Mit ért üzleti vállalkozás alatt? Az adótanácsadói tevékenység tekinthető-e üzleti vállalkozásnak és miért? Az adótanácsadói tevékenység sikerességét mi határozza meg?

Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése, nyereség elérésével.

„Az üzleti vállalkozás társadalmi szükséglet kielégítésére irányuló tevékenység profit realizálása céljából, vagyis nyereség és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében tartósan folytatott, piaci kereslet kielégítésére irányuló termelő vagy szolgáltató tevékenység.

A termelő/szolgáltató szervezetek, mint az adótanácsadó cégek is akkor tekinthetők valódi vállalkozásoknak, ha a következő (gazdasági) kritériumok is vonatkoztathatók rájuk:

A vállalkozások élén tulajdonosok állnak, akik saját tőkéjüket és munkaerejüket fektetik be a vállalkozásba.

Önállóak mert az alapítással, működtetéssel, fejlesztéssel, átalakítással vagy éppen megszüntetéssel kapcsolatos döntéseiket maguk hozzák. A tulajdonost vagy tulajdonosokat megilleti a szuverén döntés joga. Maguk határozzák meg a vállalkozás küldetését, működésük céljait, operatív igényeiket.

A vállalkozás önálló szervezeti keretek között működik, jogszabályban meghatározott vállalkozási formáknak megfelelően. A vállalkozás saját jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat.

A vállalkozások gazdaságilag zárt egységet képeznek. Ez azt jelenti, hogy inputjaik (beszerzéseik), outputjaik (kibocsátásaik) és tevékenységük más vállalkozásoktól elkülönülnek.

Hosszú távon nyereségesek, azaz a rövid távú nyereség megszerzésénél fontosabb a hosszú távú nyereséges működés, tartós fennmaradás. A vállalkozás rövidtávon veszteséget is elviselhet, de a tartós fizetésképtelenség a vállalkozás felszámolását vonja maga után.

Tevékenységüket a piac minősíti, vállalják a piaci versenyt. Az ár és a kereslet a piac keretei között alakul ki.

A piaci keretek között történő működés egyúttal azt is jelentik, hogy a megtérülésnek nincsenek biztos garanciái, ezért a vállalkozás vállalja a működés kockázatait. A kockázat nemcsak a jövedelem elmaradását jelentheti, hanem a tőke, valamint a vállalkozó egzisztenciájának elvesztését is.

A vállalkozás vállalja a legitimitást, azaz jogilag tiszta, szabályozott keretek között működik.

Az adótanácsadói tevékenység üzleti vállalkozás, mert: önálló a célok megvalósításában (környezete befolyásolja, pl.: jogszabályi környezet) a vállalkozás profitorientált, cél: a túlélés és a nyereséges gazdálkodás

O l d a l | 61

kockázatot rejt magában: a környezet bizonytalan elemekkel van tele, nem mérhető fel minden hatás

a szervezet valós piacon működik: az árak a piaci feltételek közepette alakulnak.

A feladatok sikeres elvégzése: ügyfél megbízásának teljesítése jogszabályok betartásával a jogkövető magatartás kialakításának ösztönzése versenytársaktól való különbözés (pozitív irányba).

Az adószakértő, szaktanácsadó tevékenységének eredményessége nagymértékben múlik: a kapcsolatépítési és együttműködési készségen naprakész információkon precíz, professzionális és megbízható munkavégzésen valódi hozzáadott érték alapításon ügyfél orientáltságon erkölcsi fedhetetlenségen lojalitáson, elkötelezettségen szakmai igényességen a szolgáltatás minőségén humános viselkedésen

O l d a l | 62

22.) Az adótanácsadó mennyi időre készít pénzügyi tervet? Mit tartalmaz az adótanácsadói vállalkozás pénzügyi terve?

A pénzügyi tervezés fogalma, célja: A vállalkozás működése hosszú távon nyereséges legyen. A vállalkozás működésének pénzügyi feltételei folyamatosan biztosítva legyenek, a

vállalkozás likviditása folyamatos legyen. A szükséges fejlesztések, beruházások finanszírozhatók legyenek.

A terveket nem elegendő egyszer elkészíteni, majd a megvalósításukhoz hozzálátni, hanem folyamatosan karbantartani, aktualizálni is kell őket. A tervek meghatározott szempontok szerint rendszeresen ellenőrzését és a helyzetnek megfelelő módosítását monitoring rendszernek nevezzük.

A pénzügyi tervezés folyamata:1) A múlt és a jelen helyzet értékelése, célok megfogalmazása.2) A cég előtt álló befektetési és finanszírozási lehetőségek elemzése.3) A jelenben hozott döntések jövőbeli követelményeinek előrejelzése.4) Annak eldöntése, hogy melyik lehetőséget választjuk.5) A következő tevékenységek összehasonlítása a tervben megfogalmazottakkal.

Pénzügyi terv tartalma: bevételi terv költség és ráfordítási terv eredményterv megtérülési terv pénzügyi mutatók és elemzésük befektetések és megtérülésük

Pénzügyi tervek csoportosítása: Rövid távú pénzügyi terv. (kb. 1 év) Hosszú távú pénzügyi terv. (3-5 év, esetekben akár 10 év).

Rövid, közép, vagy hosszú távú tervezés az adótanácsadás esetében: eseti megbízásoknál: rövid átfogó megbízásnál: közép és/vagy hosszú távú tervezés

A vállalkozások éves pénzügyi tervezésének két módját különböztetjük meg egymástól: Az állomány-, vagy státusztervezést, aminek lényege, hogy egy-egy adott, későbbi

időpontra vonatkozóan vizsgálja, hogyan fog alakulni a vállalkozás pénzügyi helyzete.

O l d a l | 63

A forgalmi tervezés, amely meghatározott időtartam alatt vizsgálja a pénzügyi helyzetet, az adott időszak alatti bevételi és kiadási adatokat állítva egymással szembe.

A két szemlélet egymást kiegészíti, kölcsönhatás van közöttük. A tervezés állományi adatait a forgalmi tervszámok meghatározzák, ill. ha meghatározott állományi adatot kívánunk elérni, úgy ez a tény már köti forgalmi tervszámaink előirányzatát is.

Az állományi szemléletű tervezés:A pénzügyi tervezés legtipikusabb állományi szemléletű összefoglaló kimutatása a vállalkozások vagyoni helyzetét bemutató mérleg terv. Mivel ezeket az egyes időpontokra felállított mérlegterveket státuszoknak nevezik, ezért kapta az állományi tervezés a státusztervezés elnevezést. Az állományi szemléletű pénzügyi tervezés annak a megtervezését jelenti, hogy egy adott időpontban meglévő eszközállománynak mi lesz a finanszírozási forrása.Az állományi szemléletű pénzügyi tervben az eszköz és forrás állomány értékét a következő csoportosításban tervezik:

Eszközök1) Befektetett eszközök2) Forgóeszközök

o készletek,o követelések,o értékpapírok,o pénzeszközök.

Források3) Saját tőke

o jegyzett tőke,o tőketartalék,o eredménytartalék,o mérleg szerinti eredmény,

4) Céltartalékok5) Kötelezettségek

o hosszú lejáratú kötelezettségek,o rövid lejáratú kötelezettségek.

Finanszírozásba vonható adózott eredmény

Forgalmi szemléletű pénzügyi tervezés:A forgalmi szemléletű pénzügyi tervezés a bevételeket a kiadásokkal állítja szembe, nem az eszközöket a forrásokkal. A forgalmi szemlélettel elkészített finanszírozási terv (cash flow terv) segítségével egy adott időtartam alatti kiadások fedezetét, finanszírozási forrását lehet figyelemmel kísérni. Mind a bevételi tervnek, mind a kiadási tervnek az alapja a vállalkozás által az adott időszakra elkészített értékesítési terv. Az egyes időszakok összes bevételének és kiadásának egyenlege mutatja a pénzforgalmi egyenleget. A negatív előjelű egyenleg (kiadási többlet) pótlólagos pénzigényt, míg a pozitív egyenleg (bevételi többlet) az adott időszak pénztöbbletét jelenti.

O l d a l | 64

Folyamatos likviditási terv: A folyamatos likviditási terv a munkanapok várható bevételeiből és kiadásaiból gördülő tervezési módszerrel elkészített havi likviditási terv. A bevételek között kiemelt hangsúlyt kap a napi árbevétel alakulása. A kiadási oldalon a szállítók felé esedékes kiadásokat említhetjük. Az így meghatározott várható napi összes bevétel és összes kiadás módosítják a napi nyitó pénzállományt, meghatározva az ún. „nyers egyenlege”. A nyers egyenleg megegyezik az elszámolási számla hitelműveletek nélküli egyenlegének és a házipénztár egyenlegének együttes összegével. Ezt követi a hitelműveletekkel kapcsolatos egyenleg-korrekció. Az így kapott korrigált egyenleg jelenti a finanszírozás tervezésének az alapját. Olyan finanszírozásra kell törekedni, amely a lehető legkisebb költséggel biztosítja a vállalkozás működését, pénzügyi egyensúlyát.

O l d a l | 65

23.) Mit jelent és mi a szerepe a marketingnek? Mit ért adótanácsadói marketing alatt? A marketingstratégia mihez igazodik, milyen eszközrendszere van? Ezen a területen milyen feladatai vannak az adótanácsadónak? Ismertesse az üzleti terv tartalmát!

Az adótanácsadó egy speciális piacon, a szolgáltatások piacán tevékenykedik. A szolgáltatásoknál a marketingmunka több ponton is eltér a hagyományos, termékekkel kapcsolatos marketingmunkától a szolgáltatások 4 jellemző tulajdonsága miatt: megfoghatatlanság, elválaszthatatlanság, ingadozás és romlékonyság.

A szolgáltatások egyrészt megfoghatatlanok: nem láthatóak, tapinthatók meg vásárlás előtt. Csak az eredmény (vagy eredménytelenség) látszik. Ez nehezíti az összehasonlíthatóságot. Az ügyfélnek nagy bizalomra van szüksége, hogy a szolgáltatás értékét elhiggye. Ezt mérséklendő az ügyfelek a szolgáltatás minőségét bizonyító jeleket keresnek: következtetéseket vonnak le a helyből, emberekből, berendezési tárgyakból, kommunikációs eszközökből, szimbólumokból, árakból.

Elválaszthatatlanság: a szolgáltatások további jellemzője, hogy egyszerre szolgáltatják és fogyasztják őket. A szolgáltatást nyújtó személy (rátermettsége, szakmai hozzáértése, kedvessége, segítőkészsége, ápoltsága, stb.) maga is része a szolgáltatásnak, tőle is függ annak minősége. Továbbá a minőség magától a klienstől, az ügyféltől is függ, hiszen ő is jelen van (türelmével, pillanatnyi kedélyállapotával, hozzáértésével, stb.) a szolgáltatás nyújtásánál.

Ingadozás: igen sok függ attól, hogy ki, hol és mikor teljesít egy adott szolgáltatást, ezért annak minősége rendkívül ingadozó lehet. A vállalatok alapvetően 3 dolgot tehetnek a szolgáltatásminőség javítása érdekében:

megfelelő emberi erőforrás kiválasztása és kiképzése szolgáltatási folyamat elemzése, lehetséges hibapontok feltárása vevők, ügyfelek elégedettségének figyelemmel kísérése

Romlékonyság: a szolgáltatások nem tárolhatók. Ingadozó kereslet esetén probléma, hogy adott időpontban való rendelkezésre állás nem vihető át másik, zsúfoltabb időpontra.

Marketingstratégia kidolgozásának lépései:A marketing stratégia kidolgozásának első lépése a vállalatfilozófia meghatározása, amely azt a jövőben elérendő célhalmazt takarja, amelyek megvalósítása felé a mindennapi döntések során is törekedni kell. Ez meghatározza a vállalkozás küldetését, és meghatározott irányba tereli annak működését.

Ezután törekedni kell egy objektív én-kép megrajzolására. A Corporate Identity a cég személyiségét jeleníti meg és 3 részből áll:

O l d a l | 66

szervezeti megjelenés: írásos anyagok, szimbólumok, színek, logó, stb. szervezeti magatartás: vállalkozás munkatársainak viselkedése szervezeti kommunikáció: az adott cég írásbeli és szóbeli kommunikációi során

kifejezésre juttatott stílusa.

A valóságos én-kép felrajzolásához tisztázni kell honnan jöttünk, hol tartunk és hová szeretnénk eljutni. Nagyon fontos a külső és belső megítélés összevetése és elemzése is.

Marketing stratégiai célok:Nehéz, de elengedhetetlenül fontos feladat a vállalkozás rövid-, közép- és hosszú távú céljainak – és ezen belül marketingcéljainak – pontos, világos meghatározása. Minden esetben alapos piacismeret és külső-belső helyzetelemzés alapján reális, elérhető, konzisztens (egymásnak nem ellentmondó) célokat kell kitűzni. Amikor csak lehetséges célszerű a kitűzött célokat számszerű formában megadni.

A külső és belső helyzetelemzés leginkább elterjedt eszköze a SWOT analízis (vállalkozás erőssége, gyengeségei, lehetőségei és veszélyeinek számbavétele):

A lehetőségek és veszélyek a vállalat külső környezetében jelentkeznek. (Vonzó lehetőségek / kedvezőtlen környezeti tendenciák, változások)

Az erősségek és gyengeségek felsorolása a vállalat belső környezetére vonatkozik, segít kideríteni adott-e a belső kompetencia a lehetőségek valóra váltásához.

A marketingcélok meghatározására hatással van az, hogy a vállalkozás éppen milyen életszakaszban tartózkodik. Teljesen más célokat kell kitűzni, ha a vállalkozás

épp elindult a pályán (iroda megismertetése, jövedelmező ügyfélkör kiépítése) konszolidációs folyamatban van (jelenlegi ügyfélkör elégedetté tétele, megtartása) bővül (jelenlegi ügyfélkör megtartása és új ügyfelek keresése piaci részesedés

növelés) átmegy egyéni praxisból vállalkozásba (jelenlegi ügyfélkör megtartása, munka

hatékonyságának növelése, szolgáltatásminőség javítása) átvesz vállalkozásokat (szolgáltatásminőség javítása, ügyfelek elégedetté tétele).

Adótanácsadó vállalkozások marketingstratégiái:3 nagy csoportra oszthatjuk őket:

szolgáltatásdifferenciálás: törekedni kell az adótanácsadó iroda által nyújtott szolgáltatást valamiképp megkülönböztetni a konkurencia hasonló tevékenységétől. Lehetőségek:

o differenciált ajánlat: az ajánlatnak innovatív vonásokat kell tartalmaznia, hogy a konkurencia kínálatától meg lehessen különböztetni. Sajnos a szolgáltatások nagyon könnyen utánozhatók, ezért egy-egy újítás ált. csak rövid távú előnnyel kecsegtet.

o teljesítés: az ajánlat teljesítésének módját is meg lehet különböztetni a versenytársakétól. Pl.: ha az adótanácsadó iroda ügyfelekkel érintkező alkalmazottai felkészültebbek, segítőkészebbek, megbízhatóbbak, a fizikai környezet vonzóbb mint a versenytársaké. De a vállalkozások

O l d a l | 67

kifejleszthetnek egy magasabb rendű teljesítési eljárást, amellyel kivívhatják az ügyfelek elismerését.

o image kifejlesztése: a szolgáltatóvállalatok törekedhetnek arra is, hogy differenciálják imázsukat. Ezt gyakran szimbólumokkal és márkajelekkel érik el.

szolgáltatás minőségének menedzselése: az egyik szolgáltató vállalkozás megkülönböztetése a másiktól leginkább a következetesen jobb szolgáltatások nyújtásával lehetséges. A vevők a szolgáltatás minőségét csak annak „elfogyasztása” után tudják értékelni úgy, hogy összehasonlítják a várt és a kapott szolgáltatást. Az ügyfelek előzetes elképzeléseit múltbeli tapasztalatok, más ügyfelek véleménye és az adott vállalkozás által kibocsátott reklámanyagok, információs brosúrák alakítják. Nagyon fontos, hogy a cég által kibocsátott kommunikációs anyagok reális képet fessenek a szolgáltatásokról. Szolgáltatások minőségének 5 meghatározó eleme:

o megbízhatóság (szolgáltatás pontos és megbízható teljesítése)o reagálási készség (ügyfél azonnali kiszolgálása)o biztonság (alkalmazottak tudása és segítőkészsége)o empátia (gondos, személyre szabott ellátás)o megfogható dolgok (környezet, felszerelés, berendezés, személyzet stb.)

Nagyon fontos a szolgáltatás minőségének folyamatos figyelemmel kísérése pl. ügyfél felmérések segítségével. Kiemelendő terület a panaszok kezelésének kérdése: szakszerűnek és gyorsnak kell lennie!

termelékenység menedzselése: szolgáltatás termelékenysége többféle módszerrel is javítható, de el kell kerülni a termelékenység olyan túlzott erőltetését, ami az érzékelt minőség rovására mehet.

o szakavatottabb dolgozók kiválasztása és kineveléseo szolgáltatás gépesítésnek növelése, termelés standardizálása (nem lehet

azonban mindent standardizálni!)o bizonyos munkát maguk az ügyfelek is elvégezhetnek, hogy gyorsabban

menjen a munka (pl.: űrlap kitöltés)

A célok elérésében, marketingstratégia kivitelezésében döntő szerepük van a vállalkozás azon szereplőinek, akik a vevőkkel közvetlen kapcsolatban vannak. Szolgáltatóvállalatok esetében nemcsak a külső marketingre (ügyfelek felé irányul: szolgáltatás előkészítés, árazás, teljesítés, promóció), hanem a belső marketingre is szükség van (vállalat azon belső erőfeszítései, amelyekkel a munkaerőt képzi és motiválja).

Adótanácsadó feladatai:1) helyiségek el- és berendezése:

a. funkcionális jelek: különböző funkciójú területek elkülönítése (tárgyaló, szociális helyiség, fogadó rész, stb.)

b. személyes jelek: partner fogadásához kapcsolódó légkör kialakítása, javítása (parkoló, útbaigazító tábla, fogadópult, stb.)

O l d a l | 68

c. indirekt jelek: érzésekre hatnak (ügyfél azonnal fogadása, köszönés, barátságos viselkedés, dokumentumok bizalmas kezelése, pontos időpont egyeztetés, stb. Fontos: nem lehet zene!)

2) irodai eszközök megléte: számítógép, szoftverek, nyomtató, fénymásoló, stb.3) szervezeti struktúra: a kisebb irodákban a vezetőre hárul a marketing jelentős része.

Az irodák meghatározott mérete esetén már szükséges a delegálás. A célokat felelősséggel és kompetenciákkal együtt célszerű delegálni. A management by objective (MBO) technika a munkaköri leírásokra épül. Ebben kell rendezni a szakterület besorolását, alkalmazott besorolását, hierarchiát, aktív és passzív helyettesítést, funkcionális kapcsolatokat, munkafeladatokat, célokat, felelősséget, kompetenciákat. Fontos vezetői feladat a munkatársak időszakonkénti (félév) minősítése. A minősítés során ki kell térni milyen jó vagy kevésbé jó viselkedési módot teljesített. A véleményt meg kell vitatni a munkatársakkal.

4) kommunikáció: az iroda munkáját a kommunikációnak is alá kell támasztania. Fontos része az érvelési technika kidolgozása, reklamációk kezelése.

5) egyéb marketingfeladatok: árpolitika része annak kommunikálása. A megbízóval tudatosítani kell, hogy minden tanácsadással töltött perc pénzébe kerül. Az árengedmény, dömpingár a kezdő, nem pedig a minőségi tanácsadó képzetét keltheti. Ügyelni kell a dokumentáció átadásakor is, hogy az egy értéket képvisel, mint pl. egy minőségi drága vörösbor, nem pedig egy újság. Fontos: az időbeli információk a tiszteletdíjról, szolgáltató átlátható teljesítéslistája (árlista), minden szolgáltatás felszámítása, kivételesen fel nem számított szolgáltatások felsorolása. Gondosan ügyeljünk a telefonálás, üzleti papírok marketingorientált használatára.

Az üzleti terv egy írásbeli összefoglaló arról, hogy a vállalkozó mit szeretne elérni a vállalkozásával, és ezért hogyan kívánja felhasználni a különböző erőforrásokat. Az elkészített terv részletessége és mélysége a vállalkozás méretétől és tevékenységének jellegétől is függ. A piac mérete, a verseny és a lehetséges növekedés szintén befolyásolja az terv tartalmát. Arra azonban mindenképpen ügyeljünk, hogy az üzleti terv ne legyen túlságosan terjedelmes, csak a szükséges, de elégséges adatokat, ismertetőket tartalmazza.

Kik számára fontos az üzleti terv? A vállalkozás saját tulajdonosai számára: segít nekik a döntés meghozatalában, hogy

érdemes-e a tőkéjüket az adott vállalkozásba fektetni, megtérülnek-e a befektetéseik A vállalkozás külső finanszírozóinak, hitelezőinek, bankároknak, potenciális új

tulajdonosoknak: megéri-e a finanszírozási forrás biztosítása, van-e reális esélye a hitelek visszafizetésének, a befektetett tőke megtérülésének,

Egyéb partnereknek, vevőknek, beszállítóknak: segíthet a bizalom megteremtésében, az érdeklődés felkeltésében,

Alkalmazottaknak: Perspektívát jelenthet, az anyagi ösztönzés alapja lehet, növelheti a szociális biztonságukat.

Üzleti terv tartalma:1) vezetői összefoglaló: az összefoglaló az üzleti terv rövid összefoglalását tartalmazza,

mely a teljes terv elkészítése után készül el, s megvilágítja annak fontos részeit.

O l d a l | 69

2) a vállalkozás általános bemutatása: átfogó tájékoztatás a vállalkozás tevékenységéről, jellegéről.

3) marketing terv: ebben a fejezetben foglalják össze, hogy a vállalkozás milyen módón szándékozik a piacot befolyásolni, az üzleti terv egyik legfontosabb része.

4) működési terv: e fejezetben be kell mutatni, hogy a vállalkozás hogyan állítja elő a szolgáltatásait és milyen fejlesztéseket tervez e területen

5) vezetőségi és szervezeti felépítés: szervezeti struktúra mérete és felépítése (hierarchiák száma, konfiguráció), irányítás és hatáskör megosztottsága

6) tőkeszerkezeti és pénzügyi terv: a vállalkozás vagyoni és pénzügyi forrásairól készített kimutatás

a) fedezeti pont számítás: összbevétel – ktg-ek (fix + változó) = nullab) eredménykimutatásc) pénzforgalmi kimutatás (cash-flow)d) mérlege) pénzügyi mutatók

7) mellékletek

(I.) VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ a vállalkozás rövid bemutatása, története. Cég hitvalllása, filozófiája. szolgáltatások rövid bemutatása. a vállalkozás piacon elfoglalt helye, versenytársak, piaci helyzetelemzés. (célpiacok,

marketing stratégia) a vállalkozás felépítése, működése. Önálló vállalkozás-e, franchise, leányvállalat? (Kik

a fő beszállítók?) a közeljövőt érintő célkitűzések, intézkedések, amiket meg kell tenni. a vállalkozás pénzügyi helyzete. Miért van szükség tőkebevonásra? Hogyan kerül

felhasználásra?

(II). A VÁLLALKOZÁS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A vállalkozás alapadatai A vállalkozás története, cégfilozófia, küldetés, célkitűzések, folyamatban lévő

fejlesztések, díjak, szakmai elismerések, stb.

(III.) MARKETING TERV Ágazati áttekintés:

o az iparágat érintő társadalmi változások, o politikai környezet, jogszabályi keretek változásao demográfiai változásoko gazdasági változások (makrogazdasági mutatók, kamatlábak, adók)o az iparágban tapasztalható trendek, azok hatása a vállalkozás

tevékenységére, eredményességéreo új vállalkozás esetén mennyire nehéz belépni a piacra, a már jelenlévő

szereplők mennyire akadályozhatják a belépésünket, milyen magas költségekkel járhat ez

Szolgáltatások

O l d a l | 70

o a vállalkozás által kínált szolgáltatások fő jellemzőio milyen értéktöbblettel bír a szolgáltatás az ügyfél számárao hová vannak a szolgáltatások pozícionálva a versenytársakéhoz képesto miben különböznek a saját szolgáltatások a már piacon lévő hasonló

szolgáltatásoktólo mennyire volt eddig sikeres a saját szolgáltatás vagy a piacon lévő hasonló

szolgáltatás; o további információk a vállalkozás által kínált szolgáltatásokról

Piaci szegmentációo a célcsoport demográfiai jellemzőio a célcsoport pszichológiai jellemzői (döntést legjobban befolyásoló tényezők,

piac jelenlegi helyzete: növekedés, csökkenés, stagnálás; célpiac mérete; másodlagos célpiac létezik-e, ha igen mik a jellemzői)

Versenytársak vizsgálata (szolgáltatás leírás, célcsoport jellemzése, árpolitika, marketing, swot analízis, mióta van a piacon)

Marketing Mixo Promóció (hirdetés)o Helyszín (területi elhelyezkedés, előny, költségek)o Ár

a vállalkozás által használt árképzési elvek: költségelvű árképzés, kereslettől függő árképzés, versenytársakhoz igazodó árképzés

árdifferenciálás (felárak, árengedmények) mekkora a célcsoport árérzékenysége (alacsony, közepes, magas) a kínált szolgáltatásoknál milyen az ár-minőség viszonylat

o Szolgáltatások: a kínált szolgáltatások típusa, alkalmazott piacstratégiák

(piackiaknázás, piacfejlesztés, szolgáltatásfejlesztés, diverzifikáció) a vállalkozás által kínált szolgáltatások egymáshoz való viszonya

azonos igényeket kielégítő szolgáltatások egymást kiegészítő szolgáltatások egymástól eltérő igényeket kielégítő szolgáltatások

a vállalkozás által kínált szolgáltatások milyen előnyöket nyújtanak az ügyfelek számára

(IV.) MŰKÖDÉSI TERV Fejlesztési elemzés Szolgáltatási terv (fő költségek, eszközigény, helyigény, stb.)

(V.) VEZETŐSÉGI ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Tulajdonosok, vezető tisztségviselők, kulcsemberek, szervezeti séma Személyzeti politika és stratégia (alkalmazottak kiválasztása, javadalmazási rendszer,

munkaerőképzés)

(VI). PÉNZÜGYI TERV

O l d a l | 71

24.) Mit nevezünk pénzmosásnak? Melyek a pénzmosás elleni fellépés hazai és nemzetközi intézményei és dokumentumai? A pénzmosás a magyar büntetőjogban.

A pénzmosás minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett – bűncselekményekből származó – pénz eredetének azonosíthatóságát, és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. Nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény. A pénzmosást mindig megelőzi valamilyen másik bűncselekmény, annak a jövedelmét próbálják legalizálni, tisztára mosni. (A jövedelmet pénzmosással lehet „beforgatni” a legális gazdaságba.) A Btk. 303. §-a 303/A. §-a szabályozza.

A pénzmosás folyamatának alaplépései: elhelyezés rétegezés integrálás.

A pénzmosás elleni küzdelem intézményes megjelenési formái:

Financial Action Task Force on Money Laundering (FATF): tevékenysége elsősorban 3 alapvető cél elérésére irányul:

a pénzmosás ellen küzdő hatóságok között meglévő kapcsolatok elérése a pénzmosás folyamatára vonatkozó ismeretek bővítése a nemzeti és nemzetközi szinten elfogadott és alkalmazott alapelvek lefektetése.

2000 nyarán közzétették a FATF első ún. „feketelistáját” az általa nem közreműködőnek tekintett országokról. Köztük volt: Oroszország, Izrael, Lichtenstein, Panama, Bahama, Barbados.

Bázeli Bizottság a bankszabályozásról és a felügyeleti gyakorlatról. Nyilatkozat a bankrendszer pénzmosás céljára történő bűnös használatának megelőzéséről (Bázeli Nyilatkozat): Bázelben 1988. decemberében született az ún. Bázeli Nyilatkozat, amelyben a tízek csoportja: Anglia, USA, Belgium, Franciaország, Hollandia, Kanada, Japán, NSZK, Olaszország és Svédország ajánlásokat adott ki az érintett országok bankjai és bankfelügyeletei részére és ebben azzal a kérdéssel is foglalkoztak, miként kerülhető el, hogy a pénzintézetek akár szándékuk ellenére is pénzmosás eszközeivé váljanak.A kitűzött cél a pénzmosás megakadályozása, ennek érdekében a következő 4 szempont érvényesítése:

ügyfél azonosítás jogszabályoknak való megfelelés jogalkotó szervekkel való együttműködés Alapelvek Nyilatkozatához való csatlakozás (minden pénzintézetnek olyan belső

szabályozást kell létrehozni, ami a Nyilatkozat alapelveivel összhangban van).

O l d a l | 72

EK Direktíva a pénzintézeten keresztül történő pénzmosás megakadályozására: Az EK Minisztertanácsa által kibocsátott 91/308. sz. direktíva a pénzügyi rendszer pénzmosásra való visszaélésszerű kihasználásának megelőzésére 1991. június 10-én lépett hatályba. A direktíva vonatkozik a hitelintézetekre, pénzintézetekre és biztosítótársaságokra. A pénzintézetekre vonatkozó kötelezettségek az alábbiak:

éberségi és azonosítási követelmények együttműködés szükségessége gyakorlati megvalósítás szükségessége számlák és bizonylatok visszatartásának szükségessége.

ENSZ konvenció az Illegális Kábítószer- és Pszichotropanyag Kereskedelem Ellen (Bécsi Konvenció): fő cél, hogy elítélje és büntesse a pénzmosás cselekményét, ha a pénz bizonyítottan bűncselekményből származik, valamint ha valaki úgy hajt végre egy tranzakciót, hogy tudatában van a pénz bűnös eredetének.

Strasbourgi Koalíció (Európa Tanács Konvenció a bűncselekményekből származó jövedelem mosásáról, nyomozásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról): a konvenció elsősorban a nyomozati, bűnügyi és végrehajtó szakaszra összpontosít.

Európai Uniós szabályozás a pénzmosás elleni küzdelemben: 91/308. sz. direktíva 2001/97. sz. direktíva együttes fellépés a pénzmosásról, az elkövetéshez használt eszközök, valamint a

bűncselekményekből származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról

együttes álláspont a tervezett, szervezett bűnözés elleni ENSZ egyezményről a Tanács kerethatározata a pénzmosásról a Tanács ajánlása a szervezett bűnözés elleni harcban alkalmazott vizsgálati

módszerek továbbfejlesztéséről Cselekvési terv a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatásának és

lefoglalásának fokozásáról.

A pénzmosás magyarországi szabályozása:

Az 1994. évi XXIV. tv. szól a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról, mivel hazánkat egyre gyakrabban illeték a pénzmosók paradicsoma jelzővel, ill. mert hazánk csatlakozott a Bécsi Egyezményhez, amely arra kötelezi az aláírókat, hogy nyilvánítsák büntetendővé a kábítószer-kereskedelemből származó vagyon tisztára mosását. E szerint a pénzügyi szolgáltatóknak automatikusan jelezniük kell, ha az ügyfél számláján 2 millió Ft-ot meghaladó készpénzmozgás történt és az illető személyt kötelesek azonosítani. Ha a körülmények gyanúsak, akkor kisebb összegnél is kötelező jelentést adni.

A pénzmosási törvény végrehajtásáról szóló 299/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet lényegi eleme, hogy üzleti kapcsolatba lépéskor a pénzügyi szolgáltató minden esetben köteles az ügyfelet teljes körűen azonosítani.

O l d a l | 73

A pénzmosás elleni hatékony fellépés kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztost nevezett ki 2002. január 08-i hatállyal.

A 2001. évi CXXI. tv. a pénzmosás tv-i tényállását átalakította. Megteremtette az alapbűncselekmény elkövetőjének büntethetőségét. 2002. májusában a FATF helyszíni szemlét tartott hazánkban. A törvényt megfelelőnek ítélték és a végrehajtás folyamatát akarták megvizsgálni. A Pü. Minisztérium-ban elkészült az útmutató, amelynek segítségével az adótanácsadók, adószakértők, könyvvizsgálók, ingatlanközvetítők, nagy értékű ingóságokkal kereskedő EV-k és cégek megkezdhetik harcukat a pénzmosás ellen. A Pénzügyi Közlöny 7001/2002-es számában megjelent az útmutató, amelynek alapján az érintetteknek 45 nap alatt el kellett készíteniük saját pénzmosás elleni szabályzatukat. Az útmutató más-más kötelezettséget ír elő az adótanácsadók és a könyvelők, könyvvizsgálók, az ingatlanközvetítők, valamint a műtárgy- és régiségkereskedők számára. A FATF egy év leteltével levette Mo-t a feketelistáról. 2003. június 16-án hatályba lépett a 2003. évi XV. törvény a pénzmosás megelőzéséről és végrehajtásáról. E törvény szigorúságát tekintve számos EU tagállamot megelőzött. 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról.

O l d a l | 74

25.) Hogyan ismeri fel a pénzmosást? A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében mit jelent az ügyfél-átvilágítási kötelezettség, és milyen ügyfél-átvilágítási módszereket ismer?

Pénzmosás felismerése – szokatlan üzleti kapcsolatok: szokatlanul nagy készpénzbetét elhelyezése, felvétele természetes személy által,

főleg ha az nem egyeztethető össze az ügyfél foglalkozásával akár természetes személy, akár szervezet esetében készpénz be-, illetve kifizetések

hirtelen, jelentős megnövekedése ügyfelek, akik több, de viszonylag kisösszegű betéttel rendelkeznek, amely betétek

azonban teljes összegükben jelentős értékűek készpénz gyakori váltása más valutanemre jelentős összegű pénzmozgás egy előzőleg inaktív számlán rendszeres készpénz tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt készpénz be- és kifizetés azonos napon vagy rövid intervallumon belül

készpénzmozgás nélkül úgy, hogy a tranzakció több ügyfél számláját érinti a szervezet (ügyfél) gyakran nagy készpénzbetéteket helyez el, és nagy összegű

egyenlegeket tart fenn, de nem vesz igénybe más szolgáltatásokat, mint kölcsönök, akkreditívek, munkabér-, adófizetési szolgáltatások, stb.

szokatlan pénzátutalások kapcsolódó számlák között, illetve olyan társaságok számláin, amelyek között a gazdasági kapcsolaton kívül egyértelmű tulajdonosi összefonódások állnak

a készpénz befizetések mértéke, elhelyezésük és gyakoriságuk nem egyeztethető össze a társaság tevékenységével

napon belül nyújtott folyószámla-hitel, amelyet egy összegben átutalnak zárt, egymással tulajdonosi és finanszírozási kapcsolatban álló társaságok számára valós gazdasági tartalom nélkül és a nap végén az összeg visszaérkezik az átutalást kezdeményező társaság bankszámlájára.

készpénzért nagyobb értékű értékpapír-mennyiség vásárlása, vásárlás több részletben az azonosítási értékhatár alatt.

rendszeres ügyleti megbízás veszteséges ügyletekre kiemelkedő nagyságrendben, készpénz befizetéssel kezdeményezett ügyleti

megbízások adása a kölcsönből származó pénzösszegeket váratlanul off-shore területre irányítják gyakori, vagy nagy összegű fizetési megbízások, amelyekben a jogosult, vagy a

kötelezett off-shore intézmény és ezek nem egyeztethetők össze az ügyfél ismert vállalkozásával

rendszeresen ismétlődő átutalások természetes személy bankszámlájáról (számlákról) adóparadicsomnak minősülő országokba

szokatlanul nagy összeg készpénzben való birtoklása, ha az nem egyeztethető össze az ügyfél megjelenésével, viselkedésével

O l d a l | 75

a banknál több bankszámlát is vezet ugyanaz az ügyfél anélkül, hogy ezt üzleti tevékenysége indokolná és a bankszámlák között gyakran fordul elő átvezetés, racionális indok nélkül.

Azonosítás:A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI törvény (Pmt.) szabályozza. Az ügyfélátvilágítási intézkedések célja, hogy ne legyen azonosítatlan ügyfél. A szabályozás részletes előírásokat tartalmaz az azonosítás eseteiről, arról, mit tekint azonosításnak és milyen okmányok alapján, mely adatokat kell rögzíteni. Ez a kötelezettség objektív kötelezettség. Az azonosítás két mozzanatból tevődik össze: meghatározott okmányok alapján meg kell győződni az ügyfél személyazonosságáról, másrészt rögzíteni kell az okmányokból meghatározott adatokat. Esetei:

üzleti kapcsolat létesítésekor 3.600.000 forintot elérő vagy meghaladó (üzleti kapcsolaton kívüli) ügyleti megbízás

esetén (pénzváltók esetén: 500.000 forint az értékhatár) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat-, tény-, körülmény

felmerülése esetén (ha az ügyfél-átvilágításra korábban még nem került sor) ha kétség merül fel a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával v.

megfelelőségével kapcsolatban.

Az ügyfél átvilágítás intézkedési elemei: ügyfél azonosítása és az adatok igazoló ellenőrzése a tényleges tulajdonos azonosítása és az adatok igazoló ellenőrzése az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatok rögzítése az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring).

Tényleges tulajdonos: a pénzeszköz felett ténylegesen rendelkező természetes személy.

Az eljárás új eleme, hogy az ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon meghatározhatják. A törvény minimum és maximum adatkört határoz meg /Pmt. 7.§ (2)-(3)/. Az ügyfél-átvilágítás során a rögzítendő adatok számát az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján - a belső szabályzatban meghatározott esetek figyelembe vételével - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát mérlegelve állapíthatják meg.A tényleges tulajdonos esetében is kockázatérzékenységi alapon dönthet a rögzítendő adatok számáról, azaz a minimum és maximum adatkörről.

Új jogintézményként került bele a törvénybe az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedés. Összhangban a kockázatalapú megközelítéssel a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek vonatkozásában alkalmazható az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell

O l d a l | 76

elvégezni (nem kötelező tehát üzleti kapcsolat létesítése, stb. esetén), és e mellett minden esetben kötelező az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése.

Fokozott ügyfél-átvilágítást kell alkalmazni a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek esetében. Fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazása során valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés elvégzése kötelező, tehát a befektetési szolgáltató a maximum adatkört köteles rögzíteni.

Más szolgáltató által elvégzett ügyfél átvilágítási intézkedések: azt jelenti, hogy más szolgáltató által elvégzett ügyfél átvilágítás eredményét a szolgáltató elfogadhatja, de az elfogadó szolgáltatót is terheli az ezzel kapcsolatos teljeskörű felelősség. Az elfogadásnál fontos, hogy ugyanazon tevékenységet folytató szolgáltatók közötti adatszolgáltatás esetén van erre lehetőség.Pl. ha egy adótanácsadó azonosít valakit, akkor ezt a fajta azonosítást a könyvvizsgáló, a könyvelő elfogadhatja. De nem köteles. Ha egy ügyfél jelentkezik egy adótanácsadónál, és közli, hogy egy másik könyvvizsgálónál már azonosították, akkor az adótanácsadónak lehetősége van arra, hogy ezen adatok beszerezze a könyvvizsgálótól, és azt azonosításként elfogadja. De a felelősség őt terheli!

Belföldi természetes személynél rögzítendő adatok: családi és utónév (születési név, házassági név) lakcím születési hely, idő anyja születési neve állampolgárság azonosító okmány típusa és száma

Külföldi természetes személy esetén: előzőek közül ami megállapítható magyarországi tartózkodási hely

Jogi személy, egyéb szervezet: név (rövidített is) székhely címe (külföldi székhelynél mo-i fióktelep címe) főtevékenység azonosító okirat száma képviseletre jogosultak neve képviseletre jogosultak beosztása kézbesítési megbízott adatai

Ha az ügyfél tényleges tulajdonos nevében jár el, akkor a tényleges tulajdonos: neve, cégneve lakcíme, székhelye is rögzítendő.

O l d a l | 77

Az adatokban bekövetkező változást az ügyfél köteles 5 napon belül a szolgáltatónak bejelenteni. Az adatok rögzítése történhet külön adatlapon vagy részét képezheti a megkötött szerződésnek. (Fontos az adatok megőrzésénél, hogy a változás dátuma és a változás előtti adatok is megállapíthatóak legyenek.) A törvény előírja az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő azonosítását.

O l d a l | 78

26.) Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén milyen feladata van, kinek, mely személynek tesz bejelentést? A bejelentésnek mit kell tartalmaznia?

A bejelentési kötelezettség szubjektív kötelezettség, ami akkor keletkezik, ha a szolgáltató pénzmosásra utaló adatot, tényt, körülményt fedez fel az általa nyújtott szolgáltatás kapcsán. A szolgáltató kötelessége, hogy haladéktalanul tegyen bejelentést a kijelölt személyen keresztül a VPOP felé. A bejelentésre rendszeresített nyomtatványnak (bejelentőlap) tartalmaznia kell az azonosítás során felvett adatokat, valamint a pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid leírását. A bejelentés írásban történik, ha azonban az írásbeli bejelentés késedelme veszéllyel járna, akkor telefonon is történhet, de írásban utólag akkor is meg kell küldeni. A bejelentési kötelezettség a bejelentőlap kitöltésével és a VPOP-hoz történő továbbításával történik.

Bejelentési kötelezettség:

A Pmt. 23. § (1) bekezdése értelmében pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltató szervezet vezetője, illetve alkalmazottja az ügyfél átvilágítását értékhatárra tekintet nélkül elvégzi, ha az korábban nem történt meg, a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerüléséről bejelentést tesz a formanyomtatvány kitöltésével és továbbításával. A bejelentés továbbítását a kijelölt személy nem tagadhatja meg.A szolgáltató vezetője, illetve alkalmazottja a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak minden olyan adatot, tényt, körülményt haladéktalanul bejelent, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik, az adott ügyletből (ügyleti megbízásból) a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik.

Kijelölt személy: Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szolgáltató alkalmazottai közül kijelölt személyt választ, akinek feladata elsődlegesen a bejelentések továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A kijelölt személy lehetőség szerint a szolgáltató vezető beosztású alkalmazottja.A bejelentési kötelezettség belső eljárási rendjében a kijelölt személy, vagy esetlegesen annak helyettese a szolgáltató szervezet alkalmazottja számára a munkaidő alatt állandóan rendelkezésre áll és a bejelentést továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak. A kijelölt alkalmazott személyéről, beosztásáról, valamint ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató öt munkanapon belül tájékoztatást küld a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.A bejelentések megtételére a kijelölt személy kötelezett, aki – a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály titokvédelmi előírásainak figyelembevételével – a bejelentést védelemmel ellátott

O l d a l | 79

elektronikus üzenet formájában, illetve tértivevénnyel ellátott postai kézbesítés útján, faxon továbbítja, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat.

A bejelentést 2008. december 15-étől kizárólagosan védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában kell továbbítani a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok ismertetését, körülmények leírását.

A szolgáltató a bejelentés továbbítása előtt az érintett ügyleti megbízást nem teljesítheti, kivéve ha az ügyleti megbízás teljesítése nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné.A szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság arról értesíti, hogy a Btk. rendelkezései szerint nem hozott intézkedést, vagy ha a belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően egy munkanap, illetve nem belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően két munkanap a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt.

Az ügyfélazonosítást végző ügyintéző jogai a bejelentés kapcsán: névtelenséghez való jog: a bejelentő alkalmazott neve nem szerepelhet a

bejelentéseken. A kijelölt személy kizárólag a hatóság kifejezett kérése esetén köteles a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátani.

mentesülés a jogszabály vagy szerződés alapján fennálló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megtartásának kötelezettsége alól, a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem, az ilyen bejelentés miatt nem vonható felelősségre.

Bejelentés tartalma (formanyomtatvány alapján): bejelentést tevő szolgáltató neve, adatai, kijelölt személy neve, munkahelyi címe,

telefonszáma bejelentés dátuma ügyleti megbízás dátuma az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során rögzített személyi adatok, gazdasági társaságok kapcsán meghatározott azonosító adatok, ügyleti megbízás adatai, így különösen annak típusa, érintettek (kedvezményezett,

kötelezett, érintett számlák stb.), szokatlan körülmények részletes leírása, tapasztalatok az ügyfélről, eddigi

viselkedése, számlakapcsolat, bármilyen olyan információ, amely a pénzügyi információs egységként működő hatóságot feladata ellátásában segítheti.

O l d a l | 80

A bejelentésben a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény meghatározásának leírásakor nem elégséges a szokatlan ügyleti megbízások tipológia-szintű leírása.

A szolgáltató által történő további kötelezettségek: belső ellenőrzés

o a pénzmosási és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos jogszabályok és egyéb előírások betartásának rendszeres, legalább évenkénti vizsgálata, ezen belül kiemelten az azonosítás pontos elvégzése, az oktatás és a belső ellenőrző és információs rendszer vizsgálata,

o vizsgálatok megállapításairól a felügyelőbizottság (feltéve, hogy a szolgáltató szervezeti felépítése alapján felügyelőbizottság létrehozásra került) vagy a vezető tisztségviselő tájékoztatása.

dokumentum megőrzési kötelezettség: a szolgáltató köteles az azonosítási, illetve bejelentési kötelezettsége körében keletkezett adatokat, iratokat, okirati másolatokat a Pmt. 28. §-a alapján 8 évig megőrizni, úgy, hogy azok visszakereshetők legyenek. Ezt az időt az ügylet lebonyolításától, ill. a szerződéses kapcsolat megszűnésétől kell számítani.

oktatási kötelezettség: a magyar szabályozás fokozott figyelmet fordít az oktatásra. o A szolgáltató gondoskodik arról, hogy az alkalmazottai a pénzmosásra és a

terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek, valamint a adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői munka szakmai, jogi és etikai előírásainak megfelelően tudjanak eljárni.

o A kijelölt személy kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépő alkalmazottak kiképzéséről, az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzéséről, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenőrzéséről. A továbbképzések kapcsolódhatnak a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos jogszabályok, új elkövetési trendek megjelenéséhez, és a Szabályzat módosulásához is. Az oktatás kitér a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának definíciójára, az azonosítás és bejelentés belső eljárási rendjére, a pénzmosásra és terrorizmus finanszírozására utaló esetek tipológiájára is.