AZ INTERAKTÍV TÁBLA MÓDSZERTANI HASZNÁLATÁRA TÖRTÉNŐ TANÁRFELKÉSZÍTÉS

Dr. Makó Ferencfőiskolai docens

Óbudai EgyetemTrefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ

E-mail: mako.ferenc@tmpk.uni-obuda.hu

Budapest, 2011Forrás: http://prometheanworld.com

Forrás: http://smarttech.com

2

Bevezetés

A tudásközpontú társadalmakban a legfontosabb értékteremtő tényezővé az önfejlődésre képes, kvalifikált szakember vált.

• „A tudomány, technika és technológia eredményeinek a bevezetése és gyakorlati felhasználása az oktatásban annak hatékonyságának növelése céljából nélkülözhetetlenné vált.”

• A diákok, a tanárjelöltek már a formális tanulmányaik során tapasztalatokat és jártasságot kell, hogy szerezzenek a képzés és önképzés korszerű módszereivel és formáival való munka terén.”

A bizonyítottan hatékony és eredményes oktatástechnológiai alkalmazások elterjesztésére, tudatos pedagógiai

felhasználására minden korábbinál nagyobb szükséglet mutatkozik az oktatási rendszerekben.

3

Az egész életen át tartó tanulás, mint új művelődési paradigma

• A tanítás minősége, az innovációk és reformok sikere alapvetően a pedagógusokon múlik;

• Az oktatási rendszerek fejlesztésével kapcsolatos problémák megoldásában a tanároknak a korábbiaknál magasabb szintű oktatástechnológiai műveltségre kell szert tenniük;

Az oktatástechnológiai felkészítés egyre növekvő részét kell, hogy alkossa a digitális taneszközök használata, a

multimédia-ismeret, multimédia-pedagógia, illetve Internet – pedagógia.

Forrás: Szegedi Tudományegyetem - 2008

4

Paradigmaváltás az oktatási stratégiákban és atanítási-tanulási módszerek alkalmazásában

• Ma már, éppen az oktatástechnológia fejlődésének köszönhetően, a tudás közvetítésben, a tanulási folyamatban, olyan taneszközök és médiumok is megjelenhetnek a tantermekben, amelyek forradalmi változásokat eredményeznek;

• Az interaktív-tábla rendszerek által reprezentált technológiai forradalom (ICT, hipermédia)

és módszertani kultúraváltás (kooperatív és önszervezett tanulás) a tanulás alapvető megváltozását eredményezi;

A tanítás így megvalósuló paradigmaváltása nem spontán események sorozata lesz,

hanem több fázisból álló racionális folyamat.

5

A tanárképzés szerepe az oktatás paradigmaváltásában

A változás nem önmagában véve az új technológiák használatától várható, sokkal inkább a tanulási helyzetek újjászervezésétől és a tanárok azon kompetenciáitól, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy az új interaktív taneszközöket- és médiumokat a tanulási folyamatban eredményesen fel tudják használni;

Ennek reprezentáns taneszköze az interaktív tábla taneszköz-rendszere és módszertani alkalmazásai, amelyek a tanári szemléletmód váltásban meghatározó technológiát képviselnek.

Forrás:

http://www.lsk.hu

6

• A kulcsfontosságú eredmények között szerepelt, hogy: az interaktív táblát használó diákok jobb eredményeket értek el az anyanyelvi, matematika és természettudományos teszteken, mint azon diákok, akik ilyen táblát nem használtak.

• Az interaktív tábla használatán keresztül a tanulók gyorsabban haladtak a tananyag elsajátításával, mivel a tábla használat segítségével javult a párbeszéd a tanárok és a tanulók között.

• A felmérések arra is rávilágítottak, hogy az interaktív tábla használatát követően a brit tanárok könnyebben boldogultak az információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazásával.

.

Az interaktív tábla használat tapasztalatai a European Schoolnet (EUN) oktatási hálózatában

7

Oktatástechnológiai kutatások Csehországban

• A felmérések és elemzések alapján, ahhoz, hogy érdemben lehessen elterjeszteni és használni a képzésben ezeket az eszközöket négy feltételt kell biztosítani:

1. Hozzáértő felhasználók, akik magabiztosan tudják használni az IKT eszközöket;

2. Megfelelően motiváltak a tanárok az alkalmazásában;3. Elkötelezett iskolavezetők, akik hajlandó a szemléletváltásra a

tanítási-tanulási folyamatot illetően;4. Megfelelő technikai támogatás biztosítása.

A cseh fejlesztési programok egyik fontos eredménye volt, hogy az interaktív táblák funkcionális használatát hangsúlyozták ki és ehhez kapcsolódóan az interaktív tábla használatával tervezett órák tervezéséhez elemzési szempontrendszert dolgoztak ki.

8

ÓE-TMPK kutatási stratégia• Kidolgozható olyan kompetencia-katalógus,

amely az interaktív-tábla eredményes osztálytermi használatához szükséges attitűdök felmérésének alapjául szolgál;

• Kifejleszthető olyan moduláris felépítésű kurzus, amely az interaktív tábla használat kompetenciáit fejleszti;

• Pedagógiai kísérlettel igazolható a kísérleti képzési program eredményessége és hatékonysága.

A kompetencia alapú tanárképzés hangsúlyos részévé váljon a korszerű (interaktív audiovizuális) taneszközök szerepfüggő használatára történő felkészítés

9

A kutatás-fejlesztés metodikája Feltáró módszerek:• Az oktatásügy alapvető kihívásainak problémafeltáró szakirodalmi

elemzése- és jövő-scenárióinak áttekintése.• A technológia-használaton alapuló multimédiás-, hipermédiás oktatás

fejlődésére, alkalmazására és fejlesztésére vonatkozó pedagógiai gondolkodás feltárása.

• A tanárképzés nemzetközi- és magyarországi standard kritériumainak, kompetencia követelményeinek elemzése, különös tekintettel az oktatástechnológiai-, IKT használati-, interaktív-tábla felhasználói kompetenciákra.

Kérdőíves eljárás és gazdagító elemzés alkalmazása kompetencia-katalógusKialakításához; • kompetencia kérdőív, DACUM módszer, tanárképzési projektek;• Leonardo da Vinci és EU-s Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Programok

tapasztalatai;• Interaktív-tábla taneszköz-fejlesztési trendek analízise (a taneszköz gyártók

fejlesztési stratégiáinak elemzése).

Kompetencia elvű aktív-tábla használati kurzus fejlesztése elektronikustanuláshoz

• IBM LWCL, majd Moodle keretrendszer,

10

Diagnosztikai eszközfejlesztés és képzési tartalomfejlesztés

• Kompetencia katalógus- és tesztlap kidolgozása, amely korszerű oktatástechnológiai, multimédia pedagógiai, aktív-tábla használati tudás felmérési alapjául szolgál;

• A hatékony és eredményes interaktív-tábla használat kompetenciáinak önértékelésére és az azoknak tulajdonított fontosság (attitűd) felmérésére kompetencia felmérő kérdőív került kidolgozásra;

A kompetencia elvű tanárképzési modell preferálásával került kidolgozásra az a hat

oktató modul, amely a kompetencia-fejlesztéshez szükséges ismeretanyagot közvetíti, készség és képesség-formáló

feladatrendszert biztosít az elektronikus-, önszervezett tanuláshoz.

11

Interaktív tábla kompetencia-fejlesztő modulok

• 1. modul: A multimédiás aktív-tábla technológiák iránti tanári attitűd formálása;

• 2. modul: Multimédia technológiák fejlődésének nyomon követése aktív-tábla használathoz;

• 3. modul: A tanítási-tanulási folyamat aktív-tábla használaton alapuló pedagógiai tervezése;

• 4. modul: Aktív-tábla eszközhasználati kompetenciák;

• 5. modul: Az aktív-tábla szerepfüggő használata különböző helyzetű- és igényű célcsoportoknál;

• 6. modul: Aktív-tábla tananyagok kiválasztása, pedagógiai értékelése;

12

A kompetenciafejlesztő program e-kurzussá történő szervezése

13

A kompetencia kérdőív kompetencia területenkénti átlag és szórás eredményei

• A kompetencia területek önértékelése során a teljes vizsgált mintát a kompetenciák közepes szintűre történő értékelése jellemzi.

• Az interaktív táblás tananyagok kiválasztásában, didaktikai design feltételek szerinti értékelésében viszont gyenge szintű értékelés volt a jellemző.

• Saját önértékelési szintjüknél 18-24%-al tekintik fontosabbnak a kompetencia katalógusban szereplő területeket azok fontosságának megítélésénél.

14

A tanárjelöltek interaktív tábla használati kompetenciáinak erősségei és gyengeségei

A vizsgált szakmai pedagógusképzési szakon jellemzően gyengére értékelt kompetenciák:

• Informáltság az interaktív-táblás tartalomfejlesztésekről;

• Az interaktív-táblás programok-, tananyagok kritérium-listás értékelése;

• Átvett vagy adaptált interaktív-táblás képzési programok, módszerek, technikák hatékonyságának mérése;

• Interaktivitás, adaptivitás, konstruktivitás, kooperativitás megvalósítása az interaktív-tábla tananyag kidolgozása során;

• Az interaktív-táblás felhasználói felületek, interaktív multimédia elemek tervezése.

Kompetenciák rangsora

15

A kompetencia önértékelés összefüggés-rendszere és tartalmi értékelése

• A technológia-használat iránti attitűd szignifikánsan erős, lineáris összefüggést mutat az új technológiák nyomon követésével; azt pozitív irányban befolyásolja. A tanárképzésben ezért a szakterületre vonatkozó új információk gyűjtése, azok feldolgozása a tanári munka átalakulására, fejlődésére jelentős hatással van;

• Az informáltság a képzési tartalmak kiválasztásával is erős összefüggésben van. Ezért tekinthetők innovatív kezdeményezéseknek a tanárok számára létesített internetes szakmai portálok, fórumok működtetései.

• Az interaktív-táblacsaládok eszközeinek használatára a legjelentősebb hatást a multimédia-használat és az elektronikus kommunikációs eljárások használata gyakorol.

• A multimédia szerepfüggő használatára történő felkészülés a célcsoport analízis és a pedagógiai tevékenységrendszer tervezésének erős mértékű összekapcsolódását eredményezi.

http://weinstein.tvn.hu /interaktiv/start. html

16

A felmérésben szereplő szakokon erősnek megítélt kompetenciák:

• A saját tanári munkavégzésben a multimédia-technológiák nyújtotta lehetőségek felismerése és alkalmazása;

• Audiovizuális taneszközöket kezelni;

• Egyszerűbb, a digitális tartalomfejlesztést támogató szoftvereszközök (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, képszerkesztő, animáció szerkesztő, filmszerkesztő) használata;

• Tanulók együttműködésének szervezése és ösztönzése, jó tantermi hangulat kialakítása;

• A tanulási folyamat figyelemmel kísérése és visszajelzés a tanulóknak.

Az interaktív táblahasználat kompetenciának online önértékelése

A tanárjelöltek interaktív-tábla használati kompetenciáinak erősségei és gyengeségei

17

A kompetenciák fontosságának megítélését tekintve 12 olyan elem volt azonosítható a variancianalízis módszerét alkalmazva, amely mentén azonos kompetencia igények fogalmazódtak meg a tanárjelöltek körében (pl.):

• 1.5 Az IKT használatán alapuló kommunikációs érintkezési formák alkalmazása (pl. szakmai fórum, chat, blog, web-kamera használat, virtuális osztályterem);

• 2.1 Új multimédia-technológiák, termékek/szolgáltatások megismerése és beépítése az egyéni aktív-táblás oktatásba;

• 4.2 Elektronikus tábla hardver eszközeit működtetni (tanári-, tanulói tábla, szavazó eszközök).

• 4.3 Egy konkrét aktív-tábla típus szoftvereszközeit használni.• 6.4 Multimédia-tananyag szerkesztése prezentációkészítő szoftver

vagy tartalomfejlesztő keretrendszer használatával.

18

Az előteszt eredmények értékelése

• A kritérium orientált tanulmányi teljesítménymérési elvet követő előteszt felvételével kifejezetten gyenge kompetencia mérési eredmények (6-27%-os teljesítményszintek) adódtak;

• A kétmintás F-próba és t-próba alkalmazása során – összehasonlítva a részminták eredményeit - Null hipotézis elfogadása 14 esetben történt, 3 esetben nem, és nem volt értékelhető 25 esetben;

19

A kísérleti tananyag-modulok eredményességének értékelése-I. Az egymintás t-próba eljárását alkalmazva a tanulmányi eredményesség vizsgálat igazolta, hogy a pedagógia kísérlet -előírt feldolgozású- tananyagai (1-6 modul) érdemben javították a hallgatók interaktív-tábla használati kompetenciáit;

20

• A kísérleti képzési program feldolgozásával a tanárjelöltek aktív-tábla használati kompetenciája minden vizsgált kompetencia-területen érdemben javult, 74%-os összegzett teljesítmény szintet elérve, közepes mértékű relatív szórás (v%=11,8%) mellett;

• A modulok feldolgozását a hallgatók úgy értékelték, mint kifejezetten új oktatástechnológiai ismereteket nyújtó, a tanári szemléletmódot formáló tevékenységet;

21

ÖSSZEFOGLALÁS

• A tanítási kultúra fejlesztésében, átalakításában átvezető szerepet

betöltő interaktív tábla használat alapvetően járul hozzá a tanárok tervezési, tanítási, szerep ellátási, értékelési kompetenciáinak és szemléletmódjának fejlesztéséhez;

• A modulrendszer az oktatásügyben széles körben elterjedőben lévő interaktív-tábláknak a tanári problémamegoldásban történő felhasználására, az adaptív multimédia tervezésre és használatra, a konstruktív tanulás irányítására és az ellenőrzési-értékelési rendszer fejlesztésére készít fel;

• A kutató- fejlesztő munka eredményeként kipróbált, minőségében tovább fejlesztett oktatástechnológiai kurzus vált bevezethetővé a tanárképzésben és továbbképzésben.

22

Megköszönöm megtisztelő figyelmüket!