BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA · Káros szenvedélyek..... 44 6.6. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő ... 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban

PEDAGÓGIAI

PROGRAM

NAGYKÁLLÓI BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA 2013.

3

Tartalomjegyzék

TÖRVÉNYI HÁTTÉR………………………………………………………………… ........... 6

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................. 6

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI .......................................................... 10

ALAPÍTÓ OKIRAT… ................................................................................................. 13

A NEVELÉSI PROGRAM ...................................................................................................... 18

1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA

PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

ELJÁRÁSAI ............................................................................................................. 18

1.1. Alapelvek ............................................................................................................... 19

1.2. Célok ..................................................................................................................... 19

1.3. Feladatok, eszközök, eljárások .................................................................... 21

1.4. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai .................................. 28

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

FELADATOK ..................................................................................................................... 30

3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ...................... 31

3.1. Általános alapelvek ............................................................................................... 31

3.2. Az iskolai hagyományok rendszere ............................................................. 33

4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL

ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ...................................................... 38

5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ

TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................................................... 40

6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS

FELADATOK .......................................................................................................... 41

6.1. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ...................................... 41

6.2. Az iskolai ifjúságvédelem tevékenységi köre ....................................................... 42

6.3. Az ifjúságvédelem céljai ....................................................................................... 43

6.4. Az ifjúságvédelem feladatai .................................................................................. 44

6.5. Káros szenvedélyek ............................................................................................... 44

6.6. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek ........... 46

6.7. Az ifjúságvédelmi munka során betartandó etikai követelmények ....................... 46

7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK

FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ................................................................ 47

8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ

TEVÉKENYSÉG ..................................................................................................... 49


4

9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ

SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE........................................................................ 51

10. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK

FORMÁI ................................................................................................................... 51

10.1. Belső-Külső együttműködési modell a tanulók lemorzsolódásának

csökkentésére ................................................................................................................ 51 10.2. Külső együttműködési modell szereplői…… ............. ………………51

10.3. A szülők és az iskola ............................................................................................. 51

10.4. A nevelők és a tanulók közötti kapcsolattartás...................................................... 53

10.5. A nevelők és a szülők közötti kapcsolattartás ....................................................... 53

10.6. A tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok ..................................................... 54

10.7. A pedagógus-pedagógus kapcsolatában ................................................................ 54

11. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI

PROGRAMJA .......................................................................................................... 57

11.1. Az iskola környezeti nevelési programja .............................................................. 57

11.2. Az iskola egészségnevelési programja .................................................................. 71

12. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS ÉS A FENNTARTÓ

FOGYASZTÁS ÉRTELMEZÉSE ...................................................................................... 75

B. HELYI TANTERVEK ...................................................................................................... 77

1. ALAPELVEK ....................................................................................................... 77

2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT

TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZHATÓ TANÓRAI

FOGLALKOZÁSOK, AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT

TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEK ........................................................... 77

2.1. Célok és feladatok ................................................................................................. 77

2.2. Az oktatás időkeretének felosztása ........................................................................ 79

2.3. A központi szakközépiskolai kerettanterv ............................................................. 81

2.4. Szakmai alapozó képzés ........................................................................................ 88

2.5. Oktatási időkeret felosztása szakmacsoportonként ............................................... 92

2.6. Tantárgyi struktúra és óraszámok (felmenő 2013. 09. 01-től) .............................. 93

2.7. A szakképzési kerettantervek ................................................................................ 94

2.8. Szakképzési osztályok órahálója ......................................................................... 111

2.9. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei ................................................................................................... 114

3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ............... 114


5

4. A ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK

SZÁMONKÉRÉSNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ

MAGATARTÁSI, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS

MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ

TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA

ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA ......................................... 116

4.1. A iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésnek követelményei ............. 116

4.2. A iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésnek formái .......................... 117

4.3. A tanuló teljesítménye értékelésének formái ...................................................... 118

4.4. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének

követelményei és formái ............................................................................................. 120

4.5. A tanulók otthoni terhelésének elvei, korlátai ..................................................... 122

5. MODULÁRIS OKTATÁS ESETÉN AZ EGYES MODULOK

ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ

ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE .......................................... 122

6. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI .................................. 122

7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES

MÓDSZEREK ........................................................................................................ 123


6

Törvényi háttér: •

2011. évi CXC törvény a köznevelésről

•

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

•

110/2012 . (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról

•

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről (mellékletei a kerettantervek, óraszámok)

•

32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról

Az érettségi témakörökre jelenleg a 40/2002 (V.24.)

OM rendelet, 22/2009 (IV.22.) OKM rendelet, 1/2012

(I.3.) NEFMI rendelet van érvényben.

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola pedagógiai programjának

része a nevelési program és a helyi tantervei.

A Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola pedagógiai programja

összefoglalja az iskolában folyó oktató-nevelő munka legfontosabb tartalmi

elemeit. Áttekinthetővé és tervezhetővé teszi az iskolai munkát.

A pedagógiai program elkészítésénél az iskola tantestülete törekedett a

világnézeti semlegesség elvének betartására.

A pedagógiai program lehetőséget ad az iskola iránt érdeklődőknek, hogy az

évente kiadásra kerülő felvételi tájékoztatóban közöltektől bővebb ismereteket

szerezzenek a középiskoláról és ezzel a gyerekek számára megkönnyítsék a

pályaválasztást.


7

A pedagógiai program nyilvános, bárki megtekintheti. Egy-egy példányát az

érdeklődők megtalálhatják a középiskola titkárságán, az iskola könyvtárában

valamint az iskola honlapján.

A pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és

az intézményi minőségirányítási programot egységesen kell alkalmazni.

Hatályossági záradék

A köznevelési törvény 26. § (5) foglaltaknak megfelelően az iskola a

pedagógiai programját vagy annak módosítását, a jóváhagyást követő tanévtől

felmenő rendszerben vezetheti be.

Az értékelésre vonatkozó rendelkezések: A tantestület a pedagógiai programban foglaltak teljesítését tanítási évente

értékeli a tantestületi tanévnyitó értekezleten az előző tanévre vonatkozóan.

A módosításra vonatkozó rendelkezések: A pedagógiai program módosítható. A módosítást kezdeményezheti a

középiskola igazgatója, a tantestület munkaközösségei vagy a tantestület

tagjainak 50%-a + 1 fő tantestületi értekezleteken, a feltételek meglétének

írásbeli igazolása alapján.

A tantestület szavazással határoz arról, hogy a módosítás kezdeményezését

elfogadja-e. (A jelenlévő tantestületi tagok kétharmadának egyetértése

szükséges az indítvány elfogadásához.)

A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti az intézmény fenntartója

is.


8

A pedagógiai program véleményezése, elfogadása és jóváhagyása

Véleményezés

Szülői Szervezet

A Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola pedagógiai programját a

középiskola szülői szervezete megismerte, az abban foglaltakkal egyetért és azt a

tantestületnek elfogadásra javasolja.

Nagykálló, 2014.03.31.

…..............................................

SZMK-vezető

Diákönkormányzat

A Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola pedagógiai programját a

középiskola iskolai diákönkormányzata megismerte, az abban foglaltakkal

egyetért és az elfogadásra javasolja.

Nagykálló, 2014.03.31.

…………..……………..

.

DÖK vezető

Elfogadás

Tantestület A Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola tantestülete a 2014. március 31-én

tartott értekezletén a pedagógiai program módosítását elfogadta.

……………………

intézményvezető


9

Jóváhagyás

Alulírott, mint a Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola intézményvezetője a

középiskola pedagógiai programjának módosítását jóváhagyom.

A pedagógiai program megvalósításához a pénzügyi keretet a KLIK 153 046 az éves

költségvetésében határozza meg, a hatályos pedagógiai programban foglaltak

figyelembe vételével.

Intézmény képviseletében eljárásra jogosult személyként:

PH:

Nagykálló, 2014. március 31. Szabóné Lipkovics Ildikó

intézményvezető


10

A Z I S K O L A M Ű K Ö D É S É N E K F E L T É T E L E I

Személyi feltételek

A Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola tantestületének személyi

összetétele

Az oktatási intézményben a személyi feltételek adottak, az intézménynek 27 főállású

közalkalmazottja van. Négy fő áttanít kevés óraszámban más helyi intézményből, és 2 fő

vállalkozásban lát el órákat (rendőr). Egy iskolatitkár segíti az adminisztrációs munkát.

25 pedagógus egyetemi, 8 főiskolai végzettséggel rendelkezik. Határozott időre kinevezett dolgozó

5 fő.

Cél, hogy az egyetemi végzettségűek arányát növeljük a továbbképzésre fordítható keret

felhasználásával. Fontosnak tartja az iskolavezetés, hogy a tantestület tagjainak ismeretei

bővüljenek, a mindennapi alkalmazás szintjére fejlődjenek az informatika és az idegen nyelvi

műveltségkörben. Cél, hogy az osztályfőnöki munka nevelési-tartalmi elemeit fejlesztve, tanulóink

útmutatást, használható ismereteket szerezzenek, és válaszokat kapjanak az őket foglalkoztató

kérdésekre.

Cél, hogy a nevelőtestület tagjai következetesen dolgozzanak a közösen meghatározott feladatok

teljesítésén. A szakmai és pedagógiai tevékenységben kiemelkedőt nyújtók érezzék munkájuk

megbecsülését. A pedagógiai program elvárásainak nem teljesítése mind anyagilag, mind

erkölcsileg jusson kifejezésre. Cél, hogy a NAT műveltségi területeit tanítani tudó, a szakvizsgákra

és a felsőszintű érettségire felkészíteni tudó tantestülete legyen a középiskolának.

A tantestület szakmai munkaközösségei

Munkaközösség vezetőt az érintett tanárok a maguk alkotta szabályok szerint, lehetőleg jelölés és

titkos szavazás útján választják.

A választást az igazgató hagyja jóvá. Az igazgató is jelölhet. Ha a megválasztott személyét az

igazgató nem hagyja jóvá, a választási eljárás megismétlődik. A megbízás három tanévre szól. A

szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a

munkaközösség tagjai választják, és az igazgató bízza meg 2 évre.

Munkaközösségeink:

humán

természettudományos

szakmacsoportokat tömörítő

osztályfőnöki

Az intézményi működés dologi feltételei

.


11

2007-ben a Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola Nagykálló város képviselőtestülete

döntése alapján új épületbe költözött. A Korányi Frigyes Gimnázium mellé egy helyrajzi szám alá,

a Korányi Frigyes út 27 szám alá.

2013 január elsejétől az intézmény fenntartását átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.

Az épület bejárata a Vasvári Pál utcára néz. Az épület háromszintes. Helységeink: 14 osztályterem,

szaktanterem 4 (rajz, kémia, és 2 informatika terem) és két kisebb, csoportos foglalkozásra alkalmas

terem, 3 szertár, 1 igazgatói, 1 igazgatóhelyettesi 1 tanári szoba, 1 szülői fogadó 1 irattár, 1 orvosi

szoba. Az épületben egy 12x24méter méretű tornaterem és egy tornaszoba is helyett kapott. Az

épülethez kézilabdapálya és azt körülvevő futópálya is tartozik. A földszinten kisebb méretű aula

szolgálja a közösségi célokat és itt található az iskolai büfé is. Az épület egy része alatt pince

található. Az épület állaga a felújításnak köszönhetően megfelelő, iskolai célokra használható.

Eszközök megnevezése Mennyiség/db

Számítógépek 55

Jogtiszta szoftverek 6

Monitorok 55

Nyomtatók 6

Videomagnó 8

Videokamera 1

Fénymásoló 4

Projektor 8

Interaktív tábla 3

Televízió 6

CD-s magnó 5


12

Nagykálló Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

174/2012. (V.31.) KT.

H a t á r o z a t

a Budai Nagy Antal Szakközépiskola alapító okiratának elfogadása tárgyában

Képviselő-testület

1. Budai Nagy Antal Szakközépiskola alapító okiratát jelen határozat 1. számú melléklete

szerinti tartalommal fogadja el.

Határidő: azonnal

Felelős: jegyző

Nagykálló, 2012. május 31.

Juhász Zoltán Dr. Török László Polgármester Jegyző

A határozatot kapják: Magyar Államkincstár

Budai Nagy Antal Szakközépiskola

Gazdasági irodavezető

Képviselő-testületi referens

Ügyintéző

Irattár


13


ALAPÍTÓ OKIRATA

Nagykálló Város Önkormányzata, mint alapító (fenntartó) a Budai Nagy Antal Szakközépiskola

közoktatási intézményre vonatkozóan az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. § (5)

bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.30.)

Kormányrendelet 5. § (1) – (2) bekezdése, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. §

(5) bekezdése szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően a 174/2012. (V.31.) KT.

határozatával alábbi alapító okiratot adja ki:

1. Alapító okirat

1. Az intézmény neve: Budai Nagy Antal Szakközépiskola

OM azonosító: 201763

2. Az intézmény székhelye: 4320 Nagykálló, Korányi Frigyes út 27.

3. Az intézmény alapítója, fenntartója neve és címe: Nagykálló Város Önkormányzata (4320 Nagykálló, Somogyi Béla u. 5-7.)

Alapításának éve: 1870.

Létrehozásáról rendelkező határozat: 174/2012. (V.31.) KT határozat

Jogelőd neve és címe: Nagykállói Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Budai Nagy Antal

Szakközépiskola Intézményegység (4320 Nagykálló, Korányi Frigyes út 23-27.)

4. Irányító, felügyeleti szerv neve, székhelye:

Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4320 Nagykálló, Somogyi Béla

u. 5-7.)

5. Az intézmény működési területe: Elsősorban Nagykálló Város és közigazgatási területe

6. Az intézmény típusa: Szakközépiskola

7. Az intézmény szervezete:


Feladata: szakközépiskolai oktatás

Szakmacsoportok:

- közgazdaság

- informatika

- oktatás


14

- szociális szolgáltatások

- egészségügy

- kereskedelem

- marketing, üzleti adminisztráció

- egyéb szolgáltatás

8. Az oktatás munkarendje: nappali, esti, levelező

9. Az évfolyamok száma: 4 évfolyam

10. Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 500 fő

11. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy

12. Gazdálkodási besorolása: Önállóan működő, gazdálkodási feladatait Nagykálló Város Polgármesteri Hivatala

látja el.

13. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX törvény szerinti szakközépiskolai

közoktatási intézmény.

14. Szakágazat szerinti besorolása: 853200 – szakmai középfokú oktatás

TEÁOR:

8532

15. Az intézmény alaptevékenységei:

Megnevezése TEÁOR száma Szakágazati rend Szakmai középfokú oktatás 8532 853200

Máshova nem sorolt felnőtt- és

egyéb oktatás 80.42

Egyéb vendéglátás 5629 562900

A szakmai középfokú oktatás keretében indítandó szakmacsoportok és szakmák

előzetes fenntartói jóváhagyáshoz kötöttek.

Iskolarendszeren kívüli szakképzés, az iskolarendszerű képzésben engedélyezett OKJ

szerinti szakmákban. 470002 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél

559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók

részére

562913 Iskolai intézményi étkeztetés


15

562920 Egyéb vendéglátás

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetés

770000 Kölcsönzés, operatív lízing

811000 Építményüzemeltetés

821000 Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás

823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak

komplex támogatása

853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13.

évfolyam) – ezen belül speciális tevékenység: képesség –

kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés

853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű

szakmai elméleti oktatás szakképzési évfolyamokon

853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű

szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai

oktatás a szakképzési évfolyamokon

855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés

855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók

kollégiumi, externátusi nevelése

890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex

tevékenységek és programok

900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése

931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

932918 Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás

16. Vállalkozási tevékenység: Vállalkozási tevékenységet nem végez.

17. A feladat ellátására szolgáló vagyon: Az ingatlan-nyilvántartás és a leltár adatok szerint.

Székhelyén: nagykállói 2597 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, a természetben 4320

Nagykálló, Korányi Frigyes út 27. szám alatti, 2,5759 ha területű ingatlan a rajta

található épületekkel a jelen állapot szerint használatba vett terjedelemben. Leltár

szerinti ingóságok.

Az intézményegység a rendelkezésre álló vagyont az alaptevékenységekkel

kapcsolatos feladatainak ellátásához szabadon használhatja.

18. A vagyon feletti rendelkezési jog: A fenntartó használatba adja az intézmény feladatainak ellátására az előző pontban

megnevezett ingatlanokat. Az intézmény kezelésébe adott vagyon analitikus

nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal végzi. Az intézményt előzetes fenntartói

jóváhagyás mellett megilleti a bérbeadás joga. Az ingatlanokat az intézmény tartja

nyilván. Az intézmény a használatba adott ingó és ingatlan vagyonnal az

Államháztartási törvényben (2011. évi CXCV. tv.) és végrehajtási rendeletében,

valamint az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik

alapfeladatainak ellátása érdekében.


16

19. Az intézmény vezetőjének kinevezése, megbízási rendje: Az intézmény vezetőjét a képviselő-testület nevezi ki nyilvános pályázat útján

határozott időre (5-10 év). A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat a jegyző

látja el. Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

20. Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézmény képviseletére az intézmény vezetője jogosult.

21. A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Az intézmény foglalkoztatottjaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

XXXIII. törvény, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell

alkalmazni.

22. Az intézmény partnerintézménye a Nyíregyháza – Nagykálló – Tiszavasvári Nyírvidék

Térségi Integrált Szakképző Központ Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit KFt. (TISZK)-

nek és a Nyírségi Szakképzés- Szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.-nek.

2. Záró rendelkezések

23. Az alapító okirat módosítását igénylő változásról a mindenkori intézmény-vezető 30 napon

belül bejelentési kötelezettséggel tartozik az alapító felé.

24. A Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola jelen alapító okirata Nagykálló Város

Önkormányzata Képviselő-testületének 174/2012. (V.31.) KT. határozatával elfogadott

okirat, amely 2012. május 31. napján hatályba lép.

25. Hatályát veszti a 220/2009. (V.07.) KT. határozattal elfogadott alapító okirat.


17

Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, az érdekvédelem fórumai

- Dolgozói érdekvédelem:

Munkaközösségi szinten

Tantestületi szinten

Az intézmény közalkalmazotti szabályzatának, SZMSZ-ének, a Munka Törvénykönyve idevágó

rendelkezéseinek, megfelelően.

- Tanulói érdekvédelem:

Osztályfőnök

Osztály-diák bizottság

Középiskola diákbizottság

Évente diákparlament

A KT rendelkezéseinek megfelelően.

- Szülői érdekvédelem:

Osztály Szülői Munkaközösség

Iskolai Szülői Munkaközösség

Az intézményi képzés szerkezete

Szakmacsoportok: Pedagógia

Közgazdasági

Rendészeti


18

A. NEVELÉSI PROGRAM

1 . A Z I S K O L Á B A N F O L Y Ó N E V E L Ő - O K T A T Ó M U N K A

P E D A G Ó G I A I A L A P E L V E I , C É L J A I , F E L A D A T A I ,

E S Z K Ö Z E I , E L J Á R Á S A I

1.1. Alapelvek

Oktató-nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem

előtt.

Alapelvünk, hogy:

Alapelvünk a korszerű műveltségkép és értékrendszer kialakítása, amely a tanulókat felkészíti,

alkalmassá teszi a valóság viszonyrendszerének megértésére. Az intézményt az alábbi célok

vezérlik:

1. tanulóinak önismereti készséggel rendelkező, sokoldalú, nyitott, érdeklődő, kreatív, rugalmas

személyiséggé fejlesztése,

2. testileg, lelkileg, szellemileg, életmódjukat tekintve egészséges, harmonikus személyiségű, a

természetet tisztelő ifjak nevelése,

3. a tanulók érzelmi nevelése, jó ízlésük, esztétikai érzékük és igényük kialakítása,

4. a tanulókban helyes értékrend, énkép, valamint az önnevelés képességének kialakítása,

5. a felelősségtudat megalapozása, fejlesztése,

6. rugalmas, toleráns gondolkodás kifejlesztése, a másság elismerése és tiszteletben tartása

érdekében,

7. az otthon, a lakóhely tiszteletének, szeretetének, magyarságtudatának kialakítása,

8. a tudás elismerésének, becsületének, illetve a munka tiszteletének, a kitartó munkavégzés

képességének kialakítása,

9. az önálló ismeretszerzési képesség kifejlesztése, könyvtárhasználati és egyéb információs

technikai hátterek használatának elsajátítása,

10. színvonalas oktatással szilárd alapműveltség, biztos alapkészségek kialakítása,

11. a diákok felkészítése az érettségi, illetve az érettségi-képesítő vizsgára, a továbbtanulásra, a

munkavállalói szerep vállalására,

12. világnézeti semlegesség megvalósítása,

13. a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése,


19

14. az esélyegyenlőség lehetőség szerinti biztosítása a hátrányos tanulók számára.

1.2. Célok

A Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskolában célunk, hogy:

legyenek tisztelettudóak, jól neveltek, társas kapcsolataikban kulturáltak, jó kommunikációs

készséggel rendelkezők,

legyenek érdeklődők, nyitottak, rugalmasak, az egyéni látásmód, az önkifejezés igénye, a

szépérzék, az esztétikum iránti igény jellemezze őket,

tudatosan, kulturáltan vállalják fel konfliktusaikat, fejlesszék konfliktustűrő képességüket,

hogy kiegyensúlyozott emberré váljanak,

legyenek motiváltak a tanulásban,

ízleljék meg a sikert társaik, szüleik és nevelőik körében, a tantervi követelményeken túl

képességeik mind szélesebb körében,

váljanak képessé saját érdekeik érvényesítésére, hogy a siker esélyével készüljenek fel

életpályájukra,

ügyeljenek környezetük tisztaságára, épségére,

ügyeljenek saját egészségükre, kerüljék a káros szenvedélyeket.

Az általános célok megfogalmazásán túl ajánlott specifikus célok megfogalmazása is!

1.2.1. A nevelési-oktatási folyamat prioritásai iskolánkban:

- Kiemelt feladatunk, hogy középpontban álljon a tanulók tudásának, képességeinek, egész

személyiségének fejlődése, fejlesztése, felzárkóztatása, tehetséggondozása, szükség esetén egyéni

fejlesztéssel is.

- Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, pótolja szociális

hiányosságaikat

- Adjon teret színes és sokoldalú iskolai életnek: a tanulásnak, játéknak, munkának

- Járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos

kialakításához, meggyökereztetéséhez

A sikeresség kritériumai az általános és részcélok esetében:

- A végzős tanulók 95%-a tegyen sikeres érettségi vizsgát.

- A szakképző évfolyamokon a vizsgára bocsátottak 90%-a tegyen sikeres szakvizsgát.

- A tanulók naponta legalább egy tanítási órányi szervezett testmozgásban vesznek részt ill.

havi vagy évi rendszerességgel szervezetten, tanári felügyelettel úsznak, kerékpároznak,

túráznak stb.

Oktatási célok:


20

- Tanulóink sikeres érettségi vizsgát tegyenek közép vagy emelt szinten. Az érettségit

megkezdő tanulóinknak legalább 95%-a szerezze meg az érettségi bizonyítványt az általa

választott szinten.

- A továbbtanulni szándékozók a felvételi tárgyakat a közép vagy az emelt szintű érettségi

követelményeinek megfelelően sajátítsák el.

- A kiemelkedő képességű tanulók vegyenek részt a korosztályuknak hirdetett versenyeken.

- A tanulókban alakuljon ki a mozgás és az egészséges életmód iránti igény.

- A tanulók idegen nyelvtudási szintje feleljen meg az Európai Uniós elvárásoknak.

- Rendelkezzenek a tanulók a gyakorlatban is hasznosítható informatikai ismeretekkel.

- A szakképző évfolyamokon az alapvizsga sikeres teljesítése, a vizsgára bocsátott tanulók

90%-nál.

- Szakvizsgára bocsátott 90 %-a sikeres vizsgát tegyen.

1.2.2. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont:

- A szakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlődésre ösztönző, de

differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazása.

- A megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető tevékenységek kiválasztása, hogy

elkerülhetővé váljanak az iskolai kudarcok.

Nevelési célok:

- Tanulóink váljanak alkalmassá a kultúra értékeinek a befogadására.

- Érezzenek felelősséget a nemzeti lét, a magyarság sorskérdései iránt.

- Alakuljon ki a tanulóban a demokratikus gondolkodás készsége és a demokratikus

értékrend tisztelete.

- Becsüljék és óvják az épített és a természeti környezetet.

- A tanulók sajátítsák el a társas érintkezés alapvető normáit.

- Egymás értékeit tartsák tiszteletben.

- A tanulók szerezzenek tudomást a környező világ egyes veszélyeiről, azok elhárításának

lehetőségeiről (drogok, alkohol, közlekedési balesetek, betegségek).

- Ápolják az iskolai hagyományokat, kapcsolódjanak be a város kulturális életébe.

Részcélok:

- A 13-14 évesek illeszkedjenek be a középiskola életébe szervezeti-működési és

pszichológiai szempontból is.

- Biztosítani kell a tanulók művészi késztetéseinek a kibontakoztatását a kommunikációs és

néprajzi ismeretek fejlesztését.

- A sportban tehetségeseknek biztosítani kell a felkészülést és részvételt a megyei és

országos versenyeken.

- Lehetőséget kell teremteni a harmadik idegen nyelv tanulására.

- Készítsük fel tanulóinkat az érettségi, szakvizsga utáni önálló életkezdésre, a munkába

állással, a szakmatanulással kapcsolatos feladatokra.

Pedagógiai osztály sajátos céljai

- Pedagógus pályára való tudatos felkészítés, a pálya szépségeinek, nehézségeinek

megismertetése.

- Felkészítés felsőfokú intézményekben való továbbhaladásra.

- Középfokú pedagógiai szakalkalmazottak képzése a regionális munkaerő szükségleteknek

megfelelően.


21

Közgazdasági osztály sajátos céljai

- A lakossággal kapcsolatos pénzforgalom, vállalkozói pénzgazdálkodás, költségvetés

készítés és végrehajtás kérdéseit, adóügyi alapismereteket, a pénzgazdálkodás egész

rendszerének megismertetése.

- Számviteli elszámolás megtanítása, statisztika általános alapjainak, a gazdálkodó szervek

analitikus elszámolási rendszerének megismertetetése.

Rendész osztály sajátos céljai:

- A magyar társadalmi rend alapos megismerése, a honvédség, rendőrség, tűzoltóság,

katasztrófavédelem szervezeti egységeinek ismertetése.

1.3. Feladatok, eszközök, eljárások

1.3.1 NAT-ban megfogalmazott alapvető cél – a kulcskompetenciák fejlesztése. A

kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes

boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a

munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy

tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyéni tanulási kompetenciák fejlesztése, mert az

emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok

kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik. Számos olyan fejlesztési terület van,

amely mindegyik kompetencia részét képezi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a

problémamegoldás, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák, amelyeket az

oktató munkánk során az egyes tantárgyakba ágyazva fejlesztünk, miközben figyelembe vesszük azt

a pedagógiai alapelvünket, hogy „Az ismeret ugyan olyan fontos, mint a kompetencia –

ismeretátadás nélkül nincs kompetencia fejlesztés.”:

Anyanyelvi kommunikáció · Fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezése és értelmezése,

· Helyes és kreatív nyelvhasználat

· Hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás

· Megfelelő szókincs, nyelvi funkciók ismerete.

Idegen nyelvi kommunikáció · Az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető

· Az egyén nyelvtudásának szintje (hallott szöveg értése, beszédkészség,

olvasott szöveg értése, íráskészség)

· Szókincs, funkcionális nyelvtan, szóbeli interakció főbb típusainak ismerete

Matematikai kompetencia · Matematikai gondolkodás fejlesztése és alkalmazásának képessége

· Matematikai modellek alkalmazása (képletek, struktúrák, grafikonok, táblázatok)

· Pozitív attitűd – az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának keresése

Természettudományos kompetencia · Természeti világ alapelveinek, a tudományos fogalmaknak, módszereknek az ismerete

· Technológiai folyamatok ismerete

· Műszaki kompetencia (emberi tevékenység okozta változások megértése, a fenntartható fejlődés

közösségi felelőssége)

· Környezettudatosságra nevelés (fenntartható fejlődés, környezetünk értékei)

Digitális kompetencia · Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata

· Információ felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása, cseréje

· Kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül

· Számítógépes alkalmazások ismerete


22

A hatékony, önálló tanulás · Kitartó tanulás

· Saját tanulás megszervezése

· Tanulási folyamat megismerése

· A kompetencia eleme: a motiváció és a magabiztosság

· A tanulás tanítása (érdeklődés felkeltése, útbaigazítás, könyvtár, múzeum)

Szociális és állampolgári kompetencia · Harmonikus életvitel, közösségi beilleszkedés

· A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység

· Közügyekben való aktív részvétel

· Viselkedési és magatartási szabályok megértése

· Aktív állampolgárrá válás (megfelelő beállítottság, motiváltság)

· Demokráciára nevelés

· Testi és lelki egészség (egészséges életmód)

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia · Kínálkozó lehetőségek megragadása

· Kreativitást és kockázatvállalást jelent

· Fontos képességek, készségek: tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, elemzés, kockázatfelmérés

· Tudatos fogyasztókká válás

· Gazdálkodás, gazdasági nevelés

Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség · Esztétikai megismerés, élmények és érzések kreatív kifejezése

· Irodalom, zene, dráma, tánc, épített környezet szeretete

1.3.2. Az iskola képzési rendje

1.3.2.1. Az intézménybe lépés feltételei

A tanuló az iskolával a beiratkozás napjától, vagy az átvétel napjától áll tanulói jogviszonyban.

- Teljesítmény- képességfeltételek:

A belépési követelmények megállapítása során alkalmazásra kerülő eljárások:

az előző iskolából hozott osztályzat

írásbeli és szóbeli felvételi vizsga

készségfelmérés (alkalmassági vizsga)

- A felvételi eljárás eredményével szembeni jogorvoslati lehetőség:

a Köznevelési Törvény rendelkezéseinek megfelelően

az ágazati minisztérium által évente kiadott

tanévrendjében foglaltaknak megfelelően

- Írásbeli értesítés a felvételről.

1.3.2.2. Az intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamán

- Személyi igazolvány, lakcímbejelentő kártya, születési anyakönyvi kivonat

- A megelőző évfolyamon szerzett év végi bizonyítvány

- Szülői és tanulói nyilatkozat


23

- Ha a régi és az új iskolában tanult tárgyak között eltérés van az új iskolában a

tanév eredményes folytatásának és az év végi osztályozhatóságnak, egyúttal az

átvételnek a feltétele a megfelelő különbözeti vagy osztályozó vizsgák

eredményes letétele.

- Az igazgató engedélye.

A más iskolából felsőbb évfolyamba átvétel tantárgyi követelményeit az adott évfolyam

osztályainak képességei és az adott évfolyamra megállapított tanítási követelmények határozzák

meg. Az átvételnél figyelembe kell venni a tanuló előző év végi és adott tanévi osztályzatait, egyéni

képességeit (tagozatok), és az iskola változtatás egyéb körülményeit (például: magatartás,

személyiségzavar, igazolatlan hiányzás).

1.3.2.3 A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai

Az írásbeli vizsga menete

2.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára,

amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően

a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény,

számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 2.8. pont szerinti szabályokat akkor kell

alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak

meg.

2.2. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles

kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

2.3. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők

személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.

2.4. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

2.5. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon,

feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat

ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap

előírhatja az írógép, számítógép használatát.

2.6. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges

segédeszközökről az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik.

2.7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett

feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak

ezeken a lapokon lehet készíteni.

2.8. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő

vizsgatantárgyanként

a) negyvenöt perc, b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelve, illetve célnyelv használata esetén hatvan perc,

c) magyar nyelv és irodalom, valamint nemzeti, etnikai kisebbségi anyanyelv és irodalom

vizsgatantárgy esetén hatvan perc. 2.9. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló

időt meg kell növelni.

2.10. A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató

engedélye alapján

a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc

perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,

c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.


24

2.11. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet

megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga (2.15–

2.16. pontok) harmadik vizsgaként – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – is

megszervezhető.

2.12. Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó

feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja

és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a

szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak.

2.13. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a

szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe

foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát,

továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a

szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola

igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

2.14. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az

üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a

vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a

vizsgairatokhoz mellékeli.

2.15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett

vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné

a) az igazgató – ha ehhez a feltételek megteremthetőek – hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott

vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a

vizsgázó pótlóvizsgát tegyen,

b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat

értékelni kell.

2.16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról

engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által

meghatározott időben.

2.17. A 2.16. és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán

való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a

vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

2.18. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat,

tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden

értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.

2.19. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó

meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a

feladatlapra, és értesíti az igazgatót.

2.20. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két

másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – tanárból álló háromtagú bizottság a

cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az

érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

b) az adott vizsgatantárgyból – a javítóvizsga kivételével – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja.

2.21. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell

foglalni.

A szóbeli vizsga menete

3.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga.


25

3.2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint

amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

3.3. A vizsgateremben egyidőben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

3.4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és

kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz

szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.

3.5. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

3.6. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság

tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással

nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

3.7. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell

biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait

szabad előadásban kell elmondania.

3.8. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A

vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha

meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A

vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a

tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt.

3.9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy

alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére.

3.10. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt,

legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget

elhagyhatja.

3.11. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt

értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.

3.12. A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az

igazgató engedélye alapján

a) a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.

3.13. Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján

engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli

vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez

rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt

legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

3.14. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön

helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet

kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.

3.15. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a

vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha

szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az

elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

3.16. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható, vagy fel

nem róható okból történő vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató

a 2.13., 2.15–2.18., 2.21. pontokban leírtak szerint jár el.

A gyakorlati vizsgarész

4.1. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – a

vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá.


26

4.2. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a

feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és

tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.

4.3. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati

vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész

helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.

4.4. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő

áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A

gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása

tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket.

4.5. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak

fel nem róható okból kieső idő.

4.6. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell

értékelni.

4.7. A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó

nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka

értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.

4.8. A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén

készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az osztályozó és érettségi vizsgák ideje a tanév rendjében kerül meghatározásra.

b.)A beszámolót illetve osztályozó vizsgát megelőzően legalább egy héttel, az eredményes

felkészülés érdekében, a tételsort a diákok számára ki kell adni. A beszámolók alkalmával a

vizsgateremben legkevesebb 2, legtöbb 6 tanuló tartózkodhat, a tanulónak felkészülési időt kell

biztosítani. A javító vizsgákon a tanuló bizottság előtt vizsgázik.

c.)Osztályozó vizsgán szerzett elégtelen érdemjegy esetén

- A hallgató javítóvizsgát tehet, ha az elégtelen érdemjegyű tantárgyak száma nem haladja

meg a kettőt.

- Különösen indokolt esetben kettőnél több tantárgy esetén is engedélyezheti a tagozatvezető

a javítóvizsgát a hallgató írásos kérelmére (pl. hosszan tartó betegség, gyermekszülés, stb.)

- Minden az előzőkben említett esettől eltérő helyzetben a hallgató az évfolyamot

megismételheti.

- Évfolyam ismétlés kérelem esetében az új jelentkezők számának és az ismétlés okainak

vizsgálatát követően a igazgatóhelyettes dönt.

- A javítóvizsgák időpontját a igazgatóhelyettes a tanév rendjének ismeretében dönti el. Erről

az érintett hallgatókat értesíti.

- Javítóvizsgák esetében a vizsgabizottság kijelölése a igazgatóhelyettes feladata. A

vizsgabizottság 3 tagú, a vizsgáról készült jegyzőkönyvet mindhárman aláírják.

1.3.2.4. A tanulói jogviszony megszűnése

a.) az átvétel napján, ha a tanuló másik iskolában folytatja a tanulmányait

b.) a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem

kívánja tovább folytatni,

c.) középiskolai tanulmányok esetén, az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak

utolsó napján,

d.) a tanuló iskolából kizárása a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,


27

e.) annak a nem tanköteles tanulónak, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit

második alkalommal nem teljesítette.

f.) nem tanköteles tanuló esetén, ha az igazolatlan órák száma a tanévben a 30 órát meghaladja.

1.3.2.5. A tanulói tevékenység szervezeti keretei tanulási alapidőre

- A tanulók az iskolába felvételkor, átvételkor a hagyományos módon értelmezett osztályokba

szerveződnek.

- Az adott osztályba sorolást meghatározza az osztály jellege (emelt szintű képzés,

szakmacsoport, szakma), valamint befolyásolja a tanuló által választott idegen nyelv.

- Csoportbontásban tanulják az iskola tanulói idegen nyelveket, számítástechnikát, testnevelést,

szakmai alapozó gyakorlat, szakmai és a szakképzési évfolyamokon a központi programokban

előírt tantárgyakat.

- Csoportot több osztály tanulóiból is összeállíthat az iskola.

- A fentieken túl más tantárgyak tanítása is történhet csoportbontásban, ha az iskola

rendelkezésére álló időkeret ezt megengedi és az iskola igazgatója az érintett munkaközösség

kezdeményezése alapján engedélyezi.

- A középiskola utolsó két évfolyamán, ha az érettségire felkészítés azt megkívánja, a

hagyományos osztályba szervezés megszüntethető.

- Alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása esetén az osztályba szervezés bármely

évfolyamon és képzési profilban mellőzhető. (Az alternatív módszerek átvétele a pedagógiai

program módosítását igényli.)

1.3.2.6. A tanulói tevékenység szervezeti keretei a kötelező tanítási órákon túli időben

(választható)

- Szakkörök, önképző körök.

- Diák sportkör - ezen belül természetjáró csoport.

- sporttáborok (pl. nyári úszótáborozás, Tisza-túra stb.), mely önköltséges

- sportágakhoz kötődő szervezett sportolás (kosárlabda csapat, kispályás

labdarúgó csapat, atlétika stb).

- Tömegsport.

- Szakmai előkészítő ismereteket adó foglalkozások.

- Előadások (pl. a Magyar Kultúra Napjából szervezett), tanfolyamok. (pl. gépjármű-vezető).

- Szervezett színházlátogatás, filmklub.

- Egyéb választható foglalkozások:

tehetséggondozás

munkába állást előkészítő, segítő foglalkozások

korrepetálás, felzárkóztatás

érettségire, felvételire felkészítés

szakkörök, diákkörök

verseny előkészítő foglalkozások

tömegsport, diáksportkör

A fenti csoportok valamennyien önkéntes csatlakozás szerint szerveződnek.

Valamely csoporthoz tartozást a csoport vezetője dönti el, a csoport belső működési rendje alapján.

A tanulószoba, a szakkörök, a diák sportkör, a tömegsport az iskola rendelkezésére álló órakereten

belül ingyenes, a többi önköltséges.


28

A fentieken túl iskolánk tanulói tagjai lehetnek iskolán kívüli szervezeteknek, egyesületeknek, de az

ezekhez kapcsolódó tagsági viszony nem akadályozhatja a kötelező és az önként vállalt iskolai

feladatok teljesítését.

1.3.2.7. Iskolai tevékenységek

- A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások.

- Kötetlen konzultáció tanárokkal.

- Felkészítés tanulmányi versenyre.

- Konzultáció a tanulási problémákról.

- Felkészítés egyéb versenyekre.

- Szakkör, önképzőkör, diákkör.

- Egyéni, öntevékeny iskola könyvtár használat.

- Egyéni öntevékeny számítógép használat.

- Egyéni öntevékeny tornaterem, tornapálya és edzőterem használat.

- Egyéni öntevékeny használata az iskola hangszereinek (pl. zongora).

- Speciális tanfolyamok. (pl. munkába állást segítő).

- Speciális tanácsadások (pl. pályaválasztási, pszichológiai nevelési).

- Osztály és tanulmányi kirándulások.

- Terepgyakorlat.

- Kiállítások.

A fenti lehetőségek igénybevétele, a szabad órakeret erejéig, alapvetően ingyenes, de a tevékenység

jellegéből adódóan részben térítéses vagy önköltséges is lehet. Az iskola termei, eszközei csak

engedéllyel használhatók. A szaktantermek csak tanári felügyelettel. ( SZMSZ, Házirend)

1.3.2.8. Szociális szolgáltatások

- Kollégiumi ellátás a helyi kollégiumban.

- Menzai étkezés.

- Iskola orvosi ellátás.

- Ösztöndíjak az Szervezeti és Működési Szabályzat szerint.

- Tankönyvvásárlási támogatás.

1.4. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

1.4.1. Intézményekkel

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében a Középiskola munkakapcsolatban áll a

következő intézményekkel:

Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

A megyei pedagógiai intézettel: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat

Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet és Továbbképző Központja, 4400

Nyíregyháza, Búza u. 5.

A helyi oktatási intézményekkel


29

A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: gyermekvédelmi szolgálattal

Közművelődési intézményekkel: II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ, 4320

Nagykálló, Bátori u. 1.; Váci Mihály Művelődési Központ, 4400 Nyíregyháza, Móricz

Zsigmond Színház, 4400 Nyíregyháza

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

1.4.2. Szervezettekkel, gazdálkodókkal

Az eredményes oktató- nevelőmunka érdekében az iskolarendszeres munkakapcsolatot tart fenn többek

között az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:

Segítők-Ész Alapítvány kuratóriumával.

Társadalmi egyesületekkel: TRIO sportegyesület; Nagykállói Kosárlabda Egyesület; NSE

Termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal.

1.4.3. Egészségügyi ellátó intézményekkel

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskolavezetőség kapcsolatot tart fenn a Kistérségi

Szociális és Egészségügyi Központ illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a

tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

Az iskolaorvos mellett működő asszisztens vezeti az egészségügyi nyilvántartásokat és szervezi a

szűréseket.

Évente megszervezésre kerül 1 alkalommal: (KT 41.§ 5. bekezdés)

- fogászati

- szemészeti

- belgyógyászati szűrővizsgálat

1.4.4. Ifjúságvédelmi szervezetekkel – gyermekvédelmi szolgálat

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei rendszeres

kapcsolatot tartanak a gyermekjóléti szolgálatokkal. A munkakapcsolat felügyeletéért az

igazgatóhelyettes a felelős (a munkaköri leírás szerint).

Az osztályfőnökök figyelemmel kísérik a tanulók életkörülményeit, viselkedésüket, tanulmányi

előmenetelüket. A problémás eseteket jelzik az ifjúságvédelmi felelősöknek. Az osztályfőnök

ifjúságvédelmi felelőssel közösen megpróbálja felderíteni a problémák forrásait. Ha a megoldáshoz

segítség kell az igazgató tájékoztatása mellett az ifjúságvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot az illetés

gyermekjóléti szolgálattal. Egyéb külső szervek tanulókkal kapcsolatos megkeresése esetén, az

igazgató, az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök bevonásával kezelik a problémát.

Kiemelten a gyermekjóléti szolgálathoz kell fordulni:

- ha a tanuló szülei nem működnek együtt az iskolával,

- ha a tankötelezettség teljesítése veszélyben forog.


30

1.4.5. Szakmai gyakorlati helyekkel

- FES TEAM Oktatási és Szaktanácsadó Bt. – gyógypedagógiai asszisztens

- Helyi óvoda

- Helyi Általános Iskola

- Gyermekjóléti Szolgálat

- Helyi Önkormányzat Gyámügyi Csoport

- Nyírbátor Éltes Mátyás Általános Iskola és Diákotthon

- Nyíregyháza Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon

- A megye területén lévő gyakorlati helyek, egyéb intézmények.

2 . A S Z E M É L Y I S É G F E J L E S Z T É S S E L K A P C S O L A T O S

P E D A G Ó G I A I F E L A D A T O K A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink meghatározásánál figyelembe

kell vennünk az alábbiakat:

· Vallási, világnézeti kérdések semlegessége az iskolában.

· A pedagógus világnézete és értékrendjével összefüggésben végzi munkáját

anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, vagy késztetné a tanulót.

· A pedagógus a nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek,

tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének

fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse.

· Az iskola felelős a tanulók testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért, valamint a

tanulóközösségek kialakulásáért és fejlődéséért.

· Az iskola tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeik kibontakoztatásában

együttműködik a szülővel.

· Az iskola a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével

együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját.

· Az iskola felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre.

· Az iskolában gondoskodni kell az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról.

· Az iskola tananyagában biztosítani kell a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti

tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését.

Iskolánk elkötelezett kell a fejlődő személyiség iránt. Ezért pedagógiai munkánkban figyelembe

kell venni a diákok eltérő életkori sajátosságai, eltérő adottságait, képességeit. Meg kell adnunk a

fejlődés esélyét minden tanulónak. Az iskola humánus légköre azt is jelenti, hogy az egyes tanulók

a nekik megfelelő nevelésben, ennek keretén belül a nekik megfelelő tanulásban vehetnek részt. Az

iskola alapfeladataival összhangban olyan pedagógiát kívánunk megvalósítani, amely figyelembe

veszi a tanulók eltérő képességeit, teljesítményük alapján biztosítja az átjárhatóságot, a

felzárkóztatás és korrepetálás révén az esélyegyenlőséget, csoportbontásokkal, differenciálással és

az emeltszintű, valamint a versenyfelkészítéssel a tehetség kibontakoztatását. Mindezeken túl,

iskolánk humán osztályaiban (humán orientáció, alapozás, egészségügyi és szociális szakképzések)


31

intézmény), rengeteg további lehetőségünk adódik a szakmai tárgyak keretein belül a

személyiségfejlesztésre. Elsősorban a pályaorientációt, kommunikációt, pedagógiát, pszichológiát,

fejlődéslélektant kell ebben a vonatkozásban megemlítenünk.

A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek és szorosan összefüggnek

a személyiségfejlesztéssel:

Énkép, önismeret

· Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe

· Önmegismerés, önkontroll

· Önállóság, önfejlesztés, személyes méltóság

Hon-és népismeret

· Nemzeti kultúránk megismerése

· Történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, sportoló munkásságának

megismerése

· Harmonikus kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel

· Nemzettudat, nemzeti önismeret, hazaszeretet elmélyítése

Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra

· Az Európai Unió kialakulása, története

· Az unió alkotmánya, politikája

· Váljanak európai polgárokká

· Nemzetközi kapcsolatok ápolása

Felkészülés a felnőtt lét szerepére

· Pályaorientáció fontossága

· Átfogó kép a munka világáról

· Rugalmasság, együttműködés és a bizonytalanság kezelésének képessége

3 . A K Ö Z Ö S S É G F E J L E S Z T É S S E L K A P C S O L A T O S

F E L A D A T O K

3.1. Általános alapelvek

A korszerű iskolának a NAT és a kerettantervek irányelveinek figyelembevétele mellett az oktató-

nevelő folyamat minden területén a demokrácia elveire, a nemzeti kultúrára, az európai és

humanista értékekre, az emberiség előtt álló közös problémákra kell összpontosítania.

Az egyetemes kultúra és a tudomány ismereteinek átadása – felfedeztetése – oktatása mellett fontos

szerep jut az iskolanevelési tevékenységének, nevelési hatásának is. Ennek területe a

közösségfejlesztés.

Az iskola a közösségfejlesztéshez szükséges források biztosításában közreműködik, a hiányzó

források pályázatokból, tanulói önerőből stb. fedezhetők.

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja,

megteremti.

Mindezek célja: gyorsan változó világunkban jól eligazodó, megfelelő alapműveltséggel és

világszemlélettel rendelkező, jó kommunikációra és feladatvállalásra is képes, igaz ön – és

nemzettudattal rendelkező fiatalok felnőttkori elindítása, pályára állítása. Ezek pedig olyan iskolai


32

pedagógiai munkát feltételeznek, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész

személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a

nevelés nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység egyéb fóruma is.

A közösségfejlesztés NAT által javasolt területei:

- Hon- és népismeret

- Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

- Környezeti nevelés

- Kommunikációs kultúra

A közösségfejlesztés lehetséges helyszínei:

- tanítási óra

- osztályfőnöki óra

- szakmai gyakorlatok helyszínei

- iskolai rendezvények, ünnepségek, versenyek

- tanulmányi kirándulások

- kiállítások, hangversenyek

- szakkörök, klubok, érdeklődési körök

- kollégium

- diákönkormányzat

A közösségfejlesztés által megcélozható közösségformák:

- család

- párkapcsolat

- baráti társaság

- osztályközösség

- iskolai közösség

- városi-falusi lakóközösség

- munkaközösség

- sport- vagy hobbiközösség

- nemzet

Tanulóink legyenek nyitottabbak és érdeklődőek a saját és iskolatársaik családi helyzetével

kapcsolatban. Kövessék nyomon a családjaikban zajló eseményeket, legyenek aktívabb részesei a

családi életnek, otthoni gondoknak és örömöknek. Alakuljon ki szociális érzékenység és nagyfokú

segítőkészség diáktársaikkal kapcsolatban.

Ismerjék és szeressék szűkebb lakókörnyezetük természeti és kulturális értékeit.

Legyenek tájékozottak a haza földrajzában, történelmében, irodalmában, mindennapi életében.

Ismerjék a magyar kultúra személyiségeit, a kiemelkedő államférfiakat, tudósokat, művészeket,

sportolókat. Fedezzék fel az ország kulturális, néprajzi és idegenforgalmi kincseit.

Váljanak hazájukkal kapcsolatba büszke, az értékeket óvó állampolgárrá.

Legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és

eredményeinek megbecsülésére. Segítő, harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki a határon túlról

érkező diáktársaikkal kapcsolatban.


33

Társas és baráti kapcsolataikban váljanak figyelmes, érdeklődő, őszinte, szeretetet adni tudó

személyekké. Kerüljék a manapság divatos durva, udvariatlan magatartásformákat.

Legyenek büszkék saját és diáktársaik belső értékeire és sikereire. A tanulás, tudás, siker,

kreativitás váljon példaértékűvé számukra.

Aktívan vegyenek részt az iskolai életben, legyenek alakítói és szervezői a közösségi

programoknak.

Legyen véleményük a mikro- és makro környezetüket érintő eseményekkel kapcsolatban. Tudjanak

érvelni, értelmesen és udvariasan vitatkozni.

Ismerjék az alapvető állampolgári és diákjogaikat. Tartsák be az alapvető együttélési szabályokat, s

várják el ezt másoktól is. Jogsérelmük esetén legyenek képesek a demokrácia által biztosított

módon megvédeni igazukat.

Alakítsanak ki a későbbi életüket is meghatározó „életstratégiákat”, szokásokat a munka – pihenés –

szórakozás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, TV nézés, stb. területein. Lássák a torzult

gondolkodás és életvitel formáit és veszélyeit.

A közösségfejlesztés célja:

- harmónikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel,

- a nyitott, megértő gondolkodás, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások

elfogadása,

- aktív, cselekvő, kezdeményező, vállalkozó szemlélet kialakítása,

- a környezet értékeit megőrző, gyarapító szemlélet kialakítása,

- az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása,

- a kommunikációs készségek fejlesztése (véleményalkotás, vitakultúra),

- az információs társadalmi környezetben eligazodás képességének kialakítása,

- a modern társadalom kritikus szemlélete, szelektáló képesség kialakítása,

- az értékteremtő ember megbecsülése,

- a magyarságtudat ápolása, más népek, nemzetek tisztelete.

3.2. Az iskolai hagyományok rendszere

A valahova tartozás tudatát a közösségi értékek és eszmék megbecsülését a hagyományok

közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és

folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében.

Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. Rendszeresen ismétlődő

események, tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához tartozást. A

hagyományteremtő és hagyományápoló tevékenység a nevelőtestület és a tanulóközösség közös

munkájának eredménye.

Cél: a kialakult egyéni arculat mind markánsabbá tétele, hogy jól megkülönböztethetők legyünk

más iskoláktól.

3.2.1. Szervezeti hagyományok


34

Szakközépiskolánk pedagógiai tevékenységének szerves részét képezik a nevelőtestület, a

tanulóközösség és a szülői közösség által létrehozott szervezetek.

Önálló jogi személyként működnek:

- Segítők-Ész Alapítvány

- Trió Sportegyesület

Iskolán belüli szervezetek:

- iskolai Szülői Munkaközösség

- iskolai Diákönkormányzat

- iskolai Diák Sportkör

Valamennyi szervezet saját SZMSZ illetve működési rend szerint végzi tevékenységét. Az önálló

jogi személyként működő szervezetek az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően

tevékenykednek.

Szülői Munkaközösség (SZMK)

Az SZMK közreműködik tan évente a Szalagavató, a pedagógusnapi ünnepség szervezésében,

anyagi támogatást nyújt a tanulók tanév végi jutalmazásához. Az SZMK aktívan részt vesz az iskola

belső életét meghatározó szabályzatok elkészítésében. Segítséget nyújt az Alapítványi bál

szervezésében.

Diákönkormányzat (DÖK)

Az iskola tanulóinak demokratikus választással létrehozott szervezete. Tevékenységüket tantestületi

segítséggel végzik a mindenkori DMST tanár közreműködésével. Szervezik a Verébavatót, a

Gólyabált, a Diáknapot, segítséget nyújtanak a Sportnap lebonyolításához. Évente diákparlamenten

értékelik munkájukat. Együttműködnek a regionális és országos diákszervezetekkel,

továbbképzéseken, rendezvényeken vesznek részt. Működtetik az iskolarádiót és tanári segítséggel

tanévente 2-3 alkalommal iskolaújságot adnak ki.

Iskolai Sportkör (ISK)

Tagja az iskola valamennyi tanulója. Küldöttgyűlés formájában szervezett demokratikus

választással létrehozott vezetőség irányítja. Az ISK vezetője a tantestület egy testnevelés szakos

tanára. Az ISK közreműködik az iskolai tömegsport és a háziversenyek szervezésében. Javaslatot

tesznek a szakköri foglalkozásokra. Döntenek a rendelkezésre álló pénzek felhasználásáról.

Véleményt nyilvánítanak a mindenkori sporteszköz beszerzésekhez.

3.2.2. Az intézményi hagyományok ápolása, az iskolai ünnepélyek,

megemlékezések, rendezvények rendje

3.2.2.1. Általános rendelkezések

Címerek


35

A Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola címere az iskolai dokumentumokon,

rendezvényeken megjelenik.

Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: - fiúk: sötét nadrág, fehér ing vagy öltöny, iskolai nyakkendő

- leányok: sötét szoknya, fehér blúz, iskolai nyakkendő

Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése és bővítése, az iskola jó hírnevének gyarapítása

az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.

A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, azok folyamatos gazdagítását, időpontokat,

valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, ami az iskolához tartozás érzését

erősíti.

Az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulók tanári felügyelet mellett vesznek részt. A

rendezvény bárhol van a részvevőkre az iskola házirendje vonatkozik.

Felvételi tájékoztató

Az iskola tan évente felvételi tájékoztató füzetet készít.

Megjelenési ideje: október 31.

Felelőse: az igazgató

Az iskolai rendezvények megvalósításának rendje

- a rendezvények (ünnepségek, megemlékezések, kiállítások stb.) felelősét az éves munkaterv

tartalmazza, vagy az igazgató ad megbízást. A felelős gondoskodik a műsorról és a szervezésről.

- A felelős irányítása mellett az oktatás-technikus minden esetben közreműködik a rendezvények

megvalósításában.

- A tanulók elhelyezésében, felügyeletében az osztályfőnökök is közreműködnek.

Kitüntetések A tanulók körében egyszeri ösztöndíjat adományozunk, amely a 12. évfolyamon a ballagási

ünnepségen, egyéb évfolyamokon pedig a tanévzáró ünnepségen kerül átadásra.

Az intézményen belüli „média”

A Nagykállói Szakközépiskola az Interneten saját honlappal jelenik meg.

Felelős: a honlapot készítő megbízott pedagógus, és a rendszergazda.

Legfőbb ünnepeink, melyekre közös ünnepi műsorral emlékezünk meg

tanévnyitó,

verébavató,

aradi vértanúk emléknapja,

szalagavató,

az 1956-os forradalom,

karácsony,

farsang,


36

március 15.,

diáknap,

ballagás,

tanévzáró.

Osztályonként osztályfőnöki órán és/vagy aulai figyelemfelkeltő dekorációkkal emlékezünk

meg:

november 27. magyar véradók napja,

január 22. a magyar kultúra napja,

február 25. kommunista diktatúrák emléknapja,

március 8. nőnap,

április 11. költészet napja,

április 16. holokauszt áldozatainak emléknapja,

április 22. a Föld napja,

május 6. magyar sport napja,

június 4. a trianoni békeszerződés napja,

június 13. magyar feltalálók napja.

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése

érdekében évente 1 alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek.

A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzítik. A kirándulások

önköltségesen szervezhetőek.

Tanulmányi kirándulás, mozi színházlátogatás, diáknap, osztály klubdélután, szervezett

közhasznú munka, szervezett külföldi utazások, fiú-lány kosárlabda stb., pedagógus

felügyeletével szervezhető. Tanulmányi kirándulás és közhasznú munka esetén 20

tanulónként 1 felnőtt kísérőt kell biztosítani.

A HATÁRTALANUL pályázat keretében tanulmányi kirándulásokra van lehetőség,

amelynek kötelező eleme a Nemzeti összetartozás, HATÁRTALANUL témanap megtartása.

Fogadóórák, szülői értekezletek:

Tanévente három szülői értekezlet, melyből kettő megtartása kötelező. A tantestület

valamennyi

tagja az éves órarend ismeretében fogadóórát jelöl ki. Az igazgatót és helyettesét előzetes

bejelentés

alapján bármikor felkereshetik.

3.2.3. Az iskolai környezet alakításának hagyományai

Az iskolai környezet esztétikus alakítása a nevelés nélkülözhetetlen része. A környezet

igényes

alakítása példa a tanulók számára is.

Osztálytermek:

Az osztálytermek dekorációjáért az osztályfőnökök felelősek.

Szaktantermek:

Dekorációjukért a munkaközösség vezetők felelősek.

Aula és folyosók:

Jellemző dekoráció az érettségi, szakvizsga tablók, a faliújságok és egyéb tájékoztató

feliratok.

Udvar, parkok:

Az iskola épületegyüttesét körülvevő parkok gondozottak, növényviláguk gazdag.


37

3.2.4. A település és az iskola kapcsolatának hagyományai

A Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola tanulói rendszeres résztvevői a város más

intézményei által rendezett programoknak. Például:

- Kállai Kettős Néptáncfesztivál

- Kállói Napok rendezvénysorozat

- Ratkó József Könyvtár helytörténeti és informatikai vetélkedői

- Városi Ki Mit Tud?

- Majális

- stb.

Az iskola felkérésre közreműködik egyesületi, városi, alapítványi programokban is.


38

4 . A B E I L L E S Z K E D É S I , M A G A T A R T Á S I N E H É Z S É G E K -

K E L Ö S S Z E F Ü G G Ő P E D A G Ó G I A I T E V É K E N Y S É G E K A pedagógia nagy próbatétele a másság kezelése. Egyre több az ideggyenge, motorikus,

fegyelmezetlen, olvasási és tanulási, valamint magatartás zavaros tanuló.

Okok, feladatok, célok:

Okok:

- A felgyorsult technika fejlődésével (TV, videó, számítógép) a pedagógus személye nehezen

tudja felvenni a versenyt. (lassú, unalmas).

- A technikai eszközök helyettesítik az olvasást, melyből tanulási nehézségek, tanulási

zavarok.

- Nincs megfelelő családi modell, a megfelelő értékrend és a pozitív szemlélet kialakulásához,

fejlődéséhez.

- Lelki egyensúly hiánya, mely figyelemhiányból, közömbösségi és szeretethiányból tevődik

össze.

- A konfliktus megoldási technikák közül a győztes-vesztes modellt alkalmazzák, ami hatalmi

harchoz vezet. (a győztes-győztes modell helyett)

- A súlyos takargatni való a családban.

Lehetséges megoldások, feladatok:

-A probléma meghatározása -A probléma elismerése, elismertetése

-A probléma elemzése, miértek feltárása

-Optimális megoldások kiválasztása

-A megoldás megvalósítása -Az eredmény értékelése, visszacsatolás.

PROBLÉMAFELTÁRÁS:

- Az induló 9. évfolyamokon az osztályfőnök minden esetben neveltségi szint-mérést végez a

rendelkezésre álló mérőlapok alapján, illetve a tanuló lakóhelye szerint illetékes Gyermekjóléti

Szolgálattal kötött együttműködési megállapodás alapján a családgondozó környezettanulmányt

végez a szülő bevonásával. A kiértékelés szempontsorát az ifjúságvédelmi felelős készíti. Az

adatok kiértékelése az osztályfőnök feladata, aki a kapott eredményről köteles a kollégiumi nevelőt,

az ifjúságvédelmi felelőst és a családgondozót tájékoztatni. Az ifjúságvédelmi felelős az adatokból

évfolyami összesítést készít, amely alapul szolgál az éves munkaterv készítéséhez.

Ezt követi szükség esetén a rehabilitációs célú foglalkozás a szülő és a pedagógus bevonásával.

PROBLÉMAMEGOLDÁS

A szaktanárok, az orvos, a védőnő jelzésére az osztályfőnök, a kollégiumi nevelő, a szaktanár, az

ifjúságvédelmi felelős esetmegbeszélésre ül össze, mely során konkrét cselekvési programot

dolgoznak ki a tanuló magatartási problémáinak megoldására. A cselekvési programba a tanulót is

be kell vonni. Alapelv: nyílt és őszinte kommunikáció.

A problémát, annak jellegétől függően (értelmi, érzelmi, lelki, testi) a leginkább kompetens személy

kezeli (A belső-külső együttműködési modell fekete-piros körében lévők –, ill. a TISZK segítő


39

szakemberei is segítségül hívhatók. A cselekvési terv megvalósításának módját és eredményét

dokumentálni szükséges.

A munkakultúrával kapcsolatos alapelvek:

- Együttműködés a probléma megoldásában minden érintett féllel.

- Csak komplex hatás biztosítása hozhat eredményt.

-A problémákat akkor továbbítjuk „kívülre” (külső segítő hálózat, pl. Családsegítő és Gyermekjóléti

Szolgálat), ha beavatkozás szükséges (hatósági, szakértői), de a probléma a MIÉNK MARAD, ezért

továbbra is kezelést, nyomon követést igényel.

Lehetséges megoldások, feladatok:

Tanulmányi téren: a. Hátrány-kompenzációs foglalkozások bevezetése. Pl. felzárkóztató foglalkozások a

nehézséget okozó tantárgyakból, az órakeret függvényében

b. Dyslexiás szűrés – a Gyermekjóléti Szolgálat pszicho pedagógusainak együttműködésével

c. Különböző tanulási módszerek elsajátítása tanári irányítással.

Személyiség fejlesztés: a. Külső szakemberek bevonása, fejlesztőpedagógusok, pszicho pedagógusok.

b. Személyiség fejlesztő jellegű tréningek, pedagógiai, pszichológiai és szakmai tantárgyakat

tanító pedagógusokkal.

c. Tanulókkal egyéni elbeszélgetések

9-10. évfolyam: - önismeret

- kommunikáció

- illemtan

- tanulási technikák

11-12. évfolyam: - feszültségoldási technika (relaxáció)

- konfliktus megoldási technika (Thomas Gordon)

- diákjogok és kötelességek érvényesítése

Cél:

Megtanítani a gyenge teljesítményű fiatalokat

- a konstruktív életvezetésre

- önbizalmuk növelésére

- az iskolai életben az értékes programok iránti motiválásra

Annak a pedagógiának legyünk hívei, hogy” bízom benned, te ezt meg tudod csinálni”.


40

5 . A T E H E T S É G , K É P E S S É G K I B O N T A K O Z T A T Á S Á T

S E G Í T Ő T E V É K E N Y S É G E K

Ezen a területen első lépés a tehetség felismerése. A valamilyen területen az átlagostól többet

teljesíteni képes tanulókkal törődés, tudatos foglalkozás mind a tanuló egyéni boldogulását, mind az

iskolai munka színvonalasabbá tételét és az iskola hírnevének erősbítését is jelenti.

A tanulók egy része már úgy jön a középiskolába, hogy hozza magával „a tehetséget”. A 9.

évfolyamon ezt a hozott alapot kell felkarolni és tovább segíteni, ösztönözni a tanulót. A

középiskolai háziverseny mozgalom pedig bemutatkozási lehetőséget nyújt azok számára, akik a

gimnáziumi éveik alatt tűnnek ki társaik közül.

A tehetséggondozás irányzatai

Kommunikációs képességek fejlesztése

Korunk alapvető követelmény, a jó kommunikációs képességekkel rendelkező ember. Ezért

szükséges tanulási képességünk ez irányú fejlesztése, amivel önismeretünk, empatikus képességünk

tovább fejlődhet.

Az iskola, a város, a megye irodalmi életében történő bekapcsolódás megfelelő alkalmat biztosít a

tanulóknak a kibontakozására.

Zenei kultúra fejlesztése:

Az ének-zene tantárgy tanulásával nagyobb lehetősége nyílik a szaktanárnak felismerni, kiemelni a

jó adottságokkal rendelkező gyerekeket. A zene tanításának a pedagógia szakon kiemelt szerepe

van.

Manuális, vizuális tehetséggondozás: ahol lehetőség nyílik a kézimunkától, báb- plakát készítésén

túl a főiskolai alkalmassági vizsgákra való felkészítési, vagy meghirdetett pályázatokon való

részvételig.

Emeltszintű érettségire történő felkészítés Tanulóink a 10. osztály végén jelentkezhetnek az iskolában tanított valamennyi tantárgyból

emeltszintű érettségire történő felkészítésre. Azonban az egyes szakmacsoportokban a

tantárgyválasztás lehetősége korlátozott, de figyelembe veszi az adott szakmacsoport továbbtanulási

sajátosságait és a 11-12. évfolyamos óratervét. A tanulók néhány tantárgyból, ahol a felkészítés a

10. évfolyam után megszűnik, középszintű érettségire történő felkészítésre jelentkezhetnek.

Differenciálás a tanítási órákon Mivel iskolánkban, évfolyamon belül az egyes osztályokban a tanulók képessége, teljesítménye

jelentős eltérést mutat, ezért igen nagy pedagógiai kihívás, hogy minden tanuló a neki

legmegfelelőbb fejlesztést kapja. A tanítási órákon az iskola pedagógusai kiemelt figyelmet

fordítanak arra, hogy differenciált feladatadással eredményes fejlesztő munkát tudjanak végezni az

osztályközösségen belül azért, hogy a tehetséggondozás, és a tanulási kudarcok kezelése, a

minimum követelmények elsajátítása egyaránt megvalósuljon.

Tanórai vagy tanórán kívüli keretek között megvalósuló szakmai programok Ezek a programok elsősorban valamely tananyag kiegészítését, elmélyítését, szakmai trendjének

megismerését, vagy egy adott szakma iránti érdeklődés felkeltését szolgálják:

intézménylátogatások, színházi előadások, kiállítások.


41

Tanórán kívüli foglalkozások - elsősorban nem versenyfelkészítési céllal Felkészítő tevékenységünk fő területei a szakkörök sportkörök (pl.: labdajátékok, atlétika,

erőemelés), könyvtárhasználati foglalkozások.

Versenyfelkészítés Kiemelten tehetséges diákjainkat - felkészítést követően - közismereti és szakmai tanulmányi

versenyeken, valamint a diákolimpián és egyéb sportversenyeken indítjuk.

Versenyeztetés

Házi versenyek (pl.: szavalóverseny, természettudományi verseny, idegen nyelvi verseny,

történelem verseny, gépíró verseny) – a házi versenyek általában a tanév valamely iskolai

rendezvényéhez kapcsolódnak

Megyei tanulmányi és sportversenyek Valamennyi tantárgyban és sportágban, amelyben megyei szintű versenyt szerveznek elindítjuk

azokat a tanulókat, akik szeretnének részt venni az adott versenyen.

6 . A G Y E R M E K - É S I F J Ú S Á G V É D E L E M M E L

K A P C S O L A T O S F E L A D A T O K

6.1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát az iskolában az igazgató vezetésével és ellenőrzésével, az

ifjúságvédelmi felelős irányítása mellett, a tantestület minden tagja a nevelés legfontosabb

területeként kiemelten kezeli és végzi. (az ifjúságvédelmi feladatokat intézményegységenként 1

pedagógus látja el munkaidejének negyedrészében).

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az intézményben folyó nevelési-oktatási munka aktív

részeseként segíti a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, és aktív tagja az észlelő-

jelzőrendszernek. Tevékenységének fő célja a prevenció, azaz munkáján keresztül a gyermekek

problémáinak minél korábbi felismerése és minél hatékonyabb kezelése, súlyosabbá válásának

megelőzése.

Az osztályfőnököknek a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős mellett kiemelt szerepe, hogy

folyamatosan figyelemmel kísérje osztályában a nehézségekkel küzdő gyermekeket, az

igazolatlanul hiányzókat, igyekezzen megismerni minden tanulóját – képességeiket, érdeklődési

körüket, jellemüket, családi hátterüket, baráti kapcsolataikat. A veszélyeztetett gyermekekkel

kapcsolatos minden változásról tájékoztatja az ifjúságvédelmi felelőst, hogy a tanév során közösen

kísérjék figyelemmel a gyermekek életét, ill. szükség szerint jelzést küldjenek a Gyermekjóléti

Szolgálat felé.

Iskolánkban törekszünk arra, hogy tanulóinknak védelmet nyújthassunk az őket veszélyeztető,

egyre szaporodó, egészségüket és személyiségüket rontó külső hatások és káros szenvedélyek ellen.

Ez a tevékenység minden pedagógusnak, iskolaorvosnak, védőnőnek ad feladatot. Az

ifjúságvédelmi feladatok elvégzésében az alábbi konkrét feladatok megvalósítására van szükség:

Minden tanév elején fel kell mérni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat. Ebben

meghatározó szerep az osztályfőnöké. (Ktv. szerint hátrányos helyzetű az a tanuló, akit családi

körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. Veszélyeztetettség olyan

magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi,

érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza). A felderített veszélyeztetett tanulókkal


42

az ifjúságvédelmi felelős személyes kapcsolatot alakít ki. Az osztályfőnökökkel együtt a tanulóval

és a szülővel folytatott beszélgetés során információt szereznek a tanuló körülményeiről. Ha a

veszélyeztető tényezők az iskola hatáskörében nem szüntethetők meg,akkor az ifjúságvédelmi

felelős külső szakember közreműködését veszi igénybe (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő

Központ, pszichológus, stb.)

Anyagi veszélyeztetettség estén az ifjúságvédelmi felelős rendszeres vagy rendkívüli

gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását kezdeményezi a tanuló lakhelye szerinti illetékes

Polgármesteri Hivatalnál. A megelőzés érdekében az egészséges életmódot támogató, a

bűnmegelőzést, a szenvedélybetegségeket megelőző programokat, felvilágosításokat szervezünk. A

gyógyult szenvedélybeteg tanulók beillesztését segítjük. Szoros kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti

Szolgálattal, a Városi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi felelősével. Kölcsönösen tájékoztatjuk

egymást a felmerülő problémákról és megoldások lehetőségeiről. Az iskolában a tanulók és a szülők

által jól látható helyen közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények

telefonszámát, pl. Családsegítő Intézet, Gyermekjóléti Szolgálat, Mentálhigiénés Központ, stb.

Biztosítjuk a gyermek jogainak érvényesülését. Összességében nevelőtestületünk minden tagjának

kötelessége, hogy felfigyeljen a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulókra. Feltárja gondjaikat,

és segítse azokat megoldani pedagógiai és szociális eszközökkel.

Az iskolán belüli és kívüli segítségnyújtás együttesen szükséges és elengedhetetlen feltétele az

iskolai gyermekvédelmi munkának. A tanulók életkörülményei és problémái szükségessé teszik a

beavatkozások széles körű alkalmazását és az erre hivatott szakemberek bevonását.

6.2. Az iskolai ifjúságvédelem tevékenységi köre

Tágabb értelemben a gyermek és ifjúságvédelem minden gyermekre és ifjúra kiterjedő

gondoskodás, pedagógiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a

gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani.

A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységi területek:

- feltárás

- konfliktuskezelés

- eljárások

- prevenció

Az iskolai ifjúságvédelem ezt a rendkívül sokrétű, összetett, komplex tevékenységet egyedül nem

vállalhatja fel. Elsősorban a nehéz élethelyzetbe kerülő vagy különböző nevelési, magatartásbeli

problémákkal küzdő tanulók segítségét, támogatását tekinti feladatának.

A nehéz élethelyzetbe került fiatalokat célszerű különválasztani aszerint, hogy hátrányos vagy

veszélyeztetett helyzetben élnek-e.

Hátrányos helyzetben azok a tanulók vannak, akiknek, életkörülményei s életmódja a társadalmi

átlagnál lényegesen rosszabb.

Ilyen esetben az iskolai ifjúságvédelem lehetőségei szerények. A szóba jöhető segítségnyújtás a

lakóhely szerinti önkormányzat értesítése, a segítségnyújtásra felhívás.

A veszélyeztetettség olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult -

állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

Veszélyeztetett helyzetben vannak azok a tanulók, akiknek életéből hiányzik a védő-óvó családi

légkör, esetleg egy pozitív tulajdonságokkal bíró felnőtt, akiket egészségügyi vagy pszichés

károsodások értek vagy káros környezeti hatások befolyásolnak.


43

A társadalmi méretű probléma iskolai kezelésére a törvényi szabályozás létrehozta az

ifjúságvédelmi felelősi funkciót. Az ifjúságvédelmi felelős munkáját a törvény részletesen

szabályozza.

A társadalom alapja a család. Napjainkban azonban a családok jelentős része válságban van. A

szülők életmódja, a családok anyagi forrásai (szegénység vagy éppen a gazdagság), a felfokozott

életritmus (az erőn felüli vállalás, a kevés szabadidő), a tanulókat a médiákon keresztül érő

megtévesztő információk, hatások sok tanuló személyiségét nem a kívánt mértékben befolyásolják.

Különösen sérülékenyek a labilisabb idegzetű vagy könnyebben befolyásolható személyiségek.

Az erőtlen ellenpropaganda és a felemás törvényi szabályozás nem teszi lehetővé a káros szokások,

szenvedélyek visszaszorítását, sőt napjainkban inkább terjedésének lehetünk tanúi (dohányzás,

szeszesital fogyasztás, kábítószer fogyasztás). Az iskola lehetőségei különösen korlátozottak, hiszen

nem hatóság, az alkalmazható fegyelmező, vagy fegyelmi intézkedések pedig szinte semmilyen

visszatartó erővel nem bírnak.

A Szakközépiskola dolgozóinak példamutatásával és a felvilágosító tevékenységével igyekszik

tanulóit a társadalom által helyesnek vélt életmódra nevelni.

Alapvető probléma a valamilyen szempontból hátrányos helyzetről tudomásszerzés, a tanuló

hátrányos helyzetének felismerése. További probléma az ezzel kapcsolatos nyilvántartás. Ha

mindezeken túl vagyunk újabb probléma a segítés. A feladat nagy rész az osztályfőnökökre és az

ifjúságvédelmi felelősökre hárul. Mivel a problémakör a szülők és tanulók személyiségi jogaival

összefüggő, fontos a diszkréció, az empátia, a gyorsaság, a hatékonyság.

A gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozó témakörök az egyes évfolyamok osztályfőnöki

tanmeneteinek részét képezik. Szívesen adunk teret az iskolán kívüli szervezeteknek is ezen

témakörhöz tartozó foglalkozások, előadások tartására.

Az iskola számára elemi érdek a tanuló hátrányos helyzetének megszüntetése, mert a körülményei

befolyásolják eredményeit, viselkedését, társaihoz és a munkához való viszonyát.

6.3. Az ifjúságvédelem céljai

- helyzetfelmérés és prevenció

- A kialakult hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet kezelése.

- A kialakult helyzet további romlásának lehetőség szerinti megakadályozása,

lehetőségektől függően a helyzet javítása.

6.3.1. A prevenció

A tanulók egészséges testi-lelki fejlődését a következő tényezők akadályozzák:

1. Deviáns viselkedésformák: dohányzás, alkohol, drogok fogyasztása, bűnelkövetés;

2. Egyéb különböző szenvedélyek (játék-, gyógyszerfüggőség, kényszeres evés, egyéb étkezési

zavarok, internetfüggőség, vásárlási kényszer, stb.)

3. Disszociális viselkedésformák (lopás, hazudozás, iskolakerülés, csavargás, csalás, stb.)

Ezen káros tényezők kiküszöbölése az iskola nevelőmunkájának is feladata.

A prevenció területei

A. Drog prevenció

B. Egészségvédelem: /l. bővebben: Az iskola egészségvédelmi programja c. fejezetrész /

osztályfőnöki, biológia óra keretein belül és kívül együttműködés védőnővel, iskolaorvossal,

mentálhigiénés szakemberrel, pszichológussal, pszichiáterrel, nőgyógyásszal, dietetikussal.


44

Egészségvédelmi formák: felvilágosító előadások, filmvetítés, tréningek, szűrővizsgálatok,

kiállítások megtekintése, stb.

6.4. Az ifjúságvédelem feladatai

FELTÁRÁS

- Év elején helyzetfelmérés készül a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben levő tanulókról.

a belépő 9. évfolyamokban a Neveltségi szint mérőlap alapján. Hátrányos helyzet,

veszélyeztetettség gyanúja esetén környezettanulmány készül, melyet a Gyermekjóléti

Szolgálattal kötött együttműködési szerződés alapján, melyet az ő képviselőjük végez el.

Ez a kiindulópont a cselekvési program kialakításához.

- .

Eljárások:

- személyközi szóbeli (tanuló-osztályfőnök, tanuló-tutor, tanuló-szaktanár, ill. szociálpedagógus,

tanuló- tanár-szülő)

-dokumentált: az eljárásról feljegyzés készül

- sikertelen konfliktuskezelés esetén: jelzés és segítségkérés (hivatalok, humán segítő szolgáltatások)

- speciális szolgáltatások elbírálása, folyósítása: étkezési hozzájárulás, gyermekjóléti

támogatás

- rászoruló tanulók számára tanszer, tankönyvgyűjtés szervezése

- egészségvédelmi, életmódbeli felvilágosító, ismeretterjesztő előadások, beszélgetések

szervezése (dohányzás, alkohol, drog).

- hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben levő tanulók, tanulmányi munkájának,

segítésének megszervezése (jobb tanulók felkérése, esetleges tanári korrepetálás)

- nehezebb, súlyosabb helyzetben levő tanulók számára szakemberek segítségének

igénybevétele (pszichológus, mentálhigiéniás szakember)

- kapcsolattartás az iskolán kívüli ifjúságvédelemben érdekelt szervezetekkel.

6.5. Káros szenvedélyek

Dohányzás

- a dohányzás káros következményei, élettani szempontból

- a dohányzás, mint rizikótényező, a betegségek körében

- a dohányzás okai

- a dohányzás tanuláselméleti magyarázata

- az egészségvédelmi törvény betartása a nemdohányzók védelmében.

Alkohol

- az alkohol kémiai, élettani, kórtani, történelmi, társadalmi megközelítése

- az alkohol- deviancia-bűnözés kapcsolatrendszere

- a gyógyítás kilátásai

- a személyiség megerősítése, a konfliktushelyzetek megoldásának képessége, a lelki

kondíció megszerzése segíthet a bajok megelőzésében.

Kábítószer

- a kábítószerekkel való visszaélés testi-lelki tüneteinek ismertetése,

- a kábítószerek felosztása, egészségkárosító hatásai


45

- az egyén, a család és a társadalom feladata, lehetőségei a kábítószer ellenes stratégiában

- megelőzés szervezett formái

- a kábítószer és a bűnözés összefüggése

- a kábítószerekkel kapcsolatos jogi szabályozások.

6.5.1.. Iskolai drogstratégia

A drogfogyasztás kialakulásának társadalmi hátterének megismerése segíti a pedagógusokat abban,

hogy konkrét esetben saját diákjainak problémáit megértse és adekvát módon intervenciókkal

reagáljon a történésekre. A múltban gyökerező hibás szemlélet következtében az eltitkolt

információk hiányában sem az oktatás és egészségügy, sem a rendőrség nem tudott felkészülni a

folyamatosan emelkedő számú drogfogyasztókkal történő foglalkozásra. A szakágazatokra, de a

társadalomra is „rátört” a drog a 90-es években. Nem igazán alakult ki a társadalmi tolerancia, a segítő hálózat intézményrendszere, és csak késve a

terjesztés felderítése, üldözése, törvényi szabályozása. Csak a napjainkban kezd beépülni a

prevenciós ismeretanyag is a pedagógiai képzésbe. Emiatt a mai pedagógusok jelentős többsége a

szakmai képzése során nem kapta meg a drog-prevencióval kapcsolatos ismereteket, és így

felkészületlenül és sokszor „eszköztelenül” kerülnek szembe a problémákkal.

Napjaink droghelyzete

A szakközépiskolások körében végzett felmérés adataiból kiderült:

- gyorsan növekszik a drogfogyasztók száma

- tolódik lefelé az első drogélmény életkora (11, 12 éves korban fogyasztó, 13-14 éves

dealer is)

- a fogyasztás helyszínei: diszkó, otthon, más lakás (barát, osztálytárs) -ra tevődik

- a statisztikai adatok szerint a diákok 1/3 –a már kipróbált illegális drogot.

6.5.2. Az iskolai drog prevenció lehetőségei

Osztályfőnöki óra keretein belül és kívül együttműködés a rendőrséggel, ÁNTSZ-szel,

Drogambulanciával, Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokkal, védőnővel, kortárs segítőkkel, civil

szervezetekkel. Az osztályfőnök feladata megkeresni a drog prevenció lehetőségeit, felkérni a fent

említett segítő szakembereket.

Drog prevenciós formák: tájékoztató-ismeretterjesztő előadások, filmvetítés, tréningek,

intézményekbe tett látogatások, kiállítások megtekintése, stb.

Alapelvek

- A családdal, munkatársakkal, iskolavezetéssel kell a szakmai munkát kezdeni.

- A szemlélet, az irányultság a legfontosabb.

- Az iskola, a család, a szülők, személyek, kortársak, helyi intézmények, polgármesteri

hivatalok, rendőrség együttes csoportmunkáján keresztül lehet eredményt elérni.

- /Az érzelmeken keresztül kommunikációval, emberi közösséggel, odafigyeléssel, segítéssel

lehet alternatívát felállítani.

- Ismerni kell, mit gondolnak a fiatalok, mik a motivációik, ismerni kell az érzelmeiket,

belső félelmeiket.

- Az iskolában a pedagógusoknak olyan helyzetet kell teremteni, hogy a fiatalok

belékapaszkodhassanak, ha bizalmatlanok a felnőttekkel szemben.

- A drogos gyermekkel szembesíteni kell önmagát „Ki vagy te, mit akarsz?”.


46

- A tanulókat közös erőfeszítéssel ki kell hozni a negatív szerepből.

- Tanulási mechanizmusaikon változtatni kell.

- Fel kell tárnunk a kudarcok okait „ahol a méreg ott van az orvosság”.

- Sikerélmények, örömökhöz kell juttatni.

- Pozitív, szeretetteljes kapcsolatot kell kialakítani az egyénekkel, osztályközösségekkel .

Célkitűzés

A drogstratégia célkitűzéseinek, reálisnak és folyamatosnak kell lenni.

- iskolai team létrehozása, a csoportmunka megszervezése

- az iskolai droghelyzet feltérképezése

- a szülők, diákok, tantestület felkészítése, megnyerése az ügynek

Feladatok:

Az iskolavezetésnek ki kell jelölni a drogkoordinátort.

A drogkoordinátor:

- szakmailag felkészült, konkrét és alapos prevenciós ismeretei vannak

- elfogadtatja az elképzeléseket a tantestületen belül az iskola egészében

- támaszkodik az osztályfőnökök jelzéseire, a szaktanárok, munkaközösség vezetők

felvilágosító munkájára

- előadásokat tarthat (szexuális felvilágosítás, barátság, szex, stb.)

- belső kapcsolatot tart fenn az iskolavezetéssel, iskolaorvossal, iskolapszichológussal,

gyermek és ifjúsági felelőssel, egészségnevelő valamint osztályfőnökökkel és

szaktanárokkal

- külső kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, Nevelési Tanácsadókkal,

védőnői hálózattal, rendészeti szervekkel és ÁNTSZ-i drogkonzultációs központokkal

- Követelmény, hogy szervezetten, éves munkaterv szerint végezzük a szenvedélybetegségek

megelőzésére szolgáló prevenciót, melynek összhangban kell lennie az osztályfőnöki órák,

szocializációs foglakozások és az egészségnevelés modulok/témák tematikájával.

6.6. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek

- Veszélyeztetett tanulók társadalmi, szociális helyzetének figyelembevétele határozza meg

a tanulókkal való foglalkozást (beszélgetés, tanácsadás)

- kapcsolatteremtés szülőkkel, nevelőszülőkkel.

- Nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók helyzetének felmérése

- lehetőség szerint a családok helyzetének (anyagi, szociális) megismerése.

- Az állami gondozott tanulók nyilvántartása, segítése

- kapcsolattartás a pártfogókkal.

6.7. Az ifjúságvédelmi munka során betartandó etikai követelmények


47

- A tanuló egyéniségének, emberi, gyermeki személyiségi jogainak tiszteletben tartása

- Előítélet mentes közelítés, segítés, meghallgatás

- egyéni, családi, intim információk bizalmas kezelése.

- minden tanulóhoz, különösen a veszélyeztetett helyzetben lévőkhöz tapintattal szeretettel

közeledés.

7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT

SEGÍTŐ PROGRAM

A szakközépiskolában az évente induló osztályainkba nagyon sok általános iskolából érkeznek a

tanulók. A hozott jegyek, azonos értékű osztályzatok esetén is különböző tanulói felkészülést

jelentenek. Tanórai keretek között az egyes tantárgyak feszített képzési programja miatt alig van

lehetőség a szintre hozásra. Hatékonyan ez csak külön foglalkozások keretében oldható meg.

A kerettanterv alkalmazása kapcsán lehetőség adódik a kezdő évfolyamokon a tanulás tanítása és az

értő olvasás foglalkozások tartására.

Oktatáspolitikai cél, az érettségivel rendelkezők számának növelése. Ez jelenleg azt eredményezi,

hogy tömegesen jelentkeznek közepes tanulmányi eredménnyel is gimnáziumba. Így előfordul

tanulóknál, hogy olvasási és számolási készségeik is fejletlenek. Mivel a középiskolai

követelményrendszer nem igazodott a tömegesedéshez a 9. osztályokban nő a bukások száma.

Az iskola felzárkóztató, szintre hozó foglalkozások kínálatával igyekszik segíteni. Ezen

foglalkozások száma korlátozott. Korlátot szab egyrészt a tanárok terhelhetősége, másrészt az iskola

rendelkezésére álló választható órakeret. Az órakeretet a fenntartó határozza meg és elsődlegesek a

költségvetési szempontok.

Ha a feltételek rendelkezésre állnak, még meg kell győzni a tanulót és a szülőt is, hogy a tanuló

érdekében szükség van a foglalkozás igénybe vételére.

Az iskola foglalkozási kínálata:

- Tanulást segítő módszertani foglalkozások szervezése.

- A tanulási problémákkal küzdőknek felzárkóztató, szintre hozó foglalkozások szervezése.

- A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele

Tevékenységek a lemorzsolódás megakadályozására

A lemorzsolódás szempontjából a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók

a belépés utáni első évfolyamban a legveszélyeztetettebbek. Ekkor dől el, hogy képesek-e

megmaradni az iskolarendszerben, vagy sem. Ebből következik, hogy a legnagyobb mértékű

segítségre is ekkor van szükségük, felzárkóztatásra és komplex személyiségfejlesztésre

tanórai és tanórán kívüli keretben egyaránt. Pedagógiai programunk kidolgozása során

prioritást biztosítottunk e területeknek. A programjaink kiemelt célcsoportja a belépő 9.

évfolyam, mert a 10. évfolyamra jelentős javulást hoz a fejlesztő programok végrehajtása. Ez

nem jelenti azt, hogy a többi évfolyamokon a tanulók nem részesülnek ez irányú fejlesztési

programokban, csupán annyit, hogy nem a teljes körük.

Általában:


48

Az osztályfőnök, a tutor és az évfolyamon tanító szaktanárok alkotta team tagjai közösen

hozzák létre a személyre tervezett tanulási programot azon tanulók számára, akik minimum

ismeretekkel, készségekkel sem rendelkeznek a mérések alapján, vagy akik a mérési kritériumok

szerint igen gyenge eredménnyel teljesítettek, de nincs tanulási nehézségük, részképesség-zavaruk.

A tevékenység megvalósítása iskolának pedagógusai által történik, tanórai keretben és

tanórán kívüli korrepetálások formájában egyaránt. A tanítási órákon differenciát fejlesztést igényel

a szaktanároktól a korrepetálás kis csoportban, mely maximum 5 fő részvételével történik a

problémás tárgyakból.

Nyomonkövetés

Az osztályfőnök és a tutor feladata a gondoskodás, törődés, biztatás személyre szólóan.

A tutor tevékenysége újszerű megközelítés, eddig nem használtuk, inkább az osztályfőnök

feladatköre volt ehhez hasonló. Feladatát külső szakemberekkel és a pedagógusokkal, valamint a

tanulóval együtt tervezi meg. A lényeg a folyamatos visszacsatolás megvalósítása, a komplex,

többsíkú fejlesztés eredményeinek és a soron következő teendőknek a tanulókkal való közös

tervezése. Így lehetővé válik a tanulók aktív részvétele a fejlesztésben, s ez az együttműködés

nagyon fontos eleme a fejlesztő folyamatnak.

Tutor lehet a tanuló által választott, és az igazgató által megbízott pedagógus. A tutor feladatait

munkaköri leírás rögzíti. Feladata: folyamatos törődés, havi nyomon követés, a tanuló folyamatos

motiválása. Egy tutornak maximum 5 tanulója lehet. A tutorok száma az érintett tanulók számától

függ.

- A 9. évfolyamra jelentkezett, vagy átvett tanulók körében DIAGNOSZTIKUS

MÉRÉSEKET végzünk, melynek területei:

- 1. anyanyelvi kommunikációs képességek /helyesírás, szövegértés/

- 2. matematikai-logikai képességek,

- 3. neveltségi szint

-4. tanulási attitűdök.

Kiértékelés: - A neveltségi szintet az osztályfőnök, az anyanyelvi, ill. matematikai-logikai képességeket

a szakos tanár méri és értékeli ki. Az értékelést követően az osztályban tanító valamennyi

pedagógus számára tájékoztatást adnak a kiértékelés tapasztalatairól október 1-ig.

- Ezután, ha szükséges, az igazgató kezdeményezi a szülő vizsgálathoz való hozzájárulását,

majd szakértői vizsgálatokat kérünk a Nevelési Tanácsadótól, ill. Pedagógiai

Szakszolgálattól a tanulási nehézségek és magatartási-beilleszkedési nehézségek konkrét

feltárásához.

Terápiás fejlesztő programok

Az egyéni vagy csoportmunkán alapuló, terápiás jellegű fejlesztő programok kialakítása és

szervezése a Pedagógiai Szakszolgálat, ill. egyéb külső szakemberek bevonásával.


49

A terápiás jellegű fejlesztő program megvalósításához kevés a pedagógusok szakmai tudása,

márpedig az okok megszüntetése legalább olyan fontos, hogy a hátrányok, lemaradások ne

növekedjenek az iskolai tanulmányok alatt, hanem lehetőség szerint csökkenjenek, megszűnjenek.

A fejlesztés tartalma nagyon eltérő lehet: irányulhat valamilyen képességre, részképességre, de

irányulhat az együttműködési képesség, feladattudat, vagy eszközzel bánni tudásra, vagy az

optimális tanulási technikára való rátalálásra, vagy akár érzelmi hiány pótlására.

Ezen hiányterületek fejlesztése kihat bármely tantárgy elsajátításának eredményességére, és

végső soron az egész személyiség pozitív fejlődésére. A továbbhaladás lehetőségét megteremti az a

szemlélet, ha a fejlesztés nem csupán a lemaradás területeire irányul, hanem az okok lassú

megszüntetésére is.

Terápiás fejlesztő programok:

- szorongást, személyiségfejlődési zavarokat csökkentő pszichológiai terápia

- dyslexia-disgraphia csökkentő logopédiai fejlesztő program

- tanulási képességeket fejlesztő program

- családgondozás

A tevékenység végzői: pszichológus, szociális munkás, logopédus, fejlesztő pedagógus,

mentálhigiénés szakember, családsegítő.

8 . A S Z O C I Á L I S H Á T R Á N Y O K E N Y H Í T É S É T S E G Í T Ő

T E V É K E N Y S É G

A p r o g r a m c é l j a :

- segíteni a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe

- segíteni a tanulók ismeretelsajátítását

- biztosítani az egyéni ütemű fejlődést

- pótolni az iskolai és /vagy családi, társadalmi szocializációs hiányokat

- komplex személyiségfejlesztés.

Hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, aki:

- objektív-relatív deprimációból adódóan

- vagy másodlagos-következményes hátrányokból adódóan nem a képességeinek megfelelő fejlődési

ütemben gyarapodik, bontakozik ki a személyisége.

Feladatok tanévkezdéskor

Felmérés készítése, melynek szempontjai:

- szociálisan hátrányos helyzetű tanulók

- a gyermekvédelmi támogatásban részesülők

A tevékenységi formák megtervezése a tanévre


50

Tanév kezdésekor tájékoztatás (szülő, diák) tájékoztatása:

- Az osztályfőnök szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával tájékoztatja a szülőt, a diákot a

szociális jellegű támogatási formákról, kérelmekről, benyújtásának módjairól, lehetőségéről

(TK-, iskoláztatási-, gyermekvédelmi-, szociális támogatások, segélyek).

- Az étkezési, utazási, kollégiumi juttatásokkal kapcsolatos feladatok a gazdasági dolgozók

hatáskörébe, az alapítványi hozzájárulásokkal kapcsolatos szervezési feladatok az alapítványi

kuratórium hatáskörébe tartoznak.

- A rászorultság tényét a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, valamint a szociális munkás is

jelezheti az osztályfőnököknek.

A pedagógusok ösztöndíjakkal kapcsolatos feladatai:

figyelemfelkeltés, az ösztöndíj elnyerésének segítése, kapcsolatfelvétel és együttműködés külső

segítő szakemberekkel, intézményekkel.

Alapvető feladat a fent említetteken kívül a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi

környezetéhez alkalmazkodva:

- Kollégiumi elhelyezés

- Tankönyvvásárlási támogatás

- Figyelemfelhívás pályázatokra (tanulmányi ösztöndíj), segítés a pályázat

megírásban

- Lakóhely szerinti jegyző értesítése segélyezés szükségességéről

Mivel a középiskolának az éves költségvetésében tanulói szociális keret nincs jóváhagyva, a

tanulók közvetlen anyagi segítésére nincs lehetősége.

Tanévkezdéskor

Felmérés készítése, melynek szempontjai:

- szociálisan hátrányos helyzetű tanulók

- a gyermekvédelmi támogatásban részesülők

- a teljesítmény, tanulási, magatartási zavarokkal küzdők felmérése.

Tanév kezdéskor tájékoztatás (szülő, diák) tájékoztatása:

- szociális jellegű támogatási formákról, kérelmekről, benyújtásának módjairól, lehetőségéről

(TK-, iskoláztatási-, gyermekvédelmi-, szociális támogatások, segélyek).

Alapvető feladat a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez

alkalmazkodva:

- Tankönyvvásárlási támogatás

- Figyelemfelhívás pályázatokra (tanulmányi ösztöndíj), segítés a pályázat

megírásban

- Lakóhely szerinti jegyző értesítése segélyezés szükségességéről

Mivel a középiskolának az éves költségvetésében tanulói szociális keret nincs jóváhagyva, a

tanulók közvetlen anyagi segítésére nincs lehetősége.


51

9 . A P E D A G Ó G I A I P R O G R A M V É G R E H A J T Á S Á H O Z

S Z Ü K S É G E S N E V E L Ő - O K T A T Ó M U N K Á T S E G Í T Ő

E S Z K Ö Z Ö K É S F E L S Z E R E L É S E K J E G Y Z É K E

A jegyzék a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, 7. számú melléklete – Jegyzék, a nevelési-oktatási

intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről.

A szakképzés vonatkozásában a szakképesítések központi programjai tartalmazzák az eszközök és

felszerelések listáit.

1 0 . A S Z Ü L Ő , T A N U L Ó , I S K O L A E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S É N E K

F O R M Á I

10.1. Belső- Külső együttműködési modell a tanulók lemorzsolódásának

csökkentésére

Belső együttműködési modell szereplői:

- Tanuló- osztályfőnök- ifjuságvédelmi felelős vagy szociálpedagógus-kollégiumi

nevelő

- Szaktanár/szakoktató/gyakorlati oktató – orvos – védőnő - szociális munkás-

pszichológus-logopédus-mentálhigiénikus-gyógypedagógus-kortárssegítők

- Prevenciós team - osztályfőnöki munkaközösség – Diák Önkormányzat –alapítvány

– gazdasági/adminisztrációs dolgozók

- Vezetőség

10.2.Külső együttműködési modell szereplői:

- tanuló-iskola

- Önkormányzat

- Gyermekjóléti Szolgálat

- Gyermekvédelmi Központ

- Nevelési tanácsadó

- Tanulási Képességet Vizsgáló 1. számú Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

- Kórház-gyermek pszichiátria

- Rendőrség- Pártfogói Felügyelet

10.3. A szülők és az iskola

A szülők közösségének szervei:

- osztály-szülői munkaközösség

- iskolai szülői munkaközösség


52

A szülők tájékoztatásának formái:

- osztály-, iskolai- és kollégiumi szülői értekezletek

- fogadóórák

- nyílt tanítási napok

- felvételi tájékoztató nyílt napok

- ellenőrző könyv

- levél

- tájékoztató szórólap

- iskolai kiadvány

- médiák.

Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel a harmonikus, jó kapcsolat kialakítását. Pedagógiai

programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani, ezért

nagyon fontos a szülők folyamatos tájékoztatása az iskola működéséről és a szülők véleményének

folyamatos megismerése az igényekhez igazodó oktatás megteremtésének érdekében.

Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, amely az intézményünkben folyó

oktatási-nevelési feladataink sikerességét támogatja. Ennek érdekében:

-évente legalább kétszer minden osztályfőnök szülői értekezletet tart.

-A szülői értekezletek után fogadó órákon a szülők felkereshetik a szaktanárokat.

- A szülők lehetővé teszik a családlátogatásokat.

-Az iskola jelzi a szülőnek, ha a tanuló igazolatlanul mulaszt, romlik a tanulmányi eredménye, vagy

magatartása.

-Az iskola meghívja a szülőt a tanulóval kapcsolatos esetmegbeszélésekre.

-A szülő felkeresheti az iskolát nevelési gondjaival kapcsolatban, és tőlünk segítséget kap, vagy

szakellátáshoz továbbítjuk jelzéseit.

-A PARTNERSÉG kialakításában kezdeményező szerepe van az iskolának!

Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg:

- a szülő, mint a szolgáltatás megrendelője

- a szülő, mint a tanulási- nevelési folyamat segítője

- a szülő, mint az iskolai közélet szereplője

A szülő kérhet (a tanulóval egyetértésben):

- a tanuló emelt szintű programban részvételét

- megválaszthatja az egyik tanult idegen nyelvet

- ifjúságvédelmi segítséget

- tanulószobai ellátást

- menzai étkezést

- kollégiumi elhelyezést

- a tanuló szabadon választható foglalkozásokon részvételét

- térítési díjfizetési halasztást

- független vizsgabizottság előtti vizsgázást

A szülő közreműködhet:

- az iskola alapítványának támogatásában

- az iskola eszközparkjának gyarapításában

- az iskola esztétikai arculatának alakításában

- iskolai rendezvények lebonyolításában


53

- a szülői szervezeten keresztül a jogszabályban meghatározott keretek között az iskola

működését meghatározó dokumentumok létrehozásában

A szülő közreműködés formái:

- pénzadomány

- tárgyi támogatása

- szellemi- és társadalmi munka.

10.4. A nevelők és a tanulók közötti kapcsolattartás

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

az igazgató

o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén kérésre félévente,

o a diákközgyűlésen évente egy alkalommal,

o az elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan

o az iskolák épületében található információs táblákon

o az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,

o kollégiumi nevelők a csoportfoglalkozáson tájékoztatják.

-A konstruktív életvitel erősítése állandó feladat.

- A tanulók és a pedagógusok között közvetlen, partneri légkör megteremtése alapvető követelmény: a

bizalomra, az együttműködésre, egymás segítésére épülő közösségfejlesztő magatartással.

- A tanulók, szülők, és a pedagógusok közötti háromoldalú kapcsolatok rendszeressége az azonos

irányú pedagógiai hatás alapfeltétele.

- Az együttműködésben a pozitívumokra helyezzük a hangsúlyt.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott

képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel,

az SZMK-val.

10.5. A nevelők és a szülők közötti kapcsolattartás

Nevelők- szülők:

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

az igazgató:

o a szülői szervezet vezetőségi ülésén 6 havonta, vagy aktuálisan alkalmanként,

o iskolai szülői értekezleten, (csak rendkívüli esetben, eseti jelleggel hívható össze)

o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,

o a felvételi tájékoztató füzeten keresztül

o az osztályfőnökök:

o az osztályszülői értekezleten,

o alkalmanként írásban (levél, ellenőrző, vagy telefon)

o fogadóórán tájékoztatják.

A szülők tanköteles gyermekük tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről

rendszeres tájékoztatást kapnak. Ez elsősorban a szülői értekezletek és a fogadóórák révén,


54

levelezés útján, valamint a tanulók tájékoztató füzetével történik. A tájékoztatás pontossága

érdekében a tanuló köteles érdemjegyeit a szerzéskor tájékoztató füzetébe (ellenőrző) bejegyezni,

melyet az osztályfőnök, illetve a szaktanár alkalomszerűen ellenőriz. Ha a tanuló nem tesz eleget

beírási és a szüleit tájékoztató (aláíratási) kötelezettségének vagy nincs ellenőrzője, az osztályfőnök

köteles fegyelmező intézkedést hozni.

A tanév során az osztályfőnök szülői értekezletet tart. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is

összehívható az osztályfőnök, a szülői munkaközösség, az iskolavezetés kezdeményezésére.

Az iskola valamennyi pedagógusa hetente egyszer 45 percben szülői fogadóórát tart. Amennyiben a

gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon

vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Az iskolavezetés tagjaival történő

találkozás is előzetes bejelentkezés alapján időpont egyeztetés útján történhet.

10.6 A tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok

Ha a tanuló igazolatlan mulasztásáról a szülőnek szóló értesítése eredménytelen maradt, és a

tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését

igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. (20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 51.§.szerint.

ISKOLAI IGAZOLATLAN MULASZTÁSOK ESETÉN:

ÓRA HOVA MIT

10 ÓRA

TANKÖTELES TANULÓ ESETÉN

KORMÁNYHIVATAL

SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁGA:

Illetékes ügyintézési hely

ÉRTESÍTÉS

10 ÓRA

JÁRÁSI GYÁMHIVATAL

ÉRTESÍTÉS

10 ÓRA

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

(kivéve gyermekjóléti szakellátásban

nevelkedő tanuló)

ÉRTESÍTÉS (3. SZÁMÚ MINTA)

10 ÓRA

Gyermekjóléti szakellátásban nevelkedő

tanuló esetén Területi

Gyermekvédelmi Szolgálat

ÉRTESÍTÉS

Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat, az iskola és - szükség esetén - a kollégium

bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására

figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást

kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség

teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló

2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges

mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra


55

30 ÓRA

TANKÖTELES TANULÓ

ESETÉN KORMÁNYHIVATAL

SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁGA:

Illetékes ügyintézési hely (kivéve

gyermekjóléti szakellátásban

nevelkedő tanuló)

FELJELENTÉS

30 ÓRA

GYERMEKJÓLÉTI

SZOLGÁLAT (Gyermekjóléti

szakellátásban nevelkedő tanuló

kivételével)

ÉRTESÍTÉS

30 ÓRA

Gyermekjóléti szakellátásban

nevelkedő tanuló esetén Területi

Gyermekvédelmi Szolgálat

ÉRTESÍTÉS

50 ÓRA

TANKÖTELES TANULÓ

ESETÉN KORMÁNYHIVATAL

Oktatási Főosztály

ÉRTESÍTÉS

50 ÓRA

JÁRÁSI GYÁMHIVATAL

ÉRTESÍTÉS

A tanuló tanítási év végén nem minősíthető:

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250

tanítási órát,

szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 százalékát,

a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb 50

százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és

gyakorlati oktatás,

valamint - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos

alapozó oktatás tanítási óráinak 20 -20 százalékát,

a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól

kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól

kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati

szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20 – 20 százalékát,

egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát meghaladja,

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető.

A nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozóvizsgát tegyen a tanuló.

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan

mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a törvény

által előírt értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem

minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma

már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye

érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.


56

A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való

hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben

foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai

foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem

zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek

szolgálnak:

a szülői értekezletek,

a nevelők fogadó órái: minden tanév szeptember 30-ig köteles a pedagógus az egyéni

fogadóórájának időpontját meghatározni, és közölni a tanulókkal.

a nyílt tanítási napok,

írásbeli tájékoztatók, (ellenőrző könyvön keresztül)

iskolai rendezvények

Szülők- nevelők

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat írásban vagy szóban egyénileg vagy választott

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével,

pedagógusaival vagy az SZMK vezetőségével.

10.7. A pedagógus-pedagógus kapcsolatában:

Az iskola pszichés klímáját a vezetők és a pedagógusok magatartása, viselkedése határozza meg.

Humánus, emberi magatartásra, segítőkészségre, a gyermekek megismerésére inspiráljuk egymást.

Alapvető igény a magas színvonalú felkészültség és a felkészülés a pedagógiai munkában.

Konszenzusra vagy kompromisszum létrehozására törekszünk, amelyben ugyanakkor érvényesül a

többségi akarat és az előzetesen egyeztetett vezetői elképzelés is.

A vezetői eszközök és a felelősség megosztott a vezetői személyek, és a tantestületek között,

ugyanakkor a szervezet kellően hierarchikus a vezetők felelősségének hangsúlyozásával.


57

1 1 . A Z I S K O L A K Ö R N Y E Z E T I - É S E G É S Z S É G N E V E L É S I

P R O G R A M J A

11.1. Az iskola környezeti nevelési programja

11.1.1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere:

- Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 45.§(5) bekezdése

szabályozva a környezeti nevelés során számba veendő tanulás-szervezési formákat pl.

iskolanap, témahét.

- A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása (114.§(4).)

szerint az intézményen kívüli tevékenységek csak akkor szervezhetők kötelezően, ha annak

költségeit az intézmény költségvetése vállalja vagy az iskolaszék /hiányában a szülői szervezet

/ nyilatkozik a költségek átvállalásáról; e programok csak akkor szervezhetők a tanítási napok

terhére, ha részei a pedagógiai programnak. Intézményünkben iskolaszék nem működik, így az

e törvényből adódó joggal a Szülői Munkaközösség élhet.

11.1.2. Helyzetelemzés, helyzetkép

1.1.2.1. Az iskola

A legrégebbi intézmény a Budai Nagy Antal Szakközépiskola, amely 1870-ben jött létre

alreáltanodaként, majd Szabolcs Vezér Gimnázium néven működött 1949-ig, amitől kezdve a mai

nevét viseli. Az évtizedes óvónőképzést követően 1991-től új profilok jelentek meg az intézmény

keretében (pedagógiai, közgazdasági, informatikai, rendész, szakok gyógypedagógiai asszisztens,

szociális, gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző, pedagógiai asszisztens, logisztikai ügyintéző).

11.1.2.2. Az iskola helye és épülete

. A környezeti nevelés lehetőségeinek személyi és szervezeti feltételei adottak, korlátot csupán a

mindenkori anyagi lehetőségek jelentenek.

11.1.2.3. Az iskola működése a környezeti nevelés szempontjából

Az intézmény tanórán és tanórán kívül egyaránt felvállalja a környezeti nevelést. A szakmai

képzésekben egészen konkrétan, a szakma jelenségeire építve kerül felszínre. Ez a munka egyes

területeken az iskola összevonás előtti időszakát is figyelembe véve, már több éves hagyományra,

jelentős múltra tekint vissza.

A Budai Nagy Antal Szakközépiskolában évek óta színvonalasan dolgozik a Környezetvédő Kör. A

Flóra Napok rendezvénysorozatot is nagy sikerrel szervezik a tanulók (kétévente).


58

11.1.2.4. A környezeti nevelés színterei iskolánkban

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben:

A tanórák jellege által meghatározva sort kerítünk az adott téma környezetvédelmi vonatkozásainak

felemlítésére. Törekszünk arra, hogy a diákok saját hétköznapi tapasztalataira alapozzanak és,

ösztönözzük őket önálló megfigyelésekre, „kutató” munkálatokra. Fontosnak tartjuk, hogy

elméletileg pallérozottak legyenek tanulóink, mert így hatékonyabban tudják védeni környezetüket.

Egyszerű, esetleg otthon is újraismételhető víz-, talaj és levegővizsgálati módszereket sajátíthatunk

el a megfelelő szakórákon.

Nem hagyományos tanórai keretben:

- Környezet- és természetvédelmi versenyek előkészítése /pl. Kitaibel Pál, Bugát Pál Verseny/

- a Biológia tanítása és Kémia tanítása című folyóiratok illeszkedő témájú fordítási

versenyeiben való részvétel

- Nyári ökológiai tábor szervezése érdeklődők részére igény szerint évente és változó

helyszínnel. A tábor projekt módszerrel dolgozik és erősíti az együttdolgozás, az

alkalmazkodás, az egészséges életmód ismérveinek elsajátítását.

- Terepgyakorlat az idegennyelv-környezetvédelem emeltszintű képzés diákjainak. (változó

helyszín, időpont).

- Kapcsolat fenntartás az E-misszió Egyesülettel, Vöröskereszttel, (előadások hallgatása,

részvétel akcióikban).

- a biológiai szaktantermeiben levő növények, állatok gondozása, melynek célja a tanulók

állatbarát szemléletének kialakítása.

- A Föld Napja alkalmából akciók, kiállítások, versenyek szervezése, a város külső

területeinek hulladékmentesítése, veszélyes hulladékgyűjtési akció lebonyolítása.

- Tavaszi nagytakarítás Ballagás előtt az iskola udvarain a tanárok irányításával.

- A Flóra Napok kiállítás és témahét megrendezése kétévente a Kállai Napok keretében, a

Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola bázisán.

- A Pókbarát környezetvédő szakkör működtetése. A kör a szongániai csellőpók helyi

monitoringózásának idején alakult, de ma már fennállásának 15. évében igen széles a

tevékenységi köre, pl. a Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola diákjai körében:

békamentési napok, házi versenyek szervezése.

- Környezet- és természetvédő faliújságot működtetünk, melyekkel többek között

ösztönözzük a tanulók saját munkáinak, véleményeinek publikálását.

11.1.3. Erőforrások

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet

résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot,

együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben


59

11.1.3.1. Nem anyagi erőforrások

Iskolán belüli együttműködés

Tanárok

Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával

példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös

szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a

munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az

iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak.

A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.

Diákok

Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a

kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az

osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett

tanulókból álló diákcsoportnak.

Diákok és tanárok

A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során

tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a

környezettudatos szemlélet kialakításában , a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak,

valamint a ökológiai táboroknak, terepgyakorlatoknak. A diákok és tanárok együttműködése

nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák

környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési

tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.

Szülők és tanárok

Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus

együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos

magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg,

hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az

egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a

családok maguk is biztosítják.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési

programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a

felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas

fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a

nyomtatópatronok újratöltetését megszervezzük. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola

épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket

használunk.


60

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó

Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a

fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési

programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a

fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk,

hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is találjon finanszírozási lehetőséget programunk

támogatására.

Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat.

(Emisszió, Vöröskereszt, Állatpark). A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás

igazgatóhelyettesi feladat.

Hivatalos szervek

A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi

szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az

iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé

Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos,

hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra

időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé

kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők körében az

iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést

folytat a büfé működtetőjével.

11.1.3.2. Anyagi erőforrások

Saját erőforrások

- Költségvetés: Az iskola az éves költségvetésében törekszik a környezeti nevelés céljaira

pénzösszeget elkülöníteni. A pénzösszeg felhasználásáról minden tanév elején az

iskolavezetés dönt. Az iskolai költségvetésből évente lehetőleg olyan felújításokat

kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését,

továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják.

Külső erőforrások

- Pályázatok

Az intézményvezető, az osztályfőnökök, a rendszergazda hívják fel az érintettek figyelmét a

helyi, regionális és országos pályázati lehetőségekre.

Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok

elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás

szólt.

- Saját bevétel.


61

A Nagykállói Szakközépiskolának a bérbeadásokból van saját bevétele. Ezekből lehetőség

szerint a környezeti nevelésre is kell pénzt fordítani.

11.1.4. Alapelvek, jövőkép, célok

Alapelvek, jövőkép

Legfontosabb alapelveink:

- a fenntartható fejődés;

- a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;

- a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

- alapvető emberi szükségletek;

- emberi jogok;

- demokrácia;

- elővigyázatosság;

- biológiai és társadalmi sokféleség;

- az ökológiai lábnyom.

Tartsuk szem előtt, hogy a gyereket minden órán és foglalkozáson képezzük, ezért fontos, hogy a

Célok:

- alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

- ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

- szintetizálás és analizálás;

- problémaérzékenység, integrált megközelítés;

- kreativitás;

- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

- vitakészség, kritikus véleményalkotás;

- kommunikáció, média használat;

- konfliktuskezelés és megoldás;

- állampolgári részvétel és cselekvés;

- értékelés és mérlegelés készsége.

Távlati céljaink:

- a környezettudatos magatartást és életvitelt;

- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;

- a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak

megőrzésének igényét és akaratát;

- a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;

- a rendszerszemléletet;

- tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;

- az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete (jövőkép)


62

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden

színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság

ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást

kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi

kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív,

együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és

megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek

elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy

valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.

Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon

törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként

lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak

összhangjának megteremtése kiemelt feladat.

Megtanítjuk a tanulókat arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a

köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a

természetet féltő, óvó felnőttekké.

Konkrét célok

Új tervek

- A tantestület megnyerése a környezeti nevelési munkához.

- Könyvtárosunk állítson össze a környezeti neveléshez kapcsolódó eszközeikről cím- és

témalistát és bővítsék CD tárukat e területen.

- A kétszintű érettségi követelményeinek összegyűjtése a környezeti nevelés

szempontjából és tananyagba építése.

- A város nevezetes élőhelyeinek és élő objektumainak feltérképezése, leírása, óvásuk

szorgalmazása.

- Környezetvédelmi témájú osztályfőnöki órák, csoportfoglalkozások tervezése.

Hagyományok ápolása

- A környezetvédelmi, természetvédelmi versenyeken való részvétel (Kitaibel Pál, Bugát

Pál)

- Ökológiai nyári tábor szervezése alkalmanként.

- Terepgyakorlat az idegennyelv-környezetvédelem emelt szintű képzésben oktatott

diákok részére.

- A gyakorlókert, szaktantermek növényeinek, állatainak ápolása, gondozása.

- Környezetvédelmi jeles napok megemlékezése (Föld Napja, Madarak-Fák Napja, Víz

Napja, Dohányzás Ellenes Világnap), elsősorban munkaközösségi szinten szervezve.

- Flóra Napok szervezése a Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola kereteiben.

- Pókbarát környezetvédelmi szakkör működtetése.

Szaktárgyi célok

- a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és

környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei);

- a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási

lehetőségeik);

- a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés

hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);


63

- interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet,

problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);

- tanórán kívüli foglalkozások szervezése;

- természetvédelmi versenyekre felkészítés;

- multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;

- a számítógép felhasználása a tanórákon.

11.1.5. Tanulásnevelési és tartalmi keretek

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért

fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell

ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő

világról.

Lehetőségeink:

- Versenyek, szakkörök

- Jeles napok pl. Föld Napja, Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja stb.

- Projektek: savas eső vizsgálat, zuzmóprogram, békamentési akció,

- Akciók: pályázat, újság, kiállítás, iskolarádió, hulladékgyűjtés,

- Terepgyakorlat

- Témahét: Flóra Napok

- DÖK nap, faültetés

- Tanórán, szaktantermekben adódó lehetőségek

- Öröm és bánattérkép készítése városunkról

- Kézműves foglalkozások a Kállai Napok alatt

- Madáretetők téli működtetése

- Városunk gólyái – naptár vezetése

11.1.6. Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség.

Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat

képesek leszünk megvalósítani. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt

diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé.

Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:

Játékok

- szituációs;

- memóriafejlesztő;

- kombinációs;

- érzékelést fejlesztő;

- ráhangolást segítő;

- bizalomerősítő;

- kapcsolatteremtést segítő;


64

Modellezés

- hatásvizsgálatok;

- rendszermodellezés;

- előrejelző;

- működő modellek készítése, elemzése.

Riport módszer

- kérdőíves felmérés;

- direkt riportok;

- fotóriport.

Projekt módszer

- analízis

- akcióprojektek

Terepgyakorlati módszerek

- terepgyakorlatok;

- térképkészítés;

- egyszerű megfigyelések;

- célzott megfigyelések, mérések.

Aktív, kreatív munka

- természetvédelmi és fenntartási munkák;

- rekonstrukciós munkák;

- madárvédelmi feladatok;

- szelektív hulladékgyűjtés.

Közösségépítés

- csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében.

11.1.7. Taneszközök

A Nagykállói Szakközépiskola alapfelszereltségét folyamatosan fejleszteni kell a környezetvédelmi

célok megvalósíthatósága érdekében.

11.1.8. Iskolai környezet

A fenntartón túl az iskola közössége is szerepet vállal a barátságosabb környezet kialakításában.

11.1.9. Kommunikáció

A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció

legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott,

hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudjanak véleményt


65

alkotni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékeket

felismerni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépés, a szereplés, és az előadások módszertanára.

Iskolán belüli kommunikáció formái

- tablók készítése

-házi dolgozat készítése

-kiselőadások tartása

-iskolarádió, faliújság működtetése

-szórólapok készítése

-poszterek készítése

-videofilmek levetítése.

Iskolán kívüli kommunikáció formái

- környezetvédelmi cikkek feldolgozása

- rádiós- és televíziós hírek értékelése

- a környezet állapotfelmérése, kapcsolat az illetékesekkel

- városunk környezeti problémáinak felkutatása, az ismeretek közlése az önkormányzat felé.

11.1.10. Minőségfejlesztés

Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola

életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek

mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet

az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi

tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A szaktárgyi munkaközösségeknek

egy kereszttantervi követelményrendszert kell kidolgozniuk.

11.1.11. Továbbképzés

Az élethosszig tartó tanulás a XXI. század emberének életformája, egy pedagógus számára

nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való

fejlődést. A hétévenkénti továbbképzés ad lehetőséget, hogy a tantestület tagjai ezen a területen is

gyarapítsák ismereteiket.

- az iskola továbbképzési programjába beépítve, a hétéves továbbképzési idő alatt törekszünk

arra, hogy évente legalább 1 tanár részt vegyen külső intézmény által szervezett képzésben.

- iskolán belül a munkaközösségek programjában rögzített módon kerüljön sor legalább

munkaközösségenként egy környezeti nevelést elősegítő foglalkozásra, továbbképzésre.


66

11.1.12. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei

Biológia

A tanulók

- ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési

lehetőségeit;

- ismerjék és becsüljék meg a természeti és az épített környezetet;

- ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között

az ok-okozati összefüggéseket;

- ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;

- legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;

- sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és

testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg…

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

A baleset megelőzésre való felkészítés

betegségek elkerülésének módjai,

az egészség megóvására nevelés

felkészítés balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére az iskolában, a

háztartásban, közlekedésben.

Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása.

A beteggondozásra nevelés.

A szenvedélybetegség elleni küzdelemre való felkészítés.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

Tanítási órán:

- feladat -, követelményrendszer figyelembe vételével az ismeretek bővítését,

a készségek és képességek kialakítását erősítjük biológia, egészségtan, osztályfőnöki és testnevelés

órákon, valamint az óra aktualitásának megfelelően egyéb tanítói órákon (biológia)

Ének- zene

A tanulók

- ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

- ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;

- fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;

- vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;

- tudják, hogy az élő, ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt

akusztikus élményt jelentenek;

- fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.


67

Etika

A tanulók

- legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető

legkevesebb károsodást okozzák;

- tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni;

- mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell

hagyniuk.

A tanulókban

- alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától

függetlenül is értéket képviselnek;

- alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban;

- fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges

környezetért.

Fizika

A tanulók

- váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;

- ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;

- ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat,

valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;

- tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek

képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;

- mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak

felhasználni;

- ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá

váljanak.

Idegen nyelvek

A tanulók

- váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának

segítségével;

- legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével

más országok hasonló problémáit;

- ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok

környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;

- legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-

munkában választ keresni;

- állampolgári felelősségtudata fejlődjön.

A tanulókban

- alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;


68

- fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Kémia

A tanulók

- rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;

- törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;

- legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;

- értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint

becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Magyar nyelv és irodalom

A tanulók

- legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre,

- ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket,

harmonikus - kapcsolatokat;

- legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára,

véleményalkotásra, érvelésre;

Matematika, informatika

A tanulók

- legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai

módszerek alkalmazásával;

- tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;

- logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;

- tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;

- váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és

feldolgozására;

- ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni,

tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;

- legyenek képesek reális becslésekre;

- tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

- használják tanuláshoz is a számítógépet, legyenek jártasak a szövegszerkesztésben,

levelezésben, az internet használatban.

A tanulókban

- alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;

- alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Rajz és vizuális kultúra

A tanulók

- ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

- ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;

- ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak

példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira;

- ismerjék a természetes alapanyagok használatát;


69

- legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően

elemezni;

- legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően;

- ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését;

- tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre;

- kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

Testnevelés

A tanulók

- fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják,

egészséges testi fejlődésüket;

- legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű

tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia

fejlesztésében;

- értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a

környezetszennyezés az egészségre veszélyes;

- igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az

eszközök, és a tornaszerek;

- tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.

Történelem

A tanulók

- értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;

- tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a

közösségi normák alakulására;

- ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;

- értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az

egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában,

csökkentésében

Osztályfőnöki teendők a tanulók körében

A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző

szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök személyisége, és

elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet.

Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő

elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a

szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából

nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága,

problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a

környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A

környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen

túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló

lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok

kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos


70

tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak

felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé

kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös

tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és

összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha

az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg.

Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg.

9. évfolyam - Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a

jelenben, és merre haladunk?

A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem

használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell vázolni a lehetséges

forgatókönyveket.

10. évfolyam - Testi, lelki problémák; a megoldás módjai

A szükségszerűen felmerülő problémákra – részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt –

sokszor hibás válaszok születnek: búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok

keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat.

Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül.

11. évfolyam - A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám.

A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne jelen életünkben. A

hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e

technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az előzőekben összegyűlt

tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos

odafigyelésre, kritikai értékelésre.

12. évfolyam - Intézmények. Civil szervezetek.

Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink kiküszöbölésére különböző

törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelős állampolgárként tiltakozunk ez ellen.

Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a különböző szerepek

tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehetőségek átgondolását:

- a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az

önkormányzathoz;

- városunk civil szervezeteinek megismertetése;

- megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan ismert szervezetekkel való

együttműködés.

Szakképzés

A szakképző évfolyamok előtti évfolyamokon szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás

folyik.

Itt a tanulók: - ismerjék meg a szakma gyakorlásának természet-és környezetvédő mozzanatait,

- legyenek tisztában szakmájuk higiéniai követelményeivel,

- ismerjék a szakmai ártalmakat, ezek megelőzésének útját, módszereit,

- lássák szakmájuk környezeti hatását, vizsgálati lehetőségeit


71

- ismerjék meg szakmájuk történetét.

A szakképző évfolyamokon szakmai elméleti és gyakorlati oktatás történik.


72

11.2. Az iskola egészségnevelési programja

11.2.1. Egészségnevelés az iskolában

Az iskolában folyó pedagógiai munka nagyon fontos területe az egészségnevelés, hiszen a testi

egészség az alapja a lelki és szellemi egészségnek is. Az egészségnevelés nem más mint az

egészséges életmódra vonatkozó ismeretek közvetítése, amely az egészség tudatos megőrzését,

megerősítését szolgálja.

Egészségnevelés

Szomatikus nevelés Pszichohigiéniás nevelés Szociálhigiéniás nevelés

1. Higiéniás nevelés 1. Egészséges életvezetés 1. Kedvező társas miliő

működtetése

a.) személyi hig.nev. 2. Stressz elhárítás 2. Kommunikációs nevelés

b.) környezethig.nev. 3. Érzelmi nevelés 3. Szerepfeszültségek feloldása 2. Kondícionálás 4. Társadalmi izoláció megelőzése

testnevelés 5. Egészségpropaganda

sport

3. Balesetmegelőzésre

életmentésre nev.

11.2.1.1. Az egészséges életmódra nevelés szempontjai

A testi és a lelki egészség megőrzése

- az egészség, az egészséget befolyásoló életmód fogalma

- az egészséges életmódot befolyásoló tényezők ismertetése

- az egészségre ható rizikófaktorok és a környezet kapcsolata

- a sport szerepe

- a test tisztántartása, a személyi higiénia megőrzése (bőrápolás, kozmetika, nemi betegségek

megelőzése, rendszeres testedzés, korszerű öltözködés, külső megjelenés)

- az egyéni higiénia szerepe a társas kapcsolatokban (fogápolás).

Táplálkozás

- a táplálkozás és a lelki egyensúly szerepe

- a jóléti társadalom, mint kórokozó

- az ideális testsúly kiszámítása

Egészséges életmód

Testi-lelki fejlődés

Egészséges életmód

Testi-lelki fejlődés


73

- táplálék kalória értékének kiszámítása

- a fogyás módszertana

- a szeretet helytelen értelmezése és a táplálkozási szokások (anorexia, bulémia).

Betegségeink

- a magyarországi fertőző és nem fertőző betegségekkel felmerülő ismeretek

infarktus és okai

biológiai kockázati tényezők: életkor, nem, testtömeg, vérzsírok, magas

vérnyomás, pszichés tényezők

stressz (konfliktus megoldó képesség, adaptációs képesség

a társadalmi tényezők, a társadalmi mikro- és makroklíma, társadalmi

támogató rendszer hiánya, szociokultúra

a jóléti társadalom és a túlfogyasztás

daganatos betegségek (rák fogalma, tünetei, rákos megbetegedések okai, megelőzés,

téves nézetek a rákról).

Életünk és a stressz

- a stressz és a di stressz fogalma

- indítékok, kiváltó okok, következmények ismertetése

- a stressz hatása az emberre, orvoslások, megoldások

- a lélek és a test harmóniájának összefüggése.

Önismeret, önértékelés, önkritika

- az alapvető külső és belső személyiségjegyek megismertetése, sorrendbe állítása,

csoportosítása

- az önismeret és mások megismerése

- saját tágabb és szűkebb környezetének identitása

- önvizsgálat a saját személyiségük elemzésére

- hogyan segít az önismeret a gátlások leküzdésében, hogyan éljünk saját hibáinkkal.

Tizenévesek gondjai

- nemi felvilágosítás kérdése

- a tizenévesek fogamzásgátlása.

A szexualitás biológiai alapjai

- nemek közötti különbségek

- elég-e a szerelem a boldogsághoz, az első kapcsolatok problémái

- a testi szerelemről a nemi kapcsolatok zavarairól

- bonyodalmak a szerelembe.

Szerelem és szexualitás

Párválasztás-család

- a szerelem, a család fogalma és szerepe

- a családi életre nevelés problémaköre

- házasság, család, öregség


74

- családon belüli konfliktusok, válás.

-

A nemiség lélektana

Nemi betegségek fogalma, a megbetegedés fajtái

- okok, tünetek következmények, terjedések és kezelések kérdéskörei

- rizikócsoportok a nemi betegségek terjesztésében

- a megelőzés.

Korunk pestise az AIDS

- az AIDS keletkezése, gyógyászati lehetőségek ismertetése

- a HIV fertőzés fogalma és jellemzői

- felelősségtudat.

11.2.2. Az ember és környezet kölcsönhatása (bioszféra)

- a természetes és mesterséges környezet fogalmi rendszere

- szűkebb környezetünk és a Föld kapcsolata

- a környezet szennyezése, formái, mértéke, megoldások

- a környezeti ártalmak

zajártalom

környezetszennyezés

urbanizációs ártalmak

túlterhelés

lelki ártalmak

- a környezet károsodásának genetikai hatásai.

11.2.3. A mindennapi testedzés feladatai

A mindennapos testnevelés bevezetése heti 5testnevelés óra keretében, a 9. évfolyamon

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az

iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, és kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől

kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos

testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. A fentiek alapján iskolánk 9. évfolyamán, a nem

szakképzési célú osztályokban, a 2012-2013. tanévben megszervezzük a mindennapos testnevelést

az alábbiak figyelembe vételével: A pedagógiai program módosításakor - mivel még nem jelentek

meg az új kerettantervek, így a testnevelés tantárgyra sem – ezért az új kerettanterv megjelenéséig a

jelenleg hatályos kerettanterv alapján elkészített helyi tantervünk témakörei és tevékenységtartalma

szerint végezzük oktató-nevelő munkánkat

Az iskola egészségnevelési programjainak kiemelt feladata a tanulók testnevelése. Az iskola

tanulóinak testnevelési kategóriába sorolását az iskolaorvos végzi.

Működési formák:

- normál testnevelési csoportok: a tanterv által előírt, 2012/2013 tanévtől kezdve, felmenő

rendszerben csoportonkénti heti 5 óra


75

- gyógytestnevelés csoport: a mozgásszervi rendellenességgel bíró tanulók speciális

gyakorlatokkal történő fejlesztésére heti 2 óra

- tömegsport: testnevelési csoportonként heti 1 óra, amely az iskolai órarendbe beépítve

- Iskolai sportkör, melyek foglalkozásai a mindennapos testedzés lehetőségeit, feltételeit

biztosítják.

Feladata: a középfokú versenyekre alkalomszerűen a diákolimpiákra való jelentkezés

Fő profilja: kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, atlétika

A felmérési rendszerek:

1. Iskolaorvosi, egészségügyi felmérés (tanítási évenként index osztályok orvosi vizsgálata)

2. Hungarofit felmérés évente

A közoktatásról szóló törvény 41§-nak 5. Bekezdése előírja, hogy a középiskolában évente

két alkalommal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről.

Az általános fizikai teherbíró képesség nyilvántartására a Hungarofit 1+4 motorikus próbát végzünk

minden tanév őszén és tavaszán.

Az iskola egészségnevelési programjában résztvevő szakemberek:

- iskolaorvos

- védőnő (iskolai)

- osztályfőnöki munkaközösség

- biológia és a testnevelő szakos tanárok.


76

12. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS ÉS A FENNTARTHATÓ

FOGYASZTÁS ÉRTELMEZÉSE

12.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja, feladata

Minden ember magasabb életszínvonalának az eléréséhez ki kell küszöbölni a termelés és

fogyasztás nem fenntartható módjait és elő kell segíteni a megfelelő népességpolitikát.

A felvilágosítás, a környezettudatot erősítő programok segítsék elő, azon termékek és szolgáltatások

termelését és fogyasztását, amely a mindennapi életünkben új fogyasztói értékrendet és jólét-

felfogást alakít ki.

Kiemelt feladata a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása jelentős

szerepet kap. Ahhoz, hogy a tanulók tudatos fogyasztóként viselkedjenek, mind városi, mind vidéki

környezetben, különböző jövedelmi szinteken, tisztában kell lenniük jogaikkal és felelősségükkel.

Különösen fontos hangsúlyozni a fenntarthatóság dimenziójának fontosságát úgymint ökológiai,

ökonómiai és szociális szempontokat.

12.2. Fejlesztési követelmények

A téma megismerése során a tanulók tájékozott és tudatos fogyasztóvá váljanak. Legyenek tisztában

szükségleteik és igényeik közötti különbségekkel. Lássák be a szűkösség- döntés és gazdálkodás

közötti szoros összefüggéseket.

Ismerjék fel, a természet és szolgáltatások fogyasztása során, a javakon keresztül a termelői

felelősséget. Erősödjön meg bennük a tudat, hogy fogyasztásuk során minimálisra csökkenek a

természeti források, a mérgező anyagok használata, a hulladék és szennyező anyagok kibocsátása

veszélyezteti a jövő nemzedékét szükségleteit. A fenntartható fogyasztás központi eleme az élet

minőség tudniuk kell, hogy a fogyasztás kizárólag akkor optimális, ha az egyének jólét emellett a

társadalomi jólét is biztosított. Értsék, hogy a fenntartható fogyasztás együttműködés eredménye,

amelyért felelősséggel tartoznak a társadalmi szervezetek, a kormányzatok, az üzleti szféra, a

munkavállalói szervezetek, fogyasztói és környezetvédelmi szervezetek.

A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel, és utasítsák el a

környezetszennyező károsító tevékenységeket, az ilyen magatartást.

12.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei

A közgazdasági szakmacsoportban tanuló diákok, a Gazdasági környezetünk, az Elméleti- és az

üzletági gazdaságtan tantárgyak keretein belül, a megfelelő témakörhöz kapcsolódóan szerzik meg

az ismereteket.

A többi területen, 9-12 évfolyamon, felmenő rendszerben Osztályfőnöki órák (legalább két óra)

keretében történik a fogyasztói szokások, a fogyasztóvédelemé s a fenntarthatóság kritériumainak

megismerése.

12.4. Az oktatás tartalmi keretei

A fogyasztó, mint gazdasági szereplő, legfőbb jellemzői, törekvései, viselkedése.

Hasznosság és a racionalitás fogalma. A család és a háztartás.

A háztartás költségvetés, a háztartás bevételei, kiadásai.

A fenntartható fogyasztói kosár

Élelmezés, táplálkozás

Textíliák, öltözködés


77

Lakás, biztonság

Közlekedés

Turizmus, utazás

Pénzügyi szolgáltatások

Ökonómiai szempontok: a termékek árban és járulékos költségekben is nyújtsanak nagyobb

használati értéket, miközben a termék egészséges és biztonságos.

Ökológiai szempontok: alacsonyabb nyersanyagok elkerülni a káros-anyag átvitelt.

Szociális szempontok: Összehasonlíthatatlanul jobb munka és életfeltételek a termék gyártása

során.

Háztartási napló

Milyen alapvető követelményeket támaszt a környezet tudatos fogyasztó a környezetbarát

termékekkel, illetve termelőjével szemben?

Környezetorientált termékpolitika

Környezetorientált árpolitika

Környezetorientált értékesítés politika

Környezetorientált kommunikációs politika

Fogyasztóvédelmi törvény

Termékbiztonság

Fogyasztási kölcsön

Árképzés

Ár és csomagolás

Használati és kezelési útmutatás

Felelősség

Elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások. A fogyasztói magatartás

elemzése, Versenyanalízis, hatékony reklámprogramok. Értékesítés ösztönzés, PR Környezetbarát

termékek címkézése.

Témakörök Tartalmak

Gazdasági alapismeretek

fogyasztó, hasznosság, racionalitás,

ökonómia, ökológia, szociális szempontok,

preferencia rendszer, piac, kínálat fogalma

Háztartás gazdálkodása

család, háztartás, háztartási költségvetés,

fogyasztói kosár, háztartási napló, hitel szerepe

a háztartásban

Fogyasztóvédelmi tv. termékbiztonság, fogyasztói kölcsön, címkézés,

ár és csomagolás, használati kezelési útmutató

felelősség

Marketing elektronikus kereskedelem, fogyasztói magatartás

reklám, PR, környezetbarát termék és címkézése


78

B. HELYI TANTERVEK

1. ALAPELVEK

A Nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola a Közoktatási törvény 45. § (2) foglaltakat

alkalmazva, a 10/2003. (IV.28.) OM rendelettel módosított, a kerettantervek kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendeletben foglalt kerettanterveket

alkalmazza helyi tantervként.

A szakközépiskola érettségire felkészítő évfolyamain a kötelező és a választható tanórai

foglalkozásokon (fakultáció) a tanmenetbe beépítve, a tananyag feldolgozás során figyelembe

veszik a 25/2003. (IX.26.) OM rendelettel módosított az érettségi vizsga részletes követelményeiről

szóló, 40/2002. (V.24.) OM rendeletben foglaltakat is.

A kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyak tanmeneteivel a helyi tanterv

fokozatosan bővül, azok bevezetési ütemezése szerint.

A szakképző évfolyamokon az Országos Képzés Jegyzék szerinti, az alapító okiratban

engedélyezett szakmacsoportok szakmáira készítik fel a tanulókat. Ezen szakmák központi

programjai képezik a Nagykállói Szakközépiskola szakmai programját.

A fentebb felsorolt dokumentumok a helyi tanterv mellékleteit képezik.

2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A

KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZOK

ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEK

Az előírt tananyagokat és követelményeket a kerettantervi rendelet, az érettségi vizsga részletes

követelményeiről szóló rendelet, a kötelezően választható tantárgyak esetén az e pontban

rögzítettek, és a szakmai központi programok tartalmazzák.

2.1. Célok és feladatok

A szakközépiskolai nevelés-oktatás folyamata

A szakközépiskolában folyó nevelés- és oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános

iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget

megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-

oltató tevékenység folyik. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési

követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését,

valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy

a munkába állásra való felkészülést.


79

A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítése a humánus értékeket, közvetítse az

egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban

igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a

társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.

A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai

képzés szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvő hányadát befogadó

szakközépiskola nevelési és oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén

diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez.

A szakközépiskolai nevelés és oktatás rendszeréve beépülnek azok a fejlesztő célú

problémakezelési módok és képzési tartalmak, azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és

képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország

jövendő európai integrációs folyamatból, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész

életen át tartó tanulás igényéből adódnak. Nevelő munkájában számolni kell a kultúraváltás

jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend

zavaraiból fakadó feszültségekkel.

A helyi pedagógiai programunkban a kerettanterven belüli tananyagtartalmak ütemezését, a

tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határozzuk meg, hogy az eltérő

adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és

készségek fejlődésének a lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve

meghatározzuk a szakközépiskola egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége

számára ösztönző, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói

aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet

az iskola eredményes befejezéséhez.

A tanulókban az iskolai tevékenységeik során kialakul az emberi környezet és a természet

megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődik az igény a társakkal való együttműködő, egyenrangú

és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának

megteremtésére. Sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő

magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt.

A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló,

felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló

alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a

munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére.

A szakközépiskolai tanítási-tanulási folyamat során kialakul a tanulókban az igény és a képesség az

ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére,

hasznosítására. Fejlődik fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és

idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. A tanulókban kifejlődik a tanulásuk,

munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, kialakul a tevékenységeikkel kapcsolatos

felelősségérzet.

Az általános műveltséggel összefüggésben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi

őket arra, hogy különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő

kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő

önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre.


80

A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és

vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens

értékrendszere épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez

utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek

fejlesztését.

A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében

tükröződő általános iskolai nevelést és oktatást, illetve az érettségi követelményekben, továbbá az

Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A kerettanterv rendszerbe foglalja

mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetőségeket, amelyek

megalapozzák a szakképzésben, illetve a felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a

későbbi munkába állást és munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését.

2.2. Az oktatás időkeretének felosztása

Az intézmény által felosztható időkeretet, időmennyiséget évfolyamonként az oktatási törvény 52.§-

a, míg a tervezés szabályait a kerettantervi rendelet szabályozza. A szakképzési évfolyamokon a

szakképzési törvény és az OKJ-s szakmák központi programjainak előírásai a szabályozók. A

törvény szerint 9-12. évfolyamon a heti kötelező tanítási órák száma heti 27,5, a 11. és 12.

évfolyamon 30 óránál nem lehet több. A helyi tanterv és a szakmai program bevezetésére a

közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően 2004. szeptember 01-től felmenő rendszerben

került sor.

Ebben az időkeretben oldja meg az intézmény:

- a kötelező tanórai foglalkozásokat,

- a nem kötelező tanórai foglalkozásokat,

- a tanórán kívüli foglalkozásokat (szakkör, érdeklődési kör, énekkar, sportkör, stb.)

- csoportbontásokat.

Kötelező tantárgyak

A kerettantervekben megszabott követelmények teljesítésének, előírt tananyag elsajátításának

biztosításához szükséges időkeret. A tantárgyi tanterveket a kerettanterv úgy határozza meg, hogy

annak teljesítése az éves óraszám 80%-ában lehetséges legyen. A fennmaradó 20%-nyi időt a

pedagógus vagy a kerettantervi ismeretek lassúbb ütemű megtanítására, gyakorlásra, rögzítésre

használja, vagy kiegészíti a tananyagot.

Választható időkeret (nem kötelező tanórai foglalkozás) felhasználható

- készségtantárgyak tanítására,

- művészeti, sport, kézműves tevékenység elsajátítására,

- egészségnevelést szolgáló tevékenyég megszervezésére,

- helyi tantárgy tanítására,

- emelt szintű oktatás megszervezésére (11-12. évfolyamon)

- osztálybontások megoldásához egyes tantárgyak esetében.

Emelt szintű oktatás


81

A középiskola helyi tantervében 11-12. évfolyamon biztosítani kell, hogy a tanuló – választása

szerint – a kötelező vizsgatárgyakból, emelt szinten fel tudjon készülni, az érettségi vizsgára. Ez a

következő feltételekkel lehetséges:

- a kerettantervben meghatározottnál magasabb követelmények szerint,

speciális és kiegészítő ismeretek átadása,

- legalább két évfolyamon keresztül folyik,

- a tanítási év átlagában 50%-al meghaladó tanórai foglalkozás felhasználásával

oldható meg.

A 243/2003.(XII. hó 17.) kormányrendelet (a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról) értelmében valamennyi tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozás

biztosításával lehet megszervezni az emelt szintű oktatást. Kivéve az élőidegen nyelv, matematika,

magyar nyelv és irodalom tantárgyak, melyek esetében legalább heti öt órában kell megszervezni az

emelt szintű oktatást.

A közoktatásról szóló törvény 121.§-a (1) bekezdésének (7) pontja szerint emeletszintű oktatás a

meghatározott tantárgy ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb követelményekkel

történő oktatása a Nemzeti alaptantervben meghatározott órakerete felhasználásával.

Emelt szintű érettségi vizsga

A 2001 szeptemberében indult 9. évfolyamos tanulóknak szervezhető első ízben emelt szintű

érettségi vizsga tartalmi követelményeit a központi vizsgaleírás általános, részletes

vizsgakövetelményei határozzák meg.

Az emelt szintű vizsgán központi követelmények érvényesülnek, melyeket független külső

szakemberek biztosítanak. Minden tantárgyi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A dolgozatok

javítását, értékelést, valamint a szóbeli vizsgáztatást is független vizsgáztató végzi.

A szakközépiskolai kerettantervi szerkezet

- a kötelező érettségi vizsgatárgyak – magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv,

matematika - tartalma és tantárgyi követelményei azonosak a gimnáziumival.

- szakmai orientáció: 9-10. évfolyamon a tanulók pályaválasztását segíti. Elméleti és gyakorlati

tevékenység és lehetőség arra, hogy a tanulók tapasztalatokat szerezzenek szakterületükön.

Elméleti és gyakorlati tevékenység és lehetőség arra, hogy a tanulók tapasztalatokat szerezzenek

szakterületükön.

Két változat lehetséges:

- több szakmacsoportot bemutató orientáció

- egy szakmacsoportot bemutató orientáció

- szakmai alapozás: tartalmát, követelményeit az érettségi vizsga előírásai, OKJ szakképesítések

központi programja, és a kerettantervi programok adják.


82

2.3. A központi szakközépiskolai kerettanterv (Kifutó)

Tantárgyi rendszer és óraszámok:

Az 1999. évi LXXIII. törvénnyel módosított közoktatási törvény 132.§ (1) bekezdése értelmében a

2001/ 2002. tanévben indul a 9. évfolyamon:

Tantárgy Heti óraszám

9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 148 148 148 128

Történelem és állampolgári

ismeretek

74 74 74 96

Társadalomismeret és etika

Idegen nyelv 111 111 111 96

Matematika 111 111 111 96

Ének-zene 37 37

Rajz és vizuális kultúra 37 32

Osztályfőnöki óra 37 37 37 32

Testnevelés és sport 74 74 74 64

Fizika

Földünk és környezetünk

Biológia 259** 259** 74*** 64***

Kémia

Informatika

Szakmai orientáció

szakmacsoportos alapozó oktatás

185 185 296 256

Szabadon tervezhető 74 74 111 96

Összesen: 1110 1110 1110 960

A kerttanterv szerkezete:

A következő érettségi tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika)

tartalma, tananyaga és követelményei azonosak a gimnáziumi követelményekkel.

Természettudományos tantárgyak:

A fizika, földrajz, kémia, biológia és informatika tantárgyak heti óraszámait az iskola helyi tanterve

határozza meg úgy, hogy 9-10. évfolyamon a fizika, földrajz, kémia, biológia, tantárgyak oktatására

legkevesebb 111 órát kell fordítani.

Ugyancsak a helyi tanterv határozza meg az öt tantárgy közül azt, melyet 11-12. évfolyamon tovább

oktat úgy, hogy abból a tárgyból minden tanuló számára biztosítja az érettségire való felkészülést.

Szakmai orientáció:

Elméleti és gyakorlati tevékenységet jelent, és lehetőséget nyújt arra, hogy a tanulók tapasztalatokat

szerezzenek a konkrét szakmaterületeken.


83

Szakmacsoportos alapozó oktatás segíti:

- szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása

- érettségire való felkészülés

- pályaválasztási döntés fejlesztése

- szakirányú felsőfokú továbbtanulásra felkésztés

- érettségi utáni szakmai képzés megalapozása

A szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás tananyagát és követelményeit alapvetően

meghatározzák:

- az érettségi vizsgakövetelmények

- OKJ szakképesítések központi programjai

- szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervi programjai

2.3.1. A 243/2003. (XII. 17) Kormány rendelet alapján az iskola tantárgyi rendszere és

azok óraszámai 2007. szeptembertől

Oktatási szakmacsoport

Oktatás szakmacsoport képzés - 2007. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy 9.o 10.o 11.o 12.o Össz.

Minden tanuló számára

kötelező

Magyar ny. és irod. 5 4 4 4 17

Történelem 2 2 3 3 10

Emberismeret, etika 1 1

Idegennyelv 3 3 4 4 14 csb.

Matematika 4 3 3 3 13

Fizika 2 1 3

Kémia 2 1 3

Biológia 2 1 1 4

Földrajz 1 2 3

Ének 2 2 4

Rajz 2 2 4

Testnevelés 2 2 2 3 9 csb.

Informatika 1 1 csb.

Osztályfőnöki 1 1 1 1 4

Modul:

Szakmai orientáció,

szakmacsoportos alapozó oktatás 5 5 8 8 26

11-12.

évfolyamon

csb.

Kötelezően választható:

Összes: 27,5 27,5 30 30


84

Összes kötelező: 27,5 27,5 30 30

Nem kötelezően

választható:

Szabad 4 4 4 4

Összes max. (tanuló): 31,5 31,5 34 34

KT 52. § (3) 27,5 27,5 30 30

KT 52. § (7) 12,375 12,375 18 18

KT 52. § (11) c 2,75 2,75 3 3

Összes max. (tanári): 42,625 42,625 51 51

* Először 2004/2005-ben indul

felhasznált: 37,5 36,5 48 48

- A természettudományos tantárgyak közül az egyenletes tanulói és tanári terhelés elve valósul

meg, alkalmazkodva a tanulók továbbtanulási igényeihez.

- Csoportbontásban oktatjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a szakmai órákat 11-12.

évfolyamon és a testnevelést a nemek bontásához igazodva.

- A 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben a testnevelést heti 5 órában oktatjuk.

Szabadon választható foglalkozások ütemezése:

- matematikából, magyar nyelv és irodalomból heti 1 órában felzárkóztató foglalkoztatásokat

tartunk 9 évfolyamon (konkrét tartalmát a tanulók képességeinek ismeretében minden tanév

elején a tantestület határozza meg)

- 12. évfolyamon érettségi vizsgára való felkészülést biztosítunk magyar nyelv és

irodalomból, matematikából, történelemből, idegen nyelvből, a szakmai tantárgyakból.

Vegyes rendelkezések: Vegyes szakmacsoportú osztályok esetén az azonos óraszámban oktatott

tantárgyak óraszáma a nagyobb létszámú csoport óraszámával egyezik meg.

Közgazdasági szakmacsoport

Közgazdaság szakmacsoport - 2007. szeptember 1-től felmenő rendszerben


Minden tanuló számára

kötelező




Idegen nyelv 3 3 4 4 14 csb.

Matematika 4 3 4 4 14,5


85

Fizika 2 1 3

Kémia 1 2 3

Biológia 2 1 3

Földrajz 1 2 3

Ének 1 1 2

Rajz 1 1 2

Testnevelés 2 2,5 2 2 8,5 csb.

Informatika 2 2 4 csb.


Modul:

Szakmai orientáció,

szakmacsoportos alapozó

oktatás 5 5 8 8 26

11-12.

évfolyamon

csb.


Érettségi előkészítő 2 2

Összes: 28 27,5 30 30

Összes kötelező: 28 27,5 30 30

Nem kötelezően

választható:

Szabad 4 4 4 4

Összes max. (tanuló): 32 31,5 34 34

KT 52. § (3) 28 27,5 30 30

KT 52. § (7) 12,375 12,375 18 18

KT 52. § (11) c 2,75 2,75 3 3



felhasznált: 37 37 52 52

- Csoportbontásos oktatást alkalmazunk az idegen nyelv, az informatika, és a szakmai alapozó

tantárgyak valamint a testnevelés tantárgynál a nemek aránya szerint. - 12. évfolyamon érettségi vizsgára való felkészülést biztosítunk magyar nyelv és irodalomból,

matematikából, történelemből, idegen nyelvből, a szakmai tantárgyakból.

- A természettudományi tantárgyak közül az informatikát három éven át tanítjuk (kiegészítve az

orientációval), mint a szakmai alapozás speciális tantárgyát.

- A 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben a testnevelést heti 5 órában oktatjuk.


86

Szabadon választható foglalkozások ütemezése: - matematikából, magyar nyelv és irodalomból heti 1 órában felzárkóztató foglalkoztatásokat

tartunk 9 évfolyamon (konkrét tartalmát a tanulók képességeinek ismeretében minden tanév

elején a tantestület határozza meg)

- 12. évfolyamon érettségi vizsgára való felkészülést biztosítunk magyar nyelv és irodalomból,

matematikából, történelemből, idegen nyelvből, a szakmai tantárgyakból.


87

Egyéb szakmacsoport

Egyéb szakmacsoport képzés - 2007. szeptember 1-től felmenő rendszerben


Minden tanuló számára kötelező




Idegennyelv 3 3 4 4 14 csb.

Matematika 4 4 3 3 14

Fizika 1 2 3

Kémia 1 2 3

Biológia 1 2 3

Földrajz 2 1 3

Ének 0,5 0

Rajz 1

Testnevelés 3 2,5 5 5 16 csb.

Informatika 2 2 4 csb.


Modul:

Szakmai orientáció, szakmacsoportos

alapozó oktatás 5 5 10

Speciális társadalomismeret 1 2

Belügyi rendészeti ismeretek 4 4

Kommunikációs gyakorlat 1 1


Érettségi előkészítő 2 2

Összes: 27,5 27,5 30 30

Összes kötelező: 27,5 27,5 30 30

Nem kötelezően választható:

Szabad 4 4 4 4

Összes max. (tanuló): 31,5 31,5 34 34

KT 52. § (3) 27,5 27,5 30 30

KT 52. § (7) 12,375 12,375 18 18


88

KT 52. § (11) c 2,75 2,75 3 3



felhasznált: 37,5 37 47 47

A kerettantervben szereplő, megemelt óraszámú tantárgyak:

Idegen nyelvek (angol vagy német) Célja az idegen nyelvi kommunikációs készség általános növelésén túl olyan témák feldolgozása,

szituációk gyakorlása, amelyek a határforgalommal, a rendőri tevékenységgel függnek össze;

sajtócikkek, angol vagy német nyelvű adások feldolgozása, melyek más országok rendészeti

munkáját mutatják be.

Informatika Célja olyan ismeretekre szert tenni, amelyek lehetővé teszik a minél gazdagabb információgyűjtést; a

hivatalos iratok készítési szabályainak elsajátítását; az OKJ-vizsga letételét.

Testnevelés és sport Célja a kondicionális képességek növelése, amelyekkel lehetővé válik a rendészeti szakközépiskolák

vagy a Rendőrtiszti Főiskola fizikai alkalmassági vizsgáján való megfelelés; a vízbiztosság elérése

két úszásnemben; az önvédelmi és küzdősportok alapvető fogásainak elsajátítása.

A 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben a testnevelést heti 5 órában oktatjuk.

A kerettantervben nem szereplő, a szabadon tervezhető és szervezhető órák terhére létrehozott

tantárgyak:

Kommunikációs gyakorlatok Célja a tárgyilagos emberismeret megalapozása; önismeret és önfejlesztés kialakítása; a hiteles

kommunikáció fejlesztése; a rendészeti pályák gyakorlásához szükséges magatartás kialakítása.

Speciális társadalomismeret Célja olyan ismeretekkel kiegészíteni a kerettantervi tananyagokat, melyek elmélyültebb

jogismeretet tesznek lehetővé; pszichológiai és szociológiai összefüggésbe helyezik a bűn fogalmát;

megismertetnek a bűnmegelőzés lehetőségeivel.

Belügyi rendészeti ismeretek Célja az egyes rendészeti szervek munkájának megismerése; olyan szakmai ismeretek elsajátítása,

melyeknek segítségével kialakul, illetve erősödik a pályakép, a motiváció; felkészítés a középszintű

érettségi vizsgára.

A tantárgyak a különböző iskolatípusokhoz más-más módon alkalmazkodhatnak. Az iskolák

számára a belügyi rendészeti ismeretek tantárgy tanítása kötelező, óraszáma nem csökkenthető (de

növelni lehet). A tantárgy tantervét indítási engedély beszerzése után lehet bevezetni.

2.3.2. Összegzés

- 9-10. évfolyamon minden osztályunkban csoportbontásban oktatja az intézmény az idegen

nyelvet, az informatikát és a szakmai orientációs, illetve szakmai előkészítő tantárgyakat.


89

- Kompenzálandó a magyar nyelv és irodalom, matematika osztályszintű oktatás 9. évolyamon

felzárkóztató foglalkozásokat, illetve tehetséggondozó foglalkoztatásokat szervez az iskola a

képességek differenciálása érdekében.

- A gépírásoktatást mindhárom osztályban lehetővé teszi az intézmény a tanulók érdeklődéséhez

igazodva.

- A mindennapi testedzés lehetőségének érdekében lehetőséget biztosít az iskola tömegsport

órákra a kötelező tanórai foglalkozások befejezése után.

- A természettudományi tantárgyak közül igyekszik az intézmény a profilnak – képzési iránynak-

megfelelően kiválasztani a 11- 12. évfolyamon a továbbtanítandó természettudományos

tantárgyat (pedagógiai osztályban biológia, rendész osztályban informatika, közgazdasági

osztályban informatika).

- 11-12. évfolyamon emeltszintű érettségire – szükség szerint- magyar nyelv és irodalomból,

történelemből heti 2 órát, idegen nyelvből heti 2 órát, matematikából heti 2 órát, szakmai

tantárgyakból heti 2 órát biztosít az iskola.

2.4. Szakmai alapozó képzés

Iskolánkban a 9-12. évfolyamokon szakmai alapozó oktatást végzünk oktatás szakmacsoportban,

informatika, közgazdasági szakmacsoportban és egyéb szakmacsoportban. A szakmai orientáció

tárgyai azonosak, amely lehetővé teszi a szakmacsoportok közötti átjárást.

Szakképzés érettségi vizsga után pedagógiai szakterületen folyik 13-14. évfolyamokon.

2.4.1. Szakmai orientáció:

Mindhárom osztályban (szakterületen) egy tevékenységi forma – ismeretrendszer- bemutatása

folyik.

A 9. évfolyamon a tanulók egységesen a következő tantárgyakat tanulják a szakmai

orientációs képzésen belül: gazdasági környezet, gépírás, tanulásmódszertan,

környezetkultúra.

A 10. évfolyamon belül informatika, kommunikáció, és egészségtan, gazdasági környezet.

Szakmai orientáció a oktatás szakmacsoport A szakképzés új törekvései általánosságban segíteni kívánják azt, hogy a tanulók önmaguk

megismerése után, saját képességeik, érdeklődésük alapján hozhassák meg döntésüket arról, hogy

milyen pályán, milyen területen tudnák leginkább megkezdeni pályaválasztásukat,

továbbtanulásukat. Mindhárom szakmacsoportban az orientációs tárgyak azonosak.

A szakmai képzés alapozásában a tanulók orientálásában, a szakmai képzésben 3 lépcsőfok, 3 fázis

segíti a tanulókat:

9-10. évfolyam = szakmai orientáció (elmélet)

11-12. évfolyam = szakmacsoportos alapozó oktatás (elmélet és gyakorlat)

13-14. évfolyam = OKJ szakképzés

Elméleti órák célja:

A tanulási módszerek, olvasás külön technikák, kommunikációs képességek megismerése,

fejlesztése (9. évfolyam).


90

Az egészséges életmód, életvitel megismerése, az egészségkultúra, környezetvédelem igényének

fejlesztése (10. évfolyam).

Gyakorlati órák célja:

A kommunikációs képességek tudatos fejlesztése. Választékos, megfelelően árnyalt,

metakommunikációs készségekkel kísért közlésforma elsajátítása, amely a humán szakterületen

elengedhetetlen. Továbbá fontos pedagógiai törekvésünk, hogy fedezzék fel a tanulók városunk

értékes alkotásait, s igényeljék környezetük esztétikáját, a harmóniát.

Legyenek képesek önmaguk is kreatívan létrehozni életkorukhoz, képességeikhez méretezett

„alkotásokat” (9. évfolyam).

9. évfolyam:

Orientációs elmélet: évi 37 óra .

Ismeretanyag feldolgozása, haladási ütem az előírási javaslat alapján.

Értékelés: A kapott feladatok megoldása folyamatosan, egyénre méretezett szöveges útmutatás:

megfelelt, nem felelt meg.

Orientációs gyakorlat: Környezetkultúra – évi 37 óra –

Értékelés: megegyezik az elméleti órákéval.

A tantárgy félévi, év végi értékelésénél csak abban az esetben adható nem felelt meg minősítés, ha a

tanulónál teljes érdektelenség, passzivitás mutatkozik mindkét területen.

Az év végi nem felelt meg minősítés után javasolt a tanuló más szakterületen történő

továbbhaladása.

10. évfolyam

Orientációs elmélet: évi 74 óra

Értékelés: Folyamatos számonkérés után elégtelentől jelesig történő osztályozás.

Szakmai orientáció területe közgazdasági szakmacsoportban

Részei: 1. Gazdasági-, szolgáltatási orientációs ismeretek, mely a gazdasági környezetünk elméleti

tananyagban nyilvánul meg 74 órában. A 10. évfolyamon ennek a tárgynak a keretében

megismerkednek a tanulók a viselkedés kultúra és kommunikáció alapjaival is.

Célok és feladatok:

A szakmai orientáció a tanulók pályaválasztását segíti, a tanulóknak lehetővé teszi az adott

szakterületen a tapasztalatszerzést, a tevékenység formák, technológiák megismerését.

A gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek tantárgy tanításának a célja a gazdasági

szakterületen a tanulók pályaválasztásának elősegítése és a szakterület tevékenységi formáinak

megismerése. A tantárgy tananyagának feldolgozása adjon lehetőséget tapasztalataik

rendszerezésére, értékelésére és elemzésére. A tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása

után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket

a tömegtájékoztatás gazdasági híreit és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi

tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében.

Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük

felkeltésében, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésének.

A tantárgy tanulása során fejlődjön a tanulók szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességei.

Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók saját munkájukhoz kapcsolatos igényessége. Munkájuk legyen


91

átgondolt. Váljanak képessé a kapcsolatfelvételre és a kultúrák vitára. A szóbeli kommunikációban

törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szavatos használatára, munkájukban az igényes külalakra.

A gazdasági- szolgáltatási orientációs gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a szakterület

tevékenységének sokszínű, tartalmas aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is

eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakterület iránt és segítse elő

pályaválasztásukat.

A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök

használatához. Folyamatosan erősödjön a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a

szakmaválasztás. Sajátítsák el a konfliktuskezelés képességét.

A tanulók értékelése 9.-10. évfolyamon:

A szakmai orientációs ismeretek és gyakorlatok tantárgyból a tanulók félévkor és év végen egy

osztályzatot kapnak. Ezen osztályzat kialakítása a három tantárgy osztályzatainak, az óraszámukkal

súlyozott, számtani átlaga alapján történik. A tanulókat a gazdasági- szolgáltatási orientációs

tantárgyakból elégtelen érdemjeggyel nem lehet értékelni.

Rendész osztály orientációs képzése.

Cél: A tanulók betekintést nyerjenek az állami szervek működésébe, a Magyar Köztársaság

Alkotmányát ismerjék meg, különös tekintettel a fegyveres rendvédelmi szervezetek munkáját.

2.4.2. Szakmacsoportos alapozó oktatás

Pedagógiai szakmacsoport 11. évfolyam: évi óraszám: 296 óra csoportbontás

pedagógia 74 óra = heti 2 óra

pszichológia 111 óra = heti 3 óra

gyakorlat 11 óra = heti 3 óra

12. évfolyam: évi óra szám: 256 óra csoportbontás

pedagógia 96 óra = heti 3 óra

pszichológia 96 óra = heti 3 óra

gyakorlat 64 óra = heti 2 óra

Az értékelés mindkét évfolyamon mind a három tantárgyból folyamatos elégtelentől jeles

osztályzatig. A félévi, év végi érdemjegy a három tantárgy részjegyeiből születik, melynél

bármelyik elégtelen részjegy végső elégtelent eredményez.

A fenti tantárgyak tananyagát a központi program alapján adaptáljuk.

A szakmacsoportos alapozó tantárgyak célja, hogy lehetőséget nyújtson a választott szakmacsoport

szakmai elméleti ismereteinek elsajátításában. A gyakorlati alkalmazás alapjainak megismerése

segítséget ad az érettségi vizsgára való sikeres felkészüléshez, illetve felsőfokú továbbhaladásra,

vagy az érettségi utáni szakképesítés megalapozására.


92

Közgazdasági szakmacsoport 11. évfolyam: évi óraszám heti 296 óra – elmélet és gyakorlat csoportbontásban:

elméleti gazdaságtan 148 óra heti 4 óra

üzleti gazdaságtan

elmélet és gyakorlat 148 óra heti 4 óra

12. évfolyam: évi óraszám 256 óra – elmélet és gyakorlat csoportbontásban

elméleti gazdaságtan 128 óra heti 4 óra

üzleti gazdaságtan

elmélet és gyakorlat 128 óra heti 4 óra

A fenti tantárgyak tananyagát a központi program alapján adaptáljuk.

Az elméleti gazdaságtan tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a piacgazdaság

működését, a mikro gazdaság szereplőit és döntéseikben érvényesülő tényezőket, a makrogazdasági

folyamatok lényegét, problémáit és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában.

Az üzleti gazdaságtan tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az alapvető

pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokat. Jussanak szerevezési ismeretek birtokába

és a tanult ismeretkörben, legyenek képesek a problémák felismerésére, megfogalmazására és a

megismert módszerek alkalmazására.

Az üzleti gazdaságtan gyakorlatok tantárgy oktatásának célja, hogy képessé tegye a tanulókat

azoknak a folyamatoknak, számításoknak, bizonylatkezeléseknek az elvégzésére, gyakorlatára,

amelyeket az elméletben tanultak.

Értékelés: a tanulók félévkor és év végén szakmacsoportos alapozás tantárgyból egy érdemjegyet

kapnak. Ezen osztályzat kialakítása az elméleti gazdaságtan és az üzleti gazdaságtan tantárgyakból

elért érdemjegyek az óraszámokkal súlyozott, számtani átlag kiszámításával történik.

Ha a tanuló bármelyik modulból elégtelen osztályzatra értékelhető, akkor szakmacsoportos szakmai

alapozás közgazdasági szakmacsoportra tantárgyból elégtelen érdemjegyet kap.

Elégtelen osztályzatot javító vizsgán úgy javíthat, hogy az adott modul tantárgyából legalább

elégséges osztályzatot szerez.

Rendész képzés (egyéb szakmacsoport) alapozó oktatása.

A kerettantervben nem szereplő, a szabadon tervezhető és szervezhető órák terhére létrehozott

tantárgyak:

Kommunikációs gyakorlatok Célja a tárgyilagos emberismeret megalapozása; önismeret és önfejlesztés kialakítása; a hiteles

kommunikáció fejlesztése; a rendészeti pályák gyakorlásához szükséges magatartás kialakítása.

Speciális társadalomismeret Célja olyan ismeretekkel kiegészíteni a kerettantervi tananyagokat, melyek elmélyültebb

jogismeretet tesznek lehetővé; pszichológiai és szociológiai összefüggésbe helyezik a bűn fogalmát;

megismertetnek a bűnmegelőzés lehetőségeivel.

Belügyi rendészeti ismeretek Célja az egyes rendészeti szervek munkájának megismerése; olyan szakmai ismeretek elsajátítása,

melyeknek segítségével kialakul, illetve erősödik a pályakép, a motiváció; felkészítés a középszintű

érettségi vizsgára.


93

2.5. Oktatási időkeret felosztása szakmacsoportonként

Egységesség és differenciálás

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes

oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek

feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy

képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló

csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és

tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési

programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal

fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások

elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő

tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését,

megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint

más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét

megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a

kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de

mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait.

Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél

teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A

tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy

egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő

pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges

kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak –

egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni

fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés,

oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet,

probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a

gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési

igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és

tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő

eszközökhöz való hozzáférés.

A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A

sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (2011. évi CXC. törvény a nemzeti

köznevelésről 21. § (11) bekezdés) tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési

igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük

elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.


94

2.6. Tantárgyi struktúra és óraszámok (felmenő 2013.09.01-től)

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 3

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 3 3

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Művészetek* 1

Informatika 1


Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakmai tárgyak órakerete,

amelyből 1óra (szakmai irányú

képzésre) szabadon tervezhető**

6 7 8 11

Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, ) kerettanterveiből szabadon választhatóan

tölthető fel a Művészetek órakerete.

**A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.


95

2.7. A szakképzési kerettantervek felmenő 2013.09.01-től

szakmacsoportonként

Oktatás szakmacsoport

9. 10. 11. 12.

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom 4* 4* 4* 4*

Idegen nyelvek 3* 3* 3* 3*

Matematika 3* 3* 3* 3*

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 2+1 3+1 3+1

Etika 1

Biológia-egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Művészetek 0+3 1+2 0+2 0+3

Informatika 1*

0+1*

0+1*



Szakmai tárgyak 6* 7* 8* 11*

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

Pedagógia 1,5 3 3 4

Pedagógia gyakorlat 1+1 1+1 1+1 3

Pszichológia 2 2 3 3+1

Rendelkezésre álló 35 36 35 35

Csoportbontással együtt ellátott órák 52 54 54 56

A *-gal jelzett órák csoportbontásban történnek

Az összeg esetén az első szám a kötelező, a második a

szabadonválasztható órakeret óraszámait jelöli.


96

Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18óra/… órax

x 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1. A tantárgy tanításának célja

A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges

kompetenciák elsajátíttatása.

Nincsen előtanulmányi követelmény.

Pedagógia tantárgy 398 óra / 378 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tantárgy tanításának célja, hogy korszerű pedagógiai ismeretek elsajátításával készítse fel a

tanulókat a nevelő, oktató munkába történő tudatos és hatékony közreműködésre.

Pedagógiai gyakorlat tantárgy 312 óra + 315 óra ÖGY / 360 óra + 160 ÖGY * * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés3.1.

A tantárgy tanításának célja

A pedagógiai gyakorlat célja, hogy a tanuló betekintést nyerjenek az óvodák és iskolák

szakmai munkájába, megismerjék a nevelés- és oktatás különböző színtereit. Legyenek

tájékozottak az itt végzendő pedagógiai munka jellegével, az alkalmazott stratégiákkal,

innovatív módszerekkel. A megszerzett tapasztalatokat el tudják helyezni a

személyiségfejlesztés rendszerében, a megismert új elemekkel szélesítsék pedagógiai

tudásukat.

tantárgy: Pszichológia tantárgy 360 óra / 360 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja: A Pszichológia oktatásának célja, hogy megismertesse a tanulókkal az általános és személyiség-

lélektan, a szociálpszichológia, a fejlődéspszichológia és a pedagógiai pszichológia és a

munkapszichológia korszerű ismeretanyagát. Alakítsa ki a tanulók személyiség-központú

szemléletmódját. Nyújtson alapvető ismereteket önmaguk és mások megismeréséhez, a családi és

társadalmi helyzetek értelmezéséhez a szocializációs folyamatokban.


97

Közgazdaság szakmacsoport

9. 10. 11. 12.

Tantárgyak


Idegen nyelvek 3* 3* 3* 3*



Etika 1 0+1

Biológia-egészségtan 0+1 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1+1

Művészetek 0+1 1 0+1 0+1

Informatika 1*+1*- 0+2* 0+2* 0+1*




Munkahelyi egészség és biztonság 0.5+0,5

Gazdasági és jogi alapismeretek 2,0 3,5+0,5

Ügyviteli gyakorlatok 2,5+0,5 2,5+0,5 1

Általános statisztika 1 1

Statisztika gyakorlat 1 1

Pénzügyi alapismeretek 2 2

Pénzügy gyakorlat 1

Adózási alapismeretek 1

Adózás gyakorlat 1

Számviteli alapismeretek 2+1 1+1

Számvitel gyakorlat 2




Az összeg esetén az első szám a kötelező, a második a szabadonválasztható órakeret óraszámát jelöli.

Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 36óra/36 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés



98

A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák

elsajátíttatása.

Nincsen előtanulmányi követelmény.

Gazdasági és jogi alapismeretek tantárgy 216óra/198óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A tanulóval megismertesse a gazdasági élet különböző területeihez kapcsolódó fogalmakat és

az azok közötti összefüggéseket, a vállalkozások és a nemzetgazdaság egyes területeinek több

irányú kapcsolatát, a közgazdasági elmélet és a gyakorlati gazdasági élet összefüggéseit.

Ügyviteli gyakorlatok tantárgy 216 óra/216 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

3.1. A tantárgy tanításának célja Az ügyvitel gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók

- a tízujjas vakíráson alapuló helyes írástechnikát elsajátítsák, képessé tegye a tanulókat

szakmai szöveg másolására, a szövegszerkesztővel történő adatbevitelre, ügyiratok

kitöltésére, és készítésére, hivatalos levelek formai és tartalmi megfogalmazására, az

irodatechnikai eszközök használatára,

- megismerjék a projekttervezés lépésein keresztül a projektdokumentumok típusait és

tartalmát

- megismerjék az üzleti élet etikáját, elsajátítsák az üzletfelekkel való kommunikációs

szabályokat az üzleti tárgyalások és az ügyfelekkel történő kapcsolattartás vonatkozásában Általános statisztika tantárgy 68 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

4.1. A tantárgy tanításának célja A Statisztikai alapok tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezzen a

leggyakrabban használt statisztikai feldolgozási eszközökről, a grafikus ábrázolás

alkalmazási módszereiről, az adatok szolgáltatásának lehetőségéről. A megtanult

ismereteket a mindennapi gazdasági életet érintő média-információin keresztül értelmezni

tudja.

Statisztika gyakorlat tantárgy 68 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

5.1. A tantárgy tanításának célja A statisztikai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló a megtanult statisztikai fogalmakat

és mutatószámokat a gyakorlatban tudja értelmezni. Fejlessze a tanulók számarányérzékét a

mikro és makrogazdaság legfontosabb valós mutatóinak bemutatásával, megismertetésével,

alkalmaztatásával, és ösztönözze a tanulókat a megfelelő összefüggések feltárására, a helytálló,

valós következtetések megállapítására, levonására, azáltal is, hogy az elemzéshez a grafikus

módszereket alkalmazza.

Pénzügyi alapismeretek tantárgy 136 óra/144 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


99


A pénzügyi alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló legyen képes a gazdasági

folyamatokat pénzügyi aspektusból vizsgálni, érdeklődjön a mindenkori gazdaságpolitikai és

pénzügy-politikai célok és megvalósításának módjai iránt, eligazodjon a pénzügyi

intézményrendszerében és ismerje az alapvető pénzügyi szolgáltatásokat. Alkalmas legyen

meghatározni és kiválasztani a pénzforgalom lebonyolításának vállalkozás számára leginkább

megfelelő módját, és segítsen eligazodni a pénzügyi piacon kínált értékpapírok fajtái között.

A tanuló megismerje a nemzetközi elszámolási eszközök árfolyam-alakulásának hatását a

gazdasági szférára.

Pénzügy gyakorlat tantárgy 32 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A Pénzügyi gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló megértse és a mindennapi életben

alkalmazni is tudja: a pénznek időértéke van a különböző időpontokban esedékes pénzáramok

tekintetében, akár a betétgyűjtés, akár hitelfelvételhez kapcsolódóan. A legyen képes tanuló

egyszerű értékpapír árfolyam és hozamszámításon keresztül döntést hozni vásárlási-eladási

szándékról. A valuta- és deviza árfolyamok ismeretében gazdálkodási tevékenységhez

kapcsolódóan számításokat végezni.

Adózási alapismeretek tantárgy 32 óra/54 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

8.1. A tantárgy tanításának célja Az Adózási alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókkal megismertesse a

magyar államháztartás rendszerét, az alrendszerek költségvetését, gazdálkodási szabályait.

Felkészítse a tanulókat a legalapvetőbb adójogszabályok alkalmazására. Rámutasson a

magánszemélyek személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségére, az arányos közteherviselés

szükségességére. Bemutassa az általános forgalmi adó szerepét, s ezen ismeretek birtokában a

tanulók legyenek képesek a piacgazdaság árképzési rendszerében részben eligazodni.

Az Adózás gyakorlat tantárgy 32 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

9.1. A tantárgy tanításának célja Az Adózás gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy felkészítse a tanulókat az adóelőleg- és

adószámítási feladatok elvégzésére, egyszerű adattartalmak alapján adóbevallások készítésére,

ezáltal útmutatást adjon az adóbevallások elkészítésének gyakorlatához.

Számviteli alapismeretek tantárgy 170 óra/ 162 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

10.1. A tantárgy tanításának célja Ismerje meg a vállalkozás vagyonát, a vállalkozások beszámolási kötelezettségét, a számviteli

jogi szabályozását. Alkalmazza az analitikus és szintetikus könyvelés módszereit.


100

Bizonylatok alapján tudja könyvelni az egyszerű gazdasági eseményekkel kapcsolatos

tételeket.

Számvitel gyakorlat tantárgy 64 óra/36 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


A számviteli alapismeretek tantárgyban elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása. A bizonylati

rendszer, a kézi és gépi analitika alkalmazása.


101

Rendészeti szakmacsoport

9. 10. 11. 12.

Tantárgyak


Idegen nyelvek 3*+1* 3* 3* 3*



Etika 1 0+1

Biológia-egészségtan 0+1 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1+1 0+1

Művészetek 1 0+1

Informatika 1*+1* 0+2* 0+1* 0+2*






Az összeg esetén az első szám a kötelező, a

második a szabadonválasztható órakeret óraszámait jelöli.



102

Rendészeti szakmai tantárgyak

9. 10. 11. 12.

heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám

e gy nyári

gyak e gy

nyári

gyak e gy

nyári

gyak e gy

Szakmai tantárgyak 6 7 8 11

Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. 2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. 2

Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. 1,5

Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. 2,5+0,5

Speciális gyakorlat I. 2

Speciális gyakorlat II. 1,5

Speciális gyakorlat III. 2,5

Speciális gyakorlat IV. 3,5+0,5

Jogi és közigazgatási ismeretek I. 1,5 +0,5

Jogi és közigazgatási ismeretek II. 1

Jogi és közigazgatási ismeretek III. 2

Társadalom és kommunikáció I. 1+1

Társadalom és kommunikáció II. 0,5+0,5

Társadalom és kommunikáció gyakorlat 0,5

Speciális informatika 1 0,5

Speciális informatika gyakorlat 0,5

Idegen nyelv I. 1,5

Idegen nyelvi gyakorlat 0,5


103

Összefüggő szakmai gyakorlat

Rendészeti tábor 35

Katasztrófavédelmi gyakorlat 35

Rendőrségi gyakorlat 35

Személy- és vagyonőri gyakorlat 40

Rendőrségi gyakorlat 65


104

9. évfolyam

tantárgyai, témakörei

Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. tantárgy 72 óra

1.2. A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje meg a magyarországi fegyveres szervek történetét. Ismerje meg a

rendőrség, a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás feladatát, működését,

szervezeti felépítését.

Társadalom és kommunikáció I. tantárgy 72 óra

1.3. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a fegyveres szervek kommunikációjának jellegzetességeit. A

tanulók ismerjék meg a kommunikációs, a szociálpszichológiai és önismereti

alapfogalmakat.

Speciális gyakorlat I. tantárgy 72 óra

1.4. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a fizikai erőnlét fejlesztésének, az önvédelmi ismereteknek

és légfegyver lövészetnek az alapjait.

Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. tantárgy 72 óra

1.5. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a rendőrség, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás és

a személy- és vagyonvédelem szolgálatellátására vonatkozó általános szabályokat.

Sajátítsák el a személy- és vagyonvédelmi, a tűzoltó és tűzmegelőzési

alapismereteket, illetve a büntetés-végrehajtási nevelési alapismereteket.

Jogi és közigazgatási ismeretek I. tantárgy 72 óra

1.6. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a jogi alapokkal kapcsolatos fogalmakat és a jogalkotás

alapjait. Ismerjék meg az Alaptörvény rendelkezéseit, az állampolgárságra vonatkozó

szabályokat, az emberi jogi alapnormákat, a polgári jog alapjait, a büntetőjog általános

részi rendelkezéseit és a kriminalisztika alapfogalmait, eszközeit, módszereit.

Társadalom és kommunikáció II. tantárgy 36 óra

1.7. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerkedjenek meg a szociológia és a pszichológia alapfogalmaival.

Ismerjék meg a személyiségfejlődés alapjait, a különböző személyiségtípusokat és

viselkedési formákat.

Speciális gyakorlat II. tantárgy 54 óra


105

1.8. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a fizikai erőnlét továbbfejlesztésének lehetőségeit, sajátítsák

el az alapvető alaki mozgásokat. Önvédelmi és közelharc ismereteiket mélyítsék el,

gyakorolják a már elsajátított technikákat. Ismerkedjenek meg a kiskaliberű

tűzfegyverekkel.

Társadalom és kommunikáció gyakorlat tantárgy 18 óra

1.9. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg az egyértelmű, hiteles és hatékony kommunikáció alapjait.

Ismerjék meg az őszinte és hiteles személyiség folyamatos fejlesztésének

lehetőségeit.

Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. tantárgy 54 óra

1.10. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerkedjenek meg a közlekedés alapfogalmaival és a KRESZ alapvető

szabályaival. Szerezzenek polgári védelmi és iparbiztonsági, illetve tűzvédelmi és

katasztrófavédelmi hatósági alapismereteket. Személy- és vagyonvédelmi

ismereteiket bővítsék a személy és gépjármű be- és kiléptetésének, valamint a

recepciós és bolti szolgálat ellátásának szabályaival.

Jogi és közigazgatási ismeretek II. tantárgy 36 óra

1.11. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a szabálysértési alapfogalmakat, az egyes bűncselekmények

és szabálysértések főbb jellemzőit. Ismerjék meg a helyszínbírságra vonatkozó

általános szabályokat.

Idegen nyelv I. tantárgy 54 óra


A tanulók idegen nyelven sajátítsák el az okmányokkal, az utazással, útbaigazítással,

segítségnyújtással, valamint a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos alapvető szakmai

kifejezéseket.

Speciális gyakorlat III. tantárgy 90 óra

1.13. A tantárgy tanításának célja A tanulók kezdjék meg a felkészülést a fegyveres szervek fizikai alkalmassági

követelményeire. Ismerkedjenek meg a testi kényszer és a rendőri intézkedések

alapjaival. Sajátítsák el a személy- és vagyonőri intézkedések gyakorlatát.

Idegen nyelvi gyakorlat tantárgy 18 óra



106

A tanulók idegen nyelven szituációkban gyakorolják az okmányokkal, az utazással,

útbaigazítással, segítségnyújtással, valamint a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos

szakmai kifejezéseket.

Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. tantárgy 96 óra

1.15. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a kényszerítő és a támadáselhárító eszközöket, tudják

elhatárolni azok alkalmazását a rendőri, illetve a személy- és vagyonőri munkában.

Tovább mélyítsék személy- és vagyonvédelmi ismereteiket. Ismerkedjenek meg a

határrendészeti és a katasztrófavédelmi műszaki alapismeretekkel.

Jogi és közigazgatási ismeretek III. tantárgy 64 óra

1.16. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a büntetőeljárás és a büntetés - végrehajtási jog alapjait.

Sajátítsák el a közigazgatási alapismereteket és ismerjék meg a közigazgatási

hatósági eljárás főbb szabályait.

Speciális informatika tantárgy 48 óra

1.17. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerkedjenek meg a fegyveres szerveknél rendszerben lévő

számítástechnikai és híradástechnikai eszközökkel. Ismerjék meg az elektronikus

közigazgatás rendszerét.

Speciális gyakorlat IV. tantárgy 128 óraA

tantárgy tanításának célja A tanulók folytassák a felkészülést a fegyveres szervek fizikai alkalmassági

követelményeire. Bővítsék a testi kényszer alkalmazásával és a személy- és

vagyonőri intézkedésekkel kapcsolatos gyakorlati tudásukat.

Speciális informatika gyakorlat tantárgy 16 óraA tantárgy

tanításának célja A tanulók gyakorolják az elméletben elsajátított speciális számítástechnikai és

híradástechnikai ismereteiket. Gyakorolják a szövegszerkesztést és táblázatkezelést.


107

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

9. évfolyam

1. Rendészeti tábor

35 óra A rendészeti tábor célja: A 9. évfolyamon elsajátított fegyveres szervek munkáját bemutató

elméleti ismeretekhez kapcsolódó ismeretek gyakorlása, elmélyítése.

Ajánlás a szakmai gyakorlat megszervezésére, folyamatára

A tanulók rendészeti tábori szakmai gyakorlata az iskolában vagy egy, a gyakorlat számára

alkalmas (sportfoglalkozás és tantermi foglalkozás) kijelölt helyen kerüljön megszervezésre.

Javasolt a tanulóknak Foglalkozási naplót vezetni, és abba rögzíteni az elvégzendő feladatokat, és

azok értékelését.

Értékelés: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja

szerinti értékeléssel.

A szakmai feladatok:

Az alakiasság fejlesztése.

A fizikai állóképesség fejlesztése, az önvédelem, a légpuskahasználat gyakorlása.

Elsősegélynyújtás gyakorlása.

Személy és vagyonőr munkájához kapcsolódó gyakorlatok.

A fegyveres szervek szóbeli és írásbeli kommunikációshoz kapcsolódó gyakorlatok.

Lehetőség esetén a fegyveres szervek (rendőrség, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás)

meglátogatása, munkájuk tanulmányozása, ennek hiányában a fegyveres szervek meghívott

munkatársai előadásának meghallgatása.

Környezetvédelmi gyakorlat.

10. évfolyam

2. Katasztrófavédelmi összefüggő szakmai gyakorlat

35 óra A katasztrófavédelmi szakmai gyakorlat célja: A katasztrófavédelmi szakmai alapismeretek

komplex gyakorlati alkalmazása, a szakmai gyakorlat során történő elsajátítása. A gyakorlati

képzésen a tanulók az elméleti szakaszban megszerzett ismereteire építve meghatározott feladatok

végrehajtásával a katasztrófavédelmi munka végzéséhez szakmai gyakorlati tapasztalatokat

szereznek.

Ajánlás a szakmai gyakorlat megszervezésére, folyamatára

A tanulók a szakmai gyakorlatot az iskolában vagy egy kijelölt katasztrófavédelmi szervnél

hajtják végre.






108


Elemek a katasztrófavédelmi műszaki alapismeretekből;

Tűzoltói és tűzmegelőzési alapismeretek elméleti anyaghoz kapcsolódó gyakorlat

3. Rendőrségi gyakorlat

35 óra A rendőrségi szakmai gyakorlat célja: A fegyveres szervek szakmai alapismereteinek komplex

gyakorlati alkalmazása, az új gyakorlati ismeretek szakmai gyakorlat során történő elsajátítása. A

gyakorlati képzésen a tanulók az elméleti szakaszban megszerzett ismereteire építve

meghatározott feladatok végrehajtásával a rendőri munka végzéséhez szakmai gyakorlati

tapasztalatokat szereznek.

Ajánlás a szakmai gyakorlat megszervezésére, folyamatára:

A tanulók a szakmai gyakorlatot az iskolában és/vagy egy kijelölt rendőri szervnél hajtják végre.








A 10. évfolyam Fegyveres szervek és vagyonvédelem tananyagából a fegyveres szervek témakör

elméleti anyagaihoz kapcsolódó gyakorlatok.

11. évfolyam

4. Személy-és vagyonőri gyakorlat

40 óra A személy és vagyonőri szakmai gyakorlat célja: A személy-és vagyonőri szakmai alapismeretek

komplex gyakorlati alkalmazása, az új gyakorlati ismeretek szakmai gyakorlat során történő

elsajátítása. A gyakorlati képzésen a tanulók az elméleti szakaszban megszerzett ismereteire építve

meghatározott feladatok végrehajtásával a személy-és vagyonőri munka végzéséhez szakmai

gyakorlati tapasztalatokat szereznek.


A tanulók a szakmai gyakorlatot az iskolában hajtják végre.






A fizikai állóképesség fejlesztése, önvédelem fejlesztése.

Az általános szolgálati ismeretek elméleti anyaghoz kapcsolódó gyakorlatok.

A személy- és vagyonvédelmi alapismeretek elméleti anyaghoz kapcsolódó gyakorlatok.

5. Rendőrségi gyakorlat

65 óra A rendőrségi szakmai gyakorlat célja: A fegyveres szervek szakmai alapismeretek komplex

gyakorlati alkalmazása, az új gyakorlati ismeretek szakmai gyakorlat során történő elsajátítása. A


109

gyakorlati képzésen a tanulók az elméleti szakaszban megszerzett ismereteire építve

meghatározott feladatok végrehajtásával a rendőri munka végzéséhez szakmai gyakorlati

tapasztalatokat szereznek.


A tanulók a szakmai gyakorlatot az iskolában és/vagy egy kijelölt rendőri szervnél hajtják végre.








A 11. évfolyam Fegyveres szervek és vagyonvédelem tananyagából a fegyveres szervek témakör

elméleti anyagaihoz kapcsolódó gyakorlatok.


110

2.8. Szakképzési osztályok órahálója

Pedagógia- és családsegítő

Szakmai

követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés

közismeret nélkül

Szakképesítés-

specifikus utolsó

évf.

13.jan 5/13 és 2/14.

heti óraszám

ögy

heti óraszám

e gy e Gy

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság 0,5

Pedagógiai,

pszichológiai feladatok

Pedagógia 10,5 - -

Pedagógia

gyakorlat 10 160

Pszichológia 10 - -

11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás 0,5

11498-12

Elhelyezkedést-

munkavállalást segítő

idegen nyelv (5-ös szint)

Elhelyezkedést-

munkavállalást

segítő idegen

nyelv 2

11467-12

Oktatási

intézmények

működése 3,5

Oktatási tevékenység

Szabadidő

szervezés 3

A pedagógiai

segítés

gyakorlata 6

11468-12 Családtan 2

Kapcsolat a családokkal

Kommunikáció,

kapcsolatépítés 1

Kommunikáció a

gyakorlatban 3

11469-12

Családpedagógiai

gondozás

Családpedagógia 4

Szervezési és

ügyintézési

ismeretek 3

A szervezés és

ügyintézés

gyakorlata 3


111

Összes óra 21 10

160

19 12

Összes óra 31 31

Szabadon tervezhető 4 4

Testnevelés 1 1

Informatika 2 2

osztályfőnöki 1 1

Rendelkezésre álló 35 35


112

Gyógypedagógiai segítő munkatárs

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés közismeret

nélkül

Szakképesítés-

specifikus utolsó évf.

13.jan 5/13 és 2/14.

heti óraszám

ögy

heti óraszám

e gy e Gy

11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság 0,5

11464-12 Pedagógiai, pszichológiai

feladatok

Pedagógia 10,5 - -

Pedagógia

gyakorlat - 10 160

Pszichológia 10 - -

11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás 0,5

11498-12 Elhelyezkedést-

munkavállalást segítő idegen nyelv (5-

ös szint)

Elhelyezkedést-

munkavállalást

segítő idegen

nyelv 2

11465-12 Gyógypedagógiai

alapismeretek 3,5

Általános gyógypedagógiai

feladatok Gyógypedagógiai

gyakorlat 12

11466-12 Gyógypedagógiai

pszichológia 4

Speciális gyógypedagógiai feladatok Gyógypedagógiai

egészségtan 4

Gyógypedagógiai

tantárgy-

pedagógiák 5

Összes óra 21 10

160

19 12

Összes óra 31 31

Szabadon tervezhető 4 4

Informatika 2 2

Testnevelés 1 1

Osztályfőnöki 1 1

Rendelkezésre álló 35 35


113

2.9. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

A pedagógust megilleti az a jog, hogy a munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az

általa alkalmazni kívánt tankönyveket és más tanulmányi segédleteket az alábbiak

figyelembevételével:

Nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és

tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.

(Kt. 19. § (2)bekezdés)

Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más

felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési

kötelezettség hárul. (Kt. 19. § (3) bekezdés)

A tankönyvválasztásnak biztosítani kell a térítésmentes igénybevételt az erre jogosult tanulóknál.

(Tankönyvpiacról szóló 2001. évi XXXVII. Törvény 8. § (4) bekezdés) Amennyiben a fenti

kritériumok nem teljesülnek, úgy az iskolai tankönyvválasztást felül kell vizsgálni. Tankönyvet

csak a hivatalos tankönyvjegyzékből lehet rendelni. Komoly problémát okoz, hogy a szakképzésben

– különösen a modulrendszerű szakképzésben – rendkívül hiányos a hivatalos tankönyvjegyzék,

több szakképzés vonatkozásában egyetlen „tankönyv” sem szerepel a tankönyvlistán. Az egyéb

taneszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a 11/1994. MKM rendelet 7. számú mellékletében

foglaltakat, a kétszintű érettségi vizsgára való felkészítés szükségleteit, és minden olyan taneszközt

próbálunk alkalmazni, amivel az oktató munkánkat hatékonyabbá tudjuk tenni, például:

Szemléltető eszközök (pl.:biológia, szakmai alapozó tantárgyak)

Kísérleti eszközök (pl.:fizika, kémia)

Falitérképek (pl.:történelem, földrajz)

Sporteszközök (pl:testnevelés)

3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI

Továbbhaladás az iskolában

- Tanév (hagyományosan valamennyi tantárgyban). Félévente tájékoztató értékelés, a tanév végén

a továbbhaladásról döntés.

- A tanévtől eltérő továbbhaladási engedélyt 18 éves kor alatt a szülő és a tanuló 18 éves kor

felett a tanuló kérheti. A tanuló kiemelkedő előrehaladása esetén a szaktanárok vagy az

osztályfőnök javaslata alapján a tanuló és a szülő egyetértésével a tantestület dönt a rendkívüli

továbbhaladásról.

A tanuló érdemjegyeiről és továbbhaladásáról szóló döntés

- A tantárgyak érdemjegyeit a tanuló szaktanára állapítja meg.

- A tanuló továbbhaladásáról a tantestület dönt.

- A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor lép, ha az előírt tanulmányi

követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette.

A tanév végi elmarasztaló értékelést követő egyedi korrekció lehetőségei

(javítóvizsga)


114

- Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból –

elégtelen osztályzatot kapott, -

A javítóvizsga megkezdésének feltétele:

- a tanuló a vizsga előtti június hónap 30-ig írásban bejelentkezik a pótvizsgára,

- a vizsga megkezdése előtt az év végi bizonyítványát leadja a felügyelő tanárnak vagy

vizsgabizottságnak.


115

4. A ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSNEK

KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSI,

SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK

KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS

SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA

4.1. A iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésnek követelményei

4.1.1. A félévi és a tanév végi (a továbblépés szempontjából meghatározó)

teljesítmény megállapításának módja

Az elméleti tantárgyakban elért előmenetelt az alábbi szempontok szerint kell értékelni:

a. A tanuló tárgyi ismerete,

b. Az ismeretek önálló alkalmazásának foka

c. A tantárgyhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek színvonala (pl. házifeladat,

kiselőadás, tanórai felszerelés, órai munka )

4.1.2. A periódus során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés:

osztályozás 1-től 5-ig (1=elégtelen......5=jeles)

Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek logikus gondolatmenettel eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a

tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan

definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran

kezdeményez. Önálló gondolatai vannak.

Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és hibával tesz eleget. Hasonló az

ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Előadásában kisebb hibák fordulnak elő.

Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, nevelői

segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan

dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond.

(Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.)

Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a

továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas

válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre.

Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A

minimumot sem tudja.

osztályzattal értékelni csak tényleges tanulói teljesítményt lehet

a szerzett érdemjegyet a tanulóval közölni kell és a naplóba haladéktalanul

be kell írni


116

4.2. A iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésnek formái

4.2.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók

tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya.

Évközi értékeléskor minden pedagógus a módszertani szabadság jegyében szabadon alkalmazhat

értékelő szimbólumokat. Tantestületünk az értékelés rendszerességét előtérbe helyezve szabályozza

a minimális osztályzatok számát. A szaktanár felelősséggel tartozik azért, hogy időarányosan

megfelelő számú érdemjegy alapján szülessen az osztályzat, hiszen a szülők folyamatosan

tájékoztatásának követelménye csak így valósulhat meg. A félévi és év végi tantárgyi érdemjegy

kialakításakor az adott időszak alatt megszerzett különböző típusú osztályzatok súlyozott átlagát

kell figyelembe venni.

A súlyozás elve: A témazáró (piros jegy) kétszeres súlyú; a szóbeli felelet (kék jegy) és az írásbeli

kisdolgozat (fekete jegy) egyszeres súlyú; kiselőadás, házi feladat, felszerelés, órai munka stb. (zöld

jegy) 0,5 szeres súlyú.

A szaktanár az első tanítási órán ismerteti a témazár dolgozatok várható számát és az érdemjegy

megállapításának elvi módszereit.

Az osztályozásra kerülő feladatok kiosztásánál a szaktanárnak ki kell hirdetni a feladatra vonatkozó

súlyozási elvet.

A biztos tudás kialakításához feltétlenül szükséges a közvetített ismeretek rendszeres és a

tantárgyaknak megfelelő formákban végzett számonkérése, a tanuló teljesítményének folyamatos

megfigyelése és értékelése. A tudás, felkészülés mérése szóban illetve írásban történik. A

számonkérés irányulhat a házi feladat, a napi tananyag, kisebb egység és egy-egy témakör

ismeretének mérésére, önként vállalt feladatok teljesítésének értékelésére.

4. 2.2. Értékelés hatálya

- Valamennyi évfolyam valamennyi tantárgyat érdemjeggyel osztályozzunk.

4.2.3. Értékelés rögzítése, közlése

A Nagykállói Szakközépiskolában a tanuló iskolai munkáját a fentieken túl alapvetően a

Közoktatási Törvény 70.§-ában foglaltaknak megfelelően értékeli.

Az értékelés rögzítésére és közlésére a 11/1997 (VI.8.) MKM rendelet által rendszeresített

nyomtatványokat használja a középiskola.

- napló, melybe a tanár ír, melyet az osztályfőnök vezet, és az igazgató ellenőriz és zár le.

- ellenőrző füzet, melybe a tanuló ír és a szülő láttamoz.

Az ellenőrzőbe került osztályzatokat az osztályfőnök alkalomszerűen ellenőrzi, szükség esetén a

napló tanulóra vonatkozó oldalának fénymásolatát postán elküldi.

A naplót a szülő fogadóórán és szülői értekezleten megtekintheti.

4.2.4. A Nagykállói Szakközépiskola a tanítás-számonkérés rendszerébe beépülő

vizsgák, értékelési periódusok


117

- beszámoló, számonkérés követelményeit az adott tantárgyat tanító szaktanár állapítja meg, azt

közli a tanulókkal

- vizsgák (osztályozó, különbözeti, pótvizsga) szóbeli, írásbeli formában

- szakmai vizsgák

- Érettségi vizsga

- Próba érettségi.

4.3. A tanuló teljesítménye értékelésének formái

4.3.1. Írásbeli dolgozatok értékelése

Az írásbeli ellenőrzés csak órarendben is szereplőtanítási órán történhet. Minden, érdemjeggyel

minősített dolgozatot a tanulónak betekintésre át kell adni. A dolgozatok kijavításának határideje

két hét. A témazáró dolgozat írását egy héttel előre jelezni kell. A témazáró dolgozat íratása előtt

összefoglaló órát kell tartani. Egy napon a témazáró dolgozatok és az ellenőrző dolgozatok száma

kettőnél több nem lehet. Ütközés esetén a szaktanárok egymás közt megegyeznek.

Minden munkaközösség a sajátosságai alapján határozza meg a témazáró dolgozatok %-os határait.

Humán munkaközössége:

- Irodalom tantárgy esetén

Témazáró dolgozat:

A kifejtős, műelemző dolgozatok tartalmi jegyét illetően százalékos értékelés nem

lehetséges, az osztályzás a szaktanár mérlegelése alapján történik.

A nyelvi jegyek megállapításakor az érettségi dolgozatok javításához kiadott

útmutatót és szabályzatot vesszük alapul.

Tényeket számonkérő dolgozatok:

0-30 % elégtelen (1)

31-50 % elégséges (2)

51-75 % közepes (3)

76-90 % jó (4)

91-100% jeles (5)

- Egyéb humán tantárgyak témazáró dolgozatai esetén az alábbi értékelések érvényesek.



56-70 % közepes (3)

71-85 % jó (4)

86-100 % jeles (5)

- egyéb írásbeli dolgozatok: a szaktanár egyéni elbírálása alapján.


118

Természettudományos munkaközössége:

- témazáró dolgozatok esetén:



51-70 % közepes (3)

71-85 % jó (4)

86-100% jeles (5)

- egyéb írásbeli dolgozatok: a szaktanár egyéni elbírálása alapján

Idegen nyelv értékelése:

- Az témazáró dolgozatok értékelése:



56-70 % közepes (3)

71-85 % jó (4)

86-100 % jeles (5)

- - egyéb írásbeli dolgozatok (pl. szódolgozat, stb.): a szaktanár egyéni elbírálása alapján

Szódolgozat



65-79% közepes (3)

80-89 % jó 84)

90-100 % jeles (5)

Értékelési alapelvek:

- 0 pont, ha téves a névelő vagy felismerhetetlen a szóalak

- 0,5 pont, ha helytelen a többes szám, illetve ragozott igealak

- 0,25 pont levonás a helyesírási hibáért (ismétlődő hiba egyszer számít)

- Egyéb dolgozat százalékos értékelése a fentiek szerint. (50%-os alsó határ)

- Az önálló szövegalkotási feladatok (esszé, témakifejtés stb.) értékelésének alapját a vonatkozó

vizsgakövetelmények határozzák meg (érettségi vizsga,).

4.3.2. Szóbeli értékelés szempontjai

Csak a tanítási órán a csoport jelenlétében történhet. Az érdemjegyet a tanulóval minden esetben

közölni kell, és a naplóba haladéktalanul be kell írni. A szóbeli felelet értékelésekor a nyelvi

kifejezőkészség, a szaknyelv helyes használata is szempont.

-A tantervi követelmény teljesítésének része:

- a házi feladat el nem készítése

- a felszerelés hiánya


119

- kiselőadás, vállalt feladat nem teljesítése, így ezen tevékenységek is

érdemjeggyel értékelhetők.

-Megjegyzés: írásbeli házi feladatot nagyobb, összefüggő szünetek [őszi, téli, nyári] előtti

utolsó tanítási órán nem adunk ki.

- A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy vagy két órás tantárgyakból

félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú csoportbontásos tantárgyaknál

legalább 5, csoportbontás nélkül 4 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.

- A tanuló korának megfelelő módon kérheti a tanév megismétlését nem elégtelen év végi

osztályzatok esetén is.

- Egyéni kérelem alapján valamely tantárgy év végi osztályzata független vizsgabizottság előtt

tett osztályozó vizsgával is megszerezhető, ha azt a tantestület osztályozó értekezlete előtt

legalább 30 nappal az Igazgatótól írásban kérvényezték.

- A testnevelésből állandó jelleggel felmentett tanulót osztályozni nem kell. A bizonyítványba és

az anyakönyvi lapra érdemjegy helyett „mentes = mt” szót kell bejegyezni. A könnyített és

gyógytestnevelésre kötelezett tanulók teljesítményét osztályzattal kell értékelni.

- A periódus végén átfogó írásos- számítógépes-egyéb diagnosztikus értékelés.

- A félévi zárások előtt legalább egy hónappal értesíti az osztályfőnök (ellenőrző könyvben vagy

szóban) azokat a szülőket, akiknek a gyermeke valamely tantárgyból bukásra áll.

4.4. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének

követelményei és formái

4.4.1. A magatartás értékelésének szempontjai

Példás: - Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel,

véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi;

- Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti;

- A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat;

- Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó; megértő, együttműködő és

jóindulatú;

- Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben;

- Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes;

- Megnyilvánulásaiban őszinte,

- Nincs igazolatlan hiányzása.

Jó: - Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok

tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra;

- Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi;

- A házirendet igyekszik betartani;

- Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek;

- Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés;

- 1-2 óra igazolatlan hiányzás.


120

Változó: - Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása;

- Viselkedésével szemben kifogás merül fel;

- Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen;

- Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész;

- Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó;

- Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés;

- Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés;

- 3-10 óra igazolatlan hiányzás

Rossz: - Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát

mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek;

- A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja;

- A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél,

verekedik;

- Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói megrovás;

- 10-től több igazolatlan hiányzás.

4.4.2. A szorgalom értékelésének szempontjai

Példás: - Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb

eredményre törekszik;

- Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre;

- Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el;

- Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel,

érdeklődő;

- Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a

tananyagon kívülire is kiterjed.

Jó: - A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez

mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik;

- Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát;

- Általában felkészül, de különösen érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való

viszonya a tőle elvárható szintű;

- Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

Változó: - Annak a tanulónak a szorgalma, aki munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják

egymást;

- Önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát;

- Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt;

- Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire.

Hanyag: - A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el;


121

- Képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi

előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan;

- Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz;

- Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.

A szorgalom és magatartás értékelése:

- A tanulók szorgalmának és magatartásának félévi és év végi értékeléséhez a tantestület felé az

osztályfőnök tesz javaslatot a tantestületi osztályozó értekezleteken.

- Az osztályfőnök a javaslattétel előtt kikéri az osztályközösség és az osztályban tanító tanárok

véleményét.

A tanulók szorgalmának és magatartásának értéskelését (érdemjegyét) a tantestület hagyja jóvá.

Vitás esetekben a tantestület szótöbbséggel határoz. A jutalmazó és fegyelmező intézkedésekről a

szülőt értesíteni kell.

4.5. A tanulók otthoni terhelésének elvei, korlátai

Olyan mennyiségben terheljük a tanulókat írásbeli és szóbeli feladatokkal, hogy azok egy

átlagos/közepes képességekkel rendelkező diák számár mind mennyiségben, mind

minőségben elegendőek legyenek a tantervben előírt tovább haladási követelmények

elsajátításához, illetve begyakorlásához.

Hétvégére és szünidőre csak annyi írásbeli és szóbeli házi feladat adható fel, amennyi a

szokásos tanulnivaló egyik tanóráról a másikra. A kötelező olvasmányokat a pedagógus az

év elején, lehetőleg az 1. tanórán, de legkésőbb szeptember 20-ig köteles bejelenteni és

leíratni, a sorrend és a várható időpont körülbelüli megjelölésével

5. MODULÁRIS OKTATÁS ESETÉN AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS

MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES

BEFEJEZÉSÉBE

A modul tantárgyak teljesítményét is osztályzattal értékeljük. A modul tantárgyak a tanuló

továbbhaladása szempontjából ugyan úgy kerülnek beszámításba, mint a többi közismereti tantárgy.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor lép, ha az előírt tanulmányi követelményeket

legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette.

6. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

A szakközépiskola érettségi témakörei a 14/2003. (V.27.) OM rendelettel és a 25/2003. (IX.26.)

OM rendelettel módosított, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.)

OM rendeletben foglaltakkal azonosak.

A szakközépiskolában középszintű érettségi vizsgatantárgyként választható tantárgyak:

- Magyar nyelv és irodalom

- Történelem

- Matematika

- Élő idegen nyelv

- Fizika

- Kémia

- Biológia


122

- Földrajz

- Ének-zene

- Rajz- és vizuális kultúra

- Informatika

- Testnevelés

- a szakmacsoportnak megfelelő érettségi tárgy

7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES

MÓDSZEREK

A felmérési rendszerek:

- Iskolaorvosi, egészségügyi felmérés (tanítási évenként index osztályok orvosi vizsgálata)

- Hungarofit felmérés módszere évente

A közoktatásról szóló törvény 41§-nak 5. Bekezdése előírja, hogy a középiskolában évente két

alkalommal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről.

Az általános fizikai teherbíró képesség nyilvántartására a Hungarofit 1+4 motorikus próbát végzünk

minden tanév őszén és tavaszán.

Documents

BUDAI NAGY ANTAL SZAKKÖZÉPISKOLA · Káros szenvedélyek..... 44 6.6. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő ... 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban