Embed Size (px)
Citation preview
BRIEFING Uniós szakpolitikák – A polgárok szolgálatában
EPRS | Az Európai Parlament Kutatószolgálata Szerzők: Mar Negreiro és Tambiama Madiega
Képviselői Kutatószolgálat PE 633.171 - 2019. június HU
Digitális átállás ÖSSZEFOGLALÓ Az általunk ismert világot a digitális forradalom eddig sosem látott gyorsasággal formálja át. A digitális technológiák megváltoztatták a vállalkozások működését, illetve az emberek közötti kapcsolattartás és információcsere, valamint az állami és magánszektorral való interakció módját. Az európai vállalkozásoknak és polgároknak egyaránt megfelelő szakpolitikai keretre, készségekre és infrastruktúrákra van szükségük ahhoz, hogy kihasználhassák a digitális gazdaság által teremtett hatalmas értéket, és sikerre vihessék a digitális transzformációt. Az Európai Unió tevékeny szerepet játszik a digitális gazdaság alakításában a szakpolitikákon átívelő kezdeményezésekkel, amelyek a beruházások ösztönzésétől kezdve az uniós törvények reformján át a tagállamok koordinációjának javítását és a bevált gyakorlatok cseréjét célzó nem jogalkotási jellegű intézkedésekig terjednek. A 2014–2019 közötti parlamenti ciklus alatt számos kezdeményezés jött létre az ipar és a közszolgáltatások digitalizációja, a digitális infrastruktúrákba és szolgáltatásokba való beruházás, a kutatási programok, a kiberbiztonság, az e-kereskedelem, a szerzői jog és az adatvédelmi jogszabályok területén. Az EU polgárai egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy a digitális technológiák fontos szerepet játszanak a mindennapi életükben. Egy 2017-es felmérés keretében az európaiak kétharmada azt nyilatkozta, hogy ezek a technológiák pozitív hatással vannak a társadalomra, a gazdaságra és az életükre. Ezek a technológiák azonban új kihívásokat is támasztanak. A válaszadók többsége azon a véleményen volt, hogy az EU-nak, a tagállami hatóságoknak és a vállalatoknak fel kell lépniük az ilyen technológiák hatásainak kezelése érdekében. Az elkövetkezendő években az Európai Unió fokozottabban fogja támogatni a digitális transzformációt, amit a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó Digitális Európa programra vonatkozó, a közelmúltban benyújtott javaslat is alátámaszt: ez lenne a legelső olyan finanszírozási program, amely kizárólag az uniós digitális transzformáció támogatására szolgál. Kétségtelenül további uniós fellépésekre lesz szükség, nevezetesen az infrastrukturális beruházások növelése, az innováció ösztönzése, a „digitális bajnokok” támogatása és a vállalkozások digitalizációjának elősegítése, a meglévő digitális szakadékok csökkentése, a digitális egységes piacon a fennmaradó akadályok felszámolása, valamint megfelelő jogi és szabályozási keret biztosítása érdekében a korszerű számítástechnika és adatok, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén. Az Európai Parlament társjogalkotóként aktívan részt vesz a szakpolitikai keret alakításában, amely segítséget fog nyújtani a polgárok és a vállalkozások számára abban, hogy maradéktalanul kiaknázzák a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. Ez egy korábbi, a 2019-es európai parlamenti választásokat megelőzően kiadott tájékoztató frissítése.
A tájékoztató (Briefing) tartalma
Jelenlegi helyzet Uniós keret A 2014–2019 parlamenti ciklus során elért
eredmények A jövő lehetőségei
EPRS | Az Európai Parlament Kutatószolgálata
2
Jelenlegi helyzet Az internet és a digitális technológiák átformálják a világunkat. Európa társadalmai és gazdaságai évtizedek óta radikális digitális átalakuláson mennek keresztül, amelyet a digitalizáció, valamint az interakció számos formájának a csatlakoztatott eszközök és adatáramlások egyre növekvő száma miatti felgyorsulása segít elő.1 A digitális transzformáció egyaránt magában foglalja a digitális technológiák európai vállalkozások általi integrálását, és az új technológiák, mint például a dolgok internete (IoT), a felhőalapú számítástechnika, az innovatív digitális platformok és a blokklánc-technológiák által a társadalomra gyakorolt hatást. A digitális transzformáció egyre inkább elengedhetetlen feltétele lesz a modern gazdaságok fejlődésének, és a gazdaság számos ágazatára hatással lehet (beleértve a közlekedést, az energiaügyet, az agrár-élelmiszeripart, a távközlést, a pénzügyi szolgáltatásokat, a gyártást és az egészségügyet), valamint a mindennapi életünket is átformálhatja. Az OECD szerint az egyre nagyobb számítási teljesítménnyel rendelkező és egyre megfizethetőbb fogyasztási cikkek felgyorsítják ezt az átalakulást. Ezen túlmenően a mesterséges intelligenciát és a fejlett robotikát a digitális transzformáció olyan jelentős megvalósulási formáinak tekinthetjük, amelyek az egész társadalomra – többek között a termelékenységre, a foglalkoztatásra, az üzleti modellekre és a közszolgáltatásokra – komoly hatást gyakorolnak, amelynek kezeléséhez koherens közpolitikákra van szükség.
A digitális technológiák javíthatják az életszínvonalat, a várható élettartamot és az életminőséget. Széles körű egyetértés van abban, hogy az ilyen technológiák pozitív módon járulnak hozzá a termelékenységhez és a gazdasági növekedéshez. A Világgazdasági Fórum becslése szerint a digitális transzformációnak a társadalom és az ipar számára teremtett összesített globális értéke 2025-re meghaladja a 100 billió USD-t. Például a robotok és a mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldások piaca 2020-ra várhatóan 142 milliárd EUR-val fog növekedni. Az automatizált tudás és munkavégzés, a robotok és az önvezető járművek együttes gazdasági hatása a becslések szerint 2025-re eléri az évi 6,5–12 billió EUR-t, növelni fogja a termelékenységet, és olyan területeken fog előnyökkel járni, mint például az egészségügyi ellátás és a biztonság. Mindazonáltal az ilyen gyors változások az új üzleti modellek révén nem csak a meglévő iparágak, hanem a kormányzatok számára is zavart okozhatnak, mivel a digitális transzformáció előnyeinek kiaknázása érdekében felül kell vizsgálniuk a meglévő keretrendszereket.
A fentiekre tekintettel az Európai Unió arra törekszik, hogy segítséget nyújtson a vállalkozások és a polgárok számára annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjanak ezekhez a változásokhoz, és előnyük származzon a digitális egységes piac létrehozásából és elmélyítéséből, amely az 1990-es évek közepére nyúlik vissza, amikor Európában megkezdődött a távközlési piac liberalizációja.
Az elmúlt években az uniós politikai döntéshozók határozottan támogatták a digitális egységes piac megvalósítását. Az Európai Parlament Kutatószolgálatának 2017. decemberi tanulmánya szerint egy hatékonyan működő digitális egységes piac a 2014–2019 közötti időszakban évente 415 milliárd EUR-val járulna hozzá a gazdaságunkhoz, és több százezer új munkahelyet teremtene2. A digitális egységes piac 2017-es félidős felülvizsgálatában az Európai Bizottság új uniós szintű fellépésre szólított fel. Már sor került új kezdeményezések elindítására, ideértve a három új összekapcsolhatósági célkitűzésre irányuló bizottsági javaslatot, és az új generációs szélessávú infrastruktúra (5G) kiépítésének felgyorsítására vonatkozó szakpolitikai intézkedéseket. A Bizottság szerint az ipari internet várhatóan sokkal több előnnyel fog járni, mivel az 5G megvalósítása egy sor olyan új innovatív szolgáltatás létrehozását teszi lehetővé, amelyek át fogják alakítani például a gyártási, az energetikai, a járműgyártási és az egészségügyi ágazatot.
A digitális transzformáció számos kihívással jár, ideértve az alábbiakat:
Az ipar digitalizációja lemaradásban van: Az OECD szerint az információs és kommunikációs (ikt-) technológiák vállalkozások általi használata az EU-ban lassú mértékben növekedett, a fejlett elektronikus üzletviteli alkalmazások használatának aránya pedig különösen alacsony. A hagyományos ágazatok (mint az építőipar, az agrár-
Digitális átállás
3
élelmiszeripar, a textilipar vagy az acélgyártás), valamint kis- és középvállalkozások különösen le vannak maradva a digitális transzformáció tekintetében.3
A digitális egységes piac még nem valósult meg teljes mértékben: Az erőfeszítések és az előrelépések ellenére az egységes piac még nem valósult meg. Továbbra is számos akadály áll az olyan szolgáltatások előtt, mint például az elektronikus kereskedelem, megnehezítve az uniós vállalkozások által kínált árukhoz és szolgáltatásokhoz való teljes körű hozzáférést.
Digitális szakadék: Felmerültek bizonyos aggályok azzal kapcsolatban, hogy a városi és vidéki területek, és az uniós tagállamok közötti jelenlegi és jövőbeli digitális szakadék miatt nem minden európai fogyasztó és vállalkozás fog részesülni a digitális transzformáció előnyeiből. Európában a digitális szakadék az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent, azonban korántsem szűnt meg4. Például, a fogyasztóknak nyújtott távközlési szolgáltatások árai és minősége között jelentős különbségek vannak.
Digitális kompetenciával rendelkező munkaerő hiánya: Már a munkahelyek 90%-a igényli a legalább minimális szintű digitális készségek meglétét, a digitális szakemberek iránti kereslet pedig egyre növekszik. A Bizottság szerint azonban az EU lakosságának 44%-a, a munkaerőnek pedig 37%-a nem rendelkezik elégséges szintű digitális készségekkel. Emellett az uniós vállalkozások közel fele továbbra sem rendelkezik az alkalmazottaik átképzésére irányuló stratégiával.
Kevés a „digitális bajnok”: A világ 200 legkiemelkedőbb digitális vállalata közül csak 8 európai.5 A legjobb 15 között csak amerikai, illetve kínai cégek szerepelnek. Hasonlóképpen, a nagyteljesítményű számítástechnikai kapacitással rendelkező legkiemelkedőbb szuperszámítógépeket nem az EU-ban gyártják. A PwC által 2018-ban készített felmérés szerint Ázsia vezeti a digitális bajnokok rangsorát.
Kiberbiztonsági felkészültség hiánya: A digitális transzformáció stabil, biztonságos és ellenálló digitális hálózati infrastruktúrát igényel. A világszerte előforduló kiberbiztonsági incidensek fenyegetést jelentenek a kritikus infrastruktúrák és a demokratikus folyamatok számára. Jelenleg Európa nincs megfelelően felkészülve a kiberbiztonsági fenyegetések kezelésére. Az erőforrások és know-how Unión belüli széttagoltsága miatt az ipar és a közszféra számára nehézséget jelent a szükséges berendezések és eszközök (mint például a kvantumtechnológia) biztosítása.6
A digitális transzformációba vetett bizalom kiépítése: Az összekapcsolt rendszerek, termékek és szolgáltatások biztonsága, továbbá a vállalkozások felelőssége tekintetében is új kihívásokkal kell szembenéznünk. Az ipari ellátási láncok egyre összetettebbé válnak, és egyre több szereplő vesz bennük részt a különböző ágazatokból. A hibás érzékelők, a sérülékeny szoftverek, vagy a nem stabil hálózati csatlakozás megnehezítheti annak megállapítását, hogy technikai és jogi szempontból ki felelős a károkért.
Beruházási hiány: A jelenlegi becslések a Bizottság által kitűzött, 2025-re teljesítendő internetcsatlakozási célkitűzések eléréséhez szükséges 500 milliárd EUR összértékű beruházáshoz képest 155 milliárd EUR nagyságrendű hiánnyal számolnak; ezeknek a célkitűzéseknek a teljesítésével Európa globális vezető szerepet vállalna az 5G szolgáltatások bevezetése területén. Ezenkívül a korszerű számítástechnikai rendszerek hiánya gátolja Európát abban, hogy sikereket érjen el az adatgazdaság terén. Továbbá, ahogy azt a Bizottság „Mesterséges intelligencia Európa számára” című közleménye kiemelte, a mesterséges intelligenciába történő beruházás tekintetében jelenleg az EU és a versenytárs gazdaságok között több mint évi 10 milliárd EUR a különbség.
Azonban a digitális transzformáció előmozdítása az EU-ban számos lehetőséggel és előnnyel is jár, köztük az alábbiakkal:
Megnövekedett termelékenység és több munkahely: Az ikt-kba történő beruházások teszik ki az európai termelékenység növekedésének 50%-át. A magas növekedési potenciállal rendelkező induló innovatív vállalkozások és cégek
EPRS | Az Európai Parlament Kutatószolgálata
4
fejlesztésének támogatása innovációs és foglalkoztatási előnyökkel jár, mivel az ilyen vállalkozások jellemzően új munkahelyeket teremtenek. Hasonlóképpen az új piacok, mint például az úgy nevezett „app economy”, azaz a mobilalkalmazásokhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek az elmúlt években új foglalkoztatási lehetőségeket hoztak létre. Sokkal több munkahelyet lehetne teremteni: Európában jelenleg több mint 350 000 betöltetlen álláshely van magasan képzett műszaki szakértők számára olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és a kiberbiztonság.
Megnövekedett hatékonyság: A Bizottság véleménye szerint a digitális transzformáció segítséget nyújt a hagyományos iparágak számára új áruk erőforrás-hatékonyabb módon történő előállításához, és a közigazgatási szervek számára jobb, gyorsabb és olcsóbb szolgáltatások nyújtását teszi lehetővé. A mesterséges intelligencia különböző technológiai megoldásokban és ágazatokban történő felhasználása csökkentheti például a halálos kimenetelű közúti balesetek számát, elősegítheti az erőforrások, köztük az energia és a víz intelligensebb használatát, a gazdaságokban csökkentheti a növényvédő szerek használatát, és versenyképesebbé teheti a gyártási ágazatot.7 A blokklánc szintén egyike az olyan feltörekvő technológiáknak, amelyek számos ágazatra képesek óriási hatást gyakorolni.
Fogyasztói tudatosság: A digitális technológiák egyre nagyobb mennyiségű adatot és információt biztosítanak számunka, amelyek révén átalakul a vásárlás, az utazás, a munka, a tanulás, a kommunikáció és az emberek közötti kapcsolattartás módja. Egy 2017-es Eurobarométer tematikus felmérés keretében az európaiak kétharmada azt nyilatkozta, hogy a digitális technológiák pozitív hatással vannak a társadalomra, a gazdaságra és az életükre.
1. ábra – A digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatója (DESI) 2018
Forrás: Európai Bizottság, A digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatója, 2018
Digitális átállás
5
Uniós keret Jogi keret Az EU számos ágazati és horizontális szakpolitika keretében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) több rendelkezése alapján hozhat intézkedéseket a digitális transzformációval kapcsolatban.8 A digitális egységes piac harmonizációjának jogalapjaként általánosságban alkalmazott rendelkezések az EUMSZ 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint 26., 27., 114. és 115. cikke. A digitális transzformáció előmozdítására a fentieken kívül az EUMSZ 173. cikke alkalmazható, amely az uniós ipar versenyképességének javítására helyezi a hangsúlyt. E rendelkezés alapján az Uniónak és a tagállamoknak fel kell lépniük annak érdekében, hogy felgyorsítsák az ipar alkalmazkodását a strukturális változásokhoz, ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely az Unió egész területén kedvez a kezdeményezéseknek és a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – fejlődésének, ösztönözzék a vállalkozások közötti együttműködést, és elősegítsék az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználását. Ezen túlmenően az EUMSZ 179. és 180. cikkét lehet alkalmazni, amelyek az EU és a tagállamok által a kutatás és technológiafejlesztés területén tett intézkedések jogalapját képezik.9
Az EU a digitális politikák különböző területein rendelkezik hatáskörrel intézkedések meghozatalára, habár az uniós fellépést korlátozza a szubszidiaritás elve az olyan ágazatokban, mint az oktatás és az egészségügy, illetve az a követelmény, hogy egyes kérdések (például az adó- és biztonságpolitika) tekintetében a Tanács egyhangú jóváhagyása szükséges. Egyes területeken sor került harmonizációs jogszabályok, köztük az uniós távközlési keretrendszer, illetve e-kereskedelmi és fogyasztóvédelmi jogszabályok elfogadására. Ezenkívül számos nem jogalkotási jellegű kezdeményezés indult például a digitális készségek és az e-közigazgatás területén, amelyek nemzeti hatáskörben maradnak, ezeken a területeken azonban a tagállamok a fellépéseiket a Bizottsággal együttműködésben hangolják össze.
Szakpolitikai fejlemények és kihívások 2000-ben, a lisszaboni menetrend kidolgozásakor az Európai Tanács azt a célt tűzte ki, hogy az EU 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon. Ezért a Bizottság három egymást követő stratégiát dolgozott ki (az eEurope 2002 és az eEurope 2005 cselekvési tervet és az i2010 stratégiát) az internet-infrastruktúra és -szolgáltatások, mint az e-közigazgatás és az e-üzletvitel hatékonyabb bevezetése, és az ikt-ágazat innovációs és kutatási költségvetésének növelése érdekében. A digitális politikákat az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek kulcsfontosságú részeként azonosították, 2010-ben pedig az EU digitalizációjának ösztönzése céljából létrejött az európai digitális menetrend.
Napjainkban a Jean-Claude Juncker elnök által vezetett Bizottság a napirendjében az eddigieknél kiemeltebben foglalkozik a digitális politikákkal, amelyek a Juncker-terv tíz prioritása közül a második helyen szerepelnek (a digitális egységes piac megvalósítása). Ebből a célból a Bizottság 2015 májusában benyújtotta a digitális egységes piaci stratégiát, amelyben 16 kulcsfontosságú intézkedés szerepel.
A digitális egységes piaci stratégiáról 2017 májusában készült félidős értékelés eredményei azt mutatják, hogy a stratégia elfogadása óta jelentős előrehaladás történt, és számos javaslatot fogadtak el (lásd a következő szakaszt). Az értékelés rámutatott azonban, hogy további munkára van szükség például az adatgazdaság, az online platformok, a termékfelelősség és a kiberbiztonság területén.
Nemzetközi szinten az EU világszerte párbeszédet folytat partnereivel az olyan területek támogatásának fenntartása érdekében, mint az internet szabályozása, a szellemitulajdon-jogok és a jövőbeli technológiákra, köztük az 5G-re vonatkozó egységes szabványok, illetve a frekvenciagazdálkodás fokozatos harmonizációjáról szóló megállapodások megkötése céljából.
EPRS | Az Európai Parlament Kutatószolgálata
6
Ezenfelül, az EU egyre inkább törekszik arra, hogy globális szintű fejlődést érjen el a kiberbűnözéssel szembeni ellenálló képesség és az ilyen bűncselekményektől való elrettentés terén.
Pénzügyi keret Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan egységes program, amely a digitális transzformáció támogatására szolgál. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül több EU-s program járul hozzá a digitális infrastruktúrákba és szolgáltatásokba történő beruházáshoz a technológiafejlesztés különböző szakaszaiban.10 A jelenlegi többéves pénzügyi keret digitális politikával kapcsolatos alkotóeleme az 1082 milliárd EUR teljes kötelezettségvállalási előirányzatból 37,4 milliárd EUR-t tesz ki (azaz a teljes keret mindössze 3,9%-át). Az ilyen beruházások hatásának maximalizálása érdekében az EU kiegészítő állami és magánfinanszírozást von be a köz- és magánszféra közötti partnerségeken (PPP), a tematikus és/vagy regionális platformokon és csomópontokon, továbbá különböző közvetítőkön, például bankokon keresztül.
Az európai strukturális és beruházási alapok keretében körülbelül 21,4 milliárd EUR-t különítettek el a digitális szektor 2014 és 2020 között történő finanszírozására, amelyből több mint 6 milliárd EUR-t fordítanak a nagysebességű szélessávú hálózatok városi és vidéki területeken történő kiépítésére. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) például hozzá fog járulni ahhoz, hogy 2020-ig EU-szerte több mint 14,5 millió háztartás számára legyen elérhető a legalább 30 Mbps sebességű szélessávú hozzáférés. Ezen túlmenően az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap célul tűzte ki, hogy 2020-ig a vidéki területeken élő 18 millió ember számára biztosítja a szélessávú hozzáférést.
2018 szeptemberétől a digitális ágazatba történő, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) keretén belüli beruházások körülbelül 37,8 milliárd EUR-t tesznek ki (az említett dátumig mozgósított beruházások teljes összegének 11%-át).
Az EU tagállamainak határain átívelő közlekedési, energetikai és távközlési infrastruktúra kiépítésének előmozdítására és társfinanszírozására létrehozott Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében az ikt-infrastruktúrára elkülönített költségvetés a többéves pénzügyi keret 2014–2020 közötti időszaka során körülbelül 1 milliárd EUR.
Az EU kutatási programja, a Horizont 2020 keretében a tervek szerint a 2016–2020 közötti időszakban 5,5 milliárd EUR nagyságrendű, célzott EU-s kutatási és innovációs beruházásra kerül sor a kulcsfontosságú digitális technológiák területén. Például közel 3,2 milliárd EUR-t különítenek el nanoelektronikára, a fotonikára, a robotikára, az 5G-re, a nagysebességű számítástechnikára, a nagy adathalmazokra, a felhőalapú számítástechnikára és a mesterséges intelligenciára. Az egyik legfőbb kezdeményezés az 5G-PPP (az 5G infrastruktúrával kapcsolatos, a köz- és a magánszféra közötti partnerség) elnevezésű program, amely 700 millió EUR összegű uniós finanszírozásban részesül, és amelynek teljes költségvetése magánfinanszírozással kiegészítve 2025-re eléri a 3,5 milliárd EUR-t. Meg kell említeni ezenkívül a Quantum Technologies Flagship elnevezésű, azaz a kvantumtechnológiával kapcsolatos kiemelt és átfogó kutatási kezdeményezést, amelynek célja egy versenyképes európai kvantumtechnológiai ipar kiépítése, amelynek a 2018–2021 közötti időszakra előirányzott költségvetése 132 millió EUR, teljes költségvetése pedig körülbelül 1 milliárd EUR.
Ehhez hasonlóan, annak érdekében, hogy támogassa az európai vállalkozásokat a digitális transzformáció előnyeinek teljes körű kiaknázásában, 2016 áprilisában a Bizottság egy átfogó stratégiát fogadott el az európai ipar digitalizálásáról. A stratégia az ipar digitalizációjára irányuló tagállami kezdeményezések közötti együttműködést ösztönző intézkedéseket foglal magában, és közel 50 milliárd EUR11 finanszírozási támogatásban részesül.
Digitális átállás
7
A 2014–2019 parlamenti ciklus során elért eredmények 2015 közepe, azaz a digitális egységes piaci stratégiára vonatkozó első javaslat benyújtása óta számos eredményt értünk el a különböző digitális politikákban az ipar és a polgárok tekintetében egyaránt, nevezetesen az alábbi területeken:
Az európai ipar digitalizálása: az európai ipar digitalizálásáról szóló közleményének 2016. áprilisi elfogadása óta a Bizottság az ipar digitalizációjára irányuló európai, regionális és tagállami intézkedések végrehajtására törekszik. Ezek közé tartoznak a digitális technológiák és digitális ipari platformok fejlesztésére szolgáló forrásokat összefogó, a köz- és magánszféra közötti partnerségek (pl. az EuroHPC, azaz a nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás és a digitális innovációs csomópontok páneurópai hálózata), illetve a bevált gyakorlatok megosztása.
A közszféra digitális transzformációja: A 2016–2020 közötti időszakra szóló európai e-kormányzati cselekvési terv alapján a digitális közszolgáltatások modernizálására irányuló kezdeményezések elfogadására került sor, illetve több ilyen kezdeményezés van jelenleg is folyamatban. Az elektronikus azonosító eszközök határokon átnyúló elismeréséről szóló eIDAS rendelet 2018 szeptemberében lépett hatályba. Ezenkívül a 2018. október óta alkalmazandó, az egységes digitális kapuról szóló rendelet a vállalkozások és a polgárok számára egy egységes online hozzáférési pontot biztosít, amelyen keresztül információkat gyűjthetnek a tagállami törvényekről, illetve az olyan közigazgatási követelményekről és eljárásokról, mint például a cégbejegyzés.
Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex átdolgozása: a társjogalkotók által 2018-ban elfogadott új intézkedéscsomag a polgárok számára több jogot biztosít: joguk van például a távközlési szolgáltatók közötti egyszerűbb váltásra, illetve arra, hogy vészhelyzet esetén nyilvános értesítéseket fogadjanak a mobiltelefonjukon. Az új szabályok ezenkívül jobb és megfizethetőbb hálózati összekapcsoltságot garantálnak az egész EU-ban. Az intézkedéscsomag várhatóan növelni fogja a hálózati infrastruktúrába történő beruházások szintjét és fokozni fogja a tagállamokon keresztüli szakpolitikai koordinációt, például az 5G-vel kapcsolatos spektrumharmonizáció és a hálózatok kiépítésébe történő együttes beruházások fokozásával. A csomag a nemzetközi telefonhívások költségeit is maximalizálni fogja.
Új szélessávfejlesztési alapok: az Európai Szélessávfejlesztési Alap célja, hogy segítséget nyújtson a magánbefektetők számára a digitális hálózati infrastruktúra alacsony szinten ellátott területeken történő támogatására irányuló erőfeszítéseik egyesítésében. Az Alap 2021-ig körülbelül 1,7 milliárd EUR nagyságrendű további beruházást fog generálni. Meg kell említeni az új WiFi4EU kezdeményezést is, amely támogatja a wifi-hozzáférés ingyenes biztosítását helyi közösségek felhasználói számára. Ez 2020-ig körülbelül 8000 helyi közösség számára tenné lehetővé, hogy részesüljön az összesen 120 millió EUR összegű költségvetésből.
A barangolási díjak megszüntetése: 2017 júniusa óta, nagyrészt az Európai Parlament nyomásgyakorlásának köszönhetően, az uniós polgárok az Unión belüli külföldi utazás során is a hazai díjszabás szerint, többletköltség nélkül használhatják mobiltelefonjukat. Azóta növekedett a külföldi telefonhasználat: az adatforgalom mértéke ötszörösére, az EU-ban lebonyolított telefonhívások száma pedig közel két és félszeresére emelkedett.
Nyílt internet: a 2016 tavasza óta hatályban lévő hálózatsemlegességi szabályoknak köszönhetően a minden európai szabadon csatlakozhat a nyílt internethez, anélkül, hogy bármilyen korlátozással kellene szembesülniük az általuk választott tartalmak és szolgáltatások tekintetében.
Kiberbiztonság: a hálózati és információs rendszerek egységesen magas szintű biztonságáról szóló, a társjogalkotók által 2016-ban elfogadott irányelv (a NIS irányelv, amelynek átültetési határideje 2018 májusa) javítja a tagállamok kiberbiztonsági kapacitását és a köztük folyó együttműködést, és előírja a vállalkozások számára a
EPRS | Az Európai Parlament Kutatószolgálata
8
biztonsági incidensek és kibertámadások megelőzésének kötelezettségét. Ezenkívül a Bizottság 2017 szeptemberében elfogadott egy kiberbiztonsági csomagot, amely az ellenálló képesség, az elrettentés és a védelem további javítására irányuló új kiberbiztonsági kezdeményezéseket tartalmaz. A társjogalkotók 2019 áprilisában elfogadták az új, kiberbiztonsági jogszabályt, amelynek célja az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) megerősítése és az IKT-termékekre, szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó önkéntes uniós kiberbiztonsági tanúsítási keret létrehozása.
Nem személyes adatok szabad áramlása: egy 2018 novemberében elfogadott új uniós jogszabálynak köszönhetően a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának kiegészítéseként az EU-ban mindenki jobb és versenyképesebb adattárolási és -feldolgozási szolgáltatásokhoz fog hozzájutni.
Határokon átnyúló online tartalmak: 2018 áprilisa óta az online tartalomszolgáltatások hordozhatóságára vonatkozó új uniós szabályok lehetővé teszik az EU területén belül utazó polgárok számára, hogy külföldön is hozzáférhessenek azokhoz az online tartalomszolgáltatásokhoz, például filmekhez, TV sorozatokhoz vagy sportközvetítésekhez, amelyekre otthon fizettek elő.
A személyes adatok online védelme: az új adatvédelmi szabályok ( (GDPR)) értelmében, amelyek 2018. május 25-e óta az egész EU-ban hatályosak, az európai polgárok biztonságos módon továbbíthatják személyes adataikat az online szolgáltatók között, és jogukban áll információt kapni arról, hogy a személyes adataikat milyen módon gyűjtik be. Továbbá a „személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog” értelmében a személyes adatokat kérésre törölni kell, ha egy adott vállalatnak nincs jogos indoka azok megtartására.
Területi alapú tartalomkorlátozás betiltása: 2018. december 3-a óta az európai polgároknak az online vásárlás során már nem kell aggódniuk a területalapú tartalomkorlátozás miatt, mivel a weboldalak már nem blokkolhatják, illetve nem irányíthatják át a felhasználókat csak azért, mert valamely más uniós tagállamban tartózkodnak. A tilalom azonban kezdetben nem vonatkozik a szerzői joggal védett tartalmakra és szolgáltatásokra (például e-könyvekre, illetve zenék és audiovizuális tartalmak letöltésére). A Parlament kifejezett kérésére a jogszabályba beillesztettek egy felülvizsgálati záradékot, amely előírja a Bizottság számára, hogy két év elteltével felül kell vizsgálnia a helyzetet.
A közszféra információinak további felhasználása: Az átláthatóság, az adatalapú innováció és a tisztességes verseny előmozdítása érdekében e jogszabály nemrégiben elfogadott felülvizsgálata lehetővé teszi, hogy a közszférabeli szervezetek birtokában lévő, a közszféra információinak további felhasználására szánt anyag álljon rendelkezésre.
A szerzői jogra vonatkozó uniós szabályok modernizálása: A szerzői jogra vonatkozó uniós jogszabályokat módosították annak érdekében, hogy megfeleljenek napjaink digitális környezetének. Módosították a jogszabályt annak érdekében, hogy a polgárok online szélesebb körben hozzáférjenek a kreatív tartalmakhoz, és hogy a szerzők és művészek jobb védelemben részesüljenek műveik digitális hasznosításának vonatkozásában.
Számos más jogalkotási dossziét – mint például azonline adatvédelemre és az elektronikus bizonyítékokra vonatkozó javaslatokat – még nem fogadtak el a társjogalkotók. Az üggyel kapcsolatos további munka attól függ majd, hogy az új Parlament és a többi intézmény hogyan dönt a folytatásról.
Digitális átállás
9
A jövő lehetőségei A digitális transzformáció előmozdítása minden eddiginél kiemeltebb helyet foglal el az EU politikai napirendjén, és azt Európa jövőbeli növekedési potenciálja felszabadításának egyik kulcsfontosságú elemeként ismerték el. A Bizottság Európa jövőjéről szóló fehér könyve kiemeli a technológia és az automatizálásmegnövekedett használata által jelentett kihívásokat, amelyek hatással lesznek a munkahelyekre és az iparágakra. A tárgyalt forgatókönyvek egyikében a digitalizáció támogatása érdekében új uniós szintű projektek elindítására szólít fel. A globalizációról szóló vitaanyagában a Bizottság hangsúlyozta azt is, hogy bár még továbbra is az átalakulás korai szakaszában van, Európa számára jelent majd kihívást, hogy innovatív legyen a stratégiai jelentőségű technológiák terén, és hogy a munkaerőpiaci szakadék elmélyülésének megakadályozása érdekében segítséget nyújtson a munkavállalóknak a megfelelő készségek megszerzéséhez. A Bizottság ezenkívül a megfelelő válaszok kidolgozása érdekében jelenleg is elemzi a digitális transzformáció hatásait a különböző területeken, köztük az uniós munkaerőpiacokon, a mesterséges intelligencia és a robotika, valamint a szabványosítás területén.
Az Európai Parlament a maga részéről határozott uniós fellépésre szólít fel a gazdaság és a társadalom digitális transzformációjának előmozdítása érdekében. A 2019. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2018. márciusi állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozta a technológiai átalakulásból származó gazdasági növekedés lehetőségét, és szorgalmazta, hogy az uniós költségvetés megfelelő szerepet kapjon az európai ipar digitalizációjának támogatásában, valamint a digitális készségek és vállalkozások előmozdításában. A Parlament szorgalmazta ezenkívül a nők vállalkozói tevékenységének előmozdítását és támogatását, különösen az ipar digitális átalakulása keretében. Az erről folyó vitát uniós szinten vezető Parlament már 2017 januárjában felszólította a Bizottságot, hogy értékelje a mesterséges intelligencia hatásait, és átfogó ajánlásokat tett a robotikával és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos uniós jogi és etikai keret létrehozására. A Parlament 2019 februárjában a mesterséges intelligenciára és robotikára vonatkozó átfogó uniós iparpolitika elősegítéséről szóló állásfoglalást fogadott el.
A hangsúly egyre inkább az olyan intézkedésekre helyeződik, amelyek révén az EU egyedi hozzáadott értéket tud biztosítani, kiemelt figyelmet fordítva az olyan európai digitális projektekre, amelyeket azok hatóköre és mértéke miatt az egyes országok nem lennének képesek egyedül megvalósítani. Ez a helyzet például a jövőbeli Digitális Európa program szerint meghatározott területeken. Ez a legelső olyan uniós program, amelyet kizárólag a digitális transzformáció támogatása érdekében hoztak létre, és amely a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó, jelenleg tárgyalt javaslatok részét képezi. Az említett finanszírozási program javasolt összköltségvetése 9,2 milliárd EUR, és célja a beruházások ösztönzése (főként a szuper-számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a digitális közszolgáltatások és a fejlett digitális készségek átfogó területein)12, továbbá annak biztosítása, hogy a digitális technológiákat széles körben használják a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. A várakozások szerint egy ilyen kiterjedt uniós szintű finanszírozással elérhető a nagy volumenű magánberuházások bevonzásához szükséges kritikus tömeg.
A Bizottság várakozásai szerint a Digitális Európa program szinergiákat teremt a többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó egyéb releváns javaslatokkal, nevezetesen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel (CEF) és az Európai horizont programmal, és kiegészíti azokat. A CEF költségvetéséből körülbelül 3 milliárd EUR-t különítenek el a digitális infrastruktúra kialakítására, míg az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram kutatási és fejlesztési tevékenységeket fog finanszírozni. Ezen túlmenően a kiberbiztonság támogatása céljából az Európai Védelmi Alap keretében további finanszírozási források elkülönítését tervezik.
A fentiekhez hasonlóan, a regionális fejlesztési és kohéziós alapok továbbra is támogatni fogják regionális szinten a gazdaság digitális transzformációját, és regionális hálózatokat és rendszereket fognak létrehozni a fenntartható közlekedés, az intelligens energiahálózatok, az intelligens városok és a nagysebességű digitális hozzáférés előmozdítása érdekében. Emellett a digitális
EPRS | Az Európai Parlament Kutatószolgálata
10
transzformációval kapcsolatos beruházásokra a jövőbeli InvestEU Alap négy területe keretében lesz lehetőség, különös tekintettel a digitális infrastruktúrákba, a kisvállalkozások digitális transzformációjába, a digitális technológiák kutatásába történő beruházásokra, valamint a szociális gazdaság támogatására a digitális transzformáció előnyeinek kihasználása érdekében.
Ami a szakpolitikai kilátásokat illeti, a jelenlegi Szerződéseknek megfelelően a Bizottság szakpolitikai eszközök kombinációjának alkalmazását tervezi, beleértve a pénzügyi támogatást, a koordinációt és a jogalkotást, hogy kezelni tudja az azonosított jogi és szabályozási hiányosságokat, és az elkövetkező években az EU-ban további digitális beruházásokat generáljon. A szakpolitikai kezdeményezések jogalkotási eszközökön (főként a tagállami jogszabályok közelítésén) és nem jogalkotási eszközökön alapulnak, köztük a tagállami koordinációs mechanizmusokon és a bevált gyakorlatok megosztásán.
Az alábbi területeken új, illetve aktualizált jogszabályok vagy iránymutatások bejelentésére került sor:
A robotika és a mesterséges intelligencia területén folyó politikai párbeszéd középpontjában egy ideje az azzal kapcsolatos kérdések állnak, hogy a technológiák milyen kihívások elé állítják az etikai normákat és az etikai előírásokat. Arra az előfeltevésre alapozva, hogy az EU-nak globális vezetővé kell válnia az etikai szempontból felelős mesterséges intelligencia területén, a Bizottság 2018 során konzultációkat folytatott az összes érdekelt féllel és a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoporttal, amely 2019 áprilisában az etikus mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós iránymutatásokat tett közzé. Ezen iránymutatások foglalkoznak többek között a tisztességesség, a biztonság, az átláthatóság, a magánélet és a személyes adatok védelmével, valamint a megkülönböztetésmentességgel.
A digitális technológiák (például a dolgok internete (IoT), a robotika és a mesterséges intelligencia) felemelkedése különösen az önvezető járművek és az IoT termékek területén a biztonságra és a felelősségre vonatkozó jelenlegi szabályok megfelelősége mérlegelésének alapjául is szolgált. Az Európai Parlament a polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályok aktualizálására szólított fel az autók és robotok önjáró és kognitív funkciói fejlődésének figyelembevétele céljából. A Bizottság bejelentette, hogy 2019-ben közzétesz egy iránymutató dokumentumot a termékfelelősségről szóló irányelv értelmezéséről, és értékelni fogja, hogy szükséges-e aktualizálni az irányelv egyes szempontjait annak érdekében, hogy a fogyasztók és a gyártók számára jogi egyértelműséget biztosítson a hibás termékek tekintetében.
Ezenkívül az alábbi területeken új kezdeményezéseket lehet indítani:
A digitális adatokhoz való hozzáférés és a digitális adatok további felhasználása (különös tekintettel a nem személyes és a gépek által generált adatokra) az EU iparának számos ágazatában, például az egészségügyi és a szociális ellátásban a digitális transzformáció egyik kulcsfontosságú feltétele. Új kezdeményezések indítására kerülhet sor az adatmegosztási megállapodások, és különösen a vállalkozások közötti, illetve a vállalkozások és a kormányzati szervek közötti adatmegosztás szabályainak további harmonizálása, továbbá az olyan fogalmak, mint például az adatok tulajdonjogának tisztázása érdekében.
Az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek átjárhatóságának jelenlegi, az egész EU-ra kiterjedő hiánya jelentős hátrányokkal jár, és gátolja a fejlődést az egészségügyi kutatás, a megelőzési stratégiák és a személyre szabott gyógyászat területén. A Bizottság javaslatokat terjeszthet elő az európai egészségügy és ápolás-gondozás digitális transzformációjának összehangolására irányuló erőfeszítések fokozása céljából, beleértve a határokon átnyúló átjárhatóság biztosítására, továbbá az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz a felhatalmazott egészségügyi
Digitális átállás
11
szakemberek általi, határokon átnyúló hozzáférés biztosítására irányuló kezdeményezéseket.
A közszféra digitalizációja (azaz az e-kormányzat) esetében a hangsúly a 2016–2020 időszakra szóló európai e-kormányzati cselekvési terv végrehajtására helyeződik. A 2017. évi tallinni nyilatkozattal összhangban további uniós fellépésre kerülhet sor, különösen a közszolgáltatások összekapcsolhatósága, a közszféra adatainak újrafelhasználhatósága és a köztisztviselők digitális készségeinek fejlesztése területén.
Az uniós versenyhatóságok egyre inkább aggódnak a digitalizáció által a versenypolitika számára jelentett kihívások miatt, és minden bizonnyal fokozni fogják az ellenőrzéseket a szűk keresztmetszetek elkerülése és annak megakadályozása érdekében, hogy a digitális platformok visszaéljenek a piaci erőfölényükkel.
A szabványosítás kérdésének megoldása érdekében uniós szintű koordináció szükséges. Kezdeményezések indulhatnak a feltörekvő technológiák (például a blokklánc-technológia) szabványosításának előmozdítása, és ezáltal az európai ipar digitalizációjának támogatása érdekében.
Az EU mérlegelheti ezenkívül a kiberbiztonsággal kapcsolatos technológiák és ipari kapacitások fejlesztésének előmozdítására, illetve egy európai kiberbiztonsági válsághelyzeti együttműködésnek a 2018. június 26-i tanácsi következtetések alapján történő létrehozására irányuló intézkedések meghozatalát.
A digitális transzformáció átformálja a munka és a munkaerőpiacok jellegét, és aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy ez milyen hatással lesz a foglalkoztatási feltételekre, valamint különösen a foglalkoztatási szintekre. Kezdeményezések indulhatnak a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció stratégiája területén, többek között az oktatási és képzési rendszerek modernizálása, valamint az olyan kis- és középvállalkozások támogatása érdekében, amelyek egyedi kihívásokkal néznek szembe a kiemelkedő digitális készségekkel rendelkező munkaerő vonzása és megtartása területén.
FŐBB HIVATKOZÁSOK Európai Bizottság, 460. sz. tematikus Eurobarométer felmérés: Attitudes towards the impact of digitisation and automation on our daily lives [A digitalizáció és az automatizálás a mindennapi életünkre gyakorolt hatásának megítélése], 2017. Európai Bizottság, Digital Transformation Scoreboard 2017 [A digitális transzformációra vonatkozó 2017-es eredménytábla], 2017. február. Európai Bizottság, Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása című közlemény, 2016. április. Bentzen, N., Negreiro, M., Reillon, V., Sajn, N., és Szczepańsk, M.: Adapting to new digital realities: Main issues and policy responses [Alkalmazkodás az új digitális kihívásokhoz: A főbb kérdések és szakpolitikai válaszok], EPRS, Európai Parlament, 2018. április. Madiega, T. és Szczepański, M.: Digital transformation [Digitális transzformáció], in: Bassot, E.: Ten issues to watch in 2019 [2019 tíz legfontosabb témája], EPRS, 2019. január. Madiega, T., Szczepański, M., és Monteleone, S., 'Priority 2: A connected digital single market’ [2. prioritás: összekapcsolt digitális egységes piac], in: Bassot, E. és Hiller, W., The Juncker Commission's ten priorities: An end-of-term assessment [A Juncker vezette Bizottság tíz prioritása: mandátumzáró értékelés], 2019. május Scott, Marcus J., Petropoulos, G., Yeung, T., The European Digital Single Market Delivering economic benefits for citizens and businesses, [Az európai digitális egységes piac gazdasági előnyei a polgárok és a vállalkozások számára], 2019. január
EPRS | Az Európai Parlament Kutatószolgálata
12
Parry, M. és Sapała, M., 2021-2027 multiannual financial framework and new own resources: Analysis of the Commission's proposal [A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret és az új saját források – A Bizottság javaslatának elemzése], EPRS, Európai Parlament, 2018. július. Szczepański M., Digital Europe programme: Funding digital transformation beyond 2020 [A Digitális Európa program: a digitális átállás finanszírozása 2020 után], EPRS, Európai Parlament, 2018. október. Európai Parlament, European Artificial Intelligence (AI) leadership, the path for an integrated vision [Európa vezető szerepe a mesterséges intelligencia terén: egy integrált elképzelés felé vezető út], 2018. szeptember.
Digitális átállás
13
VÉGJEGYZETEK
1 A „digitalizálás” kifejezetten az információk, illetve adatok analóg formátumról digitális formátumra történő átalakítását jelenti. A „digitalizáció” ezzel szemben a digitális vagy számítógépes technológia (valamely szervezet, iparág vagy ország általi) alkalmazását vagy fokozott használatát jelenti, és ennélfogva ez a fogalom általánosságban azt írja le, hogy a digitalizálás milyen módon hat a gazdaságra és a társadalomra (lásd: OECD, Going Digital: Making the Transformation Work for Growth and Well-Being, 2017., 9. o.).
2 A becslések szerint a 2019–2024 közötti időszakban a digitális gazdaság tágabb területére vonatkozó közös fellépések évi 178 milliárd EUR hozzájárulást jelenthetnének (lásd EPRS, Europe’s two trillion euro dividend: Mapping the Cost of Non-Europe 2019-24, (Európa kétbillió eurós osztaléka: Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségek feltérképezése (2014–2019), 2019. április)
3 Lásd a Bizottság közleményét : Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása (2016).
4 Lásd a Bizottság Európa digitális fejlődéséről szóló jelentését (2017) és a digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatóját (DESI 2018).
5 Lásd: Charlemagne: „Europe's History explains why it will never produce a Google” (Európa történelmében rejlik a magyarázat, hogy miért nem fog soha egy Google-t létrehozni), The Economist, 2018. október 13.
6 Lásd a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló javaslatot kísérő bizottsági hatásvizsgálatot (12–13. o.).
7 Lásd A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelése – Összekapcsolt digitális egységes piac mindenki számára című bizottsági közleményt (2017).
8 Meg kell jegyezni, hogy az európai kutatás- és beruházáspolitikai keret létrehozására vonatkozó intézkedések korábbi Szerződéseken alapulnak: Az Európai Közösséget létrehozó szerződés VI. címe (1957), és az Egységes Európai Okmány VI. címe (1987). Az Egységes Európai Okmány kutatással és technológiafejlesztéssel foglalkozó címe (130f.–130q. cikk) meghatározza annak alapelveit, hogy az EU-nak milyen módon kell előmozdítania a kutatást és a technológiafejlesztést, és a Bizottságnak miként kell támogatnia a tagállamok által hozott intézkedéseket, illetve meghatározza az ezekkel kapcsolatos célkitűzéseket.
9 A Szerződések egyéb rendelkezései, mint például a versenypolitika (az EUMSZ 101–109. cikke), a kereskedelempolitika (az EUMSZ 206–207. cikke) és a transzeurópai hálózatok (az EUMSZ 170–172. cikke) területével kapcsolatos rendelkezések szintén relevánsak lehetnek a digitális politikák végrehajtása szempontjából.
10 Kutatás és innováció, tesztelés, bevezetés és piaci elterjedés. 11 Ebből 37 milliárd EUR-t fordítanak a digitális innováció ösztönzésére, 5,5 milliárd EUR-t a digitális innovációs
csomópontokba történő tagállami és regionális beruházásokra, 6,3 milliárd EUR-t az új generációs elektronikus alkatrészek első gyártósoraira, és 6,7 milliárd EUR-t a felhőalapú számítástechnikával kapcsolatos európai kezdeményezésre.
12 Az új Európai Szociális Alap+ program például a tagállamokban végrehajtott projektek révén segítséget fog nyújtani ahhoz, hogy a polgárok megszerezzék a digitális világban való boldoguláshoz szükséges alapvető készségeket. A digitális „továbbképzésbe” történő beruházások is a Globális Alkalmazkodási Alap részét képezik.
FELELŐSSÉGI NYILATKOZAT ÉS SZERZŐI JOG Ez a dokumentum a képviselők és az Európai Parlament személyzete részére készült háttéranyag, amely segítséget nyújt parlamenti munkájukhoz. A dokumentum tartalmáért a szerzők kizárólagos felelősséggel tartoznak, és az abban megfogalmazott vélemény nem feltétlenül tükrözi az Európai Parlament hivatalos álláspontját.
A dokumentum nem üzleti célú sokszorosítása és fordítása a forrás megadása és az Európai Parlament előzetes értesítése mellett megengedett, a fordítás egy példányát a Parlament számára meg kell küldeni.
© Európai Unió, 2019.
Fotó: © Zapp2Photo / Shutterstock.com.
[email protected] (kapcsolat)
www.eprs.ep.parl.union.eu (intranet)
www.europarl.europa.eu/thinktank (internet)
http://epthinktank.eu (blog)
