Genitális apparátus

A genitális apparátus anatómiája, élettana

►A nemi szervek (organa genitalia) a fajfenntartás, az önreprodukció szolgálatában álló szervek

►A két nemnek megfelelően férfi nemi szerveket és női nemi szerveket különböztetünk meg

►A férfi és a nő szervezetében egyaránt a nemi szerveket

helyzetük alapján két csoportra osztjuk: belső nemi szervek (amelyek a kismedencében, illetve

a hasüregen belül foglalnak helyet) külső nemi szervek (amelyek a kismedencén kívül

helyezkednek el)

Nemi szervek rendszere

►Elsődleges nemi jelleg: férfi, női nemi

szervek ►Másodlagos nemi jelleg: hormonok hatására

lakul ki (csont, izomzat, testalkat, szőrzet, gége, hangmagasság, bőr alatti zsírszövet eloszlása, emlők…

A férfi belső nemi szervek ►A férfi belső nemi szerveihez különböző szerkezetű, és

rendeltetésű mirigyek és azok kivezető csövei tartoznak. A mirigyek váladékai keverednek a herékben termelődő spermiumokkal, míg végül a húgycsövön keresztül távoznak az ejaculatio alkalmával

►A férfi belső nemi szervek a következők: here (testis), mellékhere (epididymis), ondóvezeték (ductus deferens), ondózsinór (funiculus spermaticus), ondóhólyag (vesicula seminalis), dülmirigy (prostata), Cowper-féle mirigy.

1. Pénisz

2. Barlangos test

(egy pár)

3. Szivacsos test

4. Fityma

5. Makk

6. Húgycsőnyílás 7. Herezacskó

8. Herék

9. Mellékherék

10.Ondóvezeték

11.Ondóhólyag

12.Húgyhólyag

13.Dűlmirigy 14.Húgycső 15.Cowper-mirigy

Herék ►a herék (testis) hashártyaborítással rendelkező galambtojásnyi páros szervek

►herék a hasüregben fejlődnek ki, magzati kor 7. hó leszállnak a herezacskóba - rejtettheréjűség

►hímivarsejt termeléshez a testhőmérsékletnél kissé alacsonyabb hőmérséklet szükséges

►kötőszövetes tok veszi körül, amiből sövények nyomulnak az állományába és azt lebenyekre osztják

►a lebenyeket kanyarulatos herecsatornácskák alkotják. Itt történik serdülőkortól kezdve a spermiumok (ondósejtek) képzése

►a csatornácskák egymásba torkollanak, és kilépve a heréből, a mellékherébe jutnak

►a herékben az ondósejteken kívül hím nemi hormon androgén (tesztoszteron) is termelődik

Mellékhere ►A mellékhere a herék

hátsó felszínén, ahhoz rögzítve elhelyezkedő páros, hosszúkás szerv

►Állományát kanyargó csőrendszer (5m) alkotja, amely az ondóvezetékbe folytatódik

►A herékben képződött spermiumok tárolását, érlelését, tápanyaggal való ellátását és elvezetését végzi

Ondóhólyag ►kismedencében, a húgyhólyag

hátsó falának alsó részéhez rögzülő páros, tömlőszerű szerv

►az ujjbegynyi mirigy kivezető csöve az ondóvezetékbe szájadzik

►híg, nyúlós cukortartalmú váladéka az ondóhoz keveredik, ez a hímivarsejtek energiaforrása

Ondóvezeték – ductus deferens ►Mellékhere kivezető csöve ►Páros csatorna ►Lágyékcsatornán át jut a kismedencébe ►Húgyhólyag hátsó-alsó részén az

ondóhólyag kivezető csövét felveszi ►Átfúrja a prostatát és a húgycsőbe nyílik ►Feladata: spermiumok továbbítása

Ondózsinór

►Az ondózsinór (funiculus spermaticus)

►kisujjnyi vastagságú páros köteg

►melyben a here és mellékhere artériái, vénái, idegei, nyirokerei és az ondóvezeték futnak

►ezeket egységes kötőszövet és burok fogja össze

Dülmirigy ► A dülmirigy (prostata) gesztenye alakú

és nagyságú, páratlan szerv ► A húgyhólyag alatt helyezkedik el, a

húgycső felső részét veszi körül (ezért megnagyobbodása a vizeletelvezetést akadályozza)

► Húgycső, és két ondóvezeték fúrja át ► A végbelet bedomborítja, ahonnan

tapintható ► Kivezető csöve a húgycsőbe nyílik,

mirigyei által termelt nyúlós váladéka lúgos vegyhatású, az ondó alkotásában vesz részt

► Élénkíti a spermiumok mozgását ► A levegővel érintkezve váladéka

kocsonyás anyaggá alakul, így megakadályozza az ondó kifolyását a női ivarutakból.

