1

Útmutató a Útmutató a Útmutató a Útmutató a horváthorváthorváthorvát----magyar magyar magyar magyar határmenti térség határmenti térség határmenti térség határmenti térség kkvkkvkkvkkv----i számárai számárai számárai számára 1111. kötet. kötet. kötet. kötet

2012

Beruházási lehetőségek a

megújuló energia területén

2

Tartalom

1 Abstract 5

2 A projektről 7

3 Bevezető 8

4 Megújuló energiaforrások a világban, világtrendek 9

5 Az Európai Unió megújuló energetiai céljai és szabályozása 14

6 Magyarország energiastratégiája és megújuló energiákra vonatozó cselekvési terve 18

7 A megújuló energiaforrásokban rejlő üzleti lehetőségek kkv-k számára 23

7.1 Megújuló energia beruházási lehetőségek 25

7.1.1 Biomassza 25

7.1.2 Geotermikus energia 31

7.1.3 Napenergia 37

7.1.4 Szélenergia 41

7.1.5 Vízenergia 44

8 Összefoglalás 45

3

Ábrák jegyzéke

1. ÁBRA: AZ ENERGIAÁRAK BECSÜLT ALAKULÁSA 10 2. ÁBRA: A GLOBÁLIS ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET BECSÜLT ALAKULÁSA 10 3. ÁBRA: AZ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 11 4. ÁBRA: A NAPENERGIA GLOBÁLIS FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAKULÁSA 12 5. ÁBRA: A SZÉLENERGIA GLOBÁLIS FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAKULÁSA 12 6. ÁBRA: AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIA-TERMELÉSÉNEK, -FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS -BEHOZATALÁNAK

ALAKULÁSA 2009-BEN 14 7. ÁBRA: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAINAK 2005-ÖS TÉNYLEGES ÉS 2020-RA TERVEZETT MEGÚJULÓ

ENERGIA RÉSZESEDÉSE A TELJES ENERGIAFELHASZNÁLÁSBÓL 16 8. ÁBRA: MAGYARORSZÁG ÖSSZENERGIA ÉS VILLAMOS ENERGIA FOGYASZTÁSÁNAK ALAKULÁSA 18 9. ÁBRA: AZ EGYES ENERGIAFORRÁSOK MEGOSZLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ÖSSZENERGIA

FELHASZNÁLÁSÁBAN, KÜLÖN KIEMELVE AZ EGYES MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK RÉSZESEDÉSE 19 10. ÁBRA: A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL 2010-BEN FELHASZNÁLT ENERGIA ÉS A 2020-RA TERVEZETT

MENNYISÉG 20 11. ÁBRA: A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK NÖVEKEDÉSE ÉS A FELHASZNÁLÁS

MEGOSZLÁSA A KÖZLEKEDÉS, A VILLAMOS ENERGIA ÉS A FŰTÉSI-HŰTÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁS KÖZÖTT 21

12. ÁBRA: AZ EGYES MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK MŰKÖDTETÉSÉHEZ ÉS FENNTARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES MUNKAERŐ 22

13. ÁBRA: A GEOTERMIKUS ENERGIA POTENCIÁLJA EURÓPÁBAN 33 14. ÁBRA: MAGYARORSZÁG GEOTERMIKUS ENERGIA POTENCIÁLJA 34 15. ÁBRA: MAGYARORSZÁG NAPENERGIA POTENCIÁLJA 38 16. ÁBRA: MAGYARORSZÁG SZÉLTÉRKÉPE 10 M-ES MAGASSÁGBAN 42 17. ÁBRA: MAGYARORSZÁG SZÉLTÉRKÉPE 75 M-ES MAGASSÁGBAN 42

4

Táblázatok jegyzéke

1. TÁBLÁZAT: A FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK ARÁNYA AZ ÉVES ENERGIAFELHASZNÁLÁSBAN ÉS A KIMERÜLÉSÜKIG HÁTRALEVŐ IDŐ 9

2. TÁBLÁZAT: A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GLOBÁLIS NÖVEKEDÉSÉT MUTATÓ INDIKÁTOROK 11

3. TÁBLÁZAT: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAINAK ENERGIAFÜGGŐSÉGE 2008-BAN 18 4. TÁBLÁZAT: A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS A FELHASZNÁLÁS FŐ

TERÜLETE 25 5. TÁBLÁZAT: HAZÁNKBAN BIOMASSZA ALAPANYAGOKBÓL FELHASZNÁLHATÓ ENERGIAHORDOZÓK, EZEK

ENERGIATARTALMA ÉS VILLAMOS ENERGIA POTENCIÁLJA 27

5

1 Abstract

English title:

Guide for SME-s in the Hungarian-Croatian Cross Border Region

Volume I: Identification of business opportunities in the renewable energy sector

This Guide is to provide small and medium-sized enterprises (SME-s) in Zala, Somogy or Baranya

Counties of Hungary with easily comprehensible information on the business possibilities in

renewable energy sources (RES). It aims to help decision makers of SME-s to get a better overview

on business opportunities within the renewable energy sector, based on market trends, energy

policies, and production potentials.

Contents include:

- World trends

- EU level regulations

- Hungarian energy policy

- Production potentials of RES

- Recommendation of possible opportunities

- Best practices

It was not an objective of this Guide to describe all subsectors of RES and the respective

investments in detail. However, Authors express their hope that they managed to compile and

briefly describe most – if not all – of the good practices in the region today, providing an overview

of the whole spectrum of RES.

It is concluded that the market of the RES is not yet developed in the region. There are a number

of successful pilot projects and businesses, but the market is still open for new players. The price

of the fossil energy sources will soon be above the level where the return of investment in RES is

relatively short, thus investing in these sorts of projects will be profitable. Subsidies are available

to encourage this process (see Volume II).

There are an increasing number of opportunities for SME-s in investment, services, and

production (agricultural and industrial). Turning residential or public buildings into renewable

energy producing units is one significant area. There is another huge potential in the hand of

agricultural enterprises since the utilization of by-products and the production of energy crops

can boost businesses.

The present work was prepared in frames of the Hungary-Croatia IPA Cross-border Co-operation

Program 2007-2013 under the project titled “Fostering economic development of the City of

Osijek and County of Zala through trade development and investment promotion – with a special

focus on renewable energy and environment sector” (acronym: FEDREE).

The project area of FEDREE covers both the Croatian and the Hungarian side of the shared

borderline; however, the present Guide focuses solely on SME-s seated on the Hungarian side as a

primary target group, to avoid duplication with the study prepared by the Croatian counterpart

6

(title: “Analysis of the economy and business environment in Osijek with an emphasis on the RES

and environment sector”, Chapter 7: Opportunities and development potentials in renewable

energy and environment sectors, ©Knowledge Network Ltd., February 2012).

Authors deemed it necessary to publish this Guide in Hungarian since that is the only language

spoken by most native people in Hungary, including the entrepreneurs in South and West

Transdanubia (i.e. the target group).

Project partners in the FEDREE project are

Lead Partner Project Partner 1 Project Partner 2

City of Osijek

Association for Sustainable

Development

EUROPÉER Foundation of

Public Benefit for European

Development and Co-

operation

Franje Kuhača 9.

31000 Osijek

Croatia

Csíkfa utca 15.

8882 Eszteregnye

Hungary

Szent László utca 187.

8600 Siófok

Hungary

www.osijek.hr www.zoldnet.hu www.europeer.eu

7

2 A projektről

Ez az útmutató az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló Magyarország-Horvátország IPA

Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az „Eszék város és Zala megye gazdasági

fejlődésének ösztönzése a kereskedelmen és befektetések előmozdításán keresztül, különös

tekintettel a megújuló energiaforrásokra és a környezetvédelemre” című projekt (angol

betűszóval: FEDREE) keretében készítették az együttműködés részvevői.

A FEDREE projektterülete a horvát-magyar határmenti térség egészére kiterjed, ugyanakkor jelen

útmutatóban kizárólag a magyar oldalra összpontosítunk, tekintve, hogy a horvát Vezető Partner

– Eszék Város Önkormányzata – külön tanulmányt készített a horvátországi piaci lehetőségekről. A

horvát társtanulmány címe: Analysis of the economy and business environment in Osijek with an

emphasis on the RES and environment sector (Eszék város gazdasági és üzleti környezetének

vizsgálata a megújuló energiaforrásokra és a környezetvédelemre való figyelemmel), Chapter 7:

Opportunities and development potentials in renewable energy and environment sectors (7.

fejezet: Lehetőségek és fejlesztési potenciál a megújuló energia és környezetvédelem területén),

©Knowledge Network Ltd., 2012. február.

A FEDREE projekt célja többek között a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k)

fejlesztésének segítése és a határmenti együttműködések ösztönzése. Az együttműködés

keretében több képzés lezajlott, amelyeken különböző szervezetek és helyi vállalkozások

munkatársai, a megújuló energiák ágait képviselő szakemberek vettek részt. E kézikönyv számos

szakember részvétele révén gyarapodott és felhasználja a képzéseken szerzett tapasztalatokat is.

A projekt bővebb leírása és a horvát projektpartner tanulmánya a www.fedree.com honlapon

érhető el.

© EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány

Siófok, 2012. augusztus

Felelős kiadó: Dr. Pásztor Zsolt, a FEDREE Projektpartner 2 projekt-koordinátora

Jogi nyilatkozat

A kézikönyvben ismertetett tartalom elsősorban 2012. év 2. és 3. negyedévére érvényes, ezért

csak korlátozott érvénnyel általánosítható. Az útmutatóban megfogalmazott ajánlások és

következtetések nem feltétlen egyeznek meg a projektben társfinanszírozó szerepet betöltő

Európai Bizottság mindenkori hivatalos álláspontjával.

8

3 Bevezető

Az energiafelhasználás rohamos ütemű növekedése, a fosszilis energiaforrások kimerülése és a

globális felmelegedés veszélye a három fő oka annak, hogy a megújuló energiaforrások ismét

előtérbe kerülnek. Az energiafogyasztás az egy főre eső felhasználás és a népességnövekedés

miatt emelkedik minden eddiginél nagyobb mértékben; a fosszilis energiaforrások kimerülésének

előszele hatással van az energiahordozók árára, így a gazdaság fejlődésére; a klímaváltozás

veszélye nemcsak a gazdasági, hanem a környezeti válságot is előidézheti.

A világ válaszút előtt áll: vagy önként csökkentjük a fosszilis energiahordozó felhasználásunkat, és

fokozatosan térünk át egy fenntarthatóbb energiafelhasználási rendszerre, vagy megvárjuk, amíg

a készletek kimerülnek, és akkor kényszerből változtatunk szokásainkon. Emiatt egyre fontosabb,

hogy mindenki felismerje a megújuló energiaforrások gazdasági, energetikai és környezeti

jelentőségét, és a maga módján tegyen azért, hogy ezen energiaforrások felhasználása

növekedjen. A felhasználás növekedéséhez a társadalom és a piac szereplőinek nemcsak új

termékek és szolgáltatások felhasználását kell növelniük, hanem egy újfajta gondolkodásmód

elterjedését is elő kell segíteniük, amely nélkül a gazdasági fejlődés és a környezeti katasztrófa

elkerülése sem lehetséges a jövőben.

A fenntartható energiagazdálkodásra való áttérés nélkülözhetetlen. Amelyik szervezet vagy cég

ezt előbb felismeri, előbb kezd el foglalkozni a jövő megoldásaival, a megújuló energiaforrásokra

helyi lehetőségként tekintve, az sikeresebb lesz az átalakulás alatt és után is, jobb piaci helyzetre

számíthat.

Jelen kiadványunkban az egyes megújuló energiaforrások lehetséges felhasználását abból a

szempontból vizsgáljuk meg, hogy milyen lehetőségei vannak a kkv-knak, milyen üzleti

tevékenységeket érdemes elkezdeniük annak érdekében, hogy megalapozzák saját jövőbeli

sikerüket a megújuló energiaforrások piacán, ezzel egyidejűleg pedig segítsék a magyar gazdaság

átállását egy fenntarthatóbb pályára, csökkentsék az ország energiafüggőségét, és ezzel

hozzájáruljanak hazánk gazdasági fellendítéséhez.

Megvizsgáljuk, hogy milyen trendek érvényesülnek napjainkban a világgazdaság szintjén és ehhez

miként viszonyul az európai szabályozás; milyen célokat fogalmaznak meg a magyar

energiapolitika szintjén; milyen akcióprogramok mentén fogják fejleszteni a megújuló

energiaforrások termelését, felhasználását és a kapcsolódó iparágakat. Elemezzük, milyen

tényezők segítik vagy gátolják a megújuló energiaforrások termelését mezőgazdasági, földrajzi

vagy gazdasági okokból, és röviden bemutatunk már megvalósult kezdeményezéseket is.

Célja az útmutatónak, hogy hasznavehető gyakorlati segítséget nyújtson, ötleteket adjon a Zala,

Somogy vagy Baranya megyében működő kkv-k számára, hogy a megújuló energia területén

sikeres beruházásokat indítsanak, ezáltal a gazdaságváltásban tevékeny szerepet vállaljanak.

Amennyiben a megújuló energiák területén részletesebb ismeretre van szüksége, ajánlunk

figyelmébe egy tág kínálattal rendelkező on-line könyvesboltot:

http://zoldtech.hu/webaruhaz/konyvek

9

4 Megújuló energiaforrások a világban, világtrendek

A megújuló energiaforrások felhasználása az utóbbi években világszerte folyamatosan növekszik.

Enne fő okai: a fosszilis energiaforrások kimerülésének közeledése, az energiaárak növekedése és

a globális felmelegedés veszélye. Az országok és kormányaik már látják a közeledő nehézségeket,

és igyekeznek felkészülni a várható helyzetre.

A környezeti innováció, a tiszta technológiák, ezen belül a megújuló energiaforrások

felhasználásának várható növekedését nem nehéz megjósolni, de a növekedést az elmúlt évek

adatai is alátámasztják.

A fosszilis energiaforrások globális felhasználásának arányát a teljes éves energiafelhasználásban,

valamit az egyes energiahordozók kimerüléséig hátralevő évek számát az 1. számú táblázat

mutatja.

1. táblázat: A fosszilis energiahordozók aránya az éves energiafelhasználásban és a kimerülésükig

hátralevő idő

Energiaforrás Éves energiafelhasználás

[%]

Hátralevő idő a kimerülésig

[év]

Kőolaj 35 40

Földgáz 22 60

Szén 23 250

Forrás: http://www.energysustained.com/energy_resources.htm

A táblázatból látható, hogy a jelenlegi fogyasztási szokásainkat megtartva a szénen kívül az összes

energiaforrás 100 éven belül kimerül. Ez azt jelenti, hogy az emberiség energiafelhasználása nem

fenntartható.

Az energiaárak jövőbeli, becsült alakulását az 1. számú ábra szemlélteti.

10

1. ábra: Az energiaárak becsült alakulása

Forrás: Environmental Protection Agency, Analysis of the American Clean Energy and Security Act

of 2009

Az energiaárak a nyersanyagkészletek kimerülése miatt várhatóan növekedni fognak a

közeljövőben. Az ábra egy viszonylag egyenletes növekedést mutat, de azt is érdemes figyelembe

venni, hogy 2050-re a mai árak több mint háromszorosa várható.

2. ábra: A globális átlaghőmérséklet becsült alakulása

Forrás: http://www.iac.ethz.ch/people/knuttir/research

A globális átlaghőmérséklet várható változását a 2. számú ábra mutatja be. Számos kutatócsoport

dolgozik a globális felmelegedés okainak, hatásainak tanulmányozásán, és néhány forgatókönyvet

kidolgoztak már arra vonatkozólag, hogy milyen mértében fog a közeljövőben megváltozni a

globális átlaghőmérséklet, az éghajlat, és ez milyen helyi változásokat, gondokat okozhat. A

kutatók nagy része egyetért abban, hogy az átlaghőmérséklet növekedésének minden eddigi

mértéket meghaladó növekedése az emberi tevékenység következménye, és ennek

eredményeként 1-4°C-os átlaghőmérséklet-növekedés várható még ebben az évszázadban.

11

A fent bemutatott problémák mind egy okra vezethetők vissza: a fosszilis energiahordozókat az

emberiség nem fenntartható módon aknázta / aknázza ki; sajnos mind a mai napig olyan

mértékben, mintha még több száz évig elegendő készletek állnának rendelkezésre, amellett, hogy

a környezet állapota folyamatosan romlik.

Két alapvető megoldás kínálkozik, amelyeket – ha van rá mód – egyidőben szükséges alkalmazni.

1. Csökkentjük a fosszilis energia felhasználását, annak érdekében, hogy a hátralevő

készletek minél hosszabb ideig megmaradjanak.

2. Növeljük a megújuló energiaforrások felhasználását annak érdekében, hogy ezek

részaránya minél nagyobb legyen a teljes energiafelhasználásban.

A helyzetet tovább súlyosbítja az az előrejelzés, hogy a világ energiafogyasztása tovább nő, és a

jelenlegi becslések alapján ez a folyamat a következő 20-30 évben sem fog megállni.

3. ábra: Az energiaforrások felhasználásának várható alakulása

Forrás: Lynn Orr: Changing the World’s Energy Systems, Stanford University Global Climate Energy

Project

A 3. számú ábrán az energiaforrások felhasználásának várható alakulása látható. A fosszilis

energiaforrások túlzott mértékű felhasználása a jövőben nem biztosítható, ezért meg kell

vizsgálni, hogy hogyan tudunk áttérni az erőforrásaink ésszerű használatára helyi szinten.

A valódi megoldást a megújuló energiahordozókban rejlő lehetőségek növekvő kiaknázása

jelentheti. Bár az átállást jó lenne minél előbb végrehajtani, ennek elérése csak fokozatosan, a

piaci igények és a gazdaság szereplőinek lépésről-lépésre történő felkészítésével lehetséges.

Szerencsére a világ számos országa felismerte a helyzet súlyosságát és tesz annak érdekében,

hogy a megújuló energiaforrások részaránya növekedjen.

2. táblázat: A megújuló energiaforrások felhasználásának globális növekedését mutató indikátorok

Indikátorok 2008 2009 2011

12

Befektetés megújuló energiába [mrd USD] 130 160 211

Megújuló energia kapacitás, vízenergia

nélkül [GW)

200 250 312

Vízenergia kapacitás [GW] 950 980 1010

Szélenergia kapacitás [GW] 121 159 198

Napenergia kapacitás [PV, GW] 16 23 40

Napenergia kapacitás [HMV, GW] 130 160 185

Etanol termelés [mrd liter/év] 67 76 86

Biodízel termelés [mrd liter/év] 12 17 19

Forrás: REN21

A 2. számú táblázatból látható, hogy az érdeklődés egyre növekszik a megújuló energiaforrások

iránt, minden megújuló energiaforrás befektetési lehetőségeket kínál, és ez nagy valószínűséggel

így lesz a jövőben is. [1]

4. ábra: A napenergia globális felhasználásának alakulása

Forrás: REN21

5. ábra: A szélenergia globális felhasználásának alakulása

Forrás: REN21

13

A 4. és 5. számú ábrák a nap- és a szélenergia növekedésének ugrásszerű ütemét szemléltetik.

Mindkét terület kiemelt befektetési lehetőség, amit világszinten már kihasználnak, évről évre

emelkedik ugyanis a napenergia- és a szélenergia felhasználásába – a jövőbeli haszon reményében

– fektetett tőke.

14

5 Az Európai Unió megújuló energetiai céljai és szabályozása

A globális trendek a megújuló energiaforrások részarányának növekedését mutatják. Emellett az

Európai Unió is igyekszik hatást gyakorolni tagállamaira a fenntarthatóbb energiagazdálkodás

érdekében, hiszen uniós szinten más okok is szólnak amellett, hogy csökkentsük a fosszilis

energiafelhasználást és növeljük a megújuló energia felhasználását.

Az Európai Unió energiapolitikai elveinek és az Unió energetikai szabályozásának célja egy

erőforrás- és energiahatékony, és egyben alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság kialakítása.

Jelen pillanatban az Unió az energiafelhasználásának 55%-át importból biztosítja, amely arány túl

magas, és amelyet a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések telepítésével lehetne

alapvetően csökkenteni. [2]

6. ábra: Az Európai Unió energia-termelésének, -felhasználásának és -behozatalának alakulása 2009-ben

Forrás: Eurostat, 2011. május

A 6. számú ábra bemutatja, hogy az 1 703 Mtoe teljes európai szintű energiafelhasználás nagyobb

része importból származik, amellett, hogy az EU rendelkezik saját energiatermelési kapacitással,

és még exportál is kisebb mennyiséget.

Az EU fokozatosan kíván áttérni a fosszilis energiahordozókra épülő energiafogyasztásról egy

környezetileg és gazdaságilag is fenntarthatóbb energiafogyasztási struktúrára, ezért már számos

lépést tett annak érdekében, hogy a tagországokat is erre ösztönözze.

A következő fontos európai uniós irányelvek segítik a megújuló energiaforrások előtérbe

kerülését:

• 2006/32/EK Szolgáltatási Irányelv – Költséghatékony módon kívánja elősegíteni az

energiahatékonyság javítását az emisszió kereskedelem hatálya alá nem tartozó

energiafelhasználásra vonatkozólag, évi 1% energia megtakarításra való törekvéssel. Az

irányelv ennek érdekében előírja tagállami Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési

15

Tervek kidolgozását és rendszeres felülvizsgálatát. Az akciótervekben törekedni kell az

irányelv szerint számolt végső energiafogyasztás 9%-os csökkentésére, 2016-ra a 2002-

2006-os évek átlagához képest.

• 2009/28/EK irányelv – Ez az irányelv kötelező érvényű, és rögzíti a megújuló

energiaforrások részarányára vonatkozó cél elérési feltételeit. Ez alapján 2020-ig az

üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os (vagy bizonyos feltételek teljesülése esetén

30%-os) csökkentését, a megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra való növelését,

és az energiahatékonyság 20%-os javítását. Az irányelv egyben ambiciózus célokat jelöl ki

minden ország számára, a Magyarországra vonatozó cél 13%. A megújuló

energiaforrásoknak a közlekedés energiafelhasználásában minden tagállam esetében

egységesen minimum 10%-os részaránnyal kell szerepelniük 2020-ra.

• 2010/31/EU irányelv – Az irányelv alapján az épületek energiahatékonyságára vonatkozó

minimumkövetelményeket úgy kell meghatározni, hogy a költségek szempontjából

optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes élettartamára

vetített energiaköltség-megtakarítás között. Az irányelv szerint szükség van az olyan

épületek számának növelésére, amelyek nemcsak teljesítik a jelenleg érvényben lévő

minimumkövetelményeket, hanem azoknál energiahatékonyabbak. A tagállamoknak

nemzeti cselekvési terveket kell készíteniük a közel nulla nettó energiaigényű épületek

számának növelése érdekében.

A célok eléréséhez a csökkenő energiafelhasználás melletti gazdasági növekedés, CO2-kibocsátás

csökkentés, és versenyképesség javítás integrált feltételrendszerét kell megteremteni, amely

egyúttal az ellátásbiztonság növekedését is eredményezni fogja. [3]

16

7. ábra: Az Európai Unió és tagállamainak 2005-ös tényleges és 2020-ra tervezett megújuló energia

részesedése a teljes energiafelhasználásból

Forrás: REN21

A 7. számú ábra az egyes tagállamok 2005-ös megújuló energiafelhasználási arányát és 2020-ra

elérendő célját mutatja a saját, teljes energiafelhasználáshoz képest. A tagországok között

viszonylag nagy különbségek mutatkoznak a 2005-ig megvalósult átállás tekintetében, ami az

eddigi energiapolitika és a földrajzi elhelyezkedésük eredménye. Ugyanakkor nagyok a

különbségek a 2020-ig vállalt, kiépítendő megújuló energiakapacitás terén is.

17

Számos európai ország ismerte fel a lehetőséget, és tett olyan vállalást, amellyel jelentős

mértékben fogja tudni növelni a megújuló energia részarányát. A tagországok által vállalt átlag

20%; Svédország, Litvánia, Finnország, Ausztria és Portugália 30% feletti részarányt célzott meg.

Sajnálatos módon Magyarország a harmadik legalacsonyabb vállalást tette, sok olyan ország

tűzött ki magasabb célt, amely 2005-ben alacsonyabb megújuló energia részaránnyal

rendelkezett, mint hazánk.

Ezen célok elérése érdekében az országoknak számos lépést kell tenniük: növelniük kell az

energiahatékonyságukat és a megújuló energia felhasználását, konkrét energia-megtakarítást kell

elérniük, csökkenteniük kell az üvegházgáz kibocsátásukat, meg kell felelniük a Kiotói Jegyzőkönyv

elvárásainak, növelniük kell az ellátásbiztonságot, biztosítaniuk kell a technológiák fejlesztését, az

innovációt, és ezzel egyidejűleg új munkalehetőségeket kell teremteni.

Mindezek biztosításához az egyes országoknak nemzeti szintű akcióterveket kellett kidolgozni, és

biztosítaniuk kell a megfelelő pénzügyi eszközök rendelkezésre állását is.

18

6 Magyarország energiastratégiája és megújuló energiákra vonatozó cselekvési terve

A magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja, hogy a hosszú távú szempontokat is

mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint

elsődleges nemzetgazdasági célok együttes érvényesülését. Hazánk, annak ellenére, hogy

rendelkezik saját energiatermelő kapacitásokkal, behozatalra szorul primer energiaforrások

tekintetében. [3]

8. ábra: Magyarország összenergia és villamos energia fogyasztásának alakulása

Forrás:http://www.eea.europa.eu/soer/countries/hu/soertopic_view?topic=climate%20c

hange

A 8. számú ábra hazánk teljes energiafogyasztásának, villamos energia fogyasztásának és GDP-

jének alakulását mutatja be. Jól látható, hogy egy nagyobb hullámvölgy után hazánk

energiafogyasztása kismértékben újra emelkedik, amelyben az elektromos áramnak egyre

nagyobb részaránnyal van jelen.

