erettsegizz.com Érettségi tételekAz államalapítás (1)Géza és István államszervező munkája A honfoglalás: Tudjuk, hogy azEtelközben élő magyarok már 862-től zsákmányszerző hadjáratokat vezet teka Kárpát - medencébe. A 890-es években a f rankok, morvák, bolgárok ellenvezetet t eredményes hadjáratokat , mintegy előkészítve a szállásterületKárpát -medencébe való áthelyezését . A közel félmilliós magyarság csapataitÁrpád gyula vezet te 894-ben a Vereckei-hágón át az új hazába. 894-900-közöt t az egész Kárpát -medencét birtokba vet te a magyarság. Aletelepedést követően Ny-i és D-i irányba támadó hadjáratokat indítot takőseink. Ezeket a hadjáratokat összefoglaló névenkalandozásoknak nevezzük.(cél: védelem biztosítása megelőző célzat tal; zsákmányszerzés) Azonban anormann és magyar betörések miat t a nyugat i erők összefogtak ésegységesedtek. 933-ban Merseburgnál szász Henrik király vezetésével, 955-ben Augsburgnál pedig Ot tó király vezetésével mértek sorsdöntő vereséget amagyarokra. Géza (972-997): A kalandozások kudarcával válaszút elé kerültnépünk. A döntést Árpád dédunokája Géza fejedelem hozta meg. Amikor972-ben Géza került hatalomra, az alakuló állam nagyon nehéz helyzetben volt .Megnövekedtek a belső ellentétek, de a fő problémát a külső támadásveszélyejelentet te. 962-ben I. Ot tó vezetésével megalakult a Német -rómaiCsászárság, mely a kor legütőképesebb zlovagseregét sorakoztat ta fel.Géza fejedelem a beilleszkedés polit ikáját választot ta. Felvet te akapcsolatot I. Ot tóval és követei út ján 973-ban békét kötöt tek,(cserébe Gézalemondot t az auszt riai és morva területekről) továbbápapokat , hit térítőketkért a kereszténység sikeres felvételéhez. Ekkor érkezet t az országba Brúnópüspök, aki a kereszténység terjesztésének út törője volt . A fejedelem sajáttámaszát lát ta az egyházban, ami pajzsként szolgált egy eset leges külfölditámadás kivédésére. Ő maga is megkeresztelkedet t és f iát , Vajkot Gizellabajor hercegnővel házasít tat ta össze, lányait a velencei dózséhoz (OrseoloOt tó) és a lengyel herceghez adta (Vitéz Boleszláv). Legkisebb lányát AbaSámuel vet te feleségül. Ezekkel a dinaszt ikus házasságokkal hazánkstabilit ását erősítet te. Belpolit ikában folytat ta a rá hagyományozot t utat .Saját függésébe vonta a még függet len területeket . Már házasságávalmegszerezte Erdélyt . Felesége az erdélyi gyula lánya Sarolt let t .A pogány hitbelföldi erőit katonai erővel törte le. A st ratégiai pontokat katonai erővelmegszállta. Új székhelyet alakítot t ki magának. KalocsárólEsztergombaköltözöt t . Megszerezte Veszprém várát , amit a királynénak adot t , így let tVeszprém a királynéi város. Géza katonasága 3 részből állt : európai mintáranehézfegyverzetű lovagokból lét rehozot t elit csapatok alkot ták a magját . Ezeklegnagyobb részét magyar katonák tet ték ki. Ezek eltartását a királybiztosítot ta különböző bevételekkel. (pl.: vámok, kereskedelem, bányákjövedelme). A másik fontos egység a szolgáló népek által eltartot t magyarkatonaság volt . Ők könnyű fegyverzetű lovasokból álltak. A harmadik nagyegységet az idegen népekből álló segédcsapatok alkot ták. (székelyek,

besenyők) Az ő feladatuk volt a felderítés, továbbá ők alkot ták az elő- ésutóvédet . Géza történelmi érdeme, hogy a magyar nép válaszút ján felismertea helyes utat és rá is lépet t . I. Szent István (997-1000-1038. aug.15): Gézahalála után kérdéses volt , hogy ki kövesse a t rónon. A pogány szokás szerint aszeniorátus elve (a nemzetség legidősebb, még nemzőképes férf itagjaörököl) alapján kellet t kijelölni az utódot . Így Koppányt illet te a hatalom. Gézaviszont f iát , Istvánt jelölte utódul a primogenitúra elve alapján. (elsőszülöt t f iúörököl) A fejedelemi hatalom erősödése -főleg Géza kemény kezű polit izálása- erős ellenállást váltot t ki az engedelmességre kényszerít tet törzs ésnemzetségfők körében. Érthető, hogy Istvánnak először a nyílt lázadásokkalkellet t leszámolnia. A dunántúli Koppányt (997) fegyveres erővel -részbenkülföldi lovagok segítségével- leverte, birtokait elkobozta. Később az erdélyiGyulát (1003), majd a Temesvidék urát , Ajtonyt (1008) győzte le. 1000-benmegkoronáztat ta magát . Koronát a pápától (II. Szilveszter) kért és kapot t . Akorona nem csak a világi, hanem az “apostoli hatalmat ” is jelentet te, vagyis akirály feladata let t az egyházszervezés. A bevált szokással szemben nem acsászártólkérte, hanem a pápától, ezzel jelezte, hogy nem ismer el magafölöt t semmilyen világi hatalmat . A fejedelemség helyébe lépet t a feudáliskirályság. A királyihatalom alapját a föld szolgáltat ta. István a lázadókleverésével megszerezte a törzsi szállásterületek kétharmadát . István azegykori nemzetségfők helyébe saját , megbízható embereit ültet te. Ezt aszemélyt ispánnak, comesnek nevezték. Felelt a kezében lévő területért és arajta élő népességért . Várakat épít tetet t , melyeknek élén szintén az ispán állt .A terület katonai védelmét a várjobbágyokból álló várkatonaság lát ta el. Azispán ezenkívül igazságot szolgáltatot t és a közigazgatást is intézte,bizonyos esetekben a földesurakra kiterjedő jogkörrel is. Új székhelyet hozot tlét re Székesfehérváron. (oka: 1019-ben megindult jeruzsálemi zarándoklatokelkerülték Esztergomot .) A lakosság másik felének feladata az udvarházakellátása volt . Ha király, nem a székhelyén tartózkodot t , hanem járta azországot , akkor udvarházról udvarházra járt . Ha az egyikben már az összesélelmet felélte, továbbállt a következőbe. Így alakult ki a vármegyerendszer,ami a fejlődés betetőzője, az eddigi keretek felhasználása volt a központ ihatalom érdekében. A gazdasági és fegyveres erő nagy része közvet lenül akirály ellenőrzése alá tartozot t . A vármegye területén kaptak földet azok akülföldi jövevények, akik a kezdet i harcok idején támogat ták Istvánt . Ezekadománybirtok fejében továbbra is az uralkodó oldalán katonáskodtak. Istvánaz új szervezetet és rendet törvényekkel igyekezet t megerősíteni. Kéttörvénykönyvét töredékekből ismerjük. Mivel a törvény magában foglalja akiszabható büntetést , jellegüket tekintve büntetőtörvénykönyvek voltak. Azelső törvénykönyv 35 cikkelyből áll és a szabadokra vonatkozot t . Főbbgondolat i csoportok: – az egyház és papság helyzetére vonatkozó ált .rendelkezések; – új birtokrend biztosítása; – vallásgyakorlat biztosítása; –erőszak büntetése; – esküszegés büntetése; – földesúri előjogok biztosítása;– özvegyek és árvák védelme; – boszorkányok/varázslók büntetése. Amásodik törvénykönyv 20 cikkelyből áll és kiegészítő jellegű volt . Főleg azegyházat védte. A törvényekben 2 fő elv érvényesült : – a függőség elve: azelőkelők ítélkeznek alat t valóik felet t . -a terület i elv: az ispánok és a bírák csaksaját területükön bíráskodtak (nem máshol) István egyházszervező munkája: A

térítést cseh, olasz és német papok végezték. Ez a folyamat István korárafejeződöt t be. A püspökségek (XI. sz. -ban 10 db egyházmegye: veszprémi,győri, pécsi, váci, csanádi, bihari és erdélyi) a királyi magánbirtokokon jöt teklét re. Esztergom érseki rangot kapot t a pápától. Ez fontos, mert az önállómagyar érsekség lét rehozásával elhárult annak a veszélye, hogy a magyaregyház német befolyás alá kerül (mint a cseh és a lengyel). Az elsőesztergomi érsek Rada volt . A világi egyházszervezet mellet t a szerzetességis meghonosodot t . A pannonhalmi kolostor (csak 1002-alapítólevél) már Gézaidején megépült , de rövidesen jelentőssé vált aveszprémvölgyi és apécsváradi apátság is. Az egyház anyagi biztonságáról nagybirtokadományokkal és a t ized bevezetésével gondoskodot t .Pénzügyek: Agazdasági ügyeket a kincstár intézte. A bevételek többsége terménybenérkezet t be, amit a király és udvara feléltek. Emellet t volt állami adóis, melyetfüstpénznek, vagy szabad dénároknak neveztek. Ez évi 8 dénárt jelentet t .Ehhez az adóhoz szükség volt a pénzverésre. Rendszeres pénzverés csak1020 után kezdődöt t , ehhez mintának II. Henrik dénárját használtákmintának.Külpolit ika: Igyekezet t apja békepolit ikáját folytatni. A németekkelkötöt t békét házassága is erősítet te.(II. Henrik sógora volt ) A német -lengyelháborúba csak akkor avatkozot t be, amikor a lengyelek magyar várakatfoglaltak. Ezeket István visszavet te, majd békét kötöt t . Dinaszt ikuskapcsolatok kötöt ték Bizánchoz, ugyanis Baszileosz császár egyik lányátösszeházasítot ta Imrével. Így az 1010-es évek végére Magyarország.külpolit ikai helyzete rendkívül kedvező let t .1019-ben megnyílt a jeruzsálemizarándokút , amibe Magyarországot is bekapcsolta. A nyugat i keresztényműveltség rohamosan tért hódítot t . Megindult a hazai papképzés, fellendültaz írásbeliség. Fejlődöt t az építészet és a szobrászat is (a templomépítésekmiat t ). T rónutódlás: István f iát , Imrét szánta utódjául, de annak korai halála(1031) miat t mást kellet t keresnie. A családbanVazul pályázot t a t rónra (Istvánnagybátyjának a f ia). István nem akarta, hogy ő kövesse a t rónon, mert“pogánynak” ítélte. Vazult megvakít tat ta és f iaival együt t száműzte. Ezután avelencei származású rokonát Orseoló Pétert jelölte ki utódnak, aki korábban akirályi testőrség parancsnoka volt .