XIII. évfolyam 3. szám 2015. március 27. | 5775. Niszán 7. | ב''הPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2015. március 27. | 5775. Niszán 7.

Pesti Sólet • A Dohány utcai körzet lapja • Felelős kiadó: Nádel Tamás • Főszerkesztő: Schiller Zsolt • e-mail: pestisolet@dohany-zsinagoga.hu Megjelenik havonta • Nyomás: Ringier Kiadó Kft., igazgató: Bertalan László, cím: 1225 Budapest, Campona utca 1. • e-mail: ringierprint@ringier.hu

Elnöki interjú (7. oldal) Várkonyi Tibor és Dési János írása (5. és 8. oldal)

A DOHÁNY UTCAI KÖRZET HAVILAPJA W W W. D O H A N Y- Z S I N A G O G A . H U

J a h r z e i t - n a p o k a f a l n á l

Reisner Sándor április 3.Suchman Andorné Juliska április 7.Grósz Mór április 9.Kádár Györgyné április 12.Reisz Árminné április 14.Lóránt Istvánné április 15.Eszter Izrael április 16.

Frank Grünfeld április 16.Gitti Izrael április 16.Meyer F. Izrael április 16.Dr.Kendéné V. Veronika április 17.Lorber Mózes április 20.Zoldán Sándorné április 22.Zallel Béla április 24.

Jávor Endre április 25.Dr. Bálint Imréné április 27.Hirn Károlyné április 27.Grünwald József április 27.Gyarmati Lajos április 27.Illésné Suchman Karolin április 27.Várnai Olivér április 27.

Schaffer Andor április 28.Grünwald Béla április 29.Heksch László április 29.Kálmán Ferencné április 29.

A Dohány utcai Zsinagógában a fekete gránitból készült Jahrzeit-falon a kis névtáblák alatti gyertyák éventeöt alkalommal gyulladnak fel, s emlékeztetnek elhunyt hozzátartozóinkra, ismerősünkre. A négy Mázkirnapon, vagyis Jajm Kippur, Smini Áceresz, Pészach 8. és Sovuajsz 2. napján és haláluk héber naptár szerintiévfordulóján – az előző estétől – világítanak szeretteinkért a gyertyák. A Jahrzeitnapon a reggeli i.tentiszteletután a közösség átmegy a falhoz és Káddist mond az elhunytért. Lapunkban továbbra is közreadjuk, hogyelhunyt szeretteiknek mikor van a Jahrzeitje.

Pészách (2-3.oldal)

Az általános-, illetve pészáchi imarendet megtalálják itt, illetve a 2. oldalon.Minden kedden (április 14., 21., 28.): Talmud-Tóra gyerekeknek 17:00; felkészítésbetérésre 18:30 mindkettő a Talmud-Tórában Minden szerda délután ultiklub 13:00-18:00 között.április 3. esti ima 18:00 a Dohányban, utána Széder a Goldmarkban, ára 4500 Ft.április 11. esti ima 18:00 a Talmud-Tórában a sálesüdesz házigazdája: Friedháber Tiboráprilis 13. Felnőttoktatás az esti ima előtt 17:00-kor a Talmud-Tórában, téma: Az ómerszámlálásáprilis 17. Esti ima 18:00 a Dohányban, Kiddus a Talmud-Tórábanáprilis 18. Reggeli ima 9:30 a Dohányban, Kiddus és sólet a Talmud-Tórában; 18:00 sálesüdesz a Talmud-Tórában, házigazda: Dr. Kunos Péteráprilis 20. Felnőttoktatás az esti ima előtt 17:00-kor a Talmud-Tórában, téma: a kettészakadt zsidó országáprilis 24. Esti ima 18:00 a Dohányban, Kiddus a Talmud-Tórábanáprilis 25. sálesüdesz a Talmud-Tórában, házigazda: Dr. Zallel János - 18:00április 27. Felnőttoktatás az esti ima előtt 17:00-kor a Talmud-Tórában, téma: Zsidó művészek-zsidó művészet

A DOHÁNY KÖRZET ÁPRILISI PROGRAMJA

I M A R E N D

Hétköznap: 7.30-kor kezdünk reggel, az esti ima idôpontja - március29-i óraátállítást követôen - 18.00 óra, helyszín a Talmud-Tórában.

Az esti ima elôtt fél órával sakkal, kártyával, kávéval és teával várjuk híveinket!

Péntek esti ima: 18.00-kor a Hôsök Templomban.Szombat reggeli ima a Hôsök Templomban: Sachrisz: 9.30

Tóraolvasás: 10.00 Muszáf ima: kb. 10.45

Vasárnap reggeli ima: 8.00-kor, esti ima: 18.00-kor, mindkettô a Talmud Tórában.

A péntek esti kiddust, illetve a szombat délutáni sálesüdeszt szintén a Talmud-Tórában tartjuk.

Sálesüdeszek kezdete a következô hetekben:március 28. 17.50

április 4. 18.00április 11. 18.00

április 18. 18.00április 25. 18.00

A Zeneakadémia Nagyterme adott otthont március 16-án orgonistánk,Dobszay Péter karmesteri diplomakoncertjének, amelyen kórusunk kiváló szólistája, Király Miklós operaénekes is fellépett, míg a nézőtérena Dohány körzet több tagja is megjelent. Főkántorunkat, Fekete Lászlótkérdeztük a koncertről és Péterről.– Nagyszerű élménnyel gazdagodtam – kezdte főkántorunk. – Biztos kéz-zel vezette a zenekart, magas fokú koncentrációval, szép mozdulatokkal,szinte koreográfiai élményt nyújtóan dirigált partitúra nélkül. Bámulatosszakmai biztonsággal irányította a zenekart. S nem csak a zenészeket, dea közönséget is egyaránt magával ragadta. Fő hangszere, az orgona mellettmás instrumentumokkal is ismerkedik, hogy karmesterként jobban átéljea zenészek helyzetét. Kiemelném még szorgalmát és zenei pontosságát!Nagy ígéretű tehetség. Közösségünkkel együtt én is nagyon örülök annak,hogy művészete minket is szolgál.

Dobszay Péter sikeres diplomakoncertje

Pészách Aktuális2 115775. Niszán 7. | 2015. március 27.| a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2015. március 27.| 5775. Niszán 7.

Ezekben a napokban csak kovásztalan és kelesz-tetlen ételeket és italokat szabad fogyasztani,ezért a másik neve Chág Hámácajsz, azaz a ko-vásztalan kenyér ünnepe. Az ünnep történeti as-pektusát a Zmán Chéruszénu, „szabadságunkideje” terminológia jelzi. Pészách az egyik leg-fontosabb ünnep volt a bibliai korban, amit az isbizonyít, hogy az, aki rituális tisztátalansági okokmiatt nem tarthatta meg, annak kötelező volt egyhónappal később Pészách Séni-t, azaz a másodikPészáchot megtartani (Mózes IV. 9/1-14).

Pészách a tavasz ünnepe is. A tavasz hónapja azsidó időszámítás szerint Niszán, egyúttal azebben a hónapban lévő ünnep az árpa betakarí-tásának kezdeti időpontja is. Az ünnep másnap-ján aratták le az első ómer (régi mértékegység)árpát. Szintén a mózesi könyvekben lévő pa-rancs, hogy e naptól hét teljes hetet kell szám-lálni, s az ötvenedik nap ünnepnap. A bibliaiidőkben ez a hét hét mintegy félünnepi jelleggelbírt. Ma már a történelmi viharok nyomán ez azidőszak, az ómerszámlálás, a gyász ideje, ekkora férfiak nem borotválkoznak, nem ülnek öröm-ünnepet, és nem tartanak esküvőt sem. A zsidóhagyomány szerint a Talmud egyik legnagyobbbölcse, Rabbi Akiva tanítványai között járványtört ki ez időben, s a járvány áldozatait gyászol-

ják. A harmincharmadik napon szünetelt a jár-vány, így ma ezen a napon szünetel a gyász is.Az ünnepre való felkészülés ma azt jelenti, hogya lakásból minden erjesztett vagy kovászos élel-miszert, chomecot el kell takarítani. Ennek leg-jobb módja egy alapos nagytakarítás, amiminden apró részletre kiterjed. Ám nem elegendőcsupán az élelmiszereket kitakarítani, de azokataz edényeket sem lehet használni, amelyekbenegész évben főznek. (Pészáchkor csak erre anyolc napra szánt edényeket használnak, melye-

