Upload
profimagy
View
221
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 1/22
1
Uráli nyelvcsalád
Az uráli nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe főként Közép- és
Északkelet-Európa, valamint Északnyugat-Ázsia vidéke. Beszélőinek száma 24 millió fő körüli. 1964
előtt finnugor nyelvcsaládról beszéltek, ahhoz képest néhány nyelvvel többet tartalmaz az uráli
nyelvcsalád.
Az uráli népek az uráli nyelvcsalád nyelveit beszélő népek összefoglaló elnevezése. A nyelvcsalád
legnépesebb tagjai a magyar, a finn és az észt nyelv, melyek mind a finnugor csoportba tartoznak.
Európában az indoeurópai nyelvcsalád után a második helyet foglalják el.
Osztályozás
Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival)
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 2/22
2
Az uráli nyelvcsalád tagjai:
SZAMOJÉD NYELVEK
Északi ág
enyec (jenyiszeji szamojéd)
nganaszan(tavgi szamojéd)
nyenyec(jurák szamojéd)
Déli ág
szölkup
† kamassz † karagassz
† kojbal
† mator
† targi
FINNUGOR NYELVEK
Ugor ág
magyar
obi-ugor nyelvek
manysi (vogul)
hanti (osztják)
Finn-permi ág
Permi csoport
udmurt (votják)
komi (zürjén)
permják komi
Finn-volgai csoport
mari (cseremisz)
mordvin (erza, moksa és †muroma† dialektus)
számi (lapp)
balti-finn vagy finnségi nyelvek
északi csoport
finn (2 nagy dialektusa: meänkieli és kven, de
egyesek szerint ezek különálló nyelvek)
izsór
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 3/22
3
karjalai (karéliai)
† merja (meri)
vepsze
déli csoport
észt
lív
vót
(A † jel a kihalt nyelveket jelzi.)
Az uráli nyelvcsalád jellemzői
nagyszámú toldalék használata
számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4–7 esetnél jóval több, a magyarban
például 18)
magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál
nincs nyelvtani nem
a jelző megelőzi a jelzett szót
a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval (pl. gyönyörű kuvaszokat, nem „gyönyörűeket
kuvaszokat”)
számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem „sok emberek”)
a névszói állítmány gyakorisága (azaz a névszói ige hiánya), például Pista tanár, nem „Pista
tanár van”
a birtoklást az indoeurópai nyelvekkel ellentétben ige nélkül, birtokos személyjellel és
részeshatározóval fejezzük ki (például Nekem van lovam, nem „Én birtoklok lovat”); az
indoeurópai nyelvek ugyanerre egy birtoklást kifejező igét használnak (latin habere, angol to
have, német haben, spanyol tener – eredetileg „tartani”, stb.)
birtokos személyragozás (kutyám , kutyád stb.)
tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben)
Rokonítás más nyelvcsaládokkal
A nyelvcsalád távolabbi rokonait két irányban keresték: az indoeurópai nyelvek, valamint az altaji
nyelvek között. Később felvetődött a jukagirral, valamint a dravida nyelvekkel való rokonság. Ezekkel
a nyelvcsaládokkal azonban nem sikerült olyan szabályos szókincsbeli megfelelések sorát felmutatni,
ami a nyelvrokonságot elfogadottan bizonyítaná. A rokon vonások ezekben az esetekben valószínűleg
vagy az őskor túl távoli évezredeire nyúlnak vissza, vagy a későbbi szoros kapcsolat miatti nyelvi
hatásokról van szó.
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 4/22
4
Uráli népek
Őshaza
Az uráli népek közös eredetére, őshazájára vonatkozóan többféle elmélet létezik A proto-uráli
(ősuráli) nép eredeti élőhelye (és annak kiterjedtsége) vitatott. A több tudományág eredményét
fölhasználó uráli őshazaelmélet alapján e terület a Közép-Uraltól északra, és az Ob folyó alsó és
középső folyásánal lehetett. Ez a nézet növényföldrajzi, paleobotanikai adatokat kombinált
nyelvészeti (növényneveket összehasonlító módon egybevető) megfontolásokkal: szibériai és kelet-
európai fafajok területi eloszlását vetették egybe a megfelelő növénynevek egyes uráli nyelvekben
való meglétével, összehasonlító módszerekkel kiszűrve a proto-uráli állapot szempontjából
érdektelen neveket.[1] Más források az Urál hegység nyugati oldalára, illetve az Urál és a Baltikum
közé helyezik a feltételezett őshazát. A nyelvcsalád finnugor és szamojéd ágra bomlását az i.e. 4.
évezred elejére teszik.
Az uráli népek mai földrajzi elhelyezkedése
Az uráli (azaz finnugor és szamojéd) nyelvcsalád tagjai közül a magyarok, a finnek és az észtek önálló
államokban élnek, amelyek az EU tagjai. A lívek a szintén EU-tagállam Lettország lakosai. A lappok
nagy része Skandináviában, illetve Finnországban, kisebb része Oroszországban a Kola-félszigeten él.
Az Oroszországban élő uráli népek közül a karélok (karjalaiak), a mordvinok, a marik, az udmurtok és
a komik köztársaságban, a manysik, a hantik és a nyenyecek autonóm körzetben élnek. (A komi-
permjákok a közelmúltig szintén autonóm körzetben éltek, ám ezt összeolvasztották Perm megyével,
így alakítva ki a Permi táj (Permszkij kraj) közigazgatási egységet.) A kis létszámú balti finn népek
(vepsze, izsór), a szamojéd csoportba tartozó enyecek, nganaszanok és szölkupok, valamint a Kola-
félszigeten élő lappok legjobb esetben is csak helyi önkormányzati képviselettel rendelkeznek.
Az uráli népek létszámaránya a róluk elnevezett területeken Oroszországban
nép 1989 2002
Karjalai Köztársaság karjalaiak 10% 9,2%
Mordóvia mordvinok 32,5% 31,9%
Marij El marik 43,3% 43,3%
Komi Köztársaság komik 23,3% 13%
Udmurtia udmurtok 30,9% 31%
Hanti-Manysi Autonóm Körzet – Jugra hantik 0,9% 1,2%
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 5/22
5
Hanti-Manysi Autonóm Körzet – Jugra manysik 0,5% 0,7%
Jamal-Nyenyec AK nyenyecek 4,2% 5,2%
Dolgan-Nyenyec AK nyenyecek 4,4% 7,7%
Arhangelszk megye (ezen belül nincs külön adat a Nyenyec AK-ról)
nyenyecek 0,5% 0,6%
Komi-Permják Autonóm Körzet[2] komi-permjákok
60,2% 59,0%
Mindegyik finnugor népnek jelentős hányada él az etnikai hazáján, azaz a róla elnevezett területen
kívül. A diaszpórában élők helyzete mind az anyanyelvű iskoláztatás és az anyanyelvű
pedagógusképzés, mind a könyvkiadás és az anyanyelvű média szempontjából kedvezőtlenebb még
az anyaországinál is. Pozitív kivételt jelentenek a Baskíriában (Baskortosztán) élő finnugor népek –
elsősorban a marik – helyzete, mivel ott nem csupán az anyanyelvű oktatást, hanem a
pedagógusképzést is biztosítják számukra.
2002-ben a karjalaiak 70,3% élt a Karjalai Köztársaságban. a mordvinok 33,7%-a Mordóviában, a
marik 51,7%-a a Marij Elben, a komik 87,4%-a a Komi Köztársaságban, az udmurtok 72,3%-a
Udmurtiában.
A közigazgatási rendszer átalakítása akut veszélyt jelent az őslakosság számára. 2006-ban megszűnt aKomi-Permják Autonóm Körzet, összeolvasztották Perm megyével (Permszkaja oblaszty), így
létrehozva a Permi tájat (Permszkij kraj). Ennek következtében az egyetlen, a saját területén egykor
többségben (59%) élt finnugor nép az új közigazgatási egység lakosságának mindössze 4%-át teszi ki.
A kisebbségi kérdés államtalanítása és folklorizálása is káros folyamat. 2004 tavaszán megszűnt a
föderális Kisebbségügyi Minisztérium; funkcióját akkor a Kulturális Minisztérium egy főosztálya vette
át (miközben Oroszországban mintegy 170 nép él); újabban a Területfejlesztési Minisztérium is
foglalkozik a kisebbségi kérdéssel.
A finnugor köztársaságokban ugyanakkor elvileg – törvény értelmében – a névadó nép nyelve
egyenrangú az orosszal.
Az uráli népek létszámának alakulása Oroszország területén az 1989-es és a 2002-es népszámlálásközött
1989 2002 %
mordvin 1.073.000 843.350 -21%
udmurt 715.000 636.906 -11%
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 6/22
6
mari 643.000 604.298 -6%
komi 337.000 293.406 -13%
komi-permják 147.000 125.235 -15%
karjalai 125.000 93.344 -26%
vepsze 12.000 636.906 -11%
udmurt 715.000 8.240 -33%
hanti 22.000 28.678 +30%
manysi 8.000 11.432 +38%
kolai lapp 1.800 1.991 +10%
nyenyec 34.000 41.302 +21%
szölkup 3.600 4.249 +16%
nganaszan 1.300 834 -35%
enyec 200 237 +19%
Összesen 3.122.900 2.693.502 -13,7%
Finnugor nyelvrokonság
A magyar nyelvészetben a finnugor nyelvrokonság fogalma a magyar nyelv rokonságát jelenti a
finnugor nyelvekkel. A magyar nyelvet a finnugor nyelveken belül az ugor nyelvek csoportjába
sorolják. Ide tartozik még a Szibériában, az Urál-hegységtől keletre élő obi-ugorok, a manysik
(vogulok) és hantik (osztjákok) nyelve.
A finnugor nyelvrokonság egyrészt az alapszókincs összevetésével, másrészt a rendszeres
hangmegfelelésekkel (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel meg, a
magyar h-nak k stb.), harmadrészt a nyelvi rendszer hasonlóságával (ragozás, a nyelvtani nemek
hiánya stb.) igazolható. Egy átlagos mai magyar szöveg elemzése során a finnugor, azaz magyar
szavak arányát kb. 90%-nak találjuk. A nyelv mai jellegét természetesen egyéb nyelvek is jelentősen
befolyásolták.
A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek rokonságával
és a kultúrájuk összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika, illetve művelői, a finnugristák
foglalkoznak.
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 7/22
7
A finnugor nyelvekkel való rokonítás története
II. Pius pápa (Aeneas Silvius Piccolomini, 1405-1464) említi egyik művében, hogy egy veronai
szerzetes a Don forrásvidékénél magyarral rokon nyelven beszélő emberekre talált. A magyar és azobi ugor nyelvek kapcsolatba hozásának ez az első ismert emléke. A finnugor nyelvrokonság
gondolatát a 16. században vetik fel határozottabban: Mathias de Miechow krakkói kanonok a
Tractatus de duabus Sarmatiis c. művében még a magyarok és a Káma-vidéki Jugriában élő népek
nyelvének hasonlóságáról ír, míg br. Siegmund de Herberstein osztrák diplomata a Rerum
Moscovitarum Commentarii -ban (1549) már nem csak a jugriai manysik és hantik és a magyarok
nyelvének rokonságát veti fel, de azt is állítja, hogy a magyarok innen költöztek a Kárpátok közé.
A finnugor nyelvrokonságot itthon először a magyar Szamosközy István történetíró vetette fel a 16.
században. Ekkor még csak az obi-ugorok és a magyarok nyelvrokonsága merült fel.
1671-ben Georg Stiernhielm svéd tudós beszámolt a lapp, észt és finn nyelv hasonlóságáról, illetve a
finn és magyar közti hasonló szavakról. A hamburgi orvos és polihisztor Martin Vogel szintén
kísérletet tett a finn, lapp és magyar nyelvek rokonítására. Ő a szóegyezéseken, etimológiákon kívül
már nyelvtani párhuzamokra is támaszkodik, amikor e nyelvek rokonságát kimondja. A lapp, finn és
magyar nyelv rokonságát még G. W. Leibniz is említi a De originibus gentium c. művében – sőt, egy
közös ősnyelv leszármazottainak tartja ezeket.
A finnugor rokonság elmélete a 18. században alakult ki. 1717-ben Olaf Rudbeck svéd professzor
körülbelül száz szóegyezést talált a finn és a magyar között, amiből a nyelvészek többsége 40-et még
ma is elfogadhatónak tart.
A finnugor elmélet tudományos kutatásának kiindulópontja Sajnovits János 1770-ben megjelent latin
nyelvű tanulmánya volt, Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum Idem Esse, azaz A lapp és a
magyar nyelv azonosságáról , mely mai szemmel nézve is tartalmaz figyelemre méltó elemeket.
Nyilvánvaló hibái közül az egyik, hogy az állítólag hasonló szavakat ragozva újra beleteszi a szólistába,
így többszörözve meg az ilyen szavak számát. Sajnovicsot Hell Miksa a bécsi udvari csillagvizsgáló
vezetője kérte fel, hogy legyen segítője egy északi expedícióban. A csillagászati megfigyelések
szüneteiben tanulmányozta Sajnovics a lappok nyelvét és életét. Hazatérése után visszatért a
csillagászathoz és a matematikához, nyelvészeti tanulmányokkal többé nem foglalkozott.
1790 körül Göttingában a kolozsvári orvos, Gyarmathi Sámuel a német Schlözer befolyására
tanulmányt írt Affinitas címmel, melyben a magyar és az északi nyelvek hasonlóságát ecseteli. A
következő lépés Hunfalvy Pál 1851-es akadémiai bejutása volt, aki barátját, a 23 éves Budenz Józsefet
Magyarországra hívta Göttingából. Budenz mintegy 20 éven keresztül a finnugrisztika legnagyobb
magyarországi szaktekintélyének számított, és nagyban hozzájárult az elmélet elterjesztéséhez.
A finnugor nyelvrokonság elmélete korabeli és mai ellenfelei szerint az osztrák hatalmi-politikai célokérdekeit, a magyar nemzeti büszkeség letörését célozta. Magyarországon a 18. századig a magyarság
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 8/22
8
szkíta, illetve hun eredetének elmélete volt elfogadott. A 18–19. századi magyar közvélemény
ellenállással fogadta a kizárólagos északi rokonság gondolatát, mivel sokak szerint ez egyben a
magyar múlt meghamisítását is jelentette. (Ekkor még a tudományban sem különböztették meg a
nyelvrokonságot és a genetikai-antropológiai rokonságot.)
Vámbéry Ármin 1869-ben megjelent Magyar és török-tatár szóegyeztetések című tanulmánya
nyomán kirobbant az ugor-török háború néven elhíresült nyelvtudományi vita, melynek során
Budenz, Hunfalvy és társaik cáfolatai után végül Vámbéry elállt elméletétől, mely szerint a magyar
török eredetű nyelv volna. Azóta a magyar nyelv és a finnugor nyelvek rokonságát a nyelvtudomány
mérvadó képviselői közül senki nem vonja kétségbe.
A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai
A finnugor nyelvek rokonsága a nyelvi rendszer bizonyos típusú, igen sokrétű hasonlóságával
igazolható. Nem elég hozzá az egyes elemek hasonlósága. Egyes szavak két nyelvben akkor is
lehetnek hasonlóak, ha a két nyelv nem rokon – akár azért, mert az egyik átvette a másiktól vagy
annak közelebbi rokonától (pl. ilyenek a török–magyar egyezések: bika, zseb, kapu, alma, stb.), akár
azért, mert – bármilyen furcsa – van bizonyos statisztikai valószínűsége annak, hogy hasonló
hangkészlettel rendelkező nyelvek néha hasonló szavakat produkáljanak, akár úgy, hogy még a
jelentésük is hasonló (pl. kínai nü és magyar nő ). Még szabályos hangmegfelelések is lehetnek átvett
szavak bizonyos csoportjai esetében.
Ugyanez igaz a nyelvtani párhuzamokra. Az, hogy mind a török, mind a magyar nyelv – vagy, kitágítva
a kört, a török és a finnugor (uráli) nyelvcsalád tagjai – agglutinálnak, vagyis hasonló módon
toldalékolják az igéiket, illetve a főneveiket, önmagában még nem elég a rokonság bizonyítására.
Nemcsak hangtani és szókészletbeli, de nyelvtani párhuzamosságok is kialakulhatnak olyan
területeken, ahol egyes nyelvek szorosan együtt élnek – ezek az ún. „areális” (= területi) nyelvészeti
jelenségek azonban önmagukban még nem teremtenek rokonságot az egyes nyelvek között.
A finnugor (uráli) nyelvek rokonsága azonban – éppúgy, mint más nyelvcsaládok tagjainak rokonsága
– a rokon nyelveket ezeknél sokkalta összetettebb, mai adottságaikat, nyelvtörténeti fejlődésüket és
egymással mutatott megfeleltethetőségüket egyaránt figyelembe vevő és magyarázni próbáló,
komplex rendszerbe foglalja. Ennek a rendszernek az időbeli (történeti, diakrón) változásait próbálja
rekonstruálni a történeti nyelvészet – esetünkben a finnugor (uráli) nyelvészet keretein belül.
Megjegyzendő, hogy ez utóbbi jóval tágabb fogalom: ide tartozik a finnugor nyelvek általános
nyelvészeti vizsgálata is.
A toldalékok használata, nyelvtani nemek hiánya stb., főként pedig az alapszókincs összevetése és a
rendszeres hangmegfelelések (pl. a magyar f hangnak más finnugor nyelvekben rendszeresen p felel
meg, a magyar h-nak k stb.) és a többi, ismeretterjesztő könyvekben gyakran felbukkanó bizonyíték
tehát a finnugor (uráli) nyelvrokonság bizonyítási rendszerében csupán a jéghegy legcsúcsa.
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 9/22
9
A finnugor nyelvrokonság rendszere
A hangmegfelelések megfigyelése képezi a nyelvrokonság bizonyításának folyamatában az első
lépést. Két rokon nyelv (pl. a magyar és a manysi) rokon szavai olyan párhuzamokat mutatnak,amelyek a véletlenszerűséget kizárják. A megfeleltetések szabályossága ugyanis nem csak e két nyelv
szavainak bizonyos csoportjában figyelhetők meg – a rokon nyelvek bármely két nyelvét kiválasztva
ugyanannak a szóhalmaznak egy részét – és köztük a rendszerszerű párhuzamokat – biztos, hogy
megtaláljuk. Így lehetséges, hogy az uráli nyelvek közös korpusza (ld. Starostin uráli adatbázisa) bő
ezer szótőt sorol fel, amelyből bő 650 megtalálható a magyarban is – ezek pedig minden rokonnyelvi
megfelelőjükkel szabályos megfeleléseket (párhuzamokat) mutatnak. Ugyanez érvényes minden
nyelvcsalád bármely két rokon tagjára is, tehát univerzális nyelvtörténeti jelenségről, a nyelvek
történeti (diakrón) változásának látható és megfogható következményeiről van szó.
A hangmegfelelések felismerése, szabályaik azonosítása nem mindig könnyű – sőt, pl. a
magánhangzók esetében, igen bonyolult is lehet. Nem mindegy, például, hogy a megfigyelt hang
milyen hangtani környezetben (pl. zöngés hang vagy zöngétlen mássalhangzó, mély vagy magas
magánhangó következik utána) és milyen helyzetben (szó eleji, szó közepi, szóvégi pozícióban) van.
Bizonyos hangváltozások csakis bizonyos helyzetben és környezetben zajlanak le, mások esetleg
mindettől függetlenül mennek végbe.
A mai nyelvek rokon szavai közötti hangmegfelelések kialakulásának folyamatát és jellemzőit írják le
a hangtörvények. A hangtörvények tehát nem azt rögzítik, hogy melyik rokonnyelv milyen helyzetbenés környezetben álló melyik hangja melyik más nyelvben milyen hangnak felel meg, hanem azt, hogy
ezek a hangmegfelelések hogyan jöhettek létre. A hangtörvények tehát adott nyelv
hangrendszerének változásait írják le. Csak úgy alkothatunk képet a jelenleg is megfigyelhető
megfelelések okairól, ha áttekintjuk azokat a releváns hangváltozásokat, amelyek a két vizsgált nyelv
történetében a legközelebbi közös ős felbomlása óta történtek.
Nem változhat azonban akármilyen hang akármilyen másik hangra. A lehetséges hangváltozásoknak
vannak fizikai korlátai (a száj berendezése) éppúgy, mint nyelviek. Az utóbbihoz tartozik a
hangrendszer arányossága – a hangképzésnek úgy kell kihasználnia a szájüreg adta lehetőségeket,hogy az továbbra is lehetővé tegye a hatékony kommunikációt.
Minden hangváltozás az adott hang valamilyen fontos és jellemző tulajdonságát változtatja meg. A
változás mindig fokozatos, vagyis egyszerre csak egyik jellemző változhat. A mássalhangzók leírásához
általában szükséges fő változók például a következők: (1) a képzés helye a szájüregben (ill. az orrüreg
felhasználása a nazális hangok képzésénél), (2) a képzés módja (zöngésség, hehezetesség, lágyság) (3)
az ejtés hossza.
A hangtörvényekA fonetikai rendszer
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 10/22
10
A morfofonológiai rendszer
A szókészlet
A szótan
A mondattan
A finnugor nyelvek jellemzői
nagyszámú toldalék használata, vagyis agglutináció
számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4-7 esetnél jóval több, a magyarbanpéldául 18)
magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál
nincs nyelvtani nem
a jelző megelőzi a jelzett szót
a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval, pl. gyönyörű kuvaszokat és nem "gyönyörűeket
kuvaszokat" (egyes balti-finn nyelveknél van egyeztetés, de a kutatások szerint ez későbbi
fejlemény)
számnevek után egyes szám áll (sok ember , nem "sok emberek")a névszói állítmány gyakorisága (azaz a kopula hiánya), például Pista tanár , nem "Pista tanár
van"
birtokos személyragozás (kutyám , kutyád stb.)
a birtoklást a habere ('birtokolni') ige nélkül, birtokos személyjellel és részeshatározóval
fejezzük ki (például Nekem van lovam, nem "Én birtoklok lovat")
tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben)
Megjegyzendő, hogy valamennyi fenti vonás (a tárgyas igeragozás kivételével) az altaji nyelvekre is
jellemző, lásd: Urál-altaji nyelvcsalád.
60 véletlenszerűen kiválasztott alapvető szó összehasonlítása
A szavak kiválasztása a magyar nyelvből történt a 207 legalapvetőbbnek ítélt fogalmat tartalmazó
Swadesh-lista alapján. A szavak között vannak névmások, kérdőszavak, a testrészek, rokonság,
természeti jelenségek, érzékelés és fő tevékenységek (jön, megy, mond, tud, lát). Az összehasonlított
nyelvek a finnugor nyelvek négy fő csoportját képviselik: ugor csoport – magyar, balti-finn csoport –észt, "volgai" csoport – mordvin, permi csoport – komi.
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 11/22
11
Mivel a szavak kiválasztásánál az volt a szempont, hogy azok alapvető jelentésűek legyenek, és nem
az, hogy rokonságban álljanak, ezért így láthatóvá válik, hogy az egyes nyelvek alapszókincsében
milyen arányban szerepelnek a hasonló alakú, azonos jelentésű szavak. Ezek közül vastag betűvel ki
vannak emelve azok, amelyek mind a négy nyelvben azonos kezdőhangúak. (Ez a szavak
rokonságának nem feltétele, de statiszikai alapon nem lehet véletlen egyezés, ha többször is
előfordul.)
A mordvin és komi nyelv cirill betűs szavai után dőlt betűvel a megközelítő kiejtés magyar fonetikus
átírásban.
Magyar Észt Mordvin (erza dialektus) Permják komiSwadesh-listaszerintisorszám
én mina мон mon ме me 1
te sina тон ton тэ te 2
ő tema, ta сон szon сійö szijö 3
mi meie, me минь min ми mi 4
ti teie, te тынь tün ти ti 5
ők nemad, nad сынь szün найö najö 6
ez see те te тайö tajö 7
az too што sto сійö szijö 8
ki? kes? кие? kie? коді? kodi? 11
mi? mis? мезе? meze? мый? müj? 12
nem mitte а, аволь, эзь a, avol , ez абу abu 16
egy üks вейке vejke öти öti 22
kettő kaks кавто kavto кык kük 23
három kolm колмо kolmo куим kulm 24
négy neli ниле nile нёль nöl 25
öt viis вете vete вит vit 26
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 12/22
12
ember isik ломань loman морт mort 38
gyerek,
gyermeklaps эйкакш ejkaks челядь cseljagy 39
feleség (-né,nej)
naine ни ni гöтыр götür 40
férjabikaasa,mees
мирде mirde верöс verösz 41
anya ema (тиринь) ава (tirin) ava мам mam 42
apa isa тетя tetya бать baty 43
fa puu чувто csuvto пу pu 51
bőr nahk киське kiszke ку ku 62
vér veri верь ver вир vir 64
csont kont, luu ловажа lovazsa лы lü 65
haj juuksed черь cser юрси jurszi 71
fej kőrv пиле pile пель pel 73
szem silm сельме szelme син szin 74
orr nina судо szudo ныр nür 75
száj suu курго kurgo вом vom 76
fog hammas пей pej пинь pin 77
nyelv keel кель kel кыв küv 78
láb, lábfej jalg пильге pilge кок kok 80
kéz käsi кедь ked ки ki 83
szív süda седей szedej сьöлöм szölöm 90
inni jooma симемс szimemsz юны junü 92
enni sööma ярсамс jarszamsz сёйны szöjnü 93
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 13/22
13
látni nägema неемс neemsz аддзыны addzünü 101
hallani kuulma марямс marjamsz кывны küvnü 102
tudni teadma содамс szodamsz тöдны tödnü 103
aludni magama удомс udomsz узьны uznü 107
élni elama эрямс erjamsz овны ovnü 108
(meg)halni surema куломс kulomsz кувны kuvnü 109
jönni tulema самсszamsz локны loknü 122
feküdni valetama кенгелемс kengelemsz куйлыны kujlünü 123
ülni istumaаштемс (озадо) astemsz(ozado)
пукавны pukavnü 124
állni seismaаштемс (стядо) astemsz(sztjado)
чеччавныcseccsavnü
125
adni andma максомс makszomsz сетны szetnü 128
mondani ütlema меремс meremsz шуны sunü 140
nap päike чипай, чи csipaj , csi лун lun 147
hold kuu ков kov тöлысь tölüsz 148
csillag täht теште teste кодзув kodzuv 149
víz vesi ведь ved ва va 150
kő kivi кев kev из iz 156
föld maa мода moda мусяр muszjar 159
ég taevas менель menel енэж enezs 162
szél tuul варма varma тöв töv 163
tűz tuli тол tol би bi 167
éj öö ве ve вой voj 177
Nyelvrokonságmondatok
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 14/22
14
Az alábbi mondatok olyan (tréfás) illusztrációk, amelyek a rokonnyelvek szókészletbeli és nyelvtani
párhuzamait jól mutatják.
Vogul-magyarHurem né vitnel huligel husz hul pugi.
Három nő a vízből hálóval húsz halat fog.
Hurem-szát-husz hulach-szem empem viten eli.
Háromszázhúsz hollószemű ebem vízen él.
Osztják-magyar [szerkesztés]
Pegte lau lasinen menl tou szilna.
Fekete ló lassan megy a tó szélén.
Finn-magyar
Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat.
Jég alatt télen eleven halak úszkálnak.
Kivistä verinen oli vävyn käsi.
Kövektől véres volt veje keze.
Orvon silmä kyyneliä täynnä.
Árva szeme könnyel tele.
Kuka meni meidän edessämme?
Ki ment mielőttünk?
Miniäni antoi voita.
Menyem adott vajat.
Permi-magyar
Munnü kolö. (komi)
Mününü kule. (udmurt)
Menni kell.
Finn-mari (cseremisz)
Padassa on kuusi kalaa.
Poδəšto kut kol ulo.
Tuli palaa ja siksi lumi sulaa.
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 15/22
15
Tul jüla δa satlan lum šula.
A fenti mondatoknál, mint az összehasonlító nyelvészetben általában, nem a hasonlóságnak van
bizonyító érvénye, sem a különbségeknek nincs cáfoló ereje (hiszen egy nyelvcsalád tagjaiból épp úgylesznek önálló nyelvek, hogy az idők folyamán különféle változások zajlanak le bennük, melyek révén
eltávolodnak egymástól): a nyelvészet a rendszeres hangmegfeleléseket fogadja el döntő érvként,
amit az uráli nyelvcsalád tagjai közt is meg lehet figyelni. A hasonlóság véletlen és rendszertelen is
lehet, de az azonos típusú hangmegfelelések "rendszeres" előfordulása minimálisra csökkenti a
véletlen esélyét. Ilyenek például a p ~ f (például: pegte ~ fekete, pugi ~ fog), k ~ h (kalat ~ halak ), t ~ z
(viten ~ vízen), mp ~ b (empem ~ ebem), nt ~ d (antoi ~ adott ) stb..
Genetikai és néprajzi bizonyítékok
A legújabb kutatások jelentős genetikai rokonságot mutatnak ki a honfoglaló magyarok és a mai dél-
uráli népek között.
A Hideo Matsumoto-féle marken gén kutatások (amivel sikeresen meghatározták a japánok, és az
auszrálok genetikai eredetét, kimutattak rokonságot a mai finnugor népekkel, ellenben nem
mutattak ki a finnekel, és az ugorokkal, ezzel a biológia kizárja a magyaroknak a finnekkel, vagy az
ugorokkal való bármiféle ősi kapcsolatát. Ellenben bebizonyítja, hogy a magyarság átvonult azokon a
területeken, ahol a mai finnugor népek élnek.
A finnugor összehasonlító nyelvészet és néprajz számos magyar kulturális elem magyarázatát a
finnugor nyelvű népek nyelvében és szokásaiban találta meg. (Pl. a népmesei "kacsalábon forgó ház",
a "nem tudom ki ia-fia" kifejezés stb.
A rekonstruált finnugor alapnyelv
Az alapnyelv rekonstruált szókincsének kutatása során a kutatók a következő szótagszerkezeteket
különítették el:
(példaként finn szavak állnak)
Jelölések: C - mássalhangzó V - magánhangzó
CVCV kala
CVCCV kolme
VCCV yksi
VCV emä
CV me
A finnugor őshaza elmélete
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 16/22
16
A szókincsbeli egyezések és a rendszeres hangmegfelelések alapján a nyelvészek rekonstruálják azt a
feltételezett ősnyelvet, amit a mintegy 6000 évvel ezelőtt még együtt élő „finnugor ősnép”
beszélhetett. A finnugor őshaza-elméletek szerint e népek évezredekkel ezelőtt közös területen éltek,
majd elváltak egymástól.
Az őshaza pontos helyét a történészek interdiszciplináris módon, részben a régészeti kutatások,
részben a nyelvtörténet, valamint más tudományok (pl. paleobotanika) segítségével próbálják
meghatározni. Az egyik lehetséges módszerük a rekonstruált ősnyelv szavaiból kibontakozó
környezeti jellemzők (pl. növény- és állatnevek) segítségül hívása. Az adott korszak régészeti
leleteiben előforduló állat- és növénymaradványok (pl. pollenek) segítségével próbálják meg azt a
területet megkeresni, amely a nyelvi adatoknak megfelel.