Ondó: sperma - spermiumok - ondóhólyag váladéka - prostata váladéka

Cowper-féle mirigy

►A Cowper-féle mirigyek (15) páros, borsó nagyságú képletek

►A gát izomzatában ágyazottan helyezkednek el

►Nemi izgalom esetén a mirigy váladéka a húgycső nyálkahártyáját vonja be

Férfi külső nemi szervek ► hímvessző (penis) ► herezacskó

(scrotum)

Hímvessző ►A hímvesszőnek részei:

gyökér, test, makk (glans)

►Makk a húgycső barlangos testének a végeit teljesen beborítja

►A hímvessző bőrrel fedett ►A penis csúcsán a bőr egy redő

formájában visszahajlik a makk mögötti barázdához

►Ez a bőrkettőzet a fityma (preputium)

►Ha a fityma nem húzható hátra, fitymaszűkület jön létre, mely akadályozhatja a vizelet ürítését

Hímvessző – penis

►szeméremcsont alatt elhelyezkedő bőrrel borított hengeres test

►részben a vizeleti, részben a nemi működés szolgálatában áll

►részei: páros része: két barlangos, vénákban

gazdag, hosszúkás test páratlan része: a kettő között és alatt

elhelyezkedő barlangos test, a húgycsövet foglalja magába

►barlangos testek nemi izgalom hatására vérrel telítődnek

►a barlangos testek szárai a szeméremcsontról erednek, és erős, kollagénrostos lemez borítja őket

Herezacskó – scrotum ►a hasfal jobb és baloldali

kitüremkedése, összeforr ►szeméremcsont alatt

elhelyezkedő zacskószerű képlet ►a here, mellékhere, ezek erei,

idegei, és az ondóvezeték találhatók benne

►Feladata: a herék működéséhez biztosítani az optimális (a hasüregnél alacsonyabb) hőmérsékletet.

Merevedés mechanizmusa (erekció) ►A hímvessző merevedése reflexfolyamat, melynek

központja a gerincvelő alsó szakaszában található. A reflexközpontból kiinduló ingerület hatására (paraszimpatikus hatás) a hímvessző artériái kitágulnak (közben a vénák szűkülnek), így több vér jut a barlangos testekbe

►A vérrel telődő barlangos testek a kötőszövetes toknak feszülnek

►A hímvessző megkeményedik, és megnagyobbodik (hosszúsága átlagosan 12 cm, átmérője 3 cm) Ilyenkor a hímvessző bőrkettőzete, a fityma hátrahúzódik, és láthatóvá válik a makk

►Közösülés (koitusz). ►A hímvessző ritmusos mozgatását az ondókilövellés

(ejakuláció) követi. Egyszerre kb. 2-3 ml ondó ürül, amely kb. 300-400 millió hímivarsejtet tartalmaz

Hímivarsejt ►Fej, nyak, farok ►A fej tartalmazza a sejtmagot és a DNS-t ►Ostoros mozgás ►A hímivarsejtek teljes érésének ideje 6 hét ►Pubertás – idős kor spermiumok képzése folyamatos ►Here csatornarendszerén keresztül a mellékherébe

Női nemi szervek

►A női belső nemi szervek a kismedencében foglalnak helyet a végbél és a húgyhólyag között.

►Ide tartoznak:

a petefészek (ovarium), a méh (uterus), a méhkürt v. petevezeték

(tuba) hüvely (vagina).

