Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata

Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata

Budapest – 2014. január 21.Budapest – 2014. január 21.

Bali Péter tű. őrnagy

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Veszélyes Üzemek Főosztály

Hatósági továbbképzés

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.

BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóság

Következmények - kockázatok

10-8

10-7

10-6

Veszélyességi övezet

következmény

kockázat

Veszélyeztetett terület

Védelmi tervezés

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Egyéni és társadalmi kockázat

Kockázati mérőszámok objektív és hatékony módon segítik a környezetre gyakorolt káros hatások megítélését, és a hatósági szabályozás megvalósíthatóságát – biztosítja az azonos követelményeket

Az egyéni kockázati mérőszámok a meteorológiai adatok felhasználásával, probit módszer alkalmazásával állíthatók elő; amelyekből előállított kockázati kontúrok egy léptékhelyes térképen ábrázolásra kerülnek

A társadalmi kockázatot ún. F-N görbével szokás megadni. A görbe azon események kumulatív frekvenciáját mutatja, amelyek adott értéket meghaladó számú áldozatot reprezentálnak (általánosan elfogadott a halál esetek számának alkalmazása)

Az egyéni kockázat hipotetikus módszer a kockázat becslésére, a társadalmi kockázat pedig az aktuális kockázatot mutatja az adott népességre.

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Egyéni kockázat és társadalmi kockázat

Az egyéni kockázat földrajzi jellegű megjelenítése annak, hogy egy létesítmény a környezetében levő területre milyen fenyegetettséget jelent– független az emberek jelenlététől és az egyének védelmétől is. A társadalmi kockázat számot ad a környezetben dolgozó illetve lakó emberek jelenlétéről és védelméről.

Halálesetek száma (N)

Koc

káza

ti sz

int

(F)

1 10 100 1000

10-8

10-7

10-6

10-5

10-4

10-3

10-8

10-7

10-6

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


A kockázatelemzés megvalósításának lépései

A vizsgált üzem felépítésének, működésének jellemzői

A lehetséges veszélyek azonosítása, feltárása

Bekövetkezési gyakoriság számítása

Következmények számítása

KOCKÁZATMEGHATÁROZÁSA

SZÁMSZERŰKOCKÁZAT

Emberi tényezők

Meghibásodási ráta

Népesség-eloszlási adatok

Meteorológiai adatok

Gyulladási adatok

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


További szükséges adatok, információk

Meteorológiai adatok irány szerinti gyakoriságban (OMSZ mérőállomások) Szélirány-eloszlás (szélrózsa) Stabilitás-eloszlás Szélsebesség-megoszlás

Népességi adatok Lakosság Környező munkahelyek Tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények

Gyújtó források Közlekedési utak Elektromos berendezések Távvezetékek, stb.

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Hatások súlyosságának meghatározása

Emberi egészségkárosodás(Környezeti károk)(Anyagi károk)

LökéshullámHősugárzásMérgező hatás

Probit-görbe: időben változó helyzetek kezeléseinkább a kockázatok számszerűsítésekor

Rögzített küszöbérték:konzervatívabbvédelmi intézkedések tervezésénél

mérgezés: IDLH, ERPG, stb.gőztűz: ARH, ARH/2tűzhatás: másodfokú égés, stb.túlnyomás: dobhártya sérülés, stb.

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Valószínűség - Probit

Az egyéni kockázat kiszámítása magában foglalja egy személy adott kitettség következtében történő elhalálozási valószínűségének kiszámítását.

Egy hatás valószínűsége és a kitettség közötti kapcsolat általában egy S alakú görbe alakját veszi fel. Abban az esetben, ha probitot használunk a valószínűség helyett, akkor az S alakú görbe egyenes vonallal helyettesíthető

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.



A valószínűség (P) és a probit (Pr) ammónia hatásának való kitettség függvényében. A kitettséget az ln (D) jelöli, ahol a D a mérgező dózist jelenti.

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.



Hősugárzás:

Pr = A + B * ln(Q4/3 * t),

Mérgezésre:

Pr = a + b ln (Cn t)

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.



