Anatómia jegyzet szív anatómiája és élettana I..docx

8/15/2019 Anatómia jegyzet szív anatómiája és élettana I..docx

1/26

A keringés szervrendszerének felépítése I. A szív anatómiája és élettana

1. A keringési rendszer feladataA szervezetben található sejtek, szövetek számára anyagok szállítása (transzport

biztosítása)

2. Részei Szív (pumpamotor szerv) Érrenszer (a szervezetet besz!rve !rter"be áramlik a v"r) #"r (anyagok szállítására spe$ializált %oly"kony köt&szövet) 'yirokrenszer (a sejtközötti t"rben maraó %olya"k visszaszállítója)

3. A szív (or! el"el#ezkedése A mellkasban a k"t t*& közötti ter*leten (gátor*regben), annak is el*ls&, alsó

r"sz"n+ A t*&k által

gyakorlatilagtakarva

-. r"sze aköz"pvonalban,/-. r"sze a balmellkas%"lben

A szív$s0$stapintható helyea mellkas%alon (szív$s0$slök"s) a #+ boraközben, a szegy$sonttól kb+ 1 $m2retapintható

A szív hossztengelye %el*lr&l le%el", hátulról el&re, jobbról balra %ut

$. %&ls' idoma3b+ .44 g2os zárt ököl nagyság0 tompa, k0p alak0 szerv+%&ls' részei Alapi r"sz (5asis $oris) 6s0$si r"sz (Ape7 $oris)

A k"t k*ls& r"sz közötti határ a koszor0s baráza (sul$us$oronarius), ami %eletti r"sz a szív alapi ter*let"hez, az alattir"sze, peig a $s0$si ter*lethez tartozik+A szív alapi r"sz"ben a jobb, illetve a bal pitvar, míg $s0$siter*let"n a k"t kamra található+


2/26

). *els' szerkezeteRétegei +zív,el"árt#a (endoardi-m! a szív legbels& (*regek %el" n"z&) hártyaszer!

r"tege+ 8ellegzetes kett&zete a billenty!k vitorláját alkotja+ Az "p szívbelhártya biztosítja a szív *reg"n bel*l a v"r s0rlóásmentes áramlását, "s

megakaályozza a kóros v"ralvaást (trombus k"pz&"st) +zívizomzat (m#oardi-m! a legvaskosabb szívr"teg, ami a szív

pumpam!kö"s""rt %elel+ 'em egys"ges r"teg, hiszen k*ls&, köz"ps&, "s bels&r"tegekb&l "p*l %el+ A szív rostos gy!r!j"n ere+ 9itvarok eset"n v"konyköpenyszer!, míg kamrák eset"n vaskos (legvastagabb a bal kamra %ala: kb+ $m)+ 8ellemz& "lettani tulajonsága a minen, vagy semmi törv"nye, ami azt

jelenti, hogy k*szöb %eletti ingerre a szívizom ma7imális összeh0zóássalválaszol, így az ingerer&ss"g további emel"s"vel a válasz er&ss"ge nem

be%olyásolható+ +zív,-rok (periardi-m! a szív legk*ls& burka, ami k"t lemezb&l "p*l %öl+ A

szívhez közelebbi lemezt zsigeri lemeznek (epi$arium), távolabbit peig %alilemeznek (peri$arium) nevezz*k+ A k"t lemez között a szívburok *regtalálható, amiben n"hány ml mennyis"g! sárgás, savós %olya"k biztosítja amellkason bel*l a szív s0rlóásmentes m!kö"s"t+ A szívburok v"i, óvja,izolálja a szívet környezet"t&l+

regeiAz emberi szív ; b szív*regb&l "p*l %öl+ A %els&bb elhelyezke"s! szív*regeketpitvaroknak (atri-m!/ míg az alsókat kamráknak (ventri-l-s! nevezz*k, így aszívben jobb "s bal pitvar, jobb "s bal kamra k*löníthet& el+A szív *regei között egy hosszirány0 válasz%al a szívs0vén# (sept-m ordis! található,

ami v"r számára átjárhatatlan, így izolálni k"pes a bal szív%"lben l"v& (bal pitvar, balkamra) o7ig"n0s v"rt, a jobb szív%"lben található (jobb pitvar, jobb kamra)o7ig"nszeg"ny v"r"t&l+ A k"t pitvart elválasztó szívsöv"ny r"szt pitvari söv"nynek,míg a k"t kamrát elválasztót kamrai söv"nynek nevezz*k+