Petefészek – ovarium ►nagy- és kismedence határán ►alsó pólusát szalag erősíti a

méhtesthez ► felső pólusára a méhkürt

hasüregi vége hajlik vissza ►szilva alakú és nagyságú páros

szerv, a méh két oldalán ►a hashártyakettőzetben foglal

helyet, de úgy, hogy a hashártya a szerv elülső felszínét nem borítja

►nemi mirigy, melyben a petesejtek foglalnak helyet

►nemi hormonokat termel (ösztrogén, progeszteron)

Petefészek ►Külső kéreg és belső velőállomány ►A kéregállományban helyezkednek

el a petesejtek előalakjai, tüszőket alkotva

►Születéskor 400 ezer elsődleges tüsző, petesejt

►A nemi éréstől / pubertás kezdve 28 naponként egy-egy petesejt a tüszőérés folyamán érett petesejtté alakul, tüsző megrepedésével kiszabadul ovulatio

►A megrepedt tüsző helyén véres test, majd később sárgatest jön létre

►ha megtermékenyítés nem történik, elsorvad, és helyén heges test marad vissza Női nemi hormon:

ösztrogén termelése

Petefészek ►A Graaf-tüsző (falában

petesejt) falában lévő sejtek tüszőhormont termelnek (oestrogen), a sárgatest sejtjei pedig sárgatest hormont (progesteront).

►Ezek a hormonok biztosítják a méh nyálkahártyájának ciklusos változását

►Terhesség és szoptatás alatt nincs tüszőérés és ovulatio.

Méhkürt – vagy petevezeték ►A méhkürt (tuba uterina)

kb. 12 cm hosszú, simaizom falú, páros cső

►A méh fundusának két oldaláról indul ki

►Csillós nyálkahártya petesejt továbbítása a méhb

►Végrészük tölcsérszerűen kitágul, visszakanyarodnak a petefészekhez, szabadon nyílnak a hasüregbe.

►Ovulatiokor ráborul a petefészekre, beszippantja a kiszabaduló petesejtet

Méhkürt – petevezeték

►A falában levő simaizomzat mozgása és a nyálkahártya hámjának a csillói továbbítják a petesejtet a méh ürege felé

►A megtermékenyítés a tuba tágult részében következik be, és ha a petesejt nem jut be a méhbe, a hasüregben marad, a hashártyán megtelepedik, fejlődésnek indul, ezáltal méhen kívüli terhesség jön létre extrauterin graviditas

A méh – uterus ►simaizom falú, üreges szerv, ►húgyhólyag és a végbél

között foglal helyet erős szalagok kihorgonyozva

tartják – hashártya kettőzete - széles méhszalag caudálisan a hüvelyen keresztül

a medencefenék izmaira és kötőszövetére támaszkodik

►Részei: testet (corpus uteri) nyakat (cervix uteri) felső, alsó-külső méhszáj

►Pete befogadása, magzat fejlődésének biztosítása

► Rétegei: - nyálkahártya(endometrium) - izomzat - külső réteg

A méh ►A méh elhelyezkedése: ►a méh teste a nyakhoz

viszonyítva előre hajlik, ráborul a húgyhólyagra

►A méh nyaka a hüvely tengelyéhez viszonyítva előre dől

►A méh felső csúcsán indul ki a két petevezeték

►Alsó csúcsa pedig a belső méhszájjal, a nyakcsatornában folytatódik

A méh

►A méhnyak a hüvelyhez való viszonya alapján két részre oszlik

►Felső: hüvely feletti rész ►Alsó része (portio vaginalis)

benyúlik a hüvelybe, ezen található a külső méhszáj

►2,5 cm nyakcsatorna ►Méhtest ürege – méhnyak

találkozásánál – belső méhszáj

A méh Méh fala három rétegű: ►endometrium (méhbelhártya

vagy nyálkahártya): a serdülőkortól kezdve előkészül a pete befogadására a menstruációs ciklus alkalmával – nyálkahártya megvastagszik beágyazódás a méhtest hátsó

falának nyálkahártyájába nincs megtermékenyítés,

hormonszintek változnak, nyálkahártya menstruációs vérzés formájában leválik

►myometrium (a méh izmos fala): szülésben van jelentősége, összehúzódva kipréseli a magzatot a méhből

►perimetrium (a méh kötőszövetes burka és a méhet fedő hashártya)

A hüvely – vagina ►kb. 8-10 cm hosszúságú, 2-3 cm

szélességű csőszerű szerv ►Elülső fala a húgycsővel, hátsó

falának felső része a végbéllel érintkezik

►A hátsó hüvelyboltozat nagyobb, ide nyílik a méhszáj, ide ürül a közösülésnél a sperma is

►A hüvely alsó vége a szeméremrésbe nyílik, bemenetét vékony nyálkaredő, a szűzhártya szűkíti (hymen)

►Bartholin mirigyek: a hüvely bemenet két oldalán elhelyezkedő babszem nagyságú páros mirigy, nemi izgalom esetén nyúlós váladékot termel

Női külső nemi szervek

►hüvelybemenetet határolják

►hüvellyel együtt a közösülés szervei ezek: a szeméremtest

(cunnus, vulva), a csikló (clitoris).

Női külső nemi szervek

►Szeméremtest: hüvelybemenet körüli szervek összessége ►A hüvelybemenetet két, lapjával összefekvő, ajakszerű

kiemelkedés zárja – kisajkak (labium minus) ►Tőlük laterálisan vaskosabb bőrredők – nagyajkak / herezacskó

►A nagyajkak középen a symphysis fölött egymásba olvadnak, egy széles háromszögű területben folytatódnak – szeméremdomb nemi érés idején fanszőrzet borítja a nagyajkakkal együtt

►A kisajkakat mögött ovális területet figyelhetünk meg – hüvelytornác, felső zugában nyílik a húgycső

►A kisajkak felső találkozási pontja fölött a csikló (clitoris), penisnek megfelelő barlangos test

Női külső nemi szervek

►Gát (perineum): a kismedence alsó kimeneti nyílását lezáró, izmos kötőszövetes lemezrendszer, anatómiai gátnak is nevezzük

►Rombusz alakú terület elől a húgycső és a hüvely hátul a végbél fúrja át

►Anatómiai gátnak 2 része van ülőgumókat összekötő vonal választja el egymástól

►A hüvely és a végbél közötti területet külön elnevezéssel klinikai gátnak hívjuk.

Női külső nemi szervek ►Nagyajkak: 2 bőrredő, előrefelé

kiszélesedik, szeméremdombba megy át

►Kisajkak: nagyajkak között, szeméremrésben a hüvelybemenet és a húgycső nyílása látható

►Csikló (clitoris): kisajkak felső találkozásánál, idegvégződésekben gazdag, barlangos felépítésű

Menstruációs ciklus ► A méhnyálkahártya ciklusos változása a menstruációs

ciklus: ► A méhnyálkahártya funkcionális rétege kb. 28 napos

ciklusokban kiépül, majd lelökődik, melyet a petefészekben termelődött hormonok szabályoznak.

► A menstruációs szakasz 4 részre osztható: regenerációs fázis: a menses megszűnése után a méh felszíne

behámosodik, sebe begyógyul (2-3 nap) és a fázis végén a nyálkahártya 1mm vastag

proliferációs fázis: a nyálkahártya jelentősen megvastagszik (kb. 5mm). Időtartama kb. 10 nap. A nyálkahártyában kiépülnek az erek és idegek.

szekréciós fázis: a nyálkahártya mirigyei váladékot termelnek, így alkalmassá válik az esetleges megtermékenyített petesejt befogadására. Időtartama kb. 10 nap. A nyálkahártya kb. 8mm vastag.

deszkvamációs fázis: a menstruáció. A nyálkahártya vizet veszít, zsugorodik, a károsodott erek falai megrepednek és vérzés jön létre, mely általában 3-5 napig tart.

Emlő ► páros bőrmirigy ► a mellkasfalon, a szegycsont széle és az elülső

hónaljvonal között helyezkedik el ► zsírszövet, és kötőszövet építi fel, melyben

tejmirigyek találhatók ► alakját a változó mennyiségben lerakódott

zsírszövet és a kötőszövet aránya határozza meg ► az emlőt vékony bőr borítja, mely a bimbóudvar

területén különböző fokban pigmentált, itt faggyú- és verejtékmirigyeket, ritkán szőrtüszőket is tartalmaz.

Megtermékenyítés ► A férfi és a női ivarsejtek egyesülése ► Az így keletkezett új sejt neve: zygóta. ► Ha a Nőnek az elmúlt 2 napban volt ovulációja (petesejt kiszabadulása

a tüszőkből) - akkor az ivarsejtek találkozása létrejöhet. Ekkor, a felszabaduló enzimek hatására - a többi spermium már nem tud a petesejtbe behatolni.

► Ha nem volt érett petesejt (nem ovuláció körüli időben történt a kapcsolat) akkor- a hímivarsejtek elpusztulnak - és a méh nyálkahártyája - az esedékes menstruációs időben vérzés közepette leválik.

► Ha az ivarsejtek találkoztak: A születendő gyermek neme, hogy: fiú lesz-e vagy leány - az ivarsejtek találkozásának pillanatában eldől és a hímivarsejt kromoszómáitól függ. Az ember minden sejtjében 46 db vagyis 23 pár kromoszóma van. A kromoszómapárok egyik fele az anyától, a másik fele az apától származik. A 23 pár közül 1 pár az ún. nemi kromoszómapár. A nők csak X a férfiak X és Y kromoszómával rendelkezhetnek. Nő: X X, Férfi: X Y.

A magzat fejlődése ► 1.Hónap:

A méh nyálkahártyája alkalmassá válik a megtermékenyített petesejt befogadására

A megtermékenyülés után elkezdődik a sejtosztódás: naponta duplázódik a sejtek száma. A petevezetékben a méh felé vándorol és kb. a 3. héten beágyazódik

A 4. hét végére már embrióról beszélhetünk, kialakul a magzatburok

► 2. Hónap: Kialakul egy gerinchúrnak nevezett hosszanti barázda, amiből agya és

gerincvelője fog kialakulni

Kialakulnak a végtagkezdemények

A köldökzsinór is kezd kialakulni, benne a létfontosságú vérerekkel, amik biztosítják a baba táplálását

Az agy és a gerincvelő teljesen kialakul, ill. a vese , máj és a belek is Keze és lába uszonyszerű formájú még Megindul a szem és a fül, tehát a halló és egyensúlyozó szervek

fejlődése.

►

Agyműködése egyre fokozódik

sovány, híznia kell ahhoz, hogy a hőt kellőképpen meg tudja tartani. 9.

sötétségtől, nagy fényben akár hunyorog is.

eltűnik a testéről. A baba feje beilleszkedik a

ez lesz a baba első széklete. A szülés elkezdődik, a méhszáj tágul. A baba átjut a szülőcsatornán.

► 3. Hónap: A baba szeme teljesen kifejlődött, de még hártya fedi Kialakulnak a létfontosságú szervek( tüdő, gyomor, belek, vese) A kéz és lábujjak különállóak, kifejlettek. Alakulnak az ízületek

► 4. Hónap: A baba bár teljesen kialakult, van nyaka, formálódik az arca, szája, orra, füle Még nem életképes, túl fejletlenek a meglévő szervek Egyenletesen hízik, gyarapodik, a fej és test aránya alakulóban van Haja és szemöldöke kezd nő Az ízlelőbimbók kialakulnak Egyre többet iszik a magzatvízből, amit veséje már ki is választ és kiürít Testét selymes pihék borítják Egyre többet mozog Neme megállapítható ultrahanggal Mivel a középfül csontocskái kezdenek keményedni, hallja a hangokat, az éneklést

► 5. Hónap: Ebben a hónapban kinőnek a körmei a kezén és lábán A tüdőhólyagok alakulni kezdenek Végtagjai, izmai teljesen kifejlődnek Egyre intenzívebben reagál a külső hangokra, mozog, rugdos, forgolódik ,a

hüvelykujját szopja

► 6. Hónap: A fehérvérsejtek termelődése elindul Bőre már nem átlátszó, de még ráncos A baba hossza egyre nő Belső nemi szervek fejlődnek Kialakul az ujjlenyomata

► 7. Hónap: A csontok belseje kezd keményedni Kinyitja a szemét A hónap végére elvileg életképes a tüdeje, bár ha ekkor megszületne, lehetnek még

légzésproblémái ► 8. Hónap:

Egyre kevesebb a mozgástere, összegömbölyödve, keresztbe tett kezekkel, lábakkal helyezkedik el a méhben

Agyműködése egyre fokozódik A test arányai kezdenek a megszületési arányokhoz hasonlítani Teljesen kialakult, de még elég sovány, híznia kell ahhoz, hogy a hőt kellőképpen meg

tudja tartani ► 9. Hónap:

Megkülönbözteti a világosságot a sötétségtől, nagy fényben akár hunyorog is Haja, körme egész hosszú Teljesen érett a megszületésre Lélegezni próbál, ezért sok vizet nyel, és gyakran csuklik A magzatpehely eltűnik a testéről A baba feje beilleszkedik a medencébe Belei tele vannak magzatszurokkal, ez lesz a baba első széklete A szülés elkezdődik, a méhszáj tágul. A baba átjut a szülőcsatornán.