Upload
lucus
View
24
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Statisztika. 4. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK. Dinamikus viszonyszámok. Az összehasonlító statisztikai sorok egyik legjellegzetesebb típusai az idősorok. Két időszak (vagy időpont), a tárgyidőszak és a bázisidőszak, egynemű adatának a hányadosa. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
4.4.
Dr. Balogh PéterDr. Balogh Péter
Gazdaságelemzési és Statisztika TanszékGazdaságelemzési és Statisztika Tanszék
DE-AMTC-GVKDE-AMTC-GVK
StatisztikaStatisztika
22
Dinamikus viszonyszámokDinamikus viszonyszámok
Az összehasonlító statisztikai sorok egyik
legjellegzetesebb típusai az idősorok.
Két időszak (vagy időpont), a tárgyidőszak és a
bázisidőszak, egynemű adatának a hányadosa.
adataakbázisidősz
adataaktárgyidőszVd
33
Dinamikus viszonyszám fajtáiDinamikus viszonyszám fajtái
Bázis viszonyszám használata akkor indokolt, ha a változás egy kiinduló
időponthoz képest érdekel minket
Láncviszonyszám láncviszonyszám az adott időpont változását jellemzi az
előző időponthoz képest
44
BázisviszonyszámBázisviszonyszám
Állandó adatot, tehát egy időpont vagy egy időszak adatát tekintjük több adat bázisának.
Bázisként általában az idősor első adatát használjuk, de a sor bármely más adata is lehet a viszonyítási alap.
Megmutatja: hogy, milyen mértékű volt a jelenség változása - fontos a bázis adat helyes megválasztása.
j
ib x
xV
0x
xV ib
55
Bázisviszonyszám 2.Bázisviszonyszám 2.
A bázis megválasztása elősegítheti a vizsgált kérdés jobb megvilágítását, de lehet megtévesztő hatású is.
Olyan adatot célszerű választani, amelynek tükrében reálisan lemérhető a vizsgált jelenség fejlődése.
Együtthatós és százalékos formában is értelmezhetők. Mivel azonos bázisra vonatkoztatva számítjuk, ezért
állandó bázisú dinamikus viszonyszámoknak is szokták nevezni.
66
Bázisviszonyszám - példaBázisviszonyszám - példa
Bázis-viszonyszám
1997 = 100,0
1997 1 709,90 100,00%
1998 2 137,90 125,03%
1999 2 427,10 141,94%
2000 2 852,90 166,85%
2001 3 175,40 185,71%
2002 3 566,30 208,57%
2003 3 730,20 218,15%
2004 4 188,30 244,94%
2005 4 469,80 261,41%
2006 4 652,50 272,09%
A beruházás értéke
A nemzetgazdasági beruházások értéke (folyó áron, MdFt)
Év
77
LáncviszonyszámLáncviszonyszám
Változó adatot, tehát egy másik időpont vagy időszak adatát tekintjük egy adott adat bázisának.
Bázisként az idősor előző adatát használjuk. Megmutatja: hogy, milyen mértékű volt a jelenség időbeli
változásának üteme.
1
i
il x
xV
88
Láncviszonyszám 2.Láncviszonyszám 2.
A legelső időszakra nem tudjuk számítani. Együtthatós és százalékos formában is értelmezhetők. A második tárgyidőszakban a bázis- és a lánc-
viszonyszámok megegyeznek, ha a bázisviszonyszám esetében az első időszakot választottuk viszonyítási alapul.
Mivel változó bázisra vonatkoztatva számítjuk, ezért változó bázisú dinamikus viszonyszámoknak is szokták nevezni.
99
Láncviszonyszám - példaLáncviszonyszám - példa
Lánc-viszonyszám
előző év = 100,0
1997 1 709,90
1998 2 137,90 125,03%
1999 2 427,10 113,53%
2000 2 852,90 117,54%
2001 3 175,40 111,30%
2002 3 566,30 112,31%
2003 3 730,20 104,60%
2004 4 188,30 112,28%
2005 4 469,80 106,72%
2006 4 652,50 104,09%
A nemzetgazdasági beruházások értéke (folyó áron, MdFt)
ÉvA beruházás
értéke
1010
Összefüggés a bázis- és láncviszonyszámok Összefüggés a bázis- és láncviszonyszámok között (1)között (1)
Az állandó bázis utáni k láncviszonyszám szorzata egyenlő a k-adik bázisviszonyszámmal.
kk lllb VVVV *...**21
011
2
0
1
x
x
x
x*...*
x
x*
x
x k
k
k
Egy adott év láncviszonyszámát összeszorozzuk az őt megelőző összes év láncviszonyszámával, eredményül az adott év bázisviszonyszámát kapjuk.
1111
Összefüggés a bázis- és láncviszonyszámok Összefüggés a bázis- és láncviszonyszámok között (2)között (2)
A bázisviszonyszámokból ugyanúgy számíthatunk láncviszonyszámokat, mint az eredeti adatokból.
1
k
k
k
b
bl V
VV
011
2
0
1
x
x
x
x*...*
x
x*
x
x k
k
k
1212
Példa 3Példa 3
Bázis-viszonyszám
Láncviszonyszám
1997 = 100,0 előző év = 100,0
1997 1 709,90 100,00%
1998 2 137,90 125,03% 125,03%
1999 2 427,10 141,94% 113,53%
2000 2 852,90 166,85% 117,54%
2001 3 175,40 185,71% 111,30%
2002 3 566,30 208,57% 112,31%
2003 3 730,20 218,15% 104,60%
2004 4 188,30 244,94% 112,28%
2005 4 469,80 261,41% 106,72%
2006 4 652,50 272,09% 104,09%
ÉvA beruházás
értéke
A nemzetgazdasági beruházások értéke (folyó áron, MdFt)
135273103125
94141,
%,
%,
113,53%
1313
Összefüggés a bázis- és láncviszonyszámok Összefüggés a bázis- és láncviszonyszámok között (3)között (3)
Egy bázisviszonyszám sort egy új bázison lévő bázisviszonyszám sorrá úgy alakítunk át, hogy az eredeti bázisviszonyszám sor minden tagját elosztjuk az új bázisul választott évhez tartozó eredeti bázison lévő viszonyszámmal.
u
k
uk
b
bb V
VV
0
1414
Példa 4Példa 4
Bázis-viszonyszám
Bázis-viszonyszám
1997 = 100,0 2000 = 100,0
1997 1 709,90 100,00% 59,94% 0,599355
1998 2 137,90 125,03% 74,94% 0,749378
1999 2 427,10 141,94% 85,07% 0,850748
2000 2 852,90 166,85% 100,00% 1
2001 3 175,40 185,71% 111,30% 1,113043
2002 3 566,30 208,57% 125,01% 1,250061
2003 3 730,20 218,15% 130,75% 1,307512
2004 4 188,30 244,94% 146,81% 1,468085
2005 4 469,80 261,41% 156,68% 1,566757
2006 4 652,50 272,09% 163,08% 1,630797
ÉvA beruházás
értéke
A nemzetgazdasági beruházások értéke (folyó áron, MdFt)
1515
Különnemű adatokból számított Különnemű adatokból számított viszonyszámokviszonyszámok
Egymással logikai kapcsolatban lévő, de különnemű adat egymáshoz viszonyításával intenzitási viszonyszámot kapunk.
Az intenzitási viszonyszám azt mutatja meg, hogy a vizsgált jelenség milyen intenzitással fordul elő valamilyen más jelenség környezetében.
Az egyik statisztikai sokaságból mennyi jut a másik statisztikai sokaság valamely egységére.
1616
Intenzitási viszonyszámokIntenzitási viszonyszámok
különnemű adatokat hasonlítunk össze
kifejezési formájuk együtthatós
a viszonyszámoknak mértékegysége van
i
ii y
xV
1717
a) Sűrűség mutatók: népsűrűség fő/km2,
b) Átlag jellegű viszonyszámok: átlagbér Ft/fő
c) Arányszámok: születési, halálozási arányszámok
a) Koordinációs viszonyszámok: a viszonyított két adat ugyanazon sokaságnak két kizárólagos összetevő része. 100 szövetkezeti tagra jutó alkalmazottak száma.
A viszonyszám jellege (tartalma) szerintA viszonyszám jellege (tartalma) szerint
1818
Egyenes és fordított intenzitási viszonyszám: (sűrűség mutatók, koordinációs viszonyszám), pl. 1000 lakosra jutó boltok száma, 1 boltra jutó lakosok száma.
Az egyenes és a fordított mutatók között reciprok viszony áll fenn.
Az egyenes mutató nagysága a vizsgált jelenség színvonalával, intenzitásával egyenesen, a fordított mutató pedig fordítottan arányos.
1919
Nyers és tiszta intenzitási viszonyszám:
A tört nevezőjében szereplő sokaságból kiválasztható egy olyan részsokaság, amelyik a számlálóban lévő (értékösszeg jellegű) adattal szorosabb kapcsolatban áll, mint a sokaság más részei.
Ilyenkor lehetővé válik megoszlási viszonyszám számítása is (pl. tiszta rész aránya).
Összes dolgozó/forgalom (szoros szakmai kapcsolat nincs).
Eladó/forgalom (szakmai kapcsolat szoros).
(Az eladók aránya.)
2020
Intenzitási viszonyszámok 2.Intenzitási viszonyszámok 2.
Leíró sorokból számítjuk
Egy leíró sor egy-egy tagját több intenzitási viszonyszám
kiszámításához is felhasználhatjuk
Ugyanaz az adat egyszer lehet viszonyítási alap, máskor
pedig a viszonyított adat (csak akkor szabad használni, ha
valóságos társadalmi, gazdasági összefüggéseket
tükröznek)
2121
Intenzitási viszonyszámok csoportosításaIntenzitási viszonyszámok csoportosítása
a termelési erőforrásokkal való ellátottságot
(különböző erőforrások egymáshoz
viszonyított arányát fejezik ki)
a termelési színvonalat (pl. termésátlag)
a termelés hatékonyságát (erőforrás
egységre jutó eredmény)
kifejező viszonyszámok
2222
A lakásállomány megoszlásaA lakásállomány megoszlása
SzobákSzobákszámaszáma
ezer db, év eleji állományezer db, év eleji állomány
19801980 19901990 20052005
11 973973 645645 519519
22 17201720 16811681 17031703
33 734734 11161116 12931293
4 és több4 és több 115115 411411 658658
ÖsszesenÖsszesen 35423542 38533853 41734173
Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 2004, 2005
2323
SzobákSzobákszámaszáma 19801980 19901990 20052005
11 27,527,5 16,716,7 12,412,4
22 48,648,6 43,643,6 40,840,8
33 20,720,7 29,029,0 31,031,0
4 és több4 és több 3,23,2 10,710,7 15,815,8
ÖsszesenÖsszesen 100,0100,0 100,0100,0 100,0100,0
2424
SzobákSzobákszámaszáma 1990/19801990/1980 2005/19802005/1980 2005/19902005/1990
11 66,366,3 53,353,3 80,580,5
22 97,797,7 99,099,0 101,3101,3
33 152,0152,0 176,2176,2 115,9115,9
4 és több4 és több 357,4357,4 572,2572,2 160,1160,1
ÖsszesenÖsszesen 108,8108,8 117,8117,8 108,3108,3