ket az év során jól elkülönítve őriznek.) Ha na-gyobb mennyiségű chomec van a birtokukban,úgy azt egy jogi értelemben érvényes adásvételiszerződéssel el kell adni egy nem zsidónak. Pe-szachkor csak peszachi pecséttel ellátott élelmi-szereket és segédanyagokat szabad fogyasztani. Pészách első két estéje egy különleges otthoniszertartás, a Széder-est. Ma azonban már létjo-gosultságot nyertek a közösségi Széderek, me-lyek ugyanolyan rendben zajlanak, mint azotthoni esték. A név annyit jelent: rend, mivel azeste folyamán a szimbolikus étkeket kötött sor-rendben kell elfogyasztani és a Hagada, az erreaz estére való könyv passzusait szintén megha-tározott sorrendben kell felolvasni. A Hagada fel-olvasása azon a mózesi törvényen alapul, hogy a

szülő kötelessége elmesélni a gyerekeknek azegyiptomi kivonulást: „És add tudtára fiadnakazon a napon, mondván: annak okáért, amit tettaz Ö.való velem, midőn kivonultam Egyiptom-ból” (Mózes II. 13/8). A Misna (Pöszóchim 10:1)

törvénybe foglalja, hogy a legszegényebb ember-nek is tilos ennie Pészách első estéjén, hacsaknem támaszkodik (tudniillik a Misna keletkezé-sének idején a szabad ember támaszkodott az ét-kezések alatt, és ezen az éjszakán mindenkinekmeg kell mutatnia, hogy szabad). A szabadságnetovábbja ebben a korban a szabad római polgárvolt, s a zsidók a saját szellemi és fizikai szabad-ságukat római módon juttatták kifejezésre. A Széder-est tartozéka és kötelezően elfogyasz-tandó kelléke a négy pohár bor. A négy pohár pár-huzamba állítható Mózes IV. könyvében olvasható,a kivonulásra utaló négy kifejezéssel (Mózes IV.40/11-13). Mivel szerepel ott egy ötödik kifejezésis, így a Széder-estén kitesznek az asztalra egy ötö-dik pohár bort, de nem isszák meg. Ez Élijáhu ser-lege, mivel majd a Messiás eljövetelekor ő lesz az,aki megmondja, hogy meg kell-e inni, vagy sem.Kötelező kelléke még az estének a Széder-tál. Ezenfoglalnak helyet mindazok a szimbolikus étkek,melyeket az est folyamán elfogyasztanak.

Pészách, az elkerülés és a kovásztalan kenyér ünnepeÁprilis 3-án este kezdődik, és nyolc napon át tart Pészách. Mózes II. könyvében olvasható az ünnep eredete. A kivonulás előnap-ján hangzik el a parancs, mely szerint családonként egy bárányt kell levágni, és megsütve, még aznap elfogyasztani. A vérét azajtófélfára kellett kenni, hogy az Egyiptomon átvonuló halál ne érintse a zsidó házakat. (Ennek mai, „szelídebb” utóda a zsidóházak ajtaján található mezuza.) Innen származik a bibliai neve az ünnepnek: Chág háPészách, az elkerülés ünnepe.

A zsidók babiloni fogságát dokumentáló, 2500 éves akkád ékírásos agyagtáblák első kiállítása nyílt meg Jeruzsálemben, a BibliaFöldjei Múzeumában. A babiloni folyóknál címet kapta a zsidók Bibliában megírt babiloni fogságának legkorábbi tárgyi emlékeitbemutató kiállítás. Itt látható első alkalommal az Irakban megtalált, mintegy száz, tenyérnyi, akkád ékírásos agyagtáblácska.

Mi van a Széder-tálon, és miért?!A Széder-tálon a következők találhatók: három egészmacesz egymásra rakva, sült tojás (a speciális ünnepiáldozatot szimbolizálja), csontos hús (az áldozati bá-rány és a Szentély idejében tartott ünnepek emlé-kére); egy pohár sós víz (az Egyiptomban hullatottkönnyek emlékére); torma (a keserűségek szimbó-luma); retek vagy főtt krumpli (a tavasz jelképe); va-lamint dió, alma és bor keveréke, a chrajszesz, amiannyit jelent: „malter” (az egyiptomi építkezésekenhasznált vályog jelképe). Szokás, hogy az este elbe-szélésfolyamát elindító négy kérdést, a Má nistánót alegkisebb gyermek mondja el. Ennek oka és célja agyermek figyelmének ébren tartása, hiszen neki be-szélik el az egyiptomi kivonulás történetét.

Két és fél ezer éves dokumentumokat találtak a babiloni fogságból

A legkorábbi „irat” tizenöt évvelJeruzsálem első szentélyének el-pusztítása után, még a hódító II.Nabukodonozor uralmának idején,Kr. e. 572-ben készült, és tanításértjáró pénzek kifizetése körüli vitárólszól a korabeli zsidó közösségben.A kiállítást szervező szakembereklegalább tíz éve tudtak a London-

ban élő izraeli műgyűjtő, DavidSzofer magántulajdonában lévőagyagtáblák létezéséről, de azok je-lentőségét csak mintegy három éveismerték fel, miután a múzeum ku-tatói a tárlat előkészítésekor megis-merkedhettek a gyűjteménnyel.Az agyagtáblákba vésett szerződé-sekből, hagyatéki felsorolásokból,

adózási iratokból kiderül, hogy aMezopotámiába hurcolt, vagy a ka-tonákkal önként távozó zsidók többszáz évvel száműzetésük kezdeteután is héber dátumokat használtak,generációkon át megtartották jel-legzetes héber neveiket is.A nagyközönség első alkalommalláthatja a leleteket, amelyek az

anyagot Londonból Jeruzsálembe kí-sérő, akkádul folyékonyan olvasó Ir-ving Finkel szerint nemcsak arégészek és a tudósok, hanem egészIzrael számára különleges jelentősé-gűek, mert a Júdeában és Mezopotá-miában egykor élt zsidók jelenléténekókori tárgyi bizonyítékai.Finkel elmondta, hogy a zsidók a ki-rálytól művelésre alkalmas földetkaptak, amiért bérleti díjat és adótkellett fizetniük. Az agyagtáblák egyrésze olyan számla, amely akkádnyelven rögzíti a befizetett ellenér-tékeket, a tenyérnyi nagyságúagyagdarabokon vannak korabeli„törlések”, javítások is.A zsidó vallásról, a lerombolt jeru-zsálemi szentélyről nem esik szó anapi üzleti ügyek közt, ám családikötelékeket rögzítenek, olykor szá-mos egymást követő nemzedéketegészen II. Kürosz perzsa királyidejéig, aki megengedte a zsidók-nak, hogy hazatérjenek őseik föld-jére és Jeruzsálemben ismétfelépítsék a szentélyt. Az iratokalapján a száműzetésben élő zsidókévszázadokon át harmóniában élteka többi kisebbséggel.Noha a világ múzeumaiban min-tegy nyolcezer akkád nyelvűagyagtáblát őriznek, a Biblia sze-rinti „babiloni fogságban” élő zsidóközösségről szóló korabeli írások-ról eddig nem tudtak. A kiállítás ku-rátora, Filip Vukosavovic szerint, alelet jelentősége a múlt század kö-zepén talált világhírű kumráni te-kercsekkel vetekszik.

2015. április 3. péntek este 18.00

2015. április 4. szombat reggel 9.30

2015. április 4. szombat este 18.00

2015. április 5. vasárnap reggel 9.30

2015. április 9. csütörtök este 18.00

2015. április 10. péntek reggel 9.30

2015. április 10. péntek este 18.00

2015. április 11. szombat reggel MÁZKIR 9.30

A Dohány utcai Zsinagóga 5775. évi pészáchi főünnepi imarendje

Aktuális Pészách10 35775. Niszán 7. | 2015. március 27.| a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2015. március 27.| 5775. Niszán 7.

Egyesítették a két Ó testamentumot

A világ egyik legrégebbi Tóra-tekercse

Macesztörténelem: kivonulás, forradalom, koncentrációs táborA kovásztalan kenyérhez, a macesz-hez ma könnyen hozzá lehet jutniegy élelmiszerüzletben. Létezik tel-jes kiőrlésű lisztből, de egyes helye-ken akár csokoládéba mártva, mézestésztaként elkészítve, szögletes, vagykör alakban, esetleg gazdaságos „óri-áscsomagolásban” is. A maceszhosszú utat tett azóta, hogy az Egyip-tomból kivonuló zsidók először ké-szítették, egyfajta hosszan eltarthatóúti eleségként – persze szigorúan„felsőbb útmutatás” alapján.

Korábban a maceszt gyakran galamb,valamilyen állat, vagy virágformá-júra sütötték, sőt olykor – az egyip-tomi fogság emlékére – láncotformáztak. Aztán a rabbik egységesí-tették az eljárást és a formát, prakti-kus okok miatt is. A díszítés ugyanislassítja a sütés folyamatát, így lehe-tővé teszi az erjedést, ezzel viszont

kovászossá válik a macesz. Egyesészak-afrikai zsidó közösségekben amacesz olyan vastag volt, hogy evéselőtt szét kellett morzsolni. A vékonyés díszítetlen macesz lett a szabályos,amit át is szurkáltak, hogy ne emel-kedjen fel a sütőben.A középkori pékségekben készítettmacesz kör alakú volt, és ez a for-mája a XIX. századig megmaradt.Egy középkori pékség a franciaor-

szági carpentrasi zsinagógánál volt,Párizs közelében. Ez volt Francia-ország legrégebbi zsinagógája,1367-ben épült, és péksége 1789-igkészítette a maceszt, ám a forrada-lom miatt le kellett húznia a rolót.Ugyanis a forradalmárok követelé-sére, a macesztészta keverésérehasznált fém serpenyőket beolvasz-tották hadianyagnak.A zsidó közösségek Pészách alkal-mával ellátták tagjaikat macesszel, aháborúkban viszont nehezebben

tudták megoldani az ellátást, de nemegyszer sikerült. Joseph Joel, azamerikai hadsereg katonájaként avirginiai Fayette-ben állomásozott1862 tavaszán. Az ünnep alkalmávalő és zsidó társai engedélyt kaptak aparancsnokuktól, hogy Cincinnatibaküldjenek maceszért. A vonat idő-ben befutott hét hordónyi macesszal,

így meg tudták tartani a széder estét.Bő negyven évvel később, 1905-ben, az orosz-japán háborúban szol-gáló orosz katona arról mesélt, hogylegnagyobb meglepetésükre nemzsidó kapitányuk két kiló maceszthozatott a 13 zsidónak.Az első nagy változás az évezredesmaceszkészítésben 1850-ben tör-tént, ekkor beindult a gyártás gépe-sítése. Kezdetben haboztak az új gép

bevezetésével kapcsolatban, de ami-kor Anglia vezető rabbija megerősí-tette az amerikai zsidókat, hogy agéppel sütött macesz is megfelelő, a

maceszkészítő gépek megjelentekaz Új Világban is. 1908-ra egy NewYork-i pékség évente majd egy mil-lió kilogramm maceszt adott el.

Április 3-án beköszönt Pészách, s ilyenkor változtatnunk kell az étrenden, hiszen nemehetünk kovászosat. A konyhában kevésbé rutinosak néhány nap után gondban le-hetnek, ha változatos étrendet szeretnének, s nem – szinte – napról-napra hasonló,vagy ugyanazt a menüsort elfogyasztani. Nekik szeretnénk segíteni az alábbi össze-állítással.Köszönöm azoknak, akik a lapban megjelent kérésre küldtek ötleteket. Leginkábbköszönöm Littneréknek, Gyuri elküldte, hogy mit is ettek tavaly ebben a bő egy hét-ben – s számtalan kiváló tippel segített. S „köszönöm” azoknak is, akik évről-évre, aZsidó Nyári Fesztivál nyereményjátéka idején lelkesen, már a lap megjelenése napján,de akár már azon a hétvégén elküldik megfejtéseiket, most azonban…

1. napEste: széder tál, maceszgombócleves, sült hús hagymás krumplival és macesztorta

(a Dohány kilében/családban)2. nap

Reggeli: maceszoskávé Ebéd: paradicsomleves, sült marhaszelet krumplipürével

Vacsora: maceszgombócleves, sült hús hagymás krumplival és macesztorta (csa-lád/otthon)

3. napReggeli: maceszból készült zsemle felvágottal

Ebéd: a maradék maceszgombócleves, sült hús hagymás krumplivalVacsora: macesz lekvárral

4. napReggeli: maceszból készült zsemle sajttal

Ebéd: céklaleves, maceszos tarhonyaVacsora: maceszból készült zsemle felvágottal

5. napReggeli: bundás macesz (maceszos omlett)

Ebéd: gulyásleves, borsos kremzli/tócsni, almakompóttal, pészáchi diákkenyér

Vacsora: cézár saláta hasábkrumplival6. nap

Reggeli: krumplis latkeszEbéd: vadas csirkemell főtt burgonyával, diákkenyér almakompóttal

Vacsora: pészáchi galuska7. nap

Reggeli: maceszból készült zsemle + csirkemájas tojáskrémEbéd: gulyásleves, sült hús hasábkrumplival, pészáchi almás rétes

Vacsora: szaftos virsli8. nap

Reggeli: maceszból készült zsemle + csirkemájas tojáskrémEbéd: csak ennénk még újra: macegombócleves(t), burgonyatorta

Még megveheti a pászkátÉppen egy hét múlva köszönt be Pészách. Ha valaki még nem szereztebe az ünnepi maceszt – a nagytakarítás előtt – megteheti a Wesselényiutca 7. II. emeletén. /Hétköznap: 9.00-15.00 óra, pénteken: 9.00-13.00 óra,vasárnap: 9.00-12.00 óra között./Árak: Macesz 1 kg – 1100 forint., dara ½ kg – 550 forint.

Mi is a macesz?A macesz, kovásztalan kenyérféle. A régi időkben a rabszolgák és a szegények kenyerevolt. E kenyér emlékeztet arra a sietségre is, mellyel a zsidók az egyiptomi fogságföldjét elhagyták, nem maradt ugyanis még annyi idejük sem, hogy megvárják, mígaz útravalóul szánt kenyér tésztája megkel. A manapság a peszách ünnepe alattevett macesz csak vizet és lisztet tartalmazhat, 18 percen belül kell megsülnie, ne-hogy meghámecosodjék (erjedésnek induljon, kovászossá váljék).

Rendkívüli felfedezést tettek a Bolognai Egyetem könyvtárában, ahol azÓtestamentum egyik ritka példányát találták meg Tóra-tekercsen. Az1889-es katalógus a XVII. századra datálta azt a Tóra-tekercset, amelyrőlmost megállapítást nyert, hogy sokkal korábbi, és páratlan értékű. A 36méter hosszú, báránybőrre írt héber szöveg a Tóra öt könyvét (Pentateu-chus) tartalmazza a Teremtés (Genezis) könyvétől Mózes ötödik könyvéig(Deuteronómium).

A tekercsre Mauro Perani, aBolognai Egyetem hebraisz-tika professzora talált rá akönyvtárban idén végzettnyilvántartási munkák során- számolt be a La Repubb-lica napilap bolognai kia-dása. Perani az írásmód és aradiokarbonos (C14) vizsgá-lat segítségével megállapí-totta, hogy a tekercs az1155-1225 közötti évekredatálható.

„Ennél is régebbi töredékek léteznek ugyan, de a teljes Pentateuchusnakez a világon a legrégibb változata” - nyilatkozta Perani.Az 1889-ben még „értéktelenként” nyilvántartott tekercs a bolognaikönyvtár páncéltermébe került. A könyvtár a lelet kiállítását tervezi.

Forrás: MTI

Az 1600-as években, Frankfurtban kiadott két kódexnek kalan-dos sorsa volt – egyiküknek az örmény népirtáshoz, egy egyip-tomi apró antik könyvesbolthoz és egy híres rendezőhöz is közevolt. Most újra együtt állítják ki őket.

Értékes adomány1677-ben adták ki azt a két Ótestamentumot Frankfurtban, amelyek közülaz egyik kalandos utat járt be – a német városból tudósokon keresztül elő-ször Egyiptomba, majd Izraelbe került. Utolsó tulajdonosa, egy izraelifilmproducer és rendező, Micha Shagrir februárban meghalt, családjapedig a Haifa-i Egyetemnek adományozta az értékes kódexet.Keresztény érdeklődés a Tanakh irántAz Ótestamentum, más nevén Tanakh, Mózes öt könyvét, a Tórát is tar-talmazza. Az adományozott Tanakhot nem héber olvasásra készítették– Yossi Ziegler, a Haifai Egyetem könyvtárának tudományos igazgatójaúgy véli, valószínű olyan keresztény tudósok számára írták, akiket ér-dekelt a héber szöveg.A XVI-XVII. században nyugat-európai keresztény teológusok egy cso-portja előszeretettel olvasta és tanulmányozta a Tanakhot eredeti nyel-ven. „Lelkesen tanultak héberül, amit arra használtak, hogymegmagyarázzák a számukra érthetetlen részleteket a saját fordításaik-ban” – magyarázta Ziegler. David Clodil (1644-1684), neves németevangélikus teológus még saját kommentárt is írt a könyvhöz, hogy tu-dóstársai könnyebben értelmezhessék.

Gazdag széljegyzetekAmikor Shagrir úgy határozott, hogy halála után az egyetemnek ajándé-kozza az Ótestamentumot, fogalma sem volt róla, hogy ezzel újra egyesítia Frankfurtban kiadott ikerpéldányokat – az egyetemnek ugyanis már atulajdonában volt az egyik szintén 1677-ben kiadott kódex. A kettő csupánannyiban különbözik, hogy az adományozott kötetben helyet hagytakszéljegyzetek készítésére – ezzel a lehetőséggel pedig a tudósok elősze-retettel éltek. Több megjegyzést olvashatunk a sorok mellett németül éslatinul is, méghozzá 10 különböző olvasótól. „Gyönyörű könyv, és na-gyon jó állapotban van” – mondta Ziegler. –„De nem tudjuk, ki használta,kinek a tulajdonában lehetett.”A kódex és a rendező kalandos történeteAz is izgalmas történet, ahogyan a Tanakh Shagrirhoz került – 1977-bena rendező Kairóban meglátogatott egy apró antik könyvkereskedést,amelynek eladója nem egyiptomi, hanem örmény volt. A férfi megkö-szönte Shagrirnak, hogy hiteles filmet készített az örmény népirtásokról,hálából ajándékozott neki egy rongyba tekert könyvet, azzal a kéréssel,ne bontsa ki addig, amíg haza nem ér. A rendező évekig őrizte a becseskincset, amikor megbetegedett, úgy döntött, az egyetemnek adja, hogyminél több ember gyönyörködhessen benne.

Forrás: www.origo.hu

Menüsor Pészách hetére

Kultúra Képes Történelem4 95775. Niszán 7. | 2015. március 27.| a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2015. március 27.| 5775. Niszán 7.

Győr nyugat-határszéli közelsége, min-denkori fejlettsége és gazdasági, kulturálisvonzóereje erősen hatott a diaszpórábaszorult zsidóságra is. A városba a kora XIV.század óta települtek zsidók. TöbbségükBudáról, vagy Bécsből érkezett, s a hétvégipiacokon próbált megélhetést találni,zöldség- és gabona kereskedelemmel fog-lalkoztak, illetve pénzváltással.Miként máshol, Győrben is többször kerültcélpontba a helyi zsidó közösség, és annaktagjai, a hullámokban előbukkanó zsidó-gyűlölet ezt a várost sem kímélte. A törökhódoltság alatt nyugodtabb élet jutott osz-tályrészül az itt élő zsidóságnak, ám másszempontból hasonlóan a nem zsidó város-lakókhoz, nekik sem voltak előjogaik. Sőt!A vallási türelmetlenség a törökök kiűzéseután fordult a zsidók ellen. Sok pogrom kö-vette egymást, mely megtizedelte a helyiközösséget.Akadt pozitív dolog is. 1682-ben BádeniHermann őrgróf, a győri végvidék kor-mányzója elutasította a zsidók kiűzéséreirányult javaslatokat, mondván, hogy ol-csóbbak a zsidók a többi kereskedőnél, ésa közjót szolgálják. A város polgársága1748-ban mégis elűzte őket, emiatt Győr-szigetre, a győri püspök birtokára húzód-tak. 1795-ben az ottani Kígyó utcábantelket vásároltak, majd imaházat építet-tek. /Miközben egy dokumentum szerint,már a kora 1700-as években a város köz-pontjában működött egy imaház, amit a“sidók sinagógájá”-nak is neveztek./ Erreaz időszakra tehető a Chevra Kadisa (SzentEgylet) megalakulása is. Megköttetett aztán egy szerződés, melyeta győri megyés püspök kötött az akkormár működő győri zsidó hitközség elnö-kével, Fengler Józseffel, melyben harminczsidó családnak a város védelmet, lakha-tási jogot, imaházat és saját temetőt ígért.Ennek köszönhetően épülhetett meg aKígyó utcai imaház is.A Chevra munkájának köszönhető, hogy,1826-ban megnyílt a temető. A városzsidó kórházát az 1830-as években épí-tették, és az intézmény egészen az 1890-es évek elejéig működött!Az 1800-as évek közepére már egy vallási

iskola is létrejött, igaz nem a hitközségfelügyelete alatt. Az iskolát főleg a szegé-nyebb sorsú családok gyerekeinek építet-ték, mivel a gazdagabb gyermekekhezházitanító járt úgy, mint a keresztény csa-ládoknál is.Az 1848-as forradalom idején sok zsidócsatlakozott a Habsburgok elleni harchoz.Emiatt a szabadságharc leverése után acsászári seregek rettenetes sarcot vetettekki a helyi zsidóságra!

Az 1800-as évek közepére igény lett egyegységes önálló hitközségre. 1851-benegyesült a két legnagyobb városi zsidószervezet. Az 1850-es évek elején nyíltmeg az első hivatalos zsidó hitközségi is-kola a Gyár utca 112. számú házban. Azoktatás magyar nyelven folyt. Az iskolaegyik vezető személyisége az a Freyer Sa-lamon Jakab főrabbi volt (1800–1880),aki bevezette a rendszeres anyakönyve-zést is. Egyik legnagyobb micvája azon-ban, hogy különös figyelmet fordított azoktatásban résztvevő tehetséges gyer-mekek gondozására, támogatására!1869-ben annyira megnőtt a diákokszáma, hogy új iskolát építettek a meg-lévő helyén, amely jóval nagyobb és mo-dernebb volt. 1860-ban megalakult a Győri Izraelita Nő-egyesület. Egyben létrejött az Orthodox Iz-raelita Nőegylet is. A jótékonysági egyletek,szervezetek, adománygyűjtő klubok nagy-ban segítették a szegényebb zsidókat, a ta-nulni vágyó fiatalokat és a művészeket.

Győr zsidósága, hasonlóan a budapesti-hez külön működtetett ortodox és neológszárnyakat. Az ortodox hitközség vezetőjeaz 1900-as évek elején Snyders Bernátvolt, a korábbi rabbi fia. Ismert jesivát mű-ködtetett – 69 évesen az Auschwitz-Bir-kenauba tartó halálvagonban vesztetteéletét. Helyettese, Strasser Jónás, 46 éve-sen lett áldozata az auschwitzi náciknak.A neológ szárnyat 1935-től Róth Emil fő-rabbi vezette. Őt szintén a magyar-német

„összefogás” segítette a halálba…Az 1930-as, 1940-es évekre Győr zsidó la-kossága, hasonlóan a többi hazai nagyvá-roshoz igen megerősödött. A közösségjavarészt kereskedőkből, orvosokból, írók-ból, ügyvédekből, üzletemberekből, ke-reskedőkből és egyszeri munkásokból,földművesekből állt. Az 1938-ban jóváha-gyott első zsidótörvény sokak számára ri-asztó volt, de otthonukat, városukat,hazájukat kevesen hagyták el, mert bíztakaz állam vezetésének bölcsességében, ti.megvédi őket… Az 1941. évi népszámlálás az 57 190 la-kosú városban 4688 izraelita vallású sze-mélyt regisztrált. Ebben az évben indultmeg a zsidó férfiak csoportos behívása, ésmunkaszolgálatba hurcolása. Az 1944.márciusi német megszállást követő, a szö-vetségesek ipari létesítmények, vasúti há-lózatok bombázásánál egyre többszörhasználták a város zsidó munkaszolgála-tosait a romok eltakarításában. Azonbansokszor nem engedték be őket az óvóhe-

lyekre a bombázások idején.1944. május 13-án kezdődött el a gettósítás.A környező kisebb-nagyobb településekzsidó lakosait is a győri gettóba hurcolták,ahol majd 6000 ember zsúfolódott összeembertelen környezetben. A Kígyó utcai zsi-nagóga is a gettó részévé vált. A padok hely-ére fekhelyek kerültek. A gettóban, anémet-magyar pribékek napi szinten kínoz-ták, ütötték-verték a „rájuk bízott” férfiakat,nőket, gyerekeket, aggokat, akiket hamarmegfosztottak értéktárgyaiktól.Majdnem egy hónap gettófogság után, jú-nius 11-én kezdődött meg a kisemmizettpolgárok rohamléptekben történő bevago-nírozása és Auschwitz-Birkenauba szállí-tása. A deportálták hátrahagyott házait,ingóságait közben a város lakosai foszto-gatták, szétlopták. A haláltáborba szállítot-tak közül csak kb. 500-an élték túl a poklot.1946 februárjában a kijavított ortodox zsi-nagógát Fleischmann Elek avatta újra. Afőrabbi tisztséget pedig Eisenberg Bélalátta el. Őt követték a rabbi székben Land-ler Péter és Klein Tibor. 1947. májusbanavatták fel a Szigeti zsidó temetőben amártír emlékművet, amelyet Ádler Manótervezett.Az 1950-es évekre konszolidált, majd88% emberveszteséggel újraindult győrizsidó hitélet számára nagy traumát jelen-tettek az 1956-os események kísérőjelen-ségei. Ismét fellángoltak a városban azsidókat kirekesztő, gyűlöletkeltő meg-nyilvánulások. Emiatt a közösség több-sége elvándorolt a városból, sokan véglegelhagyták Győrt és Magyarországot is!A rendszerváltásig ugyan halványan, deműködött a hitközség, igazán az elmúltévtizedekben tapasztalható látványos ja-vulás. Bár a lélekszám nem gyarapodott,de a jelenlegi hitközségi vezetőség, Vil-lányi Tibor irányítása alatt (a köztisztelet-ben álló, Villányi András fotóművészbarátunk testvére) egyre több kulturálisprogram, felvilágosító, ismertető rendez-vény, szabadegyetemi program várja a hí-vőket, az érdeklődőket.Következő állomásunk Hódmezővásár-hely lesz.

Izsák Gábor

Z s i n a g ó g á k a n a g y v i l á g b ó l – G y ő rK é p e s l a p o k – k é p e s t ö r t é n e l e m ( X X X V I I I . r é s z )

Immár három éve, egy 1400 darabból álló magángyűjtemény segítségével járjuk be a világot, hónapról-hónapra bemutatunk egy-egy lapot, a hozzá tartozó ismeretekkel, érdekességekkel. A gyűjtemény az 1890-től 1945-ig megjelent, zsinagógákat ábrázoló, illetvea zsidósággal, a zsidó emberekkel, szokásokkal stb. foglalkozó lapokat tartalmazza. Ezúttal Győrbe látogatunk.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter jelenlétében újra-nyitott március 15-én, vasárnap az a kóser élelmiszerbolt Pá-rizsban, ahol a januári terrortámadásokkor egy iszlamistazsidókat ejtett túszul, s közülük négy embert megölt.

– Fontos, hogy azok emlékének tiszteletében tudjunk élni, akik a terro-risták barbár tüzének estek áldozatul” – mondta a belügyminiszter, akiAnne Hidalgóval, Párizs főpolgármesterével és a zsidó közösség vezető-ivel közösen látogatott el a január 9-i támadás helyszínére. –Szerettemvolna itt lenni akkor, amikor ez az élelmiszerbolt bátran újranyit azzal azüzenettel, hogy az élet erősebb – fogalmazott Cazeneuve. – Mindannyi-unkat megrázott a tragédia, de ez soha nem tette kétségessé az újranyitást,amivel azt kívánjuk megerősíteni, hogy az élet mindig is erősebb marada barbarizmusnál. Az újranyitás szerinte annak is a jele, hogy a zsidó val-lású franciáknak még soha nem volt ennyire helye hazánkban, mint most.

Január 7-én két szélsőséges iszlamista megtámadta a Charlie Hebdo címűszatirikus francia lap párizsi szerkesztőségét, és megölt tizenkét embert.Egy nappal később egy harmadik iszlamista a francia főváros egyik kül-városában megölt egy rendőrnőt, január 9-én túszokat ejtett egy párizsikóser élelmiszerboltban. A túszdráma négy halálos áldozatot szedett, a 20éves Yohan Cohen, a 21 éves Yoav Hattab, a 63 éves Francois-MichelSaada és a 45 éves Philippe Braham személyében. A francia rendőrségaznap végzett mindhárom elkövetővel.A tűzharcban jelentősen megrongálódott üzletet az elmúlt két hónapbanteljesen átalakították, a korábban sötét homlokzatot fehérre festették, afeliratokat lecserélték. Laurent Mimoun üzletvezető elmondta, az átala-kítás célja az volt, hogy barátságosabbá tegyék a boltot annak érdekében,hogy az ne a halált, hanem azt hirdesse, hogy újrakezdődött az élet.A korábbi személyzet közül egyelőre senki nem tért vissza az üzletbe dol-gozni, valamennyien betegállományban vannak az átélt trauma miatt, be-leértve azt a mali származású muzulmán alkalmazottat, aki franciaállampolgárságot kapott, amiért a túszok egy részét egy hűtőkamrábanelbújtatta. Az üzlet ezért tíz, önkéntes alapon jelentkezett új alkalmazottalnyitott újra.

Húsleves maceszgombóccal 10 főreHozzávalók: 1 kg marhahús, 4-5 sárgarépa, 2-3fehérrépa, negyed zeller több darabban fél karalábé,több darabra vágva, 1 kis fej hagyma, 1 kis darabegész gyömbér, só, borsMaceszgombóchoz: 3 egész tojás, 3 csapott evő-kanál libazsír, 9-10 evőkanál maceszdara, só, őröltbors, őrölt gyömbér

Elkészítés: A levest a szokásos módon készítjük,a húst hideg vízben rakjuk fel, amikor feljön a szürkés hab, forrás előtt, alacsonyabbhőfokra állítjuk, lehabozzuk, belerakjuk a zöldséget, fűszereket és készre főzzük. Atojást a zsírral és a fűszerekkel jól elkeverjük, majd belerakjuk a maceszdarát. A masszátlegalább fél órát állni hagyjuk, majd a levest felforraljuk, a gombócokat vizes kézzelbeleformáljuk, a hőfokot lejjebb vesszük, és minimum 20 percig főzzük, közben me-rőkanállal óvatosan megforgatjuk őket.

Sült libacomb tört burgonyával és kompóttal 10 főreHozzávalók: 10 db libacomb, 2 fej hagyma, 1 fejfokhagyma, só, borsTört burgonyához: 3 kg burgonya, só ízlés szerintAlmakompóthoz: 2 kg alma, 8 evőkanál cukor, 1 db citrom leve, 1 rúd fahéj, 10 szem szegfűszeg,

Elkészítés: A libacombokat mossuk, és szükségesetén tisztítsuk meg. Töröljük szárazra, és fűsze-rezzük sóval, borssal. A hagymát és fokhagymátpucoljuk meg. Egy megfelelő méretű tepsi alján helyezzük el a combokat (bőrös oldallallefele), majd köréjük rendezzük a hagyma és fokhagyma darabokat. Öntsünk kevésvizet a tepsi aljára. 170 fokos sütőben lefedve addig sütjük a combokat, amíg megpu-hulnak. Az utolsó fél órára fordítsuk a bőrös oldallal felfelé, és fedő nélkül pirítsuk mega bőrt (közben locsolgassuk). Tálalás előtt a pecsenyeléről kanalazzuk le a zsírt. Azalmát megpucoljuk, felvágjuk gerezdekre, és feltesszük főni. Annyi vizet öntünk alá,hogy ellepje. Belerakjuk a cukrot, fahéjat, szegfűszeget, a citrom levét belecsavarjuk.Körülbelül 10-15 perc alatt elkészül.

Macesztorta10 főreHozzávalók: piskótához 10 tojás különválasztva,5 evőkanál maceszliszt, 2 mokkáskanál sütőpor,3 evőkanál darált dió, 2 evőkanál kakaópor, 4 evő-kanál narancslé, 3 evőkanál olaj, 10 evőkanálcukorA krémhez: 1 tojás, 4-5 evőkanál kakaópor, 5-6 evő-kanál cukor, kis víz, 25 dkg margarin.

Elkészítés: A tojásfehérjét kemény habbá verjük,a sárgáját felverjük a cukorral, olajjal, narancslével, óvatosan bekeverjük a habba, be-leszórjuk a diót, kakaóport és a sütőporral kevert maceszlisztet. Kikent tepsiben, 180fokon sütjük. A krémhez felütjük a tojást egy lábosba, belekeverjük a kakaóport, a cuk-rot, ha túl sűrű, kis vizet öntünk hozzá. Kis lángon felfőzzük, majd beleolvasztjuk amargarint. Hűtőben keménnyé fagyasztjuk, majd habverővel felverjük. A piskótát ket-tévágjuk, a krémmel megtöltjük, a tetejét megkenjük, diódarabkákkal díszítjük.

Jó étvágyat kívánunk!

Pesti Sólet menü a

Laky Konyha receptjei alapján

Újranyitották a párizsi kóser üzletet

Hétfő: több, mint hét fő!A hétfő délutáni i.tentisztelet után, - Pészáchot követően - 17:00-tól fő-rabbink, dr. Frölich Róbert tart – többek között Misna - oktatást az ér-deklődő a hölgyeknek és az uraknak a Talmud Tórában. Érdekességek,kevéssé ismert tények és információk egy órában. Minden héten másés más téma, filmrészletek és zene segítségével. Persze a jelenlevőkminden más, a vallással kapcsolatos kérdéseikre is választ kaphatnak.Így a szokások, vagy az éppen aktuális ünnepek kapcsán is faggathatjákfőrabbinkat.

Vendégoldal Vendégoldal8 55775. Niszán 7. | 2015. március 27.| a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2015. március 27.| 5775. Niszán 7.

Noha egész életemben vonzott amagyar irodalom, rajongtam érte,mondhatnám csupán már felnőttemberként ért el hozzám Kará-csony Benő életműve. Feleségemjóvoltából, aki haláláig szüntelenfájdalommal hurcolta magávalédesapja ugyancsak koncentrációstáborban elszenvedett pusztulását,miközben itt hagyott gazdag köny-vespolcán kivétel nélkül ott sorako-zott a teljes karácsonyi életmű.Hitvestársi feladatként, „kötelezőirodalomként” rendelte el nekemvalamennyi kötet gyors elolvasását,mert meghökkenésére nem ismer-tem őket. Csakugyan, életre szólónagy élményhez jutottam, Egyálta-lán nem vigasztalt, hogy elmara-dottként nem voltam egymagam,korosztályom nagy része előtt is-meretlen maradt Karácsony Benő,és valahogy úgy érzem, ez a helyzetsokat nem változott az óta sem.Annak ellenére sem, hogy 2004-ben egy Aquincum nevű kiadó vál-lalta a teljes termés föltámasztását,még pedig kezdetként talán a leg-népszerűbbel, a „Napos oldallal”.Csodálatos nejem elragadtatása ak-kora volt, hogy kívülről fújta aregény jellegzetes fordulatait, min-tegy „alapműként” tartotta számon,és ezt a „ragályt” áttestálta reám is.Joggal, hiszen most már ismeremnem csupán a könyveket, írójuknaknem kevésbé kalandos életét is. Apapa, Klärmann József gyulafehér-vári zsidó szabómester volt, nem isakármilyen fajtából, aranykezű, aváros igényes férfi lakóinak szállí-tója. Amilyen lelkiismeretes a mun-kájában, ugyanannyira válogatósföldolgozott nyersanyagaiban.Finom kelmék kerültek varrógépé-nek a tűje alá, simogató szövetek ésszőrmék, hitelre vette őket a nagygyárakból, és ez lett a veszte. Kun-csaftjai, Gyulafehérvár rangos köz-tisztviselői elvárták és elfogadták akifogástalan, sőt osztályon felüliminőséget, hitelre vásároltak, deneki nem fizettek. A műhelye kala-pács alá került, mert a mesteren be-hajtották a kelmék árát, a famíliatönkrement. A jó eszű fiú azonbana zsidó elemi iskola büszkesége

lett, amit viszont a katolikus gim-náziumba már nem vitt magával. Il-letve az eszét igen, de a szorgalmátmár nem. Bukdácsolt, megtorpantaz érettségi vizsgán is, pótpróbánkellett átesnie, ez sikerült, ellenbennem az atyai kézügyesség vonzotta,inkább jogászhallgatónak ment a ko-lozsvári egyetemre. Kétbalkezes-ként, mert később ugyan nyitott

önálló ügyvédi irodát is szerényebbklientúrával, de jobbára volt évfo-lyamtársainak lett az alkalmazottja.Mégis, amikor családot alapított, fiaszületett, mesés jövedelemre későbbsem tett szert ugyan, de hozzátarto-zóit eltartotta. Derekasan, noha a hi-vatás, illetve az ebből szerezhetőpénz kevésbé érdekelte. Annál in-kább az irodalom. Kezdetben versekis, többnyire azonban novellák,végül a regényfolyam, színpadiművek. Az olvasók és nézők körébennyomban sikeres lett, egyes sznobbírálók viszont azt vetették sze-mére, hogy „nem Goethe”. Erreazzal replikázott, hogy a szándékanem a filozofálás, hanem a hétköz-napi ember ábrázolása, hiteles meg-elevenítése. És ez sikerrel ment,már az első regényeit szívesen fo-

gadták az olvasók, jóllehet nemvidám élettörténeteket ábrázolt.Katonaként harcolt az első világhá-borúban, és ennek élményei nyo-mán is a regények hősei inkábbkeservesebb sorsokat éltek át. Ki-vétel nélkül valamennyiben, az elsőPjotruskától a későbbiekig, az„Utazás a szürke folyón” figuráitóla már igazán nagy regény legen-

dássá vált fő hőséig, a „Naposoldal” Felméri Kázmérjáig. Egé-szen más jellemeket teremtett a ki-váló „Új élet kapujában” kötetében,amelynek valójában két főhőse isvan, a szétlőtt lábú, nyomorékTunák Ádám mérnök, többszörösenmegcsalt, végül elvált, kiábrándultférj, és szellemi ellenlábasa, a szoci-áldemokrata hajlandóságú, de neméletrevaló kritikusa, Himmel Antal.És több kitűnően jellemzett mellék-alak, furcsa nők, az ostoba bárónőtőla bájos, szülésben meghalt Ezüstszí-vig, csakugyan szórakoztató sztori,de mindenekelőtt remekbeszabott,klasszikus nagyregény.A búcsú mű, „A megnyugvás ösvé-nyein” sokáig vándorolt, mielőtt amásodik világháborúban eleintekézről kézre rejtett formában 1946-ban kiadóhoz juthatott. Csak poszt-

humusz kötetként jelenhetett meg,az író auschwitzi krematóriumi ha-lála után. Ennek a fő alakja jó isme-rős, a korábbi „Napos oldal”Felméri Kázmérja, aki ugyancsakcsélcsap feleségét, akárcsak TunákÁdám megcsaltan elhagyja, ésremek fiával, akit később elcsábíta-nak tőle, megpróbál új életet kez-deni. Nem ideálisan sikerül ez,annak ellenére sem, hogy Kázmértalpraesett férfi, nem retten visszasemmi akadály, az életet megkese-rítő körülmény elől, de a kor ilyen,és ilyennek ábrázolja KarácsonyBenő nagy írói tehetséggel, hitele-sen. Alighanem nem az ő alkotóiegyéniségében volt a hiba, hanem akésőbbi évtizedek torz viszonyai-ban. Ő csakugyan nagyon nagy íróvolt, a legnagyobb magyar tollfor-gatók egyike, de miért is volnamost forgalomban a neve, amikor ajelenlegi politikai kormányzategyik dédelgetett erdélyi kedvencea kétségtelenül nem fasiszta, deéletében azért kellően antiszemitaNyírő József. És az ugyancsak szél-sőjobboldali Wass Albert, akirőlKarácsony egyik megemlékezőjekülönös módon azt jegyezte föl,hogy állítólag jelentkezett a kolozs-vári gettó kerítésénél és azt kér-dezte, „hol vannak a kézirataid?”Regénybe illő az utójáték is. Afáma szerint 1944 nyarán kerültAuschwitzba Salamon Lászlóköltő, aki meglátta KarácsonyBenőt, amint a perzselő hőségben,csíkos rabruhában, az egyik barakkfalának dőlt. Érdeklődött tőle, hogyvan, amire az volt a válasz, Trianonután Erdélyben a román kormány-zatnak „nyavalyás, vacak magyaríró voltam”, a tengely bécsi dön-tése, Erdély egy részének vissza-csatolása után pedig Horthy-éknak„koszos, halálra ítélt zsidó”. Sala-mon László, különös módon terve-iről faggatta az írót, aki utalvaegyik fő művére, a „Napos oldalra”állítólag azt felelte, „készülökmegírni az Árnyékos oldalt”.Lehet, csupán Salamon László köl-tői fantáziája volt ez a megjegyzés,de aztán azt tette hozzá, hogy „őtsoha többé nem láttam viszont”.

A méltatlanul elfeledett K arácsony

Várkonyi Tibor

Nem tévedés a nagybetű. Nem az ünnepről, hanem családnévről van szó. Mégpedig erdélyi magyar zsidó íróról,született Klärmann Bernátról, aki íróként választotta ezt a nevet. Különben Klärmanként született még a XIX. századvégén, és Karácsony Benőként írt fél tucatnál is több regényt, hogy végül az auschwitzi gázkamrában ismét Klär-manként haljon meg 1944-ben, ötvenhat évesen. Egyetemista fiát eközben Budapesten hurcolták kényszermunkáraa nyilasok, fal omlott rá, ifjan ott érte a vég.

Az biztos, hogy a vészkorszakrólszóló kiállítások közül az egyik le-gizgalmasabb, legeredetibb kiállí-tást a hetedik kerületi Klauzál térreszervezték. Kétségtelen, hogy azeredeti helyszín – a valóban itt tör-tént élménye – sokat hozzátett a re-latív sikerhez. De ezen túl ahhoz isszükség volt, hogy az Erzsébetvá-rosban nem csak egy kipipálandófeladatnak gondolták a megemléke-zést, hanem alaposan előkészített,több elemből álló sorozatot állítot-

tak össze. A kormányzati civil alap-ból jött ehhez hetvenmillió forint éskerületi önkormányzat is elfogadta,hogy részt kell vennie a költségek-ben. A kerületi fideszes polgármes-ter is személyesen elment akönyvbemutatóra, kiállítás-megnyi-tókra, támogatta a sorozatot.Az eredményekhez az is kellett,hogy akadt valaki, Dombi Gábor,aki folyamatosan szervezte az ese-ményeket, lobbizott azok megvaló-sulásáért. Az eredmény pedig azértrelatív, mert például a sajtó nem na-gyon vett tudomást az alant bemu-tatandó megemlékezésekről.Alig-alig akadnak hírek róla, mi-közben sokkal, de sokkal színvonal-talanabb rendezvényeknek sikerültjóval nagyobb sajtót szervezni.Ezzel együtt a hetedik kerületi meg-emlékezés mintaadó lehet éppenvégiggondoltságával, s azzal, úgytűnik nem csak egyszeri kampánytakartak a szervezők.

Kezdődött az egész azzal, hogy újrakiadták Lévai Jenőnek A pesti gettótörténete című, utoljára 1947-bennapvilágot látott kötetét. Kétségte-len, azóta a könyv több állítását vi-tatják szakmai körökben,ugyanakkor mégiscsak ezt tekintjüka leghitelesebb kortárs beszámoló-nak. (A kötet utószavát VargaLászló levéltáros-történész és esorok szerzője írta.) Bár a kötet vi-szonylag nagy példányszámban, ésnem is különösebben drágábban je-

lent meg, különféle technikai okokmiatt nem került el minden könyvter-jesztőhöz, nem található meg mindenkönyvesboltban, sőt, még a nagyob-bakban sem. De azért nem is elérhe-tetlen, kis utánajárással beszerezhető,és előbb-utóbb talán a terjesztésiproblémák is megoldódnak. Ezzelegyütt ez a könyv egy fontos állo-mása a megemlékezés sorozatnak.Lévai korának ismert újságírója volt,aki nemcsak hangyaszorgalommalgyűjtötte össze a felellhető tényeket,visszaemlékezéseket, dokumentumo-kat, hanem a kor bulváros, de ha úgyjobban tetszik, olvasmányos stílusá-ban tudta összefoglalni.Lévai könyve után következett aKlauzál téri kiállítás, egy palánkkalkörbevett területen. Két dologgalfoglalkozott a bemutató. Egyrésztaz itt lévő pesti gettó történetével,alapvetően fényképeken bemutatvaa borzalmak sorát. A képek egyrésze Magyarországon még sosem

került a közönség, de még a kutatókelé sem, s ez külön izgalmassá tetteaz eseményt. (És éppen a nyers bor-zalmakra tekintettel, azt ajánlották,hogy 16 év alattiak ne nézzék mega fotókat.) A másik, szintén tanulságos részeegy képzőművészeti tárlat volt, me-lyen nagyrészt, jóval a 44-45-ösesemények után született művészekreflektáltak a történelmi esemé-nyekre, idézték azt fel a maguk esz-közeivel.

Ami a gettó történetét illeti, megtud-ható itt, hogy 1944 októberére márcsak a budapesti zsidóság (és a mun-kaszolgálatosok maradék csoportjai)maradtak életben és Magyarorszá-gon. A népirtás utolsó fejezete 1944novemberében következett el. Ad-digra, különösen 1938-tól, fokozato-san megfosztották a munka- éséletlehetőségeitől a zsidónak minő-sülőket. November 29-én jelent megVajna Gábor belügyminiszter rende-lete a zsidók gettóba költöztetéséről.A budapesti zsidók üldözése immárnem volt más, mint végsőkig tartóháború, éhező és nyomorgó aggok,nők és kisgyermekek ellen. Mindezsokkal érthetőbb itt a deszkafalon el-helyezett fotók között.A nyomor mértékét nagyszerűen ér-zékeltetik a Lévaitól idézett számok.A kiköltöző mintegy 8 000 keresz-tény lakos helyére első hullámban53 000 ember hurcolkodott be, s agettó területén még 3500 zsidó helyi

lakos is maradt. Az újabb és újabbbeköltözések után körülbelül 70ezer embert zsúfoltak itt össze a le-gelemibb feltételek nélkül. A lakás-okban szobánként 8-9 embernekkellett nyomorognia, minimális éle-lemmel, tüzelő és gyógyszerek, degyakran még víz nélkül is.A visszaemlékezésekben viszonylagsokszor idézik fel, hogy január ele-jétől kezdve az elhunytak holttesteitsem tudták elszállítani, a Dohányutcai templomkertben helyzeték elazokat (Erről Toronyi Zsuzsanna, aZsidó Múzeum és Levéltár vezetőjeírt egy kitűnő könyvet), illetve akörnyező üzlethelyiségekben hal-mozták fel azokat. Mindez el-mondva is szörnyű, de képekenlátva - főleg itt, ahol mindez történt- valóban drámai. Letagadhatatlanés megrendítő.A kiállítás megnyitója, illetve bezá-rása is alkalmat teremtett itt valódimegemlékezés megszervezésére. Azáróeseményen a kerület fideszespolgármestere, Vattamány Zsolt isbeszélt nemcsak a múltból fakadótanulságokról, hanem az emléke-zésnek, mint az utódok fontos aktu-sának a jelentőségéről „Azáltal,hogy osztoztunk a fájdalomban, kö-zelebb kerültünk egymáshoz. Az el-múlt év rávilágított arra, hogyvalamennyien, akik itt élünk, nemcsupán társadalmi, hanem lelki kö-zösséget is alkotunk.”Persze felvethetnénk, hogy mit je-lent a lelki közösség. És az „oszto-zunk a fájdalomban” kifejezés aztjelenti-e, hogy ez a fájdalom nem amiénk, nem minket ért veszteség,hanem valaki másokat - figyelve aztaz igyekezetet, ahogy a megemlé-kezés sorozatot megszervezték, re-mélhetjük, hogy alapvetően csakstiláris, fogalmazási nehézséggelvan dolgunk.Annál is inkább, mert nem messzea Klauzál tértől, a Csányi utcábanegy most helyreállítandó épületbenegy Zsidó Történeti Tár nevű kiál-lítóhelyet nyit az önkormányzat, sennek alsó szintjén helyezik majdel a Klauzál térről a gettó felszaba-dulásnak az emléknapján lebontottkiállítást.

Kiállítás a gettóról a Klauzál téren, majd a Csányi utcában

Dési János

A holokauszt hetvenedik évfordulójára számtalan kiállítás emlékezett az elmúlt hónapokban. Ezek egy részénekmegvalósulását a kormány úgynevezett Civil Alapja támogatta – mint emlékezetes, sokan nem vették fel anekik megítélt összeget. Ennek ellenére számtalan bemutató jött létre. Az egyik a Dohány templom tőszom-szédságában. Ugyan e tárlat most nem látható, de minden valószínűség szerint a hetedik kerületben rövidesennyílik egy állandó, a zsidó életet bemutató kiállítás és ott újra megtekinthető lesz majd.

– Mielőtt a jövőről ejtenénk szót, köszönetet kellmondani az eddigi vezetésnek, hiszen az előzőnégy év alapozta meg, hogy rengeteg dologbanelőreléptünk, fejlődtünk – kezdte Tamás. – Azelvégzett munkának tudható be az is, hogy míg2011-ben 75-en, most 130-an szavaztak. Külö-nösebb kampány nélkül, majd kétszer annyianvoksoltak. Ők azok, akik a Dohányba, a Hő-sökbe, vagy éppen a Talmud Tórába jönnekimádkozni, illetve rendre részt vesznek a prog-ramjainkon. Szeretnek velünk lenni, s érdekliőket a Dohány közösségének élete. Ez az alap,innen kell még továbbfejlődnünk.– Említenél néhány dolgot, ami az előző négyévben valósult meg!?– A teljesség igénye nélkül: elkészült a Jahrzeit-fal; emléktáblákat avattunk; rendbe tettük a te-metőkertet; a Wallenberg-kertet; továbbáfelújítottuk a Dohány utcai zsinagóga orgonájátis. De megszépült a Hősök Temploma, s újjáala-kult a kórusunk is. Megújult a körzet lapja, aPesti Sólet, amely immár 12 oldalon számol bea körzet életéről is. Rengeteg programmal vártukhittestvéreinket, channukai, és purimi műsora-ink, miként a Bethlennel közös lecsóparti rend-kívül népszerű; de volt Szabadegyetem;Kulturális Páholy; s a pénteki kiddusainkon és amásnapi sálesüdeszen mind többen vesznekrészt. Megnéztünk több kiállítást, közösen jár-tunk Prágában, Balatonon, Olaszországban ésIzraelben. Utazásainkat ma is sokan emlegetikés már elvárják a folytatást. Nem mellékesen zsi-nagógánk adott otthont a Múzeumok Éjszakája,illetve a Zsidó Nyári Fesztivál több programjá-nak is. Magasra tettük a lécet, de hiszem, hogyfejlődhetünk még.– Ezek után adja magát a kérdés, milyen tervek-kel vágtok, vágunk a következő négy évnek?– Szeretnénk növelni az i.tentiszteleteken részt-vevők számát, s minél több fiatalt bevonni a kör-zet életébe. Főrabbinkkal a Scheiber SándorGimnázium hat diákjával kötöttünk ösztöndíjasszerződést. Örülnénk, ha még többen lennének.Folytatjuk a felújításokat, amikor megszépült atemetőkert, akkor kikerültek onnan a régi sírkö-vek, ezek számára egy kőtárat építünk, amelymegőrzi és bemutatja a látogatóknak. A Wallen-berg-kert kövezete is más lesz, s ide, a kertbe he-lyezzük át a gettó emlékfalát, hogy meg-nyithassuk a temetőkertet a Dohány utca felöl.A belső udvart nyári kertté alakítanánk, aszta-lokkal, székekkel, napernyőkkel, virágokkal,hogy jó idő esetén ott is tudjunk pihenni, beszél-getni. Megújul a honlap, így az újsággal mégtöbb emberhez juthatnak el a programjaink. Idénis elmegyünk néhány napra Szarvasra, s termé-szetesen tervezünk színház előadás és kiállításlátogatását is. A Jahrzeit-fal betelt, de igény vanúj emlékfal kialakítására, s ezt szeretnénk mie-lőbb megvalósítani. Vallási ünnepeinket az ed-

digiekhez hasonló magas színvonalú progra-mokkal ünnepelnénk.

Nádel Tamás kiemelte, vallási vezetőnkkel, fő-rabbinkkal, Frölich Róberttel kiváló kapcsolataa világi vezetésnek, s szinte minden témábanhamar sikerült azonos álláspontra jutni. Hozzá-tette, az utóbbi időben javult a viszony a BZSH,illetve a Mazsihisz vezetésével is. Csatlakoz-

tunk a Mazsihisz emlékezetpolitikai döntésé-hez, a pályázaton elnyert 20 millió forintotvisszautaltuk az államnak. S igyekeznek to-vábbra is jó kapcsolatot ápolni. Erre jó példa aBethlennel közös lecsóparti, amely már hosszúévek óta rengeteg embert vonz.

– Bízunk benne, hogy a gyerek Talmud-Tóráramind többen jönnek majd – folytatta Tamás. –Az elöljáróságot bővítettük, s az első ülésen kétúj alelnököt választottunk dr. Zallel Jánost ésBotfalvai Gábort. Az elöljáróság minden tagjaszemélyre szóló feladatot kapott, így is erősítvea közösségi életet. Szeretném megköszönni aNőcsoport rendszeres segítségét, s Frölich Kati,illetve Fülöp Ildi közreműködését rendezvénye-ink lebonyolításában. Köszönjük az 1%-os ésegyéb felajánlásokat. Kérjük, a továbbiakban istámogassák munkánkat.

Tamás – a szokott mosolyával – hozzátette, hogybár eddig is rengeteg feladatot vállalt a szerve-zésből, ám ez a négy év mégis más lesz számára.Eddig ugyanis hivatkozhatott az elnökre. Mostazonban már nem háríthatja át másra, a megtisz-telő, ám jelentős felelősséget…

(schiller)

A körzet hírei A körzet hírei6 75775. Niszán 7. | 2015. március 27.| a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2015. március 27.| 5775. Niszán 7.

GRATULÁLUNK!Marietta és Friedrich Torberg díjjal tüntette ki a Bécsi Zsidó HitközségHeisler Andrást, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnö-két. A díjat Oscar Deutsch a Bécsi Zsidó Hitközség elnöke adta át a Ma-zsihisz elnökének a Császárváros zsidó hitközségének dísztermében.A díjátadásra a Mazsihisz 40 fős küldöttséggel érkezett. A küldöttség tag-jai voltak főrabbik, vidéki és budapesti körzeti elnökök és Kunos Péter aBudapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója. Ungvári Tamás a díja-zott méltatásában úgy fogalmazott, Heisler András komoly harcot vívottaz emlékezetpolitikai kérdésekben a magyar kormányzattal szemben.Heisler András megköszönte a kitüntetést, beszédében pedig feleleve-nítette azt a tragédiát, ahogyan nagyszülei életüket vesztették Ausch-witzban, azokat a hónapokat, amikor a magyar zsidóság hitt abban,hogy a magyar állam nem fogja őket a náciknak kiszolgáltatni…

Purim a Dohány körzetben

Thomas O. Melia a Dohányban!

Március 2-án a Dohány utcai zsinagógában járt Thomas O. Melia. Ademokráciáért és emberi jogokért felelős amerikai helyettes külügyi ál-lamtitkára dr. Frölich Róbert, főrabbink, Heisler András, a Mazsihiszelnöke, illetve körzetünk elnöke, Nádel Tamás társaságában járta be zsi-nagógánkat. Majd megnézte a felújított temetőkertet, illetve a Wallen-berg-kertet, ahol egy emlékkövet helyezett el az Emánuel emlékfánál.

Ács Tamás a BZSH új elnökeLapzártakor érkezett: a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) tegnapi (már-cius 26-i) közgyűlésen körzetünk elöljáróját, Ács Tamást választották aszervezet új elnökének. Míg az ügyvezető igazgató, szintén körzetünktagja, Kunos Péter lett. Lapzártánk után döntöttek a BZSH elöljáróiról,a számvevő és számvizsgáló-, illetve a választási bizottság tagjairól is.

Nádel: Most már nem hivatkozhatok az elnökre...A februári körzeti választás után alig egy héttel a Dohány kile elöljárói korábbi alelnökünket, Nádel Tamást választották elnöknek.Vele beszélgettünk kicsit a múltról és persze a tervekről.

Egy százalék a DohányértAz Alapítvány a budapesti Dohány utcai zsinagógáért köszöniaz elmúlt évi segítséget. Idén is számítunk előző évi támo-gatóink hozzájárulására, és reméljük újak is csatlakoznak hoz-zájuk. Az adományokat a körzet kulturális programjaira ésegyéb rendezvényekre fordítjuk. Adószámunk:18005127-2-42

fotók: Villányi András