Földünk legnagyobb városövezete az Egyesült Államok Keleti Partján található, a Bostontól

Washingtonig húzódó 700 km hosszú megalopolisz („Boswash”) mintegy 80 millió lakost

tömörít.

A megalopolisz, több nagyvárosi agglomerációból álló övezet, amelynek népességszáma

rendszerint meghaladja a 10 millió főt.

Városövezet akkor jön létre, amikor több világváros, ill. ezek elővárosai a térben összeérnek és

egy hatalmas összefüggő városi zónát képeznek.

A Keleti Part nagyvárosait ( Boston – Philadelphia – New York – Washington ) külön

beszámolóban találod meg, itt a viszonylag kisebb, de valamilyen okból jelentő települések

összefoglalója olvasható.

Newhaven:

A várost az 1638-ban ideérkező zarándokok alapították. Kilenc kis tér köré építették házaikat, a

főtér, a „Green” volt a központ, és már akkor akartak egy iskolát létesíteni a gyermekeik

számára.

Adakozásból próbálták összegyűjteni a pénzt, még Newton és tudóstársai is küldtek könyveket,

de mindez kevés volt.

Egy angliai gazdag kereskedő Elihu Yale adományaival megkezdődhetett az építkezés. A

támogató nevét viselő egyetem meghatározó lett a város életében.

Ettől kezdve a város és az egyetem egymást segítve fejlődött.

Napjainkban a Yale az egyik legnevesebb egyetem, orvosi, jogi, bölcsész és műszaki fakultásain

az oktatás világszínvonalú.

Az egyetem hallgatója volt Samuel Morse a későbbi feltaláló és Charles Goodyear a

gumigyáros is.

Az ősfás parkot körülölelő épületek igazai „angolos” hangulatot árasztanak, színes

üvegablakokkal, faragott kőszobrokkal és boltívekkel.

Az épületek falait sok helyen borostyán borítja, de nem ezért tarozik a Yale is a híres

egyetemeket tömörítő Borostyán ligába. (Ivy League)

Az embernek az az érzése, hogy az egyetem rögtön műemléknek épült.

A gazdag egyetemi könyvtárban olyan ritkaságokat is őriznek, mint az eredeti Guttenberg

biblia.

Itt is láthatunk olyan szobrot, ahol a csizmasimogatással lehet szerencsét kívánni. A szobor

Theodore Dwight Woolsey-et ábrázolja, aki 25 évig volt a Yale vezetője.

Kibővítette és zárttá tette a campust, de nem emiatt lett híres. Valahányszor kiment az

egyetemek közti evezősversenyre, nyert az egyetem csapata. Amikor nem ment ki, kikaptak.

Azóta sokan megérintik a szobor csizmáját, ha szerencsét szeretnének a következő vizsgájukra.

Szintén itt láthatjuk a függetlenségi háború hősének tartott Nathan Hale szobrát, aki az első

amerikai kém volt.

A britek ellen kellett volna kémkednie, de annyira feldobta a nemes megbízatás, hogy úgy érezte

erre áldomást kell innia, ezért betért egy kocsmába, ahol leitta magát és mindent kifecsegett a

feladatáról. Nem csoda, hogy rövid úton elkapták és kivégezték.

A szobor természetesen nem őt ábrázolja, mert semmilyen rajz nem maradt fenn róla, ezért

nagy titokban kiválasztottak egy diákot, és róla mintázták meg a hős kémet. Annyira sikerült ezt

titokban tartani, hogy még a CIA is elhitte, és kérte, hogy adják át nekik, hiszen a kémek az ő

hatáskörükbe tartoznak.

Az egyetem elutasította a kérést, de nem is Amerikában lennénk, ha a rivalizálás, a

versenyszellem hatására, a CIA emberei éjjel nem lopták volna el a szobrot. Most büszkén őrzik

a botcsinálta kém hamis szobrát.

Annapolis:

Maryland állam fővárosa, a Chesapeake-öböl partján fekszik a Severn folyó torkolatánál. A

várost 1649-ben a virginai kolóniából száműzött puritánok alapították, William Stone

vezetésével.1694-ben a marylandi kolónia fővárosává tették, és átkeresztelték Annapolisra

Anna hercegnő, a leendő brit királynő tiszteletére.

Annapolis rövid időre az Egyesült Államok fővárosa lett, miután aláírták a párizsi békét 1783-

ban.

Itt létesítették a Tengerészeti Akadémiát, amely az Egyesült Államok egyik legnagyobb becsben

tartott felsőoktatási intézménye. Több mint 40 asztronauta, két Nobel-díjas, és az amerikai

elnök Jimmy Carter is itt végzett. A manapság látható, Ahol a hősök születnek című

nagysikerű film bemutatja a Tengerészeti Akadémia mindennapi életét, ahol nem könnyű a

beilleszkedés, nehéz megfelelni az intézmény szigorú követelményeinek.

Bizonyára emlékezünk még a Gyökerek című nagysikerű sorozatra, ha így nem rémlik a

főszereplő „Kunta Kinte” neve már biztosan ismerős. Annapoliszban van az emlékmű ahol

Alex Haley az afroamerikai szerző olvas egy könyvet három gyermeknek.

Egyébként egy aranyos, barátságos kis város.

Newport:

A Rhode Island államban fekvő települést a milliárdosok városának is nevezik, hiszen a

függetlenség kivívása után megindult gazdasági fejlődés, gondoljunk csak a vasútépítésre,

kitermelte a milliárdosok dinasztiáit is. Óriási vagyonokat halmoztak fel az Astorok, a

Rockefellerek és nem utolsó sorban a Vanderbiltek.

A sziget legszebb pontjain hatalmas kastélyokat építettek, európai mintára, műkincsek

sokaságával berendezve, miközben évente csak két hónapot töltöttek el itt.

A hivalkodó gazdagsággal megépített és berendezett kastélyok egyike, Vanderbilt család által

építetett The Breakers kastély, amely a keleti partszakasz szikláira épült. A név törőt jelent és

az Atlanti-óceán hullámai a birtok szélén lévő sziklákon törnek meg.

A The Breakers, négyemeletes 70 szobás kastély, melyet a vasútmágnás II. Cornelius

Vanderbilt építtetett, a 16. századi észak-olasz paloták stílusában. A nagyterem két emelet

magas, minden teremben gyönyörű festményekkel, kristályokkal.

40 szolga gondoskodott a tulajdonosok kényelméről, minden szobához külön fürdőszoba,

szolgacsengők és belső telefonhálózat tartozott. A kádakhoz 4 csap tartozott: az ivóvíz mellett

hideg és a meleg tengervíz is be volt vezetve.

Az egy külön érdekesség, hogy az egyik Vanderbilt lánynak, Gladysnek, Széchenyi László volt a

férje, leszármazottjai ma is a kastélyban élnek.

Érdekességek:

Déli irányban haladva, Maryland államban egy Berlin nevű várost találhatunk, melynek

eredete a következő.

A függetlenségi törekvések elfojtására György angol király hesseni zsoldosokat küldött

Amerikába. A sebtében verbuvált, és hiányosan kiképzett amerikai csapatok George

Washington vezetésével legyőzték a nagyképű, túlzottan magabiztos zsoldos sereget, akik

szégyenükben nem mertek hazamenni, inkább letelepedtek, és megalapították Berlin városát.

Korábban az angolok is megjárták, a mondásuk szerint, csak „rókavadászat”lesz a gyengén

felszerelt amerikaiak legyőzése, de Washington őket is legyőzte.

A Plymouth-i telepen tábla hívja fel a látogatók figyelmét, hogy ne használjuk az „indián” szót,

mert az sérti az őslakosokat, szerintem ez túlzás, mert az indián elnevezés teljesen elterjedt,

próbálkoztak az „amerind” névvel is, de nem sok sikerrel.

Megfigyelhetjük, hogy a különféle földrajzi helyek neve megtartotta az őslakosok nyelvén adott

nevét, pl. a Delaware, a Mississippi folyó, a Michigan tó és a Niagara.

26 állam nevének van indián eredete pl.Tennessee, Massachusetts, Dakota. Nem a

nagyvonalúság ösztönözte erre a telepeseket, az indiánok segítségével csak így tudtak

tájékozódni.

Végül egy indián vicc:

A télre készülődnek az indiánok egy hétig vágják a fát és elküldik a kis indiánt a városba, hogy

kérdezze meg a városi emberektől, milyen hideg lesz a tél!

Elmegy. Találkozik egy emberrel, és kérdezi:

- Milyen hideg lesz télen?

- Nagyon hideg!

A kis indián visszamegy, és a hír hatására még egy hétig vágják a fát! Elküldik ismét! Megint

megkérdez egy városi embert:

- Milyen hideg lesz a tél?

- Borzalmasan hideg lesz!

A kis indián visszamegy a hírrel, s még egy hétig vágják a fát. S elküldik ismét!

- Milyen hideg lesz a tél?

- Nagyon, borzalmasan hideg, kemény telünk lesz!!! Az indiánok már 3 hete csak a fát vágják.

Nézzünk meg egy videót a Keleti Part városairól:

http://www.youtube.com/watch?v=ul_a00_HvO8

USA Keleti Part 2012