A szív *regeib&l a következ& erek nyílnak: 5al kamrából: aorta 8obb kamrából: arteria pulmonalis (t*&art"ria) 5al pitvarba: ; b vena pulmonalis 8obb pitvarba: vena $ava superior "s vena $ava in%erior, "s a koszor0erek

v"nája (sinus $oronarius)

*illent#i


3/26

A szív sajátos billenty!renszere biztosítja a szív *regein bel*l (hasonlatosan aszelepekhez) a v"r egyirány0 áramlását+


4/26

minen szívizom sejthez o7ig"n0s v"rt szállít, illetve az elhasznált v"rt k*lönrenszerrel a jobb pitvarba visszavezeti+A koszor0serek jobb "s bal %&törzzsel, az aorta kezet"b&l ágaznak le+ lzáróásukeset"n a szívizomzat "k alak0 ter*lete elhal (szívizom in%ar$tus)+

6. A szívmk0dés sza,ál#ozásaA szívm!kö"s kett&s szabályozás alatt áll+A vegetatív iegrenszer irányából parasympatikus (gátló), "s sympatikus (serkent&)rostok a szív e7traardialis ,eidegzéséért %elel&sek+A szív saját beiegz"s""rt (automatikus m!kö"s""rt) az ingerképz'/ vezet' 8rendszer a %elel&s+ A renszer r"szei a szív %alában helyezkenek el+ >eg%elel&ritmusban, "s %rekven$iában bioelektromos impulzusokat állítanak el& (ingerk"pz&r"sz), maj ezen elektromos impulzust tovavezetik a szívizomzat irányába(inger*letvezet& r"sz), ami erre válaszul, összeh0zóással válaszol+B"szei: +in-ssomó: a jobb pitvar %alában, a nagyv"nák beöml"s"n"l található

els&leges ingerk"pz& központ+ 9itvar : kamrai somó: a pitvar @ kamrai határon

található másolagos ingerk"pz& központ+ C& %elaataazonban a sinus$somó %el&l jöv&

bioelektromos inger*letösszegy!jt"se+

;is : n#alá,: a kamrai söv"ny %els& r"sz"ntalálható harmalagos ingerk"pz&központ+ C& %elaata az elektromosimpulzus tovaszállítása+

ara : szár: a jobb "s a balkamrák irányába %utó, elektromos impulzust szállítószár+

9-rkinje rostok : a =aDara @ szárak v"gein elhelyezke&, szívizomsejtek köz"%urakoó mikroszkópos k"pletek, az elektromos impulzust szívizomsejtek %el"közvetítik+


5/26

A keringés szervrendszerének felépítése II. Az artériák/ a vénák és akapillárisok szerkezete. A vérk0r0k.

=étel vázlata

1. A keringési rendszer feladata2. Részei3. érk0r0k $. @ag#vérk0r). %isvérk0r5. Artéria6. éna?. %apilláris

=étel kidolgozása


biztosítása)

2. Részei Szív (pumpamotor szerv)

Érrenszer (a szervezetet besz!rve !rter"be áramlik a v"r)


6/26

#"r (anyagok szállítására spe$ializált %oly"kony köt&szövet) 'yirokrenszer (a sejtközötti t"rben maraó

%olya"k visszaszállítója)