3. táblázat: Az Európai Unió és tagállamainak energiafüggősége 2008-ban

Tagállamok Bruttó

energiafogyasztás Nettó import

Energiafüggőség [%]

Ciprus 2,6 3,0 100,0%

Málta 0,9 0,9 100,0%

Luxemburg 4,7 4,7 98,9%

Írország 15,5 14,2 90,9%

Olaszország 186,1 164,6 86,8%

Portugália 25,3 21,6 83,1%

Spanyolország 143,9 123,8 81,4%

Belgium 60,4 53,5 77,9%

19

Ausztria 34,1 24,9 72,9%

Görögország 31,5 24,9 71,9%

Lettország 4,6 3,2 65,7%

Litvánia 8,4 5,5 64,0%

Szlovákia 18,8 12,0 64,0%

Magyarország 27,8 17,3 62,5%

Németország 349,0 215,5 61,3%

Finnország 37,8 20,9 54,6%

EU27 1825,2 1010,1 53,8%

Szlovénia 7,3 3,8 52,1%

Franciaország 273,1 141,7 51,4%

Bulgária 20,5 9,5 46,2%

Hollandia 80,5 37,2 38,0%

Svédország 50,8 19,8 37,4%

Észtország 5,4 1,9 33,5%

Románia 40,9 11,9 29,1%

Csehország 46,2 12,9 28,0%

Egyesült Királyság 229,5 49,3 21,3%

Lengyelország 98,3 19,6 19,9%

Dánia 20,9 -8,1 -36,8%

Forrás: http://www.megujuloenergia.eu/index.php?site=energiafuggoseg

A 3. számú táblázat az egyes uniós tagállamok energiafüggőségét mutatja. Magyarország

energiafüggősége 62,5%, ami az uniós átlag felett van, ezért a megújuló energiaforrások

részarányának növelése nemcsak uniós szinten, de a magyar gazdaság szintjén is kívánatos, és

hozzájárulhat az importfüggőség hosszú távú csökkentéséhez.

9. ábra: Az egyes energiaforrások megoszlása az Európai Unió és Magyarország összenergia

felhasználásában, külön kiemelve az egyes megújuló energiaforrások részesedése

Forrás: Eurostat, 2008

A 9. számú ábra az EU és hazánk összenergia és megújuló energia összetételének arányát

szemlélteti. Míg hazánk az uniós átlag alatt van a megújulók részarányában, ezek megoszlása sem

előnyös. Magyarországon jelentős túlsúlyban van a biomassza, mezőgazdasági ország révén erre

helyeztünk hangsúlyt, míg a többi megújuló energiaforrást elhanyagoltuk. Hazánk jelenlegi

20

megújuló energiatermelésének megoszlását az egyes energiatípusok között a 10. számú ábra

szemlélteti.

10. ábra: A megújuló energiaforrásokból 2010-ben felhasznált energia és a 2020-ra tervezett mennyiség

Forrás: Nemzeti Cselekvési Terv

Az EU felé tett vállalás részeként hazánknak 2020-ra 13%-ra kell növelnie a megújuló

energiaforrások arányát teljes energia-fogyasztásában. Ennek érdekében hazánk Nemzeti

Energiastratégiát és Nemzeti Cselekvési Tervet dolgozott ki, amelyek a követező évek fejlesztési

aktivitásának alapjául szolgálnak.

A termelés számottevő része jelenleg biomassza alapú, amelyet kisebb mennyiségű geotermikus,

szél- és vízenergia egészít ki, minimális napenergia-felhasználás mellett. A céljaink alapján a

megújuló energiaforrás felhasználásának szerkezete diverzifikáltabbá válik. A biomassza

felhasználás volumenében nő, de részaránya csökken, a 2010. évi 81%-ról 62%-ra. 2020-ra a

geotermikus és a napenergia viszonylag nagyobb mértékű fejlődése mellett az egyes megújuló

energiatípusok sorrendje változatlan marad.

21

11. ábra: A megújuló energiaforrások felhasználásának növekedése és a felhasználás megoszlása a

közlekedés, a villamos energia és a fűtési-hűtési célú felhasználás között

Forrás: Nemzeti Cselekvési Terv

A 11. számú ábrán a megújuló energiaforrások és az egyes felhasználási célok növekedése

követhető nyomon a 2020. évig. A Nemzeti Cselevési Terv célkitűzései az adottságokból, a reálisan

elérhető lehetőségekből, a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés szempontjaiból kiindulva

kerültek meghatározásra. Ez alapján jelentős előrelépés várható a megújuló energiaforrások

minden szegmensében, 2010-hez képest 2020-ra a megújuló energiaforrások bruttó felhasználása

megkétszereződik.

Ha sikerül céljainkat megvalósítani, hazánk eléri a 13%-os megújuló energia részarányt a teljes

energiaellátásban, de az importfüggőségünket ez csak kismértékben csökkenti.

A célok elérése érdekében a Nemzeti Cselekvési Terv számos fontos intézkedést fogalmaz meg,

amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak:

• szabályozás módosítása, újak megalkotása;

• lokális energetikai koncepciók és alprogramok kidolgozása;

• támogatási programok végrehajtásának átalakítása, hatékonnyá tétele és egyszerűsítése;

• önálló energetikai támogatási program indítása;

• kutatás-fejlesztési és innovációt ösztönző programok ösztönzése;

• zöldáramra és zöldhőre vonatkozó támogatás fejlesztése;

• zöld finanszírozási formák és programok kialakítása;

• szemlélet- és tudatformálási programok, tájékoztatási kampányok kidolgozása;

• foglalkoztatási programok indítása;

• a kapcsolódó iparágak fejlesztése. [3]

22

A hazai megújuló energia ipar és a zöldipar fejlesztését komplex rendszerben kell látni és kezelni.

A megújuló energiaforrások arányának növelése egyben a fenntartható fejlődést is elősegíti,

továbbá a magas energiaimport-függőség csökkenésével az energiabiztonságot is növeli.

A 2010-2020. évek közötti fejlődés egyúttal a 2020 után történő további előrelépések előtt is

megnyitja a kaput, egy hosszú távú fenntartható energiagazdálkodás feltételeinek lehetőségét

megteremtve. A megújuló energiaforrások az energiagazdálkodás szerves, megkerülhetetlen,

hosszabb távon legfontosabb elemét fogják képezni.

A megújuló energia hasznosításának növelése jelentős foglalkozatás-növekedést von magával,

meghaladva a hatására feleslegessé váló fosszilis energiaipari munkahelyek számát. A Nemzeti

Cselekvési Terv 70-80 ezer „zöldgalléros” munkahely létrejöttével számol 2020-ig a megújuló

energia területén, ezzel jelentős mértékben hozzájárulva a kormány munkahely-teremtési

célkitűzéseihez. [3]

A 12. számú ábra a megújuló energiaforrások munkaerő-szükségletét mutatja.

12. ábra: Az egyes megújuló energiaforrások működtetéséhez és fenntartásához szükséges munkaerő

Forrás: Nemzeti Cselekvési Terv

Hosszútávon a megújuló energiaforrások közül az energianövények termelése, a mezőgazdasági

melléktermékek felhasználása, a tüzeléstechnikai berendezések (kazánok, pelletálók) gyártása, a

napenergia rendszerek (napelemek, napkollektorok) gyártása bír az egyik legnagyobb munkahely-

teremtő hatással. [3]

23

7 A megújuló energiaforrásokban rejlő üzleti lehetőségek kkv-k számára

A kormányzati célok mellett a lakosság és a vállalkozások részéről is egyre komolyabb érdeklődés

tapasztalható a megújuló energiaforrások iránt, ami várhatóan tovább erősödik a földgáz és a

villamos energia árának, az energiaköltségek növekedésének következtében.

A hazai vállalkozások egy része már eddig is látott lehetőséget a megújuló energiaforrások

hasznosításában, de a tendenciák és a jövőbeli igények azt mutatják, hogy a folyamat nem áll

meg, sőt, felgyorsul, és egyre több vállalkozásra lesz szükség ahhoz, hogy a célokat el tudjuk érni,

és a piaci igényeket ki tudjuk elégíteni.

A folyamatot elősegíti az új technológiák terjedése, a környezettudatosság erősödése is. Gátló

tényező a lakosság terheinek növekedése, amely miatt kevesebbet tudnak megújuló

energiaforrások hasznosítására fordítani.

Gazdasági szektor feladata a megújuló energetikai eszközök minél szélesebb körű elterjesztése, a

felhasználóhoz való eljuttatása, a felhasználás növelésének elősegítése. A kkv-k számára az alábbi

fő lehetőségek állnak rendelkezésre a megújuló energiaforrások tekintetében:

1. Befektetésként

2. Saját célra gyártáshoz, termeléshez (célok: költségcsökkentés, környezetvédelem)

• Iroda, ingatlan

• Gyártás, technológia

3. Mások megújuló energia felhasználásának növeléséhez

• Szolgáltatás

• Oktatás, képzés, szemléletformálás, tananyagfejlesztés

• Tanácsadás

• Média

• Innováció, kutatás

• Javítás

• Ipari és mezőgazdasági termelés, kereskedelem

◦ Mezőgazdaság: Biomassza, mint alapanyag előállítás (főtermékek,

melléktermékek)

◦ Ipar, kereskedelem: megújuló energiaforrást hasznosító berendezés

gyártása, üzembe helyezése, javítása

Összegyűjtöttünk néhány ajánlást kezdő – vagy megújuló energetikai téren kezdő – vállalkozások

számára. Ezek a javaslatok szabadon alakíthatóak, kiegészíthetők saját tapasztalatokkal,

ötletekkel. Megújuló energiaforrások területén sem kockázatmentes vállalkozást indítani.

Mindegy mekkora vállalkozásunk van, az első lépés mindig a részletekbe menő tervezés legyen.

Csak akkor indítsuk el a vállalkozást, ha megfelelő biztosítékot látunk magunk számára a

befektetett idő, pénz és energia megtérülésére.

24

Hogyan indítsunk megújuló energia felhasználásra épülő vállalkozást?

1. Első lépésként döntsük el, milyen típusú vállalkozásba szeretnénk kezdeni. Az üzleti

lehetőségek számtalan fajtája áll rendelkezésre különböző célokkal, költségekkel,

működési feltételekkel, és lehetőségekkel. Összpontosítsunk arra, mi fogja a céget

megkülönböztetni a többitől – hatékonyság, üzleti terv, földrajzi előnyök és egyéb fontos

tényezők alapján.

2. Nézzünk utána, milyen engedélyek szükségesek az adott tevékenység végzéséhez.

Ellenőrizzük az országos szintű jogszabályokat és a helyi szabályozást is, amelyek széles

skálán mozoghatnak.

3. Tájékozódjunk a megújuló energia piacáról, a lehetőségekről, műszaki megoldásokról,

különös tekintettel arra a speciális területre, amelyikben tevékenykedni szeretnénk. Nem

feltétlenül szükséges, hogy a témában mester fokozatú végzettségünk legyen, de a

sikerhez mindenképpen szükséges a tudás és az igyekezet. Tanulmányozzuk át a

kapcsolódó környezetvédelmi, energiahatékonysági kapcsolódási pontokat, termékeket és

fogyasztói igényeket. Nézzük meg, hogy milyen oktatási, továbbképzési lehetőségek

kapcsolódnak ahhoz a speciális területhez, amibe bele szeretnénk vágni.

4. Nézzünk utána a régióban milyen hasonló kezdeményezések, projektek indultak, amibe

be tudunk kapcsolódni. Vegyük fel a kapcsolatot a helyi önkormányzatokkal, milyen

projekteket terveznek.

5. Azonosítsuk be a célcsoportunkat (magánszemélyek, üzleti vállalkozások, közműcégek) és

hogy hogyan tervezzük őket megnyerni magunknak.

6. Elemezzük a lehetséges beszállítóinkat. Sajnos számos vállalkozás helyzetét a rossz üzleti

környezet vagy az üzleti partnerek keserítik meg. Miután kiválasztottuk a szűkebb

területet, mindenképpen nézzünk utána, kikkel tudunk együttműködést kialakítani. Ha

van rá lehetőségünk, kérdezzünk meg olyan cégeket is, akik már dolgoztak leendő

partnereinkkel.

7. Készítsünk üzleti és marketing tervet. Az üzleti tervünk legyen a kézikönyv a vállalkozás

további fejlesztéséhez. Szerepeljen benne egy rövid bemutatás, termékinformációk,

működési modell leírása, pénzügyi mutatók, célok és tervek. Alkossunk meg egy szilárd

marketingstratégiát, amelyben megfogalmazzuk, ki a célcsoportunk, és hogyan szeretnénk

elérni (hirdetéssel, közösségi médiával, telemarketinggel vagy más csatornák

felhasználásával).

8. Biztosítsuk a szükséges tőkét. A tervezett tevékenységtől függően más-más lehet a

tőkeszükséglet, amire szükségünk lesz a vállalkozás beindításához és eredményes

működtetéséhez. Nézzük meg e kiadványsorozat 2. kötetében szereplő finanszírozási

lehetőségeket, járjunk utána milyen feltételei vannak az egyes források megszerzésének,

milyen banki szolgáltatásokat tudunk igénybe venni. Nézzünk utána, hogy milyen egyéb

finanszírozási mód érhető el pl. kockázati tőke befektetők, üzleti angyalok.

9. Járjunk utána milyen szakmai érdekvédelmi szervezetek, klaszterek, vállalkozásokat segítő

szervezetek működnek országos és helyi szinten. Keressük ezeket fel, kezdjünk el

kapcsolatokat építeni. Kérdezzük meg az ő véleményüket is a tervezett beruházással

kapcsolatban.

10. Ha van rá lehetőségünk, akkor építsünk egy látogatható bemutatótermet/házat, ahol a

megoldásainkat élőben is megmutathatjuk és elmagyarázhatjuk a potenciális

vásárlóinknak.

25

11. Azonosítsuk be a célcsoportunk, a lehetséges vevőink földrajzi elhelyezkedését,

tanulmányozzuk a helyi közösségek struktúráját. Összpontosítsunk a vállalkozásokra,

lakókra, az ingatlantulajdonosokra, építőipari cégekre; vegyünk sorra minden olyan

célcsoportot, akiknek hasznos lehet a termékünk és/vagy szolgáltatásunk.

12. Hirdessük a termékünket, szolgáltatásainkat a célcsoportoknak. Ha ezek közül több is van,

akkor viszonylag stabilan tudjuk tartani a bevételeinket még gazdasági bizonytalanság

idején is.

13. Igyekezzünk szakértelmünkkel és szolgáltatásainkkal megszerezni a leendő vevőink

megbecsülését, és érjük el, hogy elismertek legyünk a területünkön. [4]

7.1 Megújuló energia beruházási lehetőségek

Magyarország viszonylag jó adottságokkal rendelkezik egyes megújuló energiaforrások

tekintetében, de érdemes helyi szinten is elemezni az egyes megújuló energiaforrások

elérhetőségét, piaci, gazdasági potenciálját.

A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a különböző formában

megjelenő biomassza, a geotermikus energia és a vízenergia. Felhasználásukat tekintve a

megújuló energiaforrások a 4. számú táblázat szerint csoportosíthatók [5]:

4. táblázat: A megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségei és a felhasználás fő területe

Forrás Felhasználás Terület

Száraz biomassza Melegvíz előállítás, fűtés,

gőztermelés, szárítás Lakosság, mezőgazdaság, ipar, egyéb hőtermelés

Folyékony és gáznemű biomassza Motorhajtás, termikus

hasznosítás, villamos energia termelés

Geotermikus energia Fűtés, melegvíz előállítás,

szárítás, aszalás, villamos energia termelés

Mezőgazdaság, lakosság, gyógyturizmus, egyéb

hőtermelés

Napenergia Fűtés, melegvíz előállítás,

szárítás, aszalás, villamos energia termelés

Lakosság, mezőgazdaság, egyéb hőtermelés

Szélenergia Villamos energia termelés,

vízszivattyúzás Lakosság, mezőgazdaság, ipar

Vízenergia Villamos energia termelés Ipar

Forrás: Megvalósíthatósági tanulmány a Dél-Alföldi Régió megújuló energiáiról és azok

hasznosíthatósági lehetőségeiről

7.1.1 Biomassza

7.1.1.1 Alapfogalmak

Biomassza: egy adott élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élő

szervezetek összessége. A biomassza mennyisége megadható tömegben, egyedszámban,

energiatartalomban, stb.

26

A biomassza bázisú energiatermelés környezetvédelmi előnye a hagyományos

energiatermeléshez képest, hogy többlet széndioxid kibocsátás nincs, a biomassza kialakulásakor

megkötött CO2 szabadul fel az energiatermelés során.

További jelentősége abban rejlik, hogy a nap-, illetve szélenergiával szemben a biomassza

különböző fajtáit lehet szállítani, tárolni, készletezni. Ugyanakkor nagy hátránya, hogy a

szénhidrogénekhez viszonyítva kicsi az energiasűrűsége.

A biomassza az egyik legkönnyebben elérhető, nagy mennyiségben jelenlevő, viszonylag olcsó

energiaforrás, emiatt energetikai hasznosítása is túlmutat az energiapolitika pillanatnyi céljain,

mindenképpen fontos agrár- és vidékfejlesztési eszköz is egyben.

A biomassza energiaforrások legfontosabb előnyei az energetika mellett a vidékfejlesztésben, a

környezetvédelemben és a hulladékgazdálkodásban jelentkeznek:

• A megújuló energiahordozók jelentős része olcsón elérhető, ezzel egyidejűleg a vidéki

térségek saját forrásból képesek lehetnek kielégíteni saját energiaigényük jelentős részét.

• Hozzájárulnak a mezőgazdasági melléktermékekre alapozott, a fosszilis alapanyagok

kiváltását lehetővé tévő, jelentős munkahely-teremtési potenciállal bíró, helyi értékekre

épülő gazdasági modell megvalósításához.

• Csökken a környezetszennyezés, javul a környezet állapota. Az alkalmazások elterjesztése

nemcsak energetikai megfontolásból indokolt, hanem számos egyéb tényező is különösen

indokolttá teszi a területen történő előrelépést (környezetvédelmi technológia).

• Egy adott helyen nem igényel nagy beruházást a felhasználása.

• Csökken a gazdaság importfüggősége.

• Bárhol rendelkezésre állhat, nincs lelőhelyhez kötve.

A biomassza csoportosításának főbb fogalmai:

• Az elsődleges (primer) biomassza körébe tartozik mindazon szerves anyag, amely a

napsugárzás energiáját felhasználva a fotoszintézis révén keletkezik, ez az ún. növényi

biomassza.

• A másodlagos (szekunder) biomassza körébe tartozik mindazon szerves anyag és élőlény,

amelynek termelése állati produkcióhoz kötött, ez az ún. állati biomassza.

• A harmadlagos (tercier) biomassza körébe tartozik mindaz a magas szerves anyag

tartalmú anyag, amely az elsődleges és a másodlagos biomassza feldolgozása során

keletkezik.

• Az energianövények magas biomassza-produkciót biztosító növényfajok, amelyek

előnyösen (gazdaságosan) felhasználhatók energiatermelésre.

• Az energia ültetvény rendszerint évelő energianövényekkel energiatermelés céljából

betelepített terület. A növények lehetnek fás szárúak (pl. fűz, nyár) vagy lágyszárúak (pl.

energiafű).

• A biogáz biomasszából előállított gáz halmazállapotú energiahordozó, amelynek fő éghető

komponense a metán.

• A bioetanol biomasszából erjesztéssel és desztillációval előállított, folyékony

halmazállapotú energiahordozó, amelynek fő égethető komponensei az alkoholok.

Benzinhez keverhető, így motorhajtóanyagként is használható.

27

• A bio-olaj egyes növények (pl. repce, napraforgó) olajtartalmú szemterméséből hideg

vagy meleg préselési eljárással nyert folyékony halmazállapotú energiahordozó. A

gázolajhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, ezért – bizonyos kezelést követően dízel

üzemű belső égésű motorok hajtóanyagaként is használható.

• A biobrikett mezőgazdasági és erdészeti melléktermékekből (pl. szalma, fa apríték)

tömörítéssel (préseléssel) nyert, jól tüzelhető, szilárd halmazállapotú energiahordozó. A

brikett egyenértékű átmérője meghaladja az 50 mm-t.

• A biopellet a briketthez hasonló eredetű préselvény, amelynek egyenértékű

keresztmetszete a briketténél kisebb, 3-25 mm közötti.

A mezőgazdaságból és erdészetből származó energetikai célra szolgáló potenciális alapanyagok

viszonylag széles skálán mozognak, a következőképpen csoportosíthatók:

Melléktermékek, hulladékok:

• Növénytermesztés (gabonaszalma, kukoricacsutka)

• Állattenyésztés (hígtrágya, almos trágya)

• Kertészet (gyümölcsfa nyesedék, szőlő nyesedék)

• Élelmiszeripar (feldolgozási melléktermékek)

• Erdészet (vágástéri hulladék)

• Elsődleges faipar (fűrészpor, gyaluforgács)

Energetikai célra termelt alapanyagok:

• Fás szárú és lágyszárú energetikai ültetvények

• Biodízel alapanyagok (repce, napraforgó)

• Bioetanol alapanyagok (gabonafélék, kukorica, cukorrépa, burgonya)

7.1.1.2 Helyi potenciál

A megújuló energiaforrások közül az egyik legellentmondásosabb terület a biomassza. A vita

középpontjában az a tény áll, hogy a biomassza energetikai felhasználásának negatív hatása lehet

az élelmiszertermelésre és az élelmiszerárakra. [6]

Hazánk kitűnő adottságokkal rendelkezik a biomassza termelés területén, és jelenleg ez adja a

megújuló energiafelhasználás döntő többségét. [7]

Magyarországnak egyértelmű célja a biztonságos élelmiszerellátás, és magyar mezőgazdaság az

élelmezési- és takarmányigényt meghaladó mennyiségben képes hosszútávon biomasszát

előállítani.

5. táblázat: Hazánkban biomassza alapanyagokból felhasználható energiahordozók, ezek energiatartalma

és villamos energia potenciálja

Megnevezés Reálisan

felhasználható/előállítható [millió t/év]

Energiatartalom [PJ/év]

Villamos energia [GWh/év]

Erdészeti forrás 3,25 45,5 2 275

Célirányosan termelt

5,6 74,16 6 180

28

Mezőgazdasági melléktermék

5,4 62 5 100

Egyéb melléktermék

0,55 6,6 550

Összesen 14,8 188,26 14 105

Forrás: Megújuló energiák – Legjobb gyakorlatok

Az 5. számú táblázat a biomassza alapanyagokból felhasználható energiahordozók mennyiségét,

ezek energiatartalmát, és a belőlük kinyerhető elektromos energia mennyiségét mutatja. A

jelenlegi szántóföldi növénytermesztés által hasznosított terület 4 300-4 500 ezer hektár, emellett

jelentősnek mondható a gyep országos összterülete is, amely eléri az 1 060 ezer hektárt. Szakmai

vélemények alapján 3 300-3 400 ezer hektárt szükséges fenntartani a biztonságos

élelmiszerellátás céljára, ezért megközelítőleg egymillió hektáron alternatív, nem mezőgazdasági

célú hasznosítási formát lehet kialakítani. A biomassza energetikai célú termelésének tehát nem

szab határt a termelésbe fogható földterületek nagysága. [6]

Hazánk kiemelkedő adottságokkal rendelkezik a biomassza összes fajtájának előállítására, ezért a

megújuló energiaforrásokon belül is meghatározó szerepet tölt be már jelenleg is, és ez a szerep a

jövőben is tartható lesz.

7.1.1.3 Piaci lehetőségek kkv-k számára

Ha a biomassza energetikai hasznosításába szeretnénk fogni, számos lehetőségünk van, de van

néhány fontos tényező, amit érdemes figyelembe vennünk.

• Energetikai célú növénytermesztést csak az adott területen élők élelmiszerszükségletének

veszélyeztetése nélkül szabad tervezni.

• Biomassza energetikai célú termesztéséhez először nézzük meg, hogy az adott helyen,

legfeljebb 20-50 km-es körzetben milyen melléktermékek érhetőek el, amiket fel tudunk

használni.

• Energetikai célú növénytermeléshez a legtöbb esetben fokozott figyelmet igényel a

termesztéstechnológia helyes megválasztása (intenzív helyett extenzív gazdálkodás, pl.

csökkentett műtrágya felhasználás stb.).

• Ugyanakkor a különféle fás- és lágyszárú energianövények az élelmiszernövényekhez

képest sokszor nagyobb tűrőképességgel rendelkeznek a kedvezőtlenebb termőhelyi

adottságok elviseléséhez.

• Szem előtt kell tartani, hogy melyik alapanyagot milyen eljárással lehet a

leghatékonyabban hasznosítani. A fás szárú növényeket közvetlen eltüzelésre, míg a

lágyszárúakat inkább biogáz-termelésre érdemes hasznosítani.

• Magasabb fokú, nagyobb energia bevitelt jelent a pelletálás, brikettálás, amelyek jelentős

költségnövekedéssel járnak, azonban csökkentik a szállítás költségeit a tömörítés révén és

a tüzelés automatizálásában is előnyökkel járnak.

• A hasznosítási módok közül a legegyszerűbb a tüzelés, amelyhez átalakítási módként az

aprítás a legegyszerűbb megoldás, fajlagosan a legkisebb költséggel, ám ez jelentősen

nem növeli meg a szállíthatóságát az alapanyagnak.

• Biomasszára alapozott energiatermelési rendszer tervezésekor a beépített kapacitást a

mindenkori hőigényre kell méretezni.

• A biogáz előállítás révén keletkező zöldáram mellett a közvetlen felhasználásra vagy

értékesítésre előállított zöldhő is elsőbbséget fog élvezni. [8]

29

7.1.1.4 Kkv-k számára javasolt tevékenységek

• Erdészeti és mezőgazdasági melléktermékek begyűjtése és feldolgozása, tüzelésre való

előkészítése

• Fás- és lágyszárú energetikai növénytermesztés, ültetvények létesítése

• Kis- és közepes méretű fűtőerőművek biomassza hulladékégetésre

• Biomassza energiájának hasznosítása termelésben

• Biomassza eltüzelésére alkalmas berendezések gyártása

• Biomassza tüzelésű egyedi fűtés kialakítása családiházas közösségekben

• Biomassza tüzelésű távhő ellátás

• Biomassza-alapú kapcsolt energiatermelés: villamos energia és hőenergia

• Biogáz előállítás állattenyésztés melléktermékeire alapozva

• Biogáz előállítás növénytermesztés melléktermékeire alapozva

• Biogáz előállítás élelmiszeripar melléktermékeire alapozva

• Szennyvíztisztításra alapozott biogáz felhasználása gépjárműmeghajtásra

• Növényi olaj előállítás üzemanyag céljára

7.1.1.5 Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok

Pelletüzem Beleznán [9]

A Pannon Pellet Kft. 2006-ban alakult egy fapellet gyártó üzem megvalósításának céljából. A Zala

megyei Beleznán felépült üzem egy 5 hektáros major-ingatlan területén helyezkedik el. A 15 főt

foglalkoztató, 10 ezer tonna/év kapacitású gyárban folyamatos üzemben gyártják a fapelletet,

amit nagyobbrészt külföldi piacon értékesítenek.

A pelletüzem főként a környező területeken működő fafeldolgozó üzemek fűrészporát, és a közeli

energiaültetvények anyagát használja alapanyagként. A beszerzésbe bevont energiaültetvények

száma folyamatosan bővül, mind újabb területeken folyik akác- és nyárfatermelés, amelynek

100%-át a pelletüzem dolgozza fel.

A pelletfűtés hazai elterjesztése érdekében a cég tüzelőkészülékek értékesítésével foglalkozó

üzletágat is alapított, amely pellet értékesítéssel, rendszertervezéssel, kivitelezéssel, szerviz-

tevékenységgel és hőszolgáltatással is foglalkozik.

Elérhetőség:

Pannon Pellet Kft.

8855 Belezna, Pellet major 1.

Iroda és levelezési cím: 8800 Nagykanizsa, Bajcsy-Zsilinszky utca 104.

Tel: 06 93/510 081

Fax: 06 93/510 082

E-mail: posta@pannonpellet.hu

Honlap: www.pannonpellet.hu

Bioetanol üzem Mohácson (építés alatt) [12]

A Pannonia Ethanol Mohács Zrt. az Ethanol Europe csoporthoz tartozik, amelynek két fő

tulajdonosa a Turley család Írországból és a Fagen család az Egyesült Államokból. A Fagen család

30

által 30 éve alapított Fagen Inc. az Egyesült Államok vezető zöldenergia-ipari építő vállalata, a világ

legismertebb és legtapasztaltabb kukoricaetanol-gyár építője. Az elmúlt évtizedekben a Fagen Inc.

93 bioetanol üzemet épített Amerikában, az Ethanol Europe számára építendő üzemeiben is

alkalmazott technológiával.

Az Ethanol Europe három fázisban, 2014-re tervezi kiépíteni bioetanol gyártó üzemeit, melyek

közül az egyik Baranya megyében, Mohácson működik majd. A gyár a kukoricából, földgázból és

elektromosságból etanolt, gabonatörkölyt, hőt és szén-dioxidot állít elő. A két üzem 2014 végére

évente 510 ezer tonna gabonatörkölyt és összesen 712 millió liter etanolt állít elő, amelyhez

évente kb. 1,7 millió tonna kukorica szükséges.

A gyárak építése és bővítése az előzetes becslések szerint összesen 305-320 millió euróba kerül

majd, ebből 123-150 millió euró kerül majd a hazai beszállítókhoz, akiktől különféle

szolgáltatásokat, munkaerőt és alapanyagokat kíván vásárolni a beruházó. A mohácsi gyár a

fejlesztés második fázisában, 2013 kezdi meg a termelést.

A gyárak összesen 152 főt alkalmaznak majd, ebből 30-40 felsőfokú végzettségű, 82-92

szakmunkás és 30 segédmunkás lesz. A gyártott bioetanol legnagyobb részét exportpiacokon

fogják értékesíteni, várhatóan 0-10%-a kerül majd hazánkban értékesítésre.

A gyár a főtermék, az etanol mellett gabonatörkölyt is előállít majd, melynek nagy részét a hazai

takarmánypiacon kívánják értékesíteni. Az előállított takarmány leginkább sertés-, marha- és

baromfitenyésztésben, esetleg halgazdaságokban használható fel. A gyártás során keletkező szén-

dioxid egy részét a céggel jó kapcsolatot ápoló Messer fogja átvenni a gyártól.

A gyártás során keletkező hőenergia felhasználására kiváló lehetőséget jelentenek a környékbeli

fóliák. Ha az ehhez szükséges beruházás megvalósul, akkor a termelés még inkább jövedelmezővé

és fenntarthatóbbá válhat.

Elérhetőség:

Pannonia Ethanol Mohács Zrt.

1013 Budapest, Váralja utca 3.

Honlap: www.pemzrt.hu

Biogáz felhasználás Zalaegerszegen [9], [10], [11]

Zalaegerszeg és további 41 település együttesen a szennyvízelvezetési és tisztítási rendszer

fejlesztését tűzte ki célul. Az alapvető cél természetesen környezetvédelmi volt, de a technológia

lehetőséget ad rá, ezért nem hagyták ki a fejlesztésből az energetikai célt sem.

A zalaegerszegi szennyvíztisztító telep 1983 óta üzemel a jelenlegi helyén, a telepen a

fejlesztéseket több lépcsőben valósították meg. A telepen anaerob iszapstabilizálás került

kiépítésre, mely folyamatnak egyik mellékterméke a biogáz, amelynek felhasználására pedig több

megoldást építettek ki. A felhasználás az alábbi arányban oszlik meg:

• Kazánokban történő elégetés hőenergia nyerés céljára (11,4%)

• Gázmotorok meghajtása villamos- és hőenergia céljára (81,3%)

31

• Biogáz tisztító és töltő állomás (7,3%)

A tisztítás során a legkártékonyabb hatású kénhidrogén és egyéb nem hasznosuló gázoktól

szabadítják meg a biogázt, így a metánnal egyenértékű gázt kapnak, amit üzemanyagként is fel

lehet használni.

A 99,7%-os metántartalmú gáz CNG üzemű gépjárművekben használható fel. Az eljárás lényege,

hogy a tiszta biogázt 220 bar nyomásúra sűrítve, palackokba töltik, így jelentősen lerövidíthető a

tankolás időtartama. A CNG meghajtású kocsik kialakítása megegyezik a normál gépjárművekével,

de előnyük az alacsony károsanyag-kibocsátás, illetve az alacsony üzemeltetési költség.

Elérhetőség:

Önkormányzati Társulás Zalaegerszeg és Környéke Csatornahálózat és Szennyvíztisztító-telep

Fejlesztésére

Iroda: 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 4-6.

Levélcím: 8900 Zalaegerszeg, Pf. 313.

Tel/fax: 06 92/313 663

E-mail: info@kazeg.hu

Honlap: www.kazeg.hu

7.1.2 Geotermikus energia

7.1.2.1 Alapfogalmak

Geotermikus energia: A Föld belső hőjéből származó energia, amely a Föld keletkezése óta

folyamatosan tartó lehűléséből és a természetes radioaktív bomlásból származik.

A geotermikus energia „korlátlan” és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában

nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi.

A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30°C-kal emelkedik a hőmérséklet.

Vulkanikus területeken (pl. Izland), üledékes medencékben (pl. Kárpát-medence) ennél nagyobb a

hőmérséklet emelkedése.

A geotermikus energiát megújulónak tekinthetjük, mivel a földhő emberi léptékhez mérten

gyakorlatilag korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, valamint a geotermikus célból kitermelt

hő és víz visszaáramlik, természetes utánpótlásuk a felhasználás helyén megtörténik.

Legfontosabb fogalmak:

• Földhő: a Föld belsejéből a földkéreg felszínére áramló, konvektívnek tekintett hőáram,

amelynek forrása elsősorban a magban lezajló radioaktív bomlás, a kőzetek kémiai

átalakulásának hőfejlődéssel járó folyamata és a rétegek mozgásából adódó súrlódás. A

földi hőáram értéke Magyarországon átlagosan 0,1 W/m2.

• Geotermikus gradiens: a földkéreg mélységi hőmérsékletváltozását megadó jellemző, az

1°C hőmérséklet-változáshoz tartozó szintkülönbség. Magyarország geotermikus

gradiense átlagosan 20 m/°C.

32

• Hévíz/termálvíz: a Föld mélyebb, melegebb rétegeiből felszínre törő, vagy szivattyúval a

felszínre hozott, különböző hőmérsékletű víz. Hőtartalma a hőmérséklettel arányos.

• Hévíz kút: a termálvíz kitermelése céljából készített fúrt kút. Pozitív kútról beszélünk, ha a

termálvíz a rétegnyomás hatására (szivattyúzás nélkül) folyamatosan feláramlik a

felszínre. [5]

A hő kiáramlása a geológiailag aktív térségekben, pl. a kőzetlemezek határain a legnagyobb, egyéb

helyeken azonban hőforrások és gejzírek formájában tör a felszínre. Magyarország geotermikus

vagyonát a felszín alatti kőzetek geológiai korok idején kialakult hőtartalma adja.

A geotermikus energia egy megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik. A

geotermikus energia felhasználási lehetőségei:

• Termálvíz formájában közvetlenül fűtési célra.

• A hőszivattyúk segítségével, amelyek hasznosítható hőfokszintű hőenergiát vonnak el a

környezetből, és azt külső energia felhasználásával nagyobb hőmérsékletű, hasznosítható

hővé alakítanak.

• A geotermikus áramfejlesztés hagyományos gőzturbinákkal vagy segédközeges

erőművekkel történik.

A hőszivattyúk használatának előnyei:

• Nyáron hűtésre, télen fűtésre használható, amennyiben biztosított a megfelelő hőleadó

felület.

• Használatával alacsony hőmérsékletszintű hőforrásokból is kinyerhető hő, valamint

hulladékhő is hasznosítható.

• Amennyiben a fűtést teljes egészében a hőszivattyú biztosítja, nincs szükség gázkazánra

és egyéb energiahordozóra, azaz földgáz nélkül is biztosítható családi házak, nagyobb

épületek fűtése és hűtése.

• Nem kell kéményt építeni, és gázt bevezetni, ezzel megtakaríthatók a földgáz

bevezetésével valamint a kémények kiépítésével (tervezés, bélelés, engedélyezés stb.)

járó költségek.

• Napkollektoros hőhasznosító rendszerrel társítva (a puffer tartály már adott, a kollektor

nem nagy pluszköltség), egyedülállóan gazdaságos és környezetbarát módon biztosítható

az épületek fűtése, hűtése, valamint kül- és beltéri medencék fűtése (ez a társítás a nyári

napsugárzás tárolását is biztosítja)

• Alacsony karbantartási és üzemeltetési költség, valamint hosszú élettartam (20-30 év).

• Biztonságos üzemeltetés, mert a működés során nincsenek égési folyamatok.

• Környezetbarát, a használat során nem keletkezik káros anyag.

7.1.2.2 Helyi potenciál

A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál

vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai viszonylag kedvezőek. A Föld belsejéből kifelé

irányuló hőáram átlagos értéke 90-100 mW/m2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak.

[6]

A geotermikus energia hasznosítása lehet közvetlen (pl. geotermikus közműrendszer, hőszivattyú)

és közvetett (áramtermelési célú). Az energia hasznosítása szempontjából fontos a szállító anyag

33

halmazállapota is (víz vagy gőz). A 0-30°C-os, felszín közeli rétegek, sekély víztározók és tavak

hőtartalmát gazdaságosan kiaknázhatóvá teszik a hőszivattyúk.

Általánosságban a kifolyásnál 30°C-nál magasabb hőmérsékletű vizeket nevezik termálvíznek, ezt

fürdőkben, uszodákban, valamint közösségi terek, üvegházak, raktárak, tornatermek stb. fűtésére

használják. Áramtermelési célra legalább 100°C körüli hőmérsékletű víz szükséges.

13. ábra: A geotermikus energia potenciálja Európában

Forrás: Energie-Atlas GmbH, 4142 Münchenstein, Svájc

A 13. ábra mutatja az európai országok geotermikus potenciálját. Látható, hogy hazánk európai

viszonylatban a jó adottságú területek közé tartozik. A Világ Energia Bizottság (World Energy

Council) 2001. évi jelentése alapján Magyarország rendelkezik a legnagyobb felszín alatti termálvíz

és geotermikus energia potenciállal Európában alacsony és közepes entalpiájú vizek tekintetében.

[12]

Magyarország kedvező geotermikus adottságai közismertek, a hazai hőforrások, termálvizek

hasznosítása több ezer évre tekint vissza. Hazánk alatt a földkéreg vékonyabb (20-26 km), mint a

világátlag (30-35 km), valamint a medencét jó hőszigetelő, nagy víztartalmú agyagos-homokos

üledékek töltik ki helyenként több ezer méter vastagságban. [6]

34

14. ábra: Magyarország geotermikus energia potenciálja

Forrás http://miskolci-geotermia.hu/index.php/main/page/telepules

A hazai geotermikus potenciálokat mutatja be a 14. ábra, amiből jól látható, hogy pl. Baranya és

Somogy megyékben hazai viszonylatban is kiemelkedő lehetőségek rejlenek a földből nyerhető hő

hasznosításának.

A magyarországi geotermikus gradiens átlagosan 50°C/km, a világátlag másfélszerese. A kedvező

adottságokat jelzi a hőáramsűrűség (egységnyi felületen, egységnyi idő alatt átáramló

hőmennyiség mutatója) értéke is: 80-120 mW/m2, az európai átlag 70-90 mW/m2. [8]

Az ország területének 70%-án tárható fel 30°C-ot meghaladó kifolyó hőmérsékletű víz. A

2000. január 1-i állapot szerint az országban nyilvántartott 30°C-nál melegebb vizet adó kutak

száma: 1 289 db.

7.1.2.3 Piaci lehetőségek kkv-k számára

A geotermikus energia felhasználása kkv-k számára elsősorban hőenergia előállítását szolgálhatja

(távfűtés, közintézmények, önkormányzatok tulajdonában lévő lakóépületek fűtése, kertészetek

stb.).

A geotermikus energia két fő felhasználási területe:

• A termálvízfűtési és melegvíz-szolgáltatási célú hasznosítása az általános és a

mezőgazdaságot is érinti (pl. növényházak, fóliaházak, baromfitelepek, istállók stb.

fűtése), de ebben az ágazatban lehetőség nyílik egyedi alkalmazásokra a fűtési időszakon

kívül is (terményszárítás, haltenyésztés). Elsőrendű érdek tehát, hogy a termelt víz

energiatartalmát a lehető legnagyobb mértékben kihasználják.

• Hőszivattyú Magyarországon az egyik legszélesebb körben alkalmazható eljárás.

Egyrészről egyaránt hasznosítható fűtésre- és hűtésre, másrészről beépített, városias

35

területeken is jól alkalmazható. A hőszivattyú alkalmas eszköz a földhő hasznosítására,

ami az országban szinte mindenhol, bár alacsony hőmérsékleten, de rendelkezésre áll.

7.1.2.4 Kkv-k számára javasolt tevékenységek

• Termálvíz hasznosítása ipari célokra vagy a mezőgazdaságban (termálenergia hasznosítása

kertészetben)

• Termálvíz hasznosítása fűtésre (geotermikus közműrendszer Hódmezővásárhelyen)

• Hőszivattyús rendszerek kialakítása családi házakban (földszondás hőszivattyús rendszer

családi házban)

• Hőszivattyús rendszerek kialakítása társasházakban

• Hőszivattyús rendszerek kialakítása irodák hőellátására (Telenor-Ház geotermikus

függőleges földszondás hőszivattyús rendszere)

• Hőszivattyús rendszerek kialakítása ipari célokra

7.1.2.5 Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok

Geotermikus energia hasznosítás Zalaegerszeg-Pózván [14]

A kedvező geotermikus adottságú Zalaegerszegen 2002-ben kezdtek el kidolgozni a termálvíz

felhasználására vonatkozó programot. A Zalaegerszeg-Pózva termálrendszer 7 MW-os

teljesítménnyel, a 2005-os üzembe helyezése óta évente átlagosan 4 000 000 kWh energiát

termelt. Jelenleg részlegesen működik.

Elérhetőség:

Szervezet: AQUQPLUS Kft.

Cím: 6762 Sándorfalva, Sövényházi út 1.

Tel: 06 62/251 747

Email: aquaplus@aquaplus.hu

Geotermikus és napenergia hasznosítás a Pannon Egyetemen [14]

A hőszivattyús-napkollektoros rendszer a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi

Karának Agrárműszaki Tanszék Oktató-Kutató Bázisán lett kiépítve. A telepítés helyszínén mind a

talajkollektoros, mind pedig a talajszondás rendszer megvalósítására adottak voltak a feltételek,

ezért kutatási célból mindkét típus kiépítésre került az udvar erre alkalmas részén.

A Tanszék területén a kollektor-csövekkel lefedett felület 1 458 m2. A 2 talajszonda 50 m mély

szondalyukakban került elhelyezésre. A hőszivattyús rendszer 3 fő részből áll: primer kör, maga a

hőszivattyús berendezés, szekunder kör. A talajba épített hőcserélők alkotják a hőszivattyús

rendszer primer körét, amelyből a hőenergiát villamos energia segítségével a hőszivattyús

berendezés alakítja át a szekunder kör hőenergiájává. A szekunder körben találhatók a hőleadó

elemek, amelyek gondoskodnak a fűtésről.

A napkollektoros melegvízellátó rendszer két párhuzamos fűtőkörrel rendelkezik, amelyek egy

500 literes melegvíztároló tartályra dolgoznak rá. Az egyik fűtőkörre 3 db 1,76 m2 hasznos felületű

szelektív síkkollektort szereltek fel, a másik fűtőkörben pedig egy 3 m2-es vakuumcsöves kollektor

36

szolgálja a hőtermelést. A két körnek külön keringtető szivattyúja van, melyeket két különálló

automatika vezérel. Így lehetőség nyílik a két kollektor kör egymástól független üzemeltetésére.

A gyakorlóműhely tetején található 3 db fotovoltaikus BP Solar napelem, amelyek 0,3 kW

teljesítményűek és évente 600 kW villamos energiát állítanak elő.

Elérhetőség:

Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar

8360 Keszthely, Deák Ferenc utca 16.

Tel: 06 83/545 020

Email: laszlo-a@georgikon.hu (Dr. Laszló Alfréd)

Geotermikus távhőszolgáltatás Szentlőrincen [15]

A PannErgy Polifin Zrt. 90%-os és Szentlőrinc önkormányzatának 10%-os tulajdonával 2008-ban

alakult meg Szentlőrincen a Szentlőrinci Geotermia Zrt., amely 2009 tavaszán kezdődött sikeres

fúrás méréseinek alapján arra az eredményre jutott, hogy a szentlőrinci kútból kitermelhető

termálvízzel Szentlőrinc jelenlegi földgázalapú távhőszolgáltatása teljes egészében kiváltható. A

baranyai kisváros melletti kútból kitermelhető víz 87˘C, zárt rendszerben elérheti a 90°C-ot is;

hozama legfeljebb 25 liter másodpercenként. A kút által kitermelhető hőenergia mennyisége 50-

55 000 GJ lehet évente.

A Szentlőrinci Geotermia Zrt. 2010 júniusában 15 évre szóló és további öt évre meghosszabbítható

szerződést kötött Szentlőrinc Város Önkormányzatával, mely alapján a város jelenlegi távhő

rendszerét üzemeltető cég számára szállítja a geotermikus energiaforrásból származó hőenergiát.

A geotermikus távfűtőmű alapkövét 2010 júliusában tették le.

A 7 500 lakosú Szentlőrincen geotermikus energiát hasznosító erőművel teljes egészében

kiváltották a földgázalapú távhőszolgáltatást, és megszűnt a fosszilis energiaforrással járó

szennyezés. A fűtésre használt és a helyi hőerőműtől visszaérkező vizet üvegházak fűtésére is fel

lehet használni.

A projekt haszna a közösség számára, hogy a beruházás révén az önkormányzat közvetlenül a

távhő ellátás fejlesztése révén, illetve közvetve a gazdasági tevékenységen keresztül generált

adóbevétel révén hozzájárul a lakosság életminőségének javításához.

A projekt környezetvédelmi előnye, hogy 1,9 millió kg CO2-kibocsátás takarítható meg a jelenlegi

gázalapú szentlőrinci távfűtéshez képest, további távhőhálózati bővítések következtében emellett

még kb. 1 millió kg CO2-megtakarítást lehet elérni.

A PannErgy projektjeinek figyelemre méltó finanszírozási modelljét a 2. kötetben ismertetjük.

Elérhetőség:

PannErgy Polifin Zrt.

1117 Budapest, Budafoki út 56.

Tel: 06 1/323 2372

Fax: 06 1/323 2373

PR és tájékoztatás: Alkomédia Kft.

1137 Budapest, Radnóti utca 15/A 3.em. 8.

E-mail: ertekesites@kesoiszuret.hu

Honlap: www.szentlorinc-geotermia.hu

37

7.1.3 Napenergia

7.1.3.1 Alapfogalmak

A Nap energiája hő és fény formájában éri el a Földet, amelyet az emberiség ősidők óta hasznosít

egyre fejlettebb technológiák segítségével. Egy adott földrajzi helyen a napenergia potenciált

globálisan két paraméterrel jellemezhetjük: a globálsugárzás különböző időtartamokra

vonatkoztatott értékeivel és az ezzel szorosan összefüggő, de az energiatermelés menetének

szempontjából a globálsugárzási értékeket kiegészítő napfénytartam megadásával.

• A globálsugárzás a Nap sugárzási teljesítményének mérésére használatos fizikai jellemző.

Globálsugárzás alatt egy 1 m2 nagyságú, vízszintes felületre időegység alatt érkező energia

mennyiségét értjük W/m2 mértékegységben.

• A napfénytartam megadja, hogy egy adott helyen valamely időszak alatt hány órán át

sütött a Nap. A sugárzás időtartama Magyarország területén 1900-2200 óra között

változik. [5]

A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív

energiatermelés.

• Passzív hasznosítás esetében általában nincs külön energia átalakító szerkezet. Építészeti

megoldások összessége, amelyek során az épület szerkezeti kialakítását, anyagait úgy

választjuk meg, hogy az előnyös legyen az energiaellátás szempontjából

• Aktív hasznosítás alatt az olyan műszaki megoldásokat értjük, amelyek során a Nap

sugárzási energiáját arra alkalmasan kiképzett szerkezetben más energiaformává

alakítjuk.

A napenergia hasznosítására kidolgozott különféle technológiák segítségével természetesen más-

más hatásfok elérésével, különböző típusú másodlagos energiahordozó állítható elő. A napenergia

hasznosítás két alapvető fajtája:

• Termikus hasznosítás: a napenergiával hőt elnyelni képes közeget (levegő, folyadék)

melegítünk, majd azt a felhasználás helyére szállítjuk, ahol a hőt leadja.

• Elektronikai célú hasznosítás: ez esetben cél a napenergia közvetlen villamos energiává

történő alakítása. Az átalakítás két módja ismert:

◦ fotovillamos napelemek, amelyek a napsugárzást közvetlenül alakítják át villamos

energiává

◦ naperőművek, amelyek a hagyományos hőerőművek hő–mechanikai energia

átalakítás termodinamikai körfolyamatán alapulnak

7.1.3.2 Helyi potenciál

Magyarország földrajzi helyzetéből és klimatikus adottságaiból adódóan potenciális napenergia-

termelő és felhasználó területként vehető számításba.

A régió adottságai országos szinten jó besorolásúak, a napos órák száma a régió teljes területén évi

1900-2200 óra közé esik, így a napenergia gyakorlati hasznosításának a térségben nincs akadálya.

38

15. ábra: Magyarország napenergia potenciálja

Forrás: Terrasolar

Ha egy szűkebb terület, régió napenergia potenciálját akarjuk megvizsgálni akkor a napenergiában

rejlő potenciálok kapcsán látni kell, hogy azt jelentősen befolyásolja az a tényező, milyen a vizsgált

terület beépítettsége, településszerkezete, az utcahálózata, a telkek kialakítása, a házak tájolása

és a tetők kialakítása.

A napenergiát hasznosító berendezések elterjedésének nem a napenergia potenciál szab határt,

hanem gazdasági okai vannak, hiszen ezek jelenleg még költségesek a hagyományos

berendezésekhez képest. Ez a többletköltség azonban az üzemelés során megtérül. A megtérülés

időtartama a hagyományos energiafajták árától függ: magas árak mellett a napenergiát hasznosító

berendezés hamarabb válik gazdaságossá.

7.1.3.3 Piaci lehetőségek kkv-k számára

A hazai elméleti potenciál jó, míg a hazai beépített napenergia kapacitás mértéke nagyon

alacsony. A napenergia hasznosítás területén a következő években várható, hogy a technológiai

fejlődés eredményeképpen a berendezések ára csökken, teljesítményük és hatásfokuk növekszik,

ezáltal a rendszerek egyre versenyképesebbekké válnak.

Ezáltal lehetővé válik az aktív és passzív napenergia alkalmazások beépítése, amely által – mint

néhány példa ma is igazolja – más megújuló erőforrás bevonásával (pl. biomassza) már az átlagos

keresetű fogyasztó számára is elérhetővé válik az, hogy a háztartási energiafogyasztásuk 70-90%-a

környezetkímélő, megújuló forrásra támaszkodjon.

A termikus napenergia-hasznosítás területén leginkább a családi házas, a közintézmények, és

önkormányzati létesítmények meleg vízellátása, a fotovoltaikus rendszerek tekintetében a kettős

hasznosítás élvezhet előnyt, amelyet a többlet zöldenergia értékesítés egészíthet ki.

39

A fotovoltaikus megoldások a jövőben is elsősorban a villamos energiával el nem látott területek

(országutak, tanyák) ellátásában játszhatnak szerepet, mert itt a napelemes autonóm áramforrás

összességében olcsóbb lehet, mint a hálózati csatlakozás kiépítése.

Érdemes figyelembe venni, hogy számos esetben az épületek déli oldalának függőleges felületei is

alkalmasak kollektorok elhelyezésére.

A napenergia passzív hasznosítása

Építészeti vállalkozások számára magától adódó lehetőség az, hogy passzívházak építését

javasolják az építtető számára. Az épületek átgondolt tájolásával megvalósítható a napenergia

passzív hasznosítása, amely alapesetben nem igényel gépészeti megoldást.

A napenergia aktív hasznosítása

Az aktív hasznosítás feltételezi speciális, épületgépészeti eszközök alkalmazását, amelyeket

rendszerbe szervezve, általában a hagyományos fogyasztói energetikai (belső) hálózatba

integrálva alkalmazunk.

• Napkollektorok

◦ Hűtés, fűtés, temperálás

▪ Használati melegvíz-előállítás, fűtésrásegítés (hűtés-fűtés, használati melegvíz –

HMV – családi házban)

▪ Használati melegvíz-ellátás társasháza, irodák, szállodák esetén (társasház

napkollektoros HMV rendszere, szálloda energiafelhasználása napkollektorral)

◦ medencevízfűtés (HMV szaunához, medencéhez)

◦ gazdasági termelési folyamat melegvíz-szükségletének előállítása,

• A napelemek alkalmazásának főbb területei a következők:

◦ Lakóházak, tanyák áramellátása

◦ Helyi telefonközpontok áramellátása

◦ Villamos hálózattal kapcsolatban lévő energiatermelő rendszerek kialakítása

Napenergia hasznosítás szolár panorámával)

A napenergia hasznosítás esetén is szóba kerülhetnek még a különböző berendezések és

kapcsolódó szerkezeti elemek a rendszer működéséhez szükséges eszközök gyártása,

kereskedelme és telepítése is.

7.1.3.4 Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok

Közintézmény fűtése és használati melegvíz-ellátása bioszolár rendszerrel Nagypáliban [13]

A Nagypáli Önkormányzat 2004-ben kezdte el azt a projektet, amely a Polgármesteri Hivatal és a

Közösségi Ház fűtés- és melegvíz-ellátó rendszerének megújuló energiaforrás alapra helyezését

célozta meg.

A bioszolár rendszer alapjait alkotó napkollektoros használati meleg víz előállítását végző

napkollektor felület 140 m2 kiterjedésű, 8 kW teljesítményű és egy 1 000 literes tartályban állítja

elő a kívánt hőmérsékletű vizet. A rendszer másik összetevőjét, amely az épület fűtését végzi

kettő darab faelgázosító kazán végzi, melyek közül az egyik 50 kW, a másik 35 kW teljesítményű. A

kazánok fűtőanyag ellátását saját, önkormányzati területekről begyűjtött fahulladékkal biztosítják.

40

Elérhetőség:

Önkormányzat Nagypáli

8912 Nagypáli, Arany János utca 26.

Tel: 06 92/564 041

Email: korjegyzoseg-np@freemail.hu

Honlap: www.nagypali.hu

Dötki Ökológiai és Vidékfejlesztési Tájközpont bioszolár fűtési és használati melegvízellátó

rendszere [13]

A Tájközpontot az Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért hozta létre és működteti a

régió fenntartható, ökológiai szempontú vidékfejlesztése érdekében. Az épületet egy 33 főt

befogadó szálláshely és két oktatástechnikailag jól felszerelt, organikus stílusú előadóterem

alkotja.

Az ökoház 370 m2-es épülete kizárólag természetes anyagokból, fából és vályogból készült. A

tájközpont melegvíz-ellátását egy 34 m2-es napkollektor, meleg levegős fűtését faelgázosítással

működő berendezés biztosítja. A nem ivóvíz céljára szolgáló használati vizet egy 12 m3-es

esővízgyűjtő-tisztító berendezéssel oldjak meg.

Elérhetőség:

Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért

8799 Dötk, Fő utca 39.

Tel: 06 83/376 178

Email: okoregio@t-online.hu

Honlap: www.okoalapitvany.hu

Szakképző iskola hőközpontja hőszivattyúval és napkollektorral Nagykanizsán [13]

Magyarországon egyedülálló körülmények között folyik a megújuló energiagazdálkodási

szakirányú energiatermelő és -hasznosító technikus képesítést adó szakoktatás. Az oktatás

helyszínét biztosító épületegyüttes eredeti funkciója szerint helyet biztosított a gyakorlati

foglalkozásokat előkészítő tanóráknak és a szerelési, karbantartási tevékenységeknek.

A Szakiskola vezetése 2003-ban pályázati úton, önkormányzati és vállalkozói támogatással

megújuló energiát hasznosító berendezéseket vásároltak. Üzembe állítottak két hőszivattyút,

talajszondákkal, melyek a használati meleg víz es a fűtési energia egy részét biztosítja. A

napkollektoros rendszerrel használati meleg vizet biztosítanak, illetve villamos energiatermelésre

napelemes rendszert üzemeltetnek. Az energiafogyasztási csúcsokon 3 db kondenzációs gázkazán

nyújt segítséget a megújuló energiás rendszernek.

A hőközpontban hőmennyiség-, hőmérséklet-, térfogatáram- és nyomásmérőket valamint

automatikus szabályozókat helyeztek el, amelyek biztosítják az energetikai számítások, elemzések

alapadatait. Az rendszer nemcsak az energia ellátását, hanem az oktatás alapvető feltételeit is

biztosítja.

41

Elérhetőség:

Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola

Nagykanizsa

Tel: 06 93/536 330

Email: antalics@nagykanizsa.hu

7.1.4 Szélenergia

7.1.4.1 Alapfogalmak

A szél a légkör termikus egyensúlyának megbomlásából eredő légmozgás, azaz a levegő áramlása.

Szél úgy keletezik, hogy a földet érő napsugarak a légkört különböző mértékben melegítik fel,

ezzel légnyomáskülönbséget okoznak. Ezért a szélenergia egyben a napenergia másodlagos

megjelenési formája. A Földet érő évi napenergiának csak 1,5-2,5% a fordítódik a levegőmozgás

fenntartására, s ebből elméletileg is legfeljebb 3%-a hasznosítható bolygónkon. A szélenergia fő

előnye, hogy rendkívül környezetbarát, korszerű energiaforrás, emiatt a jövő energiaellátásának

az egyik kulcseleme.

A szél mozgási energiáját évezredek óta használja az emberiség a közlekedéstől kezdve a gabona

őrlésén át az elektromos áram termeléséig, a jelentősége napjainkban egyre növekszik.

A szél legfontosabb paraméterei:

• Szélsebesség: az a pillanatnyi sebesség, amellyel a levegő adott földrajzi helyen, a

terepszinttől meghatározott magasságban mozog. A szélsebességet m/s dimenzióban

adjuk meg. A szél mozgási energiája sebességfüggő. Legerősebb a nyílt vidéken,

tengerpartokon, lapos dombokon, fennsíkokon.

• Átlagos szélsebesség: az adott földrajzi helyen adott magasságban meghatározott

időtartam alatt mért (pillanatnyi) szélsebességek számtani átlaga. Az időalap tetszőleges

lehet, így beszélhetünk napi, havi, évi stb. átlagos szélsebességről.

• Szélirány: a szél mozgási irányának vízszintes vetülete, amelyet az égtájakhoz viszonyítva

adunk meg.

A szélenergia felhasználása szélerőgépekkel, szélkerekekkel történik. A szélerőgépeknek számos

típusa, különböző nagysága (teljesítménye) ismeretes, kezdve a szélmalmokkal (3000 év óta),

majd a jelenlegi kisteljesítményű 1 510 kW-os szélmotoroktól a szélerőművekig (1,0-10 MW

teljesítmény). A szakértői számítások szerint a magyarországi széljárás számára az optimális

szélkerékátmérő 15 m-nél kisebb kell, hogy legyen, a szabad magasság pedig 15-75 m. A

szélerőművek sajátossága, hogy időjárásfüggők, villamos teljesítményük függ a szélsebességtől,

bizonyos szélsebesség alatt pedig nem is termelnek elektromos áramot.

7.1.4.2 Helyi potenciál

Magyarország szélenergia potenciálja közepesnek mondható. Jelenleg, pontosabban fogalmazva a

jelenlegi energiaárak mellett csak korlátozott mértékben és helyeken lehet megtérülő a

felhasználása.

A korábbi években meghatározták azokat a helyszíneket, ahol a természetvédelmi,

környezetvédelmi szempontok figyelembevételével gazdaságosan telepíthetőek nagyobb

42

szélturbinák, szélerőművek. Ez alapján Magyarország összesített szélenergia potenciálja több ezer

MW.

Ugyanakkor számos dolog akadályozza ennek az energiahasznosítási módnak az elterjedését. A

szélenergia nem szabályozható, időjárásfüggő technológia, másrészt a szélsebesség hazánk nagy

részén nem kielégítő. Ezért a szélenergia terjedésének az energia tárolás gazdaságos biztosításáig,

a villamos energia rendszer szabályozhatósága, befogadóképessége szab határt.

A szélenergia hasznosítása évi lineáris 6 m/s átlagsebesség felett ajánlott. Magyarország

adottságai a legtöbb helyen ennél kedvezőtlenebbek, amit a 16. és a 17. számú ábrák

szemléltetnek.

16. ábra: Magyarország széltérképe 10 m-es magasságban

Forrás: OMSZ

17. ábra: Magyarország széltérképe 75 m-es magasságban

Forrás: OMSZ

43

Szélenergia potenciál tekintetében a vizsgált régió az ország kedvezőtlenebb vidékeihez tartozik. A

szélsebesség 75 m-es magasságban csak kevés helyen éri el a 6 m/s-os értéket. Ezért a jelenlegi

elektromos áram árakkal számolva szélerőmű telepítésére csak ott van lehetőség, ahol az előzetes

szélerősségmérések ezt adatokkal alátámasztják.

7.1.4.3 Piaci lehetőségek kkv-k számára

Mivel a szélenergia felhasználása csak korlátozott körülmények között javasolt hazánkban, ezért

azokban az esetekben, amikor az alkalmazás szóba kerül, a beruházást sokkal alaposabban meg

kell vizsgálni.

• Szerezzünk be minél több konkrét adatot, információt a helyi szélviszonyokról. A

meteorológiai állomások mért adatai alkalmasak általános tendenciák meghatározására,

de nem elegendőek konkrét szélerőmű tervezéséhez és telepítéséhez.

• Végezzünk tartós méréseket a lehető legnagyobb gyakorisággal és pontossággal a

tervezett helyszínen a szélsebességre és a szélirányra vonatkozólag, lehetőleg a leendő

szélturbina tengelymagasságában.

• Nézzünk utána, milyen jogszabályi korlátozó tényezői (országos, helyi) vannak a

szélturbinák telepítésének az adott helyszínen. Nemzeti Parkok, Tájvédelmi Körzetek, stb.

• Tovább szűkíti a lehetőségeket a vizuális hatás, amely a tájat befolyásolja, s tekintve hogy

síkvidékről van szó, a berendezések nagyobb távolságból érzékelhetők.

• Ellenőrizzük a környék infrastruktúráját: a meglévő úthálózatot, amelyen a nagytömegű

berendezések a helyszínre szállíthatók, a villamos csatlakozási lehetőséget, amely a

termelt energiát továbbítja, annak kapacitását, hogy bővítés nélkül alkalmas-e az energia

az elosztó hálózatokba való táplálásra.

• A hazai gyakorlat a legtöbb helyen legfeljebb kisteljesítményű szélmotorok telepítésére

megfelelő, amelyek hasonló energiahasznosítási nagyságrendet képviselhetnek, mint az

egykori szélmalmok az ország jellegzetes „szelesebb” régióiban.

• A hazai külterületi hasznosítási helyekre javasolható a 230 W-tól 10 kW-ig terjedő

névleges teljesítményű szélturbinák telepítése.

7.1.4.4 Javasolt rendszerek

Ezek akár tanyavillamosításhoz, telekommunikációs állomás, szárítóberendezés, villanypásztor,

belvízátemelő szivattyú, melegházak, fóliasátrak tápegységének ellátására felhasználhatók.

• Mechanikus szélkerék (pl. vízszivattyúzáshoz)

• Villanyáram termelésre alkalmas szélturbina

o Kis teljesítményű szélerőgépek vízszivattyúzásra (helyi alkalmazású vízszivattyúzó

szélerőgépek)

o Kis teljesítményű szélerőgépek (szélenergia hasznosítás függőleges tengelyű

szélkerékkel)

o Hibrid rendszerek (szélturbina és napelem áramtermelő rendszer, háztartási méretű,

szigetüzemű villamosenergia-termelő szélerőgép)

o Szélerőművek (szélerőmű Bükkaranyoson, Vépen)

44

7.1.5 Vízenergia

7.1.5.1 Alapfogalmak és helyi potenciál

Vízfolyások, tavak, tengerek mechanikai energiakészlete. Hazánkban a vízenergia felhasználás a

múlt század végéig az egyik alapvető energiatermelési mód volt, különösen a malomiparban, de a

vízenergia hasznosítása többrétű, energetikai, vízgazdálkodási, árvízvédelmi és környezetvédelmi

kérdés is egyben.

Magyarország vízenergia adottságai nem túl kedvezőek: viszonylag kevés a hegyes terület,

országosan eltérő a csapadék eloszlása térben és időben, a nagy vízhozamú folyóink pedig kis

esésűek. Ugyanakkor az is elmondható, hogy hazánk ezeket a szerény adottságokat sem használja

ki megfelelően. Magyarország műszakilag hasznosítható vízerő potenciálja kb. 1 000 MW, amely

természetesen jóval több a ténylegesen villamos energia termelésre hasznosított vagy

hasznosítható vízerő potenciálnál. A százalékos megoszlás durván a követező: Duna 72%, Tisza

10%, Dráva 9%, Rába, Hernád 5%, egyéb 4%. A teljes hasznosítás esetén kinyerhető energia 7 000-

7 500 millió kWh évente.

Kkv-k számára elsősorban törpe vízerőművek jöhetnek számításba. A régió adottságait tekintve

korlátozott azon helyek és lehetőségek elérhetősége, ahova érdemes vízi erőművet telepíteni.

45

8 Összefoglalás

A fent részletesen kifejtett okok miatt hazánkban, így a horvát-magyar határ melletti régióban is

nagy lehetőségei vannak a megújuló energiaforrásokra épülő vállalkozások fejlesztésének.

A megújuló energiaforrások a jövő energiáját képviselik – környezetvédelmi, klímavédelmi,

gazdasági okok miatt egyre nagyobb szükség lesz a kiaknázásukra. Az EU a hazánk által vállalt

megújulós részarány betartását számon fogja kérni, míg ezzel párhuzamosan számos hazai és

uniós pénzügyi eszköz, támogatás válik elérhetővé a megújuló energiaforrások kihasználását

elősegítő szervezetek számára.

Hazánkban a vállalt energetikai célok betartása elősegíti a nagyfokú behozatali függőség

csökkenését, ezzel párhuzamosan elősegíti a helyi gazdaság erősödését, a munkanélküliség és az

elszegényedés csökkentését, növeli a vidék megtartó erejét, továbbá csökkenti a széndioxid

kibocsátást is. A megújuló energiaforrásokba való befektetés, a megújuló energia ipar beindulása

nem elsősorban a fő megújuló energiaforrások potenciálján múlik. A 7. fejezetben kifejtettük,

hogy a vízenergián kívül – amely a természetéből adódóan viszonylag kis területen hasznosítható

– az összes többi megújuló energiaforrás tekintetében hazánk kedvező helyzetben van, de az

energiaforrásokat nem használja ki megfelelőképpen.

A megújuló energiaforrások hasznosításának piaca igazából még nem indult be hazánkban.

Számos sikeres kezdeményezés létezik, de a piac még nyitott. A legfőbb érv a hagyományos

energiaforrások mellett - hogy a megújuló energetikai beruházások megtérülési ideje túl hosszú –

hamarosan érvényét veszti, hiszen a fosszilis energiaforrások ára át fogja lépni azt a küszöböt, ami

felett már nem lesz kérdés, hogy érdemes-e megújuló energetikai eszközökbe, beruházásba

fektetni.

A jelenlegi és a jövőben várható támogatások még inkább elősegítik, hogy a piac növekedését, és

a tiszta, környezetbarát technológiák elterjedését.

A kis és közepes méretű cégek számára tehát mind a pénzügyi befektetés, mind a szolgáltatás,

mind a gyártás (mezőgazdaság és ipar) területén számos jó lehetőség bontakozik ki. Jelentős

terület a családi házak, kisebb épületek megújuló energetikai rendszerekre történő átállítása, az

ehhez kapcsolódó termékek és szolgáltatások kialakítása. Nagy lehetőségek vannak a jelenleg is

mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások területén, hiszen a keletkező melléktermékek

energetikai hasznosítása vagy az energetikai célú növények termesztése új lendületet adhat a

működő vállalkozásoknak.

A vállalkozásoknak mindenképp nyitottaknak érdemes lenniük a helyi piacon kínálkozó

lehetőségekre. Hogy céljaik megvalósításához milyen erőforrásokat tudnak felhasználni, arról a 2.

kötetben olvashatnak.

46

1. számú melléklet

A megújuló energia felhasználással kapcsolatos fontosabb szakmai szervezetek

Magyarországon 2012-ben

Szervezet Szerepe Elérhetőségek

Nemzeti Környezetvédelmi és

Energia Központ Nonprofit Kft.

A Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. az Európai Uniós források hatékony, szabályos, átlátható felhasználásával segíti a környezet védelmét szolgáló beruházások megvalósulását.

1134 Budapest, Váci út 45. tel: 06 1/802 4312 fax: 06 1/802 4301 www.nkek.hu

ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet

és Módszertani Központ Egyesület

Az ENERGIAKLUB Magyarországon egyedülálló módon immár 20 éve dolgozik egy új szemléletmód elterjesztésén. Kutatásaikkal, képzéseikkel és a széles körű kommunikációval a céljuk, hogy mind az energiát termelők, mind a felhasználók, vagy éppen a politikai döntéshozók másként viszonyuljanak az energiához.

1056 Budapest, Szerb utca 17-19. tel: 06 1/411 3520 fax: 06 1/411 3529 email: energiaklub@energiaklub.hu www.energiaklub.hu

Magyar Bioetanol Szövetség

A Magyar Bioetanol Szövetség célja, hogy olyan, megújuló alapanyagokból és lehetőleg környezetbarát technológiával, illetve zöld energiaforrások felhasználásával előállított üzemanyag használata terjedjen el Magyarországon, illetve Közép-Európában, amely a környezetre a lehető legkisebb terhet jelenti, az érintett emberek számára pedig a fenntartható fejlődés lehetőségét teremti meg.

1149 Budapest, Angol utca 38. tel: 06 1/223 4587 email: erdekel@etanol.info.hu etanol.info.hu

Magyar Biogáz Egyesület

A Magyar Biogáz Egyesület célja egy szellemi műhely létrehozása, amely lehetővé teszi a korszerű környezetvédelem és energiagazdálkodás szempontjából fontos biogáz termelés és hasznosítás tudományos, műszaki és gazdasági kérdéseinek bemutatását, kutatását, oktatását.

1144 Budapest, Ond vezér útja 1-3. tel: 06 1/788 9377 fax: 06 1/788 9377 www.biogas.hu

Magyar Biomassza Társaság

Megújuló energiák és energiahordozók (mindenekelőtt primer és harmadlagos) biomasszák termesztésével és hasznosításával kapcsolatos kutatás, oktatás, rendezvények szervezése, tanulmányutak szervezése bel- és külföldön, szaktanácsadás, elemzések, tanulmánytervek készítése.

9400 Sopron, Ady utca 5. tel: 06 20/944 9696 email: mbmt@asys.hu

Magyar Energetikai Társaság

A Társaság fő feladata a hazai energetika megújításának szolgálata és társadalmi támogatása a következő feladatok megoldásával az energetika területén kifejlesztett eljárások, technológiák és

1094 Budapest, Ferenc krt. 23. II. em. 2. tel: 06 1/201 7937

47

termékek megismertetése, elterjesztésének előmozdítása.

Magyar Energia Hivatal

A Hivatal a villamos energia piac szabályozása körében kiadja a villamosenergia-ipari engedélyeket és szabályzatokat, ellenőrzi az azokban foglaltak betartását, kiadja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítványt, megállapítja a villamos energia rendszerhasználati díjak mértékét, és számos más, jogszabályban rögzített feladatot lát el.

1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7. tel: 06 1/459 7777 fax: 06 1/459 7766 email: eh@eh.gov.hu www.eh.gov.hu

Magyar Geotermális Egyesület

A Magyar Geotermális Egyesület 1995-ben alakult non-profit civilszervezet, melynek fő célja a hazai geotermikus energia bányászatával és többcélú hasznosításával foglalkozó egyesületi tagok szakmai képviselete, a geotermikus energia kitermelésével és hasznosításával kapcsolatos tudományos kutatás, fejlesztés és alkalmazás segítése és előremozdítása.

1021 Budapest, Ötvös János utca 3. tel: 06 1/224 0424 fax: 06 1/214 5953 email: info@mgte.hu www.mgte.hu

Magyar Hőszivattyú Szövetség

Az MAHÖSZ kiemelt céljai: a nemzetközi átlagtól eltérő kedvező geotermikus és geotermális adottságaink fokozott kihasználása a hőszivattyús technológia alkalmazásával, hiteles adatszolgáltatás a döntéshozók részére, a környezetvédelmi hatásvizsgálatok véleményezése és a közvélemény tájékoztatása.

1141 Budapest, Zsigárd utca 21. tel: 06 1/221 14 58 fax: 06 1/422 0004 email: adam@hoszisz.hu www.hoszisz.hu

Magyar Megújuló Energia Szövetség

A Magyar Megújuló Energia Szövetség azért munkálkodik, hogy az alapszabállyal összhangban elősegítse a megújuló energia források fokozott hasznosítását és ezen keresztül az ország energia függőségének csökkentését, valamint szerény eszközeivel is hozzá járuljon környezetünk állapotának javításához, a kedvezőtlen klimatikus változások lassításához. Mindezen keretek között szeretné tevékenységével tagjait is támogatni.

6120 Kiskunmajsa, Kálvária utca 12./A www.mmesz.hu

48

2. számú melléklet

Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok Magyarországon

Megnevezés Elérhetőségek

BIOMASSZA

Energetikai fásszárú növények termesztése www.erti.hu

Pelletüzem Beleznán www.belezna.hu/index.php?mod=pellet

Pelletgyártó üzem Tuzséron www.hunpellet.com/hunpellet-informaciok/pelletgyarto-uzem-letesitese-tuzseron

Terményszárító fűtése biokazánnal Bicskén

Faapríték előállítás Körmenden www.regioho.hu/index.php?base=static&type=debut

Crofter Minierőmű www.cropell.hu/crofter.html

Közösségi biomassza fűtőmű Pornóapátiban

9796 Pornóapáti, Körmendi utca 27. tel: 06 94/351 180 email: purker.walter@vipmail.hu www.pornoapati.hu

Zöldmezős bioerőmű Szakolyban www.bitesz.hu/elektromos-energia/osszel-kezdi-meg-mukodeset-a-szakolyi-biomassza-eromu.html

Biogázüzem Csenger-Tej Kft. www.inwatech.com/Referencia/Csenger-Tej-Kft-Csengersima-Biog%C3%A1z-%C3%BCzem-2009---T%C3%A1vfel%C3%BCgyelet

Biogázüzem cukorgyár melléktermékre www.gazdasagiradio.hu/cikk/78131, zoldtech.hu/cikkek/20071115-kaposvar-biogaz-cukorrepabol

Biometán töltőállomás Zalaegerszegen www.panenerg.hu/biouzemanyag/zalaegerszegen-atadtak-kozep-europa-elso-biometan-toltokutjat

Növényolaj-gyártás a BB Zrt. www.zoldolaj.hu/cegbemutato.html

Biodízel termelés a Mátrai Erőmű Ipari parkjában

energiapedia.hu/matrai-eromu-zrt

Bioetanol üzem – Hungrana Kft. www.hungrana.hu

Bioüzemanyagok felhasználása a Debreceni tömegközlekedésben

www.e-tudomany.hu/etudomany/web/uploaded_files/20090405.pdf

Biomassza fűtőmű Körmenden

9900 Körmend, Rákóczi utca 23. tel: 06 94/594 172 email: regioho@t-online.hu www.regioho.hu

Fahulladék fűtésű faipari szárítókamra Celldömölk-Izsákfán

Celldömölk-Izsákfa tel: 06 94/540 650 email: csercsics@csercsics.hu www.csercsics.hu

Faapríték fűtőmű Torony községben tel: 06 94/540 650 email: csercsics@csercsics.hu www.csercsics.hu

Bioszolár fűtőmű Szombathelyen Szombathely, Mikes Kelemen utca tel: 06 94/324 031 www.szombathelyi-tavho.hu

49

Közintézmény fűtése és használati melegvíz-ellátása bioszolár rendszerrel Nagypáliban

Nagypáli Önkormányzat 8912 Nagypáli, Arany János utca 26. tel: 06 92/564 041 email: korjegyzoseg-np@freemail.hu www.nagypali.hu

Dötki Ökológiai és Vidékfejlesztési Tájközpont bioszolár rendszere

Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért 8799 Dötk, Fő utca 39. tel: 06 83/376 178 email: okoregio@t-online.hu www.okoalapitvany.hu

Fahulladék tüzelésű kazán Nagykanizsán

Kanizsa Trend Kft. 8800 Nagykanizsa, Szemere utca 4. tel: 06 93/500 100 www.kanizsatrend.hu

GEOTERMIKUS ENERGIA

Telenor Ház hőszivattyús rendszere 2045 Törökbálint, Pannon út 1. tel: 06 20/930 4000 www.telenor.hu

Zalaegerszeg-Pozva termálrendszer 6762 Sándorfalva, Sövényházi út 1. tel: 06 62/251 747 email: aquaplus@aquaplus.hu

Geotermikus távfűtőmű Vasvár

9900 Körmend, Rákóczi utca 23. tel: 06 94/594 172 email: regioho@t-online.hu www.regioho.hu

Használati melegvíz előállítás Szentgyörgyvölgy szabadidőközpontban

8975 Szentgyörgyvölgy, Farkasi utca 1. email: go-na@t-online.hu www.go-na.hu

Szakképző iskolai hőközpont Nagykanizsán Nagykanizsa tel: 06 93/536 330 email: antalics@nagykanizsa.hu

NAPENERGIA

Napenergia hasznosítás, hőszivattyú Keszthelyen

8360 Keszthely, Deák Ferenc utca 16. tel: 06 83/545 020 email: laszlo-a@georgikon.hu

Napenergia hasznosítás Hévízen

8380 Hévíz, Attila utca 34. tel: 06 83/341 829 email: mega-sol@mega-sol.hu www.mega-sol.hu

SZÉLENERGIA

Szélenergia hasznosítás függőleges tengelyű szélkerékkel

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Alternatív Energetikai Műhely www.edutus.hu

Szélturbina és napelem áramtermelő rendszer Püspökszilágy, Fekete Harkály Erdei Iskola

VÍZENERGIA

Vízerőmű Ikerváron

Szombathelyi Vízerőmű Kft. 9756 Ikervár, Vízerőtelep tel: 06 94/569 713 email: vizeromu@hu.inter.net

50

Forrásjegyzék [1] Renewables 2011, Global Status Report, REN21 Secretariat, 2011

[2] Nemzeti Energiastratégia 2030, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2012

[3] Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve, 2010

[4] smallbusiness.chron.com/start-renewable-business-17953.html

[5] Megvalósíthatósági tanulmány a Dél-Alföldi Régió megújuló energiáiról és azok

hasznosíthatósági lehetőségeiről, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, 2007

[6] Falvak megújuló energián alapuló komplex közmű-modelljei, Tanulmány, BFH Európa

Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft.

[7] Analysis of the Economy and Business Environment in Zala County of Hungary with Specific

Emphasis on the Renewable Energy and Environment Sectors, MKM Consulting, 2012

[8] Köztestületi Stratégiai Programok, Megújuló energiák hasznosítása, Magyar Tudományos

Akadémia, 2010

[9] Megújuló energiák, Legjobb gyakorlatok, Száz magyar falu Vidékfejlesztési Szolgáltató

Közhasznú Nonprofit Kft.

[10] Biogáz felhasználás lehetőségei Zalaegerszegen Innovatív megoldások bemutatása,

prezentáció, Delacasse László

[11] Tiszta Vizet – Zalaegerszeg és Környéke Szennyvízkezelési Program, Önkormányzati Társulás

Zalaegerszeg és Környéke Csatornahálózat és Szennyvíztisztító telep Fejlesztésére, 2010

[12] www.pannoniaethanol.com/files/furtherinfo/Economic_Impact_Study_hu.pdf

[13] www.worldenergy.org/documents/wec_wei2011.pdf

[14] A „Best Practice” – Modellértékű projektek, Ökorégió Füzetek XI, Ökorégió Alapítvány a

Fenntartható Fejlődésért

[15] www.szentlorinc-geotermia.hu

Borítókép: www.flickr.com/photos/mncerts/7136280039

51

Székhely: 8600 Siófok, Szent László utca 187. Iroda: 1065 Budapest, Révay utca 10., 207. iroda Tel/fax: 06 1/474 8703 info@europeer.eu www.europeer.eu