Upload
zoe-shaw
View
34
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolata az MSZT X. Országos Fóruma Budapest, 2005. május 31. Dr. Bazsa György egyetemi tanár, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke. 21. századi műveltségkép – felsőoktatási tükörben Bazsa György: Educatio, 13. 267. 2004. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolataaz MSZT X. Országos Fóruma
Budapest, 2005. május 31.
Dr. Bazsa Györgyegyetemi tanár,
a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke
21. századi műveltségkép – felsőoktatási tükörben Bazsa György: Educatio, 13. 267. 2004.
A közös társadalmi és a sokféle szakmai műveltség
Műveltség: „Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi termékek összessége” egyre növekvő, óriási halmaz. Az antik műveltség – mondhatjuk – még egységet képezett (bár már Platón is jobbára filozófus, Püthago-rász egyszerre filozófus és matematikus, Arkhimédesz, Arisztotelész pedig inkább fizikus volt).
Ennek a görög-római kultúrának a talaján fejlődött ki az európai műveltség, amire az egész emberiség újkori fejlődése alapult.
Ezen belül két-három évszázaddal ezelőttig még volt értelme polihisztorokról beszélni, akik valamelyes részletességgel, de főbb vonalaiban még szinte teljesen át tudták fogni az addigi közös társadalmi műveltség legfontosabb elemeit – a filozófiától a matematikán át az irodalomig vagy csillagászati ismeretekig.
Ennek jó tükre az egyetemek (Bologna, Párizs, Göttinga stb.) addigi/akkori universitas jellege: egyazon intéz-ményben és annak minden hallgatója tanulta – kezdetben – a grammatikát, logikát és retorikát, majd később már a teológiát, az orvostudományokat és a jogot.”
Az ilyen klasszikus egyetemek mellett (vagy kebelében) azonban megjelentek a sokféle szakmai műveltséget, speciális szakismereteket oktató intézmények, mint a közös társadalmi műveltség egy-egy részének legma-gasabb szintű, szervezett tükröződésének intézményei. Hogy hazai, de Európában is úttörőnek számító példá-kat említsünk: • 1763-ban Selmecen bányászati akadémia, • 1780-ban Szarvason gazdasági és ipari tanintézet,• 1797-ben Keszthelyen a Georgikon, • 1782-ben a pesti tudományegyetemen a műegyetem
elődje, az Institutum Geometricum.”
A közös társadalmi műveltség:• szerzetesrendek, íródeákok, felekezeti iskolák
(kódexek, könyvnyomtatás);
• 1767: Ratio Educationis – az első államioktatáspolitikai „kódex”;
• 1868: Eötvös-féle népiskolai törvény, a 6 osztályoselemi iskola – társadalompolitikai mérföldkő;
• XX. század közepe: a kötelező – alapműveltségetnyújtó – 8 osztályos általános iskola;
• a tankötelezettség 16, ill. 18 évre emelése;
• most: a középfokú oktatás közel általánossá tétele;
• az utóbbi másfél évtized: a felsőoktatás hazaiexpanziója – követve a fejlett világot;
A sokféle szakmai műveltség:
• apáról → fiúra, majd mesterről → inasra,segédre, mesterlegényre szállt, céheken belül
• XIX.század: ipari tanoncok (tanonciskolák)
• XX. század (főleg második fele):
– ipari tanulók (iskolák, tanműhelyek, MTH)
– szakmunkástanulók (szakmunkásképző iskolák)
– technikusképzés (technikumok)
– alap- és középf. szakképzés (szak/középiskolák)
– tanfolyamok (állami és magánszervezés)
• XX. sz. vége: (akkreditált iskolarendszerű) felsőfokú szakképzés
• EGYETEMEK, FŐISKOLÁK
A szakmai képzettség ISCED szintjei: 3A: szakközépiskolai általános és szakmai elő-
képzettség (9–12. osztály, tanulói jogviszony) – érettségi vizsga és érettségi bizonyítvány
középfokú szakképzés (középfokú végzettséget ad)
4C: szakmai képzés (13.osztálytól, tanulói jogviszony) – szakmai vizsga és (OKJ/érettségi) bizonyítvány
felsőfokú szakképzés (új, ff. végzettséget nem ad) 5B: FSZ: – jv?, szakmai vizsga és OKJ bizonyítvány
felsőfokú képzések (ff. végzettség és szakképzettség)
5A: szakmai főiskolai, egyetemi alapképzés (közvetlenülnem vezet kutatói végzettséghez)– hallgatói jogviszony, záróvizsga és oklevél
6: szakmai egyetemi képzés (közvetlenül kutatói vég-zettséghez vezet) – hallg. jv., záróvizsga és oklevél
Az ISCED szintek tartama (szubjektív):
középfokú szakképzés 4C: tanult szakismereteire, készségeire, a tevékenység (lényegének) értésére alapozó, kijelölt feladatát irányítás mellett, gondol- kozva végrehajtó – szakmunkás, technikus, ügyvivő, ügyintéző, szakértő, szolgáltató stb.
