Miskolci Egyetem

Egészségügyi Kar

Egészségügyi Szervező szak

Egészségturizmus Szervező szakirány

Az életmód, az egészség és a sport összefüggései

ma Magyarországon

Konzulens: Készítette:

Dr. Tompa Tamás Kovács Zsófia

IV. éves egészségügyi szervező

2015.

2

Tartalom

1. Bevezetés ....................................................................................................................... 4

1.1. A dolgozat felépítése................................................................................................... 4

1.2. Hipotézisek ................................................................................................................. 5

2. A társadalom rossz egészségügyi állapota .................................................................. 6

2.1. Népegészségügyi adatok és tendenciák ...................................................................... 6

2.2. Mi az egészség? .......................................................................................................... 7

2.2.1. Az egészség dimenziói ......................................................................................... 7

2.2.2. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők ..................................................... 8

2.2.3. Társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti feltételek ................................... 9

2.2.4.Egészségtudatosság ............................................................................................. 10

3. Vezető halálokok ........................................................................................................ 12

3.1. Halálozási adatok ...................................................................................................... 12

3.2. Keringési rendszer betegségei .................................................................................. 13

3.3. Rosszindulatú daganatok .......................................................................................... 13

3.4. Légzőszervi betegségek ............................................................................................ 14

4. Sport és társadalom .................................................................................................... 15

4.1. Az inaktivitás mértéke magas ................................................................................... 15

4.2. Tömegsport, szabadidősport, egészségsport, versenysport fogalmak tisztázása ...... 15

4.2.1. Tömegsport......................................................................................................... 17

4.2.2. Szabadidősport ................................................................................................... 18

4.2.3. Egészségsport ..................................................................................................... 18

4.2.4. Versenysport....................................................................................................... 19

5. A sport és az emberiség kapcsolata .............................................................................. 20

5.1. A fizikai aktivitás ...................................................................................................... 20

6. Sport hatása a szervezetre, szervrendszerekre ........................................................... 22

6.1. Mozgatórendszer ....................................................................................................... 22

3

6.2. Anyagcsere ................................................................................................................ 23

6.3. Idegrendszer .............................................................................................................. 25

6.4. A szív és a fizikai terhelés ........................................................................................ 25

6.4.1. A hipertónia és a fizikai aktivitás összefüggése ................................................. 28

6.5. A légzési rendszer ..................................................................................................... 28

6.5.1. Oxigénellátás ...................................................................................................... 28

6.5.2. Egyszeri terhelés hatása a légzésre..................................................................... 29

6.5.3. Rendszeres edzés hatása a légzésre .................................................................... 29

7. Anyag és módszer .......................................................................................................... 31

7.1. Hipotézisek ............................................................................................................... 33

8. Eredmények ................................................................................................................... 34

9. Megbeszélés .................................................................................................................... 44

9.1. Következtetés ............................................................................................................ 50

10. Összefoglalás ................................................................................................................ 51

11. Irodalomjegyzék .......................................................................................................... 52

12. Mellékletek ................................................................................................................... 55

12.1. Kérdőív ................................................................................................................... 55

4

1. Bevezetés

Szakdolgozatomban az emberek egészség magatartását vizsgáltam.

Témaválasztásomat nagymértékben befolyásolta a sport és az egészséges életmód

iránti elkötelezettségem. Véleményem szerint a sport mind testi, mind szellemi

egészségünkhöz jelentősen hozzájárul. Ennek ellenére a mai magyar társadalom

tagjai keveset tesznek egészségükért. Minden társadalmi rétegben megfigyelhető az

aggasztó mértékű fizikai inaktivitás és a káros szenvedélyek magas aránya. A

felgyorsult világban az életmód elkényelmesedett, a mindennapokban a passzív

elfoglaltságok (televízió, számítógép) kerültek előtérbe. A többség mozgás

mennyisége meg sem közelíti azt a minimumot, amely szükséges volna az egészség

megőrzéséhez. A sport pozitív hatásai már napi 30 perc mozgással láthatóak

lennének. A rendszeres testedzés, a fizikai aktivitás alapvető feltétele az egészség

megőrzésének, még időskorban is.

Napjaink halálozási adatait vizsgálva láthatjuk, hogy a vezető halálokok között

szerepelnek a szív- és érrendszeri, a daganatos és a légzőszervi megbetegedések.

Sajnos az Egészségügyi Világszervezet előrejelzései is hasonló morbiditási és

mortalitási adatokat mutatnak. Megfelelő egészségtudattal ezeknek a betegségeknek

az arány jelentősen csökkenthető lenne.

1.1. A dolgozat felépítése

Dolgozatom első részében egy szekunder kutatást végeztem a magyar társadalom

egészségügyi állapotáról, majd kitértem az egészséget meghatározó tényezőkre és

az egészségtudatosságra is.

Ezt követően a vezető halálokokat foglaltam össze, kiemelve a keringési, daganatos

és a légzőszervi megbetegedések statisztikai adatait.

A negyedik és ötödik fejezetben a sport és a társadalom viszonyát tekintem át.

Vázolom a fizikai aktivitás különféle formáit és végigvezetem az emberiség és a

sport kapcsolatát a különböző korszakokon.

5

A szekunder kutatás utolsó részében a sport szervezetre kifejtett hatásait

vizsgáltam a mozgatórendszeren, anyagcsere folyamatokon, idegrendszeren,

keringési rendszeren és a légző rendszeren keresztül.

A dolgozatom második felében primer kutatást végeztem egy saját szerkesztésű

kérdőíves felmérés által. Kutatásom során kíváncsi voltam, hogy a rendszeresen

sportolók körében kisebb mértékben jelentkeznek- e a mai népbetegségek, illetve a

rendszeresen sportolók valóban kisebb arányban dohányoznak-e. Vizsgáltam többek

között az egészségtudatukat, mennyire figyelnek oda az egészséges táplálkozásra,

az egészség megőrzéséhez szükséges minimum mozgásmennyiségre. Megnéztem,

jelen van- e életükben a prevenciós szemléletmód vagy csak akkor fordulunk

orvoshoz, amikor már nagy baj van. Kutatásomban vizsgáltam, hogy a magasabb

iskolai végzettség összefüggésbe hozható-e az egészségtudatos magatartással,

illetve a gyermekkorban elkezdett és megszeretett sporttevékenység végigkíséri-e az

egyének életét. Azért vagyok kíváncsi mindezekre, mert remélem, hogy

egészségturizmus, illetve sportszervezőként végzett munkámban a tanulságokat

felhasználhatom. Munkámban a következő feltételezésekkel éltem, ezeket

vizsgáltam:

1.2. Hipotézisek

1. A megkérdezett populáció (és így feltehetőleg a teljes népesség) többsége

inaktív életmódot folytat és nem egészségtudatosak.

2. A passzív életmódot folytatóknál gyakoribbak a szív- és érrendszeri

megbetegedések, elhízás, hipertónia, légzőszervi megbetegedések.

3. Az ülőmunkát végzők gyakrabban szenvednek magas vérnyomásban,

elhízásban.

4. A rendszeresen sportolók gyermekkorban szerették meg a sportot és azóta űzik

valamilyen formában.

5. A legnépszerűbb sport a szabadidősport területén a futás.

6. A havonta 1-2 alkalommal vagy még ritkábban sportolók gyakrabban

dohányoznak, mint a nagyobb rendszerességgel sportot végző társaik.

7. A 30-50 év közötti emberek legfőbb motivációja a sportra az egészség

megőrzése.

6

2. A társadalom rossz egészségügyi állapota

Dolgozatomban a magyar társadalom rossz egészségügyi állapotának okait

kerestem. Ebben a fejezetben az erre vonatkozó népegészségügyi adatokat, az

egészség fogalmát, dimenzióit, meghatározó tényezőit és az egészségtudatosságot

foglaltam össze.

2.1. Népegészségügyi adatok és tendenciák

A 2000-es éveket hazánk a statisztikai adatok alapján a gazdaságilag fejlett, de a

rossz egészségügyi állapottal rendelkező országok között kezdte. Egy ország

népességének egészségi állapotát nagyon sok tényező befolyásolja, de a

legmeghatározóbb az életmód. A magyar társadalom nagy része napjainkban sem

testileg sem szellemileg nem egészséges, a mozgásszegény életmód miatt. Az évek

előre haladtával az inaktivitás csak fokozódik, felnőttkorban szinte már nullára

csökken. Kutatási eredmények komoly nyugtalanságra adnak okot a következő

generációk számára, ugyanis az adatok alapján már az óvodás gyermekek sem

mozognak eleget, akiknek mozgásigényük még ösztönös, ez pedig az iskola

megkezdésével, akaratlanul is csökkeni fog. (Szatmári, 2009.)

Egy közel két millió fiatalt (7-25 év közöttiek) érintő tanulmány szerint az elmúlt

20 évben a fizikai állapotban a következő változások történtek: 1985-ben a

lányoknál 16,5 éves, a fiúknál 17,5 éves korban, 2001-ben a lányoknál 13 éves, a

fiúknál 16 éves korban fejeződött be a fizikai állapotuk fejlődése, fejlesztése.

Napjainkban a 7-18 év közötti fiatalok több mint 50%-a csak korlátozott fizikai

aktivitásra képes. Ezek közül a fiatalok közül kb. 30-35% olyan állapotban van,

hogy lelki egészségük és tartós szellemi-fizikai munkavégző képességük is

veszélyben van. A lányok 70%-a, a fiúk 63%-a folytat inaktív életmódot. Közülük

kb. 50% semmit vagy csak 1-2 órát mozog hetente. E miatt az életmód miatt ezek a

fiatalok rizikócsoportnak tekinthetők. Részben az inaktív életmóddal összefüggésbe

hozható betegségek (szív- és érrendszeri, mozgásszervi, pszichoszomatikus) miatt,

részben a stressz, a fáradtság, a rossz közérzet, az önbizalomhiány droggal történő

levezetése miatt. (Szatmári, 2009.)

7

A felnőtt populáció körében még rosszabb állapotok figyelhetők meg. Kb. 84%-uk

nem végez sem rendszeresen, sem alkalomszerűen sporttevékenységet, pedig

manapság egyre többen felismerek a sport prevenciós jellegét. (Szatmári, 2009.)

Már 30 éves kortól nagymértékben megemelkedik a szív- és érrendszeri

betegségek lehetősége. A férfiak negyede, a nők harmada szenved magas

vérnyomástól. A magas koleszterinszint a lakosság kb. 10%-át érinti. A népesség

nagy részénél jelentkezik a cukorbetegség, asztma, allergia. A mozgásszervi

megbetegedésekről az emberek 40%-a számolt be, és közel 34% vallotta be, hogy

szorong és gyakran lehangolt. A felnőttek fele túlsúlyos vagy elhízott. Kb. 35%-uk

rendszeresen dohányzik és 30-40%-uk rendszeresen fogyaszt alkoholt.

Pozitívumként könyvelhető el, hogy a nők háromnegyede és a férfiak kétharmada

fogyaszt naponta friss zöldséget, gyümölcsöt. (Szatmári, 2009.)

2.2. Mi az egészség?

„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség

vagy fogyatékosság hiánya.”1 (WHO)

Ez az egészség, az 1948-as World Health Organization meghatározása szerint. E

definíció világossá teszi, hogy az egészség nem pusztán a testi és lelki egészséget

foglalja magában, hanem kiemeli a környezet, társas kapcsolatok fontosságát is.1

2.2.1. Az egészség dimenziói

Egészségünket többféleképpen meghatározhatjuk, a megfogalmazás akár

egyénenként is eltérő lehet. Az értelmezés során több szempontot vehetünk

figyelembe, amiket az egészség dimenziójának nevezünk.

1 http://www.pro-qaly.hu/az-egeszseg-fogalma-es-determinansai-108.html

8

Ezek a dimenziók a következők:

„biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése

lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a

tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele

mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség

emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő

kifejezésének a képessége

szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége”1

Mindezek tudatában azt is be kell látnunk, hogy az egészséget sohasem

definiálhatjuk objektíven, mert az egészség, mint fogalom mindig egy adott

társadalom szempontjai szerint alakul ki.1

2.2.2. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők

Az egyén egészségi állapotát több tényező együttese határozza meg. Ezek közül

kb. 20% az öröklött tényezők, genetika (alkat, személyiségjegyek, idegrendszer,

öröklött betegségek, betegségre való hajlam). Kb. 30% a környezeti tényezők, ez

két további csoportra bontható: természeti környezet (mikroorganizmusok,

mechanikai hatások, hőhatás, fényhatás, sugárzás, levegőszennyezés, mérgezések)

és társadalmi környezet (család, barátok, osztály, munkahely, szervezetek,

intézmények, magyar népesség). Az egészségünk megőrzéséhez kb. 15%-ban járul

hozzá az egészségügyi ellátás és 35%-ban az egészségmagatartásunk, életvitelünk.2

2 http://www.karinthy.hu/pages/publish/eletrevalo/3_fejezet.pdf

9

2.2.3. Társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti feltételek

A középpontban adott génekkel, biológiai kóddal rendelkező egyének vannak,

körülvéve az egészségre hatással lévő, alakítható tényezőkkel. A első rétegben

helyezkedik el az életmód (személyes viselkedési formák, életstílus), amivel

javíthatjuk vagy károsíthatjuk egészségünket, saját döntéseink alapján. A második

rétegbe tartozik a szociális és társadalmi környezet, hiszen a baráti és közösségi

kapcsolatok is hatással vannak egészségünkre mind pozitív mind negatív formában.