3. érk0r0k Az állanó testh&m"rs"klet! "l&l"nyek, így többek között az ember két vérk0r0s, zárt keringésirendszerrel renelkezik+ >egk*lönböztet*nk más @ másm!kö"s"rt %elel&s nagyv"rkört, "s kisv"rkört+A kering"si renszer zártsága alatt azon t"ny"rten&, hogy az "rpályából normális esetben seholnin$s arra lehet&s"g, hogy az alakos elemek abbólkil"pjenek+

$. @ag#vérk0r

eladataA szervezet számára o7ig"n0s (%riss) v"r szállítása(art"riás olal), maj az elhasznált v"r testb&ltört"n& visszaszállítása a szívbe (v"nás olal)+Bef-tása A bal kamrából inul az aortával, amely

%&art"riákba, art"riákba, art"riá$skákba(arteriola) átmenve a hajszálerekbenv"gz&ik+ A szervezet sejtjei, szövetei számára o7ig"n0s v"rt szállít+


7/26

5al "s jobb bels& $síp&art"ria @ kismeen$ei szerveket ellátó art"riák ágaznak le

5al "s jobb közös $síp&art"ria @ alsóv"gtagot ellátó art"riák ágaznak le

@ag#vérk0r vénás szakaszai

Cel*letes "s m"lyv"nák @ a b&r alatti "s a m"lyebb r"tegekben elhasznált v"rtszeik össze

#ena $ava in%erior (alsó %&v"na) a mellkas, has "s az alsóv"gtagok %el&l "rkez&elhasznált v"rt szeik össze "s a jobb pitvarba juttatják

#ena $ava superior (%els& %&v"na) a %els& v"gtagok a nyak, "s a %ej %el&l "rkez&elhasznált v"rt összeszeve azt a jobb pitvarba juttatják

). %isvérk0r

eladata

A t*& segíts"g"vel az o7ig"nszeg"ny v"r o7ig"nnel 0sítása (o7igenizá$ió), illetve asz"nio7i eltávolítása (art"riás olal), maj az o7igenizált v"r szívbe tört"n& visszajuttatása(v"nás olal)+

Bef-tása 8obb kamrából kiinulva a t*&art"ria segíts"g"vel az elhasznált v"rt

(o7ig"nszeg"ny, sz"nio7i0s) A t*&ben megtört"nik a hajszál"r%alon kereszt*l a l"gz"si gázok ki$ser"l&"se

(k*ls& l"gz"s) A %el%riss*lt v"rt a t*&v"nák összegy!jtik "s a bal pitvarba továbbítják+

A vér eg#szersített irán#a szív (jo,, kamra! : t&d' : szív (,al pitvar!

zek alapján, "rthet& móon a bal szív%"lben o7ig"n0s, míg a jobb szív%"lben o7ig"nszeg"nyv"r található+

5. Artéria (&t'ér!

3amrából kiinuló erek 'agyv"rkör eset"n %riss, míg kisv"rkör eset"n elhasznált v"rt szállítanak

Rétegei *els' réteg (t-nia intima!. Eegbels& hártyaszer! r"teg"t az "rbelhártya

(enothel) k"pezi+ 'ormál esetben biztosítja az art"riákon bel*l a v"rs0rlóásmentes áramlását, "s megakaályozza, hogy kóros v"ralva"kk"pz&jön+


8/26

%0zéps' réteg (t-niamedia!.Simaizomr"tegekb&l%el"p*lve k"pes

biztosítani az "rlumen$sökken"s"t("rösszeh0zóás), "snöveke"s"t ("rtágulat)+A simaizomr"teg ezenm!kö"s"t bizonyoshormonok, illetvehormonszer! anyagok (hisztamin, arenalin, braikinin), "s vegetatíviegrenszeri be%olyás biztosítja+ Art"riák eset"n ezen r"teg vaskos+

%&ls' réteg (t-nia adventitia!. 3*ls& köt&szövetes köpenyr"teg, amely biztosítja az "r v"elm"t, környezet"t&l való izoláltságát+ A r"tegen kereszt*l az"r%alba erek (az "r%al saját tápláló erei), "s vegetatív iegek %utnak+

6. éna (g#jt'erek!

A pitvarokba visszat"r& erek+ 'agyv"rkör eset"n elhasznált, kisv"rkör eset"n, peig %riss v"rt tartalmaznak+

Rétegei

*els' réteg (t-nia intima!. Eegbels& hártyaszer! r"teg"t az "rbelhártya(enothel) k"pezi+ 'ormál esetben biztosítja a v"nákon bel*l a v"rs0rlóásmentes áramlását, "s megakaályozza, hogy kóros v"ralva"kk"pz&jön+ 8ellegzetes k"pz&m"nyei a v"nabillenty!k+ zek %elaata a v"r

peri%"ria %el&l a $entrum (szív) %el" tört"n& áramlásának biztosítása+ %0zéps' réteg (t-nia media!.


9/26


10/26

A vér általános t-lajdonságai/ alakos elemei/ a vérsoportok

=étel vázlata

1. A keringési rendszer feladata2. Részei3. A vér általános feladatai$. A vér 0sszetétele). Alakos elemek képz'dési és p-szt-lási "el#e5. Alakos elemek jellemz'i6. A vérzéssillapodás me"anizm-sa?. érsoportok

=étel kidolgozása


biztosítása)

2. Részei Szív (pumpamotor szerv) Érrenszer (a szervezetet besz!rve !rter"be áramlik a v"r) #"r (anyagok szállítására spe$ializált %oly"kony köt&szövet)

'yirokrenszer (a sejtközötti t"rben maraó %olya"k visszaszállítója)

3. A vér általános feladatai Anyagok szállítása (9l+ l"gz"si gázok, tápanyagok, vitaminok, hormonok,

h&m"rs"klet)


11/26

). Alakos elemek képz'dési és p-szt-lási "el#e%épz'dési "el# A m"hen kív*li "letben az összes alakos elem a vörös$sontvel&benk"pz&ik (hossz0 $söves $sontok v"gein, lapos$sontokban található)+ A nyiroksejtek"r"si %olyamata a $sontvel&i k"pz&"s után a nyirokrenszerhez kötött+9-szt-lási "el# E"p (esetleg a máj)

5. Alakos elemek jellemz'i 0r0svérsejt

+záma ;,G @ G millió-Ll

Alakja Cel*ln"zetb&l korong, olaln"zetb&l babapiskóta alak0 (5ikonkáv)


12/26

eladata Nmmunbiológiai v"elem biztosítása, azaz:8 A kórokozó (testiegen anyag) %elismer"se2 5ekebelez"se (%ago$ytosis)2 llene ellenanyag termel"se (antitest)2 Oenetikai kójának memorizálása (így k"s&bb ellene hatásos v"elem

jöhet l"tre)

érlemezkék+záma /44 444 @ .44 444 -LlAlakja ásoik %ázis (sejt%ázis): a v"rlemezk"k a s"r*lt "r%alhoz "s egymáshoz

tapanak, ami által a s"r*l"s hely"t tet&$ser"pszer!en %eik (%eh"r thrombus)+


13/26

A légzés szervrendszerének felépítése/ mk0dése

=étel vázlata

1. eladata2. Részei3. Bég-tak $. =&d').


14/26

A %olyamat a l"gutak összetett $s&renszer"n kereszt*lvalósul meg+ zen $s&renszert %els& "s alsó l"gutakra oszthatjuk+ A k"t szakasz köztihatár %eln&ttek eset"n a hangr"s+els' lég-tak Drr. 'ormál l"gz"skor a leveg& az orr*regen át jut be a t*&be+ Azonban

m"lyl"gz"s, sóhajtás, ásítás, illetve besz" közben ezt a %elaatot a száj*reg

tölti be+ 'yitott szájjal való l"gz"skor az alsó l"gutak könnyen hurutosállapotba ker*lhetnek+B"szei:2 3*ls& orr: háromolal0 piramishoz hasonlatos, por$okból, $sontokból%el"p*l&, az ar$ karakter"t meghatározó jellegzetes k"plet+2 Mrr*reg: nyílirány0 orrsöv"nnyel kett"választott, haránt irány0 orrkagylókkal%elosztott *regrenszer+ Az *regrenszeren bel*l elk*lönít*nk %els&, köz"ps&,alsó orrjáratot+ zekbe az orrjáratokba nyílnak az orr mell"k*regei, valamint akönny$satorna+ Mrrgarati r"szen az orrgaratmanula szomsz"ságában a %*lk*rtnyílása található, ami az orr*reg köz"p%*llel tört"n& összeköttet"s""rt %elel&s+

Drrmellék&regek a kopony$sontokban található l"gtartalm0 *regek, amelyekaz orr*reggel összeköttet"sben álnak+ 6sökkentik a koponya s0lyát,%elmelegítik az orr*regen átjutó leveg&t, hangaáskor rezonátork"nt m!könek+=ípusai:2


15/26

Eége. A nyak el*ls& %elszín"n a köz"pvonalban kb+ aNNN @ #N+ nyak$sigolya magasságában %ekszik+ Cels& r"sze háromolal0 piramis,alsó r"sze %okozatosan hengeress" válik, "s a l"g$s&ben %olytatóik+ A g"g"tszalagok, por$ok (többnyire


16/26

Alakja tompa k0p alak Részei8 Alapi r"sz (t*& alap)8 6s0$si r"sz (t*&$s0$s)elszínei8 5orai %elszín

8 Bekeszi %elszín8 Oátori %elszín, amelyben egy %orított $sepp alak0 k"plet, a t*&kapu jelenti anemes anatómiai k"pletek ki, "s bel"p"si ter*let"t+

Fk0dési eg#ségei8 =*&lebeny (bal t*& eset"n kett&, jobb t*& eset"n három)8 Segmentumok (t*&nk"nt tíz arab)8 =*&lebenyke (a legkisebb m!kö"si egys"g, amelyhez egy hajszálhörg&,

hajszálerekkel "s t*&l"ghólyago$skákkal tartozik)A i%%0zió törv"nye alapján (magasabb nyomás %el&l az ala$sonyabb nyomás %el") alebenyk"kben tört"nik a v"r %olya"k%ázisa, "s a bel"gzett leveg& gáz%ázisa közötti o7ig"n "ssz"nio7i ki$ser"l&"se+

).


17/26

A t*& passzív móon vesz r"szt a l"gz"s me$hanikájában+ A l"gz"s%ázisok köz*l a bel"gz"s aktív, míg a kil"gz"s passzív %olyamat+

5. A légzés sza,ál#ozásaA v"r sz"nio7i szintje alapján a központi iegrenszerben elhelyezke& ny0ltvel&

v"gzi+


18/26

Az emésztés szervrendszere/ az emésztés me"anizm-sa

=étel vázlata

1. Az emészt'rendszer feladata2. Részei3. Az emészt'rendszer fels' szakasza$. Az emészt'rendszer k0zéps' szakasza). Az emészt'rendszer alsó szakasza5. Fáj6. ;asn#álmirig#

?. ;as"árt#aG. Az emésztés élettani fol#amata

=étel kidolgozása

1. Az emészt'rendszer feladataAz em"szt&renszer a táplál"k felvételét/ emésztését/ felszívását "s a salakanyagkiválasztását v"gzi+Az em"szt"s már a száj*regben megkez&ik a táplál"k me$hanikus %el&rl"s"vel "s a

nyálem"szt"ssel+ A gyomor2b"l traktusban a kis "s nagy em"szt&mirigyek vála"ka atápanyagokat "pít&köveire bontja, maj a szervezet számára "rt"kes anyagok %elszívónak+ Azalsóbb b"lszakaszokban a b"l bakt"rium%lórája is r"szt vesz az em"szt"sben+

2. RészeiAz em"szt&renszer r"szei: a szájnyílástól a v"gb"lig terje& $s& "s k"t nagy em"szt&mirigy: amáj "s a hasnyálmirigy+Az ember em"szt&$söv"t három szakaszra osztjuk:els' szakasz száj*reg (nyelv, %ogak, nyálmirigyek, torok) garat nyel&$s&


19/26

%0zéps' szakasz gyomor v"konyb"l (patkób"l, "hb"l, $síp&b"l)

Alsó szakasz vastagb"l (vakb"l, %elszálló, haránt, leszálló vastagb"l, szigmab"l, v"gb"l)

A köz"ps& "s alsó szakaszt közös n"ven gyomor2b"lhuzamnak (gastrointestinalis renszer)nevezz*k+

3. Az emészt'rendszer fels' szakasza

+záj&reg A száj*reg az em"szt&renszer tágultkezeti szakasza+ 3"t r"szre oszlik: a %ogak el&tti el&$sarnokra "s a tulajonk"ppeniszáj*regre+ Az ajkak "s a po%ák bels& %elszín"r&l a %ogmerekre terje& rózsaszín r"tega %ogh0s (gingiva)+ A gingiva nem Rh0sR, hanem nyálkahártya, amelynek a %ogakrögzít"s"ben van %ontos szerepe+

A tulajonk"ppeni száj*reg %els& %ala a szájpa, míg %enek"t a nyelv %oglalja el, mely aszáj%en"k izmon nyugszik+A száj&reg,en talál"ató nemes anatómiai képletekA szájpa (palatum) k"t r"szb&l (kem"nyszájpa, lágyszájpa) áll+8 @#álmirig#ek A száj*regbe számos nyálmirigy, közt*k a három pár nagy nyálmirigykivezet&$söve nyílik+ #ála"kuk összess"ge a szájnyál (saliva)+

zek elnevez"se:

+ %*lt&mirigy


20/26

/+ állkapo$salatti mirigy.+ nyelvalatti mirigyA többi kisebb nyálmirigyet járul"kos nyálmirigynek nevezz*k+8 @#elv A száj*reg %enek"n elhelyezke& izmos szerv+ 3ív*lr&l iegv"gz&"sekben igengazag nyálkahártya %ei+ Nzomzata haránt$síkolt, "s r"szben $sontról (állkapo$s, nyelv$sont),

r"szben a nyelv köt&szöveti elemeir&l ere+ Az izmok a nyelv mozg"konyságát biztosítják, ígya nyelvnek a besz"ben %ontos szerep jut+Az ízingereket %elvev& ízlel&bimbók %&leg a nyelvháton helyezkenek el+ Cormájukk*lönböz&+ Az egyes alapízeket (keser!, "es, sós, savany0) k*lönböz& bimbókkal "rz"kelj*k+

8 ogak A %ogak a száj*regben a %els& áll$sont "s azállkapo$s %ogmeri ny0lványaiban helyezkenek el+ A K+ "let"vig kinöv& %ogakat tej%ogaknak,az utána megjelen&ket maraanó%ogaknak nevezz*k+ Az el&bbiek száma /4, az utóbbiak" ./+A %ogak általános %el"pít"se: A %ogakat a szervezet legszilárabb állománya: $ement2, entin2"s zomán$állomány "píti %el+ A %og belsej"ben lev& *regben ezenkív*l a puha %ogbelet (pulpa)találjuk+>inen %og három r"szb&l áll: korona, nyak "s gyök"r+A %ogak összess"ge a %ogazat+ A %ogazat alsó "s %els& %ogsorból áll+

A %els& "s alsó %ogsorban K2K maraanó %og helyezkeik el, amelyek m"g k*lön jobb "s bal %"lre oszlanak+ ?gy n"gy negye (kvaráns) keletkezik 121 %oggal+ gy negyeben van: /metsz&%og, szem%og, / kis&rl& (kis záp%og), . nagy&rl& (nagy záp%og)+ Az utolsó nagy&rl& a

böl$sess"g%og, amely a 1+ "let"v kör*l kez kin&ni+8 =orok A száj*reg hátsó kapuja, amely hátra%el" a garatba vezet+

Earat A garat az orr*reg, a száj*reg "s a g"ge mögött elhelyezke& %*gg&leges *reg,amely %elterje a koponyaalapig, le%el" peig a nyel&$s&ben %olytatóik+

@#el's' A nyel&$s& h*velykujj vastagság0, izmos %al0 $s&, amely a garatot agyomorral köti össze+


21/26

E#omor A gyomor az em"szt&$satorna töml&szer!,legtágabb r"sze, amely közvetlen*l a rekeszizom "s a máj alatt, nagyobbr"szt aköz"pvonaltól balra %ekszik+ l*ls& "s hátulsó %elszín"nek %els& találkozási vonalátkisgörb*letnek, az alsót nagygörb*letnek nevezz*k+ A nyel&$s& beszájazásánakkörny"ke a $aria, %els& tágulata a %unus, a v"konyb"lbe vezet& nyílás a pylorus+

9atkó,él A patkób"l a gyomorhoz $satlakozik, "s "les határral kez&ik a pylorusnál+3b+ .4 $m hossz0, patkó alak0 b"lr"szlet, amelynek omborulata jobbra, homorulata

balra tekint+


22/26

). Az emészt'rendszer alsó szakaszaA v"konybelek %olytatását k"pez& kb+ más%"l m"ter hossz0 vastagb"l a jobb $síp&árokban avakb"llel kez&ik, "s a v"konybeleket mintegy bekeretezve, a kismeen$"ben %olytatóva, av"gb"llel v"gz&ik+A vastagb"l nem$sak m"reteiben, hanem k*ls& %elszín"nek rajzolatában is k*lönbözik a

v"konybelekt&l+ Bajta, a v"gb"l kiv"tel"vel, kiöblösö"sek láthatók+ A kiöblösö"seket háromhosszanti szalag hozza l"tre, amelyek megröviítik a belet+ A szalagok a b"l%al hosszantiizmainak tömör*l"sei+ A kiöblösö"sek közti beh0zóások a b"l *reg"ben %"lhol alak0nyálkahártyare&ket hoznak l"tre+A vastagbelet a következ& r"szekre osztjuk: vakb"l a %"regny0lvánnyal, remeseb"l, v"gb"l+

ak,él A vakb"l a legtágabb vastagb"lszakasz+ 'ev"t alsó, vak v"g"r&l kapta+ Cels& határak"nt az ileum beszájazási hely"t jelölj*kmeg+ A jobb $síp&árokban helyezkeik el+


23/26

5. FájAnatómiája

A máj legnagyobb r"sze a has*reg jobb %els& %el"ben %ekszik, közvetlen*l arekeszizom kupolája alatt+

3is r"sze átny0lik a bal boraív alá is+ A májat normál esetben a jobb boraív takarja,így nem tapintható+

A máj színe söt"t vörösesbarna, s0lya kb+ ,G kg, %elszíne sima, tapintata meglehet&sen

tömött+ A máj k"t egyenl&tlen lebenyb&l, egy nagyobb jobb lebenyb&l, "s egy kisebb bal lebenyb&l áll+ A májnak k"t %elszíne van: egy ombor0, a rekeszizomnak neki%ekv& rekeszi %elszín,

"s egy alsó, kiss" homor0 zsigeri %elszín+ Az alsó %elszínen a %& k"plet a < alak0 barázarenszer, amelynek köz"ps& vízszintes r"sze a májkapu+ Ntt l"pnek be a májerei (a+ hepati$a, v+ portae), iegei, "s itt l"pnek ki a máj kivezet&$sövei (u$tushepati$us), valamint a nyirokerek+ A barázarenszer jobb olali nyílirány0 szárábaelöl az epehólyag, hátul az alsó %& vissz"r (v+ $ava in%erior) %ekszik bele+

A %& epevezet"k (u$tus hepati$us) a májkapun át hagyjael a szervet+

Az epekapillárisok "s v"rkapillárisok között kóros esetben kap$solat l"tes*lhet, így azepe a v"rbe jut (sárgaság)+

pehólyag ($hole$ysta)+ A máj alsó %elszín"n elhelyezke&, v"kony %al0, kb+ 4 $mhossz0, körte alak0 töml&, amely összen&tt a máj állományával+ >ells& vak v"ge nem"r t0l a máj el*ls& "l"n, így "l&ben nem tapintható+ 3ivezet&$söve egyes*l a májepekivezet& $söv"vel, "s mint közös epevezet"k (u$tus $holeo$hus) a patkób"lbenyílik+ Az epehólyag az epe tárolására szolgál+

eladataA szervezet laboratóriumának tekintj*k, hiszen: p"t termel, amely a zsírok emulgeálásában vesz r"szt+ 6ukoranyag$ser"t szabályozza+ Ceh"rjeanyag$ser"ben r"szt vesz+

5els& ereet! m"rgez& anyagokat m"regteleníti+ 3*ls& ereet! m"rgez& anyagokat m"regtelenít+


24/26

#itaminokat tárol, "s átalakít+ #"rtartály+ #as, "s r"z raktározó helye+ 32vitamin %*gg& v"ralvaási %aktorokat termel (9l+ protrombin)

6. ;asn#álmirig#

Anatómiája A hasnyálmirigy r"szben k*ls&(e7okrin), r"szben bels& elválasztás0 (enokrin) mirigy+ A hasnyálmirigy a has*reg%els& r"sz"ben, a hátsó has%alon, a hashártya mögött harántul elhelyezke& hossz0kásszerv+ 3b+ /4 $m hossz0, puha tapintat0, sárgássz*rke mirigy+ Anatómiailag háromr"szre: %eji, testi "s %arki r"szre osztjuk+ A pan$reas %eje a patkób"l homorulatábailleszkeik a test a %ej %olytatásában a gyomor mögött %ekszik a %arki r"szelkeskenyeve eg"szen a l"pig ny0lik+eladata A pan$reas e7okrin vála"ka, a hasnyál, számos %ontos %ermentumottartalmaz, amelyek a sz"nhirát (amilase) 2, %eh"rje (tripsin) 2 "s zsírem"szt"sben(lipase) szerepelnek+ nokrin m!kö"s"t lás a bels& elválasztás0 mirigyekn"l+

?. ;as"árt#aA szívburokhoz "s a mellhártyához hasonlóan a has*reg %alait "s zsigereit v"kony savóshártya borítja, amely k"t lemezb&l áll+


25/26

m"szt"s a száj*regben: hígító nyál hatására %izikai olás, míg em"szt&nyálhatására em"szt"si %olyamat "szlelhet&+ A nyál em"szt&enzimei: nyálamilase,"s a maltase, amelyek a sz"nhirát em"szt"s"t v"gzik+ >ivel a száj*regben atáplál"k $sak kev"s ieig tartózkoik, ez"rt a száj*regben az em"szt"s nemki%ejezett+

m"szt"s a gyomorban: Oyomorban uralkoó vegyhatás savas, ami segíti azenzimek aktiválóását+ A gyomorban %eh"rjeem"szt& enzim, tejalvasztókimosin, "s kev"s mennyis"gben zsírbontó lipase található+

m"szt"s a v"konyb"lben:2 pe: em"szt"st nem v"gez+ Celaatát a zsírok emulgeálása (nagyobbzsír$seppek, kisebb zsír$seppekk" bontása) jelenti+2


26/26

Documents

Anatómia jegyzet szív anatómiája és élettana I..docx