BUDAPESTI VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS HUMÁN SZAKKÉPZÉSI …files.dobosvszi-hu.webnode.hu/200016734-e199de2960/VetrR_Vezetoi program.pdf · világos, az oktató-nevelő folyamat tervezése,

BUDAPESTI VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS HUMÁN

SZAKKÉPZÉSI CENTRUM DOBOS C. JÓZSEF

SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA

VETRÓ RICHÁRD

VEZETŐI PROGRAM

2018-2023

2018

BUDAPESTI VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS HUMÁN SZC DOBOS C. JÓZSEF SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA

TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT 2018.

VETRÓ RICHÁRD

2

Tartalom Bevezető ..................................................................................................................................... 4

Motiváció ................................................................................................................................... 5

Vezetői jövőkép .......................................................................................................................... 5

Szakmai helyzetelemzés ............................................................................................................. 7

Rövid iskolatörténet ................................................................................................................ 7

Általános adatok ..................................................................................................................... 8

Pedagógiai folyamatok ........................................................................................................... 8

Az iskolai képzési rendszere ............................................................................................... 9

Az intézményben folyó oktató-nevelő munka ...................................................................... 12

Személyiség- és közösségfejlesztés ...................................................................................... 15

Az iskola tanulói ............................................................................................................... 16

A kulcskompetenciák fejlesztése a nevelő – oktató munkánkban .................................... 17

Anyanyelvi - irodalmi – esztétikai kompetenciák ................................................................ 17

Történelem és társadalmi ismeret ......................................................................................... 19

Idegen nyelv ......................................................................................................................... 21

Matematikai, fizikai, digitális kompetencia ......................................................................... 23

Természettudományos kompetencia ..................................................................................... 25

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák ......................................................... 26

Digitális kompetencia ........................................................................................................... 27

A szakmai nevelés és oktatás célja ................................................................................... 28

Szakmai versenyek ............................................................................................................ 29

Nevelési- oktatási folyamatok a gyakorlati képzésben ..................................................... 29

Eredmények .............................................................................................................................. 30

A hatékony, önálló tanulás ................................................................................................... 31

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................... 32

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................................ 32

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............. 34



VETRÓ RICHÁRD

3

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység .................................................... 34

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ..................................................... 35

A tanulói kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................................ 36

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................... 36

Az oktatómunka ellenőrzése és értékelése ........................................................................... 37

Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció ............................................................. 38

A diákönkormányzat ......................................................................................................... 39

A tagintézmény szakmai munkaközösségei ...................................................................... 41

Kapcsolat a fenntartóval ................................................................................................... 41

Szülői szervezet, szülői közösség ..................................................................................... 42

A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái továbbfejlesztésének lehetőségei

........................................................................................................................................... 42

A tagintézmény külső kapcsolatai ........................................................................................ 44

ERASMUS+ ..................................................................................................................... 46

A pedagógiai munka feltételei .............................................................................................. 48

Az iskola vezetési szervezete ............................................................................................ 49

Az infrastruktúra ............................................................................................................... 49

A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott Nemzeti alaptantervben és a

Kerettantervekben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban rögzített

céloknak való megfelelés ...................................................................................................... 50

Minőségbiztosítás ............................................................................................................. 50

A vezetési ciklus kiemelt céljai és feladatai ............................................................................. 53

Kiemelt célok a tanítást és tanulást támogató pedagógus kompetenciák fejlesztésére ........ 53

Kiemelt vezetésfejlesztési célok ........................................................................................... 54

Kiemelt intézményfejlesztési célok ...................................................................................... 55

Vezetési program - Az elkövetkező öt év fő feladatainak ütemezése, az intézmény

minőségelvű működtetésének terve ......................................................................................... 56

A vezetői program alappillérei ................................................................................................. 60

Összegzés ................................................................................................................................. 61



VETRÓ RICHÁRD

4

Bevezető

"Mentől műveltebb, civilizáltabb és erkölcsösebb egy nemzet, annál jobb dolga van

annál a nemzetnél a gyermeknek. Ez a nemzetek kultúrfokának az én meggyőződésem

szerint az első fokmérője."

Gróf Klebelsberg Kunó

Iskolánk, alapításának időpontjára vonatkozóan az egyik leghosszabb időre visszatekintő

szakképzési intézmények közé tartozik. Több mint százhúsz éves múlttal rendelkezik, 1895.

május 1-jén létesítették, akkor a "Budapesti Vendéglőstanoncok Szakirányú Iskolája" nevet

kapta. Alapításának 100 éves évfordulóján vette fel intézményünk a méltán híres

mesterszakács: Dobos Carl József, a Dobos torta elkészítőjének nevét. Minderre azt hiszem,

nevelőtestületünk nevében állíthatom, igen büszkék vagyunk. Intézményünk az utóbbi

évtizedekben az egyik legkedveltebb és legkeresettebb szakképző intézménnyé nőtte ki magát

a fővárosban és annak környékén. Egykor végzett tanulóink közül sokan íratják iskolánkba

gyerekeiket, számos jelenlegi és volt tanulónknak hozzánk jár a testvére. Többdinasztiás

vendéglátó családok szerezték meg nálunk szakmai bizonyítványukat.

Ilyen és ehhez hasonló előzmények ismeretében az iskola vezetése különös felelősséget jelent.

Vezetői programom az intézmény Pedagógiai programjában rögzítettek, a társadalmi

követelmények, jogszabályi előírások, magas színvonalú teljesítését tekinti céljának,

figyelemmel a tradíció és innováció kettősére. Az oktató-nevelő munkát befolyásoló

folyamatok sorozatos, évek óta tartó változásai mellett az iskolát az átláthatóság, állandóság

és stabilitás jegyében kívánom vezetni, párhuzamban azzal, hogy folyamatos fejlődés és a

megújulás képessége jellemezze.

Célom, figyelemmel a korábbi évek intézményi stratégiájára az, hogy a vendéglátásba

kikerülő fiatalok széleskörű, konvertálható, sokrétű szakmai, elméleti és gyakorlati

ismeretekkel rendelkezzenek. Ismerjék az előttük álló társadalmi és gazdasági kihívásokat,

képesek legyenek azokra reagálni, becsüljék a munkát, választott szakmájukat tekintsék

élethivatásnak.

Vezetői programomban foglaltakat, – folytatva Horti Andrásné Igazgató Asszony által

megfogalmazott bizonyos célokat és alkalmazott gyakorlatokat – egy jól együttműködő, az

iskola értékrendjével, elvárásaival azonosulni tudó, alaposan felkészült, lelkiismeretesen

dolgozó nevelőtestülettel; fejlődő és fejlődni akaró munkatársakkal közösen szeretném

megvalósítani.



VETRÓ RICHÁRD

5

Motiváció

Ahogyan motivációs levelemben említettem, pályázatom benyújtásának egyik – számomra

jelentős – indoka érzelmi kötődésből ered, ugyanis magam is ezen intézmény falai között

szereztem érettségi bizonyítványt közel másfél évtizeddel ezelőtt. Továbbá, Horti Andrásné

Igazgató Asszonynak köszönhetően, már több mint tíz éve lehetőségem nyílott pedagógusként

a nevelőtestület közösségének tagjává válni. Szakmai pályafutásom során szerzett, széleskörű

menedzsment tapasztalataimra és ismereteimre építve szerepet vállaltam az Iskola

vezetésében általános-igazgatóhelyettesként, majd Igazgató Asszony nyugállományba

vonulását megelőző felmentési idejének napjától látom el az igazgatói feladatokat,

megbízottként.

A meghirdetett állásra történő jelentkezés kapcsán döntően az befolyásolt, hogy eddigi

tevékenységemet és vezetői hitvallásomat elismerve, számos kolléga, tanuló, barát és ismerős

utalt arra, illetve javasolta, hogy határozottan szánjam rá magam a feladatra. Minekután

elhivatottságot érzek magamban és úgy gondolom, hogy az Iskola irányításának feladatát el

tudom látni, kiszámítható, nyugodt és békés jövőt akarok teremteni.

Magamról azt gondolom, a pályázati felhívásban leírt elvárásoknak eleget tudok tenni. Jó

kommunikációs képességű, rugalmas és dinamikus, terhelhető, kitartó és elkötelezett

embernek tartom magam, oktató-nevelői tapasztalatom és vezetői ismereteim biztos alapot

jelentenek a magas színvonalú eredményes munkavégzéshez. Pedagógus kollégáimmal

összefogva, egymást segítve szeretnék részt venni a köznevelési rendszer fejlesztésében, a

magyar szakképzés méltó helyének kialakításában, a minőségi szakemberképzésben.

Vezetői jövőkép

A vezetői jövőkép kialakításának érdekében tanulmányoztam Intézményünk, valamint a

jogelőd intézmények pedagógiai-, és minőségirányítási programját. Áttekintettem a

Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Szakképzési

és Felnőttképzési Főosztálya által összeállított, „KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer

átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására” (2011) c. dokumentumot,

Budapest Főváros Önkormányzata Közoktatási koncepcióját (2011-2015), Budapest Főváros

és Pest megye szakképzés-fejlesztési koncepcióját (2013), továbbá a Kormány által elfogadott

Köznevelés-fejlesztési stratégiát (2014). Az információkat, részben beépítettem vezetői

koncepciómba. A munkaközösségi értekezleteken, vezetői üléseken, az éves értékelésekből

leszűrt tapasztalatok, javaslatok alapján alakítottam ki elképzeléseimet a következő



VETRÓ RICHÁRD

6

szempontok előtérbe helyezésével, melyeket a szabályzó dokumentumok megalkotásánál,

módosításánál nevelőtestületünk ezidáig valamennyi alkalommal figyelembe vett:

- köznevelési törvény - fenntartói elvárások - szülői elvárások - tanulók szükségleteinek

figyelembevétele - értékeink-, hagyományaink ápolása.

Legfontosabbnak azt tartom, hogy tisztában legyek vezetői attitűdömmel és személyiségbeli

erősségeimmel valamint a fejlesztésre szoruló területekkel. A jövőkép kialakításában

támaszkodom erősségeimre és célként tűzöm ki a fejleszteni kívánt területeket. Ennek

érdekében megbízásom esetén mérések elvégzését tartom szükségesnek, melyek: önértékelés,

partneri elégedettség, munkatársi elégedettség, szülői elégedettség. Mindezek

Kommunikációs csatornái a fenntartóval folytatott megbeszélések, a nevelői-, munkatársi

értekezletek, vezetői értekezletek, a szülői közösség értekezletei, ellenőrzések, értékelések és

egyéni beszélgetések.

Olyan tanuló-, és tevékenységközpontú, korrekt partnerkapcsolatokra épülő tagintézményt

szeretnék, ahol a minőségi munka a hatékonyság alapja; ahol mind a tanulók, mind a

munkavállalók biztonságban és alkotó légkörben élnek, dolgoznak. Ahol a bizalom, a

kiegyensúlyozott légkör és a szeretet egysége adja meg azt, hogy a tanulók boldogok, s mi

eredményesek lehessünk választott hivatásunkban. Tudatosulni kell a közösség minden

tagjában, hogy:

a jelen társadalmi helyzetben a változás minden szervezetben bekövetkezik;

a változások, változtatások a hatékonyabb és színvonalasabb pedagógiai munka

érdekében kell, hogy megtörténjenek;

a legnagyobb vezetői tudással, tudatossággal sem lehet kielégíteni minden

érdekcsoport szükségletét;

a konfliktusok természetes velejárói a változásnak, azonban a

személyeskedések nem vezetnek eredményre;

a vitáknak, véleménykülönbségeknek gondolkodást serkentő, ösztönző

hatásúaknak kell lenniük. Vezetőként továbbra is a csapatépítésben

gondolkodom, mert csak a magasan kvalifikált, jól összedolgozni tudó

teammel leszek képes a feladatokat a jövőben is elvégezni, hogy Iskolánk

magas színvonalon tudjon megfelelni a partneri elvárásoknak, igényeknek.

A napjainkban világszerte zajló gyors változások erősítik bennünk annak a fontosságát, hogy

gyermekeinkben felébresszük a tanulás iránti vágyat, amely végigkíséri őket egész életük

során. Annak érdekében, hogy felkészítsük a gyermekeket a belsőleg motivált tanulásra, helyi

Pedagógiai Programunk (PP) igyekszik megalapozni a jelenkor és a jövő kihívásaihoz

elengedhetetlen attitűdöket, készségeket és képességeket. A jövőkép és a PP célok kapcsolata:

Programunk felismeri, értékeli és bátorítja a gyorsan változó időhöz való alkalmazkodáshoz

szükséges tulajdonságok kialakulását, mint például: - szembesülni a változással és előidézni



VETRÓ RICHÁRD

7

azt, - kritikusan gondolkodni és döntéseket hozni, - rátalálni a problémákra és megoldani őket,

- kreatívnak, fantáziadúsnak és ötletesnek lenni, - érzékenynek lenni saját közösségünk,

országunk és környezetünk problémái iránt. Mindezeket vezetői programomon túl, az

intézményi dokumentációkban, valamint az ezek alapján és felhasználásával készülő nevelési

évre bontott munkatervek tartalmaiban kívánom kommunikálni.

Vezetői jövőképemet a szakmai értékekre építem, melynek részleteit programom további

részeiben kívánom kifejteni.

Szakmai helyzetelemzés

Rövid iskolatörténet

Ahogyan arra a bevezetőben már utaltam, iskolánk, alapításának időpontjára vonatkozóan az

egyik leghosszabb időre visszatekintő szakképzési intézmények közé tartozik. Több mint

százhúsz éves múlttal rendelkezik, 1895. május 1-jén létesítették, akkor a "Budapesti

Vendéglőstanoncok Szakirányú Iskolája" nevet kapta. Alapításának 100 éves évfordulóján

vette fel intézményünk a méltán híres mesterszakács: Dobos Carl József, a Dobos torta

elkészítőjének nevét. Minderre azt hiszem, nevelőtestületünk nevében állíthatom, igen

büszkék vagyunk. Intézményünk az utóbbi évtizedekben az egyik legkedveltebb és

legkeresettebb szakképző intézménnyé nőtte ki magát a fővárosban és annak környékén.

Egykor végzett tanulóink közül sokan íratják iskolánkba gyerekeiket, számos jelenlegi és volt

tanulónknak hozzánk jár a testvére. Többdinasztiás vendéglátó családok szerezték meg nálunk

szakmai bizonyítványukat.

Az intézmény épülete az utóbbi tizenöt évben jelentősen megújult. Két új szárnnyal és egy

nagyméretű tornacsarnokkal bővült. Az épület külseje új vakolattal impozáns látványt nyújt

az új irodaházak között is. Belső terei is újjáalakultak, több tantermet modern eszközökkel

szereltünk fel, melyek biztosítják a megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazását a

tanórákon. Kiépült a belső informatikai hálózat a gyorsabb és célzottabb információ áramlás

érdekében, melyben az egyes csoportok saját mappákba kapják új üzeneteiket. A 2011/2012-

es tanévben átálltunk az elektronikus napló alkalmazására.

Iskolánk fenntartója 2015. július 1-től a Nemzetgazdasági Minisztérium lett. Ezen időponttól

létrejött a Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum, melynek székhelye

2017. december 18-ig tagintézményünkben működött.

Tagintézményünk a Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrumhoz tartozó

négy "nagy" vendéglátóipari alapozó és szakmai képzést nyújtó tagiskola egyike. A

túljelentkezés évek óta több mint 5-6-szoros. A jelentkezők fele fővárosi, a többi tanuló a

főváros vonzásköréből kerül hozzánk. Iskolánk a közeli metró megállónak köszönhetően

nagyon jól megközelíthető a város bármely pontjáról. A szűkebb körzetből jelentkező tanulók

aránya nem jelentősebb a többi régiónál.



VETRÓ RICHÁRD

8

Neves magyar cukrászok segítségével újította fel iskolánk Dobos C. József sírját. Az eredeti

fejfa mását időálló márványból szobrász készítette. A sír napjainkban már zarándokhellyé

vált, rendszeresen látogatjuk, ápoljuk. Az eredeti fejfát az intézmény udvarán helyeztük el.

A helyzetelemzés bemutatása során szeretném lehetőség szerint minél pontosabb adatokkal is

alátámasztott formában bemutatni az iskola elmúlt öt évében elért eredményeit.

Általános adatok

1. Az iskola neve: Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Dobos C.

József Szakképző Iskolája

2. Az iskola fenntartója: Nemzetgazdasági Minisztérium

3. Az iskola jogállása: Önálló ügyvitellel rendelkező feladatellátási hely

4. Az iskola földrajzi, működési területe: Az iskola Budapest XIII. kerületében működik.

Beiskolázási körzete Budapest és Pest megye. Esetenként távolabbi régiókból, sőt külföldről

is érkeznek tanulók. A távolabbi állandó lakhelyű tanulók a XIII. kerület Pannónia utcai, Szél

utcai kollégiumban kapnak elhelyezést.

5. A Budapesti Vendéglátóipari és Humán SzC főigazgatója: Mayer Andrea

6. Az iskola megbízott igazgatója: Vetró Richárd

7. Feladatellátási hely: 1134 Budapest, Huba utca 7.

Pedagógiai folyamatok

Az iskola Pedagógiai Programja és alaptevékenysége a munkatársak és a tanulók számára

világos, az oktató-nevelő folyamat tervezése, megvalósítása, ellenőrzése és értékelése során a

tanulói alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére koncentrál. A kitűzött célok és

feladatok eléréséhez rendelkezünk stratégiai és operatív tervekkel, amelyek elkészítéséhez és

korrekcióikhoz az ellenőrzések és a különböző értékelések során begyűjtjük a megfelelő

információkat, és igyekszünk bevonni minél szélesebb körűen elsősorban a nevelőtestület

tagjait, valamint a szülőket. Az intézményi tervek megvalósítása a különböző

dokumentumokban és az éves beszámolókban nyomon követhető, a napi pedagógiai gyakorlat

a célok megvalósítását szolgálja. Az Iskola törekszik arra, hogy a pedagógiai folyamatok és a

gyakorlat szabályozott, és tervezett legyen. A kialakult ellenőrzési rend alapján a tervek

megvalósításának eredményessége és hatékonysága pontosan meghatározható. Az értékelések



VETRÓ RICHÁRD

9

eredményeinek visszacsatolása a dolgozók és a szülők irányába egyaránt megtörténik, mely a

fejlesztések egyik alapját képezheti.

Erősségek:

o Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

o Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a

munkaközösségek terveivel.

o Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival

összhangban készülnek.

o Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek,

munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.)

gyakorlati megvalósítása a pedagógusok és a munkaközösségek bevonásával történik.

o Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

o A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év

tervezése.

o A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

Fejleszthetőségek:

o Az intézmény oktatási-nevelési céljai határozzák meg a módszerek, eljárások

kiválasztását, alkalmazását.

o A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában

alkalmazott tartalmi és intézményi belső elvárásokat, valamint az általa tanított

gyermekek és csoportok fejlesztési céljait.

o A teljes pedagógiai folyamat követhető a helyi tantervtervben, az osztálynaplókban,

valamint a tanulói produktumokban.

Az iskolai képzési rendszere

A szakgimnáziumi osztályokban teljesített tanulmányok végén a tanulók az érettségi

bizonyítvány mellé egy OKJ-s pincér illetve pultos bizonyítványt is szereznek. A

szakgimnázium osztályaiban növekedett a szakmai órák száma, ami jelenleg 11 óra, ebből 4,5

óra a szakmai gyakorlat az iskola tanműhelyeiben. A szakközépiskola 9. évfolyamán a

gyakorlati képzés az intézményben folyik 10. és 11. évfolyamon a szakmai gyakorlatokat

külső gyakorlati helyeken teljesítik a tanulók. A 11. évfolyam végén szakmai vizsgát tesznek.

A szakközépiskolát sikeresen befejező tanulók részére biztosítani szeretnénk az érettségi

vizsga letételét, előképzettségüket figyelembe véve, nappali képzés vagy felnőttoktatás



VETRÓ RICHÁRD

10

keretében. Ez a képzési struktúra mindenki számára biztosítja a továbbtanulás lehetőségét

iskolán belül és kívül.

Nappali munkarendű szakgimnáziumi képzés

Szakgimnázium, nyelvi előkészítővel kiegészített képzés

9. ny. évfolyam: Nyelvi előkészítő év, heti 18 idegen nyelvi órával.

9-12. évfolyam: A szakmai alapozás és képzés mellett közismereti képzés jellemzi. A

nyelvi képzés emelt óraszámban folyik. Az érettségire és azzal

együttágazati szakmai érettségire és továbbtanulásra,

szakmaválasztásra felkészítő szakasz. Az érettségi vizsgával

megszerezhető végzettség pincér.

13. évfolyam: Érettségire és az azzal megszerzett szakképesítésre épülő további

szakképzettség (vendéglátásszervező) megszerzését lehetővé tevő szakasz.

Évfolyamonként egy osztály beiskolázása történik.

Választható nyelvek: angol, német.

Szakgimnázium

9-12. évfolyam:

A szakmai alapozás és képzés mellett közismereti képzés jellemzi. A nyelvi képzés emelt

óraszámban folyik. Az érettségire és azzal együtt ágazati szakmai érettségire

éstovábbtanulásra, szakmaválasztásra felkészítő szakasz. Az érettségi vizsgával

megszerezhető végzettség pincér.

13. évfolyam: Érettségire és az azzal megszerzett szakképesítésre épülő további

szakképzettség (vendéglátásszervező) megszerzését lehetővé tevő szakasz.

Évfolyamonként három-négy osztály beiskolázását tervezzük.

Választható nyelvek: angol, német.



VETRÓ RICHÁRD

11

Érettségire épülő vendéglátóipari szakmai képzés

13. évfolyam:

A szakmai képzés szakasza, amelynek feladata a szakmai és

vizsgakövetelményekbenszereplő tartalmak tanításával felkészítés az Országos Képzési

Jegyzék szerinti szakma szakmai vizsgájára. Ezen képzésünket szakirányú érettségivel

rendelkező, jellemzően iskolánkban végzett tanulóknak kínáljuk.

Évfolyamonként egy-kettő osztály beiskolázását tervezzük a hatályos Országos Képzési

Jegyzék és a Szakmai és Vizsgakövetelmények figyelembe vételével. A képzési idő

a z előzetes szakirányú tanulmányok beszámításával egy év. Választható nyelvek: angol,

német.

Nappali munkarendű szakközépiskolai képzés:

Cukrász, Pincér, Szakács szakmákban

3 éves képzés:

A 8. évfolyamot végzett tanulók részére, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő

szakmákban folyik szakmai képzés. A képzés 1. évfolyamán közismereti tartalmakat is

tanulnak a diákok. A 2. évtől tanulószerződés keretében minden második héten külső

gyakorlaton vesznek részt, minden első héten szakmai elméletet tanulnak az iskolában.

A képzés végén a választott szakmából komplex szakmai vizsgát tesznek.

Szakmánként egy osztály indítását tervezzük

Választható nyelvek: angol és német.

2 éves képzés:

A közismereti képzési szakaszt befejezett tanulók (10. vagy 12. középiskolai osztályt

végzettek) által választott, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmákban folyik

szakmai képzés. Minden második héten tanulószerződés keretében , külső gyakorlaton

vesznek részt a diákok, minden első héten szakmai elméletet tanulnak az iskolában.

Szakmánként egy osztály indítását tervezzük. A képzés végén a választott szakmából

komplex szakmai vizsgát tesznek. Választható nyelvek: angol, német.



VETRÓ RICHÁRD

12

Felnőttoktatás

Intézményünkben a nappali oktatáson kívül, felnőttoktatás is folyik.

Ez térítésmentes iskolarendszerű képzés, azonos feltételekkel, mint a nappali képzés. A 35

évnél fiatalabb tanulók bemeneti követelménye 10 osztály, az idősebbeknél 8 osztály

elvégzése. Az OKJ-s szakmai bizonyítványt nyújtó képzések a cukrász, pincér és szakács

szakmákban 2 évesek. A beiratkozott tanulók elméleti oktatása (heti 6 óra) és belső gyakorlati

képzésük (heti 6 óra) az intézményben folyik. A hallgatók az előírt gyakorlatot

tanulószerződés megkötése után teljesítik az iskola által javasolt vendéglátóipari

egységekben. A beiratkozott tanulók oktatása 17 óra után kezdődik, ha a csoport minden

tagjának megfelel 16 óra után. Iskolánk KKV I. és KKV II. képzést is indít, képzési ideje 1

év. A hallgatók a gazdasági ismereteken és informatikai oktatáson kívül 300 órás nyelvi

(angol, német) oktatáson vesznek részt.

A beszédközpontú nyelvi képzés célja, hogy elősegítse a hallgatók alkalmazkodását az

idegennyelvi környezethez, fejlessze kommunikációs készségeit és képességeit. Célja

továbbá, hogy a hallgatók olyan idegennyelvi kompetenciák birtokába jussanak, melyek

segítségével mindennapi életük és munkájuk során nyitottabbá válnak a világra. A képzés

során a hatékony, gátlásoktól mentes, szabad kommunikációs attitűd kialakítás a cél.

Az informatikai képzés célja, hogy a képzésre jelentkező megismerje az internet nyújtotta

lehetőségeket, melyeket munkájában tud használni. Ismerjen internetes keresőmotorokat, azok

segítségével képes legyen információkat gyűjteni, a megszerzett információkat elektronikusan

továbbítani. Munkájában tudja használni a legismertebb elektronikus ügyintézési portálokat.

Tudja használni a közösségi háló nyújtotta lehetőségeket mind személyes, mind munkahelyi

célokra.

A vállalkozási ismeretek elsajátításával a képzésre jelentkező a képzés elvégzésével olyan

vezetői kompetenciákat szerez, amelyek segítségével eredményesen tudja menedzselni a kis

és középvállalkozások munkavállalóival, valamint a piaci szereplőkkel kapcsolatos

feladatokat, és egyúttal összefüggő ismereteket szerez a vezető feladatairól a gazdálkodásban.

Az intézményben folyó oktató-nevelő munka

Iskolánk célkitűzése a magas színvonalú általános műveltség és a kor igényeinek megfelelő

tudás elsajátíttatása a tanulókkal, olyan fiatal szakemberek kibocsátása az iskolából, akik

megfelelnek a vendéglátóipar mai követelményeinek. A társadalomban tájékozódni tudó,



VETRÓ RICHÁRD

13

helyét kereső és megtaláló, megalapozott döntéseket hozó, tetteiért felelősséget vállaló, jó

megjelenésű, magabiztos, jól kommunikáló, magyarul helyesen és idegen nyelveket a

szakmájuknak megfelelő szinten beszélő szakemberek nevelése.

Erre köteleznek hagyományaink, iskolánk múltja és a bennünket körülvevő gazdasági és

társadalmi környezet is.

A fent leírt célok megvalósítása érdekében a nevelés területén kiemelt szerepe van az

iskolának. A feladat megoldása a mai társadalmi viszonyok között nem könnyű, hisz a

homogén értékrendek felbomlottak, kevés a követendő példa, negatívak a környezeti hatások.

Első lépésként érdekeltté kell tenni a tanulót, úgy kell motiválni, hogy önmaga is olyan ifjú

szakemberré akarjon válni, mint a fent leírtak. Az iskolai életet úgy kell kialakítani, hogy jól

érezze magát, szeressen bejárni. Ezek elérésében fontos szerepe van a pedagógusoknak,

kiemelten az osztályfőnököknek, akik személyiségükkel példát mutatnak a tanulóknak, mind

külső megjelenésükkel, mind belső tulajdonságaikkal. A nevelés leghatékonyabb eszköze a

kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen alapuló párbeszéd és a szeretet. Mai felgyorsult rohanó

világunkban nagyon sok gyerek úgy nő fel, hogy nem szenteltek neki megfelelő odafigyelést,

nem foglalkoztak esetleges gondjaival.

Ha a tanuló a kölcsönös bizalom hatására megnyílik, elfogadja a segítséget, egy idő után, amit

türelemmel ki kell várni, követni fogja a tanácsunkat, teljesíti kéréseinket, befogadóvá válik a

pozitív hatások iránt.

A vendéglátás országunk kiemelt ágazata, ezért az iskolánkba kerülő tanulóknak már

kezdetektől a gyakorlati oktatás során is rendelkezniük kell specifikus tulajdonságokkal. Az

általános és üzleti etika szabályait és követelményeit már ebben az időszakban el kell

sajátítani és be kell ezeket tartani. A jó fellépés, megjelenés, tisztelettudó és magabiztos

beszéd alapfeltételei annak, hogy a szolgáltatásban a későbbiek során eredményeket lehessen

elérni. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy a becsületes munkán alapuló előrejutás a

biztos út hosszútávon. Tanulóink munkájuk során különböző országokból jövő, különböző

kultúrájú, vallású, más szokásokkal rendelkező vendégekkel kerülnek kapcsolatba. Ezért meg

kell tanulniuk tiszteletben tartani a másságot, ki kell alakítani bennük egyfajta empátiát és

nyitottságot más emberek iránt. Tudatosítani kell minden tanulóban, hogy a vendég szent,

vele szemben türelmesnek, toleránsnak kell lenni. Intézményünkben kiemelt szerepet kap a

kommunikációs készségek és képességek kialakítása nem csak anyanyelven, hanem a tanult

idegen nyelven is.

A fenti célok megvalósítását tükrözi az intézmény helyi tanterve is.

Minden gazdasági területen, így a vendéglátóiparban is szükséges alapfokú informatikai

ismeretekkel rendelkezni, valamint az információkeresés, kiemelés és felhasználás

képességével. Ez ma már az alapja annak is, hogy tanulóink saját tudásukat korszerűsíteni,



VETRÓ RICHÁRD

14

fejleszteni tudják, és széles körben tudjanak tájékozódni. Ez lehet az alapja az élethosszig

tartó tanulás igényének is.

A fent leírt célok elérését és feladatok megvalósítását szolgálják a pedagógiai program

pontjaiban részletesen meghatározott nevelési tevékenységek, a tanórán kívüli tevékenységek,

valamint a helyi tantervünk kialakítása.

Az általános műveltség színvonalának emelése érdekében megemeltük a közismereti érettségi

tárgyak óraszámát (matematika), lehetőséget biztosítunk a fakultációra a 11. és a 12

évfolyamon igény szerint. A tanórai foglalkozásokat un. rendhagyó órák biztosításával

tesszük színesebbé. Az informatika területén szükséges képességek kialakítása érdekében a 9.

és 10, valamint a felsőbb évfolyamokon is biztosítottak az informatikai órák, melyek szerves

részét képezi az információkeresés és felhasználás képességének kialakítása. Az idegen nyelv

megfelelő színvonalát biztosítják az újonnan kialakított és minden szükséges eszközzel

felszerelt szaktantermek, a szaknyelvi könyvtár folyamatos bővítése valamint a német és a

finn, angol, spanyol csereprogram.

A kulturált magatartás, jó fellépés, kommunikációs készség kialakítását folyamatosan

végezzük közvetlen hatásokkal (követelés, gyakorlás, motiválás, segítségadás) tanórai keretek

között, a kimondottan ilyen célokat szolgáló viselkedéskultúra, etika és protokoll órákon,

valamint minden tanórán példamutatással, tények és jelenségek bemutatásával.

Közvetett módszerekkel, főleg tanórán kívüli foglalkozások segítik a fenti célok elérését,

feladatok megvalósítását, ilyenek a rendszeres színházi előadások, múzeumok, kiállítások,

rendezvények látogatása. Hasonló hatással bírnak az iskolai ünnepélyek, hagyományos

rendezvények és a házi versenyek.

A szakmai követelményeknek való megfelelést biztosítja, hogy tanulóink kiemelt

vendéglátóipari egységekben ismerkednek a gyakorlati szakmai követelményekkel a szálloda

és étteremlátogatások során.

Nevelő –oktató munkánkat akkor tudjuk sikeresnek, ha a végzős tanulóink legalább 90 %-a

sikeres érettségi illetve szakmai vizsgát tesz. Rendelkezik olyan alapokkal, birtokában van

annak a tudásnak és rendelkezik olyan képességekkel és készségekkel, amelyek biztosítják,

hogy a szakmájában el tudjon helyezkedni, munkáját becsületesen és igényesen végezze és

továbbhaladása érdekében ismereteit bővíteni tudja, az élethosszig tartó tanulás természetes

legyen számára, belső igénnyé váljon.



VETRÓ RICHÁRD

15

Személyiség- és közösségfejlesztés

A pedagógusok munkájában meghatározó szerepet kap az egyes tanulói kulcskompetenciák

fejlesztése. A nevelő-oktató munka keretei az egyes tanulók személyes és szociális

készségeinek, képességeinek figyelembevételével kerülnek kialakításra.

Nem azonos színvonalon, de megfelelő módon történik meg az egyéni tanulási módszerek,

programok bevezetése és működtetése, azonban a tehetség ígéretes gyermekkel való

foglalkozás módszereivel intézményi szinten szükséges foglalkozni.

Az intézményben alkalmazott nevelési, oktatási- és tanulásszervezési eljárások a különböző

képességű és érdeklődésű gyermekek együtt nevelését, tanulását szolgálják. A tanulói

közösségek tevékenysége tudatos tervezés alapján zajlik, alkalmanként megtörténik a külső

partnerek, elsősorban a szülők bevonása is.

Erősségek:

o Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

o A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az

alapján valósítják meg a rájuk bízott osztályok, közösségek fejlesztését.

o A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának

eredményei, különös tekintettel az intézményi hagyományok ápolására, a támogató

szervezeti kultúrára.

o Az intézmény közösségi programokat szervez.


o A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket,

eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

o A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési

korrekciókat hajtanak végre.

o A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető: az intézmény dokumentumaiban, a

mindennapi gyakorlatban (iskolai és iskolán kívüli tevékenységek).

o A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással a gyermekek és a szülők

elégedettek. Megjegyzés: A tagintézmény működésébe való bevonódással

kapcsolatosan a tanulók és a szülők részéről nem rendelkezünk elégedettségi

adatokkal. E hiányt pótolandó sort kerítünk a jövőben a különböző szülői rétegek (új

szülők, középiskolai tanulmányaikat megkezdő tanulók szülei, szülői értekezleteken és

fogadó órákon részt vett szülők, stb. igény és elégedettség mérésére



VETRÓ RICHÁRD

16

Az iskola tanulói

Tanulóink szociális helyzete, szülői háttere és neveltségi szintje sokszínű képet mutat. E

három tényező szinte teljesen determinálja a hozzánk kerülő diákot. Felméréseink azt

mutatják, hogy a helyzet e téren évről-évre negatívabb.

Általános ma már, hogy egy osztály 50-60 % - a bizonyos szempontból hátrányosnak

tekinthető az alábbiak miatt:

elvált szülők gyermekeként, csonka családban vagy nevelőszülő mellett él,

nem lehet ma már elhanyagolni azok számát, akik félárvák, árvák, vagy állami

gondozottak,

a család szociális helyzete olyan kritikus, hogy egyre több tanuló kénytelen munkát

vállalni.

a tanulók elhanyagoltak, nem törődik velük senki.

A fenti problémák erősen kihatnak a tanulók neveltségi szintjére. Azokban a családokban,

ahol napi gondokkal küzdenek, a tanuló nevelése nem tartozik a kiemelt feladatok közé. A

másik végletet jelentik azok a tanulók, akik un. gazdag családból származnak, mert itt a

szülők a nevelést is pénzzel intézik el. A boldog családi háttérrel rendelkező, szeretetben,

kiegyensúlyozottan nevelt diákok száma egyre kevesebb.

A leírtakból látszik, hogy tanulóink a lakosság minden társadalmi csoportjából tevődnek

össze, ugyanakkor megfigyelhetők a szakmai dinasztikus kapcsolatokból, a vendéglátás

hírnevéből, társadalmi megbecsüléséből, de a jó kereseti lehetőségből is adódó motivációs

szempontok.

A végzett tanulók továbbtanulási szándéka főiskolákon, egyetemeken nem növekszik, nem

kiemelkedően magas. Sokan az esti, levelező tagozatot választják, mert anyagi lehetőségeik

nem teszik lehetővé, hogy még 4-5 évig eltartottak legyenek. A végzett hallgatók kb. 60 % - a

intézményünkben tanul tovább, vagy magasabb végzettséget szerez. Vagy él a lehetőséggel és

a nappali vagy felnőttoktatás keretében szerez meg még egy szakmai bizonyítványt. Az

elhelyezkedési lehetőségei ezeknek a tanulóknak sokkal jobbak, mert főleg a kisebb

vendéglátóipari egységek szívesebben alkalmaznak több területhez értő, szakmailag is

sokoldalúan képzett szakembereket.



VETRÓ RICHÁRD

17

A kulcskompetenciák fejlesztése a nevelő – oktató munkánkban

Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai

egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a

változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban

felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig

tartó tanulás folyamatában formálódik.

A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a

meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben

alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására,

ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben

fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez

elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a

képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes

műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi

műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus

gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az

együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati

kultúra, a társas tolerancia.

Anyanyelvi - irodalmi – esztétikai kompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények,

vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott

és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és

alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek

során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas

valóság formálásában.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely

természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az

anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes

nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő

típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok



VETRÓ RICHÁRD

18

sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak

ismeretét.

A szakiskolai oktatásról általánosan elmondható, hogy nagyon sok a gyenge képességű,

sokszor alapvető tudásszinttel sem rendelkező, nehezen olvasó tanuló.

Az oktatás középpontjában a képességfejlesztés áll. A tanuláshoz szükséges szövegértési és

szövegalkotási képesség fejlesztése, a szókincs bővítése, a nyelvi és nyelvtani funkciók helyes

használata. A nyelvi stílusok, stílusárnyalatok, megfelelő kiválasztása színesíti a társalgást.

A tanulók így képessé válnak az önálló véleményalkotásra, fejlődik kritikai érzékük, jobban

megismerik önmagukat. Mivel a tanulók felismerik hiányosságaikat, tudatosan tudnak

felzárkózni.

A tantárgy középpontjában a gyakorlat áll, az elméleti ismeretek elsajátítása és bővítése,

gyakorlatok és feladatok megoldása és megbeszélése során történik. A tanár, szervező és

segítő szerepe válik fontossá.

A tananyag korszerű műveltséget közvetít: az életvitelhez, a munkavégzéshez ad normát,

célul tűzi ki az önismeretet, az akarat, az együttműködési készség fejlesztését, pontosságot, a

szolidaritást.

Kiemelt fejlesztési feladat a lényegkiemelés, a döntési, problémamegoldó, kritikai

gondolkodási képesség kialakítása.

A célok megvalósulását segítik:

- az ismeretek anyanyelvből és irodalomból

- az olvasott és szóbeli szövegek megértése

- az írott és szóbeli szövegek alkotása

Fejlődni fog a tanulók ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai, történeti érzéke.

Tanulási nehézségeik leküzdését fejlesztő pedagógus segíti.

A szakközépiskolai tanulók művelődéstörténeti és irodalomtörténeti ismereteik jelentősen

bővülnek és elmélyülnek az érettségi és a továbbtanulás feltételének megfelelően.

A különböző kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban egyaránt képessé válnak önálló

véleménynyilvánításra, érveik felsorolásával mások meggyőzésére. A közösen elemzett,



VETRÓ RICHÁRD

19

értelmezett művek mellett az önálló megértés, befogadás a cél. Tudásanyaguk a magyar és a

világirodalom kiemelkedő alkotásaival bővül. Fejlődik esztétikai – művészeti tudatosságuk és

kifejezőképességük. A műalkotások és különböző előadások (színház, film, előadói est stb.).

elemzése során alkalom nyílik saját nézőpontjuk összevetésére másokéval. A különféle

kulturális program nyitottságukat, érdeklődésüket, fogékonyságukat, kreativitásukat fejleszti,

fokozza a művészi önkifejezésre való hajlandóságukat.

Cél, hogy a beszédhelyzetekben, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma

közvetítésével megnyilvánulásuk lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejezett közlés

legyen. Hiszen a nyilvános beszédben, közszereplésben a nyelvi és a viselkedési

kritériumoknak, zenei eszközöknek alkalmazása az élőbeszédben, felolvasásban, előadásban,

kritikus és építőjellegű vitában követelmény.

Történelem és társadalmi ismeret

Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és

állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés

feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan

formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb

társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására.

Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról

és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben.

Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári

jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a

nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti,

európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális

események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és

tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és

politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb

célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális

identitás tudatosítása is.

Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony

együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás

és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a

helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a

döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján.



VETRÓ RICHÁRD

20

A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség

és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének

megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az

Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal

valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó

közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus

elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi

sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek,

magánéletének a tiszteletét is jelenti.

Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző

sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a

kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők,

sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét,

mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és

közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei

megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a

városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a

nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől

elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok

értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A fiatalokat a szűkebb és tágabb

környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására,

az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönözzük.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió

kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika

szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel.

Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell

gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott

társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és

elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is.

A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású

eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák,

vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális

problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről.



VETRÓ RICHÁRD

21

Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási

lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy

közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének,

boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a

civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai

életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak

kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia

értékeinek tisztelete vezérel. A Magyarország köznevelési rendszerének tehát egyik alapvető

feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek

elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását.

Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság

szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre

koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás

teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári

magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének

képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a

humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások

(pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott

viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és

tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata

biztosíthatja.

Idegen nyelv

Angol nyelvre történő felkészítés

Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető

nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése,

kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott

és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a

tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet,

szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi

kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az

anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó

tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése,



VETRÓ RICHÁRD

22

beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen

nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint.


A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási

ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó

tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez

szükséges eszközök használatát.

A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek,

kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Iskolánk tanulói részére biztosítja a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások megszervezését.

Az angol nyelvi munkaközösség különösen fontos feladatának tartja a különböző okokból

lemaradók hátrányainak csökkentését, a tanulók egyéni képességeinek, tehetségének

kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyek növelését (pl. nyelvvizsgákra,

emeltszintű érettségire való felkészítés).

Mivel iskolánk olyan szakmákra készít fel, amelyek sikeres űzésének egyik alapfeltétele az

idegen nyelvek aktív használata, így a kulcskompetenciák közül számunkra az idegen nyelvi

kommunikáció fejlesztése a legfőbb feladat. Kiemelten fontos feladatnak tartjuk a szóbeli

kommunikációra való felkészítést, s vele párhuzamosan az írásbeliét is. Munkaközösségünk

elősegíti diákjaink felkészülését a különböző kultúrákhoz és társadalmi rétegekhez tartozó

emberek (vendégek) attitűdjének és szokásainak megismerésére, megértésére és kezelésére

különböző nyelvi szinteken.

Fontos és állandó feladatunk az alapkészségek a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás

és a kreativitás fejlesztése. Gondot fordítunk a tanulás tanítására, segédeszközök megfelelő

használatának elsajátítatására, a nyelv nem formális keretekben történő gyakorlásának és

tanulásának bemutatására és begyakorlására, ezzel az egész életen át tartó tanulás

folyamatának megalapozására.

A német nyelvi kommunikáció

A helyi tantervünk célja az, hogy a kerettantervben meghatározott egymásra épülő

követelményeket a vendéglátóipari szakközépiskolai nyelvoktatás sajátosságaihoz igazítva

elősegítsük a társadalomban tájékozódni tudó, helyét kereső és megtaláló, megalapozott

döntéseket hozó, tetteiért felelősséget vállaló, jó megjelenésű, magabiztos, jól kommunikáló,

magyarul helyesen és idegen nyelveket a szakmájuknak megfelelő szinten beszélő

szakemberek nevelését.

Olyan követelményeket kell támasztanunk, melyeket a várhatóan az átlagnál gyengébb

nyelvérzékkel rendelkező, közepesen motivált és átlagos szorgalmú diák is teljesíteni tud a



VETRÓ RICHÁRD

23

tanév végére a megadott óraszámok keretei között. A követelmények az ennél kedvezőbb

adottságú diákokkal magasabb óraszámban rövidebb idő alatt teljesíthetők.

Az a feladatunk, hogy a hozzánk eltérő tudásszinttel, gyengébb nyelvérzékkel a nyelvtanulás

iránt kisebb motivációval érkező diákokat a kerettanterv által biztosított 10 %

felhasználásával felzárkóztassuk.

A nyelvtanulás célrendszere a következő:

— A kommunikatív kompetencia fejlesztése: a tanulók legyenek képesek megoldani

nyelvhasználatot igénylő valós feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a

közéletben, az oktatásban vagy a munka világában.

— A célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése: a tanulók legyenek

képesek a saját és más kultúrák különbségeinek, illetve hasonlóságainak értelmezésére,

váljanak nyitottabbá és érzékenyebbé más kultúrák irányába. Fontos a pozitív attitűd és

motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése

iránt.

— A nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása: a tanuló legyen képes a

tantervben szereplő más műveltségterületek egy-egy érdekes és fontos problémáját a tanult

idegen nyelven is feldolgozni.

— Az IKT alkalmazások készségszintű kialakítása és fejlesztése: a tanulók szerezzenek

tapasztalatokat és jártasságot a kommunikációs és információs technológiák felhasználásában

idegen nyelvi tanulmányaik során, ezzel is segítve az autonóm nyelvtanulóvá válást.

— A nyelvtanulási stratégiák kialakítása: a nyelvtanuló legyen képes nyelvtudását önállóan

fenntartani, továbbfejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen

elsajátítani.

Matematikai, fizikai, digitális kompetencia

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó

bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus

következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre

támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és

módszereket alkalmazzunk.

A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a

készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be.



VETRÓ RICHÁRD

24


A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az

alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség

szinten alkalmazható tudását.

A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és

törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a

mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a

törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának

követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére.

A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul,

hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.

A hazai oktatási gyakorlatban eddig a matematikai képességek fejlesztése nem kapcsolódott

eléggé össze a mindennapi élet problémáival, illetve az egyén szükségleteivel. A fejlesztések

során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy olyan eszközöket adjunk a diákok

kezébe, amelyek felhasználásával az életben tudják alkalmazni az elvont matematikai

ismereteket. Iskolánk tanulóinak nagy része várhatóan nem folytatja tovább matematikai

tanulmányait. Az ő matematikai fejlesztésüket, a mindennapi élet szükségleteinek kell

meghatározniuk, így az ő esetükben arra van szükség, hogy a problémamegoldó képességüket

nagyobb részben a gyakorlati életből vett feladatokkal fejlesszük.

A kompetencia fogalma mobilizálható ismereteket, gyakorlati képességeket jelent komplex

feladatok megoldásában. Azt, hogy a megszerzett tudást a mindennapokban használni,

alkalmazni tudjuk. A matematika l tanításával fejleszteni lehet a tanulók tágabb értelemben

vett problémaazonosító és - megoldó képességeit, így felhasználhatják a matematika

eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek modellezésére.

A matematika részletes vizsgakövetelményeit tanulmányozva közép- és emelt szinten

egyaránt megjelennek a fejlesztendő kompetenciák. A természettudományi tantárgyak és a

matematika írásbeli érettségi feladatai között olyan összetett problémák is vannak, melyek

megoldásához – a megfelelő szintű természettudományi műveltségen és képességeken kívül –

valóságismeret, fejlett szövegértelmezési és ábraolvasási kompetenciák is szükségesek.

A matematika az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia fejlesztésére is alkalmas, mert

egyrészt fontos mások szóban és írásban közölt gondolatmenetének, megértése; másrészt saját

gondolatok közlése. A jelenségek értelmezéséhez illeszkedő érvek keresése; az érveken

alapuló vitakészség fejlesztése kiemelt területe a matematikatanításnak. (A kommunikációs

kompetencia a közép-és emeltszintű szóbeli érettségi értékelésében meg, is jelenik!)

A természettudományok esetében az elengedhetetlen tudás felöleli a természeti világ

alapelveit, az alapvető tudományos elveket és módszereket, technológiát, technológiai

termékeket és folyamatokat, valamint a tudomány és a technológia természeti világra



VETRÓ RICHÁRD

25

gyakorolt hatásának megértését. Ennek eredményeképpen e kompetenciáknak lehetővé kell

tenniük, hogy az egyének jobban megértsék a tudomány eredményeit, korlátait és kockázatait

a társadalom egészére nézve. (döntéshozatal).

A digitális kompetencia felöleli mind az információs technológia magabiztos használatát,

mind az információk megkeresésének képességét.

A szakközépiskolában és a szakiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek

(pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló

alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta

lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információ megosztásba, képes

részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő

hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket, a kreativitást és

innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A

tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a

kommunikáció és az információ felhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív

használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a

szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket,

figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során.

A célok megvalósítását segíthetjük tanórák mellett egyéb iskolai és iskolán kívüli

tevékenységekkel (pl. szakkörök, múzeumi és egyéb programokkal).

Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és

módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk

természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló

kölcsönhatásban lejátszód folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk,

előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és

szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E

kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység, okozta változások megértését és az

ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető

tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a

mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának

az ismerete.

A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani

természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben

felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új

technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények



VETRÓ RICHÁRD

26

alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a

műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában.

A szakiskolák tanulóinak is szükségük van a mindennapi életben való boldoguláshoz a

természettudományos műveltségre. Természetesen ez a tudás nem az elméleti alapok

elmélyítését, hanem a felhasználás szintjét jelenti.

A természettudományi tantárgyak keretében a szakiskolában is fejleszthető a matematikai

kulcskompetencia (egyszerű számítások), digitális kompetencia, idegen nyelvi kompetencia

(szakkifejezések használata), szociális kompetencia (kooperatív csoport módszerek

alkalmazása), esztétikai érzék fejlesztése (kísérletek, modellek, ábrák, prezentációk). A tanítás

során alkalmazzunk differenciálást. Készüljön minimális követelményrendszer, amelyet a

tanulók előre meg tudnak, és amelyet minden tanulónak teljesítenie kell.

A szakiskolába járó diákoknak is meg kell tanulniuk az anyagokkal, energiával való

takarékos, fegyelmezett, gondos és körültekintő bánásmódot. Gazdasági nevelést végezhetünk

a mindennapi élethez kapcsolódó problémafeladatokkal pl.: hogyan csökkenthető a

gázszámla?

A tanulókban tudatosulnia kell annak, hogy a jelenségek megfigyelése alapján a természet

törvényei megismerhetőek.

Gyűjtsenek ismereteket szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus

médiából és beszéljék meg közösen ezeket. Buzdítsuk őket arra, hogy életük hátra lévő

részében is törekedjenek a tudomány újdonságainak megismerésére, népszerűsítő tudományos

lapok olvasására, honlapok betöltésére.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák

Napjainkban minden ember számára elengedhetetlen, hogy kiigazodjon a gazdasági világban,

amelyhez rendelkeznie kell alapvető gazdasági ismeretekkel. Éppen ezért, fontos, hogy

mindenféle iskolai képzésben megjelenjenek a gazdasági és pénzügyi ismeretek alapjai. A

tanulóknak meg kell ismerniük az ezekkel kapcsolatos alapfogalmakat és összefüggéseket. A

mai állampolgárok számára nélkülözhetetlen, hogy tisztában legyenek az alapvető banki

folyamatokkal, ismerjék az alapvető banki műveleteket, és képesek legyenek saját banki

ügyeiknek intézésére.

Szintén fontos szerepe van az iskolai nevelésnek abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká

váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, és azokért felelősséget

vállaljanak. A diákoknak meg kell tanulniuk bánni a pénzzel, és tisztában kell lenniük a saját

költségeikkel és bevételi lehetőségeikkel. Fontos, hogy felismerjék a pénzügyi döntésekhez

tartozó előnyöket és hátrányokat, hogy gazdálkodni tudjanak a rendelkezésükre álló

erőforrásokkal.



VETRÓ RICHÁRD

27

A vendéglátásban dolgozó tanulók számára különösen fontossá váltak ezek az ismeretek,

melyekhez párosulnia kell a kezdeményezőképességnek és a vállalkozói kompetenciáknak.

Az ő életükben elengedhetetlen, hogy ismerjék az alapvető vállalkozási formákat, azok

legfontosabb jellemzőit, hogy könnyebben helytálljanak a szakmai és az üzleti életben. Az

önállóan folytatott gazdasági tevékenységhez és vállalkozás indításához rendelkezniük kell

pénzügyi és jogi ismeretekkel egyaránt. Birtokában kell lenniük olyan képességeknek és

készségeknek, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, kommunikálás,

kockázatfelmérés- és vállalás, egyénileg és csapatban történő munkavégzés.

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és

kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett,

közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka,

a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul:

az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása,

bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és - megosztás, továbbá kommunikációs

együttműködés az interneten keresztül.


A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését,

alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a

tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat

szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és - kezelés, az internet

által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati

eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás,

a művészetek és a kutatás terén.

A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az

elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek

kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához

kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver

tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket.

A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és

feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését.

Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök

használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő

keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel, az elérhető információ és az

interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését



VETRÓ RICHÁRD

28

segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló

közösségekben és hálózatokban.

A szakmai nevelés és oktatás célja

A szakmai nevelés egyenrangú partnere a közismereti tárgyakban rejlő nevelési céloknak. A

szakmai nevelés komplex egészet alkot az iskolai, a szakmai gyakorlati, a családi és

társadalmi nevelési hatásfokkal. Célunk, hogy a vendéglátásban tanuló fiatalok korszerű

gondolkodású, a piacgazdaság kihívásait ismerő, annak megfelelően cselekvő, ugyanakkor

szilárd erkölcsű, becsületes szakemberek legyenek.

Nélkülözhetetlen a szakmaszeretet, a hivatástudat fejlesztése, illetve kialakítása.

Elsőrendű nevelési feladat a munka becsületének visszaállítása. Nevelésünk tegye

természetessé a folyamatos önképzés, a továbbképzés, a továbbtanulás igényét.

Az intézményünkből kikerülő tanulók többsége saját szakmájában marad, a

vendéglátóiparban szeretne elhelyezkedni, munkát vállalni. Szolgáltatóiparról levén szó még

fokozottabb hangsúlyt kell adni a tanulók jelenbéli értékeinek. Ma a munkaerő-piaci verseny,

az európai normákhoz való igazodás, az elvárt színvonal, és sokszor a harc 1-1 kiválasztott

munkahely megszerzéséért arra kötelez minket, hogy tanulóinkat a rugalmasság és mobilitás,

a változó környezethez való alkalmazkodóképesség jellemezze. Udvarias, jó megjelenésű,

idegen nyelven is jól kommunikáló ifjakat kell nevelnünk, akik büszkék arra, hogy a

választott szakmában megfelelő tudásra támaszkodva, becsületesen pontosan, precízen, az

elvárásoknak megfelelően végzik munkájukat. A fenti célok elérése csak úgy valósítható meg,

ha az eljövendő időszakban a nevelés területén a pályaalkalmasságra nevelés mellett kiemelt

szerepet kap az egészséges életmód, testi, a környezeti nevelés is.

Valamennyi vendéglátós szakmában, illetve szakterületen fontos a logikus gondolkodás, a

rendszerető és áttekintő képesség, a jó szemmérték, a kézügyesség, a kulturált esztétikai érzék

kialakítása. Az értékesítő szakterületen kiemelkedő jelentősége van a megfelelő kifejező és

beszédkészségnek, a szakmában elvárható mozgáskultúrának, illetve képességnek. Célunk

olyan jellemvonások kialakítása, mely a munkatársak megbecsülését, az önzetlen, jó

munkatársi kapcsolatok, kialakítását teszik lehetővé. Mindezt a tanulók életkori sajátosságait

figyelembe vevő értelmi, érzelmi, esztétikai és testi neveléssel érhetjük el.

Összefoglalva célunk olyan vendéglátó szakemberek képzése, akik a korszerű vendéglátóipar

sokoldalú követelményeivel mind emberi magatartásuk, mind szakmai tudásuk tekintetében

megfelelnek, képesek ismereteik önálló bővítésére, a vendéglátás kultúrájának, színvonalának

emelésére a szakma hírnevének öregbítésére idehaza és külföldön egyaránt.



VETRÓ RICHÁRD

29

Szakmai versenyek

Iskolánk tanulói és oktatói évről-évre belföldi és külföldi, helyi-, regionális-, országos- és

nemzetközi versenyeken vesznek részt.

Az évek során iskolánk tanulói a kollégák felkészítésével, valamint több versenyen maguk a

kollégák is képviselték iskolánkat versenyzőként és szerepeltek sikeresen.

Többek között részt vettek:

a Bocuse d’Or utánpótlás versenyen,

a Göndöcs Benedek Országos Gasztronómiai emlékversenyen,

a Dobos emlékversenyen,

a BaGaTech – Pataki emlékversenyen,

a Felcsúti Letenyey Gasztroversenyen,

a Danubius tanulóversenyen,

a Szamos Mátyás Cukrász szakmai versenyen,

a Gundel versenyen,

a Tavaszköszöntő Lábas-party - Weinbrenner Gábor Emlékkupán,

a Pelikán kupán,

a Varázskemence napon,

az Országos Szakma Kiváló Tanulója Verseny elődöntőjében és az országos döntőben

is.

Az egyes eseményekről készült bővebb szöveges leírást és fényképalbumot honlapunkon

lehet megtekinteni.

Nevelési- oktatási folyamatok a gyakorlati képzésben

A nevelési oktatási folyamatokhoz tartozik, minden olyan tevékenység, mely a tanulás

irányítását, szabályozását, megerősítését, támogatását jelenti a tanulás eredményessége

érdekében. A gyakorlati oktatás feladata, a technológiai folyamatok megismertetése,

munkafolyamatok begyakoroltatása, megtanítása, munkaszervezési ismeretek elsajátítása, a

munkaerőpiacra történő belépés előkészítése, arra felkészítés. A gyakorlat célja, a tanulók

képesek legyenek szakmájukban megfelelő minőségű önálló munka elvégzésre, ismerjék az

adott szakmához tartozó technológiai hátteret, és munka közben tudják használni, működtetni

a munkájukhoz kapcsolódó gépeket. Szakszerűen és biztonságosan tudják használni azokat az

eszközöket, amelyek szükségesek a munkavégzésükhöz.

A nevelési oktatási folyamatokhoz kapcsolódó követelmények, legyenek egyértelműek,

figyelemfelkeltők, lényegre törőek. Teremtsenek kapcsolatot az adott ismeret elsajátításához

szükséges további ismeretekkel. Nagyon fontos hogy a követelményrendszer, ne legyen zárt,

adjon lehetőséget a kitekintésre, tegye lehetővé, hogy a később megszerzett tudás egymásra



VETRÓ RICHÁRD

30

épülő legyen, és rendszerben legyen áttekinthető. Nagyon fontos hogy a nevelési oktatási

folyamatokhoz kapcsolódó követelmények, alkalmazkodjanak a tanulók tudásszintjéhez.

Azonos évfolyamon is nagyon nagy különbségek lehetnek a különböző osztályok, gyakorlati

csoportok között, a gyakorlat anyaga, összetétele megegyezik, de mégsem lehet ugyanazzal a

módszerrel megtartani a gyakorlatokat. A csoportok között és a csoportokon belül is eltérő a

felkészültség mértéke, a tanulók érdeklődése, manuális készségük, koncentrációs képességük.

Ez indokolja, hogy ha az oktató felmérte, megismerte a tanulók tudását, csak utána döntsön az

alkalmazandó munkamódszerekről, de akkor is tartsa szem előtt a fokozatosság elvét.

Nagyon fontos hogy az oktató, motiválni tudja a tanulókat, az új ismeretek befogadására,

valamint a további kapcsolódó, vagy ráépülő ismeretek megszerzésére. Miért fontos a

vendéglátóipari szakképzésben a gyakorlat (ide értve a csoportos gyakorlatokat is), a tananyag

könnyebben rögzíthető, érthető, a tudás elmélyültebb lesz, ha az eseményhez, emlékhez

kötődik, ezzel segítve a rögzítést. Látja, megfogja, tapintja, esetenként illatot, ízt, hangulatot

érez meg belőle. Legjobban arra emlékezünk, amit mondunk és csinálunk is.

A gyakorlatnál ki kell használni ezt a képességet, vagyis mondja el, hogy fogja elkészíteni a

terméket, készítse el, majd az értékelésnél beszéljen arról, mit és hogyan csinált, esetleg mit

rontott el, mit kellett volna másként, más sorrendben csinálni.

Minden cselekedetet, viselkedési, magatartási formát, nevelési, oktatási funkciót indokolni

kell, miért igen, miért nem. Csak megalapozott vélemény hangozhat el.

Eredmények

A tagintézményben folyó oktató-nevelő munka eredményességét jelző mutatók gyűjtésére

még több területen nem tudatos, illetve kiépítésre vár a rendszere. Ide sorolhatók például a

munkahelyek, felsőoktatási intézmények vagy a szülői elégedettségi adatok. A tanulói

teljesítményeket folyamatosan figyelemmel kísérjük, a jogszabályi elvárásoknak megfelelően

osztálynaplóban dokumentáljuk, azonban fejlesztést igényel az egyes területek értékelési

eredményeinek összekapcsolása.

Fontos továbblépés és fejlesztési törekvésünk, hogy az intézményben zajló oktatási- nevelési

tevékenységekkel kapcsolatos partneri elégedettség - különös tekintettel

a tanulók átmenetére a munkaerő piaci továbbhaladására és az erre való felkészítésre, a

tanulók képességeinek kibontakoztatására,

a tanulók értékelésére,

az egyéni tanulási és fejlesztési lehetőségekre,

a tehetséggondozásra,



VETRÓ RICHÁRD

31

a hátrányos helyzetű tanulók támogatására

és a nevelés-oktatás általános színvonalára - felhasználásra kerüljön a fejlesztési tervek

elkészítése során.

A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását

megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel

és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez

egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését

és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes

tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit

a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon,

valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia

elengedhetetlen eleme.


Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az

embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges

kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás

feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és

gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési

lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat.

A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás,

számolás, valamint az IKT- eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása,

feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási

stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint

a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a

közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan

értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

A pozitív attitűdtanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához

elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási

lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.



VETRÓ RICHÁRD

32

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Egy tanuló helyzetét, személyiségi jegyeit, adottságai, testi és szellemi épsége, családi háttere,

a légkör, amiben él és nem utolsó sorban életkörülményei, életmódja determinálja.

Személyiségét fejleszteni akkor lehet hatékonyan, ha megismerjük és megismertetjük

önmagát. Tisztázzuk milyen pozitív és milyen negatív személyiségi jegyekkel, rendelkezik,

milyenek a képességei és korlátai. Ezek tudatában példamutatás útján, tanácsokkal és

türelemmel lehet kialakítani annak az igényét, hogy a pozitív tulajdonságok kerüljenek

előtérbe és megfelelő önfegyelem segítségével háttérbe szoruljanak a rosszak. A

vendéglátásban ki kell alakítani a tanulókban az igényességet önmagukkal és környezetükkel

szemben, törekvést a tiszta és pontos munkára. Nagyon fontos, hogy megfelelő, de nem

túlzott önbizalommal rendelkezzenek tanulóink. Motiválni kell őket arra, hogy bátran

beszéljenek, tárgyaljanak, hisz kommunikatív képességük csak úgy alakul ki. Kézügyességük

és kreativitásuk alapjait az ismét bevezetett művészeti oktatás és az alapozó gyakorlati képzés

alatt szerezhetik meg, majd az önállóan végzett gyakorlatok, a szakkörökön, tanfolyamokon

szerzett tapasztalatok és a bemutatókon, szakmai kiállításokon szerzett élmények segítségével

bontakoztathatják ki teljesen. Tudatosítani kell bennük, hogy az általuk tanult szakma kiemelt

helyet foglal el gazdaságunkban, most is dinamikusan fejlődik, ezáltal a lehetőségek köre

egyre bővül. A technológiai fejlődés eredményeként egyre jobban képzett munkaerőre van

szükség. A megfelelő jövőkép kialakítása serkenti tanulóinkat arra, hogy a kitűzött céljainkat

közösen és egyénenként sikerüljön megvalósítani.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A vendéglátásban dolgozók köre kisebb-nagyobb csoportban, kollektívában tevékenykedik.

Az együttműködés képességét, a kollektív munkavégzés alapjait az iskolában kell kialakítani.

Kezdve az osztályközösségen belüli kölcsönös megismerkedésen, az egymás segítésén és

biztatásán alapuló munkán, folytatva a csoportokban, párokban végzett gyakorlati

foglalkozásokkal az iskolában, majd a vendéglátóipari egységekben, kiemelkedő színvonalú

szállodákban végzett gyakorlatokon, egyre fontosabb szerepe van az emberekkel való

kapcsolatfelvételnek, a közös munkának, a kooperativitásának, melyet fokozatosan a 2-4 év

alatt kell kialakítani a tanulókban.

A közösségi nevelés része, a közösségi szellem kialakításának eszközei azok a

megmozdulások is, amelyek tanórán kívüli tevékenységeinkben valósulnak meg.

Az őszi tanulói kirándulások, melyek sok esetben 2-3 naposak és általában szakmai programot

is tartalmaznak (üzemlátogatás, idegenforgalmi ismeretek bővítése) megfelelő színteret

biztosítanak a kellemesen együtt töltött időhöz, a beszélgetéshez, a közös játékokhoz,

versenyhez. A diákok szervezésében támogatásra méltó új próbálkozás ünnepeink régi



VETRÓ RICHÁRD

33

hagyományainak felelevenítése, mint a betlehemezés, regölés, de itt említeném meg a közös

adventi koszorúkészítést, tojásfestést, karácsonyfa állítást.

A belépő osztályok számára Gólya napokat szervezünk, amelyek alatt az új tanulóink és

osztályfőnökeik jobban megismerhetik egymást, összeszokhatnak. A programunk

tapasztalata, hogy a gólyanapokon részt vett osztályok és azok tanulói sokkal jobban

beilleszkednek az új élethelyzetükbe, és könnyebben veszik az iskolakezdéssel kapcsolatos

nehézségeket.

Szép sikereknek örvendenek a Korona Pódium által tartott rendkívüli irodalomórák (több éve

szervezzük), melyek sokszor egy színházi előadást pótolnak és ezt a hangulatot teremtik meg,

valamint a szakiskola 9. évfolyamán tartott drámacsoport órák is. Fentiek finanszírozását évek

óta pályázatok útján biztosítjuk.

A közösségi szellem fejlesztésének színterei a szervezett sportversenyek, melyeken lehetőség

szerint elindulunk és drukkoló táborral jelenünk meg. A fővárosi futóversenyeken nagy

létszámban veszünk részt (50-150 fő). Ezen rendezvények előnye, hogy több osztályból

indulnak gyerekek, akik így kénytelenek összeszokni, segítenek egymásnak, harcolnak

egymásért.

A DÖK és az osztályfőnöki munkaközösség szervezésében egy 15-20 fős csoport készíti a

pedagógus napi műsort minden évben, de különböző más ünnepekre (évnyitó, karácsony,

ballagás, állami ünnepek) is több osztályból válogatott csoport készít műsort, amit a közös

felkészülés után adnak elő.

A végzős évfolyam legnagyobb megmozdulása a szalagavató ünnepély. A diákok színvonalas

és megható műsor után, az összetartozást is jelképező azonos elegáns öltözékben vonulnak fel

szalagtűzésre, a színpadra, majd az általuk bemutatott osztálytáncok és az osztálykeringő

szerez kellemes perceket a közönségnek. Az egész ünnepélyt évfolyamkeringő nyitja vagy

zárja, melynek előadásában sokan vesznek részt az összes osztályból. Komoly feladat ennek

megfelelő megszervezése, az együttes próbák végrehajtása. A nagyszabású bemutató az

együttes munka örömét és a közös siker élményét biztosítja a résztvevőknek.

A nálunk töltött 2-4 év alatt minden tanulót elviszünk a Nemzeti Múzeumba, a

Vendéglátóipari Múzeumba, más múzeumokba, kiállításra, a Fővárosi Szabó Ervin

Könyvtárba, szakmai kiállításra (Hoventa, Ukba, Utazás kiállítás). Felsoroltak megtekintése

részben ingyenes, részben fakultatív módon történik.



VETRÓ RICHÁRD

34

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai

tevékenység

Az ebbe a csoportba tartozó tanulók száma elsősorban a szakiskolai képzésben évről-évre

növekszik. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra általában jellemző,

hogy nem megfelelő családi légkörben nevelkednek, illetve élnek ma is, emiatt nem szívesen

mennek haza, csavarognak, rossz társaság befolyásolja őket. Mindezek következménye az,

hogy egy idő után a tanulók az iskolát is kerülni próbálják, és ha nem karolja őket fel senki,

nem segít rajtuk senki, akkor lemorzsolódnak. Az osztályfőnök, az osztályban tanító

pedagógusok, a védőnő és a gyermekvédelmi felelős közös munkája garantál ilyen esetben

sikert. Egy jó osztályközösség 3-4 ilyen tanulót jól fel tud karolni és jól tud befolyásolni, ezért

fontos, hogy ismerjék az ilyen tanulók helyzetét, sorsát, mert segítségük, biztatásuk sokszor

majdnem ér annyit, mint a pedagógusok munkája. Ők ugyanis úgy nevelnek, hogy ezt a másik

fél nem veszi észre. A felnőttek türelmes, következetes és folyamatos hatása egyéni

beszélgetések során, a tanítási órákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon a biztatás, a

sikerélményekhez juttatás azok a tényezők, amelyek segítségével bizonyos belső normák

alakíthatók ki az ilyen tanulóknál. Sokszor sokat segít a hetente többször folyó pszichológiai

rendelés. A tanulókkal foglalkozó doktornőt az oda irányított tanulók szívesen látogatják.

Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, és több kollégánk vett részt ilyen jellegű

továbbképzésen. A gyermekvédelmi felelős figyelemmel kíséri e tanulók sorsát. Amennyiben

állami gondozott, krízis otthonba elhelyezett tanulóról van szó, a nevelővel, és az adott

helyszínen működő pszichológussal tartjuk a rendszeres kapcsolatot.

Egységesség és differenciálás

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az

egységes oktatást.

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység

Külön egyénileg vagy kisebb csoportokban foglalkozunk a kiemelkedő képességű tanulókkal.

Már a 9. évfolyamon igyekszünk felkarolni azokat a tanulókat, akik kiemelkedő tudással vagy

tehetséggel rendelkeznek valamely tantárgyból, vagy ennek részéből. Az ilyen tanulókkal a

szakatanár a kezdetektől fogva külön foglalkozik, egyéni feladatokkal fejleszti, önképzésüket

irányítja. Ezeket a tanulókat már az első évben indítani próbáljuk a különböző versenyeken.



VETRÓ RICHÁRD

35

Ők képviselik intézményünket a különböző nemzetközi és hazai elsősorban szakmai

versenyeken, SZÉTV, SZKTV, más iskolák által szervezett versenyeken, valamint az a

nemzetközi versenyeken és kiállításokon, amelyekre meghívnak minket.

Ezeken a versenyeken tanulóink általában szép helyezéseket érnek el. Meg kell említeni, hogy

szakiskolai tanulóink rendszeresen elindulnak a SZKT tanulmányi versenyeinek budapesti

elődöntőjén a közismereti tárgyakból is általában bejutnak az országos döntőbe is.

Elsősorban a szakmai versenyekre történő gyakorlati felkészítésnél vesszük igénybe néhány

külső partnerünk segítségét, olyan kiemelkedő szakemberekét, akiktől a tanulók különleges

készítmények készítését tanulják meg, olyan tudásra tesznek szert, amire az intézményben

nincs lehetőség.

A második kör az adott tantárgyból tehetséges tanulók felkutatása és tudásának bővítése

szakkörök, fakultáció, egyéni és kiscsoportos foglalkozások formájában.

A tanulóink egy része tudása bővítésének érdekében különböző tanfolyamokat is elvégez

(mixertanfolyam, speciális ételek készítése).

Nagy érdeklődésnek örvendenek és sok hasznosítható információ megszerzését teszik

lehetővé az internetes foglalkozások (délutánok). A továbbtanulás lehetőségeit növelheti a

második idegen nyelv oktatása tízedik évfolyamtól, megfelelő számú jó nyelvkészséggel

rendelkező tanuló számára, szakkör formájában.

Motiváló hatása van az intézmény mellett működő Gasztropedagógia Alapítvány

ösztöndíjának, amit a 2 egymást követő félévben 4,5 fölötti átlagot elért tanulók kapnak meg.

Öröm számunkra, hogy e tanulók létszáma az utóbbi években jelentősen megnőtt. Lehetőség

szerint a 4,2 fölötti átlaggal rendelkező tanulókat is jutalmazzuk.

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A társadalmi környezet negatív hatása következtében nagymértékben megnőtt a

veszélyeztetett gyerekek száma (a bűnözés növekedése, értéktorzulás, a szülők esetleges

létbizonytalansága, a családi élet labilitása, a tanulás alacsony presztízse, az erősödő

kisebbségellenes csoportok tevékenysége, az alkohol-, a drogfogyasztás, az agresszivitás

növekedése. Különösen fontos ezért nálunk a veszélyeztetett gyerekek felkutatása,

figyelemmel kísérése és védelme.

Iskolánkban van gyermekvédelmi felelős, aki az osztályfőnökök, az iskola vezetősége a külső

szervezetek és a gyerekek közötti kapcsolatot biztosítja. A kilencedik évfolyamra belépő

tanulóknál szociális helyzet felmérést végez, ezt értékeli és a valamilyen szempontból



VETRÓ RICHÁRD

36

hátrányos tanulókkal egyenként elbeszélget. Segélykiutalások vagy konkrét problémák esetén

a megfelelő gyermekvédelmi intézményekkel kapcsolatot tart. Figyelemmel kíséri a

gyermekvédelmet érintő jogszabályokat, ezek változását, a rendőrség gyermekvédelmi

tevékenységét. Törődik a hátrányos helyzetű tanulókkal, illetve a hátrányukból adódó helyzet

megoldásának lehetőségével. Tájékoztatja a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat, illetve

szüleiket a támogatási lehetőségekről.

Kezdeményezi a segélyek folyósítását, segít a kérvények, nyomtatványok kitöltésében,

felveszi a kapcsolatot a területi szociális osztállyal.

Kezdeményezi a tanuló, vagy az édesanya és a tanuló elhelyezését kollégiumban,

anyaotthonban, krízisotthonban, ha ezt a körülmények szükségessé teszik.

A tanulói kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Tekintve, hogy tanulóink sokféle társadalmi környezetből jönnek, nem azonos

előismeretekkel és nem azonos eredményekkel, az iskolai oktató-nevelő munkában

alapvetően fontos, hogy a képzés első szakaszában megközelítőleg azonos színvonalra hozzuk

a tanulókat. Nagy súlyt helyezzünk a kommunikációs készség fejlesztésére, és éreztetjük

velük, hogy az oktatásnak nem tárgyi, hanem egyenlő értékű alanyai. Ennek érdekében

korrepetálásokat szervezünk, szükség szerint az adott tantárgyakból osztályonként, vagy

évfolyam szinten. Cél, hogy csökkentsük a bukások számát, a lemorzsolódást. Törekszünk

arra, hogy ezeket a tanulókat minél nagyobb számban bevonjuk az ingyenes szakkörökbe,

jelen legyenek a különböző programok (színház, kiállítás, bemutatók) látogatásánál.

Külön figyelmet szentelünk az SNI - s tanulóknak, akiknél észreveszünk valamilyen

rendellenességet (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia). Ezeket a tanulókat a szülővel történt

megbeszélés után, a megfelelő családvédelmi vagy rehabilitációs központba irányítjuk és az

adott tárgyból vagy tantárgy részéből orvosi vélemény és javaslat alapján felmentjük, kivédve

így a tanuló önhibáján kívüli sikertelenségét, esetleges bukását. Ezekre a tanulókra a

szaktanárok külön figyelnek a szakértői bizottság javaslata alapján, személyre szabott,

feladatokat kapnak, szükség szerint hosszabb időt kapnak a feladatok elvégzésére vagy, a

tantárgy adott részéből vagy a teljes tantárgyból felmentést kapnak. Továbbhaladásukat

tanórán kívüli foglalkozásokkal és egyéni foglalkozásokkal is biztosítjuk.

Bizonyos kerületekben a roma tanulóknak külön tartanak felzárkóztató oktatást a délutáni

órákban. Amennyiben erről vannak ismereteink, figyelemmel kísérjük az oda járó tanulókat,

illetve felhívjuk a tanulók figyelmét erre a lehetőségre is.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A kilencedik évfolyam szociális helyzet felmérésénél általában kiderül a tanuló szociális

háttere. A rászorulóknak rendszeres segély folyósítását kezdeményezzük, fedezzük az

osztálykirándulások, múzeumi látogatások, kiállítások és más programok költségét.

Ingyenesen biztosítjuk számukra a tankönyveket, a kedvezményes ebédet és a megfelelő



VETRÓ RICHÁRD

37

tanulmányi eredményt elérő tanulók számára az önköltséges tanfolyamokon az ingyenes

részvételt. Figyelemmel kísérjük az ilyen tanulók számára megjelent pályázatokat és segítjük

ezek megírásában. Külön figyelemmel kísérjük a félárva vagy teljesen árva tanulókat, őket a

fentieken kívül külön segélyekkel támogatjuk.

Az oktatómunka ellenőrzése és értékelése

A nevelőtestület és a tanulók elé kitűzött célok teljesítését a pontosan megfogalmazott

feladatok, ezek elvégzése, időközbeni ellenőrzése és végül mérése, értékelése, szükséges

korrekciója biztosítja. Ellenőrzési tervet készítünk minden vezetői poszton, ezek

összehangolását az igazgató tartja kézben.

Az oktató-nevelő munka alapját a belépő osztályok tanulói tudásszintjének felmérése képezi.

Ez alapján lehet meghatározni, milyen módon és mennyi idő alatt lehet az esetlegesen

gyengébb tudással érkezetteket felzárkóztatni, lehet kiemelni a tehetségeket.

Az ellenőrzés intézményünkben azoknál a tantárgyaknál, amelyekből szóbeli vizsga van,

elsősorban szóban, azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél írásbeli vizsga során vizsgáznak,

elsősorban írásban történik. Figyelni kell azonban arra, hogy a tanuló mindkét beszámolási

módra lehetőséget kapjon. Témazáró "nagy" dolgozatot általában negyedévente előre

bejelentett időpontban, röpdolgozatot havonta - kéthavonta írnak a tanulók. Általában

elfogadott, hogy a tanulóknak adott tárgyból minimum annyi osztályzata legyen félévente,

amennyi a tárgy heti óraszáma, de minimum kettő. A tanulóknak a tantárgyak többségénél

lehetőségük van tudásukról előadások, házi dolgozatok formájában is számot adni, itt

értékelhető és felmérhető az a tudás is, amit nem tanítási órákon sajátított el a tanuló.

Az írásbeli dolgozatoknál és a teszteknél adott munkaközösségen belül azonos elvek alapján

történik az osztályozás.

A szakközépiskolai képzés tízedik évfolyamának végén szintfelmérő dolgozatot írnak a

tanulók magyar nyelvből, matematikából, történelemből és idegen nyelvből. Pontokat kapnak

a 9. évfolyam végén és 10. évfolyam félévekor szerzett 4 érettségi alaptárgy osztályzatára. Így

kialakul az évfolyam összes tanulójának sorrendje. Mivel a 11. évfolyam tapasztalataink

szerint a képzés legnehezebb évfolyama, a tanulók és a szülők a szerzett pontokból látják,

mely területre kell jobban odafigyelniük. A nagyon gyenge eredményt elért tanulók szüleivel

közösen döntünk arról, hogy nem érdemesebb-e a szakmai képzésre átlépnie a tanulónak. A

szakiskolai évfolyamok tanulói is jelentkezhetnek a szintfelmérők megírására és megfelelő

eredmény elérése esetén szakközépiskolai képzésre léphetnek át.



VETRÓ RICHÁRD

38

Értékelés:

Oktató munkában az eredményesség záloga a tanuló motiváltsága, tudásvágya, akarata. A

következetes, rendszeres, igazságos, előremutató értékelő–és mérőrendszer, amely nemcsak

egyszerűen osztályoz, nemcsak a hiányosságok feltárására fektet hangsúlyt, hanem utat mutat

ezek leküzdéséhez, bemutatja a már elért eredményeket, és biztosítja a tanuló egyéni

képességeihez mért folyamatos fejlődést, záloga lehet annak, hogy a tanuló is mindent

megtegyen egyéni haladása érdekében.

Szívesen veszünk részt az OKI, OH országos vagy regionális mérésein különböző

tantárgyakból. A tanulók írásos vagy szóbeli beszámolóját szóban vagy írásban értékeli a

szaktanár.

A gyakorlati foglalkozások során a tanulók tudásszintjének felmérésére az ötszintű

osztályozást alkalmazzuk. A tantárgyi követelmények megfogalmazása a kimenet

szabályozásának ismeretében a szakmai vizsga és az érettségi vizsga követelményeinek

megfelelően, a tantervekben történik. A tanári oktató munkát az iskola vezetői és a

munkaközösségek vezetői értékelik egyeztetett terv segítségével, többféle formában (pl.

óralátogatás, esetmegbeszélés, adminisztratív ellenőrzés stb.). Az iskoláról alkotott szülői és

diákvélemények (DÖK, SZMK) nagyban hozzájárulnak az iskola összképének kialakításához,

ez a kontroll késztetheti a tantestületet a megújulásra.

A színvonal és az eredményesség emelését szolgálja az a terv, hogy a pedagógusok

önképzését továbbra is támogatja az iskola vezetősége, a továbbtanuláshoz, továbbképzéshez,

átképzéshez segítséget nyújt (órakedvezmények, tandíjátvállalás). A terv része a

munkaközösségek munkájának megújítása is, a munkaközösség vezetők aktív részesei kell,

hogy legyenek az iskola vezetésének, ezt a célt szolgálják a kibővített vezetőségi

megbeszélések.

Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Az intézmény pedagógiai tevékenységével kapcsolatos feladatok meghatározása és

megvalósítása a munkatársak közötti szakmai együttműködés legfontosabb elemei közé

sorolhatók. A szakmai munkaközösségek és a különböző munkacsoportok – bevonva a

pedagógiai munkát segítő kollégákat is - részt vesznek a nevelő-tanító munka módszertani

fejlesztésében, a belső tudásmegosztásban.

Intézményünkben tervszerűen kialakított, és hatékonyan működő kommunikációs rendszert

hoztunk létre, melyen a közeljövőben még lehet finomítani, javítani.



VETRÓ RICHÁRD

39

Erősségek:

o Osztályok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és

szervezett formában zajlik.

o A tagintézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli

együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a

munkájukra.

o A tagintézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

o A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot

vállalnak.

o A tagintézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges

információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.


o A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának

ellenőrzése, értékelése.

o Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a

kommunikáció.

A diákönkormányzat

A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 36. bekezdésének 120. §-nak megfelelően működik

intézményünkben a Diákönkormányzat.

A diákönkormányzat szervezete

A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot

hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre

kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha

megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosított. A diákönkormányzat

- a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott - szervezeti és

működési rendje szerint működik.



VETRÓ RICHÁRD

40

Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség

megválaszthatja az Osztály Diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet

delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe.

Az tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek.

Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott Intézményi

Diákbizottság (IDB) látja el. Az IDB tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk

keresztül gyakorolja jogát.

A diákönkormányzat működési feltételei

Az iskola igazgatója tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat

zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit

az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti

igénybe.

Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket,

amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 3l-ig saját költségvetéseként megfelelő

indoklással előterjeszt.

A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás

A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a

diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat az IDB képviseletében.

A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart

az intézmény igazgatójával.

Az Iskolai Diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola

vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a szülői közösségi értekezletek vonatkozó napirendi

pontjainál, meghívottja a fegyelmi bizottságnak. Az Osztály Diákönkormányzat képviselője

járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában.

A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény

vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott

tanév intézményvezetői fogadóóráit az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont

közzététele az osztályfőnökök feladata. Az intézmény lehetőségei szerint, kiemelten

támogatja a diákönkormányzat működését. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához,



VETRÓ RICHÁRD

41

térítésmentesen használhatja az iskola berendezéseit, helyiségeit, eszközeit, ha ezzel nem

akadályozza az iskola működését. A DÖK vezetőségét (8-10 fő) az évente megrendezett

elnökválasztáson választják, illetve erősítik meg az egyes osztályok képviselői. A vezetőség a

nekik szervezett fővárosi és országos megmozdulásokon, továbbképzéseken mindig részt

vesz. Egyeztetési, véleményezési és javaslattételi jogaikat gyakorolják és élnek is velük. A

DÖK saját kis teremmel és számítógéppel rendelkezik. A diákönkormányzat aktívan részt

vesz az éves munkaterv elkészítésében, a hagyományos programok megszervezésében és

lebonyolításában. Szerepe van a jó tanár-diák kapcsolat kiépítésében, a demokratikus légkör

megteremtésében.

A tagintézmény szakmai munkaközösségei

Az azonos tantárgycsoportban tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai

munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket

hoznak létre.

A szakmai munkaközösség tagjai közül 1 évenként a munkaközösség saját tevékenységének

irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz

meg a feladatok ellátásával.

magyar munkaközösség

történelem munkaközösség

matematika - fizika - informatikai munkaközösség

természetismeret munkaközösség

idegen nyelvek munkaközösségei (angol és német)

vendéglátó - gazdasági munkaközösség

vendéglátó szakmai munkaközösség

testnevelés munkaközösség

osztályfőnöki munkaközösség

Kapcsolat a fenntartóval

Iskolánk a BVHSZC vezetőségével rendszeres, szinte napi kapcsolatban áll. Ez egyrészt a

tanévkezdéssel, illetve zárással kapcsolatos teendők, másrészt a tanév folyamán felmerülő

feladatokat, gondokat és azok közös megoldását érinti.



VETRÓ RICHÁRD

42

A BVHSZC értesíti intézményüket a különféle jogszabály-változásokról, illetve az azokkal

kapcsolatos teendőkről, rendszeresen kapunk tájékoztatást a különféle pályázati

lehetőségekről.

Kapcsolattartásunk az interneten keresztül napi kapcsolatot jelent, azzal, hogy naponta

figyelemmel tudjuk kísérni a beálló változásokat, segítséget kapunk a naponta végzendő

munkánkhoz.

Szülői szervezet, szülői közösség

A szülők a NKT-ben, meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességeik teljesítésére szülői

közösségeket hozhatnak létre.

A szülői közösség vezetője képviseli a szülői közösséget jogaik érvényesítése során. A szülői

közösség dönt saját működéséről, képviselői útján részt vesz az iskola feladatainak

ellátásában.

Vezetőjét a szülői közösség osztályképviselői választják meg.

Vezetője meghívást kap minden olyan iskolai egyeztetésre, értekezletre, megmozdulásra, ami

a tanulók többségét érinti.

A szervezet bekapcsolódik és segítséget nyújt az iskolai ünnepélyek, évfordulók, vizsgák

szervezésének, lebonyolításában.

A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái

továbbfejlesztésének lehetőségei

Az együttműködés alapvető feltétele, egymás kölcsönös megismerése, tájékoztatása, az

együttműködés kialakítása. Az intézmény nyitott, a szülők, tanulók kezdeményezéseit,

javaslatait figyelembe veszi. A találkozás lehetőségét, a szülői értekezletek, fogadó órák, SZK

értekezletek, DÖK értekezletek biztosítják.

A szülői szervezet és a diákönkormányzat jogait ismeri, ezeket gyakorolja.

Az együttműködés részletesebb leírását a pedagógiai program egyes alpontjai tartalmazzák.

1. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan szóban vagy interneten keresztül tájékoztatják.

2. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg,

illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a

nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.

3. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális

feladatokról az iskola igazgatója az osztályfőnökök tájékoztatják:



VETRÓ RICHÁRD

43

- az iskola igazgatója legalább évente egyszer a szülői munkaközösség választmányi

ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülői értekezlet feladata:

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, és a szülők

tájékoztatása

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

a helyi tanterv követelményeiről,

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az

iskola igazgatósága felé.

Fogadó óra:

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy

tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

Nyílt napok:

Az intézménybe jelentkezni szándékozó tanulók és szüleik tájékoztatása az iskola életéről,

programjáról, választható szakmákról és más lehetőségekről.

Írásbeli tájékoztató:

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői

értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként

határozza meg a fogadóórák időpontjai a titkárságon és a tanáriban vannak kifüggesztve. A

szülők kéréseit, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy

a szülői közösséggel.

A honlapon keresztül lehetősége van a szülőknek az e-naplóba való betekintésre.



VETRÓ RICHÁRD

44

A tagintézmény külső kapcsolatai

Az intézmény külső partneri körének feltérképezése és a kapcsolattartási rend kialakítása

megtörtént, a hatékony növelése érdekében még vannak tennivalóink. Az együttműködések

tartalma pontosan szabályozott, a partnerek bevonása az intézményi folyamatokba egyrészt

szabályozott, másrészt élő intézményi gyakorlat, azonban elégedettségük mérésére – az

önértékeléssel kapcsolatos információk begyűjtésén túl – szükség van a mérőeszközök

kidolgozására és a mérések gyakorlati bevezetésére. Az iskola eredményeinek visszacsatolása

megtörténik.

Az intézmény szerepet vállal a szűkebb közösség támogatásában, továbbá az intézményben

közösségi vagy egyéni szinten megjelenik a társadalmi szerepvállalás is.

Erősségek:

o Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről

tartalomleírással is rendelkezik.

o A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális/országos

rendezvényeken.

o A tagintézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző

díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.


o Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek,

elégedettségének megismerése. Megjegyzés: A tagintézmény működésébe való

bevonódással kapcsolatosan a tanulók és a szülők részéről nem rendelkezünk

elégedettségi adatokkal. E hiányt pótolandó sort kerítünk a jövőben a különböző szülői

rétegek (új szülők, középiskolai tanulmányaikat megkezdő tanulók szülei, szülői

értekezleteken és fogadó órákon részt vett szülők, stb) igény és elégedettség mérésére.

o Rendszeres, kidolgozott és követhető a tagintézmény panaszkezelése.

o Megjegyzés: Az SZMSZ dokumentum nem tartalmazza a panaszkezelés szabályzatát,

mely a közeljövőben kidolgozást, ez által a dokumentum korrekciót igényel.

o A tagintézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit (az

információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

Tagntézményünk az alábbi szervezetekkel áll kapcsolatban a feladataink elvégzése a tanulók

egészségügyi, szociális ellátása, a továbbtanulásuk, a gyakorlati oktatás céljainak

megvalósítása érdekében:



VETRÓ RICHÁRD

45

- a fenntartóval

- a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, kiemelten a

társintézményekkel,

- a tanulókat befogadó kollégiumokkal

- a gyermek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel

- a gyermek-és ifjúságvédelmi hatóságokkal

- a nevelési tanácsadó szolgálattal

- a családsegítő központtal,

- az intézményt támogató szponzorokkal

- a patronáló cégekkel

- sportegyesületekkel

- valamint a gyakorlati oktatást biztosító vendéglátóipari egységekkel, vállalatokkal,

szállodákkal.

A kapcsolattartás módjai:

- közös értekezletek tartása

- szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel

- módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása

- közös ünnepélyek rendezése

- intézményi rendezvények látogatása

- hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

Kapcsolat a rendvédelmi szervekkel:

Szoros és sok éve gyümölcsöző együttműködést tartunk fenn a XIII. Kerületi

rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Főosztályával, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal.

Prevenciós- és bűnmegelőzési órákat tartanak iskolánkban osztályfőnöki órák keretében,

valamint az osztályfőnökök és érdeklődő pedagógusok számára térítésmentes tanfolyamokat

is biztosítanak rendszeresen.

Kapcsolat más közoktatási intézménnyel:

Szoros kapcsolatunk elsősorban az azonos profilú, a fenntartó által közös fenntartású

iskolákkal van. Kapcsolatunk az utóbbi években sokat javult, napjainkban az együttműködés,

kölcsönös segítés, egyeztetés jellemzi. Közös értekezleteinken rendszeres megbeszéléseket

tartunk, nagyobb rendezvényeinken kölcsönösen látogatjuk egymást. A TISZK TAMOP

pályázat 5 éves fenntartása, szoros együttműködést követelt az intézmények között. A

koordináló testületi értekezleteken igyekszünk olyan döntéseket hozni, melyek az összes

társintézmény részére előnyösek. Az említett iskolák azonos tantervek, óratervek szerint

működnek, melyeket közösen állítunk össze.



VETRÓ RICHÁRD

46

Az intézmény nevelőtestületéről elmondható, hogy a pedagógus pályát a legszebb pályának

tartva, minden tagja igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy az ismereteket

sokoldalúan, sokszínűen, érdeklődést felkeltően, emellett korszerű módszerek és eszközök

alkalmazásával közvetítse a tanulók felé. Igyekszem ebben a pedagógusokat továbbra is a

lehetőségekhez mérten maximálisan támogatni. A színvonalas munka bizonyítéka, hogy a

BGE szakoktató jelöltjei közül, akik nálunk teljesítették tanítási gyakorlatukat, többen a mi

iskolánkat választották fő- vagy másodállásként, ami komoly segítséget jelent a szakoktató-

hiány leküzdésében. Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem megkeresését örömmel fogadtuk,

nyitottak vagyunk arra, hogy a nálunk tanított tantárgyak bármelyikére fogadjunk hallgatót és

mentoráljuk tanítási gyakorlatát. A megkeresésnek köszönhetően kollégáink az ELTE által

szervezett mentor továbbképzésén ingyenesen vehetnek majd részt.

Iskolánk továbbra is támogatja a kollégák továbbképzését, értve ez alatt mind az egyetemi

kiegészítés, mind a szakvizsga megszerzését. Figyelemmel kísérem a továbbképzésekre

vonatkozó pályázatokat, és motiválom a kollégákat, hogy ezeket használják ki. Jelenleg is

folyamatban vannak ilyen jellegű nyelvi képzésekre a jelentkezések, belföldre és külföldre

egyaránt.

Kapcsolat a szülőkkel:

Intézményükben jól működő és együttműködő szülői közösségi szervezet van. Az éves SZK

értekezletet, melyen az egyes osztályok szülői közössége képviselteti magát évek óta

kellemes, párbeszéd- centrikus keretek között tartjuk. Sajnos a szakiskolai képzésben részt

vevő tanulók szülei nagyon alacsony létszámban képviseltetik magukat.

A szülők a jogszabály által biztosított jogaikat ismerik, és élnek is velük. Szülői értekezletet

évente 2-3 alkalommal tartunk. A szülők az igazgató és a szaktanárok fogadóóráinak

időpontjait ismerik, igénybe is veszik. Negatívumként meg kell említeni, hogy elsősorban a

szakiskolai képzésben részt vevő, hátrányos helyzetű tanulók szülei között sokan nem

mutatnak megfelelő érdeklődést gyermekük iránt.

A szülők minden információt megtalálnak az iskola honlapján.

Külföldi kapcsolataink:

ERASMUS+

Intézményünk hosszú évek óta részt vesz az Erasmus+ Mobilitási programban. A program

keretein belül minden évben 40-50- tanuló jut ki külföldi szakmai gyakorlatra.

Németországban a bajor kastélyok környékén 4-5 csillagos szállodákba, Finnországban egy

hangulatos tó melletti városkába Kuopioba, (ahol magyarul is tanítjuk a partner diákokat)

Spanyolországban Mallorcára, a gyönyörű tengerparti üdülőrész 4-5 csillagos szállodáiba,



VETRÓ RICHÁRD

47

Angliában Plymouthba. A külhoni magyarokkal ápolandó szorosabb kapcsolatok révén

szlovákiai lehetőséget is biztosítunk kiutazó tanulóinknak Érsekújvár és Nyitra környékén.

Fontosnak tartjuk, hogy a külföldi szakmai gyakorlat során a résztvevők szakmai és nyelvi

ismereteiken kívül szociális, kulturális, kommunikációs és vállalkozói kompetenciája is

fejlődjön. Az önálló munkavégzés és önképzés erősíti a tanulók vállalkozó szellemét és

előremozdítja elhelyezkedési esélyeit a hazai munkaerő piacon.

A szakmai kerettantervben meghatározott kompetenciák és feladatok szempontjai alapján, de

az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer (ECVET) elveit követve elkészített,

partnerekkel egyeztetett felkészítési és munkaterv biztosítja, hogy a hazai szakképzéshez

szorosan kapcsolódó készségeket és kompetenciákat fejlesszük a gyakorlatok során.

Részletesen kidolgozott Tanulási Eredményekből kiinduló kompetencia táblázatunk külön-

külön a három szakmára: szakács, cukrász, felszolgáló és két szintre: kezdő (9-10. évfolyam),

haladó (11. évfolyamtól a végzősökig) határozza meg a tanulási eredményeket, melynek

kidolgozásában több szakoktató és nyelvtanár kolléga működött együtt. Ezek alapján tudjuk

testre szabni az egyes diákokra vonatkozó konkrét, munkahelyükhöz igazodó értékelőlapot,

mely egyben a tanulási eredményeik összefoglalása és alkalmazható az Europass

Bizonyítványok kitöltésekor.

Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer keretében értékelőlapot is mellékelünk,

melyen a külföldi partnerrel közösen igazoljuk, hogy a különböző tanulási

egységekre/tevékenységekre épülő tanulási eredményt milyen eredménnyel teljesítette a diák.

A különböző egységekre kapott értékelések átlaga alapján kapja a diák a gyakorlati jegyét.

A külföldi gyakorlatok komoly szakmai és idegen nyelvi fejlődést biztosítanak tanulóinknak,

akik a szerzett tapasztalatokat magabiztosan és kreatívan tudják alkalmazni pályafutásuk

során.

A külföldi szakmai gyakorlatoknak célja az, hogy tágítsa a diákok látókörét, megerősítse

bennük az egész életen át tartó tanulás iránti igényt, motiválja őket szakmájukban a további

fejlődésre.

A mobilitási programokon való részvétel segítségével a jövőben is igyekszünk meglévő

kapcsolatainkat ápolni és újakat felkutatni.

Külföldi kapcsolataink fenntartásával valamint a külföldi gyakorlatok és programok

támogatásával célunk az élethosszig tartó tanulás szellemiségének beépítése iskolai

kultúránkba és stratégiánkba.



VETRÓ RICHÁRD

48

A pedagógiai munka feltételei

A tagintézmény infrastrukturális környezete az intézmény pedagógiai programja és

alaptevékenysége alapján, annak megfelelően kerül kialakításra, fejlesztése folyamatos. A

minőségi nevelő-tanító munka optimális feltételeinek megteremtése érdekében az iskola

vezetése elkötelezett a tudatos szervezetfejlesztés mellett. Erősségként értékelhető, hogy

megtörténik a munkatársak bevonása az intézmény döntési folyamataiba, a döntések

előkészítésébe. Az SZMSZ-ben a munkatársak felelősségi, illetve hatásköre egyértelműen

meghatározásra került, és annak alapján történt meg a munkatársak felhatalmazása a feladatok

elvégzésére.

A Pedagóiai Program cél és feladatrendszerének magas szinten történő megvalósítása

érdekében a tagintézmény ösztönzi és támogatja az egyéni, a csoportos és a szervezeti szintű

tanulási lehetőségek kihasználását, a képzésekben való részvételt.

Erősségek:

o A tagintézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény

alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és az oktató-nevelő

munka részét képezik.

o Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés- előkészítésbe történő

bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

o A tagintézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző

műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.


o Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges

infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Megjegyzés: A terület

megfelelősége az elvárások szerint jónak mondható, azonban a 2018-2019-es tanévben

tervezetten elvégzendő PP hatékonyság/beválás vizsgálat eredményei számos feladat

elé állíthatják a tagintézményt, amelyek közül - egyfajta rangsorolást követően –

ütemezést és feladattervet szükséges készíteni.

o A tagintézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési

tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény szakmai struktúráját, az oktató-nevelő

munka feltételeit és pedagógiai céljait.

o A tagintézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

o A tagintézmény az IKT- eszközeit rendszeresen alkalmazza a oktató-nevelő

munkájában, az eszközök kihasználtsága, alkalmazásuk nyomon követhető.



VETRÓ RICHÁRD

49

Az iskola vezetési szervezete

Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét 3 igazgatóhelyettes, tanüzemvezető

közreműködésével látja el.

Az iskolavezetés célja, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi

követelményeknek megfelelően magas színvonalon lássa el. A racionális és gazdaságos

működtetés elvei és az intézményi körülmények és adottságok alapján folytatják az

iskolavezetés egységei tevékenységüket.

Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek

megfelelően tartanak vezetőségi értekezleteket, általában hetente.

Az iskolavezetés meghívottjai, egyben a kibővített iskolavezetés tagjai:

a KT elnöke,

a szülői szervezet, DÖK képviselője,

a MK vezetők

Tanüzemvezető

Az intézmény képviseletére jogosultak: az igazgató, valamint az általa megbízott – elsősorban

igazgatóhelyettesi beosztásban dolgozó - közalkalmazottak.

Az infrastruktúra

Iskolánk épülete nem a legkorszerűbb, új szárnyával ugyan jól illeszkedik a körülöttünk

folyamatosan épülő modern irodaházak közé. A régi szárny ablakainak a cseréje impozáns

külsőt adna az épület egészének, ugyanis szigetelésük rossz, befúj a szél, télen hideg van

ezekben a termekben. A BVHSZC racionális gazdálkodásának köszönhetően egyeztetéseket

folytatunk a cseréről, melyet hamarosan el fogunk végezni.

A cukrász tanműhely 30 éves lefolyó rendszere lassan teljesen bedugul, és az aljzaton,

valamint a falakon lévő, szintén 30 éves burkolat megrepedezett, helyenként felpúposodott,

balesetveszélyessé vált, nem felel meg a HACCP előírásainak. Felújítása még sürgősebb, mint

az ablakok cseréje. Szerencsére a Szakképzési Centrum ebben is partnerünk. A felújítást

tervezetten június hónap közepén, a szakmai vizsgák lebonyolítása után elkezdjük.

Az oktatáshoz szükséges eszközök pótlása folyamatosan, minden munkaközösség részére

biztosított. Az IKT eszközök szélesebb körű használata érdekében az utóbbi hetekben

beszereztünk 15 db nagyképernyős led televíziót.

Iskolánk március hónapban megkezdte a tantermek javítását, festését, melyet következetesen

folytatni kívánunk.

Február hónapban tornacsarnokunk tetőszerkezetén száznál több elemből álló napkollektort

telepítettünk.



VETRÓ RICHÁRD

50

A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott Nemzeti

alaptantervben és a Kerettantervekben megfogalmazott elvárásoknak

és a pedagógiai programban rögzített céloknak való megfelelés

Iskolánk a pedagógiai programjában kitűzött céljait a központi tartalmi szabályozókkal

összhangban fogalmazza meg. A stratégiai célkitűzéseinek megjelenítése az operatív, éves

tervezés szintjén tudatos, és folyamatos. Az oktatást-nevelést segítő eszközök és a pedagógiai

módszerek kiválasztása és alkalmazása egyre sokoldalúbb, azonban hogy mindez rugalmasan,

a pedagógiai prioritásokkal összhangban történjen, további tanulást segítő módszer és eszköz

megismerésére van szükségünk. A tervek és megvalósításuk összhangjának,

eredményességének vizsgálata az intézményi gyakorlat szerves része.

Erősségek:

o A tagintézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős

miniszter által kiadott Nemzeti alaptantervben és a Kerettantervekben foglaltakkal.

o A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól

követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok,

felelősök.


o Az oktatást, nevelést segítő eszközök és az oktatási-nevelési módszerek kiválasztása és

alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

Minőségbiztosítás

A minőségbiztosítási rendszerünk folyamatos fejlesztése és bővítése az intézmény minden

dolgozójának fontos feladata és belső igénye kell, hogy legyen. Az elmúlt időszakban

megtörtént az IMIP felülvizsgálata és kiegészítése, EN ISO 9001:2008/EM-6558/10 rendszer

bevezetése, kézikönyv összeállítása, folyamatok egységesítése.

Az ISO 9001:2008 rendszeren belül az alábbi folyamatokat szabályoztuk:

Külső és belső dokumentumok kezelése

Feljegyzések kezelése

Belső auditok

Panaszkezelés



VETRÓ RICHÁRD

51

Helyesbítő tevékenység

Megelőző tevékenység

Felsoroltak a már megszűnt Gundel-TISZK összes intézményére kötelezőek.

Saját intézményünkre vonatkozó szabályozott eljárások:

Erasmus+ lebonyolítása

Az éves munkaterv készítése

A tantárgyfelosztás készítése

A beiskolázás folyamata

Új kollégák beilleszkedésének folyamata

Nyersanyagbeszerzés

Tankonyhai eszközök, berendezések beszerzése

Oktatási és informatikai eszközök beszerzése

Az iskolaépület üzemeltetése

Pedagógiai tervezés

A belső tudás átadás folyamata

Az osztályfőnöki munka szervezése

Tanulmányok alatti vizsgák megszervezése

Tankönyvrendelés, tankönyvosztás

Partneri igény- és elégedettségmérés működtetése

Évente elégedettségi mérést végzünk az intézményben, bevonva az összes osztály vagy

évfolyam tanulóit, a szülőket és az intézmény partnereit. Ezt a dolgozók klímatesztje is

kiegészíti. A mérések eredményeit összevetjük, értékeljük, majd a kapott eredmények alapján

határozzuk meg erősségeinket és gyengeségeinket. Az erősségeinket is továbbfejlesztve

készítünk cselekvési tervet a gyengébb pontok leküzdésére, az alacsony értékeket adó

mutatók korrekciójára.

Az ISO tanúsítvány meghosszabbítására nem volt lehetőség, ettől függetlenül az abban

leírtakat továbbra is alkalmazzuk.

Mivel a minőségbiztosítás alapelvei közé tartozik a partnerközpontúság, a nyitottság, a belső

emberi kapcsolatokra épülő együttműködés, az egymás kölcsönös tájékoztatása és segítése, a

célok és feladatok team munkában történő megvalósítása - ezeken a területeken igyekszünk a

leírt elvek alapján működni és dolgozni. Intézményünk nyitott minden jó javaslatra,

partnereinknek (belső és külső) lehetőségük van kívánalmaikat, igényeiket előterjeszteni,

ezeket munkánk során figyelembe vesszük. Nevelőtestületünket a jól működő

munkaközösséget, a párbeszéd, a problémák kölcsönös megvitatása, a közös megoldásra való

törekvés, az egymás segítése jellemzi.



VETRÓ RICHÁRD

52

A szervezeti kultúra fejlesztését szolgálja az iskolavezetés azon törekvése, hogy támogatjuk a

kollégák önképzését és továbbképzését, biztosítjuk a szaklapokhoz, szakirodalomhoz való

hozzájutását. Az önértékelés mellett szívesen fogadjuk a külső partnereink látogatásait és

értékelésüket.

Évente összesítjük, felülvizsgáljuk az ISO rendszeren belüli tevékenységünket, annak

érdekében, hogy az audit követelményeit sikeresen teljesítsük



VETRÓ RICHÁRD

53

A vezetési ciklus kiemelt céljai és feladatai

Kiemelt célok a tanítást és tanulást támogató pedagógus kompetenciák fejlesztésére

Területek Célok

1. Pedagógiai módszertani felkészültség

Egyénhez igazodó differenciálás tervezése

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a

megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók

Komplexitás

3. A tanulás támogatása

Informatikai kompetencia fejlesztése

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód

érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű

vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő tanuló többi tanulóval együtt történő sikeres

neveléséhez szükséges megfelelő módszertani felkészültség

Komplex személyiségfejlődést segítő helyzetek teremtése

Sokoldalú megismerés, szociometria

5. A közösségek alakulásának segítése, fejlesztése,

esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális

sokféleségre, integrációs tevékenység, csoportos

tevékenység

Fegyelmezési technikák tanulása, konfliktuskezelés

6. Pedagógiai folyamatok és a gyermek

személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

Értékelése objektív, érthető, következetes

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, Nyelvi játékok, szókincsbővítés, anyanyelvi nevelés



VETRÓ RICHÁRD

54

Területek Célok

problémamegoldás

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai

fejlődésért

Innováció, intézmény fejlesztő tevékenység aktív résztvevője.

Továbbképzések

Kiemelt vezetésfejlesztési célok

Területek Célok

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív

irányítása

A család - iskola kapcsolatának további erősítése

A nevelő munkát befolyásoló szakmai, működésbeli és emberi

problémák hatékonyabb kezelése – Új típusú kapcsolattartási formák

és technikák meghonosítása az operatív működési problémák

feltárására, megelőzésére, megoldására

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Jövőkép

Reagál a kihívásokra, változásokra

Lépéseket tesz a stratégiai célok elérése érdekében

Beazonosítja a fejleszthető területeket

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

Erősségeivel jól él, hibáit elismeri

Hiteles és etikus magatartást tanúsít



VETRÓ RICHÁRD

55

Területek Célok

Ha a változás indokolt, ezt világossá teszi az érintettek számára

4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Mentorálási rendszer kiépítése és hatékony működtetése – A szakmai

utánpótlás biztosításaA tudásmegosztásra, valamint a közös célok

elérésére nyitott, támogató szervezeti kultúra továbbfejlesztése

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

Vezetési kompetenciák fejlesztése – a vezetők és vezetői feladatot

ellátó kollégák hatékonyabb bevonása a tervezés, megvalósítás,

ellenőrzés-értékelés és korrekciós folyamatokba

Biztonságos működtetést megszervezi

Kiemelt intézményfejlesztési célok

Területek Célok

1. Pedagógiai folyamatok

Stratégiai és operatív tervezés

Tervek megvalósítása

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

Új megismerési módszerek és technikák tanulása, alkalmazása

Tanulók együttműködésének segítése

3. Eredmények

Tanulási út követése

Mérési eredmények hasznosítása

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek tudatosabb bevonódása a pedagógiai



VETRÓ RICHÁRD

56

Területek Célok

folyamatok megvalósításába

5. Az intézmény külső kapcsolatai

Partnerek tájékoztatása

6. A pedagógiai munka feltételei

Vezetési kompetenciák fejlesztése belső továbbképzési rendszer

keretében

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott

Nemzeti alaptantervben és a Kerettantervekben megfogalmazott

elvárásoknak és a pedagógiai programban rögzített céloknak

való megfelelés

A PP megfelel a jogszabályi elvárásoknak

Kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása

Vezetési program - Az elkövetkező öt év fő feladatainak ütemezése, az intézmény minőségelvű

működtetésének terve

Rövid távú célok-feladatok

2018-2019

Középtávú célok-feladatok

2018-2021

Hosszú távú célok-feladatok

2013-2023

Megjegyzés

1. Pedagógiai folyamatok

Az intézmény támogatórendszert

működtet: Felzárkóztatás, Integráció,

stb.eredmények

Közösségi programokat szervez.

Követhetők az alapelvek és a

feladatok eredményei.

Dokumentumok mérésekre

alapozottak.

Operatív tervek a stratégiai célokat

szolgálják.

Tervezett ki, mit, milyen céllal,

milyen gyakorisággal, eszközökkel

ellenőriz.



VETRÓ RICHÁRD

57


2018-2019


2018-2021


2013-2023

Megjegyzés

Nevelőtestület bevonásával tervez. A stratégia évekre bontott.

Azonosítja az eredményesség

/hatékonyság mutatókat.

Fenntartóval együttműködik. A folyamatok a partneri

elégedettséget szolgálják

Ellenőrzések eredményeit

felhasználják

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

Követhetők az eredmények Megfelelő a módszertani kultúra. PP-vel összhangban módszerek,

eljárások kiválasztása, gyakorlata.

Támogató szervezeti és tanulási

kultúra

Fejlesztési eredményeket nyomon

követik,→ ha szükséges,

korrekció…

Rászorulók megkülönböztetett

figyelmet kapnak.

Személyes és szociális

képességek felmérésére alkalmas

módszerekkel, eszközökkel

A fejlesztés megvalósulása

nyomon követhető

A pedagógusok útmutatást és

megfelelő eszközöket

biztosítanak.

Az intézmény támogatórendszert

működtet: Felzárkóztatás,

Integráció, stb. eredmények

Közösségi programokat szervez.

Követhetők az alapelvek és a

feladatok eredményei.

3. Eredmények

PP egyik prioritása a tanulás-

tanítás eredményessége.

Szervezeti eredmények

Mérési eredmények hasznosítása.

Partnerek bevonásával

kulcsfontosságú sikertényezők

azonosítása.

Kiemelt céljaihoz kapcsolódó Eredmények nyilvánosak (belső)

Intézményi eredmények: mérések

eredményei, sport,

versenyeredmények, stb.

Nevelési/tanítási célrendszeréhez

kapcs.

Szakmai tanulságok levonása és

visszacsatolása nevelőtestületi

feladat.

PP egyik prioritása a tanulás- Külső elismerések Felhasználásra kerülnek az



VETRÓ RICHÁRD

58


2018-2019


2018-2021


2013-2023

Megjegyzés

tanítás eredményessége. intézményi önértékelés

eljárásában.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Vezetőinek hatás- és jogköre

tisztázott.

Szervezeti kultúra: műhelymunka. Információátadás

Csoportok közötti együttműködés. Rendszeres, szervezett a belső

továbbképzés, a jó gyakorlatok

ismertetése, támogatása.

Kétirányú

Intézményen belüli

együttműködések támogatása.

Munkaköz. komoly feladatot

vállalása

Rendszeres, szervezett és

hatékony.

A munkaközösségek bevonódása. Szervezeti kultúra: műhelymunka. Szóbeli, digitális, papíralapú

eszközök

5. Az intézmény külső kapcsolatai

Megtörténik a külső partnerek

azonosítása, a kulcsfontosságú

partnerek kijelölése.

Partnerekkel kapcsolatos

tevékenységekről

tartalomleírással is rendelkezik.

Részvétel a közéletben

A külső partnerek köre ismert. Egyeztet az érintett külső

partnerekkel.

Részt vesznek helyi/regionális

rendezvényeken.

Megtörténik a külső partnerek

azonosítása, a kulcsfontosságú

partnerek kijelölése.

Rendszeres a kiemelt

kulcsfontosságú partnerek

igényeinek, elégedettségének

megismerése.

Közéleti tevékenységét elismerik

különböző helyi díjakkal, díjakra

jelölésekkel

Eleget tesz tájékoztatási

kötelezettségeinek

Rendszeres, kidolgozott és

követhető az intézmény

Véleményezési lehetőségeiket

folyamatosan felülvizsgálják,



VETRÓ RICHÁRD

59


2018-2019


2018-2021


2013-2023

Megjegyzés

panaszkezelése. visszacsatolják és fejlesztik.

6. A pedagógiai munka feltételei

Infrastruktúra megfelelése a PP

céloknak

IKT- eszközök kihasználtsága Közösen meghozott, elfogadott és

betartott normák, szabályok

jellemzik.

Rendszeresen felméri, jelzi a

hiányokat.

Rendszeresen alkalmazás,

nyomon követhető.

Alkalmazotti közösség: magas

szintű belső igényesség,

hatékonyság jellemző.

Rendelkezik infrastruktúra

fejlesztési tervvel.

Rendszeresen felméri a

szükségleteket.

Gyűjtik és megosztják a jó

tanulás-szervezési és pedagógiai

gyakorlatokat.

Törekszik, hogy a fejlesztés

megtörténjen.

A hiányt, problémákat jelzi a

fenntartónak.

Fontosak a hagyományai.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott Nemzeti alaptantervben és a Kerettantervekben megfogalmazott

elvárásoknak és a pedagógiai programban rögzített céloknak való megfelelés A PP koherens Folyamatosan nyomon követi a PP

megvalósulását.

A tervek nyilvánossága biztosított.

A PP megfelel a jogszabályi

elvárásoknak.

Minden éves munkatervben

intézmény tevékenységeinek

terveinek ütemezése, rögzítésre is

kerül.

Az éves tervekben követhetők a PP

kiemelt részcélok, feladatok,

felelősök, sikerkritériumok.



VETRÓ RICHÁRD

60

A vezetői program alappillérei

Területek A pályázati program megvalósításának alappillérei

1. Pedagógiai

folyamatok

Stratégiai és operatív tervezés

Tervek megvalósítása

2. Személyiség- és

közösségfejlesztés

Új megismerési módszerek és technikák tanulása, alkalmazása

Tanulók együttműködésének segítése

3. Eredmények

Tanulási út követése

Mérési eredmények hasznosítása

4. Belső kapcsolatok,

együttműködés,

kommunikáció

A szakmai munkaközösségek tudatosabb bevonódása a

pedagógiai folyamatok megvalósításába

5. Az intézmény

külső kapcsolatai

Partnerek tájékoztatása

6. A pedagógiai

munka feltételei

Vezetési kompetenciák fejlesztése belső továbbképzési rendszer

keretében

7. A Kormány és az

oktatásért felelős

miniszter által

kiadott Nemzeti

alaptantervben és

a

Kerettantervekbe

n megfogalmazott

elvárásoknak és a

pedagógiai

programban

rögzített céloknak

való megfelelés

A PP megfelel a jogszabályi elvárásoknak

Kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása



VETRÓ RICHÁRD

61

Összegzés

Szeretném az intézményt segíteni abban, hogy a jövőben egy népszerű, módszertanilag

megújulni képes XXI. századi iskola lehessen. Szándékaimat megvalósítva, szakmailag

megújulni tudó, innovatív és fenntartható intézményt alakíthatnék ki, válaszolva a szakképzés

előtt álló kihívásokra.

Az oktatáspolitikai elveket is követve, külföldi kapcsolatainkat tovább építve a

nemzetköziesedés mentén haladva olyan szakembereket szeretnénk képezni, akik könnyedén

tudnak alkalmazkodni a globális, európai munkaerőpiac elvárásaihoz a valós munkaerő-piaci

igényekhez.

Fő célom a partnerközpontú működés fenntartása és fejlesztése, az igények folyamatos

figyelemmel kísérése révén egy szolgáltató iskola kialakítása, a társadalmi elvárások,

jogszabályi előírások, az intézmény pedagógiai programjában leírtak magas színvonalú

teljesítése mellett. Építeni szeretnék a múlt hagyományaira, így továbblépve egy minőségi

képzést nyújtó iskola felé, demokratikus légkörben, jó hangulatban, megfelelő személyi és

tárgyi körülmények között.

Documents

BUDAPESTI VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS HUMÁN SZAKKÉPZÉSI …files.dobosvszi-hu.webnode.hu/200016734-e199de2960/VetrR_Vezetoi program.pdf · világos, az oktató-nevelő folyamat tervezése,