Az új Nemzeti alaptanterv helye a közoktatásban

Dr. Bodó Márton

2012. április 4., Miskolc

„Mekkora szerepet játszanak a gyerek fejlődésében az alábbiak?” – a válaszok megoszlása (%)

10

13

23

32

44

50

70

91

19

29

45

48

34

38

27

9

egyház, papok

lakóhely,szomszédok

rádió, tévé

barátok

könyvek

számítógép,internet

pedagógusok

szülők

alapvető nagyot

A feltett kérdés: Ön szerint mekkora szerepet játszanak a szülők egy gyerek fejlődésében? Nagyon nagyot, elég nagyot, elég kicsit vagy semekkorát? És mekkora szerepet játszik/játszanak ...?

Oktatásirányítási eszközök a közoktatásban

• Törvényi szabályozás (Nemzeti köznevelési törvény);

• Folyamat - Tartalmi szabályozás;• Tanárképzés;• Tanár-továbbképzés;• Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés

rendszere;• Kutatás – visszajelzés – korrekció• Kimeneti szabályozás (érettségi vizsga)

Az oktatás közfeladat nem szolgáltatás: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is

érvényesíteni szükséges.

A NAT szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat

szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek és differenciálásnak,

tehetséggondozásnak.

Alapelvek

Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot , meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés

körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

A NAT törvényi háttere

A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai

Kormányrendelet

Miniszteri rendelet,kerettantervek

Pedagógiai program/helyi tanterv

NAT

KT

HT HT

KT

HT

1995 1-10. évfolyam Fejlesztési területekMűveltségterületek

2003 1-12. évfolyam

Kiemelt fejlesztési feladatokMűveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)

2007 1-12. évfolyamKulcskompetenciák

Kiemelt fejlesztési feladatokMűveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)

2012 1-12. évfolyamKiemelt fejlesztési területek

KulcskompetenciákMűveltségi területek, közműveltségi tartalmak.

A hazai tartalmi szabályozás „gyorsmérlege” szűkülés és bővülés

A új Nat főbb elemei

A küldetésének újradefiniálása• A nevelés és az értékek hangsúlyozása

A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése• A társadalmi szolidaritás megerősítése

Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése• A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése

A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése • Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

• A közműveltséghez való méltányos hozzájutás összhangban van a közoktatás közszolgálati szerepével

• A közműveltségnek szocializációs és társadalmi integrációs értéket tulajdonít.

• A közműveltség az időben változó tudás mértékadó elemeinek leírása.

• Elérhető, megosztható és gyarapítható tudáskészlet.• A közműveltség alapelemei rugalmasan és több

irányba továbbfejleszthetők. • A tudástartalmak közvetítése személyközi viszonyok

hálózatában valósul meg.

A közműveltség értelmezése a NAT-ban

FEJLESZTÉSI TERÜLETEKErkölcsi nevelés

Önismeret és a társas kultúra fejlesztéseTesti és lelki egészségre nevelés

Családi életre nevelésFelelősségvállalás másokért, önkéntesség

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelésÁllampolgárságra, demokráciára nevelés

PályaorientációGazdasági és pénzügyi nevelés

Médiatudatosságra nevelésTanulás tanítása

KULCSKOMPETENCIÁK

Anyanyelvi kommunikációIdegen nyelvi kommunikációMatematikai kompetencia

Természettudományos és technikai kompetencia

Digitális kompetenciaSzociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A hatékony, önálló tanulás

Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek a Nemzeti alaptantervben -2012

A műveltségterületek felépítése

2007 2012 Alapelvek, célok

2007 2012 Fejlesztési feladatok

2012 Közműveltségi elemek (tantárgyanként is)

„Minden, ami megtanulható, verseng egymással.”Műveltségterületek Tantárgyak, beépítendő tartalmak

Magyar nyelv és irodalom IKT

Idegen nyelv Új: modern nyelvek, klasszikus nyelvek

Matematika Problémamegoldó gondolkodás, tudománytörténet

Ember és társadalom Etika (Emberismeret, etika), Hon- és népismeret, Filozófia,Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, Honvédelmi ismeretek

Ember a természetben Környezetismeret, Természetismeret, Fizika, Biológia, Kémia, Egészségtan (Elsősegély)

Földünk és környezetünk

Művészetek Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra, Dráma, Tánc (Néptánc), Mozgókép- és médiaismeret

Informatika

Életvitel és gyakorlat Technika, Családi életre nevelés, Pályaorientáció, Gazdálkodási kultúra, Közlekedési ismeretek,

Testnevelés és sport Egészséges életmódra nevelés

• Az erkölcstan oktatása• A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok• Egész napos iskola • A mindennapos testnevelés• A mindennapos művészeti nevelés• Az idegennyelv-oktatás• Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata• A szakiskolai nevelés• A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata• Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és

az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program• A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei• A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok

A Műveltségi területek

1. Magyar nyelv és irodalom

2. Idegen nyelvek3. Matematika4. Ember és társadalom5. Ember és természet

6. Földünk – környezetünk7. Művészetek8. Informatika9. Életvitel és gyakorlat10. Testnevelés és sport

• a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása;

• az informatika alkalmazása;• a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;• a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez

szükséges képességek és ismeretek;• az egészséges életmód kialakítása; • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás

biztosítása;• a médiumok alkotó használata;

Műveltségi területekközös kiemelt céljai

• kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével;

• az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;

• nem lezárt rendszerként jelennek meg; • nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését

jelenítik meg;• hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a

személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

Műveltségi területekáltalános jellemzői

Kiemelt célok:• az olvasás iránti pozitív attitűd kialakítása;• az olvasási, szövegértési stratégiák megismerése

és eszközszintű használata;• képessé tenni a tanulókat arra, hogy íróként

olvassanak és olvasóként írjanak.

Kiemelt feladat:• az emberi kapcsolatok alakításához kapcsolódó

képességek fejlesztése;

Magyar nyelv és irodalom

Normál képzés 4. évf. 8. évf. 12. évf.

Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A2 B1

Második idegen nyelv – – A2

Idegen nyelvElérendő szintek

Emelt szintű képzés 4. évf. 6. évf. 8. évf. 10. évf. 12. évf.Első idegen nyelv KER-szintben

nem megadható A1 A2-B1 B1-B2 B2-C1

Második idegen nyelv

KER-szintben nem megadható

KER-szintben nem megadható A1 A2 B1-B2

Elérendő szintek normál és emelt képzés esetén:

1-4. évfolyam• Fejben történő műveletvégzés;• Egyszerűbb mértékegység átváltások;• A mindennapi életben előforduló problémák;• Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése;

5-8. évfolyam• hétköznapok matematikája;• matematikai modell;• algoritmus, kiszámíthatóság;

9-12. évfolyam• hétköznapok matematikája;• matematikai modell;• algoritmus, kiszámíthatóság

Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan!

Nagy hangsúly legyen a szövegértés és a lényegkiemelés képességének erősítésén!

MatematikaAlapelvek, célok

Ember és társadalom

Kiemelt célok: •a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolat erősítése;•a narratív megismerési mód alkalmazása;•a történeti gondolkodásmód kialakítása;•kollektív identitásképzés;•problémamegoldó gondolkodás fejlesztése (az ehhez szükséges kognitív és affektív feltételek megteremtése);

5-8. évfolyam 9-12. évfolyam6. Magyarország a XVII-XVIII. században

1. Végvári küzdelmek.

2. Bocskai István és a hajdúk.

3. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején.

4. Zrínyi Miklós a hadvezér.

5. Rákóczi-szabadságharc személyiségei, célkitűzései.

6. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Nemzetiségi viszonyok.

1. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon.

2. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

3. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások.

4. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban.

6. téma felosztása

Erkölcstan 5–8. évfolyam

1. Az emberi természet2. Erkölcsi személyiség, emberi társaság3. Társas kapcsolatok4. Az emberi társadalom5. A vallás világa6. A kereszténység és Európa

Ember és természet

Kiemelt célok: • a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések

érvényesítése - integrált szemlélet;• új, egységes szerkezet kiépítése;• a műveltségterület kapcsolódása a természetes és

mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz;

• a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását;

• mindennapi élethez kapcsolódó tartalmakat közvetítése; • a tanulókat motiválása a természettudományi tantárgyakra

épülő továbbtanulásra, pályaválasztásra.

• Tudomány, technika, kultúra; • Anyag, energia, információ;• Rendszere;• Felépítés és működés kapcsolata;• Állandóság és változás; • Az ember megismerése és

egészsége; • Környezet és fenntarthatóság.

Integrált szemlélet

Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület alapján szerveződnek:

Példa: Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam)Legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.

Művészetek legfőbb céljai • Kiemelten kezeli:

– az önkifejezést, tehetséggondozást és közösségépítést;

– a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztését;

– az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást;– a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések

érvényesülését;– a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait;– a dráma és média integratív elemeit;– a műveltségterületek közötti kapcsolódások

lehetőségét (pl. a tánc kapcsolata a testneveléssel).

Nemzetközi kitekintés - tendenciák• Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a

tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban)

• A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések)

• Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap

Az online véleményezés eredményei számokban

Általános é

szrevétel

Bevezető

Magyar nyelv és ir

odalom

Idegen nyelv

Matematika

Ember és t

ársadalom

Ember és t

ermésze

t

Földünk – környeze

tünk

Művészetek

Informatika

Életvitel é

s gyakorla

t

Testnevelés é

s sport

Záró észr

evételek0

100

200

300

400403

88

390

41 41

166138

3369 83 63

31

105

648 értékelő – 1651 észrevétel – 1055 szövegtervezethez kapcsolódó hozzászólás

A szöveghez érkezett online vélemények aránya

Bevezető8%

Magyar nyelv és irodalom

34%

Idegen nyelv4%

Matematika4%

Ember és társadalom15%

Ember és természet12%

Földünk – környezetünk

3%

Művészetek6%

Informatika7%

Életvitel és gyakorlat 6%

Testnevelés és sport3%

Néhány azonosított probléma I.

Magyar nyelv és irodalom Az irodalmi kánon kérdéseiMemoriter szerepeÉletkori sajátosság figyelembevétele

Idegen nyelv Az elérendő nyelvi szintek problémáiMatematika A mindennapok és a matematika viszonyának

kérdéseiEmber és társadalom Nemzeti identitás erősítésének

problematikájaA nemzetiségek szerepének megerősítése

Ember és természet Az integratív szemlélet körül kialakult vitákGyakorlat előtérbe helyezése (kísérlet, megfigyelés stb.)

Földünk – környezetünk Az Ember és természettel kapcsolatos átfedések kezelése

Művészetek A népművészet határozottabb megjelenítése

Informatika 10 ujjas vakon gépelés Életvitel és gyakorlat Túl sokféle tartalom - tisztább profil

igényeGyakorlat előtérbe helyezése

Testnevelés A sport és egészség témaköre (prevenció, gyógytorna, test-specifikus edzés)Néptánc beemelése

Néhány azonosított probléma II.

„A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák:

a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó

követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek

fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre

álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

A kerettantervek törvényi háttér

Az OH által nyilvántartott : 69 db– Általános iskola: 40 db

- 1-4. évfolyam: 31 db- 5-8. évfolyam: 39 db

– 8 osztályos gimnázium: -– 6 osztályos gimnázium: 1 db– 4 osztályos gimnázium: 19 db– Szakközépiskola: 2 db– Szakiskola: 12 db– Nemzetiségi: - – Két tanítási nyelvű: 2 db– SNI: 6 db– Felnőttoktatás: 1 db

Jóváhagyott kerettantervek

A kerettantervi koncepció

• Alap:külön kerettantervi „csomagok”, mappák legyenek minden iskolatípusra / képzési formára.

• Kerettantervi csomagok tartalma:– általános bevezetők: célok, feladatok;– tantárgy kerettantervek.

• Az iskolák feladata/lehetősége:– a szabad órakeret felhasználásával a helyi tantárgyi rendszer

meghatározása;– a megfelelő tantárgyi kerettantervek beépítése, illetve

elkészítése.

Az iskolák implementációs gyakorlata tapasztalatok (N = 200)

• Nagy heterogenitás figyelhető meg az alkalmazott kerettantervek vonatkozásában

• Az egyes kerettantervek implementációja az esetek mintegy ötven százalékában tiszta formai átemeléssel történt

• A leggyakoribb módosítások az óraszámokat érintették, kisebb mértékben képzési modulok, tantárgyi programok beépítése, illetve intézményi profilhoz igazítás történt

• A saját fejlesztések hosszabb távú beépülési aránya alacsony

• 1-8. évfolyam• 8 osztályos gimnázium• 6 osztályos gimnázium• 4 osztályos gimnázium• Szakközépiskola • Szakiskola (közismereti és szakképzési program)

• Nemzetiségi iskolák• Két tanítási nyelvű iskolák• Speciális nevelési igényű tantervek

nyelvi előkésztő osztályokkal is számolva

Tervezett kerettantervi mappák

A kerettantervek tantárgyi rendszere

Képzési szinthez kapcsolódó kerettantervi típusok

Tantárgyak minimális óraszámmalMagyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv, Matematika, Történelem, Fizika, Biológia, Életvitel és gyakorlat, Ének-zene, Testnevelés stb.

Szabad órakeretben választható tantárgyakDráma és tánc, Hon- és népismeret, Közlekedéskultúra, Médiagyakorlat, Gazdálkodási és pénzügyi kultúra stb.

Tagozatos tantervekInformatika, Természettudományi, Idegen nyelv, Matematika, Művészetek (Dráma és tánc, Ének-zene, Rajz…), Testnevelés stb.

Szakiskola és Nat

• A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

Szakközépiskola és Nat

• „A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.”

Szakközépiskolai kerettantervek

• 2012 májusában elkészül egy kerettanterv, amely a közismereti óraszámok 90%-t tartalmazza majd.

• A tantárgyak jelentős részében a gimnáziumi óraszámmal azonos óraszámokkal,

• A szabadon választott órakereten osztoznak a szakmai és közismereti tárgyak.

A mintába került tanulók 8. osztály év végi osztályzatai néhány tantárgyból (az említések

számában)

40

5 4 3 2 10

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

3

15

48

93

1

14

33

73

60

1

18

45

61

42

2

25

37

66

46

0

MatematikaTörténelemMagyarIdegen nyelv

Hogyan ítéled meg általános iskolai tanulmányaidat? (az említések számában)

41

Alapv

etőe

n sik

eres

vol

t

Kudar

cot k

udar

cra

halm

ozta

m

Hason

lóan

telje

síte

ttem

, min

t osz

tály

társ

aim

több

sége

Messz

e el

mar

adta

m a

z os

ztál

y le

gjob

b ta

nuló

itól

Nem v

álas

zolt

0

20

40

60

80

100

120

57

6

109

187

111

13

108

27

45

LányokFiúk

Mi okozza a legnagyobb nehézséget a tanulásban? (az említések számában)

42

Időh

iány

a ta

nkön

yvek

szö

vege

ninc

s mód

szer

tani

tám

ogat

ás

álta

lába

n a

körü

lmén

yeim

kevé

s idő

t töl

tünk

az isk

oláb

an

ninc

sene

k ta

nkön

yvek

szül

eim

nem

tudn

ak se

gíte

ni

nem

vál

aszo

lt0

20

40

60

80

100

120

88

35

19

33

1

31

6

20

109

45

23

45

6

38

3

35

LányokFiúk

Mi az oka annak, hogy nem szeretsz iskolába járni? (az említések számában)

43

Nem sz

eret

em a

z os

ztál

ytár

saim

at

…az

osz

táyl

főnö

köt

…bi

zony

os ta

ntár

gyak

at

Kár a

z id

őt h

úzni

tanu

láss

al

Szor

ongo

k az

isko

lába

n

Egyé

b ok

Nem v

álas

zolt

0

20

40

60

80

100

120

21

2

72

19

28 30

45

34

9

104

23

104

120

LányokFiúk

A képzéstípusonkénti teljesítmények alakulása

Főváros, történelem, 9.évfolyam 2010.

44

„Szeret(ne)- e Ön saját iskolájukba járni diákként?” (összesítés – %)

45

Szaktárgyak struktúrája szakiskolában

• 9-11. évfolyamon 36 héten heti 12 óra közismereti óra,

• Módszertani támogatás minden tantárgyhoz és órához külön a tanároknak és diákoknak,

• A különböző tantárgyak egymásra épülő tematikával haladnak és dolgoznak.

• Ütemezés: júniusig elkészül – véleményezés, átdolgozás- továbbképzés júliustól 7 régióban.

• 1 év próba, amikor önkéntesen lehet bevezetni. 2013. szeptembertől kötelező felmenő rendszerben.

Szakiskolai kerettanterv

• Szakít a hagyományos tantárgyi felosztással:- Közösségfejlesztés (osztályfőnöki),- Természetismeret,- Magyar-művészet-kommunikáció- informatika-

média- Történelem-társadalomismeret,- Idegen nyelv,- Matematika,- Testnevelés

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy fölkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk.”

Szentgyörgyi Albert