Az Európai Unió információs stratégiája II.: Az eEurope

1

Az Európai Unió információs stratégiája II.: Az eEurope

Zskf 2005.04.18

2

Előzmények

• A szakmai jelentésgyártás és a politikusi konferenciák 1993-tól tartó korszakából kilépve az európai információs politika 1998 végére a szélesebb közönséghez kezdett el szólni

• Megkezdődött a jelszavakon túl is az emberek bevonása az információs társadalomba. A politikacsinálók kezdték komolyan venni az „információs társadalom mindenkinek” elgondolást

3

Előzmények

• A Bangemann nevével fémjelzett 1993 és 1999 közötti gazdaságközpontú korszak után az eEurope egy korszakváltást is jelöl

• Papíron létező társadalmi érzékenység kezdett a konkrét akciókban is testet ölteni

4

Eredmények és hiányok

• Európai Unió már a kilencvenes évek egésze során jelentős lépéseket tett a távközlés liberalizációja, a jogi keretrendszer kialakítása, a tartalom-ipar támogatása, a promóció és a kutatás-fejlesztés terén

• További erőfeszítésekre van szükség a fogyasztói bizalom növelése, az adófeltételek javítása és a szerzői jog érvényesítése terén

• Hátrányok csökkentéséhez szükséges eszköz: összehangolt cselekvés

5

Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope program• Az 1999-ben megújuló információs politika

nagyban új személyekhez is köthető • Az erős német befolyás az információs

politikai célok meghatározására gyengült • 1999-2005 között a Bizottság elnöke

Romano Prodi lett• Az információs társadalom ügyekben

illetékes igazgatóság élére a finn Erkki Liikanen került

6

Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope program

• Az 1999 végén, december 8-án az Európai Bizottság által útjára indított eEurope kezdeményezés, eEurope: Információs társadalom mindenkinek program gyakorlatilag az Európai Bizottság újonnan választott elnökének a modernizálási programja

7

Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope program• Az eEurope megőrizte a korábbi korszak

(1993-1999) legfontosabb gazdasági célkitűzéseit, miközben azzal egyenrangúvá tette a társadalmi fejlődés elősegítését

• Európának több területen is előnye volt a világgal szemben, így a digitális televíziózásban és a mobil távközlésben

• De más területeken erős lemaradás volt érzékelhető, így például az Internet elterjedésében

8

Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope program• Mivel ezek a területek – média, telefónia és

Internet – közelednek egymáshoz, olyan forgatókönyv kell, hogy Európa győztesen kerülhessen ki a folyamat végére

• Hangsúlyeltolódás tapasztalható tehát:• Hangsúly a digitális környezetre és kultúrára

helyeződik át, ahol az EU-nak lényeges lemaradása tapasztalható,

• Bangemann-jelentés állításával szemben, hogy a vezető szerep és a finanszírozás a magánszektor feladata, az eEurope határozott feladatokat ír elő a politika számára is, a költségek vállalása terén is

9

Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope program

• Mindez azt jelenti, hogy azok a beruházások is gyorsabban megvalósulhatnak, amelyeket a piac jól érthető okokból nem vállalt fel. Ezek főként a nagyon nagy volumenű infrastrukturális feladatok, melyeket a magánszektor önerőből nem, vagy nehezen tud ellátni, ugyanakkor a működéséhez elengedhetetlenek

10

Az információs társadalom társadalmasítása: eEurope akcióterv

• Az előbb részletezett program bázisán kidolgoztak egy Akciótervet, amely pontos határidők megadásával rögzíti, hogy melyik területen milyen akciókat terveznek.

• Az eEurope-ot ugyanis a jól ellenőrizhető és pontos megvalósításához akciótervvé kellett formálni, a részfeladatok megfogalmazásával, a teljesítési határidők kitűzésével, a végrehajtásért felelők megnevezésével és a megfelelő források biztosításával

11


• Mindennek az oka, hogy Európa az élre törhessen: 2000. március 23-24-én tartott lisszaboni gyűlésén Európa jövőjét, a legversenyképesebb és a legütőképesebb gazdasági közösséggé válásban jelölték meg

12


• Három kulcs klaszterbe sorolták a kisebb mértékben megváltoztatott eEurope célkitűzéseit:

13


14


• Az Akcióterv rögzíti, hogy kinek, milyen lépéseket kell tenni és milyen határidővel. Tehát felelősöket, feladatokat és határidőket is kijelöl. három fő módszert nyújt a célok teljesítéséhez:

• A megfelelő jogi környezet megteremtésének gyorsítása

• Az új infrastruktúra és szolgáltatások támogatása egész Európában: függ a magánszektor anyagi felelősségvállalásától, miközben közösségi, tagállami tőkével is támogatható

• Nyílt koordinációs és benchmarking módszerek alkalmazása: az adatgyűjtés biztosítja a hatékony kivitelezés folyamatosságát

15

Az eEurope akcióterv és ami mögötte van

• Az Akcióterv központi határideje 2002, amikorra az összes célt teljesíteni kell

• az Akcióterv a 2000-ben tapasztalható amerikai gazdasági lelassulás és a dotkom cégek válsága előtt készült

• Minden egységesség ellenére azonban az Akcióterv csak választási lehetőségeket fogalmaz meg és végrehajtása sokban függ a nemzeti szintű politikáktól

16

eEurope+ 2003: az eEurope céljainak kiterjesztése

• A kelet-európai országok egy-két kivételtől eltekintve jócskán elmaradnak az Európai Unió információs társadalmi fejlettségétől

• Ugyanakkor egy 2001-ben készült felmérés szerint úgy tűnt, a közép-kelet európaiak igen nyitottak az új technológiai vívmányokra

• A társadalmi nyitottság, optimista várakozások és fogadókészség tehát jónak volt mondható

17


• Lemaradás pl. az Internet hozzáférés költségei terén jelentkeztek. Az OECD 2000-es összesített adatai alapján (az összes tag közül Magyarországon volt a legdrágább a havi 20 óra internetezés, majd Lengyelország, Portugália és Csehország illetve Görögország következett

18


• Mi indokolta az eEurope+ elkészítését?

• 1. Az információs társadalmi fejlesztéseket a csatlakozó országokra is ki kellett terjeszteni

• 2. Ahhoz, hogy a fejlődés gyors legyen és a technika valóban hatékonyabbá tegye az életünket, összehangolt fejlesztési politikára van szükség

19


• A 2001 június végén megjelent dokumentum mindössze 32 oldalas – melléklettel együtt

• A kidolgozásban résztvevő országok:• Ciprus, Málta, Törökország, Bulgária,

Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia

• A program végrehajtásához az Európai Unió közösségi anyagi forrásokkal is hozzájárul

20


• Az eEurope+ arra törekedett, hogy összhangba hozza az EU hivatalos információs programjának – az eEurope-nak – a célkitűzéseit és a nemzeti stratégiákat, így állítva elő egy közös hibrid programot, az eEurope+ akciótervet.

• Az összeegyeztetési folyamatban rejlő problémát az akcióterv készítői úgy látták megoldhatónak, ha egy az egyben átveszik az EU programjának törekvéseit, de végrehajtásukhoz saját belső dátumokat és ellenőrzési metódusokat rendelnek hozzá

21


• Tehát a 13 csatlakozásra váró ország információs programja a következő:

• 0. Az információs társadalom megalapozása:– megfizethető árú telekommunikációs szolgáltatás

hozzáférhetővé tétele mindenki számára,– a Közösségi Joganyag információs társadalommal

kapcsolatos részének átvétele.• 1. Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb Internet:• 2. Befektetés az emberekbe és a(z információs)

jártasság megszerzésébe:• 3. Az Internet használat elősegítése:

– ezen belül új pontként az online környezet(védelem)

22


• A végrehajtást 2002-re és 2003-ra kell időzíteni, tehát az eEurope első eredményeinek megvalósulása utánra

• A program végrehajtásának az Európán belüli újfajta, digitális megosztottság minimalizálása a célja

23


• Az Európai Unió a csatlakozó országok szükséges fejlődéséhez nem látja elegendő garanciának, ha csak az információs társadalom programot veszik át, ehhez általában véve a tágabb gazdaság modernizálása, a piaci folyamatok átalakítása, a kormányzatok átlátható funkcionálása és a polgárok kapcsolatrendszerének átalakulása is szükséges

24

Az Európai Unió információs társadalom fejlettsége az ezredfordulón

• Az Akcióterv végrehajtása 2000 nyarán kezdődött el

• Az eEurope Akciótervvel az Internet további európai terjedése elől el kívánták elhárítani az akadályokat

• Az Eurobarometer 2001 februári állapotokat rögzítő felmérés az EU 15 országában azonos módszertan alapján mérte fel az Internet elterjedtségét, ami összevetést tett lehetővé

25

Az Európai Unió információs társadalom fejlettsége az ezredfordulón

• Ezek szerint a tizenötök listája a következő:• 1. Svédország – 62,7% (50,7%) Sv• 2. Hollandia – 59,9% (42,8%) H• 3. Dánia – 58,9% (43,1%) D• 4. Finnország – 58,7% (43,9%) Fi• 5. Ausztria – 52,3% (31,9%) A• 6. Írország – 45,2% (24,8%) Ír• 7. Egyesült Királyság – 44% (32,7%) EK• 8. Luxemburg – 42,6% (19,7%) Lu• 9. Németország – 34,5% (21,7%) N• 10. Belgium – 33,8% (26,4%) B• 11. Franciaország – 29,6% (15,3%) Fr• 12. Olaszország – 29,3% (20,1%) O• 13. Spanyolország – 27% (11,5%) Sp• 14. Portugália – 25,9% (7%) P• 15. Görögország – 12,9% (12,4%) G

26

A csatlakozni vágyók információs társadalom fejlettsége az ezredfordulón

• Elért eredmények: • 1. A kormányzati szektorban szignifikánsan

nőtt az elektronikusan is hozzáférhető szolgáltatások köre. A vizsgált időszakban 2001 és 2003 között 80%-ról 34%-ra csökkent azon szolgáltatások aránya, ahol még hiányzott a digitális verzió

• 2. Az eEurope2003+ akcióterv sikereként könyvelhető el, hogy valamennyi csatlakozó tagállamban mintegy 60%-al nőtt az Internet-használók száma

27


• 3. Az információs társadalom kiépítésének útjában álló bürokratikus korlátok lebontása, a liberalizációs folyamatok kiteljesedése szintén kedvező képet mutatott valamennyi csatlakozó tagállamban.

• Ezen a területen szupranacionális és nemzetállami szint „fej fej mellett halad”, a szükséges törvények megalkotása, pl. szerzői jog, elektronikus aláírás Uniós megfogalmazását szinte nyomban követik a releváns nemzetállami jogszabályok valamennyi érintett tagállamban

28


• Elvárások, teljesítendő feladatok a jövőben: • 1. Fel kell hívni a figyelmet az urbán és rurál között

keletkezett és egyre mélyülő digitális szakadékra. A központi kormányzatok kiemelt prioritásaként kell szerepelnie

• 2. A vidék felzárkóztatásának kulcsa lehet, a szélessávú Internet kapcsolat kiépítése, a hozzáférés új, minőségi alapokra helyezése

• 3. A regionális és lokális kormányzatok, önkormányzatok kulcsfontosságú helyzetben vannak az IKT eszközök és technológiák népszerűsítése, állampolgár közelivé tételében, a tudatosság (awareness) növelésében

29


• 4. Az információs társadalom szélesebb körben történő elterjedésének egyik gátjaként az állampolgárok árérzékenységét tartják számon a témával kapcsolatban készült felmérések készítői. Ezért a kormányzat feladat a jövőben, hogy kedvező támogatási konstrukció kidolgozásával a háztartások számítógép és Internet ellátottsága növekedjék

30


• 5. A nemzeti oktatási programok felülvizsgálata és újbóli megfogalmazása szükséges, melyben már az IKT-val átitatott oktatás játssza a főszerepet

• 6. Az oktatási szektorban kialakuló nemek közötti szakadék, a digitális szakadék egy újabb vállfaja. Kutatásoknak kell kiderítenie, hogy miként lehet egyenlő lehetőségeket, érdeklődést kiváltani az IKT-val kísért oktatás iránt mindkét nem körében

31

Az eEurope felülvizsgálatának az eredménye: eEurope2005

• Az Európai Unió a 15-ökre vonatkozó eredeti eEurope tervet 2002-ben felülvizsgálta, ami kisebb hangsúlyváltást eredményezett az információs fejlesztésekben

• A program értelmében Európának „mindent el kell követnie” az e-kormányzat, az online közszolgáltatás, az e-oktatás, az e-egészségügyi szolgáltatások és a dinamikus e-kereskedelmi környezet megvalósításáért. A terv a 2002-2005 közötti időszakban jelöli meg az egyes részfeladatok teljesítési határidejét

32


• Az eredeti eEurope program legfontosabb prioritása – az alapszolgáltatások online elérhetővé tétele, az Internet széleskörű elterjesztése – 2002-re tulajdonképpen megvalósult az egész Unióban

33


• eEurope eredmények: a tagállamok háztartásainak Internettel való ellátottsága a duplájára nőtt, a hozzáférés árai csökkentek, az iskolák és az üzleti szektor jelentős része rendelkezik online kapcsolattal, Európa rendelkezik a leggyorsabb, legnagyobb kapacitású kutatói gerinchálózattal, a hozzáférés irányelveinek meghatározására és adoptálására egyaránt sor került, a szabályozási környezet kedvező irányú változása, a túlzó adminisztratív korlátok lebontása megnyitotta az utat az elektronikus kereskedelem és a harmadik generációs mobil kommunikációs technológiák előtt

34


• Hiányosságok: bár a tagállamokban csökkent az Internet hozzáférés ára, de ez inkább az alacsony sávszélességet biztosító szolgáltatásokra volt jellemző – a nagy sávszélességű Internetes előfizetések ára alig változott.

• Az Egyesült Államokhoz viszonyítva ugyanis még mindig nagy lemaradással küszködik az Unió, hiszen amíg egy 2001-es felmérés szerint a tagállamok háztartásainak mindössze 2 százaléka rendelkezett szélessávú Internet eléréssel, addig ez az arány az USA-ban a 13 százalékot is meghaladta

35


• Az új Akcióterv üzenete: a tagállamoknak ösztönözniük kell a biztonságos, broadband alapú Internet-hozzáférés széles körű társadalmi elterjedését és ki kell állniuk az ezen az infrastruktúrán elérhető szélessávú Internetes szolgáltatások támogatása mellett. Az így előálló új feladat-együttesben a pán-európai kormányzati szolgáltatások kiépítése – amelyeket az IDA fog össze – minden eddiginél kiemeltebb szerepet kap és az új Akcióterv egyik központi eleme a modern online közszolgáltatás megteremtése lett

36


• Míg az eEurope program a magánszektor, az üzleti szféra és a közszolgáltatások online hozzáférését tekintette kulcsfontosságúnak, addig az eEurope2005 már a felhasználót helyezi a középpontba

• Az állampolgári igény megteremtését célozza, hangsúlyozza a minél többféle platform használhatóságát a közszolgáltatások elérésében, hiszen nem mindenki akar személyi számítógépet használni, egyre elterjedtebbek például a mobiltelefonok vagy a PDA-k.

37


• Az Akcióterv a következő módokon fejti ki hatását:

• Szabályozás: a politika feladata, hogy nemzeti és európai szinten egyaránt elősegítse azoknak a törvényeknek a felülvizsgálatát, amelyek akadályozzák az Akciótervben meghatározott célkitűzések érvényesülését

• Tapasztalatcsere: az eEurope programok olyan folyamatokat indítanak el, amelyek megkönnyítik a tapasztalatok cseréjét és a hibák kijavítására figyelmeztetnek

38


• Ellenőrzés, visszacsatolás: a benchmarking módszerével lehetőség nyílik a folyamatok ellenőrzésére, hogy valóban a kitűzött feladatok kerülnek-e megvalósításra

• Koordinálás: a létező politikák összehangolt megvalósítása révén érhető el az Akcióterv céljainak minél teljesebb körű végrehajtása

• Az Akcióterv megvalósításában a magánszektor és a tagjelölt országok együttműködését is kéri az Európai Bizottság

39


• A kiemelt célterületek:• I. A) modern online közszolgáltatás • 1. e-kormányzat• 2. elektronikus oktatás• 3. online egészségügyi szolgáltatás• B) Dinamikus e-kereskedelmi környezet• C) Biztonságos Informatikai rendszerek• II. A tapasztalatok cseréje• III. Benchmarking• IV. Az online szolgáltatások megvalósulását

koordináló politika kialakítása• V. Pénzügyi feltételek

40

Kreatív feladat

• Van-e realitása a Lisszaboni stratégia megvalósulásának?

• Mi az a dot com válság?

41

Köszönöm a figyelmet!

[email protected]

Documents

Az Európai Unió információs stratégiája II.: Az eEurope