6
E-tananyag Matematika – 9. évfolyam 2014. 1. oldal – Függvények | VISZKI Függvények Függvények értelmezése Legyen adott az A és B két nem üres halmaz. Az A halmaz minden egyes eleméhez rendeljük hozzá a B halmaz egy-egy elemét. Ez a hozzárendelés egyértelmű, és ezt a hozzárendelést az A halmazon értelmezett függvénynek nevezzük. Az A halmaz a függvény értelmezési tartománya. A B halmaz a képhalmaz. A B halmaz azon elemei, amelyeket az A halmazhoz rendeltük alkotják a függvény értékkészletét. Az A halmazbeli elemeket ősöknek, a B halmazbeli elemeket képeknek is mondjuk. Azokat a hozzárendeléseket, amelyeknél minden A halmazbeli elemnek pontosan egy képe van, és minden értékkészletbeli elemnek pontosan egy őse van, kölcsönösen egyértelmű hozzárendelésnek (kölcsönösen egyértelmű függvénynek) nevezzük. Függvények megadása a) Hozzárendelési szabállyal pl. () b) Táblázattal c) Grafikonnal x 1 2 3 4 f(x) 2 4 6 8 A B 1 2 3 1 2 3 4 5 6 y x

Anna Etananyag 2014 Függvények

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Anna Etananyag 2014 Függvények

E-tananyag Matematika – 9. évfolyam

2014.

1. oldal – Függvények | VISZKI

Függvények

Függvények értelmezése

Legyen adott az A és B két nem üres halmaz. Az A halmaz minden egyes eleméhez rendeljük

hozzá a B halmaz egy-egy elemét. Ez a hozzárendelés egyértelmű, és ezt a hozzárendelést az

A halmazon értelmezett függvénynek nevezzük.

Az A halmaz a függvény értelmezési tartománya.

A B halmaz a képhalmaz. A B halmaz azon elemei, amelyeket az A halmazhoz rendeltük

alkotják a függvény értékkészletét.

Az A halmazbeli elemeket ősöknek, a B halmazbeli elemeket képeknek is mondjuk.

Azokat a hozzárendeléseket, amelyeknél minden A halmazbeli elemnek pontosan egy képe

van, és minden értékkészletbeli elemnek pontosan egy őse van, kölcsönösen egyértelmű

hozzárendelésnek (kölcsönösen egyértelmű függvénynek) nevezzük.

Függvények megadása

a) Hozzárendelési szabállyal pl. ( )

b) Táblázattal

c) Grafikonnal

x 1 2 3 4

f(x) 2 4 6 8

A B

1

2

3

1

2 3

4 5

6

y

x

Page 2: Anna Etananyag 2014 Függvények

E-tananyag Matematika – 9. évfolyam

2014.

2. oldal – Függvények | VISZKI

Lineáris függvény

Az f(x) = mx + b alakú függvényeket, ahol m 0 és m, b elsőfokú függvénynek

nevezzük.

Az f(x) = mx + b képletben

- a „b” megmutatja, hogy a függvény hol metszi az y tengelyt

- az „m” (meredekség) megmutatja, hogy az előbb kapott pontból egységnyit jobbra

haladva hány egységet lépünk fölfelé (m > 0) vagy lefelé (m < 0)

Konstans függvény

f(x) = b

Két függvény párhuzamos egymással, ha a

meredekségük megegyezik.

Másodfokú függvény

Azokat a valós számok halmazán értelmezett függvényeket, amelyek hozzárendelési szabálya

( ) ( ) alakú, másodfokú függvénynek nevezzük.

A másodfokú függvények grafikonja parabola.

Más alakban felírva ( ) ( )

A normál parabola ( ) függvény jellemzése:

ÉT.:

ÉK.: ( )

Zérushely: x = 0

Szélsőérték:

Minimum hely: x = 0

Minimum érték: f(0) = 0

Monotonitás:

Szigorúan monoton csökken:

Szigorúan monoton nő:

Page 3: Anna Etananyag 2014 Függvények

E-tananyag Matematika – 9. évfolyam

2014.

3. oldal – Függvények | VISZKI

Abszolútérték függvény

Azokat a valós számok halmazán értelmezett függvényeket, amelyek hozzárendelési szabálya

f(x) = a|x + b| + c ( ) alakú, abszolútérték függvényeknek nevezzük.

Az abszolútérték függvény grafikonja V alakú.

Az f(x) = |x| függvény jellemzése

ÉT.:

ÉK.: ( )

Zérushely: x = 0

Szélsőérték:

Minimum hely: x = 0

Minimum érték: f(0) = 0

Monotonitás:

Szigorúan monoton csökken:

Szigorúan monoton nő: [0; +

Lineáris törtfüggvény

Azokat a valós számok halmazán értelmezett függvényeket, amelyek hozzárendelési szabálya

( )

( ) alakú lineáris törtfüggvényeknek nevezzük.

A lineáris törtfüggvények grafikonja hiperbola.

Az ( )

függvény jellemzése

ÉT.:

ÉK.: ( )

Zérushely: nincs

Szélsőérték: nincs

Szigorúan monoton csökken:

A függvénynek x = 0-ban szakadása van.

Page 4: Anna Etananyag 2014 Függvények

E-tananyag Matematika – 9. évfolyam

2014.

4. oldal – Függvények | VISZKI

Négyzetgyökfüggvény

Azt a függvényt, amely egy nemnegatív valós számhoz a négyzetgyökét rendeli,

négyzetgyökfüggvénynek nevezzük.

Az ( ) √ függvény jellemzése

ÉT.:

ÉK.: ( )

Zérushely: x = 0

Szélsőérték

Minimum hely: x = 0

Minimum érték: f(0) = 0

Szigorúan monoton nő

Page 5: Anna Etananyag 2014 Függvények

E-tananyag Matematika – 9. évfolyam

2014.

5. oldal – Függvények | VISZKI

Egészrész függvény

Az x szám egészrésze az a legnagyobb egész szám, amely nem nagyobb az x számnál.

Jele: [x] pl. [1] = 1 [-1]= - 1

[1,2] = 1 [-0,9] = 0 [-1,1] = 1

f(x) = [x]

ÉT.:

ÉK.: ( )

Törtrész függvény

Az x szám törtrészén az x – [x] számot értjük.

Jele: {x} pl. {0} = 0 {

}

{1} = 0 {1,2} = 0,2

{-0,9} = - 0,9 – [-0,9] = -0,9 + 1 = 0,1

ÉT.:

ÉK.: ( )

Előjel függvény

Előjel függvény vagy szignumfüggvény (sgn) nevezzük az

{

eljárással megadható függvényt.

ÉT.:

ÉK.: {-1; 0; 1}

Page 6: Anna Etananyag 2014 Függvények

E-tananyag Matematika – 9. évfolyam

2014.

6. oldal – Függvények | VISZKI

A függvények jellemzésekor előforduló fogalmak

Zérushely:

Ahol a függvény metszi az x tengelyt.

Valamely f függvény zérushelyeinek nevezzük az értelmezési tartományának mindezokat az x

értékeit, amelyeknél f(x) = 0.

Növekedés, csökkenés:

Ha az f függvény értelmezési tartományában egy intervallum bármely értékeinél a

függvényértékekre ( ) ( ) áll fenn, akkor azon az intervallumon a függvény

szigorúan monoton növekvő.

Ha az f függvény értelmezési tartományában egy intervallum bármely értékeinél a

függvényértékekre ( ) ( ) áll fenn, akkor azon az intervallumon a függvény

szigorúan monoton csökkenő.

Szélsőérték:

Egy függvénynek minimuma van a változó egy értékénél, ha az ott felvett ( )

függvényértéknél kisebb értéket sehol sem vesz fel a függvény.

Egy függvénynek maximuma van a változó egy értékénél, ha az ott felvett ( )

függvényértéknél nagyobb értéket sehol sem vesz fel a függvény.