Pedagógiai koncepcióAz egész napos iskola nevelési oktatási programjának

pedagógiai koncepciója

Egész napos iskola alsó tagozat és felzárkóztatás (felső tagozat) téma

A lehetőségek iskolái

Mottó:A gyerekek akkor is tanulnak, ha jól érzik magukat.

Bevezetés

A koncepció célja, hogy építve a nemzetközi és hazai tanulmányokra, kapcsolatokat és összefüggéseket keressen és mutasson be az egész napos iskolával kapcsolatos megközelítések között azért, hogy egyfelől az egész napos iskola koncepciója minél jobban beágyazódjon a pedagógia elméleti és gyakorlati hagyományába, másfelől az egyes iskolakoncepciók, törekvések eredményeire építve leírja az egész napos iskola programjának pedagógiai koncepcióját.

Az egész napos iskola-program, mint közvetlen feladat

A „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció), TÁMOP 3.1.1. – 11/1. – 2012 – 0001” kiemelt projekt alapján a témacsoport feladata az iskolák szakmai munkájának, a köznevelési rendszer megújításának támogatása komplex nevelési-oktatási programok kidolgozásával, az oktatási eredmények javítása, a társadalmi integráció segítése, az esélyek jobb kiegyenlítése.

A fejlesztés számára megfogalmazott konkrét célok következők voltak: terjeszteni az innováció kultúráját (nem elsődlegesen produktumokat

alkotni!). megvalósítani az iskolafejlesztés, intézményszintű fejlesztés, összhangját. támogatni a kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenységekkel az egész

napos nevelés-oktatás programjának (pedagógiai rendszerének) kifejlesztését az alsó és a felső tagozatra (felzárkóztatás) vonatkozóan, a fejlesztés során bevonva a gyakorlati szakembereket a munkába.

kipróbálni a fejlesztés eredményeit és nyomon követni a fejlesztést 10 köznevelési intézményben.

A tapasztalatok alapján megosztani a projekt folyamán keletkezett tudást az érdekeltekkel, ajánlásokkal segíteni a fejlesztéseket, az oktatáspolitikai döntéshozatalt.

1

A projekt eszköz a köznevelés megújításához. Egyrészt azért, mert a K+F+I feladat, az innováció szereplőinek bevonása a fejlesztésbe, a fejlesztési dimenzió kiterjesztése olyan tudástöbbletet hozhat létre, amely a fejlesztési know-how leírásával a fejlesztések megvalósításához és a beválás lehetőségéhez ad tapasztalatot. Másrészt azért, mert a pilot program kidolgozását nemzetközi és hazai tapasztalatokra építi, a teljes folyamatba bevonja a kulcsszereplőket, együttműködik a köznevelési intézményekkel., lehetővé teszi az együttműködéseket az egész napos iskolafejlesztés alsó tagozatára fókuszáló kutatás-fejlesztés-innováció területén.

A 20 intézményben megvalósuló pilot-fejlesztések tapasztalatai az egész napos nevelés-oktatás bevezetésével kapcsolatos döntések meghozatalát is támogatják. A modellek, modellvariációk kialakítása a nevelési-oktatási intézmények erőfeszítéseit segítik az egész napos oktatással kapcsolatos jó gyakorlatok megvalósításában, azokon keresztül az esélyteremtésben.

Az egész napos iskola értelmezési keretei

Annak meghatározása, hogy a projektben mit értünk egész napos iskolán (Lásd: keretes szöveg), több dimenziós megközelítést igényelt. A szakemberekkel egyetértés alakult ki abban, hogy egész napos iskola elsősorban abban a modellben képzelhető el, amikor a tanítás és a szabadidős tevékenységek egész napra elosztott formában, rugalmas napirend kialakítására adnak lehetőséget. Ennek egyik előnye a tanulók egyenletesebb leterhelése, mert a modell kialakítását az a törekvés vezérli, hogy az iskolában töltött időkeretbe beleférjen a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a sport, a szakköri (hobbi) tevékenység. Ennek következtében nyílik lehetőség külön órakeret nélkül a differenciális pedagógia alkalmazására, a házi feladat elkészítésére és az esetleges korrepetálás és/vagy tehetséggondozás megvalósítására is.

2

AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLA MEGHATÁROZÁSA

Az egész napos iskola - együttműködve az iskolán kívüli szervezetekkel, ellátásokkal, szülőkkel - egész nap, az oktatás hagyományos keretei mellett több, a tanulókat és a szüleiket célzó tevékenységnek is helyet ad. Célja az oktatási eredmények javítása, az esélyek jobb kiegyenlítése.Olyan intézmény, amelyre a személyre szabott pedagógia alkalmazása, a kompetencia alapú megközelítés a jellemző, amely elfogadja a változó és sokféle szükségletet és célokat, a tanulói sokféleség kezelését örömforrásnak tartja. Olyan intézmény, amelyben az iskola egésze és annak a téma szempontjából releváns környezete támogatóan vesz részt. Ezt azt jelenti, hogy a folyamatban az iskola és pedagógusai aktív szereplők, fejlesztenek és kipróbálnak, visszajeleznek a folyamatra, reflexiójuk eredményeként korrigálható a program.Olyan intézmény, amely nemcsak a tudás átadásának, hanem a tanulás megszervezésének is a színhelye. Olyan műhely, amelyben a résztvevőknek egyéni tanulási céljaik és ezek megvalósítására szervezett programjuk van.

Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának elemei

A program a nemzeti köznevelési törvény szerint egy olyan hét elemű rendszer, melynek részei az alábbiak.

1. PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓ. Kifejti a pedagógiai rendszer fejlesztésének indokait, céljait, alkalmazásának helyét és módját, összefoglalja, elméletileg megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul.

2. A TANULÁSI-TANÍTÁSI PROGRAMOlyan pedagógiai terv, amely a koncepció szellemében

kifejti az egész napos iskolai nevelési-oktatási program célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat időkereteit, javasolt módszereit és eszközeit, a felhasználható szervezési módokat, utal továbbá az értékelés módjára és eszközeire.

3. A TANÍTÁSI-TANULÁSI EGYSÉGEK LEÍRÁSA, A TANULÁS-TANÍTÁSI PROGRAMOT ALKOTÓ ELEMEK RÉSZLETES KIFEJTÉSE

Részletes leírások (modulok) egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a tanulói tevékenységekről és az ajánlott eszközökről úgy, hogy a kritérium szerinti

iskolaszervezési formákhoz (a tanórai és más foglalkozások a "modulok") igazodjunk.

Ide tartozónak tekintjük a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó

többlet pedagógiai támogatást, a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását.

4. ESZKÖZÖK Információhordozók és feladathordozók és lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását, egymással szigorúan – formálisan és tartalmilag is – összehangoltan, támogatják a kitűzött célok elérésétInformációhordozók

szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek,

3

CD-k stb.Feladathordozók (munkafüzetek, feladatlapok stb.), egyebek (szoftverek stb.)

5. AZ ÉRTÉKELÉS ÉS ESZKÖZEIAz értékelés eszközei illeszkednek az 1–4. pontokban leírtakhoz, elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését, az elért tudásszint mérését.

6. CÉLZOTTAN FEJLESZTETT TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMOKAzok a továbbképzési programok, melyeknek célja felkészíteni a pedagógusokat a konkrét program alkalmazására.

7. TÁMOGATÁS, TANÁCSADÁS, SZAKMAI FÓRUMOK, A PROGRAM KARBANTARTÁSA (ENI-ben részt vevő pedagógusok tevékenységének támogatása, menedzsment és a tantestület, továbbá a szülők támogatása.)

4

Az egész napos iskola nevelés-oktatásának pedagógiai koncepciója

Indok a nevelési-oktatási program fejlesztésére

A pedagógiai koncepció az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának iskolai/intézményi szintű megvalósításában támogatja az intézményeket.

Azért írja le pedagógiai koncepcióját, hogy abban kifejtse a nevelési – oktatási program (pedagógiai rendszer) fejlesztésének céljait, bemutassa a program alkalmazásának helyét és módját, összefoglalja, elméletileg megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul.

A pedagógiai rendszer (nevelési-oktatási program) célja országos szinten javítani az egész napos nevelésre-oktatásra vállalkozó intézmények nevelési-oktatási rendszereinek összehasonlíthatóságát.

Intézményközi szinten törekvése előmozdítani az oktatási együttműködéseket, az intézmények szintjén átláthatóvá tenni az egymásra épülés rendszerét, az illeszkedési pontokat, a bevezetés algoritmusát, várható hatásait, a tanulók kompetenciáinak (tudásának, képességeinek, attitűdjeinek) iskolai értékét.

Egyéni szinten (az egész napos iskola-program szereplői és „felhasználói” (tanuló egyének) számára) is megfogalmaz célokat: javítani a pedagógusok együttműködési, módszertani kultúráját, alakítani a folyamatra és a saját munkájukra vonatkozó reflektív szemléletet, elősegíti a pedagógusok új(hálózati) tanulási és együttműködési formáinak terjedését. Támogatja azokat a törekvéseket, amely elősegítik a tanulók lemaradás-kimaradás mutatóinak javulását, a felzárkózási és tehetség - kibontatkoztatásának lehetőségeit.

Az egész napos iskola ebben a felfogásban nem csak a tanóráról és az ott alkalmazandó módszerekről szól, hanem a közösség építéséről, a szociális tér kiszélesítéséről, az egyén lehetőségeinek megteremtéséről is. Ezek a célkitűzések túlmutatnak az iskolai kereteken, mert megvalósulásuk esetén erős hatást gyakorolhatnak a társadalmi fejlődés kedvezőnek tekinthető irányára, sok más mellett a szolidaritás és a társadalmi kohézió erősödésére,

5

Az alábbi táblázatban rendszerezzük az egész napos iskola ismérveit, folyamatait, műhelymunkák céljait és kapcsolatainak jellemzőit foglalja össze az alábbi táblázat.

1 táblázat Az egész napos iskola ismérveiLegfontosabb ismérvek

Kétirányú folyamatok

Műhelymunka, a differenciálás helyszíne

Kapcsolatok

Személyre szabott pedagógia alkalmazása

A tudás átadásának a színhelye és a tanulás megszervezésének a színhelye.

A résztvevőknek egyéni tanulási céljaik vannak,

Aktív együttműködés az iskolán kívüli szervezetekkel, ellátásokkal,

Kompetencia alapú megközelítés.

Kompetenciákra épülő szakmai tudás /tanulásirányítás összekapcsolásának és az egyéni célok megvalósításához nélkülözhetetlen (tanulási) kompetenciák harmonizálásának a terepe.

A tanulóknak a céljaik megvalósítására szervezett programjuk van.

Aktív együttműködés különösen a tanulókkal és a szülőkkel.

A változó és sokféle tanulói szükségletek és célok elfogadása

A pedagógus számára is a tudás megszerzésének helyszíne, együttműködések színhelye.

Egész napra elosztva ad lehetőséget sokféle, tanulókat célzó tevékenységnek a hagyományos keretek mellett.

Aktív együttműködés különösen a tanulókkal és a szülőkkel.

A tanulói sokféleség kezelése, mint

Aktív kapcsolatok, kooperációk lehetőségének

Együttműködésre lehetőséget adó keretek és szakmai

A hagyományos keretek mellett több, a szülőket

6

A nevelési-oktatási program pedagógiai koncepciójában áttekintést ad azokról a gyakorlati vonatkozásokról, amelyek szervezeti kereteket adnak az alternatívák, megoldások kulcsterületeinek kijelölésével a tanulói tehetséggondozásra, differenciálásra, egyéni fejlesztésre, felzárkóztatásra úgy, hogy az ne okozzon többletterhet sem a pedagógusnak, sem a szülőnek, sem a tanulónak, de örömforrás legyen a tanulás.

örömforrás, mint a kreatív munka lehetősége.

megteremtése (tanuló, pedagógus, szülő, munkatársak – minden permutációjában).

tudás. célzó tevékenységnek is helyet ad.

Fentiek alapján összegezve a pedagógiai koncepció az egész napos iskolára jellemzőnek tartja, hogy:

az egész napos iskola olyan intézmény, amelyre a személyre szabott pedagógia alkalmazása, a kompetencia alapú megközelítés a jellemző, amely elfogadja a változó és sokféle szükségleteket és célokat, a tanulói sokféleség kezelését örömforrásnak tartja.

Nemcsak a tudás átadásának, hanem a tanulás megszervezésének is a színhelye. Olyan műhely, amelyben a résztvevőknek egyéni tanulási céljaik és ezek megvalósítására szervezett programjuk van.

Az egész napos iskola - együttműködve az iskolán kívüli szervezetekkel, ellátásokkal, szülőkkel - egész nap, az oktatás hagyományos keretei mellett több, a tanulókat és a szüleiket célzó tevékenységnek is helyet ad.

A egész napos iskola pedagógiai koncepciójának elméleti alapja

A 21. század első évtizedében a nevléstudományban jól érzékelhető módon lezajlott (forradalmi) változások figyelembe vételeaz a hazai pedagógiai gyakoralat számára is elkerülhetetlenek.1. A változást nemcsak a (szak)tudományos fejlődés idézi elő, hanem az oktatás társadalmi/gazdasági/informatikai-kommunikációs környezetének az átalakulása is. Mindezek miatt elmondható, hogy a változás paradigmatikus kényszerré is vált mindazok számára, akik az oktatási rendszer(ek) felelős szereplői. A változások jellegét az alábbi táblázattal mutatjuk be abból a célból, hogy erősítsük és indokoljuk, értelmezhetővé tegyük az egész napos iskolára vonatkozó pedagógiai célkítűzéseink szakmai (neveléstudományi/pedagógiai) és társadalompolitikai irányultságait is. Az oktatást meghatározó elemek kétféle pedagógiai paradigmája közötti különbséget foglalja össze az alábbi táblázat. Az új 21. századi paradigma elemei pontosan beazonosíthatók a jelen koncepcióban. 2

1 Lásd erről: Halász Gábor: A jelen és a jövő iskolája: közoktatás Magyarországon és Európában. (A VII. Nevelésügyi Kongresszuson elhangzott előadás.) http://www.oki.hu/halasz/download/NK7_eloadas_HG%20(long)%20(JAV).htm

2 Az oktatást meghatározó elemek (Howard Gardner alapján)

7

Jól látható tehát, hogy az egész napos iskola – koncepcióban a 21. század oktatását meghatározó elemek állnak a gondolkodás középpontjában. A táblázatban foglalt négy elem figyelembe vétele a gyakorlatba történő átültetésnél ezért kulcsfontosságúvá válik, mert ehhez a hagyományos módon működő intézmények esetében komplex intézményfejlesztésre, vagy intézményen belül komplex –az intézmény egészéhez illeszthető/illeszkedő – programfejlesztésre lesz szükség. Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának rugalmas szervezeti keretekre vonatkozó elemei különösen támogatják a személyre szabott nevelés-oktatás - tanulás folyamatát, a mindennapi pedagógiai munka megvalósításában pedig a heterogén csoportokban történő tanulást, illetve annak intézményi szinten kialakított konkrét megvalósítását.

2. táblázat Pedagógiai koncepciók (19.-20.-21- század)

A 19-20. század A 21. század

Ismeretek (tények) és szabályok megtanítása.

Az egész életen át folyó tanulás képességének és készségének kialakítása,

Kész megoldások és előre meghatározott tudáshalmaz átadása.

Személyre szabott oktatás, a tanulás ütemezése igazodik a diákhoz.

A tudás forrása: az iskola, a tanár, az osztálykeretben történő tanítás, a tankönyv.

Különböző forrásokból és perspektívából szerzett tudáselemek integrációja,

Tanítás folyamatát a tanári instrukció dominanciája határozza meg.

Kisebb, gyakran heterogén csoportokban történő tanulás.3

Az egész napos iskola pedagógiai koncepciójának elméleti alapja a konstruktivista szemléletmód, a konstruktivista didaktika és a differenciális pedagógia. A konstruktivista elmélet adja az alapját azoknak a pedagógiai szempontból fontos kérdéseknek, mint a tanulási-tanítási folyamat tervezése, a tartalom és a módszer kapcsolat megtalálása, a differenciáló megközelítés, a tanulói tevékenységeknek a felfedezéses tanulásban játszott szerepe, az értékelés.A konstruktivista pedagógiai irányzatra alapozást az indokolja, hogy az összetett tanulási folyamatok oktatásban hatékonyan alkalmazható modelljét adja. A 3http://www.howardgardner.com/books/books.html#FM

8

tanulást nem csak kognitív folyamatnak tekinti. Alapelve, hogy a tanulónak a gondolatai mellett érzései, tapasztalatai, elvárásai is vannak, és ezek az oktatási folyamatot erősen befolyásolják. Az egész napos iskola pedagógusainak ezeket ugyanúgy figyelembe kell vennie, mint a tanulók előzetes tudását. A tanulás során mindezek kölcsönhatásban állnak egymással (Nahalka, 19974). A koncepció kiemelten kezeli azokat az elemeket, amelyek lehetővé teszik a valamilyen szempontból különleges igényű tanulócsoportok – lemaradó, hátrányos helyzetű, tehetséges, felzárkóztatást igénylő, sajátos nevelési igényű – differenciált, a rendszerbe illesztett fejlesztését.

A tanuló bevonására és pozitívumaira építő tanulás 5 támogató pillére

A tanuló bevonására és pozitívumaira építő tanulás megvalósulása a gyakorlatban 5 pillérre támaszkodik, melyek közül az első a fent kifejtett és hivatkozott konstruktivizmus.

1 ábra A PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓ ELMÉLETI ALAPJAINAK ÖSSZEFOGLALÓ ÁBRÁJA

1. PILLÉR: A KONSTRUKTIVISTA DIDAKTIKA ÉS DIFFERENCIÁLIS PEDAGÓGIAAz ugyanabban a tanulócsoportban lévő gyerekek adott pillanatban és

adott témában különböző tudással és eltérő képességekkel rendelkeznek. Más 4 Lásd erről: Nahalka István http://epa.oszk.hu/00000/00011/00124/pdf/1997-4.pdf

9

tényező alakítja a motiváltságukat, máshogyan kommunikálnak egy-egy területen, más a viszonyulásuk a társakkal való együttműködéshez, más a figyelmük terjedelme, más áll az érdeklődésük középpontjában, mások a tapasztalataik stb.

A pedagógiai tudás a sokféleség lehető legjobb kezelését, a pedagógiai, pszichológiai eszközök ismeretét, azok felhasználni tudását és mindennapi alkalmazását jelenti a tervezésben, megvalósításban, a reflexiók kialakításában és a továbbhaladásban.

Elméleti megközelítés:A pedagógiai lexikon szerint a differenciális pedagógia „A gyerekek, a

tanulók egyéni sajátosságaira tekintettel levő fejlődés, fejlesztés lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása az oktatásban, azaz az iskolarendszerben és a mindennapi pedagógiai munkában, vagyis az oktatási folyamatban.”A pedagógus szerepe ebben a tanulók egyéni képességeinek, törekvéseinek, motivációjának, tanulási sajátosságainak ismeretében tervezni a

a tanítási-tanulási keretben (pl. szakkör, felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás)

a tananyag tartalmában a feladatok eltérő meghatározásában a követelményekben (manipulációs gondolkodás – absztrakt

gondolkodás szintje) a különböző elsajátítási módokat figyelembe vevő

tanulásszervezéssel

Gyakorlati megközelítés:„A differenciálás a gyakorlatban többnyire nem azt jelenti, hogy mindig

minden gyerek saját egyéni feladatot kap. A gyakorlatban a tanulási környezet szervezése, a csoportos tanulás lehetősége adja meg a kereteket a valódi differenciáláshoz. A kifejezetten heterogén összetételű csoportokban a gyerekek egymással való kapcsolata, az egymás tanítása, a viták, a megbeszélések, a konkrét, elvégzendő munka elosztása, az együttműködés mozzanatai teremtik meg a differenciális pedagógiai közeget (tanulási környezetet), ehhez a pedagógusnak jó (adekvát) feladatokat kell biztosítania, olyanokat, amelyekkel ez a hatás valóban elérhető.” (Nahalka, 1997.)

2. PILLÉR: A PEDAGÓGIAI ALAPELVEKA pedagógiai alapelvek – pillérben három prioritás jelenik meg: (1) a

tanulók meglévő tudására építés elve, (2) a tanulói öntevékenység elve és (3) a valós kontextusba ágyazottság elve.

Az alapelvek értelmezését és kifejtését minden intézmény az adott környezetének és konkrét céljainak megfelelően alakítja ki.

10

3. PILLÉR : A TANULÁS PEDAGÓGIAI, BIOLÓGIAI, PSZICHOLÓGIAI HÁTTERE Ez a pillér jelenti, hogy teret kap a tanuló megismerése, az egyéni

különbségek jelentősége. Az egyéni különbségek esetében az elsődleges fókusz az Információfeldolgozás sebességére, ezen belül az előzetes ismeretek, az asszociációs lehetőségek gazdagsága, a gyakorlottság mint fejleszthető készség szerepére és megismerésére, aktivizálására kerül.

A tanulást sokféle dolog segítheti: a látás, hallás, ízlelés, szavak, mozdulatok, tapintás, szaglás. A perceptuális (érzékelés, észlelés útján történő) tanulás azt jelenti, hogy a külvilágból látási, hallási, szaglási, ízlelési, bőr-és testérzékleti ingereket dolgozunk fel. Így tanuljuk meg a színeket és a formákat, a téri elrendeződést, képek, dallamok, tájak és személyek felismerését.

A tanuló fontos jellemzője, hogy melyik érzékszervi modalitást részesíti előnyben. Érzékszerveink más és más arányban vesznek részt a tanulásban. Minél több érzékszervünket használjuk, a tanulás annál eredményesebb lesz. (Látás 75 %, hallás 13 %, tapintás 6 %, szaglás 3 %, ízlelés 3 %).Van, aki auditív, más vizuális, megint más kinesztetikus „típus”. Azok az oktatási formák, amelyekre jellemző, hogy mindenkinek egyszerre magyaráznak el mindent, csak azoknak a számára biztosítanak kedvező tanulási környezetet, akik a hallás útján könnyebben, gyorsabban tanulnak. A kinesztetikus, vagyis a mozgásra, tapintásra támaszkodó tanulási stílus szorult a mi társadalmi körülményeink között a leginkább hátrányba. Pedig például azokat, akik hangosan olvasva tudnak tanulni, a szájmozgásuk is segíti a tananyag rögzítésében.

A domináns (meghatározó, jellemző) tanulási stílusok személyenként változnak. Ez azt jelenti, hogy az egyik diák az egyik módszer segítségével, pl. a felfedezéses tanulással tud a legjobban tanulni, míg egy másik nem. Ha megismertük a tanulók egyéni tanulási stílusát, és arra felhívtuk az ő figyelmüket is, azzal támogathatjuk őket a legjobban, ha olyan tervet és tanulási eljárásokat segítünk kialakítani bennük, amelyek összhangban állnak a legfontosabb tanulási stílusukkal.

1) Ha valaki konkrét tapasztalatok alapján tanul a leghatékonyabban, bátran alapozhat a saját tapasztalataira, megfigyeléseire, a kipróbált eljárásokra, de megszerezheti a tudást olvasmányok, hivatkozott példák segítségével is.

2) Ha az elméleti megközelítések a legkedvezőbb hatásúak a számára, akkor lehetőséget kaphat az információ megszerzéséhez, összegyűjtéséhez az előadások során, tanulmányok készítésével, a tanultak azonnali kipróbálásának lehetőségével, hasonló dolgok összekapcsolásával, megfigyeléssel.

3) Ha a cselekvő típusú tanulási formák segítségével jut a tanuló hamarabb eredményre, biztosítania kell önmagának a kipróbálás lehetőségét, az elméleti dolgok cselekvésre fordítását – ha ez egyedül nem megy, akkor eleinte különösen erősen a tanár támogató segítségével.

11

4) Ha valaki megfigyeléssel tanul jobban, újságok, párbeszédek, ötletbörze alkalmazása segíti a tanulását.

Módszertani háttér A gazdag módszertani háttér kialakítása feltétele a mindennapi

munkafolyamatok egyénhez igazított tervezésének és lebonyolításának. Lehetővé teszi olyan kooperatív technikák, makro- és mikro módszerek, munkaformák és játékok helyzethez illeszkedő alkalmazását, melyek segítenek abban, hogy a tanulói aktivitást serkentő lehetőségeket kínálhasson fel a pedagógus, támogatni tudja a kommunikatív készségek fejlesztését, a vélemény-nyilvánítást, a vitakultúra fejlesztését. A módszertani háttér megválasztásában a tanulót aktivizáló, együttműködésre, problémamegoldásra serkentő, a tevékenységközpontú pedagógiák elméleti és módszertani bázisából építkező megközelítés érvényesül.

Mit tegyen a tanár a folyamatban? Elsősorban úgy alakítsa a tanulási képességeket, úgy aktivizálja a tanulók egyéni tanulási stílusát, használtassa a nekik legmegfelelőbb tanulási stratégiákat, hogy közben igyekezzen megszabadulni a tanárközpontú, ismeretközlő módszerektől. Legyen a munkája tevékenységorientált, a tanulók öntevékenységére és szociális érzékenységüket is fejlesztő csoport-munkára támaszkodó, sok-sok kommunikatív elemmel.

Hatékonnyá akkor válik a munkája, ha a tanulók is és ő is megfelelő módszertani kompetenciával rendelkeznek. A rendszeres és tudatos, helyzethez és tanulói egyéni sajátosságokhoz illeszkedő módszerek alkalmazásának „járulékos” haszna, hogy segíti a tanulókat új nézőpontok felfedezésében, növeli egymás különbözőségével szembeni toleranciájukat. Ahhoz is hozzájárulhat, hogy ki tudják választani, milyen személyközi készségeket kell használniuk ahhoz, hogy eredményesen tudjanak dolgozni olyanokkal, akiknek más stílusuk illetve preferenciáik vannak.

Az egész napos iskolában olyan módszerek, technikák és eljárások alkalmazása javasolt, amelyek a tanulót a tanulási helyzetben aktív szerepbe hozzák.

CsoportmunkaA jól megszervezett, megtervezett és a megfelelő egyéni tanulói

igényekhez igazított csoportmunkának sok előnye van. Fejleszti: Az interperszonális intelligenciát, a szociális készségeket azáltal, hogy

munka közben a tanulók a többiekkel együttműködnek és kommunikálnak. A kognitív készségeket azáltal, hogy a többiekkel együtt kell

megmagyarázni, megtárgyalni és megoldani a problémákat. Stabil érzelmi alapok létrehozását teszi lehetővé azáltal, hogy a csoport

vagy a vezető egyéniségek lelkesedése motiválja a többieket.

12

Nem jól szerveztük meg a csoportmunkát, ha a tanulók ilyen kérdéseket tesznek fel egymásnak: „Hol tartasz? Én annál…., Alá kell húzni? Tudsz adni egy radírt? Stb.”A csoportmunkában lehet, hogy a tanulók közösen dolgoznak egyéni feladatokon, vagy csoportban dolgoznak olyan feladatokon, amelynek közös eredménye van – problémamegoldás folyik a csoportban, vagy a munka eredménye valamilyen konstrukció lesz. Az is lehet, hogy az együttműködés végeredménye egy-egy „kutatási” téma feldolgozása, fejezet egy történethez…

A kooperatív tanulásA csoportban folyó kooperatív tanulás lényege, hogy „a kölcsönös függőségi viszonyok között a tanulók motiváltak a közös célok elérésére, baráti viszonyok alakulnak ki közöttük, fejlődnek kommunikációs készségeik, technikáik” (Falus, 1998). A kooperatív tanulás során gyakran adódnak olyan helyzetek, ahol tanítványainknak figyelniük kell egymásra, alkalmazkodniuk a másikhoz, a feladat megoldása érdekében beszélgetni, alkalmasint vitatkozniuk kell. Ezek a legtökéletesebb helyzetek a szociális és tanulási készségek tanítására. A kooperatív tanulás nagy segítség a pedagógusnak, mert olyan spontán helyzeteket teremt, melyben alkalom nyílik az alapproblémán, esetleg a kiadott feladaton kívül egyéb hasznos ismeretet, készséget tanítani a gyermekeknek.A munka során lehetőség nyílik:

Értelmező megvitatásra, amikor a tanulók egy képről, költeményről vagy más alkotásról beszélnek. A munka folyamata: ötletek összegyűjtése, tapasztalatok megbeszélése, vélemények megfogalmazása.

Problémamegoldó feladatok, ha a csoportok egy nyílt végű problémát vagy helyzetet vitatnak meg, két cselekvési lehetőség között döntenek.

Alkotó feladatokat oldanak meg, amikor a csoportok egy közös feladat elvégzésére szerveződnek azért, hogy közösen kézzelfogható eredményeket hozzanak létre – részelemek létrehozása és összeállítása, újságszerkesztés.

ÖsszegezveAz adekvát módszertani háttér kialakításának egyik alapja a tanuló típusok azonosítása a csoportban, és ezt követően a tanítási stílusban alkalmazkodás a különböző tanulói típusokhoz. Ha az információk 80-90%-át szóban vagy írásban kapják a diákok, az egyértelműen rontja a tanulás hatékonyságát, amelynek eredménye romló tanulási teljesítmény és csökkenő motiváció.

4.- táblázat Mitől válik hatékonnyá a tanulás?A tanulás módja Tárolás a

hosszú távú

13

memóriában

Olvasás 10%

Meghallgatás 20%

Vizuális szemléltetés 30%

Meghallgatás és vizuális szemléltetés 50%

Elmondás, előadás (beszéd) 70%

Tevékenység és elmondás (beszéd) 90%

Az egész napos iskolában fontos megválaszolandó kérdés, hogy a folyamatosan kudarcot átélő, a szorongó, bizonytalan, csak külsőleg (vagy úgy sem) motivált tanulóval mit lehet tenni, hogy a munka örömteli tevékenység legyen a számára. Az értelmes, érdekes, jó feladat, az, hogy „jó együtt dolgozni, hasznom lesz belőle és ezt fel is tudom mérni” típusú élmények a tanuló számára erős motivációs tényezővé válnak.

4. PILLÉR: A TANULÁSI KÖRNYEZET, ÉS ANNAK MEGTERVEZÉSE, ELEMEINEK RENDSZERBEN TÖRTÉNŐ MŰKÖDTETÉSEA tanulási környezet rendszert alkot, és elemeinek egységbe rendeződése

azt jelenti, hogy gyakorlati szempontból a lehető leginkább törekedni kell azoknak együttes kezelésére – az egymástól elkülönült kezelés nem fejti ki a kívánt hatást. A tanulási környezet elemei5:

(1) térbeni és időbeni viszonylatok, (2) a tanítási-tanulási folyamat terve – lásd a Nevelési-oktatási program 2. fejezetét: „Tanítási-tanulási program”(3) az értékelés – részletesen kifejtve lásd az 5. fejezet: „Az értékelés és eszközei”(4) a tanulási folyamat logikája, koncepcionális háttere – lásd 3. fejezet: A tanítási-tanulási egységek leírása, a tanulás-tanítási programot alkotó elemek részletes kifejtése(5) a munka megszervezésének körülményei, (6) speciális eljárások – ld. 6. fejezet: Célzottan fejlesztett továbbképzési programok, illetve a 4. modulpillér: Pedagógusok kézikönyve(7) interakciók jellege (t-t, t-T), lehetőségei – ld. 4. modulpillér: Pedagógusok kézikönyve (8) információhordozók és más eszközök – ld. 4. fejezet: Eszközök

Azt, hogy a pedagógusok milyen stratégiát választanak a megvalósításra, nézeteik, pedagógiai gondolkodásuk előzetes tapasztalataik erősen befolyásolják. A program erre az egyes iskolák szintjén úgy válaszol, hogy azonosítja az intézményi jellemzőket. Ennek során a tanítási-tanulási folyamat tervezésénél, a tanulási tevékenységek megválasztásánál alapul veszi Glaser elméletét annak azonosítására, hogy milyen helyzetből (szintről) indulhatunk. 5 Nahalka István alapján

14

A jelen állapot lehet ha az iskolában a gyengén teljető tanulók felzárkóztatást kapnak, azt a

nekik adott feladatok is támogatják – de ha a teljesítményük változatlan, akkor a minősítésük szummatív alapon történik.

ha diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés alapján is sor kerülhet a felzárkóztató programok alkalmazására, amelyhez metodikai eszközök gazdag tárháza is támogatást ad – illeszkedve a tanulók egyéni jellegzetességeihez. De ha a tanulók ezek elvégzése után sem tudnak javítani teljesítményükön, ugyancsak szummatív minősítést kapnak.

ha a tanulók tanulási stílusának figyelembevételével iktat be a pedagógus a tanulási folyamat különböző szakaszaiban fejlesztő vagy kiegészítő, differenciált egyéni megközelítés szerint tehetséggondozó, speciális érdeklődést kielégítő programokat, feladatokat. Ebben az esetben a pedagógus a tananyag differenciálásával is próbál igazodni a tanulókhoz.

ha az eredmények folyamatos nyomon követése, a diagnosztikus és formatív értékelések tanulságainak elemzése, valamint a tanulási stílusok, az egyéni igények, érdeklődések összevetése képezik a tanulás segítésének, az egyénhez igazodó tanulásszervezésnek a szempontjait. Ez azt is jelenti, hogy a módszerek ((pl. kooperativ módszerek alkalmazása - együttműködésre törekvés, a differenciált rétegmunka („mini” frontális), az individualizált tanulás és a projekt)) gazdagodó választéka a mindennapok része, így a tananyag további differenciálása valósulhat meg.

A megközelítés azt jelenti, hogy a pedagógusok a tanítási-tanulási folyamat

tervezése során alternatív követelményeket állítanak fel a tanulóval szemben, az eredményeket nyomon követik és értékelik úgy, hogy a hármas összhang megvalósul:2 ábra Kulcselem: a differenciálás

15

Differenciált követelmény-

támasztás

Differenciált módszerek

Differenciált tananyag

Az egész napos iskola törekvése, hogy a célok és tanulási célok, valamint a tananyag és a módszerek differenciálása a lehető legnagyobb mértékben, a meglévő tudások aktivizálásával, azokra építve, de új tudások cseréjére is sort kerítve valósuljon meg.

Ehhez az értékeléssel kapcsolatos gondolkodásunkat és a hozzá való viszonyulásunkat is arról az alapról kell indítani, amely szerint az ENI-AF pedagógiai tevékenységében az értékelés olyan pozitív folyamat, amely az egyéni fejlődésről és eredményről ad fontos információt, és amely felhasználható az összes tanuló fejlesztésére, nevelésének-oktatásának javítására is. Az értékelés minden egyes tanuló érdekeit szolgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanulók sikeres iskolai pályafutását és aktív részvételét támogatja. Az értékelési módszerek és az értékelési alapelvek kiegészítik és támogatják egymást.Az értékelés törekszik az egyéni sajátosságok el-és megismerésére.

5. PILLÉR: A TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEKA tanulási tevékenység az egész napos iskolában azokra a tanulási stratégiákra épül, amelyek kialakításában pedagógusok- tanulók-szülők együttese vesz részt. Az élethosszig történő tanulás, mint új paradigma, ezen a területen is alapvető változásokat követel meg egyrészt az intézményszervezésben, másrészt pedig a konkrét tanulásra vonatkozó módszertan tekintetében. Az egész napos iskola koncepciója szerint a tanulás színtere az iskolák kívül kiterjed térben és időben mindazokra valóságos és virtuális terekre, amelyekkel a tanuló kapcsolatba kerül(het). Az egész napos iskola célja ezért az, hogy a tanulót felkészítse a tanórán kívül tanulási formák megismerésére és alkalmazására, amelyekre a kezdeményezés az oktatási folyamatból indul el. A három tanulási forma az egyén élete során egymást kiegészítve működik, így biztosítva a tanulási tevékenységek variabilitását és adaptibilitását.

3. ábra

Forrás:http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011 0023_DP/dp5_1_pedpara_ch010500.scorml Letölt: 2015.01.15.

16

Konkrét támogatás a tanulási ciklusban -a modulok szerepe

Mindannyian láttunk már olyan éttermet, ahol kétféle menü közül válogathat az oda betérő. Más éttermek lehetővé teszik a fontosabb ételtípusok (levesek, sültek, köretek stb.) felsorolásával, hogy azok közül a betérő az egyéni ízlésének és hangulatának megfelelően válogasson, de nem adnak lehetőséget arra, hogy az adott sültet pl. ne gombás, hanem kapros mártással kapja.

Egy olyan étteremben, ahol rendelkezésre állnak az alapanyagok, fentieknél sokkal gazdagabb lehetőség van a betérőnek a választásra a saját éhségének mértéke, egészségi állapota, esetleg diétája függvényében. Ilyen étterem kínálatára emlékeztet az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának modulrendszere.

A modulrendszer által érintett területek

Az egész napos iskola alsó-és felső tagozatában zajló szabadidős tevékenységekre készített modulrendszer négy nagy területen kínál lehetőséget. Ezek a következők:4 . ábra A modulrendszer az egész napos iskola koncepcióban

Mod

ulok

Tanítási-tanulási folyamathoz

köthető tevékenységek

modul

Szociális kompetenciák fejlesztéséhez

köthető tevékenységek

modul

Szabadidőhöz köthető

tevékenységek modul

Pedagógusok kézikönyve

modul

Tem

atik

us

egys

égek

Tehetséggondozás Önismeret, együttműködés

Mindennapos testnevelés Módszertár

Felzárkóztatás, korrepetálás Konflikuskezelés Hobbi, játék Eszköztár

DifferenciálásBeilleszkedés Életmód Útikönyv

Különleges igények

Az egész napos iskola gyakorlatában a pedagógusok konkrét feladata a tanulók képességeinek, készségeinek, kompetenciáinak tudatos fejlesztése. Ennek érdekében a tudományterületek, a hozzájuk kapcsolódó készség-, képesség-és attitűd-fejlesztések, a tanulók különböző irányú, sokféle megközelítése az

17

elvárás. Ehhez a módszerek, a tanulásszervezési formák, tevékenységközpontú és a differenciális pedagógiák alkalmazása vezet. A folyamat személyessé tétele, egyéni különbségek szem előtt tartása támogatását biztosítja az intelligencia komponensek ismeretére (Howard Gardner, USA, 1983) alapozó tervezés. Jelesül: (a) képesség valódi, felmutatható eredmény létrehozására és/vagy kultúrájában értéknek számító teljesítményre, (b) a problémamegoldás képessége mindennapi élethelyzetekben, és (c) problémamegoldás képessége, melynek eredménye új tudás, új információ.Az egész napos iskola programjának a az intézményi szintű bevezetését és tartalmi elemeinek az alkalmazását azok a kidolgozott modulok segítik, amelyek az alábbi területek fejlesztésére fókuszálnak.

5. ábra A többszörös intelligencia aktivizálandó területei

A modulok eredményes alkalmazásához nélkülözhetetlen annak a pedagógiai/szakmai/kommunikációs kultúrának az elsajátítása, amelynek az egész napos iskolában három szintje van:

a. az intézményi szintű tanulás gyakorlati megvalósítása, az iskolának, mint tanuló szervezetnek a kialakítása és működtetése,

b. az intézményen belüli szakmai kapcsolatok (pl. munkaközösségek) rendszerének és működtetésének az átgondolása, átstrukturálása (pl. vertikális -1-8. évfolyamon tanítókat összefogó „ENI- munkaközösség),

c. önmagát az LLL- paradigma kontextusában elhelyezni tudó, abban gondolkodó, szerepet és pozíciót váltani képes pedagógiai gyakorlat elterjesztése és működtetése az intézmény pedagógusai között.

18

Matematikai-logikaiproblémamegoldásabsztrakciólogikus kérdésfeltevés

Verbális-nyelviolvasás, írás szeretetetörténetek mesélésenevek, helyek, dátumok, részletek megjegyzése

Térbeli-vizuálismegértéshez valódi vagy mentális képtérképek, grafikonok, táblázatokútvesztők, keresztrejtvények

Zeneihangmagasságra, hangszínre, ritmusra való érzékenységzene érzelmi töltetére való fogékonyság

Természetitermészeti törvényszerűségek iránti fogékonyságtermészet – civilizáció kölcsönhatásának megértése

Interperszonálishatékony együttműködésmásik céljai, motivációja, irányultsága iránti érdeklődésszervezőkészség

Intraperszonális saját érzelmeink, szándékaink megértéseönismeretmagabiztosak, szeretnek egyedül dolgozni

Az egész napos iskola hétköznapjai, évi, heti és napi munkarendje

Az egész napos iskola működtetése alapvetően kétféleképpen képzelhető el:

Az alábbi táblázat egy lehetséges szervezési modellt mutat be. Természetesen más modellek alkalmazása is lehetséges, addig a pontig, amíg a modellben az ENI koncepcionális elemeinek az alkalmazására lehetőség nyílik.

5. táblázat Az ENI –program tanévi beosztása

Hetek összesen 36 (32 hét)

Bevezető hét 1 támogató ajánlások

Búcsúzó hét 1 támogató ajánlások

Felhasználható hét a teljes tanévben

34 Tanítási hét

(kevesebb, mint 20/hét)

Felhasználható óra/hét

680 Összes éves felhasználható óraszám minden évfolyamon

40 % (272 óra) A tanítási-tanulási folyamathoz köthető

30 % (204 óra) Szociális kompetenciák

30 % (204 óra) Szabadidő

Területek A területen felhasználható modulok száma

Az óraszám és a modulok számának algoritmusa

Tanítási-tanulási 4 (évfolyam minden Tehetség + Felzárkóztatás,

19

a. A tanítási órák egysége –általában délelőtt – megbontatlan marad. A tanítási órák után fennmaradt időben kell/lehet megvalósítani a koncepcióban foglaltakat. b. A másik megoldás esetében a tanítási órák és a tanítási órákhoz kapcsolódó programok „átfonják” egymást, így a nap valójában e kétféle program egységének a jegyében szerveződik. Az ENI –koncepció szellemisége ez utóbbit támogatja, tudván, hogy bevezetéséhez és alkalmazáshoz jelentős mértékű intézményfejlesztésre van szükség.

folyamathoz köthető

területre) – 16 modul korrepetálás + Sni + Differenciálás (1 évre 17óra X 16 modul) = 272 óra

Szociális kompetenciák

4 – 12 modul Önismeret + Együttműködés+ Beilleszkedés, belehelyezkedés(1 évre 17 óra X 12 modul = 204 óra

Szabadidő 3 – 12 modul Mindennapos testnevelés + Hobbi, játék + Életmód(1 évre 17 óra X 12 modul = 204 óra

Modulok száma 40 modul/tanév/évfolyam

A 8 évfolyamon 320 modulEz a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind a 20 iskolából 8 pedagógus vesz részt a modul-írási és kipróbálási munkában. Így a 160 pedagógus mindegyikére 2 modul kidolgozása és kipróbálása jut.

felhasználható óra/modul

680/40=17 óra/modul óra

téma/modul - A témák és a hozzájuk tartozó időkeretek elosztása rugalmas, a helyi igények határozzák meg.

A tanuló bevonására és pozitívumokra építő tanulás a modulokon belül

A kerettanterv és az ENI - program lehetséges összekapcsolását mutatja be a következő táblázat. A napi program bemutatása ebben az esetben a b. típusú koncepcióra építve történik. A tervezés ebben az esetben nem mechanikusan történik, hanem – mivel a kerettanterv megszabja a kötelező órák számát - a modulok időigényének megfelelően. A táblázatban közölt sémánál maradva a hét egységgel számolva naponta a napokat az különbözteti meg egymástól, hogy az egyes egységek időarányai eltérő okok miatt (pl. a sportesemény vagy a természettudományos kísérlet jellege stb.) módosulnak.

Ennek előnyeit a gyakorlati tapasztalatok is megerősítik: „Ha azonban nem arra használjuk az egész napos iskola kínálta lehetőséget, hogy egyenletesen elosztva, a gyerekek napi életritmusára figyelve alakítsuk az oktatási-nevelési rendet, s a délután nem lesz más, mint hogy

20

megíratják a tanárok a házi feladatot, akkor ez egy nyolc órára kihúzott monoton, fárasztó napot jelent mind a diáknak, mind a tanárnak"6

6. táblázat: Egy nap terve a „b” variáció szerint1 Indítás csoport Bemelegítés - részletes

tervet a tanár készíti

2 Tanórák A iskolára jellemző hagyományos keretek között

3 A modul-programok

csoport Pl. mini-projekt, team-munka

4 Sport, lazítás - szünet

csoport Kapcsolódva a modulokhoz

5 Személyre szabott menü

Egyén, pár vagy kiscsoport, de lehet nagycsoport is.

6 Tanórák A iskolára jellemző hagyományos keretek között

7 Napvég Csoport együtt, de azon belül akár egyéni tevékenységgel is.

A napi pedagógiai folyamat kísérő elemeit a tanulói tevékenységek a formatív értékelése és a monitoring értékelés jelenti. Az értékelési eljárások/módszerek/megoldások beillesztését a napi sémába mutatja be a következő ábra. Az értékelés kapcsán vetődik fel az a kérdés is, hogy a tanuló teljesítményére irányuló értékelésnek hol lesznek a határai? Az ENI –koncepcióban – bár a jelenlegi szabályozás nem ad tág lehetőséget a tanórán kívül teljesítmények beépítésére a tanulói minősítésbe („bizonyítványba kerülő érdemjegyek”) – erre lehetősége kell biztosítani, mert maga az egész napos iskola éppen azért több és más, mint a hagyományos módon működő iskolák, mert nemcsak a tanulói tanórai (tantervi előírásokhoz kötött) tudását/teljesítményét kívánja mérni, hanem azokat is, amelyek a formális tanulás világán kívül keletkeztek. Másszóval: az egész napos iskola célja a személyiség egészét átható fejlődés eredményeinek a rögzítése.

6. ábra: Az értékelés célja és szerepe a programban

6Kókainé Lányi Marietta: http://fn.hir24.hu/itthon/2011/09/08/miert_jo_egesz_napos

21Modellezés („moderálás”): tények-adatok-információk feldolgozása

Elméletek, tartalmak,

információk - feladatvégzés

Fejlesztő értékelés, önértékelés

Monitoring értékelés – hogyan valósultak meg a

közös célok

Reflexiók – a ciklus újraindítása

Ráhangolódás, előkészítés: nyílt, tanuló-központú,

interaktív

22

A modulok helye a tanítási-tanulási folyamatban

Fentebb az egész napos iskola alsó és felső tagozata számára készült keretprogram program tartalmának és napirendjének kialakítására két modellt ajánlottunk. Ezekhez fűzünk rövid kommentárokat és két értelmező táblázatot.

AZ ELSŐ MODELL – VÁLTOZATA délután ugyan olyan fontos, mint a délelőtt!

Mindenkiben működnek a vágyak, hogy valamilyen közösséghez tartozzék, és a társadalom sokféle formációja, klubok, pártok, vallási csoportok igyekeznek ezt a vágyat kielégíteni. Ami ritkán sikerül teljes értékűen, de hosszabb-rövidebb időre valamiféle kötődés mégis kialakulhat, és ebben bizony csak az érzelmeink vezérelnek, ügyet sem vetünk a racionális érvekre. Valamiféle racionalitás akkor jelenik meg ítéleteinkben, ha érzelmileg közömbös csoportok ügyeit ítéljük meg.

A nap ráhangolással és a napi feladatokra történő ráhangolódással kezdődik. Ennek kettős célja van: egyrészt a beszélgetést irányító pedagógus képet kap a tanítványai aktuális motivációs, hangulati, aktivitási stb. állapotáról, másrészt nevelési-szocializációs helyzetek kezelésére nyílik lehetőség.

Az időben egész napra elosztott program lehetőséget ad arra, hogy ne 45 percenként kerüljön a gyerek tőle erős váltást igénylő helyzetbe, lehetőség nyílik arra, hogy elmélyültebben foglalkozzanak a tananyaggal. A következő blokk egy szabadidős sáv, amely a felfrissülést, feltöltődést teszi lehetővé. A tanítási-tanulási folyamathoz köthető blokk ad lehetőséget az egyéni fejlesztésre, egyéni feladatadásra-és megoldásra (pl. házi feladat), de ebben nyílik lehetőség tehetséggondozásra és felzárkóztatásra is.

Ebéd után szabadidős tevékenységek zajlanak, szabad játék, majd tanulási blokk következik újra.

A nap végén reflexió zajlik a történtekre, és nem visznek haza a gyerekek házi feladatot, mert a nyolc órás időkeretbe belefért az egyéni önálló tanulás.

A felső tagozatban is fentiekhez igazodik a napirend, ott is az a cél, hogy úgy lehessen megszervezni az egész napot, hogy a hagyományos tanórák mellett művészetekre (komplex művészeti nevelésre), hobbira, sportolásra legyen lehetőség.

A MÁSODIK MODELL – VÁLTOZATEgész napra elosztja a programokat, megtartja a délelőtti tanítás hagyományos rendjét, és erre építve kínálja a délutáni programot – nem a hagyományos napközi, hanem a délelőtti és a délutáni munka lehető leginkább megvalósuló egyenletes szétosztását, és a lehető legnagyobb szinkron megteremtését véve alapul.

23

Mind a két megoldás – az alapelvek megtartása mellett – vezethet sikerre. Az alapvető kérdés az, hogyan valósul meg a tanulói igények kielégítése, és ezekhez hogyan illeszkednek azok a szakmai kompetenciák és ambíciók, amelyek az intézmény pedagógusait jellemzik?

Az egész napos iskola, ahogy a címben is fogalmaztuk, a lehetőségek iskolája. A lehetőségek megteremtésének kettős forrása van:

24

Az intézményi költségvetés, valamint az ehhez illeszkedő programok hatékonyságának és eredményességének az átgondolása, szükség esetébe korrekciója az egyéni tanulói igények kielégítése érdekében.

A rendelkezésre álló szakmai kompetenciák, amelyek azoknak a programoknak a hátterében állnak, amelyekért a szülők érdemesnek tartják igénybe venni az egész napos iskola programkínálatát.

8. táblázat. Időfelhasználás az egész napos iskolában I.

Kerete az RJR-modell alapján (ráhangolódás, jelentésteremtés, reflexiók).A szakasz funkciója

7.45 – 8.3045 perc

Modulok: bevezetés, ráhangolódás Ráhangolódás

8.30 – 10.00(90 perc)

Tanóra

Jelentésteremtés, (tartalom-feldolgozás, fejlesztés, felkészülés, szabadidő eltöltés stb.)

10.00 – 11.00(60 perc)

Modulok: Sport – pihenés

11.00 – 12.30(90 perc)

Egyéni menü: differenciálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni (házi) feladat adás.

12.30 – 13.30(60 perc)

Ebéd, szabadidő

13.30 – 14.3060 perc

Modulok: tudomány, művészet

14.30 – 15.30(60 perc)

Tanóra

15.30 – 16.00(30 perc)

Modulok – zárás Reflexiók

Összes időfelhasználás: 345 perc (7 teljes – hagyományos értelemben vett tanóra és még 30 perc)

Ebből Tradicionális formában megtartott tanóra: 150 perc Modul-rendszerben felhasznált idő: 195 perc

(Ez részben egyéni fejlesztés, tartalmában közvetlenül köthetően a tanórához: 90 perc, azaz a tanórákkal együtt 240 perc, azaz 5 hagyományos tanóra. A többi a szabadidő)

8. táblázat. Időfelhasználás az egész napos iskolában II.

25

Kerete az RJR-modell alapján (ráhangolódás, jelentésteremtés, reflexiók).

Felhasznált idő

7.45 – 8.3045 perc

Modulok: bevezetés, ráhangolódás R + R összesen: 75 perc

8.30 – 10.00(90 perc)

Tanóra Tanóra összesen:300 perc (hagyományos tanóra 6X45 perc (270 perc), + 30 perc egyéb

10.00 – 11.00(60 perc)

Tanóra

11.00 – 12.30 (vagy 13.30)(90 perc)

Tanóra

12.30 – 13.30 (vagy 14.30)(60 perc)

Ebéd, szabadidő, sport A sporttal közvetlenül köthető a tanórához – 30 perc

13.30 – 14.30 (vagy 15.30)60 perc

Modulok - egyéni menü: differenciálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni (házi) feladat adás.

Egyéni, közvetlenül köthetően a tanórához: 60 percEgyütt a tanórákkal 240 perc, azaz 5 hagyományos tanóra Együtt: 195 perc, azaz 4 hagyományos tanóra

14.30 – 15.30 (vagy 16.30)(60 perc)

Modulok – egyéni menü: tudomány, művészet, hobbi….. 60 perc

15.30 – 16.00 (vagy 17.00)(30 perc)

Modulok – zárás

26

Összegzés

Az egész napos iskola programot bevezetni kívánó intézmények számára fontos lehet, hogy az elmúlt két évben a témához köthetően fontos reform-lépések jelentek meg:

Ezek egyike az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának kidolgozása, ennek jegyében egy pilot programok megvalósítása, amelynek eredményei biztosíthatják azt a támogató rendszert, amely a bevezetéshez és alkalmazáshoz elengedhetetlen.

A program fejlesztését támogató törvényi változások, amelyek törvényi szinten is leírják az alapvető paramétereket.

Jelen koncepció az elmúlt két év terméke. Célja annak a keretrendszernek a leírása, amely az alsó és felső tagozat számára egységben láttatja az egész napos iskolában megvalósítandó programokat, legyen szó tanóráról vagy éppen tanórán kívüli foglalkozásokról.A pedagógiai koncepció olvasása a bevezető az egész napos iskola nevelési –oktatás programjának a bevezetéséhez és működtetéséhez. Azt gondoljuk, hogy bár az iskola nem szakadhat el a gyökereitől, pedagógiai és társadalmi környezetétől, de a tanulás-pedagógiák aktuális eredményeinek ismeretére is szüksége van. Az ENI –koncepció ezekre az elméletekre épül s ezért (is) tekintjük egy új paradigmának a hazai gyakorlatban. Azt is gondoljuk, hogy iskola nem független az aktuális társadalmi, közvetlen környezeti tendenciáktól. Az elmúlt évek gazdasági és társadalmi változásai az iskoláktól is –eltérő mértékben ugyan – de biztosan változásokat várnak el. Az átalakuló és változó társadalmi (szülői) igények kielégítésének egyik megoldása lehet az egész napos iskola.Az egész napos iskola bevezetésében jelentős szerepe és felelőssége van az intézmény menedzsmentjének, valamit a pedagógusoknak, hiszen a bevezetés sikerét nagyban befolyásolják a pedagógusok nézetei, előzetes tapasztalatai is. Ezért lesz kulcselem a pedagógusok megnyerése, mert aktív támogatásuk nélkül a program intézményi szinten nem valósítható meg.Nem kerülhető meg a szülők párhuzamos felkészítése sem, mint ahogy a sikeresség érdekében át kell formálni az iskola kommunikációs stratégiáját, fejleszteni kell az ezt biztosító infrastruktúra anyagi és személyi feltételrendszerét. Az attitűd-váltás (tudatformálás), legyen szó bármely szereplőről vagy érintettről, azért nélkülözhetetlen, mert az egész napos iskola jelenéről és jövőjéről történő gondolkodás ilyen módon válhat a helyi közösség és társadalom számára is valóban köz(ös)üggyé.

27

Mellékletek

Irodalom1. What Schools for the Future? – tapasztalatai (OECD 2001.)2. A Jövő Iskolája OECD Projekt: A jövőről való gondolkodás a gyakorlatban. (A

magyarországi projekt dokumentumai, OKM, Európai Ügyek Főosztálya, Budapest, 2007) http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200801/jovo_oecd_080125.pdf

3. „Every Child Matters” a brit kormány 2003-ban indult komplex programja, ami biztosítani szeretné, hogy minden gyermek kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket

4. Extended school témában honlapok információi: http://www.teachernet.gov.uk/wholeschool/extendedschools/, http://www.dcsf.gov.uk/everychildmatters/ete/schools/extendedschools/extendedschools/ „Az egész napos iskolák fejlődésének tanulmányozása” (Studie zur Entwicklung von Ganztagsschulen /StEG/, http://www.projekt-steg.de/)

5. All-Day, All-Year Schools (The rapid development of research on all-day schools. http://www.goethe.de/wis/fut/bko/en4420519.htm) Michael Pfeifer, Heinz Günter Holtappels: Improving Learning in All-Day Schools: results of a new teaching time model, European Educational Research Journal, 2008.7.2.232

6. European Agency tapasztalatai (www.european-agency.org)

Hivatkozott irodalom1. Koncepció az egész napos nevelésoktatás stratégiájának kialakításához

(PR5) Emesz Zrt., Budapest 20122. Darvas Ágnes és Kende Ágnes: Az egész napos iskola nemzetközi

tapasztalatai, hazai lehetőségei. Budapest, Educatio. 2009.3. Mayer József – Kerber Anna – Vígh Sára: Az egész napos iskolával

kapcsolatos törekvések megjelenése a hazai közoktatásban. Háttértanulmány az ENI- programjához. 2012. Budapest, OFI. www.ofi.hu

4. Halász Gábor: A jelen és a jövő iskolája: közoktatás Magyarországon és Európában. (A VII. Nevelésügyi Kongresszuson elhangzott előadás.) http://www.oki.hu/halasz/download/NK7_eloadas_HG%20(long)%20(JAV).htm

5. Howard Gardner: http://www.howardgardner.com/books/books.html#FM6. Kőpataki Mária: Egész nap az iskolában? in: Tartalmi és szervezeti

változások a köznevelésben XVI. Országos Közoktatási Konferencia, Hajdúszoboszló 2014.okt.7-9. Suliszerviz Oktatási és Szakértői Iroda Suliszerviz Pedagógiai Intézet267-284. o

7. Kőpatakiné Mészáros Mária –Mayer József - Vígh Sára: Egész nap az iskolában? Iskolakultúra 2014/1 34-47.o

8. Nahalka István http://epa.oszk.hu/00000/00011/00124/pdf/1997-4.pdf9. Schnellbach Sikó Dóra – Kőpatakiné Mészáros Mária- Mayer József -Varga

Attila: Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának részvételi alapú fejlesztése UPSZ 2014/1-2.67-88.o.

28