A strukturális tényezők a harmadik rétegben kaptak helyet, ide tartozik többek

között a lakáskörülmény, munkakörülmény, oktatás, munkanélküliség, vízhigiéne,

mezőgazdaság és élelmiszeripar és az egészségügyi ellátórendszer. Az utolsó réteg

pedig az általános társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti feltételeket

foglalja magában.1

1. ábra Az egészség meghatározói

Forrás: Az egészség fogalma és determinánsai1

10

2.2.4.Egészségtudatosság

Az előzőekben elemeztem az egészség fogalmát és meghatározó tényezőit. Az

egészség megőrzésében a legnagyobb szerepet az életmód és az egészségmagatartás

játssza. Elég, ha például a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás vagy az

egészségtelen táplálkozás negatív hatásaira gondolunk. Természetesen sokan

tudatában vannak ezen életvitel egészségkárosító hatásával, mégsem változtatnak a

szokásaikon.3

A Millward Brown Healthcare 2010-es kutatása szerint nagyon alacsony a magyar

lakosság egészségtudatossága. Az emberek életéből még mindig hiányzik a

prevenciós szemléletmód. Az egészség csak akkor válik számukra fontossá, amikor

már nagy a baj. Mindezek ellenére a felnőtt lakosság közel 50%-a úgy érzi, nem

szükséges többet tennie az egészsége megőrzéséért. Többségük kerüli az orvosi

viziteket és a gyógyszerszedést is.3

3 http://www.medicalonline.hu/pharma_klub/cikk/fokuszban_az_egeszsegtudatossag__merre_tartunk_

2. ábra Általános társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti feltételek

Forrás: Az egészség fogalma és determinánsai1

11

A fiatalabb generáció körében az egészségmagatartás a külső megjelenéssel áll

kapcsolatban nem pedig a hosszú távú egészségmegérzéssel. Számukra a vonzó,

sportos külső a fontos. A megfelelő test eléréséért rendszeresen edzenek és

sportolnak.3

A középkorúak csoportja már egy teljesen más képet mutat. Egészségügyi

probléma hiányában keveset tesznek az egészségükért. Megjelenik náluk is az

egészséges életmód iránti igény, azonban ez sem fizikai tevékenység, sem

egészséges táplálkozás terén nem mutatkozik meg.3

Az idős emberek körében, elsősorban az alacsonyan képzett, kistelepüléseken

élőknél, megfigyelhető, hogy szinte beletörődnek egészségi állapotukba és semmit

nem próbálnak tenni a javulás érdekében. A sport az egyik legfontosabb tényező az

egészségmegőrzés szempontjából. Azonban havi rendszerességgel a magyar

társadalomnak csak a negyede sportol.3

A rendszeresen végzett fizikai aktivitással számos betegség megelőzhető lenne,

illetve a rizikófaktorok csökkennének. Az edzett szervezett betegség esetén is

hamarabb meggyógyul, valamint enyhébb lefolyással kell számolni.3

12

3. Vezető halálokok

Magyarországon vezető halálokokként vannak jelen a szív- és érrendszeri

betegségek, a daganatos és a légzőszervi megbetegedések. Az alábbiakban, ezen

betegségek statisztikai eredményeit ismertetem. (Szatmári, 2009.)

3.1. Halálozási adatok

Mind hazánkban mind a világ más országaiban az orvostudomány fejlődésével

háttérbe szorultak a fertőző betegségek. Napjainkban vezető halálokként

szerepelnek a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos és a légúti

megbetegedések. Ennek többek között az lehet az oka, hogy az emberek többsége

nem figyel kellőképpen egészségére, nem folytat egészségtudatos életmódot, nem

sportol rendszeresen. (Szatmári, 2009.)

Terrie Williams kutatásai alapján megállapította, hogy sem az emberek

testmérete, sem az élethossza nem okozhatja a nagyarányú szív- és érrendszeri

megbetegedéseket. A kutatónő az eredmények tudatában egyetlen tényezőre vezette

vissza a magas megbetegedések arányát, mégpedig a fizikai aktivitás alacsony

szintjére. Ezek alapján megállapítható, hogy az emberek többségének sokkal több

mozgásra lenne szüksége egészsége megőrzéséhez.4

Az egészségünket negatív irányba befolyásolja továbbá a helytelen táplálkozás, a

rendszeres alkoholfogyasztás és dohányzás. Mindezek hatása jól megfigyelhető,

hiszen gyakoriak a mozgásszervi megbetegedések, az elhízás, a magas vérnyomás.

(Szatmári, 2009.)

A civilizációs betegségek 4 fő betegségcsoportra oszthatóak:

keringési (szív- és érrendszeri)

daganatos

mozgásszervi

idegrendszeri (Szatmári, 2009.)

4 http://mta.hu/v_osztaly_hirei/meddig-lehet-birni-180perces-szivfrekvenciaval-136750/

13

Ezek a csoportok egy adott ország morbiditási és mortalitási adataiban nyilvánulnak

meg. (Szatmári, 2009.)

2000-2012 között a haláloki struktúra nem módosult nagymértékben. A

halálozások mintegy háromnegyedéért a krónikus nem fertőző betegségek felelősek.

A legtöbb áldozatot a keringési betegségek szedik, azonban számuk csökkent az

elmúlt években. Ezzel szemben a daganatos megbetegedések az össz halálozás kb.

25%-át teszik ki és számuk folyamatosan emelkedik. A vizsgált időszakban a

légzőrendszer okozta halálozások száma növekedett, az emésztőrendszer

megbetegedései viszont csökkentek. Ezek az adatok a következő táblázatban

összesítve is megtekinthetők.5

Év Daganatok Keringési r.

bet.

Légzőrendszer

bet.

Emésztő-

rendszer bet.

Erőszakos Egyéb Összesen

%

2000 25,4 48,7 3,8 8,1 7,7 6,3 100,0

2012 + 2,6 - 2,3 + 1,4 -2,2 -1,7 +2,2 100,0

1. táblázat: Halálozási adatok Magyarországon

Forrás: A haláloki struktúra változása Magyarországon 2000-20125

3.2. Keringési rendszer betegségei

A keringési rendszer betegségeinek kialakulásában nagy szerepet játszik a magas

vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a dohányzás. A

leggyakoribb halálok az ischaemiás szívbetegség és az agyérbetegség. Az Európai

Unió tagállamai között végzett 2012-es felmérés szerint az ischaemiás szívbetegség

100 000 lakosból a 137-nek haláláért felelős. A halálozások aránya

Magyarországon az egyik legmagasabb volt.6

3.3. Rosszindulatú daganatok

A daganatos megbetegedések is jelentős halálok mind az EU tagállamokban, mind

Magyarországon. Az országok között hazánkban volt az egyik leggyakoribb ez a

betegségtípus. A legtöbbször előforduló a gége, légcső, hörgő, tüdő, vastagbél, mell

valamint a nyirok és vérképző szövetek daganatai. A felmérés szerint

5 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/halalokistruk.pdf

6 http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Causes_of_death_statistics/hu

14

Magyarországon volt 2012-ben a legmagasabb a halálozási arány a tüdő daganatok

tekintetében, 100 000 lakosra 93 halálozás jutott.6

3.4. Légzőszervi betegségek

2012-ben a harmadik leggyakoribb halálok a légzőszervi megbetegedések voltak

(100 000 lakosra átlagosan 83 halálozás jutott). A halálozások leggyakoribb okai a

krónikus légúti megbetegedések és a tüdőgyulladás voltak.6

15

4. Sport és társadalom

Ebben a részben a társadalom inaktivitásával és a sport különböző formáival

foglalkoztam, ezeket szeretném a fejezet további részében ismertetni.

4.1. Az inaktivitás mértéke magas

Az emberek többségének kimarad az életéből a rendszeres fizikai aktivitás. A

sportolási szokásokat vizsgálva kiderül, hogy a napi átlag testmozgás 7-14 perc a

felnőttek körében. A nők több mint 80, a férfiak több mint 60%- a nem végez

semmiféle testmozgást. Elszomorító a tény, hogy a felnőttek nagy többsége (74%),

a gyermekkori testnevelés órák élménye miatt nem akar sportolni és ezt

gyermekkorban sem tette. A sportot választó felnőttek körében sem elsődleges cél

az egészségmegőrzése, a közérzet javítása, sokkal inkább szórakozásnak,

kikapcsolódásnak tartják a testmozgást. Ezen motivációk miatt a körükben a

legnépszerűbb a szabadidősport és a rekreáció. A leggyakrabban űzött sportágak:

foci, futás, biciklizés, aerobik, úszás, csapatjáték. (Szatmári, 2009.)

Természetesen az inaktív életmódra mindig találhatunk indokokat, a

leggyakoribbak: nincs rá idejük, egészségügyi problémájuk van, nincs rá elegendő

energiájuk, nem szeretik a mozgást, nincs társaságuk, nincs elég pénzük vagy nincs

a közelükben sportolási lehetőség. (Szatmári, 2009.)

Véleményem szerint az emberek többsége lustaságból választja a mozgásszegény

életmódot. Már napi 15-30 perces sétával, kocogással is javíthatunk egészségi

állapotunkon, ami nem kerül pénzbe és könnyen beiktatható lenne az életvitelbe is,

akár úgy is, hogy a tömegközlekedés helyett egy-két megállót sétálunk. Ezen apró

változtatásokkal is sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért.

4.2. Tömegsport, szabadidősport, egészségsport, versenysport fogalmak

tisztázása

Mint a címben is látható különböző formájú és célú fizikai aktivitások közül

válogathatunk. Fontosnak tartom ezen fogalmak tisztázását, hiszen nagyon sokan

keverik ezeket a definíciókat.

16

Először is a sport fogalmát volna szükséges meghatározni, amire nem találhatunk

egyértelmű definíciót, mert a sport megközelítése elég szubjektív és sokféle lehet.

Nehéz találni egy olyan szempontrendszert, amely megszabná, hogy egy fizikai

aktivitást mikor tekinthetünk sportnak. A fogalom akár társadalmanként is mást-

mást takarhat. (Szabó, 2009.)

A különböző tudományos munkákban a sport meghatározására a következő szavak

fordulnak elő a leggyakrabban:

Erőfeszítés

Teljesítmény

Szervezettség

Szabályok

Verseny

Stratégia

Élmény (Neulinger, 2007.)

Az alábbi táblázatban jól megfigyelhető a sport megközelítésének sokszínűsége.

Az összeállítás jól mutatja, hogy a sport meghatározása mennyire sokrétű a

különböző korszakok között. Vannak rendszeresen visszatérő, klasszikus elemek,

mint például a verseny, játékosság vagy a fizikai tevékenység. (Neulinger, 2007.)

17

Szerző(k) A sport definíció kulcsszavai

Huizinga (1955) Szabad tevékenység nem kötődik anyagi érdekeltséghez,

profithoz, saját szabályrendszere van

Caillois (1961) Szabad, térben és időben korlátozott, bizonytalan, nem

produktív, szabályok által vezérelt és szerepjáték (a való

világon kívüli)

De Grazia (1963) Tiszta szabadidő, olyan tevékenység, ami önmagáért van

Loy (1968) Formalizált vagy nem formalizált játék, társadalmi

intézmény, társadalmi rendszer

Bourdieu (1978) Különös, másra vissza nem vezethető társadalmi jelenség

Takács (1979) Testkultúra

Kun, Sipos (1979) Teljesítményközpontúság, fizikai és szellemi, szabad játék

Heinemann (1980) Testmozgás, teljesítményelv, társadalmi normák által

szabályozás, nem produktív

Kelly (1982) Szervezett, fizikai erőkifejtés, összemérés, szabályok és

formák

Spears, Swanson (1983) Testi (fizikai) bátorság és érzék, verseny, stratégia és/ vagy

esély, bekapcsolódás az élvezet és az elégedettség miatt

Elvin (1993) Verseny, fizikai aktivitás, szervezeti keretek, a kimenetel

befolyásolja az élmény minőségét

Dénes, Misovicz (1994) Szabadidő, testgyakorlás, játék, versengés

Wann (1997) Képességek, érzék, verseny, stratégia és/ vagy esély,

bekapcsolódás az élvezet és az elégedettség és/ vagy az

egyéni haszon, nyereség miatt

András (2003) Klasszikus értelemben fizikai erőkifejtés, versengés,

szabadidőben végzett tevékenység

2. táblázat: A sport meghatározásai

Forrás:Neulinger, 2007.

4.2.1. Tömegsport

Magyarországon az 1940-es évek végén létrejövő Munkára Harcra Kész

elnevezésű mozgalom volt a tömegsport első megjelenése. A versenyeket évente

rendezték meg a legkisebb falvaktól kezdve a nagyüzemekig. A résztvevők

különböző versenyszámokban mérhették össze tudásukat, képességeiket (mint

például futásban, kislabdadobásban, távol- és magasugrásban, súlylökésben,

úszásban, kerékpározásban). A legjobb eredményeket elérők természetesen

díjazásban részesültek, bronz, ezüst és arany MHK- jelvényeket kaptak. A

18

mozgalom elérte célját, hiszen növelte a fizikai aktivitást, azonban ez nem volt

rendszeres az egyének életében, mert nem végeztek testedzéseket a

mindennapokban, csak a verseny ideje alatt. Napjainkban a tömegsport egészen más

arcát mutatja. A legnépszerűbb versenyek, amik az egész világon elterjedtek a

közép- és hosszú távú futások, alkalmankénti versenyek. A tömegsport ezen

formája alapvető különbségeket mutat az MHK- versenyektől, hiszen a versenyző

csak akkor tudja a versenyszámot teljesíteni, ha rendszeres edzést és megfelelő

felkészülést végzett. Bár a versenyek hatalmas tömegeket mozgatnak meg, a rajthoz

állók egyénileg versenyeznek, céljuk saját határaik tesztelése, önmaguk próbára

tétele. A rendszeres edzések és a versenyeken való részvétel pozitív hatással vannak

a szervezetre. A tömegsport és a szabadidő sport résztvevői igen közel állnak

egymáshoz. (Jákó, 2012.)

4.2.2. Szabadidősport

Akik a szabadidős sportolás mellett döntenek, azok valamilyen sportágat vagy

sportágakat választanak kedvük, tehetségük, lehetőségük szerint, és azt a sport

szabályainak megfelelően űzik. Az egyének, csapatok egymás között versenyeznek,

mégsem tekinthetők versenysportolóknak, hiszen a sportolás célja a szórakozás, a

mozgás öröme, a társasággal töltött idő. Hazánkban a szabadidősportot gyakorlók

aránya kb. 9%. A legnépszerűbb sportág a labdarúgás, de a felsőbb rétegekben a

tenisz, golf és a vitorlázás örvend nagy népszerűségnek. Abban az esetben, ha

sportolók rendszeresen végzik (heti 3-5 alkalom) ezeket a fizikai aktivitásokat,

akkor itt is megjelenhet a mozgás jótékony hatása a szervezetre. (Jákó, 2012.)

4.2.3. Egészségsport

Az egészségsport nem választható el teljesen a szabadidősporttól, mégis egy

egészen más kategória. A képviselői tudatos sportolók, akik egészségük megőrzése

vagy javítása céljából választották és űzik rendszerességgel az adott sportágat,

sportágakat. A sportolók tudatosan állítják össze edzésprogramjukat és ellenőrzik

élettani paramétereiket, testmozgásuk hatékonyságát. Számukra nem a másik

sportoló legyőzése a fontos, hanem saját határaik kitolása, saját teljesítőképességük

19

javítása. Időközönként ajánlott az orvosi ellenőrzés, de általában a megfelelően

kivitelezett edzések elegendőek az egészségmegőrzéséhez. (Jákó, 2012.)

4.2.4. Versenysport

A versenysport a legkötöttebb csoport. A versenyek az egyesületek,

szakszövetségek áltál meghatározott szabályrendszer szerint kerülnek

lebonyolításra. A sportolók rendszeres sportorvosi ellenőrzés alatt állnak. Érvényes

orvosi igazolás nélkül még a versenyeken sem indulhatnak. A rendszeres ellenőrzés

elengedhetetlen, hiszen a sportolók komoly edzéseken, fizikai megterheléseken

esnek át nap, mint nap és bármikor túlterhelhetik szervezetüket. Ebből kiindulva a

versenysport egészségre gyakorolt jótékony hatása kétségbe vonható, hiszen itt már

a cél a minél jobb teljesítmény elérése, a versenyek megnyerése, bekerülve ezzel az

elit sportolók körébe. (Jákó, 2012.)

20

5. A sport és az emberiség kapcsolata

A fizikai aktivitás egyidős az emberiséggel és az idő múlásával különböző

módokon volt jelen az emberek mindennapjaiban. A következő fejezetben ezt a

folyamatot szeretném bemutatni.

5.1. A fizikai aktivitás

A mozgás az emberiség lételeme. A két fogalom elválaszthatatlan egymástól. A

fizikai aktivitás már az ősemberek mindennapjaiban megjelent és végigkísérte az

emberiség fejlődését. A különböző korszakokban különböző fontosságot

tulajdonítottak a mozgásnak. Kezdetekben a túlélés volt a cél, később különböző

motivációk jelentek meg, mint például a szórakozás vagy az egészségmegőrzése.

Az ősemberek életében a fizikai aktivitás magába foglalta mind az élelem mind a

szálláshely keresését. A zsákmány megszerzése akár egy-két napot is igénybe

vehetett, ami intenzív mozgást jelentett, aztán pár napos pihenés, „ünnep”

következett. (Jákó, 2012.)

A földművelés megjelenésével a nagyobb letelepedések is megkezdődtek. A

letelepedettek testmozgását a mezőgazdasági munkálatok jelentették, amik kemény

és változatos aktivitást igényeltek. Mindezek tudatában, már a klasszikus görög

filozófia és orvoslás is azt hirdette, hogy az egészség megőrzésében és a betegségek

kialakulásának megakadályozásában fontos szerepet játszik az egészséges étrend és

a fokozott fizikai aktivitás. Mindezek mellett találkozhatunk korábbi kínai és indiai

írásos forrásokkal is, amelyek a testmozgás pozitív hatásaival foglalkoznak.

Az ókorban és a középkorban a mozgás különböző fajtái a hétköznapi élet fontos

részét képezték. Azonban az ókori társadalomban az egészséges életmódról szóló

tanítások nagy része csak a szabad emberekre vonatkoztak, a rabszolgák

életvitelében ezek nem jelentek meg. A középkorban a testedzés már gyermekkortól

jelen volt a nemesség, lovagok életében, hiszen őket a harcra nevelték.

Kiképzéseken vettek részt, lovagi tornákon tesztelhették magukat, a csatatéren

pedig az életükért harcoltak. A jobbágyság számára a mindennapi robotolás

jelentette a fizikai aktivitást. (Jákó, 2012.)

21

Az 1800-as években a társadalom felső rétegeiben egyre kevesebb figyelmet

fordítottak a harcra való felkészülésre, ennek következtében jelent meg a sport az

életükben, mint mindennapos aktivitás. Fontos szerepet kapott többek között a

lovaglás, a vadászat, a vívás, a tenisz és a golf. A század végére már a munkásság is

érdeklődést mutatott a sport iránt. Sportklubok, munkás testedző egyesületek

alakultak. Azonban ebben az időszakban az életformához szükséges napi mozgás

mennyisége szinte változatlan maradt, mert az ipari munkák nagy része, a

földművelés, a házkörüli munkák kézi erőt igényeltek és a tömegközlekedés is

fejletlen, kezdetleges volt. (Jákó, 2012.)

A nagy változást a 20. század közepe hozta meg. Az ipar, földművelés,

háztartások gépesítése, a tömegközlekedés fejlődése az eddigi napi fizikai aktivitás

mennyiségét drasztikusan csökkentette az iparilag fejlett országokban.

Ez időszakban az élsport világában is hatalmas változások következtek be, ugyanis

a világháború után két társadalmi rendszer (kapitalista-szocialista) és két

világhatalom alakult ki (USA-Szovjetunió), melyek rivalizálása a sport területén is

megnyilvánult. A sportolóknak nem számított más csak a győzelem, hiszen ezt

várták el tőlük. Céljaik elérésében az sem gátolta meg őket, hogy az egészségüket

károsítsák. Az edzések mennyiségével és minőségével fizikai és lelki határaikat

feszegették, többségük doppingszereket is alkalmazott, nem törődve annak negatív

hatásaival. A korszakban tehát két ellentétes folyamat volt megfigyelhető, amíg a

lakosság aktivitása az optimális mozgásmennyiség alatt volt, addig az élsportolók

túlhajszolták magukat. A század végére egyre több kutatás és kísérlet támasztotta

alá, hogy számos betegség kialakulásában játszik szerepet a fizikai inaktivitás és a

mozgásszegény életvitel. (Jákó, 2012.)

22

6. Sport hatása a szervezetre, szervrendszerekre

A rendszeres sportolás bizonyítottan jó hatással van a szervezetre. A megfelelő

gyakoriságú és intenzitású sporttevékenység nem csak a betegségek kialakulásának

lehetőségét csökkenti, hanem megfelelő erőnlétet is biztosít a mindennapok

feladatainak könnyebb elvégzéséhez. Az alábbi fejezetben a sport szervezetre

kifejtett hatásait foglaltam össze. (Szatmári, 2009.)

6.1. Mozgatórendszer

Az inaktív életstílus nagymértékben csökkenti a munkavégző képességet, ami nem

csak gazdasági szempontból fontos, hanem azért is, mert a testmozgékonyságát is

csökkenti. Ez az életmód az egészségre is kihat. Az egyének egyre kevesebbet

sportolnak, egyre nehezebben végzik a fizikai munkákat, ellustulnak és előtérbe

kerül a tv, számítógép. (Pavlik, 2015.)

Az aktív életvitel az izomerőt növeli. A szabadidősport hozzájárul az izomerő

növeléséhez, de nem elsődleges célja. A megfelelő izomerő megkönnyíti a

mindennapi életet, a hétköznapokon adódó feladatok elvégzését. Az izomerő

növelése statikus gyakorlatokkal és rezisztenciaedzéssel lehetséges. (Pavlik, 2015.)

Az izmok állóképessége amiatt növekszik, hogy nő az oxigén ellátása és

felhasználása, vagyis gazdagabb lesz az izmok érhálózata és növekszik az enzimek

aktivitása. Természetesen az állóképesség növeléséhez az egész aerob rendszer

fejlődése hozzájárul. (Pavlik, 2015.)

A tartáshibák kellemetlen panaszt akár elviselhetetlen fájdalmakat okozhatnak

nehezítve ezzel az egyének életét. A tartáshibák legtöbbször az izomzat

gyengeségéből fakadnak. A gyakori lumbágó legtöbbször a hát- és hasizmok

gyengeségéből adódik. A csigolya-rendellenességek nagyrészt a gyermekkori

tartáshibákra vezethetők vissza. A gyermekkorban végzett helyes mozgásformákkal

a hibák elkerülhetők, felnőtt korban a megfelelő hát- hasizmok erősítésével elérhető

a panaszok megszűnése, csökkenése. (Pavlik, 2015.)

A lábizmok gyengeségéből is súlyos problémák adódhatnak, ilyen például a lúdtalp.

A lúdtalp sok esetben okoz derékfájdalmakat, de hozzájárul a láb, boka, térd, csípő

korai fáradásához, gyulladásához is. (Pavlik, 2015.)

23

A rendszeres mozgáshoz szokott ízületek hajlékonyabbak, nagyobb a mozgásuk

tartománya. A hajlékonyságot gyermekkorban lehet a legjobban fejleszteni majd

folyamatos edzéssel szinten tartani. Azonban a fokozott hajlékonyságnak leginkább

a versenysportban van jelentősége a szabadidősportban csak kis mértékben. Idősebb

korban az ízületek mozgásának beszűkülése nehezíthetik a mindennapokat. (Pavlik,

2015.)

A mozgás fokozza a csontok fejlődését, ezáltal hozzájárulhat az időskori

csontritkulás megelőzéséhez. Számos kutatás eredménye mutatja, hogy a sport és

fizikai aktivitás serkenti a csontépítést. Az oszteoporozis idősödő vagy menopauza

idején járó hölgyek körében gyakori betegség, rendszeres sport ilyen esetekben is

jótékony hatású lehet. Számos kutatás bizonyítja, hogy akik gyermekkortól

végeznek rendszeres fizikai aktivitást, azoknál kisebb mértékben jelentkezhet az

oszteoporózis idősebb korban. Az következő ábrán (3.ábra) sportoló és nem

sportoló nők csontsűrűségének aránya látható. Megfigyelhető, hogy az aktív csoport

tagjainak átlagosan 0,2 g/cm3-rel sűrűbb a csípőcsontjuk. (Pavlik, 2013.)

3. ábra: A csípőcsont sűrűsége (BMD) értékei idős sportoló nőkben és nem edzettekben

Forrás: (Pavlik, 2013.)

6.2. Anyagcsere

Napjainkban a leggyakoribb anyagcsere betegség az elhízás, ami csökkenti a

mozgásképességet, súlyosan egészségkárosító hatású, érelmeszesedést,

0,6

0,65

0,7

0,75

0,8

0,85

0,9

0,95

1

Kontroll Sportoló

g/cm

2

p < 0,05

24

szívproblémákat és cukorbetegséget idézhet elő. Hazánkban szinte minden második

ember elhízott és a túlsúly, sajnos egyre nagyobb arányban jelentkezik a fiatalok

körében is. Az elhízás növekvő aránya könnyen megérthető a napi kalóriabevitel

ismeretében. Ülőmunkát végző, átlagos testméretű ember napi energia felhasználása

kb. 2500 kcal. Ezt az energia mennyiséget egy átlagos reggelivel, ebéddel és egy

szendviccsel biztosítjuk a szervezet számára. Azonban ezek mellett még számolni

kell a vacsorával, nassolással, cukros üdítőkkel is. Ezeket a plusz kalóriákat egy

passzív életmódot folytató, ülő munkát végző személy a minimális fizikai

aktivitásával nem adja le. A 4. ábrán a napi kalória felvétel és felhasználás átlagos

mennyiségei láthatóak. (Pavlik, 2015.)

4. ábra: A napi energiafelhasználás és- felvétel aránya

Forrás: (Pavlik, 2013.)

Sokan úgy gondolják, hogy ha megvonják maguktól az ételt, akkor fogyni fognak,

ám ez nem igaz. Így nem csak az energia, de a fontos fehérjék, szénhidrátok, zsírok,

vitaminok, sók és rostos anyagok sem jutnak kellő mennyiségben a szervezetbe. A

megoldást tehát nem az energia felvételében kell keresni, hanem a felhasználás

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

Felhasználás Felvétel

kcal

Vacsora

Ebéd

Büfé

Reggeli

Sport

Enyhe fizikai munka

Szellemi munka

Alapanyagcsere+alvás

25

növelésében. Napi kb. fél - egy óra mozgás is megoldást jelenthet. Ez a mozgás

mennyisége gyermek és fiatal felnőtt korban ideális. A későbbi életszakaszokban ez

a mennyiségű fizikai aktivitás már nem feltétlenül kivitelezhető a különböző

egészségügyi problémák miatt. (Pavlik, 2015.)

A koleszterintszint emelkedése, illetve a HDL/LDL arányának csökkenése szintén

anyagcserezavarra utal. A rendszeresen végzett testedzés jótékony hatást gyakorol

ezekre a problémákra is. (Pavlik, 2015.)

6.3. Idegrendszer

A mozgásban szegény életvitel ingadozó szabályozáshoz vezethet, ezért gyakori a

szorongás az emberek életében. A mindennapi életben jelentkező kisebb nagyobb

problémák gyötrelmes tépelődéshez, önmarcangoláshoz, idegfeszültséghez

vezethet. Az aktív életmód segíthet leküzdeni ezeket a gondokat. (Pavlik, 2015.)

Az alvászavarok gyakori kiváltó oka a fizikai fáradtság hiánya. Figyelembe véve,

hogy a szervezetnek a megfelelő regenerálódáshoz napi 1-1,5 óra REM fázisú

alvásra van szüksége, ami a 6-9 órás alvások második felében gyakoribb, belátható,

hogy a rövid alvások, nyugtalan éjszakák nem megfelelő agyi fejlődéshez

vezethetnek. (Pavlik, 2015.)

A jóleső, örömteli fizikai elfáradás biztosítja a nyugodt éjszakai alvást. Az edzett

szervezet gazdaságos vegetatív szabályozással rendelkezik, alacsony a nyugalmi

pulzusszáma és légzésszáma, a fizikai és pszichés ingerekre gazdaságos választ ad.

Az inaktív életmódot folytatók élettani paramétereik és válaszreakciójuk teljesen

ellentétes, ami nem tesz jót a szervezetnek. (Pavlik, 2015.)

6.4. A szív és a fizikai terhelés

A rendszeres fizikai aktivitást végzők szíve morfológiai és működésbeli

változásokon megy át. Természetesen ezek egészséges alakulásoknak és edzettségi

jeleknek tekinthetők. A módosulások élettani célja, hogy a szív eredményesebb

működésre legyen képes. A változások hónapok, évek alatt alakulnak ki, de a

rendszeres sport abbahagyása után a folyamat lassan visszafelé is lejátszódik,

vagyis a szív visszafejlődik. (Osváth, 2013.)

26

Az edzett szívre érvényes jeleket feloszthatjuk morfológiai, funkcionális és

regulációs edzettségi jelekre.

Morfológiai jelek

kardiális hipertrófia: nagyobb üreg, vastagabb szívfal

jobb koszorúsér- ellátás

Funkcionális jelek

jobb kontraktilitás (összehúzóképesség)

jobb relaxációs képesség (tágulékonyság)

gazdaságosabb anyagcsere

módosult elektromos aktivitás

Regulációs jelek

alacsonyabb pulzusszám

csökkent elektromos perctérfogat (Pavlik, 2013.)

A méretbeli változásokat a sportág típusa határozza meg. Akik állóképességi sportot

választottak, azoknál a kamra tágabb, a szívfal vastagabb. A nagy erőkifejtéssel

járó, statikus mozgást végző sportolók szívének a kamrái kevésbé tágulnak,

azonban sokkal vastagabb falra tesznek szert. (Osváth, 2013.)

A funkcionális sajátosságok közé tartoznak a szívizom működésének a

módosulásából származó változások. A vizsgálatok egyre több sejtszintű,

molekuláris okot, mechanizmust fednek fel: „Emelkedik a miozin ATP-áz

aktivitása, a miociták (szívizomsejtek) rövidülése fokozott, facilitált, javul a

kontraktilitás és a tágulékonyság, a Starling- féle szívtörvény, azaz a Frank-

Starling-mechanizmus hatékonyabban tud részt venni a pumpafunkcióban.”

(Pavlik, 2013, 339. oldal)

27

Az összehúzódó képességet viszonylag nehéz kimutatni, viszont a relaxációs

képességet és a diasztolés funkciót egy vizsgálattal, könnyű figyelemmel követni.

Minél nagyobb a telődés korai és késői fázisa csúcssebességének hányadosa, annál

jobb a relaxációs képesség. Ennek eredménye, hogy a szív kamrája jobb telődésre

lesz képes, ami segíti a nagyobb vértérfogat keringésbe jutását. (Pavlik, 2015.)

Az anyagcsere is kedvező irányba módosul az edzett szervezetekben, működése

jobb, gazdaságosabb lesz. A sportolók képesek egy adott teljesítményt alacsonyabb

szívizom áramlással, alacsonyabb oxigénellátással teljesíteni. Ennek hátterében az

áll, hogy a szívizom szabad zsírsav- és glukózfelvétele magasabb, és nagyobb

mennyiségű ATP képződik ugyanabból az oxigénmennyiségből. (Pavlik, 2013.)

A regulációs edzettségi jelek közé tartozik az alacsonyabb pulzusszám és a

csökkent nyugalmi perctérfogat. Az alacsonyabb pulzusszámot okozhatja a fokozott

paraszimpatikus idegrendszer aktivitása, de a sinuscsomó saját spontán

aktivitásának (IHR) csökkenése is. Rövidtávú edzések esetében a paraszimpatikus

idegrendszeri, hosszú távú edzés esetén az IHR csökkenése járul hozzá nagyobb

mértékben a pulzusszám csökkenéséhez. (Pavlik, 2013.)

Az alacsonyabb nyugalmi perctérfogatra két magyarázat adódik. Az egyik, hogy a

rendszeres edzést végzők szervezetében, minden működés takarékon van, így

kisebb a szervezet oxigénigénye. A másik lehetőség, hogy a sportoló szervezete

gazdagabb hajszálér- hálózattal rendelkezik, jobb az oxidációs enzim aktivitása, ami

lehetővé teszi a nagyobb arteriovenózus oxigénkülönbséget, tehát a szervezet

kevesebb mennyiségű vérből tud nagyobb mennyiségű oxigént kinyerni. (Pavlik,

2013.)

A szív olykor extrém terhelést is kibír. A már korábban említett Terrie Williams

áltál végzett kutatásban hullámszörfösök szívfrekvencia-monitor eredményeit is

vizsgálták. A legnagyobb szívfrekvencia növekedés, amit a tudósok észleltek

180/perc volt 3 órán keresztül. Az ilyen fokú megterhelés a szívet teljesen kimeríti,

és sok időre van szüksége a regenerálódáshoz, azonban, ha az egyén nem szenved

semmilyen szívbetegségben, a megterhelés nem árt az egészségének.4

28

6.4.1. A hipertónia és a fizikai aktivitás összefüggése

Hazánkban, ahogy más civilizált országokban is a lakosság kb. 20%-a szenved

magasvérnyomásban. A hipertónia a szív- vérkeringési rendszer betegségei közül a

második leggyakrabban előforduló betegség. Előfordulása az életévek számával

növekszik, a 65 év felettiek felénél jelentkezik valamilyen formája a hipertóniának.

Különböző adatok mutatnak rá arra, hogy a magasvérnyomást a rendszeres edzés

kb. 10 Hgmm-rel csökkenti, még akkor is, ha mellette mást kezelést nem

alkalmazunk. (Pavlik, 2013.)

A vérnyomáscsökkenése több mechanizmus útján is történhet. „ Megváltozhat a

vegetatív szabályozás, csökkenhet a nyugalmi szimpatikus aktivitás, emelkedhet a

paraszimpatikus tónus, érzékenyebbek lehetnek a vérnyomás- szabályozó reflexek,

emelkedhet bizonyos értágító anyagok koncentrációja, csökkenhet a nyugalmi

pulzusszám, csökkenhet a perctérfogat és/vagy a teljes perifériás rezisztencia.”

(Pavlik, 2013, 386. oldal)

A mérések szerint a hipertónia megelőzéséhez a nagy intenzitású sportok nem

alkalmasak, inkább a heti néhány alkalommal végzett, minimum 30 perces aktivitás

ajánlott. Azonban oda kell figyelni a mozgás formájára, mert a statikus terhelés és a

préseléssel járó mozgástípusok károsak, veszélyesek lehetnek. A már kialakult

betegség esetében is hasznos lehet a rendszeres testedzés, de felvetődik a kérdés: A

magasvérnyomásban szenvedők végezhetnek- e fizikai aktivitást, és ha igen, akkor

milyen gyógyszeres kezelés mellett? (Pavlik, 2013.)

6.5. A légzési rendszer

6.5.1. Oxigénellátás

Az oxigén nélkülözhetetlen a szerveztünk működéséhez. Minden folyamat, ami

bennünk lejátszódik, energiát igényel. A sejtjeink az energiát a cukor elégetéséből

nyerik, s ehhez a folyamathoz oxigén is szükséges. Ha a szervezetünk nem jut elég

oxigénhez energiahiány és működési zavar lép fel. Hosszabb energiahiány mellett

lassan savas állapot alakul ki, ami segíti a daganatok kialakulását. Sajnos számos

környezeti tényező van, amely csökkenti a megfelelő oxigén ellátást (kipufogógáz,

29

nehézipari üzemek áltál kibocsátott anyagok, tüzelőanyagok égéstermékei). Az

Európai Unió áltál végzett felmérés szerint, évente 40-150 ezer ember hal meg a

légszennyezés következményei miatt. (Silye, 2014.)

Bizonyos tényezőkön, azonban mi is képesek vagyunk javítani:

mechanikai akadály (pl. orrsövényferdülés)

dohányzás (káros anyagai irritációt okoznak a légcsőben, tüdőben; a

vérben felszívódott anyagok rontják a sejtek oxigénellátását; a

vörösvértestek oxigénszállító képessége csökken)

rossz testtartás (rontja a tüdők megfelelő mozgását; romlik a mély légzés)

túlsúly, elhízás (csökken a légző kapacitás)

allergia, asztma (a légúti nyákképződés csökkenti a vérbe jutó oxigén

mennyiségét)

folyadékbevitel elégtelensége (gátolja a tüdő öntisztuló folyamatát; vér

pótlása)

iskolai, ülő életmód (mozgásszegény életmód; felnyomja a rekeszizmot,

amely csökkenti a légző kapacitást) (Silye, 2014.)

6.5.2. Egyszeri terhelés hatása a légzésre

Fizikai aktivitás hatására a légzés fokozódik. Megnő a légzésszám, a légvételek

mélyebbek lesznek, vagyis növekszik a légzéstérfogat, kitágulnak a légutak, a

légcső és a hörgők. A vér szén-dioxid- szintjének megemelkedése, az idegi, reflexes

mechanizmusok, a szimpatikus idegrendszer aktivitása és a mellékvesevelő

hormonelválasztásának fokozódása okozza a légzés növekedését. „ Az átlagember

légzési perctérfogata 80-100 liter, az edzett emberé 150-200 liter lesz maximális

terhelés alatt. Mindez azt jelenti, hogy a nyugalmi légzési perctérfogat 20-22-

szeresre emelkedhet.” (Pavlik, 2013, 265. oldal)

6.5.3. Rendszeres edzés hatása a légzésre

A rendszeres edzést végzők légzése több szempontból mutat előnyösebb

tulajdonságokat, mint az inaktív életmódot folytatóké. „ A rendszeres edzéshez

30

szokott sportolók légzése gazdaságosabb. Tekintettel arra, hogy terhelés alatt a

légzőizomzat energiafelhasználása nagy terhelésnél az összes energiafelhasználás

10-15%-át, szélsőséges esetben 20%-át teszi ki, csúcsterhelésnél a gazdaságosabb

légzés nem elhanyagolható energiatakarékosságot jelent.” (Pavlik, 2013, 266.oldal)

Az edzett embereknél megfigyelhető a bradipnoé jelenség, ami azt jelenti, hogy a

nyugalmi légzésszám alacsonyabb (kb. 12-14/perc), mint a passzív életmódot

folytatóknál. Ebből következik, hogy a rendszeres edzést végzők légvétele mélyebb.

Edzés hatására fejlődnek a légzőizmok, bizonyos sportágat űzőknek jobb a

légzéstechnikája is. Az edzett szervezetben a terhelés kezdeti fázisában hamarabb

tágulnak a hörgők, így ritkábban fordul elő a mellkasi szorítás sportolás közben. A

tüdőerek tágabbak, nagyobb intenzitással szállítják a felvett oxigént. (Pavlik, 2013.)

31

7. Anyag és módszer

Ebben a fejezetben a szakdolgozatom kutatási eredményeit fogom prezentálni.

Kutatásom témája az életmód és sport kapcsolata. Fő célkitűzésem egy kvantitatív

kutatás elvégzése és kiértékelése az inaktív életmód és a betegségek

megjelenésének gyakoriságának összefüggésében. Felmérésem eszköze a primer

kutatási módszerek közül a kérdőíves megkérdezés volt. A kérdőív 2015. október

15-től október 30-ig volt elérhető a kitöltők számára. A vizsgált csoport kiválasztása

egyszerű véletlen mintavétel alapján történt. A kérdőív terjesztése internetes

közösségi oldalon zajlott, ahol a hólabda- mintavételi módszert alkalmaztam. Az

eredmény változatosságának érdekében nem jelöltem meg konkrét célcsoportot a

kitöltéshez, így bárki kitölthette. Kutatásom nem tekinthető reprezentatívnak a

mintavételi módszer és a válaszadók viszonylag kis elemszáma miatt, mindazonáltal

alapvető következtetések levonását a demográfiai adatok ismeretében lehetővé teszi.

Összesen 131 ember töltötte ki a kérdőívemet, melyből 83 volt a nők és 48 a férfiak

száma. Tehát a nemek közötti %-os megoszlás 63,4% a nők és 36,6% a férfiak

aránya. Ez a megoszlás eltér a magyar társadalomban mérhető arányoktól, hiszen, a

teljes népességben a nők 52,4 %, a férfiak 47,6%-ban vannak jelen. Az általam

vizsgált populációban pedig a kitöltők 37%-a 21-30 év közötti, 22%-a pedig 41-50

év közötti egyén volt. Az általam kapott %-os eredmények torzítást okozhatnak a

kiértékelésben, mert a korcsoportonkénti megoszlásban a 21-30 év közöttiek

12,55%, a 41- 50 év közöttiek 13,92%-ban vannak jelen a teljes sokaságban.7 A

kérdőív szerkesztését és kitöltését sikeresnek gondolom, mivel a 131 kitöltőből

mindenkinek a válasza értékelhető és használható volt az elemzésem során. Az

adatok feldolgozását Microsoft Excel 2010 program segítségével végeztem. A

válaszaim statisztikai érvényességét kereszttábla számítással és khi2 próbával

vizsgáltam a hipotézisek során.

A kérdőív szerkesztésénél ügyeltem a megfelelő formai és tartalmi szabályokra,

odafigyeltem a kérdések logikai sorrendjére, változatosságára. Bár a kérdőív nincs

validálva, de az alapprobléma feltárásához elégségesnek találtam a saját készítésű

kérdőív összeállítását. A kérdőívben nyitott és zárt kérdéseket is alkalmaztam. A

7 https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html

32

zárt kérdéseken belül találhatók alternatív egy válaszos és szelektív több válaszos,

valamint skálázott kérdések is. A kérdőív végén, arra kértem a kitöltőimet, hogy

néhány egészségügyi értéküket adják meg, ha tudják, a pontosabb kiértékelés miatt,

illetve hogy képet kapjak arról, mennyire egészségtudatosak. Hiszen, aki tud

válaszolni néhányra közülük vagy meglehetősen egészségtudatos vagy odafigyel

ezen értékeire, mondjuk valamilyen egészségügyi problémából kifolyólag. Így állt

össze a 30 kérdést magába foglaló kérdőívem. A kérdések 4 csoportba

kategorizálhatók:

1. Demográfiai kérdések

2. Egészségmagatartásra vonatkozó kérdések

3. Sportolási szokásokra irányuló kérdések

4. Egészségügyi adatok

Az első kérdéscsoport a demográfiai kérdések, melyek alapján olyan általános

információkhoz jutottam, mint a nem, kor, iskolai végzettség, melyek ismerete

hozzásegít a kérdőíves válaszok pontos kiértékeléséhez.

A második kérdéscsoport az egészségmagatartásra vonatkozó kérdések csoportja

volt. Ebben a részben a kitöltők egészség tudatosságát, az egészséghez való

hozzáállását mértem fel. A csoportban találhatók az egészségi állapotra, meglévő

betegségekre, TV nézési és számítógépezési szokásokra, táplálkozásra és káros

szenvedélyekre vonatkozó kérdések.

A harmadik kérdéscsoport a sportolási szokásokra vonatkozó kérdéseket

tartalmazta. Ezeket a kérdéseket csak a valamilyen gyakorisággal sportolók töltötték

ki. Rákérdeztem többek között a mozgás gyakoriságára, időtartamára, fajtájára,

motivációjára, helyére. A kitöltők választ adtak arra, hogy mióta sportolnak és,

hogy elégedettség tölti- e el őket sportolás közben, után.

A negyedik, és egyben utolsó kérdéscsoportban az emberek egészségügyi adataira

kérdeztem rá. Természetesen ebben a kategóriában kaptam a legkevesebb választ,

hiszen nagyon sokan nincsenek tisztában egészségügyi állapotukkal. A kitöltők

következő értékeire voltam kíváncsi: vérnyomás, vércukorszint, vörösvértestszám,

33

hemoglobin, fehérvérsejtszám, vérlemezkeszám, hematokrit érték és egyéb

egészségügyi adat, amit meg tudtak adni.

7.1. Hipotézisek

1. A megkérdezett populáció többsége inaktív életmódot folytat és nem

egészségtudatosak.

2. A passzív életmódot folytatóknál gyakoribbak a szív- és érrendszeri

megbetegedések, elhízás, hipertónia, légzőszervi megbetegedések.

3. Az ülőmunkát végzők gyakrabban szenvednek magas vérnyomásban,

elhízásban.

4. A rendszeresen sportolók gyermekkorban szerették meg a sportot és azóta űzik

valamilyen formában.

5. A legnépszerűbb sport a szabadidősport területén a futás.

6. A havonta 1-2 alkalommal vagy még ritkábban sportolók gyakrabban

dohányoznak, mint a nagyobb rendszerességgel sportot végző társaik.

7. A 30-50 év közötti emberek legfőbb motivációja a sportra az egészség

megőrzése.

34

8. Eredmények

H1: A megkérdezett populáció többsége inaktív életmódot folytat és nem

egészségtudatosak.

A hipotézis vizsgálatához a kérdőívből több kérdést is figyelembe kellett vennem.

A válaszok alapján egy egészségügyi indexet számoltam, amelynek tartományát 0

és10 között adtam meg. A pontokat a kapott egészségügyi adatok, a sport

rendszeressége, a dohányzás mértéke és a megelőzés céljából orvoshoz látogatás

alapján adtam. Az egészségügyi értékek 7 pontot, minden további válasz 1-1 pontot

ért. A 130 kitöltőm értékeit az 5. ábrán szemléltetem.

5. ábra: Egészség index

Forrás: Saját készítés

A 131 kiértékelt személyem közül 117-en esnek a 0-5 pont közé, ami általánosan

alacsony egészségtudatosságra utal.

Az 3. táblázatban az egészségügyi index mértékét és a sportolást vetettem össze. Az

indexet 3 csoportra bontottam: az első a legkevésbé egészségtudatosak, ők azok,

akik 0-3 pontot kaptak, a közepes egészségtudatosságúak a 4-6 pontos csoportban

0

5

10

15

20

25

30

35

40

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

5

26

36

20 22

6

1 3

6 4

0

Fő

Egészség index

35

lévők és a magas egészségtudatossággal rendelkezők pedig a 7-10 pontos

személyek.

0-3 pont 4-6 pont 7-10 pont Összesen

Sportol 50 27 4 81

Nem sportol 39 2 9 50

3. táblázat: Egészségügyi index- sportolás

Forrás: Saját készítés

A táblázatban látható adatok a kereszttábla elemzés és a Khi2 próba elvégzése után,

azt mondható, hogy 95%-os valószínűséggel igaz a teljes sokaságra. A

legalacsonyabb indexet elérők körében 50 mondta azt, hogy rendszeresen sportol és

39 fő, hogy havonta 1-2 alkalommal vagy egyáltalán nem végez fizikai aktivitást. A

második csoportban a válaszadók közül 27-en sportolnak és 2-en választották a nem

sportol válaszlehetőséget. A magas egészségtudatossággal rendelkezők

csoportjában 4 fő sportol és 9 fő folytat inaktív életmódot.

Az 4. táblázatban a betegséget és az egészségügyi index megoszlását ábrázoltam.

0-3 pont 4-6 pont 7-10 pont Összesen

Beteg 42 14 6 62

Nem beteg 47 15 7 69

4. táblázat: Egészségügyi index- betegség

Forrás: Saját készítés

Kereszttábla elemzéssel és Khi2 próbával megvizsgáltam, hogy az általam kapott

eredmények 50%-os eséllyel igazak a teljes népességre. A táblázatban szereplő

adatokból látható, hogy a 0-3 pontot elérők közül 42 fő szenved valamilyen

betegségben és 47 fő egészségesnek vallotta magát. A közepes

egészségtudatossággal élők kategóriájában 14-en mondták magukat betegnek és 15-

en egészségesnek. A legmagasabb indexet elérők csoportjában összesen 6 fő a

betegek és 7 fő a nem betegek aránya.

36

H2: A passzív életmódot folytatóknál gyakoribbak a szív- és érrendszeri

megbetegedések, elhízás, hipertónia, légzőszervi megbetegedések.

A 3. hipotézis felállításakor azzal a feltételezéssel éltem, hogy a rendszeres

sporttevékenység pozitív hatással van szervezetünkre, egészségünkre, amire a

dolgozatomban már vizsgált szakirodalmak is utalnak. A feltevés megvizsgálására

az aktív és passzív életmódot folytatók meglévő betegségeit vetettem össze. Az

aktív csoportot azok a válaszadók képezik, akik hetente minimum 1 alkalommal

végeznek testmozgást. A passzív csoportot pedig azok, akik havonta 1-2

alkalommal vagy még ritkábban sportolnak. A kitöltők több betegséget is

megjelölhettek és természetesen azt is, hogy nem szenvednek semmilyen

betegségben. Az értékelés során 6 féle betegséget, egy egyéb és egy nincs betegsége

kategóriát vetettem össze. Az 6. ábrán az aktív, az 7. ábrán pedig a passzív

életmódot folytatók betegségeiknek gyakorisága látható %-os arányban feltűntetve.

6. ábra: Aktív életmód- betegség megjelenése

Forrás: Saját készítés

0%

10%

20%

30%

40%

50%

8% 2% 3%

13% 6% 5%

15%

47%

Aktív életmód- betegség megjelenése

37

7. ábra: Passzív életmód- betegség megjelenése

Forrás: Saját készítés

Az ábra elemzését kereszttábla elemzéssel és Khi2 próbával kezdtem, hogy

megtudjam, hogy az általam kapott válaszok, hány %-os pontossággal igazak a

teljes sokaságra is. Az eredmény alapján nullhipotézisem, miszerint a változók

függetlenek egymástól, 95%-os hibahatárnál nem, de 90%-osnál teljesül.

A csoportok között a depressziót leszámítva 5-6%-os eltérés látható. A légúti

megbetegedések mind a két kategóriában azonos mennyiséget értek el. A két

vizsgált csoportomban a legnagyobb eltérés a nem betegek között jelentkezett. Az

inaktív életvitelt élők közül 33% vallotta azt, hogy nem szenved semmiféle

betegségben. Ez az arány az aktívak körében eléri a 47%-ot. A két diagramon jól

látható, hogy a kérdőívemet kitöltők közül a legtöbben a nincs betegsége

válaszlehetőséget jelölték meg. A passzív életmódot folytatóknál 14%-kal, az aktív

életmódot folytatóknál pedig 32%-kal magasabb az arányuk, a csoport leggyakoribb

betegségében szenvedőkéhez képest.

H3: Az ülőmunkát végzők gyakrabban szenvednek magas vérnyomásban,

elhízásban.

Ebben a részben azt vizsgáltam, hogy a napi több órás ülőmunkát végzőknél

gyakrabban jelentkezik-e a magas vérnyomás és az elhízás. Napunk jó részét a

0%

10%

20%

30%

40%

14%

0%

8%

19%

6% 6%

14%

33%

Passzív életmód- betegség megjelenése

38

munkahelyünkön töltjük, ezért nagy hatással van életünkre az ott folytatott

magatartásunk. Az általam megkérdezett 131 ember közül 107 ember válaszolta azt,

hogy ülőmunkát végez, ebből 37-en válaszolták azt, hogy magas vérnyomásban

és/vagy elhízásban is szenvednek. A válaszokat az 8. ábrán összesítettem.

8. ábra: Ülőmunka- betegség kapcsolata

Forrás: Saját készítés

Hipotézisem igazolására itt is elvégeztem a kereszttábla és Khi2 próbát, ami után azt

mondhatom, hogy az általam kapott eredmények mindössze 75%-os biztonsággal

állítható a teljes sokaságra is. Ez az alacsony elemszámmal magyarázható, lehet,

hogy az alacsony incidenciával előforduló betegségek egyszerűen csak nem

jelennek meg a mintámban.

Az általam kapott eredmények alapján azok közül, akik nem végeznek ülőmunkát

mindössze 5-en mondták azt, hogy magas vérnyomásuk van és az elhízást senki

nem jelölte meg. A válaszadókat 3 csoportra bontottam: az első, akik napi 0-4 órát,

a második, akik napi 5-12 órát és a harmadik, akik egyáltalán nem végeznek

ülőmunkát. Az 5- 12 órás kategóriában az elhízás 31%-os arányban, a magas

vérnyomás 26%-os arányban van jelen a vizsgált populációnál. Közülük 10%-nál

pedig a két betegség együttesen jelen van.

A 0-4 órás csoportnál az elhízás 10%-os, a magas vérnyomás pedig 20%-os.

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

0-4 óra 5-12 óra Nem végezülőmunkát

21%

26%

12% 10%

31%

0%

Ülőmunka- betegség kapcsolata

Magas vérnyomás

Elhízás

39

Azonban a magas vérnyomás aránya, majdnem eléri a második csoportban lévők

arányát, mindössze 5%-kal kevesebb embernél fordul elő a betegség. A két

csoportot vizsgálva az elhízás már nagyobb különbségeket mutat. Az eltérés eléri a

20%-ot. A harmadik kategóriába tartozó egyéneknél mindkét betegség sokkal

kisebb arányban jelentkezett. A magas vérnyomás az előzőekhez képest mindössze

fele annyi embernél van jelen, az elhízás pedig a vizsgált populációmban meg sem

jelenik, ami a kis elemszámom miatt lehetséges.

H4: A rendszeresen sportolók gyermekkorban szerették meg a sportot és azóta

űzik valamilyen formában.

Ebben a fejezetben azt vizsgáltam, hogy azok, akik felnőtt korban is rendszeresen

sportolnak gyermekkorban szerették meg a mozgást, aktív életmódot és azóta űzik a

választott sportágakat. A kérdőívet kitöltők közül csak azok válaszoltak erre a

kérdésre, akik rendszeresen végeznek fizikai aktivitást, ez összesen 107 fő volt. A

vizsgált populációm eredményeinek kiértékelése az 9. ábrán látható.

9. ábra: A sportolás kezdetének megoszlása

Forrás: Saját készítés

A válaszok azt mutatják, hogy azoknál, akik havonta egy-két alkalommal

sportolnak nem mérvadó a mozgás elkezdésének ideje, hiszen szinte azonos

0%

2%

4%

6%

8%

10%

12%

14%

16%

Havonta 1-2alkalommal

Hetente 1-2alkalommal

Hetente 3-4alkalommal

Szinteminden nap

A sportolás kezdetének megoszlása

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

Utána

40

arányban választottak a 4 válasz lehetőség közül. Megfigyelhető azonban, hogy az

óvodás korban sportolni kezdők közül, azok száma a legmagasabb, akik a

későbbiekben havi rendszerességgel sportolnak. Látható, hogy azok a sportolók,

akik heti 1-2 edzésen vesznek részt nagy arányban az általános iskolában kezdték el

az aktív életmódot. Az ábra jól mutatja azt is, hogy a kitöltők 12%-a, a középiskola

elvégzése után választotta az ilyen rendszerességű mozgást. A hetente 3-4

alkalommal fizikai aktivitást végzők közül a legtöbben az általános iskolában

kezdték el a sportolást, de szintén magas arányszámban választották a középiskola

utáni válaszlehetőséget is. A minden nap sport tevékenységet végzők körében szinte

elhanyagolható azoknak a száma, akik óvodás vagy középiskolás koruktól mozogni,

arányuk még a 2 %-ot sem éri el. Számuk duplája a középiskola végeztével, de a

legmagasabb arány itt is az általános iskolánál figyelhető meg.

10. ábra: Naponta- havonta sportolók aránya

Forrás: Saját készítés

A 10. ábrán külön összehasonlítottam a naponta sportolók és a havonta sportolók

arányát. Látható, hogy havonta pár alkalommal fizikai aktivitást végzők száma

viszonylag azonosan oszlik meg az időszakok között. Azonban azok száma

kiugróan magas, akik általános iskolás korok óta sportolnak napi rendszerességgel.

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Óvoda Általánosiskola

Középiskola Utána

Fő

Naponta- havonta sportolók aránya

Naponta sportol

Havonta sportol

41

Kapott válaszaim, alapján elmondható, hogy a hipotézis 90%-os eséllyel igaz a

teljes sokaságra is, amit kereszttábla számítással és khi2 próbával vizsgáltam.

H5: A legnépszerűbb sport a szabadidősport területén a futás.

Ebben a hipotézisben, azt vizsgáltam, hogy a futás-e a leggyakrabban űzött

sportág. A 131 kitöltőm közül 109 vallotta, azt hogy bizonyos rendszerességgel

végez fizikai aktivitást. Válaszaik az 11. ábrán láthatók.

11. ábra: Sportágak sorrendje

Forrás: Saját készítés

A 109 emberből 51-en választották a futást. Nem sokkal lemaradva tőle, mindössze

egy szavazattal kaptak kevesebbet az aerobic, fitness tevékenységek. Kutatásomban

a harmadik helyen a kerékpározás zárt, 41 szavazattal. Az egyéb kategóriát is sokan

választották, a kitöltők 16%-a mondta azt, hogy a felsoroltakon kívül mást vagy

mást is sportol. A sorban következő két sportág az úszás és a csapatban űzött

labdajátékok mindössze 7-8%-ot értek el a vizsgálatban. A legkevesebb szavazatot

az egyéni labdajátékok és a küzdősportok kapták, a kitöltők közül csak 3-3 ember

választotta ezeket a sportágakat. Nem reprezentatív felmérésem alapján a hipotézis

nem jelenthető ki igaznak, hiszen az 1%-os ebben az esetben nem tekinthető valódi

eltérésnek.

0% 5% 10% 15% 20% 25%

Futás

Aerobic/Fitness

Kerékpározás

Egyéb

Úszás

Labdajáték csapat

Labdajáték enyéni,…

Küzdősportok

24%- 51 fő

23%- 50 fő

19%- 41 fő

16%- 35 fő

8%- 18 fő

7%- 14 fő

1%- 3 fő

1%- 3 fő

Sportágak sorrendje

42

H6: A havonta 1-2 alkalommal vagy még ritkábban sportolók gyakrabban

dohányoznak, mint a nagyobb rendszerességgel sportot végző társaik.

Ebben a részben a dohányzás és a sport rendszerességének összefüggését

vizsgáltam. Kérdőívem során megkérdeztem kitöltőimet káros szenvedélyeikről is,

de a hipotézis alapján csak a dohányzást fogom kiértékelni. Köztudott tény, hogy a

dohányzás káros az egészségre és súlyos betegségek kockázatát növelheti.

Válaszadóim között a rendszeres dohányzás viszonylag kis arányban jelent meg,

mindössze 22% vallotta azt, hogy minimum pár szálat szív hetente. Ebben

természetesen azok is benne vannak, akik akár egy egész dobozzal is elszívnak

naponta, de a kis elemszám miatt számuk elhanyagolható. A kitöltők 78%-ától

kaptam azt a választ, hogy már leszokott vagy soha nem is dohányzott. Az 12. ábrán

látható ezen arányok megoszlása a sportolás rendszerességének tükrében.

12. ábra: Sport és dohányzás kapcsolata

Forrás: Saját készítés

A kapott eredmények a statisztikai számítások alapján 75%-os biztonsággal

mondhatók el a teljes sokaságról is.

Azok közül, akik ritkán sportolnak, vagyis havonta 1-2 alkalommal vagy még

ritkábban, azok közül 11 % mondta azt, hogy minimum pár szál cigarettát szív el

hetente és 27 %, hogy már leszokott vagy soha nem is dohányzott. A rendszeresen

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

min. pár szálhetente

leszokott, sohanem dohányzott

11%

27%

11%

51%

Sport és dohányzás kapcsolata

Ritkán sportol (havi 1-2vagy kevesebb alkalom)

Gyakran sportol (több,mint havi 1-2 alkalom)

43

sportolók körében a válaszadók szintén 11%-a dohányzik, de ebben a csoportban

51% állította az ellenkezőjét.

H7: A 30-50 év közötti emberek legfőbb motivációja a sportra az egészség

megőrzése.

Ebben a hipotézisben azt vizsgáltam, hogy a kérdőívet kitöltő középkorú lakosság

körében mi a legfőbb motivációja a sportolásnak. A kérdésre választ adók közül

csak a 30-50 év közöttiek eredményeit vizsgáltam meg, de egy személy több

motivációt is megjelölhetett, így kaptam 125 választ. Az általam készített, 13. ábrán

mutatom be a motivációk megoszlását.

13. ábra: Sport motivációk

Forrás: Saját készítés

Az ábrán látható, hogy a legtöbb válasz az egészségmegőrzésére érkezett, összesen

32 fő jelölte meg ezt a válaszlehetőséget. A második leggyakoribb válasz a

feltöltődés, kikapcsolódás 26 fővel, ezt követi a jó stresszlevezető lehetőség 23

jelöléssel. A jó társaság miatt 20 fő sportol szívesen és 18 fő pedig kellemes

időtöltésnek érzi a fizikai aktivitást. Az egyéb kategóriát összesen 5 ember

választotta és egyetlen egy személy mondta, hogy azért sportol, mert az orvos

ajánlotta neki

32 fő

26 fő 23 fő

20 fő

18 fő 5 fő

1 fő

Sport motivációk Egészség megőrzése,helyreállításaFeltöltődés, kikapcsolódás

Jó stresszlevezető

A jó társaság

Kellemes időtöltés a frisslevegőnEgyéb

Orvos ajánlotta

44

9. Megbeszélés

Hipotézis 1

A hipotézis vizsgálatát azért tartottam fontosnak, mert a szakirodalmi kutatásaim

során tapasztaltam, hogy egészséges életmóddal sokat javíthatunk egészségi

állapotunkon, azonban az emberek többsége nem foglalkozik eleget testi

egészségével.

Az 5. ábra jól mutatja, hogy a válaszadóim közül a többség nagyon alacsony

egészségtudatossággal rendelkezik. A 131 kiértékelt személyem közül 117-an esnek

1 és 5 pont közé, ami azt mutatja, hogy szinte egyáltalán nincsenek tisztában az

egészségügyi értékeikkel és nem foglalkoznak egészségükkel.

A 3. táblázat alapján látható, hogy a magas egészségtudattal rendelkezők közül

kevesebben vannak azok, akik sportolnak. A másik két csoportban pont az

ellenkezője figyelhető meg, mindkét kategóriában azok száma magasabb, akik

sportolnak. A sportolók és nem sportolók között a legnagyobb különbség a közepes

egészségtudatosságúaknál látható. Az alacsony pontot elérőknél lévő magas

aránynak az lehet az oka, hogy azok, ismerek egészségügyi értékeiket, akiknek

valamilyen problémájuk van, és ez megakadályozza őket a sportolásban vagy éppen

azért alakult ki náluk a betegség, mert nem sportoltak.

A 4. táblázat alapján feltételezhető, hogy az index által mért egészségtudatosság és

az egészségi állapot között nincsen mérhető összefüggés, hiszen 3 esetben lehet

magas az index:

1.- ha valaki nagyon egészségtudatos, egészséges, de rendszeresen

jár orvosi ellenőrzésre is és sokat sportol

2.-ha valakinek komoly betegsége van, és ezért figyel nagyobb

mértékben egészségére, ezért jár rendszeresen orvoshoz

3.- ha valaki hipochonder, lehet, hogy minden egészségügyi értéke

rendben van, mégis azt fogja állítani, hogy beteg

45

Ezen felül a válaszadók többsége kevésbé ismeri egészségügyi értékeit, mert vagy

teljesen egészségesek és ezért nem járnak orvoshoz vagy betegek, de nem

foglalkoznak vele.

Hipotézis 2

A hipotézis felállításánál azt vettem figyelembe, hogy a mai vezető halálokok

között szerepelnek többek között a szív- és érrendszeri valamint a légzőszervi

megbetegedések. Mégis ezek azok a betegségek, amelyek prevenciója a

szakirodalom szerint rendszeres testmozgással javítható. Ezért találtam lényegesnek

ezen betegségek számának vizsgálatát.

A kapott adataim alapján látható, hogy az általam vizsgált populációban az elhízás,

a szívbetegség, a magas vérnyomás és a depresszió kisebb arányban jelentkezett az

aktív sportolók körében. Tehát ez alapján feltételezhető, hogy a népbetegségek

közül a szív- és érrendszeri megbetegedések és az elhízás előfordulásának aránya a

rendszeres sportolás által pozitív irányba mozdítható el.

A légúti megbetegedések azonos arányát magyarázhatja, hogy azok kialakulását

nagymértékben növeli a légszennyezés, így a betegség megjelenését nem feltétlen

tudjuk egészséges életmóddal megakadályozni. Az aktív életmódot folytatók a

megnövekedett ventilláció miatt több szennyezőanyagot szívnak be, különösen a

kerékpározók, hiszen gyakran az autók mellett közlekednek. Az ő esetükben azt is

figyelembe kell venni, hogy a biciklisták fejmagassága azon a szinten van, ahol a

szálló por és egyéb szennyező anyagok koncentrációja a legmagasabb a

közlekedésben résztvevő járművek miatt. A későbbiekben szervezőként ennek

tudatában kell megtennem ajánlásaimat. Nagy forgalmú környezetben élőknek nem

ajánlatos a kerékpározás, mint rekreációs egészségmegőrző tevékenység, míg azok

esetében, akik kisebb forgalommal, alacsonyabb légszennyezettséggel rendelkező

vidéken élnek, ez bátran űzhető sportág. Más kérdés, hogy ez utóbbi területek

gyakran hegyvidékiek, ahol a kerékpározás egyfelől nehezebb, másfelől nem

feltétlen van jó hatással az ízületekre.

46

Hipotézis 3

Napjainkban nagyon sokan végeznek napi több órás ülőmunkát, ami nem tesz jót

az egészségnek.8 A 3. hipotézis felállításakor az ülőmunka és a betegségek

gyakorisága közötti kapcsolatra voltam kíváncsi.

Megfigyelhető, hogy az általam vizsgált két betegség csoport az 5-12 órás

kategóriában a legmagasabb. A 0-4 órás csoportnál az elhízás fele annyi embernél

jelentkezik, mint a hipertónia. A harmadik csoportban pedig meg sem jelent az

elhízás, lehet persze, azért, mert az elemszám alacsony volt.

Természetesen, ha valaki ilyen munkakörben dolgozik muszáj ennyit ülnie

napközben, de egészséges és aktív életmóddal sokat tehetne ezen betegségek

elkerüléséért. Tekintve, hogy az ülőmunkát végzők feltételezésem szerint magasabb

életszínvonalon élnek, háztartási költségeik nagyobb százalékát fordíthatnák

sportolásra és egészségtudatos életmódra, mint a fizikai munkát végzők.9 10

Hipotézis 4

A hipotézis vizsgálatát, azért tartottam fontosnak, mert a gyermekkorban elkezdett

sportolással sokat tehetünk a megfelelő testi fejlődésünkért és egészségi

állapotunkért, ami az egész életünkre kihathat, amire már a szakirodalom áttekintése

részben is kitértem. Azok a gyermekek, akik pozitív mozgás élményt kapnak mind

az iskolában, mind az egyesületeknél az évek múlásával is szívesen végeznek sport

tevékenységeket és egészségtudatosabb felnőtteké válhatnak, erről szintén említést

tettem a dolgozatom elején.

Észrevehető, hogy az óvoda és középiskola idején sportolni kezdők száma a

legalacsonyabb bármilyen intenzitás tekintetében. Ennek oka, hogy ebben a két

korszakban figyelünk oda legkevésbé egészségi állapotunkra. Óvodás korban

természetesen még nem vagyunk tisztában a sport jótékony hatásával, itt a szülőn

múlik leginkább, hogy a gyermek elkezd- e sportolni, avagy sem. A középiskola

8 http://semmelweis.hu/mediasarok/2013/05/22/az-ulomunka-veszelyei/

9 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli032.html

10 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli034.html

47

időszaka pedig a kamaszkorba esik bele, ahol a gyerekek lázadnak és nem figyelnek

oda egészségükre. Azok körében viszont, akik az általános iskolában vagy a

középiskola után kezdtek a sporttal foglalkozni, látható, hogy mind azok száma

magasabb, akik elkezdték a sportot, mind azoké, akik hetente egy vagy több

alkalommal végzik a választott mozgásformákat.

Válaszadóim közül a legtöbben általános iskolás koruktól sportolnak. Ennek oka

véleményem szerint abban rejlik, hogy a gyermekek nagy mozgásigényük miatt

kezdenek bele sporttevékenységbe, amit megszeretnek így a későbbiekben is

szívesen végeznek különböző mozgásformákat. Azonban meg kell jegyezni, hogy

azok száma sem elhanyagolható, akik felnőtt korban szerették meg az aktív

életvitelt.

A sportolás korai megkezdése hozzájárulhat a megfelelő egészségtudatosság

kialakulásához és számos betegség kockázati tényezője csökkenhet.

Hipotézis 5

Meglátásom szerint az egyik leggyakrabban űzött sportág a futás. Ennek oka

szerintem abban áll, hogy ez a mozgásforma az, amely különösebb sportfelszerelés

nélkül a szabadban is végezhető, az év bármelyik szakában. A futás egész testünket

átmozgatja és erősíti. Megfelelő hozzáállás mellett a legalkalmasabb az általános

egészség és erőnlét megszerzésére. Az általam vizsgált populáció alapján bár a

futást választották a legtöbben, mégsem mondható igaznak az a feltételezés, hogy a

futás a legnépszerűbb sportág, hiszen a kitöltőim közül az aerobicot is azonos

arányban választották. Napjainkban egyre kedveltebbek a fitness termek és az ott

kínált különféle órák. Véleményem szerint azért választják sokan a mozgásnak ezt a

formáját, mert könnyen elérhető, nem igényel nagyobb felszerelést, hiszen a

teremben minden eszközt megkapnak, különféle testmozgást kipróbálhatnak, és

másokkal együtt sportolhatnak. Úgy gondolom, hogy a futást és az aerobicot azért

ennyire népszerű, mert ez az a két mozgásforma, ami a legkisebb előkészületekkel

űzhető.

48

A felmérésem alapján sokan választják aktivitásuk során a kerékpározást és az

úszást is. A kerékpározás negatív hatásaira már az 2. hipotézisben kitértem, azonban

számos pozitív hatással is bír szervezetünkre. A biciklizés javítja a szív- és

érrendszer állóképességét, fokozza a szervek vérellátását, ami jó hatással van a

légzőrendszer és az anyagcsere munkájára. A kerékpárt sokan választják

közlekedésük eszközéül és járnak vele munkába, iskolába. Egyetemünk és a város

is támogatja a biciklis közlekedést, hiszen a tavalyi év folyamán megépültek a

kerékpár tárolók is az egyetem területén és a bicikliút, ami a városból egészen az

Egyetemvárosig húzódik, ezzel is támogatva az egészséges életmódot, és

hozzájárulva a biztonságos közlekedéshez. A bicikliseknek lehetőségük van kijutni

Tapolcára forgalommentes utakon is, ezzel elkerülve a magas

levegőszennyezettséget. A kerékpáros közlekedésnek azonban, hátrányai is vannak,

hiszen tekerés közben megnyúlnak a térdízületek, ami a hideg időben könnyen

megfáznak és krónikus betegségek kiindulópontja lehet. Ezen problémák elkerülése

érdekében fontos odafigyelnünk a megfelelő sportruházatra.

Az úszás szintén sokat javíthat egészségünkön. Hozzájárul a vérkeringés

fokozódásához, az erek tónusát javítja. Az úszás hatására erősödnek a légzőizmok,

ezért ajánlott asztmás, allergiás betegek számára. A felhajtóerőnek köszönhetően

csökken a testre nehezedő súly, így könnyebbé teszi a mozgást és kíméli az

ízületek.

Véleményem szerint, azért választják mégis kisebb arányban az úszást, mert

nagymértékben helyhez kötött és sok időt elvehet az uszodához való eljutás és az

onnan való hazajutás, problémát okozhat a hajszárítás, az érzékenyebbek télen a

hidegben könnyen megfázhatnak, a vizes közeg számos fertőzés táptalaja lehet és

néhány embert pedig kellemetlenül érint az uszodai közös öltöző használata.

49

Hipotézis 6

Számomra a sport és dohányzás kizárja egymást, de számos ember másként

gondolkodik erről. Sok sportoló van, aki rendszeresen dohányzik, csökkentve ezzel

edzéseinek eredményét. 11

A felmérésem szerint a dohányzók mindössze 11%-a sportol, a nem dohányzók

27%- a sportol havi rendszerességgel. A gyakrabban végzett sporttevékenység

válaszlehetőségre a dohányosok szintén 11%-a szavazott, a nem dohányzók körében

ez a szám jóval magasabb, közülük 51 % él aktív életmódot.

Tehát megállapítható, hogy az általam vizsgált populációban a havi 1-2 alkalomnál

rendszeresebben végzett testmozgás nagyobb arányban járul hozzá a dohányfüst

mentes életmódhoz, mint azoknál, akik ritkábban mozognak. Ennek jelentőségét

abban látom, hogy a rendszeresen sportolók nagyobb egészségtudattal

rendelkeznek, és jobban figyelnek saját és mások egészségére is, hiszen a

dohányzás számos betegség kialakulásának kockázatát növeli. Hozzájárul egyes

légzőszervi, szív-és érrendszeri betegségek megjelenéséhez, a dohányzás rákkeltő

és az emésztőrendszerre kifejtett negatív hatásai is megfigyelhetők.12

Hipotézis 7

A 7. hipotézis vizsgálatát azért tartottam fontosnak, mert a rendszeresen végzett

fizikai aktivitás pozitív hatással van a szervezetünkre és számos betegség

kockázatát csökkentheti, amit a szakirodalmi kutatásaim is alátámasztottak.

Feltételezésem szerint az egészség megőrzése érdekében végeznek a legtöbben

fizikai aktivitást. Amint az a 13. ábrából is látható a válaszadók közül a legtöbben,

32 fő, jelölte meg az egészség megőrzést és helyreállítást elsődleges motivációnak.

A második leggyakoribb válasz a feltöltődés, kikapcsolódás, összesen 26-an

döntöttek mellette. A jó stressz levezető, a jó társaság és a kellemes időtöltés a

11

http://semmelweisfigyelo.hu/hu/osszes_rovid_hir/hir/2001_a_sportolo_fiatalok_is_drogoznak 12

http://www.dohanyzas.hu/?p=eu_kovetkezmenyek

50

szabadban válaszlehetőségeket szinte azonos arányban választották. Mindössze 5 fő

mondta azt, hogy őket az általam felsoroltakon kívül más is motiválja a sportolásra.

A legelszomorítóbb válasz az orvos ajánlotta csoport, ami egyetlen szavazatot

kapott. Úgy gondolom, több orvosnak kellene ajánlania az aktív életvitelt

betegeinek, mert véleményem szerint többen kezdenének sportolni, ha olyan valaki

mondaná nekik, akiben megbíznak és tudják, hogy az ő érdeküket tartja szem előtt.

A kutatás alapján feltételezhető, hogy az emberek fejében összekapcsolódik a

mozgás és az egészség fogalma, mégis pontosabb információkra lenne szükség,

hogy a társadalom tagjai tudatában legyenek mi és mennyire hasznos az

egészségükre nézve. Az egészségturizmus szervezőnek a mozgásforma ajánlásánál

figyelemmel kell lennie az egyének egészségügyi állapotára, nehogy olyan

sportágat javasoljon, ami ronthat a beteg állapotán.

9.1. Következtetés

A szakdolgozatom megírásához végzett kutatások során számos információhoz

jutottam, ami későbbi egészségturizmus szervezői munkám folyamán segítségemre

lehet. Szervezőként nagy hangsúlyt kell fektessek a prevencióra és az egészséges

életmódra. Kutatásaim során megvizsgáltam, hogy az emberek többsége nem

rendelkezik kellő egészségtudatossággal és nem végeznek rendszeres testmozgást,

ami számos betegség kialakulásának kockázatát csökkentené. Munkám folyamán

fel fogom hívni az emberek figyelmét a megelőzés, a fizikai aktivitás fontosságára.

Mindenképpen figyelnem kell majd arra, hogy mindenkinek a fizikai állapotának és

életvitelének kedvező mozgásformákat ajánljak, hiszen a nem megfelelően végzett

mozgás akár káros is lehet a szervezetre.

51

10. Összefoglalás

Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a rendszeres sporttevékenység

végzésével csökkenthetők-e bizonyos betegségek megjelenésének kockázata, illetve

fontosnak tartottam az emberek egészségtudatának felmérését is. Kutatásom

eszköze egy saját készítésű kérdőív volt, melynek eredményeit a hipotézisek

kidolgozásánál igyekeztem minél sokoldalúbban prezentálni.

A 21. század rohanó világában az emberek nagy részének nincs ideje magával

foglalkoznia. Egy egész napos munka után kimerülten hazaérnek leülnek a televízió

vagy a számítógép elé, mondván, hogy pihennek, esetleg még nassolnak is valamit.

A kutatásaimból arra következtethetünk, hogy a többség nem figyel oda

egészségére és inaktív életvitelt folytat. Ez a fajta magatartás vezet a

dolgozatomban bemutatott magas arányú megbetegedésekhez. A társadalom

tagjainak fel kellene ismerniük, hogy csak saját maguk tehetnek az egészségükért.

Sokat segítene állapotukon a helyes táplálkozás, a káros szenvedélyek elhagyása és

minden korosztály számára fontos lenne a megfelelő mennyiségű mozgás az

egészség megőrzése céljából. A sport pozitív hatásait a szervezetre már

bizonyították és ezt, az embereknek is tudatosítani kellene magukban. A kutatásom

során kapott eredmények alapján azt gondolom, hogy az egészségre nevelést és a

sport megszerettetését általános iskolában kellene elkezdeni, hiszen ebben a korban

a legfogékonyabbak a gyerekek és az ott tanultak végigkísérhetik egész életüket.

Fontos lenne az egészségmagatartást a középiskolások körében is növelni, mivel

testünk jelentős fejlődésen megy át serdülőkorban és a megfelelő életvitel sokat

javíthat felnőttkori egészségi állapotunkon.

52

11. Irodalomjegyzék

Szakirodalom

Dr. Osváth Péter: Sportélettan, Sportegészségtan; Tankönyv sportoktatói és

sportedzői képzések tanulói számára, 2013

Jákó Péter: Sport, Egészség, Társadalom; A Magyar Tudományos Akadémia

folyóirata, 173. évfolyam, 2012/9. szám

Neulinger Ágnes: Társas környezet és sportfogyasztás; Ph.D. értekezés,

Budapest, 2007

Pavlik Gábor: A rendszeres fizikai aktivitás szerepe betegségek megelőzésében,

az egészség megőrzésében; Egészségtudomány, LIX. évfolyam, 2015/2

Pavlik Gábor: Élettan- Sportélettan; Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2013

Silye Gabriella: Sporttáplálkozás a maximális teljesítményhez; ExSol-Group Kft.

Budapest, 2014

Szabó Ágnes: A (szabadidő) sport alapfogalmai és kutatott területei;

Műhelytanulmány, 2009

Szatmári Zoltán: Sport, életmód, egészség; Akadémiai Kiadó Budapest, 2009

Internetes hivatkozások

A fizikai foglalkozásúak havi nettó jövedelme

Letöltés linkje:

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli032.html

Letöltés ideje:2015. 11.02.

A haláloki struktúra változása Magyarországon, 2000-2012

Letöltés linkje: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/halalokistruk.pdf

Letöltés ideje: 2015.10. 06.

53

A halálokokra vonatkozó statisztika

Letöltés linkje:

http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-

explained/index.php/Causes_of_death_statistics/hu

Letöltés ideje: 2015.10.27.

A sportoló fiatalok is drogoznak

Letöltés linkje:

http://semmelweisfigyelo.hu/hu/osszes_rovid_hir/hir/2001_a_sportolo_fiatalok_i

s_drogoznak

Letöltés ideje: 2015.11.01.

A szellemi foglalkozásúak havi nettó jövedelme

Letöltés linkje: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli034.html

Letöltés ideje: 2015.11.02.

Az egészség fogalma és determinánsai

Letöltés linkje:

http://www.pro-qaly.hu/az-egeszseg-fogalma-es-determinansai-108.html

Letöltés ideje: 2015.10.01.

Az ülőmunka veszélyei

Letöltés linkje:

http://semmelweis.hu/mediasarok/2013/05/22/az-ulomunka-veszelyei/

Letöltés ideje: 2015. 11. 02.

Dr. Kazai Anita: Meddig lehet bírni 180/perces szívfrekvenciával?

Letöltés linkje:

http://mta.hu/v_osztaly_hirei/meddig-lehet-birni-180perces-szivfrekvenciaval-

136750/

Letöltés ideje: 2015.11.01.

Egészségügyi következmények

Letöltés linkje: http://www.dohanyzas.hu/?p=eu_kovetkezmenyek

Letöltés ideje: 2015. 11.02.

54

Fókuszban az egészségtudatosság: merre tartunk

Letöltés linkje:

http://www.medicalonline.hu/pharma_klub/cikk/fokuszban_az_egeszsegtudatoss

ag__merre_tartunk_

Letöltés ideje: 2015.10.05.

Interaktív korfa Magyarország

Letöltés linkje: https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html

Letöltés ideje: 2015. 11.01.

Kéri Nagy Krisztina és Dr. Kéri Ildikó: Az egészségről

Letöltés linkje: http://www.karinthy.hu/pages/publish/eletrevalo/3_fejezet.pdf

Letöltés ideje: 2015.10.01.

55

12. Mellékletek

12.1. Kérdőív

Kedves Válaszadó!

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának végzős hallgatója vagyok. Szakdolgozatomban

a betegségek és a rendszeres sport kapcsolatát vizsgálom. Kérem, segítse kutatásom a

kérdőív kitöltésével. A kérdőív kitöltése anonim módon zajlik. Az adatokat csak összesítve

elemzem és mutatom be szakdolgozatomban, úgy, hogy az egyéni információk sehol sem

azonosíthatóak.

A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe.

Köszönöm segítségét!

1. Neme

Nő

Férfi

2. Kora

0-20 év

21-30 év

31-40 év

41-50 év

51-60 év

60-

3. Mi a legmagasabb iskolai végzettsége?

Általános iskola

Szakiskola

Szakközépiskola/ Gimnázium

Főiskola/ Egyetem

Posztgraduális /Doktori végzettség

Egyéb

56

4. Mikor járt utoljára orvosnál?

Az elmúlt…

egy hónapban

fél évben

egy évben

két évben

három évben vagy még korábban

5. Milyen célból volt orvosnál?

Megelőzés

Általános kivizsgálás

Kisebb probléma

Komoly betegség

Kontroll/ Rehabilitáció

6. Mikor járt utoljára fogorvosnál?

Az elmúlt…

egy hónapban

fél évben

egy évben

két évben

három évben vagy még korábban

7. Fogainak száma?

____________

8. Egészségesnek érzi magát?

( Kérem, válassza ki és karikázza be az alábbi skálából, melyben az

1 jelentése: nagyon rosszul érzem magam, az 5 jelentése: teljesen egészséges

vagyok)

1 2 3 4 5

57

9. Stresszes életet él?

( Kérem, válassza ki és karikázza be az alábbi skálából, melyben az

1 jelentése: nyugodt életet élek, az 5 jelentése: nagyon sokat idegeskedek)

1 2 3 4 5

10. Mennyi időt tölt TV nézéssel?

Napi 0-1 óra

Napi 2-3 óra

Napi 4-6 óra

Napi 7 vagy több óra

11. Mennyi időt tölt számítógépezéssel?

Napi 0-1 óra

Napi 2-3 óra

Napi 4-6 óra

Napi 7 vagy több óra

12. A számítógépezés a munkája része?

Igen, azon kívül nem is használom

Igen, de azon kívül is használom 0-2 órát/ nap

Igen, de azon kívül is használom 3-6 órát/nap

Igen, de azon kívül is használom 7 vagy több órát/nap

Nem, nem a munkám része

58

13. Szenved valamilyen betegségben? (több válasz is jelölhető)

Nem

Elhízás

Cukorbetegség

Szívbetegség

Magas vérnyomás

Légúti megbetegedés

Depresszió

Egyéb

14. Szed gyógyszert rendszeresen?

Igen

Nem

15. Hord szemüveget, kontaktlencsét?

Igen, állandóan rajtam van

Igen, alkalmanként (számítógép, autóvezetés, stb.)

Igen, de csak olvasáshoz

Nem hordok szemüveget

16. Ha igen, hány dioptriás?

________

17. Dohányzik?

Nem, soha nem dohányoztam

Nem, már leszoktam

Igen, elszívok pár szálat hetente

Igen, elszívok pár szálat naponta

Igen, elszívok kb. egy dobozt naponta

Igen, több mint egy dobozt elszívok naponta

59

18. Milyen gyakran fogyaszt alkoholt?

Soha

Néha (ünnepekkor)

Havi rendszerességgel (1-2 alkalom)

Heti rendszerességgel (1-2 alkalom)

Napi rendszerességgel keveset (1-2 dózis)

Napi rendszerességgel sokat (több mint 2 dózis- kb. fél üveg bornak

megfelelő)

19. Fogyaszt drogokat?

Soha

Egyszer kipróbáltam

Nagyon ritkán

Gyakran

Nagyon gyakran

Nem válaszolok

20. Hányszor étkezik egy nap?

Össze-vissza eszem, amikor van időm és/vagy megéhezem

Kétszer eszem

Mindig megvan a 3 főétkezés

Ötször vagy többször étkezem

21. Gyakran fogyaszt zsíros húsféléket/ ételeket?

Nem, vegetáriánus/vegán vagyok

Nem, nem szeretem

Nem különösebben, de néha megeszem

Alkalmanként fogyasztok belőlük

Igen, gyakran eszem

60

22. Hogyan jut el a munkahelyre/ iskolába? (több válasz is jelölhető)

Gyalog

Tömegközlekedéssel

Autóval

Kerékpárral

Egyéb

23. Naponta mennyi időt tölt ülőmunkával?

Nem végzem ülőmunkát

0-4 órát

5-8 órát

9-12 órát

Több mint 12 órát

24. Milyen rendszerességgel sportol?

Egyáltalán nem sportolok

Havonta 1-2 alkalommal

Hetente 1-2 alkalommal

Hetente 3-4 alkalommal

Szinte minden nap

25. Ha sportol, átlagosan mennyi ideig?

Max. 30 perc

30-60 perc

60-90 perc

Több mint 90 perc

61

26. Ha sportol, általában mit? (több válasz is jelölhető)

Futás

Kerékpározás

Úszás

Labdajáték - csapatjáték (foci, kosár, kézi, stb.)

Labdajáték – egyéni, páros (tenisz, tollas, squash, stb.)

Küzdősportok

Aerobic/ Fitness

Egyéb

27. Ha sportol, mióta?

Óvoda

Általános iskola

Középiskola

Utána

28. Ha sportol, mi motiválja a sportolásra? (több válasz is jelölhető)

Egészség megőrzése, helyreállítása

Kellemes időtöltés a friss levegőn

Feltöltődés, kikapcsolódás

A jó társaság

Jó stresszlevezető

Orvos ajánlotta

Egyéb

29. Ha sportol, hol teszi ezt általában? (több válasz is jelölhető)

Edzőteremben

Tornateremben

Sportpályán/ Uszodában

Bárhol a szabadban

Egyéb

62

30. Ha sportol, jó érzés, elégedettség tölti el sportolás közben, után?

Mindig

Néha

Soha

Ha bármely adatát tudja, kérem, adja meg a pontosabb kiértékelés miatt.

Vérnyomás:

Vércukorszint:

Vörösvértestszám:

Hemoglobin:

Fehérvérsejtszám:

Vérlemezkeszám (Thrombocytaszám):

Hematokrit értéke:

Egyéb egészségügyi érték: