Az almásfüzitői vörösiszap-zagytározók

környezetgeomorfológiai viszonyai

Viczián István

Juhász Viktor

Bevezetés

• Almásfüzitőn 1950-1997 között timföldgyár működött – Eredmény: hatalmas mennyiségű veszélyes hulladék

(vörösiszap) keletkezett.

Ebből 12 millió tonnát Almásfüzítőn helyeztek el!

A vörösiszap jellemzői

A timföldgyártás egészségre igen káros mellékterméke. (II. veszélyességi kategória)

Tartalmaz:

- nátronlúgban oldhatatlan ásványok (pH=10)

- lúgos reakciókból: szilárd sók

- nehézfémtartalom: 7x magasabb

- radioaktív leányelemek (10-20x-os)

1. táblázat. Almásfüzítő környékén felhalmozott vörösiszap minták radioaktivitása (UGRON Á., OSSKI, Számítás- és Mérést. Oszt. Elemzése, 1991)

Gamma-spektrometriai analízis eredményei (Akt. Konc. Bq/kg)

Mutató

I.                    sz. II.                 sz.

vörösiszap-tározó 10-15cm vörösiszap-tározó 50-55cm

U-sor

243Th 290 ± 14% -

226Ra 410 ± 12% 504 ± 8%

214Pb 260 ± 3% 368 ± 3%

214Bi 250 ± 3% 360 ± 3%

Th-sor

228Ac 270 ± 5% 351 ± 4,5%

212Pb 230 ± 4% 314 ± 3%

212Bi 290 ± 14% 420 ± 12%

208Tl (tallium) 270 ± 5% 366 ± 4%

40K <2 80 ± 50%

134Cs (Cézium) <2 <0,6

137Cs 12 ± 26% 3,5 ± 76%

243mPa 600 ± 55% 1040 ± 43%

Tipikus hazai talaj U-sor: 25-50, Th-sor: 30-50

Vörösiszap fizikai tulajdonságai

• Vízzel telítve nem vízzáró• Víztartalmát hosszú időn át megőrzi• Térfogata a hőmérsékleti és csapadékviszonyoktól függ

Almásfüzitő földtani és geomorfológiai viszonyai

• Győr-Tatai-teraszvidék K-i részén

• Mezozóos, karbonátos medencealjzat

• Oligocéntől kezdve süllyedő alaphegységre vastag harmadidőszaki rétegsor, legfelül agyagos pannonüledékek

- Duna és mellékfolyói alluviális üledék (pliocén vége)- Győr-Tatai-teraszvid. süllyedése megállt (középső

pleisztocén) Duna a hordalékkúpjába bevágódot

- Teraszok (vizsgált területen):- Duna II/b,

- Duna II/a.

- Magasártér

- Alacsony-ártér

Régen:- Almásfüzitő környéke (Tata, Ó-Szőny, Dunaalmás

térsége) vízrendezési munkálatok előtt mocsarak

Táplálás: karsztforrások + Duna felől táplálkozó talajvíz

Ma:- 10 km árvízvédelmi töltés, ami helyenként az zagytározó

gátja is- Mélyebben fekvő részek nádas

Táplálás: Duna

Problémák

• Nagyrészt nem ármentes teraszfelszín

• Élő és elhagyott folyó- és patakmedrek (talajvízáramlás)– Vörösiszapos fakadóforrások a gátak dunai oldalán– gátrogyások

Vörösiszap-tározók szennyező hatása

Szennyezések:

- magas Na koncenráció

- magas fajlagos elektromos vezetőképesség

- magas fluoridkoncentráció

- lúgos pH

- toxikus fémek jelenléte

Ellenőrzés: 11 talajvízfigyelő kút a tározóktól D-re!

(- miért nem a Duna felöli oldalon?)

(- miért nem a tározók alatt húzódó medrek vonalában?)

Szerencsés lenne…

• A tározók felszínének vízzáró réteggel való lefedése– kevesebb átszivárgó csapadék– kevesebb por

1970-es évek: voltak kísérletek a lefedésre- talajréteg rá elszikesedett- fák, bokrok ültetése kipusztultak

Ma: I-VI. sz. kazetták már nagyrészt fedettek- VII. sz. kazetta 60%-a még nem (lefedés: dorogi pernye)

Gátak: bőrgyári cserzőanyagok, pernye, kommunális szemét, galvániszap, stb.

(Hiba!!)

Vörösiszap radioaktivitása

Közvetlen sugárzás elhanyagolható az anyag alacsony aktivitása miatt

Legnagyobb veszélyforrás: szél által szállított sugárzó anyagok belélegezve tüdőrákot okoznak.

pl.: radon leányelemei aeroszol-részecskékhez tapadnak, tüdőben lerakódnak ott bomlanak tovább (alfa-részecskék)

Vizsgálat a közeli házakban:

- talajvíz 3,1-3,5 Bq/l (alacsony)

- szellőztetés (az eltérések oka)

Tektonika, földrengések• Almásfüzitő környéke negyedidőszak során tektonikailag

aktív volt.– Teraszok és tektonikus deformálódásaik– Hévizes források– Történelmi feljegyzések

• Mai lassú mozgások az iszaptárolók környezetében:– Gátakban feszültséget kelthetnek stabilitás csökkenés

Összegzés

Szakszerű tervezés és kivitelezés (és a technika) hiánya:

- környezetkárosítás a mai napig

- rekultivációs intézkedések

Végee