Az energiastatisztika fontosabb jellemzői és a 2009-es Háztartási

Energiafelvétel tanulságai

dr.ElekLászlóenergia elemző

Energia Központ Kft.Előadás az MTA Statisztikai Bizottsága

részéreBudapest, 2011.június 15.

A hazai energiastatisztika legfontosabb jellemzői I.

Az 1997-es IEA-csatlakozás és a 2004-es EU-csatlakozás új követelményeket jelentett az energiastatisztika számára

Az energiastatisztika fejlesztéséhez az Energia Központ jogelődje egy PHARE-projekt keretében 1996-1998 között EU-segítséget kapott

Az energia szektor és az ipari szektor kategóriái teljes mértékben IEA/EUROSTAT konformak

A statisztikai módszertan is harmonizált a vonatkozó IEA/EUROSTAT módszertanokkal

A hazai energiastatisztika legfontosabb jellemzői II.

Az energiastatisztikai adatgyűjtések az OSAP részei Az energiastatisztikai adatgyűjtések az OSAP

Iparstatisztikai fejezetében találhatóak Az OSAP-ot évről évre felülvizsgálják, az új statisztikai

követelményeket beépítik

A hazai energiastatisztika legfontosabb jellemzői III.

Az energiastatisztika fontosabb területei: Az energiaellátás kormányzati feladatai (termelés, import,

készletezés) Az energiahatékonyság monitorozása országos, ágazati szinten és

végfelhasználói célonként A megújuló energiák monitorozása megújuló fajtánként Forrás és elosztási mérlegek kidolgozása a vezetékes

energiahordozókra Információk biztosítása az energiamegtakarítások

számbavételéhez Nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek

Havi szintű energiahordozó mérlegek Éves szintű energiahordozó mérlegek Üzemanyagok áraira vonatkozó adatgyűjtés

Nemzetközi energiastatisztikai projektekben való részvétel

Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői IV.

A legfontosabb adatszolgáltatói csoportok: Energiatermelők (szénbányák, olajkitermelők,

gázkitermelők) Energiaátalakítók (erőművek, kenőanyaggyártók,

kokszgyártók, brikettgyártók) Energiahordozók kül- és belkereskedelme (import, export,

belföldi értékesítés) Energiaszolgáltatók Készletező Szövetség a kőolaj és másodlagos olajtermékek

készletezésére

Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői V.

Az energiastatisztika legfontosabb területei: Energiaellátás

Szénbányászat, szénhidrogének kitermelése, villamosenergiatermelés, hőtermelés, energiahordozók export-importja,

Az energiatermelők készleteinek monitoringja, a legfontosabb fogyasztói csoportok készleteinek monitoringja

Az olajtermelés legfontosabb termékeinek monitoringja Havi olajstatisztika (MOS, JODI) Éves olajstatisztika

Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői VI.

Ágazati végső energiafelhasználások Ipar Közlekedés Háztartások Tercier szektor Mezőgazdaság

Az energiahatékonyság monitoringja Az ODYSSEE-adatbázis felhasználása

A megújulókra vonatkozó célkitűzések monitoringja Biomassza, települési szilárd hulladék, biogáz, folyékony

bioüzemanyagok, szél-, nap-, vízienergia

Az energiastatisztika legfontosabb jellemzői VII.

Az éves energiamérleg feldolgozása Az országos primerenergia felhasználás feldolgozása A végső felhasználások feldolgozása A fontosabb felhasználói csoportok feldolgozása Az energiahordozónkénti mérlegek kidolgozása Energiahatékonysági indikátorok kifejlesztése az

energiahatékonyság monitorozására Direkt és indirekt CO2-emissziók kalkulációja Adatbányászati lehetőségek a SAS-adatbázisban

speciális energiafelhasználási csoportok energiafelhasználásának lekérdezésére

A közös IEA/EUROSTAT/UNECE energiakérdőívek rendszere Az IEA/EUROSTAT/UNECE minden évben begyűjti az

éves energiastatisztikákat az öt közös energiakérdőívet felhasználva (harmonizált energetikai termékdefiníciókkal, harmonizált mértékegységekkel, harmonizált statisztikai módszertannal)

Közös olajkérdőív Közös szénkérdőív Közös földgázkérdőív Közös villamosenergia- és hőre vonatkozó kérdőív Közös megújuló energiákra vonatkozó kérdőív

A közös energiakérdőívekre vonatkozó az IEA által kidolgozott Energiastatisztikai Kézikönyv hasznos háttérmagyarázatokat tartalmaz a kérdőívek kitöltésére vonatkozóan, mélyebb műszaki háttérinformációkat is közöl, segít a különböző statisztikai kategóriák értelmezésében

Energiastatisztikai alapok I. Fosszilis és megújuló energiák:

Primer nem megújuló energiák: atomenergia, szén, kőolaj, földgáz, NGL, olajpala

Nem megújuló másodlagos energiák: olajtermékek, feldolgozott szilárd energiahordozók, feldolgozott gázok, villamosenergia és hő

Primer megújuló energiák: megújulóból termelt villamosenergia és hő, bioüzemanyagok

Másodlagos nem megújuló energiák: megújulókból származó üzemanyagok, villamosenergia és hő

A fosszilis energiák természeti erőforrásokból származnak, amelyek biomasszából alakultak át a geológiai múltban

A megújuló energiák direkten vagy indirekten folyó áramokból származnak

Energiastatisztikai alapok II.

Az energiaellátások sémája az egyes energiahordozókra:

Termelés (hazai termelés és a másodlagos energiahordozók feldolgozása)

Egyéb források (felhasznált hulladékok) Import Export Nemzetközi raktárak Termékek közötti átsorolások és bekeverések =Hazai ellátás

Energiastatisztikai alapok II. folyt. Energiaátalakításba bevitt

Kizárólag villamosenergiát termelő üzemek CHP üzemek Kizárólag hőt termelő üzemek

Szilárd energiahordozók és feldolgozott gázok Koksz Kohógáz Brikett

Olajfinomítók Egyéb energiaátalakítások Elosztási veszteségek Nem energetikai felhasználás

Végső felhasználás

Energiastatisztikai alapok III. Ipari osztályozás

Bányászat Fém alapanyagok gyártása Vegyipar és petrolkémiai ipar Nem vasfém fémek gyártása Nemfémes ásványi anyagok gyártása Közlekedési eszközök gyártása Gépek és berendezések gyártása Élelmiszer, ital dohánytermék gyártása Papír és nyomdaipar Faipar Textil és bőripar Építőipar Egyéb (máshol nem specifikált)

Energiastatisztikai alapok IV.

A közlekedési energiafelhasználások felosztása: Közúti közlekedés Vasúti közlekedés Légiközlekedés Belvízi hajózás

A fenti kategóriák csak a közlekedési eszközök hajtására felhasznált energiát tartalmazzák. A közlekedési vállalatok ettől eltérő energiafelhasználásait a Tercier szektor energiafelhasználásainál kell elszámolni.

Energiastatisztikai alapok V.

Egyéb szektorok Háztartási szektor (helyiségfűtés, vízmelegítés, főzés,

háztartási eszközök és világítás) Tercier szektor Mezőgazdaság Egyéb

A háztartási szektor energiafelhasználása

A háztartási energiafelvételekre vonatkozó EUROSTAT-ajánlások

Háztartási energiafogyasztás felmérése (földgáz, szén, tüzelőolaj, PB-gáz, biomassza, villamosenergia, távhő, napenergia, hőszivattyú)

Végfelhasználói célok szerinti fogyasztások felmérése (helyiségfűtés, vízmelegítés, főzés, háztartási gépek + világítás)

Energiahatékony technológiák (kompakt izzók, energiahatékony kazánok, A/A+ háztartási gépek) behatolásának felmérése

Lakóépületek típusának és jellegének a felmérése A háztartási energiafogyasztás felmérése A folyamatosan lakott lakások állományának felmérése

A 2009-es Háztartási Energiafelvétel blokkjai A háztartásban felhasznált energiafajták mennyiségi

jellemzői Távfűtés, épület több lakását biztosító fűtés jellemzői Földgázfogyasztás Villamosenergiafogyasztás Egyéb energiahordozók (többek között tüzifa) fogyasztása Kazánok felmérése Kiegészítő fűtések felmérése Világítástechnikai eszközök felmérése Elektromos háztartási készülékek legfontosabb

jellemzőinek felmérése Személygépkocsik energiafogyasztásának néhány kiemelt

jellemzője

A 2009-es Háztartási Energiafelvétel legfontosabb outputjai

A háztartások megoszlása a fűtési energiahordozók szerint 2008

vill.en.1.0%

tüz.olaj0.0%

PB gáz0.2%

faapríték0.5%

tüzifa20.4%

szén, koksz1.7%

egyéb közp. fűtés0.6%

távhő17.5%

Földgáz58.0%

A 2009-es Háztartási Energiafelvétel és a 2008-ra vonatkozó energiamérleg outputjainak összehasonlítása