felsőfokú szakképzés 5B: ???
felsőfokú képzés:
5A készségeit, képességeit, tanult szakmai ismereteit átgondoltan felhasználó, munkaköri feladatait össze- függéseiben értő, azokat önállóan ellátó szakember
6 készségeire, képességeire, tudományos ismereteire alapozva – feladatait alkotóan ellátó, új eredménye- ket, módszereket, eljárásokat is kereső szakember
5B: Felsőfokú szakképzés
Középfokú általános oktatás
4C: Középfokú szakképzés
Alapfokú szakképzés
5A: Felsőfokú oktatás – alapszint
6: Felsőfokú oktatás – mesterszint
6: Posztgraduális képzés (PhD)
Munka világa
Gábor András (OM)
Az egyik kulcskérdés:
az általánosan művelő oktatás és a szakképzés oktatási-, illetve iskolarendszerének kapcsolata:
– Mennyire és miben indokolt az elkülönülés és
– Hogyan hozható létre a szükséges átfedés? (pl. jó volt a „világbanki modell” – kár érte!
A másik kulcskérdés:
milyen a közép- és a felsőoktatás kapcsolata?
– Milyen hidak, átmenetek alakíthatók ki?
– Van-e és miből épül fel egy rugalmas oktatási, egyéni képzési utakat is megengedő rendszer? pl. moduláris rendszer (lassan haladunk!)
– Kell-e ehhez új intézménytípus?
Az általános műveltség és a szakmai ismeretek oktatása
Közismereti tárgyak oktatása
Szakmai ismeretek oktatása
Általános iskola
4-6-8 osztályban: ~99% együttesen: ~ 1%
Szakképző iskola
3 osztályban: ~ 25% 3 osztályban: ~ 75%
Közép-iskola
gimnázium: ~ 99%
szakközépiskola: ~75%
gimnázium: ~ 1%
szakközépiskola: ~25%
Felsőfokú szakképzés
??? sok %
Felsőfokú képzés
F, E: alap- és mester-képzés ~ 5-10%
F, E: alap- és mester-képzés: ~ 90-95%
A felsőfokú szakképzés elemzése
2003. október *** SZÁMALK + Leonardo:„Új dimenziók a felsőfokú szakképzésben”
2004. október *** MSZT + Fővárosi Kgy. OB:„Érettségi utáni szakképzés, felsőfokú
szakképzés”
„Hálátlan a szakképzés jelenlegi helyzete– Súlyos szakemberhiány – Mindenki a felsőoktatásba készül – A szakképzést igényli a gazdaság – A szakképzés helye” (?)
Hol is van a baj? Mit lát a közvélemény?
• az FSZ kettőssége: több mint középfok, kevesebb mint felsőfok. Akkor micsoda?
• 2 év FSZ: nem ad felsőfokot, 3 év főiskola ad?!
• 2 év FSZ 1 évet (30-60 kredit) ér a felsőoktatásban?
• nincs saját intézménytípusa: főiskola is, középiskolai is csinálja: (USA: 1200 community college !);
• divatszakmák elviszik az érdeklődőket: 23/83 ezer gazdasági, 15/53 ezer bölcsész jelentkező szemben az 5/14 ezer FSZ jelentkezővel/lappal (2005);
• a kevesekből sokak nem munkába, hanem a felső- oktatásba akarnak menni;
• még mindig erőtlen, rossz hatásfokú FSZ-PR: a munkaerőpiac, középiskola, média nem erre orientál.
Háttérben (amit a közvélemény nem lát):
• a felsőoktatási, ill. a közoktatás- és szakképzéspolitika közötti harmonizáció hiánya – legalábbis eddig;
• anyagi- és presztizsviták tárcák és intézmények között;
• lassú akkreditáció (egyszerűsödik, ill. felgyorsul);
• a felsőoktatás és a munkaerőpiac között még mindig meglévő elég nagy távolság;
• 2003: 12 milliárdos szakiskolai fejlesztési program hatása?
A szakképzés felső szintje – a bővülő általános műveltség, a gazdaság igénye és az oktatáspolitika
hatására – „felkúszik” a felsőoktatás területére.
2005. május – MSZT X. fóruma „Felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolata”
Jutunk-e előbbre 2005-ben és utána?
Igen – juthatunk!
2005. május – új felsőoktatási törvény
2005. május – „100 lépés” kormányprogram:a szakképzés megújítása
A „híd”: az új felsőoktatási törvény (2005) „32. § (4) A (felsőoktatási intézménynek a felsőfokú szakképzést részletező) szakképzési program(ja) tar-talmazza a megegyező tartalmú szakképzésben el-sajátított ismeretek beszámításának lehetőségét, to-vábbá a felsőfokú szakképzésben szerzett kreditek-nek az azonos képzési területhez tartozó alapkép-zésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek szá-ma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzé-si idő négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt álla-pít meg. A szakközépiskolában folyó felsőfokú szak-képzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközép-iskola felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést.”
A „törvényi híd” három tartalmi pillért köt össze:
• a (megegyező tartalmú) középfokú szakképzést,
• a (szakmacsoportbeli) felsőfokú szakképzést és
• az (azonos képzési terület) felsőfokú alapképzését.
Ezzel a folyamatos, egymásra épülő teljesítmény (kredit) beszámítást a törvény garantálja, az átvételt nem szabályozza. (Lehetünk/legyünk rugalmasak?)
Továbbá: a képzés tartalma, követelményei a képzési helytől függetlenül azonosak.
felsőfokú szakképzés 5B: egyszerre tudomány- és a gya- korlatorientált szakismereteire alapozva, készségeit és képességeit tudatosan alkalmazva, munkaköre lényegé- nek értése alapján kijelölt feladatait részben önállóan és gondolkozva végrehajtó szakember. (Szubjektív!)
A törvény tisztább szervezeti helyzetet is teremt:
• az FSZ-t az illetékes szakminiszter felügyeli,
• a munkaerőpiac, a munkáltatók (kamarák, érdek-védelmi szervezetek) szerephez jutnak,
• a Szenátus dönt (gyorsan, külön MAB eljárás nélkül),
• az FSZ képzést felsőoktatási intézmény (FOI) indítja,
• a FOI szakközépiskolával vagy gazdálkodó szerve-zettel megállapodhat a közös képzésről,
• az érettségi vizsga FSZ felvételre jogosít a FOI-be,
A törvény (szerintem) bizonytalan két kérdésben:
• „A szakközépiskolában folyó felsőfokú szakképzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközépiskola felső- oktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést.” Tehát: FOI nélkül is folyhat FSZ szakközépiskolában. Mikor? Hogyan?
• A képzés résztvevője hallgatói jogállást élvez. De: 147. § 7. pont: „felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközép- iskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az OKJ-ben szereplő felsőfokú szakképesítést ad.” A törvényben sehol máshol nincs szó FSZ-tanulói jogviszonyról?! Pl. finanszírozása?
• az államilag támogatott képzésnek az alapképzésselazonos törvényi normatívája van,
• a FOI ennek maximum 20%-át tarthatja vissza,• eredményes szakmai vizsga alapján kiállított szak-
képesítést igazoló bizonyítvány munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít és
OKJ képesítést ad*.• Bologna-konform: a *munkaerőpiacra kilépést,
a felsőoktatásba belépést biztosít – de ennek jótartalmát minden esetben ki kell „izzadni”.
100 lépés – benne a szakképzés átalakítása
Köszönöm figyelmüket!