A Z É R M E L L É K M A D Á R V I L Á G A

Dr. Andrássy Ernő

(Yalea lui Älikai—Érmihályfalva)

A z Ér , . f o l y ó " Szopornál e red t ö b b k i s p a t a k összefolyásából és P o c s a j -nál ömlik a Bere t tyóba . 3—12 k m széles, l apos , mocsaras v ö l g y b e n k a n y a r o g , félszigeteket, sz ige teke t képezve . Száraz nyáron kiszárad, de t a v a s s z a l , h i r t e l e n o lvadáskor medrét egészen k i tö l tve h ö m p ö l y ö g . Egyik-másik mé lyebb , tószerű alakulatánál ősnádas m a r a d t , fűz- és r e k e t t y e b o k r o k , fűz- és nyárfák sűrűsége. A fo lyó középső részét n e v e z i k Érmei léknek. Termékeny , sűrűn l a k o t t ha lomvidék B i h a r és Szilágy megyében . A z Ér b a l partján, Szi lágypértől Székelyhíd felé húzódó d o m ­b o k o n szőlők, gyümölcsösök v a n n a k , a j o b b p a r t i a l a c s o n y a b b d o m b o k o n p e d i g szántóföldek. E z e k Érmihályfalva magasságában átmennek a geológiáikig már a „ N y í r s é g h e z " tar tozó h o m o k b u c k á s v idékbe . M i v e l Érmihályfalva v o l t az Érmeilék közigazgatási központ ja , az i t t levő ö t f a l u is az Érmel lékhez t a r t o z o t t . E z t a nevük is m u t a t j a : Ér- (Érsemjén s tb . ) .

1904-ben (10 éves k o r o m b a n ) k e z d t e m fe l j egyezn i , h o g y m i l y e n m a d a ­r a k a t lát tam, v a g y m i l y e n e k e t sikerült z sákmányo lnom k i s F l a u b e r t -puskámmal . S z a l a c s o n l a k t u n k . E k k o r lá t tam o t t először és utoljára g ö d é n y t és kanalasgémet. 1911 óta Érmihály falván l a k o m . A vidék a r c u l a t a azóta n a g y o n megvá l tozo t t . K ivág ták a 400 ho ldas csererdőt , m a j d 1929-ben a 80 ho ldas öreg tölgyest , a „Sasok erdejé t" . Igaz u g y a n , h o g y az u tóbb i 15 évben i t t is a h o m o k o n k b . ezer h o l d akácerdőt telepí­t e t t ek . Székelyhíd a l a t t v o l t egy gémtelep , de a tank-árok leszívta vizét és lakói e lköl töztek. N i n c s e n e k öreg fák, a n a g y ragadozó- és az odulakó m a d a r a k m e g r i t k u l t a k . A z u tóbbi száraz évek kiapasztot ták a v i z e k e t . Megszűnt a dankasirályok és k o r m o s szerkők te lepe. Kerül t u g y a n új j ö v e v é n y i s : 1942-ben tűnt fel a balkáni kacagó gerle , 1951-ben fészkelt a g y u r g y a l a g és 1954 nyarán lát tam az első balkáni fakopáncs-párt .

I t t köz löm az Érmel léken fészkelő fajok névsorát . Fészkelésüket b izonyí t ják gyű j t eményben szereplő tojásaik. E z e k e n a specieseken felül a t a v a s z i és őszi vonulásokkor természetesen más fajok is előfordul­n a k az Érmei léken, de ezeknek u g y a n c s a k köve tkezőkben közöl t név­sora a teljességre már csak azért sem t a r t h a t számot , mer t d iákkoromban az emlí tet t évszakokban n e m ta r tózkodtam o t t h o n . A z á tvonulókra v o n a t k o z ó a d a t o k a t csak az 1920. év óta j e g y z e m fe l , a redelkezésre álló szabad időmhöz mérten.

173

K I M U T A T Á S

a z Éi m e l l e k e n f é s z k e l ő m a u á r f a j t á k r ó i

A m e l y e k csak ri tkán fészkelnek i t t , a z o k neve után , , F L " - t í r tam. — ( B r e e d i n g b i r d s , w i t h ( R . ) the rares) .

Corvus cornix, Corvus frugilegus, Coloeus moncdula, P ica pica, Garrulus glanda­rius, Sturnus vulgaris, üriolus oriolus, Coccothraustes coccothraustes, Chloris elhoris, Carduelis carduelis, Carduelis cannabina, Fringil la coelebs, Passer domesticus, Fasser montanus, Emberiza citrinella, Emberiza schoeniclus, Galerida eristata, Alauda arvensis, Anthus triviális, Motaci l la flava, Motacil la alba, Sit ta europaea (R.J, Parus major, Parus eaeruleus, Aegithalos caudatus, Remiz pendulinus (R.J, Panurus biarmicus (R.J, Lanius minor, Lanius excubitor, Lanius colurio, Muscicapa striata (B.J, Phylloscopus eollybita, Lusciniola melanopogon, Loeustella luscinioi-des, Acrocephalus arundinaeeus, Acrocephalus scirpaceus, Acrocephalus palustris, Acrocephalus schoenobaneus, Sy lv ia nisoria, Sylv ia borin, Sylvia atricapilla, Sy lv ia communis, Sylv ia curruca, Turdus ericetorum, Turdus merula, Oenanthe oenanthe, Saxicola rubetra, Saxicola torquata, Phocnicurus phoenicurus, Luscinia megarhyncha, Lusoinia luscinia, Troglodytes troglodytes, Hirundo rustiea, Delichon urbica, Capri-mulgus europaeus, Merops apiaster, Üpopa epops, Coracias garrulus, Picus viridis , Dendrocopos maior, Dendrocopos syriacus, Dendrocopos minor, Dendrocopos medius, Jynx torquilla (B.J, Cueulus canorus, Asio otus, Athene noctua, Tyto alba, Falco subbuteo (R,). Falco vespertinus, Falco tinnunculus, Buteo buteo, Circus aeruginosus, Circus pygargus, Accipiter gentilis, Accipiter nisus, Milvus milvus, Mi lvus migrans, Pernis apivorus (R.), Ciconia ciconia, Ardea cinerea, Ardea purpurea, Ardeola ralloi-des, Nyoticorax nyeticorax, Ixobrychus minutus, Botaurus stellaris, Anser anser, Anas platyrhyncha, Anas quorquedula, A y t h y a nyroca, Podiceps cristatus, Podiceps griseigena, Podiceps nigricollis, Podiceps ruficollis, Columba oenas, Columba palum-bus, Streptopelia turtur, Streptopelia decaocto, Vanellus vanellus, Capella gallinago, Chlidonias nigra, Larus ridibundus (R.J, Rallus aquaticus, Porzana porzana, Porzana parva, Crex crex, Gal l inula cbloropus, Fulioa atra, Perdix perdix, Coturnix coturnix, Phasianus cplchicus.

A fen t i fajok költéséhez a köve tkező megjegyzéseket k e l l hozzá­fűznöm :

1. A h a m v a s rétihéja tojását 1 9 2 4 . V . 9-én gyűj tö t tük . A z öreg madár o t t k ó v á l y g o t t a fészek körül . A tojások mérete i : 4 5 X 3 6 , 46 x 3 4 , 47 X 3 6 , 47 x 3 6 m m . Gyű j tö t t em még egy s o k k a l k i s e b b méretű fészekaljat i s , m e l y Dobay g y ű j t e m é n y é b e került.

2 . A vöröskánya Érmihályfa lván a „ S a s o k e rde jében" évek ó ta fészkel, néha 1—1 évre el tűnik. L e g g y a k r a b b a n a régi fészkeibe jön v i s s z a , m e l y e k ritkán álló, öreg, n a g y tö lgyfákon állanak. Sa jnos , m a már a l i g m a r a d t ezekből a fákból , de azért a m a d a r a t még 1 9 5 4 . nyarán a f a lu felett körözni lá t tam.

3 . A darázsölyv az érmihályfalvi határban, a m a g y a r határ m e l l e t t , a F u r k ó " erdőben fészkelt 4 éven át 1 párban. 1 9 3 2 - b e n t e l epede t t meg . N e m bán to t t am, v igyáz tunk reá. 1 9 3 3 - b a n V . 28-án v o l t 1 tojása. 4 n a p múlva még 1 tojás. A k k o r k i v e t t e m az e g y i k e t . Pár n a p múlva ismét 1 tojás, a z t is e lvet tük és V I . 9-én t o j t a a n e g y e d i k tojását. M i k o r ezt is k i v e t l e m , e l távoztak , de 1 9 3 4 - b e n ismét o t t fészkeltek.

4 . A nagy őrgébics n i n c s m i n d e n évben . Xéha 2 — 3 évben egymás után visszajön, valószínűleg u g y a n a z a pár, me r t egy b i z o n y o s f ac sopor t ­nál fészkel. így a . . D i e n e s i " legelő szélén levő akácfasorban gyű j tö t t em 1 9 3 2 . V . 2-án tojásait .

171

5. Kenderike gyakori nálunk. Fészkét az erdők szélén kökénybokor­ban leltem többször is.

Az Érmelléken télen mutatkozó ragy vonuláskor előforduló madarak névjegyzéke — (Visitors)

Corvus corax, Nucifraga oaryocatactes, Carduelis flavirostris, Carduelis flammea, Pyrrhula pyrrhula, Fringi l la montifringilla, Anthus campestris, Anthus pratensis, Cer­thia familiáris, Regulus regulus, Bombycil la garrulus, Muscicapa albicollis, Muscicapa parva, Phylloscopus trochilus, Phylloscopus sibilatrix, Turdus pilaris, Turdus visci-vorus, Turdus musicus, Phoenicurus ochruros, Erithacus rubecola, Ripar ia riparia. Apus apus, Alcedo atthis, Picus canus, Asio flammeus, Falco peregrinus, Falco colum-barius, Buteo ruffinus, Buteo lagopus, Circus cyaneus, Circus macrouius, Ciconia nigra, Platalea leucorodia, Cygnus cygnus, Anser albifrons, Anser erythropus, Anser fabalis, Anas crecca, Anas penelope, Spatula clypeata, Bucephala clangula, Nyroca ferina, Pelecanus onocrotalus, Colymbus aroticus, Philomachus pugnax, Tringa erytlrropus, Tringa totanus, Tringa stagnatilis, Tringa hypoleucos, Recurvirostia avoceta, Xumenius arquatus, Scolopax rustieola, Capella media, Lymnocryptes mini-mus, Chlidonias leuooptera, Sterna hirundo, Sterna albifrons, Otis tarda, Grus grus.

Hird-life at the Érmellék

by Dr. Ernő Andráaay

The river Ér takes its origin at Szopor from the meeting of some small creeks and i t later meanders on in a wide, fiat and buggy valley, forming peninsidas and islets here and there. In dry summers i t dries up, but in spring-time, when thaw-weather comes suddenly, its bed is thoroughly fiiled. Further on, where i t becomes deeper, forming occasionally small ponds, primeval reeds can be found as well as thicknesses of broom, willow-shrubs and poplars. The middle part of the river is called „Érmellék", a fertile, densely populated h i l ly land, in the districts of Bihar and Szilágy. On the left river-side, where hills spread from Szilágypér as far as Székelyhid, there are orchards and vineyards, whereas on the hills of the right riverside the arable land Stretches. On the hights of Érmihályfalva ( = Valea-lui-Minai) these hills change into a sanddune region, which geologically already belongs to the Nyírség. Érmihály­falva having been administration's centre of the Érmeilék, the five villages in the neighbourhood al l belonged to the Érmellék. This is proved by their names too: Érsemjén etc. In 1904, when I was ten years old, I began to record a l l the birds I observed, or I shot. In these years, when we lived at Szalac, I saw Pelicans and Spoonbills for the first and only time. Since 1911,1 l iveat Érmihályfalva. The eoun-try-side has changed very much since: the oak-forest of an extension of 400 acres has been cleared, as well as the SO acre-wide forest of the same kind, the so-callcd Eagle's Fores t in 1929 too. However, about the same time acacia-trees were plantcd on some 1000 acres. Below Érmihályfalva there was a heronry, but the water having been absorbed by the tank-trench, the herons moved on. Old trees having not been left, the birds of prey and the hollow-breeders became rare. Dur ing the droughts of the last years the soil dried up and so the colonies of Blaok-Headed Gu l ly and Common Terns have disappeared. New-comers, on the other hand, could be registered: the Indian Ring-Dove (1942), the Bee-Eater (nesting for the first time in 1951) and in the summer of 1954, the first Syrian Wood-Pccker.

In the following I give a list of birds, the nesting of wich I can prove by the eggs collected. Besides these birds some other species occurred too during migration i n spring and autumn, the list of wich can not yet be regarded as complete, because I was not at home during these months in my early life. Data on migratory birds are recorded since the year of 1920, as far as I had the free time at my disposal to carry on observations.

For the list of species see the Hungarian Text.

175

The following remarks are made to the breeding of the species listed above: 1. Wo have collected the eggs of the Montagu's Harr ier on 9th M a y 1924. The

aduit female circled above the nest. The measurements of the eggs are: 4 5 x 3 6 , 46 X 34, 47 X 36 and 47 X 36 mm. I found some nest wi th smaller clutches too, these were given to the collection of Dobay.

2. The K i t e has been nesting in the so-called Eagle's Forest for years, but occa-sionally disappeared forr a year's period. They mostly occupied their previous nest which were built on Single old oaks. Unfortunatoly only a few remained of these trees, nevertheless I observed the birds circling above the village i n the year 1954.

3. One pair of the Honey-Buzzard was nesting during four years in the surround­ings of Érmihályfalva in the Furkó Forest, near the Hungarian boundary. I t settled in 1932. It was not disturbed. On the 28th of May there was one egg i n the nest, after four days the next one. Then I took the clutch. After a few days another egg was laid, this was collected too. On 9th of June the fourth egg was laid, this one having been removed too, the birds disappeared, but in 1934 they nested again.

4. The Great Grey Shrike is not to be seen every year. Sometimes i t is coming back for 2—3 year successively, probably the same pair, because i t is always nesting in the same group of trees. So I have collected its eggs i n a row of acacias-trees on the verge of the Dienes-pasture on the 2nd of May 1932.

5. The Linnét is frequent in some places, I have repeatedly found its nest on the forest's border in a haw-thom bush.