Az erdekaggregaci6 esa politi kai partok

Szemelyes erdekaggregiki6 122 Intezmenyi erdekaggregaci6 124 Erdekaggregaci6 a ver-sengo partrendszerekben 125 . Autoritarius partrendszerek 136 A katonasag es az erdek-aggregaci6 140 Erdekaggregaci6s trendek 142 Az erdekaggregaci6 jelentosege 144Kulcsfogalmak 145 Ajanlott irodalom 146

Az erdekaggregaci6 az a folyamat, amelynek soran az egyenek es a csoportok kaveteleseies eroforrasai dantesi javaslatoW allnak assze. Peldaul a gazdasagpolitikai program kidol-gozasakor gyakran assze kell hangolni a gazdak magasabb felvasarlasi arakra vonatkoz6 ige-nyet, az ad6csakkentes altalanos preferenciait, a karnyezetvedoknek a termeszeti eroforra-sok minosegenek megorzesere vonatkoz6 kaveteleseit es a vallalkozasok erdekeit. Az adottprogram akkor valik politikailag fontossa, amikor komoly politikai eroforrasok- szavazatok,kampanypenzek, tarvenyhozasi mandatumok, vegrehajtasi pozfci6k, mediaszereples, vagyalcir fegyveres erok - sorakoznak fel mage.

A politikai folyamat danto vonasa, hogyan hangoljak assze az erdekeket. Az aggregaci6sfolyamat szuksegkepp meghatirozza, milyen erdekeket vesznek figyelembe, es egyenilegvagy csoportkent kik vehetnek reszt a folyamatban. Az erdekaggregaci6 reven kiegyensulyo-zott kormanyprogramot lehet Jetrehozni, hiszen csak a versengo politikai celok egyeztetese-vel alakulhat ki egyetlen id.nyad6 progr~m. Az erdekaggregaci6 mintaja a kormanyzat stabi-litasaval, mukadesi es alkalmazkodasi kepessegevel is asszefugg.

Az erdekaggregaci6 sokfelekeppen tartenhet. Ha egy befolyasos partvezeto vagy katonaidiktator komoly politikai eroforrasok birtolciban van, szamottevo szerepet jatszhat az erdek-aggregaci6ban. De a nagy, orszagos politikai rendszerek altalaban kulan szervezeteket hoz-nak letre az erdekaggregaci6 es a politikai tamogatas megszerzesenek erdekeben. A politikaipartok eppen ezeket a celokat szolgaljak.

A demokratikus, sot sok nem demokratikus rendszer politikai par~ai is fontos szerepetjatszanak az erdekaggregaci6ban. Az egyes partok (vagy jelaltjeik) meghatarozott politikaiiranyvonalat kepviselnek, aztan megpr6balnak tamogatast szervezni karejuk. A demokrati-kus rendszerekben egyszerre tabb part verseng, hogy a maga politikai programvaltozatanaktamogat6kat szerezzen. Az autoritarius rendszerekben altaJaban egy part pr6balja meg moz-g6sftani az allampolgarokat politikai elkepzelesei tamogatasara. Az erdekaggregaci6 mindketrendszerben tartenhet egy politikai parton belul, peJdaul a partvezetok meghallga~ak ku-lanbazo csoportok - a szakszervezetek, a fogyaszt6k, a partfrakci6k, a gazdasagi szervezetek-kaveteleseit, es dantesi alternatfvakat alkotnak. Mindazonaltal az autoritarius rendszerek-ben a folyamat rejtettebb es erosebben ellenorzatt, es gyakran a kormanyzat nem figyelembeveszi, hanem a maga szolgalataba allftja a kazas erdekeket.

A strukturalista-funkcionalista megkazelites reven azonban ragtan nyilvanval6va valik,

hogy a partok egyszerre tobb funkci6t is ellathatnak, es kulonboz6 strukturak is ellathatjakaz erdekaggregaci6s szerepet. Peldaul a partok az erdekek aggregaci6jan kivul gyakran a poli-tikai kulturat is formaljak, hiszen a kulonboz6 politikai kerdesekben hatarozott velemenytnyilvanftanak, es megpr6balnak ideol6giajuknak, allasponguknak,jelolgeinknek tamogat6-kat toborozni. A partok ezenkivul befolyast gyakorolnak a politikai rekrutaci6 folyamatara is:mobilizaljak a szavaz6kat, es kivalasztjak a lehetseges jelolteket a fontosabb pozfci6kba. Sajaterdekeiket artikuJaljak, es kozvetftik masok koveteleseit. A kormanyz6 partok ezenfelulreszt vesznek a tarsadalmat kozvetlenul is erint6 dontesek meghozatalaban, s6t felugyelik avegrehajtasanak es az ertekelesenek aktusait is. A politikai partok megkulbnbbztet6 es defi-nitfv jellegzetessege azonban az erdekaggregaci6t erint6 szerepuk marad: az ugyanis, hogypolitikai iranyzatok esjelbltek szamara tamogat6kat mozg6sftanak. Ebben a fejezetben a par-tok erdekaggregaci6s szerepet hasonlfguk bssze mas strukturakeva\.

A kormanyzasi folyamatok saran szemelyes kapcsolatokon keresztul is egyeztethet6k a poli-tikai erdekek. Szinte egyetemes politikai kapcsolat a patronus-kliens viszony - ebben astrukturaban egy kbzponti pozfci6 birtokosa, autoritatfv szemely vagy csoport el6jogokatbiztosft tamogat6inak huseglikert cserebe. Ez volt a feudalizmus dbnt6 jellegzetessege: a ki-raly es a f6urak, a f6urak es vazallusaik, a vazallusok es ajobbagyok kbzbtti kapcsolatok mindszemelyes fUgg6segen es lojalitason alapultak. A New York-i Boss Tweed vagy a chicag6iRichard Daley politikai gepezetei hasonl6keppen vednbkseget es a vednbksegert cserebehuseget teteleztek fb\. De a patr6nus-kliens viszony nem szorftkozik csupan a vednbksegbsszekovacsolta kapcsolatokra. Az Egyesult Nlamok elnbkei kivetel nelkul kiepftik magukkbrul bizalmasaik ha16zatat, az "agytrbsztbt" vagy szemelyi tanacsad6 testuletet (kitchencabinet), amelynek tagjait nemcsak ideol6giai es politikai szimpatia, hanem barati szalak isbsszekbtik f6nbkukke\.

Az. eszak-irorszagi konfliktus megoldasa erdekeben kiirt nepszavazas soran egy falfelirat erre sz6litja felaz embereket: "Szavazzatok a bekere!" (Peter Turnley/Corbis).

5.1. TABLAZATA Vizs~lt Orszagokerdekaggre~a~i6S' st~ukturai*

Orszig Az erdekaggregici6 kiterjedtsege szerepl6k szerint

Patr6nus-kliens Tirsulison alapu16 Verseng6 AUlOritirius Katonai er6khal6zat csoportok pirtok partok

Nagy-Britannia alaesony magas magas alacsonyBrazflia mersekelt mersekelt mersekelt mersekeltKina mersekelt alacsony magas magas

Egyiptom magas alacsony mersekelt magas

Franciaorszig alaesony mersekelt magas alacsony

Nemetorszig alacsony magas magas alacsonyIndia magas mersekelt mersekclt alacsony

Japan mersekelt magas magas alacsonyMexik6 mersekelt mersekclt mersekelt alacsony

Nigeria magas alacsony mersekclt mersckelt

Oroszorszig mersekelt alacsony mersekelt mersekelt

Egyestilt Allamok alacsony mersekclt magas alacsony

* Az erdekaggregici6 kiterjedtsege lehet alacsony, mersekelt vagy magas foku. Az ertekeles az iltalanos tcljesft-menyre vonatkozik, mis tertileteken, mis idopontokban elter6lehet. Ures a rovat, ha az adolt csoport nem jilSzikszerepet az erdekaggregici6ban.

A patr6nus-kliens viszony nagyon gyakori a politikaban, mar-mar olyan, mint a sejt a bio-16giaban vagy az atom a fizikaban - mindennemG politika elemi strukturaja, interakci6k hal-maza, amelyb61 nagyobb, osszetettebb politikai strukturak epulnek. A politika tanulmanyo-z6i minden orszagban ilyen viszonyokr61 szamolnak be.

Napjaink patr6nus-kliens elmelete az azsiai politikaval kapcsolatos vizsgalatokbanjelentmeg el6szor, mert ez a struktura f6kent olyan orszagok politikai folyamatait szovi at, minta Fulop-szigetek, Indonezia, Thaifold,Japan es India.! Amint ezeket a viszonyokat kezdtek apolitikai folyamat reszenek tekinteni, parhuzamokat talaltak Eur6paban, Latin-Amerikabanes a vilag legtobb regi6jaban. A szaudi kiralysag vagy a brunei szultansag politikai folyamataisok vonatkozasban megfelelnek a patr6nus-kliens modellnek. A patr6nus-kliens kapcsola-tok kiterjednek a politikai hivatalokba val6 rekrutaci6ra, az erdekaggregaci6ra, a dontesho-zatalra es a dontesek vegrehajtasara is. Az 5.1. tdbldzatban lathat6, hogy az els6sorban patr6-nus-kliens hal6zatokon keresztul foly6 erdekaggregaci6 f6kent a gazdasagilag kevesbe fejlettorszagokra jellemz6.

Ha a patr6nus-kliens kapcsolatok uralkodnak az erdekaggregaci6ban, az a politikai folya-mat stflusat is meghatarozza. Egy ilyen rendszerben nehez politikai er6forrasokat allftani atarsadalmi valtozasokat kitGz6 egyseges dontesi javaslatok moge vagy valsagokat feloldani,mert ez a sok frakci6 vezet6i (a patr6nusok) kozott alland6an valtoz6 megegyezeseket kove-telne. Vagyis a patr6nus-kliens politika jellegzetesen statikus politikai rendszerre utal.

! Roniger, Luis - Gunes-Ayata, Ayse (szerk.): Democracy, Clientelisl1l, alld Civil Soeiel)'- Boulder, 1994, Lynne Rien-ner; Eisenstadt, S. - Roniger, L.: Patrolls, Cliel1/s, al1d Friends. Cambridge, 1984, Cambridge University Press; Pye,Lucian W.: Asiall Po Iller alld Politics. Cambridge, 1985, Harvard University Press; Shefter, Martin: Patronage andIts Opponents. In Polilieal Parties alld the State. Princeton, 1994, Princeton University Press; IOvibbi a vezetOk szc-melyes kapcsolathil6zatir6! a volt Szovjetuni6 politikijiban Rigby, T. H. - Harasimin, Rokdan: LeadershipSeleetioll alld Patl'Oll-Clienl RelaliollS ill the USSR alld Yllgoslavia. Beverly Hills, 1981, Sage.

A modern tarsadalmakban, amelyekben az allampolgarok felismerik ajelent6sebb, kollektfverdekeket es rendelkeznek az ezek szolgalatat lehet6ve tev6 eszkozokkel es kepessegekkel, aszemelyi hal6zatok jellemz6en szabalyozottak, korlatozott szerepuek, nagyobb szervezetek-be integral6dnak.

A nagyobb er6forrasokkal rendelkez6 szervezetek konnyen atlephetik az erdekartikulaci6es az erdekaggregaci6 kozott huz6d6 finom valaszt6vonalat. ]611ehet a tarsuhison alapul6csoportok leggyakrabban csupan azert dolgoznak, hogy koveteleseket artikulaljanak, es a po-litikai eletjelent6sebb tenyez6it, peldaul a partokat segftsek tamogacisukkal, alkalomadtan, harendelkeznek ke1l6 eszkozokkel, arenaba lephetnek sajat erdekeik vedelmere. A brit Mun-kasparton belul peldaul a szakszervezetek politikai hatalma azon alapul, hogy koherens politi-kai iranyvonalat tudnak kovetni, es kepesek mozg6sftani tagjaikat, hogy a (formalis kepviseletuketellat6) partra szavazzanak. A 4.Jejezetben mar kitertiink arra, hogy a d('mokratikus korporatizmusrendszere nehany orszagban kLilonosen hatekonyanjar el a munkavaJIal6i es munkaltat6i erde-keknek a munkanelkiiliseget es az inflaci6t erint6 gazdasagi domesekbe val6 aggregaci6jaban.Ebben a rendszerben folyamatos politikai alkudozas folyik a szervezett munkassag, az uzletierdekek hivatalos kepvisel6i, a politikai partok es az allami burokracia kozott. Az ilyenkorporatista rendszerekben tehat olyan szervezetek taJainak egymasra, amelyek mas politikairendszerekben nagyon elter6 - mar-mar homlokegyenest ellenkez6 - szerepet toltenek be.

Az intezmenyi csoportok (kozottuk a biirokratikus es katonai frakci6k) szinten fontoserdekaggregatorok lehetnek. S6t elmondhatjuk, hogy a biirokracia a legtobb tarsadalombanellat egyfajta erdekaggregaci6s funkci6t. Bar a burokracia feladata els6sorban a magasabbrendu hat6sagok politikai donteseinek vegrehajrasa, targyalasokat kezdemenyezhet mas cso-portokkal, hogy megismerje erdekeiket es tamogatasukat kerje. Megtortenhet az is, hogy azerdekcsoportok raveszik koveteleseik tamogatasara. A hivatalnokok torekvese, hogy ujproblemak es dontesek megismeresevel kiterjesszek szervezetiik illetekesseget, es hogy bi-zonyos teriileteken noveljek szervezetLik problemamegold6 kepesseget, gyakran odavezet-het, hogy tamogat6 klienshal6zatot alakftanak k:i.

A katonai szervezeteknek, amelyek fizikai er6vel szerezhetnek ervenyt akaratuknak, er-dekaggregatorkent szintenjelent6s sulya lehet. Ha egy kormany legitimitasa elvesz, es min-den csoport feljogosftva erzi magat, hogy er6szakos eszkozokkel hajtsa uralma ala a politikaigepezetet, akkor az egyseges katonasagnak dont6 szerepe lehet. Egy tanulmany szerint a vi-lag orszagainak mintegy k€tharmadaban kellett mar szembenezni katonai allamcsfnykiserle-tekkel, amelyek a nemzetek harmadaban legalabb reszben vezet6i vagy politikai iranyzatbelivaltozasokat eredmenyeztek. A puccsoknak azonban alig fele foglalkozott altalanos politikaikerdesekkel es kozpolitikaval. A legtobb katonai allamcsfnyt Jatsz6lag a tisztikar abbeli felel-mei motivaltak, hogy a polgari hat6sagok mukodese nyoman hatterbe szorulnak a hadseregszakmai erdekei2

Az 5.1. tdblcizatban lathat6, hogy a tarsulason alapul6 csoportok altalaban nagyobb szerepetjatszanak az erdekcsoportok fuggetlenseget es a kormanyzati politika befolyasolasara iranyu-16 torekveseiket elfogad6 demokratikus politikaban. Ezzel szemben a katonasagnak rend-szerint a nem demokratikus allamokban van szerepe: gyakran atveszi a kormanyzati vezetestvagy autoritarius rezsimet tamogat.

Sok mai politikai rendszerben a partok az erdekaggregaci6 elsodleges strukturai. Nem sza-bad azonban figyelmen kivul hagyni azt a mely szakadekot, amely a fokepp szavaz6i tamoga-tasra epulo versengo partrendszereket a tarsadalmat iranyftani igyekv6, nem versenyreepulo vagy autoritarius partrendszerektol elvalasztja. Ez a megkukinbbztetes nem att61fUgg, mennyire szoros a valasztasi kuzdelem vagy hany part vesz benne reszt, hanem att61,hogy a politikai partok szabadon alapfthat6k, versenyezhemek az allampolgari tamogatasert,es csak akkor juthatnak vezeto szerephez a kormanyzasban, ha elnyerik ezt az allampolgaritamogatast. I1ym6don egy partnak akkor is tovabb kell versenyeznie, ha megnyeri a szavaza-tok tbbbseget egy adott teruleten, vagy akar az orszagos valasztason. Celjai kbzbtt a valaszta-sok megnyeresenek is szerepelnie kell, akar els6dleges ceIkent, akar a politikai dbntesek for-maJasanak eszkbzekent, hiszen vezet6 helyet mas partok elh6dfthatjak a kbvetkez6 valaszta-sokon.

Ha meg akarjuk ismerni, hogy a versengo partok milyen szerepet tbltenek be az erdekagg-regaci6ban, akkor nemcsak az egyes partokat kell vizsgalnunk, hanem a partstrukturat, a va-laszt6i tarsadalmat, a valasztasi tbrvenyeket es a dbnteshoz6 testuleteket is, amelyek egyutte-sen fejtik ki hatasukat. A versengo partrendszerekben az erdekaggregaci6 tipikusan tbbbszinten zajlik: az egyes partokon beWl, amikor a part jelblteket valaszt es a politikai iranyvo-nalat meghatarozo javaslatokat fogad el; a valasztasi kuzdelemben, amelynek soran a szava-z6k a kulbnbbzo partokat elter6 mertekben tamogatjak; a tbrvenyhozasban vagy a kormany-zatban foly6 koalfci6s targyalasokon es alkufolyamatokban.

Az els6lepcs6ben az egyes partok kialakitjak politikai iranyvonalukat, amelyvelhet6en nagy,egyseges szavaz6tabort szerezhet a partnak. Ketpartrendszerben fontos a tbbbseg megnyere-se, ezert elegend6 szavazat gylijtesehez strategiai jelentosegli lehet a valaszt6i tarsadalom"centrumanak" megcelzasa3 Tehat az olyan politikai rendszerekben, ahol sok part vetelke-dik a szavazatokert, j6val kisebb az eselye annak, hogy barmelyik is megszerzi a szavazatoktbbbseget, sikeresebb lehet az olyan taktika, amely j61 elkulbnfthet6, koherens szavaz6bazis-ra epft. A partok iranyvonala meghatarozott csoportok, peldaul szakszervezetek, gazdasagitarsasagok vagy vallasi es etnikai csoportok preferenciait tukrbzheti. A hagyomanyosan kep-viselt kerdeseknek es az ideol6giai tradfci6knak is lehet szerepe.4

Politikai javaslataik kidolgozasa soran a partok megpr6baljak elkepzelni, mit kinalnakmajd a partok, illetve mib61 valaszthatnak a szavaz6k a valasztasi versenyben. A valasztasi

3 A partstratcgiakat igen j61 osszegzi Downs, Anthony: All Ecollomic TI,eory of Democracy. New York, 1957, Harperand Row. A.Jtalanosabb mu Mueller, Dennis c.: PI/blic Choice II. Cambridge, 1989, Cambridge University Presses Cox, Gary: Makillg Vores CO/mt. ew York, 1997, Cambridge Uni\'ersity Press.

4 Dalton, Russell). - Flanagan, SCOtt C. - Beck, Paul Allen: Eleaoral Change ill Advallced Illdl/51rial Socieries. Prince-ton, 1984, Princeton University Press; Franklin, Mark et al.: Electoral Challge. Cambridge, 1992, Cambridge Uni-versity Prcss; Kitschelt, Herbert: TI,e Tra1l5Jornwtioll of EI/ropeall Social Democracy. cw York, 1994, CambridgeUniversity Press; Mueller, Wolfgang C. - Str0m, Kaare (szerk.): Policy, Office or VOles? How Polilical Parties ill Wes-tern EI/rope Make Hard Decisiolls. New York, 1999, Cambridge University Press.

szabalyok egyik fontos eleme, hogyan valthat6k a szavaz6i di:intesek mandatumokra.5 AzEgyesult Allamokban, agy- Britanniaban es a valaha befolyasa alatt all6 sok orszagban (pel-daul Indiaban, Jamaicaban es Kanadaban) az orszaggyulesi valasztasi szabalyok szamos va-laszt6kerUIetre osz~ak az orszagot. Mindegyik ki:irzetben az ajeli:ilt nyer, aki a legti:ibb szava-zatot kapja - relatfv touuseggel. Ezt az egyszeru, egymandatumos valaszt6keriilet - relativtobbsegi valasztasi szabalyt gyakran nevezik a l6versenyzesb6l ki:ilcsi:inzi:ittkifejezessel a"befut6" szabalyanak, mert eleg, ha a gy6ztes megel6zi a ti:ibbieket, nem kell elnyernie a sza-vatok ti:ibbseget (lasd az 5.1. keretes reszt). Ez az amerikaiak szamara nyilvanval6nak, terme-szetesnek tunhet, de eur6pai vagy latin-amerikai demokraciakban ritkan fordul e16.

Duverger torvenye az egyik legismertebb jelenseg a politologiaban. Duverger szerint a relativ tobbsegiegymandatumos vagy egyeni valasztokeruleti szabaly jellemz6en "ketparti" rendszer, mig az aranyoskE~pviseletet biztosito valasztasi rendszer tobbpartrendszer kialakulasahoz vezet. Az egyeni valaszto-keruleti rendszerben a sok korzetb61 a szavazatok toredeket osszegyujt6, kisebb partoknak csekely aparlamenti kepviselete vagy nincs kepvisel6juk a torvenyhozasban. Ez eltantoritja a politikusokat attol,hogy meg tobb partot alapitsanak, es meg inkabb alulreprezentaltak legyenek a versenyben lev6 kispartok. Peldaul Nagy-Britanniaban a 2001-es valasztasokon a valasztasra jogosultak 18 szazaleka sza-vazott a liberalis partra (Liberal Democratic Party), amely ennek ellenere a parlamenti helyeknek csak 8szazalekat kapta meg. A torveny nevadoja Maurice Duverger francia politologus, aki felismerte es alta-lanos szabalykent elemez e ezt a jelenseget.

Az egyeni valaszt6kerUleti, tehat ti:ibbsegi rendszerrel szemben a legti:ibb demokracia azaranyos kepviselet valamely formajat hasznalja. Ezekben a rendszerekben az orszagot ne-hany nagy kerUletre osz~ak (vagy meghagyjak egyetlen orszagos ki:irzetnek). A verseng6partok nem egyetlenjeli:iltet, hanemjeli:iltlistakat allftanak. A part parlamenti kepvisel6inekszamat az hatarozza meg, hogy az i:isszes szavazat mekkora reszet sikerul megszereznie. Haaz egesz orszag egyetlen orszaggyulesi ki:irzet volna, mint Hollandiaban es Izraelben, akkor aszavazatok 4 szazalekat megszerz6 part az orszaggyfllesi helyeknek is 4 szazalekat kapna.N eha a partoknak minimalis valasztasi kUszi:ibi:itkell eJerniuk (ez altalaban 3-5 szazalek) ah-hoz, hogy egyaltalan lehessen kepvisel6jUk a ti:irvenyhozasban. (Ha a helyekert szamosolyan part versenyez, amelyek ki:izUlsokan nem erik el a kUszi:ibi:it,akkor sok szavaz6 maradkepviselet nelkUI - ez ti:irtent 1995-ben Oroszorszagban is, illetve az uj kelet-eur6pai de-mokraciak korabbi valasztasain.)

A politikai pozfci6k kialakftasara szolgal6 eljarasok orszagonkent es partonkent nagyonkuli:inbi:iz6ek lehetnek. Az Egyesult Allamokban az orszagos partkonvenci6k la~ak el ezt afeladatot a partplatformok kidolgozasaval es bizonyos politikai celoknak e1ki:itelezettjeli:iltekkivalasztasaval. Mas orszagokban a partok gyakrabban tartanak kongresszust, a partprogra-

5 Duverger, Maurice: Les parris poliliql/es. Pirizs, 1951, A. Colin. A vilaszrasi rendszerek cs kovetkezmcnyeik uj-kcletubb rargyalasit lisd Taagepera, Rein - Shugart, Matthew: Seats alld Votes. New Haven, 1989, Yale UniversityPress; Cox: MahlIg VOles COI/Ill; valamim all. libjegyzetben felsorolt muvek.

mot a centralizalt partszervezet adja ki, es a partok mindegyik orszagos valasztasra kidolgoz-zak programjukat.6 Barmilyen is a rendszer, a partok vegleges allasponga tobbnyire a valasz-tasi strategiajukb61 es a parton belUli erdekek aggregaci6jab61 alakul ki.

A partok ezutan bemutatjakjeloltjeiket es programjukat a valaszt6knak. Tevekenysegukazonban nem all meg itt, hanem folytat6dik azzal, hogy megkiserlik nepszerusiteni 6ket,hogy ily m6don minel nagyobb szavaz6bazist szerezzenek. Ennek f6bb eszkozei a nagygyu-lesek, hirdetesek a tomegkommunikaci6ban es a szemelyhez sz616 kampany. Az egyik leg-egyszerubb es leggyakrabban vegzett politikai tevekenyseg az, amikor a polgar szavaznimegy: be1ep a szavaz6fulkebe es jelzi, hogy egy adott politikai jelOltet, partot vagy politikaiprogramot tamogat. A valasztas azon keyes eszkozok egyike, amelyekkel sokfele erdek feje-z6dhet ki egyenl6 mertekben es teljes egeszeben. A valasztasok megrendezese es a szavaza-tok osszegyujtese reven az allampolgarok kollektiv dontest hozhatnak jov6beli vezet6ikr61es a f6bb politikai celkituzesekr6J.7

Az 5.1. dbra mutaga, milyen aranyban vettek reszt a kulonboz6 orszagok szavaz6i az ut6b-bi evekben tartott valasztasokon8 agy- Britanniaban, N emetorszagban es az Egyesult Alla-mokban - mint a vilag legtobb demokraciajaban - a polgarok tobbsege reszvetelre jogosult,valaszthatnak a verseng6 politikai partok es jeloltek kozul. Nyugat-Eur6paban altalaban apolgarok mintegy haromnegyede szavaz, az Egyesult Allamokban a valasztasra jogosultakkozel fele megy el szavazni az elnokvalasztas idejen, es a reszveteli arany az 1999-es nigeriaivalasztasokon is hasonl6 volt. E ket szels6 ertek kozott helyezkedik el Oroszorszag,japan esMexik6 adata. Az 5.1. dbrdrl a legkisebb reszveteli arany Egyiptome, ahol az er6s kormanyzatiellen6rzes miatt a valasztasokon egyaltalan nem volt verseny.

Bar a szavazas egyszeru es megvannak a korlatai, hatasai melyrehat6ak lehetnek. Egynemzet ugy is hozhat kollektiv dontest kormanyzati celokr61, hogy a szavaz6k valasztanak averseng6 partok esjeloltek kozul- epp ez a sajatos erdekek egyeztetesenek legfobb m6dja. A va-lasztasi eredmenyek hatarozzak meg, ki igazgaga a kormanyzat ugyeit es ki hatarozza meg akormanyzati politikat. A valaszt6i tamogatas valtozasai uj politikai celkituzesekke1 bir6, ujkoalfci6kat segithetnek hatalomra. Tehat az allampolgarok az elitek kivalasztasaban betoltottszerepuk reven befolyasolhatjak az erdekaggregaci6t es a domeshozatalt.

6 Budge, Ian - Robertson, David - Hearl, Derek: Ideology, Strategy alld Pony Cltallge: Spatial Allalyses of Post-WarElectioll Programmes ill 19 Democracies. New York: 1987, Cambridge University Press; Katz, Richard - Mair, Peter(szerk.): HOll! Parties Orgallize: Cltallge alld Adaptatioll ill Pany OrgOllizatiolls ill Westenz Democracies. Thousand Oaks,1994, Sage Publications.

7 Erenyei ellenere a valasztas magaban nem 0ldha0a meg az erdekek igazsagos egyeztetcscnek minden gondjat. Pcl-daul ha mindegyik allampolg.irnak egy szavazat jut, akkor nem vessziik figyelembe, hogy kiilonboz6 emberekjobban vagy kevcsbc ragaszkodharnak a velemcnytikhoz. Ezenkiviil a kozgazdasagtani es politOJ6giai szakiroda-Jom nagy resze fcltart kiilCinfcle problCmakat,jelcsiil azt, hog)' ha a preferenciak harom vagy tobb valasztasi Iehe-t6scg kCizon oszlanak meg, akkor nincs igazsagos szabaly, amely szerim a szavazatOkat ugy leherne osszesfteni,hogy az eredmeny egyetlen, mindenki altai a legjobbnak tarton Iehet6scg legyen (Arrow-felc paradoxon). Az errevonatkoz6 szakirodalomb6J fomos, eredeti munkak Black, Duncan: On the Rationale of Group DecisionMaking.Jolinzal of Political Ecollomy, 56. szam, 1948,23-3-+.0.; Arrow, Kenneth: Social Cltoicealld llldividlial Vailies.New Haven, 1951, Yale University Press. Egyes poJitol6giai vonatkozasainak kozerthet6, bar ellemmondasos tar-gyalasat lasd Riker, William H.: Liberalism Agai/lSt Pop"lism. San Francisco, 1982, W. H. Freeman. Az ujabb miivekkoziillasd Shepsle, Kenneth A. - Bonchek, Mark S.: Allalyzi/Ig Politics: Ratiollality, Behavior alld It,siiilltio/IS. NewYork, 1997, Norron, II. rcsz.

8 Topf, Richard: Electoral Participation. In KIingemann, H. - Fuchs, D. (szerk.): Citizetls GIld tlte Staie. Oxford,1995, Oxford University Press; Franklin, Mark: ElectOral Participation. In LeDuc, Lawrence - Niemi, Richard-Norris, Pippa (szerk.): Comparillg Democracies 2: Electiolls alld Votillg ill Global Perspective. Beverly Hills, 2002, SagePublications, 216-235. o.

5.1. ABRA Reszveteli arany a legut6bbiorszagos valasztasok~o •••n ....1

Brazflia (2002)80 Franciaorszag (2002)

Nemerorszag (2002)

Mexik6 (2000)Japan (2000)

India (1999)Nagy-Britannia (2001)

Nigeria (1999)Egycsiilt Allamok (2000)

Egy;ptom (1995)

Fomis: Az ElecriollS ill the World honlapr61(www.clectionworld.org) 2002. okt6ber 30-anletoltott reszveteli adatok. A reszveteli aranyt aregisztralt valaszt6k szazal€lciban szamfgak, ki-veve az EgyesLiIt Allamokban, ahol a szamfrasalapja a szavaz6 koru nepesseg. 2000-re vonat-koz6 egyiptomi adat nines.

Mas orszagokban viszont a valasztasnak elter6 afunkei6ja: felhasznalhat6 a kormanyzat legitimala-sara - meg akkor is, ha nines val6di te~e, mintEgyiptomban -, egy adott kormanyzat hatalomrajuttatasara, akar sok polgar kizarasa aran. Kelet-Eu-r6pa szinte bsszes kommunista rendszere valami-lyen valasztassal legitimalta kormanyzatat. Ezek azorszagok rendre arr6l szamoltak be, hogy a valasz-d.sra jogosultak tbbb mint 98 szazaleka reszt vett avalasztasokon. Ugyanakkor a kormanyzat mar el6retudta az eredmenyeket. 1990-ig a Szovjetuni6ban avalaszt6k esak egy jelbltre szavazhattak, akit mindiga kommunista part allitott. Mas kommunista'orsza-gokban a szavaz6k j6vahagyhattak ugyan a jelbltekvagy partok kormanyzati liscijat, de a partok meg aszavazatszamIalas el6tt megegyeztek a parlamentihelyek elosztasar61. Ezekben az orszagokban a na-gyon nagy aranyu szavaz6i reszvetel tiikrbzte, hogy akormanyzat kikenyszeritette az emberekb6l a rend-szer szimbolikus tamogatasanak kifejezeset. Itt -akaresak ma Egyiptomban es Kinaban az orszagosvalasztasokon - a valasztasnak es a szavazasnak az aszerepe, hogy szoeializaljon, formalja az allampolga-ri attitudbket, de nem sok kbze van az erdekartikuJa-ei6hoz es az erdekaggregaci6hoz.9

Politol6gusok ramutattak, hogy a szavazasi dbn-tesek tbbbfele inditekr6l arulkodnak.1O Sok allam-polgar a korabbi kormanyzati politikat vagy a partokpolitikai igereteit er1:ekeli; az egy-egy konkret ker-desre alapozott szavazas lehet6ve teszi, hogy az em-berek kifejezzek politikai prefereneiaikat. Masokszamara a valasztas egyszeruen nepszavazas a kor-manyzati teljesitmenyr61: ha rossz id6k jarnak, ki-szavazzak a semmireke1l6ket, ha j61 mennek a dol-gok, akkor ujravalasz~ak a kepvisel6ket. Maskor egyer6s vezet6 karizmaja vagy egy gyenge vezet6 alkal-matlansaga kbriil foroghat a valasztas. De mindenesetben igaz, hogy a valasztasok bsszesftik a sokfeleszempontot, amelyekb6l aztan meghozhat6 a kbzbsdbmes a kormany bsszeteteler61.

9 Kinaban azonban megfigyelhet6, hogy a falusi eloljar6k posztjanak betoltesct 1987 6ta felig-meddigversenysze-ru valaszrasokkal dontik cI, aminek harasara egyes teriileteken mar a vezet6kct61 jelent6sen elter6 vclemenyiiketis kifejezhetik az allampolgarok. Usd Manion, Melanic: The Electoral Connection in the Chinese Countryside.Americall Political Seier/a Review, 90. szam, 1996,736-748. o.

10 Dalton, Russell J.: Citizen Politics: Public OpilliO/l alld Political Parties ill Advallced llldustrial Democracies. Chatham,20023, Chatham House; Converse, Philip E. - Pierce, Roy: RepresC/ltatioll iI' Frar/ce. Cambridge, 1986, Harvard

5.2. ABRA A partok elhelyezkedese. a bal-jobb skala" es tamogatottsaguk a valas~asok idejen"

Demokratak Republikanusok

__ ~_u__EgyesultAllamok2000

RPRSzocialistak

0Kommu;;tak 0 Zoldek UDFF

Francia- 0orszag 0 0

2002 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Mexik62002

PAN PRIp[J]JJMunkaspartiakn ~;~,";'

uj]mOkratak

456

Nagy-Britannia2001

Nemet-orszag2002

SPD

Z'ID~Az 5.2. dura osszehasonlft6 "pillanatfelvetelt" kozol tobb demokratikus politikai rendszer

par~ainak es szavaz6inak erdekaggregaci6s tevekenysegerol. Az abra a baloldal-jobboldalskaIaval dolgozik, amely sok orszagban, sok szavaz6 szamara mintegy osszeslteset jelenti alegfontosabbnak velt kerdeseknek. Azt muta~a, hol helyeztek el magukat a parttamogat6k azegyes orszagokban egy tlzes skalan, amelyen az egyest a baloldallal (az Egyesult Allamokban

Universiry Press; Lewis-Beck, Michael: Ecollomics alld Electiolls: The Major Westem Democracies. Ann Arbor,1988, Universiry of Michigan.

a liberalissal), a tlzest a jobboldallal (az Egyesult Allamokban a konzervatfvval) azonosftottakaz 1990-es evek vegen keszult kbzvelemeny-kutatasokban. Nem feledhetjuk, hogy a skaUnvalasztott pozfci6 tukrbzi, milyen allaspontot foglal el a parttamogat6 a legfobb tarsadalmikerdesekben, vagyis kulbnbbzo tarsadalmakban jelentosen elterhet a "centrum" jelentese(lasd peldaul a 3.3. tdbldzatot a 3.fejezetben). Az oszlopok magassaga azt mutatja, hogy a valasz-t6k milyen aranyban szavaztak az adott partra.

Az 5.2. dbrdn feljebb levo orszagokban, ezek kbzbtt is kulbnbskeppen az Egyesult Alla-mokban a szavaz6k tulnyom6 resze csak nehany partot favorizal. Ezek a panok raadasul acentrumhoz kbzel foglalnak helyet, vagyis ott, ahova a szavaz6kjelentos resze bnmagat he-lyezi. A demokratak kicsit balra, a republikanusok kicsitjobbra helyezkednek, de sok az atfe-des kbzbttuk. Bar az atlagos partramogat6k kbzbtti bal-jobb "hezag" nagyobb, mint huszeve, meg mindig igen csekely. Ez a megoszlas arra enged kbvetkeztetni, hogy mindket part-ban a "centrista" tendenciak mbgbtt koncentral6dnak a politikai eroforrasok.

Az abran lefele haladva, peldaul Franciaorszagban a szavaz6k tbbb partot is tamogatnak.A baloldali szavaz6k rabora megoszlik a kommunista, a szocialista es a zbld partok (valamintaz abran nem lathat6 szamos kisebb baloldali part) kbzbtt. A jobboldali szavazatokon agaulle-ista RPR es a mersekeltebb UDF osztozkodik. Tovabba jelentos tamogatast kapottegy szelsoseges jobboldali part, a N emzeti Front. N agyon nagy tavolsag van a leginkabb bal-oldali part (a Francia Kommunista Part) es a leginkabb jobboldali part (a Nemzeti Front),sot a ket legnagyobb part (a szocialistak es az RPR) kbzbtt is. A partrendszer sz6rtabb erovi-szonyai azt eredmenyezik, hogy felettebb kulbnbbzo ideol6giai erdekek utkozhetnek aparlamenti vitak soran.

agy-Britannia es Nemetorszag koztes helyzetben vannak a ket szelsoseghez kepest. A sza-vaz6i tamogatas alakulasat nezve Nagy-Britannia kozelebb van az Egyesult Allamokhoz, demeghataroz6 partjai messzebb esnek egymast61, es kozebuk ekelodik a kisebb liberalis to-morules (Liberal Democratic Party). A fObb nemet politikai partok a baloldali SPD es ajobboldali CDU/CSU, koztuk helyezkedik el egy kisebb centrista part, a kornyezetvedelmiorientaci6ju Zoldek, az SPD-tol balra pedig egy reformkommunista part (a PDS).

A 2000-ben felvett mexik6i adatok azt az eros versenyt mutattak, amely a hosszu ideig do-minans, korabban autoritarius PRI es kihfv6i kozott alakult ki, amikor megindult a val6didemokraciaba val6 atmenet. Az orszaggyulesi valasztasokon a PAN, amely a Szovetseg aVal tozasert valasztasi osszefogas ban a Zold Parttal egyli tt szall t versenybe, fej - fej mellett ha-ladt az immar demokratikus PRI-vel, es a teljes bal-jobb spektrumb6l gyujtbtt szavazatokat.

A valasztasok gyakran megmutatjak, hogy az emberek preferenciai jelentosen elternek att61, amire apolitikai vezetok szamftanak. Khomeini 1979-es forradalma utan Irant konzervatfv vallasi vezetes esannak politikai sz6vetsegesei iranyitottak. A rezsim megnyirbalta a polgari szabadsagjogokat es t6bbteruleten elnyom6 politikat folytatott, mik6zben azt hirdette, hogy intezkedeseit nepi tamogatas legi-timalja. 1997-ben az iraniak eln6kvalasztason vettek reszt: egy konzervativ parlamenti kepviselo esegy mersekeltebb jel61t k6zul valaszthattak - az ut6bbir61 kevesen hittek, hogy megbirk6zna a feladat-tal. Nagy meglepetesre a mersekelt jel6lt, Mohamed Katami a szavazatok 69 szazalekat nyerte el.Katami az6ta is pr6balja boviteni az iraniak szabadsagjogait, de kezet megk6tik Iran jelentos konzer-vativ es vallasi eroi.

A Cardenas vezette PRD, amely a Szovetseg Mexik6ert koalfci6ban versenyzett, baloldalikihivastjelentett mindket nagy partnak. A szoros elnokvalasztast Vincente Fox, a PAN je-lol~e nyerte - hetvenot eve 6 az els6 olyan elnok, akit nem a PRI delegalt.

Ha egyverseng6 part megszerzi a torvenyhoz6 es a vegrehajt6 hatalmat, akkor (ha egyseges)megkiserelheti a gyakorlatba is atiiltetni mindazt, amit programszeruen mar deklaralt.Neha, amikor egyetlen partviszi el a szavazatok tobb mint felet, a hatalomjoga kozvetleniil avalasztasi eredmenyekb61 kovetkezik. Sok orszagban a valasztasi torvenyek a legnagyobbpartot segitik, hogy osszegyujtse a kormanyzashoz sziikseges szavazatokat. A torzulasok aztis eredmenyezhetik, hogy a szavazatok kevesebb mint felevel is meg lehet szerezni a manda-tumok tobbseget. Rendre ilyen "mesterseges" tobbseg szokott kialakulni a relatfv tObbsegivalasztasi rendszeru orszagokban, peldaul Nagy-Britanniaban.11

Peldaul1974 6ta sem a brit konzervativok, sem a munkaspartiak nem ugy szereztek parla-menti tobbseget, hogy elnyertek a szavazatok tobbseget. Margaret Thatcher KonzervativPar~a, peldanak okaert, kenyelmes parlamenti tobbseget szerezhetett 1983-ban es 1987-bena szavazatok csupan 42 szazalekanak birtokaban. Az 1997-es es 2001-es valasztasokon TonyBlair es a Munkaspart szinte hajszalra azonos tamogatottsaggal a parlamenti helyek majd-nem ketharmadat tudta megszerezni. A kisebb partok, amelyeket a valaszt6k negyede tamo-gatott, csak a mandatumok toredeket kaprak ezeken a valasztasokon.

Mas orszagokban a tobbparti valasztasok nem eredmenyeznek egyparti kormanyzast, de ameg a valasztasokat megel6z6en kotott partkoalici6k reven m6djuk nyilhat a szavaz6knakarra, hogy kozvetleniil is befolyasoljak a kormanyalakitast. A valasztasok soran a szovetsegespartok a valasztasi torvenyek specialis rendelkezeseit kihasznalva kolcsonosen egymas tamo-gatasara sz6li~ak fel szavaz6ikat, es egyezseget komek, hogy abban az esetben, ha egyiittesenmegszerzik a torvenyhozasi mandatumok tobbseget, akkor kozosen alakitanak kormanyt.

emetorszagban es Franciaorszagban sok (de nem az osszes) valasztason sziilettek ilyenmegallapodasok. A valasztasok el6tt koalici6ra lepett kormanyok a tobbsegi kormanyokhozhasonl6ak, mert vilagos alternatfvat kinalnak a kormanyzati munkat es a tisztvisel6k teve-kenyseget ellen6rizni akar6 valaszt6polgarok szamara. A szavaz6k igy partvalasztasaikkalmeg tudjak szabni a kormanyzati politika iranyat.

A politikai preferenciak effele, valasztasokon keresztiil zajl6 aggregaci6ja azert fontos,mert a partok hatalomra keriilve altalaban teljesitik valasztasi igereteiket.12 A brit partok pel-daul kifejezetten biiszkek arra, hogyvalasztasi programjaikat viszonylag nagy sikerrel iiltetikat a gyakorlatba. Mfg Eur6pa szocialista es szocialdemokrata kormanyai altalaban a kor-manyzati szektor meretenek es befolyasanak kiterjesztesere torekszenek, a konzervatfvok

II A valasztasi tiirvenyek partkepviselettel cs kormanyzati tiibbseggel kapcsolatOs hatasainak elemzeset lasd Rae,Douglas: TIle Political Consequences of Election Laws. New Haven, 1967, Yale University Press; Taagepera-Shugart:Seats and Votes; Lijphan, Arend: Electoral Systems and Party Systems: A Swdy eifTweIlty-seveIl Democracies, 1945-1990.Oxford, 1994, Oxford University Press.

12 Klingemann, Hans-Dieter - Hofferbert, Richard - Budge, Ian: Parties, Policy and DeIllOcracy. Boulder, 1995,Westview; Gallagher, Michael- Laver, Michael- Mair, Peter: Represetltarive Govemmem ill Western Europe. NewYork, 19952, McGraw-Hili, 13. fejezet. Lasd meg Rose, Richard: Do Parties Make a Differetlce? Chatham, 1984,Chatham House, 5. fejezet.

Az 1999-es elnokvalasztas visszaallitotta Nigeriaban a demokratikus intezmenyeket, de a korabbi kato-nai diktatort, Obasanj6t valasztottak elnoknek (Ochoko/Sipa Press).

inlcibb csokkenteni szoktik a kormanyzati szerepvallalast. Az amerikai demokratak es re-publilcinusok egyarant igyekeznek betartani fgereteiket. A hosszabb ideje ellenzekbe keny-szerult vagy radilcilis programot meghirdeta partok viszont gyakran nehezen tudjak bevalta-ni fgereteiket, ha vegtil hatalomra kerulnek. Amikor 1998-ban ez tortent Nemetorszagban aZold Parttal, valtoztatnia kellett fgereten: nem zarhattak be azonnal az osszes atomeramu-vet, hanem targyalasokba kezdtek azok fokozatos, tobb evig tart6 felszamolasar61.

Abban az esetben, ha egyik part vagy valasztasok elatt kotott koalfci6 sem szerzi meg a tor-venyhozas es a vegrehajtas feletti hatalmat, akkor a politikai partok es vezetaik a valasztastkoveta targyalasok soran alakftanak uj kormanyt. Ez a sokparti - peldaul a holland es a bel-ga - politikai rendszerek kozos jellegzetessege.13 Ezekben az orszagokban az erdekaggrega-ci6 nem a valasztasokon zajlik, mert nem az donti el a kormanyzat osszetetelet, hanem kor-manyzati szinten, amikor koalfci6r61 targyalnak (erre meg visszaterunk a 6.fejezetben - Jasd a6.2. efbreft).

A kormanyzati szinten zajl6 erdekaggregaci6nak megvannak az elonyei, de a hatranyai is.Egyreszt ugyanis elvesz a kozvetlen kapcsolat a valaszt6i akarat es a kormanyzati politika ko-zott, amely frusztralha~a es kiabrandfthatja a szavaz6kat: ugy erezhetik, hogy a valasztaso-

13 Ma mar igen b6 szakirodalomat taIalhatunk a koalici6kr61, kialakirasukr61 es elettartamukr61. Usd f6kent Laver,Michael- Schofield, Norman: Multiparty Government: TI,e Politics rifCoalition ill Europe. New York, 1990, OxfordUniversity Press; Mueller, Wolfgang C. - Stmm, Kaare: Coalition Governments in Western Europe. New York,2000, Oxford University Press.

kon nem lehet kbzvetlenul meghatarozni a vegleges kormanyzatot. Raadasul ha az erdek-aggregaci6 politikai elitek kbzbtt zajlik, kulbnbbzo kerdesekben uj koalfci6k alakulhatnak.Nehez megnevezni egy olyan kormanyzati politika feleloseit, amelyben a dbntesi pozfci6kalland6an valtoznak, es a hatalom igen szeles kbrben oszlik meg. A szavazat erteke csbkken:nem alkalmas a jbvobeli kormanyok formalasara vagy a nemkivanatos dbntesekert felelospartok megbuntetesere.14

Masreszt azonban a kormanyzati szintu erdekaggregaci6 lehetove teheti, hogy ne csaka valasztasokon gyoztes partok, hanem az bsszes part szavaz6i is kepviseltessek magukat adbnteshozatalban. Ez a kepvise1et kulbnbsen fontos lehet a velemenyukkel kisebbseget al-kot6 allampolgarok szamara. Minden allam polgar kisebbsegben van nehany kerdesben, deegyesek sok kerdesben kisebbseget alkotnak. Ha a valasztasi es kepviseleti szabalyok igazsa-gosak, az erdekaggregaci6ra gyakorolt folyamatos befolyas a valasztasok kbzbtt ertekes ve-de1met biztosft a kisebbsegi erdekeknek. Vegul pedig meg azok a valasztott kormanyok semelveznek minden kerdesben tbbbsegi tamogatast, amelyek (nagyon ritkin) a szavazatoktbbbseget mondha~ak a magukenak. Az erdekaggregaci6 rugalmasabb formaja tbrvenyho-zasi szinten - ha igazsagos kepviseletet biztosft - az egesz nemzet javat szolgalhatja. Az ara-nyosan kepviselt csoportok kbzbtti alkudozas reven meg nohet is annak a lehetosege, hogy akulbnbbzo dbntesek kulonbozo allampolgari tbbbsegeket fognak tukrbzni az egyes kerde-sekben. Bar a valasztasnak mint a szamonkeres eszkbzenek a sz_e~epenemileg elhalvanyult, avalasztas mint kepviseleti eszkbz szerepe nohet a kormanyzaton belUli erdekaggregaci6rendszereben.15

Az 5.3, dordn a versengo partrendszereket tfpusonkent kulbnftettuk el, es minden tfpusrapeldakat hoztunk. A politikai partok szama szerint tbbbsegi es sokparti rendszereket kulbn-bbztetunk meg. A tobbsegi ketpartrendszerre vagy a tisztan ketparti dominancia (Egye-suIt AIlamok), vagy tbbb part kbzul ket eros partnak a valasztasi tbrvenyekbol kbvetkezo ki-zar61agos hatalma (Nagy-Britannia) ajellemzo. A tobbsegi koalici6s rendszerben a par-tok a valasztasok elott nyflt koalfci6t kbtnek, fgy a szavaz6k tudha~ak, mely partok pr6balnakmajd egyuttmukbdve kormanyt alakitani. A tiszta sokpartrendszerben a partok, a szavaz6itamogatas es a valasztasi tbrveny kombinaci6ja szinte teljes mertekben kizarja, hogy egyetlenpart szerezze meg a mandatumok tbbbseget. A valasztast kbvetoen partalkukkal letrejbvoerdekaggregaci6 meghataroz6 szerepu a politikai celkituzesek megfogalmazasaban. Maremlftettuk, hogy N emetorszag es Franciaorszag is olyan sokpartrendszerek, amelyekbena partkoalfci6k valaszt6i tamogatasanak mar a valasztasok soran kieme1kedo befolyasa van amajdani kormany es kormanyzati politika alakulasara.

A partrendszerek masik fontos jellemzoje, hogy mekkora az ellentet es a polarizaci6 a par-tok kozott. A konszenzusos partrendszerben a torvenyhozasi helyek tbbbseget birtokl6partok a politikai iranyvonalukat tekintve nem esnek tul messze egymast61, alapvetoen bfz-

14 Atfog6an lasd Powell, G, Bingham,)r.: EleCliollS as IllSinllHeIlts ofDel1locracy, New Haven, 2000, Yale UniversityPress, 3-4, fcjezer.

IS A valasztasokr61, a szavazatok es preferenciak kepviseleter61, valamint az elszamoltathat6saggal kapcsolatoskompromisszumr61 Hsd Powell: ElecriollS as IllStrumellts ofDemocrac)', 5-10, fejezet.

Norvegia

SvedorszagNagy-Britannia

Ausztria1966-1980

Ausztria ~Hollandia1948-1966

Belgium

••

Ausztria Francia Oroszorszag1918-1934 Otiidik Kiiztarsasag

Francia Negyedik Kiiztarsasag

Weimari Nemetorszag

nak egymasban es a politikai rendszerben.16 Ez tipikusan olyan rendszer, mint amelyek az5.3. dbra fels6 feleben kaptak helyet. Kereteben heves alkudozas es izgalmas politika folyhat,de ez sosem fenyegeti magat a rendszert.

A konfliktusos partrendszerben - ilyen peldaul az oroszorszagi - a torvenyhozastolyan partok uraljak, amelyek lenyegesen elter6 velemenyeket kepviselnek bizonyos kerde-sekben, vagy rendkivul bizalmatlanok es ellensegesek egymassal s a politikai rendszerrelszemben. Ha egy partrendszer egyszerre hordozza a konszenzusos es a konfliktusos rend-szerek jegyeit, akkor egyiittmiikodeses partrendszernek nevezzuk. Arend Lijphart ezzela terminussal olyan partrendszereket jellemzett, amelyekben a politikai vezet6k kepesek at-hidalni a homlokegyenest ellenkez6 nezeteket vall6 szavaz6k kbzbtti nagy kulbnbsegeket. 17

Ma az Egyesul t Allamok es Nagy-Britannia nevezhet6k konszenzusos tobbsegi rendszer-nek. Egyik sem tokeletes ketpartrendszer, mert mindket orszagban vannak kisebb partok is.Nagy-Britanniaban azonban rendszerint egy part szerzi meg a mandatum ok tobbseget, esfegyelmezett panszavazassal iranyftja a torvenyhozast es a vegrehajtast. Az Egyesult Alla-mokban a partok elnokjeloltjei, valwz6 politikai orient:ici6juk reven, valasztasr61 valasztasraalakithatjak a konszenzus merteker. Raadasul az amerikai partok laza szerkezete, a torveny-hozas es a vegrehajtas gyakori megosztottsaga rendszeresen valasztas utani egyezkedesekhezvezet, tehat ebb6l a szempontb61 az amerikai partrendszer hasonlatossa valik a konszenzu-sos sokpartrendszerekhez.

Norvegia es Svedorszagj6 peldak a konszenzusos sokparti rendszerekre. Mindkett6ben amukbd6 negy vagy at part - a szocialistak, az agrarius/centrumpart, a liberalisok, a konzerva-tfvok es a kommunistak - kozul tobb is kepes volt (egyedul vagy koalfci6ban) hosszu eletukormanyokat alakitani.

16 Az osztalyozas forrasa Lijphart, Arend: Democracy ill Plural Societies. New Haven, 1977, Yale University Press, va-lamint u6: Pattenzs of Democracy. New Haven, 1999, Yale University Press.

17 Lijphart: Democracy ill Plural Societies.

Az 1918 es 1934 kozotti Ausztria a legjobb pelda a kon£1iktusos tobbsegi rendszerekre.A szocialistak es a tobbi part kozott ebben az idoszakban olyan rossz volt a viszony, hogy azellensegeskedes a harmincas evek kozepen polgarhaboruba torkollott. Ausztria peldaja azt ismuta~a, hogyan valtozhatnak meg idovel a partrendszerek. A II. vilaghaborut kovetoen a ket,'ezeto part politikusai reszletesen kidolgozott koalfci6s megallapodast kotottek a - fekek esegyensulyok elv szerinti - hatalommegosztasr61, hogy korlatozzak a kon£1iktusokat. Vagy_0 evvel az egyuttmukodeses "nagykoalfci6" utan a partok kozotti ellentetek olyan szintre

okkentek, hogy a normalis ketparti politizalas elviselhetove valt, j611ehet szamos konszo-ci:aci6s elem azert megmaradt. Kesobb az osztrak partrendszer a konszenzusos rendszer felemozdultel: az egyparti tobbseg koalfci6val keveredik benne. Legujabban a nagy vi tat kavar6populista, szelsojobboldali Osztrak Szabadsag Part nyert szamottevo tamogatast, amikor apartrendszer konszenzusos jelleget tamadta. Ausztria viszonya megromlott az Eur6paiUni6 mas tagorszagaival, amikor ez a szelsoseges politikai nezeteket va1l6 part az 1999-es va-lasztasok utan bekerult a koalfci6s kormanyba.

A kon£1iktusos sokpartrendszerre j6 pelda Franciaorszag, Olaszorszag es a weimari Ne-metorszag, amelyekben a baloldalon eros kommunista partok, ajobboldalon pedig konzer-\'ativ vagy fasiszta mozgalmak allnak. A kabineteket a centrista mozgalmakb61 kellett letre-hozni, amelyek maguk is sok kerdesben megosztottak voltak, ezert nem lehet csodalkozni,hogy 6hatatlanul is az instabilitast, a kormanyzati munka szetforgacsol6dasat es a de mokra-ciaba vetett bizalom megrenduleset segitettek elo. Az emlitett tenyezok hozzajarultak a,'eimari demokr:icia bukasahoz es a francia Negyedik Koztarsasag osszeomlasahoz, Olasz-orszagban pedig a kormanyzat megingasahoz es ahhoz, hogy az allampolgarok elfordultak apolitikat61.

Ujabban egyes Kozep- es Kelet-Eur6paban kialakul6 partrendszerek is a kon£1iktusostobbparti versengesnek ezt a mintajat kovettek. Peldaul Oroszorszagban az 1995-os parla-menti valasztasokon 43 part indult - a baloldali reformellenes kommunistakt61 ajobboldalinacionalista partokig -, kozuluk 7jutott parlamenti kepviselethez. Remenykedunk, hogy eznem a mas polarizalt partrendszereket kiserto instabilitas elojele, hanem egy uj partrendszer,'alakulasanak atmeneti idoszaka.18

A vegyes, egyuttmukodeses-konszoci:ici6s rendszer lehetove teheti, hogy erosen meg-osztott nemzetek is ratalaljanak a bekes demokratikus fejlodes u~ara. Peldaul Hollandiabana versengo mozgalmak vezetoi megtalaltak a kiegyezesnek azokat az alapjait, amelyek kol-csonos garanciakkal szolgalhatnak a kulonbozo csoportoknak. A II. vilaghaboru utan osztrake libanoni szembena1l6 csoportok - Ausztriaban a szocialistik es a katolikusok, Libanonbana keresztenyek es a muszlimok - megallapodasokat dolgoztak ki, amelyek reven stabil kor-manyokjohettek letre. Az ausztriai kiegyezes ketparti rendszerre, a libanoni pedig szemelyijellegu, vallasi partokra epi.ilt. 1975 6ta azonban Libanont is elerte es megosztotta a kozel-ke-leti konfliktus, az orszagot polgarhaboru sujtotta.

Del-Mrika egyuttmukodeses eljarasokat alkalmazott a demokratikus atalakulas soran. A fe-her kisebbseg vezeto politikai partjainak es a fekete tobbseg ket fo szegmensenek vezetoi(nagy nehezsegek aran) megallapodtak egy demokratikus valasztas megtartasar61 es az aztkoveto tobbparti koalfci6s kormanyzasr61. Az atmenet koraban ervenyes, "ideiglenes alkot-

apr6! napra gyarapodik a kelet- es kozep-eur6pai uj partrendszerek szakirodalma. Lasd f6kent Kitschelt, Her-bert - Mansfeldova, Zdenka - Markowski, Radoslaw: Post-Communisl Parly Syslems: Competition, Representationalld Inter-party Cooperatioll. Cambridge, 1999, Cambridge University Press.

many" - az egytittmGkodeses rendszer jellemzoje - biztosftotta, hogy minden part, ame1y avalasztas soran megszerzi a szavazatok 5 szazalekat, reszestil a hatalomb6l es a kormanyzas-b6l (a miniszteri tarcakb61). Kesobb ez a jellemzo megszGnt. Ausztria es Libanon ezzel el-lentetes peldaja muta~a, hogy az effele eljarasok (vagy akar az, hogy meg tudnak egyezniezek alkalmazasar6l) remenyt adnak ugyan, de biztosftekot nem, hogy hosszu tavon ered-menyesnek bizonyulhatnak erosen megosztott demokraciakban.

Az itt elmondottakb6l arra lehet kovetkeztetni, hogy bar a partok szama valamilyen ossze-ftiggesben all a stabilitassal, a partok kozotti antagonizmus foka j6val nagyobb je1entosegge1bfr ebbol a szempontb61. Ahol a tobbpartrendszerek viszonylag mersekelt ellenfeleknekbiztosftanak terepet, ott a stabilitas es a hatekonysag elerese lehetsegesnek tGnik. Ahol vi-szont a rendszerekben dominalnak a kirfv6an ellenseges erok, ott az osszeomlas es a polgar-haboru veszelye, ftiggetlentil a partok szamat61, esaknem alland6. Amikor a valsag e1melyti-lessel fenyeget, a folyamat kimenetelet meghatarozhatja, hogy milyen a ktilonbozo vezetokelkotelezettsege a demokracia es a parbeszed fenntartasa mellett. A sokparti, kepviseleti rend-szerben azonban fe1tehetoen konnyebb ervenyre juttatni ezt az e1kote1ezettseget.19 A kelet-eu-r6pai, latin-amerikai es azsiai uj demokraciak nemelyikenek - ktilonosen azoknak, amelyeketnyelvi es etnikai ellentetek osztanak meg - ugyanilyen veszelyekkel kell szamolniuk.

Az autoritarius partrendszerek szinten ktilonleges erdekaggregaci6s strukturak. Ezek isdontesijavaslatok kidolgozasara es tamogat6k toborzasara torekszenek,j6llehet ezt az eddigtargyalt versengo partrendszerektol e1teroen teszik. Az autoritarius partrendszerekben azaggregaci6 a parton beltil, vagy az tizleti esoportokkal, a foldbirtokosokkal, valamint a bti-rokraeiak es a hadsereg tiszti karanak intezmenyi esopor~aival egytittmGkodve tortenik. Bargyakran szerveznek ellenorzott valasztasokat, az allampolgaroknak partalternatfva hfjannines lehetosegtik az aggregaci6 befolyasolasara.

Az autoritarius partrendszereket is megktilonboztethe~tik aszerint, hogy milyen mertekGegyreszt a parton beltili hierarehikus ellenorzes, masreszt a partnak a tarsadalom tobbi eso-por~a feletti kontrollja. Az egyik veglet a kirekeszto kormanyz6 part, amely a partvezeteskezebe utalja a politikai eroforrasok teljes ellenorzeset, nem vesz tudomast mas parton be1ti-Ii esoportok legitim erdekaggregaci6jar61, es kizarja a tarsadalmi esoportok, allampolgarokvagy mas kormanyhivatalok szabad tevekenyseger. Legintenzfvebb formajaban, amelyetgyakran totalitarizmusnak neveznek, az egesz tarsadalmat atszovi, es a fent kidolgozott poli-tikai eeloknak toboroz tamogat6kat. Politikai eelkitGzeseit atfog6 politikai ideol6gia legiti-maUa, amelynek kiindul6 tetele: a vezetes tudja, hogy - akar mindenkori prefereneiaikt6l el-teroen - mi a legjobb az allampolgaroknak.2o A masik veglet a befogad6 kormanyz6 part,amely elismeri es koordinalni pr6balja a tarsadalom ktilOnfele esoportjait. Bizonyos auto-n6m hdekeket elfogad es aggregal, masokat visszaszorft, es nem tGri, hogy elvitassak tole azellenorzes jogat.

19 Lasd Lijphart: Pattems of Democracy; Powell, G. Bingham,Jr.: Contemporary Democracies. Cambridge, 1982, Har-vard University Press, 8. cs 10. fejczct; Linz,JuanJ. - Stepan, Alfred (szcrk.): TI,e Breakdown of Democratic Regimes.Baltimore, 1978,Johns Hopkins University Press.

20 Linz, Juan: Totalitariall alld Authoritariall Regimes. Boulder, 2000, Lynne Rienner; Perlmutter, Amos: ModemAutllOritariallism: A Comparative lnsitutiollal AIIalysis. New Haven, 1981, Yale University Press, f6kent a 62-114. o.

Keves partrollehet elmondani, hogy hosszu tavon meg tudta valosftani a kirekeszt6 kor-manyzo part legintenzfvebb (totalitarius) formajarajellemz6 abszolut kozponti ellen6rzestes hatokort, az ideologiai mobilizalast. Az 1985 e16tti szovjet es az 1989 el6tti kelet-europai,az 1980 el6tti kfnai kommunista partok, vagy manapsag az eszak-koreai, a vietnami es akubai kommunista part kozelft az autoritarius partskala ellen6rzesi vegpontja fele. A KI-nai Kommunista Part peldaul- bar a gazdasag kozvetlen iranyftasaval mar joreszt felha-gyott - elegge tipikus modon meg nem ismerte el a kfnai tarsadalom egyetlen nagy poli-rikai csoportjanak legitimitasat sem. Az egyenek erdekaggregacioja, bizonyos hatarok ko-zott, megengedett; szeles koru tamogatas mobilizalasa a legfols6 elit dontese el6tt azonbanmar nem.21

Az egesz tarsadalmat atszov6 es ellen6rz6 egypartrendszernek fontos szerepe lehet a poli-rikai celkituzesek tamogatasanak megszervezeseben. Legitimitast es egyseget biztosft, hanem kerd6jelezik meg az ideologiai alapelveket; a part benyomul a tarsadalmi strukturakbaes ideologiajanak, a kozponti politikai celkituzeseknek megfele16en szervezi azokat. A kire-keszt6 kormanyzo partot !pint mozgosfto eszkbzt sok olyan vezet6 felhasznalta, aki a

agyaranyu tarsadalomatalakftas elkotelezettje. Peldaul a fejletlen tarsadalom is megval-roztathato egy part segftsegevel, amely mozgosftani tudja egy gyarmat nepet a fuggetlensegkivfvasara.

A kirekeszt6 kormanyzo partok meg az ideologiai mobilizacio kezdeti stadiumaban istobb bels6 aggregaciot vegezhetnek, mint az szokasos es legitim modon megengedett.Tbbbfele csoport gyulekezhet olyan erdekek mellett, mint amelyet egy regio, egy iparagvagy a kulonboz6 dontesi alternatfvak jelentenek. Az egysegesnek velt fronter6k orve alatt,nyfltan vagy titkolt modon, valsagok idejen hatalmi harcok robbanhatnak ki, amelyek sorana kulonboz6 vezet6k maguknak es allaspontjuknak toboroznak tamogatokat. Az utodlasiharcok tipikusan ilyen helyzetek, amire jo pelda a Sztalin halala utan a Szovjetunioban esMao Ce-tung (Mao Zedong) halalat kovet6en Klnaban bekovetkezett marakodas. Raadasula Kfnai Kommunista Partnak gyakorta kellett a hadseregre, vagy akar teruleti katonai veze-t6k szovetsegere hagyatkoznia, hogy ne csusszon ki kezeb61 az ellen6rzes.

Szamos uj nemzet tapasztalata mutatja, hogy rendkfvul nehez a tarsadalmi atalakulast se-gft6 kirekeszt6 kormanyzo partot alapftani. A hatalom csabftasa rendszerint olyan politikaitulkapasokhoz vezet, amelyeket nem tud ellensulyozni a versenyre epul6 demokratikus po-Iitika, fgy eltorzulhatnak az ideologiai celkituzesek. Egyes afrikai allamokban a kirekeszt6kormanyzo partok csak korlatozott mertekben ellen6rizhettek a tarsadalmat. Raadasul amarxista-Ieninista ideologiaba es az autoritarius fejlesztes szovjet modelljebe vetett hit meg-rendulesekor mind a nyolc, erre az ideologiara epul6 afrikai rendszer elvetette ezt a szemle-letet az 1990-es evek elejere22

Sok kirekeszt6 kormanyzo part oregedese soran eler az "erett" auroritarizmus olyan sza-kaszaba, amelyben fenntartja meg az ellen6rzest, de egyre kisebb hangsulyt helyez a mobili-zaciora. Ezek a szemelyi kultusz vagy az uralkodo csaladjanak es tamogatoinak elnyomo esz-

21 L'isd k6tetUnk 13.jejezetit, valamint a korabbi id6szakr61 peldaul Schurman, Franz: Ideology alld Orgallizatiol1 inCommul1ist Chilla. Berkeley, 1966, University of California Press.

22 Az afrikai t6rekvcsekr611asd Young, Crawford: Ideology al1d Dwelopmezzt ill AJi'ica. New Haven, 1982, Yale Uni-versity Press, 2. fejczet.

kozeve korcsosulhatnak23 Legvegul pedig - amint ez leszGrhet6 a Szovjetuni6 es Kelet-Eur6pa kommunista rendszereinek osszeomlasab61 - egyre nehezebb fenntartani a partegyseget, amikor a partvezerek elvesztik hituket az egyesft6 ideol6giaban.

A preindusztrilis tirsadalmakban, kulonosen ott, ahol jelent6s etnikai es tOrzsi viszalyokoszgak meg a nemzetet, a tapasztalatok szerint sikeresebbek voltak a befogad6 partrendsze-rekre epul6 autoritarius rendszerek. Ezek a rendszerek elismerik a kulonboz6 tarsadalmi,kulturalis es gazdasagi csoportok auton6miajat, es arra torekednek, hogy beavatkozas es at-alakftas helyett inkibb integraljak 6ket es alkuba bocsatkozzanak veluk. A leginkibb sikeresafrikai egypartrendszerekben, legf6keppen Kenyaban es Tanzaniaban engedelyezett volt aszemely, frakci6 es etnikum korUl szervez6d6 csoportok alakftasa a decentralizalt partszer-vezeteken belUl.

Az ilyen partrendszereket neha az autoritarius korporatista rendszer elnevezessel illetik.Ezek - hasonl6an a demokratikus korporatista rendszerekhez (lasd a 4. fejezetben) - oszton-zik a nagy szervezett erdekcsoportok alakulasat, amelyek azutan egymassal es az allammal al-kudoznak a kulOnboz6 politikai alternatfvakr61. A demokratikus korporatista rendszerekt61elter6en azonban az autoritarius rezsimek nem biztosftanak semmifele politikai befolyastkozvetlenul a nepessegnek. A fuggetlen megmozdulasok es a hivatalos csatornakon kfvulzajl6 mobilizici6 tiltott. A partvezet6k az igenyek korlatozott, csak a parton belul, illetve aparttal tarsul6 szervezeteken keresztul megfogalmazott koret tGrik.

A legitim aggregaci6 engedelyezese a fels6 vezetes szinge alatt szinten fontos lehet, estobb formaban is megjelenhet. A part altalaban mindent megtesz azert, hogy minel tobb tar-sadalmi csoportot betereljen a part nagy erny6je ala, mikozben targyalasokat folytat a partonkfvuli tarsadalmi csoportokkal es intezmenyekkel. A befogad6 partok kozul nehiny kifeje-zetten agresszfv programot tett kozze a tarsadalmi valtozasok eleresere. Masok els6sorban atarsadalmi es az intezmenyi erdekek aggregici6janak biztosftottak terepet. Sok befogad6parti kormany megengedi, hogy mas partok is indftsanakjeloltet a valasztasokon, amennyi-bennincs val6di eselyuk a gy6zelemre. Tulajdonkeppen az ut6bbi huszonot ev politikijanakegyik erdekes vonasa - amellett, hogy novekszik a liberalis demokraciak szama - a "valasztasiautoritarizmus" kifejl6dese: a demokricia alcajaban "nemi teret adnak a politikai ellenzek-nek, a fUggetlen medianak es a rezsimet elesen bfral6, legitimitasat ketsegbevon6 tirsadalmiszervezeteknek"24 A mexik6i PRI a kozelmultbeli atalakulasaig j6 pelda volt a valasztasiautoritarizmus jegyeit mutato befogad6 kormanyz6 partra.

A befogad6 autoritarius partrendszerek nemelyikenek viszonylagos stabilitasa nem lep-lezheti a stabil autoritarius partrendszerek kiepftesere tett kfserletek gyakori kudarcat. Sokorszagban a kormanyz6 autoritarius part, a fegyveres er6k es a polgari kozigazgatas kenyel-metlen es instabil koalfci6ban kenytelenek egyutt elni. Mas orszagokban a partok, viszonyla-

23 Juan Linz ezt nevezi "szultani" rezsimnek: TotalitarialL alld Au/iion'tariml Regimes, 151-157.0.; Chehabi, Hou-chang - Linz, Juan (szerk.): Sul/auislic Regimes, Baltimore, 1998, Johns Hopkins University Press; Jackson.Robert H. - Rosberg, Carl G.: Personal Rule ill Black Africa. Berkeley, 1982, University of California Press.

24 Diamond, Larry: ThinkingAbour Hybrid Regimes.]oumal ojDemocracy, 13. szam, 2002, 26. o. A foly6irat ugyan-ezen szamaban, az Elections Without Democracy tcmanak szentelt reszben (21-80. 0.) lasd mcg Diamond,Andreas Schnedler, Steven Levitsky es Lucian Way, valamint Nicolas van der Valle cikkct.

A legregebbi es tal.3n legkifinomultabb m6dszereket alkalmaz6 befogad6 autoritarius part a mexik6iPartido Revolueionario Institueional (PRI). A PRI majd hetven evig folyamatosan uralta a mexik6i politi-kai eletet; semmilyen mas partnak nem adott realis eselyt a hatalom megszerzesere. Az 1930-as evek-ben, miutan letrejbtt a Lazaro Cardenas nevevel femjelzett parton bellili szeles koalfci6, a PRI gondo-san ligyelt arra, hogy - akar a valasztasi eredmenyek meghamisitasa aran is - megtartsa a szavaz6itamogatast. Tevekenyseget egeszen az 1990-es evekig minden, esak nem a valasztasi hare alakitotta.A part azonban sok tarsadalmi esoportot epitett magaba; klilbn szekei6k kepviseltek a munkas-, azagrar- es az bssznemzeti erdekeket. Mikbzben a part az elegedetlenked6k egy reszet elhallgattatta,mas reszliket beesalogatta a partba. Emellett nem hivatalosan elismert nehany j61 elklilbnithet6 szer-vezett politikai esoportosulast, amelyek reszint a korabbi elnbkbk mbgbtt sorakoztak tel. A legklilbn-bbz6bb mexik6i politikusok a PRI-n, vagy a hozza huz6 fontosabb esoportokon, peldaul lizleti erde-keltsegeken bellil szerveztek meg a sajat frakei6jukat. Az alkudozasok fontossaga klilbnbsen mindenhatodik evben n6 meg, amikor a part megvalasztja elnbkjelbltjet. A hivatalban lev6 elnbk ujravalaszta-sat tilt6 jogszabaly garantalja, hogy a kormanyz6 elit esereje legalabb reszlegesen megtbrtenik, amilegitimebb es nyiltabb bels6 alkut tesz lehet6ve. Az ut6bbi evtizedekben megis nbvekv6 elegedetlen-seg mutatta, mennyire nehez minden erdeket egyetlen parton bellil bsszehangolni. A Mexik6 altala-nos fejl6deseb61 kimarad6 varosi es falusi szegenyek esatlakoztak azokhoz, akik kifejlett demokratikusrendszerre vagytak. 1994-ben fbldmQvesekb61 lett gerillak fegyveres felkelese razta meg a fennal16politikai rendszert, es a val6di demokratikus versenyre vonatkoz6 fgereteket eredmenyezett. Az1g97-es orszaggyQlesi valasztasok nyitottabbak voltak a korabbi versenyeknel, es veget vetettek a PRIhetveneves uralmanak: a part a 2000-es valasztason elveszitette az elnbki posztot. A PRIuj szerepben,verseng6 demokratikus partkent 1i2P tel.

gos erdektelensegre kirhoztatva, esak ugr6deszkakent jonnek szamftasba a katonai rezsi-mekhez es az egyeduralomhoz. Ezek a partok ritkan tudtak megoldani a nemzetet sujt6 gaz-dasagi vagy etnikai problemakat.

Az effele politikai rendszereket gyakran a gyarmatosft6k elleni egyuttes kuzdelem hoztaletre, es a gyarmati mult feledesbe merulesevel altalaban meggyengultek. Ahogy a fUgget-lensegi hare emleke elhalvanyult es a fuggetlensegi mozgalmak vezet6i is a maguk u~atkezdtekjarni, a partokat osszetart6 ideol6giai es tapasztalati kotelekek is meglazultak. Ezekaz esemenyek - mikozben a demokraeia az egesz vilagon er6sodbtt - az egyparti rendszereklegitimitasanak altaLlnos gyengulesehez vezettek. Nehany esetben az autoritarius partok ku-dareai mogbtt felsejlettek a partversenges korvonalai. Gyakrabban eltek a valasztasi auto-ritarizmus tobb-kevesebb manipulaei6t es ellen6rzest alkalmaz6 eszkbzevel, hogy a bels6 eskUls6 bajokat latszadegitimitassal elfedjek. Ennek nemritkan az lett az eredmenye, hogykormanyhivatalok vagy szemelyes apparatusok nyers er6szakkal maradtak hatalmon, de azutols6 szot mindig a hadsereg mondta ki.25

A II. viLighaboru utan a harmadik viJag legtobb orszagaban parlamentaris es demokratikuskormanyzatot vezettek be. Sok helyiitt e civil kormanyzatok rosszul mukodtek, nem voltautoritasuk, fgy helyiiket - er6vel- katonai kormanyzat vette at. Az er6szak eszkozeit el-len6rz6 hadsereg er6s alkotmanyos tradfci6 hfjan j6 esellyel versenyezhetett a hatalomert.A hadseregjelent6s er6 es a politikai folyamat befolyasos szerep16je maradt meg azokban arendszerekben is, ahol helyreallftottak a polgari hat6sagot. Brazfliaban peldaul a tisztikarmar 1964 e16tt is egyike volt a legfontosabb erdekaggregatoroknak a demokratikus folyama-tokban, azt kovet6en pedig vagy 20 even at megkerd6jelezhetetleniil uralta az erdekaggre-gaci6t es a donteshozatalt. Szamos mas orszagban, tobbek kozott Szfriaban, Pakisztanban,Indoneziaban, Guineaban, a Kong6i Demokratikus Koztarsasagban, Paraguayban es Haitina katonai tenyez6 dominans, de legalabbis egyike a legfontosabb aggregatoroknak. Az ut6bbievekben hivatalos kormanyzati formakent megis meggyengiiltek a katonai rezsimek - ezal61 szembeszok6 kivetel Pakisztan es Mianmar.

A hadsereg az er6szakos eszkozok felett elvezett szinte teljes monop6liuma reven poten-cialisanjelent6s er6 a politikai kiizdelemben, meg akkor is, ha nem lep nyfltan szfme. fgy ab-ban az esetben, amikor az akar demokratikus, akar autoritarius partrendszerben nem lehet-seges a megegyezes az aggregaci6 mikentjer61, a katonasag rivalis hijan az egyediili olyaner6ve valhat, amely kepes fenntartani az orszag kormanyozhat6sagat. Ilyen esetben a hadse-

Az Elefantcsontpart kormanyaellen felkelest indit6 es az orszag nagy teruleteit elfoglal61azad6 katonakUobbra) a 2002-es tlizszunetet felugyelo francia csapatokkal talalkoznak (Pascal LeSegretain - GettyImages).

reg az az alapvet6 er6, amely alatamasztha~a egy civil elnbk zsarnoksagat vagy egy dominanspart uralmat. A fegyveres er6k azonban mas intezmenyi vagy ideol6giai celokat szem el6tttartva is alkalmazhatnak kenyszert. A katonai vezet6k akar annak erdekeben is ellen6rzesiikala vethetik az allamgepezetet, hogy a szervezett csoportok, az allami biirokracia es a vegs6dbnt6bfr6kent mukbd6 hadsereg bsszekapcsolasaval megval6sftsak az autoritarius korpo-ratizmus katonai es/vagy biirokratikus valtozatat. Ugyan6k aztan, szbvetsegben az iizleticsoportokkal, "defenzfv" modernizaci6ba foghatnak, s6t radikalisabb modernizaci6ra szan-ha~ak el magukat. Latin-Amerikaban az autoritarius aggregaci6 csaknem minden korpora-tista formaja eddig er6s katonai jelenlettel tarsult, mikbzben csak korlatozott szerep jutottmaganak az autoritarius partnak.

A legnagyobb korlatozast a fegyveres er6k erdekaggregaci6s szerepe szamara az jelenti,hogy a katonai szfera bels6 strukturaja megakadalyozza a sikeres mozg6sftast tbbb kerdes-ben, amelyek reszben klvul esnek azon a teruleten, ahol a kenyszer alkalmazasa eredmeny-hez vezethet. A hader6k szervezete - magaban foglalva az er6szak alkalmazasanak lehet6se-get is - a parancstovabbftas szempon~ainak megfelel6en epult ki, ezert nem felelhet megolyan igenyeknek, amelyek a bels6 nezetelteresek aggregalasat, a kompromisszumkeresestvagy a politika szeles tamogatasat varjak t6le. A hadsereg raadasul nehezen tehet6 alkalmassaa katonai hierarchian kivU! all6 tarsadalmi csoportokkal val6 egyiittmukbdesre vagy kapcso-lattartasra, es a nemzetkbzi kbzvelemenyben meg csak valasztasok sem biztosftanak szamaralegitimitast. Ekkeppen tehat hijan vannak mindazoknak az el6nybknek, amelyeket a part-rendszerek a tamogatasok megszerzeseben birtokolnak. Ezeket a hianyossagaikat reszbenelfedhetik, amfg kbzos serelmekkel vannak elfoglalva, nyomast gyakorolnak a fennall6 hiva-talokra, netan a hatalmat ragadjak el t61Uk. Rbgvest sulyos problemava terebelyesednekazonban akkor, ha a katonai kormanyzat a tarsadalom tamogatasara szorul, peldaul gazda-sagpolitikai dbnteseiben vagy mas atfog6 kormanyzati programokban. Ezert a katonai kor-manyzat gyakran instabil, a hatalmat kenytelen megosztani mas intezmenyekkel, vagy veleegyuttmukbd6 autoritarius partok alapftasat kell bsztonbznie.

Nigeria katonai kormanyzata az 1990-es evek demokratizal6dasi hullamanak hatasara 1991-ben alla-mi szintU, 1992-ben pedig szbvetsegi tbrvenyhozasi valasztasokat kezdemenyezett. A hadsereg azon-ban csak korlatozott valasztasokat engedelyezett, amelyb61 (korrupci6ra hivatkozva) kizartak a korab-bi polgari rendszer szerepl6it. igy a szavaz6k csak ket part kbzul valaszthattak, mindkett6t a katonaikormanyzat alapftotta, Sokan ertelmetlennek fteltek a valasztast. nem mentek el szavazni, es ketsegei-ket igazolta is, hogy 1993 juniusaban a hadsereg ervenytelenftette az elnbkvalasztas eredmenyet,meg miel6tt kihirdettek volna, es az uj valasztasok megszervezesere Ideiglenes Nemzeti Kormanyt ne-vezett ki. 1993 novembereben a Sani Abacha hadugyminiszter vezette puccsal megbuktattak ezt akormanyt, betiltottak mindennemO politikai tevekenyseget, feloszlattak a tbrvenyhozast, levaltottaka sZbvetseg 30 allamanak valasztott kormanyzatat - ezzel megszOnt a valasztas korlatozott erdek-kepviseleti szerepe is. 1999 tavaszan a katonai kormanyzat engedelyezte az elnbkvalasztast, amelynekgy6ztese egy korabbi tabornok lett, aki most demokratikus reformokat pr6bal megval6sitani. A szaka-datlan etnikai villongasok es politikai gyilkossagok azonban ujra megrendfthetik a demokraciat. (Lasda 78. fejezetben.)

Mar emlftettuk, hogy letezik egy demokratikus trend, amely az 1980-as evek vegen kulOni::isfontossagra tett szert a kelet-eur6pai kommunista rezsimek i::isszeomlasaval.Az 5.4. dbra a vi-lag politikai rendszereit az uralkod6 erdekaggregaci6s strukturak szerint muta~a be haromidoszakra vonatkoz6an: az 1970-es evek vegen, az 1980-as evek vegen es az 1990-es evek ve-gen. Az abrazolt adatokat becsleseknek kell tekinteni, amelyekhez gyakran keyes adat alltrendelkezesre. Minden hianyossaga ellenere azonban az abrar6lle lehet olvasni, hogy nagy-sagrendileg milyen aranyban fordulhat elo a vilagban a harom fo forma: a ti::ibbpart verse-nyere epulo, az egyparti es a katonai vezetesu rendszer. A tradicionalis kormanyzatok "mara-dek" kateg6riaja elsosorban Ki::izel-Kelet, Del-Azsia, es a csendes-6ceani terseg kisebb ki-ralysagaib6l all.

1978-ban a vilag nagyjab6l 150 fUggetlen orszaganak mintegy harmadaban volt verseng6part- es valasztasi rendszer. Idetartozott mindenekelott Nyugat-Eur6pa es Eszak-Amerika(a karibi terseget is beleertve), reszben Latin-Arnerika es Azsia, valamint nehany afrikai eski::izel-keleti orszag is. Ennel csak alig valamivel kevesebb orszagnak volt valamilyen fajtaegyparti rendszere: ez jellemezte Kelet-Eur6pat, es viszonylag gyakori volt Mrikaban esAzsiaban. Az orszagok ki::izulmajdnem minden negyedikben, formalisan (katonai kormany-

5.4. ABRA Valtozas az uralkod6 erdekaggregaci6s strukturaban - elmozdulas a demokracia'fele az egesz vi lagon? .

60

50

~} 40.;;'"'">-c 30''''~'"-'"~(.)

~-0 20c

(.)

c::

10

0

• Versengo partok D Katonai iranyftas

DEgyparti D Tradicionalis rezsim

Fomis: Gastil, Raymond D.: Freedom i/1 the World 1979, 1988-1989, 1997-1998. New York, 1979, 1989, 1998, Free-dom House.

zatkent) vagy gyakorlatilag (a civil kormlnyzatot iranyftva) a hadseregek uraltak az erdek-aggregaci6t. Mrika es Latin-Arnerika orszagai koziil minden harmadik vagy meg ennel istobb katonai iranyftasu rezsim volt.

Az abran lathat6, hogy egy evtizeddel kes6bb a fejl6des tUllepett az egyparti kormanyza-ton. Az egyparti rezsimek aranya vilagszerte 30-r6124 szazalekra esett vissza,j611ehet az afri-kai allamoknak meg mindig majdnem 40 szazalekat uraljak. Mar tudjuk, hogy a kirekeszt6kormanyz6 partok tervesztese ezen beliil meg radikalisabb volt. A verseng6 partrendszerekaranya ekozben a varakozasoknak megfele16en m6dosult: a korabbi 36-r6141 szazalekra n6tt(es ha ehhez hozzaadnank azokat, amelyek egyel6re csak kfserleteznek a verseng6 partrend-szerrel, akkor az arany nyilvan tovabb emelkedne). Meg kell azonban jegyezniink, hogymindekozben a katonai kormanyzatok aranya is n6tt, j6llehet kisebb mertekben, 23-r61 26szazalekra.

A demokracia fele mutat6 fej16des 1989-ben a Kelet-Eur6paban bekovetkezett dramaivaltozasokkal, a fejl6d6 orszagokban pedig a demokracia ujkeletG kovetelesevel vette kezde-tet. A verseng6 rendszerek aranya ma mar j6val tobb, mint 50 szazalek, ennek megfelel6encsokkent minden mas forma aranya. A megmaradt egypartrendszerek tulnyom6 resze lazankorporatista; a keyes kivetel koze tartozik Kina es Kuba. A folyamatot f6kent az autoritariuskormanyzat ideol6giai alapjanak osszeomlasa es a szovjet tamogatasok elapadasa siettette,f6kent Mrikaban.

Az 1990-es evek soran sok afrikai orszag mozdult el egy demokratikusabb es szabadabbrendszer fele. Ez a trend folytat6dott, akarcsak a formalisan katonai rezsimek szamanak lat-hat6 csokkenese. Larry Diamond 2001 vegen az afrikai allam ok kozel harmadat min6sftettevalasztasi demokracianak.26 De az afrikai orszagok nagy resze a fent ismertetett "valasztasiautoritarizmus" valamelyik valtozatanak min6siil: er6sen korlatozzak a polgari szabadsagjo-gokat es a valaszt6i ellenvelemenyeket. Nehany allam pedig rendiiletlen autoritarius rend-szer marad, vagy (mint Szudan es a Kong6i Demokratikus Koztarsasag) pusztft6 polgarha-boniba siillyed.

Talan az autoritarizmus legitimitasvesztesenek tulajdonfthat6, hogy f6kent Latin-Ameri-kaban a katonai vezet6k ma nem vezetnek be kozvetlen katonai ural mat, hanem inkabb ahatterben maradnak es onnan iranyftjak az esemenyeket. Latin-Arnerikara ugyanekkor az isjellemz6, hogy tobb katonai kormanyzat a kivaltkepp fontos orszagokban is, tehat Argentf-naban, Brazfliaban, ChiJeben es Uruguayban va16ban utat engedett a verseng6 partrendsze-reknek. S bar az a kor elmult, amikor a katonai kormanyzatokat a fejl6des egyediili garanciai-kent kiilonleges bizalom ovezte, am meg ma is katonai dominancia varhat6 ezekben a terse-gekben, ha a mas tfpusu kormanyzatok keptelenek feliilkerekedni a bels6 nehezsegeken.

Ahol a demokraciahoz vezet6 uton "visszaeses" kovetkezett be - mint Peruban Fujimorielnok demokraciat fenyeget6 intezkedesei nyoman az 1990-es evekben, vagy amikor Pakisz-tan valasztott elnoket katonai puccsal megbuktattak 1999-ben -, a hadseregnek legalabbisresze volt az antidemokratikus folyamatokban. Ezekre a peldakra gondolva nem feltetelez-hetjiik, hogy a demokratizal6das trendje zokken6mentesen folytat6dik. Ha a sokpart-rendszer nem tud megbirk6zni a gazdasagi es tarsadalmi bajokkal, akkor oda a legitimitasa.Ezzel a kihfvassal kell szembenezniuk Kelet-Eur6pa, a volt Szovjetuni6 es a harmadik vilagujonnan alakult, verseng6 rendszereinek.

Fontos tenyez6 annak eldonteseben. hogy az egyes orszagok kormanyzatai mit tesznek az al-lampolgaraikert vagy ellenukben. hogy az adott orszagban mikent aggregal6dnak az erde-kek. A kormanyzat es a politika kerdesei kozott kulonos erdekl6desre szamot tart6 tenyez6-ket - stabilitas. forradalom, reszv€tel, j6let, egyenl6seg, szabadsag es biztonsag - er6senmeghatarozza, hogyan alakul az erdekaggregaci6.

Az aggregaci6s folyamat egyik fontos eredmenye a politikai lehet6segek korenek szukite-se. Az erdekaggregaci6n keresztul az allampolgarok vagyai es kovetelesei nehany dontesi al-ternatfvaban j utnak kifejezesre. A lehetseges dontesek kozul az erdekaggregaci6nak koszon-het6en szamos dontesi alternatfva kirostal6dik, es esupan nehany kerul a donteshoz6k ele.A dontesi folyamatot tekimve szembetun6, hogy az erdekaggregaci6 soran a politikai er6for-rasok vegul is annak a viszonylag keyes embernek a kezebe kerulnek, akik kes6bb a dontese-ket meghozzak. A tovabbel6 dontesi alternatfvakat komoly es kiemelked6 alternatfvaknakkell tekinteni, hiszenjelent6s politikai er6 all mogottuk. Komolytalan viszont az olyan don-tesi alternatfva, amely peldaul el6frja. hogy az amerikai kormany helyezze aJlami felUgyeletala a nehezipari termelest, megpedig azert, mert nines olyan vezet6. aki szamottev6 politikaier6forrasok birtokaban tamogatna ilyesmit - fuggetlenul att61, hogy mas orszagokban azilyen es ehhez hasonl6 donteseket vegrehaj~ak.

A preferalt eelok korenek szukftese es osszekapesolasuk vilagosan megfigyelhet6 a verseng6partrendszerek mukodese soran. Miutan a partok megvalasz~ak avezet6iket es a kovetend6 po-litikai iranyvonalat, a sok szamba johet6 dontesi prefereneia kozul a legtobb megszunik a sza-mukra, es esupan nehany marad. A valaszcisokon a szavaz6k cimogatasukr6l biztosf~ak a par-tokat, amelyek az elnyert szavazatok aranyaban kepvisel6ketjuttatnak a torvenyhozasba. A tor-venyhozasban a tovabbi kozeledesek es koalfei6kereses reven a dontesi javaslatok kOzul j6nehany tovabbi is kirostal6dik, ugyhogy az esetek tobbsegeben a kezdeti alternatfvak tortre-sze jut esak a donteshoz6k ele. A kihullott javaslatokat vagy soha nem tamogatta egyetlenpart sem, vagy a valasztasokon kudareot vallottak azok, akik esetleg tamogattak volna.

Ugyan a nem verseng6 partrendszerekben, a katonai rezsimekben es a monarehiakban azaggregaci6 maskeppen mukodik, ezekben is azzal a hatassaljar, hogy a politikai alternativakkore szukul, es a megmarad6k kombinal6dnak. Lehetseges, hogy nehany teruleten azaggregaci6 folyaman gyakorlatilag eld6l az alkalmazand6 politika is; ez tortenik peldaul a ka-tonai rendszerekben, vagy ott, ahol egy autoritarius part frakei6ja van uralmon, es akkor is.amikor egy verseng6 part fegyelmezett frakei6jae a parlamenti tobbseg. Mas esetekben a tor-venyhozasok, a katonai tanaesok vagy a partok politikai bizottsagai tobb, hasonl6an er6sfrakei6ra oszlanak, amelyek egymassal targyalva jutnak egyezsegre. A lehetseges eelok kore-nek szukitese azt is jelenti, hogy bizonyos tarsadalmi erdekek befolyasat es hozzafereset azerdekaggregaci6s folyamat hatarozza meg.

Az erdekaggregaci6 masik fontos kovetkezmenye, hogy a politikai kulturak polarizaltsagagyakran megjelenik a donteshoz6 testuleten belul is. Egy viszonylag konszenzusos tarsada-lomban, mint amilyen Nemetorszag. a torvenyhozasnak mersekelt es tolerans partokb6l kellosszeallnia. fgy a parlament donteshozatali stflusa altalaban a kooperaei6t es a konszenzusepi-test osztonzi. Az inkabb konfliktusos jellegu Olaszorszagban ugyanakkor a benult parlameme:hosszu ideig egymast6l civol a116partok - a keresztenydemokratak es a kommunistak - ural-tak. fgy a kormanyzat mukodese gyakran a tarsadalmon beluli erdekmintakat tukrozi.

A politika azonban nemesak tukrozi, hanem alaki~a is a kornyezetet. Az erdekaggregaci6

gyakran epp annyira megvaltozta~a a polarizaci6 merteket, mint amennyire a politikai kul-tura is ravetiil a dbnteshozatalra. Epp ett6l erdekfeszft6 a politika. Aj6l szervezett es j6l veze-tett politikai partok -legalabbis atmenetileg - kepesse val~atnak arra, hogy a politikai eletfeletti dominanciat megszerezve, a korabban emlftett egyiittmukbdeses modell szerint kor-latozzak a szels6seges esoportok tbrvenyhozasi befolyasar. Megfordftva: aj61 szervezett szel-s6segesek is apellalhatnak bizonyos esoportok felelmeire es elofteleteire, hogy aztan tamo-gat6ikat a szavaz6urnakhoz tessekelve a korabbinal nagyobb hatalmat vfvjanak ki egy mas-kiilbnben konszenzusos tarsadalom tbrvenyhozasaban.

Az aggregaci6s folyamatok vegso kbvetkezmenye elsosorban a kormanyzat kepviseletierejeben es alkalmazkod6kepessegeben, egysz6val stabilitasaban mutatkozik meg. Az auto-ritarius erdekaggregaci6s strukturakban nem varha~uk el, hogy a politikai er6viszonyokakar esak megkbzelft6 huseggel is tukrbzzek a kbzvelemenyt. Egy melyen megosztott eskonfliktusokt6l terhelt tarsadalomban a kepviselet hianya ugyanakkor szerencsesnek is tart-hat6, mint ahogy szamos pelda kinalkozik annak az igazolasara, hogy sok orszagban a kato-nai pueesok vegrehajt6i fgy indokoltak az el6z6 kormanyok megdbnteset: a nemzet nem en-gedheti meg maganak a megosztottsag es a politikai viszaly elharap6dzasat. Hasonl6keppenaz autoritarius partok vezet6i is rendszeresen azzal hozakodnak el6, hogy a nemzetnek min-den energiajat es erejet a kbzbs eelokra kell fordftania, es ebben a tbrekveseben esak akadalylehet a tulsagosan polarizalt partversenges, ezert annak elejet kell venni.

Ezzel szemben a demokratikus erdekaggregaci6 partol6i azt aJlf~ak, hogy az utkbz6 tars a-dalmi es politikai erdekek mindenki szamara elfogadhat6 egyeztetesenek legnagyobb reme-nye a velemenynyilvanftas szabadsaga es az igazsagos valasztasi versengesben val6 reszvetel,amelyet alkotmanyos forrasokra ramaszkod6 megegyezes kbvet. Ilyen demokratikus aggre-gaci6 nelkiil az ellenvelemenyek elfojrasa igazsagtalansaghoz, a kivul reked6k elegedetlenke-desehez, a bejut6k korrupei6jahoz, vegs6 saron er6szakhoz, nagyobb instabilitashoz vezet.

Vagyis a demokracia arra keszteti a politikusokat, hogy az allampolgarok kivansagai sze-rint eselekedjenek. A polarizalt politikai kulturaban a megosztottsagot es bizonytalansagottukrbz6 erdekaggregaci6 tulsagosan nagy arnak tunhet azert, hogy megval6suljon az allam-polgari ellenorzes. Mas kerdes, hogy az autoritarius es katonai kormanyzatok instabilitasaeppen azt muta~a, hogy kbnnyebb atmenetileg elfedni a polarizaltsagot, mint val6ban meg-szabadulni t6le. A kulturalis megosztottsag nem tukrbz6dhet esupan katonai frakei6k kb-zbtti vagy partcsoportokon be IiiIi viszalyokban, mert ha nines val6di partversenges, akkor azallampolgaroknak nem marad semmi: sem szabadsag, sem reszvetel, sem stabilitas.

aranyos kepviseletautoritarius partrendszerbefogad6 kormanyz6 partegymandatumos (egyeni)

valaszt6keruletegyuttmukbdeses part-

rendszer

erdekaggregaci6intezmenyi csoponkatonai kormanyzatkirekeszt6 kormanyz6 partkonfliktusos panrendszerkonszenzusos partrendszerpatr6nus-kliens viszony

relatfv tbbbsegi valasztasiszabaly

sokpartrendszertarsulason alapul6 esoporttbbbsegi ketpartrendszertbbbsegi koalfei6s rendszerverseng6 partrendszer

Converse, Philip E. - Pierce, Roy: Political Represet/tation ill France. Cambridge, 1986, Harvard Universiry Press.Cox, Gary: ivfakillg Votes CoulIC: Strategic Coordillatioll in the World's Electoral Systems. Cambridge, 1997, Cambridge

Universiry Press.Dalton, Russell J. - Wattenberg, Martin P.: Parties Without PartisallS: Political Clrmtge ill Advallced Industrial Democ-

racies. New York, 2000, Oxford Universiry Press.Downs, Anthony: All Ecollomic TIleory oj Democracy. New York, 1957, Harper and Row.Farrell, David: Electoral Systems: A Comparative Illtroduerion. New York, 2001, St. Martin's Press.Farrell, David - Holliday, Ian - Webb, Paul (szerk.): Political Parties i/t Democratic States. Oxford, 2002, Oxford

Universiry Press.Gallagher, Michael - Laver, Michael - Mair, Peter: Representative Govemmet/t ill Modem Europe. New York, 1995',

McGraw-Hill.Jackson, Robert H. - Rosberg, Carl G.: Personal Rule i/t Black AJrica. Berkeley, 1982, Universiry of California Press.Kitschelt, Herbert: TIle Trallifomzatioll oj EuropeaII Social Democracy. New York, 1994, Cambridge Universiry Press.KJingemann, Hans-Dieter - Hofferbert, Richard - Budge, Ian: Parties, Policy alld Democracy. Boulder, 1994, West-

view Press.Laver, Michael - Schofield, Norman: Multiparty Government. New York, 1990, Oxford University Press.Lijphart, Arend: Electoral Systems alld Party Systems. New York, 1994, Oxford Universiry Press.Lijphart, Arend: Pattems of Democracy. New Haven, 1999, Yale Universiry Press.Linz,JuanJ.: Totalitariall afld AutllOritarimt Regimes. Baltimore, 2002,Johns Hopkins Universiry Press.Linz, Juan J. - Stepan, Alfred (szerk.): TIte Breakdolvll of Democratic Regimes. Baltimore, 1978, Johns Hopkins

Universiry Press.Nordlinger, Eric A.: Soldiers ill Politics: Military Coups mtd Govemmet/ts. Englewood Cliffs, 1976, Prentice-Hall.O'Donnell, Guillermo - Schmitter, Philippe C. - Whitehead, Laurence: TrallSitiollSJromAuthoritariall Rule: Prospects

Jor Democracy. Baltimore, 1986, Johns Hopkins U niversiry Press.Powell, G. Bingham, Jr.: COlltemporary Democracies: Participatio/I, Stability alld Viole/Ice. Cambridge, 1982, Harvard

Univctsiry Press.Powell, G. Bingham, Jr.: ElectiollS as IllStmlllet/ts oj Democracy. New Haven, 2000, Yale University Press.Riker, William H.: Liberalism AgaillSt Populism. San Francisco, 1982, W. H. Freeman.Sartori, Giovanni: Panies alld Pany Systems. Cambridge, 1976, Cambridge Universiry Press.Ware, Alan: Citizens, Parties, alld the State. Princeton, 1988, Princeton Universiry Press.