Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANÁRKÉPZŐ INTÉZET
Az iskolai alulteljesítés problémaorientált megközelítése a Szent
László Katolikus Általános Iskolában
Szakdolgozat
Szerző:
Sedenszki Gábor
Közoktatás vezetői és
pedagógus szakvizsga
Konzulens:
Karlowits-Juhász Orchidea
PhD egyetemi adjunktus
Miskolc, 2020
Szakdolgozat
Az iskolai alulteljesítés problémaorientált megközelítése a Szent
László Katolikus Általános Iskolában
1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .................................................................................................................................... 1
1.1 Probléma felvetése, kifejtése ............................................................................................. 2
1.2 Célkitűzés ........................................................................................................................... 3
2. Szakirodalmi áttekintés .............................................................................................................. 4
2.1 Alulteljesítés fogalma ......................................................................................................... 4
2.2 Alulteljesítés csoportjai ...................................................................................................... 5
2.3 Alulteljesítés azonosítása ................................................................................................... 6
2.4 Az alulteljesítés okai ........................................................................................................... 7
2.4.1 A család szerepe ......................................................................................................... 9
2.4.2 Az iskola és a pedagógus szerepe ............................................................................. 10
2.4.3 Kortárscsoport szerepe ............................................................................................ 12
2.5 Az alulteljesítés prevenciója, és stratégiái ....................................................................... 14
2.6 Intézményvezető szerepe ................................................................................................ 19
3. Saját intézmény bemutatása .................................................................................................... 21
4. A Szent László Általános Iskola alulteljesítési stratégiái ........................................................... 24
5. Következtetések ....................................................................................................................... 34
6. Összefoglalás ............................................................................................................................ 35
7. Summary ................................................................................................................................... 36
8. Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 37
1
„A gyermek olyan, mint egy pillangó a szélben.
Néhány magasabbra tud repülni, mint mások. De
mindegyik, a legjobb tudása szerint repül. Miért is
hasonlítanád össze Őket? Mindegyik más.
Mindegyik különleges. Mindegyik gyönyörű.”1
(Ismeretlen szerző)
1. Bevezetés
Szakdolgozatom címe „Az iskolai alulteljesítés problémaorientált megközelítése a
Szent László Katolikus Általános Iskolában”. Azért választottam ezt a témát, mert úgy
gondolom nagyon aktuális problémakör napjainkban, és mint pedagógus én is napról napra
szembesülök azzal, hogy bizony nagyon sok gyermek alulteljesít képességeihez mérten.
Véleményem szerint ez egy nagyon összetett témakör, amit sok oldalról meg lehet
közelíteni.
Annyira felgyorsult a technika világa, hogy egy mai fiatalnak, már teljesen más a
gyermekkora, mint pár évtizeddel ezelőtt. Sokkal több inger éri őket, már pici baba
koruktól, akár a televízióból, internetről és persze a mobiltelefonról. Amikor meghalljuk a
„tanulás” szót, valószínű a legtöbb embernek az iskola jut az eszébe. Viszont nem csak az
iskolai környezetben tanulhatnak a mai gyerekek, hanem nagyon sok minden ragad rájuk a
technika világából is. Őket már a mai szakirodalom alfa generációnak nevezi, akik
autodidakta módon használják a mai kor vívmányait. Ezek a gyerekek azok, akikkel az
általános iskolai pedagógusok dolgoznak nap, mint nap. Ők azok, akik nagyon fogékonyak
a vizuális ingerekre. Elsősorban így lehet a figyelmüket lekötni, motivációjukat
fenntartani. Szinte már iskolába kerülésük előtt használják ezeket az okos eszközöket, nem
is ők irányítják ezeket, hanem a technológiai eszközök őket. A gyermekek tanulását
rengeteg dolog befolyásolja, hiszen ez egy elég komplex fogalom.
Azért is választottam ezt a témát, mert jómagam testnevelés-matematika szakos
pedagógusként ezekkel a gyerekekkel foglalkozom, és azt látom, hogy nagyon sok tanuló
képességeihez mérten alulteljesít. Azt gondolom, ez egy nagyon szép hivatás, és az a
pedagógus, aki ezekkel a gyermekekkel dolgozik együtt, és eredményt szeretne elérni,
annak nagyon nehéz dolga van. Folyamatos szakmai megújulásra, fejlődésre van szüksége.
Személy szerint én azt tapasztalom, hogy egyre több az olyan gyermek, akinek nagyon
nehéz a figyelmét lekötni, vagy nagyon nehéz a könyv elé leültetni, és még esetleg
1https://neteducatio.hu/igy-latjak-ok-7-kerdesben-a-pedagoguspalyarol/-utolsó letöltés: 2020.04.02.
2
fegyelmezni is. Viszont van szerencsém látni a másik végletet is, akik nagyon tehetségesek
számos területen. Ha sikerülne rávilágítani arra, hogy mi a különbség két ilyen típusú
gyermek között, akkor talán sokat segíthetne ez pedagógus társaim munkájában is.
Úgy vélem a mai világban nem csak a gyermekek, hanem a felnőttek
gondolkodásmódja is rengeteget változott. A sok inger, amit kapunk kihat a teljes életünkre
és az idegrendszerünkre is. Kénytelenek vagyunk változtatni, hiszen a világ is
folyamatosan változik körülöttünk és ehhez próbálunk alkalmazkodni. Az a gond, hogy
minél idősebb valaki, annál nehezebben tud alkalmazkodni a változásokhoz, ellenben a
fiatalokkal, akik nagyon gyorsan hozzászoknak a változó körülményekhez. Ezt testnevelő
szakosként és olyan emberként, aki mindig igyekezett fitt és edzett maradni, ahhoz tudnám
hasonlítani, mint amikor egy nehéz edzés után alkalmazkodik a tested és az idegrendszered
a terheléshez, ezáltal a következő edzés során már teljesítménybeli ugrás következik be.
Ezt a sportban túlkompenzáció elvének nevezik, mely során a szervezet az őt ért stressz
hatására reagál. Erre az emberi test - ezt magamról tudom- fiatalabb korban jobban
válaszol, minél idősebb valaki, annál kevésbé tud már a szervezete alkalmazkodni. Ehhez
tudnám hasonlítani a mai gyermekeket is, akik nagyon gyorsan hozzászoknak a körülöttük
változó világhoz. A tanítás során valószínű ezért se olyan eredményesek a régi módszerek,
mint a régi idők gyerekeinél. Arról nem beszélve, hogy a pedagógus társadalom is
elöregedett, és az idősebb kollégák nehezebben találják meg a közös hangot a tanulókkal.
A pedagógusok is formálódnak, de jóval lassabb ütemben, mint a gyermekeink, akik már
ehhez az állandóan változó világhoz szoktak hozzá. Viszont ami szerintem fontos, hogyha
a csemetéink ezt a sok információt nem képesek feldolgozni, akkor nem lesz belőle valódi
ismeret, műveltség.
Szakdolgozatommal a pedagógusoknak szeretnék segíteni, és rávilágítani olyan
dolgokra, amik kis útmutatást nyújthatnak a mindennapi tanításuk során.
1.1 Probléma felvetése, kifejtése
A mai világban pedagógusként gyerekekkel foglalkozni, és eredményesen oktatni egy
nagyon nagy próbatétel. Ahhoz, hogy elnyerjük a szülők bizalmát, és olyan gyermekeket
neveljünk, akik megállják a helyüket a felnőtt életben is, nagy felelőssége van az
intézmény vezetőnek, aki támogatja az iskolai tehetségek gondozását, felzárkóztatását.
Óriási a szerepe a pedagógusoknak is, akik szaktudásukkal, személyiségükkel,
személyiségjegyeikkel segítik a tanulókat képességeik és készségeik kibontakoztatásában.
Úgy gondolom az alulteljesítés egyre gyakoribb jelenség az iskolákban, és ez nagy kihívást
3
jelent a pedagógusok számára. Biztos vagyok benne, hogy minden oktató találkozott már
alulteljesítő tanulóval és tisztában van a fogalom jelentésével. Fontos, hogy tudjuk
azonosítani, hogy kik azok a gyerekek, akik képességeik alatt teljesítenek, és tudjunk is
számukra segítséget nyújtani. Ebben nagy segítség lehet a tanulók megismerése. Ezeknek a
tanulóknak a személyiségfejlődése, teljesítő képessége, valamint motiválhatósága eltérő
lehet, ezért különböző stratégiákat kell kidolgoznia az intézményvezetőnek és a
pedagógusoknak egyaránt. Fontos továbbá, egy olyan tanulási környezet kialakítása, ami
megelőzésként szolgálhat az alulteljesítés kialakulására.
Ahhoz, hogy ezekkel a tanulókkal eredményt tudjunk elérni, jóval több munkát igényel
a pedagógusoktól. A jó megoldást a prevenció jelenthetné, amivel megelőzhetnénk a
problémák kialakulását.
1.2 Célkitűzés
Célom a dolgozattal, hogy útmutatást nyújtsak az alulteljesítő tanulók azonosításában,
és olyan stratégiákat mutassak be, melyek hatásosak lehetnek az alulteljesítés
megelőzésében és kezelésében. Mindezt a saját intézményem gyakorlatán keresztül
prezentálom.
Természetesen úgy gondolom, hogy ezeknek a módszereknek nincsenek kötött
szabályai. Nincs olyan stratégia, amely minden egyén számára eredményes lenne.
Megvannak a kutatások által lefektetett alapkövek, de egyiktől a másikig sokféleképpen
eljuthatunk, nekünk kell tudni eldönteni, hogy ezek közül az utak közül melyik a
leghatékonyabb.
Továbbá célom, hogy intézményvezetői szemszögből is vizsgáljam az alulteljesítés
problémáját, melyek azok az intézményvezetői feladatok, amit egy igazgatónak szem előtt
kell tartani.
4
2. Szakirodalmi áttekintés
2.1 Alulteljesítés fogalma
Úgy gondolom, hogy a tehetséggondozásnak már az óvodában kellene elkezdődnie,
hiszen óvodából felkerülve is nagy különbségeket mutatnak a gyermekek képességeikben,
kreativitásukban. Nagyobb figyelmet kéne fordítani ennek a korosztálynak fejlesztésére,
hiszen a kicsik agya olyan, mint egy szivacs, ezért ez a korszak meghatározó a kognitív
fejlődés szempontjából. A különbségek kialakulhatnak szociokulturális háttér eltérése
miatt is. A hátrányos helyzetű gyerekeknek a szóhasználata, szókincse, tudása messze
elmarad a jobb anyagi körülmények között élő társaikétól, és így az iskolában is hátrányos
helyzetből fognak indulni. A nehézséget azonban az fogja jelenteni számukra, hogy
gondolkodásmódjuk különböző lesz az iskolában elvárttól.2
A gyermek életének első megmérettetéseit az iskolában szerzi, ahol számot ad
tudásáról, teljesítményéről. Ezek az iskolai kihívások mind-mind hatással vannak a
gyermekek személyiségfejlődésére. Az iskolába kerüléssel a gyerekeket folyamatos stressz
éri teljesítményükkel kapcsolatban, ahol folyamatosan tesztelik a figyelmüket,
gondolkodásukat, észlelésüket és emlékezetüket. A pedagógusok elvárják, hogy
eredményesen tanuljon, és ezt jegyekkel értékelik. Ez sok tanuló esetében pozitívan vagy
negatívan befolyásolja a személyiségfejlődését, az énkép kialakulását, valamit az
intelligencia fejlődését. Akkor befolyásolja pozitívan ezeket a tényezőket, ha sikerrel
teljesíti iskolai feladatait, és ezt el is fogadják mind a szülők, mind a pedagógusok. Abban
az esetben, ha nem kap pozitív visszacsatolást teljesítményéről, esetleg olyan érzést
keltenek benne, hogy a munkája nem megfelelő, előfordulhat, hogy csökken az önbizalma,
ez kisebbrendűségi érzést válthat ki belőle, ami hatással lesz a későbbi fejlődésére. Ezzel
szemben, ha a tanulót pozitív élmény éri és elismerésben részesül, akár társaitól, szüleitől
vagy tanárától, akkor ez pozitívan befolyásolhatja motivációját és a későbbi munkáját.
Minél több negatív értékelést kap, és minél több iskolai kudarc éri a tanulót, annál inkább
csökken az önértékelése és az önbizalma. Így képességeihez mérten alul fog teljesíteni.
Ezzel el is jutottunk az alulteljesítés problémaköréhez, amely nagyon sok odafigyelést
2Gyarmathy Éva (2002): Alulteljesítő tehetségesek.. In: Czigler I, Halász L, Marton M. (szerk.) Az
általánostól a különösig. Pszichológia különszáma, Gondolat Kiadó, Budapest. 255.o.
5
igényel a pedagógusoktól és a szülőktől egyaránt, hiszen manapság nagyon gyakori ez a
probléma.3
Az alulteljesítésnek számos megfogalmazása van, de szinte mindegyikből ugyan azokat
a konzekvenciákat vonhatjuk le.
„Az alulteljesítők azok a tanulók, akik komoly eltérést mutatnak az elvárt teljesítmény
(standardizált teljesítménytesztek pontszámaival mérve vagy kognitív, vagy intellektuális
képességmérések alapján) és aktuális teljesítményük (osztályzatokkal, tanári értékelésekkel
mérve) között.
A tehetséges alulteljesítők azok az alulteljesítők, akik a legmagasabb pontszámokat
mutatják az elvárt teljesítmény mérésein (a standardizált teljesítmény teszt pontszámok,
vagy kognitív, vagy intellektuális képességmérések alapján).” 4
„ ”Iskolai alulteljesítésről akkor beszélünk, ha az adott tanuló tartósan a képességei alatt
teljesít, messze elmaradva attól, ami a képességei vagy a múltbeli teljesítménye alapján
elvárható lenne.”5”fogalmaz Tóth László
„Lényegét tekintve mindegyik meghatározás, a lehetséges (amit egy adott tanuló teljesíteni
tudna) és a tényleges teljesítmény (amit egy tanuló valójában elér) közötti eltérésen
alapszik. A probléma pusztán abból adódik, hogy ennek az eltérésnek a nagyságát és
jellegét minden kutató és gyakorlati szakember másként határozza meg”6
A fogalmak többsége azt emeli ki, hogy a tanulók teljesítménye és az elvárt
teljesítménye között tartósan milyen különbség van. Továbbá nem átmeneti
teljesítményromlásról, hanem folyamatos lemaradásról beszélnek a szerzők.
2.2 Alulteljesítés csoportjai
Különbséget lehet tenni alulteljesítés és tanulási zavar között, hiszen az alulteljesítő
tanulók rendelkeznek azokkal a képességekkel, melyek alapfeltételei a tanulásnak. A
tanulási zavar viszont már a kisgyermek korban jelentkezik. Az alulteljesítés felismerése
inkább a serdülőkorra tehető. Azt is kijelenthetjük, hogy az alulteljesítést előidézheti a
későbbiekben a tanulási zavar.7
3Dávid Mária, Estefánné Varga Magdolna, Taskó Tünde (2004):Az alulteljesítés okai és kezelési lehetőségei
az iskolában egy nemzetközi kutatás tükrében,Az Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei 97.
o. 4 Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012):Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar. Didakt Kiadó, Debrecen 10.o. 5 Dr. Tóth László (2003): A tehetségfejlesztés kisenciklopédiája. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen 16. o. 6Gefferth Éva (1993): A képességeik alatt teljesítő tehetséges tanulók.In: Balogh László - Herskovics Mária
(szerk.): A tehetségfejlesztés alapjai. 188. o. KLTE Pedagógiai- Pszichológiai Tanszék. Debrecen 7http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/03_david_04_15/722_az_alulteljests_azonostsa_s_fbb_tnetei.htm
l- utolsó letöltés: 2020.04.02.
6
Az alulteljesítő tanulóknál az alapvető kognitív adottságokhoz mérten folyamatosan
gyenge teljesítményt nem az határozza meg, hogy van-e zavar a központi idegrendszeri
működésben vagy a pszichológiai fejlődésben, hanem a kiegyensúlyozatlan érzelmi élet,
illetve a kedvezőtlen szociálishatások.8
„Az alulteljesítés szempontjából veszélyeztetett csoportként említhetők ugyanakkor:
• az értelmi vagy érzékszervi sérülésben szenvedő tanulók
• az érzelmi vagy viselkedészavaros tanulók
• a tanulási zavarban szenvedők
• a fiúk
• a hátrányos helyzetű tanulók
• az etnikai vagy nyelvi kisebbséghez tartozók
• az érzelmileg elhanyagolt gyerekek és
• a tehetségesek.”9
2.3 Alulteljesítés azonosítása
Mint ahogyan egy tehetséges tanulót, egy alulteljesítő tanulót sem könnyű
beazonosítani, hiszen sok pedagógus összekeveri a tanulási zavarral, mivel mind a két
csoport gyengébben teljesít az iskolában. Azonban az alulteljesítés nem egyenlő a tanulási
zavarral.
„Jobban megértjük a különbséget, ha az alulteljesítés különféle meghatározásainak
közös pontjait kiemeljük. Ezek a meghatározások összességükben a következőket
hangsúlyozzák:
1. A tanulónál az alapvető pszichológiai folyamatok tekintetében nem mutatkozik
rendellenesség.
2. A tanulónak szinte minden tantárgyra kiterjedően nehézségei vannak a tanulásban,
még azokban is, amelyeket kedvel.
3. A probléma nem magyarázható olyan okokkal, mint az értelmi, látási, hallási
korlátozottság, vagy diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia.
4. A probléma elsődlegesen az érzelmi és a szociális szféra zavarával függ össze.”10
8Tóth László (2003): A tehetségfejlesztés kisenciklopédiája. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen 17-18. o. 9http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/03_david_04_15/722_az_alulteljests_azonostsa_s_fbb_tnetei.htm
l - utolsó letöltés: 2020.04.02.
7
Ebből is látszik, hogy a tanulási zavar és az alulteljesítés tünetei között van hasonlóság,
bár a kiváltó okok között jelentős különbségek húzódnak. Az alulteljesítés felismerésében
nagyon hasonló módszereket alkalmazhatunk ahhoz, mint amiket egy tehetséges tanulók
beazonosítására használunk. Ilyenek lehetnek:
• „Standardizált intelligencia és teljesítménytesztek (memória, figyelem, elvont
gondolkodás, stb.)
• Osztályzatok
• Tanári vélemények, megfigyelések, más diákokkal való összehasonlítás
• Szülői vélemények, megfigyelések, testvérekkel való összehasonlítás
• Önmegfigyelés, személyes információk gyűjtése, másokkal való
összehasonlítás”11
2.4 Az alulteljesítés okai
Ha az alulteljesítés okait vizsgáljuk, rájövünk, hogy ez is egy összetett feladat, hiszen
számos oka lehet az alulteljesítésnek. Sokszor nem is egy okra lehet visszavezetni, hanem
többre is, hiszen mind kölcsönhatásban vannak egymással. Ezek lehetnek anyagi,
szociológia és pszichológiai okok is.
Sokszor a családi háttér húzódik mögötte. Nincs meg, vagy éppen túl magas a szülői
elvárás a gyermek felé. Nem készít esetleg házi feladatot, vagy nincs számon kérve a rossz
jegyekért. Nincsenek meg azok az otthoni körülmények, ahol a gyermek nyugodtan tudna
tanulni. Oka lehet az alulteljesítésnek a szülői minta is, mit lát, mit tapasztal otthon.
Ilyen külső okhoz sorolnám még a kortársakat, mint befolyásoló tényezőt. Gondolok itt
a kiközösítésre, ha esetleg jobban tanul a gyermek a társainál. Ez nyilván kötődik a tanulók
életkori sajátosságaihoz is.
Úgy gondolom, nagyon sok múlik a tanár személyiségén, szaktudásán. Milyen
módszereket használ az órán, hogyan kezeli a gyerekeket, milyen a tanulókkal való
interakciója, valamint az, hogy hogyan tudja motiválni őket.
Nemcsak az otthon légköre, de az iskola légköre, környezete is lehet befolyásoló
tényező, valamint az iskola szemlélete.
A számos külső tényező mellett legalább olyan fontosak a belső tényezők is, mint
például a tanuló személyiségének negatív oldalai:
10 Tóth László (2003): A tehetségfejlesztés kisenciklopédiája. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen 17. o. 11Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012): Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar. Didakt Kiadó, Debrecen 12.
o.
8
- a motiválatlanság,
- a megfelelni akarás hiánya,
- az alacsony önbecsülés,
- a szorongás, félelem
- a kitartás és küzdeni vágyás hiánya.
Ide tudnám sorolnia még fegyelmezettséget, ami a gyermek figyelmére is nagy hatással
van.
Ezek a külső és belső tényezők elvezethetik a tanulóinkat az alulteljesítés ördögi
köréhez. Manapság az alulteljesítés egyre jobban jellemző a fiatal tanítványaink körében.
Egyre kevesebb diák tud képességeinek megfelelően teljesíteni az is iskolában. Az
alulteljesítés során a gyermekeink kudarccal néznek szembe, majd a kudarcok
fokozódásával romlani kezd az önértékelésük, és elkezdik kerülni a szükséges
erőfeszítéseket. Egy idő után nem a saját képességeikben keresik majd a hiányosságot,
hanem a kevés energia befektetésre vezetik vissza a hibájukat, és belekerülnek az
alulteljesítés ördögi körébe.12
1. ábra: Az alulteljesítés ördögi köre13
12Gyarmathy Éva és Kunné Szörényi Katalin (2004): Alulteljesítő tehetségek alternatív oktatása. Educatio 13
30. o. 13Gyarmathy Éva és Kunné Szörényi Katalin (2004): Alulteljesítő tehetségek alternatív oktatása. Educatio 13
30. o.
9
Egy alulteljesítő tanuló az energia minimum elvére törekszik, úgy gondolja, hogy
kevés energia befektetéssel is kiváló eredményeket fog elérni. Erre a magabiztos,
úgynevezett „mágikus” gondolkozásra, a média és az internet egyre inkább ráerősít, és ha
nem tudják a helyén kezelni ezeket a dolgokat, akkor ennek a bűvös világnak a csapdájába
esnek. Ez a szemléletmód pedig gátolja a tehetséges fiatalok „megszületését”, pedig
akárhány tehetségmodellt megnézünk, mindegyikben hangsúlyos a befektetett munka
szerepe, tehát kellő erőfeszítés nélkül nincs tehetség, csak alulteljesítés.
Ha összevetnénk a gyermekeinket a tíz-húsz évvel ezelőtti diákokkal, akkor láthatnánk,
hogy a mai gyerekek gondolkodása, értékrendje teljesen más, egészen máshogy
viszonyulnak az iskolához, tanáraikhoz és az oktatáshoz. Azt a tudást, és azokat a
készségeket, ami számukra is fontos, sokkal színesebb és számukra érdekesebb forrásból
szerzik meg. Ugyanakkor sok területen megmutatkoznak ebből az okból kifolyólag a
hiányosságaik is. A hagyományos információszerzés és feldolgozás terén bizony egyre
több tanuló nem állja meg a helyét. Valószínű ezért is egyre inkább növekszik az
alulteljesítők száma, hiszen az oktatási rendszer nehezen tud megfelelni a mai kor
kihívásainak, nehezen talál ezekre a problémákra megoldást. 14
2.4.1 A család szerepe
A család rendkívül fontos egy gyermek életében, hiszen születésétől kezdve a legtöbb
időt itt tölti. Ez a gyermek életében az elsődleges szocializációs szintér, lelki fejlődésének
legmeghatározóbb színhelye. Ebben a környezetben nevelkedik, kapcsolatokat teremt a
családtagokkal, és érzelmi szálakat alakít ki velük.15 Az, hogy a gyermek milyen családban
nevelkedik, a gyermek tehetségének, fejlődésének a kibontakozására nagyon nagy hatással
van. Biztosíthatja az ideális fejlődést, ugyanakkor gátolhatja is a képességei
kibontakoztatását. Egy gyermek a kulturális szokásait, a szabályokat és a viselkedési
mintákat a családtól tanulja meg, pontosan ezért elsődleges szerepe itt mutatkozik meg.16
Kutatások bizonyítják, hogy egy kreatív személyiséget támogató családi környezetet úgy
jellemezhetünk, mint akik előnyös szociokulturális környezetben élnek, alkalmazkodó
szülőkkel. Egymáshoz való viszonyukban nagy szerepe van az építő jellegű vitának és a
közös megbeszélésnek. Támogatják gyermekeik kreativitását, ezzel növelve
14Gyarmathy Éva és Kunné Szörényi Katalin (2004): Alulteljesítő tehetségek alternatív oktatása. Educatio 13
31. o. 15Busi Etelka (2004): Nevelési színterek 1 a család, ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia
Központ, Budapest 5. o. 16Duró Zsuzsa (2006): Tehetségfejlesztés a családban. Codex Print Kft. Budapest, 9. o
10
önbizalmukat.17 Egy családban a legmeghatározóbb érzelmi kapocs mégis az anya-gyerek
kötelék kialakulása, ami a születéstől kezdve egy testi-lelki kontaktust jelent. Az anyával
való kapcsolata a gyermeknek teljes mértékben meghatározza az idegrendszeri fejlődését.
Elmondható tehát, hogy kiemelkedő szerepe van a családi nevelésnek egész életünkön
keresztül. Vannak olyan dolgok, amiket szándékosan és vannak olyanok, amik akaratlanul
vésődnek be a nevelés során. Azok, amiket a szülők tudatosan alkalmaznak, azok alakítják
ki a gyermek értékrendjét és viselkedését. Amiket szándéktalanul alkalmaznak az
személyiségfejlődés, szocializáció eredménye.18
Gátja lehet ezáltal a tehetség kibontakozásának a nem megfelelő családi háttér, a rossz
szülői minta, a túl magas vagy alacsony elvárások, és hogy a „tudás” nem érték a szülők
számára. Mindenképpen meg kell említeni az egyedül nevelő szülők esetét, mely szintén
okot adhat az alulteljesítésre.
Az otthoni tanulást az is nehezítheti, ha nincs a gyermek számára egy olyan hely, ami a
nyugodt tanulást elősegíthetné, és ezt esetleg még tetőzhetik a rossz lakóhelyi
körülmények. A gyerekek fejlődését hátráltathatja a „szülői önbeteljesítő jóslat” is,
melynél valamelyik szülő be nem teljesített álmát próbálja meg a gyermekével elérni,
ezáltal nem hagyja, hogy személyisége kibontakozhasson.
Fontos, hogy a gyermek egész életét kísérje végig egy pozitív szülői példa, hiszen nagy
valószínűséggel, ha felnő, ő is ezt fogja továbbadni.
2.4.2 Az iskola és a pedagógus szerepe
Nem csak a családnak, de az iskolának is nagyon nagy jelentősége van a szocializáció
szempontjából. A gyermeknek meg kell tanulni alkalmazkodnia az iskolai normákhoz.
Azzal a céllal jött létre az iskola, hogy felkészítse a tanulókat a felnőtté válásra.
Folyamatosan tudást közvetít és nevel, hogy sikeresek legyenek későbbi életükben. Hosszú
távú hatása van a gyerekek személyiségfejlődésére, és jelentősen befolyásolja a társas
kapcsolataik alakulását. Az iskola az a hely, ahol a tanuló megszerzi minden családon
kívüli tapasztalatát. Kölcsönhatásban lesz tanáraival és iskolatársaival, mely során
megtanulja, hogyan viszonyuljon azokhoz az emberekhez, akik nem a családjának a tagjai.
Kijelenthetjük ezáltal, hogy az iskola segíti a társadalmi beilleszkedést is. Attól kezdve,
17Bagdy Emőke–Kövi Zsuzsanna–Mirnics Zsuzsanna (2014): Fény és árnyék, a tehetségerők felszabadítása.
Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. 28 o. 18Duró Zsuzsa (2006): Tehetségfejlesztés a családban. Codex Print Kft. Budapest, 10-11. o.
11
hogy a gyermek iskolába kerül, teljesítőképessége egy újabb szintre emelkedhet. Innentől a
családdal való kapcsolata is folyamatosan formálódni fog.19
Ahhoz, hogy a gyermekek képességeiknek megfelelően teljesítsenek, nagy jelentősége
van az iskolának, de az iskolán belül jókora felelősség hárul a pedagógusra. A
pedagógusok szakmai felkészültségükkel, módszertani eszköztárukkal, tapasztalataikkal
segítik a gyerekek személyiségfejlődését, tudásának fejlesztését. Úgy vélem a családi
nevelés visszaszorulásával, hogy a gyerekek egyre kevesebb hasznos időt töltenek a
szüleikkel, egyre nagyobb felelősség hárul az iskolára és a pedagógusokra. Éppen ezért a
pedagógusoknak kulcsszerepe van az érzelmi nevelésben, a szociális készségek
kialakításában, az érzelmi intelligencia és a megértés fejlesztésében.
A tanár személye modell lehet a diákok életében, hiszen egész személyiségükkel hatást
gyakorolnak rájuk. A szaktudásán túl tömérdek dolgot közvetít a tanulók felé, és mind a
tartalmat, mind az átadás menetét befolyásolja személyes attitűdjei, szocializációja,
előítéletei és mindennapi nehézségei is. 20
Ha egy diák nem kapja meg az elegendő támogatást iskolájától és a tanáraitól, akkor
kevésbé lesz esélye kibontakozni.21 Fontos egy olyan légkör megteremtése az iskolában,
ahol a tanulók kiegyensúlyozottan fejlődhetnek a saját képességeik figyelembevételével.
A tanulás eredményessége szempontjából kiemelt fontosságú az oktató személye, aki
vezeti és szervezi az oktatási folyamatot, színvonalát döntően befolyásolja. A pedagógus
személyiségjegyei is meghatározóak, ilyen például a fellépése, magatartásformája,
beszédkészsége, hanghordozása, viselkedése, megjelenése. A rátermettséget nem lehet
könyvekből megtanulni, arra születni kell, és a sok tapasztalattal együtt formálódik minden
pedagógus egyéni stílusa. Ahhoz, hogy tudását át tudja adni tanítványainak, ezen
tapasztalatok elengedhetetlenek, és mindezekhez fontos, hogy nagyfokú önismeret és
önkritika társuljon. Egy jó pedagógus mindig reflektál munkájára, ezáltal a jó ötleteket
megtartja, a rosszakat pedig elveti. Ezt az utat végigjárva, az oktató kiismeri saját
képességeit, és ami nagyon fontos, megismeri a tanítványait is. Ez egy kreatív pedagógus
ismérve.
Csíkszentmihályi úgy vélekedik erről a témáról, hogy ha egy tehetséges diákot nem
ösztönöznek kellőképpen, és nem teremtik meg számára a motiváló környezetet, nem
19Nikitscher Péter (2015): Az iskola szocializációs szerepe és lehetőségei. Oktatáskutató és fejlesztő intézet,
Budapest 11. o. 20Nikitscher Péter (2015): Az iskola szocializációs szerepe és lehetőségei. Oktatáskutató és fejlesztő intézet,
Budapest 12. o. 21Bagdy Emőke (2014): A tehetség kibontakozása. Helikon Kiadó, Budapest 50. o.
12
találkozik olyan szakemberrel, aki segítene kibontakoztatni adottságait, akkor nem éri el a
célját a képességfejlesztés. Éppen ezért elengedhetetlen a felnőttek irányító szerepe a
biztos teljesítmény eléréséhez.22
Ha az érzelmi tényezőket vesszük figyelembe, akkor két fontos dolgot lehet
kiemelni. Az egyik a motiváció, a másik az iskolai szorongás, amelyek hatással lehetnek az
iskolai alulteljesítésre.
Ahhoz, hogy a tanulók készségei és képességei megfelelő szinten működjenek, fontos a
motiváció felkeltése. Alulteljesítés szempontjából az fogalmazható meg, hogy ezek a
tanulók nagyon nehezen motiválhatóak. Azt a tanulásra késztető belső feszültséget,
melynek köszönhetően a diák energiát fordít, irányítja és beépíti a tanulási tevékenységet a
mindennapjaiba, tanulási motivációként értelmezhetünk. 23Megállapíthatunk tehát egy
összefüggést, hogy a tanulási motiváció nagyobb teljesítményt elérését teszi lehetővé. Két
csoportra oszthatjuk, az egyik a belső motiváció, amely magába foglalja a tanulók
kíváncsiságát, érdeklődési körét, a másik pedig a külső motiváció, melyben nagy szerepe
van a családnak, az iskolának és a pedagógusnak. Manapság a pedagógusok számára a
motiváció fenntartása az egyik legnehezebb feladat, ugyanis nagyfokú kreativitást,
rugalmasságot és jártasságot követel.24
A másik tényező az iskolai szorongás, amely jelentősen befolyásolja a tanulás
eredményességét. Olyan helyzetekben jelenhet meg az iskola keretein belül, amikor
valamilyen módon értékelik a tanuló teljesítményét. Ilyen lehet egy dolgozat, felelés,
táblánál való szereplés, vagy egy versenyhelyzet kialakítása. Ha folyamatosan stressz éri a
gyermeket, hosszú távon befolyásolhatja a személyiségfejlődését is. Éppen ezért nagyon
fontos, hogy a szorongást időben felismerjék a pedagógusok, így elkerülhető lehet ezáltal a
tanulók alulteljesítése is.25
2.4.3 Kortárscsoport szerepe
A társas kapcsolatoknak kiemelkedő szerepe van az szocializáció fejlődésében, ezen
belül a kortárscsoportnak, ahol eltérő jelenségek mutatkoznak, mint a felnőtt-gyermek
kapcsolatoknál. Ha egy gyermek sok időt tölt kortársaival, több lehetősége van gyakorolni
22Csíkszentmihályi Mihály (2010): Tehetséges gyerekek – Flow az iskolában. Nyitott Könyvműhely.
Budapest, 242. o. 23Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest. 43. o. 24 Bekéné Zelencz Katalin (2012): A tanulási motiváció kialakulását segítő pedagógus attitűdök. Új
pedagógiai szemle 141. o. 25Taskó Tünde Anna (2009): A tanulást befolyásoló kognitív és affektív tényezők vizsgálata az általános
iskola 6-7. osztályos tanulói körében az iskolai alulteljesítés szempontjából. Eötvös Loránd
Tudományegyetem, Budapest 4. o
13
szociális szerepeit. Alulteljesítés szempontjából figyelembe kell venni azt, hogy a társak
befolyásolása meghatározó lehet, hogy szolgálhatnak egymásnak mintaként, referenciaként
és barátként is, ezáltal megerősíthetik, esetleg gátolhatják is egymás viselkedésiformáját.
Viszont azt is fontos megjegyezni, hogy az együttes tevékenység kedvezően hat a tanulók
motivációjára, hiszen pozitív élmény számukra, hogy csoportban dolgozhatnak. Így
sikeresen lehet náluk alkalmazni a kooperatív tanítási módszert. Ennek a tanulási stílusnak
az alkalmazása sokat tehet a kölcsönös elfogadásért és a kedvező légkör megteremtéséért.
Segítségével könnyebben differenciálhatunk, mely lendíthet az alulteljesítő tanulókon. Az
alulteljesítő diákokra jellemző lehet, hogy az iskolában viselkedési problémáik vannak.
Összetűzésbe kerülnek tanáraikkal, felhívják magukra a figyelmet vagy esetleg
csúfolhatják, bánthatják iskolatársaikat. Az is jellemző lehet, hogy visszahúzódnak a
kortársaiktól vagy sok, szintén alulteljesítő baráttal veszik körbe magukat.26
„A kortárscsoport főként a szocializáció megjelenési formájára van hatással, a család
pedig a szocializáció tartamát igyekszik változtatni.”27
Az általános iskolába kerüléstől tíz éves korig még nincs különösebb jelentősége,
hatása a kortárscsoportnak, azonban a kamaszkor beköszöntével egyre jobban előtérbe
kerülnek a barátok. Jellemző életkori sajátosságaikra, hogy egyre jobban elszakadnak a
családi köteléktől és egyre több időt töltenek a kortársaik társaságában. Ebben a közegben
legtöbbször nincs meg az alá-fölé rendeltségi viszony, mint az iskolában, hanem mindenki
egyenlő, ez mutatkozik meg egymás közötti viszonyaikban is.
Ugyanekkor itt említeném meg a média szerepét, hiszen a mai generációra jellemző,
hogy kortársaikkal online módon tartják, akár több csatornán is a kapcsolatot, amely
szintén hatást gyakorol személyiségfejlődésükre, szociális kultúrájukra. A társaik elvárják
tőlük, hogy egész nap elérhetők legyenek, hiszen egyre jobban jellemző, hogy
élményeiket, problémáikat, érzelmeiket az interneten keresztül osszák meg egymással. Ez
annyira szerteágazó figyelmet követel, hogy az iskolában vagy az otthoni tanulásnál nem
lesznek képesek elmélyülten koncentrálni, esetleg már fáradtan, kialvatlanul érkeznek
reggel az órára, ami szintén nehezíti az iskolai teljesítményüket.
Úgy gondolom, az iskolai alulteljesítésben szerepet játszhat a kortárscsoport húzó
ereje, hiszen kamaszkorban a barátok véleménye, értékei, normái elsőbbséget élveznek a
szülőkével, pedagógusokéval szemben.
26Gyarmaty Éva, Balogh László (2019): A tehetség kézikönyve. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek
Szövetsége, Budapest 259. o. 27 Ranschburg (1984): Szeretet, erkölcs, autonómia. Gondolat Könyvkiadó, Budapest 41. o.
14
2.5 Az alulteljesítés prevenciója, és stratégiái
Az alulteljesítés megszüntetésére tett beavatkozásokat két csoportba sorolhatjuk, az
egyik a tanácsadás különböző típusai, a második pedig olyan stratégiák, amelyek az
oktatási-nevelési körülmények átgondolásával próbálnak pozitív irányú változásokat
megvalósítani a tanulók képességfejlesztésében.
A tanácsadásnak az lenne a fő célja, hogy változásokat idézzen elő a tanuló vagy a
család életében, melyek átbillenthetik a gyermek szemléletmódját egy pozitív irányba, javít
az önértékelésén. Beszélhetünk egyéni, csoportos, illetve családi tanácsadásról. A
tanácsadó lehet iskolapszichológus, vagy esetleg tehetségtanácsadó, amely sajnos nem
minden intézménynek áll rendelkezésére. Sokat segíthet gyógypedagógus, vagy
fejlesztőpedagógus is, aki indirekt vagy más néven közvetett módszerekkel próbál
segítséget nyújtani. A közösségi normák, értékrend és magatartásformák által hat a
tanulóra. Ha sikerül, akkor arra koncentrálnak, hogy a hibákat hogyan lehet helyrehozni.
Az oktatási-nevelési körülmények változtatásával pozitív változások érhetők el, mely
alulteljesítés ellen jó stratégia lehet. A mai kor jellegzetessége, hogy minden a folyamatos
változásról szól, ám ugyanez nem jellemző a mai iskolákra, oktatásra. Így azon gyerekek
számára, akik kiemelkedő teljesítményt tudnak elérni, a jelenlegi képzés egyre kevésbé
lesz elegendő. Hiszen a mai értelemben vett hagyományos oktatás az átlagos képességű
gyerekekre szabott, így azon tanulókra, akik átlag felett tudnak teljesíteni, nincs
felkészülve. Ráadásul még nehezebben boldogul azokkal a diákokkal, akik valamilyen
formában eltérnek az átlagostól. Akik képességeik alatt teljesítenek, ennek ellenére
kimagasló értelmi képességekkel rendelkeznek. A hagyományos iskolai képzés nem
kedvez annak, hogy ki tudják bontakoztatni képességeiket, és képesek legyenek
hatékonyan gondolkodni. Ezeket a gyerekeket az iskola próbálja beszorítani a megszokott,
sablonos keretek közzé. Nem ismeri fel legtöbbször a tehetségének a kulcsát, nem hagyja
ezeket a tanulókat kibontakozni. A folyamatos sikertelenség pedig alulteljesítéshez fog
vezetni.28
Általános stratégiák közé sorolható a kisebb csoportlétszám alkalmazása, hiszen több
figyelem jut ezáltal egy-egy diákra. Sikert érhetünk el továbbá a csoportösszetétel
megváltoztatásával, az alternatív eszközökkel és oktatással, és a tanulóra koncentráló,
motiváló tanulási környezet kialakításával.
28Gyarmathy Éva és Kunné Szörényi Katalin (2004): Alulteljesítő tehetségek alternatív oktatása. Educatio 13
32. o.
15
Lényeges az alulteljesítő tanulók alapismereteinek elmélyítése, kitágítása. Azonban
szem előtt kell tartani, hogy az auditív, szóbeli feldolgozás helyett a téri-vizuális, globális
feldolgozás alkalmazását helyezzük előtérbe, ami szintén hatásosabb lehet az
alulteljesítőknek.
Fontos, hogy próbáljunk változtatni a tanítási stíluson. A készségtárgyak során
alkalmazott mozgás, a játékos feladatok, a zene, képzőművészet és színjátszás jelenjenek
meg a többi tantárgy anyagában, melynek köszönhetően nagyobb önbizalomra tehetnek
szert a tanulók. 29
Eredményes lehet a tanmenet változtatása is. Ilyen lehet a párhuzamos vagy a rugalmas
tanmenet. A párhuzamos tanmenet használata során van lehetőség változatosabb, színesebb
tananyag feldolgozásra, mely a tanulók érdeklődésére épít. Emellett rávilágít arra, hogyan
kapcsolódik bizonyos téma más tantárgyakhoz, hogyan vehetik hasznát a tanulók a
gyakorlatban. Az élménypedagógiát helyezi előtérbe, mely a diákok érzelmeire is hat, és
ezáltal egyéni tapasztalatot gyűjthetnek. Ez lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek személyes
figyelembe részesüljenek.
A rugalmas tanmenet a másik, amit sikerrel alkalmazhatunk. Célja, hogy a pedagógus
alkalmazkodni tud az egyes tanulócsoportok, tanulók képességeihez és a tanulási
üteméhez, sebességéhez. Ajánlásokat tesznek az oktató számára, hogy milyen lehetőségeik
vannak abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy több időt szeretne foglalkozni egy
témával az adott csoportban. Melyek azok a témák, amik elhagyhatók a kerettantervből,
vagy esetleg átcsoportosíthatók egy másik évfolyamra, illetve, hogy miként nyerhetünk
időt kompetenciafejlesztésre, gyakorlásra, vagy képességfejlesztésre.30
A másik tényező az a differenciálás szerepe lehet - ami sok figyelmet kap a mai
oktatásban -, mely szem előtt tartja az egyéni különbségeket a fejlesztés folyamatában. A
differenciálás épít a gyerekek különbségére. Azért van rá szükség, mert minden gyermek
más és más, mások a nyelvi jellemzőjük, személyiségük, neveltetésük és más tudással
rendelkeznek. Erre alapoz a módszer, mely alkalmazkodik a gyermekek haladásához,
tempójához. A gyengébb képességű és a tehetséges gyerekek is a saját ütemükben
haladhatnak. Ennek köszönhetően a tanuló a neki megfelelő oktatásban, nevelésben
29Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012): Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar. Debrecen, Didakt Kiadó 49.
o. 30Gyarmathy Éva és Kunné Szörényi Katalin (2004): Alulteljesítő tehetségek alternatív oktatása. Educatio 13
32. o.
16
részesülhet, hogy egyénileg a lehető legjobb teljesítményt érhesse el. A pedagógusnak
pedig arra kell törekednie, hogy a tanuló egyéni fejlettségéhez mérten kapja a feladatokat.31
Az alulteljesítő gyerekeknek szüksége van a kreatív, támogató környezet kialakítására,
melyhez számos módszer alkalmazható eredményesen. Az olyan iskolai munka, amely az
együttműködésre fókuszál, segíti a kreativitás fejlődését. A diákok gyakrabban használják
ezáltal a környezetből származó indirekt információkat, szívesebben vállalnak kihívást
jelentő, bonyolultabb feladatokat, ügyesebben teljesítenek a problémamegoldás területén,
és fokozatosan javulhat az önértékelésük. Ezt támogatja a kooperatív csoportmunka is,
mely együttműködésre épül, ezáltal érzelmi biztonságot nyújt a tanulóknak, elősegíti a
szociális készségeiket. Ezen tulajdonságok miatt, eredményesen használható az
alulteljesítő gyermekek körében. Azt fontos leszögezni, hogy önmagában nem elég a
csoportmunka alkalmazása, mivel nem teszi lehetővé, hogy minden diákot bevonjon a
tényleges munkába, a gyengébb képességűek rendszerint passzívabbak, véleményüket
kevésbé veszik figyelembe. Az, hogy mindenki egyenlő bevonását elérjük, segíthetnek a
szimultán interakciós technikák, valamint olyan feladatok, melyhez a csoport összes
tagjának fontos a részvétele. Ahhoz, hogy sikerüljön a belső motiváció és a kreativitás
fejlesztése a kooperatív módszernél, olyan feladatok szükségesek, amelyek nem egy
általános stratégia alapján megoldhatóak, hanem nyitottak, többféle eredmény megadásával
is eljuthat a tanuló a sikeres végrehajtáshoz. Ezzel fejleszthető a tanulók asszociatív
gondolkodása.32 A kooperatív technika keretében a tanulók jobban megismerhetik
egymást, hiszen mindenkinek vannak erősségei és gyengeségei. Az a kérdés, hogyan
tudjuk ezeket az erősségeket a felszínre hozni. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek
megismerjék saját erősségeiket, képességeiket, ez pedig direkt vagy indirekt módon segíti
a tanár-diák kapcsolat elmélyítését, egy kölcsönös bizalmi kapcsolat kialakulását.33 Sok
esetben tapasztalható, hogy ha egy tehetséges diák, önmagához mérten szeretne jobban
teljesíteni, akkor ez nagy erőfeszítést és energia befektetést követel, de ha az osztálytársak
legyőzését tűzi ki céljául, akkor sokszor az is elég, ha félgőzzel teljesít. Egy alulteljesítő
tanuló kooperatív helyzetben pont olyan elégedett siker esetén, mint a jól teljesítő, viszont
sikertelenség esetén mindegyik fél elégedetlen.34
31 Balogh László (2005): Tehetséggondozás az EU-ban és nálunk. Fókusz, VII. évfolyam 1. szám; 2005.
március; 14–29. 4. o 32Dr. Péter-Szarka Szilvia (2014): Kreatív Klíma – A kreativitást támogató légkör megteremtésének iskolai
lehetőségei. Géniusz műhely sorozat, 3. MATEHETSZ, Budapest 16. o. 33N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2017): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest 240.
o. 34N. Kollár Katalin, Rapos Nóra (2015): A társas, társadalmi viszonyok. Elte Eötvös Kiadó, Budapest 178. o.
17
Továbbá a projekt oktatás az alulteljesítés kapcsán nagyon jól használható módszer,
amely a tanulók érdeklődését és önállóságát célozza meg. Maga a pedagógiai projekt,
olyan összetett, sokszor a hétköznapi életből származó téma, mely magába foglalja a
feldolgozáshoz szükséges célokat, meghatározza a feladatokat, és a hozzá kapcsolódó
munkameneteket, és bemutatja az eredményeket. A témával kapcsolatos
problémamegoldás a tanulók önállóságán alapul.35Lehetővé teszi a tanulók számára a
kutatást, amely során számukra is érdekes kérdésekre próbálnak választ találni.
Segítségével bekapcsolhatók az oktatási folyamatba az IKT eszközök, melynek gyakorlati
használata sikerélménnyel tölti el a diákokat. A nyitott végű feladatok növelik az
alulteljesítő tanulók belső motivációját, a tanulás csak eszközként van jelen a feladatok
végrehajtásában. A pedagógus végig figyelemmel kíséri a munkát, szükség esetén
visszajelzéssel szolgál és megerősíti a diákokat abban, hogy eredményesen dolgoznak.
Ezzel ösztönzi őket a még jobb eredmény elérésére.36
A tanulók kreativitása, a hagyományos iskolai környezettel sokszor ellentmondásba
kerül, mivel a magas szintű kreativitás, a tanárok által nem preferált tulajdonság, és
gyakran fenyegetve érzik magukat, amikor egy ilyen diák meg szeretne nyilvánulni. Ha
elfojtják ezeket az önkifejező megnyilvánulásokat, ez lehetséges oka lehet egy tehetséges
tanuló alulteljesítésének. Éppen ezért fontos a kreatív klíma és környezet biztosítása ezen
tanulók számára.37
Az alulteljesítő tanulók, akik kevés energiát fektetnek munkájukba, sokszor fontosnak
tartják, hogy egy-egy feladatnak ismerjék a célját, és azt hogy a jövőben hogyan fogják
tudni alkalmazni a tanultakat. Sokat tud segíteni, ha a pedagógus rá tud világítani az adott
feladat hosszú távú nyereségeire, hiszen azok a célok, amik a felnőtteknek fontosak, nem
biztos, hogy a gyermeknek is azok lesznek. Az oktatónak hinnie kell abban, hogy képesek
megoldani a feladatokat, melyeket kitűzött számukra. Ezzel fokozhatja és támogathatja
motivációjukat. Jó módszer lehet, ha a pedagógusok egy-egy korábbi munkát átbeszélnek a
gyerekekkel, ezáltal a tanulók rácsodálkozhatnak arra, hogy immár nem jelent számukra
nehézséget az adott feladat. Ezzel az önreflektív módszerrel is előrelendíthetjük a tanulók
motivációját, önismeretét. Gyakran az is eredményes lehet, ha a pedagógus segítséget tud
adni a tanulási szokások és stratégiák kialakításában, illetve az idő tervszerű
35 M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Elmélet és gyakorlat. Gondolat Kiadói Kör – ELTE BTK
Neveléstudományi Intézet, Budapest 16. o 36 Hunya Márta (2009): Projektmódszer a 21. században I. Új Pedagógiai szemle 2009/11 78. o. 37Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012) Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar, Debrecen, Didakt Kiadó 50. o.
18
beosztásában.38Elsődleges célnak a tanulás tanításának kell lennie, hogy birtokába kerüljön
azoknak a tanulási szokásoknak, amelyek gyümölcsözőek lehetnek eredményesség
szempontjából.39
Nagy hangsúlyt kellene fektetni az átmenetek támogatására, akár az óvodából iskolába,
akár alsós-felsős, vagy az általános-középiskolai átmenetre, hiszen ezek a tanulók életében
mindig nehézséget jelentenek. Az iskola és az intézményvezető sokat tehet ennek
eredményessége érdekében. Kikérheti szülők, diákok véleményét is, de megoldást
jelenthetnek az idősebb tanulók által szervezett befogadó programok.40
Hatásos lehet a kulturális kompetencia támogatása, mely során a tanulók
megismerkedhetnek más kultúrák szokásaival, értékeivel, ünnepeivel. Ennek
középpontjában a multikulturális nevelés álljon.41
Ami sokat segíthet az iskolai alulteljesítés szemszögéből, az a család és iskola közötti
jó kapcsolat. A család és iskolai együttműködés megreformálásának számos pozitív
hozadéka lehet. A legtöbb iskolában csak formális a kapcsolattartás a szülőkkel, ezáltal
sokat veszít hatékonyságából, hiszen csak szülői értekezleten, fogadóórán,
családlátogatáson vagy üzenet formájába kommunikálnak. Legtöbbször a pedagógus csak
sejti a fegyelmi probléma vagy a tanulmányi romlás okát, de mivel nincs meg a bizalmi
viszony, nem lát bele a család életébe. Sokszor a szülő és a pedagógus közötti
kommunikáció kimerül a gyermek magatartásának és tanulmányi eredményének
közlésével. Manapság az is probléma, hogy nincs letisztázva, hol kezdődik a család és hol
a pedagógus oktató-nevelő feladata. Megoldást nyújthat olyan élménygazdag közös
programok megszervezése, melynek keretében a két színtér együttes erővel, összefogva
vesz részt a nevelés folyamatában. Ilyenek lehetnek a szabadidős tevékenységek, mely
során a tantervi foglalkozásokba a családot is bevonjuk, ennek hatására felerősödhet a
családok közötti mintaadás folyamata. Egymásra találhatnak a hasonló nevelési
problémákkal küzdő szülők és csökkenthetők az előítéletek a másik iránt. Ezek a
szabadidős programok megvalósíthatók hagyományteremtésben, hagyományőrzésben, de
tanításon kívüli tevékenységek szervezésébe is. Sok intézményben a közös szülői
értekezleteket támogatják, ahol a gyerekek és a szülők közösen vannak jelen és a tanulók is
bekapcsolódhatnak az adott témába. Továbbá a közös programok szervezésével is
38Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012) Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar, Debrecen, Didakt Kiadó 55. o. 39Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012) Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar, Debrecen, Didakt Kiadó 48. o. 40Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012) Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar, Debrecen, Didakt Kiadó 56. o. 41Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012) Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar, Debrecen, Didakt Kiadó 57. o.
19
mélyíthetjük a kapcsolatot a családi ház és az iskola között. Ilyenek lehetnek a közös
szabadidős tevékenységek, kirándulások vagy akár sportvetélkedők is.42
Az alulteljesítés vonatkozásában is megmutatkozik egy eredményes iskola szerepe,
hiszen a kreatív klíma, melyet az iskolaigazgató és a pedagógusok, valamint a szülők
együttes erővel létrehoznak, csökkentheti az alulteljesítés kockázatát.
Az igazi megoldást a prevenció jelenthetné, amihez szükséges, hogy minél fiatalabb
életkorban megtörténjen az azonosítás, és azzal együtt a megfelelő gondozás is.
2.6 Intézményvezető szerepe
Egy iskolában az intézményvezető szerepe hatékonyság és eredményesség
szempontjából nélkülözhetetlen. Igazgatónak lenni nagy felelősséggel jár. Munkaköre
különbözik a pedagógusétól, de céljai ugyanazok: olyan gyermekeket neveljenek, akik
majd felnőttként megállják a helyüket az életben. Közösen kell megteremteniük azt a
tanulási környezetet, mely hatékony lehet a tanulók fejlesztéséhez, oktatásához.
Az iskola igazgatója, kulcsfontosságú a tehetségfejlesztés szempontjából Bíró Gábor
szerint is, azt mondja, hogy „szakmai hozzáértése, lényeglátása, emberismerete,
kapcsolatteremtő képessége, nyitottsága, vezetői kvalitásai, a tehetségnevelés iránti
elköteleződése stb. mind sikerkritériumai ennek a munkának. Személy szerint az ő feladata
az innováció elindítása, ezt nem háríthatja senki másra, de már a tervezéssel kapcsolatos
első lépéseit is jól át kell gondolnia. A hangsúly ugyanis nem a tehetséggondozó rendszer
kialakításán, hanem annak működőképességén van, ezért különös figyelmet kell fordítania
a nevelőtestület tagjainak a feladatokba történő minél intenzívebb bevonására.”43
42Busi Etelka (2004): Nevelési színterek 1 a család. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia
Központ, Budapest 18-19. o. 43 Bíró Gábor (2015): Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek
Szövetsége, Gésziusz Könyvek, Budapest 33. o.
20
2. ábra: „Intézményi tehetséggondozó rendszer kialakításának modellje a vezető feladatainak tükrében.”44
Láthatjuk, hogy a kedvező vezetői magatartás, és a motiválható pedagógusok adhatnak
szilárd alapot egy eredményes iskola létrehozásában, akik meghatározzák stratégiáikat és a
fejlesztési feladatokat és célokat. Úgy gondolom, hogy ehhez fontos egy demokratikus
vezetési stílus is, melyben az iskolaigazgató bevonja a pedagógusait a döntéshozatal
folyamatába, meghallgatja a véleményeket, támogatja a kollégái kreativitását, de végül ő
hozza meg a döntéseket. Fontos, hogy ismerje dolgozóit, emberséges legyen és segítsen,
hogyha kell.
Pedagógusként tudom, hogy nagyon motiváló tud lenni, ha elismerik az ember
munkáját. Egy vezetőnek figyelnie kell erre, hogyan lelkesítheti, motiválhatja beosztottjait.
Lényeges, hogy egy igazgatónak legyen megfelelő szakmai felkészültsége, irányítási
készsége, és jó kommunikációs képességgel rendelkezzen. Ezek azok az összetevők,
amelyek szükségesek egy sikeres intézmény működéséhez és vezetéséhez. 45
44 Bíró Gábor (2015): Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek
Szövetsége, Gésziusz Könyvek, Budapest 33. o. 45Belényesi Emese – Koronváry Péter – Szabó Szilvia (2019): Közszolgálati szervezés vezetéselmélet. Dialóg
Campus Kiadó, Budapest 102. o.
21
3. Saját intézmény bemutatása
Encs város Abaúj közepén fekszik, mely a térségnek kulturális, gazdasági és
közigazgatási központja. A körülbelül 6800 fős településen két általános iskola, két
középiskola és egy óvoda működik, mely idevonzza a környékbeli kisebb falvak diákjait.
Az iskola, ahol dolgozom a Szent László Katolikus Általános Iskola és AMI az Egri
Főegyházmegye fenntartásában működő intézmény. Iskolánk 2012. szeptember 1-jén
alakult Encsen, színesítve a város arculatát. Amint azt a neve is mutatja, többcélú
tevékenység folyik nálunk. Az általános iskola mellett, alapfokú művészetoktatás is
működik, néptánc és zene tagozaton. Tantestületünk 38 fő, melyre jellemző, hogy az
idősebbek aránya jóval nagyobb, mint a fiataloké. Tanulóink száma 390, ebből 238
gyermek más településekről jár iskolánkba. Tanítványaink családi háttere nagyon eltérő, 58
tanuló gyermekvédelmi támogatásban részesül, 23 fő hátrányos helyzetű és 9 fő
halmozottan hátrányos helyzetű. 18 fő SNI-s és 13 fő BTM-es diák fejlesztését kell
megoldanunk.
Amióta az egyházmegye átvette iskolánkat, jelentős környezeti változásokon ment
keresztül, köszönhető ez gyermekeink szüleinek, a pedagógusoknak és a benyújtott
pályázatoknak. Így gyerekeink otthonos környezetben, modernebb körülmények között
folytathatják a tanulmányaikat. Kiépítésre került az iskolánk wifi hálózata, mely segíti az
IKT eszközök használatát, illetve az elektronikus napló bevezetésével az adminisztrációs
feladatokat. A sportpálya és a játszótér, amihez kondicionáló park is tartozik, lehetővé
teszik a gyerekek számára a szabadidő hasznos eltöltését és a sportolás lehetőségét.
Azonban van még fejleszteni való terület, hiszen eszközállományunk, iskolai bútorzatunk
elavult. Tornatermünk kisméretű és emiatt gondot okoz a szakórák megszervezésében,
megtartásában, valamint az órarend kialakításában. Ennek ellenére iskolánk folyamatosan
fejlődik, a hiányosságainkat is igyekszünk évről évre pótolni. Nagyobb terveink között
szerepel egy aula építése, mely otthont adhat iskolai rendezvényeink megtartására, ezáltal
nem kell igénybe vennünk a városi gimnázium auláját, és gyermekeinknek is tudunk
biztosítani egy nagy közösségi teret, ahol a szünetekben jobban összekovácsolódhatnak,
kipihenhetik a tanórák fáradalmait.
Tantestületünkre jellemző, hogy a vezetőségnek köszönhetően a 8 év alatt sikerült
összekovácsolódnia. A csoportalakítás és csapatépítés az iskolai munka színvonalának
egyik alapvető tényezője. Az eltérő összetételű nevelőkből, - gondolok itt az attitűdökre,
hivatástudatra, korra, tapasztalatra, - mára egységes szemléletű, egy célért munkálkodó
22
közösségé nőttük ki magunkat. Kedvező helyzetben vagyunk, hiszen szakos ellátottságunk
100%-os. Három munkaközösség működik intézményünkben, alsós, felsős és napközis.
Mára már kialakult az iskolánk arculata, a szokásaink, megszilárdult az értékrendünk. A
közös munkánk sikerét és hasznosságát a folyamatosan emelkedő tanulói létszámunk
bizonyítja.
Egyházi iskolában kiemelt helyet foglal el a hitoktatás. Ennek legfőbb célja a hit
ébresztése, melyet személyes példamutatással, sok imával és türelemmel lehet elérni.
Tanulóink saját felekezetük szerint gyakorolhatják a hit és erkölcs szabályait.
Intézményünkben római katolikus, görögkatolikus, református és evangélikus hitoktatás is
folyik. A gyerekek mindennapjaiban is nagy hangsúlyt fektetünk a keresztény
szellemiségre. A nagyobb egyházi, illetve iskolai ünnepek során a templomban, szentmise
keretében adunk hálát az Úrnak a segítésért, támogatásért és a kegyelmekért.
Pedagógiai munkánk során próbálunk az iskolai alapdokumentumok szerint tervezni,
de mindig próbálunk alkalmazkodni a tanulók aktivitásához, motiváltságához. Ezeket
sokszor megkönnyíti a modern eszközök használata. Fontosnak tartjuk, hogy fejlesszük
szövegértésüket, problémamegoldó gondolkodásukat, logikai képességeiket, hiszen ezek
képzik a tanulás alapját. Iskolánkban számtalan lehetősége nyílik a tanulóknak képességeik
kibontakoztatására, számtalan versenyen lehetőséget biztosítunk számukra. A versenyre
való felkészítést a tantestület valamennyi tagja önzetlenül vállalja. Ennek köszönhetően
évről évre sikerül kiemelkedő eredményeket elérni a diákjainknak. Fontos feladatnak
tartjuk olyan diákok nevelését, akik kiegyensúlyozottak az élet számos területén, szeretnek
tanulni, toleránsak egymással, tisztelettudóak és családszeretőek.
A közoktatási feladatok közül a logopédiai ellátás és az iskolai napközi, tanulószobai
ellátás elérhető tanulóink számára. Iskolánkban az 1. és 2. évfolyamokon iskolaotthonos
tanítás zajlik. A diákjainknak lehetősége van az angol és a német nyelv tanulására,
valamint számos szakkör közül választhatnak. Fontosnak tartjuk a tehetséggondozást és a
hátrányok leküzdését szolgáló felzárkóztatást. Gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus
segíti az SNI és BTM-es tanulókat, logopédus foglalkozik az arra rászoruló gyerekekkel.
Külön bánásmódban részesítjük a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulóinkat. Aki
komolyabban foglalkozik a hitélettel, annak a missziós csoportunk nyújt támogatást.
Jó kapcsolatot ápolunk a környékbeli iskolákkal, közös versenyeket szervezünk. A
város intézményeivel is harmonikus a kapcsolatunk. A művelődési ház és városi könyvtár
is segíti a mindennapos oktató-nevelő munkánkat. A sportcsarnokot –saját aula vagy
rendezvényterem hiányában– kulturális és sportrendezvényeink lebonyolítására vesszük
23
igénybe. Az iskolaorvossal, fogorvossal és a védőnőkkel szoros kapcsolatban állunk,
kölcsönösen támogatjuk egymás munkáját. A gyerekeknek lehetőségük van az EVSC
keretein belül labdarúgó edzésekre, és versenyekre járni, valamint a lánytanulóinknak is
biztosítunk sportolási lehetőséget, hiszen a DVTK színeiben kosárlabdaedzéseket tartunk
számukra, melyre nagyon nagy az érdeklődés.
A tanórákon kívül különösen fontosak a kulturális rendezvények, ahol megemlékezünk
az állami ünnepekről, jeles napokról. Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk az érzelmi
nevelésre, mely során a szülőket is bevonjuk programjainkba.
A szülői munkaközösséggel is kiváló kapcsolatot ápolunk. A tanulók számára
szervezett programokban nagy érdeklődéssel vesznek részt.
Az SZMK és a DIÖK is aktív szerepet tölt be iskolánk életében, és hatékonyan segítik
munkánkat. Iskolánk vezetése támogatja és elismeri a pedagógusok áldozatos munkáját.
Probléma esetén segítő szándékkal támogatnak minket. Műsorok bemutatásával, előadások
szervezésével igyekszünk a város életébe bekapcsolódni, a generációk közötti
kapcsolatokat ily módon ápolni, és a közönség hétköznapjait kicsit színesebbé,
színvonalasabbá tenni.
24
4. A Szent László Általános Iskola alulteljesítési stratégiái
Iskolánkban az alulteljesítés veszélyeztetett csoportjai közül nem mindegyik található
meg. Amely legjobban jellemző intézményünkben, azok az érzelmileg elhanyagolt
gyermekek csoportjai. Úgy vélem a szülőknek hatalmas felelősségük van abban, hogy az
iskolában hogyan teljesít gyermekük, mennyit ülnek le vele otthon beszélgetni, milyenek a
gyerekek és pedagógusok elé támasztott elvárásaik. Az érzelmileg elhanyagolt gyerekek
fokozottan veszélyeztetettek az alulteljesítés tekintetében. Legtöbb esetben iskolánk
ezekkel a tanulókkal tud a legnehezebben boldogulni. Azt tapasztaljuk, hogy ezeknél a
tanulóknál a szülők a nevelés-oktatás szempontjából a tanárra hárítják az összes
felelősséget. Legtöbbször nem is a rossz anyagi körülmények között élő diákokra jellemző
az érzelmi elhanyagoltság, a jómódú családok körében is nagyon sokszor előfordul. A
másik veszélyeztetett csoport a viselkedészavaros gyermekek, akik nem túl nagy számban,
de azért a legtöbb osztályban fellelhetők. Jellemző rájuk, hogy a stressz és kudarc
helyzeteket viselkedésükkel próbálják elkerülni, ennek oka a figyelemhiány lehet. Ezeknek
a diákoknak legtöbb esetben gond van a koncentrációs képességével és a figyelmével is.
Iskolánkban gyakori probléma, hogy ha a gyermeket valami sérelem éri, vagy egy nem
várt akadályt kell leküzdenie, akkor a szülő az, aki megoldja helyette a problémát. Elfogult
a saját gyermekével szemben. Hátrányos helyzetű, etnikai vagy nyelvi kisebbséghez
tartozó tanulóink is vannak. Ők azok, akikkel a legkönnyebben boldogul az iskolánk,
hiszen rájuk az iskola értékrendszere, normái, szellemisége pozitív hatással vannak.
Tanulási zavarban szenvedők aránya sem olyan magas, bár az ő számuk évről évre egyre
növekszik. Ezekkel a gyerekekkel az iskola gyógypedagógusa külön órákon foglalkozik,
fejleszti őket.
Amint azt a dolgozatomban említettem, az alulteljesítés megszüntetésére tett
beavatkozások első csoportját a tanácsadás különböző típusai jelentik, a gyermek
megismerésén keresztül. Hiszen senki sem születik alulteljesítőnek, hanem negatív hatások
által, valamilyen ok vagy okozatok következményeként válik azzá. Ezeknek a
gyermekeknek és lelki jelenségeiknek a megismerését a pszichológus végzi, mivel ez nem
a pedagógus feladata. Intézményünkben nem foglalkoztatunk iskolapszichológust, sajnos
nincs rá lehetőség, pedig úgy gondolom, szükség lenne rá. De van lehetőségünk a nagyon
problémás gyermekek átközvetítésére, persze a szülőkkel kölcsönösen megegyezve az
encsi Pedagógiai Szakszolgálatához, ahol pszichológus foglalkozik velük. Továbbá, abban
a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egyházi intézmény révén, azokkal a diákokkal,
25
akikkel probléma merül fel, szívesen foglalkozik, meghallgatja és támogatja őket a hit
segítségével iskolánk lelki vezetője. Általános iskolánkban dolgozik fejlesztőpedagógus,
illetve óraadóként gyógypedagógus, aki logopédus is egyben. Ők foglalkoznak egyéni
foglalkozások keretében az SNI-s, BTM-es, részképesség zavaros, beszédzavaros,
beszédhibás és teljesítményzavaros gyerekekkel. Az iskolai eredményességünk
szempontjából szükségünk lenne iskolapszichológusra is, akinek a segítségét mind a
gyerekek, mind a pedagógusok igénybe vehetnék. Aki feltárja a gyerekek szorongásának,
viselkedési zavarának vagy alulteljesítésének okát, és fejleszti személyiségüket. Nemcsak a
diákoknak, de a pedagógusoknak is hasznára válhatna iskolánkban, hiszen egyedül vannak
bent a gyerekekkel az órán, egyedül kell a problémákkal, konfliktusokkal megküzdeniük
nap, mint nap. Márpedig pedagógusainknak szüksége lenne, hogy tudjanak egy szakértővel
beszélni a nehéz szituációkról, nem várt helyzetekről vagy a magatartás zavaros, ellenálló
tanulókról. Fontos lenne számunkra, hogy a beazonosított alulteljesítő tanulóinkat lenne
kihez átirányítani, vagy lenne kitől tanácsot kérni. Egy pszichológus külső szemlélőként,
abban is segíthetne számunkra, hogy rávilágítson nem látott hibáinkra, és annak kezelésére.
A másik terület, mellyel pozitív előremozdulást érhetünk el az alulteljesítés terén az
oktatási-nevelési körülmények változtatása. Iskolánkban heterogén osztályokkal
működünk, nincsenek válogatott osztályok, mindenki abban az osztályban végzi el a nyolc
évet, amelyben elsőbe került. Sok intézményben már a beiratkozást megelőzően van
szelektálás. Nálunk az első két évfolyamon iskolaotthon működik, ahol gyermekeink egész
napos nevelése-oktatása zajlik, a szabadidő és a tanórák egységes rendszert alkotnak.
Mivel iskolánkra is vonatkozik, hogy óvodából felkerülve a gyerekek, más kognitív
képességekkel rendelkeznek, más a kommunikációs képességük, eltérő a figyelmük. Azért
választottuk az iskolaotthonos oktatást, mert így a szabadidő és a tanórák tervszerű
változtatásával, szem előtt tarthatjuk a tanulók terhelhetőségét, fáradását. Egyházi
iskolaként lehetőségünk van felvételit szervezni, mely során az egyházmegye 28 fős
osztályokat engedélyez indítani. A 28 fő viszont nagy létszámnak számít főleg, ha első
osztályosokról van szó. Ehhez a nagyobb osztálylétszámhoz pedig, úgy gondolom az
iskolaotthonos oktatás az ideális. Előnye ott mutatkozik meg, hogy a pedagógusoknak
vannak közös óráik, ahol egyszerre tanítanak, ezáltal hatékonyabb a differenciálás, van idő
foglalkozni a lemaradókkal, több figyelem jut egy-egy tanulóra. A sok szabadidős
foglalkozás lehetőséget biztosít az oktatóknak, hogy megfigyeljék, ezáltal megismerjék a
gyerekeiket, mely lényeges a nevelés és alulteljesítés szemszögéből. Pedagógusaink úgy
alakítják a tanórákat, hogy a nehezebb tárgyakat, amik nagyobb koncentrációt igényelnek
26
délelőtt valósítják meg, a gyakorlást és a készségtárgyakat pedig délután oktatják, ügyelve
arra, hogy egyenletes legyen a tanulók terhelése. Másik jellegzetessége, hogy nem kapnak
a gyerekek házi feladatot, könyveiket és felszerelésüket csak hétvégén viszik haza.
Kezdetben az első három évfolyamon volt nálunk iskolaotthon, de változtattunk rajta,
ugyanis volt egy nagy hátránya, mégpedig, hogy a gyerekek nem tanultak meg önállóan
tanulni. Ennek a következménye pedig felső tagozaton ütközött ki leginkább. Azóta a
pedagógusok odafigyelnek, hogy már második osztályban több önálló munkát adnak a
diákoknak. Másik hátránya, hogy az iskolai rendezvényeink nagy része zavarja az
iskolaotthonos tanítást. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy eredményesen lehet dolgozni
ennek az oktatási formának a választásával, csak oda kell figyelni, hogy meddig tartja meg
hatékonyságát. Nálunk második osztály után már célszerűbb volt a napközi bevezetése.
Felső tagozatba kerülve az osztályok összetételén nem szoktunk változtatni, viszont
angol nyelvből és matematikából csoportbontást alkalmazunk, mivel a tanulók közötti
különbségek miatt, nem lenne olyan hatékony az osztálykeretben történő oktatás. Angolból
két csoportot, matematikából három csoportot hozunk létre képességek szerint. Próbálunk
körültekintőek lenni a csoportok kialakításánál. Idegen nyelvből könnyebb a gyerekek
szétválogatása, hiszen nálunk már első osztálytól tanulják a nyelvet, amit a felsős
nyelvtanárok oktatnak. Mire felső tagozatosok lesznek, addigra az oktatók megismerik a
képességeiket, el tudják dönteni, hogy ki melyik csoportba való. Matematikából
rendszerint év eleji tesztet íratunk az ötödikesekkel, melynek az eredményeit vesszük
figyelembe. Mivel tudjuk, hogy ez általában nem minden tanulónak úgy sikerül, mint
ahogyan általában teljesít, ki szoktuk kérni a csoport összetételéről az alsós pedagógusok
véleményét. Próbálunk homogén csoportokat kialakítani, melyben kevésbé van eltérés a
diákok képességeiben, és ahol minden tanulónak optimális fejlődést tudunk biztosítani.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy más tananyagot oktatunk, csupán annyit, hogy a
gyengébb képességű tanulókkal lassabban haladunk, egy-egy fontosabb anyagrészre több
gyakorlást biztosítunk, hogy ők is sikerélményhez jussanak. Figyelembe vesszük azt is,
hogy nem azonos csoportlétszámokat alakítunk, a gyengébb csoportot kevesebb tanulóval
indítjuk. Iskolánkban nagy szerepet játszik a tehetséggondozás, ennek szintén kedvez a
csoportbontás alkalmazása. Az erősebb csoportból kerülnek ki azok a tanulók, akik
képviselik iskolánkat a tanulmányi versenyeken. Az a tapasztalatunk, hogy pozitív hatást
gyakorol az erősebb csoportba kerülés sok tanulónál, hiszen azok is megmérettetik
magukat a versenyeken, akikre addig ez nem volt jellemző, ezáltal tanórai teljesítményük
is javul. Ehhez természetesen szükség van a pedagógus pozitív megerősítésére is. A
27
csoportokból biztosítunk a tanulók számára átmenetet, de csak félévente. Egyik sarkalatos
pontja a csoportbontásnak a tanulók teljesítményének objektív értékelése egyes csoportok
között. A jegyekkel könnyen hamis önértékelést alakíthatunk ki a tanulókban, mely
hosszútávon alulteljesítéshez vezethet. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy sokszor a
szülőknek fontosabb a jó jegy, mint a mögötte álló tudás. Az a jó pedagógus, aki jó
jegyeket ad. Éppen emiatt nagyon körültekintőnek kell lenni a pedagógusoknak, és egy
egységes értékelési rendszert kellene kialakítaniuk. Úgy gondolom, szükség lenne nálunk
egységes témazárók kidolgozására, hogy elkerülhető legyen az eredmények közötti
különbségekből adódó problémák. Természetesen szükségesnek tartom, hogy a gyengébb
képességű tanulókat is valamilyen formában sikerélményhez juttassuk.
Véleményem szerint változást igényelne a csoportbontás bevezetése. Ötödik osztályban
még nem bontanám meg a csoportokat. Ennek az egyik oka, hogy alsó tagozatból való
felkerülés egy nagy változást jelent a gyermek életében. Nagyobb a tananyag, több
pedagógust kell megismerniük, akik más-más rendszer szerint dolgoznak. A felső
tagozatos munka sok helyen eltérő az alsó tagozatos munkához képest, arról nem beszélve,
hogy a csoportbontás is a gyerekek megismerése nélkül történik. Felkerülnek ötödik
osztályba, még meg sem szokták a felső tagozatos rendszert, már szintfelmérőn kell
megfelelniük. Én úgy gondolom, a csoportbontást elég lenne a hatodik évfolyamba
bevezetni, hiszen addigra a pedagógusok is megismerik a tanulók képességeit,
teljesítményüket, így akár szintfelmérő nélkül is történhetne a csoportok kialakítás. Azzal,
hogy a tanulókat nem tesszük ki felesleges stressznek, és alaposabban megismerhetjük
őket, csökkenthetnénk az alulteljesítés kockázatát. Az iskolai alulteljesítést legtöbbször a
sorozatos kudarcok okozzák. Azzal, ha ezeket a rizikófaktorokat mérsékelnénk,
tanítványainknak is változna a munkához való hozzáállása.
Azt gondolom iskolánk azon szegmense, ahol változtatásokat kellene végrehajtani, az a
napközis foglalkozások és a tanulószoba. Azért is lenne rá szükség, mivel az alulteljesítők
csoportjai azok, akik legfőbbképpen rászorulnának a pedagógus segítségére. Szükség lenne
alapképességeik fejlesztésére, megszilárdítására a sok gyakorlás által. Valószínű ezeknek a
tanulóknak az otthoni tanulással is problémájuk van, és ennek megsegítésében nagy
szerepe lenne a napközinek és a tanulószobának. Iskolánkban 3-6. évfolyamig napközi, 7-
8. évfolyamon tanulószoba működik. Az 5. évfolyamig nincs baj, mert egy állandó
pedagógus tartja kézben a csoportot. Viszont felső tagozatban úgy tudjuk csak megoldani,
hogy minden nap más pedagógus van az adott csoportokkal. Ezzel az a baj, hogy a
gyerekek nem egy kézben vannak, minden pedagógusnak mások a szokásai, ezáltal a
28
diákok nagyon nehezen alkalmazkodnak, hamar megtalálják a kiskapukat. A pedagógusok
részéről pedig ott a probléma, hogy senki sem érzi magáénak a csoportot, hiszen csak heti
egy alkalommal van velük. Nehezen látják át, melyik diák mikor, hová megy szakkörre,
művészeti iskolába, felzárkóztatásra. Ezért úgy vélem, a napközi és a tanulószoba
megreformálására mindenképpen szükséges lenne iskolánkban, mellyel szintén
megelőzhető lenne néhány tanítványunk alulteljesítése.
Intézményünkben minden adott, hogy a tanulók a kreativitásukat kibontakoztathassák.
Érdeklődési körüknek megfelelően számos foglalkozásból választhatnak, melyek pozitívan
hatnak a személyiségfejlődésükre. Az alulteljesítők csoportjának is fontos, hogy
képességeiket azokon a területeken fejlesszék, melyben növelhetik önértékelésüket,
önbizalmukat és sikerélményt szerezhetnek. Kognitív képességeiket és érzelmi nevelésüket
előremozdítja a téri-vizuális feladatok megoldása, melyre nagyon kedvezően hat iskolánk
néptánc oktatása, ami országos szinten is elismert. Iskolánk táncosai egy szoros közösséget
alkotnak, mely megteremti a gyerekekben a csoporthoz tartozás érzését. A táncórákon
kívül nagyon sok közösségi együttlétet szerveznek, ez összekovácsolja őket. Nemzetközi
fellépéseik lehetővé teszik, hogy szélesítsék baráti kapcsolataikat, megismerkedjenek más
egyesületekkel. Külön szerveznek néptáncos tábort, melynek keretében a környékbeli
néptánccsoportokkal együtt dolgoznak. Azon felül, hogy tanulóink megtanulnak igényesen
szórakozni, magas fokú mozgáskultúrára, ritmusérzékre tesznek szert, mely során fejlődik
koncentrációs képességük, figyelmük. Egy tánc során nemcsak magukra, de társaikra is
figyelnek, kölcsönösen segítik egymást, udvariasságot és toleranciát tanulnak. Nagy
szerepe van annak elősegítésében, hogy a magukba forduló gyerekeknek is kialakuljanak
társas kapcsolatai. A személyes érintkezés a néptánc során szinte elkerülhetetlen, melynek
pozitívuma, hogy oldja a gátlásokat a diákokban. Nagy szerepe van az önkifejezésben,
ezáltal a motivációfejlesztésben. Ez a sok pozitív hatás, melynek alapja a gyermek érzelmi
és akarati nevelése, mind jótékonyan befolyásolja az alulteljesítő gyermekek fejlődését.
Másik ilyen terület, melyben a diákok önkifejezése megvalósul, a zene tanulása.
Tanulóink választhatnak furulya, zongora vagy akár hegedű művészeti ágaink közül is.
Intézményünk kis zenészei és néptáncosai alkotják rendezvényeink, műsoraink alapját.
Igazi színfoltjai az iskolánknak, mely kiegészül az énekkar elismerésre méltó munkájával.
A rendszeres szereplések, színpadi fellépések, és az ezzel együtt járó elismerés, szintén
növeli a gyermekek önbizalmát, kiállását.
Azok a tanulók, akik a sport felé orientálódnak, lehetőségük van labdarúgó és
kosárlabdaedzésre járni az Encs Városi Sport Klub és a DVTK színeiben. Itt is ki kell
29
emelni a csapatszellem, társas kapcsolatok fontosságát. Mivel csapatsportról van szó, az
empátia, tolerancia, egymás segítése, az egymásra való odafigyelés és a „fair play” szellem
kialakítása kulcsfontosságú. Önmagában a sport kiválóan fejleszti az akaraterőt, a küzdeni
akarást, valamint növeli a gyerekek önértékelését. Ezek mind olyan összetevők, melyeket
az élet számos területén is nagy hasznát vehetik majd felnőtt korukban. Sok
alulteljesítőnek a sport az, ahol kreativitását ki tudja bontakoztatni, ezáltal fejlődést érhet el
más területen is.
Délutáni foglalkozásaink közé tartozik a differenciált képességfejlesztés, mely során
lehetőségünk van a lassabban haladó és a versenyző tanulóinkkal foglalkozni, akár kis-
csoportos, akár egyéni foglalkozás keretében. Természetesen minden tanulónak segítünk,
aki igényt tart rá. Ennek a segítségével visszacsatolást kap a pedagógus, hogy ki az, aki a
tanórán lemaradt, ki az, aki több magyarázatra szorul. Egyéni foglalkozás keretében
lehetőségünk van a tanulókat jobban megismerni, ezáltal fel tudjuk térképezni, hogy
milyen módon sajátítják el a tudást a legkönnyebben. Azt tapasztalom, hogy a gyerekek
megismerésével, kölcsönös bizalom kiépítésével nagyon sokat tehetünk az alulteljesítés
megelőzésére. Azoknak a gyerekeknek, akik több figyelmet igényelnek ez egy nagyon
hatékony oktatási forma. Könnyebben tudunk számukra is stratégiát biztosítani, a tanulni
tanulás terén. Meg tudjuk őket tanítani a hatékony tanulásra, mely által az önálló
munkavégzés területén is fejlődést lehet elérni. Továbbá lehetőséget biztosítunk számukra
egy-egy rossz dolgozat kijavítására.
A differenciálás iskolánkban nem csak tanórán kívül, de a tanórán is megvalósul.
Ennek is egyik eszköze a tanulók megismerése, hiszen ha ismerjük, hogy mely területeken
vannak a tanulóknak hiányosságai, akkor egy differenciált foglalkoztatás keretében,
minden tanulót arra tudunk ösztönözni, hogy teljesítményének a maximumát el tudjuk érni.
Éppen ezért a differenciálás figyelembe veszi a tanulók közötti különbségeket, általa az
alulteljesítő gyerekek is jól fejleszthetők, hiszen alkalmazkodik a haladásukhoz,
munkatempójukhoz. A tanítás során pedagógusaink figyelnek arra, hogy a lassabban
haladókkal, alulteljesítőkkel manipulatív tevékenységeken keresztül, tapasztalatok útján
sajátítsák el a tananyagot.
Hasonló délutáni foglalkozásunk a felvételi előkészítő, melyet a nyolcadikos
tanulóinknak szervezünk matematika és magyar nyelv tantárgyból. Ennek keretében a
felvételi típusfeladatok gyakorlását végezzük, hogy a lehető legeredményesebben
teljesítsenek a központi felvételi vizsgán.
30
Iskolánk nagy erőssége, hogy erősen gyermekközpontú. Nem az a cél, hogy „leadjuk a
tananyagot”, hanem megpróbáljuk úgy átadni az ismereteket, hogy a tanulók számára
élményhelyzeteket teremtünk. Éppen ezért, oktatási módszereinket folyamatosan próbáljuk
színesíteni, gyakran tartunk kooperatív órákat, hiszen egy kreatív, támogató környezet
ellenszere lehet az alulteljesítésnek. Ennek során folyamatosan a tanulók
együttműködésére koncentrálunk, hiszen sok tanuló így szívesebben vállal kihívást jelentő
feladatot, és nem vágja rá egyből, hogy „én ezt nem tudom” vagy „úgy se tudom
megcsinálni”. Azért is alkalmazzuk szívesen ezeket a technikákat, mert megerősítik a
tanulót abban, hogy ő ugyan olyan fontos az eredményesség szempontjából, mint a
többiek. Egymáserősségeit és gyengeségeit is jobban megismerik ezáltal tanulóink.
Motiválja őket az, hogy sokféle jó megoldás is eredményességhez vezet, így az
alulteljesítők is szívesebben kapcsolódnak be a munkába.
Manapság az iskolák életében egyre nagyobb szerepet kapnak a projekt órák, projekt
napok és a projekt hetek. Fontos szerepet tulajdonítunk neki a tanulás szempontjából,
hiszen a tanulók érdeklődését és önállóságát célozza meg. Pedagógusaink is egyre
gyakrabban valósítanak meg projektórákat, amiket a gyerekek sokkal jobban élveznek,
mint egy hagyományos tanórát. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy tantermeink
felszereltek interaktív táblával, és a pedagógusok is rendelkeznek iskolai laptopokkal, így
IKT eszközöket is tudunk alkalmazni egy-egy projekt megvalósítására, színesítésére.
Ezeket az eszközöket a gyerekek is szívesen használják, hiszen otthon érzik magukat
benne, magabiztosan mozognak az informatika világában, és figyelmüket is jobban leköti.
Van lehetőségük ezáltal olyan kreatív ötletek bemutatására, melyre sokszor a pedagógus
sem lenne képes. Ezeknél a projekteknél a pedagógusok csak segítő szerepet töltenek be,
de folyamatos visszajelzést adnak a feladatok eredményességéről. Ezért is alkalmazza
iskolánk a projekteket, hiszen kiválóan alkalmas a tanulás tanulására. Nagyobb szabású
intézményünkben a projekthét, amely szerepel iskolánk munkatervében is. Egy éven
kétszer tartunk projekthetet, mely során a tanulók mindig jól érzik magukat. A projekthetek
fő célja, hogy a gyerekek önálló ismereteket szerezzenek a pedagógus irányításával,
mindezt játékos formába öltve. Igyekszünk minél több élményt nyújtani a gyerekek
számára, kreatív feladatokkal, melyek fenntartják motivációjukat, lelkesíti őket, hogy új
ismereteket szerezzenek. Meg kell találni azt a határt, hogy éppen annyit segítsünk a
feladatok megoldása során, hogy mégis megmaradjon a gyerekekben az önálló tanulás
élménye. Olyan kompetenciákat fejlesztünk a feladatok által, melyeket a mindennapi
életben hasznosítani tudnak a tanulóink. A hét végét mindig értékeljük, ezáltal
31
visszacsatolást kapunk az eredményességéről. Nem feledkezünk meg a tanulók
jutalmazásáról sem, amely ösztönzi a tanulókat, hogy a következő projekthetekből is
aktívan kivegyék részüket. A projekt teljes lezárása a dokumentációk elkészítésével
fejeződik be. A pedagógusok megírják beszámolóikat, melyek segítenek a következő
projekthét elkészítésében és eredményesebbé tételében.
Iskolánk a hagyományos tanmeneteket használja, annyi a különbség, hogy a vallás
szellemisége az osztályfőnöki tanmeneteinkben megmutatkozik. Úgy vélem a párhuzamos
tanmenet alkalmazásával színesíthetnénk a tananyagot, mely a tanulók érdeklődésére épít,
és az élménypedagógia, az érzelmi nevelés és az egyéni tapasztalatszerzés áll a
középpontjában.
Fontosnak tartom alulteljesítés szemszögéből az átmenetek kezelését, melyre iskolánk
nagy gondot fordít. Az óvodai-iskolai átmenet megkönnyítésére intézményünk „Mini-suli”
foglalkozásokat tart a leendő első osztályosoknak egy évben négyszer. Nem kis izgalom
mind a szülők, mind az első osztályba készülő gyerekek számára az iskolakezdés. Célunk,
hogy a gyerekek barátkozzanak iskolánk környezetével, megismerkedjenek a
tanítónénikkel. Iskolánk alsó tagozatos pedagógusai érdekes, izgalmas és játékos
foglalkozásokat tartanak az óvodásoknak, az alsós tanulók bevonásával. Amíg a
foglalkozások tartanak, addig a szülőknek minden alkalommal más-más programot
nyújtunk, mely során megismerkedhetnek a leendő elsős osztályfőnökökkel, iskolánk
vezetőségével, valamint iskolánk szellemiségével. Ezen foglalkozások alkalmával a szülők
is betekintést nyerhetnek nyílt nap formájában a tanítási órákra. Továbbá az is célunk,
hogy a pedagógusok is megismerjék az ide jelentkező gyermekeket.
Az alsós-felsős átmenetet is szinte minden éven megpróbáljuk megkönnyíteni a
gyerekek számára. Minden diáknak nehézségekkel teli ez az időszak. Ha arra gondolunk,
hogy eddig a tanító néni volt velük egész nap, ismerte már szinte az osztály minden
rezdülését, ezután egy idegen környezet bizony problémás lehet a teljesítés szempontjából.
Hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy minden tanítási órán más pedagógussal találkoznak,
bővülnek és nehezednek is a tantárgyaik. Problémát szokott jelenteni, hogy a felső tagozat
több önálló munkát követel a tanulóktól, amihez esetleg alsó tagozaton nem szoktak még
hozzá. Azt tapasztalom, hogy a felső tagozatos pedagógusokra jellemző, hogy
mindenkinek a saját tantárgya a legfontosabb és ez által a tananyag és a számonkérések
mennyisége is több a megszokottnál. Nem gondolnak bele a gyerekek helyzetébe. Ezzel
szemben egy alsó tagozatos tanítónak lehetősége van fajsúlyozni a számon kérhető anyag
mennyiségét.
32
Másik problémát az értékelés jelenti. Véleményem szerint az alsó tagozatos jegyek
nem mindig a valóságot tükrözik, próbálják óvni, védeni gyermekeiket a kudarcoktól,
ezáltal értékelésük is jószívűbben történik. Amikor felső tagozatosok lesznek, a csalódások
sokasága éri őket, melynek következménye lehet, hogy bekerülnek az alulteljesítés ördögi
körébe. Ezt elkerülve próbáljuk megvitatni a problémákat munkaközösségi értekezletek
keretében. A tavalyi évtől kezdve került bevezetésre az alsós-felsős kölcsönös
hospitálások. Melynek a célja, hogy a felső tagozatosok tájékozódjanak az alsósok
tudásszintjéről, munkatempójáról, terhelhetőségéről, módszereiről. A gyerekek
megszokják a felső tagozatos pedagógus személyét, megismerhetik leendő tanáraikat. A
felsős oktatóknak is fontos, hogy milyen gyerekeket vesznek a kezükbe, mit várhatnak el
tőlük ötödik osztálytól. Ebben sokat segíthetnek a megbeszélések, tapasztalatcserék, mely
során a tanítók elmondják, melyek azok a módszerek, amik beválnak az adott osztály
esetében, és melyek nem, ezzel is könnyítve a gyerekek tanulását. A tanítók
óralátogatásának a célja pedig, hogy lássák a felsős követelményeket, ahová a gyerekeit el
kellene juttatni. Úgy gondolom, megoldás lehetne, ha a projekthetek alkalmával a felsős
pedagógusok az alsósoknak csinálnák a programokat, az alsós tanítók pedig a felső
tagozatosoknak.
A másik fontos terepe a diákok megismerésének és a társas kapcsolatok építésének a
táboroztatás. Iskolánkban kiemelkedő helyen szerepel a táboroztatás, ami lehetővé teszi a
pedagógusok számára, hogy megismerjék gyermekeiket, hiszen a táborban való
viselkedésük, a társas interakcióik, kötelességtudatuk, illetve az, hogy hogyan tartanak
rendet maguk körül, sok mindent elárul a gyerekek személyiségéről.
Külön tábort szervezünk az alsó és felső tagozatnak. Egy tábor során a tanulók
kiszakadnak az iskolai környezetből, sokat fejlődhet személyiségük, empátiát, toleranciát,
önállóságot tanulhatnak. A tábor, különböző szabályok szerint működik, melyhez meg kell
tanulniuk alkalmazkodni. Előnye lehet továbbá, hogy a pedagógusok és a tanulók között
partneri viszony alakulhat ki, mely során közelebb kerülnek egymáshoz, ezt pedig az
iskolában lehet kamatoztatni. Rövid távú céljai az élményszerzés, feltöltődés,
ismeretszerzés és az élményeken keresztül történő személyiségfejlődés. Hosszú távú céljai
a társas kompetenciák fejlődése, valamint az önismeret fejlődése.
Az egyik legfontosabb terület, ami mindenképpen segíthet az alulteljesítés
megoldásában az a család és az iskola kapcsolatának elmélyítése. Fontosnak tartjuk, hogy
ne csak szülői értekezlet, fogadóóra vagy üzenet formájában tartsuk a kapcsolatot a
szülőkkel, hanem olyan programokat szervezzünk, melynek a szülők is részesei lehetnek és
33
akár aktívan be is kapcsolódhatnak. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a szüleink is
igénylik ezeket a programokat, sokszor ők kezdeményezik. Ilyen például, ami már
hagyománnyá vált iskolánk életében, a „Szülők bálja”. Ezt a szülői munkaközösségünk
szervezi, mely során a pedagógusok, szülők és a gyerekek is együtt szórakoznak kulturált
módon. Ennek köszönhetően kötetlen keretek között beszélgethetnek a szülők iskolánk
pedagógusaival. Visszautalnék itt az átmenetek kezelésére, hiszen ez egy jó területe lehet,
egymás kölcsönös megismerésének. Sokszor visszacsatolást kap a pedagógus a szülők által
az addigi munkájáról. A bál különlegessége, hogy minden éven más fellépőink vannak.
Egyik éven a szülők, másik éven a pedagógusok, harmadik éven a gyerekek adják a nyitó
műsort, vicces színielőadás keretében. A bál teljes bevételét a gyerekekre szoktuk
fordítani. Ebből került megépítésre iskolánk kondicionáló parkja, játszótere, filagóriája.
Másik nagyobb iskolai rendezvényünk a farsangi bál, ami szintén a szülőkkel együtt
kerül megrendezésre. Kisebb iskolai rendezvényeink közül kiemelném a családi napokat,
melyet minden osztály maga szervez meg. Jó lehetőség nyílik ennek keretében a gyerek és
a szülői kapcsolatok kialakítására és fenntartására, nem utolsósorban a pedagógus-család
kölcsönös megismerésére. Kötetlenebb beszélgetéseket tesz lehetővé, mint a szülői
értekezlet, a szülők is jobban elfogadják, ha valamilyen probléma merül fel gyermekükkel
kapcsolatban. Iskolánkban minden osztály külön tartja meg anyák napi ünnepségét, melyre
szeretettel jönnek szülők, nagyszülők egyaránt. Karácsony előtt a Szentcsalád-járás, illetve
a közös mézeskalácssütés osztálykeretben történő megszervezése zajlik. Ez is jó
lehetőséget biztosít a szülők megismerésére. Közös kirándulásokat szervezünk biciklitúra,
zarándoklat formájában, ahol szintén tovább mélyíthetjük a kapcsolatunkat tanítványaink
családjával. Művészeti iskolásaink, minden éven hangverseny keretében kápráztatják el
szüleiket, nagyszüleiket, ahol meggyőződhetnek az éves munka gyümölcséről. A
kosárlabda edzések év végi lezárásaként, a szülő és a gyerekek közötti mérkőzések is nagy
sikerrel szoktak zárulni. Ezek az élménygazdag közös programok, megoldást jelenthetnek
az alulteljesítő tanulók felzárkóztatásában, hiszen ha a pedagógus és a család sikeresen
összefog, azzal könnyebben megszüntethető a probléma.
Az alulteljesítés kialakulásában vagy megszüntetésében természetesen kiemelkedő az
iskola szerepe. Én azt látom, intézményünk mindent megtesz ennek érdekében, segíti a
tanulókat és a pedagógusokat is egyaránt. Azt is megfogalmazhatjuk, hogy a környezeti
háttér és a család szerepe is meghatározó. A gyermek életében mindig van egy olyan
személy, aki a személyiségfejlődésére nagy hatást gyakorol, és segít tehetségének
kibontakoztatásában, ez legtöbbször lehet családtag, pedagógus, barát.
34
5. Következtetések
Szakdolgozatomban próbáltam minél több szempont alapján vizsgálni az alulteljesítés
problémáit saját intézményemen keresztül. Vizsgáltam a megelőzésének lehetséges
stratégiáit, módszereit. Elmondható, hogy az alulteljesítésnek a megszüntetése egy nagyon
összetett folyamat. Egyik legfontosabb összetevője a család, hogy a szülők mennyit
foglalkoznak gyermekükkel, milyen elvárásokat támasztanak a gyerekek felé, milyen a
családi minta. Érdeklődnek-e a gyermek iskolai dolgai felől, illetve elegendő időt töltenek-
e gyermekükkel. A gyerekek nevelése sosem egyszerű feladat, de az iskolai életben
keletkező stressz, megpróbáltatások leküzdéséhez elengedhetetlen a szülők és a gyerekek
közötti jó kapcsolat. Sokat tehetnek a szülők a gyermekük iskolai boldogulásáért, ha
időben felismerik a hiányosságokat és megpróbálják -ha kell szakember segítségével-,
megoldani. Az önbecsülés megerősítése és fenntartása a családnak egyik fontos feladata.
Az iskolának is nagy szerepe van az alulteljesítés megszüntetésében, hiszen számos
intézkedéssel segíthet ezeken a tanulókon, akik képességeik alatt teljesítenek. A
szocializációnak a második színtere az iskola. Az iskolában szerzi meg azokat a
tapasztalatokat, tudást, amellyel a későbbi élete során boldogulni fog. Az alulteljesítő
tanulók azok, akiknek a hagyományos oktatás és iskolai rendszer kevés, más speciális
módszerekre, stratégiákra van szükségük, hogy képességeiknek megfelelően teljesítsenek.
Ebben nagy szerepe van az iskola pedagógusainak és az intézményvezetőnek. Olyan
módszereket kell kidolgozniuk, mellyel ezek a tanulók is sikerélményhez jutnak. Az iskola
elsődleges feladatának is a megelőzésnek kell lennie, hiszen minél hamarabb azonosítja a
problémát, annál hatékonyabban korrigálható vagy akár meg is szüntethető. Amit az iskola
tehet az alulteljesítő tanulókért az a megfelelő tanulási környezet kialakítása, ahol
kiegyensúlyozottan fejlődhetnek. A tanulás hatékonysága szemszögéből, fontos az tanár
személye, aki vezeti és szervezi az nevelési-oktatási folyamatot. Egy kreatív pedagógus
döntően befolyásolja az oktatás színvonalát, megismeri a diákjait és motiválja őket. Az
egyik legfontosabb terület, amely segíthet az alulteljesítés megelőzésében és
megszüntetésében az a család és az iskola kölcsönösen jó kapcsolata. Ennek egyik legjobb
eszköze, ha a szülőket aktívan bevonjuk az iskola életébe, különböző programokon
keresztül. Ha a szülők is azt látják, hogy jó kezekben van gyermekük, támogatják az
iskolát és a gyermekeiket, akkor az nagyban meghatározza az iskola eredményességét is.
35
6. Összefoglalás
Úgy gondolom szakdolgozatommal sikerült rávilágítani azokra a fontos területekre,
amelyek az alulteljesítés témakörével kapcsolatosak. Bemutattam az alulteljesítés
fogalomkörét és az alulteljesítés szempontjából veszélyeztetettek csoportjait. Ennek a
problémának a felismerése nem egyszerű feladat, hiszen sokan összekeverik a tanulási
zavar fogalmával. Napjainkban egyre jobban nő az alulteljesítők száma, és szinte minden
pedagógus megtapasztalhatta már ezt a jelenséget. Az azonosítás sok tanuló körében
eléggé nehéz, de a megfelelő módszerekkel sikerülhet. Minél hamarabb sikerül ezeket a
diákokat azonosítani, annál könnyebben meg lehet szüntetni a problémát. A szülőknek és a
pedagógusoknak nem könnyű a helyzete, hiszen a mai gyerekeknek egy olyan világban
kell felnőniük, ahol minden változik. A rengeteg inger, a modern eszközök a
mindennapjaiknak a részei. A vizuális ingerekre fogékonyak, de a verbális, auditív ingerek
nehezebben kötik le a figyelmüket. Ugyanez a helyzet az iskolában is. Az alulteljesítés
okainak vizsgálatát a tanulók szocializációjának a színterei mentén próbáltam vizsgálni. A
család, ahová a gyermek beleszületik – és a lelki fejlődésének legmeghatározóbb helyszíne
-, biztosíthatja a gyermek ideális fejlődését, de akadályozhatja is. Az iskola, ahol a tanuló a
legtöbb idejét tölti, ahol még tovább fejlődik a személyisége, de ha nem ügyelünk rá, akkor
könnyen a rossz irányba fordulhat a folyamatos kudarcok hatására. Illetve a kortárscsoport,
melyben szolgálhatnak egymásnak barátként, segíthetik, de ugyanakkor negatív irányba
befolyásolhatják is egymást. Sok tényező állhat az alulteljesítés mögött, a kérdés, hogy mi
pedagógusok, hogyan tudunk segíteni rajta. Úgy vélem fontos a megújulás, az új eszközök,
módszerek és stratégiák kidolgozása. Mi a Szent László Katolikus Általános Iskolában is
ezt tartjuk szem előtt. Hiszünk a jó kapcsolat kialakításában a szülőkkel, kikkel együtt
közös erővel segíthetjük gyermekeink fejlődését, hogy életrevaló, családszerető,
szorgalmas felnőttekké váljanak. Iskolánk célja, hogy tanítványaink szeressenek tanulni, új
ismereteket szerezni, hogy tapasztalják meg a jól végzett munka gyümölcsét. Fejlődjenek
szociális képességeik, figyeljenek társaikra és kölcsönösen segítsék egymást. Fontosnak
tartjuk, a szülők által ránk bízott gyermekek sokoldalú fejlesztését, hogy érdeklődő,
kiegyensúlyozott, boldog emberek váljanak belőlük, akik tisztelik a körülöttük lévő
világot.
36
7. Summary
By writing my diploma thes is I think I could shed light on those important areas
which are connected to the topic of underperforming at schools.
I have introduced the conceptual class of underperforming and the groups which
are in danger of it. Recognising this problem is not an easy task because it is often
confused with the concept of learning disability. Nowadays there are more and more
students who underperform. Almost every teacher could have experienced this
phenomenon. To identify it in the case of a lot of students is very difficult but it can be
done by the appropriate device. The earlier we can recognise theses tudents the easier it is
to end this problem. The situation of the parents and teachers is not easy because children
grow up in a world which always changes. The countless stimuli and modern devices are
parts of their every day life. They are susceptible to visual stimuli but not for the verbal,
auditive ones. There is the same situation at schools. I have tried to do my research of the
reasons of underperforming on the basis of socialisation of the children. The family in
which the children are born is the scene of the development of their soul. It can ensure the
ideal development of children but it can also prevent it. School is the place where children
spend most of their time and where their personality can develop more. But if we are not
careful enough it can go into the wrong direction because of the continuous failure. In their
age group they can also be friends and help each other or lead into the wrong direction. A
lot of factors can be the reason of underperforming but the question is that we, teachers
how can do against it. In my opinion renewal, new devices, new methods and making new
strategies are very important.
This is our aim in Szent László Catholic Primary School. We believe in the good
relationship between teachers and parents and in the fact that working together we can help
the children to become resourceful, family-lover and hardworking adults. Our goal is to
make students love learning, get new knowledge and experience the results of good work.
It is also important for us to help them to develop their social skills, to pay attention and
help each other. For us it is also important to develop the children in a lot of different ways
to make them inquiring, well-balanced, happy people who respect the world around them.
37
8. Irodalomjegyzék
• Bagdy Emőke (2014): A tehetség kibontakozása. Helikon Kiadó, Budapest
• Bagdy Emőke–Kövi Zsuzsanna–Mirnics Zsuzsanna (2014): Fény és árnyék, a
tehetségerők felszabadítása. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.
• Balogh László (2005): Tehetséggondozás az EU-ban és nálunk. Fókusz, VII.
évfolyam 1. szám; 2005. március; 14–29.
• Bekéné Zelencz Katalin (2012): A tanulási motiváció kialakulását segítő
pedagógus attitűdök. Új pedagógiai szemle
• Belényesi Emese – Koronváry Péter – Szabó Szilvia (2019): Közszolgálati
szervezés vezetéselmélet. Dialóg Campus Kiadó, Budapest
• Bíró Gábor (2015): Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. Magyar
Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Gésziusz Könyvek, Budapest
• Busi Etelka (2004): Nevelési színterek 1 a család, ELTE TTK
Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ, Budapest
• Csíkszentmihályi Mihály (2010): Tehetséges gyerekek – Flow az iskolában. Nyitott
Könyvműhely. Budapest
• Dávid Mária, Estefánné Varga Magdolna, Taskó Tünde (2004): Az alulteljesítés
okai és kezelési lehetőségei az iskolában egy nemzetközi kutatás tükrében,Az
Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei
• Duró Zsuzsa (2006): Tehetségfejlesztés a családban. Codex Print Kft. Budapest
• Gefferth Éva (1993): A képességeik alatt teljesítő tehetséges tanulók. In: Balogh
László - Herskovics Mária (szerk.): A tehetségfejlesztés alapjai. 188. o. KLTE
Pedagógiai- Pszichológiai Tanszék. Debrecen
• Gyarmathy Éva (2002): Alulteljesítő tehetségesek. In: Czigler I, Halász L, Marton
M. (szerk.) Az általánostól a különösig. Pszichológia különszáma, Gondolat Kiadó,
Budapest.
• Gyarmathy Éva és Kunné Szörényi Katalin (2004): Alulteljesítő tehetségek
alternatív oktatása. Educatio 13
• Gyarmaty Éva, Balogh László (2019): A tehetség kézikönyve. Magyar
Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest
• Harmatiné dr. Olajos Tímea (2012): Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar.
Didakt Kiadó, Debrecen
• Hunya Márta (2009): Projektmódszer a 21. században I. Új Pedagógiai szemle
2009/11
• M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Elmélet és gyakorlat. Gondolat Kiadói
Kör – ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest
• N. Kollár Katalin, Rapos Nóra (2015): A társas, társadalmi viszonyok. Elte Eötvös
Kiadó, Budapest
• N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2017): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve. Osiris
Kiadó, Budapest
• Nikitscher Péter (2015): Az iskola szocializációs szerepe és lehetőségei.
Oktatáskutató és fejlesztő intézet, Budapest
• Péter-Szarka Szilvia, Dr. (2014): Kreatív Klíma – A kreativitást támogató légkör
megteremtésének iskolai lehetőségei. Géniusz műhely sorozat, 3. MATEHETSZ,
Budapest
• Ranschburg (1984): Szeretet, erkölcs, autonómia. Gondolat Könyvkiadó, Budapest
• Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy
rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
• Taskó Tünde Anna (2009): A tanulást befolyásoló kognitív és affektív tényezők
vizsgálata az általános iskola 6-7. osztályos tanulói körében az iskolai alulteljesítés
szempontjából. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
• Tóth László (2003): A tehetségfejlesztés kisenciklopédiája. Pedellus
Tankönyvkiadó, Debrecen
Egyéb felhasznált forrás
https://neteducatio.hu/igy-latjak-ok-7-kerdesben-a-pedagoguspalyarol/-utolsó letöltés:
2020.04.02.
http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/03_david_04_15/722_az_alulteljests_azonostsa
_s_fbb_tnetei.html - utolsó letöltés: 2020.04.02.