A finnugor nyelvrokonság és őshazaelmélet kritikáiAz alternatív nyelvrokonság-elméletek hívei elsősorban a magyar nyelv és a többi finnugor nyelv
közötti rokonság mértékét kérdőjelezik meg. Az alternatív kutatók többsége szerint a finnugor-
magyar nyelvi kapcsolatok tagadhatatlanok, de ez nem zárja ki a más nyelvekkel való rokonságot, és a
kapcsolat magyarázata, oka, iránya nem tisztázott, mint ahogy a magyar nyelv egyéb nyelvekhez való
viszonya sem eléggé föltárt.
Az alternatív vélemények szerint a finnugrisztika aluldeterminál, nem veszi figyelembe a magyarnak a
más nyelvekkel való kapcsolatát.
A finnugor őshaza elmélete elsősorban a régészeti adatokkal vagy inkább ezek nemlétével vagy
különféle értelmezéseivel egyeztethető össze nehezen. Egyes régészek szerint pedig az adatok
alapján a nép finnugorságának elmélete egyenesen cáfolható, vagy legalábbis valószínűtlen, és ebből
(a nyelvtudományi szempontoktól függetlenül) a nyelvrokonság valószínűtlen voltára is
következtetnek. László Gyula a finnugor őshaza helyett az Eurázsia nagy területein elterjedt ősi
közvetítő nyelvet feltételez, amelyből számos szó és nyelvi elem került az egymással eredetileg
semmilyen rokonságban nem álló, legkülönbözőbb népcsoportok nyelvébe.
A finnugor őshaza elméletével szemben a másik gyakori logikus ellenvetés, hogy a magyar népikultúra, magyar mitológia, magyar népmesék, magyar népzene, magyar népművészet elemeinek
többsége egyértelműen nem finnugor kapcsolatokra utal.
Jellemző még a magyar nyelv- és néprajzkutatásra (legalábbis annak, finnugrista változatára), hogy
érthetetlen módon ignorálja a székely-magyar rovásírást. Számos olyan leleten található rovásírás
(lásd pl. "szeged-nagyszéksósi" lelet), minek korát honfoglalás kora előtti időre datálják, mégis
egyértelműen, érthetően megfejthető magyarul, a rovásírás nyelvtani szabályai szerint. Ezek
bizonyíthatják a hun magyar rokonságot.
Válasz a bírálatokra
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 17/22
17
Az alternatív nyelvrokonság- és eredetelméletek képviselőinek bírálataival szemben a finnugristák
csak kivételes esetekben védekeznek. Szerintük ezek az elméletek a 19. század második felének
magyarországi romantikus-nacionalista elképzeléseiből és azok 20. század eleji, soviniszta politikai
ideológiától átszőtt változataiból (turanizmus) merítenek, és nem mutatják a 20. század második
felének tudományos paradigmái által megkövetelt legalapvetőbb jegyeket sem, hanem – jobb
esetben – a nyelvtörténet kialakulását megelőző tudománytörténeti fázisok egyes elképzeléseihez
nyúlnak vissza. Nem csak arról van szó tehát, hogy a finnugor nyelvtudomány kutatási elveihez és
módszertanához nem illeszkednek, hanem sokkal többről – egyáltalán nem illeszthetők bele a
modern (a 20. század második felére jellemző) euro-amerikai tudományos gondolkodás világába. Az
alternatív kutatók kijelentéseinek értelmezési nehézségei, az adatok szelektív kezelése, a
tudományos kutatásmódszertan hiánya inkoherens, egymásnak is ellentmondó, ám a finnugor
nyelvtudományt, annak képviselőit és eredményeit lekicsinylő nézeteket eredményez. Ezeket az
elképzeléseket a történész inkább a közelmúlt és a ma társadalompszichológiai folyamataihoz,
semmint a magyar őstörténethez kapcsolja, jelentősséggel az utóbbi tekintetében nem bírnak.
Alternatív elméletek a magyar nyelv
rokonságáról
Az általánosan elfogadott nyelvészeti álláspont szerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, ezen
belül a finnugor nyelvek közé tartozik. A finnugor nyelvrokonság elmélete jelenleg a Magyar
Tudományos Akadémia – és szerte a világban a tudományos közélet – által elfogadott nézet. A
magyar nyelv rokonságára vonatkozóan ezen kívül több alternatív elmélet is létezik; ezek többségét
azonban a szakképesített nyelvészek áltudományosnak minősítik.
A magyar nyelv alternatív rokonításának története
Vámbéry Ármin 1869-ben Magyar és török-tatár szóegyeztetések címen adta ki munkáját. A mű
nyomán kirobbant az ugor-török háború néven elhíresült nyelvtudományi vita, melynek során
Budenz József és Hunfalvy Pál cáfolatai után végül Vámbéry elállt elméletétől, amely szerint a magyar
török eredetű nyelv volna.
Mai alternatív elméletek
Magyar-türk (turáni) elmélet
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 18/22
18
A magyar-türk nyelvrokonság elmélete Vámbéry Ármin 19. századi kutatásait eleveníti fel. Eszerint a
magyar az altaji nyelvcsaláddal, ezen belül a türk nyelvekkel és a hun nyelvvel áll közelebbi
rokonságban. Az altaji nyelvcsalád a török vagy türk (ujgur, kirgiz, oszmán-török, kun stb.), mongol,
mandzsu, hun, avar stb. nyelveket öleli föl, de távolabbi rokonságba hozzák vele a finnugor nyelveket
is. Ilyen értelemben szoktak urál-altaji nyelvekről beszélni, amelyben az uráli a finnugor nyelveket
jelöli. Az elmélet mellett szólnak a nyelvszerkezeti, nyelvtani hasonlóságok és bizonyos szókincsbeli
egyezések mellett a magyarság belső-ázsiai, turáni kulturális kapcsolatai, a zenei, néprajzi,
életmódbeli párhuzamok, továbbá történeti hagyományaink hun-magyar azonosságtudata.
Sumer-magyar nyelvrokonság
A magyar és a sumer nyelv kapcsolatát ma is többen vizsgálják, különböző eredménnyel. A laikus
rokonítók életét nehezíti, hogy kevés a közvetlen magyar fordítás.
A sumer-magyar nyelvrokonság elméletének képviselői a 20. században:
Badiny Jós Ferenc
Barabási László, történész, múzeum igazgató
Bobula Ida, summa cum laude történettudományi doktor
Érdy Miklós
dr. Nagy Sándor
Padányi Viktor történész, író
Varga Zsigmond, debreceni egyetemi tanár, lelkész, teológus, nyelvész és vallástörténész
Csőke Sándor nyelvész "A sumér ősnyelvtől a magyar élőnyelvig (1969)"
Gosztonyi Kálmán nyelvész a párizsi Saint-Michel Kollégium v. tanára, francia állami támogatással
kiadott "Összehasonlító szumér nyelvtan (1977)"
Az ősnyelv elmélete
Az ősnyelvkutatás egészen új keletű tudomány. Két fő iránya van. Az egyik az úgynevezett
nosztratikus nyelvcsalád kutatása. Ennek nincsenek különösebb magyar vonatkozásai jelenleg.
A másik a szóbokor- vagy más néven szógyökrendszerből indul ki. Az elmélet szerint a magyar nyelv
egységes szóbokorrendszere nem jöhetett létre utólagos keveredésekből. A szóbokrok hálózata
átszövi a nyelvet, és ez a hálózat egységes. A hálózat széttöredezve megtalálható más nyelvekben is,
de csak romjaiban, míg a magyarban teljesen. Az utólagos keveredések hatására ez a hálózat
szétszakadozott. Ezért ez a nyelv vagy egy műnyelv, mint pl.: az eszperantó, vagy az emberi elme
fejlődésével párhuzamosan fejlődött, és ahogy az emberi gondolkodás fejlődött, úgy fejlődött a nyelv
is, az alapfogalmak köré úgy bokrosodtak a szóbokrok. Az ily módon létrejött ősnyelv eszerint a
legtisztábban a ma magyarnak nevezett nyelvben őrződött meg az elmélet szerint.
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 19/22
19
További elméletek
Megemlítendő a japán–magyar nyelvrokonság és a kelta-magyar nyelvkapcsolat elmélete, a kecsua-
magyar hasonlóságok, a Bibliában található állítólagos magyar nevek, továbbá a Tamana-kutatás,amely a világ bármely táján föllelhető magyarul érthető földrajzi neveket vizsgálja.
Legutóbb az etruszk-magyar nyelvrokonság elmélete került előtérbe Mario Alinei olasz nyelvész
kutatásai alapján.
Zsirai Miklós Őstörténeti csodabogarak című munkájában (1943) megpróbálja felsorolni, hogy a
magyar nyelvet a finnugor és török nyelveken kívül milyen más nyelvekkel próbálták egyeztetni:
héber, egyiptomi, sumer, etruszk, hettita, baszk, perzsa, pelazg, görög, kínai, szanszkrit, angol, tibeti,
tamil, korják, kamcsadál, jukagir, japán, ajno, dravida, maori, magar, csin, lepcsa, dafla, abor-miri,
khasszi, mikir, munda, gondi, örmény, bodó, kocs, garo, kacsari, manipur, teluga, migal, brahui,
tapka, manyók, szokpa, hórpa, szerpa, szunvár, garung, rodong, csuruszja, kulungya, bahingya,
lehorong, szangpang, dumi, bután, kamu, humi
Az alternatív elméletek bírálata
A túlnyomórészt laikus alternatív elméletek, azok bírálói (pl. Rédei) szerint, általában „délibábos
nemzettudatból” táplálkoznak. A finnugor nyelvrokonságot az elmélet születése óta sokan
ellenérzéssel fogadják. Az elméletet elutasító nézeteknél gyakran megfigyelhető az összehasonlító és
történeti nyelvészet széles körben bevett és bevált módszereinek mellőzése. Így például a magyarnyelv mai köznyelvi változatával dolgoznak; vagy nem tekintik mérvadónak a rendszeres
hangmegfelelések létét vagy hiányát, amely a finnugor rokonságot támasztaná alá, noha ezt a
módszert más nyelvcsaládok esetén is sikerrel alkalmazták. (Az újlatin nyelvek vizsgálatában például a
latin nyelvvel összhangban álló eredményre vezetett.)
Nehézségek az egyes elméletek alkalmazása során
A türk rokonítást a régészet ugyan alátámasztja, de a rokonítható szavak köre a török nyelvek esetén
sokkal távolabb esik az úgynevezett alapszókincstől (amit a nyelvek összehasonlításakor elsődlegesen
vizsgálnak), mint a finnugor nyelvek esetében. (Magyarán: a finnugor nyelvekkel rokonítható szavak
rendszerint elemibbek, alapvetőbbek, primitívebb fogalomkörökbe tartoznak, mint a türk nyelvekkel
rokonítható szavak.) A magyar-türk nyelvrokonság elmélete ellen szól másrészről az is, hogy
nagyjából a finnugor nyelvészet által is használt összehasonlítási módszereket alkalmazza, amelyeket
ma már egyre több nyelvész erősen megkérdőjelez.
A nyelvészek között ma már nem elfogadott az altaji nyelvek (török nyelvek és mongol nyelvek)
rokonságának bizonyítása sem, bár sokáig az volt. A mandzsu, hun, avar nyelvek idetartozása pedig
különösen kérdéses. A avar és hun nyelvet csak személynevekből ismerjük, magáról a nyelvről szinte
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 20/22
20
semmit sem tudunk. (Többek között Dr. Detre Csaba ettől eltérő véleményen van, lásd a külső
hivatkozásoknál.)
A sumer nyelvi eredetkutatás talán legsúlyosabb módszertani hiányossága, hogy nem a lehetőlegkorábbi magyar nyelvemlékeket, hanem a mai, 20–21. századi nyelvállapotot veszik alapul.
További érvek, amelyek kétségbe vonják e kutatások hitelét:
1. a korabeli magyar kiejtést hallgatólagosan a maival azonosnak veszik;
2. a más nyelvek összehasonlításánál bevált nyelvészeti módszereket (például a rendszeres
hangmegfelelések vizsgálatát) nemigen alkalmazzák;
3. a szavak összevetése gyakran a következetesség igénye nélkül, ötletszerűen történik.
Ezenkívül a sumer nyelv hangzása nem pontosan ismert, hiszen jeleinek kiejtését csak más nyelvű (pl.akkád) szövegek alapján tudják rekonstruálni, és a két nyelv eltérő hangrendszere miatt nyilvánvaló
torzulással. Ezen kívül az akkád nyelv is kihalt már, csak ma is élő nyelvrokonainak kiejtését tudják a
múltba vetíteni.
A szóbokor (ősnyelv) elmélet ellenzői szerint a teória nyelvészetileg bizonyíthatatlan, és az elmélet
elsősorban nem nyelvészeti, hanem romantikus, nacionalista indíttatású feltételezés.
A magyar nyelv rokonságára vonatkozó többi elméletet, mivel érveik nincsenek összhangban a
nyelvtudomány bevett módszertanával, a nyelvészek többsége szintén elveti, s a finnugor elmélet
ellenzői közül sem mindenki támogatja őket. Ez a tény is jelzi, hogy a nyelvtudományról való
ismeretterjesztésnek még igen nagy szerepe van az elkövetkezendő évtizedekben, hogy ki-ki maga is
eldönthesse, mely érvek szerepelhetnek a tudományos értelemben vett nyelvészet eszköztárában, és
melyek nem.
Válaszok a bírálatokra
Dr Rédei Károly nem csak "délibábos nemzettudatból" táplálkozó írókat bírál, hanem tudományos
fokozatú történészeket, nyelvészeket is. Érdemes megismerni az általa alkalmazott módszereket,
hogy képet alkothassunk arról, ami ezen a téren történik ma a "tudomány" nevében.
Lásd:
Dr Bakay Kornél: Őstörténetünk és nyelvünk erőszakos finnesítése ellen I-II.
http://tttweb.hu/gyujtemenyek/cikkek/regi/Magyarsag/Magyarnak%20lenni.html
A finnugor elmélet elvetése mellett érvel Dr Marácz László nyelvész "A finnugor elmélet
tarthatatlansága nyelvészeti szempontból" c. tanulmányában.
http://maraczlaszlo.atw.hu/maracz_finnugor.html
Dr Rédei Károly kritikájára a A kétszer kaksi igazsága Válasz Rédei Károlynak című írásában válaszol.http://users.atw.hu/maraczlaszlo/red.html
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 21/22
21
Urál-altaji nyelvcsalád
Az urál-altaji nyelvcsalád (vagy urál-altaji nyelvcsalád) a nyelvcsaládok egy feltételezett tágabb
csoportja. Két nyelvcsaládot és ezen belül öt fő nyelvcsoportot sorolnak ide:
Uráli nyelvcsalád:
Finnugor nyelvek
Szamojéd nyelvek
Altaji nyelvcsalád:
Török nyelvek
Mongol nyelvek
Mandzsu-tunguz nyelvek
Egyes elméletek ide sorolják a japán nyelvet és a koreai nyelvet, a két nagy távol-keleti ragozó
nyelvet is. Mások az urál-altaji nyelvcsaládhoz, illetve annak egyes tagjaihoz kapcsolják az ajnu
nyelvet, az ókori sumer nyelvet, az etruszk nyelvet, az indiai dravida nyelvcsaládot, valamint a
paleoszibériai nyelveket, ezzel az amerikai földrészre is kiterjesztve a nyelvcsaládot. (Lásd: agglutináló
nyelv.)
Tudományos elfogadottság
Az uráli-altaji nyelvcsalád létezése korábban elfogadottabb volt, ma viszont a történeti nyelvészek
többsége nem tartja eléggé megalapozottnak. Vannak, akik az altaji nyelvcsalád létezését is kétségbe
vonják, nem találván elegendő nyelvészeti bizonyítékot a török nyelvek, a mongol nyelv és a
mandzsu-tunguz nyelvek közös eredetére sem. A hasonlóságokat ezek a kutatók nem a közös
eredettel, hanem csupán a történelmi érintkezések során bekövetkezett nyelvi kölcsönhatással
magyarázzák. Az elmélet hívei szerint azonban túl nagyszámúak és szabályosak ezek a hasonlóságok
ahhoz, hogy pusztán véletlenszerű nyelvi kölcsönhatásokról legyen szó.
A rokonítás alapja
A feltételezett urál-altaji nyelvcsaládot alkotó nyelveket és nyelvcsaládokat nem a szókincsbeli
megfelelések kötik össze egymással. Ilyeneket csak kis számban lehet kimutatni, elsősorban a
személyes névmások és személyragok mutatnak hasonlóságot valamennyi nyelvcsalád között. A
rokonítás alapja ehelyett inkább ezen nyelvek feltűnő nyelvszerkezeti hasonlósága. Az urál-altaji
nyelvcsaládba sorolt valamennyi nyelvre jellemzőek a következő vonások:
8/4/2019 Anyag Uralisztika c.tárgyhoz
http://slidepdf.com/reader/full/anyag-uralisztika-ctargyhoz 22/22
22
Ragozó szerkezet (agglutináció)
Magánhangzó-harmónia.
Mássalhangzó-torlódás kerülése.
Dinamikus hangsúlyozás hiánya.
Nyelvtani nemek hiánya.
Tulajdonragok használata.
Birtoklást kifejező ige hiánya.
Létige hiánya.
A főnév és melléknév, illetve számnév nyelvtani egyeztetésének hiánya.
Közös őstörténet
Az uráli és altaji nyelvek beszélői óriási területen szóródtak szét a történelem folyamán a Távol-
Kelettől a Kárpát-medencéig. A közös eredet hipotézisét a nyelvszerkezeti hasonlóságok mellett
támogatják az évezredekre visszanyúló hasonló kulturális vonások is. (Turáni elmélet.)
Az urál-altaji, az indoeurópai és más nyelvcsaládok rokonsága
Az uráli nyelvcsalád és az indoeurópai nyelvcsalád közötti névmásragozási és egyéb szókincsbeli
hasonlóságokra már régen felfigyeltek a kutatók. Ez alapján beszélnek uráli-indoeurópai
nyelvcsaládról is. Mások vitatják a közös eredetet és a hasonlóságokat a két nyelvcsalád kialakulása
során történő nyelvi kölcsönhatásokra vezetik vissza.A nosztratikus nyelvcsalád szintén vitatott elmélete az uráli és altaji nyelvcsaládokon kívül a tágabb
rokonság körét kiterjeszti az indoeurópai nyelvcsaládra, sőt további nyelvcsaládokra is. Az elmélet
szerint ebbe az ú.n. makronyelvcsaládba tartoznak többek között az indo-európai nyelvcsalád, az
uráli nyelvcsalád és az altaji nyelvcsalád, valamint a sémi-hámi nyelvcsalád, az ókori sumer nyelv és
etruszk nyelv, a koreai nyelv, a japán nyelv , az ajnu nyelv, a paleoszibériai nyelvcsalád, az indiai
dravida nyelvcsalád és egyes kaukázusi nyelvek.