P 0 0.01 0.02 0.03 0.04 0.05 0.06 0.07 0.08 0.09

00.10.20.30.40.50.60.70.80.9

-3.724.164.484.755.005.255.525.846.28

2.673.774.194.504.775.035.285.555.886.34

2.953.824.234.534.805.055.315.585.926.41

3.123.874.264.564.825.085.335.615.956.48

3.253.924.294.594.855.105.365.645.996.55

3.363.964.334.614.875.135.395.676.046.64

3.454.014.364.644.905.155.415.716.086.75

3.524.054.394.674.925.185.445.746.136.88

3.594.084.424.694.955.205.475.776.187.05

3.664.124.454.724.975.235.505.816.237.33

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


A mérgező gázfelhő károsító hatása

Ahol:Pe = az elhalálozás valószínűsége (dimenzió nélkül)Fe,in = a zárt térben tartózkodók elhalálozási valószínűsége (dimenzió nélkül)Fe,out = a nyílt elhelyezésben tartózkodók elhalálozási valószínűsége (dimenzió nélkül)

Napszaktól függő együttható fin fout

nappal (8.00 – 18.30) 0,93 0,07

éjszaka (18.30 – 8.00) 099 0,01

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.



Az elhalálozás valószínűsége:

Pe = a + b * ln (Cn * t)

Ahol: Pe = az elhalálozás valószínűsége (dimenzió nélkül) a, b, n = a mérgező anyagtól függő állandók (dimenzió

nélkül) C = a mérgező anyag töménysége (mg/m3) t = expozíciós idő (perc)

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.



2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Tűz és hősugárzás modellezése

elsőfokú sérülés: hólyagok nincsenek, a bőr vörös, nyomásra kifehéredik, fájdalom, kisimult bőrfelszín jellemzi;másodfokú égésnél nedvedző (tiszta vagy zavaros folyadékkal) hólyagok alakulnak ki a sérülés helyén; harmadfokú égési sérülésnél nincsenek hólyagok, az égés a felszíne fehér vagy fekete is lehet, de mindig érzéketlen;halálos kimenetelű.

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


A hősugárzást leíró probit függvények

Általános forma:

Pr = A + B * ln(Q4/3 * t),

Halálozásra vonatkozó:

Pr = - 36,38 + 2,56 * ln(Q4/3 * t),

Elsőfokú égési sérülésre:

Pr = - 39,83 + 3,0186 * ln(Q4/3 * t),

Másodfokú égési sérülés:

Pr = - 43,14 + 3,0186 * ln(Q4/3 * t).

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Tűz és hősugárzás modellezése

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Az elhalálozás valószínűsége

Az elhalálozás valószínűségét meghatározó probit függvény értéke:

Pr = - 36,38 + 2,56 • ln (q˝ 4/3 •t)

Ahol: Pr = az elhalálozás valószínűségét meghatározó

probit függvény értéke (dimenzió nélkül) q˝= hő-fluxus kW/m2

t = expozíciós idő s

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Gőztüzek (lobbanó tüzek, Flash Fires) hatása

Kiterjedését az ARH - ARH/2 hányad (alsó gyulladási határ, Lower Flammable Limit) határozza meg

Terjedésen alapul, a halálozás Gőztűzön belül Pr=1

Gőztűzön kívül Pr=0

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


A robbanás károsító hatása

A gázfelhő robbanás túlnyomása

A túlnyomás nagyobb, mint

0,3 bar

Pe = 1Fe,in = 1Fe,out = 1

A túlnyomás nagyobb, mint 0,1 bar

Pe = 0Fe,in = 0Fe,out = 0

Pe = f(Ps, is)Fe,in = f(Ps, is) Fe,out = f(Ps, is)

igen

nem nem

igen

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


A robbanás károsító hatása

Az egésztest károsodástól származó elhalálozás

valószínűsége: Pr = 5,0 – 2,44 • lnS

Ahol: Pr = a károkozás valószínűségét

meghatározó függvény értéke (dimenzió nélkül):

S = 7,28 • 103 / Pmax + 1,3 • 109 / (Ps • is)Ahol:

Pmax = a léglökési hullám maximális túlnyomása (Pa)is = a légl. hullám pozitív fázisának impulzusa (Pa • s)

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Egyéni kockázat

Az egyéni kockázat egy, a veszély közelében levő személy kockázatára vonatkozik. Ez az érték magába foglalja az egyén sérülésének természetét, a sérülésnek bekövetkezési valószínűségét, és azt az időszakot, mely alatt ez a sérülés bekövetkezhet.

Az egyéni kockázat a nem kívánt következmény bekövetkezési valószínűsége egy olyan baleset következtében, amely során az egyén a veszélyes létesítmény körüli (x,y) pontban tartózkodik.

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Egyéni halálozás, sérülés kockázata

Egyéni halálos kockázatról van szó, ha a sérülés a személy halálához vezet, egyéni sérülési kockázatról (például égések), ha a befogadó sérülése áll a károsodás középpontjában, vagy annak az egyéni kockázata, hogy veszélyes toxikus dózist kap, ha a sérülés egy bizonyos kitettségre, és egy meghatározott időszakra vonatkozik.

Egy másik meghatározás: az egyéni kockázat egy olyan személy elhalálozási valószínűsége egy üzemben történt baleset következtében, aki a nap 24 órájában egy adott helyen tartózkodik az üzem szomszédságában.

Illetve, az egyéni kockázat a baleset következtében az egyén elhalálozásának gyakorisága.

Az egyén a feltételezés szerint nem rendelkezik veszély elleni védettséggel, és a teljes kitettségi idő alatt jelen van.

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Kockázati eredmények

Az izokockázati görbe olyan pontok (x,y) halmazaként van meghatározva, melyeknél az egyéni kockázat egy meghatározott érték.

Ezek a görbék egyéni kockázati kontúrként is ismeretesek, amelyek egyértelműen bemutatják a kockázatot a létesítmény körül.

Azonos kockázati görbék 10-5 és 10-6 egyéni kockázathoz

2014. 01. 21.2014. 01. 21.

Egyéni kockázat meghatározása

Megadjuk a súlyos baleset fajtáját (S), gyakoriságát (fs)

Megadjuk a stabilitási fokot, a szélirányt PM, PØ

Megválasztjuk a gyújtási módot, valószínűsége: P i

Meghatározzuk az elhalálozás valószínűségét az adott rácsponton: Pe

Meghatározzuk az egyéni kockázat adott rácsponti összetevőjét : ΔIRSmØi

Elvégezzük minden gyújtási módra

Elvégezzük minden stabilitási fokra és

szélirányra

Elvégezzük minden súlyos balesetre

Meghatározzuk az egyéni kockázat adott rácsponti eredőjét

igen

igen

igen

nem

nem

nem

ΔIRSmØi = fs • PM • PØ • Pi • Pe /év

IR = Σ Σ Σ Σ ΔIRSmØ s M Ø i

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Egyéni kockázat ábrázolása (példa)

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Egyéni kockázat meghatározása

Minden irányba gyakorolt hatás

A BLEVE-ek (Forrásban Levő Folyadék Gőzének Táguló Robbanása) robbanások, stb. hatásai általában csak a baleset helyéhez viszonyított távolságtól függnek.

Phalál,BLEVE(x,y) =

P(BLEVE) (a halál (x,y) pontban vett valószínűsége

(hányados) erre a BLEVE-re nézve)

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Egyéni kockázat ábrázolása (példa)

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Társadalmi kockázat

A társadalmi kockázat a baleset által érintett személyek csoportjára vonatkozó kockázat A gyakoriság és az adott populációban a meghatározott veszélyek megvalósulásánál egy meghatározott ártalmi szinttől szenvedő emberek száma közötti összefüggésként van kifejezve.

A társadalmi kockázat N vagy annál nagyobb számú ember, baleset következtében bekövetkező egyidejű elhalálozásának gyakoriságát jelenti. A balesetet szenvedő emberek valamiféle védettséget élvezhetnek.

Ezt a kockázati mérőszámot az F-N görbék mutatják.

Az F-N görbék az F gyakoriság grafikus megjelenítései, mely gyakoriság alatt bizonyos N számú haláleset következhet be.

Az F-N görbe egy pontja megadja annak a balesetnek az F bekövetkezési gyakoriságát, amelyben N - nél több ember halála következik be.

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Kockázati eredmények

Társadalmi F-N görbék

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Társadalmi kockázat meghatározása

Tételezzük fel, hogy egy vegyi folyamat kockázat elemzése a veszélyes anyag szabadba jutásának 4 fő eseménysorát határozza meg. Ezek az eseménysorok a bekövetkezési valószínűségekkel és a várt halálos áldozatok számával együtt a táblázatban vannak megadva.

Esemény sor Következmények(halálesetek várt száma)

Bekövetkezési valószínűség ( évenként)

S 1 Csővezetékből való szabadba jutás 2 10 -4

S 2 A tartály katasztrofális meghibásodása 5000 10 -8

S 3 Szabadba jutás a tartályon levő lyukból 110 10 -6

S 4 A töltő / lefejtő kar törése 15 210 -5

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Az F-N görbe szerkesztése

217

117

5117

1,0E-09

1,0E-08

1,0E-07

1,0E-06

1,0E-05

1,0E-04

1,0E-03

1 10 100 1000 10000Halálesetek várt száma, N

Gya

kori

ság

, F

Eseménysor Következmények (várható halálesetek)

Előfordulási valószínűség (évente)

S1 Csővezetékből való kiáramlás 2 1.210110-4

S4 A betöltő/lefejtő ág törése/repedése

15 2.10110-5

S3 Tartályból való kiáramlás kilyukadás miatt

110 1.0110-6

S2 A tartály katasztrofális meghibásodása

5000 10-8

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Társadalmi kockázat (példa)

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Társadalmi kockázat (példa - 2)

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Társadalmi kockázat Elfogadhatóságának feltételeR. 7. melléklet 1.6. pont

A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyhatók:

a) akik részt vesznek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kezelésében, elhárításában, konkrét feladattal rendelkeznek a beavatkozás végrehajtása során (például őrző-védő szolgálat, létesítményi tűzoltóság stb.);

b) telephelyen bérleménnyel rendelkezők, ha • az üzemmel egységes biztonsági irányítási rendszer szerint működnek, • az üzem dolgozóival azonos felkészítésben, oktatásban részesültek, • a gyakorlatok végrehajtásában részt vettek, • a riasztás, egyéni védelem, elzárkózás feltételei szükség szerint biztosítottak;

c) ipari parkon belüli azon gazdálkodó szervezetek munkavállalói, amelyeket az üzemeltető megismerteti saját biztonsági irányítási rendszerével, bevonja a belső védelmi terve oktatásába és - amennyiben szükséges - a terv gyakoroltatásába, figyelembe veszi a riasztási feladatainak teljesítése során, és a külső szervekkel való kapcsolattartáskor;

Dokumentálni szükséges!

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Hatósági felülvizsgálat – módszertan minősítése

Üzem és létesítmények azonosítása (veszélyes anyagok jelenléte)Veszélyelemzés módszertana Eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása Gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása Veszélyes anyag kikerülés feltételeinek és körülményeinek elemzése,

A technológia biztonságos működtetésének műszaki rendszereiKövetkezmények értékelése Súlyos baleset kialakulásának feltételei (időjárás, anyagi állandók, stb) Hatások terjedésének bemutatása, értelmezése Lakossági adatok, számítási módszerek kiindulási mutatók helyessége

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Kockázatok minősítése

Egyéni kockázat elfogadhatósága

10-8

10-7Elfogadható kockázat

Kockázati szint csökkentése szükséges

Nem elfogadható kockázat

10-6

10-5

10-4

10-3

Társadalmi kockázat elfogadhatósága

1 10 100 1000 1000010-9

10-8

10-7

10-6

10-5

10-4

10-3

Halálesetek száma

Nem elfogadható kockázat

Kockázat csökkentés szükséges

Elfogadhatókockázat

Ko

ckáz

ati

szin

t

Ko

ckáz

ati

szin

t

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Kockázati eredmények használata

Kockázat rangsorolása

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Kockázatcsökkentési intézkedések

UE 1

UE 3

UE 4

UE 5

UE 7

IE

IE

IE

IE

IE

IE

CE

SCE

SCE

DP

DP

DP

ME

ME

ME

ME

ME

ME

ESEMÉNYSOR

Hibafa Eseményfa

Védelmi zárakMegelőzés Védelem

DPÉS

ÉS

VAGY

VAGY

VAGY

VAGY

VAGY

UE 2

CU E

CU E

Csúcs esemény

Kezdeti esemény

Ele

mi h

iba

esem

énye

k

Lehe

tség

es k

imen

etel

ek

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Példa: Hibafa – BLEVE

BLEVE tartálykocsi

ÉS

TŰZ

ÉVENTE

ÉVENTE

NINCS BEAVATKOZÁS

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


BLEVE megakadályozása

A hibafa nem tartalmaz nagyobb mennyiségű információt.

A BLEVE megelőzhető – de ez nem látható a hibafából.

A „beavatkozás” mindig jó megelőzési eszköz a BLEVE elkerülésére?

2014. 01. 21.2014. 01. 21.

Lehetséges eseményfa

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.

BM Országos Katasztrófavédelmi BM Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságFőigazgatóságKorrektív Megelőző

intézkedések ?

Korrektív (hibajavító vagy elhárító) intézkedések Megtörtént események kivizsgálásainak eredményeire alapuló

korrektív intézkedések, amelyek hiba-ok elemzés alapján kerülnek meghatározásra, a lehetséges következmények súlyosságának rangsora alapján

Pl. Raktárbázis deklarálja egy adott veszélyes anyagból a beszállítható mennyiséget és azok elhelyezkedését.

Megelőző intézkedések Valószínűségi biztonsági elemzésen alapuló megelőző intézkedések,

amelyek a kockázatok rangsora alapján kerülnek meghatározásra Egyre korszerűbb EU szintnek megfelelő raktárbázisok logisztikai központok

létesítése, üzemeltetése

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Kockázat csökkentés és költség-haszon elemzés

0,00E+005,00E-041,00E-031,50E-032,00E-032,50E-033,00E-03

ALAP ESET

+Opt

.AA+B

AB+C

ABC+D

ABCD+E

ABCDE+F

-1001020304050607080

Atlagos egyeni kockazat Koltseg (US$000,000)

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Az építményjellege

Belső zóna10-5

Középső zóna10-6

Külső zóna3*10-7

A. Lakóház, szálloda,

nyaralók

A fejlesztés nem ajánlott.

Az engedélyezés a halálozás

társadalmi kockázatánakrészletes vizsgálatán

alapulóegyedi feltételekhez kötött.

A fejlesztés megengedett.

B. Munkahelyek,Parkolók


A fejlesztés megengedett. A fejlesztés megengedett.

C. Kiskereskedelmiüzletek, kis közösségilétesítmények,Szabadidőközpontok


társadalmi kockázatának

részletes vizsgálatán alapuló

egyedi feltételekhez kötött.





D. Tömegtartózkodásra

szolgáló építmények

A fejlesztés nem ajánlott.




Az engedélyezés a halálozástársadalmi kockázatának

részletesvizsgálatán alapuló egyedifeltételekhez kötött.

E. Közterületek,főközlekedési

útvonalak


társadalmi kockázatának

részletes vizsgálatán alapuló

egyedi feltételekhez kötött.





Sérülési kockázatok - településrendezés

2014. 01. 21. 2014. 01. 21.


Köszönöm a figyelmet!

Documents

Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata