Beszámoló

A HUNGARNET Egyesület 2017. évi tevékenységéről

1. Bevezető

A Hungarnet Egyesület, mint a felsőoktatási és köznevelési intézmények, akadémiai és más kutatóintézetek, közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok), és egyéb kutatóhelyek informatikai szakmai érdekképviselete az Alapszabályában meghatározott általános és közhasznú célkitűzéseit a változó, külső körülmények ellenére, főbb vonalaiban 2017-ben a korábbi évekhez hasonlón, maradéktalanul teljesítette. A többi, alapvetően tagdíjbevételből gazdálkodó közhasznú egyesülethez hasonlóan, a nehéz körülmények ellenére is a tervezett gazdálkodási évet a tervezett szinten zárta.

A HUNGARNET minden évben részletesen bemutatta a Közgyűlésnek az NIIF Program szakmai eredményeit, ugyanis ez volt az a fórum, ahol a résztvevő intézmények tájékoztatása megtörténhetett. Ez a gyakorlat sajnos 2016-17-ben az ismert változások miatt megszakadt. Ez alól kivételt képez a nemzetközi kapcsolatokról készült beszámoló. Bízunk benne, hogy sikerül a HUNGARNET és az NIIF Program végrehajtásáért felelős intézmény, a KIFÜ között a tervezett együttműködési megállapodás keretében ezt a kérdést is rendezni.

A HUNGARNET Egyesület különböző platformjain, szakosztályain keresztül szolgálja kiterjedt intézményi körét, és ad tájékoztatást a minden évben megrendezésre kerülő NETWORKSHOP konferencián, illetve a HUNGARNET közgyűlési beszámolóján keresztül az egyes területek munkájáról, így:

- a nemzetközi kapcsolatokról;

- a könyvtári szakosztály munkájáról;

- a DNS regisztráció szolgáltatásról;

- a kedvezményes szoftver licenc beszerzésről;

- a NETWORKSHOP konferenciáról, oktatás szervezéséről;

- a Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform munkájáról;

- az EFOP pályázatról;

- az oktatásról;

- az új Hungarnet webről;

- az Egyesület gazdálkodásáról.

A továbbiakban e tevékenységek és szolgáltatások 2017. évre vonatkozó eredményei kerülnek részletesebben ismertetésre.

2. A HUNGARNET Egyesület 2017. évi nemzetközi kapcsolatairól

A 2017-es évről szólva talán a legfontosabb, meghatározó jelentőségű kiinduló információ, hogy a közelmúltbeli változások közepette is sikerült megtartani a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is meghatározó jelentőségű integráltságot a

1

kutatás és oktatás hazai e-Infrastruktúrájának szolgáltatási spektruma és alkalmazói-alkalmazási teljessége terén. Európa-szerte irigyelt ritka előnye és stabilitási tényezője az NIIF Program céljaihoz illeszkedő itthoni e-Infrastruktúrának ez a – tudatos építkezés eredményeként és szerencsés körülmények közepette immár két évtizede kialakult – adottsága. A kedvező helyzet megőrzése és úgy hazai, mint nemzetközi kiaknázása ezután is egyik legfontosabb célja kell, hogy legyen az e-Infrastruktúra itthoni fejlesztő és alkalmazó közösségének. E fontos cél teljesítésének egyik háttérfeltétele a KIFÜ és a HUNGARNET közötti együttműködés kiszélesítése elsősorban az intézményi kapcsolatrendszerben.

A nemzetközi kapcsolatokat tekintve – jelentős részben a szolgáltatási portfólió és alkalmazói-alkalmazási lefedettség fentebb említett stabilitásának köszönhetően – a 2017-es évben nem történt számottevő változás a magyar kutatási-oktatási e-Infrastruktúra közösség korábban kialakított kapcsolatrendszeréhez képest.

A kapcsolatok szempontjából továbbra is kulcsfontosságúak a GÉANT és ugyancsak kiemelt jelentőségűek a PRACE együttműködések. Mindkettő kiemelkedő fontosságú és elismertségű EU/EC (Horizon2020) projektekre épül, és azokat gazdagítja, biztosítva, hogy a hazai fejlesztő és működtető közösség élő kapcsolatban legyen a nemzetközi élvonallal. Ennek ellenére sajnos továbbra sem sikerült – a több vonalon futó erőfeszítések ellenére – legalább csekély mértékű támogatáshoz jutnia a kutatás és oktatás teljes e-Infrastruktúráját lefedő (ezen belül a GÉANT-hoz és a PRACE-hez egyaránt szorosan kapcsolódó) hazai fejlesztési és szolgáltatási tevékenységnek a kutatási infrastruktúrák támogatására elsődlegesen hivatott hazai szervezettől. Ez azért is elszomorító, mert a nem elektronikus hazai kutatási infrastruktúrák számára a jelek szerint – ha néhol szerény mértékben is, de – gond nélkül rendelkezésre áll a szükséges támogatás. Ennek a problémának a megoldása talán támaszt nyerhetne a HUNGARNET segítő, a felhasználók érdekeit tolmácsoló közreműködésétől. A segítségre vonatkozó elgondolás talán nem irreális, hiszen hasonló ahhoz a misszióhoz, amelynek keretében az Egyesület eddig is és bizonyára ezután is elsődleges közvetítőként segíti az e-Infrastruktúra szolgáltató és alkalmazó közösségei között oly fontos, kölcsönösen előnyös kapcsolatok építését és ápolását.

Az e-Infrastruktúra egészét érintő EU kapcsolatok – főként azok stratégiai, fejlesztés- és szolgáltatáspolitikai szempontjai – terén elsősorban az e-Infrastruktúrák teljes spektrumát lefedő e-IRG (e-Infrastructures Reflection Group), az Európai Bizottság által működtetett RI-PC (Research Infrastructures Programme Committee), valamint a meghosszabbított státuszú Horizon2020 RI-AG (Research Infrastructures Advisory Group) játszott fontos szerepet 2017-ben is. Tovább nőtt a jelentősége – már az EC DG-RTD (az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága) vezetésének figyelmét is felkeltve – az európai együttműködés új szervezeti kereteként létrehozott PLAN-E fórumnak, mely az e-Science területén folyó közös tevékenységek koordinációs és kooperációs lehetőségeihez nyújt kedvező terepet.

Továbbra is konszolidáltan működik a CERN genfi központja és a budapesti adatközpont (CERN@Wigner) között kiépített nagysebességű kapcsolat, biztosítva a produkciós forgalmat a GÉANT-on és a hazai hálózaton keresztül, ami a teljes hazai hálózat sebességnövelési lépéseihez is hozzájárult.

Fontos új elem továbbra is a nemzetközi együttműködésben az ELITRANS, mely a Magyarországon, Csehországban és Romániában kiépülő nagyszabású Európai

2

Lézer Infrastruktúra (ELI) szolgáltatásainak a nemzetközi információs infrastruktúrába való optimális bekötésén dolgozik. Ennek a munkának a keretében az ELI központok hálózati bekapcsolása 2017 folyamán már mindhárom országban meg is valósult.

A hálózati és egyéb e-Infrastruktúra szolgáltatásokra irányuló Horizon2020 munkák terén eredményesen fut a GÉANT fejlesztésére és üzemeltetésére, a gerinchálózat és a ráépülő szolgáltatások következő generációjára (GÉANT2020) irányuló GN4 projekt második fázisa (GN4-2), bár a szakember-állományt tekintve a külföldi partnerek hasonló gondjait is meghaladó nehézségekkel kell itthon folyamatosan szembenéznünk. A GN4-2 egyébként már az európai NREN-ek közössége és az EC által aláírt FPA (Framework Partnership Agreement, azaz együttműködési keretmegállapodás) új feltételrendszerének megfelelően működik.

Rendkívül fontos és elismert, európai súlyú fejlemény a nagyszabású cloud-infrastruktúra szolgáltatás erősödése a GÉANT keretében, mely a legfontosabb kereskedelmi HPC és storage szolgáltatókkal kötött speciális megállapodások keretében, kedvezményes feltételek között érhető el az NREN-eken keresztül az európai kutatási és oktatási közösségek számára. Magyar részről elindult a hazai fejlesztésű oktatási felhő szolgáltatás és a GÉANT szolgáltatás közötti együttműködés minél kedvezőbb (minden tekintetben kölcsönösen előnyös) kidolgozására irányuló munka.

A 2017-es év egészében, vagy legalább egy részében számottevő hazai részvétellel folyó nemzetközi projektek közül érdemes megemlíteni az átfogó GÉANT2020 (FPA) és azon belül a GN4-2 (SGA2) projekt-család mellett a szuper-számítástechnika PRACE-4IP és PRACE-5IP, az adat-infrastruktúrák BYTE, az infrastruktúra globalizáció MAGIC, a virtuális infrastruktúrák VI-SEEM (délkelet-európai) és az ELI lézeres infrastruktúra infokommunikációra irányuló ELITRANS projektjeit. Fontos fejlemény, hogy a PRACE 1 és PRACE 2 Együttműködési Programok (Partnership for Advanced Computing in Europe) közötti átmenettel párhuzamosan a PRACE-4IP folytatásaként beindult a PRACE-5IP projekt is, a GÉANT-hoz hasonlóan magas prioritású részvételt jelentve a PRACE terén is a magyar e-Infrastruktúra fejlesztő és működtető, valamint alkalmazó közösségének.

A GÉANT-ra épülő európai hálózati kapcsolatok és az ezekre támaszkodó e-Infrastruktúra szolgáltatások (grid, cloud, HPC, VoIP, VC, WebRTC, data) terén egyaránt tovább gazdagodtak, szélesedtek és mélyültek, de legalábbis szinten maradtak az együttműködési lehetőségek.

Mindez különösen fontos az európai e-Infrastruktúra beágyazásának változó körülményei közepette: az ECI (European Cloud Initiative) mindkét szegmense (EOSC: European Open Science Cloud, valamint EDI: European Data Infrastructure) a hazai szolgáltatások fokozatos fejlesztése, bővítése és erősítése mellett a nemzetközi együttműködésben végzett munkákat tekintve is minőségi-mennyiségi lépéstartást igényel valamennyi NREN részéről. A mindannyiunkat érintő munkák többsége a GÉANT és a PRACE keretében folyik. Az NREN-ek bevonása ily módon számunkra is kedvező lehetőségeket biztosít a kulcsfontosságú fejlesztési célok eléréséhez való hozzájárulás terén.

A munkák folytatódnak, a feladatok bővülnek, az e-Infrastruktúra közösségek felelőssége nemzeti és nemzetközi szinten is egyre nő. Ebben a soknemzetiségű

3

kapcsolatrendszerben továbbra is fontos a hazai együttműködés új alapokon történő megszervezése az NIIF Program végrehajtásáért felelős KIFÜ, valamint a felhasználói közösséget tömörítő és annak igényeit közvetítő szakmai érdekvédelmi szervezet, a HUNGARNET Egyesület között.

3.A magyar felsőoktatási és kutatási hálózat könyvtárai 2017-ben

Mint ismeretes a Hungarnet könyvtári szakosztályának az elmúlt években alapvetően megváltozott a szerepe, hiszen a magyar könyvtárosok számára a hálózati informatikai érdekek megnyilvánulásának számtalan helyszíne van, s e helyeken aktív egyesületi-szakmai élet folyik. Így az általános, mindent átfogó érdekérvényesítés helyett inkább az Egyesülethez, a Hungarnet közösséghez köthető érdekek és projektek tartozhatnak feladatkörébe. Ma inkább arra van lehetőségünk, hogy a hálózati közösség projektjeiben részt vegyünk aktívan, s így adjunk hírt magunkról, ill. jussunk forrásokhoz. A 2017-es év szempontjából a felsőoktatási-kutatási hálózaton lévő könyvtárak, szakkönyvtárak és az azokhoz szorosan kapcsolódó könyvtárakat illetően tekintem át rövideden a helyzetét, a megváltozott helyzet kulcsfogalmait és a kilátásokat és terveket illetően.

A közelmúltban az akadémia hálózatot kiszolgáló Nemzeti Információs Infrastruktúra Program (NIIF) szerepe és helye lényegesen megváltozott, az intézet a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) része lett. Ez a − sokak által az „NIIF parlamentjének“ tartott − makroméretű egyesületnek, a HUNGARNET-nek a pozícióját is megváltoztatta. Az NIIF-körben (és hálózatán a HBONE-on) a könyvtári közösség jelentős szereplővé vált már a 90-es évektől, így a Hungarnet jövőképének formálásában és az NIIF stratégiájában is igyekezett szerepet játszani. Ezért, amikor a Hungarnet Elnöksége új stratégia kimunkálása mellett döntött, megfogalmazódott az igény, hogy az akadémiai hálózat könyvtárai is vázolják fel speciális hálózati infrastruktúrával kapcsolatos kívánságaikat, szakmai jövőképüket. Az alábbiakban az erre való felkészülés anyagából is veszünk át szempontokat, talán úgy is, hogy némi vitát és diskurzust is inspirálva a kérdés körül.

A könyvtári terület általános jellemzéseA kilencvenes években − az internet elterjedésével − az a kép alakult ki, hogy

a könyvtáraknak meg kell mutatkozniuk a hálózaton és igyekezniük kell mielőbb elérhetővé tenni katalógusukat a világhálón. Akkor még nem látszódott, hogy a könyvtárak jövője nem a hálózaton, hanem a hálózatban van. Ez nem üres szillogizmus, a kettő közt óriási minőségi különbség van.

A technikai és technológiai változások közt teljesen megújultak a munka feltételei, a hálózat puszta léte és a digitális kultúra adta lehetőségek, s a hazai szervezeti változások is átírták szakmánk teljes paradigmarendszerét. A könyvtáraknak a számukra teljesen megváltozott világban új feltételek és kihívások közt kell megfelelniük a felhasználói elvárásoknak. A hagyományos eszközrendszert együtt kell működtetni az újjal, egy lényegileg virtuálissal (hibrid könyvtár állapot).

Mindez természetesen kihat az oktatás-kutatás teljes szakirodalmi ellátására, megváltoztatja a kutatók alapvető informálódási szokásait, s a tudományos eredmények disszeminációjának évtizedes kultúráját is alapvetően befolyásolja.

4

Az egész változás alapjaként működő, azt kiszolgáló nagy területű számítógép-hálózat új lehetőségeket kap és üzemeltetőire mindezekkel új és új feladatok és felelősségek hárulnak.

A Hungarnet szerepeA HUNGARNET egyesületi szakosztály cél szerinti feladatkörébe tartozó

tevékenységek közül néhányat kiemelünk a 2017-os évből. A HUNGARNET tagintézményeinek egy jelentős része (több tucat) tudományos kutatóintézeti vagy felsőoktatási szakkönyvtár, vagy ilyen feladatokat is ellátó közkönyvtár. Ebből a tényből már önmagában is következik, hogy ilyen tevékenységet végez, sőt ez tevékenységének lényege. Természetesen a szakosztály működését, pl. a szakosztály évenkénti konferenciákon (pl. Networkshop) való bemutatkozását ez határozza meg, hiszen a Hungarnet ezen konferenciája kinőtte magát a könyvtáros-informatikus közösség legjelentősebb tudományos-szakmai konferenciájává.

A könyvtárak, értsd itt a „tagintézmények”, jelentős része vállal szerepet közvetetten (pl. megyei és városi könyvtárak közoktatást segítő tevékenysége) és közvetlenül is (pl. egyetemi könyvtárak meghirdetett kurzusai és akkreditált képzései) a nevelés és oktatás területén. A könyvtárhasználati kurzusok sokszor a „cumpuer literacy” ismeretek beszerzésének egyik legfontosabb színterei. A könyvtárak közművelődési tevékenysége magától értetődően irányul ismeretterjesztésre, elég itt csak a népszerű és sok tízezer embert évente megmozgató „könyvtári éjszakákra”, vagy irodalmi, s szakmai estekre, író-olvasó találkozókra és kiállításokra gondolni. Ezeknek a metódusai, ill. a hozzájuk kapcsolódó diskurzus állandó tárgya a Hungarnet által szervezett könyvtári meetingeknek, pl. a 2015-ös Networkshop konferencia külön vitadélutánja a könyvtáros-képzésről volt.

Könyvtárakról lévén szó, ez a tevékenységük alapvető, mint szellemi értelemben, mint állományvédelmi értelemben. E tevékenységek koordinálásában is részt vesz a Hungarnet, pl. a központi backup lehetőségek feltérképezésében a HBONE hálózaton, az NIIF kezelésében.

A könyvtári hálózat jelentős digitalizálási tevékenységet folytat, amelynek értelmét a hálózati elérés, a HBONE hálózaton való elérhetőség adja. E munkák katasztereinek megteremtése, a közös katalógusok stb. létrehozása terén és a digitális beszolgáltatás törvényi feltételeinek megteremtése körül az egyesület és tisztségviselői komoly munkát végeznek ill. végeztek el. Az egyesület MINDEN intézménye hálózatba szervezett és informatikailag is hálózatban élő szervezet. Mindkét „hálózati” szempont lényeges szereplője a HUNGARNET, hiszen a könyvtári hálózatnak egyik koordinátora és szakmai összefogója (a szakosztályon segítségével is), ill. a valóságos, fizikailag létező hálózat szervezése (csatlakozás, önrész, adminisztráció, technológia segítség stb.) is alapfeladata, ami ma már nélkülözhetetlen infrastruktúra a könyvtárak számára.

Az átalakulás lényegeTalán a kívülállók kevésbé gondolkodnak el azon, a közelmúlt informatikai

változásai mekkora lehetőséget és kihívást jelentettek egy olyan nagyon régóta, s nagy hagyományokkal működő szakma számára, mint a könyvtárosság. Itt csak utalni lehet – a más szakmákban talán szokatlan méretű és mélységű – paradigmaváltásra, amizajlik és zajlani fog.

Látszódik tehát, hogy a könyvtárak nem fel, hanem inkább „beleköltöztek” a hálózatba. Úgy is fogalmazhatunk, hogy permanens részévé vált a hálózati lét a

5

munkának. Ezért a hálózat fejlődése, állapota a könyvtári munka, a könyvtári szolgáltatások nélkülözhetetlen alapjaivá váltak. A gyakorlatban egy hálózat nélküli tudományos könyvtár már ma is munkaképtelen, olvasói nagyrészt kiszolgáltatottak.

Nyilvánvaló, hogy a közkönyvtár és a tudományos könyvtár közt egy korábbinál erősebb eltérés található e téren. Azonban vélhetően − egy ideig tartó növekedés után − ez a „dilatációs” rés szűkülni fog, ha meg is marad. Ezért a folyamatok nagy része minden könyvtártípusra igaz, csak vannak olyanok (a tudományos könyvtárak), amelyekre igazabb. Minél nagyobb szerepet tudnak vállalni ezekben a folyamatokban a könyvtárosok, minél jobban megértik, hogy tudják ezt elősegíteni, s minél előrébb járnak másoknál a megvalósításban és eszközkínálatban, annál jobban számíthatnak rájuk a jövő felhasználói. S ez az, ami megalapozhatja a könyvtár intézményének hosszabb távú jövőjét.

Az Országos Könyvtári Platform munkálataiA 2017-es év fő fejleménye és egy hatalmas változás kezdete is egyben, ti.

egy felhő alapú új országos könyvtári platform (OKP) alapjai teremtődtek meg. Az OSZK teljes informatikai rekonstrukciója (szanálása és megújítása) keretében ugyanis nem egy, a nemzeti könyvtárnak szóló rendszert tervez a szakma és az OSZK vezetése, hanem egy valóban teljes, országos és felhőalapú könyvtári rendszer alapjainak megvalósítását. Ez még jobban ki fogja domborítani azt, hogy a hálózat közösségi tér is egyben, közös munkát jelent, a könyvtárak mint információs szigetek, ebben az értelemben is megszűnnek, szerepük változik. Nem csupán az output, a szolgáltatás, de maga a munka is együttműködési alapúvá válik. Ennek is természetes közege lesz a hálózat.

A 2017-es évben a koncepció megfogalmazása, a tender kiírása megtörtént.

Hibrid korszakA hibrid (átmeneti) korszak nehéz, és a jövőben is nehéz lesz, mert minden

újat a régivel együtt kell csinálni. Közben az új nem kész, hanem keletkezik és változik, de nyilván az új és a régi belső kiegyenlítetlensége és rendezetlensége folyton nő (entrópiaszerűen), amíg el nem ér egy határt, ahol a folyamat újra elkezd kiegyenlítődni majd (ez talán egy evolúciós korszak lesz). Úgy is mondhatnánk, hogy „egy új kurzus” kezd el majd kikristályosodni, működni. Az alapkérdés, hogy ebbe milyen szerepet tudunk mi, könyvtárosok belevinni, úgy, hogy az összes régit, ami nem kell, kivezetjük, ami pedig szükséges azt fenntartjuk, vagy éppen megújítjuk és „át is visszük a túlsó partra”, kanalizáljuk a digitális korszakba.

A virtuális világban a szakmai határok is jobban elmosódnak. Részben a digitális világ felé való elmozdulással egyre közelebb, illetve átfedésbe kerülnek a könyvtári, levéltári és múzeumi feladatok is, e területek szakembereivel is szorosabb együttműködés szükséges (pl. közös, vagy szegmentált aggregációk). A könyvtárosoknak az informatikusokkal is erősebben együtt kell dolgozniuk. Még nagyobb újdonság, hogy a kutatókkal való együttműködés a szakirodalommal való ellátáson, tájékoztatáson túl más területekre is kiterjedhet majd (adatok kezelése, publikálás stb.). A könyvtárosnak nem csupán szolgáltatni, a kutatóhoz eljuttatni kell a szakirodalmat, hanem egyre inkább azzal is kell foglalkoznia, hogy hogyan transzformálódik az információ tudássá. Tipikus példája lehet ennek az online

6

publikálást segítő OA filozófiát támogató rendszerek üzemeltetése, s felkínálása a hálózati kutatási környezetnek, mint például az OJS szerkesztőségi rendszerek.

Egyre fontosabb lesz az is, hogy milyen intelligens informatikai rendszerek segíthetik az eligazodást, tájékozódást, értékelést, szemantikus keresést az adatokban, szövegben. Szakirodalmi ajánló, kiemelő, intelligens kereső, szövegbányászati stb. rendszerek nélkül (ld. digitális bölcsészet könyvtári helyzetbe kerülése) az egyre növekvő mennyiségű bibliográfiai adat és teljes szöveges állomány kihasználatlan marad, így új generációs repozitóriumok, keresők, intelligens szövegfeldolgozó rendszerek felé kell nyitni.

A könyvtárak felhasználói megváltoztak, kiemelten új stratégiák és módszerek kellenek a fiatalok igényeinek kezeléséhez. A már lassan a kutatásban is megjelenő x,y és z generációk hálózathoz való viszonya más, sokkal intenzívebb és a formalizált megoldásokat sokkal kevésbé tolerálják. Ez könyvtári és hálózati szempontból azt jelenti, hogy a végfelhasználói hozzáférés (WiFi, mobilnet) problémái sokszor lesznek szűkebb keresztmetszetek, mint a gerinchálózati oldal. Másrészt a fejlődés ebben a kontextusban is arrafelé mutat, hogy a személyi és személyre szabott információfeldolgozás szerepe hallatlanul megnő. A könyvtárak az információkeresés és szétosztás bázisai, illetve az egyéni digitális ökoszisztémák (sőt, a digitális ökoszisztémában kialakuló egyéni digitális „terek“) kialakításának segítői, módszertani központok. Az információ csoportosítását, személyre szabását a kutatói vagy hallgatói közeg számára az tudja megtenni, aki profilírozni tudja az információt. Az igény ma már szinte triviális, de a teljesítéshez nagy mennyiségű adat kezelésének képessége kell, illetve igen nagy és komplex erőforrás a bonyolult és személyre szabott adatbányászati eljárások állandó futtatásához. Ehhez az egyes könyvtárak erőforrásainál lényegesen több és összetettebb szolgáltatásokra és koordinációjukra van szükség.

Egy lehetséges hálózati stratégia könyvtári szempontú fókuszpontjaiA könyvtárak számára a hálózat tehát a mostaninál is fokozottabban digitális

tartalomszolgáltató közmű lesz, általános kollaborációs színtér, adattárolási és elosztási környezet. Mindezekből kifolyólag az akadémiai és általános olvasói közönség digitális ökoszisztémájának lényege.

A fenti helyzetkép és vízió nyomán a főbb kívánatos trendek, kiemelt szempontok − a könyvtárak és könyvtárosok számára (is) − a hálózati kultúra szempontjából a következők lehetnek:

Nagysebességű hálózati kapcsolódás géptől gépig, kompromisszumok nélkül. Nagyon magas fokú működési biztonság (három kilences), hiszen a

felhőalapú gondolkodás és eszközhasználat sérülékenysége igen magas fokú. Magas fokú adatbiztonság, több szinten, távoli archiválással, gyors és

hatékony visszaállítási képességekkel. Nagy kapacitású hálózati adattárolás részben natív felhőalapon, részben a

fenti biztonsági elv miatt.

7

Az üzemeltető (informatikus) szakembereknek nagyon magas szintű kollaborációs képesség más szakmákkal és szakemberekkel (könyvtáros, digitalizáló stb.)

Korszerű és egységes hálózati autentikációs rendszerek, föderatív szervezetek (eduID, eduGAIN stb.) irányába való nyitottság, rendeződés.

Részvétel az ökoszisztéma-szerű kiszolgáló felhőalapú platformok és szoftverszolgáltatások kidolgozásában és üzemeltetésében (pl. Országos Könyvtári Platform).

Igen nagy és komplex (hálózati) erőforrások összehangolt megteremtése a bonyolult és személyre szabott adatelemzési és adatbányászati eljárások kivitelezéséhez, együttműködés azok megtervezéséhez.

Az oktatás- és kutatástámogató virtuális környezeteknek (a MOOC-tól a kiterjesztett valóságig, a laboratórium-szimulációtól a valós idejű interaktív videoközvetítésekig bezárólag) a teljes körű és intézményeken túlmutató hálózati támogatása. (Ezeknek összes könyvtári és feldolgozási, tárolási vonatkozásával együtt.)

Kurzusváltás megkezdése a szemantikus web irányába: a katalógusok internetbe ágyazása a hozzá tartozó névtárak, címtárak és ontológiák biztonságával felruházva.

Teljes értékű magyar webarchiválási projekt kibontakozásának ideje (MIA): a hozzá tartozó elméleti felkészülés 2017-ben megtörtént, most kell anyagiakat szánni a gyakorlati megvalósítás kísérleteinek és üzemének kidolgozására.

Speciális tartalomkezelő rendszerek (repozitórium-szoftver, OJS-típusú platform, webarchiválási szoftver stb.) hálózati üzemeltetései, amelyek panelként egy-egy tervezett intézményi ökoszisztéma részesei lehetnek.

A fenti helyzetelemzés és összefoglaló, ill. részben vízió természetesen ennél részletezőbben is stratégiai lépésekké konvertálható és tetszés szerinti részletekkel egészíthető majd ki.

4.Beszámoló a HUNGARNET Egyesület DNS regisztrációs szolgáltatásáról

A HUNGARNET Egyesület tagja az ISZT-nek, amely a .hu domain regisztrációs szabályait alkotja meg és a .hu regisztrációs licence jogával rendelkezik. Ezáltal lehetősége adódik a .hu szabályzat alakításánál javaslattételre és véleménynyilvánításra, beleszólásra a .hu regisztrációs politika alakulásába.

A HUNGARNET Egyesület az ISZT Kht–vel .hu regisztrátori szerződésben áll.

1613 db .hu, regisztrált domaint kezelünk, melyek között van még ISZT előtti időkben regisztrált is.

A HUNGARNET regisztrátor által kezelt domainek között megtalálhatók oktatási intézmények, közgyűjtemények, levéltárak, és kormányzati szervezetek, tulajdonában lévők.

8

Az ISZT regisztrációs rendszerén keresztül adminisztratív és technikai adatokat tudunk megadni, átírni. Az adminisztratív adatok között szerepel a tulajdonos neve és a kapcsolattartók elérhetősége.

Az intézmények átalakulása, jogutódlása során a névváltozás átvezetésére igazolás bemutatásával lehetőség adódik regisztrátor közvetítők segítségével. Amennyiben a domainhez tartozó (adminisztratív, technikai) kapcsolattartók változnak, tudunk segíteni az átírásban.

A kapcsolattartók szerepe a tanúsítványok kezelése, kiadása során is lényeges lehet. Vannak olyan szervezetek, akik csak a hivatalosan megadott kapcsolattartók részére hajlandó kiküldeni a tanúsítvány elfogadáshoz szükséges mailt.

A technikai adatok között szerepel bármely .hu, alá regisztrált vagy éppen regisztrálandó Domain névszerverének a .hu, névszerverbe beregisztrálása. Ennek akkor lehet nagy jelentősége, ha regisztrátor váltás, vagy tulajdonosváltás történik és a korábban használt névszerver valamilyen ok miatt nem használható vagy meghibásodik.

Új .hu domain regisztrációval 2 év fenntartást is kapunk. Fenntartási díjat a 2 évnél régebbi domainekre fizetünk melyhez 1 év hosszabbítás jár. Ezen fenntartási díj a domain évforduló napján esedékes mindaddig, amíg a tulajdonosa fel nem mondja.

Korábban .eu regisztrációs szerződésünk is volt az ISZT-vel de felmondták, alig volt kereslet, nincs már lehetőség rajtuk keresztül .eu domainek regisztrációjára.

5.Beszámoló a Hungarnet Egyesület 2017. évi kedvezményes szoftver licenc értékesítési tevékenységéről

A Hungarnet Egyesület 2017-ben is elvállalta a felsőoktatási intézmények Tisztaszoftver Microsoft Campus Licenc konstrukció lebonyolítását.

A licencek beszerzése a felsőoktatási intézmények saját finanszírozásában történik. A Hungarnet a KEF-es közbeszerzés helyett, mivel annak kerete kimerült, nyílt közbeszerzési eljárás keretében szerezte be a licenceket a fedezeti összeg 2%-áért.

A tavalyi 1,5%-os értéket azért kellett 2%-ra megemelni, mert az eljárásnak pénzügyi vonzatai vannak (hirdetmény közzététele, stb.) és mivel kötelező alkalmazni Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szakértőt, annak a költsége is.

A konstrukcióhoz 47 intézmény csatlakozott és a Hungarnet-nek is vásárlóként kellett szerepelnie. A közös beszerzés sokkal kedvezőbb árat eredményezett a résztvevők számára, mintha külön-külön nyílt eljárással szerezték volna be ezeket a licenceket. Az eljárás rendben lezajlott, a nyertes szállítóval az intézmények megkötötték a szerződést, és a licencek leszállítása is megtörtént. A Hungarnet bevétele ebből kb. 5,1 MFt, kiadása pedig 1,8 MFt volt tehát a különbözet 3,3 MFt lett.

9

A konstrukció 2018-ban is folytatódik, mert a Microsoft és a Magyar Rektori Konferencia a teljes 3 éves ciklusra kérte fel az Egyesületet és ez lesz a ciklus 2. éve. A beszerzés viszont ismét a Központosított Közbeszerzés útján, történik majd. A lebonyolítási díj ismét 2% lesz, azaz a Hungarnet részesedése, mert továbbra is kötelező alkalmazni Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szakértőt és annak költsége van.

A Microsoft Select konstrukcióban a Hungarnet ma már csak közvetítő szerepet játszik, igazolja azt, hogy a tagintézmény oktatási, kutató vagy közgyűjteményi körhöz tartozik.

Más licenc beszerzés 2017-ben nem történt a Hungarnet Egyesület szervezésében.

6.NETWORKSHOP 2017 konferencia, oktatások szervezése, A HUNGARNET Egyesült a KIFÜ-vel közösen rendezte az NIIF Program keretében a NETWORKSHOP 2017 éves konferenciát, immáron 26. alkalommal. A konferencia hagyományainak megfelelően a Program Bizottság elnöki tisztét az Egyesület elnöke töltötte be.

A NETWORKSHOP 2017 konferencia 2017. április 19. - 2017. április 21. között került megrendezésre, amelynek helyszíne ebben az évben a Szegedi Tudományegyetem volt. A konferencia hét szekciójában 108 előadás hangzott el, a résztvevők száma 371-volt.

A konferencia szekciói:1. INFRASTRUKTURÁLIS TECHNOLÓGIÁK ÉS FEJLESZTÉSEK

2.KÖZNEVELÉS, FELSŐOKTATÁS, ELEKTRONIKUS TANULÁSI KÖRNYEZETEK

3. TARTALOMSZOLGÁLTATÁSOK: KÖNYVTÁRAK, LEVÉLTÁRAK, MÚZEUMOK

4. ALKALMAZÁSFEJLESZTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI TECHNOLÓGIÁK 

5. SZUPERSZÁMÍTÁSTECHNIKA, ADATTÁROLÁS, FELHŐ-RENDSZEREK 

6. HÁLÓZATBIZTONSÁG, HÁLÓZATMENEDZSMENT, KÖZTES RENDSZEREK (MIDDLEWARE), AZONOSÍTÓ RENDSZEREK

7. SMART TECHNOLÓGIÁK, IOT

 A konferencia ünnepi eseménye volt 2017-ben is a HUNGARNET által adományozott „HUNGARNET Díj” átadása. Az Egyesület Elnöke a HUNGARNET Díjbizottság javaslatára, a HUNGARNET Elnökség döntése alapján az alkalmazói díjat Dr. habil. Kis Tóth Lajosnak, a menedzser díjat Seres Józsefnek adta át.

7.Beszámoló a Jövő Internet Nemzeti technológiai Platform és a tagozatok 2017 évi tevékenységéről.

Két Platform ülést tartottunk 2017-ban.

10

Az első ülés:

Időpont: 2017. április 12. 10:30 óraHelyszín: Hungarnet EgyesületBudapest XIII. Victor Hugo utca 18-22Alagsori Tanácsterem

Program

1.     Tájékoztató a 4. Magyar Jövő Internet Konferenciáról és az Okos Város kiállításról    Dr. Sallai Gyula  és  Dr. Bakonyi Péter 2.     Az internet következő generációjaNémeth Vilmos  BME 3.     Jövő Internet aktualitások és kihívások az agráriumbanDr. Szilágyi Róbert - Dr. Várallyai László: 4.     Tagozatok beszámolói:

Dr. Kovács Kálmán   Smart City tagozat

Dr. Mihálydeák Tamás  Egészség-informatika tagozat

 5.     Egyebek

 A második ülés:

Időpont: 2017. 11. 02. 10:30 óraHelyszín: Hungarnet EgyesületBudapest XIII. Viktor Hugó utca 18-22I. emeleti Tanácsterem

Program

Tájékoztató a HUNGARNET Egyesület 2018. évi terveiről.

1. Dr. Tick József elnök tájékoztatója a Hungarnet Egyesület működésérő.

2. Tájékoztató a 4. Magyar Jövő Internet Konferenciáról és az Okos Város kiállításról    

11

Dr. Sallai Gyula  és  Dr. Bakonyi Péter

3. Az internet következő generációja és az 5G.

Németh Vilmos  BME

4. Tagozatok beszámolói:

Dr. Kovács Kálmán   Smart City tagozat

Dr. Mihálydeák Tamás  Egészség-informatika tagozat

Dr. Herdon Miklós  Agrárinformatika tagozat

5. Egyebek

Összefoglalóul megállapítható, hogy a Platform a szakma aktuális kérdéseivel foglalkozott

magas szinvonalon. Az üléseken résztvevők száma is ezt tükrözi.

A Platform a tevékenységét 2018-ban is folytatja.

8.Beszámoló az EFOP Pályázat helyzetéről

Mint ismeretes a HUNGARNET Egyesület a Budapesti Gazdasági Egyetem konzorciumi partnereként részt vesz az EFOP-3.4.4-16-2017-00013 számú pályázatban. A pályázat címe: „Innovatív megoldásokkal a közgazdász és gazdaságinformatikus felsőoktatási képzésekbe való bekerülés támogatására”.A pályázat időtartama: 2017.07.01 – 2021.07.31. A pályázat teljes költségvetése 259 366 493,- Ft, az Egyesület által elnyert támogatás 19.750.018,- Ft.A pályázat célcsoportja a gazdasági-, gazdasági informatikai és műszaki informatikai érdeklődésű diákok megszólítása, számukra különböző releváns programok szervezése az Az ISCED 5 és ISCED 8 szinteknek megfelelően.

A pályázat a támogatói szerződések megkötését követően megfelelő időben elindult. Az Egyesület 2017. augusztus hónapban kapcsolódott be az aktív munkába. Ütemezett feladataink a BGE-vel közösen meghatározottak szerint:

- Cinema Science Café programok (10 db) szervezése középiskolákban.- Nyári Egyetemeken (4 alkalom) vendég előadó szervezése középiskolások

számára érdekes előadások megtartására.- Tematikus középiskolai versenyekre szakmai kompetens zsűritag személyek

szervezése (4 alkalom).- Tematikus nyílt napokon bemutató programok szervezése (11 alkalom).

12

- Vállalatlátogatások szervezése informatikai rendszerek, informatikai feladatkörök megismerésére (4 alkalom).

- Pályaorientációs informatikai konferenciára diákok meghívása, ellátásuk szervezése (2 alkalom).

A pályázat első mérföldköve 2018.04.30. Erre az időre az alábbi tevékenységeket végeztük el:

- Célcsoportokba illő középiskolák megkeresése, fogadókészség biztosítása céljából.

- A pályázati terveknek megfelelő eszközbeszerzések lebonyolítása (2 db laptop vásárlás).

- Tematikus nyílt napokra bemutató eszközök vásárlásának előkészítése LEGO robotok, egyszerűen programozható mikrokontrollerek és szenzorok (folyamatban lévő tevékenység).

- Rendezvényszervező vállalkozások versenyeztetése a CSC programok, a vállaltlátogatások és az informatikai konferencia-részvétel szervezésére.

- Öt alkalommal biztosítottuk a CSC programok rendezvény szervezési feladatait, mivel a BGE tenderje elhúzódott.

- Teljesítettük a Networkshop konferencián 40 fő diák fogadását. A Diákok meglehetősen érdeklődők voltak és jó tapasztalataikról számoltak be.

- Folyamatban van az első vállalatlátogatás szervezése a Hankook Tire Magyarország gyárába.

A pályázat projektvezetője Kovács Csaba István elnökségi tag, a gazdasági-, elszámolási feladatokat Dr. Faludi Beatrix végzi.

9. Beszámoló az alapítvány 2017. év, oktatási tevékenységéről.

2017 évben az Alapítvány 8 db. a Könyvári Akkreditációs Szakbizottság által akkreditált programmal rendelkezik. 5 tanfolyamunk akkreditációja lejárt ezek megújítására forráshiány miatt nem került sor, viszont egy új tanfolyamot (Könyvtárak a felhőn) akkreditáltattuk. Az akkreditáció ez év novemberében lépett hatályba, így ebben az évben már nem indítottuk.

2017 évben a könyvtárak pályázati lehetőséget nem kaptak, így szerényebb anyagi lehetőségi miatt kevesen jelentkeztek a kínált tanfolyamokra. Visszatartó erő volt az úti és szállásköltség finanszírozása is.

Az Alapítvány igyekezett alkalmazkodni a kialakult helyzethez, így az egyéni megkeresések helyett, bizonyos csoportokra koncentrált, mint a megyei könyvtárak, honvédségi könyvtárak, egyetemek. Az Alapítvány vállalta a kihelyezett tanfolyamok megtartását is. Különböző képzési ajánlatokat kínált az alapítvány.

Az Alapítvány kuratóriuma értékelte az Alapítvány anyagi helyzetét és lehetőséget kínált, hogy a HUNGARNET támogatásokon felül az alapítvány is biztosítson támogatást a tanfolyamon résztvevőknek. A támogatások értéke 430,-eFt volt.

13

2017 évben az Alapítvány három tanfolyamot indított, ebből egy kihelyezett tanfolyam volt.

A kihelyezett tanfolyam a Fejér megyei Vörösmarty Mihály Könyvtárban volt és a „Vezető-Szerep-Játék, avagy tanuljuk meg a vezetői szerepeket jól játszani” című tanfolyam került megrendezésre.

A honvédségi könyvtárak részére a „Egyéni információmenedzsment”, míg az Óbudai Platán Könyvtár részére a „Ügyfélszolgálati tréning gyakorlata” című tanfolyam került megtartásra. A tanfolyamokon összesen 31 fő vett részt, sajnos ez elmarad a korábbi évek átlagától.

A tanfolyamok a hallgatói visszajelzések alapján sikeresek voltak. A minőségbiztosítási rendszerünk üzemeltetésének egyik eleme az elégedettség mérés. A mérés alapján, csak pozitív dicsérő véleményeket olvashattunk. A képzések tematikája megfelelt az elvárásoknak, sokan „kiváló” megjegyzéssel illették. A tanfolyamokat egyöntetűen úgy értékelték, hogy a tanfolyamok sok új és hasznos ismereteket adtak. Az előadók munkáját és segítőkészségét egyöntetűen kiválóra értékelték. A tanfolyamokhoz biztosított segédanyagok didaktikailag jól felépítettek, a célnak maximálisan megfeleltek. A tanfolyamok szervezését kiválóra értékelték. A hallgatói vélemények erősítik csapatunkban azt a hitet, hogy munkánkra szükség van.

Az Alapítvány sikeres programjai, köszönhetők az oktatói állomány magas szintű szakmai ismereteinek, odaadó munkájuknak, a tanfolyamok színvonalas megtartásának, s nem utolsó sorban a szervezők nagy tapasztalatokra épülő munkájának.

Az Alapítvány mindent megtesz, hogy anyagi biztonságát fenntartsa, ugyanakkor céljainak megfelelően támogatásban is tudja részesíteni partnereit.

Támogatás címén a tantermünket ingyenesen biztosítottuk az egyetemi könyvtár továbbképzésére. A tantermünket ingyenesen igénybe vette továbbképzés céljából a egyetemen működő Doktori iskola, ugyancsak továbbképzéseket tartott a Hadtáp Katonai Közlekedési Tanszék, valamint az Informatikai igazgatóság továbbképzései is itt zajlottak.. A tantermi szolgáltatás díja 200,-eFt, amit támogatás címen nyújtottunk az egyetemnek.

Az Alapítvány stratégiai célkitűzéseit az évek folyamán arányosan teljesíti és értékeli.

Az Alapítvány rendelkezik dokumentált képzési folyamatok leírásával,

a partneri igények egy részét kielégítő akkreditált programokkal,

képzési tervel.

Az Alapítvány rendelkezik az oktatáshoz szükséges egyéb erőforrásokkal:

a tanfolyamok indításához szükséges anyagi eszközökkel,

megfelelő mennyiségű mindig üzemképes számítógépekkel,

gyors Internet eléréssel,

14

szolgáltató számítógéppel,

a marketing támogatásához szükséges szoftver eszközökkel.

Rendelkezik, a partneri igények méréséhez szükséges folyamatleírással és a partnerek eléréséhez szükséges adatokkal.

Az Alapítvány minőségbiztosítási rendszert üzemeltet, ezen belül ügyfélszolgálatot, előzetes tudásfelmérést és képzési tanácsadást végez, mind ezeket dokumentált formában.

10. Az új Hungarnet Web-ről

A Hungarnet web motorjának a Drupal a 6.x verzióról a 8-as verzióra történő frissítése megtörtént, ami az eredeti smink cseréjét is eredményezte. Ezzel a weboldal modernebb arculatot kapott és olyan tulajdonságokat is, hogy mobilról is használható legyen, megfelelve a kor követelményeinek.

Ezzel egy időben történt az oldal menü illetve a tartalmi szerkezetének újra építése is a Hunagarnet egyesület igényeinek illetve törvényi előírásoknak megfelelően. A tartalmakat pdf illetve word formátumból webkompatibilissé kellett tenni, illetve az abban lévő kép vagy egyéb csatolmányokat exportálni. Megtörtént a tartalmakon belüli képek elérhetővé tétele, illetve a tartalmi elemekből letölthető fájllista is készült.

Az NWS 2018 rendezvényre készült egy friss LimeSurvey, ami a konferencia elégedettségi kérdő ívét tartalmazta a konferenciára regisztrált felhasználók számára.

11.Beszámoló a Hungarnet Egyesület 2017. évi gazdálkodásáról.

A Hungarnet Egyesület, mint a felsőoktatási és köznevelési intézmények, akadémiai és más kutatóintézetek, közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok), és egyéb kutatóhelyek informatikai szakmai érdekképviselete az Alapszabályában meghatározott általános és közhasznú célkitűzéseit a változó, sok tekintetben kedvezőtlenül alakult külső körülmények ellenére, főbb vonalaiban 2017-ben a korábbi évekhez hasonlón, teljesítette. A többi, alapvetően tagdíjbevételből gazdálkodó közhasznú egyesülethez hasonlóan, a nehéz körülmények ellenére is a gazdálkodási évet a tervezett szinten zárta.

A HUNGARNET Egyesület a 2017-es évet negatív eredménnyel zárta.

Adózás előtti eredménye - 11.007- e Ft.

Ebből:

a célszerinti tevékenység eredménye (közhasznú tevékenység):- 7.655-eFt

15

a vállalkozási tevékenység eredménye:- 3.352-eFt

A pénzügyileg realizált eredményt a 2017 évi cash flow kimutatás mutatja, mely szerint pénzkészletünk 1.662 – eFt-tal csökkent. Ebben a számban azonban benne van az EFOP-3.4.4-16-2017-00013 pályázaton elnyert támogatás. A pályázat 2017-ben indult.

Ha a bevételekből kivesszük a pályázatra kapott 9.963-e Ft-ot és a kiadásoknál a dologi 788,- eFt-ot, és a bér 359,4-eFt-ot, akkor az eredmény 10.406-eFt csökkenést mutat.

A cash flow szerint a tervhez képest is csökkent az eredményünk, mivel - 8.187 eFt csökkenést terveztünk. .A csökkenés oka a 2017-ben előre nem látható irodai költségek emelkedése (költözés, további iroda/irattár bérlés, hálózat felújítás, klf informatikai eszközök stb,).

(2016-ban a vállalkozási tevékenység és az alaptevékenység bevételének aránya 37,78% és 62,22% lett 2017-ben ez az arany 39.2%- ra és 60,8%- ra változott. (tovább emelkedett a vállalkozási tevékenység aránya). Az eredmény kimutatásban a költségeket is ennek alapján terheltük rá az alap és vállalkozási tevékenységre.)

A fenti eredmények okai a következők:

2017-ben ismét a felsőoktatási intézmények részére Tisztaszoftver Microsoft Campus Licenc konstrukció közbeszerzését bonyolítottunk le, melyből nettó 5.121.616 Ft bevételünk származott.

Domain név regisztrálási tevékenységünk bevétele cash-flow szerint kicsivel kevesebb lett a 2016-os évhez képest 2016-ban 2.791-eFt bevételünk származott.2017-ben ez a szám 2.300-eFt (bruttó) Ugyanezek a számok az eredmény kimutatás szerint 2016-ban 2.163-eFt és 2017 1.82-eFt- volt nettóban.

Sajnos a kamatbevétel 2017-ben megszűnt. Ezért decemberben 50 MFt-ért kincstárjegyet vettünk 2 évre. Ebből kamatbevételt 2017 évre még nem realizáltunk, mivel nem váltottunk még vissza kincstárjegyet.

Tény hogy az alaptevékenység bevételei (a tagdíjak) már évek óta nem fedezik az egyesület nem szorosan a vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó költségeit. Ennek fő oka, hogy a kibocsájtott számlák értéke folyamatosan csökkent. 2006-ban 18.503-eFt értékben ,2016-ban 11.299-eFt értékben, 2017-ben már csak 10.692-e Ft. Sokat rontanak a helyzeten a tagintézmények közötti folyamatos összevonások és szétválások és az ezzel járó állandó névváltozások. Itt nem csak az adminisztrációs teherről van szó,

16

17

Kiegyenítetlen kimenő számlák 2016.12.31.

Analitika 2000-2013 2014 2015 2016 Összesen

*1 Alaptevékenység összesen 1 165 919 522 000 693 0006 739

600 9 120 519

111 Egyéni kutatók 55 919 63 000 90 000 752 800 961 719

112 Rendes tagok 1 090 000 459 000 603 0005 866

800 8 018 800

113 Gazdálkodók 0 0 0 30 000 30 000

114 Közintézmények 0 0 0 90 000 90 000

116 Oktatás 20 000 0 0 0 20 000

*2Vállalkozási tevékenység összesen 154 593 73 152 96 241

1 599 141 1 923 127

211 Microsoft 0 0 26 137 998 050 1 024 187

214 Domain-név 154 593 73 152 70 104 229 616 527 465

216 Webhosting 0 0 0 371 475 371 475

Összesen 1 320 512 595 152 789 2418 338

74111 043

646

Főkönyv összesen11 043

646

Kiegyenítetlen kimenő számlák 2017.12.31.

Analitika 2000-2014 2015 2016 2017 Összesen

*1 Alaptevékenység összesen 713 200 342 600 856 200

4 596 000 6 508 000

111 Egyéni kutatók 89 200 66 600

142 200

415 800 713 800

112 Rendes tagok 604 000 276 000

699 000

4 075 200 5 654 200

113 Gazdálkodók 0 0 0

15 000 15 000

18

Vevők értékvesztéssel számítva 2016.12.31

Analitika2000-2013

(100%)2014 (50%) 2015 2016 Összesen

*1 Alaptevékenység összesen 0 0 346 5006 739

600 7 086 100

111 Egyéni kutatók 0 0 45 000 752 800 797 800

112 Rendes tagok 0 0 301 5005 866

800 6 168 300

113 Gazdálkodók 0 0 0 30 000 30 000

114 Közintézmények 0 0 0 90 000 90 000

116 Oktatás 0 0 0 0 0

*2Vállalkozási tevékenység összesen 0 0 48 121

1 599 141 1 647 262

211 Microsoft 0 0 13 069 998 050 1 011 119

214 Domain-név 0 0 35 052 229 616 264 668

215 Bix-bax 0 0 0 371 475 371 475

Összesen 0 0 394 6218 338

741 8 733 362

114 Közintézmények 0 0 15 000

90 000 105 000

116 Oktatás 20 000 0 0 0 20 000

*2Vállalkozási tevékenység összesen 129 130 41 656

103 492

1 218 529 1 492 807

211 Microsoft 0 0 34 404

927 953 962 357

214 Domain-név 129 130 41 656 69 088

290 576 530 450

216 Webhosting 0 0 0 0 0

Összesen 842 330 384 256 959 692

5 814 529 8 000 807

Főkönyv összesen 8 000 807

19

Vevők értékvesztéssel számítva 2017.12.31

Analitika2000-2014

(100%)2015 (50%) 2016 2017 Összesen

*1 Alaptevékenység összesen 0 0 428 100

4 596 000 5 024 100

111 Egyéni kutatók 0 0 71 100

415 800 486 900

112 Rendes tagok 0 0

349 500

4 075 200 4 424 700

113 Gazdálkodók 0 0 0

15 000 15 000

114 Közintézmények 0 0 7 500

90 000 97 500

116 Oktatás 0 0 0 0 0

*2Vállalkozási tevékenység összesen 0 0 51 746

1 218 529 1 270 275

211 Microsoft 0 0 17 202

927 953 945 155

214 Domain-név 0 0 34 544

290 576 325 120

215 Bix-bax 0 0 0 0 0

Összesen 0 0 479 846

5 814 529 6 294 375

Főkönyv 6 294 375

2017 december 31-én a kiegyenlítetlen kimenő számlák értéke 8.000.807 Ft, értékvesztéssel 6.294.375 Ft.

Ez a szám azért ilyen magas, mert 2017. decemberben mentek ki a 2017. II. félévi tagdíj számlák (rendes tagok+gazdálkodok+közintézmények 4.828.200 Ft, és egyéni kutatók 468.000 Ft értékben). Novemberben ment ki a Microsoft select bonyolítási díjáról a számla 5.121.616 Ft nettó értékben.

20

Az előző évek kintlévősége, ami 2017 december 31-én 8.000.807 Ft volt az mostanra 3.298.946 Ft-ra csökkent.

2017-es év a HUNGARNET Egyesületnek már a tizenkilencedik teljes „közhasznúság” éve volt. Társasági adót nem fizetünk, így közhasznúsági adómegtakarításunk sincs.

21