Transznacionális illetve multinacionális vállalatok a világgazdaságban

Transznacionális illetve multinacionális vállalatok a

világgazdaságban

A nemzetközi tőkeáramlás formái és indítékai

Kölcsöntőke

• pl.: kormányok, nemzetközi szervezetek által a kevésbé fejlett országoknak nyújtott kedvezményes hitelek, kereskedelmi bankok által külföldi ügyfeleknek nyújtott kölcsönök

• lehetséges céljai:

- magasabb kamat megszerzése és/vagy

- a nehéz helyzetbe került partnerek megsegítése

- az adós feletti befolyás megszerzése

Portfólió-beruházások

• külföldi kibocsátású pénzpiaci értékpapírok (kötvények, részvények stb.) vásárlása → tisztán pénzügyi befektetés

• a tőke működését mások irányítják és ellenőrzik (az ellen-őrzést nem biztosító részvényhányad)

• legfontosabb indítékai: a külföldi részvénytársaság rész-

vényének magasabb osztaléka

de: bizonytalan (kockázat)

Külföldi közvetlen tőkeberuházások (FDI, foreign direct investment)

• a tőke külföldön történő befektetése olyan vállalkozás for-májában, amelyet a tőke tulajdonosa(i) közvetlenül irá-nyít(anak) – 10%-nál nagyobb részesedés

• valóságos reálberuházások (gyárak, termelő-vagy szol-gáltatóüzemek stb.) megvásárlása

• legfontosabb indítékai: a külföldön elérhető magasabb profitráta, a kockázat globális diverzifikálása + egyéb okok (ld.: később)

Külföldi közvetlen tőkeberuházások (FDI, foreign direct investment)

Megvalósulási formái

• új vállalat alapítása külföldön (zöldmezős beruházás)

• már létező külföldi vállalat 10%-ot meghaladó tulaj-donrészének megvásárlása (egyesülés és felvásárlás, merger and acquisition M&A)

• a külföldi leányvállalat nyereségének újrabefektetése (reinvesztálása)

• az anyavállalat és a leányvállalatok közötti tranzak-ciók (hitel, alaptőke-emelés)

Az FDI-áramlás aktuális tendenciái

• 2003-2007: a világgazdaságban áramló FDI összege folyamatosan emelkedett

• 2008: a válság következtében csökkent az FDI összege

• 2009 második negyedévétől a világgazdaságban áramló FDI összege növekedésnek indult

• 2010-ben 1240 milliárds USD-t ért el, de ez 15%-kal alacsonyabb a 2005-2007 közötti időszak átlagánál

A világban áramló FDI mennyisége (2005-2007, átlag ill. 2007-2010),

milliárd USD

A kiáramló FDI

• a kiáramló FDI túlnyomó része a fejlett országokból érke-zik, de a fejlődő országok tőkeexportja rekorszintet ért el

• az ázsiai régió világ tőkeexportjából való részesedése folyamatosan növekszik

• legfontosabb tőkeexportőr országok (2010): Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Hollandia, Németország, Franciaország, Japán

• a legfontosabb tőkeexportőrök a fejlődő országok között (2010): Hong Kong, Kína, Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan, India, Mexikó, Malájzia, Brazília

A kiáramló FDI régiók szerinti bontásban, milliárd USD és %

Beáramló FDI

A válság előtt

• a legfontosabb tőkeimportőr országok a fejlett országok voltak

• De: a fejlettek és fejlődők közötti különbség kisebb, mint a kiáramló FDI esetében

• az ázsiai térségbe és kisebb mértékben Latin-Amerikába egyre nagyobb mennyiségű FDI érkezik

• elsősorban a fejlett országokba irányuló FDI-beáramlás csökkent, a fejlődő országokban és az átmeneti gazda-ságokban folytatódott a növekedés

Transznacionális társaságok

A transznacionális társaság fogalma

Az ENSZ meghatározása szerint transznacionálisnak minő-

sítendők azok a vállalatok, amelyek:

• gazdálkodási tevékenységüket két vagy több országban folytatják

• centralizált döntéshozatali rendszerük van, globális stra-tégiát alkalmaznak

• különböző országokban működő vállalataik között az információkat, forrásokat és az eszközöket megosztják

Egymás szinonímái, bár egyes szerzők különbséget teszneka jelentésük között:

• transznacionális

- egy vállalat működése külföldi leányvállalatai révén egy-szerre több nemzetgazdaságra terjed ki (de alaptőkéjé-nek meghatározó része egy adott országból származik)

- üzletpolitikájának középpontjában vállalati összműködé-sének globális optimalizálása áll

Transznacionális társaság vs multinacionális vállalat

A MOL hazai és külföldi leányvállalatai

• Ina Industrija Nafte d.d. (Horvátország)• FGSZ Zrt. (Mo.) • Alfagas Kft. (Mo.)• Hawasina LLC Oman Branch (Omán)• MK Mineralkontor GmbH (Németország)• MOL Pakistan Oil and Gas Co (Pakisztán)• MOL Yemen Oil and Gas Ltd. (Jemen)• Moltrade-Mineralimpex Rt. (Mo.)• Roth-Heizöle GmbH (Ausztria)• TVK Rt. (Mo.)• Geoinform Kft. (Mo.)• Hexan Kft. (Mo.)• Kalegran Ltd Erbil (Kurdisztán)

A MOL hazai és külföldi leányvállalatai

• MOL Caspian Oil and Gas Ltd. (Kazahsztán)• MOL Romania PP srl (Románia)• MOL Austria Handels GmbH (Ausztria)• MOL-Trans Kft. (Mo.)• Slovnaft a.s. (Szlovákia)• UBA Services Ltd. (Oroszország)• GES Geofizikai Szolgáltató Kft. (Mo.)• INTERMOL d.o.o. (Szerbia)• MOL Földgázszállító Zrt. (Mo.)• MOL Slovenija d.o.o. (Szlovénia)• MOL-LUB Kft. (Mo.)• Petrolszolg Kft. (Mo.)• Terméktároló Rt. (Mo.)• ZMB Ltd. (Oroszország)


• Multinacionális

- egy vállalat más államok természetes, illetve jogi személyeinek tulajdonában lévő tőkét is bevon a működésébe

- vállalati működésében azonban a tulajdonosi elkü-lönülés nem érvényesül: az üzletpolitika és az irányítás egységes

A MOL Nyrt. részvény- és tulajdonosi szerkezete (becsült)


A transznacionális vállalatok nagy része multinacionálisnakis tekinthető.

Hasonlóságaik:

• egyszerre több nemzetgazdaságban működnek

• részvénytulajdonosaik különböző államokhoz tartozó ter-mészetes és jogi személyek

• működésükben a tulajdonosi elkülönülés nem érvényesül, irányításuk egységes (elsősorban az anyagazdaságban lévő csoport érdekei a meghatározók)


• üzleti tevékenységük hálózati formában valósul meg (külföldi leányvállalatok + a helyi bedolgozó, szolgáltató, értékesítő vállalatok is)

• üzletpolitikájuk nyereségorientált, de globális optima-lizálásra törekednek (optimális forrásfelhasználás + ma-ximális költséghatékonyság)

A transznacionális társaság típusai

vertikálisan integrált társaságok

• valamely termék termelési folyamatának több vagy vala-mennyi láncszemét magukba foglalják

horizontális konglomerátumok

• egyszerre több különböző termék gyártásával illetve kü-lönféle szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak (előnye: a kockázatmegoszlás)

A gyakorlatban a TNC-k nagy része e két változatot kombi-nálja, vagyis mindkét típushoz besorolható.

A TNC-k jelentősége

1990 2008

A TNC-k száma 37000 82000

A leányvállalatok száma

170000 810000

TNC Anyaország Vagyon (millió USD)

http://www.unctad.org/en/docs/wir2010_en.pdf Külföldi Összes

1 General Electric USA 401 290 797 769

2 Royal Dutch /Shell Group UK, Hollandia 222 324 282 401

3 Vodafone Groupe UK 201 570 218 955

4 British Petroleum Company UK 188 969 228 238

5 Toyota Motor Corporation Japán 169 569 296 249

6 ExxonMobil USA 161 245 228 052

7 Total Franciaország 141 442 164 662

8 E.ON Németország 141 168 218 573

9 Électricité de France Franciaország 133 698 278 759

10 ArcelorMittal Luxemburg 127 127 133 088

A világ 20 legnagyobb külföldi vagyonú transznacionális társasága

(2008)

A világ 20 legnagyobb külföldi vagyonú transznacionális társasága

(2008)TNC Anyaország Vagyon (millió USD)

http://www.unctad.org/en/docs/wir2010_en.pdf Külföldi Összes

11 Volkswagen Németország 123 677 233 708

12 GDF Suez Franciaország 119 374 232 718

13 Anheuser-Busch Inbev Hollandia 106 247 113 170

14 Chevron Corporation USA 106 129 161 165

15 Siemens AG Németország 104 488 135 102

16 Ford Motor USA 102 588 222 977

17 Eni Olaszország 95 818 162 269

18 Telefónica SA Spanyolország 95 446 139 034

19 Deutsche Telekom AG Németország 95 019 171 385

20 Honda Motor Japán 89 204 120 478

A fejlődő országok 10 legnagyobb TNC vállalata

TNC Anyaország Iparághttp://www.unctad.org/en/docs/wir2010_en.pdf

1 Hutchinson Wampoa Ltd Hong Kong, Kína vegyes

2 CITIC Group Kína vegyes

3 Cemex SA Mexikó ásványi termékek

4 Samsung Electronics Dél-Korea elektronikai berendezések

5 Petronas-Petroliam Malájzia olajipar

6 Hyundai Motor Company Dél-Korea autóipar

7 China Ocean Shipping Group Kína szállítás

8 Lukoil Oroszország olajipar

9 Vale S.A. Brazília bányászat

10 Petróleos de Venezuela Venezuela olajipar

A működőtőke-áramlást magyarázó elméletek

John Dunning eklektikus paradigmája

Hagyományos felfogás

• a tőke nemzetközi áramlásának természetes iránya: fejlett országok → fejlődő országok

Kiinduló feltételezések

• a fejlődő országokban magasabb a tőke határterme-lékenysége → eltekint a magasabb technológiai szín-vonal következményeitől

• a tőkeexport esetén a fő szempont az, hogy hol maga-sabb a tőke hozadéka → de: a tőkeáramlás egyes for-máinál más szempontok is számíthatnak

Dunning elmélete

A külföldi tőkeberuházások indítékai különféleképpen csopor-tosíthatók:

Indítékok a TNC-k 4 fő típusa szerint

• az erőforrások megszerzését célzó beruházások pl.: természeti erőforrások, munkaerőforrások, szellemi

tőke, szaktudás, technológiai eredmények stb.

• a piac megszerzésére irányuló beruházások a korábban exporttal ellátott külföldi piac helyi termeléssel való kiszolgálását célozzák

Dunning elmélete

• a hatékonyság növelésére törekvő beruházások

a tényező-ellátottságban mutatkozó nk-i különbségek ki-használását célozzák

- tőkeintenzív, technológiaintenzív → fejlett országok

- munkaintenzív → fejlődő országok

• a stratégiai előny megteremtését, a versenyképesség javítását célzó beruházások

a különböző kapacitások közös tulajdonát, illetve a külön-böző tevékenységek közös központi ellenőrzését megva-lósító vállalatfúziók révén szerezhető előnyök

Dunning eklektikus elmélete (más néven: OLI-paradigma)

Tulajdonspecifikus előnyök (Ownership specific advantages)

• a befektető vállalathoz kötődnek, a befektetés előtt is a vállalat birtokában vannak

• olyan anyagi és nem anyagi javak birtoklásából adód-nak, amelyekkel a külföldi piacon tevékenykedő verseny-társak nem rendelkeznek

• pl.: humán erőforrás, tőke, szabadalmi védettséget élve-ző termékek → anyagiegy sajátos technológia, know-how, menedzseri, marke-ting vagy műszaki tudás és tapasztalat, márkák és véd-jegyek → nem anyagi


Elhelyezkedési előnyök (Locationspecific advantages)

• a befektetés célországát jellemzik, csak akkor állnak a vállalat rendelkezésére, ha az FDI-befektetést már végrehajtotta

• olyan adottságok, amelyek vonzóbbá teszik a termelés külföldön történő megszervezését az anyaországival szemben

• pl.: olcsó termelési tényezők (alacsony bérköltségek és nyersanyagokkal, energiahordozókkal való ellátottság), kedvező jogi, politikai és intézményi környezet, a piachoz való közvetlen hozzáférés


Internalizációs előnyök (Internalization advantages)

• a termelés vállalaton belüli megszervezéséből származó előnyök, amelyek lehetővé teszik a piaci mechanizmu-sok és a tranzakciós költségek kiküszöbölését

• pl.: transzferárak

• a működőtőke-befektetéseket (az egyéb szerződéses kapcsolatok kialakítása helyett) a tulajdonspecifikus előnyök védelme is ösztönözheti


Összefoglalva:

A TNC-k tevékenységének hatásai és indítékai is összetettek

• mind a beruházási tőkét exportáló

• mind a külföldi beruházási tőkét importáló országok szá-mára

John Harry Dunning (1927-2009)

Potenciális előnyök a tőkebefogadó ország számára

• a gazdaságfejlesztés finanszírozási forrásainak bővü-lése

csökkenhet

- az erőforrások terén meglévő szakadék

- a devizaállomány terén meglévő szakadék (a fizetési mérleg alakulására tett hatás)

- a költségvetési szakadék


• a foglalkoztatási lehetőségek bővülése

• a fejlett technológiához való hozzájutás

• a korszerű menedzselési stb. ismeretek megszerzése

• a külpiaci kapcsolatok fejlesztése

• az új vállalkozások kockázatának megoszlása


• nemzetgazdaság hatékonyságának és világgazdasági alkalmazkodóképességének javulása

- technikai hatékonyság: a termelékenység növekedése

- strukturális hatékonyság: az erőforrások, a tőke és a mun- kaerő hatékonyabb ágazatokba való átcsoportosulása

- méretgazdaságosság és a termékváltozatok gazdaságos- sága

Potenciális hátrányok a befogadó ország számára

• az ország nemzeti autonómiáját csökkentő hatások

- egyoldalú függőségi viszony kialakulása (technológiai, pénzügyi)

- nemzeti tulajdon részarányának csökkenése

- a gazdaságpolitika, a gazdasági szerkezet ill. a termelé- si- és exportstruktúra túlzott befolyásolása

- külkereskedelmi orientáció egyoldalúvá torzítása

- a helyi fogyasztás torzítása (reklámhadjáratok)

Potenciális hátrányok a befogadó ország számára

• pénzügyi veszteség (pl.: profitrepatriálás, vám-és adó-kedvezmények)

• nehezen adaptálható vagy idejétmúlt technológia át-vétele

• a képzett munkaerő elszívása

• a szervezési és más ismeretek átvételének nehézsé-gei

• rejtett (implicit) eladósodás

Köszönöm a figyelmet!

Documents

Transznacionális illetve multinacionális vállalatok a világgazdaságban