1

Az anglicizmusok fordításának problémái a magyar és német nyelvű

logisztikai szakszövegekben

Szerző: Takács István

Konzulens: Dr. Dobos Csilla

Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar

Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

Fordító és Tolmács MA I.

2011

2

Bevezetés 5

1. Az anglicizmusokról általában 6-7

1.1 Internacionalizmusok 7

1.2 Az angol nyelvből átvett, de a befogadó nyelv írás- és hangzórendszeréhez 7-8

idomult lexikai elemek

1.3 Álanglicizmusok (false friends/faux amis) és „felemás” szerkezetek 8

2. Angol nyelvi hatásra visszavezethető jelenségek

2.1. Jelentésbővülések és –szűkülések 8-9

2.2 Megváltozott mondatszerkezetek 9

2.3 Tükörfordítások, hozzávetőleges átfordítások 9

3. A logisztika mint önálló tudományág 9-10

4. A logisztikai szaknyelv 10-11

5. Angol eredetű kifejezések a vizsgált korpusz magyar nyelvű változatában 12

5.1. Funkcionális integráció 12-13

5.2. Technikai innováció 13-14

5.3. Probabilitási rendszerek 14

5.4. Generáló benchmarking 14-15

5.5. e-business megoldások 15

5.6. Supply Chain Management 15-16

5.7. Business Process Reengineering (BPR) 16

5.8. QFD (Quality Function Deployment) 16-17

5.9. Controlling 17

5.10. Target Costing 17-18

5.11. Excel-interfész 18

5.12. EDI kapcsolat 18-19

5.13. Workflow management 19

6. Angol eredetű kifejezések a vizsgált szöveg német nyelvű változatában

6.1. Workflow-Funktionalitäten 19-20

3

6.2. Eventlogistik 20

6.3. Akzeptabel 20-21

6.4. Service-Flexibilität 21

6.5. Recyclingprozess 21

6.6. Redesign-Ideen 22

6.7. Visualisierungstools 22-23

6.8. Statischer Effekt 23

6.9. Effektive Datenanalyse 23

6.10. Implementer und Enabler 24

Összefoglalás 24-26

Bibliográfia 27

4

Bevezetés

Közismert tény, hogy az anglicizmusok használata az élet számos területén egyre jobban

elterjedt. Fokozottan igaz ez a gazdasági, kereskedelmi, üzleti és tudományos életre, de ugyanígy

megjelenik a mindennapi kommunikáció számos színterén is. Például ha üzletet kötünk

valakivel, akkor sokan használják a business (biznisz) szót vagy annak igei változatát (bizniszel).

Hasonló példa a vállalati értekezletek meetingelés-ként történő megnevezése az angol nyelvből

átvett meeting szó alapján. Megemlíthetjük még a shoppingolást, amely a vásárlás

szinonimájaként terjedt el a nyelvhasználatban.

A tudományterületek közül talán az információs technológiában a legszembetűnőbb az

angol nyelvből eredeztethető kifejezések használata (pl. hardver, szoftver, renderelés stb.)

Természetesen ez a jelenség nem csak a magyar nyelvre jellemző, hanem a világ számos

nyelvében megfigyelhető, amely valamilyen kapcsolatban van az angol nyelvvel és kultúrával.

Dolgozatomban azt szeretném kifejteni, hogy milyen hatást gyakorol az angol nyelv a

magyar és a német logisztikai szaknyelvre. Kutatásom tárgyát képezi annak vizsgálata, hogy

milyen mértékben terjedtek el az említett szaknyelvekben az idegen eredetű kifejezések, és

mennyire indokolt a használatuk. Kutatásom korpuszát elsődlegesen Illés B. – Glistau, E. –

Machado, N. I. C. Logisztika és minőségmenedzsment című, 2007-ben a Miskolci Egyetemen

megjelent könyve, valamint annak német nyelvű változata alkotja: Logistik und

Qualitätsmanagement (Illés B. – Glistau, E. – Machado, N. I. C. 2007. Miskolc: Miskolci

Egyetem).

Tanulmányomat elméleti bevezetővel kezdem, amelyben először is említést teszek az

anglicizmusok általános jellemzőiről, megjelenési formáiról, elterjedtségük okáról. Ezt követően

rátérek arra, miként jelennek meg az anglicizmusok a magyar illetve német logisztikai

szaknyelvben. A gyakorlati részben mindkét nyelvből vett példákkal illusztrálom azokat a

jelenségeket, amelyekről az elméleti bevezetőben említést teszek.

5

1. Az anglicizmusokról általában

Az anglicizmus kifejezést hallván nagy valószínűséggel mindenki az angolra és arra a lexikára

(szavakra, illetve szószerkezetekre) gondol, amelyek a fent említett nyelvből kerültek át egy

másikba, közvetlenül vagy közvetve. A későbbiekben majd látni fogjuk, hogy a téma ettől jóval

összetettebb: idesorolhatók ugyanis a szókincsben bekövetkezett szemantikai változások

(jelentések bővülése ill. szűkülése) is, továbbá az olyan mondatszerkesztési megoldások,

amelyek bár nem tűnnek idegennek, de anyanyelvünkre alapvetően nem jellemzőek.

Mivel dolgozatom tárgyát az anglicizmusok vizsgálata képezi magyar és német nyelvű

logisztikai szakszövegekben, ezért indokoltnak tartom annak a hatásnak a rövid bemutatását,

amelyet az angol eredetű szókészlet gyakorol más nyelvekre. Szót ejtek továbbá arról, miért

terjedtek el az anglicizmusok egyre inkább az utóbbi évtizedekben, és milyen formában

fordulnak elő.

Jelenleg a világ nyelveinek jelentős hányadára jellemző az angol nyelvből átvett (vagy

annak tűnő) lexika használatának, illetve – ahogyan az előzőekben már említettem – az angol

nyelvre jellemző szintaktikai megoldások alkalmazásának széleskörű elterjedtsége. Ez a jelenség

megfigyelhető a hétköznapok nyelvhasználatában (pl. shopping, biznisz), azon belül elsősorban –

az internet elterjedtsége miatt – a különböző fórumokon, közösségi oldalakon, és a

számítástechnika területén (pl. lájkol, beszkennel). Külön figyelmet érdemelnek az internetes

kommunikációban elterjedt rövidítések, mint például: lol = laugh out loudly, omg = oh, my God.

Ez a jelenség természetesen nem csak a magyar, hanem a német nyelvben is megfigyelhető.

Példaként említhetjük az einscannen és downloaden (herunterladen), fotokopieren kifejezéseket.

Jelentős mértékben elterjedt az angol eredetű szókészlet használata az egyes tudományágak

területén és bizonyos szakmákban is. Legpregnánsabban az információs technológia

nyelvhasználatában, de ugyanígy – többek között – a kereskedelem, a gazdaság, a politika és a

sajtó nyelvében is. Ezek között sok az ún. internacionalizmus, vagyis bizonyos fogalmak

megjelölésére az adott területen belül minden nyelven ugyanazokat a szavakat használják. Ennek

következtében a tudományos terminológiák azonosságát, illetve hasonlóságát a nemzetközi

szinten egységesen használatos kifejezések okozzák, amelyek elsősorban latin-görög eredetűek,

ám napjainkban egyre nagyobb teret nyernek az angol nyelvből átvett elemek is .Ilyenek például

a management, manager, basis, human resources (HR), call center agent stb.

6

Az anglicizmusok az utóbbi időben olyan mértékben terjedtek el az egyes nyelvekben,

hogy az aggodalommal tölti el az anyanyelvük torzulását sejtő nyelvészeket, akik egyre

erőteljesebben és nyíltabban szállnak szembe a jelenlegi világnyelvből kölcsönzött

kifejezésekkel, és szemantikai, illetve szintaktikai megoldásokkal. Említést érdemel ebben a

tekintetben Tótfalusi István Hogy mi ne legyünk angol nyelvi gyarmat (1998), Nagyné Csák Éva

Neudeutsch = Bad English? (2005), valamint Heinz-Günter Schmitz Amideutsch or deutsch –

Zur Geschichte und Aktualität der Fremdwortfrage (2002) címet viselő írásai, amelyekre a

későbbiekben még előfordulnak majd utalások a tanulmány folyamán.

A bevezetőben már említettem, hogy nem kizárólag az angol nyelvből átvett lexikai

elemeket tekintjük anglicizmusoknak, hanem azokat a jelenségeket is, amikor ezek hatására egy

adott nyelvben már meglévő szóelem jelentésbővülésen vagy éppen -szűkülésen megy keresztül.

Illetve ha az angolból tükörfordítással alkotunk új szavakat, de ugyanígy tekinthetünk azokra a

lexikai elemekre is, amelyek az adott nyelvre jellemző ragozással jelennek meg, miközben kétség

sem férhet idegen eredetükhöz. Grammatikai-szintaktikai szinten ebbe a kategóriába sorolhatók

a más nyelvekben feltűnő, ám alapvetően az angolra jellemző szerkezetek. Az anglicizmusok

körébe azonban nem csak olyan angol eredetű kifejezések tartoznak, amelyek a befogadó

nyelvek lexikai és morfológiai szabályaihoz illeszkednek, hanem azok is, amelyek idegen volta

egyértelműen szembetűnő. A következő fejezetekben bemutatom az anglicizmusok különböző

típusait.

1.1. Internacionalizmusok

Az ún. internacionalizmusok alatt a nemzetközi szinten elterjedt betűszavakat és lexikai elemeket

értjük. Használatuk jellemző a hétköznapi nyelvhasználatra is, de leginkább az egyes

tudományterületekre. Olyan szavak és kifejezések tartoznak ide, mint a már említett menedzser,

amely a magyar nyelvben eredeti és kiejtés szerinti írással is használatos, a németben azonban

csak az eredeti írásmód (Manager) van jelen. Ezenkívül ide sorolhatók még a shop, city, pub stb.

szavak is, amelyek teljes mértékben megmaradtak az eredeti írásmódnál, és általában a legtöbben

a világ minden részén tudják, mit jelentenek.

Egyértelműen az internacionalizmusok körébe tartozik a már fentebb említett betűszavak

egy része is. Ezek jellemzője, hogy a különböző tudományos, illetve közéleti területeken belül

7

minden nyelven ugyanazt jelentik. Ilyenek például az egészségügyben az AIDS (Acquired

Immune Deficiency Syndrome) vagy a politika területén a NATO (North Atlantic Treaty

Organization). Ha valaki ezek helyett a szerzett immunhiányos tünetegyüttes vagy az Észak-

Atlanti Szerződés Szervezete szavakkal élne, valószínűleg sok emberből csodálkozást váltana ki

ezzel. Betűszavaknak tekinthetők a már fentebb említett, internetes fórumokon, weboldalakon

használatos rövidítések is (pl. lol, omg stb), illetve a különféle számítástechnikával kapcsolatos

kifejezések: CPU (central processing unit- központi vezérlőegység), GPU (graphic processing

unit- grafikus vezérlőegység), RAM (random access memory- véletlen hozzáférési memória),

BIOS (basic input-output system- alapvető ki- és bemeneti rendszer).

A betűszavak azon része, amelyek egy adott ország politikai, kulturális és közéleti

szervezeteit stb. jelölik, nem tartoznak az internacionalizmusok körébe, mint pl. a FIDESZ, az

MSZP, illetve a CDU, CSU, hiszen ezeknek kizárólag magyar, illetve német vonatkozásaik

vannak.

1.2. Az angol nyelvből átvett, de a befogadó nyelv írás- és hangzórendszeréhez idomult

lexikai elemek

Ezekről a kifejezésekről elmondható, hogy régóta jelen vannak a magyar szókészletben, ahogyan

azt néhány, Országh László tanulmányából kölcsönzött példával szemléltetem (pl. zsűri, komité,

oppozíció, petíció). Országh megállapítja, hogy „...minél régebben került be nyelvünk írott

szövegeibe egy közhasználatúvá vált angol (vagy angol vonatkozású) szó, annál valószínűbb,

hogy magyarországi kiejtésének betűképét vette fel.” (Országh 1977: 136) Napjainkban az

ezekhez hasonló, angolból kölcsönzött, de magyar ill. német írás és kiejtés szerint használatos

kifejezések száma ugrásszerűen megnőtt.

Ugyanez a jelenség megfigyelhető a német nyelvben is. Például a joggen, outen, checken

stb. igék angol eredete erőteljesen érezhető. Emellett fontos hangsúlyoznunk, hogy „bizonyos

szakterületeken a hihetetlen gyors megújulási folyamatban nincs idő asszimilált német vagy

magyar lexikai el létrehozni. Az informatikai szakszavak, mint pl. …downloaden, einscannen

teljesen új…cselekvéssorokat jelölnek.” (Nagyné 2005: 154) Ugyanakkor meg kell említenünk,

hogy ha az anglicizmust itt minden áron német szóval szeretnénk helyettesíteni (einlesen), akkor

senki sem értené, mit is akartunk mondani (Nagyné stb). A fent említett cselekvések jelölésére

8

egyébiránt anyanyelvünkben is az idegen eredetű beszkennelni szót használjuk. A beolvastat

vagy ehhez hasonló ige használata szintén csodálkozást váltana ki.

1.3. Álanglicizmusok (false friends/faux amis) és „felemás” szerkezetek

Álanglicizmuson azokat a lexikai elemeket értjük, amelyek ugyan angol nyelvi hatásra jöttek

létre egy adott nyelvben, használatuk azonban egy anyanyelvi beszélő számára félreérthető

lenne. Magyar vonatkozásban idesorolható a farmer és a saloon, hiszen az előbbi földművest

jelent, és az utóbbinak sincs semmi köze a mi szalonjainkhoz, hanem a vadnyugat lengőajtós

ivóit juttatja egy angol vagy amerikai kommunikációs partner eszébe.

Német nyelvterületen sem ismeretlen az ún. „Pseudoanglizismen” jelensége, mint pl. a

Handy, a Twens és a Dressman. (Mátyás 2005: 134), melyeket megint csak kevés sikerrel

alkalmazhatnánk angol nyelvterületen.

Az ún. „felemás szerkezetek” alatt azokat a szószerkezeteket értem, melyekben angol és

Magyar, illetve német eredetű lexikai elemek ugyanúgy megjelennek. Anyanyelvünkben ezek

közé tartozik a hangeffekt, a szenzorgomb, a bacon szalonna, amelyekben az idegen elemek

eredeti magyar megfelelője sem okozna értetlenséget, és még stilisztikailag is hozzávetőleg

egyenértékűek velük.

Német nyelvterületre jellemző példák a Supermarkt, a Brotshop vagy a Clean-Reinigung.

Előfordulnak azonban esetek, amikor az anglicizmus eltérő stilisztikai értéke miatt érdemes

inkább megtartani azt. Ilyen pl. a Power-Frau, amely „úgy tűnik…érzékletesebben sugallja a nők

emancipáltságának szintjét és módját, mint az…energetische Frau vagy a starke Frau…”

(Nagyné 2005: 154). Ugyanezt a jelenséget illusztrálja a Kids-Baureihe szókapcsolat, amelyben

az angol eredetű lexikai elem szintén elsődlegesen stilisztikai szempontok miatt nem cserélhető

fel sem a semleges Kinder ill. Kleinen, sem pedig a kis szerencsétlen teremtést sugalló Gören

kifejezéssel, hiszen ezek teljesen más benyomást keltenek. Tehát több anglicizmusra nagyon

nehéz megfelelő német szinonimát találni, és amennyiben ez megvalósítható, gyakran jelentés-

módosulás történik: “a Wohlgefühl magától bekövetkezik, de a Wellness-ért tenni kell valamit”

(Nagyné 2005: 156).

2. Angol nyelvi hatásra visszavezethető jelenségek

9

2.1. Jelentésbővülések és -szűkülések

Az alcímben első helyen említett jelentésváltoztatásokra ismételten Tótfalusi István írásából

szeretnék példákat meríteni a teljesség igénye nélkül. Ilyen pl. az ellenőriz ige az alábbi

mondatban: Az ország délkeleti tartományait a felkelők ellenőrzik. Ahogy Tótfalusi tréfásan

megjegyzi: „Szemünk előtt megjelennek a marcona gerillák, akik belesnek minden bokorba,

ellenőrzik, hogy a folyó még mindig lefelé folyik-e, és hogy a levelek nem hullanak-e le túl

korán”. A továbbiakban pedig kifejti, hogy az angol control igének ez csak az egyik jelentése, a

másik pedig az, hogy irányít, vezet, kézben tart.

Ehhez hasonló jelenséggel állunk szemben a következő mondatban: „Az adrenalin a

vércukor szintjének szabályozásáért felelős.” Azonban, ahogyan a cikk írója is megállapítja, a

magyar nyelvben eredetileg a felelős szó „többnyire valamilyen vétséget követő számonkéréssel

kapcsolatos” (Tótfalusi 1998).

Fontos megemlíteni, hogy jelentésszűkülésre is számos példát találunk, mint pl. a dzsem

(jam), amelynek az angolban csak az egyik jelentése a gyümölcsíz. Erről Országh László így ír:

„Gyümölcsíz jelentése az angolban korlátozottabb, mint a magyarban. Nálunk nem csak a hazai

gyümölcsök besűrített, főzött ízét jelenti…” (Országh 1977: 147). Ugyanitt említi a szerző a

zsilett szót, amelyet nálunk „mindenfajta borotvapenge és készülék” jelentésben használtak és

esetenként még használnak, míg angol nyelvterületen csak egy márkanevet jelölt.

Találunk példát jelentésbővülésre a német nyelvben is, , pl. a feuern ige elbocsát

értelemben vett használata (az angol to fire ige alapján).

2.2. Megváltozott mondatszerkezetek

Mondatszerkezetek megváltozására érzékletes példa az Ami nekem a legjobban tetszik az az,

hogy… (What I most like is that…), ami egyszerű magyarsággal így hangzik: Nekem az tetszik a

legjobban, hogy…. Emellett említhetjük még az olyan magyar összetett mondatokat, amelyekből

szintén angol hatásra kimarad a hogy kötőszó: „Eközben mindenki jól tudja, aki nem képes venni

ezt az első akadályt, az talán soha nem jut még egy esélyhez.” Bár az angol nyelvben a that

(hogy) kötőszó hiánya sem okoz félreértést („He knew well I was his enemy”), a magyarról

ugyanez már nem mondható el teljes bizonyossággal.

10

2.3. Tükörfordítások, hozzávetőleges átfordítások

Tükörfordításokról, hozzávetőleges átfordításokról a német nyelv vonatkozásában szeretnék

szólni. Nagyné Csák Éva írásában szószerinti fordításként említi a Hirnwäsche (Brainwashing),

„körülbelüli” átfordításként az Untertreibung (understatement) kifejezéseket, de szintén

ugyanebbe a kategóriába sorolható a Wolkenkratzer, melyet a skyscraper kifejezésből

tükörfordítottak..

3. A logisztika mint önálló tudományág

Jelen fejezet célja, hogy röviden bemutassa a logisztikát, áttekintést adjon annak történetéről, és

más tudomány-, illetve szakmai területekhez való viszonyáról. Mint ahogy a későbbiekben látni

fogjuk, ezen a területen és így a vizsgálat tárgyát képező szövegekben is találunk számos, más

tudományágakban is előforduló szakkifejezéseket (pl. target costing).

A logisztika napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bíró tudományág, amelynek eredete

egészen az ókori Görögországig nyúlik vissza. A terminus a görög logos kifejezésből származik,

amelynek jelentése eredetileg értelem, előre gondolkodás, előre tervezés volt. A logisztikai

tevékenység gyökerei is ide nyúlnak vissza, hiszen már az ókori Görögországban is fontos

szerepük volt azoknak a tisztségviselőknek, akik egy-egy városállam gazdálkodását

költséghatékonyan megtervezték. A Római és Bizánci Birodalom idejétől egészen a második

világháború végéig a logisztikát mint kifejezést, elsősorban a hadviseléssel kapcsolatban

használták. Minden hadseregben szükség volt tisztekre, akik megszervezték a katonák szükséges

eszközökkel történő ellátását és elszállásolását, a különböző készletek szállítását, raktározását.

A 2. világháború után került át a fogalom a gazdasági szaknyelvbe, manapság pedig a

logisztikát már önálló tudományterületként kezeljük. Feladatkörét legkézenfekvőbben az ún. 9M

elvével lehet definiálni: “A megfelelő információ, a megfelelő anyag, a megfelelő energia, a

megfelelő személyek jussanak el a megfelelő mennyiségben, a megfelelő minőségben, a

megfelelő időpontban, a megfelelő helyre, a megfelelő költséggel.”

(www.raktaram.hu/faq.php?id=21)

11

4. A logisztikai szaknyelv

Az egyes tudomány- és szakterületek képviselőire jellemző, hogy saját szókincset alakítanak ki,

amelyet az egymás közötti kommunikációban használnak. Ezek lehetnek kifejezetten speciális

kifejezések, amelyek a laikusok számára nem értelmezhetőek vagy félreérthetőek, mint pl. a

pénzügy területén a bázispont vagy a bid, illetve a műszaki/számítástechnikai nyelvhasználat

által alkalmazott színhelyesség, CMOS, félkép stb. fogalmak.

Természetesen minden szaknyelv a hétköznapi nyelvvel azonos mondatszerkesztési és

grammatikai megoldásokkal él, miközben fellelhetők bennük azok a stílusjegyek és lexika, amely

a laikusok mindennapi beszédtevékenységére nem jellemző.

Mint minden olyan szak-, illetve tudományterület, amely nemzetközi jelentőséggel bír, a

logisztika számára is fontos az olyan terminológia használata, amelynek segítségével a fogalmak

egyértelműen és pontosan meghatározhatók még két eltérő anyanyelvet beszélő partner számára

is. Ezt a célt szolgálják többek között a betűszavak, pl.: CRM (Customer Relationship

Management), QFD (Quality Function Deployment), BPR (Business Process Reengineering) stb.

Az anglicizmusok egyes nyelvekre gyakorolt előnytelen hatását már említettem az előzőekben.

Emellett azonban érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államok ipari-gazdasági

világhatalommá válása eredményezte számos nagyvállalat európai leányvállalatainak

létrehozását. Az angol – többek között – emiatt vált az utóbbi néhány évtizedben közvetítő

nyelvvé. Természetesen az amerikaiak támogatták a saját szaknyelvi kifejezéseik átültetését az

európai nyelvi kultúrákba. Így kézenfekvő, hogy nyelvük a különböző tudományok nemzetközi

nyelvévé is vált. A fent említett betűszavak hallatán ugyanarra asszociálhat egy német, egy

magyar vagy akár egy lengyel logisztikai szakember. Ugyanakkor jellemző a teljes mértékben

angol eredetű kifejezések átvétele, mint pl. a pull systems, lean organization, benchmarking. A

magyar nyelv vonatkozásában kiemelhetők még az olyan jelzős szerkezetek, mint pl. az

affinitási-, relációs diagramok stb., melyeknek legalább egyik alkotóelemén tetten érhető az

angol nyelv hatása.

Manapság a német anyanyelvű szakemberek számára is elképzelhetetlen a logisztikáról

szóló tudományos cikkek, könyvek megértése az angol nyelv kellő ismerete nélkül. A logisztikai

szakemberek világszerte egyre több anglicizmust használnak, akár egy adott betűszót vagy

kifejezést eredeti állapotban megtartva, akár egy adott nyelvben használatos jelekkel, illetve

12

ragokkal ellátva. Kinga Olienacz írja a német logisztikai szaknyelvről: “Es werden Aufträge

gecancelt, Probleme gemanagt, Aufgaben outgesourced, Meetings gehalten, Deadlines gesetzt

und im Internet wird gesearcht und gegoogelt. „Backoffice“ unterstütz „Sales people“ oder

Frontoffice und Service bearbeiten „Customer Complaints“ (Olienacz 2009: 63).1 Érdemes

megjegyezni, hogy ha a fent említett fogalmakat a magyar logisztikai szaknyelven szeretnénk

kifejezni, valószínűleg nem minden esetben élnénk az anglicizmusok használatával. Pl. a

szerződéseket felbontják, a feladatokat kiosztják, az interneten böngésznek, és határidőt

állapítanak meg. Ugyanakkor a problémákat esetenként menedzselik, meeting-eket tartanak, és a

Back ill. Front Office-ban tevékenykednek.

A következő fejezetben szeretném néhány példán keresztül bemutatni az anglicizmusok

jelenlétét a vizsgálat tárgyát képező szöveg először magyar, majd német nyelvű változatában.

5. Angol eredetű kifejezések a vizsgált korpusz magyar nyelvű változatában

Ebben a fejezetben szeretném példákkal szemléltetni az anglicizmusok azon előfordulási formáit,

melyeket a bevezetőben már említett magyar, ill. német nyelvű logisztikai szövegben találtam. A

dolgozat célja, mint ahogy azt már a bevezetőben említettem, annak vizsgálata, hogy mennyire

indokolt az anglicizmusok használata a logisztikai szaknyelvben. Nem hagyhatjuk azonban

figyelmen kívül, hogy a logisztikában, mint nemzetközi szinten folytatott tevékenységben,

mindenféleképpen szükséges volt olyan terminusok bevezetése, amelyek bármilyen anyanyelvet

beszélő szakember számára érthetőek. Bár érdemes az erre szolgáló betűszavakat és tisztán angol

lexikát is bemutatni (ahogy azt meg is teszem néhány példa segítségével), a dolgozat

szempontjából érdekesebbnek tűnik két azonos nyelvet beszélő kommunikációs partner

nyelvhasználata. Vajon ebben az esetben sem lehetne az anglicizmust (legyen az jelen bármilyen

formában) adekvát magyar vagy német nyelvi megfelelővel helyettesíteni? Az alábbiakban a

1 Megbízásokat vonnak vissza, a problémákat kezelik, a feladatokat kiosztják, értekezleteket tartanak, határidőket

állapítanak meg, az interneten és a Google-ben keresgélnek. A háttériroda támogatja az értékesítőket, vagy az

előiroda és az ügyfélszolgálat feldolgozzák az ügyfelek reklamációit.

Megfigyelhetjük a mondatban, hogy az angol főnevek eredeti formájukban jelennek meg, míg az igék a német

igeragozás szabályai szerint.

13

magyar, majd a német nyelvű korpuszból származó példák segítségével erre a kérdésre keresem a

választ.

5.1. Funkcionális integráció

Ez a szókapcsolat több szempontból is érdekes. Egyrészt jól szemlélteti azt a jelenséget, amikor

az angol eredetű kifejezések anyanyelvünk morfológiai szabályai szerint jelennek meg. Másrészt

a jelzős szerkezetek körébe tartozik, melyekről már fentebb megállapítottam, hogy a logisztika

szaknyelve előszeretettel használja őket. A kérdés most is az, hogy fel lehet-e cserélni itt a

szerkezet egyik vagy másik tagját egyenértékű magyar lexikai elemmel.

A kapcsolat első fele a funkcionális. Ennek elsődleges jelentése: működési, működésbeli,

rendeltetésszerű (http://www.tintakiado.hu/dictionary_idegenszotar.php). Tehát ezek után így

nézne ki a szókapcsolat: működéssel kapcsolatos integráció. A szószerkezet második tagja

összevonást, beolvasztást, becsatolást jelent. Jelen esetben látható, hogy a szószerkezet másik

felére több, hasonló, de nem azonos értelmű szót találunk. Következtetésképpen nem

használhatjuk mindegyik szinonímát bármely esetben. Az eredeti változathoz ebben az esetben

véleményem szerint a működéssel kapcsolatos/ működésbeli összevonás szókapcsolat állna a

legközelebb. Ez ellen a szószerkezet ellen az lehet a kifogásunk, mint a legtöbb ilyen esetnél: a

szakmai és a tudományos szövegekben nem fordulnak elő, nagyobb valószínűséggel találjuk meg

a funkcionális integráció jelzős szerkezetet, mint annak bármely magyarított változatát.

5.2. Technikai innováció

Ennek a jelzős szerkezetnek az első eleme a magyar nyelvben már régóta elterjedt technika szó i-

képzős változata. Az említett szó a hétköznapi nyelvhasználat szerves része lett. Eredetileg

műszaki vagy legalábbis kézműves tevékenységgel kapcsolatban használatos (gondolok itt pl. az

iskolai technika órákra), azonban ebből kiindulva előfordul kissé átvitt értelmű használata,

amikor valaminek a technikájáról, azaz megoldásának módjáról beszélünk. Úgy gondolom, hogy

a logisztikához az eredeti jelentése áll a legközelebb, azaz a technikai teljes értékű ekvivalense a

műszaki kifejezés lehet. Az innováció később honosodott meg nyelvünkben, és főként az utóbbi

néhány évtizedben vált divatossá. Az angol innovation-ből eredeztethető, és ha eredeti formáját

nem is, jelentését megtartotta: szakmai fejlesztés, újítás létrehozása, egy új ötlet megvalósulása,

14

avagy röviden: újítás. Ismételten megállapítható, hogy két magyar anyanyelvű kommunikációs

partner között valószínűleg semmilyen problémát nem okozna, ha technikai innováció helyett a

műszaki újítások szerkezetet használnánk.

5.3. Probabilitási rendszerek

Tipikus példája az olyan jelzős szerkezeteknek, amelyek legalább egyik tagjának idegen eredete

egyértelműen szembeötlő. Nem szükséges magas szintű angol nyelvtudás, hogy

megállapíthassuk, a probability szó magyarított változatával találkozunk. Ezt a lexikai egységet

az angol-magyar szótárak a valószínűség kifejezéssel fordítják. Mindamellett meg kell jegyezni,

hogy a valószínűségi kifejezés a magyar nyelvben kissé talán különösnek hat. Ettől jobb

megoldásnak, bár valamivel terjengősebbnek tartom a valószínűségen alapuló rendszerek

megoldást. Végső soron itt is elmondható, hogy az anglicizmus kiváltható adekvát magyar nyelvi

megfelelővel.

5.4. Generáló benchmarking

Olyan jelzős szerkezettel állunk szemben, amelyben szembeötlő a második tag angol eredete. A

szókapcsolat első felét alkotó generáló szintén anglicizmusnak tekinthető, mivel a generate

(fejleszt, létrehoz) ige fedezhető fel benne. Számos tudományos és szakmai kifejezésről

elmondható, hogy eredetileg a latin nyelvből kerültek át más újlatin és indoeurópai nyelvekbe,

így az angolba is. Mindazonáltal személy szerint angol eredetűként kategorizálom őket, mivel az

említett nyelv által terjedtek el ismét nemzetközi szinten a tudományos és szakmai életben. A

szerkezet ezen eleme helyett megfelelőnek tűnnek a magyar létrehozó, fejlesztő folyamatos

melléknévi igenevek. A benchmarking viszont sokkal több fejtörést okozhat. Az interneten

hozzáférhető meghatározások közül idézek egyet: „a vállalatvezetésnek az a szemlélete és

módszere, melynek során az adott szakmában, ágazatban, illetve adott probléma, feladat

megoldásában sikeresnek számító cég által kifejlesztett problémamegoldást igyekeznek átvenni,

alkalmazni” (http://www.eufit.hu/pdfs/euprogram/eutervezes/07.pdf). A benchmarking nagy

valószínűséggel azon kifejezések körébe tartozik, amelyekre a magyar nyelvben nem találunk

egyenértékű megfelelőt. Ennek egyik oka ugyanaz lehet, amit a számítástechnikával

kapcsolatban már említettem: az egyes tudományok, szakterületek folyamatosan megújulnak,

15

azaz új műszaki megoldásokat, eljárásokat vezetnek be. Az egyes nyelvek pedig nem képesek ezt

követni. Emellett érdemes megjegyezni, hogy ez a kifejezés az angol szakmai nyelvben is

ugyanezt jelenti. Maga a benchmark pedig egy olyan normát, amely alapján valamit

megmérhetünk, más értékekkel összehasonlíthatunk. A magyar nyelv ezt sokkal kevésbé

tömören tudná visszaadni, talán úgy, hogy sikeres megoldások vagy eljárások átvétele, azonban

ez mindenképpen nélkülözi azt a tömörséget és lényegre törő megfogalmazást, mely a

tudományos stílus jellemzője.

5.5. e-business megoldások

A szókapcsolatban szereplő e-business lexikai elem lehet az, amely figyelmünket a megragadja.

Két szempontból is érdekes: egyrészt már önmagában két tagból áll. Az elején álló e betű az

electronic (azaz elektronikus) kifejezés manapság közkeletű rövidítése. Legtöbbször a mindenki

által ismert e-mail szóösszetételben találkozhatunk vele. A business pedig olyan mértékben

elterjedt a magyar nyelvhasználatban, hogy már kiejtés szerinti írásmódban is fellelhető (biznisz).

Pedig létezik magyar megfelelője: üzlet illetve üzletelés. A jelen példánkban elemzett

szókapcsolat magyar megfelelője lehetne az elektronikus üzletelési megoldások, amelynek

megértése elviekben nem okozhatna nehézséget. Ami az idegen eredetű kifejezés mellett szól, az

ismételten a tömörség, illetve, hogy pl. a hétköznapi nyelvhasználat során sem mondjuk például

azt, hogy elektronikus levél.

5.6. Supply Chain Management

Az angol eredetű kifejezéseket gyakran eredeti formájukban használják a szakmai kommunikáció

résztvevői. Ez a jelenség, mint már említettem, előnyös a nemzetközi szakmai

kommunikációban, azonban dolgozatomban az írott magyar logisztikai szövegeket vizsgálom,

amelyek értelemszerűen a magyar nyelvet beszélők számára íródtak.

A szókapcsolat mindhárom tagjáról elmondható, hogy van magyar nyelvi megfelelője. A

supply-t általában ellátásként, ellátmányként, a chain-t láncként fordítják. A management nem

igényel különösebb kommentárt, hiszen már a kiejtés szerinti írásmódja, a menedzsment is

meghonosodott nyelvünkben. Ha pedig kétnyelvű szótárban nézünk utána a jelentésének, akkor

azt találjuk, hogy angol nyelvterületen is az ittenivel megegyező értelemben használatos: kezelés

16

(pénzé, ügyeké), vezetés (ügyeké, vállalaté) stb. Az eredeti szókapcsolathoz és a korpuszban

szereplő fogalomkörhöz („IT-megoldások a Supply Chain Management-hez, a termék

követéséhez…”) véleményem szerint az ellátási lánc kezelése kifejezés állna a legközelebb.

Az IT-megoldások kifejezésről elmondható, hogy hasonló jelenséggel állunk szemben, mint

az e-business esetében. A különbség annyi, hogy az IT egy két elemből álló szókapcsolat

(information technology) rövidítése. Szó szerinti fordításban ezt magyarra fordíthatjuk úgy is

mint információs technológia, ám élhetünk a számítástechnika szóval is. A fentebb idézett

mondat tehát hangozhatna akár így is: információs technológiai vagy számítástechnikai

megoldások az ellátási lánc kezeléséhez. Megint csak elmondható, hogy a szószerkezet első fele

kissé terjedelmesebb lett az eredeti IT-megoldások helyett. Mindamellett érdemes megjegyezni,

hogy mind a magyar, mind az angol kifejezés ugyanazzal a betűszóval rövidíthető. Ezek után

már csak a beszélő dolga eldönteni, hogy az anyanyelvi vagy az idegen nyelvi kiejtés szabályait

követi.

5.7. Business Process Reengineering (BPR)

Ez a kifejezés az általam vizsgált magyar nyelvű logisztikai szöveg 5. fejezetének

tartalomjegyzékében jelenik meg, egy kis megjegyzéssel kiegészítve: „a folyamatok újra

alkotásának módszere”. A későbbiekben pedig a szerző említést tesz arról, hogy léteznek

szinonimák a kifejezésre: „BPR, Business Redesign, Business Reenginering, üzleti

folyamatoptimálás.” (Illés – Glistau – Machado 2007: 81). Valószínűleg magyar logisztikai

szakmai körökben alkalmazható lenne az utóbbi változat, vagy használható lehetne egyszerűen a

folyamatok űjraalkotása szókapcsolat. A kérdés, hogy egy magyar anyanyelvű logisztikus

érezhet-e különbséget az eredeti angol szerkezet és hazai megfelelője között. Laikusként

megmerném kockáztatni a nemleges választ. Az eredeti kifejezés előnye megint csak a

leehetséges tömörség (BPR) valamint az, hogy mint a jelenlegi lingua franca egyik lexikai eleme,

az internacionális kommunikációban eredményesebben szolgálja a felek közötti megértést.

5.8. QFD (Quality Function Deployment)

Ez a fogalom a vizsgálatunk tárgyát képező logisztikai szakszövegben úgy kerül meghatározásra,

mint a „A vevők elvárásainak felvétele és célzott átalakítása műszaki vagy szervezési

17

megoldásokba” (Illés – Glistau – Machado 2007: 27). Néhány sorral lejjebb pedig arról

informálnak a szerzők, hogy a módszer eredetileg Japánból származik, és elnevezése az ő

nyelvükről lefordítva annyit tesz: “Minőség funkciók bemutatása.” Ez magyarul többé-kevésbé

pontos meghatározás, annyi eltéréssel, hogy a deployment jelentése inkább erők/alakulatok

elosztása csatára vagy munkára való készülődés céljából. Kettős problémával állunk szemben:

egyrészt úgy tűnik, nincs százszázalékos magyar nyelvi ekvivalens, ami pontosan ugyanazt a

tartalmat adná vissza három szóban. Másrészt lényegében ugyanazzal a jelenséggel

szembesülünk, mint a bevezetőben már említett NATO esetében. Ugyanúgy, ahogyan a magyarra

fordított elnevezés hallatán a kommunikációs partnerek jelentős része nem tudná (legalábbis

azonnal), hogy miről van szó, a belőle képzett betűszó is értetlenkedést váltani ki (pl. ÉASzSz =

Észak-Atlanti Szerződés Szervezete). Valószínűleg a logisztikában is különösként hatna, ha QFD

helyett MFB-ről (Minőségfunkciók Bemutatása) vagy bármi hasonlóról lenne szó.

5.9. Controlling

Ennek a kifejezésnek a magyarban több, egymástól eltérő, de logikailag valamennyire

összekapcsolódó jelentése létezik: felügyelet, irányítás, ellenőrzés, vezérlés. Ha valaki pl. egy

vállalatot irányít, akkor felügyeli és ellenőrzi is azt. A szembeötlően angol eredetű szó helyett

azonban mégis lehetne találni egy magyar megfelelőt, még ha az is csak egy magyarított idegen

szó: a kontroll. Ennek hallatán a legtöbben ugyanarra asszociálnak, mint a controlling esetében.

5.10. Target Costing

Ennek az idegen eredetű kifejezésnek a jelenléte szemlélteti azt is, hogy a logisztika szoros

kjapcsolatban áll más szakterületekkel, jelen esetben a pénzüggyel. Egy interneten talált forrás

alapján elmondható, hogy létezik rá a magyar nyelvben egyenértékű ekvivalens: a

célköltségszámítás. „Mi a célköltségszámítás vagy Target costing? Target costing egy

diszciplinált folyamat teljes költségek felismerésére és meghatározására, melynél a tervezett

terméket specifikus funkcionalitással kell előállítani a kívánt profit elérése érdekében a jövőbeli,

elvárt eladási áron.” (Kincses 2006: 3). A defíniciót alaposan elolvasva és végigondolva már csak

egy kérdés merül fel: el tudnánk képzelni ezt a néhány sort, mint a célköltségszámítás

meghatározását? Természetesen igen, hiszen ahogy már a kérdés is sugallja, a két fogalom

18

tökéletesen fedi egymást. Ez esetben tehát megint csak elmondható, hogy amennyiben nem

nemzetközi szinten folyik a szakmai kommunikáció, ez a kifejezés csak a feleslegesen használt

angol nyelvű lexika egyik példája.

5.11. Excel-interfész

A szókapcsolat egyik fele egy napjainkban széles körben elterjedt és ismert számítástechnikai

szoftver elnevezése. Ennek angolsága ellen szót emelni olyan lenne, mintha pl. a Mercedes-nek

vagy a Sony-nak magyar nevet akarnánk kölcsönözni. A tanulmány szempontjából érdekesebb az

interfész szó, amely az angol interface kiejtés szerinti írásmódja. Jelentését általában a

következőképpen határozzák meg: elválasztófelület, határfelület, csatlakozófelület, illesztőfelület.

Ezeknek a szinonímáknak az a problémája, hogy vannak köztük olyanok is, amelyek egymáshoz

képest ellentétes jelentéssel bírnak. Az elválasztó- illetve határfelület azt sugallja, hogy arra

törekszünk, hogy két dolog ne kerüljön közvetlen kapcsolatba egymással. A csatlakozó- vagy

illesztőfelület hallatán pedig az jut eszünkbe, hogy itt a lényeg a két dolog közötti kapcsolat

megteremtése. Azonban van egy ettől kissé eltérő jelentése is: „Használatos továbbá egy

meghatározott funkciót megvalósító egység neveként is, azaz az interfész egységet is jelenthet.”

(www.szak.hu/konyvek_htm/sample_chapters/interfesz/chap1.pdf).

Látható, hogy nem egyszerű egyenértékű magyar nyelvi megfelelőt találni. Tegyük fel,

hogy az interfészt egységként értelmezzük. Létrejön a következő szókapcsolat: ’Excel-egység’.

Ám ez vajon ugyanazt az asszociációt kelti a hallgatóságban, mint az interfész? Feltehetőleg

inkább gondolnak az Excel és az esetleg hozzátartozó segédprogramok összetartozására, mint

arra, hogy a program meghatározott funkciót lát el. A fentebb már említett magyar nyelvi

szinonímák közül sem egyszerű a megfelelőt kiválasztani. Annál is inkább, mivel az Excel, mint

számítógépes program semmit el nem választ, és össze sem kapcsol, lévén egy olyan alkalmazás,

amely megjelenít különféle ábrákat, számokat, adatokat stb. egy felületen, amelyekkel a

felhasználók (akik ezekkel dolgoznak) különböző feladatokat végeznek. Az interfész jelentése

tehát ebben az esetben inkább a felhasználói felület szavakkal adható vissza, amely teljes

biztonsággal alkalmazható lenne az Excel-interfész helyett, anélkül, hogy értelmezési

problémákat okozna.

19

5.12. EDI kapcsolat

A kifejezés egyik fele ismét egy betűszó, amely az angol electronic data interchange rövidítése.

Idézve az általam vizsgált logisztikai szakszöveget: …” a beszállítók kiválasztásánál érvényesülő

logisztikai szempontok: …lehetőség EDI kapcsolat kialakítására a beszállítóval…” (Illés –

Glistau – Machado 2007: 162). Mivel a magyar elektronikus adatcsere kifejezés a valóság

ugyanazon részletére vonatkozik, mint a fent említett angol szókapcsolat, miért ne hangozhatna

az alábbi mondat így: lehetőség elektronikus adatcserére/ elektronikus adatcsere kialakítására a

beszállítóval? Bár maga az elektronikus szó egyértelműen idegen eredetű, a fenti mondat mégis

közelebb áll anyanyelvünkhöz, mintha EDI kapcsolatról beszélnénk. Természetesen a tömörség

és az internacionalizmus megint az eredeti megoldás mellett szól. Betűszót képezhetünk ugyan az

elektronikus adatcseréből is, ám nem valószínű, hogy akár a hazai szakmai és tudományos

körökben is elterjedtté válna, miközben az EDI rövidítés feltehetőleg már elterjedt és

megszokottá vált.

5.13. Workflow management

A vizsgált szöveg pontos defínicióját adja ennek a fogalomnak: „A workflow-menedzsment átfog

minden feladatot, amelyet a munkamenetek modellálásánál, specifikációjánál, szimulációjánál

valamint kivitelezésénél és vezérlésénél teljesíteni kell.” (Illés – Glistau – Machado 2007: 198).

A meghatározást elolvasva pontosan érthető, hogy mit is szeretne kifejezni ez a két tagból álló

angol eredetű szószerkezet. Érdemes megjegyezni, hogy maga a workflow is szétbontható két

elemre: work és flow. Minimális angoltudással rendelkezők is tudják, hogy a work fordítása

elsősorban munka(végzés). A flow jelentése talán már kevésbé közismert: folyás, áramlás. Ebben

az összetételben egyértelműen a munka folyamatáról, folyásáról van szó, amit pedig a magyar

nyelv is képes egy szóval kifejezni: munkafolyamat. A management (vagy magyaros írásmóddal

menedzsment) pedig általában valaminek a vezérlése, irányítása, felügyelete értelemben

használatos. Tehát amiről itt szó van, az lényegében munkafolyamat-irányítás, munkafolyamat-

vezérlés. Mint tudjuk, aki a munkafolyamatot irányítja, vagy vezérli, az lényegében ugyanazt

teszi, ami a fent említett meghatározásban szerepel.

6. Angol eredetű kifejezések a vizsgált szöveg német nyelvű változatában

20

6.1. Workflow-Funktionalitäten

A szóösszetétel második tagja feltehetőleg az angolból került át a német nyelvbe, ám ha ez így

volt, akkor már elég régen történt ahhoz, hogy mind kiejtés-, mind írásmódjában a befogadó

nyelv rendszerébe beilleszkedjen. Mint az előző példánkban is tettük, itt is a workflow kifejezést

érdemes megvizsgálni, ez esetben a német nyelv szempontjából. A work németre fordítva Arbeit,

ami munkát és munkavégzést is jelent. A flow magyarra fordítva valaminek a folyása, folyamata

volt, de mondhattuk volna azt is, hogy valaminek a menete. A német nyelvben pedig létezik

olyan lexikai elem, ami képes ezt kifejezni: Vorgang. Érdekes lenne megtudni, vajon az olyan

szókapcsolatok hallatán, mint pl. Arbeitsvorgang-Funktionalitäten vagy Funktionalitäten der

Arbeitsvorgänge egy német anyanyelvű logisztikus ugyanarra a fogalomra asszociálna-e.

Érdekességképpen megemlíteném, hogy a magyar nyelvi változat áthidaló megoldást választott,

és ezt az a fogalmat „információk automatikus elosztására irányuló munkafolyamatok”-ként

fordította (Illés – Glistau – Machado 2007: 25)

6.2. Eventlogistik

Ismét egy példa egy „felemás” szóösszetételre, ez esetben a német nyelvű korpuszból. Itt az első

tag az, amelynek angolsága azonnal feltűnik. A magyar nyelvű változatban eseménylogisztika

szerepel. Vajon a német nyelvnek nem áll rendelkezésére megfelelő szókincs, hogy ugyanezt a

jelenséget kifejezésre juttassa? Ez teljességgel elképzelhetetlen. Az esemény nem egy annyira

absztrakt fogalom, hogy a ma élő nyelvek többségében nem találnánk rá egyenértékű

ekvivalenst. A németben az event vagy esemény leginkább az Ereignis vagy Geschehnis

szavakkal adható vissza. Félnünk kellene értelmezési problémáktól, ha esetleg Ereignislogistik

szerepel a szövegben? Nos, ezt leginkább egy német anyanyelvű szakember tudná megmondani.

Úgy érzem, hogy a fent említett német szó tökéletes megfelelője a vizsgálat tárgyát képező angol

nyelvi elemnek.

6.3. Akzeptabel

Egyértelműen anglicizmussal állunk szemben, az angol acceptable (elfogadható) németesített

változatával. A német nyelvű szöveget idézve: „Ein Qualitätsprodukt erfüllt eine bestimmte

Leistung oder bietet einen bestimmten Nutzen zu einem akzeptablen Preis“ (Illés – Glistau –

21

Machado 2007: 14). Az akzeptabel valószínűleg olyan lexikai eleme lehet a német nyelvnek,

amelyről már nem annyira érezhető, hogy valamikor az angolból került át. Mindazonáltal

megjegyezhető, hogy létezik ennek a szónak egy „németebb“ szinonímája is, mégpedig az

annehmbar, amely ugyanazzal a jelentéssel bír.

6.4. Service-Flexibilität

Jelen vizsgálatunk tárgyát képező szókapcsolat második felét alkotó lexikai elem említést

érdemel abból a szempontból, hogy feltűnő hasonlóságot mutat az angol flexibility szóval. Ám ha

még így is van, feltehetőleg elég régen képezi a német nyelvi szókészlet elemét, hogy angol

eredete ne legyen szembeötlő. Az első tagot képező Service azonban kétségtelenül angol eredetű

jövevény, amelyet ráadasul az eredeti írásmód szerinti formájában tartottak meg. Érdemes

megjegyezni, hogy a magyar nyelvben létezik ennek kiejtés szerinti írásmódja (szerviz), azonban

a németben ilyet nem találunk. A service az angolban egy több jelentésű szó, amelynek a készlet

jelentése származott át a németbe ugyanezzel az írásmóddal, ellenben ha például

vevőtájékoztatásról, vagyis információról van szó, akkor arra a német nyelv egyenértékű

megfelelővel tud szolgálni a Kundendienst kifejezés használatával.

6.5. Recyclingprozess

Jelen példánkról lényegében ugyanazt mondhatjuk el, mint vizsgálatunk előző tárgyáról. A

Prozess eredete feltehetőleg az angol process szó, vagy egy olyan régi latin vagy görög kifejezés,

amelyből mindkettő származtatható. Érdemes megjegyezni, hogy a Prozess szóra létezik azonos

jelentésű lexikai elem a német nyelvben, ez pedig a Vorgang. Sokkal feltűnőbb azonban a

recycling angol volta. A fogyasztásból, ipari termelésből, felhasznált termékekből,

nyersanyagokból keletkező hulladék újrahasznosításának gondolata és gyakorlata ugyan nem

nyúlik vissza a régi időkre, a magyar nyelv, mint láthatjuk, mégis képes pontos megfelelővel

kifejezni ezt a tevékenységet (újrahasznosítás, újrafeldolgozás). A német nem kevésbé képes

ugyanerre a bravúrra, mégpedig a Wiederaufbereitung, Wiederverwendung kifejezésekkel. Ami a

Recycling mellett szól, az ismét csak annak rövidsége. Ellenben valószínűleg pl. a

22

Wiederverwendungsvorgang vagy Wiederaufbereitungsprozess, illetve ezek kombinációinak

használata sem váltana ki értetlenkedést.

6.6. Redesign-Ideen

A német nyelvi változatban ismét egy angol eredetű lexikai elem jelenik meg a magyar

változathoz képest, ahol stílusosan újjátervezési ötletek szerepel a redesign helyén (Illés – Glistau

– Machado 2007: 91). Ha hajlamos lennék eddigi kutatásom alapján elhamarkodott

következtetéseket levonni, akkor azt mondanám, hogy a német logisztikai szaknyelvre (de lehet,

hogy a nyelvre önmagában) jellemzőbb az angol szavak, szókapcsolatok használata, mint a

magyarra. Természetesen eltekinthetünk az olyan fentebb már elemzett példáktól, mint a

Business Process Reengineering vagy a Quality Function Deployment. Ezek ugyanis eredeti

formájukban terjedtek el korunk lingua franca-jából, és az esetenkénti nemzetközi szintű szakmai

kommunikációban a megértést szolgálják. Ugyanez azonban nem mondható el egy olyan

szókapcsolatról, melynek egyik fele angol, a másik pedig más nyelven jelenik meg.

Visszatérve jelen vizsgálatunk tárgyához, a kérdés megint csak az, létezik-e a németben a

redesign-ra egyenértékű ekvivalens. A szót kettébontva kapjuk a re prefixumot és a design

szótövet. A design a németben a Plan, Planung szavakkal adható vissza (magyarul terv,

tervezés), a re előtag jelentése a mi nyelvünkben pedig újra, újjá, amelyre a német a wieder-

vagy a neu előtaggal élhet, esetleg kifejezheti magát úgy, mintha mi azt mondanánk, ötletek

újjátervezéshez. Tehát Neuplanung-Ideen vagy Ideen für Neuplanung stb.

6.7. Visualisierungstools

Újabb példát láthatunk az angol-német keveréknyelv alkalmazására. Ezúttal ismét egybeírt

formában, mint a Recyclingprozess esetében, csakhogy itt a szóösszetétel második tagja ragadja

meg a figyelmet. A Visualisierung-gal valószínűleg hasonló a helyzet, mint a fentebb már

említett Prozess szóval. A tools azonban vizsgálódásunk szempontjából több figyelmet érdemel.

Ha megnézünk egy kétnyelvű szótárat, akkor láthatjuk, hogy a tool kifejezés elsősorban szerszám

vagy eszköz értelemben használatos. A Visualisierung vagy visualisation jelentése nem igényel

különösebb magyarázatot: vizualizáció, képi megjelenítés. Miről is van itt szó? Képi

megjelenítést, azaz vizualizációt elősegítő eszközökről, röviden: vizualizációs eszközökről.

23

Létezhet olyan, hogy a német nyelv a maga gazdag szókincsével ilyesmit ne tudna kifejezni?

Természetesen megint csak nemleges választ kell adnunk. A német nyelvnek elég széles

repertoár áll rendelkezésére, hogy a valóság ezen részletére hivatkozzon. Ha kinyitunk akár csak

egy közepes méretű magyar-német szótárt, rögtön három megfelelőt is találunk, még akkor is, ha

az eszköz alatt szerszámot értünk: Gerät, Werkzeug, Instrument. Azonban itt érdemes

odafigyelnünk egy kisebb pontatlanságra, ugyanis a Werkzeug és a Gerät némileg eltérő

jelentéssel bírnak. Az előbbi inkább olyan eszközöket foglal magába, mint nálunk egy

franciakulcs vagy csavarhúzó, az utóbbin pedig általában összetettebb „szerszámokat” értenek,

amelyeket egyébként magyarul is inkább a készülékként emlegetünk. Tehát visszatérve

példánkhoz, olyan készülékekről van szó, amelyekkel valamit vizualizálhatunk, amit pedig

tökéletes németséggel kifejezhetünk a Visualisierungsgeräte összetett szóval is.

6.8. Statischer Effekt

Egy olyan jelzős szerkezettel van dolgunk, amelynek második eleme erősen hasonlít az angol

effect szóra. Valószínűleg van is hozzá köze valamilyen szinten (akár átvétel útján, akár közös

„őstől” való származás által). Annyit azonban itt is megjegyezhetünk, hogy a német nyelvben

létezik erre egy azonos jelentésű lexikai elem: a Wirkung. Tehát ha egy anglicizmus

használatának a gyanúját is el szeretnénk kerülni, a jelenleg elemzett szerkezetet helyettesítheti a

statische Wirkung kifejezés.

6.9. Effektive Datenanalyse

Itt egy érdekes jelenséggel állunk szemben. A német effektiv és a magyar effektív szó ránézésre

egyaránt kapcsolatba hozható az angol effective-vel, azonban a német használja elsősorban

eredeti jelentésében: hatásos, hatékony. A magyarban ráadásul inkább az effektive forma él,

amelynek jelentése: ténylegesen. Mindamellett anyanyelvünkben gyakrabban találkozhatunk pl. a

hatásos módszerek, mint az effektív módszerek szószerkezettel.

Megint csak elmondható, hogy erre a kifejezésre is léteznek olyan megfelelők a német

nyelvben, ahol nem sejthető az angol eredet. Ilyenek pl.: wirksam, wirkungsvoll. Így hát jelen

24

példánkat minden értelmezési probléma nélkül felválthatnák a wirkungsvolle/wirksame

Datenanalyse jelzős szerkezetek.

6.10. Implementer und Enabler

A szövegben egészen pontosan „Technologie als Implementer und Enabler” szerepel. A két

lexikai elem kétségkívül az angol implement és enable igékre vezethető vissza, melyek jelentése

valamit megvalósítani, foganatosítani, illetve valakit képessé tenni valamire, valamit lehetővé

tenni. A magyar változat kevésbé angolos, ám nem sokkal szerencsésebb megoldással él, amikor

azt írja: „a technológia, mint implementáló és lehetővé tevő.” (Illés – Glistau – Machado 2007:

82) Egyrészt az implement ige itt is visszaköszön, másrészt, ha kicserélnénk megvalósító-ra, a

mondat még mindig eléggé távol állna a megfelelő magyar stílustól.

A német nyelvről ugyanígy elmondható, hogy képes kifejezni azt, hogy valamit

megvalósítunk (verwirklichen), vagy valamit lehetővé teszünk (ermöglichen). Az általunk

elemzett példában a fent említett angol igék főnévvé alakítását láthatjuk az -er képző

segítségével. Ennek különlegessége pedig az, hogy az angol és a német nyelvben is jelen van,

ráadásul ugyanazt a funkciót látja el. Például: az angol garden- gardener, adventure- adventurer,

amelyek német ekvivalense a Garten- Gärtner, illetve Abenteuer- Abenteurer. Ezek után már

csak az a kérdés merül fel, hogy ha a főnevek alapját képező igékre létezik megfelelő a német

nyelvben, akkor miért ne lehetne az azokból képzett főneveket használni. Vajon mennyiben

keltene eltérő asszociácókat egy német beszélgetőpartnerben, ha pl. a Technologie als

Verwirklicher und Ermöglicher szókapcsolatot hallaná? Feltehetőleg egyáltalán nem, vagy

esetleg csak minimális értelmezési problémát okozhatna, mivel a főnév alapját képező igék

egyértelműen azonosíthatók.

Összefoglalás

Amint azt láthattuk, a logisztikai szaknyelvben is legalább annyira gyakoriak az

anglicizmusok, mint valószínűleg bármely más tudomány- és szakmai területen. Az információs

25

technológiát példaként említve megállapítottuk, hogy vannak olyan, dinamikusan fejlődő

területek, ahol a folyamatos újítások miatt nehéz lenne az egyes jelenségekre, eljárásokra,

műszaki megoldásokra, termékekre stb. minden nyelven azonnal pontos ekvivalenst alkotni. Az

elméleti bevezetőben az eredeti írás- és feltehetőleg kiejtés szerint megtartott angol szavaktól és

kifejezésektől kezdve egészen azokig a nyelvi jelenségekig, amelyekről egy témában tájékozatlan

személy nem is sejtené, hogy az angol hatására jelentek meg az egyes nyelvekben, feltehetőleg

az anglicizmusok minden megjelenési formája elemzésre került. Érdemes megemlíteni, hogy az

egyes típusokon belül is megkülönböztethetünk különböző altípusokat. Így pl. az

internacionalizmusok lehetnek betűszavak (BIOS, RAM, NATO stb.), de lehetnek akár teljes

alakjukban megtartott angol szavak és kifejezések is (pl. manager, scanner). Megint csak vannak

olyanok, amelyek egy adott nyelvre jellemző kiejtés szerinti írásmóddal is megjelennek (itt

megint csak a menedzsert és a szkennert említeném példaként). Természetesen láthattuk, hogy

nem minden egyes, a világ jelenlegi közvetítő nyelvéből átvett lexikai elem válik automatikusan

internacionalizmussá. Csak azok, amelyek már világszerte annyira elterjedtek, hogy az egyes

nyelvekre történő lefordításuk értetlenkedést váltana ki az emberekből. Az elemzett logisztikai

szövegben azonban nem csak az ilyen jellegű angol szavakkal és szószerkezetekkel

találkozhattunk, hanem több esetben olyanokkal is, amelyekre van ekvivalens a magyar ill. német

nyelvben.

Az eredeti angolsággal íródott és valószínűleg közel annak megfelelően kiejtett kifejezések

után azokat a szavakat említettük, amelyek az egyes nyelvek hangzás- és írásrendszeréhez

idomultak. Ezek közül említettük többek között a magyar nyelv viszonylatában az oppozíció és

petíció, a német nyelvre vonatkozóan a joggen és outen szavakat, illetve a példák elemzésénél

előkerültek az akzeptabel és az Effekt is. A következő rövid alfejezet az ún. álanglicizmusokról

szólt, tehát angol nyelvi mintára létrejött szerkezetekről, amelyek azonban az anyanyelvi beszélő

számára érthetetlenek lennének ill. az angol és egy másik nyelv lexikai elemeiből alkotott

„keverékek”. Innentől kezdve lényegében az angolnak más nyelvek szókincsére és

mondatszerkezetére gyakorolt hatását tárgyaltuk több fejezeten keresztül. Így pl. az egyes szavak

jelentésbővülését (pl. a német feuern ige jelentésének kibővülése az elbocsátani jelentéssel, vagy

a magyarban az ellenőriz, ami sok helyen már a valaki/ valami felett uralkodik, valakit/ valamit

irányít jelentésben használnak.), jelentésszűkülését (a dzsem vagy jam szó átvételelét a magyarba

26

csak gyümölcsíz, jelentéssel). Szóba kerültek még a tükörfordítások és a hozzávetőleges

átfordítások is, amelyekről megállapítható, hogy a német nyelvre jellemzőbbek, mint a magyarra,

mint pl. Wolkenkratzer, Untertreibung, Hirnwäsche. Ezekről épp oly nehéz első ránézésre

megállapítani, hogy anglicizmussal állunk szemben, mint az angol nyelvi hatásra megváltoztatott

jelentésekkel. Itt, csakúgy, mint az egyes szavak jelentésének változását illetően a magyar nyelv

viszonylatában, Tótfalusi István írásából láthattunk példákat: Ami nekem a legjobban tetszik az

az, hogy…, „Eközben mindenki jól tudja, aki nem képes venni ezt az első akadályt, az talán soha

nem jut még egy esélyhez stb.

Az elemzéshez jellemzően olyan szavakat és szókapcsolatokat választottam ki példának,

amelyek eredete mindenki számára egyértelmű, aki az angol nyelv bizonyos szintű (jellemzően

inkább csak alap- vagy középfokú) ismeretével rendelkezik. Tehát elsősorban betűszavakat és

internacionalizmusokat elemeztem, emellett pedig az ún. felemás szerkezeteket , azaz olyan

szókapcsolatokat, amelyek egy angol és egy magyar vagy német szóból állnak (EDI kapcsolat,

Workflow-Funktionalitäten) és az adott nyelvnek megfelelően megváltoztatott anglicizmusokat

(akzeptabel, Effekt). Az egyik példát elemezve arra a megállapításra jutottam, hogy a német

feltehetőleg hajlamosabb angol eredetű szavakat beépíteni a szakmai szövegekbe, mint a magyar

nyelv. Több helyen is megfigyelhető volt, hogy idegen eredetű kifejezésekkel éltek ott,ahol a

magyar nyelvi változatban ilyen nem fordult elő. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy az

anglicizmusok egyes típusai milyen arányban képviseltetik magukat a magyar, illetve a német

nyelvű szövegben, vagy esetleg az egyes angol eredetű szavak és kifejezések milyen

gyakorisággal fordulnak elő. Az anglicizmusok jelenléte bármilyen (jelen esetben logisztikai)

szakmai vagy akár közéleti szövegben egy olyan kérdéskör, amely kellő alaposságot igényel.

27

Bibliográfia

Országh László: Angol eredetű elemek a magyar szókészletben. Akadémiai Kiadó,

Budapest 1977.

Mátyás Judit: Internacionalizmusok és anglicizmusok fordíthatóságának problémái idegen

nyelvű szakmai szövegekben. In: Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia Füzetei. VII.

Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti, Nyelvvizsgáztatási és Medicinális

Lingvisztikai Konferencia , Dunaújváros 2005

Nagyné Csák Éva: Neudeutsch= Bad English? Megállítható-e az angloamerikanizmusok

masszív terjedése a német nyelvben? In: Kukorelli K. (szerk.) VII. Dunaújvárosi Nemzetközi

Alkalmazott Nyelvészeti, Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai Konferencia előadásai.

Dunaújváros 2005.

Tótfalusi István: Hogy mi ne legyünk angol nyelvi gyarmat. In: Magyar Nyelvőr 1998/4

Illés B. – Glistau, E. – Machado, N. I. C:. Logisztika és minőségmenedzsment, Miskolci

Egyetem 2007

(Illés B. – Glistau, E. – Machado, N. I. C: Logistik und Qualitätsmanagement. Miskolc:

Miskolci Egyetem 2007.

Kincses Karolina: Célköltségszámítás (Target costing). Budapesti Műszaki és

Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Pénzügyi Tanszék 2006.

Heinz Günther Schmitz: Amideutsch oder deutsch? – Zur Geschichte und Aktualität der

Fremdwortfrage. In: Germanistisches Jahrbuch der GUS „Das Wort” 2002

Kinga Olienacz: „Logistik in der Europäischen Union. Eine Terminologiearbeit Deutsch-

Polnisch, Wien 2009.

28