Berzsián És Dideki

7/17/2019 Berzsián És Dideki

http://slidepdf.com/reader/full/berzsian-es-dideki 1/97

Berzsián és Dideki

1



2



– Csigabiga gyere ki,

– ég a háza, Dideki!

– Kinek a háza ég?

– Hát nem érted!? A Didekinek!

– Dehogynem, most már értem.

Fruzsina ányomnak, aki erzsiánt és Didekit kitaáta

Berzsián költő szakít az emberiséggel

erzsián k"t# utáta a rosszked$et. A mások rosszked$ét is, de a magáét ki$átké%%.

&ost é%%en ki$átké%% utákozott. &ert oyan szomor' $ot, mint egy yukas ser%eny#.

– Ha a gazdád szomor', szomorkod( te is – mondta mérgesen a ba(szának, és ka)kiásr*konyára á+totta.

– e se k-"nb- – oktatta szé%, t"m"tt szakáát, és egy ránya mozduatta "sszeborzota.

/ész(*s* tekintette nézett a b'toraira, de azoknak egy sz*t se keett sz*nia – oyanszomor'ak $otak, amiyenre )sak *don, barna b'torok ké%esek.

K*kadtan -t hát szomor' szobá(a k"ze%én a konya ba(sz', borzas szaká' erzsián.

– 0emmi kétség – $igasztata magát –, ha egyszer szomor'ság1$iágba(nokságot rendeznek,'gy nyerek, mint a %inty. Két testhossza. Azazhogy két éekhossza. 2é$én ez inkább a éekdoga.

De $aahogy nem $igaszta*dott meg a kiátásba heyezett $iágba(noki )+mt#.

– A yukasser%eny# szomor'ságb* assan bees-yedek a her$adtdáia áa%otba – mondtakeser3en, s ahogy kimondta, máris oyan szomor' ett, mint egy her$adt dáia.

3



De itt aztán megmaka)sota magát.

– 4e to$ább! – kiátott, mert (* tudta, a her$adtdáia áa%ot után már )sak az eázottzász*,ma(d a $+zzetetszar$asnyom szomor'ság k"$etkezhet. Azokb* %edig na%okig nem ehetkikászá*dni.

– 5kos i' $agy te, erzsián – mondta magának –, taá( ki $aamit szomor'ság een! 6gy1kett#!

7aran)s, az %aran)s, oyan ett erzsián e(e, mint egy hangyaboy, s-r"gtek1orogtak, izegtek1mozogtak benne a gondoatok. 4em is hiába, mert azonm*d eszébe (utott8 meg ke tudni aszomor'ság okát. Aztán a t"bbi ("n magát*.

"rni kezdte hát a e(ét8 mit# is szomor'?

9aán ba ábba ketem: – gondota. 4o nem – az nem ehet. &ár réges1rég 'gy á+totta azágyát, hogy a ekeés (obb ábra essék.

9Akkor taán az id# rossz:. 6zt %ersze )sak id#h'záské%% gondota, mert (* áthatta, hogynagyon %"eszkedik odaki a na%. Azért odament az abakhoz, beehunyorgott a sugár"z"nbe.Dugába d#t hát ez is.

9&ás k"t# "r- a szomor'ságnak – "t"tt e ekkor erzsiánban –, rittyent egy édes1b'sk"teményt, és nagy bodogan esza$a(a. – De r"gt"n e is torkota magát8 – ;n nem más k"t#$agyok, én erzsián $agyok!: ;s b-szkén k"r-nézett, hogy iyen nagyszer3 dogokat tudkitaáni. 4a de mire a b-szkeség, ha nem tud(a okát adni a szomor'ságnak! 6 is %árogottnyomban a b-szkesége. F"ord+tott.

– Hé! &it# szomor' egy $aamire$a* k"t#?

5rd+thatott, ahogy akart. 4em eet neki senki. &ár1már oyan szomor' ett, mint egy eázottzász*, de akkor meg$iant a szeme.

– /iágos – mondta –, egy $aamire$a* k"t# az emberek miatt szomor'!

4



6z a eismerés e$ianyozta, nosza " is %attant a szobá(a k"ze%én á* barna, aragott áb'aszta tete(ére. 5nnan sza$ata.

– Az emberek o%nak, )sanak, hazudnak. 2ustákodnak. /izezik a bort. K*rozzák a $izet.6gymásnak $ermet ásnak. <észreha(*k, kár"r$end#k, "nz#k, zsugoriak, gyá$ák, %"eszked#k,irigyek, kontárok, tohonyák. 6z az! 6zért $agyok én szomor'! Az emberiség miatt.

A $iágmindenség "sszeh'zta magát. 4a most – gondota a $iágmindenség –, mind(ártmegsz-etik egy, az emberiséget ostoroz* $ers.

=mde, mint átaában, a $iágmindenség most is nagyon té$edett. &ert erzsiánnak esze ágábasem (utott $erset +rni. 6heyett ehatározta, hogy megszak+t(a a ka%)soatot az emberiségge.>*ked$e kerekedett. Ka)kiásra igaz+totta a ba(uszát, megés-te torzonborz szakáát, ésmunkához átott.

5



Kié%ett a házb*, $égigment a kerten. *ko$a -d$"z"ték #t a gy-m")sái, és b*ko$a-d$"z"ték a dud$ák meg a gazok. &ert erzsián kert(ében b#$e)skén akadt dud$a és gaz is./isszaintett nekik, és oda$ágtázott tár$a1nyit$a á* ka%u(ához. 0zem-gyre $ette a ka%uéát,azon is eg#ké%% a nagy, %iros gombot. 4em egyébre szogát az a nagy, %iros gomb, mint arra,hogy az emberiség, ha be akar menni erzsiánhoz, megnyom(a, s akkor odabent erzsiánná

nagy )s"rgés1b"rgés támad, mi$e ez a nagy %iros – ha(atok )sudát –, )s"ng#gomb $ot. =maz emberiség – ne$ezetesen az aranykez3 0r* mester, /ioin, a )sudazenész és seben)iéko)ska1e)ske eánya, a Ko%édia, meg minden rend3 és rang' átogat*k, akik e szoktákkeresni erzsiánt – még sohasem nyomták meg ezt a )s"ng#gombot, mi$e erzsián ka%u(aid#ten id#k *ta nyit$a át, nemk-"nben a háza a(ta(a is. &i az "rd"gnek )s"ngettek $ona?esétátak és kész.

– 6z $ot a m't – mormogta erzsián. – &ost, hogy szak+tottam az emberiségge, '( m*dikezd#dik itt. 4em ogtok ti engem $iágos na%%a eszomor+tani. ;s s"tét é(szaka sem.

6zze nagyot ny"g"tt. &i$e az é$ek *ta nyit$a á* $aska%ut nem tudta egyk"nnyen be)sukni.

De azért be)sukta. eeizzadt, de be)sukta. – 4na! – mondta bodogan, és rátota a b"h"m, rozsdás reteszt. 6égedetten d"rzs"te a kezét.

De nagy hirteen abbahagyta a d"rzs"ést.

– 4oné – mondta –, %ersze. &ég ideának nekem, és nekitámaszkodnak a )s"ng#gombnak.4em esz egy nyugodt %er)em. ármeyik irigy, ki)sinyes, hazug, bor$izez# én*tásbe)s"ngethet hozzám. Hogyisne!

4ekiátott, eszerete a )s"ng#gombot. F-ty"részett nagy $idáman. @(ra bezárta a kertka%ut, aházához baagott.

– de teszek, te )s"ng# – mondta, és (* megnézte a háza be(áratát. – de az a(t* meé. demár 'gyse tud be("nni senki, mert a kertka%u zár$a $an. erzsián, te ángész! – di)sérte magát.

F3részet, kaa%át, szege)set. De a eéné sem tartott a munkának, amikor nagy hirteenabbahagyta.

– 4ono! – mondta. – ;s ha az a tekert agy$ee(3 0r* mester nem nyugszik bee, hogy be $anzár$a a kertka%u, és addig katat1matat, -gyeskedik, am+g ki nem nyit(a? He? Akkor aztánbesétá szé%en, és nyom(a itt nekem a )s"ng#gombot, mint a $eszekedett ene. 4ono! A$agy aza én*tás /ioin, a -gy"tr# muzsikus ka%(a magát és se sz*, se beszéd, átmászik a ker+tésen.;s nekitámaszkodik a )s"ng#gombnakB /agy az a o)ska1e)ske seben)i eány, a Ko%édia!

Az ám. &a(d é%%en Ko%édia hagy(a annyiban a dogot, ha egyszer be akar ("nni. "r#dik is #azza, hogy szak+tottam az emberiséggeB erzsián, te mégsem $agy ángész – sz*nokoterzsián, és r"gt"n meg is todotta a sz*nokatot –, azazhogy mégis)sak ángész $agy! &ertnem ide szereed a )s"ng#gombot, hanem a ház háta m"gé, a %uszta ara. Ki az "rd"gkeresné a )s"ng#gombot a t3zaon?

6



/itte a )s"ng#gombot hátra a t3zahoz. F3részet, kaa%át, szege)set. De itt már a munkanegyedéné e)s-ggedt.

– gyan, erzsián! – korhota magát. – 4agy k"t# étedre )sak ennyire ismered azemberiséget! /agy tán az az agya'rt 0r* mester nem og(a azonna megker-ni a házat, haát(a, hogy be $an zár$a az a(t*, és )s"ng#gomb sin)s? De még mennyire megker-i! /ioin megegyenesen keringéni kezd a ház k"r-. 4em is beszé$e a o)ska1e)ske seben)i eányr*.&ert # meg egyszer3en kitaá(a, hogy a )s"ng#gomb a t3zaon $an. 4o de hátrább a kar*hozk"t"tt agarakka – b")sekedett erzsián, és a homokára -t"tt –, hagassunk eme ángemeeg'(abb "tetére.

A erzsián e(ében akoz* ángeme eg'(abb "tete nem $ot más, mint hogy a )s"ng#t a bezárta(t*n be-re szerei, az e#szoba aára. 4em rossz! &ost aztán szaadgáhat a ház k"r- aurangos 0r* mester, keringéhet a én*tás /ioin, és keresheti a t3zaon a )s"ng#gombot ao)ska1e)ske seben)i eány.

4osza, 3részet erzsián, kaa%át, szege)set, de aig kezdte e, máris abbahagyta. &ert tánnin)s a teker$ényes agy' 0r* mesternek áku)sa garmadá$a, s%erhakni(a ""sen, resze#(e,mint ny3, esz+t#$asa, mint )siag az égen? De bizony $an. 2ehet #e#tte akadáy egy zárt a(t*?4em ehet. 4a és az a dobhártyare%eszt# /ioin? Hát nin)s neki réz%ikuá(a, a)éteker#(e, 3zaheged3(e? De $an bizony. ;s miyen a(t* tud eenáni egy triaáz* réz%ikuának, egy traaáz*a)éteker#nek és egy nyisziny#sz# 3za heged3nek? 0emmiyen. 4em beszé$e a o)ska1e)ske seben)i Ko%édia urang(air*. /a(h, akadáy nekik egy bezárt a(t*?

– 4em akadáy – mondta méab'san erzsián, de mind(árt 'tia%ut is k"t"tt méab'(a ta%ára. – =daak, gy3(t"get# nagya%ám – kiátotta, és a sum%uszb* a sok ki)it1ka)at k"z- e#bányásztaádott emék3 nagya%(a egyeten hagyatékát, egy z"dre mázot %án)észekrényt. A z"dremázot %án)észekrényt nagy er#esz+tésse begy"m"szk"te a ruhásszekrénye as* %o)ára,kinyitotta, szerszámokat ragadott, 3részet, kaa%át és szege)set. eszerete a )s"ng#gombota %án)észekrénybe. Ki%r*báta, hogy m3k"dik1e. Cs"rg"tt1b"rg"tt a )s"ng#(e.

– 4agyszer3 – mondta erzsián, és bodogan bezárta a %án)észekrény a(ta(át, méggondosabban a ruhásszekrényét. A ruhásszekrény ku)sát edugta a káyhába, és erikkantottamagát8

– &ost )s"ngessen be, aki tud!

&ert az nem kétséges, hiába (ár 0r* mester agya t+zezer sr*ra, ezt a )s"ng#gombot e nemérheti. ;s /ioin is '(hat(a! A réz%ikuá(át is, meg egyátaán. Coki neki, nem )s"ng#gomb. A

o)ska1e)ske Ko%édiár* nem is beszé$e! 2o)soghat, e)seghet és $iszont. K"zeébe se (ut a)s"ng#gombnak.

4agy bodogan hanyatt $ágta magát erzsián. eere))sent a barna ágy.

– Csak te ne re)seg( – mondta neki erzsián –, é%%en akkor, amikor gy#zedemesen ekszemitt! &ost aztán szen$edhetsz, irigy, kuár, bor$izez#, gonosz emberiség! &egszak+tottam $eed aka%)soatot.

7



5tt ek-dt erzsián na%estig. 0#t na%reggeig, mert este eaudt és )sak másna% kés# reggeébredt. 5yan kés# regge, hogy $ot az már dée#tt t+z is. 6seteg é tizenegy. 4y'(t*zkodotterzsián, és (* egészségeset ás+tott. F"ket, kinézett az abakon. &eg$an1e még azemberiség? A gonosz, hazug, bor$izez#. A ki%iantásb* nem sok der-t ki. A na%s-tés, a ák, adud$ák és a bo(tor(ánok meg$otak. De az emberiségb# egy ikar)nyi sem átszott. res $ot az

ut)a.

– ah – mondta erzsián –, 0r* mester bizonyára $izezett bort iszik a H"r%ent#ben, /ioinny-$i a $on*t, Ko%édia meg $aamiyen k"ny$tárban gubbaszt, és tanu(a az ábéabot.

6zze $isszaek-dt. De $aami nyugtaanság $ett ra(ta er#t.

– 6(, erzsián – mondta magának –, és ha netaántán egy oyan kuár té$edne ide hozzád, akimég éetében nem kuárkodott, $agy egy oyan hazug, aki még sohasem hazudott, nem isbeszé$e a bor$izez#r#, aki még egyetenegyszer sem $izezett bort, és keresnék a)s"ng#gombot szegények, be akarnának ("nni, és mindhiába. 6(1e(, erzsián! &it e(1e(! –horkant " –, azoknak megmondom, hogy a )s"ng#gomb a %án)észekrényben $an.Cs"ngetnek és kész.

gen ám, de hogyan $eszi észre #ket? 6z sem okozott k-"n"sebb gondot erzsiánnak.5dah'zta a székét az abakhoz, és meredten igyete a bezárt ka%ut.

De nem ("tt senki. Dében már nagyon mérges $ot erzsián. 9Hát nin)s kuár, aki nemkuárkodik, nin)s hazud*s, aki nem hazudik, nin)s bor$izez#, aki nem $izezi a bort: –morgo*dott magában. ezzeg 0r* mester biztos issza a $izezett bort a H"r%ent#ben.

&egéhezett erzsián. Kiment a konyhába, kenyeret szet, kobászt. 6$ett. Fé'ton se (árt aze$ésben, amikor "kiátott8

– e itt esze, és ehet, hogy $aaki odakint strázsá a ka%u e#tt.

8



4osza, kenyerest-, kobászostu utott az abakhoz. De nem $ot a ka%u e#tt senki.

92ehet, hogy am+g ettem, $aaki nagyon keresgéte a )s"ng#t – gondota erzsián –, nemmozduok innen.: ;s nem mozdut. 4em mozdut estig, nem mozdut é(szaka se. 2este az ut)át.;(é eé ("tt is egy ember nagy ityekke. De rá se heder+tett erzsián ka%u(ára. 6 is ment nagyityekke.

– A ene az emberiségbe – mondta erzsián, és eszunnyadt az abak e#tt -tében. Audtmásna% déig.

– A( – s*ha(tozott –, te áomszuszék! &it muaszthattá megint!

0 hogy semmit ne muasszon, most már enni se, inni se mozdut az abak me#. ;hezett már,szom(azott már.

9



– &ondtam én, hogy gonosz az emberiség – morogta. De azért nem mozdut az abak me#.0zeren)sé(ére. &ert uzsonnatá(t meg(eent a ka%u e#tt 0r* mester. /akarta a e(e b'b(át.0ehogy sem értette ezt a bezárt ka%ut.

erzsián ar)ába $isszatért a sz+n, éhét1szom(át ee(tette. 0r* mester meg ordut $ona sarkon.De erzsián se $ot rest, kitárta az abakot.

– Hé, 0r* mester! – ord+totta.

0r* mester, a )sa$aros esz3, )sak ámut1bámut.

– Hát te nem utaztá e?

– 4em én – mondta erzsián –, )sak szak+tottam az emberiségge.

– Ameybe én is beetartozom – gyanakodott 0r* mester.

– e is – mondta hetykén erzsián. 7ersze azért nem oyan rettenetesen hetykén.

– Akkor most? – kérdezte 0r* mester. – águ(ak innét?

– A (obbak be)s"ngethetnek hozzám – kiabáta kétségbees$e erzsián.

– ;s én (obb $agyok? – kérdezte 0r* mester.

– Ha be tudsz )s"ngetni.

– De et3nt innen a )s"ng#gomb – 0r* mester a %iros gomb h3t heyére mutogatott.

– Csak nem azt akarod mondani, hogy egy 0r* mester nem tud be("nni a bezárt ka%un?

0r* mester nem is teket*riázott sokáig, beny't a $aska%u rá)sán, eh'zta a reteszt, és bementa kertbe. &eg se át a be(árati a(t*ig.

– tt sin)s gomb – mondta.

– ;s áku)s nin)s náad garmadá$a? – kérdezte riadtan erzsián.

– Dehogynem – mondta 0r* mester, és már nyitotta is az a(t*t. – 4a $égre, hogy bent $agyok.

– &ég ne "r$end(! – mondta szigor'an erzsián. – Cs"ngess!

– De mi$e? – mérge#d"tt 0r* mester.

erzsián a szekrény eé mutogatott. ;rtette is 0r* mester. Csakhogy a szekrény be $ot zár$a.

– 4a én megyek. /eem ne igurázz! – mondta 0r* mester.

– Káyha – ord+tott erzsián.

10



&eg is taáta 0r* mester a káyhában a ku)sot. Ki is nyitotta a szekrényt. A %án)észekrényt is.&egtaáta a )s"ng#gombot. 4agy1nagy tiszteet -t ki az ar)ára.

– Hát ennyire utáod az emberiséget – mondta áh+tatta.

– 6nnyire – eete ens#bbségesen erzsián. – Cs"ngess!

0r* mester )s"ngetett. Cs"rg"tt1b"rg"tt a )s"ng#.

– e("hetsz – ord+totta te(esen ""segesen erzsián, hiszen 0r* mester már bent $ot. –Kebemre, 0r* mester – oytatta az ord+tást erzsián, az embergy3"#, és kebére "ete 0r*mestert.

– Hát ez nagyszer3 – bontakozott ki az "eésb# 0r* mester, és már rohant is. Hiába kiabáterzsián, hiába tart*ztatta. Futott 0r* mester, a ába se érte a "det. Ki az a(t*n, ki a ka%un,$égig az ut)án. &ár e is t3nt. erzsián ma(d "sszeesett bánatában.

– Hát ez eszaadt – szomorkodott.

De nem keett sokáig szomorkodnia. &ert %ár %er) m'$a $isszatért 0r* mester. De nem ámegyed-. 5tt nyekergette meette 3za heged3(ét /ioin, a -ny-$# zenész, ott o)sogott1e)segett a másik odaán seben)i Ko%édia és m"g"tte meg )sa$arg*k, )si$irg#k, baá)ánokés (obbá)ánok, ringyesek és )siog* g'nyások, rongyosok és $iog* g'nyások, a é $áros ottszorongott 0r* mester m"g"tt.

– erzsián! – kiabáták. – gaz, hogy szak+tottá az emberiségge?

– gaz – kiátott $issza bodogan erzsián.

Azok meg mind bet*dutak a ka%un, be az a(t*n, mind egyenként be a szekrénybe, ottan is a%án)észekrénybe, és nyomták a )s"ng#t, )sak 'gy )s"rg"tt1b"rg"tt.

– 0zabad! essék beáradni! – rikotozott erzsián.

De senkinek sem keett áradni, mert már mindenki bent $ot.

/ioin, a -re%eszt# zenész "%attant a barna aszta tete(ére, és rázengetett, ty+1ty31ny+1ny3,éneket a 3za heged3(e.

A $endégsereg meg tán)ra %erd-t, irgették1orgatták egymást.

– @gy ke az emberiségnek! &egérdemi! – kiátozták. – De meg ám! – rikkantotta erzsián, és ee(tett egy )sárdást seben)iék o)ska1e)skeeányá$a, Ko%édiá$a.

11



Sróf mester szerel

erzsián k"t# -ty"részett. De nem ám oyan sze+den, mint egy "r$endez# -em-e $agyteszem azt, egy kett#s étrán %ingá* szobaest#. Hogyisne! @gy -ty"részett #keme, mint egyneki$adut eE%ressz$onat. án)ot is hozzá. Kering#-temben $égige(tett a szobá(án,ki)sárdásozott a konyhába, de mi$e a ki)sárdásozás te(esen )étaan $ot, $issza%okázott aszobába. A tá$oi szemé#nek 'gy tetszhetett, hogy erzsián bodog. Hát még a k"zeiszemé#nek! 6z esetben seben)i Ko%édiának, aki az imént é%ett be az a(t*n. Csakhogyerzsián se átott, se haott a nagy bodogságt*, nem )soda, hogy nem átta meg Ko%édiát.4em is haotta, igaz, )sak addig, am+g Ko%édia meg nem sz*at.

– erzsián – mondta –, átogat*d érkezett.

erzsián nem hagyta abba a tán)ot, )sak annyit mondott két eE%ressz-ttytria k"z"tt8

– &ondd meg neki, hogy $ár(on. Ki ke tán)onom magam.

@(ra $égigkering#zte a akást, ma(d megát Ko%édia e#tt.

– Ki a átogat*m? – kérdezte.

– ;n – mondta Ko%édia.

– 0e(thettem $ona – rikkantotta erzsián.

;s tán)ot to$ább.

– &i az "rd"gnek ugrász, mint egy eszehagyott bakke)ske? – morgott Ko%édia.

– e(esen )étaanu – ord+totta erzsián. &a(d éneke$e megismétete. – ehe(esen)éhétahaanu!

;%%en Ko%édia e#tt oEtrottyozott, seben)iék eánya nem is $ot rest, eka%ta erzsián kezeszárát.

– 6gyátaán nem )étaanu – mondta szigor'an. – Azért ugrabugrász, mert $aami nagy"r"mt# ""seges energiád támadt, és most é%%en azt $ezeted e.

erzsián "sszenyakott, mint egy harmonika.

– >a( – mondta –, egy k"ze%esen bodog ember b'skomorrá $ána a mondásaidt*. De ked$es

Ko%édia, én most sokszorosan bodogabb $agyok a k"ze%esné. Hiába hát mindenmesterkedés.

6zze kité%te magát Ko%édia markáb*, és '(ra tán)ra %erd-t. Az igaz, már nem oyan nagymeggy#z#désse ro%ta, mint Ko%édia tud*s mondata e#tt. 6 is áradt egy ki)sit. eehu%%anthát egy "b"s karosszékbe. Ko%édia meg a másikba. Hu%%.

– ;s ha szabadna tudnom, mit# $agy sokszorosan bodogabb a k"ze%esné? – kérdezte.

12



– &át* kezd$e szabad ember $agyok. &egszabadutam a rabságt* – ragyogott erzsián.

– udtomma szabadon (ártá1keté, azt +rtá és azt nem +rtá, amihez é%%en ked$ed szottyant.&iée rabságr* beszész?

– Ko%édia – mondta -nne%éyes ábrázatta erzsián –, nekem eromott a tee$+zi*m.

– y3ha! 0zegény erzsián! 6z rettenetes! &ost aztán )i%eheted azt a b"h"m d"g"t 0r*mesterhez, hogy (a$+tsa megB és a(a(B ma esz <agya'rt mesterdetekt+$ eg'(abb kaand(a!erzsián! Ha addig nem )siná(a meg 0r* mester, náam megnézheted.

– @gy átom – mondta szomorkásan erzsián –, bármiyen kim3$et # $agy, nem értetté meg%ontosan. &ert é%%en err# $an sz*. tt $an ez a te <agya'rt mesterdetekt+$ed. Haáosanunom, amikor másé *rás megesz+tett nyomozás után kider+ti, hogy 0ummi 0amminak azértett $izes a ába, mert $+zbe é%ettB Azt is unom, hogy Kikeriki, a kako*n #kikernek &e*diábautazott, $agy Kukoriku, a me*d #kukornok $iszonozta a átogatást Kako*niában. 4em

13



beszé$e a tegna%i adásr*, ameynek az $ot a )+me, hogy A nyár örömei, és én kigu$adtszemme néztem a ké%erny#n a ubi)ko* embereket, a $itoráz*kat, a na%oz*kat, akirándu*katB de akkor szeren)sére re))s!

– &i re))s?

– A tee$+zi*. &eg$akut, megkukutB se té, se to$a. 4yomogattam a gombokat, -t"gettem, dehá isten, meg se mo))ant. ;s tudod mit )sinátam?

– &it? – kérdezte izgatottan Ko%édia.

– 6 se hiszed. Kimentem a 0igo$i)a %art(ára, nagyot -r"dtem, 'sztam, )s*nakáztam,ementem kiránduni, buken)eztem a -$"n. Aheyett, hogy mindezt izzad$a, tátott szá((abámutam $ona a té$ében.

– Azért $an ez – mondta szigor'an Ko%édia –, mert mértékteen $agy. /agy mértékteen-bámuod a té$ét, $agy mértékteen- kirándusz. De haB

erzsián ébeszak+totta.

– 2ári és ári – mondta. – 4ekem aztán beszéhetsz. A munkámban is akadáyozott ez asz"rnyeteg. 4em +rtam eég eégiát, eodáztam az *dákat.

– ;s a baadákhoz meg ba ábba keté.

– udod, hogy sohasem keek ba ábba – mondta megro$*an erzsián. – ;s baadát sem +rok. Ami baa kezd#dik, az nekem nem ke. /agy tán nem haottá még hahatatan (obbadáimr*? Arr* %édáu, ameyiket az egész ország sza$a(a.

– A k"ny"k"m"n ("n ki – intorgott Ko%édia. – Fogadni mernék, hogy a 0zereem, szereemkezdet3re gondosz.

– Arra – rikkantott erzsián, és "%attant, már sza$ata is a (obbadátB

0zereem, szereem

erobbant aut*mat

– Azonna hagyd abba, mert meg#r-"k – emete e a kezét seben)i Ko%édia.

– &iért – kérdezte ki)sit sért#d"tten erzsián –, taán sz+$esebben nézed azt a baék

<agya'rtot? Az én (obbadám neked smau? – 4em err# $an sz*, erzsián – magyarázta t-remesen Ko%édia. – &indent a maga ide(ében.;s mindenb# annyit, amennyire sz-ksége $an az embernek.

– Azt akarod mondani – gyanakodott erzsián –, hogy nekem sz-kségem $an a tee$+zi*ra?Hát nagyon té$edsz! Azért se )sinátatom meg. &ert én er#s (eem $agyok.

14



– 4a, é%%en ez az! – mondta seben)i Ko%édia. – A (eem! gyan mennyi ekier# ke ahhoz,hogy egy rossz tee$+zi*t ne ka%)so(on be az ember?

– ;deske$és – mondta erzsián.

– 4a átod! De amikor egy (* tee$+zi* á az ember szobá(ábanB é%%en )sak meg keene

nyomnia a gombotB De nem nyom(a meg. Az már igazi (eem.

– Azt á+tod, hogy a (eemem nem t3ztiszta és a)ékemény?

– Dehogyis – )s*$áta a e(ét Ko%édia –, )sak azt mondom, hogy gyá$án megutsz a %r*batétee#.

– Hát azért sem utok! – morrant erzsián. – &áris $iszem ezt az *)ska ádát 0r* mesterhez.Csiná(a meg. 0 nekem aztán áhat itt +téetna%ig. 4em nyomom meg a gomb(át.

– 6zt már szeretem – ekesedett seben)i Ko%édia, és seg+tett erzsiánnak a rossz tee$+zi*ttai)skára rakni.

4agy ityekke tota erzsián a tai)skát 0r* mester m3heye eé, Ko%édia a sarkában ohot. Ataiga gyászosan nyekergett.

– &egkenhetnéd a taigádat – mondta Ko%édia.

– 0a(nos nem tehetem – $áaszota erzsián.

– &iért?

– arátságb*. /ioin, a -re%eszt# zenész megkért, hogy ne ken(em meg. &ert a taigaszere%e a eg'(abb kantátá(ában.

– &int mi)soda?

– &int hangszer. ;n (átszom ra(ta. Am+g /ioin %ikuázik, nyiretty3zik és dorombo, addig éntoogatom k"r-"tte a taigát. /ioin azt mond(a, remek- )sináom. 0zerinte nyugodtan ki+rhatoma ka%umra, hogy erzsián k"t# és taigam3$ész.

– Hát eég sz"rny3ségesen sz* a hangszered – $éte Ko%édia.

– De )sak most – mondta erzsián –, mert a tee$+zi* s'yát* ehango*dott. 6gy iyen nemeshangszert nem is szabadna tee$+zi* szá+tására hasznáni.

&ég szeren)se, hogy k"zben megérkeztek 0r* mester m3heye eé. 5tt átak a tába aatt,ameyre ez $ot %ingá$a8 0<GF 66<6I&606<. Az a(t*n egy )édua *gott, ezt +rta rá 0r*mester8 9Ha nem $agyok itt, a H"r%ent#ben keressen. Ha nem $agyok a H"r%ent#ben, akkor itt$agyok. Ki$éte /ioin, a -re%eszt# zenész. J, ha itt $agyok, keressen a H"r%ent#ben, ha mega H"r%ent#ben $agyok, itt keressen.:

Ko%édia kisiabizáta a "iratot.

15



– 4a, az es# szeren)sénk megsz-etett – mondta.

– &i az es# szeren)sénk?

– Hogy nem mi $agyunk /ioin, a -re%eszt# zenész, akinek a kantátá(ában tai)skázo.

<"$idesen megsz-etett a második szeren)sé(-k is 0r* mester otthon $ot. A m3heye k"ze%én-t, és egy sakkead$ányt %r*bát mege(teni.

– ;s mi $an akkor, ha ideh'zom a ut*t? – kérdezte magát*.

– Akkor nem tudsz $e-nk ogakozni – mondta Ko%édia. – Ho$á tegy-k ezt a d"g"t?

0r* mester a homokára tota a szem-$egét.

– Aha – mondta diadamasan –, $aamit megint ebarmotatok. egyétek )sak e. 5da.

16



K"r-(árta a tee$+zi*t, és g'nyosan "ka)agott.

– 4ahát! &i i%arosok k-zd-nk, szen$ed-nk, $érz-nk, hogy kitaá(uk ezt a sok gy"ny"r3szerkezetet, az emberek meg szétti%or(ák, szét)in)á(ák, szét)sa$ar(ák, et"rik, eá+t(ák,"sszetekerik #ket. &ég k#bata sem $a* a kezetekbe – mondta nagy ké((e 0r* mester. – &irehasznátad te ezt, erzsián?

– Hogyhogy mire hasznátam? aán kukori)át morzsotam $ee, mi? – mondta kissé inger-tenerzsián.

– &indent e tudok r*atok ké%zeni – mondta 0r* mester. – Ho ennek a kereke! ;s ho aoganty'(a?

erzsián, a nagy (obbadak"t# $érnyomása emekedni kezdett. A hang(a is.

– &iée kerék? ;s miée oganty'?

seben)i Ko%édia átta a gy-ekez# $ihareh#ket. 6zek mind(árt "ssze$esznek.

– 4a (* – sz*t k"zbe gyorsan –, meg tudnád )sináni estig?

– 4em kis munka – mondta 0r* mester –, de mi$e tir*atok $an sz*, kora déutánrameg)sináom.

– K"sz"n(-k – kiátotta seben)i Ko%édia, és ki$onszota a m3heyb# erzsiánt. – 2átod,estére már %r*bára is teheted magad. K-zdhetsz a gombba.

De erzsián nem $idut e ett# a ehet#ségt#. Feh#k -tek a homokán.

– Két dogot nem értek – mondta.

Ko%édia k+$án)sian nézett rá.

– Az egyik, hogy miért haragszik 0r* mester /ioinra, a -re%eszt# zenészre, amikor eddig aeg(obb barátok $otak.

– aán "ssze$esztek – mondta Ko%édia. – ;s mi a másik?

– Az, hogy miért keresett oganty't meg kereket a tee$+zi*mon? e érted ezt, Ko%édia?

seben)i Ko%édia egondokozott. Csa$arta innen, )sa$arta onnan, )s3rte is, de $ég- be keett$aania8

– 4em, ezt én sem értem.

6sétátak a 0igo$i)áig, megnézték magukat a $+zt-k"rben, ma(d Ko%édia +gy sz*t8

– Kora déután $an.

– &ib# gondood? – kérdezte erzsián.

17



– 4y'ik az árnyékom.

– Az enyém is ny'ik – mondta erzsián.

– Akkor %edig kétszeresen kora déután $an – (eentette ki Ko%édia. – Ami annyit (eent, hogykész a tee$+zi*d. yer-nk 0r* mesterhez.

0r* mester b-szke mosoya ogadta #ket.

– ;%%en most e(eztem be – mondta, és maga eé mutatott a %ad*ra.

erzsián gyanakod$a k"r-nézett.

– >*, (* – mondta –, de ho $an aB

Azt akarta mondani, 9tee$+zi*m:, de 0r* mester beéo(totta a sz*t.

– 6zt nézd meg – mondta –, ezt a oganty't, ezt aztán batá$a sem tudod et"rni! ;s a kereke!

-kkáb* $an, iamB és nézd meg ezeket a m3$észi k-#ket! 4a ugye ámudoztok?

=mudoztak, az biztos. Ko%édiának még a szá(a is tát$a maradt a nagy ámudozásban. 0r*mester kid-esztette a meét.

– Fizetnetek nem is ke – mondta. – 4ekem az az igazi izetség, ha $aaki +gy meg)sodá(a amunkámat.

seben)i Ko%édia *$atosan megsz*at8

– &indent "ssze$et$e, azt akarod mondani – k"r-ményeskedett –, hogy ez a tárgy itt e#tt-nkaz, amit behoztunk (a$+ttatni?

– <á sem ismersz, mi? – ragyogott 0r* mester. – 4em is )sodáom, amit ti idehoztatok, annakmár aig $ot taigaormá(a.

– aiga? – hebegett erzsián, és ki%iantott az a(t* eé. A taiga, amin a tee$+zi*t idetota, ottát most is.

– &ost már taiga – mondta eégedetten 0r* mester. – Azt a sok $i)ik1$a)akot kitisztogattambe#e. &i az "rd"gnek tartottá, te erzsián, ennyi dr*tot a taigádban? &eg hogy -$eggebeenekeni, ki haott oyat? 4a men(etekB dogom $anB ;s mondom, nem tartoztoksemmi$e. 4ekem eég a )sodáat.

6zze )sodáatostu, taigástu egy-tt kituszkota #ket a m3heyb#, be)sukta az a(t*t, és$issza-t a sakkre(t$énye meé.

erzsián és Ko%édia még odakinn sem tudott megmukkanni egy darabig, )sak átak ésbámuták az a(t* e#tt a két taigát. Azt, ameyiken idetoták a tee$+zi*t, és amey egybenhangszerként is m3k"d"tt /ioin, a -re%eszt# zenész kantátá(ában, és azt, ameyiket atee$+zi*b* aak+tott át 0r* mester.

18



– 0emmi kétség – mondta seben)i Ko%édia –, 0r* mester rossz taigának nézte atee$+zi*dat.

erzsián a (*zan mondatt* eo)s'dott, %iruni kezdett a -)im%á(a.

– De hiszen ez egy kontár – mormogta, és a %+r a -)im%á(ár* átter(edt az ar)ára. Ki$"r"s"d"tt

a nyaka is. Feord+tott.

– 0r* mester, )s+%(en meg a dér! – ;s már rohant $ona a m3heybe. De kitárut az a(t*, i(edten,reszket$e át benne 0r* mester. Csu%a dér $ot. Deres $ot a maradék ha(a, a ko%asz e(eb'b(a, mindene, még az orra hegye is.

– >a(, megagyok – dideregte.

Ko%édia meg erzsián gyorsan nekiát, d"rzs"getni kezdte az "reg, dér)s+%te mestert. Addigd"rzs"gették, am+g e nem o$adt r*a a dér. 4agy nehezen a sz+n is $isszatért az ar)ába.

– 4ahát, áttatok már iyet – )sodákozott –, engem a nyár ke#s k"ze%én meg)s+%ett a dér.

– 6z bizony eég ur)sa – mondta erzsián –, igyá orr* teát. 4a, isten $eed!

&egmarkota az egyik taiga oganty'(át, Ko%édia a másikét, és enyikorogtak. &ár tisztestá$oban kérdezte erzsián8

– 6z meg hogy t"rténhetett?

– 6ké%eszt# – mondta Ko%édia. – =mbárB – megát, etette a taigát. &egát erzsián is.Ko%édia igyemesen nézte a k"t#t. &intha még sose átta $ona.

– &it is ord+tottá te ott az ud$aron?

– 4em emékszem – mondta erzsián. – Csak arra emékszem, hogy e"nt"tt a méreg, és$aamit kiabátam.

Ko%édia szeme tágra ny+t.

– udod, mit ord+tottá? – suttogta.

– &it?

– Azt, hogy 0r* mester, )s+%(en meg a dér!

– ;s?

– &it és? &eg)s+%te, nem?

– 4e$etséges – mondta erzsián –, )sak nem azt akarod mondani, hogy azért )s+%te meg adér, mert én azt k+$ántam neki?

– 4agyon 'gy átszott – mondta Ko%édia.

19



– 4a (* – mondta erzsián –, tegy-nk egy %r*bát.

5daé%ett Ko%édia eé, és ekiátotta magát8

– seben)i Ko%édia, )s+%(en meg a dér!

4agyon k+sérteties $ot, de nem t"rtént semmi. Ko%édia é%%en oyan $ot, mint korábban,nyoma sem $ot ra(ta dérnek.

– 4a átod – mondta erzsián –, ord+thatok én, amit akarok. iztos $aameyik agyosszent ottb'(t meg a m3heyében. /agy (égszekrénnyé aak+totta át a sakktábá(átB az ám! – (utotteszébe. – A tee$+zi*m! 0r* mestert meg)s+%te a dér, és én k"zben megeedkeztem r*a, hogytaigá$á aak+totta át a tee$+zi*mat.

– >*, (*, )sak ne d-h"sk"d(! – mondta neki Ko%édia. – @gysem akartad nézni a tee$+zi*t.

– De +gy k'tba esik a %r*batéteem. Hogyan bizony+tom be neked a m*deetti ekier#met?

– &a(d kitaáunk $aamit – $igasztata Ko%édia. – 6gye#re tér(-nk be ide.

<á is mutatott az é%-etre, nehogy erzsiánnak kétségei egyenek, hogy ho$a. Hát a H"r%ent#ne$ezet3 sz"r%ent#be, aho /ink*)i 2#rén) kor)smáros kien)$enkien)1ée sz"r%"t mért améyen tisztet $endégseregnek. /ot ott áonyasz"r%, uborkasz"r%, he)sedisz"r%, édes sz"r%,sa$any' sz"r%, keser3 sz"r%, %iros sz"r%, kék sz"r%, sárga sz"r%. &ég szi$ár$ánysz"r% is $ot.

Az $ot a sorban a kien)$enkien)edik. 4em is akad szées e $iágon k-"nb sz"r%ent#, mint aH"r%ent#. ud(a ezt mindenki, aki egyszer is beté$edt /ink*)i 2#rén) kor)smá(ába. Hogynetudta $ona hát erzsián meg Ko%édia, aki ezerszer is na%hosszat e-d"gét már aH"r%ent#ben. etértek hát. /ink*)i 2#rén) a sz"r%(ei k"zt matatott, a ke)skeáb' asztaná megegy b'nak ereszkedett éri' g"rnyedt. &aga /ioin, a -re%eszt# zenész.

20



– Csak nem 0r* mestert keresed? – kérdezte t#e Ko%édia.

– De é%%en #t – mondta /ioin. – De otthon $an. ;s ki+rta az a(ta(ára, hogy ha otthon $an, ittkeressem.

– 5$astuk – mondta erzsián. – ;s miért keresed?

– &ert meg akarom mondani neki, hogy nem ezeregymester, hanem ezeregykontár.

6zze nagyot h"r%entett az e#tte á* sz"r%b#.

– &it iszo? – kérdezte t#e erzsián.

– 4adraguyasz"r%"t – mondta bánatosan /ioin –, /ink*)i 2#rén) mester azt mond(a, ez iikeg(obban a szomor', etag*zott éekhez.

21



– Akkor mi is kér-nk két nadraguyasz"r%"t – mondta /ink*)i 2#rén)nek erzsián –, mert a miek-nk is e $an tag*z$a.

– Ké%ze(étek – oytatta /ioin –, e$ittem ehhez a kontár 0r*hoz a )sim%oyámat, mert a )éhang egy ki)sit rekedtes $ot benne, mondom, (a$+tsa meg. &egyek érte másna%, hát nemátaak+totta heged3$é a gy"ny"r3 szé% )sim%oyámat! tt áok most egy szá )sim%oya nék-.De ez még hagy(án, mert másna% meg a heged3met $ittem e neki, mi$e az ut*bbi id#ben egy%i)ikét beeszorutak a hangok. &it gondotok, mit )sinát? Csim%oyát a szé%ségesheged3mb#! &ost aztán se )sim%oyám, se heged3m.

– 4ono – mondta seben)i Ko%édia.

– &it nono? – háborgott /ioin, a -re%eszt# zenész. – tt áok az '( kantátám bemutat*(a e#ttés igenis, se )sim%oyám, se heged3m!

– 4o de hát az a )sim%oya ho $an, amit a heged3db# )sinát?

– 5tthon – mondta /ioin.

– Akkor )sim%oyád $an. gaz?

– ényeg – ámudozott /ioin, de e is komorodott mind(árt. – 4a de a heged3! &ire megyekheged3 nék-?

– Azt mondod, hogy a )sim%oyádb* heged3t )sinát. Ho az a heged3?

– 5tthon – mondta /ioin.

– Hát akkor – mondta Ko%édia – $an heged3d is meg )sim%oyád is!

/ioin szeme kerekre tágut. A e(éhez ka%ott.

– Ko%édia – kiátotta –, te ángeme $agy! &egmentetté.

F"ugrott, erohant nagy bodogan.

– /an heged3m, $an )sim%oyám! – ord+tozta.

;s ekkor ény gy't Ko%édia szemében. Fény gy't erzsiánéban is.

6gymásra néztek, és egyszerre sz*atak meg.

– e erzsián! – mondta Ko%édia.

– e Ko%édia! – mondta erzsián.

"bb sz* nem is keett nekik, "%attantak, ka%ták erzsián régi taigá(át, és utás $ee 0r*mesterhez. erobbantak a m3heybe.

22



– Akkor e-ti nekem a bástyá$a – mormogta é%%en 0r* mester, ma(d az a(t*durranásra"nézett. – &i $an már megint? – kérdezte bossz'san.

erzsián a m3hey k"ze%ére tota a taigát, és rámutatott.

– ed"g"tt – mondta.

– /ibrát a ké% – tette hozzá siet$e seben)i Ko%édia.

– A hang is re)segett – %r*bákozott erzsián.

0r* mester k"r-(árta a taigát. &egko%ogtatta.

– 0z*$a $ibrát. <e)segettB te meg tekergetted a gombokat, mi? &eg %-"ted?

– Hát, be$aomB %-"gettem – ra$aszkodott erzsián szégyen#sen.

0r* mester meg%"rgette a taiga kerekét.

– 7-"ni ezt az érzékeny szerkezetet! – métatankodott. – &eg oganty't szereni rá!orzaszt*. ;s mi a enének itt ez a kerék?

– HátB – mondta erzsián.

– ;s most? – kérdezte 0r* mester.

– 0e ké%, se hang – mondta Ko%édia.

– 4em )sodáom – )s*$áta a e(ét 0r* mester. – 4a (*. 6stére meg)sináom.

erzsián és Ko%édia )s"ndesen baagott a H"r%ent# eé.

– ;s ha mosogat*dézsát )siná be#e? – tor%ant meg erzsián.

– <eményked(-nk – mondta Ko%édia.

6ste megint ott átak 0r* mester m3heyében, és tátott szá((a nézték a m3akotást. 0r* mester b-szkébb $ot, mint $aaha is.

– 6gyre nem tudtam rá("nni – mondta –, sz+nes kész-ék $ot ez $agy ekete1ehér?

– 6gy id#ben sz+nes $ot – mondta erzsián. – "dre $ot mázo$a. De eko%ott.

– >* esz neked a ekete1ehér is – mondta 0r* mester, és beka%)sota a taigáb* kész-t té$ét.>* $ot a ké%, (* $ot a hang.

– &áskor aztán sze+debben bán(á a tee$+zi*dda – nézett erzsiánra "neég-ten 0r* mester.

erzsián haza$itte a kész-éket, a heyére á+totta.

23



– 4a most aztán t#em itt %orosodhatsz +téetna%ig – mondta –, ma(d megmutatom én, mi az aekier#! 0osem nyomom meg a gombod.

– +z %er) m'$a kezd#dik <agya'rt mesterdetekt+$ eg'(abb kaand(a – mondtaigyemeztet#en seben)i Ko%édia.

– ánom is én! 4ézze, aki akar(a.

– Akkor én hazamegyek. ;n nézni akarom – mondta Ko%édia, és eb')s'zott. erzsián meghanyatt $ágta magát a oteban. 9&ost %edig +rok egy remekm+$3 (obbadát – mondta magában.De sehogy sem akart ráka%ni az esze a (obbadára, minduntaan <agya'rt mesterdetekt+$k"d"tt e e#tte. – iztos megint ezze a 0ummi 0ammi$a ba(oskodik – gondota. – Kitérdeke?! K"%"k <agya'rtra is meg 0ummi 0ammira is.:

24



=m ekkor $adu megnyikkant az a(t*, kitárut, és ott át iheg$e, rém-t ábrázatta /ioin, a-re%eszt# zenész.

– erzsián! Ho a taiga?

– Az ám! – ka%ott a e(éhez erzsián, de nyomban eszébe (utott, hogy az '( taiga, ami a

tee$+zi*b* kész-t, ott á a kertben. – 6gyet se b'su( – mondta /ioinnak –, kint á a taiga akertben. &eg $an ment$e a kantátád.

/ioin már ma(dnem s+rt.

– erzsián – mondta –, az a taiga rissen $an ken$e. 6gyátaán nem nyikorog. 6z egy s-kettaiga. Hiába kom%onátam azt a gy"ny"r3 kantátát. ;s teB Hiszen már magas okon taigáztá.&int egy igazi taigam3$észB 6zt tetted $eemB

– 4e haragud(, /ioin, sa(nos a régi taigát 0r* mester átaak+totta.

– &ár megint ez az átkozott 0r*! 6z a kétbakezes ezeregykontár! &i$é aak+totta?

– 4em is oyan kontár – mondta erzsián. – 0#t! Ké%zed, tee$+zi*t )sinát be#e.

– A taigáb*?

– Abb*. 4ézd meg – erzsián a taigaorma tee$+zi*ra mutatott.

– &3k"dik is? – kérdezte gyanakod$a /ioin.

erzsián agyában egy )ikkanás, egy $ianás.

– De még mennyire – mondta siet$e –, nyomd )sak meg a gombot!

/ioin megnyomta. F"ényett a ké%erny#, meg(eent ra(ta a bemond*.

– Ked$es néz#ink – mondta a bemond* –, most <agya'rt mesterdetekt+$ eg'(abb kaand(ak"$etkezik.

– Akkor az én kantátámB – kezdte $ona '(ra /ioin, de erzsián k"zbe$ágott.

– Ki nyomta meg a gombot?

– ;n – mondta /ioin.

– 4ahát akkor )s"nd! 5da nézz! A ké%erny#n meg(eent a #)+m8 &it# ett $izes 0ummi 0ammi ába?

;s erzsián, a ekier#s k"t# kigu$adt szemme bámuta a taigáb* átaak+tott té$ét.

ár ami igaz, igaz. A gombot nem # nyomta meg.

25



Berzsián költő köszönti mesterét

Csorba y#z# hat$anésháromnegyedik sz-etésna%(ára

erzsián k"t# torkaszakadtáb* ord+tott. 4em azért, hogy $aaki megha(a – dehogyis –,hogyan is hahatta $ona meg $aaki, amikor sz+negyed- $ot odahaza, $astag a' házában.

ánatában ord+tott szegény erzsián. izony. /askos, $astagnyak' bánatok nyomták a hátak"ze%ét.

4o de nem azért $ot h+res kit3n# haásár* seben)iék o)ska1e)ske eánya, a Ko%édia, hogyezt a k+nkeser$es, keser$k+nos ord+tást ne haotta $ona meg. &eghaotta bizony. &ár )sakazért is, mert é%%en erzsiánhoz indut átogat*ba, s már beé%ni kész-t hozzá, amikorerzsián ")send-t, "zend-t, "harsogott. Az ord+tás haatán gy"keret eresztett Ko%édiaába az e#szoba k"$ébe. 4em is annyira a hanger#t# meg az ord+tásb* ki)send-# bánatt*.0okka inkább att*, amit erzsián ord+tott. &ert sz*r* sz*ra ezt ord+totta8

– 4em g#z"m! 4em g#z"m to$ább!

Ltsz"r is eord+totta, m+g $égre Ko%édia eszakadt a gy"kerér#, és beszaadt hozzá a szobába.

– &it nem g#z"? – kérdezte k"sz"nés heyett.

erzsián egy %ianatra kiemete e(ét a bánattengerb#, Ko%édiára nézett, de azon nyomban$issza is s-yedt, )sak hanger#ben esett át a * másik odaára.

– Hát k"t# $agyok én? – suttogta "sszet"rten.

– 7ersze hogy az $agy – mondta neki bátor+t*n seben)i Ko%édia. – Hát nem 'gy h+$ az egész

$áros, hogy erzsián k"t#!

26



– &it nekem a $áros! – her$adozott erzsián. – 6gyszer3en )sak nézz rám, Ko%édia!

– &it nézzek ra(tad? 0zakáad, ba(szod a régi, nem ogytá, nem h+ztá. eteg se $agy, átszikaz ar)odon.

– &iyen az ar)om? – kérdezte moh*n erzsián.

– 7iros%ozsgás – mondta Ko%édia.

erzsián szá(a eg"rb-t, emorzsot egy k"nny)se%%et a szeme sarkában.

– 4a ugye! – suttogta "sszet"rten. – ;s miyen a $áam?

– &int a bi$ayé – $igasztata Ko%édia.

erzsián másik szemében is meg(eent egy k"nny)se%%.

27



– udtam – motyogta. – ;s nézd meg a bi)e%szemet.

eha(+totta a kar(át, megesz+tett izma ma(dhogynem szétre%esztette a kabátu((át. Ko%édiaáh+tatosan megérintette a mutat*u((á$a.

– Csodáatos. &int a k#.

– Hát ez az! – ord+tott e keser$esen erzsián. – 2ehet igazi k"t# egy bika$á', %iros%ozsgás,dagad* izm', egészséges ember? Dehogy ehet! A k"t#k mind sá%adtak, hor%adt me3ek, )sakháni (ár beé(-k a éek.

– erzsián – mondta szigor'an Ko%édia –, a te irodaomt"rténeti ismereteid egy abatkát semérnek. /edd tudomásu, hogy se szeri, se száma az izmos, nagydarab k"t#nek.

– 6gyet mond( – nézett rá k"ny"rg#n erzsián.

– tt $agy %édáu te – mondta Ko%édia.

erzsián "sszero%%ant.

– Ko%édia, te mentheteten $agy – suttogta.

seben)i Ko%édia har)ias ábrázatot "t"tt.

– &it szoktá te mondani – nézett sz'r*san az eanyátanodott k"t#re –, ha $aamit ""segeso)sogásnak tartasz?

– Azt, hogy ári és ári – mondta á(damasan erzsián.

– 4a átod!

– &it na átok?

– Hogy ári és ári. &ert mit szám+t az, hogy egy k"t# )sontkoek)i* $agy há(t"meg! Kitérdeke?! Az a ontos, hogy (* $erseket +r(on.

erzsián megrándut, mint akit teibe taátak.

– Hát ez azB é%%en err# $an sz* – motyogta –, hogy nem +rokB már nem tudok $erset +rni.

Ko%édia ar)a megny't a )sodákozást*.

– &ég hogy te nem tudsz?! Hát kinek a (obbadáit sza$a(a a é ország? Kinek a $erseit tart(ákitt egnagyobbra? ;s taán én nem a te $ersedet szoktam d'dogatni, ha (*ked$em $an?

– &eyiket? – s*ha(tott erzsián.

– Azt, hogy

a %ro%agátor %ro%agá

28



a tro%agátor tro%agá

a tro%agátor %ro%a

a %ro%agátor tro%a

erzsián szemébe $isszatért $aami)ske ény, $agy taán (obban ráiik, hogy énye)ske, mertigen)sak áradtan %isákot.

– ;s ha rossz ked$ed $an, akkor mit szoktá d'doni? – kérdezte.

– gyanezt – $ágta ki Ko%édia.

– gen, ez remekm3 – mondta szerényen erzsián, de egy'tta a énye)ske kiaudt a szemében –, )sakhogy ezt három é$e +rtam.

– &it szám+t, hogy mikor +rtad – sz*nokot Ko%édia –, ha száz é$e +rtad $onaB

– 2ári és ári – $ágott k"zbe erzsián –, arr* $an sz*, hogy három é$e egyeten $erset sem+rtam. &ert nem tudok.

6zen ki)sit egondokozott seben)i Ko%édia. De )sak é%%en egy r"%ke %ianatra, és mármondta is8

– Ha három é$e nem +rtá semmit, az )sak a nagyságodat bizony+t(a. &ert $edd tudomásu,sokka nagyobb k"t# az, aki egész éetében egy sort sem +r, mint az, aki egész éetében rossz$erseket abriká.

– De az, aki három é$ aatt +rt egy (* $erset, az (obb k"t#, mint aki ugyanezen id# aatt egy sortsem +rt? – kérdezte har)iasan erzsián.

– Az (obb – mondta Ko%édia.

– Hát nem megmondtam – suttogta erzsián. – Arr* nem is beszé$eB a(a(!

– &ir#?

– Hogy ez aatt a három é$ aatt +rtam egy rossz $erset. ehát rosszabb $agyok anná is, aki egysort sem +rt. <áadásu é%%en most +rtam. Ha $aami)ské$e e#bb ("ssz, taán megmenthetté$ona. De +gy már minden hiába! &egsz-etett a rossz $ers. Akarod, hogy eo$assam?

– <ossz $ers?

– <ossz.

– Akkor minek o$asnád e?

– Lnk+nzásu – mondta erzsián, és e$ett egy %a%+re)nit az asztar*. 5yan $ot a hang(a,mint egy sirat*asszonynak.

29



&ekkora az én bánatom?

4em tudom.

&i $agy te, erzsián?

G)ska$as $agy kin)s?

Fogamam sin)s.

erzsián, "rzsián,

e1zem $agy #1z"m,

nin)s r*a g#z"m.

6hangzott a $ers, méy )send -te meg a szobát. Aztán szomor'an megsz*at seben)iKo%édia.

– Hát ezért ord+tottad, hogy nem g#z"d?

– 6zért – mondta erzsián.

– 4em )sodáom – suttogta Ko%édia.

o)sogott1o)sogott k"r-"tt-k a kétségbeesés. 6e%te a boká(ukat, észre$éten n#tt1n#d"gét,már a térd-k kaá)sát mosogatta, aztán derékig -tek benne, de a kétségbeesésnek ez sem $oteég, eemekedett az aszta a%(áig, meghimbáta a $erses %a%+re)nit, aztán már nyakig ért –ny'(t*zkodott Ko%édia és ny'(t*zkodott erzsián is, hogy egészen e ne e%(e #ket. 4a deny'(t*zkodhattak $ona, ha ki nem táru az a(t*. 0zeren)sére kitárut, zsu%sz, a kétségbeesés

kiz'dut ra(ta, ma(d ed"nt"tte a ábár* 0r* mestert meg /ioint, a -re%eszt# zenészt. &ert #kigyekeztek beeé.

– Hát ez meg mi $ot? – )sodákozott 0r* mester.

– Ki t"r#dik most iyen meékk"r-ményekke – ord+totta )1moban /ioin. – erzsián, -nne%i$erset ke +rnod!

erzsián oyan %i)ire "sszeh'zta magát, amekkorára )sak tudta.

– H3, de betegesnek átszo – mondta 0r* mester.

erzsián szemében ény )siant.

– Akkor még $an remény – mondta, és kih'zta magát.

– De hisz egészséges $agy, mint a makk – kiátott /ioin.

– Akkor még sin)s remény – mondta erzsián, és megint "sszeh'zta magát.

– &iért keene neki -nne%i $erset +rni? – kérdezte seben)i Ko%édia.

30



erzsián a kérdést# kissé magához tért.

– 6z az! – mondta. – &iért +rnék én -nne%i $erset?

/ioin meg 0r* mester nagy szemeket meresztett rá.

– Hát nem tudod?

– &it?

– &ost esz a mestered hat$anadik sz-etésna%(a.

– 4em étezik – ny"g"tt e erzsián. – A mesterem eg"(ebb negy$ené$es. Azazhogy –todotta meg, mert eszébe (utott, hogy a negy$en is kerek szám –, negy$enegy és é é$es.

De hiába$a* $ot erzsián minden mesterkedése, egykett#re bebizony+tották neki, hogy amestere mégis)sak hat$ané$es. seben)i Ko%édia e(b# tudta a sz-etési é$ét.

– Hát bizony, erzsián – mondta –, akárhogy is -rgeted1orgatod, -nne%i $erset ke +rnod.

– 4em tudok $erset +rni – mondta keser$es ké%%e erzsián.

– 4em ismerek rád, erzsián – nézett rá szemrehány*an 0r* mester –, hiszen te magadmondtad, hogy t#e tanutad az egyet1mást.

– &eg az emezt1amazt – tette hozzá szigor'an /ioin, a -re%eszt# zenész. – 4em ehetsz iyenháátan!

– Hogy ennék háátan!? ;%%en én, aki ezerszer is mondtam nektek, hogy a mesteremneksohasem tudom meghááni az egyet1mást és az emezt1amazt. ;s ráadásu szeretem is a

mesteremet. 5yan sz-etésna%i a(ándékot ka%, amiyent még nem %i%át a $iág. gaz, 0r*mester?

– De még mennyire – ekesedett 0r* mester.

– e ogod meg)sináni – )sa%ott e rá erzsián.

– &ég hogy én? – ámékodott 0r* mester.

– Hát ki más )sináná? Ki $an tenáad -gyesebb? Csinász neki, mond(uk, egy ez-st%itykékkeki$ert, aranyozott gyémántszeen)ét.

– 7ersze, hogy meg)sináom – mondta 0r* mester –, )sakhogy az az én a(ándékom esz.4eked -nne%i $erset ke +rnod!

erzsián eeresztette a -e meett, /ioinhoz ordut.

– udod mit, /ioin? e +rsz a mesterem sz-etésna%(ára egy kantátát.

31



– &ár meg is +rtam – mondta /ioin. – 6 is k-dtem. ;%%en /ioin ne k"sz"ntené #t ahat$anadik sz-etésna%(án? Hogy ké%zeed!

erzsián kétségbeesetten ordut seben)i Ko%édia eé.

– /eem ne is %r*bákozz – emete e a kezét Ko%édia. – ;n ma(d k-d"k a mesterednek egy

nagy )sokor $irágot. De a sa(át ne$emben. 4eked $erset ke +rnod!

– Akkor nin)s más hátra – mondta méab'san erzsián.

– izony, nin)s, erzsián, og( hozzá.

6zze e is k"sz"ntek mind a hárman. 0zegény erzsián ott maradt a szobá(ában egy -res%a%+rra. 4agyon -res $ot az a %a%+r, nagyon ehér, nagyon eenséges. 4a, te k"t# – mondta a%a%+r –, +r( rám, ha tudsz! De erzsián nem tudott. Csak -t a ka(án, -res %a%+r e#tt, mint egyszé-t"tt, és rágta a )eruzá(a $égét. Ami eszébe (utott, az (obb ett $ona, ha nem (ut eszébe.

4a%ok tetek e +gy, he(, k+nkeser$es na%ok. Keser$k+nosak. erzsián már nem is tudott a%a%+rra nézni, annyira nem ment neki a $ers+rás. nkább -et, hogy hátha megha(a a házae#tt emen#k é%teit. De a -eés nem (árt sikerre. &ert 0r* mesterék $árosszerte kihirdették,hogy erzsián k"t# -nne%i $erset +r, tessék a háza e#tt ábu((hegyen (árni. – Mgy aztánábu((hegyen (ártak az emberek. 4em)sak erzsián háza k"rnyékén, hanem a szomszédut)ában is. A suszterok meg )sodákoztak, noné, ebben a $árosban )sak a )i%#k orra ko%ik!&ert ebben a $árosban ennyire szerették erzsián k"t#t. De mindhiába, $erset +rni nem tudtakheyette. Mgy aztán a nagy na%ra egy sor sem kész-t e az -nne%i $ersb#. 7edig haotta ámerzsián, hogy nyikordu a kertka%u, nyikordu a ház a(ta(a, nyikordu az e#szobaa(t*. 9/ers+rásheyett megzs+rozhattam $ona az a(t*$asakat – gondota erzsián. – Azaz $ersnem+rás heyett.

A $ersnem+rás a eg%o)sékabb munka, amit $aaha is )sinátam: – e(ezte be a gondokozást, és

ho%%, mie#tt 0r* mester /ioinna és seben)i Ko%édiá$a beé%ett $ona a szobába, kiugrottaz abakon. /égigrohant a kerten, át$etette magát a ker+tésen. &ég haotta a kiabáást8erzsián, ho $agy? Ha(uk az -nne%i $erset! – de ett# )sak még (obban utott. <á is sz*t egy"regasszony8

– Hé, maga #r-t, ábu((hegyen usson! 4em tud(a, hogy erzsián k"t# $erset +r?!

– 4em – suttogta erzsián, de att* kezd$e ábu((hegyen utott.

32



Ho$á utott erzsián, ho$a se, máig nem tud(a senki. ény, hogy nék-e za(ott e a mesteretiszteetére rendezett -nne%ség. 5tt $ot ezen az -nne%ségen a &ester minden tan+t$ánya. &éganná is t"bb egy%árra. /ersetek, %r*zátak, esszétek, ahogy iik. Csak é%%en erzsián nem$ot seho. u(dokot $aamerre. De )sak bu(doko(on is az iyen ember – mondták a barátai –,aki még arra is rest, hogy a mesterét k"sz"ntse! izony +gy gondokodott erzsiánr* 0r*mester, seben)i Ko%édia és /ioin, a -re%eszt# zenész. =m amikor már (* hossz' ide(e nem

ker-t e# erzsián, ki)sit agg*dni kezdtek. &i ehet $ee? Csak nem t"rtént ba(a? A H"r%ent#ben -tek é%%en, a nagy h+r3 sz"r%ent#ben, ameyben kien)$enkien)1ée sz"r%"tmért /ink*)i 2#rén) kor)smáros, és most már igen nagy aggodaomma beszétek az et3nterzsiánr*. &i ba( érhette?

– &ég hogy ba(! – kiátott e ekkor 0r* mester. – 5da nézzetek! – Az a(t*ra mutatott.

33



5danéztek. 5tt át te(es éetnagyságban erzsián. Azaz a te(esné $aami$e kisebbéetnagyságban, mert aa%osan beh'zta a nyakát. Azt $árta $ona az ember, hogy ezek hárman"ugranak, és a keb-kre "eik. 4a de azt $árhatta $ona az ember! F"ugrás heyett oyansz'r*san néztek rá, hogy a tekintet-k heyén $iszketni kezdett erzsián b#re. 4em is mertodamenni hozzá(uk, egy s"tét sarokba -t, ott gubbasztott. De mindenki )sak itymá$a,

eenségesen nézett rá. &ég /ink*)i 2#rén) kor)smáros is. 6z (ár annak, aki nem k"sz"nti amesterét a hat$anadik sz-etésna%(án.

– 2átod, kisiam – mutatta egy asszony a iának erzsiánt –, ez a sz#rm*k az, aki miatt az amondás (ár(a, hogy8 9<-hei, mint erzsián k"t# a $ers+rást.: ;s #miatta mondom, ha nemk"sz"nsz $aakinek, hogy8 9@gy k"sz"nté, mint erzsián k"t# a mesterének.:

De a hanguat $aahogy megromott a H"r%ent#ben. 4em $ot se d+nom, se dánom, eher$adtakaz iha(ok, ekonyutak a )suha(ok. Hát %ersze! Ha ez a t"kke-t"tt erzsián k"sz"nt"tte $ona amesterét a hat$anadik sz-etésna%(án, akkor most nagy bodogan egy-tt $igadnának$aamennyien. Mgy meg k-"n1k-"n b'sakodnak. 6(, e(, erzsián!

4agyon orrt a harag 0r* mesterben is. De ahogy enni szokott, nem arra támadt, akireharagudott – (ees- erzsiánra –, hanem /ink*)i 2#rén) kor)smárosra.

– /ink*)i 2#rén)! e $ink* és #remér#! e $izezed a bort!

/ink*)i 2#rén)et azonban nem oyan áb* aragták, hogy sz+re1sz*ra bereze(en. Azért is $otkor)smáros. Fe"t"tte egszebbik mosoyát, odasétát 0r*ék asztaához, )s+%#re tette a kezét.

– ;%%en ord+t$a, ked$es 0r* mester – mondta gunyorosan.

&ert iyen esetben nem árt, ha gunyoros az ember.

– &it ord+t$a? – -$"t"tt 0r* mester. &a(d kiugrott a b#réb#, oyan mérges $ot.

– 4em a bort $izezem – mondta "ényesen /ink*)i 2#rén) –, hanem a $izet borozom.

=mu$a bámuta /ink*)i 2#rén)et a H"r%ent# k"z"nsége.

– Azt akarod mondani – suttogta /ioin –, hogy nék-ed ihatnánk a sz+ntiszta $izet, de te (*sz+$3en )surrantasz1)se%%entesz bee egy kis boro)skát?

– Ahogy mondod – ennhé(ázott /ink*)i 2#rén). – Háá$a tartoztok nekem.

5yan magabiztosan mondta, hogy egy %ianatra az egész H"r%ent# ehitte, tényeg háá$a

tartozik neki. 6gyes1egyed- a seben)iék o)ska1e)ske eánya, Ko%édia $iantott rás-ndiszn*tekintetet.

– e még sokra $iszed, /ink*)i 2#rén) – mondta. – A te ogikád az sokra $i$# ogika.

De senkinek sem $ot ide(e Ko%édia bizonyára méységesen méy értem3 mondásángondokozni, mert 0r* mester '(ra ord+tani kezdett. migyen8

34



– 2egked$esebb i%arosom a borbéy, egked$esebb n"$ényem a borboya, egked$esebbsz+nem a bord*, egked$esebb áatom a bor('. aád ki, /ink*)i 2#rén), mit rendeek!

– 6gy kan)s* bort – mondta taáékonyan /ink*)i 2#rén).

– @gy $an – heyeset 0r* mester. – 4agy ész $agy.

=m akkor "%attant a heyér# a gubbaszt* erzsián, és ord+tani kezdett, akár)sak az imént0r* mester.

– 2egked$esebb i%arosom a s"rbéy, egked$esebb n"$ényem a s"rboya, egked$esebbsz+nem a s"rd*, egked$esebb áatom a s"r('. aád ki, /ink*)i 2#rén), mit rendeek!

/ink*)i 2#rén) ebiggyesztette a szá(át.

– 6%igon – sziszegte. – &i mást kérné, egy kan)s* s"rt.

– é$edsz – harsogta erzsián –, egy kan)s* %áinkát.

A H"r%ent# k"z"nsége azonban nem d#t be az iyen )seeknek. F'(oták erzsiánt, ab)'goták.tt nem iszik az oyan ember, aki nem k"sz"nti a mesterét a hat$anadik sz-etésna%(án. F#ként%áinkát nem iszik. 0e s"rt. 0e $izezett bort, se borozott $izet. &ég sz"r%"t se! F" is %attant egy)su%a sz#r ember, és odakiátotta erzsiánnak8

– Hagy(uk a s"rn+rt sz"$egeket! e itt nem iszo!

6zt az embert 0z#rénsz#r e(ba(szánnak h+$ták. J maga azt á+totta, azért ne$ezik +gy, mertegy mongo her)eg unoká(a, más mindenki meg azt á+totta, azért, merthogy oyan sz#r"s, és aba(sza gyakran te(es. gyanis ez az ember szerette a te(et. 6z a 0z#rénsz#r e(ba(szán. Aki

most erzsiánra ord+tott. gen ám, de erzsián megd-h"d"tt, kih'zta magát – ett# egy %i)iké$enagyobb ett a te(es éetnagysága –, $ett egy nagy e$eg#t. 0z#rénsz#r e(ba(szán erre rá"t"ttea nye$ét.

35



– &arad(on 'gy a nye$ed – mondta $ak d-hében erzsián, és ki$ágtázott a H"r%ent#b#. @gybe$ágta az a(t*t, hogy még ma is )s"r"m%" benne az -$eg.

– Azért ennyire kár $ot megbántani – mondta /ioin.

– de keett $ona h+$ni az asztaunkhoz – bánatoskodott seben)i Ko%édia.

– Hadd tanu(on tisztességet – mor)ogott 0r* mester, de azért egy kis bánat odaészketemagát az # szá(a sz"getébe is.

=m ekkor a k"zigyeem már rég 0z#rénsz#r e(ba(szánra tere#d"tt. gyanis 0z#rénsz#re(ba(szán, aki sa(át á+tása szerint egy mongo her)eg unoká(a, nem tudta $isszah'zni ki"t"ttnye$ét. A(a(, ott át ki"t"tt nye$$e!

seben)i Ko%édia nagyon rán)ota a homokát. ondterhet ett.

36



– ud(átok, miért nem b+r(a $isszah'zni? – s'gta 0r* mesternek meg /ioinnak. – Azért, merterzsián azt mondta neki, hogy marad(on 'gy a nye$e!

– 4e beszé( z"deket – háborgott 0r* mester.

– 4eked keene a eg(obban tudnod, hogy nem z"d beszéd ez, se nem ia. 6méksze arra,

amikor a m't nyáron a m3heyedben meg)s+%ett téged a dér?

– ényeg, az nagyon érdekes $ot. &áig sem tudtam mege(teni, hogyan t"rtént – mondta 0r*mester.

– 4ahát, azért t"rtént, mert e#tte erzsián azt ord+tozta az ud$aron, hogy 0r* mester, )s+%(enmeg a dér!

– Hiszi a %iszi – mondta 0r* mester, de azért átszott ra(ta, hogy nem)sak a %iszi, # is hiszi egyki)sit. 6gy i)urka1%i)urkát.

@gy d"nt"ttek, hogy emennek erzsiánhoz. ntézked(en ebben a nye$-gyben. 6$égre nemáhat +téetna%(áig ki"t"tt nye$$e a H"r%ent# ne$3 ko)sma k"ze%én egy 0z#rénsz#re(ba(szán ne$3 éri', aki ráadásu azt á+t(a magár*, hogy egy mongo her)eg unoká(a.

F" is kerekedtek, be is á+tottak erzsiánhoz.

– 4em bék-ni ("tt-nk – mondta szigor'an 0r* mester –, de ennek a szegény e(ba(szánnakmég mindig ki $an "t$e a nye$e. ntézd e, hogy $issza tud(a h'zni.

– ;n? – nézett rá(uk szeren)séten- erzsián. – &it ké%zetek ti r*am? Hogy tudnám éneintézni, hogy $aakinek +gy marad(on $agy 'gy marad(on a nye$e?

– 4em megmondtam! – nézett szét b-szkén 0r* mester. – 4a, mehet-nk. Az*ta taán már$issza is h'zta a nye$ét.

erzsián éénken megsz*at.

– ;n azt hittem, bék-ni ("ttetek. >obban mond$a, hogy megbo)sátani.

– 2ehet r*a sz* – mondta siet$e /ioin, a -re%eszt# zenész. 0r* mester szigor'an /ioinranézett. seben)i Ko%édia es-t"tte a szemét.

– 4em k"sz"nt"tted a mesteredet – mondta 0r* mester.

– Hát mit ké%zesz, mit )sinátam bu(dokás k"zben? – kérdezte erzsián. – &eg+rtad a k"sz"nt# $erset? – )siant e 0r* mester szeme.

– Azt nem. Csak %r*bágattam.

– ;s?

– 4em ment. ;n egyátaán nem tudok $erset +rni.

37



– &ert nem is %r*bágattad – gyanakodott seben)i Ko%édia. – Csak mondod.

erzsián erre e#markot a szekrényb# egy %a%+rkazat. 5da$ágta eé(-k. 7u, egy nagy%a%+rrobbanás. <"%k"dtek a %a%+ra%ok, mint a gerék.

– tt $an – mondta.

A %a%+ra%okon ésorok, észa$ak, émondatok.

– 6gy (* sor )sak $an k"zt-k – reménykedett Ko%édia.

– 4in)s – rázta a e(ét erzsián. &a(dnem s+rt. Csak egy ki)sit keett $ona tasza(tani ra(ta, ésmár oytak $ona is a k"nnyei.

0r* mesterék meg nekiáttak $égiga%ozni a %a%+rhamazt. 6gy (* sort kerestek. 6gy (*émondatot. 6gy (* sz*t.

38



4a, kereshették! >a(ongtak, sziszegtek, intorogtak. A émondatok is meg 0r* mesterék is. Akinek $an egy kis antáziá(a, k"nnyen eké%zeheti, mi)soda rossz sorok, mi)soda rosszémondatok, mi)soda rossz sza$ak %"eszkedtek a %a%+ra%okon. 0zegény, szegény erzsián!

Azazhogy nem is annyira szegény. &ert egyszer )sak a o)ska1e)ske seben)i Ko%édia"kiátott8

– 6z (* esz!

– &i)soda? – kérdezte megretten$e erzsián.

Ko%édia már o$asta is8

&ester! /an eég g#z-nk,

ha $eszt-nk is, g#z-nk

– 4a, o$asd to$ább! – kiátotta ea(z$a 0r* mester.

– 4in)s to$ább – mondta Ko%édia.

– 6nnyi az egész?

– 6nnyi.

– 6zze akarod te k"sz"nteni a &estert hat$anadik sz-etésna%(án?

– Hat$anésháromnegyedik sz-etésna%(án – emete e az u((át /ioin, a -re%eszt# zenész.

– 6zze – mondta eszántan Ko%édia.

– 4e $i))e( – korhota 0r* mester –, amikor a &ester sz-etésna%(ára <i%ityom, aze%igramma+r* is egy hatszázhuszonhét soros e%igrammát +rt, akkor erzsián, a nagy (obbadak"t# egy kétsoros miisezze hozakodik e#?

– 6z egy kétsoros (obbada! – mondta seben)i Ko%édia. – yen még 'gyse $ot! @(+tás.

erzsián "sszetette a kezét.

– 4agyon kérek benneteket, ne $itatkozzatok – mondta –, $ár(atok egy ki)sit. &a(d )sak ("nBma(d )sak eszB ma(d )sak tudok én még $erset +rni.

– Hogyisne! – ortyant " seben)i Ko%édia –, hogy a mestered hat$anhat é$es korában ka%(a

meg a hat$anadik sz-etésna%(ára +rt (obbadát! Az hiányozna! Mgy is késté háromnegyed é$et.

– 4em is rossz! – )siant " /ioin, a -re%eszt# zenész szeme. – erzsián, a te mestered eszaz es# a $iágon, akinek a hat$anésháromnegyedik sz-etésna%(át is meg-nne%eték.

– 4a de két sor! – ord+tott 0r* mester.

39



– 4em ba( – mondta /ioin –, ma(d én megzenés+tem, és erzsián het$enhétszer eéneki amestere abaka aatt. Az aztán ma(d hossz' esz.

– Azt nem – mondta erzsián –, hangom sin)sB meg szégyeem is magamB nem ehetneinkábbB

/ioin meg se $árta, hogy mit ehetne inkább.

– De még mennyire, hogy ehetne – mondta. – ;n magam adom e# a (obbadádat a mesteredabaka aatt. Het$enhétszer.

– Heyes – ekesedett seben)i Ko%édia –, én meg $okáisan részt $eszek az e#adásban.

– ;n meg nagydobon k+sérem – der-t " $égre 0r* mester is. – 6gyet se é(, erzsián, bodogesz a mestered.

;s már zenés+tette is a (obbadát /ioin, a -re%eszt# zenész. 7rim%imm1%am%amm.

– >a( – mondta ekkor seben)i Ko%édia –, mi esz 0z#rénsz#r e(ba(szánna?

4osza ka%ták magukat, $isszamentek a H"r%ent#be. Hát nem ott á még mindig ki"t"ttnye$$e a szeren)séten e(ba(szán, aki sa(át á+tása szerint egy mongo her)eg unoká(a!

erzsián oda*$akodott hozzá, megsimogatta.

– Ked$es e(ba(szán – mondta neki barátságosan –, ha énmiattam $an ki"t$e a nye$ed,nagyon kérek, h'zd $issza. 4em akartaak bántani, hiszen igazad $ot, amikor )s'otá.

De e(ba(szán nye$e meg se rezd-t. Csak a -e, de azon nem ehet )sodákozni, mert k"zben/ioin, a -re%eszt# zenész hangosan zenés+tett. 7rim%i1%am%amm. #h#z-h-nk!

– 4a, h'zd be szé%en a nye$ed – k"ny"rg"tt erzsián.

0emmi. &eg se mo))ant e(ba(szán nye$e.

erzsián -e %irosodni kezdett.

– >a(, megd-h"dik – suttogta )sak 'gy magának Ko%édia.

– H'zd be a nye$ed – mondta erzsián.

De e(ba(szán széttárta a kezét. 4em h'zta. 6rre aztán az ar)a is, homoka is $"r"s ett

erzsiánnak, a nyaka, mint a %uykáé.

– H'zod be r"gt"n! – ord+totta.

;s ho%%, már be is h'zta a nye$ét 0z#rénsz#r e(ba(szán, aki sa(át á+tása szerint egy mongoher)eg unoká(a.

– K"sz"n"m, erzsián – mondta.

40



erzsián meg annyira e)sodákozott, hogy r"gt"n e%árogott a mérge.

– 4ekem ne k"sz"nd – mondta –, mi k"z"m nekem a nye$edhez.

– Kész a zene – rikototta ekkor /ioin, a -re%eszt# zenész. – 4e é( erzsián, mét*ké%%enké%$ise-nk. /iszem a réz%ikuámat, a 3za heged3met, a )sim%oyámat és a hagymab"rd#met

is. 2esz ott zene, istenemre!

– ;n is megyek $eetek – kiabáta 0z#rénsz#r e(ba(szán.

– &i is! – ord+tották a H"r%ent# t"rzs$endégei, a )sa$arg*k és a )si$irg#k, a baá)ánok és a (obbá)ánok, ringyesek és )siog* g'nyások, rongyosok és $iog* g'nyások. – &egy-nk éseéneke(-k a mesterednek a (obbadádat. 4e é(, erzsián!

erzsián áh+tatosan, "dbe gy"kerezett ábba át a H"r%ent# k"ze%én. De egyszerre )sakhuss az áh+tat, erzsián a e(éhez ka%ott.

– @risten! – motyogta. – /ioin $iszi a hagymab"rd#(ét is.

;s már e is ké%zete, ahogy é(nek é((eén megsz*a a mestere abaka aatt a megzenés+tett (obbada. Csim%oya és hagymab"rd#, 0r* mester a nagydobba! Ko%édia1$oká! ;s $a(on min (átszik 0z#rénsz#r e(ba(szán? 4em beszé$e a (obb1 és baá)ánokr*! @risten! 2eg(obbesetben idegzsábát ka% a mestere. /agy (obbadak*rt.

&ár rohant is a %ostára. 4agy gyorsan "adott egy s-rg#s s-rg"nyt. 9Ked$es &ester – +rta –,ami r"$idesen bek"$etkezik az abakod aatt, az nem természeti )sa%ás. ;n k"sz"nteek ahat$anésháromnegyedik sz-etésna%odon. /észed át egészségge. erzsián.:

Hazament és reménykedett. Hogy a tá$irat e#bb ér oda, mint /ioinék a hagymab"rd#$e.

<eményked(-nk mi is.

41



Három szerencsétlen szakáll

erzsián k"t# ka%u(a e#tt három ehér szaká engedezett. erzsián ki%iantott az abakon, ésazt mondta8

– 4o)sak, három ehér szaká.

A három ehér szakához három "regember tartozott. anakodtak $aamin erzsián ka%u(ae#tt. erzsián már nyitotta $ona az abakot, hogy bein$itá(a #ket, de nem $ot rá sz-kség, mertbe("ttek magukt* is. 2engett a szakáuk.

– d$"z-nk, $árosunk nagy ia! – mondták odabe erzsiánnak.

9A(a( – gondota erzsián –, nem (* (e. Ha azt mondták $ona8 hogy -d$"z-nk, $árosunk kisia,$agy netán8 -d$"z-nk, $árosunk unoka"))se, abb* még kis-hetett $ona $aami (*. De ebb#!Háromszor is a(a(!: Heye k+náta #ket.

&ie#tt e-tek $ona, bemutatkoztak.

42



– Aggszaká.

– F#szaká.

– Aszaká.

erzsián megsimogatta t"m"tt, ekete szakáát, és azt mormogta8

– 2egaabb szaká – és ehu%%antak mind a négyen.

– A $árosi taná)st* ("tt-nk – kezdte -nne%éyesen Aggszaká.

erzsiánnak ett# r"gt"n eszébe $iantak az ad*k. A házad*, a aszterko%tatási ad*, a (obbkézad*, a bakézad*, a $ersad* és még az a het$enháromée, amit a $árosi taná)s kitaát.;s amit erzsián nem izetett be.

– Ha az ad*kra gondotok – mondta méán, de nem is keett oytatnia, mert Aszakák"zbe$ágott.

– 6sz-nk ágába sem (utott.

43



– &át* kezd$e minden ad*hátraékod e $an enged$e – tette hozzá F#szaká.

– 0#t, éeted $égéig ad*mentességet ka%sz – todotta meg Aggszaká.

9&ég rosszabb (e – gondota erzsián. – Akkor $agy kérni akarnak t#em $aamit, $agy aszemeteés miatt ("ttek. 0zemetet # a k"zem'tban k"zter-eten? De még mennyire!:

– A szemeteés – kezdte, mire mind a három szaká "der-t.

– 6z az, %edzed már – kiabáták.

– A szemeteés a ti hibátok – ogott erzsián egy szigor' sz*nokatba. – 4in)s eégszemétgy3(t# a $árosban. ;s mit tegyen az a szeren)séten %ogár, aki, mond(uk, amerikaimogyor*t eszik az ut)án? &ert ugye (*induat', nem akar szemeteni. ;s ezért a mogyor*hé(ata markába gy3(ti. ondo$án, hogy ma(d taá egy szemétádát, és beedob(a. &egy, megy, ésugyebár minden marok $éges, $éges az # marka is, annyira tee $an már, hogy egy ár$amogyor*hé((a sem ér bee t"bb. 0zemétáda meg nin)s. &it )siná? 6dob(a a mogyor*hé(at.

Azaz szemete. Ki a hibás? i $agytok a hibásak, mert nin)s eég szemétgy3(t#. >a$asom, hogyogad(atok " egy embert, ad(atok neki egy za)sk* mogyor*t, hogy egye meg az ut)án, sminden-tt, aho megteik a marka mogyor*hé((a, á+tsatok " egy1egy szemétgy3(t#t, és oyantiszta esz a $áros, mint a %atyoat.

– gyan, ugyan, erzsián, $an ennek egyszer3bb m*d(a is – somoygott Aggszaká.

– 4em nagyon hiszem – hitetenkedett erzsián.

6néz#en mosoygott mind a három szaká.

– ondo( ki$á*, )sodás ké%ességedre! – mondta aázatosan Aszaká, és #n"keire $iantotta

a szemét, hogy (* beszé1e. De még mennyire (* beszét, 'gy b*ogatott F#szaká is meg Aggszaká is, hogy beenyikordut a nyak)sigoyá(uk.

erzsián ekomorodott. 6zek is ezze ("nnek! A k"t#i táentumá$a! Amikor (* tud(a az egész$áros, hogy már három é$e aig b+r $erset +rni.

&inden sor k+nszen$edés.

– >* tud(átok, hogy mostanában nem megy nekem a $ers+rás. &egrendeésre meg k-"n"sennem. De ha menne is, mit érnétek $ee?! /ersse nem ehet szemetet takar+tani – és kun)ognikezdett.

– gyan, miée $ers! – sz*t k"zbe F#szaká. – 4em ke nek-nk $ers, megteszi az egyszer3%r*za is.

De erzsián nem igyet F#szakára, kun)ogott )sak to$ább.

– rt* (*%oa enne – gondokozott hangosan erzsián –, este kiánék a térre, a bokáig ér#szemétbe, és esza$anám8

44



Fe)nik, szertesz*rt szemetek,

trottyos k"%ések, bá(taan retek,

s ti, szétk"%k"d"tt t"kmagok,

takarod(atok!

– >* m*ka enne – ne$etgérezett. – <a(tam r"h"gne a é $áros.

– gyan, erzsián, ne szerényked(! – mondta neki F#szaká.

– >*, akkor nem szerénykedem, az egész $áros ra(tam r"h"gne.

– 2eg"(ebb a $ers miatt – sz'rta k"zbe Aszaká.

– @gy $an – b*ogatott eméy-ten F#szaká. – De mondtam már, hogy nem ke $ersse)irázni.

– Hogyhogy )irázni? Hát ti nem a k"t#i táentumom miatt ("ttetek? 4em $erset akartok rendenia szemeteés een?

– <endk+$-i k"t#i táentumod e#tt méyen megha(unk, erzsián – ondoratoskodott Aggszaká –, de mi nem $erset akarunk t#ed, )su%án)sak annyit, hogy minden este t+z *rakorá( ki $árosunk k"ze%ére, és )sak annyit mond(8 3n( e, szemét, a $árosb*!

– réátok $eem? – ka%kodta a tekintetét egyikr# a másikra erzsián. – &iért kiabánám én ezta $áros k"ze%én?

– Hát hogy t3n("n e a szemét.

– De hát hogy ké%zeitek? Kiabáhatok én, amit akarok.

– &indent tudunk, erzsián – emete e az u((át Aggszaká.

– Amit kimondasz, megt"rténik – tette hozzá áh+tatta F#szaká.

– Hogy $arázser#d $an – rebegte Aszaká.

erzsián akkorát ne$etett, hogy megremegtek a aak.

– Hát ezért! 6zért $agyok én $árosunk nagy ia! – hahotázott. – Lrd"g"k "regany(a $an nekem,

nem $arázser#m. – 4e tagadd! – kiátotta a három szaká.

– 4a ide igye(etek – mondta ne$et$e erzsián, s ezze szem-gyre $ette a szobát. ekintete azabakon áa%odott meg. Mgy sz*t (* hangosan8 – Abak, t"r( ki!

A szakáasok $árták a )s"rrenést. Aszaká még a -ét is beogta. De nem t"rtént semmi. Azabak rezd-eten át a heyén.

45



– 4a tessék – mondta erzsián.

– 4ono – nézett rá gyanakod$a F#szaká.

– A boond(át (áratod $e-nk – mondta szigor'an Aggszaká –, nem akarsz a $ároson seg+teni.

– 4em értitek, hogy nin)s $arázser#m – métatankodott erzsián.

– De igenis $an! Csak tagadod. Aszaká, gyer-nk a tan'kért! – harsogta Aggszaká.

– &iée tan'kért? – kérdezte erzsián, de akkor Aszaká már a nyakába szedte a ábát,szaadt, )sak 'gy %orzott. ;s ri%sz1ro%sz be is á+tott a tan'kka. 4e$ezetesen seben)iKo%édiá$a, 0r* mesterre, 0z#rénsz#r e(ba(szánna, /ioinna, a -re%eszt# zenéssze megbaá)ánokka, (obbá)ánokka, )si$irg#kke és )sa$arg*kka. 5tt szorongtak mind erzsiánszobá(ában. 2o)sogtak, e)segtek. De enémutak ám azon nyomban, amikor Aggszaká rá(ukmorrant. A morranás után +gy sz*t Aggszaká8

– 0r* tan', é%( e#!

0r* tan', azaz 0r* mester e#é%ett.

– &ondta neked erzsián, hogy )s+%(en meg a dér?

– &ondta – rebegte 0r* mester.

– ;s mi t"rtént?

– &eg)s+%ett a dér – $aotta 0r* mester, és a szeme sarkáb* erzsiánt kémete. De 'gyátszott, nem ke tartania semmit#, mert erzsián hahotázott.

– 6kkora ostobaságot – mondta két hahota k"z"tt.

=m ekkor kéreten- e#é%ett a másik tan', a o)ska1e)ske seben)i Ko%édia, és azt mondta8

– 6z egyátaán nem ostobaság, erzsián, ez +gy t"rtént.

– 0zerinted – re%ikázott erzsián. – 7edig bizonyára %uszta $éeten $ot. &int ahogy %uszta$éeten $ot az is, hogy ez az ember itt – 0z#rénsz#r e(ba(szánra mutatott –, nem tudta$isszah'zni a ki"t"tt nye$ét a H"r%ent#ben.

– 4em $ot %uszta $éeten – titakozott e(ba(szán. – Azért nem tudtam $isszah'zni, mert te rámord+tottá, hogy marad(on 'gy a nye$em.

– Mgy $ot? – kérdezte zordan Aggszaká.

– Mgy – z'gták rá a )si$irg#k, )sa$arg*k, (obbá)ánok és baá)ánok.

– Haod, erzsián! – "r$endezett Aggszaká.

46



– Haom hát – mondta erzsián. – 6zek itt mind megboondutak. 6gy sz* sem igaz azegészb#. ;n )sak tudom, hogy $an1e $arázser#m $agy sin)s!

– Fére akarod $ezetni a taná)sot – %attogott Aszaká –, nem akarsz nek-nk seg+teni,szabotász!

– 4em értitek, hogy nin)s $arázser#m! – hadonászott erzsián.

– /edd tudomásu, hogy beha(t(uk ra(tad az ad*kat! – ortyant " F#szaká.

– ;s megb-ntet-nk szemeteésért! – todotta meg Aggszaká.

– erzsián, miért nem $aod be a $arázser#det? – kérete seben)i Ko%édia.

– Hiszen nin)s abban semmi rossz – mondta 0r* mester.

– /ad be, erzsián – motyogta /ioin is.

erzsián nyaka ki$"r"s"d"tt, ki%attant a szeméb# egy %i)inyke szikra.

– 4em $ahatom be azt, ami nin)s! – ord+totta. – akarod(atok innét! Kieé!

– Hogy beszész te a $árosi taná))sa? – ugrott e Aggszaká.

– Ahogy akarok! – ord+tott to$ább erzsián. &ost már )éka$"r"s $ot, és szikraes# %attogott aszeméb#.

– /edd tudomásu, hogy megb-ntet-nk tiszteeten magatartásért! – riká)sot Aszaká.

&ire erzsián eb#d-t8

47



– yuad(on meg a szakáatok!

;s mit tesz isten! Három szé% obbanás, mint a zs+r, égett a három taná)snok szakáa.

– ;(en – ord+tották mind a hárman bodogan. – 4a átod, hogy igazunk $an!

4agy bodogságukban erzsián nyakába borutak. 4o, de ett# kigyuadt erzsián szakáa is.2obogtak ott, mint négy ákya.

– &ind(árt eégtek! – sik+tott seben)i Ko%édia.

Hát bizony, égtek szé%e)skén. ee $ot -stte a szoba.

– tánam – kiátott erzsián, és rohant kieé. A három taná)snok se $ot rest, szedték aábukat. 6gyenest az es#)satornához. Az aatt át egy régi sza%u*, tei es#$+zze. Cu%% –erzsián e(e. Cu%%1)u%%1)u%% – Aggszakáé, Aszakáé és F#szakáé. 0isteregtek aszakáak, g#z )sa%ott ki a sza%u*b*. 4égy enék meredt az égnek, négy e( a $+z aatt.

>* soká $otak a sza%u*ban.

– &ost meg meguadnak – sá%+tozott seben)i Ko%édia.

48



De nem uadtak. Kiemeték a e(-ket a sza%u*b*. 0zegény, szegény négy szaká!&ondhatom, siramas át$ány $ot. &ég erzsiáné )sak1)sak, mert az korábban is s"tét sz+n3$ot. De a másik három! 6 is szontyoodott a három taná)snok, ahogy egymásra %iantott, sszem-gyre $ette a szakáron)sokat. =mde ekkor nagy h#siesen +gy sz*t Aggszaká8

– 0zakáunkat a (* -gyért!

– @gy $an! – z'gta rá a másik kett#, és máris sárkány"# h#snek érezték magukat.

Aggszaká meg erzsiánhoz ordut.

– ;s ezek után? &ég mindig tagadod a $arázser#det? – kérdezte diadamasan.

erzsián $akargatta a e(e b'b(át.

– yan's, nagyon gyan's – mormogta. – &intha tényeg $ona egy kis igazatok. Csak aztmond(átok meg, hogy akkor az abak miért nem t"r"tt be, amikor rákiátottam?

– &a(d én megmondom – ugrott e# seben)i Ko%édia az ámu*1bámu* t"megb#. – Azért,erzsián, mert )sak akkor te(es-, amit kimondasz, ha d-h"s $agy.

– gen? – nézett rá ámékod$a erzsián.

– @gy bizony – oytatta Ko%édia –, akkor is ma(d "robbantá a méregt#, amikor 0r* mesterreazt mondtad, hogy )s+%(e meg a dér, meg akkor is, amikor e(ba(szánnak azt ord+tottad, hogymarad(on 'gy a nye$e.

– &egod*dott a nagy titok! – rikkantott a ron)sszaká' Aggszaká. – seben)i Ko%édia,ogadd #szinte eismerésemet. e $árosunknak nagy eánya $agy. e meg, erzsián, este t+zkor

(een( meg a $áros #terén, s kiátsd e magad, hogy t3n("n e a szemét! <endben? &egod*dott$árosunk tisztán tartása. Hurrá!

– >*, (* – akadékoskodott erzsián –, de mi esz, ha este t+zkor nem eszek d-h"s? &ond(uk,oyan (* ked$em esz, hogy madarat ehet $eem ogatni. /agy egyszer3en )sak méab'seszek. Akkor?

6z ogas kérdés $ot, eméy-ten gondokozott az egész társaság. &+g $égre Aszaká ahomokára )sa%ott.

– @gy h+rik, erzsián, hogy hirteen harag' $agy.

– 0a(nos, (* h+rik – b*intott erzsián.

– De még miyen hirteen harag'! – suttogott e(ba(szán.

– Hát akkor meg? – "r$endett Aszaká. – 6z a megodás! Ha nem esze d-h"s, ma(d"d-h+t-nk.

– A(a( – s*ha(tott 0r* mester. Ki tud(a, mire gondot?

49



Akkora t"meg ritkán gy3t "ssze a $árosban, mint azna% este t+zkor a #téren. sibongott,zsongott a sok né% – $árták erzsiánt.

4a ("tt is. 2é%kedett a bokáig ér# szemétben. A né% e)sendesedett, a égy z-mm"gését is megehetett $ona haani.

– 0zomor' h+rt ke k"z"n"m – mondta erzsián.

– ;s%edig? – kérdezte rosszat se(t$e F#szaká.

– >*ked$3 $agyok – mondta erzsián.

– 4em szé% t#ed – mormogta Aszaká.

Aggszaká azonban inom kézmozduatta éretota Aszakát, erzsián eé át, és azt mondtaneki8

– e ostoba a(ank*!

– Hihi – ne$etett erzsián –, tudom, hogy azért mondod, mert e akarsz d-h+teni. nkább azt (a$asom, hogy szer$ezzétek meg a szemétgy3(tést a $árosban. ;s tegyetek sokka t"bbszemétádát az ut)ára.

– Ho$a gondosz, az %énzbe ker- – mondta tárgyiagosan F#szaká, ma(d $is+t$a hozzátette8 –e "k"r!

A másik kett# se maradt rest, egymás sza$ába $ág$a harsogták8

– e tin*!

– e tehén!

– e -sz#!

– e bor('!

erzsián $igyorgott.

– =ttérhetnétek egy másik áata(ra – mondta –, mond(uk, a birkára.

Aggszakáék át is tértek.

– e (uh! – mondták erzsiánnak. – e toky*, te (erke, te -r-! e kos!De erzsián )sak ne$etgét.

– &arad(unk )sak a szemétádáná – mondta.

– e szemétáda! – harsogta erre F#szaká.

50



– 4em 'gy gondotam – mosoygott erzsián –, hanem 'gy, hogy tessék a $árosban miné t"bbszemétádát "á+tani.

6rre aztán Aggszaká igazán d-hbe gurut.

– e )sak ne ad( nek-nk taná)sokat! – ord+totta.

– @gy is $an! – heyeset F#szaká.

– e tehetségteen na%o%*! – -$"t"tte Aszaká. – &ást se tudsz, mint a na%ot o%ni meg rossz$erseket irkáni!

– A(a(! – mondta seben)i Ko%édia, és a(a(ozott /ioin meg 0r* mester is. Ami azt ieti,a(a(ozhattak, mert $"r"s"d"tt már erzsián nyaka.

51



izony d-hbe gurut erzsián. De aheyett, hogy azt mondta $ona8 3n( e, szemét, a $árosb*,imigyen ord+tott8

– ;g(en e a maradék szakáatok!

2ángra is obbant a három szaká. Azazhogy a három szaká1ron)s. ;gett -st""g$e.

a(gott, ri$agott a né%, szirénáztak a t3zot*aut*k. @gy bizony, a t3zot*k otották e aszakát-zet.

Hogy $an1e az*ta eegend# szemétgy3(t# a $árosban? Azt bizony nem tudom. De hogy egydarabig a $árosi taná)snokokat Aggszakátaannak, F#szakátaannak és Aszakátaannakh+$ták, az biztos. &ert szé% kis id# beeteett, am+g '(ra kin#tt a szakáuk.

A fűzfán fütülő rézangalát

erzsián k"t# beebetegedett. ee bizony. =ig h'zta a takar*(át, nyomta az ágyat. Fá(damasar)át még á(damasabbra igaz+totta, mert haotta, hogy átogat*(a érkezik. "r"mb"t $aakiodakint a kiin))se. 9iztosan seben)i Ko%édia: – reménykedett erzsián. Ki%%1ko%%, é%tekaz e#szobában, és $a*ban, beibbent az a(t*n seben)i Ko%édia. 9ondohattam $ona –mormogta magában erzsián –, ki más átogat meg engem, mint ez a o)ska1e)ske Ko%édia!:&intha az e#bb még nem ebben reménykedett $ona!

Ko%édia k#$é meredt a á(damas ar) áttán.

– eteg $agy? – kérdezte.

erzsián ar)a megrándut.

– Ko%édia, nagyon kérek – mondta s+ri hangon –, ne mérges+ts ". – sten ments – mondta Ko%édia –, de átom, hogy beteg $agy.

– 4a ugye! Akkor meg minek kérdezed.

– >*, (* – mondta )sit+t*an Ko%édia. – aán ázad is $an?

erzsiánnak most már nem is megrándut, rángat*zott az ar)a. F"ord+tott8

– 2áz! 2áz! &it ázazo itt! &i $agy te, k"rzeti or$os!? Az embernek #tt seb $an a meén, ésakkor azt kérdezi, ázas1e! &indig )sak a rohadt t-netek, sohasem a ényeg.

&ost már seben)i Ko%édia is "emete a hang(át.

– Ho $an #tt seb a te meeden? Kutyagumi $an, nem #tt seb! ;s $edd tudomásu, hogy aényeg a t-netekb# á "ssze.

– &eg#r(+t! &egboond+t! – -$"t"zte erzsián, rázta az "két az ég eé.

– e nagyké%3 a(ank*! – mondta d-h"sen Ko%édia. – 6gy %er)ig sem maradok to$ább.

52





seben)i Ko%édia méyen egondokozott. <án)ota a homokát.

– 2áttad a házam tete(ét? – oytatta erzsián.

– 4em. &i $an $ee?

– 4ézd )sak meg.

Ko%édia kiszaadt.

– 6gy *riási yuk $an a házad tete(én – mondta ámu$a beee ("$et.

– 4a ugye – mondta keser3 ar))a erzsián. – &ert d-h"s ettem erre az *)ska házra, és aztord+tottam az ud$aron, hogyB

– Csa%(on bee a $iám?

– izony.

– ;s bee)sa%ott.

– izony.

– ;s az e#bb engem is egy ha(szá mentett meg a $iám)sa%ást*.

– izony.

6gy $ianás Ko%édia szemében, esz"rny-k"d"tt, rámeredt erzsiánra.

– e (* ég! – mondta. – Akkor a t3zot*%aran)snok isB kit"r"tt a ába!

erzsián beh'zta a nyakát.

– <áta%osott a $irágomra – mondta.

– 0zegény, és ogama sin)s r*a, hogy miattad. Azt hiszi, rosszu é%ettB ;s a $árosi taná)s!erzsián! A $árosi taná)s tornyába bee)sa%ott a $iám.

erzsián még (obban beh'zta a nyakát.

– ;s 0r* mester! – ka%ott a e(éhez Ko%édia. – 0r* mester a sima aszaton 'gy hasra esett,hogy máig is ny"g. erzsián!

– =and*an az "nuraomr* %rédiká. &it %a%o annyit.

– 4ahát! – )sa%ta "ssze a kezét Ko%édia. – ;s szegény /ioin trombitá(a! Hát ezért robbant "!

– Két *ra hosszat ugyanazt a daamot '(ta – mormogta szégyenkez$e erzsián.

– ;s az én nye$emB no nézd )sak! Hát ezért bénut meg egy na%ra a nye$em. 6gy ár$akukkot sem tudtam sz*ni egy á* na%ig.

54



– A ábt"rést meg 0r* mester hasra esését sz+$b# sa(náom – mondta erzsián. – ;s sz+$b#sa(náom /ioin trombitá(át is. De hogy te egy á* na%ig nem tudtá beszéni, abban igazam $ot.6gész dée#tt o)sogtá1e)segté. Ami még hagy(án. De éegzetet sem $etté k"zben.

– gen?! 0z*$a akkor te $agy az! 6z a sok ábt"rés meg $iám)sa%ás, meg hasra esés, megrobbanás, meg nye$bénuásB erzsián, te rosszabb $agy, mint egy eemi )sa%ás –sz"rny-k"d"tt seben)i Ko%édia.

erzsiánnak nagyon nem tetszett ez a mondat. 7iruni kezdett a nyaka. Ami annak a (ee, hogyr"gt"n d-hbe guru. F"emete a hang(át is.

– Hogyhogy eemi )sa%ás – ord+totta –, amikorB

– 4ono – mondta i(edten Ko%édia –, t-rt#ztesd magad!

55



– gaz is – szontyoodott e erzsián, a hang(a a %adásr* a %in)ébe. – Csak azt akartammondani, hogy nem én $agyok az eemi )sa%ás, hanem ez az ész$esze(t# ké%esség, $agyishogy átok, hogy amit mérgemben kimondok, meg$a*su.

– 4agyobb "nuraomra $an sz-kséged – mondta Ko%édia.

– 4a átod, ezért esett hasra 0r* mester a sima aszaton.

– 7edig hiába, erzsián, nin)s más megodás.

erzsián kiugrott a betegágyb*, "1aá sétát a szobában.

– Az eheteten, hogy nin)s más megodás. 2áthatod, itt nyomom az ágyat már három na%(a,nem merek kimenni az ut)ára, nem merek emberek k"zé menni, mert d-hbe guruok és $ége.7edig én nem akarok senkinek se rosszat. 5rd+tok $aamit és kész, az ord+tássa a méreg iskiszá be#em. Dehogyis akarom, hogy akárkinek kit"r("n a ába, $agy bee)sa%(on a $iám.@gy $agyok $ee, mint akárki más. Ké%zed e, Ko%édia, hogy amit mérg-kben ord+tanak az

emberek, az mind meg$a*su.

– A(a( – mondta Ko%édia –, akkor ma regge %édáu már rászakadt $ona az ég /ink*)i2#rén)re. &ert azt ord+tozta neki 0z#rénsz#r e(ba(szán.

– Aki azt á+t(a magár*, hogy egy mongo her)eg unoká(a?

– Az.

– 4a átod – mondta erzsián. – ;s ez )sak egy a sok k"z-. tt $agy %édáu te – )siant "erzsián szeme.

– ;n? – e bizony. 2égy sz+$es, mondd e, miket k+$ántá ma mérgedben.

– HátB – há%ogott Ko%édia. – ua(donké%%enB Annak az embernek, aki sohasem $eszi e ak"ny$tárban a kaa%(át, annak azt k+$ántam, hogyB

– Hogy?

– 4#("n a e(éhez a kaa%(a.

– 4agyszer3 – mondta erzsián. – ;s?

– &it és? 6nnyi $ot az egészB azazhogyB annak a némbernek, nem tehetek r*a, erzsián,annyira utáom, annak a némbernek azt mondtam, hogy uad(on meg.

– 6z az! – mondta diadaittasan erzsián. – 6gy e(hez n#tt kaa% és egy uadásos haá! Asze+d seben)i Ko%édia mai termése. 4a és ho $annak akkor a t"bbiek? /edd tudomásu,hogy k# k"$"n nem maradna, ha )sak 'gy sz+re1sz*ra mindenki d-h"s kiakadása $a*ra $ána.2e)sa%na ránk a k*ika, d"g$ész, e%ra, koera, rosseb és ran). "r"tt $égtagok r"%k"dnének a

56



rommez#n botorká* s-ketek, kukák és $akok ""tt, akikbe ráadásu egyt# egyig bee)sa%na amennyd"rg#s ménk3. 4a!

– >é, tényeg – szontyoodott e seben)i Ko%édia –, mi, emberek mennyi rosszat k+$ánunkegymásnak.

– &ost ne az emberiségen morond+rozz! – "rmedt rá erzsián. – &indenki azt ord+tozhat, amitakar, a t"bbiek )sak egészségesebbek esznek t#eB <a(tam morond+rozz! &ert én aztán meg$agyok ád$a!

Ko%édia eha(totta a e(ét, magába roskadt. Hagatott, hagatott.

– &i $an $eed? – kérdezte i(edten erzsián.

– <a(tad morond+rozok – mondta Ko%édia.

– Kis-t"tté $aamit?

– 6 ke menn-nk a H"r%ent#be – (eentette ki Ko%édia. – 5tt - 0r* mester meg /ioin.

erzsián már é%%en biggyeszteni akart, mert hát hogyan seg+thetne ra(ta 0r* mester meg/ioin, de szeren)sére még a biggyesztés e#tt "ébredt benne a $ak bizaom8 miért neseg+thetne ra(ta 0r* mester meg /ioin.

– yer-nk – mondta ekesen, és megragadta a kiin)set.

De )sak a kiin)sig (utott. 5tt aztán eszát a ekesedése. Fogta, ogta a kiin)set erzsián, ésnem mozdut. Csak é%%en bika$áa eereszkedett, bikamee behor%adt, bikatérdemegroggyant, bikae(e ehorgadt.

– He(, erzsián, "ssze ne ess! – kiátott rá seben)i Ko%édia.

– 7edig az enne (* – motyogta erzsián –, eny'ni itt, és " se keni t"bbet.

– &ost meg mi a ba(?

– &i a ba(, mi a ba(! Ké%zed e8 kimegy-nk az ut)ára.

– &ár rég eké%zetem, $an nekem ké%ze#er#m – hadonászott Ko%édia. – /edd tudomásu,már azt is eké%zetem, hogy ott --nk a H"r%ent#ben 0r* mesterék asztaáná.

– 6bb# átszik, hogy egy ikar)nyi ké%ze#er#d sin)s – b*ogatott emond*n erzsián. – &ár ott

$agy az asztaná ké%zeetben. Haha. ;n meg még )sak az ut)án tartok, nem is messzire innen,)sak itt a sarokná.

– Akkor siettesd a ké%zeeted – s-rgette Ko%édia.

– 4em ártana, ha te is siettetnéd. Akkor nem keene annyit magyaráznom. &ert ké%zed )sak eazza a tekn#sbéka1ké%zeetedde, hogy itt a sarkon ("n $e-nk szembe egy ember ésB

57



– >ézusmária – ka%ott a sz+$éhez Ko%édia. – ;s az az ember $aami rosszat mondana nekedB$agyB $agy )sak egyszer3en nem tetszeneB

– /agy netán ráé%ne a $irágomra – $ette át a sz*t erzsián.

– ;s máris ott he$erne kit"rt ábba.

– /agy $iám)sa%ottan.

– /agy nyakaszegetten.

– A nyakaszegett az szemenszedett hazugság! 6zt én még nem mondtam senkinek.

– >*, (* – b*ogatott Ko%édia –, de most nem err# $an sz*, erzsián. Csu%án arr*, hogy am+godaérnénk a H"r%ent#be, utunkat ábat"r"ttek és $iám)sa%ottak szegéyeznék. &égrágondoni is rossz.

– 4a átod, ezért nem tehetem ki én innen a ábam – szomorkodott erzsián. – /árhatnak

engem a H"r%ent#ben.

4o de nem oyan áb* aragták a o)ska1e)ske seben)i Ko%édiát, hogy egykett#re ead(a ahar)ot. 4em bizony! et"mte erzsián -ét $iassza, hogy ne ha(on semmit, a szemét megbek"t"tte, hogy ne is ásson semmit.

Mgy baagtak a H"r%ent# eé. Ko%édia beekarot erzsiánba, 'gy $ezette. ;s amikor egyehagyott, )su%a $irág %arkon mentek át, Ko%édia hirteen megát, erzsián eé %ender-t, és+gy sz*t8

– erzsián, már régen akartam neked $aamit mondani. 0zeretek!

;s hirteen oyan szé% ett seben)i Ko%édia, mint egy $irágz* gaagonyabokor.

– &i az, miért átunk meg? – kérdezte erzsián, mert %ersze se átott, se haott aszeren)séten, %edig $a(uk be, 'gy ett $ona szé%, ha ezt a sz*t $iassza bet"m"tt -e ismegha(a, s a ekete kend#n kereszt- is megát(a Ko%édia $irágz* gaagonyabokorságát.

De miért é%%en most, amikor k-"nben nyitott szemme s nyitott -e sem $ot ké%es rá.

– 0emmi, semmi – motyogta Ko%édia, nagy hirteen ehua(totta $irágait, és már mentek isto$ább a H"r%ent# eé.

5da is értek $ona ba( nék-, )sak az a ránya (árdaszegéy ne ett $ona. De aho (árda, ott (árdaszegéy! 7ersze hogy beebotott erzsián. 4o mondta is! Amit szokott, a menderget#sménk3t. 2e is )sa%ott.

Ko%édia aig gy#zte erángatni e#e a hirteen harag' k"t#t.

94agy hibát k"$ettem e – gondota magában –, a szá(át is be keett $ona k"tn"mB &eg amagamét is: – tette hozzá magában, és e%irut.

58



4a de odaértek $égre. /ot ám he(ehu(a! &eg("tt erzsián! Lr$endeztek a ked$esko)smat"teékek, a )si$irg#k és )sa$arg*k, a (obb1 meg baá)ánok. 0 %ersze eg(obban"r$endezett 0r* mester meg /ioin.

4osza eka%ták erzsián szemér# a kend#t, ki a -éb# a $iaszt.

– 6hhez a (*ked$hez eginkább a szi$ár$ánysz"r% iik – mondta /ink*)i 2#rén) kor)smáros, akimint tud(uk, kien)$enkien)1ée sz"r%"t mért a H"r%ent# ne$3 sz"r%ent#ben.

&indenki szi$ár$ánysz"r%"t kért. Ki))entek1ko))antak a %oharak. Ko))intgatott bodog ésbodogtaan. Addig, am+g erzsián e nem b#d-t.

– /iruunk itt, $iduunk itt. 6reget(-k eee a szi$ár$ánysz"r%"t. Hoott $eemB hoott nekemB

4o nézd )sak, már %iru is a nyaka.

– Csak assan a testte, erzsián – mondta neki gyorsan Ko%édia. – Azért ("tt-nk "ssze, hogykitaá(unk $aamit.

– Ki is taáunk, ne é(! – rikotoztak a t"bbiek.

&éy )send borut a H"r%ent#re. &indenki ki akart taáni $aamit. /ég- még a )sendet ise3zték, annyira z'gott1b'gott az esz-k kereke.

2eges#nek 0r* mester emete e az u((át.

59



– ;n amond* $agyokB – mondta.

&indenki esz-ten igyet, hogy mimond*, $égig is hagatták $ona, ha seben)i Ko%édia nemérzi meg a $észt, és k"zbe nem $ág8

– Ked$es 0r* mester – mondta gyorsan –, egyre nagyon kérek. Azt a sz*t ki ne mondd, hogy

9"nuraom:.

– izony, bizony – b*ogatott erzsián.

– &iért ne mondanám – háborgott 0r* mester –, amikor ez az egyeten megodás.

– Ha ez az egyeten megodás – ord+tott erzsián –, akkor mostB

4em tudta to$ább ord+tani, mert seben)i Ko%édia rá$etette magát, és beogta a szá(át. 4em isengedte e addig, am+g erzsián már ma(d meguadt. &éy éegzetet $ett erzsián, Ko%édiameg ugrásra készen át meette. De nem keett ugrania, mert a méy éegzet után azt mondtaerzsián8

– K"sz"n"m, Ko%édia.

– /iám? – kérdezte suttog$a Ko%édia.

erzsián b3nbán*an b*intott.

– Lnuraomr* sz* se esik, erzsián – ugrott e# ekkor /ink*)i 2#rén). – Csak nyugodtan guru(méregbe, szikrázzon a szemed, ne t"r#d( semmi$e, )sak ord+ts!

– >*, de mi $átozik akkor? – kérdezte 0r* mester.

– 6gy a ontos – oytatta /ink*)i 2#rén) –, hogy mérgedben mindig azt kiabád8 e(enek megsz"r%%e /ink*)i 2#rén) -res hord*i!

4a, ett ám erre zenebona. 9=tkozott ka%itaista, hará)so* nyerész, nyerészked# hará)s: megiyesmiket kiabátak a H"r%ent#ben. &ég hogy a /ink*)i 2#rén) hord*i!

De /ioinnak e)siant a szeme.

– &ond $aamit ez a /ink*)i 2#rén)! – kiátott. – de igye(, erzsián, )sak annyi az egész, hogyakire d-h"s esze, annak mérgedben ne rosszat, hanem (*t k+$án(! 6gyszer3, nem?

ényeg, egyszer3 ez? /agy mégsem egyszer3? &indenki méyen egondokozott. 6gy

%ianatra erzsiánba is bee$iant8 $an még remény. De a másik %ianatban már azt érezte8még sin)s remény. /ioinhoz ordut.

– &égis, /ioin, hogy ké%zeed? &ondd e részetesebben.

/ioin $irut, mert azt hitte, nyert -gye $an.

60



– &ond(uk – magyarázta –, egy ko%asz ember ráé% a ábadra. e d-hbe gurusz, és aztmondod neki8 4#("n ki a ha(ad!

– 6z az, nagyszer3! – rikotozta a H"r%ent#.

&egdobbant bodogan a ko%aszok sz+$e. 4a, mind(árt kin# a ha(uk.

erzsián eszomorodott.

– &ondd, /ioin, ha neked egy ko%asz ember ráé% a ábadra, mit mondasz neki?

– HátB hát – há%ogott /ioin – azt mondom neki, hogyB

– Hogy? – kérdezték t#e k*rusban.

– Hát azt, hogy – $aotta be szégyenkez$e /ioin – $er(e ki a ragya azt a kugigoy* ko%onyádat.

4a, igen. *ogatott mindenki. &ert é%% annak k+$ánunk $aami (*t, aki a ábunkra é%.

Hogyisne! Ki k+$ánhat(a ezt erzsiánt*? 0enki. *ogattak a ko%aszok is.

Hát ez k'tba esett. ondokodtak megint, zimm1z-mm az esz-k kereke. imm1z-mme(ba(szán esze kereke is. &ind az "t. /agy mind a három. &ert eggye ke$esebb $agy eggyet"bb $ot neki. K-"nben nem mondta $ona erzsiánnak8

– erzsián, mie#tt kitaáunk $aamit, kérek, guru( méregbe.

– &ár mért gurunék? – kérdezte erzsián, és már gurut is.

– ;s mondd azt – oytatta e(ba(szán –, hogy $igyen e az +z. /agy egyen meg a s-y. 4agyonszeretném megtudni, mi az az +z. &eg mi az a s-y.

De most ki$éteesen seben)i Ko%édia gurut igazán méregbe.

– Lrd"g b'((ék a tudományos érdek#désedbe! – kiabát. – Ki ne mondd, erzsián! &ert az +zrossz szeemet, k+sértetet (eent, a s-y meg keést, sebet. Ki ne mondd, erzsián!

– Dehogy mondom – egyintett erzsián –, hiszen egyik se a sza$am (árása.

– ;s honnan tudod te, hogy mi az az +z meg a s-y? – akadékoskodott e(ba(szán, és sz'r*sannézte Ko%édiát.

– &it gondosz, miért tanuok én annyit? &iért (árok oyan sokat k"ny$tárba? – re%ikázott

Ko%édia, ám ekkor 0r* mester "kiátott.

– &eg$an!

Feé(e ordutak $aamennyien.

– &it mondtá az e#bb, erzsián? – kérdezte diadaa 0r* mester.

– &it? – tekergette a nyakát erzsián.

61



– Azt, hogy nem a sza$ad (árása.

– 4a és?

– Hát mi a sza$ad (árása?

erzsián szégyen#sen eha(totta a e(ét.

– Hát sa(nosB hogy )sa%(on beé a mennyd"rg#s ménk3B meg hogy t"r("n ki a ába száraB

– 4a átod – "r$endett 0r* mester –, )sak a sza$ad (árását ke meg$átoztatni.

seben)i Ko%édia eszontyoodott.

– &ire megy-nk, ha a )sa%(on beéd a $iám heyett azt mond(a, hogy egyen meg a s-y?

– /aami oyan sza$a(árást ke neki kitaáni, ami nem árt senkinek – mondta 0r* mester.

Csakhogy $an1e oyan? 4osza nekiát az egész H"r%ent# ártatan sza$a(árást keresnierzsiánnak. <"%k"dtek ott a sza$a(árások, mint a dene$érek. 6gyik ka)iántosabb, mint amásik. Aki haotta, bizonyára sohasem ee(ti e azt a sza$a(árásos déutánt. De bizony egyiksza$a(árás is ártott, meg a másik is. &ár1már "adták a har)ot, amikor '(ra ki$irut /ioin, a-re%eszt# zenész ar)a.

– Azt a 3zán -ty-# rézangyaát! – kiátotta.

;s bodogan eri$at a ko)sma, bodogan eri$at erzsián is. 6z az! 6zt aztán mondhat(a!

4eki is áttak muatni. Csa%ra $ertek még egy hord* szi$ár$ánysz"r%"t. Aztán meg a t"bbikien)$enkien)et.

Aztán %ersze hazamentek. Audni tértek. De hiába tértek, audni egy se tudott. &ert -ty-t$aami kegyeten-. &it -ty-t?! /ony+tott, zengett, -ty"részett. 4yit(ák az abakot, kinéznek, e(,a 3zán -ty-# rézangyaát, minden 3za tee $an -ty"rész# rézangyaokka.

62



– 6(, erzsián, erzsián! – kiabátak, de mindhiába.

6gy %er) nyugta sem $ot senkinek a -ty"rész# rézangyaokt*. 7ár na% m'$a meg már ma(dmeg#sz-t az egész $áros. &ert a -ty"rész# rézangyaok átter(edtek az aká)okra, át ahársakra, át a (uharokra, át a %atánokra.

De akkor szeren)sére az "sszes rézangyaba bee)sa%ott a $iám. engett1z'gott az orkán,)sa$arta a ákat, r"%-tek a háztet#k, huott a (éges#, az ég meg 'gy zengett, ma(d kihasadt.

A(a(, erzsián!

Az elszabad!lt kantáta

63



erzsián k"t# a nyitott abakban át. 4ézte a )sa%zott, gaz$erte ut)át, a eszakadt k"$ezetet, abéna, $iáms'(totta ákat. 0zomor' át$ány $ot. De a egszomor'bb mégis a nagy -resség8 egyár$a éek nem mozdut semerre, még )sak egy k*bor ma)ska sem surrant át a on)sosdiszn*%aré(ok k"z"tt.

– e $agy az oka, erzsián – mondta magának erzsián.

2egaább egy $eréb ugrána az abak e#tt. /agy egy szarka biegne a ker+tésen.

De semmi! &ég hang se. &intha a -zikék is ek"t"ztek $ona a 0igo$i)a me#, nem haik ide$idám )si%1)sa%(uk, hagatnak a -em-ék, a eketerig*k, még a ármás )s*kané%ség hang(ase haik.

erzsián bee-et a )sendbe. 9Az nem ehet! – gondota. – Az emberek mindig z"r"gnek1b"r"gnek, )sattognak a ránya szerkezeteikke, -tnek, té%nek, )ibának, %-"nek $aamit.:

– genis, az emberek za(onganak! – ord+tott bee a )s"ndbe.

A )send meg, mint egy szi$a)s, enyete a hangot. erzsián biztos $ot benne, hogy ezt akiátást nem haotta meg senki. 7edig nin)s sz"rny3bb a semmibe r"%%en# kiátásokná.Lsszeszorut erzsián sz+$e. 2ehet, hogy már nin)s is ember a $árosban? 2ehet, hogy egyéek sin)s a k"zeében. aán mind ek"t"ztek. res a $áros. Az egész országban nin)s senki.erzsián eké%zete az -res $árosokat, átta, ahogy a gyomn"$ények assan ea(ák a %arkokat,ehagyott $iamosok $esztegenek a ny+t %áyán, a szé ked$ére sziszeg a házak k"z"tt. reseka a$ak is, tár$a1nyit$a az istá*k a(ta(a, egyked$3en himbá*znak az eszakadt $ianydr*tok.

– 6gyed- maradtam! – ord+totta rém-ten erzsián, de a kiátása után oyan éemesen zengett" a )send, hogy másodszor már nem is mert kiátani.

ehunyta a szemét, er#tette a -ét. 6mberi, ember okozta za(ra $ágyott. 6gy tá$oi traktor%uogására, egy idesz3r#d# ne$etésre, egy gyár gé%einek dohogására, egy ind+t*motorkerregésére, egy rend#r -ttysza$ára, akármire.

De hiába ny't meg a -e, hiába esz-t a dobhártyá(a. 0emmi. erzsián "sszezsugorodott.

– 6gyed- maradtam. 6gyed- $agyok a "d"n – motyogta, és rém-ten nézte a k"z"ny"s ákat,k"z"ny"s házakat, k"z"ny"s gazokat. Az ég is k"z"ny"s $ot, mint egy $ak, ridegre "nt"tt-$egbura.

– &iattam $an – motyogta erzsián –, miattam. &ert annyit átkoz*dtam. &ert egy (* sz*t nem

tudtam magamb* ki%réseni. Csak $iharok, ábt"rések, $iám)sa%ások. &iszikre $erettem a$iágot. – 2etérdet, a homokát a "dre szor+totta.

;s ekkor $aami megzend-t. /agy megbondut. /agy megd"rd-t. /agy megd"nd-t. /agyemora(ott.

&intha a "d a* meg az égb# egyszerre ("nne a hang.

erzsián "egyenesedett. &i ez?64



A hangok átszi$árogtak a aakon, erzsián érezte, hogy rezonának a )sont(ai. &i ez? aán"drengés esz – k"d"tt e benne. De nem, a "d meg se rezzent, )sak a hangok er#s"dtek", a méy b'gások k"zé észre$éten- be'sztak a sikot* magas hangok, át$ették az uramat,ha(ongtak, tekeregtek a $áros ""tt, beeka%tak a ák koroná(ába, borzoták a gazokat, aháztet#k"n zengtek a )sere%ek. &i ez? erzsián sz+$ét éeem szor+totta "ssze, '(ra"sszeg"rnyedt, 'gy érezte, még egy %ianat, és a hangok "sszeront(ák a $iágot. &ost már

-siket+t#$é er#s"d"tt a hangza$ar, megrezegtek az abaktábák, s+rtak az é%-etek. 9&ost d#rám a ház: – gondota erzsián, de akkor egy sze+d hang zengett e a d-b"rgésben, e+$et"nt a magasban, mint egy égtornász, meg%erd-t, ezuhogott, barátságosan $égigsim+totta a"det, hozzásze+d-tek a sikot* magasak, a d"nd-# méyek erzsián $aami oyangy"ny"r3séget érzett, amit még soha éetében, de akkor megint az ég eé emekedett a hangokegy-ttese, meg$adut, émessé $át, eer#s"d"tt – erzsián a "dre a%ut –, 'gy zuhogtak ahangok a "dre, mint a (éges#, ko%ogott a házak tete(e, (a(, mi esz, de most mint egy tá$ood*

65



org*szé, )sendesedett, már1már aig haotta erzsián, mintha most k*rus zengene " $aahonagyon messze, de taán mégse k*rusB )send ett.

&i $ot ez?

erzsián megk"nnyebb-ten "át, e#sz"r 'gy érezte, bodog, hogy a hangorkán e$iharzott,

aztán meg tiszta sz+$b#, nagyon er#s $ággya áh+tozta, hogy bár)sak ne ett $ona $ége,bár)sak még most is hahatná.

– &egboondutam – suttogta.

;s akkor tá$or* megint a zengés! >"tt $issza a hangorkán. erzsián sz+$ét megint a éeem ésmegint az "r"m. 2eborut a "dre, akkor is ott ek-dt mozduatanu, amikor a hangorkánkitombota magát, s '(ra )s"nd ett a $áros ""tt. Fek-dt mozduatanu, s most már eszébe sem

(utott a éeme, hogy egyed- $an a "d"n. /árta, hogy a hangok '(ra $isszatér(enek.

&ár haotta isB 4em, ez mégsem azB 6z $aami más hangB F-et.

6z a hangza$ar már nem bizsergette meg a b#rét, a ák omb(át sem mozd+totta. Csak a%r*rat"rdete a )sendet. 9&a $an a za(ok na%(a – gondota erzsián. – 4em is rossz. a(ok na%(a! MrokegyZajok napja )+m3 (obbadát: – $iant e benne. De a $ianás után már meg is eedkezett a

(obbadár*, mert a )sendt"rde# za( egyre er#s"d"tt, már haotta a ábak dobogását, az"sszeon*d* kiátásokat. 6zek emberek! A za( k"zeedett erzsián házához. &ár egy1egy sz*értemét is ki ehetett haászni a z3rza$arb* – a kiátások, mint a k"$ek, ándzsahegyek,kinyitott borot$ák, éesre ent kardok. 96zek d-h"s emberek: – áa%+totta meg erzsián, és"r"mében emosoyodott. &égsem -res hát a $áros.

A za( ekkor már k"r-oyta a házát, aztán megátta a t"meget is, "emet "k"e, ka%ára1

kaszára ka%$a "z"n"ttek az emberek. – Ho$a mehetnek? – taágatta erzsián.

De nem keett sokáig taágatnia. Az # házához z'dut a t"meg.

– =tkozott $agy, erzsián! azember $agy, erzsián! – -$"t"zték. &ár1már bet"rték a ker+tést,amikor erzsián a nyitott abakba é%ett.

– &it akartok? – kérdezte.

Csend támadt. y3"k"d# tekintetek szegez#dtek erzsiánra. 0 akkor $aaki a t"meg éénmegsz*at.

– >éges#$e $eretté benn-nket, $iámokka )sa%kodtattá, t"rté1z'ztá! ;s ez neked mind nemeég! &ost ránk hoztad ezt a d-b"rg#, aa)sar*, háztet#1szétszed# hang$ihart.

– 4em én $otam – mondta erzsián.

A t"meg erre ehurrogott.

66



– &ég tagadod is! A(as hazug!

&ár end-tek $ona a ház eé, de akkor eé(-k %ender-t ehéren, haásá%adtan seben)iKo%édia.

– 4e bántsátok! – kiátotta k"ny"rg#en "sszeku)sot kézze.

2ass' é%tekke odament meé(e 0r* mester is, egy d-h"s %iantást $etett erzsiánra, aztán #is szembeordut a t"megge, és hakan azt mondta8

– 4e bántsátok!

erzsián meg, aheyett, hogy "r-t $ona, esunyta a e(ét.

– &it $édtek engem! &eg tudom én magam $édeni. 4in)s sz-kségem a %ártogásotokra.

A nyaka már $"r"s"d"tt.

seben)i Ko%édia orgo*dott, ide1oda ka%kodta a e(ét, (a(, most kit $éd(en meg8 erzsiánt at"megt#, $agy a t"meget erzsiánt*. &ert a t"meg '(ra nekiend-t, sodorta $ona, mint aszamaszáat Ko%édiát 0r* mesterest-, de akkor erzsián egy iszonytat*an nagyot kiátott.D-h"s $ot rettent#en, $"r"s szikrák r"%k"dtek az ar)ár*. A t"meg megtor%ant, této$ánengedeztek a e$eg#ben a "emet ka%ák, kaszák. erzsián meg már ord+totta is8

– Csa%(on beétekB

seben)i Ko%édia ugrott, hogy beog(a erzsián szá(át, de nem $ot sz-kség rá, mert erzsiána mondat k"ze%én ehagatott. A ménk3 nem )sa%ott e. Azért hagatott e erzsián, mertmegátta, hogy izzadtan, ki$"r"s"d$e, kétségbeesett ar))a t"rtet, urakodik át a t"megen /ioin,

a -re%eszt# zenész. /égre odaért erzsián meg a t"meg k"zé, ihegett, "emete a kezét. – 4em erzsián $ot. ;n $otam – '(tatott kimer-ten –, énmiattamB 4e bántsátok!

– &i)soda temiattad?

67





– &ir#? – z'gta a éemetes k*rus.

– Hogy amikor bee(eztem a kantátámat, és bodogan "s*ha(tottam, mert 'gy éreztem, hogyez éetem eg(obb m3$eB

– 4e beszé( meé! A ényeget mondd!

– 6gyszer )sak megmozdutak a hang(egyek, e$átak a %a%+rr*, n#ni kezdtek, kisuhantak azabakonB és akkorB és akkor már " is zengett a kantáta, szágudott a $áros ""tt, minthabérház1nagy heged3k, hegy1nagy dobok, *riás )sim%oyák és $iágnagy )imbamok sz*tak$onaB

– ;s eté%te a házaink tete(ét, szétre%egtette a gy-m")sáinkat, bet"rdete az abakainkat,"szak+totta az ut)áink k"$ezetétB

&ár mo))ant a t"meg, hogy /ioinra rontson, de akkor tá$or* d"nd-ések. <ohant eé(-k azeszabadut kantáta. D"b"gtek a hegy1nagy dobok, s+rtak a bérház1nagy heged3k, s-$+tettek az

*riás )sim%oyák, zengtek a $iágnagy )imbamok. Az emberek "sszezsugorodtak, ea%utak a"dre. A kantáta megzengette a háztet#ket, )sa$argatta a ák koroná(át. Aztán '(ra az a sze+d,$iágot simogat* hang. Az emberek gerin)e megbizsergett. A hangok az ég eé )sa%tak,es+rtak, assan1assan tá$oodott /ioin eszabadut kantátá(a, szágudott a $iág $aameyikmásik sarka eé.

Csend ett.

6gy darabig senki sem o)s'dott, mintha még mindig zengene a d"bbenetes muzsika. erzsiánt"rte meg a )sendet.

– Hazudsz! – mondta /ioinnak. – 6z nem a te kantátád!

– &ár hogyne $ona az enyém. Csak megismerem.

– Az nem étezik – d't1't erzsián. – ;%%en a te kantátád og eszabaduni és szágudozni a$iág ""tt! 4aná! ;s akkor az én (obbadáim k"z- miért nem szabadut e egy sem? Azt monddmeg, miért?!

– 4em tudom, erzsián – mondta hakan /ioin, a -re%eszt# )sudazenész.

A t"meg magához tért. &ár megszabadutak a kantáta s'yát*, '(ra d-h"sek $otak.

– Akkor hát te $otá! A te kantátád rém+tett és %uszt+tott itt! – kiátozták.

– &it %uszt+tott? – kérdezte har)iasan seben)i Ko%édia. – Azt mond(átok meg, mit bántott ez akantáta?

– 2eszedte a házak )sere%eit! 0zétre%egette a ákat! et"rdete az abakokat!

– @gy $an! "rt"nbe az átkozott zenéssze! – z'gta a t"meg.

69



&egragadták /ioint.

– 6nged(étek e! – Ko%édia és 0r* mester meg%r*báták kiszabad+tani /ioint, de ére"kd"sték#ket.

– 6nged(étek e! – kiabáta Ko%édia. – Hiszen egyeten abakot sem t"rt be a kantátá(a,

egyeten )sere%et se szedett e a házakr*, egyeten át se re%esztett ketté! 2áthattátok a sa(átszemetekke.

– Cs"nd! – mordutak rá, és $itték /ioint.

seben)i Ko%édia odautott az abakban á)sorg* erzsiánhoz.

– 0eg+ts ra(ta, erzsián! 4agyon kérek, seg+ts ra(ta!

erzsián meg se mo))ant.

– De hiszen áthattad, hogy semmit sem rontott e a kantátá(a. 4em té%ett, nem t"rt, nem z'zott.

6gyszer3en )sak szé% $ot. 4em haod?!

– De igenis té%ett, de igenis t"rt, de igenis z'zott – sziszegte erzsián.

=mu$a, tágra nyitott szemme nézett rá a o)ska1e)ske seben)i Ko%édia.

– erzsián, nem ismerek rád – suttogta. – Hiszen a te $iámaid té%tek, a te $iharaid t"rtek, a teátkaid z'ztak.

0r* mester karon ogta Ko%édiát.

– 4e k"ny"r"g( a megátakodottnak – mondta neki. – yere, men(-nk. Csak hadd á((on a sz+$e.

– Kinek a sz+$e á(?! Fae(3ek! Csak men(etek, nin)s sz-kségem rátok! – morogta erzsián, és%u, be$ágta az abakot.

A $adszamár! A maka)s "sz$ér!

4ézte, ahogy Ko%édia és 0r* mester assan tá$oodik. Ko%édiának a hátár* is átszott, hogys+r. 0r* mester meg $igasztata.

;s most egy durranás haatszott, tudhatta erzsián, most )sa%ták rá a b"rt"na(t*t /ioinra. Demeg se mo))ant. Csak át mozduatanu a bezárt abak m"g"tt. 4ézte az ut)át. 4i)sak!6t3ntek a on)sos diszn*%aré(ok, a "szaggatott k"$ezet esimut, hey-kre átak a k"$ek, mint

a katonák, a $iáms'(totta ák sebei beorrtak, kiz"d-tek, megh'sosodtak a her$adni kész-#,meggy"t"rt e$eek. &i t"rtént itt? De $áasz heyett erzsián "sszeh'zta magát. &ert hiszen (*tudta, mi t"rtént. /ioin kantátá(a gy*gy+totta meg a ákat, /ioin kantátá(a hegesztette be asebeket.

– yer-nk, erzsián, men( oda, mondd meg nekik. 4em rontott ez a kantáta, nem té%ett, nemz'zott. y*gy+tott! yer-nk, erzsián! 0zabad+tsd ki /ioint! – mondta magának erzsián.

70



De meg se mo))ant.

A $adszamár! A maka)s "sz$ér!

"irágkold!sok

erzsián k"t# beburko*zott. 7okr*)ba, )sendbe, szobá(a dermeszt# hidegébe. Ku)orgottre)seg# rug*(' ote(a méyén.

71



– 6hagytak. 6hagytak engem a ba(ban – motyogta.

2eke méyén arra szám+tott, hogy néhányszor eismétegeti ezt a mondatot, és ed-h"dik t#e.0 ha már ed-h"d"tt, bármi t"rténhet. &ert ugye )sak eord+t $aamitB

De nem d-h"d"tt e. Csak a éeem, )sak a szomor'ság.

– &ert az az igazság – mondta magának –, hogy te hagytad e #ket. <'tu )serbenhagytad abarátaidat. 0emmireke#, oktondi, széebéet, "u$akodott ka%)abetyár $otá.

Mgy oktatta magát erzsián. ;s éeemt# g"rnyedezett, bánatt* kornyadozott, hidegt#diderészett.

A barátai meg? Ho is ettek $ona? 7ersze hogy ott. A H"r%ent# ne$3 sz"r%ent#ben, ahokien)$enkien)ée sz"r%"t mért /ink*)i 2#rén) kor)smáros az igen tisztet %ubikumnak. 5tt-tek erzsián k"t# barátai egy ke)skeáb' aszta meett. Jk $otak a %ubikum. ;s k"nnyenmegehet, hogy igen tisztetek is $otak, de hogy (*ked$3ek nem, az biztos. 2*gatta az orrát

mind a három. &ármint a o)ska1e)ske seben)i Ko%édia, /ioin, a -re%eszt# )sudazenészmeg az aranykez3 0r* mester. 4em e)segett, nem o)sogott Ko%édia, a -re%eszt#zenésznek nem)sak az orra, a -e is *gott, 0r* mester meg této$án babrikát az aranykezé$e. Annyit se mondtak, hogy mukk.

4em is )soda, mert mint egy áthatatan darázs, ott dingett1d"ng"tt k"r-"tt-k a kérdés8 &it)sináhat most erzsián? De ki nem mondta $ona egyik-k sem, mert ami igaz, igaz, másáthatatan darazsak is d"ngé)setek ottan. Az egyik azt d"ngé)sete, hogy )serbenhagyottbenneteket erzsián, a másik, hogy erzsián egy semmireke#, oktondi, széebéet,"u$akodott ka%)abetyár. A harmadik meg, hogy megérdemi a sorsát erzsián, )saksa$anyod(on, kesered(en, asza*d(on. A negyedik meg, hogy mégsem oyan rossz i' az a

erzsián. Az "t"dik meg8 hagyta /ioint b"rt"nbe zárni. A hatodik megB 0ohasem ér-nk a$égére ennek a darázshadseregnek, abba is hagyom a esoroást. 6ég az hozzá, hogy egyikdarázs +gy, másik darázs 'gy. De inkább +gy – sokka t"bb áthatatan darázs d"ngé)seterzsián een, mint meette.

4em is áhatta to$ább /ioin, odamorrant a darazsak k"zé8

– @gyse tehetett $ona értem semmit. &indenéeké%%en b"rt"nbe zártak $ona. &eg aztánmásna% am'gy is kiengedtek.

&egdobbant ám a o)ska1e)ske seben)i Ko%édia sz+$e! 2ám )sak, /ioin erzsián k"t#$édemére ket. ;(en. &ár mondani is akarta, hogy akkor, nosza, átogassák meg erzsiánt, dek"zben o%$a 0r* mesterre %iantott. A(a(. 0r* mester arany keze abbahagyta a babirkáást, és%u, nagyot )sa%ott a ke)skeáb' asztara.

9<ettenetes – gondota seben)i Ko%édia –, 0r* mester már megint ragaszkodni og azigazsághoz.:

;s ebben nem té$edett. 0r* mester ragaszkodott.

72



– 2ehet, hogy nem tehetett $ona érted semmit – emete e az u((át –, de meg sem %r*báta.@gy be)sa%ta az abakát, mint a %inty!

Hát ez igaz. e)sa%ta. e bizony. Ko%édia egy s"tét %iantást k-d"tt 0r* mester eé.0z"rny3ségesek ezek az igazsághoz ragaszkod* emberek. &indig )sak az igazság, azigazság. Az "rd"g b'((on bee.

0r* mester eszengett a székén, '(ra kezdte a babirkáást arany kezé$e, s arra gondot, hogymiyen sz"rny3séges mindig az igazsághoz ragaszkodni. 9&ennyi$e k"nnyebb enne az éetem

– gondota –, ha nem ragaszkodnék iyen enem*d az igazsághoz. 5damennék ahhoz agézeng'zhoz, a $áára -tnék, és azt mondanám neki, mi '(ság, %a(tikám.: De )sak megrázta ae(ét. 4em tág+tott. <agaszkodott to$ább. &it tegy-nk, iyen ember $ot 0r* mester. 4em árt, ha$annak iyen emberek.

Mgy aztán nem is sokáig b+rták egy-tt. F"átak nagy szomor'an a H"r%ent# asztaát*, shárman háromeé.

4agy b'san bandukot hazaeé 0r* mester. ;s még nagyb'sabban /ioin, a -re%eszt#zenész. De egesegnagyb'sabban a o)ska1e)ske seben)i Ko%édia. F"nézett a gomoyg*,komor* téi égre, és azt gondota magában8 9&ég szeren)se, hogy az ég is iyen b'bánatos.Lsszei-nk.: Csakhogy a komor*, gomoyg* téi ég nem akart ám a $iág $égéig b'bánatosenni. 6sze ágába sem (utott. &ert, ni)sak! 6száing*zott egy (*ked$3 ehér %ihe a b'bánatosKo%édia orra e#tt. Aztán egy másik. 6gy meg é%%en a szeme %iá(ára. 6gyszeriben nagy,ehér $idámság "z"n"tte e a $árost. F"dbe gy"kerezett seben)i Ko%édia ába, és b'bánatide, b'bánat oda, nagy bodogan ekiátotta magát8

– 6sik a h*!

&i az, hogy esett?! 0zakadt, "z"n"tt. án)ot a sok h*%ehey, Ko%édia haani $éte bodog,"needt kiátásaikat. 4esze neked, b'bánat!

Ko%édia kitárta a kar(át, magához "ete a ha$as (árdát, a h*$a "ékszerezett ákat, ah*sa%kás házakat.

– A b'bánatot ki$erték a birodaomb* az egyes+tett h*hadak – kiabáta.

;s már meg is ordut. Futott. 9&it nekem 0r* mester, az igazság ba(noka – gondota magában –, amikor esik a h*.: ;s már bent is $ot erzsián ud$arában, még a ha$at sem $erte e aábár*, már az e#szobában ko%ogott a )i%#(e sarka. ;s már be is ibbent a szobába. Azt akartakiátani, hogy 9erzsián, esik a h*!:, de a bebugyoát k"t# át$ánya 'gy hatott rá, mint egy%uska"$és, a ibbenés "sszet"rt, mozduatanu át Ko%édia, szorongatta az a(t*kiin)set.

0isegett a )send, erzsián tom%a, ényteen szeme Ko%édiára meredt.

– Ki az? – kérdezte.

– Hogyhogy ki az – rebegte Ko%édia –, nem átod, hogy én $agyok.

73



– sten hozott, Ko%édia – mondta bizonytaanu erzsián. – Kérdezhetek $aamit?

– Hát %ersze – mondta i(edten a ány.

– &ondd, Ko%édia, $iágos $an?

– /iágos? – )sodákozott Ko%édia. – De hiszen $ak+t a h*! 4ézz ki az abakon, erzsián, esik ah*!

&ost szabadut ki Ko%édiáb* az a(t*ba ter$ezett mondat.

engett bodogan, k"r-szárnyata a szobát. De e is huott szárnyaszegetten az egyik s"tétsarokba, mert erzsián aheyett, hogy az abak eé ordut $ona, azt suttogta8

– 0e(tettem.

4agyon ba(*sat' $ot ez a 9se(tettem:.

– &it se(tetté? – kérdezte Ko%édia.

De $áaszra már nem $ot id#, mert kintr# $aami kis ka%irgáás, mintha egy egérB nem,mégsem egér, ez anná hangosabb, taán kutya? 4a de kutya se, mert ko%og a )i%#(e. 6z megki? 0zé% assa)skán megmozdut a kiin)s, szé% assa)skán kiny+t az a(t*, ott át te(eséetnagyságban /ioin, a -re%eszt# )sudazenész.

– 0zer$usz, erzsián – motyogta –, gondotamB izéB esik a h*.

– Csukd már be az a(t*t – mordut rá Ko%édia –, be("n a hideg.

/ioin ké%e eder-t, most $ette )sak észre Ko%édiát. – =, te is itt $agy!

– 4em érted, hogy be("n a hideg!

– nkább kimegy – mondta /ioin. – 5yan hideg $an itt, mint egy (ég$eremben. erzsián, miértnem 3tesz?

erzsiánra té$edt a tekintete, aztán Ko%édiára, megint erzsiánra. /aami itt nin)s rendben./aami nagyon nin)s rendben. &egi(edt /ioin.

– /ár(atok )sak, mind(árt be3t"k – motyogta, s már ment is a konyhába, z"r"mb"t aásádában.

ér-t1ordut, )s"rg"tt a gyuásdobozza, '(ta tei t-d#$e, egy1kett#, sziszerészett a t3zerzsián káyhá(ában. De a nyomaszt*, *mos )sendet )sak n"$ete a sziszerészés. 0ehogysem értette /ioin ezt a ba(*sat' )sendet. aán 0r* mester miatt?

– Az már igaz – mondta. – Ha 0r* mester megtud(a, hogy ide("tt-nk, szé%en a nyakunk k"zé)s"rd+tB De hát hogy ehet iyenkor rend+theteten- ragaszkodni az igazsághoz? Hiszen esik ah*! 4em igaz, erzsián?

74



– &ondd, /ioin – sz*at meg ekkor s+ri hangon erzsián –, $iágos $an?

/ioin "egyenesedett a káyha me#, megrend-ten bámuta erzsián eré$ed#, ényteenszemét. Lsszeszorut a sz+$e.

– De hiszen $ak+t a h*B nem átod? – Ko%édiára ka%ta a tekintetét. – Ko%édia, rohan(unk 0r*mesterért. yer-nk.

Kint meg ki%%1ko%%, )sissz1)sossz. >"tt $aaki. 4yikordut az a(t*, ott át maga 0r* mester.&egk"sz"r-te a torkát, és azt mondta8

– &i '(ság, %a(tikám?

A káyha e# mintha $ihogást haott $ona. Arra rebbent a tekintete. 4o ám, ezek már itt$annak. yorsan szigor' ábrázatot "t"tt és ezenegte8

75



– 4em mintha megeedkezném az igazságr*! <'tu )serbenhagytá benn-nket. 0emmireke#,oktondi, széebéet, "u$akodott ka%)abetyár $otá. – &a(d sokka sze+debben hozzátette8 –De most esik a h*.

6hagatott, erzsiánra bámut. Az # sz+$ét is "sszeszor+totta a éeem.

– &ondd, 0r* mester – kérdezte hakan erzsián –, tényeg $iágos $an?

0r* mester k"zeebb é%ett, nézte, nézte erzsián szemét.

– erzsián, ne boondozz!

7edig tudta, hogy nem boondozik.

– &eg$akutam – mondta ki erzsián.

– De hát hogyan, mit#? – ord+tott e /ioin.

– ;s mi meg hagytuk itt $akon szen$edni! Feé(e se nézt-nk – s+rt e Ko%édia.

– 4e ord+tozzatok – sz*t rá(uk 0r* mester. – &ondd e, hogy t"rtént!

– Az é(szakák – motyogta erzsián.

– &iée é(szakák?

– tt -tem megátakodottan, ortyogott a d-h"m.

– /ett-k észre – kottyantott k"zbe seben)i Ko%édia.

– 0a(nos. 4e haragud(atok – mondta erzsián.

– &i $ot az é(szakákka? – s-rgette /ioin.

– iztosan áttátok már – mondta erzsián –, ahogy az erd# e# beoson a $árosba az é(szaka.6#sz"r a kertek s"tét zugait oga(a e. Aztán a sz3k ut)ákat. 2assan es"tét+ti a tágas tereketis, rá- a kémények tete(ére.

– 7ersze hogy áttuk – mondta 0r* mester. – 6z a $iág rend(e. 4a%%ara é(szaka, é(szakárana%%a.

– De ami $eem t"rtént, az már nem a $iág rend(e – kesergett erzsián. – &ert ugye az é(szaka

beo%*zkodik az abakon, egy ki)sit emotozgat a szobában, és sutty, be az ember szemén, azember megteik s"tétségge.

– Aztán regge meg ("n a ény – mondta seben)i Ko%édia –, a s"tétség, sutty, ki az emberszemén, a ény meg sutty, be!

– Hát %ersze – b*intott erzsián –, rendes k"r-mények k"z"tt. De én az egyik regge érzemám, hogy nagyon nehéz a ábam. &intha mázsás s'yok h'znák. 6gész na% azon

76



gondokoztam, mi ehet? <ám is esteedett, rám is é(szakáott. A s"tétség sutty, be aszememen. <egge meg, a(a(, már nem )sak a ábam $ot nehéz, oyan $ot, mintha derékig*omma ennék tei.

– e 'risten – kiátott " /ioin –, nem ment ki be#ed egészen a s"tétség.

erzsián szomor'an b*ogatott.

– 4e is mondd to$ább – sz*t k"zbe i(edten seben)i Ko%édia –, mert harmadna% ugye mármeig ért benned a s"tétség?

– 4yakig – mondta keser3en erzsián.

– Ami azt (eenti – emete e az u((át /ioin –, hogy ma reggere egy %i)ikét se ("tt ki be#ed as"tétség. ee $agy s"tétségge a ta%adt* a e(ed b'b(áig. Azért nem átsz.

– Hát – mondta erzsián –, ha igazat beszétek, és már tényeg regge $an, akkor bizonyk"nnyen megehet.

– <egge?! – mondta métatankod$a 0r* mester. – erzsián, már em't dé. &inden ragyogodakint. 6sik a h*.

– Akkor nin)s mese – mondta eszontyood$a erzsián –, tee $agyok s"tétségge.

aná)staanu nézett egymásra a három (* barát.

– >a(istenem, most mi)siná(unk? – suttogta i(edten Ko%édia.

77



De akkor e)siant /ioin szeme.

– 4in)s itt ba( egy se, erzsián! 6#bb1ut*bb 'gyis d-hbe gurusz, kiabád akkor azt, hogytakarod(on ki be#ed a s"tétség.

– Azt hiszed, magamt* nem (utott eszembe – szomorkodott erzsián. – De az a ba(, hogy nem

tudok d-hbe guruni. Csak éek. &iné (obban szeretnék d-h"s enni, anná (obban szorongat aéeem. ;rzem én, hogy soha t"bbé nem áthatom az ar)otokat.

– 4em mintha az ut*bbi id#ben oyan k+$án)si etté $ona az ar)unkra – mondta e%ésen 0r*mester.

– &ost igazán nin)s itt az ide(e a %rédiká)i*knak – mérge#d"tt seben)i Ko%édia. – nkábbezen a szeren)sétenen seg+ts-nk, nem -het itt $akon +téetna%ig.

– De hát hogyan seg+ts-nk? – morgott 0r* mester. – 6gyik-nk sem szemor$os.

– Akkor h+$(unk gyorsan egy szemor$ost – mondta /ioin.

– A szememnek semmi ba(a – (eentette ki erzsián.

– De amikor nem átsz!

– Akkor se a szememme $an ba(, a s"tétségge $an ba(.

– Akkor meg egy s"tétségor$os ke – mondta gyorsan /ioin, de )sak annyit ért e $ee, hogyKo%édia is meg 0r* mester is szemrehány*an nézett rá.

– >*, (*, ne haragud(atok, )sak hirteenében a nye$emre ("tt – $édekezett /ioin –, tudom, hogys"tétségor$os nin)sB de taán $aami s"tétségizéB mond(uk s"tétségszakért#B az eseteg$an.

– 0"tétségszakért#! – horkant e 0r* mester. – &iket nem tudsz kitaáni?!

De seben)i Ko%édia a homokára -t"tt, és hoh*zni kezdett.

– Hoh*! Hoh*! – kiabáta. – 6szembe (utott!

– &i (utott eszedbe?

– 4em mi, hanem ki. =ttent# <edáz (utott eszembe.

– Az ám! =ttent# <edáz – kiátott e bodogan /ioin is –, na ugye, hogy mégis $ans"tétségszakért#!

– 4em ked$eem =ttent# <edázt – mormogta 0r* mester.

– Akkor is! Ki tudna taná)sot adni erzsiánnak, ha # nem?!

– Ki az az =ttent# <edáz? – kérdezte gyanakod$a erzsián.

78



– <ohanunk =ttent# <edázért! – kiabát Ko%édia. – yere, /ioin!

&eg sem $árták 0r* mester beeegyez# b*intását, ki$ágtattak az a(t*n.

– Ki az az =ttent# <edáz? – ismétete meg a kérdést erzsián.

– 6gy rossz ar)' aak – mondta ked$eten- 0r* mester. – Hét%r*bás gazembernek átszik. ee$an s"tétségge.

– Hogy mondod? – $ianyoz*dott e erzsián. – ee $an s"tétségge?

– &i az, hogy tee?! F""sen tee $an.

– ;s át?

– &int a sas.

– Akkor nem étezik, hogy tee $an s"tétségge – szontyoodott e erzsián.

– &ondom, hogy ""sen! – bizonykodott 0r* mester. – Ké%zed, a m'tkor be("tt a H"r%ent#beegy s"tét szem-$eges, rossz ar)' aak. Horgas orr, mindent eitymá*, "sszeszor+tott keskenya(kak, eá*, hegyes -.

79



– J $ot =ttent# <edáz?

– J, )sak akkor még nem tudtuk, ki)soda. Keménykaa% $ot a e(én, s 'gy kaa%ostuodatee%edett az egyik aszta meé.

– 4em $ette e a kaa%(át?

– 4em az. 7edig (* tudod, hogy ez a H"r%ent#ben nem szokás. Aki oda be("n, k"sz"n ése$eszi a t"ked#(ét. 4a, gondohatod, r"%k"dtek a meg(egyzések, hogy taán $eréb $an akaa%(a aatt, meg hogy taán az erd#ben ne$ekedett, a ene a "u$akodott(ába. Amikor máreég nagy $ot a ri)sa(, eénk ordut és azt mondta8 9raim, az "n"k érdekében tartom ae(emen a kaa%om.: 4a, t"bb se keett! &ég hogy a mi érdek-nkben! &ár $aaki " is át, hogynyakon $ág(a az istenadtát, mire # a egnagyobb nyugaomma azt mondta8 94a (*, ha annyiraakar(ák, akkor e$eszem.: ;s e$ette a keménykaa%ot.

80



0r* mester ehagatott, idegesen megrándut az ar)a, a rán)ai " s e tekerg#ztek, ma(d e és". gen szeren)séten ábrázatot "t"tt 0r* mester, ha erzsián átta $ona, bizonyára nem tud(amire $éni. De nem átott, +gy )sak a )s"ndet nem tudta mire $éni.

– 5tt hagytad abba, hogy e$ette a kaa%(át – mondta.

– gen – mondta 0r* mester, és a rán)ai to$ábbra is tekerg#ztek. – Ké%zed, a ko%aszko%onyá(a tintaekete $ot. De )sak egy szem%iantásra áttuk, mert azon nyomban iáseketesugarak áradtak szét a e(éb#, és két másod%er) aatt megt"t"tték a H"r%ent#t. "ks"tét ett.

Az orrunk hegyéig sem áttunk. Déi tizenkett#kor.

– A e(éb# ("tt a s"tétség?

– Abb* hátB 6gy darabig )s"nd $ot, aztán $aaki megsz*at, és kéreni kezdte, hogy tegye "a kaa%(át. De nem tette " azonna, meg$árta, m+g mindenki k"ny"rg#re og(a. Akkor aztánnagy kegyesen a e(ébe nyomta a keménykaa%ot. A s"tétség, mintha e$ágták $ona. @(ra$iágos ett. Csak tartsa a e(én nyugodtan, motyogtuk neki, és arra gondotunk, hogy egy %er)ig

sem maradunk $ee egy edé aatt, si%ir) haza, de # e#bb meggondota, "át nagy g'nyosan,megha(ot eénk, és azt mondta8 9=ttent# <edáz $agyok. A $iszontátásra.: &egemete akaa%(át. ;s arra a %ianatra, am+g nem $ot a e(én a kaa%, megint s"tét ettB

– Jérte szaadt /ioin meg Ko%édia? – kérdezte szomorkásan erzsián.

– Jérte – $áaszota ugyanoyan szomorkásan 0r* mester.

– 4a é%% egy iyen é(e(3, százszor(a(nek-nk seg+t ma(d ra(tam!

0r* mester izgatottan k"zbesz*t8

– Hagass! >"nnek.

– >* na%ot, (* na%ot – k"sz"nt =ttent# <edáz –, ha megengedik, a kaa%omat a e(emen tartom.

– 7ersze, %ersze, )sak tessék – zengte a három (* barát bei(edt k*rusa. erzsián meghagatott. 4em tetszett neki =ttent# <edáz hang(a. 4em is )soda, mert karisto*s, re)seg#s,horzso*s, resze#s hang(a $ot =ttent# <edáznak.

– Hát akkorB egysz*$aB a barátunk – dadogott 0r* mester. – @gy gondotuk, hogy "n ért as"tétséghez.

81





=ttent# <edáz izgatott ett, gyors, hadar* hangon magyarázni kezdett erzsiánnak.

– &i az, hogy gy*gy+tani?! Azt ke meggy*gy+tani, akiben egy )s"%% s"tétség nin)s!

– 4ono – mondta erzsián.

– De igenis – oytatta =ttent# <edáz, most már tudomást se $ett r*a, hogy 0r* mesterék is aszobában $annak –, ez )sak a e(#dés kezdete. Az )sak átmeneti, hogy nem átsz. &ég egy1két$ihart ke támasztanod, %ár ábt"rés (obbra, %ár ábt"rés bara, s akkor már annyira megteszs"tétségge, hogy ha e$eszed a kaa%od, sugárzik a e(edb# az é(szaka, és minden koroms"tétesz k"r-"tted. 0 akkor már átsz is! &ég s"tétben is átsz. ;rted?

– 4a ne – ny"sz"rg"tt erzsián, s aztán eszébe $iant a ment# "tet8 – 0ohasem $iseekkaa%ot.

– gyan már! &a(d ka%sz t#em egyet. 4ekem $an "t is.

– Haod, már tegezi – s'gta i(edten Ko%édia /ioinnak.

– <ossz (e – s'gta $issza /ioin.

0r* mester megk"sz"r-te a torkát.

– Csak azt szeretném mondani, hogy erzsián egyátaán nem akar(a, hogy s"tétség árad(on ae(éb#.

– &iért sz*sz bee?! – re)segett =ttent# <edáz. – &i az, hogy nem akar(a! Ké%zed, erzsián,amikor mind a ketten e$essz-k a kaa%unkat, az egész $iág es"tét-. y"ny"r3séges esz!

– Akkor inkább marad(ak $ak "r"k éetemre – mormogta erzsián.

0r* mester megk"nnyebb-ten "s*ha(tott, =ttent# <edáz meg ráre))sent erzsiánra.

– &it mondtá?

– 4em akarom, hogy s"tétség árad(on a e(emb#.

– Akkor marad( )sak $ak! – d-h"ng"tt =ttent# <edáz, és megindut az a(t* eé. De az a(t* e#ttmegtor%ant. ondokozott.

– /an még egy ehet#ség – mondta mézesmázosan.

– &i)soda? – kérdezte gyanakod$a erzsián.

=ttent# <edáz megordut, $isszament a szoba k"ze%ére.

– 2akik itt a $áros széén egy ány. smeritek?

– &i a ne$e? – kérdezte seben)i Ko%édia.

83



– Dideki – mondta =ttent# <edáz. – 6gy kimustrát $as'ti teherko)si a háza. A kert(ena%raorg*szárra $an beker+t$e.

– 0ose haottunk r*a – mondta 0r* mester.

– Hát akár haottatok, akár nem – oytatta =ttent# <edáz –, ott akik. De nem is # a ontos. /an

neki egy ekete, obon)os kutyá(a.

– 7ui? – kérdezte /ioin.

– 7ui, nem %ui, nem tudom. Csak azt tudom, hogy ez a kutya a $iág eggonoszabb kutyá(a.

– Hara%*s? – kérdezte Ko%édia.

=ttent# <edáz g'nyosan Ko%édiára %iantott.

– Hara%*s?! 0okka rosszabb. Ha ez a kutya megtud(a, hogy egy kisgyerek egyed- maradtotthon, besuttyan hozzá, és haára i(esztgeti. @gy bizony! Ha meg nem i(esztgeti #ket, akkor a

kez-k -gyébe rak(a a gyuát, hogy azza (átsszanak. ;s amikor "gyuad a ház, bodoganbámu(a, hogy bennég a kisgyerek. yen ez a <ibizi.

– Ki)soda?

– <ibizi. @gy h+$(ák a kutyátB ;s ha a kisgyerekek ka%nak egy szeet kenyeret $agy egy %ohárte(et, akkor ez a <ibizi e)sa% a e$eg#b#, és erabo(a t#-k.

– Hogyhogy e)sa% a e$eg#b#? – ka%ta e a e(ét 0r* mester. – Kutyát mondtá, nem sast.

– 7ersze, hogy kutyát mondtam. &ert kutya. Csak tud re%-ni.

&ind a négyen ámu$a hagatták =ttent# <edázt.

– orzaszt* – mondta seben)i Ko%édia –, ha már iyen gonosz, egaább re%-ni ne tudna.

erzsián is megsz*at.

– ;s az a ány, a gazdá(a, Dideki $agy mit is mondtá, nem tud(a megékezni ezt a gonoszkutyát?

– Ha tudná, se akarná. &ert é%%en oyan gonosz, mint a kutyá(a. 6gy boszorka ez a Dideki,semmi más!

– 6 ke %uszt+tani azt a kutyát! – kiátotta /ioin.

– ;n már rég e%uszt+tottam $ona – orgatta a szemét =ttent# <edáz –, de engem márismernek, a k"ze-kbe se engednek. Ha megát a kutya, huss, szárnyra ka%, s már hét határont' (ár. De rátok biztosan nem gyanakodnának. 0zerezzétek meg nekem a kutyát, és én azonnaki3z"m erzsiánb* a s"tétséget.

– De hát hogyan tudnánk megszerezni?

84



– G, mi sem k"nnyebb anná. 6mentek Didekihez átogat*baB

– eenged benn-nket?

– e hát. &ég mézesmázoskodik is, ma(d megát(átok. De ti ne higgyetek neki, )sak agonoszságát takargat(a. A kutyár* egy sz*t se e(tsetek. Csak amikor e("tt"k, és a kutya ek+sér

benneteket a sarokig, se sz*, se beszéd, ka%(átok e. >* szorosan og(átok, hogy a szárnyát kine tud(a ter(eszteni. ;s a szá(át azonna k"ssétek be egy madzagga. Hogy a $ony+tásá$a neriogassa az embereket. Hozzátok ide erzsián házába, k"t"zzétek "ssze, zár(átok be akamrába. &a(d érte ("$"k. ;s erzsián abban a minutában, ahogy a kezemben esz a kutya,$isszanyeri a szeme $iágát.

– &inden )se%% s"tétség kimegy be#em?

– 7ersze – mondta =ttent# <edáz. – ;n megyek is. 4e této$ázzatok sokat, )seeked(etek!

6zze ement. &agára maradt a $ak erzsián meg három (* barát(a. gen haragudtak a gonosz

kutyára. 0zidták, hordták. &ég ha nem is seg+tene =ttent# <edáz erzsiánon, akkor is ekeene %uszt+tani azt a gonosz kutyát. 6gyed- erzsián $ot egy ki)sit této$a, nem $ot annyiraekes, mint a t"bbiek.

– 2átok én $aamit – mondta hakan.

– 2átsz? – kiátott "r"mme /ioin, de erzsián erre )sak rázta a e(ét gondterheten, és nem isbeszét r*a t"bbet, hogy mit át a $ak szemé$e.

Lsszeszede#zk"dtek, eindutak a $áros szée eé. érdig gázotak a h*ban, az ar)ukatodatartották a h*%ihéknek. &ég erzsián is meg$idámodott, %edig # aztán semmit sem átott ah*esésb#.

Ko%édia meg 0r* mester erzsiánba karot, 'gy $ezették, /ioin meg ho e#tt-k, ho m"g"tt-kugrát, mint egy bodog kisgyerek. De egyszer )sak mozduatanná dermedt $aamennyi.

– &i t"rtént? – kérdezte erzsián.

– 4em átod, hogy – kezdte /ioin, de gyorsan észbe ka%ott –, (a %ersze hogy nem átod.erzsián, ebben a kiskertben nyár $an. 4ézd )sak, a té k"ze%én!

&egsz*at 0r* mester is meg Ko%édia is. &ind a hárman egyszerre magyaráztákerzsiánnak, hogy mit átnak. Mgy aztán ki)sit assabban értette meg erzsián, mit is átnak, de$ég- kihámozta a sz*áradatb*, hogy ott ának egy kimustrát $as'ti ko)si e#tt. A ko)si ugyankerekeken á, a kerék meg s+neken, de a s+n é%%en annyira hossz' )sak, hogy egy $as'ti ko)siráér. K-"nben nem $ezet seho$á. Kéménye is $an a $as'ti ko)sinak, %""g$e ("n be#e a -st,de ugye ebben nin)sen semmi k-"n"s. Anná k-"n"sebb a teher$agonház kert(e. enyérnyikert(e $an, az igaz, s ahogy =ttent# <edáz mondta8 na%raorg*szárra $an k"r-ker+t$e, de ami akertben $an, az egyenesen bámuatra mét*. ee $an $iru*, ny+* $irágga. A h* nem esik rá,%edig nin)s ""tte más, )sak a nagy, kerek ég. é ide, té oda, Dideki $irágoskert(e mégis $iru!

85



– aán azért, mert boszorka. aán azért tud(a ezt a $arázsatot, hogy téen is $iru(anak a$irágai.

4em sz*t rá egyik-k sem, de mind a háromnak ugyanaz orgott a e(ében8 Ha egyszerboszorkány, miért $irágot $arázso? &iért nem szamárk*r*t? /agy szerbt"$ist? /agykiráydinnyét?

– 4a, gyer-nk )sak be(ebb – mondta 0r* mester, és hah*zni kezdett.

4em keett sokat hah*zni, mert a harmadikra már ny+t is az a(t*, s a $irágok k"z"tt meg(eentegy ány. )inyke1%i)inyke ány $ot, még seben)i Ko%édiáná is egy e((e aa)sonyabb, %edigKo%édia sem $ot é%%en *riás. /"r"ses ha(a $ot a ánynak, és te(ehér ar)b#réngy"ny"r3séges sze%#k $ir+tottak.

– /"r"s ember, $"r"s *, $"r"s kutya egy se (* – sutyorogta Ko%édia.

86



– Hagass! – mordut rá /ioin, és tátott szá((a bámuta a ányt. &ert az az igazság, hogynagyon, de nagyon megtetszett neki.

– sten hozott benneteket – mondta a ány. – Dideki $agyok.

– ;n meg 0r* mester – motyogta 0r* mester.

– /ioin – ha(ot meg áh+tatta /ioin.

– seben)i Ko%édia – sziszegte a oga k"z"tt seben)i Ko%édia.

– G, akkor te meg nyi$án erzsián $agy! – kiátotta "r"mme Dideki. – yertek be hozzám.

Kitárta a na%raorg*szár1ker+tés na%raorg*szár1ka%u(át.

5dabent te((e, kaá))sa és he)sedisz"r%%e k+náta #ket, átszott, nagyon "r- a $endégeknek.6)sodákozott, hogy erzsián nem át.

– &ikor a (obbadáidat o$astam, eszembe sem (utott, hogy nem átsz. De hiszen a sz+$ekbeátsz – mondta Dideki –, az mindenné t"bbet ér.

erzsián "mordut, mint akit nyakon $ágtak. 4agyon szégyete magát. Csak t"mte magába akaá)sot, hogy meg ne ke(en sz*ania. 0uny+tott a másik három is, s o%$a esték a sarkokat,ho az a gyaázatos kutya. Az a gonosz <ibizi. De a kutya nem $ot seho.

Aztán, hogy ne egyen oyan nagy a )send, megsz*at 0r* mester8

– KhmB hmm – kezdte –, nagyon meg)sodátuk a $irágaidat. Hogyhogy neked téen isBhogyhogy nem agynak meg?

– G, hát a kutya miatt. A kutya miatt ke a $irág – mosoygott Dideki.

A négy $endégnek agyos ett az ar)a.

– /an kutyád?

– 7ersze – mondta Dideki –, nagyon ked$es kutya. Az igaz, $an egy%ár rossz tua(donsága, deazért nagyon ked$es. <ibizinek h+$(ák.

– Aha – horkant e /ioin. – ;s most ho $an?

– iztos taát egy magányos gyereket – mondta Dideki, és k"zben – nézze meg az ember! –

oyan ártatan $ot az ar)a, mint egy angyaé.

– &agányos gyereket? – szisszent e 0r* mester.

– 7ersze – b*intott Dideki, s k"zben "der-t az ar)a. – 4ézzétek, már itt is $an. yere be,<ibizi!

;s sutty, az a(t*n beosont egy ekete, obon)os kutya. 2ehe$eredett, ihegett.

87



seben)i Ko%édia rém-ten bámuta. e nagy ég, mit )sináhatott ez azza a szegénymagányos gyerekke. ;s bizony rém-ten nézett rá 0r* mester meg /ioin is. Az # e(-kben se

(árhattak k-"nb gondoatok, mint seben)i Ko%édiáéban.

– ;s miért ke ennek $irág? – kérdezte eenségesen 0r* mester.

– &ert k-"neges kutya – mondta Dideki.

9ud(uk: – gondota mor)an a négy $endég.

Dideki oytatta8

– /irágiatta tá%ákozik.

4a, bámutak egy nagyot.

– 0emmi mást nem eszik?

– 4em.

– Kenyeret se? – gyanakodott /ioin.

Dideki rázta a e(ét.

– e(et? – rukkot e# a kérdésse 0r* mester.

Dideki ne$etett.

– Csak $irágiatot. De hiszen az a nagy bánata – nézett szeretette a kutyá(ára –, hogy nemehetik $e#s )sontot, mint minden más rendes kutya.

– Akkor már értem ezeket – mondta 0r* mester, és a %o)ra mutatott. 6gy nagy %o) át aháts* aná, rogyásig megrak$a gondosan e)eoánozott be#ttes-$egekke. Csakhogy abe#ttes-$egekben nem $ot semmi.

– Azt gondotad, -resek? – ne$etett Dideki. – /irágiat $an benn-k. Mnséges id#kre. Hanetaántán $aami ba( érné a kertet meg a $irágokat.

<ibizi k"zben kisuttyant az a(t*n, 9(a(, egy %ianat: kiátotta Dideki, és utánament.

– 2ehet, hogy =ttent# <edáz hazudott – mondta gyorsan /ioin –, és ez a kutya nem is gonosz.

– Azt is mondta r*a, hogy re%-ni tud – todotta meg seben)i Ko%édia –, %edig nem is re%-. – 4ono – mondta 0r* mester –, nézzetek )sak ki az abakon.

6gyszerre nagy )send ett.

– &i az? – kérdezte erzsián. – &iért hagattatok e?

– <e%- – suttogta Ko%édia.

88



izony, a kutya kiter(esztett szárnyakka r"%k"d"tt a $irágok ""tt. 0zagogatta #ket.

@gy átszik, megéhezett.

– &égis)sak igaz – mondta gyászos hangon /ioin. – =ttent# <edáz nem hazudott.

&éy )s"nd ett a kiszu%erát teherko)siban. Akkor is méy )s"nd $ot, amikor Dideki $issza("tt.

– &indig )sak iiom meg tear*zsa – mondta. – Aztán eront(a nekem a gyomrát. A diétásatbezzeg nem szereti. 0e dáia, se muskáti! &a(d adok én nekiB

6hagatott, i(edten nézte a $endégeit.

– &i az, megbántottaak benneteket $aami$e?

– = nem, nem – mondta siet$e 0r* mester. – Csak t' sokáig maradtunk. nduunk is. 4emza$arunk to$ább.

– 6gyátaán nem za$artatok – mondta szomor'an Dideki. – 4agyon "r-tem, hogy e("ttetek. ;sgyertek e máskor is.

6b')s'ztak.

– <ibizi ma(d ek+sér benneteket a sarokig – mondta Dideki. – yere <ibizi, k+sérd e a$endégeket.

A kutya odaebbent meé(-k a $irágok "-, "ssze)sukta szárnyát, és megindut $e-k a sarokeé.

7u, a sarokná rá$etették magukat. &eg se mukkant, meg se nyikkant <ibizi, már "ssze $ot

k"t"z$e. Futottak $ee hazaeé.

– &a(d adunk mi neked, gyerekeket i(esztgetni – mondta d-h"sen 0r* mester.

A kutya meg ny-sz+tett, ny"sz"rg"tt, mintha mondani akarna $aamit. De nem t"r#dtek any"sz"rgésé$e. edobták a kamrába, rázárták az a(t*t.

2ehu%%antak erzsián szobá(ában, '(tattak. /árták, hogy (*ked$-k esz. De nem ett.

– &inthaB mintha az a kutya mondani akart $ona $aamit – mondta erzsián.

– Az hiányzik, hogy beszéni is tud(on – morgott /ioin.

– A gaz "rd"gattya – mondta seben)i Ko%édia. – &a(d =ttent# <edáz e$eszi t#e a ked$ét,hogy gyerekekke gonoszkod(ék!

– Arr* nem beszé$e – tette hozzá /ioin –, hogy be#ed meg ki3zi a s"tétséget. @(ra átniogsz.

erzsián szomor'an -t a ote(ában. 4em sz*t.

89



– 4eked meg mi ba(od? – kérdezte Ko%édia. – Aheyett, hogy bodog enné. Hiszen '(ra átszma(d! Haod, erzsián.

– 4agyon ked$es kutyának átszott – mormogta erzsián.

– Hiszen nem is áttad!

– Akkor is nagyon ked$es kutyának átszott.

6hagattak. 2ehorgasztották a e(-ket. &ert tényeg ked$es kutyának átszott. Jkráadásu látták is, hogy annak átszik. tek nagy némaságban. ;s ekkor kintr#, a téi é(szakáb*egy $ékonyka hang.

– Figye(etek )sak – mondta erzsián.

– /aaki s+rdogá – mondta Ko%édia.

izony, $aaki keser$esen s+rdogát kint a ha$as, hideg téi é(szakában.

0r* mester odaugrott az abakhoz. Kitárta. A énynyaáb egyenesen a (árdára esett, arra a%i)ike ányra, aki ott s+rdogát. Didekire.

– >a(, ti $agytok? 4em áttátok a kutyámat? 6$eszett <ibizi. <ibizi, ho $agy?!

– 6gyet se sa(nád azt a gonosz kutyát. Lr-( neki, hogy e$eszett – re))sent rá 0r* mester.

– &ég hogy <ibizi gonosz kutya?! udod te, mit beszész? &it gondosz, ki keresi e a magukrahagyott, s+r* kisgyerekeket, ki m*kázik nekik addig, am+g e nem mosoyodnak? <ibizi, ha nemtudnád. ;s ha egy kisgyerek ee(ti a $a(as kenyerét, ki -gye rá, hogy ne a $a(as eére essen?<ibizi, ha nem tudnád. &i esz szegény kisgyerekke <ibizi nék-? iztos az az átkozott

=ttent# <edáz )sata t#rbe. Az é(e(3 százszor(a(nek-nk.

– Azt mondod, hogy <ibizi szereti a kisgyerekeket? – kérdezte 0r* mester, és bizony nagyon$iszketett a e(e b'b(a.

– Hát nem tudtad? Hát nem azért átogattatok meg?

erzsián "ugrott, odata%ogat*dzott az abakhoz.

– yere be, Dideki – mondta.

– &eg ke keresnem <ibizit – mondta Dideki.

– 4áunk $an. &i rabotuk e – mondta szégyenkez$e erzsián.

Dideki beszaadt erzsián házába, mentek egyenesen a kamrába. Kiodozták <ibizit.

– aá)ánok – mondta <ibizi, amikor eodozták a szá(ár* a madzagot.

– e tudsz beszéni? – ámudozott Ko%édia.

90



– udok hát, ha hagynak – mormogott. – iztos =ttent# <edáz taná)sota nektek, hogyk"ssétek be a számat.

– J – mondta /ioin –, mert hogy nagyon $ony+tasz ma(d.

– /ony+tok?! &ert k-"nben e tudtam $ona mondani az igazat. Hogy # miyen gonosz ráter, és

mennyire utá minden (*sz+$3 embert. A (*sz+$3 kutyákr* nem is beszé$eB Dideki, égy sz+$es,d"rzs"gess meg egy ki)sit, nagyon ezsibbadtam a k"teekt#.

Dideki megd"rzs"gette, 0r* mester is seg+tett neki.

– 4e haragud(atok ránk – kérte #ket erzsián. – &iattam t"rtént az egész. De inkább marad(ak$ak egész éetemben. 2egaább nem ke soha megátnom azt a gaz =ttent# <edázt.

– Az ám, =ttent# <edáz – mondta <ibizi. – 4ehogy azt higgyétek, hogy ennyiben hagy(a adogot. 4em ismeritek még igazán.

– ;n annyira éek – suttogta Dideki –, nagyon kérek, k+sér(etek benn-nket haza.

4osza, eindutak, de rossz se(temek gy"t"rték $aamennyi-ket.

Hát bizony nem ok nék-.

– >a(, a kert! – kiátott Dideki, amikor a kerthez értek.

A s"tétben is (* áthatták, mi t"rtént.

– Lsszeti%orta a $irágokat, ugye? – rém-t meg erzsián.

Abb*, hogy nem $áaszot senki, megértette, hogy "ssze bizony. A "dbe ta%osta =ttent#

<edáz Dideki gy"ny"r3 kert(ét. A $irágok "sszet"rt testte, mint a haottak. &ég nézni issz"rny3séges $ot.

– e $agy a egszeren)sésebb – mondta /ioin erzsiánnak –, egaább nem átod.

De akkor erzsián már se(tette a még sz"rny3bb $a*t, és ekiátott8

– A be#ttek!

<ohantak a házba.

erzsián nem té$edett.

Az iatbe#ttek )eoán(ai kiuggat$a, beszaggat$a. &ind egyt# egyig. K*sza, eenyész#iatoszányok 'szkátak a e$eg#ben. 5rgona, kankain, tear*zsa. De egy %ianat aattszerteoszottak, nem maradt a ki)siny szobában semmi, )sak a hideg, kegyeten tészag.

– &ost mi esz $ee! – s+rt e Dideki. – ;hen %usztu.

91



6gész é(szaka taná)skoztak, t"rték a e(-ket. De nem (utottak semmire. Honnan $egyenek aegnagyobb tében $irágot? 6m't másna% dé is. &ég mindig semmi. <ibizi meg nagyszomor'an megsz*at8

– ;hes $agyok.

– >a(, éhen %usztu – sá%+tozott seben)i Ko%édia.

– yertek – kiátott akkor /ioin, és utásnak eredt.

4yomában a t"bbiek, $itték magukka erzsiánt is. /ioin hazaszaadt, kihozta a heged3(ét, ésmindannyiukat megtan+totta egy daamra, erzsián meg azonna sz"$eget +rt hozzá. Mgyhangzott8

Ad(atok $irágot,

mindegy, ha $ágott,

mindegy, ha té%ett,

<ibizi eéed.

92



;s +gy éneke$e, muzsiká$a (árták $égig a házakat. /irágkodusok ettek. Akartak nekik %énztadni meg hurkát, kobászt, szaonnát, de %ersze az nem keett nekik. Csak $irág. 0 ha hiszitek,ha nem, az emberek sz+$esen adták oda nekik a étett eandereiket, ok"di iboyáikat, egyheyen még kaktusz$irágot is ka%tak.

– 6z egy ki)sit kesernyés – mondta rá <ibizi, de azért er#re ka%ott t#e, és azna% is megtette adogát8 "$id+totta a s+r* kisgyerekeket, $igyázott a "dre %ottyan* $a(as kenyerekre.

– Kih'zzuk +gy ta$aszig – mondta bodogan erzsián.

De nem tudták kih'zni, mert =ttent# <edáz ak)i*ba é%ett.

5daszeg#d"tt a nyomukba, és amikor énekeni kezdtek, %u, e$ette a kaa%(át. 5yan s"tét ettazonna, mint egy 'rit"k bese(ében. A$agy erzsián bese(ében. &erthogy erzsiánban is s"tét$ot.

93



Az emberek megrém-tek. Csak annyit tudtak, hogy amerre ezek a muzsiká* $irágkodusok (árnak, ott azonna s"tét esz. 4em is engedték be #ket seho$a. Kiabátak rá(uk, dobáták #ket,egy hey-tt még rá(uk is #ttek.

– >a(, menek-(-nk! – sikotozott seben)i Ko%édia.

– De amikor semmit se átok, s"tét $an – i(edezett /ioin.

– Ka%aszkod(atok beém – mondta erzsián –, nekem 'gyis mindegy, hogy s"tét $an1e $agy$iágos. &a(d én e$ezetek benneteket.

;s +gy t"rtént, hogy a $ak erzsián $ezette #ket haza Dideki házába =ttent# <edáz s"tét(ében.

tek ott nagy szomor'an – k"zben $iágos ett, mert =ttent# <edáz a e(ébe nyomta a kaa%(át.udták, ha kié%nek a házb*, '(ra s"tét esz, =ttent# <edáz nem kegyemez. <ibizi meg egyreogyott, egyre er#tenebb ett. He$ert )sak a %ad*n, már a e(ét is aig tudta mozd+tani.

– Hagy(atok )sak itt. 4e t"r#d(etek $eem – suttogta. – iteket nem bánt =ttent# <edáz, )sakengem gy3".

– ;s akkor mi esz a s+r*, magukra hagyott kisgyerekekke? – támadt neki 0r* mester.

– De hát mondd meg, mit )siná(ak? – s*ha(tott er#ten- <ibizi.

erzsián nyaka $"r"s"dni kezdett. Ki$"r"s"d"tt az ar)a is, szikrák %attogtak a homokár*.(edten nézték8 (a(, mi esz?

erzsián, a "d-h"d"tt, $ak erzsián meg "ugrott, kiszaadt Dideki háza eé, és ekiátottamagát8

– 2egyen tee Dideki kert(e $irágga! Az egész ut)a egyen tee $irágga. Az egész $áros!4y+(atok, iboyák, bodzák, szarkaábak. /ir+tsatok, estikék, tui%ánok!

&ind kiszaadtak meé, és átták, ahogy Dideki kert(e megteik $irágga, az ut)án a h*b*kidug(ák a e(-ket az iboyák, tui%ánok, szarkaábak, s $irágba borutak a bodzabokrok is.

94



Csu%a $irág ett a h*$a bor+tott, téi $áros.

<ibizi kitámoygott a szobáb*, beeszimatot az iateh#be, e)siant a szeme, kitárta aszárnyát, és a $irágok "é ebbent. &egtet er#$e, éette.

– >a(, <ibizi, $igyázz, e ne rontsd a gyomrod! – mondta neki Dideki.

;s ebben a %ianatban s"tét árny eh#zte e az eget. – =ttent# <edáz! – kiátott seben)i Ko%édia, de a s"tétség azon nyomban eoszott, '(ra$iágos ett.

;rteten- néztek egymásra, )sak erzsián mosoygott bodogan.

– 4em =ttent# <edáz $ot – mondta. – e#em ment ki a s"tétség.

95



– ;s átsz is? – kérdezte /ioin.

erzsián b*intott bodogan, a t"bbiek a nyakába ugrottak.

Csak 0r* mester )s*$áta a e(ét.

– 0ose hittem $ona, hogy ennyi s"tétség eér egy emberben – mormogta.

/ot nagy $igaom. án)otak, éneketek Dideki házában, ma(d kir'gták az odaát. /ioin, a-re%eszt# zenész ked$ére nyiretty3z"tt és dorombot, heged-t és hagymab"rd#z"tt. &eg)sim%oyázott.

Aztán egy ki)sit e)sodákoztak. &ert sehogyan sem akart este enni.

– 6z meg mi? – kérdezte seben)i Ko%édia. – &ind(árt é(é, és még mindig $iágos $an.

0r* mester értette meg e#sz"r. erzsiánra bámut.

– erzsián – mondta –, te átesté a * másik odaára! A te e(edb# ("n a ény!

– &ég hogy az én e(emb#! &iket nem mondasz.

De 0r* mester er#sk"d"tt.

– 4a (*, szerezz-nk egy kaa%ot, és tegy-k a e(ére – (a$asota seben)i Ko%édia.

0zereztek egy kaa%ot, erzsián a e(ébe )sa%ta8 sutty, s"tét ett. 2e$ette a kaa%ot, $iágos ett.4em kétséges, a e(éb# ("tt a ény.

– @gy átszik, amikor kiment be#ed a s"tétség, t'ságosan megteté $iágossa – mondta 0r*

mester. – &ost már minket aztán nem za$ar az áramsz-net – ekesedett /ioin, a -re%eszt# zenész.

– /iszont erzsiánnak kaa%ban ke audnia – áa%+totta meg seben)i Ko%édia –, ha)sak nemakar(a, hogy egész é(szaka $iágos egyen.

&uattak to$ább, s amikor eáradtak, erzsián k"t# a e(ébe )sa%ta a kaa%(át, s (*t audtakreggeig.

De aighogy eket a na%, sz"rny3 ord+tozás haatszott odakintr#. >"tt ám =ttent# <edáz.

– &a(d adok én nektek! – ordibáta. – Azt hiszitek, kiogtok ra(tam. 0"tétben teik e az egészéetetek! /egyétek tudomásu, hogy soha t"bbé nem teszem " a kaa%omat.

0 ezze eka%ta a kaa%(át.

&éységes méy s"tét ett azonna. 0"tétségbe borut a $iág.

– >a(, mi esz $e-nk! – (a($eszéket seben)i Ko%édia.

96



– Lr"k s"tétségbe zárt benn-nket – ny"sz"rg"tt /ioin.

– /ég-nk – mondta 0r* mester.

=m ekkor megsz*at Dideki, a s"tétben is érezni ehetett, hogy mosoyog. Azt mondta8

– erzsián, kérek, $edd e a kaa%od.

erzsián e$ette. ;s – gondohat(átok – azonna ki$iágosodott.

grát, to%orzékot =ttent# <edáz. Fetette, e$ette a kaa%(át, de nem $átozott semmi. /iágosmaradt.

– &egá(, erzsián, ezt még megkeser-"d! – enyegette erzsiánt.

erzsián k"t# egy i)inke1%i)inkét e$"r"s"d"tt, és )sak annyit mondott8

– Csa%(on beéd a ménk3!

ee is )sa%ott.

– >a( – kiátott =ttent# <edáz, és ut*ra! &áig is ut, ha e nem áradt.

Documents

Berzsián És Dideki