Barna Sándor: Biotermesztés

BIOTERMESZTÉS

Barna Sándor

Főiskolai tanársegéd

IRODALOM

- Szőke L. (szerk.) (2003):

Ökológiai gazdálkodás I-II. Nyíregyházi Főiskola MMFK, Nyíregyháza (főiskolai jegyzet)

- Sárközy P.-Seléndy Sz. (1991):

Biogazda 1., 2., 3. Biokultúra Egyesület, Bp.

- Seléndy Sz.-Dr. Solti G. (2005):

Ökogazdák kézikönyve, Szaktudás Kiadó, Bp.

- Biokontroll Hungária Nonprofit Kft (2006):

Az ökológiai gazdálkodás alap- és feltételrendszere2

MIÉRT ÖKOLÓGIAI EZ A GAZDÁLKODÁS?

Az ökológia tudományága nagyon leegyszerűsítve a különbözőéletközösségek működésével, a fajok populációinak egymásra hatásávalés környezetükhöz való alkalmazkodásával foglalkozik.

A mezőgazdasági területek is életközösségek, amelybe az ember – atermelés érdekében beavatkozik: műveli a talajt, igyekszik távol tartania gazdasági szempontból haszontalan növényeket, a kórokozókat éskártevőket.

A beavatkozás manapság nagy fosszilis üzemanyag igényű gépimunkákat, vegyszeres kezeléseket, műtrágyák használatát jelenti.

Az ökológiai gazdálkodás ezzel szemben megújuló energiaforrásokra,káros melléktermékek nélkül lebomló, biológiai eredetű növényvédőszerekre, a termő helyek, a termesztett fajok, fajták természetesadottságaira, ellenálló képességére, sokféleségére és társítására kell,hogy támaszkodjon.

Az ökológiai gazdálkodás különböző irányzatainak közös célja hosszútávon is fennmaradó, egyensúlyban lévő mezőgazdasági öko-rendszerekkialakítása.

3

A BIO/ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

FOGALMA

Legáltalánosabb megfogalmazás szerint:

Biogazdálkodáson a műtrágya és (szintetikus)

növény védőszer nélküli, a természetes biológiai

ciklusokra, szervestrágyázásra, biológiai

növényvédelemre alapuló gazdálkodási formát

értünk.

Szinonimái:

“organic” vagy “ecological” agriculture,

“biologischer vagy ökologischer Landbau”, 4


FOGALMA

A TANÁCS 834/2007/EK RENDELETE (2007. június 28.) azökológiai termelésről és az ökológiai termékekcímkézéséről:

„Az ökológiai termelés egy gazdaságirányításból ésélelmiszer-termelésből álló átfogó rendszer, amely ötvözia legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, a magasszintű biodiverzitást, a természeti erőforrásokmegőrzését, a magas szintű állatjólléti szabványokalkalmazását és a bizonyos fogyasztók természetesanyagok és eljárások használatával előállított termékekiránti preferenciájával összhangban lévő termelésimódszereket. Az ökológiai termelési módszernek így kettőstársadalmi szerepe van, egyrészt gondoskodik olyanspeciális piacról, amely a fogyasztók ökológiai termékekiránti igényét kielégíti, másrészt olyan közjavakat termel,amelyek hozzájárulnak a környezet védelméhez és azállatjólléthez, valamint a vidékfejlesztéshez.”

5


FOGALMA

Márai Géza és szerzőtársai szerint:

„A bio- (öko-,organikus) gazdálkodás olyan környezetkímélő és megújító,különleges minőségű és teljes körű mező-, erdő- és tájgazdálkodást,élelmiszertermelést, valamint vidékfejlesztést jelent, amely a szigorúelőírások (EU, IFOAM, Biokultúra Egyesület) keretei között, különlegesellenőrzés és minősítés mellett, valamint aktív környezet- ésegészségvédelem, és életforma-változtatás igényével folyik.”

A Codex Alimentarius szerint:

„Az ökológiai gazdálkodás nem életforma, hanem „holisztikus termelési-gazdálkodási rendszer (a növénytermelésben és az állattenyésztésben),amelyik a nem mezőgazdasági eredetű ráfordításokkal szemben atermészetes eljárásokat részesíti előnyben. Ez úgy valósul meg, hogy –ahol csak lehetséges – talajművelési, biológiai és mechanikai módszereketalkalmaznak a szintetikus anyagok helyett.”

Sárközy a következőképpen értelmezi az ökogazdálkodást:

Az öko (vagy bio) –gazdálkodás a természetidegen anyagok felhasználásanélkül állítja elő termékeit. Olyan fenntartható, változatos, kiegyenlített,környezetmegóvó – egyúttal jövedelmező! – rendszerek létrehozásáratörekszik, amelyek értékes, egészséges táplálékot állítanak elő.

6


FOGALMA

IFOAM (International Federation of Organic Agriculture

Movements / Bio Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége)

szerint:

„Olyan mezőgazdálkodás, amely mind

gazdasági, mind ökológiai, mind pedig

szociális szempontból egyaránt

hosszútávon fenntartható.”

7

BIO VAGY ÖKOA hazai szakmai nyelvhasználatot áttekintve megállapítható, hogy az

öko-, bio-, előszavak és az ökológiai, biológia jelzők a mezőgazdaságra

vonatkoztatva ugyanazt a gazdálkodási formát takarják, ezt erősíti meg

az a tény is, hogy a 140/1999 (IX. 3.) Kormányrendelet már az ökológia

gazdálkodás kifejezését használta.

A biogazdálkodás elnevezés országonként változik (organikus, ill.

szerves, biológiai, ökológiai stb.), azonban ugyanazt jelenti.

A biogazdálkodás a mezőgazdasági üzemben a termék előállításával

kapcsolatos műveletek összessége (beleértve a csomagolást és a jelölést

is) mely a rá vonatkozó szabályok szerint van végrehajtva.

A törvényi megfogalmazás szerint mindazon termék ökológiai termék,

amely megfelel a minősítési rendszer követelményeinek.

8

BIO VAGY ÖKO?

Manapság gyakran alkalmazott jelzők a „bio” és az „öko” szavacskák,amelyeket az élelmiszerektől a napi használati tárgyakon, vegyipari cikkekenát a szórakoztató elektronika eszközeihez kapcsolva alkalmaznak azokkészítői, forgalmazói azért, hogy termékeiket jobban tudják értékesíteni.

A fogyasztók számára a jelző pozitív üzenetet hordoz, mégpedig azt, hogy atermék az élet („bio”) folyamatainak vagy a környezet („öko”) sajátosságainakfigyelembevételével készült.

A mezőgazdasági alapanyagok és az élelmiszerek esetében:

Rájuk nézve az EU-ban, így Magyarországon is, jogszabály, a Tanács2092/91 / EGK Rendelete írja elő, hogy milyen követelmények betartásaesetén lehet a termék „bio”, „öko” jelölésű . Ez azt jelenti, hogy afogyasztók és a termelők között kizárt a félreértés, és azt is, hogyszabálysértést követnek el mindazok, akik a jelölést nem az előírásoknakmegfelelően és ellenőrzési rendszerben előállított termékre alkalmazzák.

A „bio” („biológiai") megjelölés a legismertebb Magyarországon, bár a hazaijogszabályok az „ökológiai” szó használatát írják elő. Az EU országaibansaját nyelvükön ugyancsak ezeket a kifejezéseket és rövidítéseiket (öko, bio,eko, stb.) alkalmazzák az „organic" mellett.

9

BIO ÉS EGYÉB ELNEVEZÉSEK

A jogszabályi háttér miatt élesen elkülönül a bio

élelmiszer az egyéb divatos, de pontosan nem

körülírt fogalmaktól:

Alternatív (= más)

integrált (= speciális környezetkímélő

növényvédelemmel előállított)

natúr (= természetes),

reform,

vegyszermentes stb.

10

IFOAM

INTERNATIONAL FEDERATION OF ORGANIC AGRICULTURE MOVEMENTS /

BIO MEZŐGAZDASÁGI MOZGALMAK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGE)

1972. Franciaország

A száz országban több mint 700 tagszervezetetmagában foglaló szövetség közzéteszi abiotermékek minőségi irányelveit, szervezi abiogazdálkodó mozgalom tapasztalatcseréjét,ellátja képviseletüket.

Teljes jogú magyar tagszervezete a BiokultúraEgyesület. 11

A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA(RUDOLF STEINER)

A XX. századi ökológiai gazdálkodást megalapozó elméletek és mozgalmak a XIX. században

gyökereznek. Számos kutató dolgozott hosszú távú programok kialakításán már az 1800-as évek végén

is a természeti és a humán erőforrások megőrzése céljából.

Az I. világháború előtt sikerült szintetikus úton nitrogént előállítani. Ezt használták alapanyagul a

háború során különböző mérges gázok és robbanóanyag előállítására. A háború befejezése után

gondoltak a szintetikusan előállított nitrogén mezőgazdaságban való felhasználására.

20-as években, Németország keleti részén élő gazdák vették észre, hogy szarvasmarháiknál

termékenységi gondok lépnek fel. Az ő kérésükre Rudolf Steiner 12 előadást állított össze, 1924-ben

amellyel elindította biodinamikus mozgalmat.

Rudolf Steiner egy teljességre összpontosított mezőgazdaság képét vázolta fel. Szerinte a

mezőgazdasági üzemet a talaj, a növényzet, az állatok, és az ember zárt, szervezett egységeként kell

felfognunk, amiknek kölcsönösen ösztönözni kell egymás életfolyamatait.

Az évtized végére száz, az 1940-es évek elejére pedig már ezer mezőgazdasági üzemben dolgoztak a

környezet- és emberbarát elveket követve.

1930-ban a társaság (Demeter) megjelentetett egy lapot, hogy minél szélesebb körben megismertesse

szakmai tapasztalatait, majd 1932-ben megalapították a ma is létező Demeter Szövetséget, amely a

speciális gazdálkodásból származó biotermékek értékesítését hivatott megoldani.12

A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA(HANS MÜLLER)

A szerves biológiai gazdálkodás alapjainak létrehozása a svájci Müllerházaspár nevéhez fűződik. A nitrogén nagyarányú felhasználásánakkövetkezményeként Hans Müller (svájci orvos) hamarosan észrevette, hogyaz ételek minősége romlik.

Hans Müller, aki paraszti családból származott és felsőfokú képesítéstszerzett. 1946-ban harmincad-magával biotermékeket előállító és értékesítőszövetkezetet hozott létre azzal az elsődleges céllal, hogy a minőség javításarévén kiegyensúlyozottabbá tegyék az értékesítést, ezáltal nagyobbbiztonságot teremtsenek a gazdálkodók számára. Kertész- ésgazdasszonyképző iskolát végzett felesége, Maria Müller mezőgazdasági,egészségügyi és táplálkozástudományi ismereteinek gyakorlati hasznát sajátkertjében kipróbálva számos, ma is alkalmazott módszert dolgozott ki,továbbá megreformálta a paraszti konyhát.

Müllerék úttörő tevékenysége nyomán az 1940-es évektől kezdve terjedt elNyugat-Európában a szerves biológiai gazdálkodás.

Ő indította el az első (szerves-biológiai) biogazdálkodási mozgalmat, amelyaz ő, és Hans Peter Rush nevéhez fűződik (Müller-Rush), ez volt az alapja amai BIOLAND szervezet elindulásának. 13

Angliában 1923-24-ben Anna Lady Bellford egy korábbanIndiában élő agronómussal, Sir Albert Howarddal kezdte elmeghonosítani az indiai komposztálást.

Lady Bellfordhoz fűződik a következő mondás is:

„A talaj élő szervezet, ne a növényt, hanem a talajt tápláld!”

A talaj-növény-ember egészségének összefüggéseit vizsgálta.

Howard-Balfour-módszer:

A szerves anyagok körforgásán, vagyis minden szerves anyagkomposzt formájában való újrafelhasználásán alapszik.

Mozgalmuk nyomán alapult meg később az Soil Assotiation,amely napjainkban is Anglia legfontosabb, ökológiaigazdálkodással foglalkozó kutató- és információs intézménye.

(Előírásai a Müller-Rush rendszerrel azonosnak mondhatók.)14

A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA(ANNA LADY BELLFORD)

A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA

II. Világháború alatt a biodinamikus mozgalom be volttiltva.

Oka:

A biodinamikus gazdálkodás filozófiai háttere, azantropozófia volt.

Az 50-es évektől kezdve felgyorsul a munkaerőátáramlása a mezőgazdasági szférából az ipariba.

1950-ben a munkaerő 30 %-a a mezőgazdaságbandolgozott, 1990-es évekre ez 4 %-ra csökkent.

A fokozódó gépesítéssel és méretbeli növekedésselpárhuzamosan növekedett a kémiai anyagok használatais.

15

A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA

SZERVES-BIOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

A szerves-biológiai gazdálkodás alapműve:

Talajtermőképesség (Bodenfruchtbarkeit) 1968

Hans Peter Rusch

Rusch a mezőgazdaság első és legfontosabb feladatának a talaj termőképességének

növelését tekintette.

A talaj termőképességét biológiai tulajdonságként értelmezte, vagyis, hogy mennyire

alkalmas a termesztett növények élettani igényeit kielégíteni, mennyire sokoldalú a

talajélete, hogyan alakul a talaj által táplált növények állatok, ember egészsége.

Az irányzat elsőséget ad a humuszgazdálkodásnak, amit a talajtermőképesség

növelés legfontosabb eszközének tartanak. A termőképesség alakulásában a talaj

mikrobiológiai életének fontosságát hangsúlyozzák.

A talajművelésben a lehető legkevésbé bolygatják a szerves talajéletet, inkább

lazítóeszközöket alkalmaznak a forgatás helyett, illetve csak sekélyen forgatnak. A

gyomok irtását sorközi kultivátorozással, alkalmas időben végzett boronálással,

kapálással oldják meg.

A növényvédelemben enyhe, a természetben is előforduló mérgek (nikotin, piretrin,

kvasszia, mész, réz, kén) használata engedélyezett, a szintetikus szereket elvetik,

kivételt képeznek a rovarcsalogató feromonok esetében. A tápanyag-gazdálkodásban a

kálium és magnézium sókat használhatnak a termelők.

16

A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA(PERMAKULTÚRA)

1975.

A permakultura (Permanent Agriculture) Ausztráliából indul, Bill Mollison nevéhezfűződik. David Holmgren-nel közösen írta meg a Permaculture I. című könyvet.

A fogalom a Permanent Agriculture angol szavak mozaikszava, vagyis az állandómezőgazdaság jelentést rejti magában.

"A permakultúra kifejezéssel egy integrált, folyamatosan szukcesszíven fejlődő, az emberszámára hasznos növények és állatok ökológiai kapcsolathálózatán alapuló rendszertneveztünk meg.„ (Mollison )

>> A permakultúra olyan mezőgazdaságilag produktív ökoszisztémának a tudatos tervezése éskialakítása, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák stabilitásával,rugalmasságával. Az embernek és természetes környezetének harmonikus integrációja, melybiztosítja számára az élelmet, energiát, lakást, valamint egyéb anyagi és szellemi szükségleteit.<< (Mollison, 1988.)

A gazdálkodási forma alapelve a minimális külső energia és anyagfelhasználás, a gazdálkodásszínhelyeinek, tájolásának, kialakításának a lehető legésszerűbb megvalósítása (pl. a háztájolása, a vízfelületek kihasználása, a belső udvar, a zöldséges, a gyümölcsös, a szántókelhelyezése.)

17

A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA 5.(PERMAKULTÚRA)

18

A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA(WES LACKSON)

Wes Jackson módszere (É-Amerika)

Wes Jackson amerikai kutató 1985-ben publikálta az évelőgabonafélékről alkotott elképzeléseit. Az elmélet az iparszerűmezőgazdálkodást bírálja, de nem a vegyszerhasználat ellenindít frontális támadást, hanem a monokultúrákfenntarthatatlanságát hangsúlyozva a természetesökoszisztémák sokszínűségét helyezi előtérbe, a természeteséletközösségek vegetációs struktúráját imitálja a mezőgazdaságitermelés folyamán.

Az agroökoszisztéma bizonyos terményei a vad fajok funkcionálisanalógjaiként szerepelnek, a természetes növényi életközösségekvegetációs felépítésének utánzása során. Sikeres utánzás atermészetes ökoszisztémát stabilizáló folyamatok működéséteredményezi az agrár-ökoszisztémában is. Ebben az átfogóbbmegközelítésben a természet lemásolásával a természetesműködés funkcionális sajátságait építik be a mezőgazdaságba arendszer minden egyes kis komponensének részletes ismeretenélkül.

19

MASANOBU FUKUOKA

Japánból indult útjára a FUKUÓKA által elindított irányzat.

A japán mikrobiológus, MasanobuFukuoka a "Ne tégy semmit" mozgalombuzgó élharcosa, rendszerében tilos atalajművelés, a műtrágyázás, a gyomirtásés a növényvédelem.

Rendszerére jellemző, hogy akultúrnövények magjait agyagpéppeldrazsírozza, a területen tett bejárásaialkalmával elszórja és a kedvezőkörülmények közé került magok kelnek ki.

Gazdálkodása kezdetén egy teljesen kopársziget volt az elindulás alapja, ma ez asziget dús, erdővel és (élelmiszert adó)kultúrnövényekkel fedett, a növényekegyedi termőképessége maximálisankibontakozik, de a termésátlag - arendkívül változatos növényelrendezésmiatt alacsony.

20

MASANOBU FUKUOKA

21

A BIOGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA(FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS)

Már a XIX. század végén több kutató foglalkozott olyan hosszú távú programokkal,amelyeknek célja a termesztett és a humán erőforrások megőrzése.

Az elsők között volt Aldo Leopold és Charles Benbrook, akik a fenntartható fejlődésfilozófiáját a következőkben összegezték:

„Soha nem tudjuk elérni a természettel való harmóniát, amíg el akarjuk érni az emberteljes szabadságát, de törekedni kell rá.”

Aldo Leopold felismerte a természet megújuló képességét, továbbá azt, hogy az ökológiaiegyensúly fenntartásának alapja a vizek tisztaságának megóvása.

A fenntartható gazdálkodás kifejezés az 1980-as években vált ismerté szakmaikörökben, amikor a Világelemző Intézet (Worldwatch Institute) publikálta „Irány afenntartható társadalom” című művét.

1987-ben az amerikai törvényhozás kimondta, hogy a fenntartható fejlődésnektalálkoznia kell a jelen generáció igényeivel úgy, hogy ne csökkentse a következőgeneráció esélyeit. A fenntarthatóságnak a mezőgazdasági gazdálkodók stratégiájábanmeg kellene jelenni. A mezőgazdasági vállalkozók az alábbi lehetőségek közülválaszthatnak:

− A környezettel való teljes azonosulás;

− A környezettel való szoros kooperáció;

− A környezet tudatos és féltő befolyásolása;

− A környezet erőltetett, átalakító befolyásolása.22

A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI

1. Zárt gazdálkodási rendszer kialakítása, amely helyi

erőforrásokat használ.

A gazdálkodási forma célja az inputok és a veszteségek

minimalizálása, a gazdaság és a régió szintjén. Ezen elv

gyakorlati megvalósítása: a nitrogénkötő növények beépítése a

vetésforgóba és a saját termelésű abrak és tömegtakarmányok

felhasználása az állattartásban.

2. A talajok hosszú távú termékenységének fenntartása.

A talaj egy élő rendszer. Beavatkozni egy élő rendszerbe

mindig kockázatos vállalkozás. A talajban több milliónyi parányi

élőlény gondoskodik arról, hogy ez a rendszer működjön. Az

ökológiai gazdálkodásban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ezen

rendszer érintetlenül maradjon, illetve a lehető legkevesebb sérülést

szenvedje el. 23


3. A mezőgazdasági tevékenységekhez kötődő

szennyezések minimalizálása.

A legszámottevőbb szennyezések: az erózió általi

talajkimosódás, mely a kimosódás helyén nem szennyez, de

azon a területen, ahol a kimosott anyag lerakódik ott káros

mennyiségű lehet a felhalmozódás. A másik a

növényvédőszer-maradványok szennyező hatása. Az előbbi

szennyező hatás kiküszöbölése a talajtakarás, a

rétegvonalak mentén történő művelés során valósulhat

meg, míg az utóbbi a növényvédő szerek elhagyásával.

24


4. Elegendő mennyiségű magas tápértékű élelmiszer

előállítása.

Az ökotermékek fő jellemzője a magasabb tápérték, ami a

termesztési rendszerből kihagyott “növényvédőszer-

hiánynak” tudható be.

5. A fosszilis energia használatának minimalizálása az

egész gazdálkodási rendszerben.

A növényvédő szerek és a szintetikus műtrágyák

elhagyása réven valósul meg ezen alapelv. A fent említett

eszközök helyett a természetes biológiai cikluson alapuló

folyamatokat kívánják serkenteni, és a megújuló

erőforrásokra építik az energia ellátást.25


6. A gazdaságban tartott állatok fiziológiai és etológiai

igényeinek kielégítése.

Az állatoknak elegendő helyett kell biztosítani ahhoz, hogy a

fajukra jellemző viselkedési formákat gyakorolni tudják.

Mint azt már korábban – az első alapelvként – említettem

a takarmányozást a gazdaságban előállított ökológiai

takarmányokkal kell megoldani, amennyiben ez nem

lehetséges akkor ellenőrzött ökológiai takarmányt kell

vásárol

„Az állattartással hozzá kell járulni a környezeti elemek

védelmét biztosító módon a mezőgazdasági termelési rendszer

egyensúlyának fenntartásához, a talaj szervesanyag-

tartalmának növeléséhez és a növények tápanyagigényének

kielégítéséhez, így biztosítva a talaj-növény, növény-állat és

az állat-talaj kapcsolatrendszer kialakítását és fenntartását.” 26


6. A gazdaságban tartott állatok fiziológiai és etológiai

igényeinek kielégítése.

Az állattartás szabályozása kimondja:

1. az ökológiai állattartás termőföldhöz kapcsolódó tevékenység.

2. Az állatoknak biztosítani kell a szabadban való mozgás

lehetőségét.

3. A termelőnek úgy kell korlátozni a tartott állatok számát, hogy a

gazdálkodási egységen belül biztosítva legyen a

növénytermesztés és az állattenyésztés egysége, egyúttal ez

megakadályozza a környezetszennyezés bármilyen formáját,

különösen a talaj, valamint a felszíni és a felszín alatti vizek

szennyezését.

4. Az állatok számának szoros összefüggésben kell lenni az általuk

termelt trágya elhelyezésére alkalmas terület nagyságával, hogy

elkerülhessék a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.27


7. A mezőgazdasági termelők és családjuk számára jó

megélhetést kell biztosítani.

Az ökogazdálkodás egy életforma, azonban ezen életformában

élőknek is biztosítani kell a megfelelő megélhetési szintet. A

„ökológiai” élet egy kis pluszt is ad a vidéki élet szépségéhez,

hiszen a természettel összhangban, harmóniában élve az emberi

kapcsolatokra több idő jut.

8. A vidéki környezet és a nem mezőgazdasági élőhelyek

megőrzése.

Ezen elv gyakorlatban a következőképpen valósul meg: erdősítés,

fásítás, sövények, vízi élőhelyek telepítése.28

ÉRVEK AZ KONVENCIONÁLIS

GAZDÁLKODÁS ELLEN

Közvetett a termelési alapokat romboló jelenségek:

A termőtalaj pusztulása, szervesanyag-tartalmának,

biológiai értékének csökkenése, savanyosodása.

Vizenyősödés, láposodás, szikesedés, illetve rezisztencia.

A gyomosodás, fajspektrum beszűkülés, rezisztencia.

A növényi és állati genetikai alapok beszűkülése,

pusztulása, a biodiverzitás (sokszínűség) csökkenése.

A mezőgazdasági területek és termékek ipari eredetű

szennyezése.

A mezőgazdasági terület csökkenése az iparosítás és az

urbanizáció következtében.29


GAZDÁLKODÁS ELLEN

Közgazdasági, piaci, társadalmi jelenségek I.

Negatív externáliák (társadalmi költségek) rohamosnövekedése.

Az energiaigényes gazdálkodás erős függősége az energetikaipiactól.

A véges mennyiségű kőolaj árának hosszú távú törvényszerű ésexponenciális emelkedése, és ezzel a petrolkémiai bázisúanyagok és energiahordozók felhasználására alapozógazdálkodási stratégia előrelátható veszteségessé válása,ellehetetlenülése.

Az agrárolló ezekkel összefüggő erőteljes nyílása.

Az Európai Közösségen belül erősödő kapcsolatok afokozottabban piacorientált mezőgazdasági szektor kialakítása-,részben a túltermelés elkerülése érdekében.

Nagy kereskedelmi blokkok kialakulása Európában és Észak-Amerikában, a GATT tárgyalások.

A kivételezésre, védővámokra és lefölözésekre alapozó nemzetigazdasági és kereskedelem politikák.

30


GAZDÁLKODÁS ELLEN

Közgazdasági, piaci, társadalmi jelenségek II.

A gyenge minőségű tömegáruk iránti fizetőképes keresleterőteljes csökkenése a likvid piacokon.

Társadalmi előítéletek az élelmiszerek minőségének ésbiztonságának vonatkozásában különösen, ha azokat újtechnológiák (besugárzás, biotechnológia, génsebészet)segítségével állították elő.

Növekvő társadalmi érzékenység környezetünk iránt, atermészeti erőforrások felhasználásának korlátozása.

Növekvő etikai érzékenység a biotechnológiával, azállatvédelemmel kapcsolatban.

Igény a változatosabb élelmiszer-kínálat iránt, szelektívebbvásárlási szokások.

A közvélemény fokozódó nyomása a „biztonságosabb”élelmiszerek előállítása érdekében.

31


GAZDÁLKODÁS ELLEN

Az emberi létfeltételek közvetlen veszélyeztetettsége

Élővizek, talajvíz, rétegvíz, ivóvízbázisok elszennyeződése.

Szermaradványok feldúsulásának kiszámíthatatlan hatása

az élőlényekre, köztük az emberre.

Az élelmiszerek beltartalmának felhígulása.

Mindezekkel összefüggő humán egészségkárosodás.

Vadon élő növény- és állatfajok, természetes biotópok

veszélyeztetettsége.

Tájképi elszegényedés, ingerszegény környezet, az ember

belső (pszichikai, fizikai, biológiai) és külső (természeti,

társadalmi és építészeti) környezetének erős lepusztulása,

szellemi és lelki elsivárosodás. 32

ÉRVEK AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

MELLETT

Az alapanyagok előállítása környezetkímélő – Ha szükséges,

biológiai módszereket vetnek be:

• A kártevőt fogyasztó fajokat helyeznek ki, vagy számukra

csalogató illatanyagokat juttatnak ki az érintett területre.

• Növényi kivonatokat, mikrobiológiai eredetű

készítményeket, vagy természetesen is előforduló szervetlen

vegyületeket alkalmaznak a növények kórokozóival,

kártevőivel szemben.

• Gyomirtó szerek használta helyett fizikai gyommentesítés,

gyomszabályozás, stabil növényi kultúrák kialakítása, stb.

33


MELLETT

• Tiszta élelmiszerek – Az alapanyagot szennyezettségtől alehető legnagyobb mértékben mentes környezetben állítjákelő, tárolják és dolgozzák fel.

• Teljes értékű, ízgazdag, tápanyagokban gazdag élelmiszerek

Jó állapotú, tápanyagokkal harmonikusan, műtrágyákfelhasználása nélkül ellátott, élénk talajélettel rendelkezőtalajban termett növényekből és az ilyen takarmányt fogyasztóállatokból állítják elő.

• Szermaradvány-mentes élelmiszerek

Mesterségesen előállított (szintetikus), életidegen növényvédőszerek felhasználása nélkül termesztett növényekből és ilyenmódon termelt takarmányon tartott állatokból állítják elő. 34


MELLETT

• Az ökológiai tartás a legnagyobb fokú állatjólétet biztosítja

Ökológiai tartásban az állatok jóléte, egészsége van a

középpontban: szabadon, vagy félszabad tartásban

nevelik, hormonokkal , antibiotikumokkal nem

kezelik azokat.

• Az ökológiai gazdálkodás természetközeli gazdálkodás.

Fenn kell tartania a hagyományos, nyílt mezőgazdasági

tájat, az alkalmazkodott helyi tájfajtákat, az élőhelyeket

és a fajok sokféleségét, mivel éppen ezekre alapozódik

termelés.

35


MELLETT

• Az ökológiai tartás a legnagyobb fokú állatjólétet biztosítja

Ökológiai tartásban az állatok jóléte, egészsége van a

középpontban: szabadon, vagy félszabad tartásban

nevelik, hormonokkal , antibiotikumokkal nem

kezelik azokat.

• Az ökológiai gazdálkodás természetközeli gazdálkodás.

Fenn kell tartania a hagyományos, nyílt mezőgazdasági

tájat, az alkalmazkodott helyi tájfajtákat, az élőhelyeket

és a fajok sokféleségét, mivel éppen ezekre alapozódik

termelés.

36


MELLETT

• Genetikailag módosított szervezetektől mentes

termelés. Az ökológiai gazdálkodás szempontjából a

genetikailag módosított növények termesztése durva

beavatkozás az ökológiai folyamatokba.

• Nagy kézi munkaigénye miatt több embernek ad

munkát - hátrányos helyzetű vidéki térségekben jó

fejlesztési irányvonal lehet.

• Csökkenti a kezeletlen mezőgazdasági hulladék

mennyiségét, mert minden szerves hulladékot

visszaforgat a termelésbe (trágyák, komposzt

formájában).37


MELLETT

• A túltermelés ellen hat – mivel az ily módon elérhető

termés mennyisége kisebb.

• Az ökológiai gazdálkodással társadalmi szempontból

is hasznos, hiszen egészségesebb táplálkozással

bizonyos betegségek kialakulása megelőzhető, így

csökkenthetők a betegellátás költségei.

• Az ökológiai gazdálkodás társadalmi szempontból

azért is hasznos, mert egészségesebb táplálkozással

bizonyos betegségek kialakulása megelőzhető, így

csökkenhetnek a betegellátó rendszerek költségei is.38

MIÉRT ÉRDEMES AZ ÖKOLÓGIAI (BIO)

ELŐÁLLÍTÁSÚ ÉLELMISZERT

VÁLASZTANI?

Növényvédő szerek kockázatokkal ésmellékhatásokkal

1) A nem ökológiai (a továbbiakban konvencionális)növénytermesztésről általánosságban elmondható:

2) a legtöbb növényvédőszer felhasználása még atechnológiai fegyelem maximális betartása mellettsem tekinthető kockázatmentesnek .

3) A gyártási, szállítási, hulladékkezelési problémák

4) már kijuttatáskor – különösen ha ez légi útontörténik – a növényvédő szerek egy része elsodródikés észrevétlenül szennyez más növényi kultúrákat,vizeket, lakóterületeket.

5) A várakozási idők betartása sem garancia arra, hogya vegyszer teljesen lebomlott, ráadásul abomlástermék is egészség-károsító lehet. 39



VÁLASZTANI?

1. A mezőgazdaságban, élelmiszeriparban felhasznált

kémiai anyagok egészségkárosító hatása csak

részben zárható ki állatkísérletekkel.

2. Az itt nyert eredményeket fenntartásokkal kell

kezelni, mert a kísérleti élőlények másként

reagálhatnak, mint az ember, ezen túl hosszú, akár

több évtizedes behatások is okozhatnak betegséget.

3. Nem, vagy alig ismert egyes maradványok,

bomlástermékek egymásra való hatása. Ezért nem

modellezhetők megbízhatóan vegyszerek környezet

kémiai-biológiai és – az egyéni érzékenységben

meglévő különbségek miatt – az egészségügyi

hatások. 40



VÁLASZTANI?

A növényvédő szerek egészségkárosító hatásai

• daganatos megbetegedéseket okozhatnak;

• fejlődési rendellenességeket okozhatnak;

• károsíthatják a hormonális rendszert;

• károsíthatják az immunrendszert;

• károsíthatják az idegrendszer;

• károsíthatják az örökítő anyagot;

• allergiát okozhatnak , vagy segíthetnek elő.

• Számolnunk kell azzal, hogy egyes tényezőkkritikus mértékben felerősíthetik egymáshatását. 41



VÁLASZTANI?

A műtrágyák és az élelmiszerminőség

Tény, hogy műtrágyák felhasználásával nagyobb a termések érhetők el, mint az ökológiai gazdálkodásban

engedélyezett anyagokkal felhasználásával.

A nagyobb hozamhoz azonban általában gyengébb minőség párosul.

Vizsgálatok igazolják, hogy a nitrogén műtrágyák felhasználásával termesztett zöldségfélék nitrát

tartalma többszöröse lehet a lassúbb, de kiegyensúlyozottabb tápanyag ellátást biztosító

komposzttal kezeltekének.

Valamennyi nitrát jelenléte a növény szöveteiben természetes, mennyisége azonban igen nagymértékben

függ a tápanyag utánpótlás módjától. A nitrogén műtrágyák sajnos nem csak az élelmiszerek nitrát- nitrit tartalmát emelhetik meg, hanem az ivóvízbe kerülve is

veszélyeztethetik egészségünket. 42



VÁLASZTANI?

A műtrágyák és az élelmiszerminőség

A közvetlen egészségügyi hatás mellett a műtrágyázás hozzájárulhat:

• talajaink elsavanyodásához,

• egyes toxikus elemek (pl. alumínium) mobilizálódásához,

• egyes nélkülözhetetlen elemek kimosódásához, illetve felvehetetlen állapotba kerüléséhez vezethet.

• Fontos tudni, hogy a szokványos gazdálkodás mai gyakorlatába csak a fő táp elemeket (nitrogén, foszfor

és kálium) pótolják, a növények ezzel szemben az egyéb elemek egész sorát vonják ki a talajból. Ezzel a

gazdálkodási gyakorlattal a termőföld idővel elszegényedik és csak nyomelemekben szegény

élelmiszerrel tud bennünket ellátni . 43

A BIOTERMÉKEK JELLEMZŐI, ELŐNYEI

Vitamin, nyomelem és ásványi anyag tartalom, nehézfémek. A biozöldségek, gyümölcsök vitamintartalma magasabb, amit a kutatók részben az ökológiai gazdálkodás

tápanyag-utánpótlási rendszerének, részben pedig a gyomirtó szerek kiiktatásának tulajdonítanak.

Az ökotermékekben több ásványi anyagot és nyomelemeket, de kevesebb nehézfémet lehetett kimutatni.

Egészségvédő anyagok a zöldségekben, gyümölcsökben. Másodlagos növényi anyagok, például a fenolok nagyobb mennyiségben keletkeznek az ökológiai

termesztésű növényekben. (A fenolok olyan növényi anyagcseretermékek, amelyek az emberben egészségvédő

hatásúak; hozzájárulnak a daganatos betegségek megelőzéséhez, segítik az immunrendszer működését, szabályozzák a vérnyomást, baktérium és vírusellenes

hatásúak valamint antioxidánsként viselkednek.) 44


Több szárazanyag, kevesebb nitrát. Az ökológiai növénytermesztésben tilos a nitrogén műtrágyák és a kémiai eljárásokkal oldhatóbbá

tett egyéb tápanyagforrások felhasználása, ezért a növények lassabban növekednek, és a szövetek

kevesebb vizet tartalmaznak. A magasabb szárazanyag tartalom egyértelműen jobb

tárolhatóságot eredményez (a bioburgonyánál akár 50%-kal is kisebb lehet a tárolási veszteség). A jobb tárolhatóság a kisebb vízvesztéssel és a tömörebb szövetek jobb ellenállóképességével függ össze. A

biozöldségek alacsonyabb nitrát tartalma egyértelműen a nitrogén műtrágyák mellőzésére

vezethető vissza. 45


Növényvédőszer maradékok. Nem ökológiai előállítású élelmiszerekben gyakran kimutathatók növényvédő szer

maradványok (A 2002-es vizsgálatsorozat szerint a konvencionális minták 75%-ában találtak ilyeneket.) Ezzel

szemben a biotermék minták nagyságrendekkel kisebb arányban és mennyiségben tartalmaztak

szermaradványokat. Gyakori kérdés, hogy miként biztosítható az, hogy az

ökotermékekbe egyáltalán ne kerüljenek méreganyagok a környezetből. Sajnos a biotermelés is kitett a máshonnan

(levegőből, csapadékból, öntözővízből, stb.) származó szennyeződéseknek, azt azonban biztosítja, hogy a termelés

során ne kerüljenek további veszélyes anyagok (növényvédőszer-maradványok, gyógyszer-maradványok

stb.) az élelmiszereinkbe. Ezzel elérhető, hogy szervezetünk méregtelenítő kapacitása lényegesen kisebb terhelésnek

legyen kitéve. 46


Génmanipuláció, adalékanyagok. Az

ökotermék előállítás feltételrendszere

szabályozza az alkalmazható adalék- (E-számok

szerint felsorolva) és segédanyagok és a

felhasználható, nem ökológiai eredetű

alapanyagok körét. A felhasználható adalék- és

segédanyagok köre szűk, közös jellemzőjük, hogy

a közvélekedés szerint is ártalmatlanok, de még

ezek is csak akkor alkalmazhatók, ha nélkülük

nem lehet az adott élelmiszert (biztonságosan)

előállítani. A genetikailag módosított szervezetek

és származékaik felhasználása természetesen a

feldolgozás során sem engedélyezett. 47


Ionizáló sugárzás. Az ökotermékek előállítására vonatkozó jogszabályok tiltják az élelmiszerek

besugárzását ionizáló sugárzással. Kísérleti állatokon igazolták az ionizáló sugárzással kezelt táplálék

kedvezőtlen hatását. Az ilyen takarmányt fogyasztó állatoknak rövidebb lett az élettartama, kisebb volt a

szaporulata, nőtt a halvaszületések és a daganatok száma, hiánytünetek és növekedési zavarok mutatkoztak, nőtt a

vese-, máj és ivarszervi rendellenességek száma, gyakoribb lett az immunrendszer zavara és csökkent a fehérvérsejtek

száma.

Érzékszervi tulajdonságok. A kóstolási próbákon általában a zöldségek és gyümölcsök ökológiai változatát találták ízletesebbnek. Almánál ehhez járult a nagyobb hússzilárdság és a kellemes cukor/sav arány. A kisebb víztartalom miatt a biozöldségekben, gyümölcsökben

magasabb az íz és illatanyagok töménysége. 48


Biofoton emisszió. Egy új, kevéssé ismert vizsgálati módszerrel hasonlítottak össze ökológiai és

konvencionális termékeket. (A vizsgálat során az élő sejtek fénykibocsátását mérik. A napsütésből

származó energiát a sejtek tárolják, ami a lebomlási anyagcsere folyamatok során kibocsátott biofoton

(fény) formájában felszabadul. Feltételezik, hogy a nagyobb fénykibocsátó képesség kedvező élettani

hatásokkal jár. A tartós "fénytároló képességből" jó élelmiszerminőségre lehet következtetni.) A mérések

során az ökotermékek fénykibocsátó képessége magasabbnak bizonyult.

Esszenciális aminosav tartalom. A biogabonákbanés -hüvelyes termésekben kedvezőbb aminosavprofilt

találtak, mint a konvencionális előállításúakban, feltehetően az eltérő nitrogén pótlási módszerek

miatt. 49


Kevesebb gombatoxin. Irodalmi adatok szerint a bio növényekben kevesebb a gombatoxin (fuzárium-és egyéb más gombák emberi egészségre ártalmas

méreganyagai) és ritkábban is mutatható ki. Ennek fő magyarázata a biogazdálkodásban alkalmazott

vetésforgó, amelyről korábban már történt említés.

Az anyatej minősége. A biotermékekkel táplálkozó anyák tejében magasabb volt az omega-3 zsírsavak és a telítetlen zsírsavak mennyisége és az ökotermékek

táplálkozásbeli arányának megfelelően csökken a növényvédőszer maradványok koncentrációja.

Termékenység változása. Az ökotermékkeltáplálkozó férfiaknál átlag 30%-kal találták

magasabbnak a spermaszámot.50

BIOGAZDÁLKODÁS KONTRA

KONVENCIONÁLIS GAZDÁLKODÁS

A biogazdálkodás több szempontból eltér a szokványos (főleg azún. „ipari mezőgazdaság” jegyében meghonosodott) eljárásoktól.

– nem szennyezi a talajt és az élővizeket mérgező vegyületekkel;

– a biológiai sokrétűség fenntartására törekszik a növény- és azállatvilágban egyaránt;

– törekszik a talajszerkezet és a talajban élő szervezetekegyensúlyának fenntartására;

– a szervesanyag-tartalom növelése révén mérsékli az ásványitápanyagok kilúgozódását, kimosódását;

– a növényvédelemben szintén erősen támaszkodik atermészetes egyensúly megőrzésére; ugyancsak természetszerűmódszerekkel igyekszik az állandó növényvédőszer-használatothelyettesíteni;

– elsősorban a természetes, a helyi és a megújulóenergiatartalékok feltárására törekszik;

– az energiatakarékos módszerek alkalmazása révén is csökkentia gazdaság függőségét a külső erőforrásoktól.

51

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS –

FELELŐSSÉGGEL KÖRNYEZETÜNKÉRT

Elsodródás és bemosódás. A növényvédő szerek jelentős része nem éri el a növény felületét permetezéskor, hanem elsodródik, belőlük

sok bemosódik a talajba vagy a felszíni és felszín alatti vizekbe. Légi kijuttatás esetén különösen nagy az elsodródás, más növénykultúrák, vagy akár lakóövezeteket szennyezésének esélye. A biogazdaságban

alkalmazható anyagok kockázatai elenyészők, szemben a szokványos gazdálkodás vegyszereivel.

Levegőszennyezés. Egyes növényvédő szerek illékonyak, így nagyobb mennyiségben kerülnek be légkörbe. Gyakran mutatnak ki például gyomirtó szert csapadékban! Egyes mezőgazdasági károsítók

ellen használt hatóanyagok erősen rombolják a Földet védő ózonréteget.

Talajszennyezés. A talajba kerülő növényvédő szerek felhalmozódhatnak. Az emberre, állatra, növényre mérgező hatás

mellett jelentős mellékhatás, hogy a talajba jutó vegyszerek blokkolják, pusztítják a lebontásban döntő fontosságú

életközösségeket. A talaj mélyebb rétegeiben, ahol reduktív viszonyok uralkodnak és eleve csekély az élettevékenység, szermaradványok és

bomlástermékek még inkább felhalmozódhatnak. Egyes talajmintákban igen nagy mennyiségű klórozott szénhidrogén mutatható ki, még jóval a felhasználás beszüntetése után is.

52

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS –

FELELŐSSÉGGEL KÖRNYEZETÜNKÉRT

Vízszennyezés. Egy növényvédő szer vízszennyező hatása lebomlásának sebességétől és vízoldhatóságától függ. Míg a talajokban a felszíni réteg oxidatív viszonyai, és a jelentős mikrobiológiai tevékenység

elősegítheti a szermaradványok lebomlását, a talajvízben a folyamat szinte mérhetetlenül lassúvá válhat. A melegvérű élőlényekre kevésbé

veszélyes, viszonylag gyors lebomlású, ezért környezetkímélőnek mondott piretroid hatóanyagú rovarölő szerek kifejezetten mérgezően

hatnak a halakra is.

Állattartás és környezetvédelem. Az istállótrágya nagy becsben tartott tápanyagpótló anyag az ökológiai növénytermesztésben,

szakszerűtlenül kezelve azonban környezetszennyezővé válhat. Az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint a trágyát kijuttatásig úgy kell elhelyezni, hogy folyékony része sem elfolyással, sem elszivárogva ne

szennyezhesse a felszín feletti és alatti vizeket. Az egységnyi területre kijuttatatható istállótrágya mennyisége is korlátozott (170 kg nitrogén hatóanyag /ha/év), mert a túltrágyázás veszélyeztethetné a környezet vízkészleteit. Az ökológiai gazdálkodási feltételrendszer értelmében a

legelőkön az állatsűrűséget úgy kell szabályozni, hogy ne következzenek be taposási és túllegeltetési károk.

Gyártási, szállítási és hulladékkezelési problémák. A növényvédő szerek előállításának és felhasználásának minden fázisában

bekövetkezhetnek balesetek, illetve a gyártás során keletkező veszélyes hulladékok valamint a csomagolóanyagok elhelyezéséről, meg-

semmisítéséről is gondoskodni kell (kellene). 53

ÖKOGAZDÁLKODÁS HELYZETE

NEMZETKÖZI

2003-ban a világon összesen

26,4 millió hektár mezőgazdasági terültet

műveltek összesen 558 ezer gazdaságban.

A területek abszolút nagysága azon országokban

jelentős, melyek területe is jelentős, ezért érdemes

megnézni, hogy az összes mezőgazdasági területhez

viszonyítva hogyan alakul az ökoterületek aránya.

Olaszország az egyetlen olyan ország, mely az

ökoterületek abszolút és a relatív nagyságát

vizsgálva a világ első 10 országába, tehát

példaként áll minden ország előtt.54

A VILÁG ELSŐ TÍZ LEGNAGYOBB

ÖKOTERÜLETTEL RENDELKEZŐ ORSZÁGAI

55

ÖKOTERÜLETEK ARÁNYA AZ ÖSSZES

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETHEZ (%)

56

ÖKOLÓGIAILAG MŰVELT MEZŐGAZDASÁGI

TERÜLETEK A FÖLDÖN 2005-BEN

57

ÖKOLÓGIAI ÖKOLÓGIAI MŰVELÉS ALATT

ÁLLÓ FÖLD TERÜLETEK A VILÁGON

58

Összesen 22,8 millió ha

Ausztrália: 11,5 millió ha

Olaszország: 1.05 millió ha

Anglia: 695e ha

Németország: 735e ha

USA: 930e ha

ÖKOLÓGIAI TERMELÉSRE HASZNÁLT

TERÜLETEK A VILÁGON (2005.)

59

Az ökológiai területek nagysága és az ökoélelmiszerek forgalma (2002).

ÖKÖGAZDASÁG ADATOK

Legtöbb ökogazdasággal rendelkező ország:

Olaszország 56.440

Mexikó 27.282

Ausztria 18.292

Spanyolország 15.607

Németország 14.703

Átlagos ökogazdaság méretek:

Ausztria, Svájc 15,6-15,7 ha

Görögország <5 ha

Norvégia 13 ha

Magyarországon az átlagos birtokméret 103,6 ha. 60

A VILÁG BIO-ÉLELMISZER

KERESKEDELMÉNEK BECSÜLT FORGALMA

61

1 FŐRE JUTÓ BIO ÉLELMISZERFOGYASZTÁS

62

A jelentős növekedés mögött a

fogyasztók egyre erősebb

törekvése áll, hogy megőrizzék

egészségüket és a természeti

környezetet, továbbá

folyamatosan növekszik a

vásárlók ellenérzése a GMO-s

élelmiszerek iránt is.

Az óvatosabb előrejelzések szerint

a világ bioélelmiszer forgalma

2008-ra 80 mrd USD

nagyságrendet érhet el.

EURÓPA

1920-as években kezdődött

1920-as évek óta dinamikus növekedés

legjelentősebb fejlődés:

Skandinávia

mediterrán országok

a világon termelt öko termékek fele itt kerülpiacra

legnagyobb fogyasztók:

Németország

Franciaország

Nagy-Britannia

Svájc 63

EU 25 – ÖKOTERÜLETEK A TELJES

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET %-ÁBAN, 2003-BAN

64

A növekedés évi 25 % volt 1986 és 1999 között az Európai Unió országaiban.

A legnagyobb növekedést a skandináv és a mediterrán országok, illetve később

Németország és az Egyesült Királyság érték el.


MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET %-ÁBAN, 2005-BEN

65

EURÓPAI ORSZÁGOK ÖKOLÓGIAILAG MŰVELT

FÖLDTERÜLETEI ORSZÁGONKÉNT 2005-BEN

66

A biotermelés európai növekedése a

környezetvédő és egészségtudatos

fogyasztói törekvések és a politikai

támogatás szerencsés

kölcsönhatásának eredménye.

A fogyasztó számára kívánatos

élelmiszerek megkülönböztetésének

lehetőségét az állami feltételek

megteremtése, a jogi szabályozás

biztosította.

ÖKOTERÜLETEK VÁLTOZÁSA NÉHÁNY

ORSZÁGBAN

67

A grafikon adatai azt mutatják, hogy a legegyenletesebb a növekedés

Németországban volt, a legdinamikusabb pedig Olaszországban.

A legkorábban, 1992-ben Ausztriában indult meg a fejlődés, de ebben az

országban már az 1997. évi csúcshoz viszonyítva visszalépés is

mutatkozik.4 Dániában 1995-től, az Egyesült Királyságban pedig

gyakorlatilag 1997-től lendült meg a fejlődés.

BIOGAZDÁLKODÁS EURÓPÁN KÍVÜL

AFRIKA

Összesen alig több mint 435 ezer hektáron folyik

ellenőrzött organikus gazdálkodás, ez a teljes

mezőgazdasági terület nagyon kis része és a gazdaságonkénti

terület nagyság is kicsi, mivel ezt a 435 ezer hektárt 118 ezer

gazda műveli meg, tehát az átlagos birtokméret 3 hektár

körüli.

68


AFRIKA

Komoly vegyszerhasználat csak nagyon intenzív kultúráknál

Számos hagyományos termesztési módszer megfelel az ökológiai

gazdálkodás alapelveinek

kevés ellenőrzött termesztés

kevés állami támogatás

Bennszülöttek több évszázados tapasztalatainak elismerése, alkalmazása

elsősorban a déli országokban fejlődik

közel 300 000 ha

Egyiptomban jelentős- gyapot és tea

külföldi ellenőrző szervezetek

nincs saját szabályozás

Kávé: Uganda, Tanzánia, Madagaszkár

Gyapot: Uganda, Szenegál, Egyiptom, Mozambik

Kakaó: Tanzánia, Elefántcsont part, Madagaszkár

Vanília: Madagaszkár

Kókusz: Madagaszkár

Avokádó: Dél-Afrika, Uganda

69


ÁZSIA

Az ázsiai ökoterületek nagysága 736 ezer hektár és 65 ezer

gazdaság folytat ökotermelést. Az ázsiai térségben kiemelkedő

szerepe van Kínának és a jelentősége az elkövetkező években tovább

fog nőni, mert a kínai kormány az ökotermesztés központi

támogatását tervezi.

Az ökogazdálkodás szempontjából legjelentősebb országok:

70


ÁZSIA

Nagyon kis arányban

Legjelentősebb: Kína, India, Thaiföld, Izrael

900 000 ha terület

nincs belföldi piac

hiányos szabályozás és ellenőrzés

India: növényi termékek

Kína: szója, napraforgó, rizs, tea, gyógynövény,

bambusz

Korea: zöldség, gyümölcs, rizs

Japán:rizs, tea

Izrael:zöldség, gyümölcs, dió71


AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA

Legnagyobb ökoterülettel rendelkezik, > 11 millió ha,

de ez az összes mezőgazdaságilag művelt területnek

csak a 2.48%-a.

A több millió hektáron 1.730 farmer gazdálkodik, a

gazdaságok átlagos nagysága több mint 6 ezer hektár.

Az ökoterületek nagy részén extenzív állattenyésztés

folyik.

Óceániában az ökoterületek nagysága 46 ezer hektár

körüli. A legnagyobb területtel Új-Zéland rendelkezik, a

40 ezer hektárt 780 gazdálkodó műveli. Jelentősebb

termékek: kivi, zöldség- gyümölcsfélék (alma, szőlő),

tejtermékek és a hús. 72


AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA

legnagyobb a világon

nagy része legelő- legeltetéses állattartás

termékek nagy része exportra

1992 óta saját szabályozás

húsmarha

zöldség, gyümölcs

tejtermékek

rizs

gyapjú

bor

zöldség vetőmag

birkahús

Új-Zéland: kiwi, alma, zöldség 73


AMERIKA

Latin- és Dél-Amerika

5,8 millió ha

az össz. terület 0,5%

legjelentősebbek: Argentína, Uruguay, Brazília, Chile

Észak-Amerika

-USA: 950 000 ha / -végleges, teljes körű szabályozás 2002 /

-növekvő igény, támogatottság

-Kanada 487 500 ha / átalakulás alatt

74


MAGYARORSZÁG

Kialakulása:

A magyar biogazdálkodás története alig két évtizedre tekinthet vissza.

A magyar ökomozgalom 1. állomása: 1983-ban megalakult a Biokultúra klub. Alapítói:biogazdálkodók, környezet- és egészségvédők

1986. Natura Gazdasági Társaság holland szakemberek segítségével néhánynagyüzemben exportcélú termelést indított el. A minősítési és ellenőrzési feladatokat aholland SEC (Stichting Ekomerk Controlle) - később SKAL- szervezet látta el.

1987-ben vált országos egyesületté, s lett teljes jogú tagja az IFOAM-nak.

1991-ben, mivel az IFOAM egyik irányelve kimondta, hogy lehetőleg nemzeti minősítőszervezet működjön minden tagországban, a Biokultúra Egyesület vette át ezt afeladatot.

1996-tól egy, a Biokultúra Egyesülettől független szervezet, a Biokontroll HungáriaKht. vette át a minősítés szerepét, hiszen az uniós előírások értelmében azökogazdálkodás ellenőrzését csak olyan független ellenőrző szerv végezheti, amely nemfolytat más tevékenységet. 75


MAGYARORSZÁG

Az ökoszemlélet területi alakulása Magyarországon

A Biokultúra Egyesület adatai szerint az országban abiogazdaságok „foltszerűen”, egymás közelébenhelyezkednek el.

Érdekes jelenség, hogy a nyugat-magyarországi részekeninkább a konzervipar, hűtőipar, méz-, bébiétel-gyártásfigyelhető meg. A biogazdálkodás tehát rátelepül ahagyományos, de ma már a külföldi importtal szemben nemversenyképes és nem jövedelmező feldolgozóipariszerkezetre.

Az ország déli részén, elsősorban Békésben nő az ökológiaigazdálkodással foglalkozók száma, de Borsodban ésSzabolcs-Szatmárban is többen élnek a lehetőséggel.

A gazdaságok számát tekintve a Dél- és Észak-alföldi, illetveaz észak-magyarországi régió megelőzi a többit. A termelésbevont terület nagyságát tekintve a Közép- és Dél-dunántúlitérségben Komárom valamint Baranya megye emelkedik ki. 76

ÖKOGAZDÁLKODÁS ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON

(ELLENŐRZÖTT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA) 2007.

77


ELLENŐRZÖTT TERÜLET NAGYSÁGA (HA) 2007.

78


VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA

79

330 327

471

764

995

1155

14201353

1249 1203

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Vállakozások száma 1998-2007

AZ ELLENRZÖTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁS

SZERINTI ÖSSZETÉTELE 2007-BEN

80

ÁTÁLLÁSI TERÜLETEK HASZNOSÍTÁS

SZERINTI MEGOSZLÁSA

81

AZ ÁTÁLLT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁS

SZERINTI ÖSSZETÉTELE 2007-BEN

82

AZ ÁTÁLLÁSI TERÜLETEK ÖSSZETÉTELE

2007-BEN

83

AZ ÁTÁLLT TERÜLETEK ÖSSZETÉTELE

2007-BEN

84

ÁLLATTARTÓ GAZDASÁGOK SZÁMOSÁLLAT

ÖSSZETÉTELE 2007-BEN

85

MIÉRT NEM TERJED GYORSABB ÜTEMBEN

MAGYARORSZÁGON AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS

• környezetbarát gazdálkodás üzleti érdekeket sért, elsősorban a

műtrágyát és a szintetikus növényvédő szereket gyártók és

forgalmazók érdekeit.

• az intenzív termesztéshez ragaszkodó gazdákéit, akik nem, vagy

csak kisebb mértékben részesülhetnek a korábban megszokott

állami támogatásban.

• A két éve elfogadott agrár-környezetvédelmi program, illetve

támogatási rendszer hatása alig észrevehető a hazai

környezetbarát gazdálkodáson.

• A termelők többsége elszigetelten, átfogó szakmai irányítás és

érdekképviselet nélkül tevékenykedik.

• A szemléletváltozás nem megy egyik évről a másikra.

86

BIOKULTÚRA EGYESÜLET

Jelenleg 32 hazai és 13 külföldi helyi csoportjuk van,tagjainak száma 1400 fő körüli.

Az Egyesület legfontosabb feladata:

•Az egyesület részt vesz a nemzetközi ellenőrzési ésminősítési rendszer továbbfejlesztésében és hazaiműködtetésében. A tevékenységének célja, hogy biztosítsa azökotermékekkel folytatott kereskedelem tisztaságát: védje atermelőt a tisztességtelen konkurencia ellen; garanciátnyújtson a vevőnek az ökotermék minőségéről.

Célja:

Az ökológiai mezőgazdálkodás elterjedésének előmozdítása;

Az ökológiai mezőgazdálkodást folytatók összefogása;

Az egyén boldogulása, az ember és természeti környezete harmonikus kapcsolatának a fejlesztése. 87


FELADATA

Biztosítani az egyesület által alapított Biokontroll Hungária Kht. működését,

függetlenségét a tanúsított termékek biztonságos értékesítése céljából;

Az ökológiai gazdálkodás segítése, terjesztése, érdekképviselete;

Kapcsolattartás nemzetközi szervezetekkel. Az ökológiai gazdálkodók és gazdálkodás képviselete bel- és külföldön;

Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kutatási és tudományos eredmények megjelenítése;

Terjessze a környezettudatos élet és természettel összhangban álló életforma előnyeit;

Az ökológiai termékek hazai fogyasztásának fellendítése bemutatókkal, propagandával;

A kertbarát mozgalom kiszélesítése az ökológiai gazdálkodás térnyerése céljából;

Ökológiai információ szolgáltatás;

A Falusi Turizmus és az ökológiai gazdálkodás kapcsolatrendszerének

kiépítése és fejlesztése.88


FELADATA 1.

A. kapcsolatot tart és együttműködik az ökológiai mezőgazdálkodással foglalkozó hazai, külföldi és nemzetközi társszervezetekkel,

B. az ökológiai mezőgazdálkodás térnyerése céljából támogatja a kertbarát mozgalom kiszélesítését, ökológiai mintagazdaságok

kialakítását,

C. előmozdítja a falusi ökoturizmus és az ökológiai mezőgazdálkodás kölcsönhatását,

D. szerepet vállal a hagyományos és őshonos állat- és növényfajták génállományának megőrzésében,

E. elősegíti az ökológiai kutató-fejlesztő tevékenység eredményeinek gyakorlati hasznosítását,

F. támogatja a természet- és környezetvédelmet,

G. előmozdítja ellenőrzött, biológiai, környezetkímélő, energiatakarékos és hulladékhasznosító eljárások feltárását,

terjesztését,

H. törekszik a természeti környezet és az emberi táplálék környezetidegen vegyi, biológiai és egyéb anyagokkal történő

terhelésének csökkentésére – támogatja minőségi szempontból értékesebb, egészségesebb, táplálóbb termények, termékek és

élelmiszerek elméleti és gyakorlati előállítási módjait.89


FELADATA 2.

A. kapcsolatot tart és együttműködik az ökológiai mezőgazdálkodással foglalkozó hazai, külföldi és nemzetközi társszervezetekkel,

B. az ökológiai mezőgazdálkodás térnyerése céljából támogatja a kertbarát mozgalom kiszélesítését, ökológiai mintagazdaságok

kialakítását,

C. előmozdítja a falusi ökoturizmus és az ökológiai mezőgazdálkodás kölcsönhatását,

D. szerepet vállal a hagyományos és őshonos állat- és növényfajták génállományának megőrzésében,

E. elősegíti az ökológiai kutató-fejlesztő tevékenység eredményeinek gyakorlati hasznosítását,

F. támogatja a természet- és környezetvédelmet,

G. előmozdítja ellenőrzött, biológiai, környezetkímélő, energiatakarékos és hulladékhasznosító eljárások feltárását,

terjesztését,

H. törekszik a természeti környezet és az emberi táplálék környezetidegen vegyi, biológiai és egyéb anyagokkal történő

terhelésének csökkentésére – támogatja minőségi szempontból értékesebb, egészségesebb, táplálóbb termények, termékek és

élelmiszerek elméleti és gyakorlati előállítási módjait.90

ÖKOLÓGIAI

GAZDÁLKODÁS

JOGSZABÁLYI

HÁTTERE

Barna Sándor


AZ ÖKOLÓGIA GAZDÁLKODÁS JÖVŐBELI

PERSPEKTÍVÁI EURÓPÁBAN

Hosszú távon az ökológiai gazdálkodás jelentheti a

mezőgazdaság és a környezetvédelem számára a

megoldást!

De a jövőre vonatkozóan nem szabad túlzott

optimizmussal bírni!

2 ok:

– az állami szerepvállalás szerepe a

mezőgazdaságban csökkeni fog, (WTO előirányzatai

alapján);

– és az ökológiai gazdálkodás magasabb termelési

költségeiből következő magasabb értékesítési árak

lesznek a piacon és emiatt a fogyasztás nem fog

jelentős mértékben továbbnőni. 92



Az ökológiai gazdálkodás számára három lehetséges út:

1. pesszimista szcenárió

a már átállt és átállás alatt álló gazdaságok nem

növelik tovább területeiket

piaci liberalizáció hatására – például a GMO

technológia elterjedése – piaci lehetőségeik nem

nőnek tovább

az értékesítésből származó bevételeik stagnálni

kezdenek

további növekedés érekében kifejtett marketing

tevékenységek megtérülése az idő előre haladtával

csökkenni fog

93




2. második szcenárió

területi növekedés tovább folytatódik

Az újonnan belépő gazdák között nem az árutermelők

lesznek túlsúlyban, hanem a gazdálkodás

filozófiáját hirdető gazdák.

az ökogazdálkodás szellemisége az elsődleges és

az ökonómia tényezőket nem veszik figyelembe a

termelés során

94




3. optimista szcenárió

területek tovább növekednek

a fogyasztási oldal, a magasabb árak ellenére is

nőni fog,

Ok:

a fogyasztók az egészségesebb, természetesebb

élelmiszereket fogják preferálni a génmanipuláltakkal

ellentétben

95

EURÓPA TANÁCS ÖKOGAZDÁKODÁSRÓL

SZÓLÓ AKCIÓTERV (2004.)

1. Az ökológiai gazdálkodást szabályozó uniós rendelet

kiegészítése

Az ökológia gazdálkodás népszerűsítése.

Több éves európai méretű ismeretterjesztő és

reklámkampány kidolgozása.

2. Internetes adatbázis kiépítése, melyen a különböző

ellenőrzési előírások megtalálhatók és összehasonlíthatók.

3. Az állati és növényi eredetű termékekre vonatkozóan azok

termelési és értékesítési adatainak gyűjtése kutatási

célokra.

4. A termelő és értékesítő szövetkezetek szerepének

növelése, mert a további támogatások kifizetésének

rendszerét az unió ezen szervezeteken keresztül kívánja

megvalósítani. 96



A tanács nyomatékosan ajánlja a tagállamoknak, hogy a nemzeti

vidékfejlesztési programjaikban az alábbi tényezőket

hangsúlyozzák:

Az ökotermékek keresleti oldalának növelése, új minőségi

paraméterek bevezetésével;

Átfogó tervek kidolgozás annak érdekében, hogy hosszútávon

megőrizzék a természeti környezetet.

Az ökotermelés során ne csak részlegesen állítsák át a

gazdaságokat, hanem teljes mértékben;

Szaktanácsadás elősegítése;

Gyakorlati és elméleti képzés továbbfejlesztése, mely magában

foglalja a termelést, feldolgozást, marketinget és az értékesítést;

Minél több környezetileg érzékeny területen alkalmazzák az

ökogazdálkodást.97



7. Az ökológiai termelés különböző módjainak további

kutatása.

8. Az organikus gazdálkodás alapelveinek világos

meghatározása, átláthatóbb szabályozás készítése.

9. Az organikus gazdálkodás integráltságának biztosítása, az

előírások egyértelműsége révén az átállási időszak végének jobb

kiszámíthatósága.

10. A már elkészült és jövőben harmonizálásra kerülő

szabályok az ökogazdálkodásban:

– az engedélyezett szerek listájának egységesítése;

– az organikus borkészítés szabályainak tisztázása a specialitások

figyelembevételével;

– az állatjólét növelése a vonatkozó előírások szigorítása réven;

– az ökogazdálkodás célterületeinek kiterjesztése, mint például a

vízkultúrás termesztés;

– a környezettel kapcsolatos normák fejlesztése (emergiahasználat,

biodiverzitás, földhasználat);

98



11. A szaktanácsadás gyakorlati megvalósulása érdekében egy

szakérői testület létrehozása.

12. Az EU 2092/91. sz. rendeletében tisztázni kell az élelmiszerekre

vonatkozóan, hogy az organikus termék meghatározott határérték

alatt a későbbiekben sem tartalmazhassanak-e GMO-t.

13. Az ellenőrző szervezetek és hatóságok ellenőrző

rendszerének továbbfejlesztése a keresztellenőrzések és a

kockázatelemzés megvalósítása révén.

14. JRC7 keretein belül folytatni kell a már megkezdett

kutatásokat.

15. A tagállamokban meg kell vizsgálni a parcellaazonosítás

lehetőségeit az ökogazdálkodásra vonatkozóan.

16. Jobb koordináció megvalósítása az ellenőrző szervezetek

között, valamint az ellenőrző szervezetek és a szabályozó testület

között.

17. Az akkreditálási rendszer továbbfejlesztése.

99



18. A tanács nyilvánosságra akarja hozni a tagállamok ellenőrző

szervei által készített éves jelentéseket, melyekben a

statisztikai adatokon kívül a szabálysértések típusát és számát.

19. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a harmadik

országok az egyenértékűségi listára minél előbb

felkerüljenek. Az ellenőrző szervezetekről listát kell készíteni és

értékelni kell tevékenységüket a kölcsönös megfelelőség

szempontjából. A kölcsönös megfeleltetés során figyelembe kell

venni az adott ország klimatikus viszonyait, gazdasági fejlettségét

és az organikus gazdálkodás fejlettségi szintjét.

20. Az organikus gazdálkodásra vonatkozóan össze kell

hasonlítani a Codex Alimentarius, a közösségi és az IFOAM

előírásokat.

Segíteni kell a fejlődő országokban az organikus termelés

fejlődését, a támogatásoknál előnybe kell részesíteni az

ökotermelést.100

TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS KERETEIT

MEGHATÁROZÓ IRÁNYELVEK

TERMŐHELYHEZ ILLŐ FAJ ÉS FAJTAVÁLASZTÁS

A faj és a fajta legyen ellenálló a károsítókkal szemben, és

mindig alkalmazkodjék a termőhely talajtani, domborzati és

éghajlati adottságaihoz.

VETÉSFORGÓ:

Célja a talaj termékenységének megóvása, a kártevők és

kórokozók láncolatának megszakítása, a gyomok

elterjedésének megakadályozása.

Kialakításának szempontjai:

– legalább négyszakaszú legyen;

– nitrogéngyűjtő- és fogyasztó növények váltsák egymást és legalább 15%

pillangós szerepeljen a vetésforgóban;

– a tápanyagigényes és a kevésbé tápanyagigényes növények, valamint a

mélyen és sekélyen gyökerezők váltsák egymást;

– az azonos betegségre és kártevőre érzékeny növények ne kerüljenek

egymás után ugyanarra a helyre;

101



TALAJVÉDELEM, TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS

A legfontosabb szempont, hogy a talaj termékenysége ne

csökkenjen, hanem lehetőség szerint nőjön.

Ökológiai gazdálkodásban tilos:

tápanyag-utánpótlásra szintetikus készítményeket (műtrágyát),

szennyvíziszapot, fekáliát kijuttatni.

Megengedettek: (sőt megfelelő mennyiségben javasolt)

az istállótrágya,

az ásványi talajjavító anyagok,

a biogazdálkodás melléktermékeiből készült komposzt,

a mikrobiológiai készítmények,

egyéb engedélyezett tápanyagutánpótló anyagok alkalmazása.

102



NÖVÉNYVÉDELEM

A növényvédelem célja a károsító szervezetek kártételének

kárküszöb szint alá csökkentése, illetve a kártétel e szint

alatt tartása különböző eszközökkel.

A KÁROSÍTÓK TELJES KIIRTÁSA NEM CÉL!

CÉL a kártétel visszaszorítása és megelőzés

Tilos: a szintetikus növényvédő szerek használata

Ajánlott:

helyesen kialakított vetésforgó,

megfelelő faj- és fajtaválasztás;

hasznos szervezetek számára élőhely biztosítása;

növényi kölcsönhatások kihasználása, riasztónövények

szükség szerinti alkalmazása;

permetezés növényi kivonatokkal, valamint az ellenőrző

szervezet által engedélyezett szerekkel.

103



ÁLLATTENYÉSZTÉS

Az előírások kidolgozása az egyes fajok természetes

igényeinek, viselkedésének figyelembevételével

történt .

Feltételrendszerük szabályozza:

állatok származása, állatállomány növelése;

elhelyezés módja, állatsűrűség, almozás;

takarmányozás;

állatgyógyászat;

fejés, állatszállítás, állatvágás;

méhészeti előírások.104



BIOTERMÉKEK TÁROLÁSA, FELDOLGOZÁSA

Alapvető követelmény a biotermékek elkülönített tárolása.

Feldolgozási eljárásként javasolt:

a szárítás,

aszalás,

természetes anyagokon való szűrés,

hőkezelés,

centrifugálás,

erjesztés.

A feltételrendszer részletesen tartalmazza a feldolgozás során

felhasználható anyagokat.105

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS SZABÁLYOZÁSA

IFOAM szabványok

Uniós jogszabályok:

A TANACS 2092/91 RENDELETE

(mezőgazdasági termékek ökológiai

termeléséről)

A TANÁCS 1804/1999/EK RENDELETE

(állattenyésztés)

Hazai jogszabályok:

140/1999 (IX.3.) Kormányrendelet

74/2004 FVM rendelet

Biokontroll Hungaria Kht.

Alapfeltételrendszere 106

IFOAM SZABVÁNYOK

Meghatározzák az ökotermékek termesztésének,

előállításának, feldolgozásának és

kereskedelmének módját.

Keretet nyújtanak az ellenőrző testületeknek és

szabványkidolgozó szervezeteknek a saját

minősítési szabványainak kidolgozásához.

Öncélúan nem minősíthetnek.

Az IFOAM-alapszabványok irányelveket,

javaslatokat, alapnormákat és derogációkat

tartalmaznak.107

FAO/WHO CODEX ALIMENTARIUS

Az ENSz két szakosított szervezete, a FAO (Élelmezési

és Mezőgazdasági Szervezet) és a WHO (Egészségügyi

Világ Szervezet) által létrehozott rendszerben

kidolgozott, különféle nevű dokumentumok összessége a

Codex.

A mezőgazdasági termelésre vonatkozó harmonizált

iránymutatásokat tartalmaz:

ökominőségű élelmiszer termelésére feldolgozására

megjelölésére

és forgalomba hozatalára vonatkozó irányelvek108


Az ENSz két szakosított szervezete, a FAO (Élelmezési

és Mezőgazdasági Szervezet) és a WHO (Egészségügyi

Világ Szervezet) által létrehozott rendszerben

kidolgozott, különféle nevű dokumentumok összessége

a Codex.

Ezek a dokumentumok minden regionális (pl. az EU)

és nemzeti (természetesen a magyar is) élelmiszer

szabályozás alapjául szolgálnak.

109

FAO/WHO CODEX ALIMENTARIUS FELÉPÍTÉSE

110


A Codex dokumentumok fajtái

1. Szabványok (standards)

2. Gyakorlati szabályok (Codex of

Practice)

3. Útmutatók (Guidelines)

111


Szabványok (standards)

Ezek a legjellemzőbb dokumentumok, sokféle témával

foglalkoznak. Legfontosabb csoportjaik a következők:

1. Termék szabványok

Egyes termékek/termékcsoportok követelményeit

(összetétel, adalékok, szennyező anyagok, jelölés,

vizsgálati módszer, stb.) rögzítik.

2. Általános szabványok

Valamennyi élelmiszerre vonatkozó, általános

követelményeket (pl. jelölés, adalékanyagok,

szennyező anyagok) szabályoznak

3. Vizsgálati és mintavételi szabványok

4. Peszticid-, állatgyógyszer maradék szabványok112


Gyakorlati szabályok (Codex of Practice)

Az élelmiszer lánc egészében, vagy egy-egy területén

(pl.előállítás, szállítás, étkeztetés, stb.) alkalmazandó

fontos eljárásokat írja le. Legismertebb és talán

legfontosabb az élelmiszer-higiéniára vonatkozó

dokumentum (ennek egyik melléklete a megjelenése

óta önálló életet élő és mindenütt alkalmazott HACCP

rendszer leírása)

113


Útmutatók (Guidelines)

Kétféle fajtájuk van:

Az élelmiszerlánc egyes fontos területein alkalmazandó

elvek, politikák rögzítése. Ilyenek pl:

Mikrobiológiai kockázat becslés

Génmódosított élelmiszerek kockázat becslése

Import-export ellenőrzés és bizonylatolás

Eszenciális tápanyagok élelmiszerhez adása

Az elvek, politikák megvalósítása egyes területeken.

Ilyenek, pl. a tápanyag összetételi állítások, a bio

élelmiszerek jelölése, stb.114

EU TANACS 2092/91 RENDELETE

A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÖKOLÓGIAI

TERMELÉSÉRŐL, VALAMINT A

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKEN ÉS

ÉLELMISZEREKEN ERRE UTALÓ

JELÖLÉSEKRŐL

1991. június 24.

Módosítása:


(2004. február 24.) 115


1993-ban lépett érvénybe.

Felépítése:

1-3. cikk: Rendelet hatálya

feldolgozatlan mezőgazdasági növényi termékek

haszonállatok

feldolgozatlan állati termékek

emberi fogyasztásra szánt, alapvetően egy vagy több növényi

eredetű összetevőből álló termékek

116


4. Cikk Fogalom meghatározások

5. Cikk Címkézés szabályai

6.-7. cikk Előállítási szabályok

8.-9. cikk Ellenőrzési rendszer

10. cikk Az ellenőrzési rendszernek való

megfelelésre utaló jelölés

11. cikk Harmadik országból történő

behozatal

12. cikk Szabad mozgás a Közösségen belül

13.-16. cikk Közigazgatási rendelkezések

és végrehajtás 117


I. MELLÉKLET

A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN FOLYÓ ÖKOLÓGIAI TERMELÉS ELVEI

II. MELLÉKLET

A TRÁGYÁZÁSHOZ ÉS A TALAJJAVÍTÁSHOZ HASZNÁLT TERMÉKEK

III. MELLÉKLET

AZ ELLENŐRZÉS MINIMUMKÖVETELMÉNYEI ÉS ELŐVIGYÁZATOSSÁGI

INTÉZKEDÉSEK A 8. ÉS A 9. CIKKBEN EMLÍTETT ELLENŐRZÉSI

RENDSZER KERETÉBEN

IV. MELLÉKLET

A 8. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJÁBAN ELŐÍRT ÉRTESÍTÉSBEN

SZEREPLŐ INFORMÁCIÓK

V. MELLÉKLET

AZ ELLENŐRZÉSI RENDSZERNEK VALÓ MEGFELELÉSRE UTALÓ

JELÖLÉS

118

ÚJ RENDELET AZ EURÓPAI BIOÉLELMISZER-

ÁGAZAT TOVÁBBI FEJLŐDÉSE ÉRDEKÉBEN


(2007. június 28.)

az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek

címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon

kívül helyezéséről

2009. január 1-jétől lép majd életbe.

119



Az új szabályok célkitűzések, elvek és alapszabályok az ökológiai

termelés területén,

új, állandó behozatali rendszer és egy összehangoltabb ellenőrzési

rendszer bevezetése

Az EU ökocímke használata kötelező lesz, ám kísérheti nemzeti

vagy magánlogó.

A termékek termesztési helyét a fogyasztók tájékoztatása érdekében

szintén fel kell tüntetni.

Egy élelmiszer csak akkor jogosult az ökocímkére, ha

összetevőinek legalább 95 százaléka biogazdálkodásból

származik.

A géntechnológiával módosított szervezetekre továbbra is tiltás

vonatkozik.

A biogazdálkodásban engedélyezett anyagok jegyzéke

változatlan marad.

Az új szabályok ezenkívül alapot teremtenek az ökológiai

akvakultúra, bor, alga és élesztő további szabályozására.120



Egyértelmű célokat, elveket és termelési szabályokat jelöl ki a

biogazdálkodásoknak, miközben rugalmasságot biztosít a helyi

körülmények és a fejlettségi szintek tekintetében;

Biztosítja, hogy a célkitűzéseket és elveket az ökológiai

állatállomány, az akvakultúra, a növénytermesztés és

takarmánytermelés, valamint a bioélelmiszer-gyártás minden

szintjén egyformán alkalmazzák;

nem tiltja a szigorúbb egyéni szabványokat;

nem terjed ki az éttermekre és étkezdékre, de megengedi, hogy

a tagállamok igény szerint szabályozzák az ágazatot a rendelet

2011-es EU-szintű felülvizsgálatáig;

erősíti a kockázatalapú ellenőrzés szemléletét, és úgy javítja az

ellenőrző rendszert, hogy összhangba hozza az összes élelmiszerre és

takarmányra alkalmazandó hivatalos uniós élelmiszer- és

takarmányellenőrző rendszerrel;

a régiből az új rendeletbe átvezetendő részletes szabályok alapját

képezi, és többek között tartalmazza az anyagokat, az ellenőrző és

további részletes szabályokat.

121

A 2092/91/EGK RENDELET MAGYARORSZÁGI

VÉGREHAJTÁSÁT SZABÁLYZÓ JOGSZABÁLYOK

140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek

ökológiai követelmények szerinti előállításáról,

forgalmazásáról és jelöléséről

74/2004. (V. 1.) FVM rendelet


ökológiai követelmények szerinti előállításának,

forgalmazásának és jelölésének egyes eljárási

szabályairól122



A rendeletek célja az ökológiai (biológiai)

gazdálkodás - nemzetközi előírásokat is figyelembe

vevő - feltételeinek és ellenőrzési rendjének

meghatározása, ezáltal a piaci verseny

tisztaságának biztosítása, valamint a termelők és a

fogyasztók kölcsönös kapcsolatában a bizalom

erősítése, a fogyasztók egészségének védelme.

123



A kormányrendeletek célja:

az ökológiai termeléssel előállított

mezőgazdasági termékek és élelmiszerek

arányának növelése az agrártermelésen

belül

a környezetvédelmi szempontok

érvényesülésének elősegítése.

124



A jogi szabályozás hatálya:

magyarországi ökológiai termelés és körülményei

Az ökológiai termelést megelőző átállás folyamatának,

a termeléstől a feldolgozáson át a forgalmazásig terjedő

összehangolt feltételei

a külföldről behozott ökológiai jelölésű termékek hazai

feldolgozásának, forgalmazásának feltételei

125



A jogszabályok rögzítik:

az ökológiai termelésből származó

mezőgazdasági termékek és élelmiszerek jelölésére

az ökológiai termék termelésével, előállításával,

forgalmazásával foglalkozó személyekre

valamint

az ökológiai termelés szakmai ellenőrzésével

foglalkozó

és tanúsítvány kiadására jogosult szervezetek

hatósági elismerésére

és működésének feltételeire

vonatkozó előírásokat is.

126



Az ökológiai termelés, forgalmazás szakmai

ellenőrzését és a minősítő tanúsítvány kiadását a

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

által elismert (feljogosított) ellenőrző szervezetek

végzik.

A jogszabályi előírások értelmében az ökológiai

termelésből származó termékeken fel kell tüntetni:

ellenőrző szervezet nevét

és kódszámát.

(Ilyen ellenőrző szervezet pl. a Biokontroll Hungária.)127

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

ISMÉTLÉS/

BIODINAMIKUS

GAZDÁLKODÁS

Barna Sándor



FOGALMA

Legáltalánosabb megfogalmazás szerint:

Biogazdálkodáson a műtrágya és (szintetikus)

növény védőszer nélküli, a természetes

biológiai ciklusokra, szervestrágyázásra,

biológiai növényvédelemre alapuló

gazdálkodási formát értünk.

Szinonimái:

“organic” vagy “ecological” agriculture,

“biologischer vagy ökologischer Landbau”, 129

A BIOGAZDÁLKODÁS IRÁNYZATAI(RUDOLF STEINER)

20-as években, Németország keleti részén élő gazdák vették

észre, hogy szarvasmarháiknál termékenységi gondok lépnek

fel. Az ő kérésükre Rudolf Steiner 12 előadást állított össze,

1924-ben amellyel elindította biodinamikus mozgalmat.

Rudolf Steiner egy teljességre összpontosított

mezőgazdaság képét vázolta fel. Szerinte a mezőgazdasági

üzemet a talaj, a növényzet, az állatok, és az ember zárt,

szervezett egységeként kell felfognunk, amiknek

kölcsönösen ösztönözni kell egymás életfolyamatait.

1932-ben megalapították a ma is létező Demeter

Szövetséget, amely a speciális gazdálkodásból származó

biotermékek értékesítését hivatott megoldani. 130

A BIOGAZDÁLKODÁS IRÁNYZATAI

A szerves biológiai gazdálkodás

A nitrogén nagyarányú felhasználásánakkövetkezményeként Hans Müller (svájci orvos) hamarosanészrevette, hogy az ételek minősége romlik.

Ő indította el az első (szerves-biológiai) biogazdálkodásimozgalmat, amely az ő, és Hans Peter Rush nevéhez fűződik(Müller-Rush), ez volt az alapja a mai BIOLAND szervezetelindulásának.

Angliában 1923-24-ben Anna Lady Bellford egy korábbanIndiában élő agronómussal, Sir Albert Howarddal kezdte elmeghonosítani az indiai komposztálást.

A talaj-növény-ember egészségének összefüggéseit vizsgálta.

Mozgalmuk nyomán alapult meg később az Soil Assotiation,amely napjainkban is Anglia legfontosabb, ökológiaigazdálkodással foglalkozó kutató- és információs intézménye.

131

A BIOGAZDÁLKODÁS IRÁNYZATAI

A szerves-biológiai gazdálkodás alapműve: Talajtermőképesség (Bodenfruchtbarkeit)1968 Hans Peter Rusch a mezőgazdaság első és legfontosabb feladatának a talajtermőképességének növelését tekintette.

Az irányzat elsőséget ad a humuszgazdálkodásnak, amit a talajtermőképességnövelés legfontosabb eszközének tartanak. A termőképesség alakulásában a talajmikrobiológiai életének fontosságát hangsúlyozzák. A talajművelésben a lehetőlegkevésbé bolygatják a szerves talajéletet, inkább lazítóeszközöket alkalmaznak aforgatás helyett, illetve csak sekélyen forgatnak. A gyomok irtását sorközikultivátorozással, alkalmas időben végzett boronálással, kapálással oldják meg. Anövényvédelemben enyhe, a természetben is előforduló mérgek.

1975. A permakultura (Permanent Agriculture) Ausztráliából indul, Bill Mollison„állandó mezőgazdaság”

A gazdálkodási forma alapelve a minimális külső energia és anyagfelhasználás, agazdálkodás színhelyeinek, tájolásának, kialakításának a lehető legésszerűbbmegvalósítása

Japánból indult útjára a FUKUÓKA által elindított irányzat.

A japán mikrobiológus, Masanobu Fukuoka a "Ne tégy semmit" mozgalom buzgóélharcosa, rendszerében tilos a talajművelés, a műtrágyázás, a gyomirtás és anövényvédelem.

132

A BIOGAZDÁLKODÁS IRÁNYZATAI(FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS)

Aldo Leopold és Charles Benbrook,

fenntartható fejlődés filozófiáját a következőkben összegezték:

„Soha nem tudjuk elérni a természettel való harmóniát, amíg elakarjuk érni az ember teljes szabadságát, de törekedni kell rá.”

A fenntartható gazdálkodás kifejezés az 1980-as években váltismerté szakmai körökben, amikor a Világelemző Intézet(Worldwatch Institute) publikálta „Irány a fenntartható társadalom”című művét.

1987-ben az amerikai törvényhozás kimondta, hogy a fenntarthatófejlődésnek találkoznia kell a jelen generáció igényeivel úgy,hogy ne csökkentse a következő generáció esélyeit.

− A környezettel való teljes azonosulás;

− A környezettel való szoros kooperáció;

− A környezet tudatos és féltő befolyásolása;

− A környezet erőltetett, átalakító befolyásolása. 133

A BIOGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI 1/3.

1. Zárt gazdálkodási rendszer kialakítása, amely helyi erőforrásokat

használ.

A gazdálkodási forma célja az inputok és a veszteségek minimalizálása, a

gazdaság és a régió szintjén.

• a nitrogénkötő növények beépítése a vetésforgóba

• saját termelésű abrak és tömegtakarmányok felhasználása az állattartásban.

2. A talajok hosszú távú termékenységének fenntartása.

A talaj egy élő rendszer. Beavatkozni egy élő rendszerbe mindig kockázatos

vállalkozás.

Az ökológiai gazdálkodásban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ezen rendszer

érintetlenül maradjon, illetve a lehető legkevesebb sérülést szenvedje el.

3. A mezőgazdasági tevékenységekhez kötődő szennyezések

minimalizálása.

A legszámottevőbb szennyezések:

az erózió általi talajkimosódás

A másik a növényvédőszer-maradványok szennyező hatása.

Az előbbi szennyező hatás kiküszöbölése a talajtakarás, a rétegvonalak mentén

történő művelés során valósulhat meg, míg az utóbbi a növényvédő szerek

elhagyásával.

134


4. Elegendő mennyiségű magas tápértékű élelmiszer előállítása.

Az ökotermékek fő jellemzője a magasabb tápérték, ami a termesztési

rendszerből kihagyott “növényvédőszer-hiánynak” tudható be.

5. A fosszilis energia használatának minimalizálása az egész

gazdálkodási rendszerben.

A növényvédő szerek és a szintetikus műtrágyák elhagyása réven

valósul meg ezen alapelv.

A fent említett eszközök helyett a természetes biológiai cikluson alapuló

folyamatokat kívánják serkenteni, és a megújuló erőforrásokra

építik az energia ellátást.

6. A gazdaságban tartott állatok fiziológiai és etológiai igényeinek

kielégítése.

Az állatoknak elegendő helyett kell biztosítani ahhoz, hogy a fajukra jellemző

viselkedési formákat gyakorolni tudják.

A takarmányozást a gazdaságban előállított ökológiai takarmányokkal

kell megoldani, amennyiben ez nem lehetséges akkor ellenőrzött ökológiai

takarmányt kell vásárolni.135


7. A mezőgazdasági termelők és családjuk számára jó megélhetést

kell biztosítani.

Az ökogazdálkodás egy életforma, azonban ezen életformában élőknek is biztosítani kell

a megfelelő megélhetési szintet. A „ökológiai” élet egy kis pluszt is ad a vidéki élet

szépségéhez, hiszen a természettel összhangban, harmóniában élve az emberi

kapcsolatokra több idő jut.

8. A vidéki környezet és a nem mezőgazdasági élőhelyek megőrzése.

Ezen elv gyakorlatban a következőképpen valósul meg: erdősítés, fásítás, sövények,

vízi élőhelyek telepítése.

136

BIOGAZDÁLKODÁS KONTRA

KONVENCIONÁLIS GAZDÁLKODÁS

– nem szennyezi a talajt és az élővizeket mérgezővegyületekkel ;

– a biológiai sokrétűség fenntartására törekszik anövény- és az állatvilágban egyaránt;

– törekszik a talajszerkezet és a talajban élőszervezetek egyensúlyának fenntartására ;

– a szervesanyag-tartalom növelése révén mérsékliaz ásványi tápanyagok kilúgozódását,kimosódását ;

– a növényvédelemben szintén erősen támaszkodik atermészetes egyensúly megőrzésére ; ugyancsaktermészetszerű módszerekkel igyekszik az állandónövényvédőszer-használatot helyettesíteni ;

– elsősorban a természetes, a helyi és a megújulóenergiatartalékok feltárására törekszik;

– az energiatakarékos módszerek alkalmazása révénis csökkenti a gazdaság függőségét a külsőerőforrásoktól .

137

ÖKOLÓGIAILAG MŰVELT MEZŐGAZDASÁGI

TERÜLETEK A FÖLDÖN 2005-BEN

138


MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET %-ÁBAN, 2003-BAN

139

A növekedés évi 25 % volt 1986 és 1999 között az Európai Unió országaiban.

A legnagyobb növekedést a skandináv és a mediterrán országok, illetve később

Németország és az Egyesült Királyság érték el.


ELLENŐRZÖTT TERÜLET NAGYSÁGA (HA) 2007.

140

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS SZABÁLYOZÁSA

IFOAM szabványok

Uniós jogszabályok:

A TANACS 2092/91 RENDELETE

(mezőgazdasági termékek ökológiai

termeléséről)


(állattenyésztés)

Hazai jogszabályok:

140/1999 (IX.3.) Kormányrendelet

74/2004 FVM rendelet

Biokontroll Hungaria Kht.

Alapfeltételrendszere 141


A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÖKOLÓGIAI

TERMELÉSÉRŐL, VALAMINT A

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKEN ÉS

ÉLELMISZEREKEN ERRE UTALÓ

JELÖLÉSEKRŐL

1991. június 24.

Módosítása:


(2004. február 24.) 142




(2007. június 28.)

az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek

címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon

kívül helyezéséről

2009. január 1-jétől lép majd életbe.

143



140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet


ökológiai követelmények szerinti előállításáról,

forgalmazásáról és jelöléséről

74/2004. (V. 1.) FVM rendelet


ökológiai követelmények szerinti előállításának,

forgalmazásának és jelölésének egyes eljárási

szabályairól144



A jogszabályok rögzítik:

az ökológiai termelésből származó

mezőgazdasági termékek és élelmiszerek jelölésére

az ökológiai termék termelésével, előállításával,

forgalmazásával foglalkozó személyekre

valamint

az ökológiai termelés szakmai ellenőrzésével

foglalkozó

és tanúsítvány kiadására jogosult szervezetek

hatósági elismerésére

és működésének feltételeire

vonatkozó előírásokat is.

145

BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS

bios gr. élet

A gazda élőlényekkel, növényekkel és állatokkal

foglalkozik. Tágabb értelemben a többi ember életéről

gondoskodik, hiszen enni ad nekik.

dinamikus

Az életfolyam állandó mozgásban van, követi az

évszakok, nappalok ritmikus változásait. A dinamikus

szó azt jelenti, hogy a változásokat követi, ezekre figyel a

biodinamikus gazda.

A bio szó utal még a gazdálkodás ökológiai jellegére

is. Vagyis arra, hogy nem alkalmazunk szintetikus

trágya-anyagokat és szintetikus növényvédő szereket.146


A NEMZETKÖZI BIODINAMIKUS MOZGALOM TÖRTÉNETE

1924 Dr. Rudolf Steiner, Koberwitzben, Sziléziában nyolc előadást tartott

„A mezőgazdaság gyarapodásának szellemtudományos alapjai” címmel.

1928-ban hozták létre, megfogalmazták a Demeter minőség első irányelveit.

Rodolfo és Walter Peters Sierra Madre nyugati lejtőin a Mexikói hegység

területén létrehozták az elsô biodinamikus-kávé ültetvényt, mely a mai

napig biodinamikus módon működik.

1930 Németországban Dr. Lily Kolisko és Ehrenfild Pfeiffer egy

kromatográfiai módszert dolgoztak ki, mellyel az élelmiszerek minősége

vizuálisan is láthatóvá válik. Ezek az első tudományos kísérletek igazolták a

biodinamikus preparátumok hatásosságát.

1930-as évek A Biodinamikus Gazdálkodás elterjedt Európában.

1939 Megalakul a Bio-Dynamikus Egyesület Új Zélandon.

147



1941 Az NSDAP, a náci nemzeti párt hatalomra kerülése és megerősödése

után 1941-ben minden Demeter szervezet és a havonta

megjelenő „Demeter” című újság betiltásra kerül.

1946 A háború után újraszerveződött az „Antropozófus gazdák gyakorlati

köre” illetve az első „Bevezető kurzus”-t is megrendezik.

1950 Darmstadtban megalakult az IBDR (the 'Institute for Biodynamic

Research), azaz az első Biodinamikus Kutató Intézet, mely azóta is a

tudományos szintű biodinamikus kutatások egyik központja.

1952 Világszerte természet-tudományos kutatási munkák indultak a német

egyetemek és más világszervezetek közreműködésével.

1958 A „Demeter készítmények feldolgozása és terjesztése” szövetkezet

megkezdi működését.

148



1963 Maria Thun kutató asszony közzétette első eredményeit, melyek a

kozmikus hatásokat vizsgálják a növények fejlődésére. Az általa minden

évben összeállított Vetési Naptárt mind a mai napig a világ sok nyelvére

lefordították.

1978 Hosszabb időtartamot, 14 évet átfogó ún. DOK (Dinamikus-Organikus-

Konvencionális) kísérletek kezdődtek Svájcban.

A kísérletek tanulságos eredményekkel zárultak és folytatásra várnak.

1994 Demeter Irányelvek (Standards) kidolgozása az élelmiszer-

feldolgozással kapcsolatban.

1996-tól kezdődően a Darmstadt (Németország) határában található

Demeter-Ház adott otthont a regionális Demeter szervezeteknek és igen sok

Demeter rendezvénynek. 149



1997 19 független Demeter szervezet képviselője (Ausztria, Ausztrália,

Brazília, Kanada, Dánia, Egyiptom, Finnország, Franciaország,

Németország, Nagy-Britannia, Írország, Olaszország, Luxemburg,

Hollandia, Új-Zéland, Norvégia Svédország, Svájc és az Egyesült Államok)

hivatalosan megalapította a Demeter International e.V.-t.

1999 A Biodinamikus Mozgalom 75-dik évfordulójának évében jelentős lépés

volt, hogy a Demeter egy új logóval lépett a fogyasztóközönség elé.

A „Demeter Feldolgozási Irányelvek” világszerte elfogadásra kerültek. Így

már 3500-féle Demeter termék kapható a boltokban, az olasz tésztáktól

elkezdve a teljes kiőrlésű kenyereken keresztül a minőségi borokig, sőt

textíliákig.

2000. január 15-én megalakult a magyar Biodinamikus Közhasznú

Egyesület. 150



2001 A spanyol Biodinamikus Egyesület vendégtagi státuszt nyert a DI-ben.

2002 A szlovén Biodinamikus Egyesületet (AJDA) vendég státuszba

felvették a Demeter Internationalbe.

2002. november 1-én megalakult az IBDA (International Biodynamic

Association) Nemzetközi Biodinamikus Egyesület néven.

2003 Az Indiai Biodinamikus Egyesület is vendégstátuszt nyert a DI-ben.

2007 A Biodinamikus Közhasznú Egyesület ekkor lett vendégstátuszú

tagja a Demeter Internationalnek

151


A biodinamikus gazdálkodási mód az ökológiai

gazdálkodásnak egy olyan ága, amelyben nem

csak az a fontos, hogy ne szennyezzük a környezetet

vegyszerekkel, hanem cél a leromlási folyamatok

visszafordítása a Rudolf Steiner által ajánlott

preparátumok segítségével.

A gazdaságok harmonikusan illeszkednek a szűkebb és

tágabb környezetbe, azzal szerves egészet képeznek.

Mottójuk:

EGÉSZSÉGES FÖLD = EGÉSZSÉGES EMBEREK152

BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS

JELLEMZŐI

Legfontosabb jellemzője az a szemlélet, amely

szerint a gazda a gazdaságot egységes

egésznek tekinti.

Ennek részét képezik az ott tartott háziállatok, a

termesztett növények, a táj elemei (erdőfoltok,

rétek, legelők, a vadon élő állatok), sőt még a

tágabb környezet is, egészen a csillagokig.

153


JELLEMZŐI

A gazdaság elemeit formálja egésszé a benne élő ember a

Rudolf Steiner által ajánlott biodinamikus preparátumok

segítségével.

A biodinamikus preparátumoknak két típusa van:

A KOMPOSZTÁLÓ preparátumokkal oltott komposzt

segítségével fokozzák a talaj termékenységét és ezáltal

tápláljuk a növényeket. Így az oltott komposzt, amit a

gazdaságban tartott állatok trágyájából és növényi

maradványokból készítik, a gazdálkodás alapját képezi.

A PERMETEZŐ preparátumok segítségével a növények

egészségét olyan módon óvják meg, hogy életük folyamán

segítik kibontakozni a bennük rejlő ellenálló képességet. A

preparátumok gyógynövényekből és az azokat körülvevő állati

burkokból készülnek.154


JELLEMZŐI

A gazdálkodás folyamán a VETÉSI NAPTÁR használatával a

kozmikus hatásokat figyelembe veszik, ezáltal is segítik a

növények fejlődését.

A gazdaságot a Vetési naptár használatával illesztik be a tágabb

környezetbe, fokozzuk a gazdaságnak, mint egységes élőlénynek az

életerejét.

A GYOMOK MAGJÁNAK ÉS A KÁRTEVŐ ÁLLATOKNAK A

HAMUJÁt elhasználják az ellenük való védekezésben. Az

élőlények fejlődésének ugyanis nem kedvez, ha a

környezetükben megtalálhatók saját égéstermékeik.

OKSZERŰ VETÉSFORGÓ alkalmazásával a talajban élő, illetve

ott áttelelő kártevők és kórokozók kártételét csökkentik, a talaj

állapotát javítják. 155


JELLEMZŐI

MEGFELELŐ NÖVÉNYTÁRSÍTÁS

A növények között kedvező kölcsönhatás alakuljon ki. Ily módon a

különböző fajokhoz tartozó növények riaszthatják egymás kártevőit,

vagy kedvező mikroklímát teremthetnek egymásnak.

Vegyszeres csávázás helyett A VETŐMAGOKAT A

PREPARÁTUMOKKAL VAGY GYÓGYNÖVÉNY FÜRDŐKKEL

KEZELIK.

Olyan fajtákat termesztenek, amelyek ellenállóságukat nem

laboratóriumban beépített géneknek köszönhetik, hanem az adott

területen élő gazdák GONDOS SZELEKCIÓS

TEVÉKENYSÉGének. Ezeket a tájfajtákat kívánják

továbbfejleszteni a kor követelményeinek megfelelően.

156

A BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS FŐBB

JELLEMZŐI

• Alkalmazkodás a környezeti feltételekhez

• Fontos a talajgazdagító és talajzsaroló növények egyensúlya

• Pillangósok vetése.

• A termesztési rendszerben a termékenység fenntartása

• Előnyben részesül a saját trágyaszerek felhasználása.

• Az állati trágyáknak és az egyéb szerves hulladékoknak

komposztálás után a tápanyagforgalomba való visszacsatolása.

• A trágyaszerek hatékonyságát növelik: biodinamikus

preparátumokkal a növényben és a talajban.

Számuk: 500-507

• A preparátumok növényi és állati kivonatokból készülnek,

előállítási időtartama egy év - fermentációs folyamaton kell

keresztülmenniük.

• A preparátumok szerepe: a talajélet fenntartása és a fény a

kozmikus energia hasznosítása157

A BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁS FŐBB

JELLEMZŐI

• Az állattartás - növénytermesztés kölcsönhatása.

• Az optimális gazdálkodás és egészségi állapot - a nagy

teljesítmények hajszolása ellenében.

• A biodinamikus üzem teljes biológiai körforgásra ciklusra

törekszik.

• A kártevők, kórokozók és egyéb érzékeny pontok szabályozására

egymással összefüggő eljárások sorát végzik el- a megelőzés

minőségi termékeket produkál

• Nem használ kémiai anyagokat

• A termékek minősége- a talaj-atmoszférikus-kozmikus

kölcsönhatások által megszabott

• A preparátumok használata és a ritmikus összefüggések -

különleges teljesítmény

158

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK A

BIODINAMIKUS GAZDÁLKODÁSBAN

Holisztikus megközelítési mód - a kozmikus erőhatások talajra és

az élőlényekre.

A mezőgazdasági, kertészeti tevékenységek időzítése a Hold és a

csillagjegyek szerint

A vetést szigorúan a vetési naptárnak megfelelő napon -

szerint levél, virágos, gyökér vagy termés:

- bika, bak, szűz csillagkép a gyökérfejlődést;

- ikrek, mérleg, Vízöntő a virágképződést;

- rák, skorpió, halak a levélnövekedést;

- oroszlán, kos és a nyilas a termés és magképződést segíti elő.

159



A gyomok szabályozására - a csillagképek és a hold

együttállás

Hold - oroszlán - erőteljes csírázásra

Hold a kossal - csírázásgátlásra.

Az első tavaszi munkák a hold - oroszlán jegyében - gyomot

csírázásra késztethetünk.

A vetőágy készítést és a vetést a hold - kos időszakában végezzük

a gyomok nem tudnak kikelni

Különleges védekezési eljárást is felhasználnak, ilyen pl.: a

kártékony gyomok , illetve rovarok hamujával történő

permetezés160



Preparátumok készítése és felhasználása

A biodinamikus minősítés alapfeltétele

6 komposztoltó és 2 permetező preparátum - kis adagokban, a homeopátia

elveinek megfelelően

A preparátumok készítése:

a tavaszi, április végére - május elejére

ősszel: október első hétvégéje.

A permetező preparátumok felhasználása: - a talaj és a zöld növényzet

serkentésére

Az 500-as humuszpreparátum kijuttatása:

ősszel vagy kora tavasszal a talajmunkák előtt, vetés, palántázás előtt, a

növényzet nélküli talajra permetezzük ki,

Mennyisége: hektáronként 40-60 g preparátumot 250-300 1 vízben -1 órás

őrvényeket keltő váltott irányú keverés után.161



A komposztoltó preparátumok alapanyaga:

• cickafark kamilla,

• gyermekláncfű,

• tölgyfakéreg,

• csalán

• Macskagyökér

Begyűjtés: tavasszal, nyár folyamán, megszárítjuk, fél évig a

talajban, állati burokban érleljük.

A preparátumok tárolása

Az 501-es kvarcliszt világos helyen, átlátszó üvegben

A komposzt vagy istállótrágya oltása- egyszer egy évben el kell

végezni, - az év természetes ritmusa szerint: Húsvét, János nap,

Mihály nap és Karácsony162



A preparátumok felhasználása, a trágya és a komposzt oltása:

A komposzt vagy istállótrágyába kb. 50 cm mélyen - teáskanálnyi

preparátumot

A csalán preparátumból 4-5x mennyiség

2 cm3 macskagyökér preparátummal öntözés - 5 1 vízzel feloldva

A különböző származású trágyák beoltása

A híg trágya oltásához - 8-10 m3 híg trágyára egy adag preparátumot

Mélyalmos rendszerben a trágyát már az istállóban oltják

163



Humusz preparátum: minden termesztett növény számára hasznos,

különösen a spenót, mángold és cékla részére.

Cickafark preparátum: rozs

Kamilla preparátum: borsó, bab, retek, káposztafélék

Csalán preparátum: árpa

Tölgykéreg preparátum: az összes salátaféle, bokorbab, zab.

Macskagyökér preparátum: sárgarépa, cikória, uborka, paradicsom,

paprika, tök, hagyma, póréhagyma, zeller, cukor és takarmányrépa

(humusz preparátummal együtt) búza, burgonya.

A macskagyökér preparátum különlegessége a fagyvédelemre való

felhasználása is.164

MI A NEMZETKÖZI DEMETER, A DEMETER-

INTERNATIONAL?

A Demeter International a világ közel 40 országának közel 3500 farmgazdaságát

tömörítő hivatalosan bejegyzett világszervezet, mely ily módon 100 ezer ha

biodinamikus módon megművelt földterületet jelent.

1928-ban alapították.

A nemzetközi Demeter mozgalom már közel 80 éves.

A nemzetközi szervezet csak 1997- ben jött létre, pontosan azzal a céllal, hogy

a laza szerveződésű különböző nemzeti szintű biodinamikus szervezetek

között egy szorosabb együttműködést valósítson meg mind jogi, gazdasági,

mind a szellemi - spirituális szinten.

Jelenleg a Nemzetközi Demeternek 18 tagszervezete van.

A tagszervezetként való felvétel feltétele:

• a szervezetnek működő Demeter ellenőrzési-minősítési rendszerrel kell

rendelkeznie

• Azok az egyesülések, szervezetek, melyek egyébként egyetértenek a Demeter

céljaival, de minősítő ellenőrző rendszerrel nem rendelkeznek, vendég

tagságukat kérhetik a Nemzetközi Demeterbe.165

NEMZETKÖZI DEMETER FŐBB CÉLJAI

1. A Demeter termékek világkereskedelmében egységesen elfogadott

Nemzetközi Demeter Irányelvek (mint szabványok) kialakítása,

fejlesztése és elterjesztése mint minimum feltétel a termékek előállítása,

feldolgozása tekintetében.

2. A Demeter Védjegy nemzetközi regisztálása és védelme.

3. Minősítő szervezettel nem rendelkező országokban a Demeter farmok

és feldolgozó üzemek ellenőrzése és a Demeter Minősítő Tanúsítványok

kiállítása.

4. A Demeter ellenőrző - minősítő rendszerek harmonizálása

nemzetközi szinten.

5. Biodinamikus szemlélet és gazdálkodási mód képviselete és

szélesebb körű megértésének elősegítése fontos nemzetközi fórumokon.

6. Nemzeti szintű Demeter szervezetek létrejöttének segítése

világszerte.

166

BIODINAMIKUS IRÁNYELVEK

Szántóföld és növénytermesztés

Vetőmag és szaporítóanyag

A vetőmag belső értéke és külső megjelenése befolyásolja egyrészt az

állomány ellenálló képességét a növekedés alatt, másrészt a

termőhelyekhez igazodó termőképességet és a termékek

élelmiszerminőségét.

• vetőmagot sem kémiai, sem szintetikus anyaggal nem szabad

csávázni.

• a raktározás alatt sem szabad raktári mérgekkel kezelni.

• Kizárt a hibrid gabona vetőmag alkalmazása is, kivéve a kukoricát

(Zea mays).

• A szaporító anyag elsősorban biodinamikus termesztésből kell

származzon.

• Genetikus változtatáson átment magvak használata kizárt.167



Trágyázás

A talaj életteljessé tétele, a talajtermékenység megtartása és elősegítése- ez a

biodinamikus gazdálkodás alapvető célkitűzése. A talaj életteljességére a

talajművelés és a vetésforgó mellett legnagyobb hatással a komposzt-

preparátumokkal kezelt, jól gondozott, háziállatoktól, elsősorban szarvasmarhától

származó trágya van .

• Az összes nitrogén mennyisége nem lehet több 1,4 TE/ha-nál.

• A vásárolt szerves trágya használata korlátozott.

• Kereskedelmi szerves trágyával bevihető nitrogén nem haladhatja meg a 0,5TE/ha

értéket.

• A gazdaság saját trágyáját gondosan kell kezelni. A megfelelő tárolási helyre és a

trágyaszórás technikájára figyelemmel kell lenni. Minimális kell legyen a tárolás

és kezelés során jelentkező tápanyagveszteség elpárolgás, valamint a kimosódás

miatt.

• Nem szabad a vásárolt trágyát intenzív tartású vagy alom nélküli istállózással

dolgozó gazdaságokból beszerezni, a lehetséges gyógyszer és takarmányadalék-

maradványok miatt.

168



Növényápolás és növényvédelem

Az egész üzemet átható, sokoldalú biodinamikus eljárások által, melyhez a táj

gondozása és alakítása is hozzátartozik elérhető, hogy a kultúrák messzemenően

ellenállóvá válnak a gombás és baktériumos fertőzéssel, valamint az állati

kártevőkkel szemben.

• Erősíteni kell a növények természetes ellenálló képességét.

• Nincsenek megengedve a kártevők elleni küzdelemben és a gombavírus- és más

betegségek, valamint a gyomok ellen a kémiai-szintetikus szerek használata, vagy

növekedés-szabályozók alkalmazása.

• Új szereket és eljárásokat csak az adott országban tevékenykedő Biodinamikus

szervezettel való egyeztetés után lehet kipróbálni.

• Az Irányelvekben nem szereplő szerek használatát az egész gazdaság

vagy a tábla vagy a kultúra kizárását eredményezi.169


Kertészet, szántóföldi zöldségtermesztés,

+ irányelvek a szántóföldi növénytermesztéshez képest:

oKülönös figyelmet kell szentelni a humusz-építésre, mert a

biodinamikusan művelt talaj nagymértékben élő, és az anyagcsere a

talajban erőteljes. Igen fontos a humuszalakítás.

o Szokványos gazdaságból származó trágyát csak akkor lehet felhasználni,

ha nem oldható meg annak beszerzése ökológiai gazdaságból; ilyen

esetben az országos szervezet külön engedélyére van szükség.

o A trágyázás legfontosabb alapja a saját állattartásból származó, jól érett,

preparált szarvasmarha trágya. Ha trágyavásárlásra szorul a kertészet,

különös figyelmet kell fordítani a szermaradvány mentességre, és arra,

hogy a trágya ne intenzív tartású telepről való legyen.

oKertészeti földeket és tápközegeket elsősorban a saját gazdaság

anyagaiból kell előállítani. Az alapot mindig preparált komposzt és

trágyakomposzt képezze.

o A trágyázást, vetésforgót és a művelési módot, úgy kell beállítani, hogy

nitrogén kimosódása az altalajba, és a nitrát felhalmozódás a

zöldségfélékben a minimálisra csökkenjen.

170




o A földnélküli termesztési technika (tápfilm-technika, vízkultúra),

valamint a kőzetgyapoton vagy konténerekben történő termesztés sincs

megengedve.

o A földkeverékek, termesztőközeg esetében megengedett a talajgőzölés.

o A talaj mikrobiális életének helyreállítását haladéktalanul meg kell

kezdeni a gőzölés után, biodinamikus preparátumok, komposzt-kivonat,

humuszpreparátum vagy a trágyakovász (Fladenpreparat)

alkalmazásával.

o Fátyolfólia, talajtakaró fólia használatát minimálisra kell csökkenteni;

előnyösebb a lyuggatott és a többször használható anyagok

alkalmazása.

o A gyomszabályozásban elsőrendű fontosságú a vetésforgó, a

talajművelés és a növényápolás. A mechanikus eljárások jobban

ajánlhatók a termikusnál.171




Termesztés üveg és fólia alatt

o Az üvegházban és a fólia alatt takarékoskodjunk a fűtéssel, kivéve a

palántanevelés és a hőigényes dísznövények esetét. Korlátozzuk a fűtést

o mértéktartó koraiság elérésére, vagy a tenyészidő hosszabbítására.

o Az energiatakarékosság eszközeivel, ahol csak lehet az egész üzemben

élni kell, (pl. vegetáció-fűtés, talajfűtés alkalmazásával).

o Üvegházban megengedett a sekély talajgőzölés. A talaj mikrobiális

életének helyreállítását haladéktalanul meg kell kezdeni a gőzölés után,

biodinamikus preparátumok, komposzt-kivonat, humusz-preparátum

vagy a trágyakovász (Fladenpreparat) alkalmazásával.

172


Gyümölcstermesztés

A gyümölcsösök minden eszközt fel kell használni a vegyes

növényállomány létrehozására, köztes kultúrák, zöld felületek,

talajápolás biztosítására.

o Sok fajból álló zöld felületre kell törekedni. A talaj nem lehet

egész évben növények vagy természetes takaró nélkül.

o Biodinamikus vagy ökológiai eredetű szaporítóanyagot kell

telepíteni.

o Vásárolt szervestrágya max. 1,2 TE/ha gyümölcsös felület lehet.

o A mérsékelt klímában trópusi és szubtrópusi fa nem használható

támasznak.173


A biodinamikus preparátumok

o A preparátumokat lehetőleg a saját gazdaságban, vagy más

gazdaságokkal együttműködve kell előállítani. A növényeket és a

preparáláshoz szükséges állati burkokat saját vagy más biodinamikus

gazdaságból szerezzük be, hacsak lehetőség van rá.

o Teljes hatást csak akkor várhatunk, ha mind a nyolc preparátumot

(trágyaoltók és permetezők) minden évben, mind a trágyakezelésben,

mind a növényápolásban szakszerűen használjuk.

o Minden szerves, gazdasági trágyát (istállótrágya, komposzt stb.) kezelni

kell a komposztáló preparátumokkal. Azokon a táblákon, melyek az

adott évben nem kaptak trágyát, ajánlatos pótolni a preparátum-hatást

valamilyen összes preparátumot tartalmazó szerrel, mint pl. a

trágyakovász, a beoltott humuszpreparátum stb.

174


Állattartás és tenyésztés

o Általában Demeter üzem nem kaphat elismerést, ha nincs saját

állatállománya.

o Állatállomány: 2 számosállat/ha max. ha a takarmányt a gazdaság

vásárlásból fedezi.

o Állatok tartását úgy kell berendezni, hogy az állatságos, azaz az állatfaj

természetes igényének megfelelő, és háziállathoz illő legyen. Az ember

szeretetteljes gondozással fokozhatja az állatok jó közérzetét, így

egészségét és teljesítő képességét is.

o Legeltetés, vagy legalább kifutó (karám) szükséges, amennyiben

lehetőség van rá.

o Folyamatos kötött tartás alapvetően nem engedhető meg.

Kisüzemekben, a kötött tartás határidő nélkül megengedhető,

amennyiben az állatok nyáron naponta, télen, pedig kétszer hetenként a

kifutóban, ill. legelőn lehetnek. 175


Szarvasmarha

o Fejős tehenek és anyaállatok számára legelőt vagy kifutót kell

biztosítani egész évben.

o Marhák fekvőhelyét almozni kell, rácsos padozat 50% rácsozás

o felett nincs megengedve.

o A két hétnél idősebb borjak csoportos tartása előírás.

o Szarvtalanítani nem szabad.

Juh-, kecske- és lótartás

A marhatartás követelményei juhokra, kecskékre és lovakra is

érvényesek. Juhoknál ezen kívül: biodinamikus gazdaságban nem szabad

rendszeresen kasztrálni, a farokra gumigyűrűt húzni vagy

faroktalanítani.

176


Sertéstartás

o Az állatok fekvőhelyét szalmával (vagy más szerves alommal) kell

ellátni.

o A padozat 50%-nál nagyobb rácsozott felület és a kötött tartás

nincs megengedve.

o Szabadtéri kifutót kell biztosítani, ahol az állatok túrhatnak, ahol

csak lehetséges.

o A kocákat a malacozás idején csak rövid ideig, legfeljebb 14 napig

szabad helyhez kötni, de megkötni nem szabad.

o Malacketrec és a rácspadozat nincs megengedve.

o Tilos a fogak kihúzása és előzetes csiszolása, a faroktalanítás és a

fül csonkítása.

177


Baromfitartás

o A baromfitartáshoz olyan feltételek szükségesek, ahol a fajra jellemző

viselkedésmód gyakorlása, mint a kapirgálás, a takarmány felcsipkedése, a rúdon-

ülés teljességgel megvalósítható.

o A ketreces tartás nincs megengedve.

o Az ólakat, istállókat úgy kell berendezni, hogy a padozat felületének legalább egy

harmadán kaparni tudjanak az állatok.

o Elegendő és jól hozzáférhető kell legyen az itató és etető edény.

o A baromfinak kijárást kell biztosítani egy jórészt füvesített, félig fedett kifutóra.

o Vízi szárnyasoknak biztosítani kell a hozzáférést egy folyóvízhez, tóhoz vagy

vízfelülethez.

o A tojásrakás fészekbe történjen, elegendő tojófészek kell rendelkezésre álljon

o Tojásrakáshoz tojófészekről kell gondoskodni.

o Nappal természetes megvilágítás kell legyen az ólakban. Az éjszakai mesterséges

világítást legalább nyolc órára meg szakítás nélkül kell kikapcsolni.

178


Takarmányozás

o Takarmányozás területén minden gazdaság törekedjen az

önellátásra. A takarmány meg kell feleljen a faj, a korosztály, a

teljesítmény és a faj fiziológiai igényének, úgy, hogy emellett az

állatok ásványi anyag igényét is kielégítse.

o A szükséges ásványi anyagok és nyomelemek, amennyiben

lehetséges, természetes forrásból adódjanak (gyógynövények, lomb

stb.)

179


Az állatok származása, állatvásárlás és eladás

o Tenyésztésre és állománybővítésre az állatokat

elsősorban elismert biodinamikus gazdaságból kell

beszerezni.

o Hízlalás céljára vásárolt állatok kizárólag

elismert biodinamikus vagy ha ilyen nem kapható,

akkor tanúsított ökológiai gazdaságból származhatnak.

180


Biodinamikus preparátumok

A biodinamikus preparátumok (ezután: preparátumok) olyan természetes

szerek, melyeket kis adagokban alkalmazunk a talajnál az életteljesség,

növényeknél a növekedés és a minőség támogatására, állatoknál pedig az

egészség érdekében.

A preparátumokat a mezőgazdasági üzemben állítjuk elő növényi részekből,

tehéntrágyából vagy kvarclisztből.

A nevezett anyagok egy részét érlelésre állati szervekbe burkolva legalább

fél évre elássuk a földbe. Az előállítás végén az állati szervekből való

burkokat eltávolítjuk a preparátumról, és a rendelet szerint átadjuk az

állati maradványok megsemmisítésére rendelt intézménynek.

181



182



A használatkor szükséges mennyiség permetező preparátumoknál:

o humusz-preparátum 300g/ha,

o kvarc-preparátumból 5g/ha.

A komposztáló (trágyaoltó) preparátumok mindegyikéből:

1-2 cm3 / 10 m3 komposztálandó anyag.

183

ÖKOLÓGIAI

GAZDÁLKODÁS

NÖVÉNYTERMESZTÉS

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN

Barna Sándor


A NÖVÉNYTERMESZTÉS ALAPELVEI

1. VETÉSFORGÓ

Alapja az ökogazdálkodásnak, mivel biztosítja a biodiverzitás

megőrzését és az egymást követő ökoszisztémák stabilitását.

Szerepe:

o Biztosítja az elégséges tápanyagellátást, minimalizálja a

veszteségeket.

o Önfenntartó nitrogénellátást biztosít

o Gyomok, kártevők, betegségek terjedését akadályozza

o Fenntartja a talaj szervesanyag-tartalmát

o Elégséges takarmányellátást biztosít

2. TALAJMŰVELÉS

Cél:

megőrizni a talaj szerkezetét

Jó levegőzöttséget és vízellátást biztosítani

Jó tápanyaghasznosulás

185

A NÖVÉNYTERMESZTÉS ALAPELVEI

TÁPANYAGELLÁTÁS

A trágyázást lehetőleg saját gazdaságon belül kell megoldani.

Biológiai N-megkötést kell preferálni (levegőből).

Pillangósok a vetésforgóba!

NÖVÉNYVÉDELEM

Gyomirtás helyett megelőzés (vetésforgó, fajtaválasztás, talajművelés,

műveletek megfelelő időzítése)

Mechanikai, termikus és biológiai gyomszabályozás.

Növényvédelem megelőzés:

- Kiegyensúlyozott tápanyagmérleg

- Vetésforgó

- Rezisztens fajták

- Hasznos élőlények számára megfelelő élőhely

- Talajlakó kártevők antagonistáinak elszaporítása186

A NÖVÉNYEK NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS

FEJLŐDÉSÉNEK FELTÉTELEI

A növények és a környezet kölcsönhatása jelentősen

befolyásolja a gazdálkodás eredményességét.

Környezeti tényezők 4 csoportja:

o Éghajlati (klimatikus) tényezők

oTalaj (edafikus) tényezők

oFöldfelszíni (geografikus) tényezők

oÉlőkörnyezeti (biotikus) tényezők

187

ÉGHAJLATI (KLIMATIKUS) TÉNYEZŐK

Fény szerepe

Legjelentősebb fényforrásunk: NAP

Jelentős szerepet játszik a fotoszintézisben, meghatározza az asszimilációs

képességet.

Hatással van (az asszimiláció következtében):

• Tápanyagfelvételre

• Transzspirációra

• Növények légzésére (párolgás)

A fény mennyisége meghatározza a növények földrajzi elhelyezkedését.

Fényhiány következményei:

Etiolált, törékeny, torz növényformák

Növények megdőlése (betakarítást akadályozza)

Termés mennyisége csökken

Termés minősége romlik

Betegségekre fogékony állomány fejlődik ki.

Gyomosodás veszélye megnő.

188

ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (FÉNY)Fotoperiodizmus:

A nappalok és az éjszakák relatív hosszúságának váltakozása.

Befolyásolja a növények:

fejlődését

termőképességét

termékenyülését

termésképződést.

A növények bimbóképződését megelőző szakaszban a fénytartam befolyásolja a

virágképződés.

Rövidnappalos növények:

Az intenzív virágképződéshez legfeljebb 12 órás megvilágításra van szüksége.

Hosszúnappalos növények: >12 óra

Néhány fényközömbös növényfaj (egyes fajtái rövid, más fajtái

hosszúnappalosak):

Dohány, paradicsom egyes fajtái189

ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (FÉNY)A fény a növényi fejlődés korai szakaszában is befolyásolja a

növényeket:

bizonyos fajok a csírázáshoz fényt igényelnek,

némelyek sötétben csiráznak.

Megvilágítás szabályozásának lehetőségei:

1. Zárt termesztőberendezések segítségével

2. Déli lejtőre történő telepítés (szőlő)

3. Tág sorközök kialakítása

4. Megfelelő metszési és zöldmunkák alkalmazása (pl. katlan

koronaforma)

5. Biodinamikus gazdálkodásnál kvarcliszt preparátumok

alkalmazása (fényvisszaverés, fényszórás)

6. Megfelelő állománysűrűség kialakítása.

190

ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (HŐ)Valamennyi fejlődési stádiumban fontos az optimális

hőmérséklettartomány biztosítása.

Stádiumok:

Csirázás

Virágzás

Termékenyülés

Terméskötés

Érés

Periodikusság jellemző a hőre is! (napi és évi ciklusosság)

Káros hatások:

o Megfagyás (túlságosan alacsony fagypont alatti hőmérséklet hatására)

o Kifagyás (a talajban levő víz jéggé alakul, a növények kiszáradnak)

o Ráfagyás (a növények felületén jégpáncél alakul ki, ágak letörnek)

o Kipállás (a hótakaró felszínén jégkéreg képződik, mely elzárja a levegőt az

évelő növényektől)

o Felfagyás (az éjszakai fagyok hatására a talaj felsőrétege a víz

térfogatváltozása miatt az alsóbb talajrétegtől elválik → gyökérszakadás)

191

ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (HŐ)Káros hatások elleni védekezés lehetőségei:

1. Helyes faj (fajta) választás

2. Fagyvédelmi öntözés

3. Füstölés

4. Felfagyás esetén a terület hengerezése

5. Kipállás ellen jégpáncél feltörése

Talaj hőmérsékletének szabályozása:

1. Déli lejtő (nagyobb beesési szög miatt több hőenergia)

2. Megfelelő talajművelési eljárások alkalmazása

3. Egyéb agrotechnikai megoldások (pl. talajtakarás)

4. Vetőágyelőkészítéskor vetés hengerezése, talaj tömörítése

5. Tenyészidőszakban végzett lazítómunkák (kapálás, kultivátorozás)

A talajok hőmérséklete a talajtípustól is függ. (kötött agyagtalaj hideg; laza

homoktalajok melegek)

192

ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (VÍZGAZDÁLKODÁS)A zöld növények teste 75% vizet, a száraz magvak 8-10% vizet tartalmaznak.

Hozzáférhetőség a növények számára függ:

• fizikai talajféleség

• teljes vízkapacitás (VKt), összporozitás Pö) pF0

• szabadföldi vízkapacitás (VKsz) pF2,5

• holtvíztartalom (HV) pF4,2

• hasznosítható vízkészlet (DV) VKsz–HV

• beszivárgás sebessége (IR)

• hidraulikus vezetőképesség (K)

Vízformák a talajban:

Gravitációs víz

Kapilláris víz

Vízpára (talajharmat)

Hártyavíz

193

ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (VÍZGAZDÁLKODÁS)A NÖVÉNY VÍZELLÁTÁSÁT KORLÁTOZÓ TALAJTANI TÉNYEZŐ

194

ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (LEVEGŐ)2 tényező:

Légköri levegő (összetétele általában nem változik, csak a páratartalom

van jelentős hatással a növényekre)

A túlságosan alacsony páratartalom fokozza a transzspirációt → légköri

aszály kialakulásának veszélye

Káros hatások elleni védekezés:

o Megfelelő metszési mód, ritkább növényállomány (megelőzi a magas

páratartalmat)

o Sorok szélirányba való tájolása

o Zárt termesztéstechnológia esetén lehetőség van a kémiai összetétel

szabályozására is.

Talajlevegő

kevésbé állandó, mint a légköri

intenzív asszimilációs időszakban módosul a O2 – CO2 aránya; általában a

CO2 tartalom tízszerese az O2 –tartalomnak

A két gáz arányát a talaj nedvességtartalma, szervesanyag-tartalma és a

biológiai aktivitás is befolyásolja.195

ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK (LEVEGŐ)Szél hatásai:

Kedvező:

• Bőjti szelek: nyirkos talaj szikkadása (kedvező a

megágyelőkészítés során)

• Szélporzású növények

Kedvezőtlen:

• Nagy szélsebesség → mechanikai károsodás (fák

kidöntése)

• Termést leveri a szél a fáról

• Homokverés

• Téli hófúvás → mechanikai károk, kipállás miatt évelők

fulladása

• Rovarporzású növények gátolja a beporzók aktívitását.196

TALAJ (EDAFIKUS) TÉNYEZŐK

Talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai befolyásolják a növénytermesztés

sikerét. A talaj tulajdonságai összefoglalóan a talaj termékenységében

nyilvánulnak meg.

A talaj funkciói:

(a) Feltételesen megújuló természeti erőforrás.

(b) A többi természeti erőforrás (sugárzó napenergia, légkör, felszíni és felszín

alatti vízkészletek, biológiai erőforrások) hatásának integrátora,

transzformátora, reaktora. Ily módon biztosít életteret a talajbani élet-

tevékenységnek, termőhelyet a természetes növényzetnek és termesztett

kultúráknak.

(c) A primér biomasszatermelés alapvető közege, a bioszféra primér

tápanyagforrása.

(d) Hő, víz és növényi tápanyagok (és – kényszerből – hulladékok)

természetes raktározója.

(e) A talajt (és terresztris ökoszisztémákat) érő, természetes vagy emberi

tevékenység hatására bekövetkező stresszhatások puffer közege.

(f) A természet hatalmas szűrő- és detoxikáló rendszere.

(g) A bioszféra jelentős gén-rezervoárja, a biodiverzitás nélkülözhetetlen

eleme.

(h) Földtörténeti és történelmi örökségek hordozója.

197


Stefanovits Pál (akadémikus)

A talajélet visszaállításának 10 parancsolata:

1. Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint amit okvetlenül

szükséges!

2. Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről!

3. Ne hagyd, hogy a szél elhordja a földet!

4. Fölöslegesen ne taposd, ne tömörítsd a földet!

5. Csak annyi trágyát vigyél a talajra, amennyit a növény kíván!

6. Csak jó vízzel öntözz, anélkül, hogy vízfelesleget okoznál!

7. Ne keverj a talajba olyan anyagot, ami nem bomlik le benn, hacsak nem

javítási céllal teszed!

8. Ne vigyél a termőföldre mérgező anyagot, ami tönkreteszi a talaj élővilágát!

9. A talaj termékenységét őrizd meg és ha lehet, növeld!

10.Ne feledd, hogy a talajon nem csal állsz, hanem élsz is.

198


199


200


201

GEOGRAFIKUS TÉNYEZŐK

E csoportba tartozó tényezők:

Abszolút és relatív magasság

Kitettség

Meredekség

E tényezők esetében az alkalmazkodás és a megfelelő

fajtaválasztás a legfontosabb!

Változtatásuk nem lehetséges (pl. abszolút magasság) vagy

túlságosan költséges (lejtő hajlásszöge).

Befolyásolják az alkalmazható művelési módot

(pl. teraszos művelés)

202

BIOTIKUS TÉNYEZŐK

Az ember, a növényzet és az állatvilág hatása a növényekre pozitív és

negatív irányban befolyásolja a termesztést.

Természetes növényzet hatása:

(-) Gyomprobléma

(+) hasznos rovaroknak védelmet, élőhelyet nyújtanak

segítik a kultúrnövények növekedését

megfelelő mikroklímát biztosítanak

árnyékolás

nitrogénkötés

nedvességmegőrzés

Állatok:

(+) méhek beporzó tevékenysége

természetes ellenségek használatával csökkenthetőek a rovarkátrok

kártevők ritkítása

203

TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS

A tápanyag-gazdálkodás legfőbb célja:

NÖVÉNYTERMESZTÉS HOZAMAINAK FENNTARTÁSA,

FOKOZÁSA

Legrégebben használt anyagok tápanyag-utánpótlásra:

Állati trágya

Istállótrágya

Pillangós növények

Trágya:

minden olyan anyag amely a talajtermékenységet fokozza.

Szűkebb értelemben azok az anyagok, amelyek a

növényeket és a velük együtt élő mikróbákat

táplálják.

Ökológiai gazdálkodásban a tápanyag-visszapótlást csak szerves

trágyázással és természetes ásványok kőzetőrlemények

használatával oldható meg.

204

TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁS

A talaj szervesanyag-készletének természetes körfolyamata:

Növényi maradványok felaprózása (talajlakó állatok)

↓

A megnövekedett felületen a baktériumok és gombák a nagy

molekulákat egyszerűbb vegyületekké bontják.

(szénhidrátokból monoszacharidok, fehérjékből aminosavak)

↓

A makro és mikroszervezetek tevékenysége révén ismét

nagymolekulájú vegyületek képződnek, melyekből humuszanyagok

keletkeznek.

↓

A humuszanyagok a talaj ásványi összetevőikkel kapcsolódva organo-

minerális komplexeket képeznek.

↓

Talajlakó mikroszervezetek tevékenysége révén a növények számára

felvehető ásványi tápanyagok szabadulnak fel.205

SZERVESTRÁGYÁZÁS

Céljai:

Termésnövelés

Termésbiztonság elérése

Termésminőség javítása

A szervestrágyázás hatását a következőken fejti ki:

Növények jobb ásványi ellátása

Nitrogénforrás biztosítása

Makro-, mezo és mikroelem forrás

Növények jobb vízellátása

Humuszanyag-tartalom növelés (jobb víztartó képesség, agyag

talajoknál jobb vízáteresztő képesség)

Talaj felszínének takarása (zöldtrágyázásnál) → evaporáció

csökken

Talajszerkezet stabilizálása (gátolja pl. a cserepes talajfelszín

kialakulását)

A növény egészségi állapota javul.