A villamosenergia felhasználásában 2% az eltérés (a számbavételi rendszerek különbözősége miatt megengedhető)

A földgáz felhasználásában 1,4% az eltérés (a számbavételi rendszerek különbözősége miatt megengedhető)

A PB-gáz felhasználásában 79% eltérés (az energiamérleg valószínűsíthetően ipari fogyasztást vesz számba háztartási fogyasztásként)

A távhőfogyasztásban 26,1% eltérés (az épületfűtések 6-8%-os többletfogyasztást indokolnak, az eltérés fennmaradó része tisztázatlan eredetű)

A biomasszafelhasználás jelentős különbözőségének módszertani okai vannak, az energiamérleg csak a kereskedelmi forgalomba kerülő tüzifát veszi figyelembe, míg a HEF2009 felméri a saját termelésű és a gyüjtött tüzifát is (adatellenőrzéssel kontrollált adatfelvételre lenne szükség)

A háztartási végfelhasználói célonkénti fogyasztások dekompozíciója Az energiapolitika számára releváns indikátorok

képzéséhez a teljes háztartási fogyasztást a végfelhasználói célok szerint (helyiségfűtés, vízmelegítés, főzés, háztartási gépek + világítás)

Az említett végfelhasználói célok szerinti felbontáshoz az ENERDATA dekompozíciós modelljét használtuk, amely az EUROSTAT által megadott energiahordozónkénti fűtési részarányok, a vízmelegítő készülékekre vonatkozó egységfogyasztások, a tűzhelyekre vonatkozó egységfogyasztások alapján kalkulálja a végfelhasználói célonkénti egységfogyasztásokat

A fenti felbontással kalkulálhatóak a DG-ENER által ajánlott háztartásokra vonatkozó preferált energiahatékonysági indikátorok is

A háztartási energiahatékonysági indikátorok

Az energiapolitika számára releváns indikátorok a háztartási szektorban

Az energiahatékonyság monitorozására szolgáló indikátorok:

Műszaki-gazdasági arányszámok: egységfogyasztások (fogyasztás/lakás, fogyasztás/m2, kWh/háztartási eszköz)

Az ODEX-index az energiahatékonyság fejlődési rátája (%/év) (a ráta inverze alapján kalkulálhatóak az elért megtakarítások)

Összehasonlító indikátorok: az energiahatékonyság nemzetközi összehasonlítására (hozzáigazított egységfogyasztások)

Diffúziós indikátorok: az energiahatékony technológiák és gyakorlatok behatolásának felmérésére (kompakt izzók, kondenzációs kazánok, hőszivattyúk)

Az egy lakásra jutó hazai helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval

Az egy lakásra jutó helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval

0,99

0,96

1,101,12

1,021,03

1,08

0,98 0,98 0,97

0,85

0,9

0,95

1

1,05

1,1

1,15

forrás: ODYSSEE

toe/dw

Az 1 m2-re jutó hazai helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval

Az egy m2-re jutó helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval

13,44

12,89

14,7814,97

13,58 13,70

14,44

13,02 12,98 12,84

11,5

12

12,5

13

13,5

14

14,5

15

15,5

forrás: ODYSSEE

koe/m2

Az egy lakásra jutó helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval európai összehasonlításban (2008)

Az egy lakásra jutó helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval európai összehasonlításban

2008

0,981,05

1,361,26

1,07

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

1,4

1,6

Hungary EuropeanUnion

Austria Germany Czech Rep.

forrás: ODYSSEE

toe/dw

Az 1 m2-re vetített helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval európai összehasonlításban (2008)

Az egy m2 jutó helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval európai összehasonlításban

2008

12,9811,92

13,8214,90 14,03

02468

1012141618

Hungary EuropeanUnion

Austria Germany Czech Rep.

forrás: ODYSSEE

koe/m2

A központi fűtések előnyei

Központi fűtés Lakásonként telepített központi fűtést megvalósító kazánt

jelent, ami gondoskodik a lakás fűtéséről és jelentős részben a használati melegvíz ellátásáról is. Alkalmazása igen gyakori családi házaknál és társasházi lakásoknál.

A központi fűtések energiahatékonyabbak az egyedi helyiségfűtéseknél, másrészt magasabb komfortot is biztosítanak.

A központi fűtések sokkal jobban szabályozhatóak az egyedi fűtéseknél, ami önmagában is energiamegtakarítást jelent a szóbajöhető alternatívákhoz képest.

A központi fűtések részaránya az összes fűtésen belül

A központi és távfűtések aránya az összes fűtésen belül 2000-2009

0,48 0,49 0,490,54 0,55 0,53 0,56 0,57 0,54

0,58

0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

forrás: ODYSSEE

%

A fűtési módok típusai

A fűtési módok típusai: Távfűtés (távoli fűtőműből távhővezetéken keresztül

biztosított kollektív fűtés) Épület egyedi kazánfűtése (az épület egy közös kazánja

biztosítja az lakások fűtését és a használati melegvízellátást)

Lakás egyedi kazánfűtése (lakásonként telepített kazán biztosítja a fűtést és a használati melegvízellátást)

Korszerű helyiségfűtés (helyiségenkénti konvektoros fűtés) Hagyományos helyiségfűtés (helyiségenkénti egyedi fűtés

(cserépkályha, kandalló, olajkályha, villanykályha))

Épülettípusonkénti fajlagos éves fűtési költségek 2008-ban

A fajlagos éves fűtési költségek a különböző épülettípusokban 2008

2,42

4,27

2,722,86

0,000,501,001,502,002,503,003,504,004,505,00

Összesháztartás

Családi ház Távfűtéseslakások

lakóteleplakóövezeti

jelleggel

1945 előtt épülttársasház 10vagy 10-nél

több lakással

forrás: HEF2009

ezer Ft/m2

A háztartási végfelhasználói célok

A háztartási végfelhasználói célok Helyiségfűtés Vízmelegítés Főzés Háztartási készülékek + világítás

Az energiapolitika releváns energiahatékonysági indikátorokat igényel, amelyek képesek bemutatni a kijelölt végfelhasználói célok energiafogyasztásának alakulását, s a háttérben meghúzódó mozgatórugókat

A háztartási energiafelhasználás végfelhasználási célok szerinti arányai 2000-ben és 2009-ben

A háztartási energiafelhasználás végfelhasználási célok szerinti aránya 2000 és 2009

8,810,4

20,1

60,7

10,75,7

19,3

64,3

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

helyiségfűtés vízmelegítés főzés házt.kész.-világítás

forrás: ODYSSEE

%

A háztartási energiafelhasználás tényezői Lakásállomány

A lakásállomány lakástípusonként A lakások kora A lakások alapterülete A háztartások átlagos nagysága A lakások lakottsága

Helyiségfűtés A központi fűtések aránya A belső és külső hőmérsékletek A felhasznált tüzelőanyagok Az építési szabályok

Gazdasági tényezők Háztartási energiaárak Az energiaköltségek a lakásfenntartási kiadások százalékában

A háztartások energiafelhasználása Mo-on

A háztartások végső energiafelhasználása 2000 és 2009 között

5,3 5,55,9

6,66,0

6,4 6,4

5,6 5,6 5,5

0

1

2

3

4

5

6

7

8

forrás: ODYSSEE

Mtoe

A háztartási ODEX tényezői

8 kiemelt kategória energiahatékonyságát kalkulálja

Fűtés Vízmelegítés Főzés Háztartási hűtők Háztartási mélyhűtők Háztartási mosógépek Háztartási mosogatógépek Háztartási TV-k

A háztartási ODEX-index Mo-on

A háztartási ODEX-index alakulása 2000=100

100,0100,3

100,7101,1

101,4101,7 101,7

102,0102,3

102,6

98,5

99

99,5

100

100,5

101

101,5

102

102,5

103

forrás: ODYSSEE

%

Köszönöm a figyelmet!

laszlo.elek@energiakozpont.hu