1. A beteg növény általános jellemzése, tünetek, a növénybetegségek és okozóik:

Főtünet: A kórokozók látható képletei, amelyek a növény felületén vagy belsejében vannak pl: baktériumnyálka, lisztharmatbevonat, rozsdatelep, gombaképletek.

Kísérőtünet: A kísérőtünet a gazdanövény kórokkal szembeni reakciójára vezethető vissza, ezért ugyanazon betegség esetén egyes növényfajokon és egyazon növény kölünböző részein eltérő lehet.

- Belső kísérőtünet: Mikroszimptóma, a növényben levő műszerekkel érzékelhető szöveti és biokémiai elváltozás pl: hipoplázia (az egészséges növény sejtszámához viszonyítva kevesebb jön létre), hiperplázia (az egészséges növény sejtszámához viszonyítva több jön létre), hipotrófia(az egészséges növény sejtjeihez viszonyítva kisebbek jönnek létre), hipertrófia (az egészséges növény sejtjeihez viszonyítva nagyobbak jönnek létre)

- Külső kísérőtünet: Makroszimptóma, a növényben vagy a növényen lévő, műszerek nélkül érzékszervekkel érzékelhető elváltozások:

o Hervadás: a növény sejtjei elegendő víz hiányában elvesztik turgorjukat (feszességüket) pl: traheobakterózis, traheomikrózis ezek irreverzibilisek

o Elhalás: Nekrózis, irreverzibilis folyamat, lehet helyi vagy általános. Helyi elhalás: Lokális nekrózis, lehet: pontszerű, foltos, csíkszerű, sávos vagy

gyűrű alakú Általános elhalás: A növény vagy növényi részek fokozatosan vagy gyorsan

pusztulnak el ez lehet: rothadás, száradás vagy a növény szerveinek lehullása.o Elszíneződés: Lehet általános vagy részlegeso Alakváltozás: Deformáció, növekedési rendellenesség. Formája szerint lehet:

egyszerű alakváltozás, alakváltozás térfogat csökkenéssel vagy gyarapodással.o Állagváltozás: A növényi részek laza, lágy állományúak lesznek, megpuhulnak,

vizenyőssé, kásássá válnak vagy megkeményednek.o Seb: Mechanikai sérüléso Váladék: Általában a sebekből szivárognak ki.o Ízváltozáso Illat és szag

Koch-féle posztulátumok

- A kérdéses mikroorganizmus megtalálható valamennyi beteg növényen, azokról izolálható és tiszta tenyészetbe hozható,

- A tiszta tenyészetben tartott miroorganizmus sikeresen visszafertőzhető ugyanazon növényfaj/fajta egészséges egyedeire és azokon az eredetileg tapasztalt tüneteket okozza,

- A mesterségesen fertőzött növényekből a kórokozó visszaizolálható,- Tiszta tenyészetben ismét ugyanazokkal a jellegzetességekkel rendelkezik, mint az első

izolálás alkalmával

Abiotikus tényezők szerepe a növénybetegségek kialakulásában:

Időjárás:

- Hőmérséklet: Közvetve és közvetlenül is befolyásolja a növény életfolyamát.o Alacsany fagyás, Magyas napégés, hőguta

- Levegő: A növények hajtatása és tárolása során fontos a levegő páratartalma.

o Magas relatív páratartalom rossz kötődés, alacsony relatív páratartalom tárolt nagy víztartalmú növényi részek ráncosodnak, aszalódnak. Túl nagy szél is lehet károk ha károsítja a növényeket.

o Fényo Csapadéko Talaj: Fontos annak Fizikai és kémiai állapota

- Toxikus anyag:o Por: Ipari eredetű por elzárhatja a sztómákat illetve gátolhatja a növekedést vagy

mérgezést okozhat.o Gázo Szennyvízo Műtrágya és gyomírtószer

A kórokozók parazita jellege:

- Biotróf kórokozók: Obligált paraziták, olyan szervezetek, amelyek csak élő gazdanövényben képesek élni.A növény sejtjeit fokozatosan ölik el.

- Nekrotróf kórokozók: Fakultatív paraziták, olyan szervezetek, amelyek szövetnekrózist okozva gazdanövényük szöveteit rendkívül gyorsan elpusztítják.

- Diszpozíciós parazita: Olyan szervezet, amely a növényt csak bizonyos körülmények közt betegíti meg pl: gyengültségi parazita.

- Hiperparazita: Olyan szervezet, amely a parazita szervezeten élősködik.

A kórokozók viszonya a gazdanövényhez:

- Polifág, monofág, oligofág

Növénybetegségek okozói:

- Vírusok: viszonylag szűk gazdanövénykörrel rendelkező kórokozók. A vírusok fertőző genetikai információk, az élő anyag szerveződésének legegyszerűbb formái. Saját energiarendszerrel nem rendelkeznek, így a magukban hordozott genetikai információ révén csak a gazdasejtben képesek önmaguk megsokszorozására, miközben a gazdaszervezetben (esetünkben, a növényben) betegséget indukálhatnak. A vírusok nukleinsavból és fehérjeburokból állnak, néhány esetben a fehérjeburkot lipoprotein hártya is határolja. A vírusok életciklusa két szakaszra bontható: a sejten kívüli vagy nyugalomban lévő, inaktív vírust virionnak nevezzük, míg a sejten belüli, önmagát megsokszorozó vírust vegetatív vírusként különböztetjük meg.

- Viroidok: Ezek a legkisebb ismert növénykórokozó szervezetek, amelyek egyetlen egyszálú cirkulatív RNS-ből állnak, fehérjeburok nélkül. Nem kódolnak fehérjét, ezért replikációjuk során teljes egészében a gazdanövény enzimrendszerét veszik igénybe.

- Baktériumok: A prokarióták legnépesebb táborát a baktériumok alkotják. A növénybetegségeknek körülbelül 14-15 %-át okozzák különböző baktériumok, egyes esetekben viszont, elsősorban a kertészeti növényeknél ez az arány elérheti a 30-40 %-ot is. Kedvező körülmények között, főleg csapadékos időben a baktériumos betegségek nagyon gyorsan terjednek, szinte megállíthatatlanok.

- Fitoplazmák: A fitoplazmák sejtfal nélküli, állandó alakkal nem rendelkező szervezetek, a vírusokat és viroidokat leszámítva a legkisebb méretű ismert növénykórokozók.

- Gombák: A növényi megbetegedéseket okozó és mindennapi szóhasználattal gombáknak nevezett mikroorganizmusok eukarióta (valódi sejtmaggal rendelkező) heterotróf szervezetek, melyek táplálékukat oldott állapotban, abszorptív módon veszik fel, ezen tulajdonságukkal mind a növényvilágtól, mind az állatvilágtól eltérnek. Vegetatív

tenyésztestük kevés kivételtől eltekintve csúcsi növekedésű gombafonalak (hífák) szövedékéből (micélium) áll. Szaporodásuk és terjedésük egy vagy többsejtű spórákkal történik, amelyek hífaoldalágakon, szabadon vagy valamely termőtestben keletkeznek. Az ivartalan úton mitotikus sejtosztódással keletkező gombaspórákat konídiumoknak nevezzük és ezek a faj gyors terjedését szolgálják. Ezzel szemben az ivaros folyamat eredményeként, meiózis közbeiktatásával, változatos formában kialakuló spórák a faj fennmaradását és változékonyságát biztosítják.

2. A növénykórokozó vírusok és vírusos betegségek általános jellemzése:A vírus fogalma: A vírus fertőző nukleoproteid, vagyis a köpenyfehérjében lévő nukleinsav fertőző genetikai információt hordoz. A vírusok csak egyféle nukleinsavat tartalmaznak. A növényeket megbetegítő vírusok zöme RNS-t kisebb részük DNS-t tartalmaz. A vírusok életciklusa két szakaszra bontható: a sejten kívüli vagy nyugalomban lévő, inaktív vírust virionnak nevezzük, míg a sejten belüli, önmagát megsokszorozó vírust vegetatív vírusként különböztetjük meg.A vírusok morfológiája:

- Anizometrikus: pálcika, fonál és henger alakú vírusok- Izometrikus: gömb alakú vírusok

Vírusok szerkezete: A virionok alakjuk szerint lehetnek helikális és izometrikus felépítésűek. A helikális virionoknál a köpenyfehérje alegységek csavarmenet mentén rendeződnek és pálcika (dohány mozaik vírus,TMV) vagy fonál (burgonya Y-vírus, PVY) alakú partikulum kialakulását teszik lehetővé. Az izometrikus virionoknál a köpenyfehérje alegységek meghatározott geometriai idom mentén kapcsolódnak egymáshoz, amelyek gömbalakúnak látszanak. Az izometrikus vírusok lehetnek szabályos gömb (uborka mozaik vírus, CMV) vagy megnyúlt alakúak (pl. az ilarvírusok).Víruscsoportok:

- Külső burok nélküli , kétfonalú DNS vírusok csoportja- Külső burok nélküli , egyfonalú RNS vírusok csoportjai- Külső burokkal rendelkező, egyfonalú RNS vírusok csoportjai- Víruscsoportba nem sorolható vírusok

Vírusok átvitele: - Átvitel oltással: Oltással elvileg minden vírus átvihető, ha a két növény kompatibilis.- Átvitel a növény szövetnedvével: Mechanikai átvitel, seben keresztül.- Átvitel maggal és pollennel: A vírus elhelyezkedhet a mag felületén és a mag belsejében is.- Átvitel vegetatív úton szaporított növényrészekkel- Átvitel vektorokkal:

o Átvitel álatokkal: Levéltetvekkel: Levéltetűvel a növényt megbetegítő vírusok 64%-a vihető át. Fonálférgekkel, Tripszekkel, Kabócákkal, Atkákkal, Bogarakkal. Nem perzisztens vírusok: fertőzőképességüket rövid idő alatt elveszítik.

Mechanikailag átvihetők, az állattal általában rövid távolságra terjednek. Perzisztens vírusok: fertőzőképességüket hosszú ideig megtartják,

mechanikailag nehezen vihetők át, az állattal nagy távolságra terjednek. Szemiperzisztens vírusok: kettő között.

- Átvitel élősködő növényekkel: Cuscuta fajok.- Átvitel gombákkal: Parazita gombák.

3. A növénykórokozó baktériumok és baktériumok okozta betegségek általános jellemzése:A baktérium fogalma: A növényt megbetegítő baktérium fénymikroszkóppal érzékelhető kórokozó. Jellemzői:

- Fakultatív parazita: Elhalt anyagon és élő gazdanövényben egyaránt képes élni- Teste egy sejtből áll melyet szilárd sejtfal határol- Pálcika alakú, spórát képez- Általában Aerob

- Heterotróf: Szerves anyagot vesz fel- RNS-t és DNS-t is tartalmaz- A növénybetegségek kb. 15%-át okozzák

A leggyakoribb baktériumos betegségek foltosodás formájában jelentkeznek. A megtámadott levélen kezdetben halványzöld, gyakran szögletes folt látható, amely áteső fényben vízzel telítettnek látszik ("zsírfolt"). A baktériumos foltbetegség a növények szárán és más zöld részein is kialakulhat, de legjellemzőbb a levélen. Idővel a foltok megsötétednek, majd beszáradnak, nedves időben pedig rothadnak. Mindkét folyamat a levél részleges vagy teljes pusztulásához vezet. Egy másik tünettípus az elhalás, amely mind a levélen, mind a növény más részein bekövetkezhet. Amennyiben fás növény betegszik meg ilyen módon, rendszerint a kéreg, vagy éppen a háncs és kambiumszövetek károsodnak. Ez utóbbi esetében az elpusztult rész feletti ágdarab vagy szélsőséges esetben az egész korona is elpusztul. Van olyan baktériumos betegség, amely a fiatal hajtások és levelek klorózisával jár együtt. Ez akkor fordul elő, ha a kórokozó baktérium lokális fertőzést követően toxint termel és ez felfelé haladva eljut a fiatal, fejlődő részekbe. Más esetekben a baktériumos fertőzést részleges vagy teljes hervadás követi. Ezt az edénynyaláb betegséget bizonyos baktériumok által termelt toxinok okozzák. Ennél a betegségtípusnál edénynyaláb-barnulás is megfigyelhető, mint például a burgonyánál ismert gyűrűsrothadás. Ugyancsak a burgonyánál, de más húsos terményeknél is gyakori a lágyrothadás, amelyért baktériumok termelte enzimek a felelősek. Végül nagyon jellegzetes elváltozásokat, tumort vagy egyéb sejtburjánzást okoznak a már előbb említett agrobaktériumok.

4. A növénykórokozó gombák általános jellemzése, rendszerezésük alapelvei, felosztásuk:Gombák fogalma: A növényt megbetegítő gombák fénymikroszkóppal érzékelhető vagy annál nagyobb kórokozókJellemzői:

- Eukarióta heterotróf szervezetek- Obligált vagy fakultatív paraziták- Vegetatív testük csupasz plazma, sejtfallal határolt plazma vagy leggyakrabban micélium- Táplálkozási módjuk kilotróf (a tápanyagokat oldat formájában veszik fel)- Sejtfaluk hemicellulózt és kitint tartalmaz- A sejtekben a sejtalkotók kialakulatlanok vagy hiányoznak- Szaporodásuk spórákkal történik, ívartalan úton konídium

Rendszerezésük: A gombák rendszerezése elsősorban a teleptest, az ivaros szaporodási forma, biokémiai tulajdonságok alapján történik. Régem morfológiai alapon rendszereztek ma már molekuláris alapon folyik.

5. A Plasmodiophoromycota és Oomycota törzsek jellenmése:Plasmodiophoromycota törzs: Plazmódiumos gombák

- Vegetatív testük: Plazmódium (Sejtmagvas, képléken, vékony plazmahártyával határolt (sejtmag nélküli) protoplazma)

- Szaporodásuk: Holokarp (A mikroszervezet vegetatív teste egy vagy többféle szaporítóképletté alakul át)

o Ivartalan szaporodás: Sporangium mozgó sporangiospórao Ivarosz szaporodás: Kitartóspóra (ciszta)

Nemzetség: Plazmodiophora - Plasmodiophora Brassicae - káposzta gyökérgolyva- Hűvös csapadékos éghajlatot kedveli- Vírusvektorok: Talajban lévő spórák

Védekezés: - Rezisztencia nemesítés- Agrotechnikai védekezés- Kémiai védekezés nincs

A Plasmodiophora brassicae egyedfejlődése1: nyugvóspóra, 2: rajzóspóra, 3: amőba, 4: haploid plazmódium, 5: gametangiumok, 6:gametangium, 7: gaméták kialakulása, 8: mozgó gaméták, 9: dikarion állapot, 10: zigóta,11: diploid plazmódium, 12: "sejtmag nélküli" állapot, 13: haploid plazmódium, 14:nyugvóspórák.

Oomycota törzs: Oospórás gombák- Vegetatív testük: Cönocitikus micélium

o Sok sejmagú csöves hifákból állo Sejtfaluk cellulózt vagy hemicellulózt tartalmazo Endofita micélium ( a növényben helyezkedik el)o Intercelluláris micélium (sejtek közt található)o Sejtekbe a hausztórium (tápanyag felvételért felel) hatol beo Sok a növénykórokozó fajo Egész életciklusukban valódi diploidok

- Szaporodásuk:

o Ivartalan szaporodás: Sporangiumtartó sporangium mozgó sporangiospóra vagy csíratömlő

o Ivaros szaporodás: Oospóra (oogámia) Lehet homotallikus (eggyazon telepen/egyeden képződnek az ivarszervek)

vagy heterotallikus (elétrő párosodásí típusú telepeken képződnek az ivarszervek)

Nemzetség: Pythium- A sporangiumok sporangiumtartókon jönnek létre- Elsősorban talajban élő szervezetek- Pythium Debryanum – Palántadőlés

A Plasmopara halstedii egyedfejlődése1: rajzóspóra, 2: cisztospóra, 3: csírázó cisztospóra, 4: fertőzés, 5: intercelluláris micélium anövényben, 6: anterídium és oogónium, 7: oospóra, 8: csírázó oospóramakrosporangiummal, 9: sporuláció a sziklevélen, 10: sporangiumtartó sporangiumokkal,11: sporangium, 12: a rajzóspórák kialakulásának folyamata (plazmafeldarabolódás), 13: arajzóspórák kiszabadulása.

6. Az Ascomycota törzs jellemzése és felosztása:Ascomycota törzs: Aszkuszos gombák

- Vegetatív testük: Álharántfalas micélium o Álharántfalas hifákból állo Sejtfaluk hemicellulózt és kitint tartalmazo Epifita vagy endofita leheto Tápanyag felvétel hausztóriumokon keresztül

- Szaporodás:o Ivartalan szaporodás: Konídiumo Ivaros szaporodás: Aszkospóra

Osztály: Archiascomycetes: Exoaszkuszos gombák- Ivaros képletük: Exoaszkusz aszkospórák- Nincs termőtestük, az aszkuszok szabadon jönnek létre- Csak növényi korokozók tartoznak ide- Thaprinales nemzetség: Őszibarack és szilva tafrina (Taphrina deformans)

Osztály: Plectomycetes: ?Rend: Erysiphales:

- Lisztharmatok:o Termőtestük: Kazmotécium (az aszkuszok a termőtesten belül legyezőszerűen

találhatók)o Zárvatermőket fertőzik

Osztály: Pyrenomycetes: Peritéciumos gombák- Ivaros képletük: Peritécium (köcsög alakú termőtest)

o Állhat szabadon vagy a növényi szövetbe ágyazvao A növényen általában az ivartalan alak található

- Fusarium gombák teleomorf alakjaiOsztály: Discomycetes: Apotéciumos gombák

- Ivaros képlet: Apotécium (Tál vagy tölcsér alakú termőtest)Osztály: Loculoascomycetes: Pszeudotéciumos gombák

- Ivaros képletük: Pszeudotécium (köcsög alakú termőtest, saját fala nincs, a fertőzött növény sejtmaradványai beleépülnek)

- Fajok többsége növényi kórokozó

A Venturia inaequalis gomba egyedfejlődése1: érett, kétsejtű aszkospóra, 2: csírázó aszkospóra, 3: szubkutikulárisan képződő ésszabaddá váló konídiumtartók és konídiumok, 4: csírázó konídium, 5: aszkogónium ésanterídium, 6: dikarion aszkogén hífák, 7: pszeudotécium.

7. A Basidiomycota törzs jellemzése és felosztása:Basidiomycota törzs: Bazídiumos gombák

- A legfejlettebb gombacsoport- Rhizoctonia solani- Vegetatív testük: Harántfalas micéliumból áll

o Sejtfaluk hemicelulózt és kitint tartalmazo Valódi módosult harántfalas hifa

- Kb. a gombák 30%-a tartozik ide- Szaporodás:

o Ivartalan szaporodás: Ritka/alárendelto Ivaros szaporodás: Basidiospóra

- Dikariotikusak: Két eltérő eredetű sejtmagjuk vanOsztály: Uredinomycetes – Rozsdagombák

- Spóraformák:o Ecidiospóra ecidiumban jön létre (fertőző spóra)o Uredospóra ureudotelepeken jön létre (fertőző egysejtű spóra)o Teleutospóra teleutotelepeken jön létre (kitartóspóra)o Bazidiospóra bazidiumon fejlődik (különböző ivarjellegű fertőző spóra)

- Gyakran elpusztítják a gazdanövényt- Fertőző növényi maradványokon képesek fennmaradni- A rozsdagombák lehetnek:

o Egy gazdanövényesek Autoecikuso Két gazdanövényesek Heteroecikus

- Fejlődésük lehet: o Makrociklikus: Teljes fejlődéso Mikrociklikus: Hiányos fejlődésmenet

Osztály: Ustomycetes – Üszöggombák- Spóraformák:

o Teliospóra (kitartóspóra): általában a növény felületén ritkábban a növényben.o Bazidiospóra: különböző ivarjellegű spóra

- Üszöggombák csoportosítása:o Fertőzési mód szerint:

Hajtásfertőzők (golyvás üszög) Csíranövény fertőzők (kőüszög, fedett üszög) Virág vagy bibefertőzők (porüszög)

- Nekrotróf kórokozók- Gazdaspecifikusak- Nyár végén fertőznek

A Puccinia graminis fejlődésmenete 1: bazídiospórák, 2: köztesgazda sejtjébe hatoló haploid hífa, 3: ellenkező ivari jellegűspermogóniumok, 4: spermáciumok, 5: ecidiumok és ecidiospórák, 6: fogóhífák, 7:ecídiospóra, 8: főgazdanövénybe hatoló dikariotikus hífa, 9: uredotelep uredospórákkal, 10:teleutotelep teleutospórákkal, 11: csírázó bazídium bazídiospórákkal.

8. A mitospórás (konídiumos) gombák jellemzése:Jellemzőik:

- Mesterséges gombacsoport- Ivaros szaporodásuk nem ismert- Ivartalanul konídiumokkal szaporodnak- Osztályozásuk az ivartalanul szaporodó alak alapján történik.- Vegetatív testük: álharántfalas micélium- konídiumos gombák ma is a gombák második legnagyobb, igaz mesterséges rendszertani

csoportjaPiknídiumos gombák:- Konídiumot képző képletük a piknídium (köcsög alakú termőtest)

- A nemzetségek elkülönítése a konídiumok alapján, azok keletkezése vagy a piknídium jellege alapján történik

Acervuluszog gombák:- Konídiumot képző képletük az acervulusz (tál alakú, a növény epidermiszével fedett

konídiumtelep)Konídiumtartós gombák:

- Koonídiumot képző képletük a konídiumtartó (módosult hifa)- Nemzetségek: Alternaria, Aspergillus, Botrytis, Cladosporium, Fusarium, Monilia, Penicillium