206

SZERVESTRÁGYÁZÁS

Szervestrágyázás hatását befolyásoló tényezők:

Trágyaszer félesége

Istállótárgya:

elsősorban tápanyag-utánpótló hatású.

Javítja a talaj szerkezetét, víz-, hő-, és levegőgazdálkodását.

Szalmatrágya és növénymaradvány-trágya:

elsősorban a talaj szerkezetére előnyös.

A talaj szervesanyag-tartalmát növeli.

Tápanyagfokozó hatása nincs, csak a veszteségeket csökkenti.

Komposzt:

A talaj biológiai aktivitását javítja.

A talaj szervesanyag készletének lassú mobilizálását fokozza.

Hozzájárul a benne lévő tápanyagokkal az ásványi

tápláláshoz.

Zöldtrágya:

A talaj szerkezetét javítja.

Nagyobb víztartalma miatt a bomlásuk gyorsabb és

tökéletesebb.

207

SZERVESTRÁGYÁZÁS


Termőhely tulajdonságai

Meghatározó:

• Talajtípus,

• Kötöttség,

• pH,

• biológiai aktivitás,

• szervesanyag-tartalom.

Befolyásolja:

• a trágyák feltáródását, mineralizálódását,

• a felvehető tápanyagok kimosódását vagy megkötődését.

Klimatikus tényezők (Csapadék- és hőmérsékletviszonyok)

Csapadékhiány: szerves trágyák bomlását korlátozza

Csapadékbőség: anaerob viszonyok következtében rothadási

folyamatok

208

SZERVESTRÁGYÁZÁS


Termeszteni kíván növény típusa

Rövid tenyészidejű, kis tápanyagigényű növények alá nagy

nitrogéntartalmú szerves trágyát kijuttatni nem szabad, mert az

hasznosíthatatlanul kimosódhat.

Vetésforgó

Kísérletek igazolták, hogy a vetésforgóban termesztett növények

esetében az istállótárgya mindig jobb terméseredményt adott.

Trágyázási rendszer, talajművelés

Sekély művelést kívánó növény alá melyre bedolgozandó

trágyaféleséget kiadni veszteséget jelent.209

ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS

Istállótrágya: szilárd és folyékony ürülék + alom keveréke

Hatása a talajra:

Legteljesebb hatású szerves trágya

Tápanyagforrás a növények, talajlakó mikroszervezetek számára

A talaj szerkezetét javítja.

A talaj mikrobiológiai aktivitását fokozza.

Istállótrágya értékét meghatározza:

• Mely fajtól származik

• Milyen mennyiségű és minőségű alommal keverték.

• Hogyan zajlott az érlelése.

• Tárolásának , kijuttatásának és bedolgozásának módja.

Az ökológiai gazdálkodás rendeletei szerint csak ellenőrzött

gazdaságból származó istállótrágya juttatható ki.210


Átlagos minőségű szarvasmarha trágya tápanyagpótló hatása:

2 év

1. év:

N P K

18 20 40

2. év:

N P K

12 15 20

Éves trágyatermelés fajonként:

Hízómarha 10-11 t

Tehén 9-10 t

Növendék marha 3-4 t

Hízósertés 1-1,2 t

Sertés 0,6-0,8 t

Ló 5-5,5 t 211


Szánföldi termesztésben kijuttatott mennyiségek

kategorizálása:

10 t/ha gyenge trágyázási szint

30 t/ha közepes (szántóföldi és kertészeti kultúrák)

40 t/ha nagy (ültetvények telepítésekor)

A kijuttatott trágyát a veszteségek elkerülése végett

mihamarabb a talajba kell forgatni!!!

Az istállótrágya hatékonyságának csökkenése kései bedolgozás

hatására:

azonnal alászántva 100%

6 óra múlva szántva 80%

24 óra múlva szántva 70%

Kiszórás időpontja:

o Optimális: ŐSZ (korán lekerülő elővetemény után, tavaszi vetésű növény

alá)

o NYÁR: őszi vetésű fajok alá

o Tavasz: nem ajánlott

212


Istállótrágyát friss állapotban a talajba dolgozni tilos!

Ok:

nagy az elbomlatlan szervesanyag-tartalma

ez gátolná a mikrobiológiai aktivitását a talajnak

a nitrogén nagy része kimosódna

vagy a denitrifikáció miatt elillanna

Érlelési eljárások:

1. Almos trágya kifutóban való szétterítése

2. Hagyományos kazlas érlelés

3. Mélyalmos érlelés

4. Trágyagilisztákkal való érlelés213



Almos trágya kifutóban való szétterítése → legegyszerűbb

megoldás

Hátránya:

• nagy tápanyagveszteség,

• kimosódás,

• szél és nap szárító hatása,

• nagy felület miatt nitrogén elillanása

214



Hagyományos kazlas érlelés

A képződő trágyát naponta szigetelt aljzattal és csurgalékgyűjtővel

rendelkező felületre hordják ki.

Érlelés menete:

A kihordott trágyát kupacokban egymás mellé terítik.

1 hét elteltével az előző heti trágya tetejére halmozzák az új trágyát.

Ezzel a módszerrel 4 m széles, 4 m magas 10-25 m hosszú kazlat

alakítanak ki.

A végleges kazlat földdel takarnak.

Előnye:

A trágya 2 szakaszban érik.

Oxidációs szakasz: A levegő jelenlétében megindulnak a bomlási

folyamatok.

Redukciós szakasz: anaerob szervezetek elvégzik a humifikációt.

215


216



Mélyalmos érlelés

A legjobb minőséget eredményező érlelési módszer.

Biztosított a 2 érlelési szakasz.

Trágyagilisztákkal való érlelés

A trágyahalmokba trágyagilisztákat (Eisenia foetida) telepítenek, ezek

végzik el a teljes érlelési folyamatot.

KIJUTTATÁSRA VALÓ ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA:

Éretlen trágya: szalmaszálak sárgák, nem szakíthatók

Félig érett: szalmaszálak barnásak, szakadékonyak

Érett: földszerű, szalmaszálak nem különíthetők el.

Túlérett: kellemetlen szagú, kenőcsös állagú217

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/30/Regenwurm1.jpg

KOMPOSZTÁLÁS

Komposztálás:

Nyers szerves anyagokból nagy molekulájú humuszanyagok

keletkeznek.

Komposzt előnyei:

Tápanyagban elszegényedett talajok rekultiválása.

Talajok szerkezetének és biológiai aktivitásának helyreállítása.

Szerves hulladék újrahasznosítása (környezetvédelem).

A komposztálás során bekövetkező hőmérséklet-emelkedés

elősegíti a higiéniai viszonyok javulását.

Szabályozott az érési folyamat, ezáltal magas trágyaértéket

teremt.

Mikroorganizmusai a talajéletet serkentik.

A talaj tápanyag-gazdálkodását javítja.

218

KOMPOSZTÁLÁS

Komposztálás céljai:

Szerves hulladékok újrahasznosítása

Kellemetlen szagok elnyomása

Higiéniai viszonyok javítása

Gyommagvak csíraképességének csökkentése

Trágyaérték fenntartása és fokozása

A talaj biológiai aktivitásának növelése

Pozitív hatás a termékek minőségére

Minimális tápanyagveszteség

Minimális befektetési költségek

Minimális külső energia felhasználás

219

KOMPOSZTÁLÁS

Komposztálás lényege

220

KOMPOSZTÁLÁS

Komposztálást befolyásoló tényezők:

Nyersanyagok kémiai összetétele, egyedi komposztálhatósága

Nedvességtartalom

Előkezelés technológiája

Anyagok térfogattömege

Segédanyagok adagolása (agyagőrlemények, kőzetlisztek)

Meszezés

Komposztálható anyagok:

Állati eredetű anyagok (trágyák)

Növényi eredetű anyagok (növénytermesztés melléktermékei)

A mezőgazdasági termelés melléktermékei (ágnyesedék, lomb,

pázsit)

Ökológiai gazdaságból származó ipari melléktermékek

Ellenőrzött élelmiszeripari melléktermékek (szesz, konzerv,

hűtőipar)

Szennyvíziszap nem alkalmazható!!!!

221

KOMPOSZTÁLÁS

Komposztálás szakaszai:

Az érés folyamán a hőmérséklet változás alapján négy szakaszt

különíthetünk el:

1. bevezető szakasz;

2. lebomlási szakasz;

3. átalakulási szakasz;

4. felépülési szakasz.

222

KOMPOSZTÁLÁS


Az első rövid, bevezető szakaszban az optimális körülmények

közé kerülő mikroorganizmusok nagy sebességgel szaporodni

kezdenek.

A hőmérséklet az intenzív anyagcsere hatására gyorsan emelkedik.

A bevezető szakasz hossza általában néhány óra, esetleg 1–2 nap.

A lebomlási vagy termofil szakasz

A szerves anyag lebontásáért olyan mezofil mikroorganizmusok

felelősek, melyek hőmérsékleti optimuma 25–30 °C, intenzív

anyagcseréjüknek köszönhetően a hőmérséklet folyamatosan

emelkedik.

A mezofil mikroszervezetek száma 45 °C-ig növekszik, 50 °C felett

már nagy számban pusztulnak el, és 55 °C felett csak tartós formáik

maradnak fenn.

Mindez 12–24 órát igényel.

A mezofil mikroflóra pusztulásával egy időben gyorsan szaporodnak

a termofil (hőkedvelő) mikroorganizmusok, amelyek hőmérsékleti

optimuma 50–55 °C között található.

223

KOMPOSZTÁLÁS


Az átalakulási szakasz akár több hétig is eltarthat.

Ebben az érési szakaszban a hőmérséklet jelentősen csökken. A

mikroorganizmusok elkezdik a nehezen bontható lignin bontását,

mely során mono-, di- és trifenol vegyületek keletkeznek. Ezek

összekapcsolódásából épülnek fel a humuszanyagok.

Az utolsó a felépülési szakasz

Ezt a szerves anyag humifikálódása jellemzi, amely a komposzt

sötét színét eredményezi.

A komposzt hőmérsékletének további csökkenése észlelhető. Az

érésben elsősorban pszikrofil baktériumok és penészgombák

működnek közre, melyek hőmérsékleti optimuma 15–20 °C.

Ezenkívül jelentősen nő a sugárgombák száma, ami a

komposztérettség indikátora is lehet.

224

KOMPOSZTÁLÁS

Komposztálási módozatok

225

ZÖLDTRÁGYÁZÁS

A zöldtrágyázás előnyei:

N és humuszfelhalmozás

mérsékli az ásványi anyagok kimosását,

a csapadékvizet értékesíti,

csökkenti az eróziót (a talajt megköti),

a talajt beárnyékolja (a talajt befedi) -

gyomszabályozás

a talajt morzsalékos állapotúra alakítja (biológiai

talajművelés),

lazítja a talajt és az altalajt,

növényvédelem (pl: a nematódák számát csökkenti),

ellensúlyozhatja az intenzív talajművelés

szervesanyag-csökkentő hatását. 226

ZÖLDTRÁGYÁZÁS

A zöldtrágyázás kedvezőtlen hatása:

aszályos területen rosszul megválasztott

zöldtrágyanövény miatt bekövetkező nagy

vízfogyasztás, illetve talajnedvesség-hiány (sikertelen

lehet a vetés és a kelés)

a betegségek (gabonafélék, here) vagy kártevők

(nematódák) elszaporodhatnak, ha rosszul választjuk

ki a termesztett zöldtrágyanövényt és a termesztés

időtartamát

a kemény maghéjú zöldtrágyanövények magjai

elfeküdhetnek, áttelelhetnek a talajban, és

kultúrgyomként éveken át kárt okozhatnak

a talajművelést akadályozhatja, és a következő

növény hozamát csökkentheti a túl nagy tömegű

zöldtrágya alászántása vagy rossz minőségű

bedolgozása.227

ZÖLDTRÁGYÁZÁS

A zöldtrágyázás módjai:

1. Fővetésű növénnyel

A szántóföldi pillangós 2., 3. vagy 4. növedéke

Leveles répafej

Zöld ugar

2. Másodnövénnyel

A megfelelő fejlettségi állapotú növényt a méretétől függően

aprítással vagy anélkül alászántjuk, vagy talajtakaróként a

felszínen hagyjuk.

228

ZÖLDTRÁGYÁZÁS

229

ZÖLDTRÁGYÁZÁS

Gyökérmaradványok

A zöldtrágya értékét a növényzet gyökérmennyisége

jelentősen befolyásolja:

őszi búza 6,8 q

tavaszi árpa 5,1 q

borsó 3,3 q

kukorica 14,3 q

napraforgó 22,6 q

lucerna 2 éves 48,0 q

lucerna 4 éves 59 q

230

ZÖLDTRÁGYÁZÁS

Hazánk egyes tájaira ajánlható zöldtrágyanövények

Savanyú homoktalajokra (nyírségi és somogyi homok)

az édes és keserű csillagfürtfajok, a napraforgó, a homoki

borsóval kevert napraforgó.

A Duna-Tisza közi homoktalajokra

a somkóró, az őszi bükköny és a napraforgó.

A nyugati és az északi peremvidékek savanyú erdőtalajaira :

füves fehérhere, a füves szarvaskerep, társnövényül az angolperje

társításával, a napraforgó, a borsós napraforgó, a tavaszi repce, a tavaszi

bükköny és a bíborhere.

Barna erdőtalajokra:

a szarvaskerep angolperje társításával, a napraforgó, a borsós

napraforgó, a tavaszi repce, a tavaszi bükköny és a bíborhere.

Csernozjom talajokra:

a komlós lucerna, a napraforgó, a szegletes lednek és a tavaszi

repce.

Réti agyagtalajokra: a napraforgó.

Szikes talajokra: a napraforgó.231

TALAJMŰVELÉS

Talajművelés hosszabb időszakra vonatkozó célja:

a nedvességfogalom és a

levegőforgalom kedvező befolyásolása.

a megfelelő biológiai aktivitás kialakítása,

a talaj felszínének védelme,

a talaj szerkezetének védelme

A talajművelés feladata

megfelelő talajlazultság megteremtése,

a talaj víz-, levegő-, és hőforgalmának befolyásolása.

a talaj tápanyagellátásának és a tápanyagok

érvényesülésének befolyásolása,

a talaj kémiai és biológiai folyamatainak bef.

a talajlakó élőlények tevékenységének bef.

a gyomok irtása,

trágyák, tarlómaradványok talajba juttatása,

erózió, defláció kártételének csökkentése232

TALAJMŰVELÉS

A talajművelés hatása a talajra

Közvetlen hatások:

A talaj részecskék helyzetének megváltozása

Megváltozik a talaj:

agronómiai szerkezete,

térfogattömege,

porozitása,

a három fázis egymáshoz viszonyított aránya.

Közvetett hatások:

Megváltozik a talaj víz-, levegő- és hőforgalma.

A talaj biológiai és kémiai folyamatainak befolyásolása.

233

TALAJMŰVELÉS SZERKEZETI ELEMEI

A talajművelés több elméleti alapegységre bonthatjuk.

1. szint: Talajművelés műveletei

2. szint: Talajművelési eljárások

(a műveletek összekapcsolásával jönnek létre)

3. szint: Talajművelési módok

(a talajművelési eljárások alkalmazása, időbeli

egymásutánisága adja)

4. szint: Talajművelési rendszer

(Ha a talajművelési módokat megfelelő sorrendbe állítjuk és a

talajművelési mód elvégzésére más és más eljárásokat

választunk)

Rendszerek csoportosítása:

Talajok szerint: homoktalajok, erdőtalajok, stb. szerinti r.

Vetésidő szerinti rendszerek (őszi vetésű, tavaszi vetésű,

nyári vetésű)234

TALAJMŰVELÉS MŰVELETEI

Talajművelés azon eljárások összessége, melyek során különböző

eszközökkel megváltoztatjuk a talaj alkotórészeink térbeli

elrendeződéseit.

Forgatás: Az a művelet, amelynek folyamán a talaj alkotórészei

függőleges irányban helyet cserélnek. Eszköze: eke

Lazítás: Az a művelet, amelynek folyamán a talaj alkotórészei

vízszintes irányban távolodnak egymástól. Eszköze: kultivátor

Porhanyítás: A talaj durvább, nagyobb méretű szerkezeti formái

apróbb, finomabb részekké esnek szét. Eszköze: kombinátor, fogas

borona, küllős kapa

Keverés: Talajrészecskék egymáshoz viszonyított helyzetüket

minden irányban megváltoztatják. Eszköze: tárcsa, talajmaró

Tömörítés: Talajrészecskék közelebb kerülnek egymáshoz. Eszköze:

hengerek

Talajfelszín egyengetése: Az a művelet, amelynek folyamán a

talajfelszín simább és egyenletesebb lesz. Eszköze: simító, barázda

behúzó235

TALAJMŰVELÉS MŰVELETEI

A talajművelő eszközök munkája összetett, vagyis egy eszköz

több alapműveletet is elvégez:

- Eke: forgat, lazít, porhanyít, kever

- Kultivátor: lazít, porhanyít, kever

- Tárcsa: kever, porhanyít, lazít

- Henger: tömörít, porhanyít, egyenget

- Fogas borona: egyenget, lazít, porhanyít, kever

- Kombinátor: lazít, porhanyít, egyenget, kever, tömör

236

TALAJMŰVELÉSI ELJÁRÁSOK

1. Szántás

A szántás alapvetően forgatáson alapuló művelet, ahol a

barázdaszelet kivágása után lazítás, porhanyítás és kisebb

mértékű keverés mellett a barázda-keresztmetszetnek

megfelelő szeletet átfordítjuk.

A folyamat során a talaj eddigi szerkezete megváltozik: fellazul,

aprítódik és keveredik.

2 típus:

Ágyszántás (széjjel-, összeszántás, ill. javított ágyszántás)

Rónaszántás (váltvaforgató ekével)

237

http://www.hanki-ker.hu/termekek/ekek/vogel_noot_farmer_3s_l_950_3v_eke.jpg

http://www.hanki-ker.hu/termekek/ekek/vogel_noot_c-plus_xs-pro_1050_5v_vf_eke.jpg


Szántás mélységét meghatározó tényezők:

Kultúrnövény igénye

Altalaj minősége (káros sófelhalmozódás vagy köves altalaj

felszínre hozását el kell kerülni)

Szántás ideje:

Ősz

Tavaszi vetésű növényeknél javasolt.

Nyár

Általában őszi vetésű növények esetében kerülhet rá sor.

Tavasz

Nem javasolt. Kivételt képeznek a laza homoktalajokon

tavaszi vetésű növények esetében.

238


2. Lazítózás

A művelési célnak megfelelő gyakorisággal és mélységben végzik.

Célja:

Talajlazítás

Felszínalakítás

Növények gyökereinek elvágása.

Eketalpréteg feltörése

Előnye a szántáshoz képest:

A talaj nedvességtartalmát jobban megőrzi.

Kisebb a párolgásból eredő veszteség.

Lazítózás optimális nedvességtartalma a szántáshoz képest 10%-ka

kisebb.239


3. Tárcsázás

Feladata:

A talaj porhanyítása.

Talajrögök, növénymaradványok aprítása.

Keverés és lazítás.

Leggyakoribb tárcsák: X-elrendezésű, kétsoros, csipkés vagy sima élű.

4. Kultivátorozás

Feladata:

Talajok vízbefogadó képességének javítása

Gyommentesítés

2 alapvető forma:

Szántóföldi kultivátor (teljes felületen művel)

Sorközművelő kultivátor (növények sorközének lazítására) 240

http://images.google.co.uk/imgres?imgurl=http://www.tomelilla.hu/media/KL_CLC3_07.jpg&imgrefurl=http://www.tomelilla.hu/archives/03-01-2008_03-31-2008.html&h=426&w=640&sz=121&hl=en&start=1&um=1&usg=__s2JQaBbv-fiuq5zVLbDbaCNFeI8=&tbnid=uwebm9ww-WQEyM:&tbnh=91&tbnw=137&prev=/images?q=sz%C3%A1nt%C3%B3f%C3%B6ldi+kultiv%C3%A1tor&um=1&hl=en

http://images.google.co.uk/imgres?imgurl=http://www.hanki-ker.hu/photogallery/hasznalt_gepek/kultivator_vn_f26.jpg&imgrefurl=http://www.hanki-ker.hu/hasznalt_gepek.htm&h=432&w=576&sz=98&hl=en&start=3&um=1&usg=__25dstsXA01-BO-ZsigpRgi4nA5A=&tbnid=QDRBHRPNnvGNFM:&tbnh=101&tbnw=134&prev=/images?q=kultiv%C3%A1tor&um=1&hl=en&sa=N


5. Talajmarózás

lazítunk, keverjük, porhanyítjuk

és a növényi részeket aprítjuk

a haladás iránya merőleges

tengelyen lévő kések végzik,

munkamélysége: 6-25 cm

A talajmaró csak nagyon szűk nedvességi tartományban alkalmazható.

Száraz talaj → nagy porosító hatás

Nedves talaj → talajgyúró hatás

Elsősorban a magról kelő egyéves gyomnövények irtásában van

jelentős hatása.

241

http://www.gepnet.hu/hasznalt-gep/mezogazdasagi-gep/talajmuvelo-gep/egyeb-talajmuvelo-gep/Egyéb_gyártó-Muratori_MZ4_165_talajmaró-x-386.html


6. Boronálás

- könnyű, középnehéz, nehézboronák,

- lazítjuk, porhanyítjuk a talajt,

- mélysége 6-10 cm

- Gyomirtó hatása jelentős. (frissen kicsirázott gyomoknál)

7. Simítózás

• porhanyítás és egyenletes talajfelszín létesítése

• az őszi mélyszántások első művelete

• Cél a szántás elmunkálása

• Nagyobb rögök széttörése

242

http://images.google.co.uk/imgres?imgurl=http://www.vadkert.net/vadkertagro/images/DSCF0311.JPG&imgrefurl=http://www.vadkert.net/vadkertagro/newpage5.htm&h=1200&w=1600&sz=199&hl=en&start=7&um=1&usg=__ioEYitVV5jFKJRxHHU-ItYPnX7c=&tbnid=ROZ7XC7ug7KT5M:&tbnh=113&tbnw=150&prev=/images?q=borona&um=1&hl=en


8. Hengerezés

sima vagy gyűrűshenger

talaj tömörítése,

rögök törése,

talaj lezárása,

a felszín átalakítása a cél

9. Kombinátorozás

egy menetben több talajművelési eljárást végzünk,

különböző művelőtestek vannak egy keretre szerelve

Lazító és tömörítő elemek

243

http://images.google.co.uk/imgres?imgurl=http://www.alfagep.hu/kepek/hir/260.bmp&imgrefurl=http://www.alfagep.hu/index.php?f=&a=86&h=536&w=660&sz=1037&hl=en&start=2&um=1&usg=__vwyhOG_to3GKUuXBIkwB2xLkIlk=&tbnid=foDv9xghgp4KyM:&tbnh=112&tbnw=138&prev=/images?q=gy%C5%B1r%C5%B1shenger&um=1&hl=en

TALAJMŰVELÉSI MÓDOK

Több talajművelési eljárás egyidejű vagy egymás utáni

alkalmazását értjük.

Célja:

a betakarítás után felszabaduló területek a következő

növény számára kedvező talajállapot biztosítása.

Talajművelési módok:

Tarlóhántás és ápolás

Alapművelés (szántás, réteg v. mélylazítás)

Alapművelés utáni elmunkálás (ápolás)

Vetőágy készítés

Vetés utáni elmunkálás, vetés lezárás

244


TARLÓHÁNTÁS

Célja:

a visszamaradt tarló bedolgozása a talajba,

a terület gyommentesítése,

a kártevők, kórokozók élettevékenységének csökkentése,

a talaj nedvességtartalmának megőrzése,

a talaj hőforgalmának szabályozása,

a talajban élő mikroorganizmusok tevékenységének fokozása.

eszközei:

tárcsa

kultivátor

ásóborona

hengerezés (lezárásra)

Tarlóhántás ideje:

közvetlenül betakarítás után245


ALAPMŰVELÉS

2 féle alapművelés lehetséges:

forgatásos - szántás

– nyári

– őszi

– tavaszi

forgatás nélküli (elsősorban lazítózást végeznek)

246


VETŐÁGY KÉSZÍTÉS

A növény igényeinek megfelelő morzsás talajszerkezetet kell kialakítani.

Cél:

• A magok stabilan elhelyezkedhessenek a talajban.

• A kelés egyenletes és robbanásszerű lehessen.

Apró magvú növények → aprómorzsás magágy

Nagyobb magvú növények → nagyobb morzsák is megfelelőek

Nagyobb rögök káros hatása:

o Gátolják a csirázást

o Heterogén feltételeket teremt nedvesség, hőmérséklet szempontjából.

o Egyenetlen kelés.

VETÉS UTÁNI ELMUNKÁLÁS

Sok esetben kimarad, mert a vetőgép megoldja.

Ha nem hengerezést alkalmazunk.

247

TALAJMŰVELÉSI RENDSZEREK

A talajművelési rendszer fogalmán adott területen

(táblán), adott növény alá végzett talajművelési

eljárások összességét értjük, amelyeket az elővetemény

betakarításától a termeszteni kívánt növény vetéséig

alkalmaztunk.

A talajművelési rendszereket öt csoportba sorolhatjuk:

1. a talajok szerinti rendszerek

2. a növény, illetve a vetésidő szerinti rendszerek

3. a szerzők szerinti rendszerek

4. a periódusos mélyítő művelési rendszer

5. a művelés csökkentésére irányuló rendszerek.

248

TALAJMŰVELÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

Ökológiai gazdálkodás feltételei:

- A talaj mély bolygatása mellőzhető

- A művelés mélysége igazodjék a talaj állapotához

- Kedvező nedvességforgalom fenntartása

- Kedvező biológiai tevékenység kialakítása

- Tarlómaradványok kihasználása a nedvesség

vesztés csökkentésére, a felszín védelmére,

gyomkelés korlátozására.

249


A talajállapot romlás érdekében kerülendő:

Tarló mélyhántása

Felszín nyitva hagyása

Fedetlen felszín nyáron

Gyakori mélyszántás

Talaj indok nélküli bolygatása

A talaj tömörödését kiváltó talajművelési módok

Sokmenetes porosító magágyelőkészítés

Elgyomosodás

Kártevők és kórokozók elszaporodása

250


Ökológiai talajművelés előnyei

A talaj természetes folyamatainak előmozdítása

A növénytermesztés és a környezetvédelem

közötti harmónia létrejötte

Jól művelhető talajok kialakulása

Mérsékelt tömörödés

Ökonómiai előnyök

Talajvédelem

251


Művelési rendszerek:

1. Szántásos (csökkentett rendszerek)

Jellemzői:

Teljes felület megmunkálása

Váltvaforgató eke

Talajlazítással kombinálható

Előnye: forgatásból eredő pozitív tényezők

Kockázata: nedvességvesztés

Elvárások:

- Csak időszakosan végezhető

- Növényvédelmi vagy talajrétegek cseréje érdekében

252



2. Forgatás nélküli, kímélő és javító művelési rendszer

• Nehézkultivátoros alapművelés:

Őszi vetésű növények alá

Korai betakarítású elővetemények után

Rendszer:

- Tarlóhántás

- Tarlóápolás (mélyebben, mint a hántást)

- Alapművelés kultivátorral

- Magágyelőkészítés

Előnye: menetszám-, energia-, költségcsökkenés

Korlátai: erős gyomosodás

Elvárás:

• 12-16 cm ill. 22-25 cm mélyen járó kultivátor

253




• Középmély lazításra alapozott rendszer

Gyökér növények alá

Rendszer:

- Tarlóhántás

- Tarlóápolás (kissé mélyebben, mint a hántást)

- Alapművelés középmély lazítóval

- Magágyelőkészítés

- Vetés és vetéslezárás

Előnye: a mélyebb rétegek állapota javul

Korlátai: nedves talajállapot254




• Tárcsás alapművelés

Őszi vetésű növények alá

Korai betakarítású elővetemények után

Rendszer:

- Tarlóhántás tárcsával


- Alapművelés tárcsával (18-20 cm)

- Magágyelőkészítés, vetés, felszínlezárás egy

menetben


kisebb tarlómaradványérzékenység

Korlátai: nedves talajállapot, talajtömörödés

255




• Talajmarásra épülő sekélyművelésű rendszer:

Tavaszi vetésű növények alá

Tarlómaradványok eltávolítására szükség van.

Rendszer:

- Talajmarás

- Magágyelőkészítés, vetés


Korlátai: porosodás, 20 cm alatti talajtömörödés

256




• Kombinált művelés:

Őszi, ill. tavaszi vetésű gabonákalá

Gépkombináció alapművelő eleme:

kultivátor-ásóborona-talajmaró-forgóborona

Rendszer:

- Tarlóhántás (sekély felszín)


- Alapművelés + Magágyelőkészítés + Vetés


Korlátai: megfelelő talajnedvesség szükséges

Elvárás:

• 12-16 cm ill. 22-25 cm mélyen járó kultivátor 257



3. Vetőkultivátoros rendszerek

Alapművelésben nem részesített, hántott és ápolt tarlóba történő vetés.

Rendszer:

Korán lekerülő elővetemény után tarlóhántás + ápolás

Alapművelés (elmaradhat)

Vetés vetőkultivátorral

Előnyei: menetszám-, energia-, költségcsökkenés

nedvességvesztés mérséklése

Korlátai: 10 cm alatti réteg tömörödése

258



4. Művelés nélküli rendszerek (direktvetés)

Talajbolygatás csak vetéskor, a felület max. 10%-át érinti.

Rendszer:

Szárzúzás

Mechanikai gyomkorlátozás (mulcsozás)

Direktvetés

Előnyei: menetszám-, energia-, költségcsökkenés

talajszerkezet kímélés

Korlátai: 10 cm alatti réteg tömörödése

erős gyomfertőződés259



5. Bakhátas művelés

Bakhát: állandó sor és sorközformáció

Rendszer:

15-25 cm magas bakhát kialakítása

Bakhátba vetés

Bakhát magasítása

Előnyei: zúzott tarlómaradványok a bakhátak közé kerülnek,

vízmegtartó funkciót töltenek be.

Korlátai: gépigény

szakszerűség260



6. Sávos művelés

A talajbolygatás a felület 1/3-án vetés előtt történik.

Rendszer:

Szárzúzás a betakarítással egy menetben

Sávos művelés és vetés + bolygatott sáv lezárása

Előnyei: vetősorok között nem bolygatott talaj

tarlómaradványok védő hatása

Korlátai: felszín közeli tömör záróréteg

gyomok

különleges gépigény261

VETÉSFORGÓ

A vetésforgó a növénytermesztésnek olyan rendszere, melynek négy jellemző

alapeleme van és ezek közül egyik sem hiányozhat.

A négy alapelem a következő:

- a növényi összetétel (szerkezet),

A növényi összetételen azt értjük, hogy egy gazdaságban vagy annak

bizonyos tekintetben egységes területén milyen növényeket termesztünk.

- a növények aránya,

A növények aránya azt jelenti, hogy a szóban forgó növényfajok az adott

összterületből mekkora területet foglalnak el. (%-ban fejezzük ki).

- a növények sorrendje

A növények sorrendjén értjük azt, hogy a már ismert összetételű és arányú

növények az adott területen (térben) a következő években, tehát időben

hogyan következnek egymás után

- a körforgás (rotáció)

A körforgás (rotáció) azt az években kifejezett időtartamot jelenti, amely

alatt a vetésforgó összes növényeit az előbbiekben ismertetett sorrendnek

megfelelően valamennyi területrészen (szakaszon) termesztettük, és azok a

körforgás befejezésével az eredeti szakaszra kerülnek vissza.

262

VETÉSFORGÓ

A vetésforgó szerkezeti elemei

A vetésforgó összterületének egy meghatározott részét, melynek

területe és száma állandó a vetésforgó tartama alatt,

szakasznak nevezzük. Jelölése római számokkal történik.

Aszerint, hogy a szakaszon egy vagy több növényt termesztünk, a

szakaszokat feloszthatjuk egyszerű és osztott szakaszokra.

Az osztott szakaszokon belül gyűjtő szakasznak nevezzük azt a

szakaszt, amelyben azonos agrotechnikai igényű növényeket

termesztünk, illetve összetett szakasznak nevezzük, ha a

termesztett növények agrotechnikai igényei eltérőek.

Osztott szakaszokban, mivel itt több növényt külön termesztünk, a

szakasz táblákra oszlik. A tábla szántóföldi művelésbe vont,

természetes vagy mesterséges határokkal körülzárt terület, amelyet

azonos agrotechnikai eljárásokat alkalmazunk. Jelölése az ABC kis

betűivel történik.

Több önálló, de azonos növény termesztésére használt táblát

munkaszervezési okokból célszerű együtt tartani. Ennek a

szerkezeti egységnek tömb a neve.

263

VETÉSFORGÓ

A vetésforgók csoportosítása

A csoportosítás elvégezhető a rotáció évei és a

szakaszok száma közötti viszony alapján is.

- teljes vetésforgóról, ahol a rotáció éveinek száma

és a szakaszok száma megegyezik;

- rövidített vetésforgóról, ahol kevesebb a

szakaszok száma, mint a rotáció éveinek a száma.

Ez utóbbin belül megkülönböztetünk forgón kívüli

szakaszos rövidített vetésforgót és forgón kívüli

szakasz nélküli rövidített vetésforgót. 264

VETÉSFORGÓ

A növényi sorrend kialakításának alapelvei

A növényi sorrend kidolgozásakor is arra kell törekedni, hogy a

termesztendő növények számára egyaránt kedvező feltételeket

teremtünk.

o A feltételek egyike a legmegfelelőbb elővetemény megválasztása.

Elővetemény az a növény, amelyet az adott táblán az előző évben

termesztettünk.

o A sorrendet úgy tudjuk jó összeállítani, ha ismerjük az

elővetemény értékét, valamint a termesztendő növény elővetemény-

igényét.

o Azt az években kifejezett időtartamot, mely elteltével az önmaga után

nem termeszthető növényeket ugyanazon a táblán ismét termeszthetjük

visszatérhetőségnek nevezzük.

o A koncentrálhatóság azt fejezi ki, hogy az összesvetésterület hány

százalékán termeszthető, a visszatérhetőség figyelembevételével, az

önmagával összeférhetetlen növény (például ha a gazdaság összes területe

200 ha és 5 év visszatérhetőségű napraforgót kívánnak termeszteni, akkor

az maximum 40 ha-on képzelhető el).

o Az összeférhetőség azt fejezi ki, hogy az adott növény váltás nélkül

termeszthető-e vagy sem

265

VETÉSFORGÓ

VETÉSVÁLTÁS

A vetésváltás egy adott táblán vagy területen a növények olyan

sorrendjét jelenti, amelyben az agrotechnikailag különböző

csoportokba tartozó növények időben változnak.

Tágabb értelmezés szerint ide sorolhatjuk még az olyan eseteket,

amikor az évenkénti vetésváltásról csak egy-két évig térünk el, de

többségében ezt az elvet alkalmaztuk.

A vetésváltás nélküli termesztés fogalmán viszont azt értjük,

amikor ugyanazt a növényt ugyanazon a táblán önmaga után

ismételten vetve hosszabb ideig megszakítás nélkül

termesztjük.

Az ismételt vetés fontos kritérium, hiszen közismert, hogy vannak

olyan növények, amelyeket egyszeri vetés (telepítés) után négy-öt évig,

sőt ennél is hosszabb ideig termeszthetjük ugyanazon a területen (pl.

lucerna, levendula).266

VETÉSFORGÓ

A vetésforgó, illetve a vetésváltáson alapuló növénytermesztés

szükségességét a következő indokok támasztják alá:

- A talaj termékenységének fenntartása és fokozása.

- A talaj helyesebb és sokoldalúbb kihasználása.

- A vetésváltás az egyes növényfajok termésnövelésének alapvető

feltétele.

- A talajvédelem.

- A növényvédelem és a gyomok elleni védekezés.

- A minőségi vetőmagtermesztés.

- Az állattenyésztés igénye.

- A munkaerő és a gépek egész évi egyenletesebb és jobb

kihasználása.

- A monokultúrás gazdálkodással a környezetvédelmi

problémák is fokozódnak.

267

NÖVÉNYVÉDELEM

AZ ÖKOLÓGIAI

GAZDÁLKODÁSBAN

Barna Sándor


NÖVÉNYVÉDELEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN

ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

A konvencionális gazdálkodás gyakorlatában a növényvédelem

célja a kialakuló kár kiküszöbölésére irányul azáltal, hogy a

károsító szervezeteket elpusztítják.

A gyakorlatban az „ölő” (cid) (fungicid, baktericid, inszekticid)

szerek alkalmazásával érik el a fenti céljukat.

Integrált növényvédelem

Célkitűzése hasonló a konvencionális gazdálkodáshoz

de

Precíziós, a károsítók meghatározásán alapuló, a környezet

szempontjait figyelembe vevő növényvédelem.

Figyelembe veszik:

Hasznos szervezetek jelenléte

Környezet vegyszer-terheltsége

Kevésbé ártalmas szerek alkalmazása269



Átállási időszak

(2 év, ill. 3 év)

Növényvédelem indokoltsága az átállás során: A talajon és a növényeken lévő szermaradványok eltűnjenek.

A növényvédőszer maradványok káros hatásaitól

mentesüljön a területen található növénytársulás.

Meginduljon a károsító szervezetekkel korlátozó élőlények

betelepülése.

270



2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet 1. számú melléklet szerint:

3. Kártevők, betegségek és gyomok elterjedését a következő módszerek

kombinálásával lehet megakadályozni:

1. géntechnológiával nem módosított rezisztens, toleráns fajok és

fajták kiválasztásával,

2. vetésforgó kidolgozásával,

3. talajműveléssel,

4. a károsítók természetes ellenségeinek védelmével, számukra

előnyös körülmények biztosításával,

5. gyomperzseléssel, gyomszabályozással, fizikai módon történő

gyomirtással.

A termés közvetlen fenyegetettsége esetében lehet csak a 2. számú

melléklet B) részében felsorolt anyagokat alkalmazni, feltéve, ha azok a

minisztérium külön jogszabály szerinti forgalomba hozatali és

felhasználási engedélyével rendelkeznek.

271



A biogazdálkodás lényege úgy termeszteni növényeinket, hogy

azok saját erejükből képesek legyenek ellenállni a

betegségeknek és a kártevőknek.

Az a törekvésünk, hogy a természetes adottságok

figyelembevételével, célszerű művelési móddal, valamint a

hasznos élő szervezetek

kímélésével és tevékenységük elősegítésével kedvező feltételeket

teremtsünk, avégből, hogy a kártevők és kórokozók elleni

közvetlen védekezésre csak kivételes esetben kerüljön sor.

Elsődleges fontosságú tehát a megelőzés, másodlagos a

védekezés.

A biológiai növényvédelem megkívánja a természetnek, mint

egésznek állandó megfigyelését.

A betegségek és kártevők fellépése művelési hibákra vagy a

kedvezőtlen termesztési feltételekre utal. 272

A NÖVÉNYVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐSEBB

KÁRTEVŐ SZERVEZETEK

1. Vírusok

Csak élő szervezetben mutatnak valódi élettevékenységet, azaz

feltétlen paraziták (élősködők).

Általában fajlagosak, azaz rendszerint egy adott állat- vagy növényfajt

képesek megbetegíteni.

Átvitelüket egyik élőlényből a másikba fertőződésnek nevezzük, a

fertőzést átvivő tényezőt pedig közvetítőnek, azaz vektornak.

A fertőzés forrásai (azaz kiindulási pontjai) lehetnek: a fertőzött

(tünetmentes vagy beteg) növény, annak magja vagy egyéb

szaporítóanyaga (pl. dugvány), a fertőzött növényi maradványok a

talajban.

Vírusátvivők (vektorok) lehetnek:

- különböző művelő eszközök, amelyek a vírussal fertőzött növényi

nedvet képesek átvinni (pl. metszőolló);

- különböző állatok, melyek táplálkozás közben képesek átvinni a

fertőzést (levéltetvek, fonálférgek). 273



2. Gombák

Jellemző rájuk a különleges szaporítótest, az ún. spóra. A gombák

spórái általában széllel terjednek. A spórák csírázásukhoz, azaz a

fertőzéshez sok nedvességet és meleget igényelnek.

A gombabetegségek bármely növényfaj akármelyik részén

előfordulhatnak.

Egyes növények erősen ellenállnak a gombáknak, mivel vagy alkati

sajátosságaiknál fogva (kemény, vastag bőrszövet, viaszréteg,

szőrözöttség stb.) vagy sajátos védekező-anyagaik segítségével

képesek megvédeni magukat a fertőzésektől.

Bizonyos gombák mindig ugyanazokon a növényfaj okon fordulnak elő,

másoknak van fő- és köztes gazdájuk, tehát az év folyamán

váltogatják gazdanövényeiket.

Ilyen pl. a búza feketerozsdája, amely köztesként a sóskaborbolyán él.

274



3. Növények

A növények közül a virágos gyomnövények kerülnek a növényvédelem

előterébe.

Egyszerű meghatározással gyomnövények azok, melyeknek a hasznát

nem ismerjük. Az ökológusok szerint a gyomok az ember

tevékenységéhez (pl. talajmővelés) legjobban alkalmazkodó

növények.

A gyomok faj összetétele a "modern" mezőgazdaság térhódítása óta

jelentősen megváltozott. A fél évszázaddal ezelőtti gyomfajok jelentős

része szinte eltűnt. Mások pedig előretörtek és megjelentek új, eddig

még nem ismert fajok, mint pl. a hírhedt parlagfő. A változás a

helytelen művelésmóddal (monokultúrák, vetésforgó hiánya)

valamint a vegyszerek "válogatósságával" magyarázható.

Korunk gyomnövényeiben őseiknél erősebb az életerő és az ellenálló

képesség (előbb-utóbb minden vegyszerrel szemben).

Allelopátikusak, azaz más növényeket gátló anyagokat választanak

ki magukból (pl. fehércirok, tarackbúza, csillagpázsit,

selyemmályva, selyemkóró stb.).

275



4. Férgek

Növényvédelmi szempontból a szemmel általában nem látható

fonálférgek (nematodák) veszélyesek. Rendszerint csak bizonyos

gazdanövényekben tudnak megélni, viszont többnyire sokáig életben

maradnak a talajban.

Kártételük ésszerű vetésváltással elfogadható szinten tartható.

Léteznek a fonálférgeknek ellenálló növényfajták, sőt olyan növények

is (mézontófű, büdöske, egyes keresztesvirágúak), melyek gátolni

tudják a fonálférgek fejlődését.

5. Csigák

A csigák szinte kizárólag növényevők. Főleg a meztelen csigák okoznak

súlyos károkat, elsősorban nedves időjárás esetén. Rejtett életmódot

élnek.

Természetes ellenségeik a sün és a madarak. 276



6. Rovarok

A rovarok az állatvilág fajokban legnépesebb csoportjait alkotják. A rovarfajok

hatalmas számának kialakulása és fennmaradása csak a legkülönbözőbb

életfeltételekhez való alkalmazkodás révén volt lehetséges.

A legtöbb rovar petékkel szaporodik. A petékből rendszerint nem a kifejlett rovar

(imágó) kel ki, hanem csak különböző fejlődési szakaszok, jellegzetes formák

és átalakulások (metamorfózis) során fejlődik ki az imágó.

Tökéletes átalakulással (holometamoifózis) fejlődik pl. a burgonyabogár,

amelynek petéjéből lárva kel ki. Ez a forma teljesen különbözik a kifejlett

alaktól és nem szaporodóképes.

Vannak tökéletlen átalakulással (epimoifózis) fejlődő rovarok is.

Lárvaalakjaik nagyon hasonlítanak az imágóra, ilyenek pl. a sáskák. Ehhez

hasonlatos a poloskák fokozatos 105 átalakulása (hemimetamoifózis) is.

277



7. Madarak

Többnyire hasznos segítőtársaink (ragadozók), némelyek azonban - gyakran

szorult helyzetükben - gazdasági károkat is okoznak.

8. Emlősök

A rágcsálók szinte kivétel nélkül veszélyes kártevők.

Némelyikük súlyos gazdasági károkat okozhat, esetleg járványos betegségeket

is terjeszthet (pl. patkány). Ezért távoltartásuk,irtásuk fontos!

Hosszú távon a természetes ellenségek életfeltételeinek megteremtésével

érhetünk el eredményt.

A felsorolt tényezők - egyrészt a termőhely kiválasztás, másrészt a

növényvédelem szempontjából - döntő szerepet játszanak a kártevők

elszaporodásában, a betegségek kialakulásában, illetve önmaguk is élettani

megbetegedések okozói lehetnek (pl. talajtulajdonságok).

A természetben mindig több tényező együttes hatásával kell számolnunk, mint:

pl. növények kölcsönhatása, állatok hatása a növényekre,

mikroorganizmusok (parány szervezetek) hatása a növényekre.278



A biogazdálkodás célja a növények saját ellenálló képességének

kifejlesztése, valamint a természetes szabályzó folyamatok

fenntartása.

A biotermesztés növény védelmében a cél nem a károsítóktól való

teljes mentesség, csupán a gazdálkodás sikerességét

veszélyeztető fertőzöttség megakadályozása.

A megelőzés szinte soha nem pótolható az utólagos

védekezésekkel, hiszen az igénybe vehető eszközök (pl.

permetezés) általában kisebb hatásfokúak, mint a

hagyományos gazdálkodásban.

Gyakran több eszköz, védekezési módszer együttes

alkalmazásával lehet eredményt elérni. 279

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS NÖVÉNYVÉDELMÉNEK

ESZKÖZTÁRA

280

MEGELŐZÉS

1. TERMŐHELY

MEGVÁLASZTÁS

2. Talajművelés

3. Tápanyag-

gazdálkodás

4. Vetésforgó, vetésidő

5. Állományszabályozás

6. Fajtaválasztás

7. Vektorok kiirtása

8. Növényápolás,

gyomirtás, vektorok

kiirtása, fertőzött

növények

megsemmisítése

Termőhely megválasztás

Az ökológiai gazdálkodás csak akkor sikeres,

ha a termesztett növények igényeit a

környezet közel teljesen kielégíti.

A környezet-növényállomány összhang segíti

az élettársulás fajban való gazdagságát, az

állatvilág hasznos szervezeteinek térnyerését.

Meghatározó környezeti elemek:

Talajadottságok, domborzat, csapadék,

hőmérséklet, élő környezet

A helyes növénymegválasztáshoz segítséget

nyújt a termesztési hagyományok

kiértékelése, a konvencionális gazdálkodás

jellemzői. 281

MEGELŐZÉS

1. TERMŐHELY

MEGVÁLASZTÁS

2. TALAJMŰVELÉS

3. Tápanyag-

gazdálkodás



6. Fajtaválasztás





növények

megsemmisítése

Talajművelés

Jelentős hatást gyakorol a növényállomány

állapotára.

A helyes időben és jó minőségben elvégzett

talajművelés javítja a növények

életkörülményeit.

A talajelőkészítés szabályozza a talaj víz-,

levegő-, hő-, és tápanyag-gazdálkodását.

A talajelőkészítés célja a gyors és egyenletes

kelés

↓

A gyors kelés lerövidíti a csírakori és

fiatalkori betegségeinek korokozóinak

„támadási” idejét, ezáltal elősegíti az

egészséges állomány kialakulását.

282

MEGELŐZÉS

1. TERMŐHELY

MEGVÁLASZTÁS

2. TALAJMŰVELÉS

3. Tápanyag-

gazdálkodás



6. Fajtaválasztás





növények

megsemmisítése

Talajművelés

Időben elvégzett tarlóhántásssal és az

árvakelés megszüntetésével csökkenthető

gabonafutrinka kártétele.

Korhadó levelek talajba dolgozása miatt az

almavarasodás aszkospórái nem tudnak

kiszóródni.

Szártőbetegségek kevésbé károsítják a

gabonákat.

A növénymaradványoktól mentes jól

bedolgozott talajokat a vetési bagolylepkék és

a pattanóbogarak is ritkábban raknak

petéket.

A talajművelés közvetlenül, fizikai módon is

gyéríti a talajlakó károsítókat (tojások, lárvák

szétroncsolásával)

Talajmunkák kifordítják a károsítókat,

melyeket a madarak és a kisemlősök

gyérítenek.

283

MEGELŐZÉS

1. TERMŐHELY

MEGVÁLASZTÁS

2. TALAJMŰVELÉS

3. TÁPANYAG-

GAZDÁLKODÁS



6. Fajtaválasztás





növények

megsemmisítése

Tápanyag-gazdálkodás

Célja: a növény harmonikus ellátása, melynek

eredménye az erős, ellenálló növényállomány

A tápanyagokat természetes anyagokkal

pótoljuk. (istállótrágya, zöldtrágya, komposzt)

Figyelembe kell venni a növényi sorrendet!

(a szerves trágya jól hasznosul a kukorica alatt,

de a napraforgó a bőséges ellátottságot

rosszul tűri.)

A tápanyagbőség miatt a kártevők

könnyebben támadhatnak.

N túlsúly miatt a napraforgóban a Sclerotinia

fertőzés jellemző.

284

MEGELŐZÉS

1. TERMŐHELY

MEGVÁLASZTÁS

2. TALAJMŰVELÉS

3. TÁPANYAG-

GAZDÁLKODÁS



6. Fajtaválasztás





növények

megsemmisítése

Tápanyag-gazdálkodás

Szerves trágyák esetében fontos, hogy a trágya

minél kevesebb gyommagot és növényi kórokozót

tartalmazzon!!!

A biogazdálkodás során a trágyázás célja nem a

növények közvetlen táplálása, hanem sokkal

inkább a talaj mikroorganizmusainak ellátása.

Ezért többnyire olyan trágyákat használunk,

amelyek csak a parány szervezetek

tevékenysége során válnak a növények számára

felhasználhatóvá.

Az ökológiai gazdálkodásban a tápanyagokat a

növények részére nem közvetlenül, hanem a

talaj tápanyag-szolgáltató rendszerein keresztül

juttatjuk el.

↓

Következménye:

A talajban gazdag élettársulás alakul ki.

(mikrobiológiai antagonizmus)285

MEGELŐZÉS

1. TERMŐHELY

MEGVÁLASZTÁS

2. TALAJMŰVELÉS

3. TÁPANYAG-

GAZDÁLKODÁS

4. VETÉSFORGÓ,

VETÉSIDŐ


6. Fajtaválasztás





növények

megsemmisítése

Vetésforgó

A vetésforgó és a vetésváltás elősegíti a

károsítók átvitelének megakadályozás át.

A rokon fajok (pl. gabona) egymás utáni

termesztése hozzájárul a jellemző

betegségek és kártevők fennmaradásához.

Legalább három éves forgó formájában

javasolható a vetésváltás.

Büdöske gyéríti a növényeket károsító

fonálférgeket.

Csillagfürt után a burgonya rizoktóniája

ritkábban és kevésbé károsít, mert a talajba

kerülő korhadó növényeken elszaporodó

Trichotecium fajok gátolják azt.

Ökológiai gazdálkodásban a monokultúra

kerülendő. 286

MEGELŐZÉS

1. TERMŐHELY

MEGVÁLASZTÁS

2. TALAJMŰVELÉS

3. TÁPANYAG-

GAZDÁLKODÁS

4. VETÉSFORGÓ,

VETÉSIDŐ


6. Fajtaválasztás





növények

megsemmisítése

Vetésforgó

Napraforgó

(A betegségei számos kórokozója 6-8 évig

képes a talajban fennmaradni.

Pl. peronoszpóra, szürkepenészes

tányérrothadás, fehérpenészes

szárrothadás)

Őszi búza

(Fusarium fajoknak a gabonák és a kukoricák

is jó gazdanövénye.)

287

MEGELŐZÉS

1. TERMŐHELY

MEGVÁLASZTÁS

2. TALAJMŰVELÉS

3. TÁPANYAG-

GAZDÁLKODÁS

4. VETÉSFORGÓ,

VETÉSIDŐ


6. Fajtaválasztás





növények

megsemmisítése

Vetésidő

A termesztett növények növényvédelmi

problémáinak egy része megoldható a

vetésidő és a megfelelő tenyészidejű fajták

megválasztásával.

A helyes vetési, ültetési idő megválasztása

is a megelőzés eszköze lehet, segítve a

növény megerősödését és ezzel növelve

ellenállóságát.

Vegyük figyelembe az időjárás várható

alakulását, a kártevők rajzásidejét a vetési

és ültetési idő megválasztásakor.

288

MEGELŐZÉS

1. TERMŐHELY

MEGVÁLASZTÁS

2. TALAJMŰVELÉS

3. TÁPANYAG-

GAZDÁLKODÁS

4. VETÉSFORGÓ,

VETÉSIDŐ


6. Fajtaválasztás





növények

megsemmisítése

Vetésidő

Őszi vetésű növények esetében:

a túl korai vetések fertőződésének esélye

nagyobb.

Túl korán vetett őszi búza → lisztharmat már

ősszel megjelenik.

Túl késői őszi vetések → tél viszontagságait

miatt károsodnak.

Tavaszi vetésű növények esetében:

Túl korai vetés hátrányi:

a) vontatott kelés

b) fokozott csirakori betegségek

Korai vetés előnyei:

a) A napraforgó az őszi esőzések előtt beérik

b) Dughagymás hagyma elkerüli a nyár végi

peronoszpóra-járványt289

MEGELŐZÉS

1. TERMŐHELY

MEGVÁLASZTÁS

2. TALAJMŰVELÉS

3. TÁPANYAG-

GAZDÁLKODÁS

4. VETÉSFORGÓ,

VETÉSIDŐ

5. ÁLLOMÁNY-

SZABÁLYOZÁS

6. Fajtaválasztás





növények

megsemmisítése

Állományszabályozás

A túl sűrű állomány kedvez a károsítóknak és

az engedélyezett szerek nehezebben juttathatók

ki.

Ritka légjárta állományokat részesítjük

előnyben az ökológiai gazdálkodás során.

Optimálisnál ritkább állomány hátrányai:

a) Kevesebb termés

b) Könnyebb gyomosodás

Optimálisnál sűrűbb állomány:

a) Potenciális termése nem tér el az optimálistól

b) Az állomány egészségi állapota rosszabb

c) Fertőzés terjedése könnyebb.

Egyenetlen tőeloszlás miatt egyes helyeken a

ritka állomány hátrányai, másutt a sűrű

állomány fertőzést növelő hatása miatt

károsodik a növényzet. 290

MEGELŐZÉS

1. TERMŐHELY

MEGVÁLASZTÁS

2. TALAJMŰVELÉS

3. TÁPANYAG-

GAZDÁLKODÁS

4. VETÉSFORGÓ,

VETÉSIDŐ

5. ÁLLOMÁNY-

SZABÁLYOZÁS

6. FAJTAVÁLASZTÁS




növények

megsemmisítése

Fajtaválasztás

A termőhelyi viszonyok (éghajlat, talaj)

meghatározzák a termeszthető fajtákat. Ezek

közül pedig azokat válasszuk, melyek nem csak

eladhatók, de meg is termelhetők az ökológiai

gazdálkodás keretei között.

A fajta megválasztásakor figyelembe kell venni a

következő feltételeket:

A tápanyagok nem folyamatosan állnak

rendelkezésre, mint a konvencionális

gazdálkodásban.

Tápanyagellátottság hiányai.

A növényvédelmi előnyöket hordozó ellenálló,

rezisztens vagy toleráns fajták, hibridek a

konvencionális gazdálkodáshoz hasonlóan

használhatók!

GMO nem!!!! 291

MEGELŐZÉS

1. TERMŐHELY

MEGVÁLASZTÁS

2. TALAJMŰVELÉS

3. TÁPANYAG-

GAZDÁLKODÁS

4. VETÉSFORGÓ,

VETÉSIDŐ

5. ÁLLOMÁNY-

SZABÁLYOZÁS

6. FAJTAVÁLASZTÁS




növények

megsemmisítése

Fajtaválasztás

Mi az, hogy ellenálló egy fajta?

Az illető növényfaj virulens és agresszív

kórokozójának jelenlétében akkor sem betegszik

meg, amikor a környezeti feltételek a

korfolyamat kialakulásának kedvezőek.

A növények a károsítók ellen biokémiai természetű

védekező anyagokat termelnek, de külső alaktani

sajátosságok is (pl. szőrözöttség, vastag sejtfalak

vagy viaszréteg a leveleken), szolgálhatják

védelmüket.

Új fajták nemesítése során az ilyen

tulajdonságokat felhasználják az ellenálló

képesség (rezisztencia) kialakítására.

292

MEGELŐZÉS

1. TERMŐHELY

MEGVÁLASZTÁS

2. TALAJMŰVELÉS

3. TÁPANYAG-

GAZDÁLKODÁS

4. VETÉSFORGÓ,

VETÉSIDŐ

5. ÁLLOMÁNY-

SZABÁLYOZÁS

6. Fajtaválasztás

7. NÖVÉNYÁPOLÁS,

GYOMIRTÁS,

VEKTOROK

KIIRTÁSA,

FERTŐZÖTT

NÖVÉNYEK

MEGSEMMISÍTÉSE

Növényápolás

Ökológiai termesztés esetén a mechanikai

gyomirtás jut kitüntetett szerephez, amely a talaj

párologtatását is csökkenti, a talajt szellőzteti,

ezáltal a talajéletet javítja.

A legtöbb gyom gazdanövénye a kultúrnövények

kórokozóinak.

A károsítókkal fertőződött növények, növényi

részek gyakran fertőzési forrásként veszélyeztetik

az egészséges növényállományt.

Speciális előírások az ökológiai gazdálkodásban

nincsenek. (ua., mint a konvencionális

gazdálkodásban)

Pl.

A gyümölcsfák védelme érdekében levágják az

amerikai fehér szövőlepke hernyói vagy tojásai

által fertőzött ágrészeket.

Palántdőlés fellépése esetén a kidőlt növényeket az

alattuk lévő talajjal együtt megsemmisítik.

293

MEGELŐZÉS

1. TERMŐHELY

MEGVÁLASZTÁS

2. TALAJMŰVELÉS

3. TÁPANYAG-

GAZDÁLKODÁS

4. VETÉSFORGÓ,

VETÉSIDŐ

5. ÁLLOMÁNY-

SZABÁLYOZÁS

6. FAJTAVÁLASZTÁS

7. NÖVÉNYÁPOLÁS,

GYOMIRTÁS,

VEKTOROK

KIIRTÁSA,

FERTŐZÖTT

NÖVÉNYEK

MEGSEMMISÍTÉSE

Vektorok kiirtása

A károsítók terjedését felelős közvetítők kiiktatása

is megakadályozza a károsítók egy részének

terjedését.

Növénytársítás

Az ökológiai gazdálkodásban széleskörűen

alkalmazott eljárás.

A növény társítás a különböző fajok egymást

segítő-védő hatását hasznosítja. Ez általában

kölcsönös, tehát riasztják egymás kártevőit

(például: bab-karalábé, paradicsom-retek,

zellerkáposzta, stb.)

A változatos, természetszerű kertkialakítás

életteret biztosít számos élőlénynek, egyúttal

gátolja a kártevők egyoldalú elszaporodását.

Egyes növényeket a sokszínűség megteremtése,

búvóhelyek létesítése (természetes ellenségek

megtelepítése) végett ültetünk, illetve tőrünk meg.

294

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres

Biológiai védekezés

A biológiai védekezés azt jelenti, hogy a

növényállományba betelepítjük a kártevők

természetes ellenségeit, és biztosítjuk a

felszaporodásukat, ezután kialakul köztük egy

olyan biológiai egyensúly, ami a károsítók

tevékenységét a gazdaságilag elfogadható kárszint

alatt tartja.

Elemei:

Az ökológiai kiegészítő területek létesítése és

megtartása, melyek búvóhelyek és a hasznos

szervezetek fenntartását szolgálják.

A növények társítása sok esetben segíti a hasznos

szervezetek táplálékának biztosítását.

(gyümölcsösökben ernyősök, ajakosok, pillangósok

társítása)

Pl. Virágzó foltok telepítése, természetes

növénytársulások meghagyása, erdősávok,

sövények telepítése, kismértékű gyomosodás tűrése295

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres


– Élő vagy élő szervezetből előállított készítmény

élő szervezet ellen

– Kedvező körülmények biztosítása a természetes

ellenségeknek

– Hasznos szervezetek kijuttatása

Természetes ellenségek

Encarsia formosa – En-strip

Orius laevigatus – BIOBEST

Trichogramma sp. - Trichoplus®

Természetes mikroorganizmusok

Bacillus thuringiensis – Bactucid P

296

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres


Fontosak a segítő szervezetek hatékonyságát

növelő eljárások:

o Fülbemászók részére nappali búvóhelyéül

szolgáló, nyílással lefelé, szalmával megtöltött

felfüggesztett virágcserép

o Énekesmadár odúi

o T-fák a ragadozó madarak részére

297

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres


A biológia védekezés során alkalmazott

anyagokat három csoportba sorolhatjuk:

1. a mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok,

élesztőgombák vagy egyéb gombák)

2. a makro-organizmusok (általában a rovarok)

3. a „bio növényvédő-szerek”, vagyis a természetes

eredetű növényvédő-szerek, avagy a növény

természetes védelmét serkentő anyagok.

298

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres


Minden egyes kártevőnek vannak - az emberhez

hasonlóan - betegségei. Ezeket okozhatják

vírusok, gombák, baktériumok és egyéb

egysejtűek.

A kórokozó mikro szervezeteknek szintén vannak

ellenségei, ún. antagonistái, melyek térnyerése

nagyrészt a környezeti tényezők függvénye.

Hazánkban a legismertebb kereskedelmi

készítmények a különböző

baktériumpreparátumok, melyek elsősorban a

Bacillus thuringiensis különböző változatait

tartalmazzák, a célszervezetnek megfelelően, (pl.

Novodor - elsősorban burgonyabogár,

levélbogarak; a Dipel- elsősorban

hernyókártevők ellen).

Az adott készítmények általában fajspecifikusak.

299

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres


A környezeti tényezők (pl. hőmérséklet,

páratartalom), és a tápnövény tulajdonságai (pl.

a kártevő gyomrában kialakuló kémhatás)

nagyban befolyásolják érvényesülésüket.

Jól ismert, hogy a baktériumok többsége a lúgos, a

gombák pedig savas pH mellett szaporodnak,

fejlődnek leginkább.

Ha a tápnövény lúgosítja a gyomrot, a Bacillus

turingiensis fertőzés befolyása súlyosabb lehet,

és a kártevő elpusztul.

300

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres


MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK

1. KONIbiológiai gombaölőszer fehérpenészes rothadás ellen

A szer faja: Coniothyrium minitans hiperparazita gomba

konídiospóráit tartalmazó gombaölő szer granulátum

Felhasználható: Hajtatott uborka, saláta, paradicsom,

paprika és dísznövény kultúrákban a fehérpenészes

(szlerotíniás rothadást kiváltó Sclerotinia sclerotiorum

talajban lévő kitartóképleteinek (szkleróciumainak)

elpusztítására, 15 g/m2 (150 kg/ha9 kijuttatandó szer

mennyiségében.

A KONI készítmény felszámolja a betegség talajban levő

forrását, s így megelőzi a rákövetkező fertőzések

fellépését. A magasabb dózis 50%-ot meghaladó

fertőzés esetén indokolt.

Javasolt növényvédelmi technológia: A készítményt a

növénykultúra ültetése előtt kell a talaj felszínére

egyenletesen kiszórni, majd 8-10 cm mélyen a talajba

dolgozni (pl.: rotációs kapával). A készítmény biológiai

jellegéből adódóan hatásának kifejtéséhez 4-6 hétre

van szükség.

301

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres



2. MYCOSTOP

A Miycostop biológiai fungicid, amely a növények

gyökérzetén telepszik meg, még mielőtt a

betegséget okozó gombák tennék ezt.

A Mycostop elveszi előlük az életteret és a

táplálékot, valamint olyan anyagcseretermékeket

választ ki, amelyek meggátolják a betegségeket

előidéző gombák kifejlődését.

A Mycostop mindenekelőtt a Fusarium gomba által

előidézett betegségekre hat a dísznövények

zöldségfélék és fűszernövénvek üvegházi

termesztésében.

A betegségek elhárításásn kívül 10 %-os

termésnövekedés várható.

A Mycostop megjavítja a terméshozamot az

egészséges ültetvényeken is, mert bizonyíthatóan

serkenti a növekedést. 302

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres



Károkozók ellen

KészítményHasznos

szervezet

Alkalmazási

terület

Bactucid PBacillus

thuringiensisLepkék hernyói

(molyok, araszolók,

szövőlepkék)

DipelBacillus

thuringiensis

Eco-BioBacillus

thuringiensis

Encarsia-lap Encarsia formosa Üvegházi molytetű

Foray 48B

Bacillus

thuringiensis

Lepkék hernyói


szövőlepkék)

Novodor FCBacillus

thuringiensis

Burgonyabogár,

vetésfehérítő bogár

Thuricid HPBacillus

thuringiensis

Lepkék hernyói


szövőlepkék)

303

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres



Károkozók ellen

DIPEL WP

Hatóanyag: 32 % (17.600 IU/mg) fermentált termék

Bacillus Thuringiensis var. Kurstaki (serotyp 3A3B)

Biológiai rovarölőszerek, melyek felhasználhatók a

környezetkímélő (integrált) növényvédelemben és a

biotermesztésben is.

A Bacillus Thuringiensis készítmények fajspecifikus

spórák és kristályok keverékéből állnak, melyet a

kártevők a szájukon át a táplálkozás során vesznek

fel.

A kártevők emésztőcsatornájában (megfelelő pH esetén) a

kristályokban levő protoxin aktiválódik és a kártevő

bélcsatornáján sérüléseket okoz, melyen át a spórák

fertőzik (megbetegítik ill. étvágytalanná teszik) a

kártevőt.

A kártevők a fertőzés után rövid határidőn belül (kb. 1

óra) beszüntetik táplálkozásukat, de csak néhány nap

múlva (DIPEL esetén 3-4 nap, NOVODOR esetén 6-7

nap) pusztulnak el (éhen ill. szomjan pusztulnak).

304

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres



Károkozók ellen

NOVODOR FC

biológiai rovarölőszer

3% Bacillus Thuringiensis var. Tenebrionis

Burgonya, paradicsom

Almamoly, aknázómolyok ellen

A készítmény a fiatal (I.1- L2 fejlettségű) lárvák

ellen hatékony, ezért a kezelést a lárvakelés

kezdetén kell elvégezni.

Kifejlett bogarak ellen a készítmény használata

nem javasolt.

Hazai és külföldi tapasztalatok alapján gabonában

vetésfehérítő bogár lárvák ellen 2-3 l/ha dózisban

hatékony. (Hektáronként 400 liter feletti vízadag

kijuttatása javasolt.)305

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres


Férgek

A gyűrűs férgek (földigiliszta) talajjavító

tevékenysége közismert.

A fertőző növényi maradványokat

bélrendszerükben átdolgozva képesek a

kórokozók semlegesítésére.

A fonálférgek parazita fajai a talajlakó lárvákat

fertőzik.

A Heterohapitis fajokból ormányos bogarak elleni

készítmény állítható elő.

306

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres


Ízeltlábúak

Tevékenységük a leglátványosabb és talán a

legfontosabb is a biológiai növényvédelem

szempontjából.

Egyik időtálló megjegyzése a következőképpen

hangzik:

"amióta az ember megfigyelte, mennyi kárt

tesznek a rovarok, sokféle módot eszelt ki

irtásukra, de még senki sem gondolt arra, hogy a

rovarokat a rovarok által irtsák. Minden

rovarnak megvan a maga oroszlánja, mely üldözi

és irtja. A növények megtisztítása céljából

ezeket a ragadozó rovarokat kellene

megszelídíteni és óvni.„

307

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres


Ízeltlábúak

Hazánkban is nagy múltja van a parazita és

ragadozó rovarok telepítésének, elsősorban a

behurcolt kártevők ellen.

Sikeres volt (I920-ban) az eperfa pajzstető

(selyemhernyó tenyésztés) ellen a Prospaltella

berlesi és a vértem ellen az Apheiinus maii

fémfürkész betelepítése.

Hazánkban kereskedelmi forgalomban is kaphatók

ragadozó, illetve parazita rovarok növényházi

kártevők ellen.

Szabadban azonban általában ezek nem tudnak

áttelelni. Ezért szabadföldön a honos fajok

védelmével, szaporodásuk elősegítésével

érhetünk el eredményt. 308

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres


Ízeltlábúak

A hasznos (ragadozó vagy parazita) rovarok

védelmét szolgálják:

- Jelenlétük észlelésekor az ápolási és védekezési

munkákat körültekintően kell elvégezni.

- A hasznos szervezetek fennmaradását elősegítő

növényfoltok meghagyása (a hasznos fátyolkák,

lebegő legyek, fürkészlegyek, fürkészdarazsak

erősen vonzódnak az ernyős virágúakhoz és a

fészkesekhez).

- Sokat segít a kirajzáshoz igazodó betakarítás.

- - A növénymaradványok megsemmisítésével

várni kell, ha sok bennük az elszíneződött

(parazitált), vagy röpnyílással nem rendelkező

múmia, ki nem kelt katicabogár, fátyolka és

lebegő légy-báb stb. 309

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres


Ízeltlábúak

- A hernyófogó övekkel vagy más módon

begyűjtött kártevők megsemmisítésekor a

hasznos szervezeteket kímélni kell, ugyanis pl. a

betelelő hernyók bizonyos része parazitált.

- Ha ezeketelégetjük, akkor a bábbal együtt

elégnek a paraziták is.

- Megmenthetők a paraziták a következő

módszerrel.:

- A hernyófogó öveket rajzás előtt összegyűjtjük

egy jól zárható edénybe, és a nyílását

szúnyoghálóval fedjük. Szabadban, esőtől védett

helyen tároljuk. Így a természetes időben rajzó

paraziták a műanyaghálón keresztül a szabadba

távozhatnak, míg a bábból kikelő lepkék nem

tudnak áthatolni a szúnyogháló résein. 310

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres


Madarak

A madarak között vannak kifejezetten rovarevők

(pl. fecskék), de meg kell jegyeznünk, hogy a

magevők (pl. veréb) a fészkelési időszakban

ugyancsak nagy mennyiségű rovart, lárvát

fogyasztanak, elsősorban fiókáik táplálása

céljából.

A téli időszakban viszont a legtöbb rovarevő

növényi táplálékkal (olajos magvakkal,

termésekkel) egészíti ki a kisebb mennyiségben

rendelkezésre álló állati eredetű táplálékot.

Az ilyenkor csapatokba verődő magevő madarak

nagy mennyiségű gyommagot fogyasztanak.

A gyümölcsöseinkben előforduló madarak közül

legfontosabbak a cinegefélék, harkályalkatúak,

csuszkák, fakuszok. Télen a telelő lárvák 95%-át

is elpusztíthatják!311

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres


Madarak

A ragadozó madarakat elsősorban a rágcsáló

kisemlősök irtása miatt tartják fontosnak.

Egyrészt megfigyelő pontok kialakításával

segíthetjük táplálékszerző munkájukat. Ezt a

gyakorlatban "T" fának nevezik (egy kb.2 méter

hosszú farúd, végére erősítve egy vízszintes ülő

léccel, melyen a madarak megfigyelő állásba

helyezkednek, és a megfelelő időben lecsapnak).

Másfelől mesterséges odúk kihelyezésével

adhatunk esélyt megtelepedésüknek, mivel a

többségük odúban fészkel.

A ragadozó madarakat a mezőgazdasági kemizálás

áttételesen és hatványozottan sújtotta, ezért

erősen megritkult a számuk.

312

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres


Emlősök

Az emlősök közül rovarfogyasztás szempontjából a

rovarevők és a denevérek a legfontosabbak.

Sünök:

Elsősorban a talajfelszínen vadásznak, de a talaj

felszín alatt élő gilisztákat, lótücsköket is

felkutatják.

Egy kifejlett állat napi táplálékszükséglete

50-150 g.

Étrendje a

választéktól függően változatos.

Előnyben részesíti a lassú mozgású

zsákmányállatokat, de képes az egeret is elfogni.

Elfogyasztja a meztelen csigákat is. Kisebb

területek (például házi kertek) kártevőinek

gyérítésében fontos szerepet játszik.

Búvó-telelőhelyről gondoskodni kell.313

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. Fizikai

3. Vegyszeres


Emlősök

Cickányok:

A legkisebb mérető ragadozó emlősök, rejtett

életmódot élnek.

Falánkságukról híresek, szinte mindent

elfogyasztanak, ami az útjukba kerül.

Vakondok:

Szinte egész életüket a föld alatt töltik. Táplálékuk

kizárólag állati eredető: giliszták, lárvák,

rovarok, egerek stb.

Denevérek:

Telelőhelyeiket az emberi tevékenység megszüntette,

illetve zavarja. Így számuk erősen megcsappant,

pedig szorgos rovarfogyasztók, naponta

testtömegüknek 20-50%-át kitevő rovart képesek

elfogyasztani.

314

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

3. Vegyszeres

Fizikai védekezés

A fizikai védekezés során cél a károsítók

gyérítése, vagy távoltartása a megvédendő

növényállományból.

Módszerei:

1) Kártevők távol tartása

2) Összegyűjtés

3) Csalogatás

4) Riasztás

5) Hőkezelés

315

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Fizikai védekezés

A kártevők távoltartását szolgáló módszerek

-A védelmet igénylő terület bekerítése elsősorban a

vadkárok, illetve az illetéktelen betolakodók

elhárítását szolgálja.

Előnyben kell részesíteni a többfunkciós "élő"

kerítéseket, melyek lehetnek tüskések-tövisesek

is a hatás fokozása céljából (pl. vadrózsa,

vadnarancs, koronaakác, kökény, homoktövis,

vadkörte stb.) vagy tüskétlen, pl. a mogyoróból

fonott sűrű, áthatolhatatlan élőkerítés egyben

hasznos élőlények búvóhelye is.

- Vektorhálókat alkalmaznak a növényházakban a

repülő raktári kártevők távoltartására.

Hátrányuk, hogy a szellőzést akadályozhatják. A

raktárak ablakain berepülő kártevők

távoltartása céljából is használhatunk

vektorhálót (szúnyogháló is lehet).

316

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Fizikai védekezés


- Árkok, vizesárkok a repülni, ill. úszni nem tudó

kártevők távoltartására alkalmasak (pl. barkók

és vincellérbogár-fajok stb.)

- A fák, cserjék befedése, bekötözése elsősorban a

rágcsálókat (pl. nyulak) tartja távol. A vadak

távoltartására különböző vadriasztó anyagok is

használhatók (kémiai védekezés).

- A talajtakarás (mulcsozás) a mikroklíma és az

élőhelyi viszonyok megváltoztatása által a

biológiai védekezés része.

Egyes rovarok nem szívesen rakják tojásaikat

takart felületre. A mulcsozás hatására

kiegyenlítettebb a talaj hőmérséklet, hővösebb a

felszín, az ott lévő bábok (pl. cseresznyelégy)

ezért később rajzanak. 317

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Fizikai védekezés


- A fátyolfólia-takarás nem csupán a koraiságot

képes fokozni, hanem egyes kártevők bejutását is

meg akadályozza.

- A hanghatást adó eszközökkel (pl. karbidágyú,

magnetofon) jóval erélyesebben riaszthatjuk a

madarakat, mint a szalmából készült

madárijesztőkkel.

- Az ultrahangos, elektromos riasztók

használatosak a rágcsálók (egerek, patkányok

valamint a vakondok) riasztására,

távoltartására - változó sikerrel.

318

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Fizikai védekezés

Összegyűjtés

A már betelepült károsító összegyűjtésével és

eltávolításának a kívánt növényvédelmi cél

elérhető.

A gyűjtés hatékonyságának növelésére különböző

eszközöket,módszereket alkalmazunk, többek

között:

- szövőlepkék és molyok fészkeit hajtással együtt

szétterjedésük előtt levágjuk (majd

természetesen meg semmisítjük),

- az eszelényeket szokás a fáról (pl. mogyoróbokor)

egy lepedőre lerázni (kopogtatás),

- fák törzsének tisztogatásakor a telelő

tojáscsomókat összegyűjtjük,

- a moníliás gyümölcsöket és egyéb fertőző

képleteket szintén kézzel tudjuk összegyűjteni,

vagy metszőollóval lecsipkedjük.

319

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Fizikai védekezés

Összegyűjtés

A már betelepült károsító összegyűjtésével és

eltávolításávak a kívánt növényvédelmi cél

elérhető.

Napjainkban alkalmazott a gépi gyűjtés.

A burgonyabogár-gyűjtő gép a burgonyatermesztő

gazdaságokban egyre gyakoribb.

A tábla széleken kihúzott bogárfogó

árkokban a talajon mászó rovarok gyűjthetők össze

és az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett

rovarölő szerekkel elpusztíthatók.

A korszerő rovargyűjtők gépi hajtásúak, olykor a

porszívóhoz hasonló elven működnek (üzemi

szinten a burgonyabogár ellen használnak

bogárgyűjtő-gépet).320

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Fizikai védekezés

Csalogatás

A kártevőket valamely részükre vonzó feltétel

megteremtésével összecsalogatjuk.

A kártevők összecsalogatása ingerjiziológiai

alapon.

E módszerek részben a növényvédelmi

előrejelzés eszközei, de hasznosak lehetnek

a kártevők gyérítésében is.

321

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Fizikai védekezés

Csalogatás

Fénycsapdák:

A fényre repülő rovarokat fénycsapdával

gyűjthetjük.

Hátrányos, hogy sokhasznos rovar is

belerepülhet.

Újabban a nagyfeszültséggel ellátott UV-

lámpák hatékonyan alkalmazhatók egyes

raktári kártevők (molyok) gyérítésére.

322

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Fizikai védekezés

Csalogatás

Színcsapdák:

A különböző rovarok számára egyes színek vonzók.

A színcsapdák előnye, hogy a fajhoz

alkalmazkodhatnak.

A színcsapdák két fő típusa:

a légyragacshoz hasonló színes ragadós lap és a

színes vizes tál.

A következő fajszíncsapdák ismeretesek:

sárga:levéltetvek, moly tetvek, szúnyogok;

kék: tripszek;

vörös: szú;

szürke: káposztabolha 323

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Fizikai védekezés

Csalogatás

Színcsapdák:

324

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Fizikai védekezés

Csalogatás

Illatcsapdák:

Valamely állat számára vonzó lehet a tápnövény

illata (cefrecsapdák) és a másik nem által

kiválasztott fajlagos illatanyag, a feromon.

Nagy előny, hogy a fajhoz kötődnek.

Elsősorban előrejelzésre fejlesztették ki őket, de

kellő számban kihelyezve alkalmasak a kártevők

irtására is.

Hazánkban több mint 50 faj befogására alkalmas

feromoncsapda áll rendelkezésre.

Ehhez hasonló elven működő eljárás, amikor nagy

mennyiségű mesterségesen előállított nőstény ivari

csalogató anyagot (feromont) permeteznek párzási

időszakban a levegőbe. A csak "orruk után futó"

hímeket ez megzavarja, és így nem találják meg a

párjukat.

325

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Fizikai védekezés

Csalogatás

326

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Fizikai védekezés

Csalogatás

A csalogató vetések az illatcsapdák sajátságos

csoportját képezik.

Lényege, hogy olyan növényt vetünk, amely

ellenállhatatlanul vonzó az átvonuló állatoknak,

ezért ott összegyűlnek és egyéb fizikai-kémiai

módszerekkel megsemmisíthetők.

A sörcsapda a csigák gyérítésére szolgál.

Lényege, hogy egy síkos falú üvegpoharat

talajfelszínig süllyesztünk a földbe. Sört öntünk

a pohárba (legalább félig). Az erjedő sör szaga

erősen vonzza a meztelen csigákat, amelyek

belevetik magukat az italba és megfulladnak.

327

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Fizikai védekezés

Riasztás

A riasztóingerek alkalmazása a legkívánatosabb

növényvédelmi eljárás az ökológiai

gazdálkodásban.

Jellemzője:

A kártevő elpusztítása nélkül akadályozza meg a

kár kialakulását.

Fénnyel riasztják az alufólia csíkok és az egyéb

csillogó felszínek a levéltetveket.

A mozgással, alakkal a madarakat riaszthatjuk.

Lebegő fólia, vászon csík a madarakat, darazsakat,

legyeket az érő gyümölcstől, hanggal, kerepelőkkel

a madarakat a kelő növényektől, a raktári

kártevőket és vakondokokat speciális hangot

kibocsátó eszközökkel lehet riasztani.

328

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Fizikai védekezés

Hőkezelés

A károsított növény és a károsító eltérő hőtűrő

képességén alapuló védekezési eljárás.

A hőhatást használhatjuk a gyomirtásban

(lánggyomírtók), de egyes betegségek esetén (pl.

porüszög) vetőmagvak, hagymák csávázására is.

A hőtést-fagyasztást a trópusi származású fajok

ellen használhatjuk sikerrel

(pl. babzsizsik)

329

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Kémiai védekezés

A hagyományos növényvédelemben általában

elhanyagolják a korábban megismert biológiai-

fizikai módszereket, eljárásokat, mert a

rendelkezésre álló nagyhatású vegyületek

(peszticidek) alkalmazása jóval kényelmesebb.

Előfordul, hogy bármilyen tünet, kártétel

kifejlődése előtt, megelőzésként használják

ezeket a veszélyes és drága készítményeket.

Az egyes kezelések (permetezés, porozás stb.) a

"növényvédelmi technológia" részei.

Gyakran akkor is kijuttatják a vegyszereket, ha az

adott helyzetben nincs is rájuk szükség.

A biogazdálkodásban nincsenek efféle

technológiák, és a hagyományos

növényvédelemben használatos vegyszerek

többsége tiltott!

330

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Kémiai védekezés

A biogazdálkodásban engedélyezett növényvédő

szerekről a Biokultúra Egyesület, ill. az

ellenőrző szervezetek évente tájékoztatják a

termelőket.

A felhasználható anyagokról szóló lista

folyamatosan bővül, de vannak olyan

készítmények is, melyek visszavonásra

kerülnek.

Ezek a kezelő, ápoló vagy erősítő szerek többnyire

növényi vagy ásványi eredetűek.

Házilag is előállíthatók vagy megvásárolhatók egy

vagy több hatóanyagú kész kereskedelmi

készítményként.

Minden felsorolt szerre érvényes, hogy gyakran kell

őket kipermetezni a hatás eléréséhez és az eső

utáni ismétlés igen fontos. 331

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Kémiai védekezés

Magyarországon kizárólag a következő

hatóanyagokat tartalmazó szereket lehet

alkalmazni:

Kórokozók ellen:

• Kénkészítmények

• Szervetlen rézkészítmények

• Kovaföld

• Kőzetporok

• Lecitin

• Növényi olajok

• Káliumpermanganát

• Kálcium-poliszulfid

332

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Kémiai védekezés



alkalmazni:

Állati kártevők ellen:

• Kénkészítmények

• Azadirachtin

• Piretrinek

• Rotenonkivonatok

• Növényi olajok

• Paraffinolaj

• Ásványi olajok

• Káliszappanoldatok

• Káliu,-poliszulfid

• Diammonium-foszfát

• Metaldehid

333

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Kémiai védekezés



alkalmazni:

Sebzáró anyagok:

• Növényi viaszok és olajok

• Méhviasz

• Kovaföld

• Kőpor

• Mészkészítmények

Segédanyagok:

hatásnövelő anyagok (fenyőgyanta olajok)

káliszappan

334

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Kémiai védekezés

Egyéb természetes anyagok gombabetegségek

ellen:

Algalisztek (porozva, de jobb permetezni).

Növelik az ellenálló képességet a

gombabetegségekkel szemben, más szerekkel

kombinálhatók.

Kőzetlisztek.

Gombabetegségek megelőzésére használhatók.

Hatásuk lényegében véve a levélfelszín pH

értékének megváltoztatásán alapul.

Komposztkivonatokat

Különböző gombabetegségek ellen próbáltak ki

váltakozó sikerrel.

Ezt az oldatot betegségek megelőzésre

permetezzük ki. A komposzttal jó eredményeket

értek el talajlakó kártevők ellen is.

335

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Kémiai védekezés

Egyéb természetes anyagok gombabetegségek

ellen:

Aromás növényápolás.

Az illóolajokat a fertőzések megelőzésére és levelek

erősítésére permetezik ki.

Növényi készítmények.

Csalánból, zsurlóból, tormából, vöröshagymából,

fokhagymából, keserűfüvekből, gombaelnyomó és

növényerősítő hatásuk van.

Tej- és savótermékek.

Gombabetegségek és vírusbetegségek ellen

használatosak levéltetügyérítő mellékhatással.

- Kombinált megelőző szerek gombabetegségek ellen:

gyógynövények algamésszel és kénösszetevőkkel

egyesítve.

336

VÉDEKEZÉS

1. BIOLÓGIAI

2. FIZIKAI

a) Összegyűjtés

b) Csalogatás

c) Riasztás

d) Hőkezelés

3. KÉMIAI

Kémiai védekezés

Egyéb természetes anyagok állati kártevők

ellen

Növényolaj emulziók (pl. len- és szójaolajból)

Gyümölcsbetegségek és kártevők, főleg levéltetvek

ellen hatnak.

Szétroncsolják a rovar kutikuláját védő réteget, és

eltömik a légzőnyílásokat.

Gyakran ajánlják ezeket denaturált szesszel

kombinálva.

Szappanalapú szerek

Levéltetvek és hernyók ellen hatékonyak.

Valódi káliszappanokat, azaz folyékony

kenőszappanokat kell használni, mégpedig 1-3

%-os oldatban.

Kőzetlisztek

337

ÁLLATTENYÉSZTÉS

AZ ÖKOLÓGIAI

GAZDÁLKODÁSBAN

Barna Sándor


AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

Az ellenőrzött és minősített ökológiai gazdálkodás – amelynek

szerves része az ökoállattartás – alapfogalma és egyben

célkitűzése az alábbiak szerint foglalható össze:

az ökológiai (bio- és organikus-) gazdálkodás olyan

o környezetkímélő és -megújító,

o különleges minőségű,

o teljes körű és sokfunkciós mező-, erdő- és tájgazdálkodást,

o teljes értékű élelmiszertermelést,

o valamint vidékfejlesztést jelent,

amely szigorú előírások (EU, IFOAM, Biokultúra-Biokontroll)

keretei között, különleges ellenőrzés és minősítés (hitelesítés)

mellett, továbbá az aktív környezet- és egészségvédelem, az

életforma-változtatás igényével folyik.

339

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

340

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE

341

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS FOGALMA

A mezőgazdasági termelés sajátos formája, amely a

termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes

folyamatokat előnyben részesíti a külső

erőforrásokkal és természetidegen anyagokkal

szemben, ezáltal a gazdaságon belül zárt anyag- és

energiaáramlás megvalósítására törekszik. Ennek

megfelelően az ökológiai gazdálkodásban tilos pl. a

szintetikus növényvédő szerek, műtrágyák és

géntechnológiával módosított szervezetek

felhasználása

342

A NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS AZ ÁLLATTARTÁS KAPCSOLATA

(2092/91/EGK RENDELET I./B. MELLÉKLET 1. PONT)

Az ökológiai állattartás termőföldhöz kapcsolódó tevékenység.

A talaj-növény, növény-állat és állat-talaj közötti kölcsönhatások

alapvető fontosságúak a gazdálkodás fenntarthatósága, egyensúlya

szempontjából.

Az állattartás nagy szerepet játszik a talaj termékenységének

megőrzésében és fokozásában.

Az állatállomány nagyságát a termőterületek és a legelők

függvényében kell kialakítani, hogy a túllegeltetés elkerülhető

legyen, és a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződése a

lehető legminimálisabbra csökkenjen.

Az állatlétszám ennek megfelelően nem lépheti túl a 170 kg N/ha/év

értéket, a képződő trágya mennyiségét alapul véve.

Amennyiben ez nem megoldható, a gazdaság együttműködést

alakíthat ki más ökológiai gazdaságokkal a többlet trágya

elhelyezésére. Ilyenkor a trágyából származó évi 170 kg N/ha/év

maximális határértéket az együttműködésben részt vevő

termelőegységekre együttesen kell figyelembe venni 343

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

Az ökológiai állattartás nem egy új divatirányzat, hiszen az

iparszerű tartástechnológiák megjelenése előtt ez volt az

általánosan elfogadott gyakorlat.

Az ökoállattartás nem egy korlátok között működő gazdálkodási

formát jelent, hanem a különböző haszonállat fajok biológiai

igényeinek megfelelő, az adott természeti környezettel harmonizáló

tartását, ahol az eltérő társadalmi-gazdasági és ökológiai kondíciók

között, a gazdálkodás természetes körforgása és az ember által

irányított folyamatok kiegészítik egymást.

Az ökológiai állattartást gyakran nevezik „állatságos”

állattartásnak is, mivel az állattartási gyakorlatban kiemelt

szerepet kap „ a magas színvonalú állategészségügy és az állatjólét

biztosítása”

Az ökológiai gazdálkodásban az állattartás önálló árutermelő

szerepe mellett meghatározó módon járul hozzá:

a mezőgazdasági termelés egyensúlyának fenntartásához,

a talaj szervesanyag-tartalmának növeléséhez

és a termesztett növények tápanyag-igényének kielégítéshez.

344


Európában a legtöbb ökogazdaság állattartással is foglalkozik,

amelynek rendszerei nagyon heterogén képet mutatnak. A termelés

funkciója és intenzitása alapján két alapvető irányzatról beszélhetünk,

így intenzív és extenzív ökológiai állattartásról.

345


Az ökológiai állattartás fajtaösszetételét vizsgálva szembetűnő

eltéréseket tapasztalhatunk az egyes európai országok között.

A német állattartó ökogazdaságok fajtahasználatát feltáró

kutatási eredmények szerint az őshonos, veszélyeztetett fajták

alkalmazása meglehetősen alacsony volumenű.

A szarvasmarha, sertés, juh fajok: 6-16% közötti,

kecske és a baromfi: 1-3%-os részarányt

A német fajtahasználattal szinte teljesen ellentétes képet mutat a

magyar gyakorlat, amelyhez napjainkig megőrzött állatfajtáink

megfelelő alapot szolgáltatnak.

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott 10 új tagország közül

hazánk rendelkezett a legtöbb őshonos, helyi fajtával.

346


347


Az Európai Unió ökoállattartása jelentős fáziskéséssel kezdte meg a

felzárkózást a teljes körű ökológiai gazdálkodáshoz.

Az ökológiai állattartással foglalkozó gazdaságok együttesen és

átlagosan az összes állati eredetű terméknek 1,5-2,0 %-át állítják

elő, viszont az egyes ágazatok között jelentős eltérés.

Angliában és Franciaországban az ökológiai gazdálkodásba vont területek

több mint 70%-a legelő, ami a legeltetésre alapozott állattartás bázisát

képezi

Dániában, Németországban, vagy Hollandiában a szarvasmarhatartás (hús

és tejhasznú egyaránt) bír nagyobb jelentőséggel.

Főként juh- és kecsketartásra alapozott a földközi-tengeri országok, például

Görögország ökológiai állattartása, ahol a tej és tejtermék-előállításon van a

hangsúly,

Angliában és Írországban a juhtartás elsődlegesen húshasznú.

Németországban, Dániában vagy Ausztriában a sertéshús előállítás,

Franciaországban pedig a csirkehús előállítás dominál

A közép-kelet európai országokban a szarvasmarha tenyésztés a

legjellemzőbb, de juhállomány is dinamikusan fejlődik.348


349

1. Átállási idő

2. Állatok származása

3. Takarmányozás

4. Betegségmegelőzés és

állatorvosi kezelések

5. Az állattartás módja, az

állatok szállítása

6. Az állatok elhelyezése

7. Az istállótrágya elhelyezése

8. Párhuzamos gazdálkodás:

ökológiai és konvencionális

gazdálkodás egy üzemen

belül

9. Közös legelőhasználat

10. Raktározás, elkülönítés

11. Szállítás

12. Termékek jelölése,

értékesítése

13. Engedélyeztetési és

bejelentési kötelezettségek

összefoglalása

ÁTÁLLÁSI IDŐ (RENDELET I./B. MELLÉKLET

2. PONT)

Mivel az állatok takarmányozását már az

átállási idő alatt nagyrészt ökológiai

takarmányra kell alapozni.

Célszerű először a takarmánytermő

területeket és a legelőket átállítani.

A nem növényevő (sertés, baromfi) állatok

legelőinek, karámjának illetve kifutóinak

átállási ideje 1 év, amit az ellenőrző

szervezet kérelem esetén 6 hónapra

csökkenthet, ha az érintett földterületet az

elmúlt egy évben tiltott készítménnyel nem

kezelték.

350

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása351

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

Lehetséges a területek és az állatállomány

egyidejű átállítása is.

Ilyenkor a szerződéskötést, valamint az

érintett területek és az állatállomány

bejelentését követő 24 hónap elteltével –

amennyiben a Rendelet vonatkozó

előírásait betartották – mind az

állatállomány mind pedig a

takarmányozásra használt földterületek,

legelők ökológiai minősítést nyernek.

Ez azonban kizárólag az átállás

megkezdésekor bejelentett állományra és

annak utódaira, valamint az állatokkal

egyidejűleg bejelentett takarmánytermő

területekre és legelőkre érvényes, és csak

abban az esetben, ha az állatokat

túlnyomórészt a bejelentett területeken

termett saját takarmánnyal etetik.

352

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

AZ ÁLLATOK SZÁRMAZÁSA

Az ökológiai állattartás során olyan fajtákat

kell választani, amelyek megfelelő

alkalmazkodó illetve ellenálló képességgel

rendelkeznek, és előnyben kell részesíteni

az őshonos fajtákat.

Az állatoknak alapvetően ökológiai

gazdálkodásból kell származniuk.

Új állomány kialakításakor, amennyiben

ökológiai gazdálkodásból származó állatok

nem állnak rendelkezésre, a foglalt

feltételekkel konvencionális állatok is

beszerezhetők, ehhez azonban az ellenőrző

szervezet előzetes engedélye szükséges.353

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

TAKARMÁNYOZÁS

Tilos a kényszertáplálás!

A takarmányozásnak – kielégítve az állat

tápanyagszükségletét - elsősorban a

termelés minőségét kell szolgálnia.

A hízlalási módszerek annyiban

engedélyezettek, amennyiben azok hatása a

tartási idő bármely szakaszában

visszafordítható.

A fiatal emlősök takarmányozását

természetes tejre, lehetőleg anyatejre kell

alapozni.

Minden emlőst az adott fajra vonatkozóan

előírt minimális ideig természetes tejjel kell

táplálni (Rendelet I./B.melléklet 4.5. pont).

Az állatokat elválasztásuktól ökológiai,

lehetőleg saját gazdaságból származó

takarmánnyal kell etetni.354

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

A NÖVÉNYEVŐ ÁLLATOKRA VONATKOZÓ

SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK 1.

1. tartásukat az időjárásnak megfelelően

legeltetésre kell alapozni;

2. napi takarmányadagjuknak legalább 60%-ban

szálas, friss vagy szárított tömegtakarmányból

vagy silózott takarmányból kell állnia (ez az

ellenőrző szervezet engedélyével a tejtermelő

állatok esetében, a korai laktáció idején,

legfeljebb 3 hónapos időtartamra 50%-ra

csökkenthető);

3. - a saját gazdaságból származó (vagy más

ökológiai gazdaságokkal való

együttmőködésben előállított) takarmány

aránya legalább 50% legyen;

4. - az etetett takarmány legfeljebb 50%-a, saját

gazdaságból származó termékek esetén 80%-a

származhat átállásból, 2009. január 1-jétől

pedig ezek a százalékok 30 illetve saját

gazdaság esetén 60%-ra módosulnak; 355

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

A NÖVÉNYEVŐ ÁLLATOKRA VONATKOZÓ

SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK 2.

5. saját gazdaságban előállított takarmányok

esetén az éves takarmánymennyiség 20%-a

származhat az ökológiai gazdálkodásra való

átállás első évében lévő területről a Rendelet

I./B. melléklet 4.4. pontja szerint, az átállási

takarmánnyal számított együttes arányuk

azonban nem haladhatja meg az előző pontban

foglalt - az átállásból származó takarmányokra

vonatkozó – értékeket;

6. 2008. január 1-jétől tilos a konvencionális

takarmányok etetése (kivéve a

vándorlegeltetési időszak ideje alatt, az ekkor

felvett takarmány mennyisége nem haladhatja

meg a teljes éves takarmánymennyiség 10 %-

át, lásd Rendelet I./B melléklet 4.10. pont)

356

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

A NEM NÖVÉNYEVŐ (SERTÉS, BAROMFI)

ÁLLATOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS

ELŐÍRÁSOK

napi takarmányadagjuknak szálas, friss vagy

szárított tömegtakarmányt, illetve silózott

takarmányt is kell tartalmaznia;

az etetett takarmány legfeljebb 50%-a, saját

gazdaságból származó termékek esetén 80%-a

származhat átállásból, 2009. január 1-jétől pedig

ezek a százalékok 30 illetve saját gazdaság

esetén 60%-ra módosulnak;

357

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

TAKARMÁNYOZÁS

Amennyiben az ökológiai takarmány valamilyen

katasztrófa folytán megsemmisül, az illetékes

hatóság az érintett térségben korlátozott

időtartamra engedélyezheti a konvencionális

takarmány nagyobb arányú felhasználását.

A felhasználható mezőgazdasági eredető növényi

alapanyagokat a II./C. melléklet 1. pontja

tartalmazza, előállításukhoz kémiai oldószerek

nem alkalmazhatók.

Az állati eredető takarmányok a II./C. melléklet

2. pontjában, az ásványi eredető alkotók pedig a

3. pontban találhatók. A II./D. melléklet

tartalmazza a felhasználható adalék- (beleértve

többek között a nyomelemeket, vitaminokat és

provitaminokat), és segédanyagok, valamint az

egyéb takarmányozási célra használható

termékek listáját.

A takarmányozás során nem használható

antibiotikum, kokcidiosztatikum, gyógyászati

anyag, növekedésserkentő vagy bármilyen egyéb

növekedés-, illetve termelékenységfokozó anyag.

358

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

TAKARMÁNYOZÁS

A különböző takarmány-összetevők, adalék- és

segédanyagok előállítása során tilos a

géntechnológiával módosított szervezetek és

azok származékainak felhasználása.

Az állatok takarmányozásáról naplót kell

vezetni, melyből világosan látszanak a napi

takarmányadagok mennyiségei, összetevői, azok

százalékos aránya és státusza

(ökológiai/átállási/konvencionális), a legeltetés

időszakai és helye stb.

Ezen kívül be kell szerezni a nem ökológiai

eredetű takarmányok, takarmány-kiegészítők

stb. GMO-mentességi igazolását, valamint a

takarmánykiegészítők összetételének részletes

leírását, mely tartalmazza a benne lévő ásványi

anyagok, vitaminok stb. vegyületi formáit is.

359

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

BETEGSÉGMEGELŐZÉS ÉS ÁLLATORVOSI

KEZELÉSEK

A betegség-megelőzés legalapvetőbb eszközei a

következők:

megfelelő, nagy ellenálló-képességű, helyi fajták

választása

az állat etológiai igényeinek megfelelő tartás×

jó minőségű takarmány, rendszeres mozgás és

legeltetés

megfelelő állománysűrűség, az állat jóllétének

biztosítása

Ha az állat fenti intézkedések ellenére mégis

megbetegszik, vagy megsérül, szükség szerint el

kell különíteni,

a fitoterápiás és homeopátiás készítményeket,

valamint a nyomelemeket és a Rendelet II./C.

melléklet 3. pontjában található termékeket

előnyben kell részesíteni a kémiai, szintetikus,

allopátiás készítményekkel és az

antibiotikumokkal szemben.

360

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása


KEZELÉSEK

Ha a felsorolt készítmények alkalmazása nem

bizonyul hatékonynak vagy várhatóan nem lesz

az, úgy állatorvosi utasításra kémiai úton

előállított, szintetikus allopátiás készítmények

és antibiotikumok is alkalmazhatók (azonban

sohasem megelőző jelleggel!).

Ezen kívül tilos a növekedés- vagy

termelékenységfokozó anyagok (így

antibiotikumok, kokcidiosztatikumok és egyéb

mesterséges növekedésserkentő anyagok)

valamint a hormonok (kivéve egyes egyedek

terápiás állatorvosi kezelésekor) és hasonló

anyagok használata

Engedélyezettek viszont a nemzeti vagy a

közösségi jogszabályok által kötelezően előírt

kezelések, beleértve az immunológiai

készítmények alkalmazását. 361

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása


KEZELÉSEK

A betegségmegelőzés és az állatorvosi ellátás

adatait írásban dokumentálni kell.

Állatgyógyászati készítmények alkalmazása

esetén a kezelt állatokat egyértelműen

azonosítani kell, és az állatorvosi naplóba fel kell

jegyezni a következőket:

a diagnózist;

a készítmény típusát és aktív hatóanyagát;

a gyógyszeradagolást;

az alkalmazás módját;

a kezelés dátumát, időtartamát;

a jogszabályban előírt várakozási időt.

362

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

AZ ÁLLATTARTÁS MÓDJA, AZ ÁLLATOK SZÁLLÍTÁSA

Az ökológiai állattartásban tiltott eljárások:

a mesterséges megtermékenyítésen kívül

minden más beavatkozás az állatok

szaporodásába (pl. embrió-átültetés);

farok gumizása, kurtítása;

fogak lecsípése;

csőrkurtítás;

Szarvtalanítás

E műveletek közül néhányat azonban az ellenőrző

szervezet biztonsági okokból vagy az állatok

egészségének, jólétének és higiéniájának javítása

céljából engedélyezhet (pl. fiatal állatok

szarvtalanítása).

A fizikai kasztráció a termék minőségének

biztosítása és a hagyományos termelési eljárások

(hússertés, ökör, kappan stb.) fenntartása céljából

engedélyezett. Az ilyen beavatkozásokat azonban

mindig az állat legmegfelelőbb életkorában és

szakképzett személynek kell elvégeznie úgy, hogy

állatok szenvedése a lehető legkisebb legyen.

363

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása


Tilos az állatokat megkötve tartani.

Egyedi esetekben az ellenőrző szervezet

korlátozott időtartamra engedélyezheti a kötött

tartást, ha ez biztonsági okból vagy az állat jó

közérzete érdekében szükséges, illetve a 2000.

augusztus 24. előtt épült épületekben vagy

kisgazdaságokban.

Az állatok csoportos tartásakor a csoport méretét

az állatok fejlettségéhez és az adott állatfaj

viselkedési igényeihez kell igazítani.

364

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása


Baromfik esetében célszerű lassú növekedésű

fajtákat tartani, a minimális vágási életkorok a

következők (Rendelet I./B. melléklet 6.1.9. pont):

• csirke esetén 81 nap,

• kappan esetén 150 nap,

• pekingi kacsa esetén 49 nap,

• pézsmakacsa tojó esetén 70 nap,

• pézsmakacsa gácsér esetén 84 nap,

• mullard kacsa esetén 92 nap,

• gyöngytyúk esetén 94 nap,

• pulyka és pecsenyeliba esetén 140 nap

365

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása


Az állatok szállításakor az állatokat érő stresszt

minimalizálni kell, a felrakodást és a lerakodást

óvatosan, elektromos terelőeszköz nélkül kell

elvégezni.

A szállítás előtt és alatt tilos allopátiás

nyugtatószert alkalmazni.

A vágást megelőzően és a vágás időpontjában az

állatokat érő stresszt szintén minimálisra kell

csökkenteni.

Az állatokat és az állati termékeket a termelés,

a feldolgozás (vágás, darabolás), a szállítás és a

forgalmazás minden fázisában azonosítani kell,

vagyis nyilván kell tartani.

A nagytestű állatokat egyedileg, a kistestű

állatokat egyedileg vagy csoportosan kell

azonosítani.

366

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE

Az állatok elhelyezésének meg kell felelnie az

állatok biológiai és etológiai igényeinek (pl.

mozgási szabadság, egyéb magatartási

szükségletek).

Lehetővé kell tenni számukra a takarmányhoz

és az ivóvízhez való könnyű hozzáférést.

Az épületekben bőséges természetes szellőzést és

fényt kell biztosítani.

A légcsere, a levegő porral való szennyezettsége,

a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a

gázkoncentráció az állatok egészségét nem

veszélyeztetheti.

Az állatok számára biztosítani kell a legelőhöz,

karámhoz vagy szabadtéri kifutóhoz való

hozzáférést.

A szabadban, a karámban és a szabadtéri

kifutón szükség szerint megfelelő védelemről

kell gondoskodni az esővel, a széllel, a nappal és

a szélsőséges hőmérsékleti értékekkel szemben.367

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása


Az állatok zárt helyen történő elhelyezése nem

kötelező azokon a területeken, ahol megfelelőek

az éghajlati viszonyok az állatok szabadban

tartásához.

Az épületeken belüli állománysűrűségnek az

állatok fajától, fajtájától és életkorától függően

biztosítania kell az állatok kényelmét és jó

közérzetét, figyelembe kell venni viselkedési

szükségleteit.

Elegendő teret kell biztosítani számukra ahhoz,

hogy természetes testhelyzetben álljanak,

könnyen lepihenjenek, megforduljanak,

tisztogassák magukat és olyan, természetes

mozdulatokat tegyenek, mint például a

nyújtózkodás és a szárnycsapkodás.

A szabadtéri állománysűrűségnek olyan kis

mértékűnek kell lennie, amely nem okoz

taposási kárt és túllegelést. 368

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása


Az ürüléket, vizeletet és a maradék takarmányt

szükség szerinti gyakorisággal kell eltávolítani a

szagok minimálisra csökkentése, valamint a

rovarok és rágcsálók megjelenésének

megakadályozása érdekében. Az állattartó

épületekben és létesítményekben a rovarok és

egyéb kártevők irtására csak a 2092/91/EGK

rendelet által engedélyezett készítmények

használhatók.

369

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása


370

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása


Épületekkel szembeni elvárások:

Az állattartó épületnek ki kell elégíteni az

állatok biológiai és etológiai szükségleteit

Biztosítani kell szabad mozgásukat és a

megfelelő kényelmüket

Az állatok számára könnyen hozzáférhetővé kell

tenni a takarmányt és az ivóvizet.

371

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása


Szarvasmarha-, ló-,

sertés- és juhfélék

Belső alapterület az állatok számára,

szükséges nettó alapterületKülső terület (kifutó)

élőtömeg

(kg)

szükséges alapterület

(m2/egyed)

szükséges alapterület

(m2/egyed)

Tenyész- és hízó

szarvasmarha,

valamint lófélék

alatt

100-200

200-350

fölött

1,5

2,5

4,0

5,0, de legalább1 m2

100 kg-ként

1,1

1,9

3

3,7, de legalább

100 kg-ként

Tejelő tehenek - 6 4,5

Tenyészbika - 10 30

Juh és kecske

(kifejlett egyed

bárány, gida)

-1,5 juh/kecske

0,35 bárány/gida

2,5, de legalább

0,5 m2/bárány/gida

Szoptató koca

malacaival 40 napig- 7,5 2,5

Hízósertés

alatt 0,8 0,6

50-85 1,1 0,8

85-110 1,3 1,3

110- 1,5 1,2

Malacok40 naposnál idősebb,

de alatt0,6 0,4

Növendék malacokkoca 2,5 1,9

kan 6,0 8,0

372

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása


BaromfifélékÉpületben Szabad terület

m2/rotáció/egyeddb állat/m2 ülőrúd cm/egyed fészek

Tojótyúkok

6 18

8 tojótyúk/fészek

vagy 120

cm2/egyed/közös

fészek

4

Húshasznú csirke

(fix szálláson)10, legfeljebb

élőtömeg/m2

20 (csak

gyöngytyúk

esetén)

-

4, broiler csirkénél és

gyöngytyúknál

4,5, kacsánál

10, pulykánál

15, libánál

Húshasznú csirke

(mozgó ólakban)mozgó ólakban,

de legfeljebb

élőtömeg/m2

- -

2,5, ha a N

hatóanyag/hektár/év

határértéket nem lépi

túl

373

1. Átállási idő


3. Takarmányozás






7. Az istállótrágya

elhelyezése




belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

AZ ISTÁLLÓTRÁGYA ELHELYEZÉSE (RENDELET

I./B. MELLÉKLET 7. PONT)

Az istállótrágya tárolására szolgáló

létesítmények nagyobb befogadó

kapacitással kell, hogy rendelkezzenek,

mint az év azon leghosszabb időszakában

képződő mennyiség, amikor a trágya

talajba juttatása nem lehetséges, nem

célszerő vagy tilos (lásd. 49/2001. (IV.3.)

Korm. rendelet).

A tárolást ezen kívül úgy kell megoldani,

hogy elfolyás vagy talajba történő szivárgás

ne fordulhasson elő.

374

1. Átállási idő


3. Takarmányozás







8. Párhuzamos

gazdálkodás: ökológiai

és konvencionális


belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

PÁRHUZAMOS GAZDÁLKODÁS: ÖKOLÓGIAI ÉS

KONVENCIONÁLIS GAZDÁLKODÁS EGY ÜZEMEN

BELÜL

A Rendelet bizonyos feltételek mellett

lehetőséget ad a párhuzamos gazdálkodásra.

Ilyenkor ellenőrzésünk a konvencionális

termékek előállítására is kiterjed.

A két üzemegység elválasztását mind fizikai

szinten, mind pedig a nyilvántartások szintjén

meg kell valósítani.

Ennek megfelelően fontos, hogy az üzemen

belüli anyagbeszerzés és felhasználás mindkét

egység esetében áttekinthető legyen.

Állattartás esetén a legfontosabb előírás, hogy

nem lehet a két egységben ugyanazon állatfajhoz

tartozó egyedeket tartani.

A biotermeléssel előállított állati termékeket

(tejet, tojást) azonban a konvencionális

termékektől szigorúan elkülönítve kell

összegyűjteni.375

1. Átállási idő


3. Takarmányozás







8. Párhuzamos

gazdálkodás: ökológiai

és konvencionális


belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

PÁRHUZAMOS GAZDÁLKODÁS: ÖKOLÓGIAI ÉS

KONVENCIONÁLIS GAZDÁLKODÁS EGY ÜZEMEN

BELÜL

Az ellenőrző szervezet előzetes jóváhagyásával

egyidejű gyűjtésre is sor kerülhet, amennyiben

megteszik a megfelelő intézkedéseket a

konvencionális termékekkel való bármilyen

keveredés vagy csere elkerülésére, valamint

gondoskodnak az ökológiai termékek

azonosíthatóságáról. Ilyenkor az ellenőrző

szervezet felé előzetesen jelenteni kell a

következőket:

1. a gyűjtéssel kapcsolatos információkat (ideje,

helye, termékek átvételének időpontja);

2. az előállított termékek pontos mennyiségét és

a más egységből származó terméktől való

megkülönböztető ismérveket;

3. a különböző egységekből származó állati

termékek, a takarmány és a trágya

elkülönítésére tett intézkedéseket;

4. az állatok vagy állati termékek elszállítását

vagy értékesítését

376

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

KÖZÖS LEGELŐHASZNÁLAT

Az ellenőrző szervezet előzetes engedélyével

konvencionális, de extenzív módon tartott

állatok is legelhetnek az ökológiai egység

részét képező legelőn, de az összes állatlétszám

ebben az esetben sem lépheti túl a 170 kg

N/ha/év értéket, és az ökológiai egységben

tartott állatok nem tartózkodhatnak egyidejűleg

ugyanazon a legelőn.

Ehhez hasonlóan – az ellenőrző szervezet

előzetes engedélyével - az ökológiai egységben

tartott állatok is legeltethetők köztulajdonban

lévő legelőn, amennyiben a területet a

legeltetést megelőző 3 évben tiltott

készítménnyel nem kezelték, és a rajta legelő

többi állatot extenzív módon tartják.

A köztulajdonban lévő föld használata idején

előállított állati termékeket azonban nem lehet

ökológiai jelöléssel értékesíteni, kivéve, ha az

egyéb állatoktól való megfelelő elkülönítést az

ellenőrző szervezet számára kielégítő módon

igazolják.

377

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

A BESZERZETT ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA,

EREDETÉNEK IGAZOLÁSA

A termelés során felhasznált anyagok (pl.

takarmányok) eredetét alapvetően a következő

dokumentumokkal kell igazolni:

számla és szállítójegy, amelyen egyértelmően

azonosítható a vevő neve, az áru megnevezése, a

vásárolt mennyiség, átállási ill. ökológiai

termékek esetében a megfelelő jelölés és

kódszám;

átállási vagy ökológiai termék esetén a

beszállító tanúsítványának másolata.

A beszerzett anyagokról nyilvántartást kell

vezetni, melyen szerepel az anyag megnevezése,

a beszállító, a beszerzés dátuma és a számla

vagy szállítójegy száma.

a felhasználást is dokumentálni kell (pl.

takarmányozási napló, készletnyilvántartás)378

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

RAKTÁROZÁS, ELKÜLÖNÍTÉS

A termelésnek olyan egységben kell történnie,

amelynek termelésre szolgáló létesítményei

(földtáblák, legelők, állattartó épületek, raktárak stb.)

egyértelműen el vannak különítve minden más olyan

egységtől, amelyben nem ökológiai gazdálkodás

folyik.

Az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket

tehát a raktározás során is egyértelműen azonosítható

módon jelölni kell (pl. Ö, Á, K), és gondoskodni kell a

fizikai elkülönítésről (külön raktárhelyiség, elválasztó

falak, zárt csomagolás), hogy a termékek

konvencionális termékekkel ne keveredhessenek,

illetve idegen vagy tiltott anyagokkal (pl. raktár-

fertőtlenítő szerek, por) ne szennyeződhessenek.

Az ökológiai egységben tilos az engedélyezett

készítményeken kívül más anyagot tárolni, kivéve az

állatorvosi kezelések keretében előírt allopátiás

állatgyógyászati készítményeket és antibiotikumokat,

amennyiben tárolási helyük felügyelt, és e termékek a

mezőgazdasági üzem nyilvántartásában szerepelnek. 379

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

RAKTÁROZÁS, ELKÜLÖNÍTÉS

A biotermékekkel kapcsolatba kerülő létesítmények,

berendezések és raktárak tisztítására és

fertőtlenítésére, valamint a kártevők elleni

védekezésre is csak a 2092/91/EGK rendelet által

engedélyezett készítmények használhatók.

Amennyiben nem a saját raktárában tárolja termékeit,

raktárbérleti vagy bértárolási szerződést kell kötnie a

raktár tulajdonosával, amelyben külön rögzíteni kell

az ökológiai gazdálkodás idevonatkozó előírásait

(takarítás, elkülönítés, jelölés, tiltott raktár-

fertőtlenítő és növényvédő szerek használatának

mellőzése, és az ellenőrzés lehetőségének biztosítása.

Ha a raktárban konvencionális terméket is tárolnak,

vagy tároltak, a raktárat az ökológiai termékek

betárolását megelőzően alaposan ki kell takarítani,

melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Különös figyelmet kell fordítani a genetikailag

módosított szervezetekre és azok származékaira,

hiszen ezek bárminemű felhasználása alapvetően

ellenkezik az ökológiai gazdálkodás filozófiájával,

viszont elterjedésük egyre nagyobb veszélyt jelent a

GMO-mentesen gazdálkodók számára380

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

SZÁLLÍTÁS

Szállítás során ügyelni kell a szállítmány megfelelő

lezárására.

Lezárt csomagolásnak számít minden olyan

csomagolási-, szállítási egység, amelynek a tartalmát

nem lehet plomba/címke/zárjegy stb. sérülése nélkül

manipulálni.

Ömlesztett áru esetén tehát a szállítóeszközt kell

egyedileg sorszámozott plombával lezárni, és ilyenkor

az áru kísérődokumentumain a szállítóeszköz

azonosítóját (rendszám) és a plomba sorszámát is fel

kell tüntetni.

A biotermékek szállítására használt járművek

tisztaságáért illetve az esetleges szennyeződésekből

adódó következményekért ellenőrzött partnerünk felel.

Az ömlesztett áru esetén azonban a berakodás előtt

mindig meg kell győződni arról, hogy a szállítóeszköz

tiszta, szennyeződésmentes.

Az átvizsgálás eredményét célszerű írásban is

dokumentálni, illetve arról a szállító nyilatkozatát

beszerezni.

Ha a szállítóeszköz szennyezett, addig nem szabad a

terményeket berakodni, amíg azt megfelelően ki nem

tisztították!

381

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

SZÁLLÍTÁS

Le nem zárt csomagolást csak akkor lehet

alkalmazni, ha közvetlenül a mezőgazdasági

termelő szállít az első feldolgozó részére.

(Tipikus eset, amikor a betakarító géptől

azonnal a feldolgozó üzembe történik a

szállítás.) Ekkor azonban mindkét fél ellenőrző

szervezetének engedélyét be kell szerezni az

ömlesztett termékek szállításához. Az ilyen

szállítmányok kísérő dokumentumain az

ökológiai eredetre utaló jelölésen túlmenően

minden esetben szerepeljen a szállítóeszköz

azonosító jele (pl. rendszám).

Kereskedők és feldolgozók csak lezárt

csomagolásban szállíthatnak!

Amennyiben – fenti kivételtől eltekintve - nem

lezárt csomagolásban/szállítóeszközben érkezik

a termék, úgy azt nem lehet ökológiai

termékként átvenni!

382

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

TERMÉKEK JELÖLÉSE, ÉRTÉKESÍTÉSE

Kizárólag azokat a termékeket lehet az ökológiai

gazdálkodásra utaló jelöléssel ellátni és

értékesíteni, amelyek szerepelnek a

gazdaság/vállalkozás részére kiállított érvényes

tanúsítványon, azaz amelyeket a vonatkozó

jogszabályok szerint és egy elismert ellenőrző

szervezet ellenőrzése mellett állítottak elő,

dolgoztak fel, importáltak vagy forgalmaztak.

Az ökológiai termékek csomagolásán (az egyéb

jogszabályi kötelezettségeken felül) a

következőket kell feltüntetni:

a termék pontos megnevezése;

az ökológiai eredetre utaló jelölés a

Rendelet 5. cikk szerint

az előállító vagy forgalmazó megnevezése;

az ellenőrző szervezet neve és kódszáma,

esetünkben: „Ellenőrizte: Hungária

ÖkoGarancia Kft./ HU-ÖKO-02”383

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése



összefoglalása

TERMÉKEK JELÖLÉSE, ÉRTÉKESÍTÉSE

Az árukísérő dokumentumokon (számla, szállítójegy)

szintén utalni kell a termék ökológiai eredetére, és fel

kell tüntetni az ellenőrző szervezet kódszámát (HU-

ÖKO-02).

Amennyiben címkézés nem alkalmazható, akkor a

kísérő dokumentumokon egyértelműen azonosítani

kell a szállítóeszközt (pl. rendszám, plomba sorszáma).

Az általunk kiállított érvényes tanúsítványt be kell

mutatni vevőiknek, és annak egy másolati példányát a

termék egyéb kísérődokumentumaival együtt a vevő

rendelkezésére kell bocsátani.

Az értékesítésekről, a vállalkozást elhagyó

termékekről nyilvántartást kell vezetni (a közvetlenül

a végső fogyasztó részére értékesített mennyiségekről

napi szinten!), melyen szerepel a dátum, a termék

megnevezése, mennyisége, címzettje illetve vevője.

Az értékesítés bizonylatait meg kell őrizni, és a

vevőkről listát kell készíteni

384

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése


bejelentési

kötelezettségek

ENGEDÉLYEZTETÉSI ÉS BEJELENTÉSI

KÖTELEZETTSÉGEK

Engedélyeztetni kell az ellenőrző szervezettel:

1. a nem növényevő állatok által használt legelők,

karámok, kifutók átállási idejének lerövidítését

2. a nem ökológiai gazdálkodásból származó állatok

beszerzését

3. tejtermelő állatok esetén a laktáció első három

hónapjában a napi takarmányadag szálas-

takarmány tartalmának 50%-ra csökkentését

4. nem növényevő állatok esetében a konvencionális

takarmány etetését

5. bizonyos beavatkozások (farokkurtítás,

szarvtalanítás stb.) elvégzését

6. kötött tartás alkalmazását egyedi esetekben

7. az állatok elhelyezésével kapcsolatos előírásoktól

való lehetséges eltéréseket

8. azonos állatfaj tartását az ökológiai és a

konvencionális egységben

9. a közös legelőhasználatot

10. a nem lezárt csomagolási egységben történő

szállítást

385

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése


bejelentési

kötelezettségek


KÖTELEZETTSÉGEK

Be kell jelenteni az ellenőrző szervezet részére:

1. az aktuális év termelési adatait

2. a cég alapadataiban illetve az ellenőrzött

tevékenységben vagy annak körülményeiben

történt minden lényegi változást

3. azokat az eseteket, amikor a termelő tudja, vagy

gyanítja, hogy a beszállított/előállított termék nem

felel meg a rendelet előírásainak (

4. a termék ökológiai státuszát érintő vevői

panaszokat

5. tiltott készítmény vagy takarmány-összetevő

felhasználását

6. az állatgyógyászati készítmények használatára

vonatkozó adatokat az állat vagy állati termék

ökológiai jelöléssel történő értékesítése előtt

7. engedélyezett párhuzamos állattartás esetén az

előállított termékekkel és azok begyűjtésével

kapcsolatos információkat 386

1. Átállási idő


3. Takarmányozás










belül



11. Szállítás


értékesítése


bejelentési

kötelezettségek


KÖTELEZETTSÉGEK

A vezetendő feljegyzések és nyilvántartások

összefoglalása:

1. a telepre érkező állatok nyilvántartása: származás,

érkezés dátuma (átállás kezdete), azonosító jel és

állatorvosi nyilvántartási lap

2. a telepet elhagyó állatok nyilvántartása: kor,

darabszám, vágás esetén testtömeg, azonosító jel,

célállomás megnevezése

3. takarmányozási napló

4. állatorvosi napló, elhullások adatai (lásd. 6. pont).

5. beszerzett anyagok jegyzéke

6. készletnyilvántartás

7. alvállalkozók listája, dokumentációja

8. takarítási naplók, kártevők elleni védekezés

9. a gazdaságot elhagyó termékek nyilvántartása, vevők

listája

10. vevői panaszok nyilvántartása.

11. Amennyiben konvencionális egységgel is rendelkezik

a gazdaság, a fent felsorolt feljegyzéseket mindkét

egységre el kell készíteni

387

SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN

Barna Sándor


SZARVASMARHA SZEREPE

Jó szálastakarmány-értékesítő és trágyatermelő

38

9

KÖRFORG

ÁS

TALAJ

NÖVÉNY ÁLLAT

SZARVASMARHA TENYÉSZTÉS HELYZETE

Szarvasmarha-állományunk nagysága több európai

országhoz hasonlítva relatíve kicsi.

100 ha mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha

egyedek száma:

Magyarország (27),

Hollandia (254),

Belgium (210),

Németország (130),

Ausztria (76),

Románia (48)

390


JELENTŐS LÉTSZÁMCSÖKKENÉS

Fajtamegoszlás:

2000-ben a 390 ezer tehénből

• 64,8 % holstein-fríz fajtájú,

• 3,7 % húshasznosítású,

• 17,7 % kettőshasznosítású,

• 6,6 % keresztezett fekete-tarka

• 7,2 % egyéb, ill. ismeretlen

genotípusú (KSH, 2000).

391


ÖKOGAZDÁLKODÁSBAN

392

ÖKOLÓGIAI GAZDASÁGBAN TENYÉSZTETT

SZARVASMARHÁK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 2001-

2007.

39

3

y = 3542,7e0,2483x

R² = 0,7819

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

18000

2001 2003 2004 2005 2006 2007

Szarvasmarha állomány alakulása

A HAZAI SZARVASMARHA FEJLESZTÉS LEHETSÉGES

IRÁNYAI

39

4

A tejtermelésben egyik lehetséges fejlődési irány a tömegáru előállításátcélzó intenzív tejtermelés.

Eszközei:

fajlagos hozamok növelése

intenzív fajtákkal

zárt rendszerű tartósított tömegtakarmányozás

Magas technológiai fejlettség, gépesítés

A másik lehetséges fejlődési irány az ökotejtermelés,

nagyobb biológiai /nagyobb telítetlen zsírsav,ásványianyag, vitamin, terpén stb. tartalom/ ésélvezeti értékű tejet, illetve tejterméket állítunk előtermészetközeli tartásmód mellett.

Erre a szarvasmarha fajban a kettőshasznosítású,kevésbé intenzív fajták alkalmasak.

A húsmarha tartásban, valamennyi esetben törekedni kell helyzetébőladódóan az ökogazdálkodásra.

AZ ÖKOGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL

FONTOSABB ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGOK

39

5

Az értékmérő tulajdonságokat a hasznosítási típusok (hús,

kettőshasznosítású) jellemzőit figyelembe véve általában a következők

szerint csoportosítják:

Minden hasznosítási típusban fontos értékmérők:

egészség,

konstitúció,

ellenálló képesség,

hasznos élettartam,

termékenység,

növekedési erély és kapacitás,

ivari koraérés,

takarmányfogyasztó és értékesítő képesség,

legelőkészség,

hasznosítási iránynak megfelelő küllem,

kondíció stb.



39

6

A hústermelő típus fontos értékmérő tulajdonságai:

A hízlalóalapanyag előállítása szempontjából:szaporaság, nevelőkészség, legelőkészség, igénytelenség, gulyakészség.

A végtermékhízlalást befolyásoló jellemzők:

hízékonyság (súlygyarapodás, hízlalási végsúly,

takarmányértékesítés), húsformák (az értékes

húsrészeket adó testtájak izmoltsága), vágóérték

(vágási %, faggyú %, hús-csont arány, hússzín,

faggyúszín, hús márványozottsága).



39

7

A kettőshasznosítású és tejtermelő típus esetében:

a hústermelő típusoknál említett értékmérő

tulajdonságokon kívül a tej mennyisége (napi

tejmennyiség, kg; laktációs tejtermelés, kg; 305 napra

korrigált laktációs tejtermelés, éves termelés,

életteljesítmény),

a tej alkotórészei: szárazanyag, tejzsír-, tejfehérje-

tartalom, %; ill. tejzsír-, tejfehérje-mennyiség, kg;

fehérjefrakciók, pl. K-kazein variánsai: AA, AB, BB;

perzisztencia,

gépi fejhetőség

tőgykapacitás,

tőgy termelési részarány,

fejési sebesség.

FAJTÁKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK

ÖKOGAZDÁLKODÁS ESETÉN

39

8



39

9



40

0

MAGYAR SZÜRKE

40

1

MAGYAR TARKA

40

2

JERSEY

40

3

HOLSTEIN-FRÍZ

40

4

HEREFORD

40

5

ANGUS

40

6

LIMOUSIN

40

7

CHAROLAIS

40

8

A TENYÉSZCÉL MEGHATÁROZÁSA

40

9

Tejtermelésre specializált állományban: 5000-6000 kg tej,

4,5-5,0 % zsírtartalom,

3,4-3,6% fehérjetartalom,

jó gépi fejhetőség,

szilárd szervezet.

Kettőshasznosítású állományban: 4500-5500 kg tej,

4,0-5, % zsírtartalom,

3,2-4,3 % fehérjetartalom,

jó húsformák és húsarányok,

nagy növekedési erély.

A TENYÉSZCÉL MEGHATÁROZÁSA

41

0

Húsmarha állományokban:

Anyai vonalnál:

500-600 kg tehénélősúly,

könnyű ellés,

szezonális szaporaság,

jó húsformák,

140-160 kg választáskori borjúsúly.

Apai vonal esetében:

600-700 kg tehénélősúly,

könnyű ellés,

nagy növekedési erély és kapacitás,

jó húsformák,

jó vágóérték.

A TENYÉSZTÉSI ELJÁRÁSOK MEGVÁLASZTÁSA ÉS

TEJESÍTMÉNYVIZSGÁLATOK

41

1

A fajtatiszta tenyésztés céljai napjainkban a következők:

árutermelés,

fajtamegőrzés,

keresztezési partnerek a keresztezési programok számára.

A fajtatiszta tenyésztésen belül ismeretes a ROKONTENYÉSZTÉS, a

CSALÁDTENYÉSZTÉS, a VONALTENYÉSZTÉS és a VÉRFRISSÍTÉS.

A fajtatiszta tenyésztés és a keresztezés egymást kiegészítő, sőt feltételező

tenyésztési módszerek.

Az ÖKOGAZDÁLKODÁSBAN A MÁRKÁZOTT, SPECIÁLIS

MINŐSÉG ELŐÁLLÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A

FAJTATISZTA TENYÉSZTÉS

jöhet elsődlegesen számításba.

KERESZTEZÉS

41

2

A keresztezés során különböző fajtákhoz tartozó

állatokat párosítunk egymáshoz, abból a célból, hogy új

tulajdonságkombinációkat hozzunk létre.

A keresztezési eljárásoknak két csoportja ismert:

A tenyészállat-előállító keresztezésekben (cseppvér,

nemesítő, fajtát előállító, fajtaátalakító) a tenyészállat-

és haszonállat-állomány nem különül el egymástól.

A haszonállat-előállító keresztezésekben a tenyészállat-

és a haszonállat-állomány részben, vagy egészben elkülönül.

Ennek két változata létezik: a folytatható (váltogató és

rotációs), és nem folytatható (közvetlen: kétfajtás;

kombinatív: 3-, vagy 4-fajtás) haszonállat-előállító

keresztezés.

A TENYÉSZTÉSI ELJÁRÁSOK MEGVÁLASZTÁSA ÉS

TEJESÍTMÉNYVIZSGÁLATOK

41

3

Az ÖKOGAZDÁLKODÁSBAN A

MÁRKÁZOTT, SPECIÁLIS

MINŐSÉG ELŐÁLLÍTÁSA

ÉRDEKÉBEN A

FAJTATISZTA

TENYÉSZTÉS jöhet elsődlegesen számításba.

GÉNMEGŐRZÉS

41

4

őshonos állatfajták megtartása,

a biológiai sokszínűség (diverzitás) fenntartása és védelme

a magyar szürke marha szorosan hozzátartozik hazánktermészetföldrajzi környezetéhez, ill. tartásának és tenyésztésénektörténelmi hagyományai vannak.

A magyar szürke fajtát elsősorban eredeti környezetben tartjukfenn (nemzeti parkok), amely egyben idegenforgalmi látnivaló szerepétis betölti.

A magyar szürke fajta tudományos szempontból sem jelentéktelen,ugyanis jó kombinálódó képességet mutat a magyar tarka és acharolais fajtákkal.

A hazai gyakorlat igazolja, hogy extenzív körülmények között a magyarszürkére alapozva - terminál fajtákkal történő keresztezéssel - lehetséges"bioborjúhúst" előállítani, amelyet a külföldi piac magas felvásárlásiárral ismer el.

SZARVASMARHA

TARTÁSTECHNOLÓGIA

41

5

1 HA TERÜLETEN TARTHATÓ SZARVASMARHA

41

6

ALAPTERÜLETIGÉNY

41

7

TARTÁSTECHNOLÓGIA

41

8

Az állattenyésztésben a tartástechnológia alatt olyan, több részből álló (komplex)szakmai fogalmat értünk, amely a következőket foglalja magába:

Elhelyezés (épületek tájolása, izolácó, telep, telepméret, belső légtér, padozat,almozás, férőhely kialakítás, kifutók létesítése)

Istállóklíma kialakítása (megvilágítás, légcsere, párásítás)

Takarmányozási technológia (takarmányok tárolása, takarmánykeverés- éskiosztás, ivóvízellátás)

Gondozás (szőrápolás, csülökápolás)

Állategészségügyi ellátás (megelőzés, gyógyítás)

ÁLTALÁNOS JAVASLATOK KÜLÖNBÖZŐ

SZARVASMARHA-TARTÁSTECHNOLÓGIÁK

ALKALMAZÁSÁHOZ

41

9

A haszonállatokkal szembeni etikus magatartás a jó közérzet

biztosítása, melyre az "állatjólét" (animal welfare) kifejezést

használják az EU-jogszabályok.

Az állatoknak saját értékük van, ezért alapjában véve bizonyos

jogokkal is rendelkeznek: mozgáshoz, élettérhez, öntisztításhoz,

szaporodáshoz, kíméletes halálhoz stb.

Általános irányelvek:

Az állatokat olyan személynek kell ellátni, aki megfelelő elméleti

és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik és képes annak

felismerésére, hogy az állat egészséges-e vagy sem.

Az állatokat legalább naponta egy alkalommal teljes

ellenőrzésnek kell alávetni, amely ki kell, hogy terjedjen a

következőkre: kondíció, mozgás, élénkség, testtartás, szőrzet, bőr,

szemek, fülek, farok, lábak és lábvégek állapota.

A nem egészséges állat esetében késedelem nélkül indokolt

megkeresni a kiváltó okokat, s azokat megszüntetni. Ezután

szükséges elvégezni - esetleg az állatorvos bevonásával - a gyógyító

ÉPÜLETEK ÉS BERENDEZÉSEK

42

0

Az istálló kialakításánál figyelembe kell venni a külső környezeti tényezők zavaróhatását (fény, zaj, rezgések, légköri szennyezés stb.) is.

Alapvetően fontos az istállók tervezésénél, berendezésénél, valamint az üzemeltetésnél amegfelelő higiénés körülmények fenntartása, annak érdekében, hogy minimálissátegyék a traumás betegségek, sérülések kockázatát, valamint figyelembe vegyék a tűzesetekmegelőzésének és a tűz elleni védelemnek a biztonsági követelményeit.

Az épület tegye lehetővé az állatok minden nehézség nélküli alapos megfigyelését.

Az alkalmazott tartási rendszer biztosítsa: az elégséges, szabad mozgási lehetőséget,

az etető-itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget,

a megfelelő alapterületű fekvőhelyet, ill. fekvési helyzetet,

valamint a végtagok akadálytalan kinyújtását és a kényelmes fekvési lehetőséget.

A kötött tartás alkalmazása esetén a lekötés nem okozhat fájdalmat az állatnak.

Fontos, hogy az állatoknak legyen módjuk társas kapcsolataik, viselkedési szokásaikápolására.

42

1

42

2

TARTÁSTECHNOLÓGIA-ÜZEMELTETÉS

42

3

Csoportos tartás esetén a csoportnagyság

kialakításakor figyelemmel kell lenni a következőkre:

fajta,

kor,

ivar,

élősúly,

viselkedési szokások.

Az állatokat - tartási módtól függetlenül - mindig tisztán

kell tartani.

Az állomány betelepítése előtt az istállót és berendezési

tárgyait tisztítani és fertőtleníteni szükséges.

Minden állatnak naponta hozzá kell jutnia a számára

szükséges táplálóanyag-mennyiséget tartalmazó, teljes

értékű takarmányhoz és egészséges ivóvízhez.

TARTÁSTECHNOLÓGIA-ÜZEMELTETÉS4

24

A légköri viszonyok (hőmérséklet, páratartalom, mérgező

gázok stb.) ne befolyásolják károsan az állatok egészségi

állapotát.

Zárt létesítménynél a szellőzési rendszer meghibásodása

esetén is gondoskodni kell a friss levegőről.

Az állatokat tilos kitenni állandó, tartós vagy hirtelen

zajhatásoknak.

Az állatok nem tarthatók sem állandó erős

megvilágításban, sem állandó sötétségben.

Kerülni kell az állatok áramütésének veszélyét.

A fenotípus megváltoztatásával kapcsolatban az állatorvosi-

gyógyászati célú, az állat érdekében, vagy az állattal foglalkozó

ember védelmében végzett bizonyos beavatkozások

szakképzett személyek által elvégezhetők, például:

szarvtalanítás, orrkarikázás, ivartalanítás stb.


42

5

A borjúnevelés elhelyezési módszerei

A borjúnevelési módszereket alapvetően két csoportba

oszthatjuk:

szoptatásos,

itatásos felnevelésre.

A húsmarhatartásban alkalmazott szoptatásos

borjúnevelési technológia esetén a borjak téli elhelyezése

mélyalmos épületben, annak egy részét lekerítve, s

búvórésekkel ellátva, ún. borjúóvoda kialakításával

történik.

A nyári szálláson is szükséges száraz, fedett pihenőhelyet

létesíteni a borjak számára.


42

6

Az itatásos borjúnevelést az elhelyezés szempontjából

szakaszokra oszthatjuk:

az újszülött borjakat a szabad levegőn az ökogazdaságban csak

kis csoportokban, borjúistállókban, s a hozzá tartozó

kifutókban ajánlatos elhelyezni,

a választott (50-60 napos korú) borjakat (a tejtáplálás

megszüntetése után) pedig kis csoportokban, a kifutóval

ellátott, utónevelő istállóban helyezzük el.

mélyalmos pihenőtér kialakítása szükséges az újszülött

borjak számára (minimum 1-1,5 m2/állat férőhely-igény

figyelembevételével)

Csoportosan tartott borjak esetében a minimális fekvőtér

nagysága 150 kg élősúlyig 1,5 m2 legyen állatonként,

valamint biztosítani kell elegendő szabad területet ahhoz, hogy a

borjak akadályoztatás nélkül megfordulhassanak, lefekhessenek.

Az utónevelő istállóban kevesebb, de nagyobb testű,

választott borjú elhelyezése lehetséges (2,5-3 m2

férőhely/állat). A tejitatók felszerelése helyett is további jászlakat

AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE4

27

Az üszőnevelés elhelyezési módszerei

A növendék üszők téli elhelyezésére az olcsó, egyszerű építészeti

megoldású, természetszerű tartást lehetővé tevő istállók, fészerek a

legalkalmasabbak.

Az üszők elhelyezésére a legmegfelelőbbek a nyitott, kötetlen tartású

istállók.

Az ilyen istállók tervezésekor egy növendék üszőre 2,5-4 m2, egyes újabb

etológiai vizsgálatok szerint 5-6 m2 alapterületet számolnak.

Leggyakrabban mélyalmos rendszerű, ritkán pihenőbokszos

pihenőteret alakítanak ki.

A jászlak elhelyezése lehetséges az istállóban, de jobb megoldás a

kifutóba való telepítésük.

Nyáron elegendők a szinttartós önitatók, télen viszont, a nyitott

istállókban a temperáló önitatók használata elengedhetetlen.

Az állatok alomszalma-igénye általában 3-5 kg/állat/nap.

A növendék üszők az év legnagyobb részét a legelőn töltik. A

legeltetéskor kialakított nyári szállásnak karámot, hozzá tartozó

befogófolyosót, olcsó épületet, továbbá széna- és abrakkiosztásra

alkalmas jászlakat, szénarácsokat, vályúkat szükséges tartalmaznia.

Ivóvíz biztosításához nagy vízhozamú vízforrásra is szükség van.


42

8

A növendék bikák elhelyezése

A növendék bikákat hizlalásuk során ökogazdálkodást folytató

gazdaságban csak csoportosan helyezhetjük el.

A csoportonként 10-15 állat elhelyezése esetén 4-5 m2

férőhely-igénnyel szükséges számolni.

Az alomszalma-felhasználás 3-5 kg körül alakul naponta,

állatonként.

Kötetlen tartásmódok kialakításakor a karámban

(kifutóban) a jászlak elhelyezése éppoly gyakori, mint a

fedett, mélyalmos pihenőtéren.

A zárt-kötetlen tartásmód alkalmazása esetén a szinttartós

önitatók használata a legelterjedtebb.

A nyitott istállóban elhelyezett állományok egyedeit téli

időszakban fűtőszállal ellátott temperáló önitatókból

itatják.


42

9

A tehenek elhelyezési módja hasznosítási iránytól függően

választható meg.

Húshasznú:

A húshasznú (nem fejt) állományok egyedeit egész évben

gulyákba (azonos biológiai fázisban lévő tehenek)

csoportosítják, és így helyezik el.

A húshasznú tehénállományok az év legnagyobb részét a

legelőn töltik.

A hústehenek legelőn kialakított nyári szállása egyszerű:

elsősorban borjak számára létesített – épületből,

karámból,

valamint etető-itatóhelyből

borjúóvodából áll.

Az épület mélyalmos rendszerű.


43

0

A tehenek elhelyezési módja hasznosítási iránytól

függően választható meg.

Húshasznú:

A hústehenek teleltetési feltételei: A legolcsóbb megoldások az épület nélküli teleltetési módszerek:

a telelőkertes, a szélvédett völgyben, valamint az

erdősávok által szélvédett helyeken kialakítottak

Az épületben történő teleltetés esetén az épületek

lehetnek szerfavázasak, fészer és hangárszerűek.

Minden változatban a mélyalmos technológiát

alkalmazzák széleskörűen.

Az épületekhez kifutók és karámok tartoznak.


43

1

A tejelő, kettőshasznú tehenek:

ökológiai gazdálkodásban történő tartása esetén

nyáron (a vegetációs időben)

telepített legelőn,

illetve legelési időn kívül, valamint a téli időszakban mélyalmos,

nyitott vagy zárt istállóban vannak kötetlen tartásban.

TAKARMÁNYOZÁS

43

2

SZARVASMARHÁK NAPI

TAKARMÁNYFOGYASZTÁSA

43

3

FŐBB TAKARMÁNYOK

43

4

ZÖLDTAKARMÁNYOK A zöldtakarmányok a kérdőző állatok legtermészetszerűbb takarmányai.

Tejtermelésre gyakorolt kedvező hatásuknál fogva a tavaszi és nyári időszakban alegáltalánosabban etetett takarmányok.

A fűféle zöldtakarmányok: a réti fű,

a zöld rozs,

a zöld silókukorica,

a cukorcirok,

a szudáni cirokfű

az őszi és tavaszi takarmánykeverék

A pillangós zöldtakarmányok közül a lucerna, a vörös here és a baltacim alegelterjedtebb. (Nagy a fehérjekoncentráció)

A pillangós zöldtakarmányok, de a fűfélék takarmányértékét is jelentősen befolyásolja akaszálás időpontja.

A vegetáció előrehaladásával nyersrost-tartalmuk megnő, aminek következtében aszárazanyag keményítőértéke és em. nyersfehérje-tartalma folyamatosan csökken.

A kaszálás időpontjának meghatározásakor a mennyiségi és a minőségi szempontokat kellmegfelelően összeegyeztetni.

43

5

ZÖLD FUTÓSZALAGA napi zöldtakarmány-szükséglet különböző korcsoportokban:

Tehén, bika, üsző 40-50 kg

Egy évnél idősebb növendék marha 25-30 kg

Egy évnél fiatalabb borjú 13-18 kg

A zöld futószalag legállandóbb növényei – havonkénti csoportosításban – a

következők:

Április-május: zöld rozs, rozsos szöszösbükköny, rozsos vagy búzás

pannonbükköny, rozsos bíborhere, lucerna, vörös here, somkóró, csibehúr,

baltacim, bíborhere, repcésrozs.

Június: borsó, lucerna, egyéb tavaszi keveréktakarmányok, zabosbükköny.

Július: kukoricacsalamádé, borsós csalamádé, mohar, köles, kukorica, cukorcirok

szójával, lucerna, vörös here, csillagfürt.

Augusztus: szudánifű, cukorcirok szójával, lucerna, kukorica, vörös here,

csillagfürt, hajdina, mohar, köles.

Szeptember: édescirok csalamádé, mohar, köles, hajdina, kukoricacsalamádé,

csillagfürt.

Október: csalamádé, tarló csillagfürt, kukoricacsalamádé másodvetésben,

fehérmustár.

November: répafej, cirokcsalamádé, fehérmustár.

43

6

SILÓZOTT TAKARMÁNYOK A szilázs lényegében csak abban különbözik a

zöldtakarmányoktól, hogy erjedési savakat tartalmaz.

a szarvasmarha szervezete mind energiaszükségleténekfedezésére, mind termék-előállításra fel tud használni.

Az erjesztett takarmányok jelentős szerepet töltenek be a kérődzőállatok takarmányozásában.

A silózott takarmányok közül a tehenek takarmányozásában asilókukorica-szilázs jelentősége a legnagyobb.

A silókukorica-szilázs táplálóértékét és minőségét a besilózáskoriszárazanyag-tartalom határozza meg. A legjobb minőségű szilázstakkor nyerjük, ha a silókukoricát 30-35 % körüli szárazanyag-tartalommal silózzák.

43

7

SILÓZOTT TAKARMÁNYOK Jelentős gyepterülettel rendelkező üzemben a fűszilázs is

képezheti a tömegtakarmány-ellátás alapját. Természeteserjedő képessége nem teszi lehetővé, hogy eredetiszárazanyag-tartalommal (18-22 %) jó minőségű szilázsttudjunk belőle előállítani. Természetes erjedő képességefonnyasztással vagy silózási segédanyagokfelhasználásával javítható.

A pillangós virágú takarmányokból készült szilázsjelentős a tehenek fehérjeellátása szempontjából. Apillangósok természetes erjedő képessége még afűfélékénél is rosszabb, ezért ezek is csak fonnyasztottállapotban vagy segédanyagokkal silózhatóakeredményesen.

43

8

SZÉNAFÉLÉK A szénafélék elsődleges funkciója a takarmányadagban

az, hogy az állatok kielégítő nyersrost-ellátását és ezen

keresztül a bendőfolyadékban megfelelő ecetsav-

koncentrációt, illetve a tejtermeléshez szükséges

ecetsav-propionsav-arányt, valamint a bendő normális

működéséhez szükséges struktúrát adják.

A szénák nyersrost-tartalma, minőségüktől függően, a

szárazanyag 30-38 %-át teszi ki.

43

9

TAKARMÁNYOZÁSI MÓDSZEREK TEJELŐ

TEHENEK RÉSZÉRE

Monodietikus takarmányozási módszerek: szilázsra és szénára,

szilázsra és szenázsra,

tisztán szilázsra, valamint

egész éven át száraz takarmányokra alapozott

A komplett takarmány olyan takarmányozási rendszer, amelytartalmazza az abrakkeveréket, valamint a szálas- és tömegtakarmányt is.Ezt olyan állományokban alkalmazzák, amelyek különböző termelésicsoportokba oszthatók.

Ezek a takarmányozási módszerek alkalmazása ökogazdálkodásban nem

ajánlott!

44

0

TAKARMÁNYOZÁSI MÓDSZEREK TEJELŐ

TEHENEK RÉSZÉRE

Javasolt:

A kombinált takarmányozási módszer

egy alaptakarmány-komponens – rendszerint kukoricaszilázs – télen-nyáron szerepel az

adagban.

A nyári időszakban kiegészítésül zöldtakarmányokat (legeltetnek), télen

szénát etetnek.

Legelőre, zöld futószalagra alapozott nyári takarmányozás

A vegetációs időben a tehenek jó minőségű telepített legelőn legelnek, vagy folyamatosan

különböző termeszett zöld takarmányokat kapnak szükség szerinti széna kiegészítéssel

44

1

FEJÉS

44

2

SZABADTARTÁS

44

3

LEGELTETÉS

44

4

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI

VONATKOZÁSAI

ÚJ MEGKÖZELÍTÉSI MÓDOK AZ

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYBEN

környezet- és állatvédelmi szemlélet

elsődleges feladat az állatok egészségének megőrzése, elsősorban profilaktikusmódszerekkel

Egészség = a szervezet és környezetének harmonikus egysége

optimális környezeti feltételek biztosítása

az állatok ellenálló-képességének több irányú erősítése

446

Azt a haszonállatot tartjuk egészségesnek, mely a fajtájára jellemzően viselkedik, genetikai

képességeinek megfelelően termel, illetve szaporodik, és táplálkozás-élettani szempontból optimális

minőségű élelmet biztosít az ember számára (Kovács, 1975).

447

A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS

AZOK HATÁSA AZ ÁLLATI

SZERVEZETRE

Levegő

ellenállóképesség – légzőszervi tünetek Fizikai szennyezettség

Hőmérséklet (termoneutrális zóna)

Páratartalom

Ammóniaszint

- az alom szárazon tartása

- foszfátliszt, vagy más kőzetlisztek, valamint különféle növényi kivonatok

- Yucca Shidigiera növényből származó természetes készítmény, mely a takarmányba keverve, az állat emésztőcsövén áthaladva, a trágyában fejti ki hatását az ammónia és egyéb káros gázok megkötésével glikokomponensei révén. 448

449



SZERVEZETRE Fény

UV sugarak - D vitamin szervezeten belüli szintetizálása.

Enyhe UV sugárzás a vörösvértestek számának növelése - fokozza a légzést, a belső elválasztású mirigyek működését és az anyagcserét

Az UV fény bakteriosztatikus hatású és a paraziták különböző fejlődési alakjai ellen is hat

Az infravörös sugarak a testfelületet melegítik, ezzel a bőr és a külső izomrétegek vérkeringését, anyagcseréjét, valamint a hőszabályozó rendszer működését serkentik.

A természetes fény hiánya az állatok ellenálló képességének gyengüléséhez vezet, anyagcserezavarokat, a szövetekben fokozott vízvisszatartást, zsírlerakódást, a vércukorszint emelkedését, valamint csökkent enzimaktivitást idéz elő

A fény napszaki illetve évszakos ingadozása az állatok viselkedését, valamint a szexuális funkciókat is befolyásolja

Az ökológiai állattartás esetén tilos ablak és kifutó nélküli, csak mesterséges fényprogrammal működő istállók alkalmazása 450

451

A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS AZOK

HATÁSA AZ ÁLLATI SZERVEZETRE

Takarmány

A leglényegesebb követelmények az ökológiai takarmánnyal szemben:

alkalmazkodjon az állatok természetes igényéhez

fehérje- és energiatartalma fedezze a növekedés, a szaporodás és a termelés igényét

elegendő mennyiségben és arányban legyenek benne természetes eredetűvitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek

nem tartalmazhat antibiotikumokat, szulfonamidokat, kokcidiosztatikumokat, hormonadalékot és egyéb szintetikus szerves vegyületeket, mint hozamfokozókat, valamint különböző eredetű toxinokat

természetes táplálkozási lehetőség (legelés, kapirgálás, keresés, turkálás) az abrakadagok egyidejű csökkentése mellett

Szopós állatoknak biztosítani kell, hogy természetes úton jussanak hozzá a számukra nélkülözhetetlen föcstejhez, és a későbbiek során is lehetőleg természetes anyatejes táplálásban részesüljenek

Ökológiai állattartásban mesterséges tejpótló szereket csak életmentő célból szabad használni. Tilos alkalmazni olyan eljárásokat, melyek az állatot a természetes igényénél nagyobb mennyiségű táplálék elfogyasztására késztetik, illetve kényszerítik (szintetikus étvágynövelők, tömés)

452

ANTIBIOTIKUMOK ÉS

KOKCIDIOSZTATIKUMOK PROBLÉMÁJA

Hozamfokozás nagy szórást mutat

Hasznos bélflóra elpusztítása

Baktéruimrezisztencia növekedése

Állati termékekben maradványanyagok

16 éve az EU-ban korlátozások

5 éve a kokcidiosztatikumok is korlátozottan

kerülhetnek felhasználásra

Alternatíva: kokcidiózis elleni vakcinázások, optimális

tartási körülmények453



SZERVEZETRE

Ivóvíz

Tisztaság, hőmérséklet

Az ivóvíz keménységét emésztőszervi-, illetve

anyagcserezavarok esetén ellenőrizni kell

fertőzést közvetítő szerep – legelő, parazitózisok. Lényeges,

hogy az állatok kellő időben megfelelő mennyiségű ivóvízhez

jussanak, és így ne kényszerüljenek a legelő

talajmélyedéseiben összegyűlt vízből inni.

454



SZERVEZETRE Legelő

Természetes tartásmód – edzettség, ellenálló-képesség

Növénytársulás ellenőrzése – emésztés, szaporodás, csontosodás

Gyomosodás elkerülése – emésztés, toxikózisok

Parazitózisok (pl. gyomor-, bél-, és tüdőférgek, májmétely) –állománysűrűség, csapadék, gondozatlan legelő

Trágya szétterítése – UV sugárzás

A legelőkön tilos szintetikus növényvédő szerek, gyomirtó szerek és műtrágyák alkalmazása, kötelező a mérgező növények irtása, ajánlatos a legelő öntözése, a növényzet összetételének rendszeres ellenőrzése

455



SZERVEZETRE

Mikroorganizmusok a környezetben (takarítás, fertőtlenítés)

Hasznos és patogén baktériumok – egyensúly

Ökológiai állattelepeken a fertőtlenítés alapszabálya, hogy elsősorban fizikai és biológiai módszereket kell alkalmazni a kórokozók távoltartására. A szintetikus készítmények csak a hatályos állategészségügyi rendeleteknek megfelelően szigorú járványveszély, illetve járványvédelem esetén használhatók, ha nincs azokkal egyenértékű természetes fertőtlenítő szer. Mechanikai úton a levegőből és az ivóvízből szűréssel lehet eltávolítani a nemkívánatos csírákat

A fizikai fertőtlenítés – UV fény, kiszárítás, magas hőmérséklet

Biológiai fertőtlenítés - a szerves anyagok lebomlása során hőhatás, kémhatásváltozás, oxidálás, redukálás, különféle enzimes hatások –nem 100 %-os! 456

AZ ÁLLATTARTÓ ÉPÜLETEK ÉS

BERENDEZÉSEIK (PL. FELSZERELÉSEK ÉS

ESZKÖZÖK) TISZTÍTÁSÁRA ÉS

FERTŐTLENÍTÉSÉRE ENGEDÉLYEZETT

KÉSZÍTMÉNYEK

kálium- és nátriumszappan

víz és gőz

Frissen oltott mész

mésztej

nátrium-hipoklorit (mint folyékony fehérítőszer)

nátrium-hidroxid

kálium-hidroxid

hidrogén-peroxid

természetes növényi kivonatok

citromsav, perecetsav, hangyasav, tejsav, oxálsav és ecetsav

alkohol

salétromsav (fejőeszközökhöz)

foszforsav (fejőeszközökhöz)

formaldehid

a fejőberendezések és a tőgy tisztításához és fertőtlenítéséhez használatos készítmények

nátrium-karbonát

457

RÁGCSÁLÓ- ÉS ROVARIRTÁS

Biológiai módszerek

rágcsálócsapdák

elektromos rovarcsapdák

riasztó illatú növények (menta-, fenyő-, kömény- repceolaj)

feromonos rovarcsapdák,

ragadozó rovarok, illetve más ragadozó állatok (macska, görény)

Csótányok ellen alkalmazható a bórsav, rovarok, rágcsálók ellen a széndioxid, vagy a nitrogéngáz is.

A természetes építőanyagok, mint a fa vagy a szalmával kevert agyag is hatásos védelem a kórokozókkal szemben

458

ELLENÁLLÓ-KÉPESSÉG

Nem specifikus – antigén-ellenanyag reakció

Specifikus (immunitás)

Passzív (készen kapott ellenanyagok, pl. természetes

anyatejes táplálás, specifikus immunglobulinok)

Aktív (védőoltások – kötelező + járványvédelmi

helyzetnek megfelelő)

459

ELLENÁLLÓ-KÉPESSÉGET

BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Edzettség, stressz („a stresszmentes állapot a

halál” Selye, 1976)

Takarmányozás (fehérje- zsírellátás, vitaminok –

A, D, B6, C, ásványi anyagok - Mg, Ca, P)

Környezeti mérgek (nehézfémek, inszekticidek,

peszticidek)

Genetikai tényezők (őshonos fajták)

460

JÁRVÁNYVÉDELEM A telep, a hozzátartozó kifutók és a legelők

zártságának biztosítása

A szociális épületek, takarmányraktárak és a

boncoló helység elhelyezése a kerítés vonalában

Járművek forgalmának korlátozása és

fertőtlenítőmedence használata

Szennyvízgyűjtő aknák, almostrágya telep,

valamint a dögkút kerítésen kívüli elhelyezése

Megfigyelő- vagy karanténistálló létesítése a

telepen kívül, amennyiben szükség van idegen

helyről származó állatok befogadására, illetve a

megbetegedett állatok elkülönítésére.461

ÁLLATGYÓGYÁSZAT

ALKALMAZÁSÁNAK

LEHETŐSÉGEI

Állattartó igénye, beleegyezése

Alternatív képesítéssel rendelkező

állatorvos (SZIE Állatorvostudományi

kara) Fakultatív képzési lehetőség

Továbbképzési lehetőség

Magyar Állatorvosi Kamara Alternatív

Állatgyógyászati Tagozata (2005)

Altervet levelezőlista

462

ALTERNATÍV

ÁLLATGYÓGYÁSZATI

LEHETŐSÉGEK

Gyógynövények, fito- és aromaterápia

Homeopátia

Bach-féle virágterápia

Ayurvédikus gyógyászat

Állatorvosi akupunktúra

Magnetoterápia

Geoterápia

Biometeorológia

Egyéb szervezetbarát módszerek (masszázs, kineziológia, Schlüssler-féle sók alkalmazása, fény- és színterápia)

Pro-, pre- és synbiotikumok alkalmazása463

GYÓGYNÖVÉNYEK, FITO- ÉS

AROMATERÁPIA

Önálló tudományterület (Henri Leclerc, 1900)

„Fűben, fában orvosság”

464

FITOTERÁPIA hivatalos gyógyszerek – ártalmatlanság, hatásosság, megfelelő minőség

gyógyszeripari nyers- és alapanyagok

természetes teaszerek

Gyógynövények hatóanyagait tartalmazó készítmények

Hatóanyag: drogok – alkaloidák (idegrendszer), glikozidák (szív-keringés), szaponinok (légzés, emésztés), csersav, keserűanyagok (emésztés),

Ellenőrző szervezetek, szakbizottságok, kiadott monográfiák (pl: British Herbal Pharmacopoeia, WHO monográfia,stb.)

Alkalmazás az állattenyésztésben: takarmánykiegészítők, hozamfokozók

Aromaterápia (1928)– illóolajok, illóolajos készítmények inhalálása (klinikai, masszázs, kozmetikai felhasználások)

Bizonyos növényi kivonatok (fokhagyma: diallil-szulfid, citrusfélék: d-limonén, szója: genisztein) sejtburjánzást gátló hatása bizonyított

Az oregano-kivonat baktériumok és kokcidiumok okozta emésztőszervi megbetegedések megelőzésében és kezelésében bizonyult hatásosnak

A növényi lektinek a patogén bélbaktériumok kötődését gátolják a bélben

Növényi kivonatok alkalmazhatóak különböző endoparaziták kiűzésére, alomkezelés céljára a légtér ammóniatartalmának csökkentése céljából, valamint a gyógynövényalapú kenőcsök különféle sérülések ellátására

465

HOMEOPÁTIA

Similia similibus curentur

466

HOMEOPÁTIA (HASONSZENVI GYÓGYÍTÁS) –

SPECIFIKUS INGERTERÁPIA

Samuel Hahnemann (1755-1843) „Organon der rationelle Heilkunde”

Cél: a szervezet önszabályozó működésének serkentése – célzott, egyedre szabott, sajátos, önálló, regulációs terápia, amelynek központjában nem a betegség, hanem a beteg áll.

Kiindulási anyagai: növényi (63%), ásványi (30%), állati (5%), kémiai szer (2%) összesen 4000-féle szer

Gyógyszerformák: dilúciók, triturációk, tabletták, golyócskák, ampullák, kenőcsök, végbélkúpok (monokészítmények, komplex szerek, bevált indikációk)

Homeopátiás betegvizsgálat

Homeopátia alaptörvényei: simile elv = hasonlósági törvény

Kiindulási anyagok (őstinktúrák) erőteljes hígítása (potenciálás, dimanizálás)

Homeopátiás gyógyszervizsgálat (emberen, állaton) 467

BACH-FÉLE VIRÁGTERÁPIA

468

Edward Bach angol orvos (1886)

Mount Vernon (Anglia) – Bach Központ

A betegség oka lelki-érzelmi diszharmónia – 38-féle lelkiállapotot különböztet meg

Az állatokra az őket körülvevő emberek hatnak

Bach esszenciák a diszharmónikus érzelemi minta harmonikus párját képviselik

38-féle vadon termett növény virágából (sem mérgező, sem takarmánynövény nincs közte) vizes-alkoholos esszencia készül speciális eljárással (napoztatásos, főzéses módszer)

Alkalmazás: naponta 4 x 3,5,10 csepp469

AYURVÉDIKUS GYÓGYÁSZAT

ayush = élet, veda = tudás; ayurveda = az élet tudománya470

Az ayurvédikus gyógyászat ősi indiai gyógymód, több mint 5000 éves múltra, a védikus időkre tekint vissza és számos újabb gyógyászat alapjául szolgál.

1997 óta hivatalos gyógyászati mód Magyarországon is.

Indiai növények kombinációi és ásványi anyagok felhasználása

Filozófiai tanítása szerint mindenki meggyógyíthatja önmagát, ha megérti saját testét, annak igényeit. Ha saját testtípusának megfelelően táplálkozik, akkor egészséges marad.

Az ayurvéda több száz éve állatgyógyászattal is foglalkozik. Sikereket könyvelnek el bizonyos krónikus anyagcsere-betegségek, immunhiányos állapotok, bőr- és allergiás betegségek esetében, valamint a káros stresszhatások kivédésében.

Magyarországon az ayurvedikus állatgyógyászati termékek felhasználásuk, hatásuk alapján két csoportba oszthatók: takarmányadalékokra és gyógyhatású készítményekre. Hazánkban ezek a készítmények OMMI-, illetve FVM-engedéllyel kerülnek forgalomba, a Biokontroll Hungária Kht. és a Biokultúra Alapítvány tanúsítványai szerint pedig ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett termékeknek minősülnek.

471

KÉSZÍTMÉNYEK

Charmil gél - Gyógyhatású seb- és bőrkenőcs

Diaroak száraz szuszpenzió - Gyógyhatású takarmány-kiegészítő

Exapar folyadék - A méh ellés utáni kiürülésének gyorsítása

Janova - Ivarzásmegindító készítmény

Stresroak premix és folyadék - Különböző eredetű stresszhatások kivédése

Superliv itatófolyadék és premix - Gyógynövényes takarmánykiegészítő, immunerősítő 472

ÁLLATORVOSI AKUPUNKTÚRA

Az akupunktúra szó latin eredetű (acus = tű, pungere = szúrni),

speciális ingerterápiás, gyógyító és megelőző kezelési mód473

• Eredete több ezer éves, hagyományos kínai orvoslás része

• i.e. 900 – állatorvosi akupunktúra első írásos anyaga

• 1683 – első angol nyelvű kiadvány Európában holland hajóorvos

• 1979 – WHO hivatalos gyógymódnak elismeri

• a szervezet megbomlott energetikai rendszerének helyreállítását végzi

• fizikoterápia ágának tekinthető speciális ingerterápia a meridiánokon –

neuro-endokrin rendszeren keresztül hat474

Fajtái

• manuális ingerlés

• Elektromos ingerlés

• Lézerpunktúra

• moxibustio – hőkezelés

• mezoterápia – vegyületek befecskendezése

Felhasználása

• fájdalomcsillapítás

• altatás

• allergia

• mozgásszervi

• idegrendszeri

• szaporodásbiológiai

475

AKUPUNKTÚRÁS

ESZKÖZÖK EGYES

FAJTÁI

476

PRO-, PRE- ÉS SYNBIOTIKUMOK ALKALMAZÁSA

AZ ENTERÁLIS KÓRKÉPEK KIVÉDÉSÉRE A prebiotikumok nem felszívódó rövid-, illetve hosszúszénláncú

szénhidrátok (mannóz, laktóz, mannán-, vagy galakto-oligiszacharidok, stb.), amelyek a takarmányban adagolva szelektív módon stimulálják bizonyos hasznos bélbaktériumok növekedését és szaporodását, gátolva ezzel a patogén csírák elszaporodását.

A probiotikumok takarmány-kiegészítőként továbbszaporodásra képes élőcsírás kultúrákat tartalmazó készítmények (Bacillus subtilis, B. toyoi, Lactobacillus acidophylus, L. bifidus, L.reuteri, L. plantarum, Streptococcus bulgaricus, Enterococcus faecium).. Bioreguláció - a bélflóra egyensúlyát képesek fenntartani azzal, hogy savanyító hatásuk révén gátolják a patogén csírák túlszaporodását, illetve a már károsodott természetes bélflórát gyorsan képesek helyreállítani, kiszorítva a patogén csírákat.

A synbiotikumok a pre- és probiotikumok kombinációi

Számos enzimkészítmény, mint ozmoregulátor, különféle szerves savak a környezet szalmonella-csökkentésében bizonyultak hasznosnak, de az ivóvíz savanyítása révén szintén alkalmazhatók az enterális kórképek természetes úton történő kivédésében (almaecet, huminsav, fumársav, csersav, propionsav, vajsav, aszkorbinsav).

477

BIOTERMESZTÉS ÖKONÓMIÁJA,

PIACI HÁTTERE

Barna Sándor

NORMAN ERNEST BORLAUG

(NORVÉG SZÁRMAZÁSÚ TUDÓS, NOBEL DÍJAS)

Zöld Forradalom

Előnye:

eszközt adott a kevésbé fejlett vidéknek

ahhoz, hogy saját termelésből fedezze

élelmiszerszükségletét

komoly hátránya:

az általa terjesztett modern, kemizált

mezőgazdaság ipari méreteket öltő műtrágya és

növényvédőszer felhasználása következtében az

élővilág, a talaj és a természeti környezet állapota

romlásnak indult.479

NORMAN ERNEST BORLAUG

(NORVÉG SZÁRMAZÁSÚ TUDÓS, NOBEL DÍJAS)

Zöld forradalomnak köszönhetően a hatvanas évek elejétől a harmadik világ népességének többsége megmenekült

az éhezéstől.

1960 körül hárommilliárd volt a világ össznépessége, s közülük egymilliárd éhezett. Ma több mint kétszer annyi a Föld összlakossága, mint 1960-ban, az éhezők – vagyis a napi legfeljebb 2000-2100 kilokalóriát fogyasztók – száma viszont

„csak” nyolcszázmillió fő, tehát nemcsak arányuk, hanem még számuk is csökkent.

Borlaugot azonban számos kritika is érte.

Bírálói szerint úgy oldott meg egy problémát, hogy létrehozott helyette egy másikat: főleg a műtrágyázásban

kulminálódó mezőgazdasági környezetszennyezést.

1961 és 1996 között a globális műtrágya-fölhasználás megnégyszereződött. 480

TERMŐHELY ÉS TERMESZTÉSI

KÖRZETEK

Az általánosan elterjedt nézet szerint

Magyarország legfontosabb verseny-előnyei:

o a 2000 napfényes óra

o az ezzel kapcsolatos - a kedvező termőhelyi

viszonyokból fakadó - kiemelkedő

termékminőség

o valamint az olcsó munkaerő miatti

kedvezőbb költségek.

481

A MAGYAR GAZDASÁG ESÉLYEI

(A "++" A NAGYON JÓ, A "--" A NAGYON

GYENGE VERSENYKÉPESSÉGET JELENTI)

De vajon valóságosak-e ezek az előnyök?

A kétezer napfényes óra az egész Mediterránban

általános;

a termőhelyi viszonyaink lehetnének jók, ha a kiválasztás nem a tűrőképesség, hanem az optimum alapján történt volna;

a kiváló termékminőségünk inkább illúzió, mint valóság;

az állítólag olcsó munkaerőből pedig csak az

alacsony bér az igaz, a rárakódó terhek és a gyengébb

termelékenység sajnos többnyire kiegyenlítik a különbséget

"feketén"482

A TERMESZTÉSI KÖRZETEK

KIALAKULÁSA

a magyar mezőgazdaság termesztési körzetei

többnyire véletlenszerű kiválasztással, az

optimumtól gyakran nagyon távoli tolerancia

alapján születtek

a termesztett növények nem az optimális, hanem

a még tolerált termőhelyre kerültek

legtöbbször a tűrhető termőhely és a toleráns

mezőgazdasági kultúra is elegendő volt (pl. Az

egyik neves hazai gyümölcstermesztő körzet története

például egy tanítónak a faluba településével kezdődött, aki

értett a baracktermesztéshez. A környezetről azóta kiderült a

korlátozott alkalmasság, versenyelőnynek maradt a

szakértelem.)483

AGGLOMERÁCIÓS ELŐNYÖK ÉS

HÁTRÁNYOK

Az agglomeráció a térségfejlesztésben nem

csak a szokásos nagyváros-környéki

települések gyarapodását jelenti, hanem

a térségbe betelepülő vállalkozások

szinergikus, egymásra épülő

sokasodását, egy közös termék vagy

technológia elterjedését.

484

AGGLOMERÁCIÓS ELŐNYÖK A VIDÉK

FEJLŐDÉSÉBEN (BÁLINT J. ET AL. 2000.)

A beszerzést megkönnyítő adottságok

- eszközök/anyagok előállítói helybe települnek, helyi kereskedők,

- alkatrész raktárak, szerviz szolgáltatások, bankfiókok,

képviselők,

A termelést elősegítő adottságok

- gépkörök, szomszéd szolgáltatások, munkaerő, helybeni

szakképzés,

- tapasztalatcsere, empátia, közös próbálkozások, kísérletek,

kutatás,

- közös termelő és termesztő berendezések, lehetőség a

specializációra,

- horizontális és vertikális integráció, tanácsadói szolgáltatások 485

AGGLOMERÁCIÓS ELŐNYÖK A VIDÉK

FEJLŐDÉSÉBEN (BÁLINT J. ET AL. 2000.)

Az értékesítést megkönnyítő adottságok

- a kínálat nagyobb mennyisége, szortiment bővítés,

kiegyenlítés,

- nagyobb kereskedői érdeklődés, nagyobb piac, értékesítő

létesítmények,

- feldolgozó üzemek betelepülése.

Agglomerációs hátrányok a térség fejlődésében:

- konkurencia a beszerzésben, szezonális munkaerőhiány,

- növekvő munkabérek, növekvő föld- és ingatlan árak,

- konkurencia az értékesítésben, piaci telítettség,

- az infrastruktúra és a környezet túlterhelése486

BEVEZETÉS AZ ÖKOLÓGIAI

GAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIÁJÁBA

A túlzott növényvédőszer- és műtrágya

használat következményei minőségbeli romlásban is megmutatkoztak (pl.

növényvédőszer-maradványok),

a fogyasztók úgy döntöttek, hogy az ökológiai termesztés (biotermesztés), mint

környezetkímélő mezőgazdaság egy olyan szolgáltatás, amelyért a termesztőket

megilleti az ellenszolgáltatás.

Erre a fogyasztói igényre épült rá a biotermesztés rendszere, amely elsősorban

tehát a környezet megóvására és a fogyasztó által igényelt minőség biztosítására törekszik.

487



Az ökológiai termesztés értéke - a sok irányban

működő externális hatások miatt (környezet

védelme és helyreállítása, stb.) - a hagyományos

közgazdaságtan eszközeivel nem mérhető, és ez

nehezíti összehasonlítását a hagyományos és más új

termesztési rendszerekkel (integrált termesztés,

biotechnológiai módszerekkel nemesített növények

termesztése).

Az eddigi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják,

hogy az ökológiai termesztés - különleges

minőségű termékek gyártásán keresztül - fontos

szerephez juthat a multifunkcionális

mezőgazdaság keretein belül a vidék

fejlődéséhez.

488



Az EU állásfoglalása szerint

a biotermelés

olyan alternatív jövedelemszerzési forma a mezőgazdaságon belül,

amely szerepet játszhat a vidéki területek újjáélesztésében,

munkahelyeket teremthet a hanyatló gazdaságú régiókban,

lehetőséget ad a fiatal vállalkozók elvándorlásának csökkentésére és visszafoghatja az élelmiszertermelő

mezőgazdaság túltermelését.

Az Unió szerint tehát az ökológiai gazdálkodás céljai elsősorban a vidékfejlesztési célokkal (Sarudi, 1997), és csak másodsorban a mezőgazdasági célokkal egyeztethetők össze. 489



Ökológiai gazdálkodásnak (biogazdálkodásnak, organikus termesztés, "organic farming")

meghatározott elvek és szabályok szerint

folytatott gazdálkodási formát nevezzük,

amelynek

legfontosabb céljai a mezőgazdaság környezetre mért terhelésének csökkentése,

valamint különleges minőségű élelmiszerek előállítása.

Az ökológiai gazdálkodás végterméke a biotermék vagy bio-alapanyag: ebbe beletartoznak a növényi és

állati eredetű termékek, élelmiszerek, de olyan különleges termékek is, mint a növényi olajok, rostok

vagy ruhaalapanyagok.490

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JELENTŐSÉGE

A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE

1995 és 1998 között óriási növekedés volt megfigyelhető a biotermékek kínálatában és keresletében.

Okai:

újonnan bevezetett agrártámogatási rendszernek,

a biotermékek a hagyományos termékekhez képest alacsony fogyasztási arányának volt köszönhető.

A Közös Agrárpolitikába foglalt agrártámogatási célkitűzések ugyanis a környezeti szempontoknak is megfelelő termelési rendszereket részesítették támogatásban.

A támogatások igénybe vételének egyre gyakoribb feltételévé vált a fenntartható, extenzív termelési körülményeket teremtő, a környezetet minél kevésbé megterhelő, valamint az anyagok körforgását tekintve zárt termelési egységekből álló gazdálkodás garanciája.

491



Az ökológiai gazdálkodás növekedésének

szemléletes mivolta a termelés alacsony

volumenének tudható be.

Az ökológiai gazdálkodás szellemében

megművelt területek a teljes mezőgazdaságilag

hasznosított terület 0,5-10%-át teszik ki a fejlett

iparú európai államokban.

Ausztria a maga 10%-ával kiemelkedő

eredményt ért el, míg az EU többi tagállamára

inkább az 1% körüli részarány a jellemző.

492



2000-ben 110.000 gazdaság 3 millió hektáron folytatott ökológiai gazdálkodást az Európai Unióban.

A terület, valamint a gazdaságok számának növekedése folyamatos.

Olaszország rendelkezett a legnagyobb termőterülettel, majd Németország, Spanyolország, Franciaország és Ausztria követte a sorban.

A gazdaságok számát tekintve Olaszország után Ausztria, Spanyolország, Németország és Franciaország vezeti a mezőnyt.

A hagyományos gazdálkodás területére vetített ökogazdálkodás viszont Ausztriában, Finnországban, Dániában, Svédországban és Olaszországban a legmagasabb.

493

AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBA VONT

TERÜLETEK ÉS GAZDASÁGOK AZ EU-BAN

(1985-2007)

494



Az ökológiai gazdálkodás viharos fejlődési szakasza mindenesetre az 1990-es évek végén mértékletes

növekedési pályára állt,

néhol a kereslet és kínálat gyenge visszaesést is mutatott.

Az ágazat jövőjére vonatkozó várakozások és becslések rendkívül sokfélék, csakúgy, mint a követendő irányra

vonatkozó ajánlások.

A kutatók egy része az ökogazdálkodás fokozott költségvetési támogatásában látja a megoldást, s e

megoldás mellett környezetpolitikai szempontokat sorakoztat fel.

A szakmai vita látványos gyengéje, hogy kevés gazdasági szempontot, illetve kutatási eredményt

képes felmutatni: az ökogazdálkodás gazdaságtana napjainkban is gyenge lábakon áll.

495



1991-ben Magyarországon csupán 3.000 ha területen folytattak ökológiai gazdálkodást.

Az azóta folyamatos növekedésnek köszönhetően 2004-re közel 130.000 ha-ra, a korábbi terület 43-szorosára

növekedett az ökológiailag megművelt terület.

Ez Magyarország mezőgazdaságilag hasznosított területének nagyjából 2%-át teszi ki.

A gazdaságok száma 2004-re meghaladta az 1 400-at.

2005 végén a Biokontroll Hungária ellenőrzésével 123 000 hektáron folyt ökológiai gazdálkodás.

A szerződéses partnerek között 1 334 mezőgazdasági termelő, 160 méhész, 7 vadon termő növény begyűjtő, 169 feldolgozó és csomagoló, 76 keres-kedelmi egység, valamint 2 importőr volt.

2004-ben a Földművelésügyi és Vidék-fejlesztési Minisztérium tervei között még szerepelt a terület

300000 ha-ra való növelése 2006-ig, amely megfelelne a hazai összes mezőgazdasági terület 6%-ának, azonban e

célkitűzés elérése még várat magára.496

A BIOTERMESZTÉS GAZDASÁGTANA

Az ökológiai minőség gazdasági értéke a

közgazdaságtan talán egyik legbonyolultabb és

legvitatottabb kérdése.

Pl. Mennyit ér a tiszta levegő? Attól függ, kinek

és mikor. Mennyit ér a szennyezett levegő?!

A környezeti értékbecslő módszerek

általában fordított logikával működnek:

azt a kérdést teszik fel, hogy kinek mit ér meg

egy-egy természeti elem minőségi javulása

vagy romlása. 497

A BIOTERMESZTÉS GAZDASÁGTANA

Például, levegő minőség problémája

Hipotézis:

statisztikai adatokból tudjuk, hogy egy budapesti lakos - a levegő

szennyezettsége folytán - két évvel rövidebb életre számíthat, mint

az átlagos magyar állampolgár,

Kérdések:

mennyit ér a két elvesztett életév?

a társadalombiztosításnak mennyibe kerül a légszennyezés miatt

kialakuló légúti megbetegedések gyógyítása?

milyen más hatásai vannak azoknak a javaknak, amelyek

előteremtése során megnő a levegő szennyezése?

Elméletileg akár az is lehetséges, hogy a Budapesten kívül élő

lakosság azért él két évvel tovább, mert a légszennyezéssel

előállított javak növelik az életminőségüket.

Hogy hol húzzuk meg a határt az ökológiai minőség

által befolyásolt gazdasági tényezők körül, az inkább

filozófiai, mint ökonómiai kérdés.

498

A KÖZGAZDÁSZOKAT HÁTRÁLTATÓ

TÉNYEZŐK

a szubjektivitás,

a gazdasági-társadalmi, sőt

természettudományos összefüggések

feltáratlansága,

az értékelhető adatok hiánya,

a kockázatok becslésének lehetetlensége

499

ÖKOPOLITIKA KIALAKÍTÁSAKOR ÜGYELNI

KELL

a gazda ne kényszerüljön nyereségmaximálásra

A környezet minősége (az állatok jóléte, az esztétikus táj, a veszélytelen élelmiszer stb.) jelentsen számára értéket, amelyért cserébe ebből származó nyereségének csökkenését tudomásul veszi.

A nyereségnek ugyanis nem célnak, csupán eszköznek kell lennie

a cél az életminőség fokozása.

A mezőgazdasági tevékenység a következőképp érheti el ezeket:

a) gazdasági sikeren keresztül,

b) a természet megóvásán keresztül

c) környezeti felelősségvállaláson keresztül.

A gazda feladata, hogy a megoldások közül válasszon, vagy egy neki tetsző kompromisszumot

keressen. A választásban az ökopolitika segít. 500

ÖKOGAZDÁLKODÁS ELŐNYEI

A környezeti károk (közvetve vagy közvetlenül) a mezőgazdaságban a termőföld és az állatok túlzottan intenzív

kihasználásának következményei.

Az ökológiai gazdálkodásra való áttérés, illetve a mezőgazdaságilag művelt terület egy részének kivonása a

művelésből (ahol azután a környezettudatos gazda és a természetes élővilág gondoskodik a fajgazdagság

fenntartásáról) megoldást jelenthet a környezeti károk csökkentésére,

Megoldás egyben a mezőgazdasággal foglalkozni kívánók megélhetésére is: az ökológiai előnyökhöz így

szociális előnyök járulnak.

Az ökológiai gazdálkodás például magasabb emberi munkaráfordítást igényel,

és újra szerves egységgé kovácsolja a növénytermesztést és az állattenyésztést.

Terjesztése csökkenthetné a gyors struktúraváltozás, modernizálás és az egyre intenzívebbé váló

gazdálkodás által keltett magas mezőgazdasági munkanélküliséget.

501

AGRÁRPOLITIKA LEHETŐSÉGEI, HOGY

TÁMOGASSA A FENNTARTHATÓ GAZDASÁGOT

Egyik megoldás az, hogy a termelést nem korlátozza, hanem a kereslet növekedésének

elősegítésével hagyja azt kibontakozni.

A másik megoldás például az ökológiai gazdálkodás gyors terjesztése lenne, esetleg a

kereslet növekedését is megelőzve.

Az utóbbi esetben előre látható az ökotermékekárának csökkenése: így a termelők kieső hasznát

csak állami támogatással lehetne pótolni. Az ökológiai gazdálkodás állami támogatással való

terjesztése, a támogató piaci réteg megléte nélkül csak abban az esetben vezethet eredményre, ha a

teljes mezőgazdasági területet érintő átállás tartós, hosszú távú céllá válik.

502

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS TERJEDÉSÉNEK

AKADÁLYAI, LEHETŐSÉGEI

Az ökológiai gazdálkodás jövője szempontjából meghatározó jelentőségű a kereslet folyamatos

növekedése.

A magyarországi kereslet jelenleg (a hazai ökogazdálkodás kezdetétől egészen napjainkig)

csekély és a megtermelt biotermékek legnagyobb részét Nyugat-Európában értékesítik.

Ugyanakkor a nyugat-európai fogyasztás növekedése sem töretlen, inkább lassan bővülő tendenciát mutat

(különösen a fiatalok körében).

Az ökológiai termékek piaca mesterségesen is kiépíthető: komoly állami támogatás és az ország

belső fogyasztásának élénkítése magával hozta a várt hatást. (pl. Ausztria) 503



A biotermékek egyre kevésbé keresleti piacon

értékesülnek.

Megoldás:

a hagyományos és biotermékek közötti

árkülönbség csökkentése,

a disztribúciós csatornák javítása,

a termékválaszték és a minőség növelése

célzott kommunikációs stratégiák504



Az ökológiai gazdálkodás terjedésének egy másik akadálya a különféle szakmai szövetségek konzervatív, új

technológiákat elutasító szemlélete.

A vegyszermentes gazdálkodás legújabb irányzatát, a biotechnológiát és a génmódosítást, az ökológiai

gazdálkodást minősítő szervezetek és segítő egyesületek gondolkodás nélkül elvetik.

Ezzel párhuzamosan az utóbbi időben napvilágot látott néhány olyan kutatási eredmény, amely a biotermékek egészségre ártalmas voltát

hangsúlyozta.

Ilyen eset volt az afla-toxinnal fertőzött gabona, vagy a magas csíraszámú gyümölcslé (Bálint - Juhász, 1998). Ez

alapjában rengette meg a fogyasztók biotermékekbe vetett hitét. 505



A biotermékek vásárlása mellett szóló további érvek:

a fenntartható mezőgazdasági termelés,

munkahelyteremtés,

vidéki foglalkoztatás

A jövőben is ennek a folyamatnak a folytatódása várható:

a biotermékek egészségessége jelenleg egzakt módon nem bizonyítható,

azonban azt senki nem vonja kétségbe, hogy a biotermék vásárlása élménnyel jár,

ráadásul a fogyasztó a vásárlással saját -ökológiai és ökonómiai - környezetét támogatja. 506

AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK FOGYASZTÓINAK

MOTIVÁCIÓI, HOGY MIÉRT VÁSÁROLNAK

BIOTERMÉKET

Van, akit a betegsége késztet, de van olyan is, aki az egészségét szeretné megőrizni. Sokan pedig a környezet iránt érzett felelősségtudatból válnak

biofogyasztóvá.

507

AZ ÖKOLÓGIAI TERMESZTÉS ÉS A PIAC

Az ökopiac szereplői alatt az ökológiai minőség területén üzletszerű tevékenységet folytatókat kell

érteni.

E szereplők közé tartoznak:

az ökológiai termékek termelői (ökológiai mezőgazdaság földművelői és állattenyésztői)

és vásárlói

az ökológiai szolgáltatások nyújtói,

(Az ökológiai szolgáltatások nyújtói olyan módon járulnak hozzá az ökológiai gazdasághoz, hogy a termelők és kereskedők, vagy a kereskedők és fogyasztók közötti úton a termék hozzáadott értékét növelik.)

az ökológiai piac szabályozásában részt vevő szervezetek,

illetve az ökológiai javakkal kereskedő gazdasági szereplők.

508

AZ ÖKOLÓGIAI TERMESZTÉS ÉS A PIAC

A kereskedelem formái

a közvetlen értékesítés, amely során az ökológiaigazdálkodó saját gazdaságában vagy egy piactéren szolgálja kifogyasztóit.

A kereskedelem tipikus példája a piacokon történő,kereskedő általi értékesítés, amikor is a termelőbeszállítója a kereskedőnek, aki aztán közvetlenülkapcsolatban áll a vevőkkel.

A biotermékek más intézményesülő formái a bioboltokbanvagy házhoz szállítással történő értékesítés. Ezekben azesetekben a termelő már nem biztos, hogy kapcsolatban áll akiskereskedővel, így néha még közvetett kapcsolatot semteremthet a fogyasztóval.

Hasonló a helyzet akkor, ha szuper- és hipermarketekértékesítik a bioterméket: egy-egy termelő csak a legritkábbesetben képes olyan kereskedelmi mennyiséget termelni,amely elegendő egy üzletláncnak. Így a közvetlen kapcsolat azilyen óriás-kiskereskedelemben megszűnik termelő ésfogyasztó között

509

ÖKOPIAC: A BIOTERMÉKTŐL A

KÖZÖSSÉGI ESZMÉIG

Ma a biotermékek, az ökológiai gazdálkodás termékeinek szelíd fogyasztói sokszor e termények egészségvédő vagy betegség-elhárító, szinte csodatevő erejében hisznek.

Mások, a zöld aktivisták pedig gyakran harcosan küzdenek a környezetszennyező technológiák ellen. 510

AZ ÖKOLÓGIAI TERMESZTÉS ÉS A

VIDÉKFEJLESZTÉS

A biotechnológia és a biogazdálkodás terjedése nem feltétlen technikai vívmányokon alapul, inkább a bennük rejlő gazdasági lehetőségek válnak egyre

hatékonyabban kiaknázhatóvá.

A biotechnológia a történelem során először kínál lehetőséget az agrárgazdaság számára a hagyományos élelmiszertermelési technológiáktól való elszakadásra,

és a fogyasztói igények minden eddiginél tökéletesebb kielégítésére; azaz akár a személyre szabott

élelmiszertermelésre.

A biogazdálkodás emellett lehetővé teszi, hogy továbbra is fenntartsuk az agrárgazdaság szociális szerepét, tehát

például munkahelyet és megélhetést nyújtó élettérhez juttassuk a vidéki lakosságot.

Mindkét irányzat egyben fenntarthatóságot is kínál: a biotechnológia elsősorban ökonómiai, míg a biogazdálkodás

mindenekelőtt ökológiai értelemben.

A gazdasági-természeti béke három kulcsa a fentiek alapján tehát a hatékonyság, a fenntarthatóság és a

foglalkoztatás.

511

HATÉKONYSÁG MEGJELENÉSE AZ

ALTERNATÍV TERMELÉSI

IRÁNYZATOKBAN

A mezőgazdaságban újabban teret nyerő

környezetkímélő rendszerek az ökológiát

az ökonómiával (a környezetet a

gazdaságossággal) igyekeznek

összeegyeztetni.

A legfontosabb környezetkímélő termesztési

irányzatok:

az integrált termesztés

biotermesztés

512

A HATÉKONYSÁG EGYES KÉRDÉSEI

A piacgazdaságban az üzleti vállalkozást végzők célja valamilyen eredmény elérése

A gazdasági szereplők céljaik eléréséhez ráfordításokat eszközölnek, amelyeket

erőforrások igénybevételével biztosítanak.

Az erőforrásokért a gazdaság szereplői folytonosan versenyeznek.

Az erőforrások szűkössége arra készteti a vállalkozókat, hogy a termelés vagy

szolgáltatás megfelelő ütemű növeléséhez fokozzák az erőforrások hatékonyságát.

A hatékonyság fogalma tehát az eszközhasznosulásra vonatkozik.

513


Hatékonyság = Eredmény/Ráfordítás

Ondi (2006) kifejti, hogy alapvetően a hatékonyság

lehet:

• technikai (naturális) hatékonyság és

• gazdasági (ökonómiai) hatékonyság

514


Technikai (naturális) hatékonyság

Amikor a hatékonyságot mennyiségben fejezzük ki(felhasznált erőforrásokkal elért hozam mennyiség)technikai vagy naturális hatékonyságról beszélünk.

A technikai hatékonyság esetén az erőforrásokoptimális felhasználását vizsgáljuk.

Gazdasági (ökonómiai) hatékonyság

Ha a hatékonyságot a termelés értékérevonatkoztatjuk, akkor gazdasági hatékonyságrólbeszélünk. Ilyenkor a gazdaság szereplőinek döntéstmegalapozó mutatóit vizsgáljuk. Ezek pénzbenkifejezett mutatók.

515

ALTERNATÍV TERMELÉS ÉS HATÉKONYSÁG

Az alternatív termelési irányzatok reálishatékonyság értékelése csakrendszerszemlélettel történhet, hiszen ebben arendszerben minden elem meghatározójelentőséggel bír.

Értékelését tehát holisztikus (a részekkelszemben az egész egységet figyelembe vevő)jellegének megfelelően komplexen kell végezni.

A versenyképességet és a termeléshatékonyságát jelző számítások, eredményeka társadalmi hasznossággal nem mindigtalálkoznak (Módos, 2006).

A hatékonyság megítélésénél nehezenszámszerűsíthető, de a társadalom jövőjeszempontjából fontos egyéb hatások is figyelembeveendők. 516

ALTERNATÍV TERMELÉS ÉS HATÉKONYSÁG

Az ökonómiai- és hatékonyság-értékelés általában üzemi orientáltságú,

Ezért

az extern költségekkel a kalkulációk nem számolnak.

Az iparszerű mezőgazdaság környezet- és természetkárosító hatása pazarló energiafelhasználás

az erózió, defláció, talajsavanyodás, talajpusztulás problémái, a genetikai alapok beszűkülése a

biodiverzitás csökkenése, a víz elszennyeződése nem jelenik meg a termékek költségében.

Az egészséges termék, az élhető környezet, a biotópok megvédése, a tiszta víz, a fenntartható termelés,

hasonlóképpen nem vagy csak részben jelenik meg az ökotermékek árában.

517

EXTERNÁLIS HATÁS

olyan hatás, amelyet egy vállalkozó vagy személy tevékenysége közben létrehoz,

amelynek létrejöttét nem tudatosan okozza vagy nem is észleli, de ez a hatás másoknak hátrányt vagy előnyt jelent anélkül azonban,

hogy az elszenvedett hátrányokért kompenzációt kapnának vagy az élvezett

előnyökért fizetnének.

A pozitív (előnyös) externális hatás pénzértékét externális gazdasági előnynek vagy externálisjövedelemnek, a negatív (hátrányos) externális

hatások pénzértékét pedig, externálisköltségnek nevezzük.

518

HATÉKONYSÁG A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN

ÉS A KERTÉSZETBEN

A termelők számára az alternatív gazdálkodási stratégiák – a korábbi technológiához képest –

megváltozó ökonómiai és hatékonysági viszonyokat eredményeznek.

Vizsgálandó a növényvédő szer és műtrágya felhasználás csökkenés hatása a hozamokra és az így

termelt egészségesebb élelmiszer értékesítési lehetősége és ára.

Takácsné (2005) szerint ökotermelés esetén reális a termékek értékesítésénél 30% felár.

A felár értéke becslés, hiszen a szántóföldi tömegárut jelentő növényeknél nem realizálható

olyan magas felár, mint egyes kertészeti termékeknél, ahol ennek mértéke akár 50-120% is

lehet. 519

AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS HATÉKONYSÁGÁT

BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A mezőgazdaság alapanyag-termelő ágazatai

közül az állattenyésztésben egészen sajátos

feltételek, összetett folyamatok

végeredményeként jutunk el a

produktumig.

Ebben a folyamatban számos tényező

szükséges ahhoz, hogy fogyasztásra alkalmas,

a piacon versenyképes, a vállalkozó számára

elfogadható jövedelmet biztosító termék jöjjön

létre, a viszonylag hosszú biológiai-

technológiai folyamat végén. 520

AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK TERMÉK-

ELŐÁLLÍTÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

Az egyik csoportba azok a tényezők tartoznak, amelyek hosszabb időre szólnak, megvalósításuk nagyobb anyagi

áldozattal jár:

az állatfaj megválasztása, hasznosítási irány kijelölése, állatállomány összetétele, ágazati mérete,

teleprendszer, telep elhelyezés.

Másik csoportba azok tartoznak, amelyek rövidebb időre szólnak:

fajta, állomány termelőképessége, termék minősége, termelés intenzitása, takarmányozási

rendszer színvonala, telep üzemeltetési módja, termelés volumene.

Közvetlenül a nyereség növelését az értékesítési lehetőségek, illetve piaci viszonyok alakulása

befolyásolja.

521

Az állattenyésztés egyik alapvető feladata olyan

termelési paraméterek kialakítása, amelyek a

folytonosan változó takarmány- és állati termék

árak mellett is biztosítani tudják a fenntartható

fejlődést, az optimális jövedelmezőséget, illetve

a hatékonyságot,

522

HATÉKONYSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ

TÉNYEZŐK

késztermék minősége, és ezen keresztül az eladási ár,

a takarmányértékesítés hatásfoka,

a takarmány ára,

az állomány genetikai potenciálja,

tartástechnológia, műszaki felszereltség, amortizáció,

a betegségmegelőzés, kezelési költségek,

az emberi tényezők,

a környezet- és állatvédelmi előírások költségvonzatai,

a rendelkezésre álló erőforrások költségei.

A felsorolt tényezők közül a termelő elsősorban a naturális mutatók javításán, és

a költséggazdálkodás optimalizálásán keresztül tud a jövedelmezőségre és

hatékonyságra hatást gyakorolni.

523

ALTERNATÍV TERMELÉS ÉS

ÖKOMARKETING, ÖKOPIAC

Az integrált és ökológiai gazdálkodás teszi lehetővé

a fogyasztó egészségének védelmét,

a természeti környezet terhelésének csökkentését,

és a természeti erőforrások takarékos felhasználását.

Ehhez nyújt segítséget az ökomarketing.

Az ökomarketing kezdetben csupán a környezetbarát termékek, és szolgáltatások marketingjét jelentette, napjainkban viszont kibővült a környezettudatot fejlesztő elméletek

és programok terjesztési feladataival.

524

INTEGRATÍV ÖKOMARKETING

Az ökomarketing

fogalmán túl egy

második szint

kialakítása is fontos,

amely az ökológia

marketingjének

tekinthető.

A két szint együttes

elnevezése integratív

ökomarketing

525

STEEP ELEMZÉS

A módszert a vállalati gazdaságtanban az üzleti terv részeként alkalmazhatják egy-egy vállalat külső

környezetének bemutatására.

Olyan külső tényezőket vesz számításba, amelyekre a térség szereplőinek közvetlenül nincs hatása, de

életüket, gazdasági tevékenységüket, környezetüket nagyban befolyásolja.

Klasszikus értelemben négy tényezőt vizsgál, ebből áll össze az eredeti elnevezés:

S Social társadalmi tényezőkT Technological technológiai tényezők

E Economical gazdasági tényezők

(E) Environmental környezeti tényezőkP Political politikai tényezők 526

TÁRSADALMI KÖRNYEZET ELEMEI

527

TÁRSADALMI KÖRNYEZET ELEMEI

528

A társadalom jelentős

szegmensét a középkorú

népesség teszi ki.

Hagyományos

családmodell

megváltozott.

Urbanizáció, fegyorsult

életritmus

Nagyobb igény az

egészséges élelmiszer

iránt

KULTURÁLIS KÖRNYEZET

529

TECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETI TÉNYEZŐK

Kutatás-fejlesztésre fordított kiadások

alacsonyak.

A technológiai fejlesztés nagyon költségesek.

Biotermelés induló költségei magasak.

530

GAZDASÁGI TÉNYEZŐK

Magyarország exportra termel

Alacsony versenyképesség az EU-ban.

Lakosság fogyasztási kedve nem változott -

eladósodás

POLITIKAI TÉNYEZŐK

Ökogazdálkodás

támogatása

Hazai

ökogazdálkodás

szabályozása

531

A BIZOTTSÁG 271/2010/EU RENDELETE

(2010. március 24.)

a 834/2007/EK tanácsi rendelet részletes

végrehajtási szabályainak megállapításáról

szóló

889/2008/EK rendeletnek az Európai Unió

ökológiai termelés jelölésére szolgáló logója

tekintetében történő módosításáról

79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai

gazdálkodási követelmények

szerinti tanúsításának, előállításának,

forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének

részletes szabályairól

ELLENŐRZÉS, TANÚSÍTÁS RENDSZERE

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. immár több mint egy évtizede végzi Magyarországon a

gazdálkodók és az ökológiai termék előállítás többi szereplőjének ellenőrzését és tanúsítását.

Az ellenőrzés feladata nem az, hogy a terméket bevizsgálják egy laboratóriumban és ha

mindenféle veszélyesnek ítélt szermaradványtól mentesnek találják, akkor kimondják, hogy bio,

hanem az ellenőrző szervezetek a világon mindenütt gondos és folyamatos vizsgálattal biztosítják, hogy a bioterméket a szabályoknak megfelelő

módon állították elő.

Évente legalább egy alkalommal átfogóan, előre egyeztetett időpontban a helyszínen ellenőrizzük az előállítási folyamatot

532

JELENLEG MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ

ELLENŐRZŐ SZERVEZETEK Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Közhasznú

Társaság

(1027 Budapest, Margit krt. 1., Levelezési cím: 1535 Budapest, Pf. 800. Tel.: 06 1 / 336-1122, 336-1123, 336-1166, 336-1167; e-

mail: [email protected] Honlap: www.biokontroll.huÜgyvezető: Dr Roszik Péter).

A Társaság az ellenőrzésben jogutódja a Biokultúra Egyesületnek, amely a Kht.-t 1996-ban alapította.

Az EU-ban és Svájcban egyetlen elfogadott magyar ellenőrző szervezet. A Kht. ellenőrzi a magyar ökológiai gazdálkodás 99

%-át.

Hungária Ökogarancia Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Ellenőrző és Tanúsító Kft.

(1027 Budapest, Frankel Leó út 5., Tel.: 06 1 / 336-0533, 336-0534, 316-5330; e-mail.: [email protected];

Ügyvezető: Dér Sándor).

A Kft.-t osztrák (Austria Bio Garantie - AT-N-01-BIO) és német (BCS Öko-Garantie - DE-01-Öko-Kontrollstelle) ellenőrző

szervezetek, magánszemélyek, és a Kft. magyar munkavállalói alapították 2000-ben.

533

mailto:[email protected]



http://www.biokontroll.hu/




BIOTERMÉKEK JELÖLÉSÉRŐL ÉS

ELLENŐRZÉSÉRŐL

A magyar ökológiai gazdálkodás területén a

felügyeletet ellátó felelős hatóság a

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,

mely feladatait az Agrár- Vidékfejlesztési és

Környezetgazdálkodási Főosztályon keresztül

gyakorolja.

534

ELLENŐRZÉSEK EREDMÉNYEKÉNT MINDEN

TERMELŐNEK RENDELKEZNI KELL A

KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMOKKAL

Nyilvántartásba vételi igazolás: tartalmazza a tevékenységi kört, felelős személy megnevezését, ökológiai gazdálkodási tevékenység kezdetét, tevékenység végzésének helyét. Ezt a dokumentumot visszavonni nem kell, így azok a termelők is rendelkezhetnek ilyen igazolással, akik felhagytak a biotermeléssel.

Tanúsítvány: az ellenőrző szervezet állítja ki, mely igazolja, hogy a termelő a megjelölt tevékenységi területen a biotermelésre vonatkozó előírásokat betartotta. E dokumentumon mindenképpen szerepel az érvényesség időtartama. Az előírások megsértése esetén visszavonásra kerül. A lejárt tanúsítvány érvénytelen.

Minden forgalmazónak rendelkeznie kell olyan bizonylattal (számlával, szállítójeggyel stb.) mely azt bizonyítja, hogy az adott termék biotermelésből származik.

535

BIOTERMÉKEK CÍMKÉJÉN SZEREPLŐ

JELÖLÉSEKRŐL, LOGÓKRÓL ÉS

ÉRTELMEZÉSÜKRŐL

Címkéken szereplő információk értelmezése:

bio összetevők aránya 95-100 % → ez bioterméknek számít,

bio összetevők aránya 70-94 % → terméknek vannak ökológia

alkotóelemei,

„átállási termék” → az adott területen már több, mint egy éve

elkezdték a biogazdálkodást, csak egy növényből álló termékre

alkalmazható és a terméken „bio”, „öko” rövidítés nem

szerepelhet, hogy ne tévesszék meg a fogyasztókat,

„Ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból”: igazolja az ökológiai

gazdálkodásból való származást.

Ellenőrizte: …………………………..

A pontozott vonalon kell szerepelnie az ellenőrző szervezet

nevének és kódszámának. 536

BIOTERMÉKEK A FOGYASZTÓK

SZEMSZÖGÉBŐL

a piacon rengeteg biotermék vagy ahhoz hasonló

található

nagy választék

a legtöbb esetben az ár a döntő

egyre több alkalommal már a minőség kerül

előtérbe még akkor is, ha azért magasabb árat

kell fizetni

mindenki más indokból választ bioterméket

537

MIÉRT VÁLASZTANAK BIOTERMÉKET A

FOGYASZTÓK

megbízható, mert ellenőrzött forrásból származik,

egészséges (orvos, természetgyógyász ajánlásával, mert vitaminokban, ásványi anyagokban és mikroelemekben gazdag, méregtelenít, csökkenti az allergiás reakciókat, kedvező hatású a csontritkulásra),

biztonságos (vegyszermaradványoktól mentes, termelők műtrágyával sem szennyezik a talajt, genetikailag módosított szervezetek és származékaik nélkül készül, állatokat hormonok és antibiotikumok nélkül tartják),

gyermekek étkeztetésénél elsődleges fontosságú,

magas a szárazanyag-tartalma (laborvizsgálatok igazolása alapján),

ízletes,

jól tárolhatóak,

termelés során védik a környezetet, előnyben részesítik megújuló energiákat,

vallás miatt.

538

BIOTERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI

MAGYARORSZÁGON

(KÖZEPES MÉRETŰ GAZDASÁGOK)

Az ökotermékek kereskedelme, piaca nagyon

sajátosan alakult az elmúlt években.

A termelés oldaláról a növekedés nagyon gyors

volt, amit nem követett sem a feldolgozás, sem a

fogyasztói kereslet hasonló ütemű bővülése.

Az elmúlt évek növekedését gyakorlatilag

közepes méretű gazdaságok produkálták.

Ezek az átállási és fejlesztési támogatásokkal

gyakorlatilag bővítették a termelésüket, de arra

már nem maradt sem pénzük, sem energiájuk,

hogy megfelelő piaci értékesítési csatornákat

keressenek, találjanak. 539


MAGYARORSZÁGON (KISTERMELŐK)

A kistermelők, a kiskertek tulajdonosai

gyakorlatilag nem is érzékelik a piaci

problémákat.

A megtermelt portékát könnyen el tudják adni a

helyi piacokon, kialakult vevőkörük van, s maguk

is az ökoélelmiszer-fogyasztók táborába

tartoznak.

Szerepük fontos, de nem elsősorban árutermelés

miatt, hanem mert a vásárlókat az öko

élelmiszerek fogyasztására ösztönzik, és

meggyőzik őket arról, hogy továbbra is az így

megtermelt árut vásárolják. 540

ÉRTÉKESÍTÉS LEHETŐSÉGEI

Az értékesítés iránya a jövőben is az export, bár többen próbálkoznak a hazai piacon is.

A hazai piac bővülését ma több tényező akadályozza:

Hiányoznak a kereskedői és a fogyasztói ismeretek az ökotermékekkel kapcsolatban.

magas ár

ökotermékek elérhetősége rossz.

A teljes élelmiszer forgalom kb. 0,5 ezrelékét érik el az ellenőrzött ökotermékek,

elsősorban a koncentrált termelői piacokra, s néhány fővárosi bioboltra korlátozódik.

A fogyasztók egy jelentős csoportját képező, egészségileg meggyengült emberek, közvetlen a

termelőktől évente egy-két alkalommal, nagybani bevásárlással biztosítják az igényüket.

541


MAGYARORSZÁGON

termelői (úgynevezett off-farm) eladások,

bioboltok,

szupermarketek bio sarok részlege (még fejlődő

stádiumban),

heti piacok,

házhoz szállítás (zöld láda rendszer), internetes

vásárlás,

országos és helyi jelentőségű vásárok, találkozók,

éttermek, vendéglátóipar,

feldolgozóüzemek, bébiétel előállítás.542

TERMELŐI (ÚGYNEVEZETT „OFF-FARM”)

ELADÁSOK

Több gazdálkodó közvetlen (adókímélő) megoldása.

Előnye a személyes kapcsolattartás, a hitelességés a logisztikai feladatok megspórolása.

Hazánkban a termelők nagy hangsúlyt fektetnek erre a típusú eladástechnikára.

A vevő saját szemével is meggyőződhet arról, hogy hol, milyen körülmények között termelték

meg az általa vásárolt terméket.

Az utóbbi időben ennek leglátványosabb formája az úgynevezett „Szedd magad!” akciók voltak.

Ennek a típusú eladásnak egy továbbfejlesztett változata lehetne az a megoldás, melyben a vásárlók

bizonyos térítés fejében heti vagy kétheti rendszerességgel a termelőtől bizonyos mennyiségű

bio idényárut kapnak. 543

BIOBOLTOK

A legjelentősebb felvevőpiac.

Előnye a személyesség, legtöbb esetben a hozzáértés és hitelesség.

Hátránya a kis alapterület, szegényes berendezés és kínálat, a magas árak és a nehéz elérhetőség (parkolás, megközelíthetőség) valamint az ismertség hiánya (nincs pénz a reklámozásra).

Ez a szektor a hazai ökopiac 4-6 %-át fedheti le.

A bioboltok termékcsoportjait

többségében gabonafélék, kenyér és pékárú valamint ivólevek .

A dzsemek, lekvárok, mézek és gyógynövények is nagy arányt képviselnek.

friss gyümölcs, zöldség és hústermékeket csak nagyon kevés helyen lehet megvásárolni.

A bioboltok beszerzési forrása a nagykereskedők, termelők (60%) és a biopiac (22%).

544

SZUPERMARKETEK, ÁRUHÁZLÁNCOK

Kaiser's,

Tesco,

Auchan,

Spar és Interspar áruházak,

Rossmann

Cora

545

HETI PIACOK

Marczibányi téri Ökopiac hetedik éve rendszeresen üzemelő ökopiac

Mintegy 40-50 termelő, feldolgozó és kereskedő árusítja itt ellenőrzött ökotermékeit.

Legnagyobb probléma, hogy az állati termékek árusításának szabályai nem kellően tisztázottak, így a kínálat nem teljes körű.

Nagy mennyiségű áruval, változatos kínálattal találkozhat az idelátogató.

Az árak azonban a hely kuriozitása miatt meglehetősen borsosak. Kb. 40-150%-kal haladják meg a hagyományos piacok árszintjét.

Budapesten ezen kívül még 2 ökopiac működik; az Újpesti és a Fehérvéri úti, de a nagyobb vidéki városokban is fellelhetőek, így Kecskeméten, Nyíregyházán, Szegeden, Debrecenben, melyek igen nagy népszerűségnek örvendenek.

546

HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS („ZÖLD LÁDA

RENDSZER”), INTERNETES VÁSÁRLÁS

Nyugat-Európában és a tengerentúlon meghonosodott rendszer

A bizalom hiánya és a hagyományos vásárlási módok varázsa akadályozza elterjedését.

Az egyéni csomagküldés bizonytalansága, a fuvar költségessége nehezíti az elterjedését

Az internetes kereskedelem úttörőinek számítanak többek között:

EBIO Kertészet (http://www.ebio.hu);

Bevásárló Szolgálat (http://www.bevarsarloszolgalat.hu);

Netáruház – Kereskedelmi Központ (http://www.netaruhaz.hu);

Bioritmus (http://www.bioritmus.com);

Biopiac (http://www.biopiac.net);

Varga Ökogazdaság (http://www.vargabiogazdasag.hu);

Virágoskút Kertészeti Kft. (http://www.viragoskut.hu);

Hungaroteam Kft. (http://www.tarpa.de/magyar).

547

http://www.ebio.hu/

http://www.bevarsarloszolgalat.hu/

http://www.netaruhaz.hu/

http://www.bioritmus.com/

http://www.biopiac.net/

http://www.vargabiogazdasag.hu/

http://www.viragoskut.hu/

http://www.tarpa.de/magyar

ORSZÁGOS ÉS HELYI JELENTŐSÉGŰ

(ESETLEG KÜLFÖLDI) VÁSÁROK,

TALÁLKOZÓK

Ritka és látványos események, melyeket

szezonálisan rendeznek.

Sok esetben már rég elfeledett tradicionális

ételekkel találkozhat az ember.

pl.

Hortobágyi Lovasnapok, Gulyásverseny és

Pásztortalálkozó,

Beregi Falvak rendezvényei,

Hortobágyi Hídi Vásár

548

ÉTTERMEK, VENDÉGLÁTÓIPAR

Jelentőségük a biotermékek és főleg a biohúsokreklámozásában nagy.

Itt találkozik a vevő elsőként a szemet gyönyörködtető ételspecialitásokkal, melyek

biohúsból készülnek.

Nagy jelentősége lehet annak, ha az éttermek részletező étlapot készítenek, rövid bemutatással

arról, hogy honnan, melyik farmról, melyik termelőtől származik az adott hústermék és

hogyan, milyen körülmények között tartják az állatokat.

Ma már több olyan éttermet is nyilvántartanak, melyek a biohúsból készült ételekkel kínálják az oda

betérőket. 549

FELDOLGOZÓÜZEMEK, BÉBIÉTEL

ELŐÁLLÍTÁS

A jelenlegi táplálkozási kultúrában a legnagyobb figyelem a csecsemők, kisgyermekek táplálására

irányul.

Hipp Kft.

A bioalapanyagokat elsősorban hazai szerződésestermeltetésből szerzik be.

A felhasznált húsoknál kezdettől fogva a HortobágyiGénmegőrző Kht. Szürke marha állományaszolgáltatja az alapanyagot, de csirke-, pulyka-, ésnyúlhús is szerepel a palettán.

A Hipp Kft., a jelenlegi biogazdálkodásra vonatkozószabályokon túl saját szabályozást is bevezetett atermelőinek, melyet maga felügyel és ellenőriz.Laboratóriumi vizsgálatokkal pedig bizonyítják atermékek egészséges voltát.

550

HIPP KFT.

A BIO ALAPANYAGOK FONTOSAK A BABA

SZÁMÁRA

A csecsemő szervezete és immunrendszere még nem elég érett ahhoz, hogy a mesterséges

anyagokat megfelelően lebontsa.

A fejletlen szervezetet nagymértékben

károsítják a szermaradványok,

melyek az ellenőrizetlen alapanyagokban

találhatók.

Termékeik csak természetes, bioalapanyagokból

készülnek

551

AWASSI RT.

Extenzív állományuk alapja a gyimesi racka

juh, mely 2002 óta bio minősítéssel rendelkezik.

biojuhtej termékeik (sajt, kefir és gomolya) teljes

értékű juhtejből készülnek.

A termékek jelentős hányada, mintegy

84%-ban külpiacon (Libanon, Amerikai

Egyesült Államok, Szaud-Arábia) kerül

értékesítésre, évente növekvő mértékben.

A belföldi értékesítés (16%) a hazai

szerződött viszonteladókon keresztül

történik (pl. Metro, Cora, Tesco).552

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTARTÁS

VERSENYKÉPESSÉGE ÉS

JÖVEDELMEZŐSÉGE Versenyképesnek tekintjük azt a terméket, melyet a piac

által igényelt és magasan értékelt minőségben a versenytársakénál alacsonyabb költséggel állítanak elő.

Korszerűnek tekinthető a termelés, ha magas műszaki színvonalon, nagy szakértelemmel folyik.

Cél:

Adott termelési technológia

a helyi adottságokhoz illeszkedjen,

a gazdasági, humán- és állategészségügyi követelményeknek megfeleljen,

és a szántóföldtől, illetve az istállótól a fogyasztó asztaláig minden szakaszban ellenőrzött minőségi termék-

előállítást folytasson.

Minőségi termelésnek ma már olyan technológiai, környezet-és állatvédelmi, higiéniai költségei vannak, amelyeket csak

egy megfelelő volumenű termelés tud ellensúlyozni.553

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM VALAMINT A

TÁMOGATÁSI RENDSZER JÖVEDELMEZŐSÉG ÉS

VERSENYBEFOLYÁSOLÓ HATÁSA

A környezet- és természetvédelem a XXI. századra a

gazdálkodás integrált, annak irányát, módját

alapvetően meghatározó követelményrendszerré vált.

Végső cél az egészséges élelmiszerek termelése, a

környezeti elemek megőrzése, azok folyamatos

javítása mellett.

Az EU szabályozásai alapján Magyarországon is

bevezetett agrár-környezetgazdálkodási szabályozási

rendszer célja a környezeti elemek terhelésének

mérséklésére és új környezetkímélő gazdálkodási

irányok kialakítására helyezi a hangsúlyt.

Mindezen célok eléréséhez támogatás igényelhető

célprogramokon keresztül. 554

EXTENZÍV ÁLLATTARTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ

AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

CÉLPROGRAMOK ÉS TÁMOGATÁSI ÖSSZEGEK

555

euró/ha kb. Ft/egyed

Magyar szürke szarvasmarha

célprogram113,67 28.438

Magas genetikai értéket képviselő

lovak célprogram119,80 29.972

Mangalica célprogram 78,43 19.622

Őshonos juh célprogram 20,59 5.151

Őshonos tojótyúk 0,69 173

Pecsenyetyúk 0,33 83

Liba 1,10 275

Pulyka 1,53 383

Szarvasmarha célprogram 74,62 18.669

Sertés célprogram 58,82 14.716

Kecske célprogram 18,82 4.708

Tojótyúk 0,47 123

Pecsenyetyúk/gyöngytyúk 0,25 63

Liba/kacsa 0,78 195

Pulyka 1,04 260

Extenzív állattartáshoz kapcslolódó agrár- környezetgazdálkodási

célprogramok támogatási összegei 2004-ben/től

Intézkedés Célprogramok LeírásKifizetés

Forrás: MVH Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tájékoztató kiadványa

150/2004 (X.12.) FVM rendelet és módosításai

Ex

ten

zív

áll

att

art

ásh

oz

ka

pcs

oló

dó

ag

rár-

kö

rny

ezet

ga

zdá

lko

dá

si

célp

rog

ram

cso

po

rt

Őshonos és magas

genetikai értéket képvi-

selő állatok tartásának

támogatása célprogram

Ökológia állattartás

célprogramok

2004. szeptember 1-vel kezdődő gazdálkodási évben csak a szürkével jelzett célprogramok indultak

el, legközelebb várhatóan 2006-ban lehet ismételten kérelmeket beadni az egyes célprogramokra

JÖVŐKÉP

GYENGESÉGEK, ERŐSSÉGEK, LEHETŐSÉGEK,

VESZÉLYEK A SZÜRKE MARHA TARTÁSÁBAN

Erősségek

- ellenálló immunrendszer,

- könnyű ellés (keresztezésben is),

- állami támogatás, „védelem”,

hungarikum mivolta miatt,

- extrém extenzivitás, extenzív

tarthatóság (EU is támogatja),

- párhuzam természetvédelemmel,

- értékes melléktermékek (trófea).

Gyengeségek

- kis tömeggyarapodási erély,

- jelenlegi állományméret,

- jelenlegi piaci szegmentáltság,

- jelenlegi integráltsági szint,

- információhiány a termelési

oldalon a fogyasztói oldalról,

illetve a tenyésztőknek saját

magukról.

Lehetőségek

- BIO minősítésű piacok,

- turizmus,

- horizontális és vertikális

integráció,

- melléktermék értékesítés,

- növekvő környezettudatosság a

fogyasztók részéről,

- állománynövelés,

- kvótakihasználtság, annak

támogatott túllépése.

Fenyegetettségek

- nagy mennyiségű olcsó import

megjelenése a piacon,

- feldolgozóipar stagnálása,

negatív irányú változások

(érdektelenség,

vágásmegtagadás),

- a tenyésztők személyes

ellentéteiből adódóan az

integrációs törekvések elhalása,

- mint jelképet elveszíthetjük.556

FOGYASZTÓ BIOTERMÉKEKKEL SZEMBENI

ATTITŰDJEI

Élelmiszer-

vásárlást

befolyásoló

tényezők

557


ATTITŰDJEI

Bioélelmiszer

vásárlást

motiváló

tényezők

558


ATTITŰDJEI

A vásárlók által a biotermékeknek tulajdonított jellemzők

559

VICC!?

Egy férfit az anyósa leküld a boltba zöldségért, de a lelkére köti, hogy csakis szép,

tiszta, vegyszermentes terméket vegyen.

A férfi bemegy egy bio-boltba, és elkezd a zöldségek között válogatni. Amikor odamegy

hozzá az eladó, megkérdi tőle: - Ugye, ezeken a zöldségeken nincsenek

mérgező vegyszerek? Az anyósomnak viszem őket.

- Nincsenek uram, azokat sajnos magának kell ráraknia.

560

Documents

Barna Sándor: Biotermesztés