Upload
bioenergetic-kiado
View
277
Download
6
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Webáruház: http://bioenergetic.hu/konyvek/dr-bernard-jensen-iriszdiagnosztika-egyszeruen Facebook-oldal: https://www.facebook.com/Bioenergetickiado A szemet mindig is a lélek tükrének tartották, pedig akár a test tükrének is nevezhetjük. Az egyre fejlettebb technikai eszközöknek köszönhetően mára már tudjuk, hogy a szem tulajdonképpen nem más, mint a különböző testi funkciók és állapotok miniatűr számítógépes kijelzője. Az íriszdiagnosztika a szem szivárványhártyáján, vagyis az íriszen bekövetkező elváltozások elemzésével foglalkozik. Az íriszdiagnosztikai térképeken minden egyes szerv beazonosítható, az elváltozások azonban nem elsősorban betegségeket jelentenek, sokkal inkább hajlamokra, alkati felépítésre és gyógyulási képességre engednek következtetni. Az íriszdiagnosztika legnagyobb előnye a megelőzésben rejlik, hiszen a szöveti változások a szivárványhártyán már azelőtt megjelennek, hogy az esetleges panaszok ténylegesen be
Citation preview
6
Tartalom
A kezdetek 9Az íriszdiagnosztikáról 11Az íriszdiagnosztika működése 12Az íriszdiagnosztikai térkép 13Rendszertérképek 14Az írisz jeleinek fiziológiája 17Alapvető írisztopográfia 21
Alkat 23Főbb íriszjegyek és jelek 24
Az írisz színe és annak variációi 25Sérülések, lakúnák és kripták 27Radiális vonalak 28Az ideggyűrűk 29Salakszegély 30Nyirokfüzér 31Nátriumgyűrű 32Arcus senilis 33Irritációk 33A pupilla alakja 34
Az emésztőrendszer: a gyomor és a belek 35A vastagbél 38
Az idegek 39Gyógyulás és Hering gyógyulási törvénye 40Elemzés készítése 42
7
Néhány esettanulmány 45Egyes számú eset: A láb területei 46Kettes számú eset: Vesebetegség 47Hármas számú eset: Psoriasis (pikkelysömör)és diszfunkcionális vese 49
Az íriszdiagnosztika és a táplálkozás 51Kémiai és tápanyag-táblázatok 52Íriszdiagnosztikai tápanyag-táblázat 55Ásványianyag-hiány tünetek 60Ásványi és kémiai elemek analízistáblázata 62
Mire alkalmas az íriszdiagnosztika? 64Amit az íriszdiagnosztika nem tesz... 66Összefoglalás 68Dr. Jensenről 70
Írisz
diag
nosz
tikai
térk
ép
Az agy
FLA
IR-k
épe
(MRI)
NEMI IMPULZUSÖRÖKLÖTT MENTÁLIS
KÉPESSÉGEK
ÉRZÉKSZERVEK,
MOZGÁSSZERVEK
Az agy
FLA
IR-k
épe
(MRI)
ÉLÉNKSÉG, ÉLETJEL
AZ ÖT ÉRZÉK TERÜLETEEGO, KÉNYSZER SZERZETT MENTÁLIS
KÉPESSÉGEK, BESZÉD
MENTÁLIS KÉPESSÉGEKMENTÁLIS KÉPESSÉGEK
SZERZETT MENTÁLIS
KÉPESSÉGEK, BESZÉDEGO, KÉNYSZER
AZ ÖT ÉRZÉK TERÜLETE
ÖRÖKLÖTT MENTÁLISKÉPESSÉGEK
ÉRZÉKSZERVEK, MOZGÁSSZERVEK
ÉLÉNKSÉG, ÉLETJEL
MELLKAS TÜDŐ
NYAK
A
GY
AG
Y
A
RC
TOROK HÁT FELSŐ RÉSZE
EGYENSÚLYKÖZPONT
HAS FELSŐ RÉSZE
H
AS A
LSÓ
RÉS
ZE
M
EDEN
CE
HÁT A
LSÓ RÉSZE
HÁT FELSŐ RÉSZE TOROK
A
RC
AG
Y
A
GY
N
YAK
T
ÜDŐ MELLKAS
HÁT ALSÓ R
ÉSZE
MED
ENCE
HA
S A
LSÓ
RÉS
ZE
HAS FELSŐ RÉSZE
AG
Y
TALA
MU
SZ
HIP
OTA
LAM
USZ
HOMLOKLEBENY HOMLOK HALÁNTÉK
HOMLOKÜREGSZEM
FELSŐ ÁLLKAPOCS
ORR
NYELVSZÁJ
ALSÓ Á
LLKAPOCS
MAN
DULA
GAR
AT GÉG
E
LÉG
CSŐ
PAJZ
SMIR
IGY
HA
NG
SZÁ
LAK
NY
ELŐ
CSŐ
LAPO
CKA
NYA
KCSI
GO
LYA
MEL
LKAS
I TE
RÜLE
T
MÁJ
ÁGYÉK
KERESZT-
CSONT
HÚGYHÓLYAG
PÉNISZ/VAGINA
GÁTSZEMÉREM-
CSONT
VESE
CSÍPŐ COMB TÉRD LÁB-FEJ
LÁGYÉK
HASHÁRTYA HASFAL
MEDENCE
HERE/PETEFÉSZEK
REKESZIZOM
HAS FELSŐ RÉSZE
MÁJ
KÉZ
KAR
MEL
LHÁ
RTY
A
MEL
LKA
S
MEL
LKA
S
ALS
Ó R
ÉSZE
BORD
ÁK
KIS HÖRGŐK
ALSÓTÜDŐ-
LEBENY
KÖZÉPSŐTÜDŐ-
LEBENY
FELSŐ TÜDŐ- LEBENY
MEL
LKA
SFE
LSŐ
RÉS
ZE
VÁLL
NYAK
KÜLSŐ
FÜL
KÖZÉP-
FÜL
BELSŐ
FÜL
MELLBIMBÓCSONTVELŐ
KISAGY
HN
YM
.
ARCÜ
REG
ARCÜ
REG
ÍRIS
ZFO
DO
RA
GY.
M. TM
.
HN
YM
.
HN
YM
.TE
STHNYM
.
FEJ
EPEH.
MEL
LÉK-
VES
E
MPM
.
CSM
.
HERE/MÉH
FÉREGNY.
PATKÓ-
BÉL
SZÍVHÖRGŐK
VAK
BÉL
VBF.
VEGETATÍV IDEGRENDSZER
VEGETATÍV IDEGRENDSZER
VB
F.
HARÁN
T VA
STA
GB
ÉL
FELSZÁLLÓ VASTAGBÉL
PEY. PL. VÉKONYBÉL
VÉKONYBÉL
GYOMORZÁR
GY
OM
OR J
SZÍV
NYIROK- É
S
K
ERINGÉSI RENDSZER
NYIROK- ÉS KERIN
GÉSI REN
DSZER
BŐR
BŐR
BŐR
AG
Y
TALA
MU
SZ
HIP
OTA
LAM
USZ
KISAGYCSONTVELŐ MELLBIM
BÓ
BELSŐ FÜLKÖZÉP-FÜLKÜLSŐ FÜL
NYAK VÁLL
MEL
LKA
SFE
LSŐ
RÉS
ZE
ALSÓTÜDŐ-LEBENY
FELSŐ
TÜDŐ-
LEBENY
MEL
LHÁ
RTY
A
MEL
LKA
S
MEL
LKA
SA
LSÓ
RÉS
ZE
KÉZ
KAR LÉP
REKESZIZOM
HAS FELSŐ RÉSZE
PETEFÉSZEK/HERE
MEDENCE
HASHÁRTYA
HASFAL
LÁGYÉK
CSÍPŐ COMB TÉRDLÁB-FEJ
VESE
GÁT
HERE
ÁNUSZ VÉGBÉL
PÉNISZ/VAGINA
HÚGYHÓLYAG
KERESZT-CSONT
ÁGYÉK
MÁJ
MEL
LKAS
I
TERÜ
LET
NYA
KCSI
GO
LYA
LAPO
CKA
NY
ELŐ
CSŐ
HA
NG
SZÁ
LAK
PAJZ
SMIR
IGY
LÉG
CSŐ
GÉG
E
GAR
AT
MAN
DULA
NYELV
SZÁJ
ALSÓ
ÁLL
KAPOCS
ORR
FELSŐ ÁLLKAPOCS
SZEMHOMLOKÜREG
HALÁNTÉK HOMLOK
HOMLOKLEBENY
ARCÜ
REG
ARCÜ
REG
ÍRIS
ZFO
DO
RA
GY.
M.
TM.
HN
YM
.H
NY
M. AO
RTA
NA
PFO
NAT
HN
YM
.FA
RO
K
MEL
LÉK-
VES
E
HERE/MÉH
HN
YM
.TE
ST
SZÍV
SZÍV
KIS HÖRGŐK
HÖRGŐK
CSM
.
MPM
.
HA
RÁ
NT
VAST
AG
BÉL
LESZÁLLÓ VASTAGBÉL
VÉKONYBÉL
PEY. PL.
VÉKONYBÉL
SZIG
MA
BÉL
ÍRISZFOD
OR
GY
OM
OR
GYOMORSZÁJ
VEGETATÍV IDEGRENDSZER
V
EGETATÍV IDEG- RENDSZER
B
NYIROK- ÉS KERINGÉSI RENDSZER
NY
IRO
K- É
S K
ERIN
GÉS
I
RENDSZER
BŐR
BŐR
BŐ
R
RÖ
VID
ÍTÉS
EK
FÉR
EGN
Y. F
éreg
nyúl
vány
EPEH
.
E
pehó
lyag
VB
F.
Vé
kony
bélfo
dor
HN
YM
.
H
asny
álm
irigy
RÖ
VID
ÍTÉS
EKPE
Y. P
L.
Pey
er-p
lakk
okM
PM.
Mel
lékp
ajzs
miri
gyA
GY.
M.
A
gyal
api m
irigy
TM.
T
oboz
miri
gyCS
M.
Cse
csem
őmiri
gy
VB
F.
9
A kezdetek
Az 1800-as évek elején egy fiatal fiú, Péczely Ignác odahaza, a Zala me-gyei Egervárott elfogott egy baglyot házuk kertjében. A tizenegy eszten-dős fiú kisebb közelharcot vívott a megrémült madárral, amelynek során megtapasztalta hegyes karma-inak erejét, amint a madár elkesere-detten védekezett. A küzdelem során a fiú véletlenül eltörte a madár egyik lábát. Ahogy a fiú és a madár egymás szemébe meredtek, a fiú észrevette, hogy egy fekete csík kezd formálódni a bagoly egyik szemében. Péczely bekötözte a törött lábat, és lassanként meggyógyította, majd szabadjára engedte a baglyot, az azonban jó né-hány évig nem hagyta el a kertet. Péczely később fehér, görbe vonalakat fedezett fel a bagoly szemében, a korábbi fekete vonal helyén.
Az a fekete vonal egy idő után parányi pöttyé változott, és e körül alakultak ki a fehér vonalak és árnyékok. Amikor Péczely felnőtt, or-vos lett, és sosem felejtette el a bagollyal történt esetet. Pályája során lehetősége nyílt megfigyelni balesetet szenvedett páciensek szemé-nek szivárványhártyáját műtét előtt és után is. A betegek szemében megfigyelt változások megegyeztek sérüléseikkel, műtétjükkel vagy betegségeikkel, így Péczely kezdett meggyőződni arról, hogy létezik valamiféle válaszreakció az írisz különféle mintázatai és a test többi része között. Meggyőződésévé vált, hogy az írisz hűen tükrözi az egyes szervekben végbemenő változásokat. Péczely ezen megfigyelésekre alapozva alkotta meg az első íriszdiagnosztikai térképet.
Péczely Ignác
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN
10
Ugyanebben az időben Nils Liljequist svéd lelkész összefüggést fede-zett fel a szervezetben felgyülemlő különböző gyógyszermaradványok és az írisz egyedi elszíneződései között. Mivel Liljequist fiatalkorában súlyos beteg volt, orvosai javallatára rendkívül nagy mennyiségű kinint szedett. A kinin hatására eredetileg kék szeme sárgás-zöldesre színeződött.
Az 1800-as évek óta az íriszdiagnosztika hatalmas léptékben fejlő-dött. Számtalan tudós és orvos kutatja azóta is ezt a tudományágat, állandóan felülvizsgálva és javítva az írisz-térképet. Az íriszdiagnosz-tika tehát tudományos megfigyelésen alapszik, mégis olyanfajta tudo-mányág, amelyet nem lehet tudományos tesztekhez kötni, mivel nem nyújt klinikai jellegű információt. Még a csúcstechnológiát alkalmazó nyugati orvoslás sem képes mindenre választ találni. Nehéz dolog ugyanis egy bizonyos tudományos rendszert tesztelni egy másikkal szemben, amikor két különböző típusú adatról van szó.
Péczely-féle írisztérkép (Forrás: Péczely Ignácz: A szivárvány-hártyáról. Buda-pest, 1873.)
11
Az íriszdiagnosztikáról
Az Egyesült Államokban dr. Bernard Jensen volt az íriszdiagnosztika úttörője. Ő fejlesztette ki az egyik legátfogóbb íriszdiagnosztikai térké-pet, amely megmutatja az egyes szervek elhelyezkedésére utaló jeleket is a szivárványhártyán. A mai napig az ő írisztérképe a legpontosabb.
Az íriszdiagnosztikáról
Az íriszdiagnosztika olyan tudományág és gyakorlat, amely felfedi a szervezetben kialakult gyulladásokat, megmutatja, hogy azok pon-tosan hol lelhetők fel a testben, és hogy mely szakaszukban fognak tüneteket produkálni. Az írisz ezenkívül megmutatja a testalkatot, a páciens vele született gyengeségeit, egészségi állapotát, valamint azokat a változásokat, amelyek az illető testében aktuálisan zajlanak életmódjának következtében.
Az íriszdiagnosztika olyan tudományág, amely elemzi a szem szi-várványhártyájának, más néven íriszének finom szerkezetét. Az írisz a szemgolyónak az a része, amely a szem színét adja. Írisz a szivárvány istennője volt a görög mitológiában, és ő volt az istenek hírnöke az Iliászban is. Ha felnagyítjuk, láthatjuk, hogy az írisz tulajdonképpen egy külön kis világ, amelyben rengeteg apró részlet rejlik; olyan terület, amelyen rengeteg jellegzetesség megtalálható.
Az íriszt akár egy bámulatos mennyiségű információt kezelő kom-munikációs rendszernek is tekinthetjük. Az információs kód az írisz számtalan rostjában található. A különféle rostjellegek kombinációja végtelen számú variációt alkot.
A múltban és jelenleg is rengeteg, egészségügyi alapellátásban dolgozó orvos használja az elemzésnek ezt a formáját az egyéb diag-nosztikai eljárások mellett, hogy pontosabban felmérhessék a betegek egészségügyi szükségleteit.
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN
12
A szemet mindig is a lélek tükrének tartották, most pedig már a test tükrének is nevezhetjük. A szemben és a szem környékén lévő jelzé-seket régóta használjuk arra, hogy képet kapjunk az egyén egészségi állapotáról. Mára azonban arra is rájöttek, hogy a szemben található információk többrétűek, mint korábban feltételezték.
Az egyre fejlettebb technikai eszközök lehetővé tették a szem közelebbi, így pontosabb vizsgálatát, amelynek során kiderült, hogy a szem tulajdonképpen nem más, mint a különböző testi funkciók és állapotok miniatűr számítógépes kijelzője, amely valóban meg-érdemli minden gondolkodó ember őszinte és elfogulatlan figyel-mét.
Az íriszdiagnosztika alkalmazásával lehetőségünk nyílik megfigyel-ni a normális és abnormális válaszjeleket. A normális ebben az esetben nem úgy értendő, hogy minden embert összehasonlítva megállapítjuk, mi a normális, hanem inkább az egyén saját erősségeit és gyengeségeit veszi alapul: egy erős testben lévő gyenge szerv különböző jellegze-tességeket hozhat létre, ugyanakkor az illető szempontjából ez mégis gyengeséget jelent.
Az íriszdiagnosztika működése
A szem szivárványhártyája a test legösszetettebb szövete, amelya külvilágra nyílik. Tulajdonképpen az agy kiterjesztése, mivel több százezer idegvégződés, mikroszkopikus méretű véredények, izmok és szövetek találhatók benne.
Az írisz az agy és az idegrendszer révén összeköttetésben áll a test minden szervével és szövetével. Az idegrostok az impulzusokat azáltal kapják, hogy összeköttetésben állnak a látóideggel, a látódombokkal és a gerinccel. Embriológiailag a mezoderm és a neuroektoderm
13
Az íriszdiagnosztika működése
szövetekből képződnek. Az íriszben mind a szimpatikus, mind pediga paraszimpatikus idegrendszer képviselve van.
A természet így látott el minket egy miniatűr képernyővel, amely idegreflexek alapján a test legrejtettebb pontjait is megmutatja. Mos-tanában kezdjük csak felfedezni, hogy a szem kétféleképpen működik: amellett, hogy képeket közvetít számunkra a külvilágból, azt is látha-tóvá teszi a külvilág számára, hogy mi zajlik a testen belül.
Az íriszben található idegrostok úgy reagálnak a test szöveteinek megváltozására, hogy olyan élettani választ hoznak létre, amely meg-egyezik az adott szövet elváltozásaival és a szövet helyével.
Annak tudományos magyarázata, hogy ez a folyamat idegtanilag pontosan hogyan zajlik, még várat magára. Jelenleg is számtalan ku-tatás célja ennek a jelenségnek a pontosabb feltárása.
Ám addig is nyugodtan hagyatkozhatunk több mint 150 esztendő tapasztalatokon alapuló tényeire: amit ez idáig megtudtunk a témáról, az a normális szervezettel rendelkező emberek többségére pontosan és megbízhatóan alkalmazható.
Az írisz tehát megmutatja az egyén gyengeségeit és erősségeit, valamint azt, hogy mi történik a testtel helytelen életviteli szokások hatására. Ezenkívül természetesen megmutatja azt is, hogy mennyire csodálatos tud lenni egy olyan ember szervezete, aki a természet tör-vényeivel összhangban, ennélfogva jól éli az életét.
Az íriszdiagnosztikai térkép
Klinikai környezetben végzett alapos megfigyelések lehetővé tették, hogy megfejtsük az emberi szivárványhártya rejtélyes nyelvét. Ma már olyan térképünk van az íriszről, amelynek segítségével nagyon pontosan végigkövethetjük annak felületét. Így lehetőségünk nyílik
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN
14
arra, hogy megnézzük a szövetek állapotát, ennek eredményeképpen pedig képet kapjunk a vizsgált személy egész szervezetéről.
A dr. Bernard Jensen által kifejlesztett térkép 50 évnyi kutatás és intenzív tanulmányozás gyümölcse. Jensen az íriszdiagnosztika ré-gebbi mestereinek tanítványaként megtartotta és rendszerbe foglalta azokat a szempontokat, amelyek a klinikai gyakorlatban is helytállónak bizonyultak.
Minden egyes szervet azonosítani lehet, a legfontosabbak ezek közül fel vannak vázolva a térképen, hogy könnyebben meg lehessen találni őket. A térkép megmutatja az írisz tagoltságát úgy, ahogyan egy normálisan működő testben látható. Kivételeket persze lehet találni, ez is azt mutatja, hogy előfordulnak egyéni eltérések. Az írisztérkép föld-rajzi térképhez hasonlóan mutatja meg a szervek és szövetek alapvető elhelyezkedését. Az íriszben láthatók olyan jelek és jellegzetességek, amelyek egyelőre megmagyarázhatatlanok és ismeretlenek.
Ha a szöveget levesszük a térkép egy átlátszó diaképéről, ezt és az íriszről készített képet rá tudjuk vetíteni egy hátsó vetítővászonra. Így a kettő egymás fölé kerül. Ez az eljárás lehetővé teszi az egyéni íriszelemzést, amely már meglehetősen pontos.
A térképen vastagon jelölt főbb területek megfigyelésével lehetőség nyílik arra, hogy észrevehessük az egyéni eltéréseket.
E térkép létrejöttét tapasztalati tényeken alapuló, rengeteg időt és költséget igénylő megfigyelések tették lehetővé. A világon minden íriszdiagnoszta ezt használja, és ez tanúsítja megbízhatóságát.
Rendszertérképek
Az alábbi illusztráció bemutatja, hogyan lehet információhoz jutni a szivárványhártya vizsgálata alapján. Azáltal, hogy az írisz mintá-
15
Rendszertérképek M
ELLK
AS
T
ÜD
Ő
N
YAK
ARC TO
ROK
HÁT FELSŐ
RÉSZE HAS FELSŐ RÉSZE HAS ALSÓ RÉSZE MEDENCE
H
ÁT ALSÓ RÉSZE
HÁT
FEL
SŐ R
ÉSZE
TO
ROK
A
RC
NYAK TÜD
Ő M
ELLKAS
HÁT ALSÓ RÉSZE MEDENCE HAS ALSÓ RÉSZE
HAS FELSŐ RÉSZE
HOM
LOK
HALÁ
NTÉ
KSZEM
FELSŐ ÁLLKAPOCS
ORR
NYELV
SZÁJ
ALSÓ ÁLLKAPOCS
MANDULA
GARATGÉGE
PAJZSMIRIGY
HANGSZÁLAK
LÉGCSŐ
NYELŐCSŐ
LAPOCKA
HÁT
HÚGYHÓLYAGVAGINA
GÁT
SZEMÉREM
-
CSON
T
VES
E
COM
BTÉR
DLÁ
B-
FEJ
LÁG
YÉK
HA
SHÁ
RTYA
HA
SFA
L
MED
ENCE
HERE/PETEFÉ
SZEK
REKESZIZOM
HAS FELSŐ RÉSZE
MÁJ
KÉZ
KAR
MELLHÁRTYA
MELLKAS
BORDÁK
KIS
HÖ
RG
ŐK
ALS
Ó
KÖZÉ
PSŐ
FELS
Ő
VÁLL
NYAK
FÜLM
ELLBIMBÓ
AGY. M.
HNYM.
EPEH.
MEL
LÉK-
VES
E
MPM.
HERE/M
ÉH
FÉR
EGN
Y.
PATKÓ-
BÉL
HÖ
RG
ŐK
VAKBÉL
VBF.
VEG
ETA
T ÍV
IDEG
REN
DSZ
ER
VEGETATÍV
IDEG
REN
DSZER
VBF.
HARÁNT VASTAGBÉL
FELS
ZÁLL
Ó V
AST
AG
BÉL
PEY. PL.V
ÉKON
YBÉL
GYO
MO
RZÁ
R
GYOMOR
J
NYIROK- ÉS KERIN
GÉSI REN
DSZER
NYIR
OK- É
S KERIN
GÉSI RENDSZER
BŐR
BŐRBŐR
MELL
BIMBÓ
FÜL
NYAK
VÁLL
ALSÓ
FELSŐ
MELLHÁRTYA
MELLKAS
KÉZ
KAR
LÉP
REKESZIZOM
HAS FELSŐ RÉSZE
PETEFÉSZEK/HERE
MED
ENCE
HA
SHÁ
RTYA
HA
SFAL
LÁG
YÉK
COM
BTÉR
DLÁ
B-
FEJ
VES
EG
ÁT
HER
E
ÁN
USZ
V
ÉGBÉ
L
VAGI
NAHÚGYHÓ
LYAG
LAPOCKA
NYELŐCSŐ
HANGSZÁLAKLÉGCSŐ
PAJZSMIRIGY
GÉGEGARAT
MANDULA
NYELV
SZÁJ
ALSÓ ÁLLKAPOCS
ORR
FELSŐ ÁLLKAPOCSSZEM
HALÁNTÉK HO
MLO
K
AORTA
NAPFONAT
HER
E/M
ÉH
SZÍV KIS H
ÖR
GŐ
K
HÖ
RG
ŐK
MPM.
HARÁNT VASTAGBÉL
LESZÁLLÓ
VASTA
GB
ÉL
PEY.
PL.
VÉKO
NY
BÉL
SZIGMABÉL
GYOMOR
GYOM
OR
SZÁ
J
VEGET
ATÍV
IDEG
REN
DSZ
ER
VEGETATÍV ID
EG- R
END
SZER
VBF.
B
NYI
ROK-
ÉS K
ERINGÉSI R
ENDSZER
NYIROK- ÉS KERINGÉSI RENDSZER
BŐR
BŐR
BŐR
TÜDŐ
ALSÓ SZAKASZ KÖ
ZÉPS
Ő
SZAKASZ
FELS
ŐSZ
AKAS
Z
TM.
ÉLÉN
KSÉ
G, É
LETJ
ELA
Z Ö
T ÉR
ZÉK
TER
ÜLE
TEEG
O, K
ÉNY
SZER
SZER
ZETT
MEN
TÁLI
S
KÉPE
SSÉG
EK, B
ESZÉ
D
MEN
TÁLI
S KÉ
PESS
ÉGEK
ÉRZÉK
SZERV
EK,
MO
ZGÁ
SSZERV
EK
ÖRÖ
KLÖTT M
ENTÁ
LIS
KÉPESSÉGEK
NEM
I IMPU
LZUS
CSON
TVELŐ
ÉLÉNK
SÉG, ÉLETJEL
MEN
TÁLIS KÉPESSÉGEK
SZERZETT MEN
TÁLIS
KÉPESSÉGEK, BESZÉD
EGO
, KÉN
YSZER
AZ Ö
T ÉRZÉK
TERÜ
LETE
ÉRZÉ
KSZ
ERV
EK,
MO
ZGÁ
SSZE
RV
EKÖ
RÖK
LÖTT
MEN
TÁLI
SK
ÉPES
SÉG
EKEG
YEN
SÚLY
KÖZP
ON
TCS
ON
TVEL
Ő
TÜDŐ
BORDÁKKAR
MEL
LÉK-
VES
E
HÁT
ALSÓ
SZAKASZ
KÖZÉPSŐ
SZAKASZFELSŐ
SZAKA
SZ
GYOM
OR
SZÁ
J
KISAGY, SZENZOROS ÉRZÉKELÉS AGY, MOTORIKUS ÉRZÉKELÉS
FIZIOLÓGIAI AGY PSZICHOLÓGIAI AGY A
GY, MOTORIKUS ÉRZÉKELÉS KISAGY, SZENZOROS ÉRZÉKELÉS
PSZICHOLÓGIAI AGY FIZIOLÓGIAI AGY
RÖVIDÍTÉSEKFÉREGNY. FéregnyúlványTM. TobozmirigyEPEH. EpehólyagVBF. Vékonybélfodor
JOBB ÍRISZ
Íriszdiagnosztikai térkép
COPYRIGHT 1981 BY BERNARD JENSEN, D.C. RÖVIDÍTÉSEK
MPM. MellékpajzsmirigyPEY PL. Peyer-plakkokHNYM. HasnyálmirigyAGY. M. Agyalapi mirigy
BAL ÍRISZ
TÜD
Ő
MÁJ
TÜD
ŐKE
RINGÉSI R
ENDSZER
KERING
ÉSI REN
DSZER
Keringési rendszer
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN
16
MÁJ
FELS
ZÁ
LLÓ
VA
STAGBÉL HARÁNT VASTAGBÉL
GYOMOR
VÉKON
YB
ÉL
VAKBÉLEPEH.
HNYM.
NYELŐCSŐ
PAJZSMIRIGYNYELV
SZÁJ
ALSÓ ÁLLKAPOCS
FELSŐ ÁLLKAPOCS
GYOMOR
FELSZÁ
LLÓ
VA
STA
GBÉ
L
HARÁNT VASTAGBÉL LESZÁLLÓ
VASTA
GBÉL
SZIGMABÉL
VÉG
BÉL
ORR
GARATGÉGE
PAJZSMIRIGY
LÉGCSŐ
HÖ
RG
ŐK
KIS
HÖ
RG
ŐK
TÜD
Ő
MELLHÁRTYA
MELLKAS
BORDÁK
REKESZIZOM
HAS FELSŐ RÉSZE
ORR
GÉGEGARATPAJZSMIRIGY
LÉGCSŐ
HÖ
RG
ŐK
KIS H
ÖR
GŐ
K
TÜD
Ő
MELLHÁRTYAMELLKAS
BORDÁK
REKESZIZOM
HAS FELSŐ RÉSZE
CSO
NTV
ELŐCSO
NTVELŐ
ORR
HÖ
RG
ŐK
HARÁNT VASTAGBÉL
FELS
ZÁLL
Ó V
AST
AGBÉL
KIS
HÖ
RG
ŐK
TÜD
Ő
MÁJ
VAKBÉL
VES
E
HÚGYHÓLYAG
BŐR
NYIR
OK- ÉS KERIN
GÉSI RENDSZER NYIROK- ÉS KERINGÉSI RENDSZER
BŐR
BŐR
TÜD
Ő
KIS H
ÖR
GŐ
K
LESZÁLLÓ
VASTA
GBÉL
HARÁNT VASTAGBÉL
SZIGMABÉL
LÉP
VES
E
ÁNU
SZ
VÉG
BÉL
HÚ
GYH
ÓLY
AG
HÖ
RG
ŐK
J B
J B
Emésztőrendszer
Légzőrendszer
Kiválasztórendszer
17
Az írisz jeleinek fiziológiája
zatának egyedi részeit meghatározzuk, meg tudjuk figyelni az adott rendszer reflexállapotát. Különböző rendszereket hasonlítunk össze, hogy felmérhessük egymással való kapcsolatukat. Az íriszdiagnosz-tika ilyen módon nyújt hasznos információt az egészségi állapottal kapcsolatban.
Az írisz jeleinek fiziológiája
Az alábbi ábra az írisz szöveteinek keresztmetszetét ábrázolja. Meg-mutatja, hogy az írisz jelei hogyan alakulnak ki ezekben a szövetek-ben és a szövetek felszínén. A pupillán sugárban körbefutó rostokat trabeculumoknak nevezik. Ezek alkotják a legfelső rétegek anyagát. Ezek a rostok válaszjelzéseik szerint kiemelkednek vagy visszasüly-lyednek. Ennek eredményeképpen világosabb és sötétebb területek képződnek.
1. AKUT2. SZUBAKUT
3. KRÓNIKUS4. DEGENERATÍV
STRESSZ-KARIKA
ELÜLSŐ HATÁRRÉTEG ÍRISZFODOR - VEGETATÍVIDEGKOSZORÚ
PIGMENTFODOR
VÉREDÉNYEK ÉS IDEGEKHÁTSÓ HÁMSZÖVET
TÁGÍTÓ IZOM
TÁMASZTÓ-SZÖVET ZÁRÓIZOM
PUPILLA-SZEGÉLY
Az írisz keresztmetszete
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN
18
Az íriszdiagnosztika négy fázisba sorolja a reflexszövetek állapotát: akut, szubakut, krónikus és degeneratív. Amikor az adott testszövet ak-tív, gyulladt, esetenként fájdalmas, és a tápanyagokat nagy gyorsasággal használja fel, az írisz úgy jelzi ezeket az állapotokat, hogy a megfelelő reflexterületen erősen kifehéredik. Ez a jel általában huruttal, hályoggal, (fokozott) váladékkiválasztással, szöveti irritációval, duzzanattal és érzékenységgel társul. Ez az aktív, akut szakasz, amikor is a test kidobja magából a felhalmozódott méreganyagokat, és „takarítja a házat”.
Világos területek akkor keletkeznek, amikor a rostok kiemelked-nek az írisz felületéről. Színük látszólag fehér, bár valójában átlátszó, színtelen.
Amikor az idegellátás kimerül, a tápanyagraktárak kiürülnek, és a keringés fáradtság következtében lelassul, az akut módon aktív szövet nagyon alacsony aktivitási állapotba kerül, amit az íriszdiagnosztiká-ban szubakut állapotnak nevezünk. Ekkor azt figyelhetjük meg, hogy a korábban nagyon fehér területek egyre sötétebbé válnak. Ebben az állapotban már csökken a szövetintegritás. Meglehetősen gyakori jelenség, hogy a test bizonyos szerveiben már a születéstől fogva ez a szint van jelen, a szülők génállományából eredő veleszületett gyen-geség következtében.
Szubakut állapotban a szövetek vitalitása a normálisnál alacsonyabb. A rendelkezésre álló tápanyagok nem szívódnak fel kellőképpen, és a szövet nem tudja megtartani azokat.
Az íriszdiagnosztika és a táplálkozás szimbiotikus kapcsolatban áll egymással. Minden rendellenesség összefüggésben áll egy annak megfelelő tápanyag-problémával.
Amikor az íriszdiagnoszta gyenge szövetet lát, egyúttal megfigyel-heti a hozzá tartozó tápanyag egyensúlyhiányát is az adott szövetben. Pontosan itt látszik, mennyire hasznos lehet az íriszdiagnosztika: kimutat egy gyenge szövetet, és felfedi, hol és milyen fajta tápanyag szükséges az egyedi korrekcióhoz.
19
Az írisz jeleinek fiziológiája
A kezeletlen szubakut állapot a nem megfelelő és stresszt okozó életvitelt folytató egyénben egyre romlik. Ennek következtében az is előfordulhat, hogy a szöveti integritás krónikus állapotba kerül, amely-ben az elégtelen tápanyagbevitel komoly következményekkel jár.
Krónikus állapotban az anyagcsere során keletkezett salakanyag kiválasztása leáll, a sejttevékenység gátolt, az idegi impulzusok elhal-nak, és a helyzet megérik arra, hogy súlyos betegség és rendellenesség alakuljon ki. Ekkor fordul elő, hogy valaki betegségek egész sorát produkálja. Becslések szerint országunkban (Kanada) a betegségek 80 százaléka krónikus.
A krónikus állapotot nagyon nehéz meggyógyítani. Kitartónak, áll-hatatosnak és elkötelezettnek kell lennünk ahhoz, hogy egészségesebb mintákra válthassunk, és életvitelünkön hosszú távon változtassunk. Sokkal könnyebb a jó egészséget fenntartani, mint visszaszerezni azt, ami elveszett.
Amikor egy krónikus állapotot kezeletlenül hagy, és az életerő csökkenését okozó tevékenységeit folytatja, a páciens végül a szövetek minőségének hanyatlásával szembesül: bomlással, degenerációval és szövetelhalással. Ez az íriszen fekete lyukak megjelenésével mutat-kozik meg: ezeken a területeken a rostok egyszerűen nem láthatók többé. Ez az állapot nagyon súlyos, és a folyamatot rendkívül nehéz visszafordítani.
Ahhoz, hogy igazán tisztában legyünk egészségi állapotunkkal, tudnunk kell, hol helyezkednek el gyenge szövetek. Így elkezdhetjük megerősíteni azokat, és fokozatosan kiküszöbölhetjük a szöveti integ-ritást gyengítő tevékenységeket és életviteli szokásokat. Ez az alapelve a megelőzésre összpontosító egészséggondozásnak is.
Tökéletes íriszt még soha nem láttak – minden ember mutat va-lamilyen fokú szerzett vagy genetikailag meghatározott (öröklött) szöveti gyengeséget. Gyakran figyelhetők meg kombinált fázisok ugyanazon a szervterületen belül is. Egy krónikusan beteg szövet egy
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN
20
nagymértékben akut szövettel keveredve összességében funkcionális normalitást mutat.
Íme egy példa arra, hogy mennyire hasznos lehet az íriszdiagnosz-tika az egyén fizikai problémáinak részletekig menő felderítésében. A páros szervek, mint például a tüdő, a vese vagy a pajzsmirigy esetében nemegyszer megfigyelhető az egyik oldal alul- és a másik oldal túlműködése, így ezek a szervek a laboratóriumi tesztek során összességében normális eredményeket mutathatnak. A hozzáértő számára azonban az íriszdiagnosztika olyan információt fog mutatni, amely segíthet eloszlatni a kételyt ezekben az ügyekben azáltal, hogy megmutatja az elszigetelt állapotokat.
Az íriszdiagnosztika NEM nevezi meg a betegségeket, hanem le-olvassa a szöveti állapotot. Ebből az információból lehet hajlamokra, tendenciákra és azokra az irányvonalakra következtetni, amelyek bizonyos állapotok felé vagy éppen azokból kifelé vezetnek. Emellett méreganyagok leülepedését és felhalmozódásuk szintjét is meg tudjuk figyelni.
Ebből a szempontból az íriszdiagnosztika fontos eszközzé válhat az egészség javításában és a szövetek megfiatalításában. Ezenkívül felfedi a páciens alkati felépítését, ami nagyon értékes információt nyújt ah-hoz, hogy meghatározhassuk az egyén gyógyulásra való képességét és lehetséges reakcióját egy bizonyos kezelésre. Ez az orvos vagy gyógyító számára megmutatja az egyén gyógyuló, regeneráló képességét, vagyis azt, hogy az adott kezeléssel milyen gyorsan fog javulni az állapota, illetve milyen mennyiségben képes a szervezet ésszerűen hasznosítani ezeket a kezeléseket.
Az íriszdiagnosztika legnagyobb előnye abban rejlik, hogy előre jelezni tudja a közelgő nehézségeket. Már azelőtt láthatjuk a szöveti változásokat, mielőtt azok ténylegesen bekövetkeznének. Így hát, haa megelőző egészséggondozásban dolgozunk, hathatós eszközt jelent-het számunkra ez a tudományág.
21
Az írisz jeleinek fiziológiája
Az alábbi illusztráció grafikusan ábrázolja, hogy mit jelent a szövetek reflexállapotának négy fázisa. A gyógyulás bekövetkezésekor ugyanígy megfigyelhető a szöveti reflex ellenkező iránya is.
Alapvető írisztopográfia
Az íriszdiagnosztikában még járatlanok számára is hasznos, ha fel tudják ismerni az írisz főbb jellegzetességeit.
Az íriszdiagnosztika magában foglalja a nagyon finom, bonyolult szöveti felépítés tanulmányozását. Az emberi szem szivárványhártyáján egyenként 90 területet tudunk megkülönböztetni. Ezek a területek mindkét íriszen mások. A jobb szem írisze a test jobb oldalának felel
AKUT
SZUBAKUT
KRÓNIKUS
DEGENERATÍV
A degeneratív állapot irányába haladást az (1) akut, (2) szubakut, (3) krónikus, (4) degeneratív fázis mutatja. A gyógyulás irányába haladás pedig visszafelé irányuló folyamat, amelynek sorána rostok összekötődnek, amint az 5-ös, 6-os, 7-es és 8-as fázisban látható.
A szöveti reflex degeneratív és progresszív fázisai
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN
22
meg, a bal pedig a test bal oldalának. Így a tízcentes ér-ménél is kisebb két íriszen be-lül több mint 180 különböző terület áll rendelkezésünkre az információgyűjtéshez.
A pupillától kifelé haladva körülbelül egyharmad szem-bogárnyi távolságra található az első főbb jegy, az íriszfodor vagy más néven vegetatív idegkoszorú (lásd illusztrá-ció). Ennek alakja gyakran szabálytalan, és határai állan-dóan változnak.
Ez a jegy különíti el az emésztő- és feldolgozószer-veket a test többi részétől. A koszorún belül található a gyomor, valamint a vékony- és vastagbél területe. Maga a koszorú a vegetatív ideg-rendszert jelképezi.
A koszorún kívül található minden más szerv és szövet, az ábrán látható helyeken. Az illusztráción jól látszik, hogy hét zóna létezik, mindegyikük egyedi tartalommal.
A legtöbb embernél a tüdő, a vese, a bél és a máj területei
BŐR, ÉRZÉKELŐ IDEGEK
IZM
OK,
MOTORIKUS IDEGEK, NYIROKRENDSZER, KERIN
GÉSAGY,
TÜDŐ, M
ÁJ, LÉP, VESE, PAJZSMIRIGY STB.PROSZTATA, HÚGYCSŐ, CSONTVÁZ
SZÍV, H
ÖRG
ŐK,
HNYM., MELLÉKVESE, AGY.M
., TM., EPEH.
7 zónára osztott írisz
A vegetatív idegkoszorú fontostájékozódási pontnak számít.
GYOMORBELEK
23
Alapvető írisztopográfia
emelkednek ki tájékozódási pontokként. Ezekből kiindulva tudjuk megállapítani, hogy milyen közel helyezkedik el a többi terület, amelyre kíváncsiak vagyunk.
Alkat
Az íriszt vizsgálva először is a következőket figyeljük meg: mutatkoz-nak-e benne világos, illetve sötét részek, hány lyuk látható benne, vagy épp a lyukak hiánya tűnik-e fel először, tapasztalhatók-e elváltozások, milyen színek és textúrák a jellemzők. Ez az átfogó első benyomás ad képet az írisz alkati jellegéről.
Az írisz szöveti különbözőségeit a ruhaszövetek – selyem, pamut, durva szövésű zsákvászon vagy pamutkarton – különböző textúráihoz hasonlíthatjuk.
A rostok egymáshoz való közelsége és egyformasága jelzi az alkati erőt. Egy ilyen tulajdonságokkal bíró ember ritkán betegszik meg, és ha mégis, akkor rendkívül gyorsan felépül, és a megfelelő kezelésre gyorsan reagál. Minél szabálytalanabb és lazább a rostszerkezet, annál nagyobb gyengeséget mutat a szervezet. Az ilyen szervezet számára sokkal nehezebb fenntartani a kitűnő egészségi állapotot, ezért tuda-tosabban kell alkalmazni azokat az erőket és gyakorlatokat, amelyek növelik a vitalitást.
Minél erősebb az alkati felépítés, annál inkább képes a szervezet arra, hogy megtartsa a tápanyagokat, elszállítsa az anyagcsere során keletkezett salakanyagokat és folytassa az életet adó sejttevékenysé-geket.
A gyengébb alkati felépítés nem tudja fenntartani a megfelelő tápanyagszinteket, az anyagcsere-folyamatok lassabbak, és nagyobb a valószínűsége a salakanyagok felhalmozódásának. Mindazonáltal gyenge alkattal is lehet hosszú és egészséges életet élni, ha megfelelően
ÍRISZDIAGNOSZTIKA EGYSZERŰEN
24
törődünk vele, illetve az erős alkati felépítés is gyorsan kimerülhet és elveszhet, ha nem figyelünk rá kellőképpen.
Gyakran figyelhető meg ugyanazon a szervezeten belül különböző alkati erősségek kombinációja. Az alkati minőséget 10-es skálán mér-jük, amelyen az 5-ös az átlagos és az 1-es a legmagasabb.
Főbb íriszjegyek és jelek
Az íriszen megfigyelt tulajdonságok sok apróbb részletből tevődnek össze. A legnyilvánvalóbbakat felsoroljuk itt, hogy az alapfogalmakkal tisztába jöhessünk, mivel ez a kis könyv csupán bevezető az íriszdia g-nosztikába, nem pedig a módszer mélyreható magyarázata. Aki sze-retne elmélyülni ebben a tudományban, annak érdemes elolvasnia dr. Bernard Jensen könyvét Science and Practice of Iridology (Az írisz-diagnosztika tudománya és gyakorlata) címmel.
Az írisz főbb jegyei és jelei a szemszín és variációi, az elváltozások, lakúnák (hézagok), kripták (zárványok), a pupilla külső gyűrűje,a radiális vonalak, a nyirokfüzér, az irritációk, az arcus senilis
Jó alkati felépítés Gyenge alkati felépítés
25
Alapvető írisztopográfia
(a szaruhártyát körbefogó áttetsző, fehér, szürke vagy kék gyűrű), az ideggyűrűk, a koleszterin-, illetve nátriumgyűrű, valamint a különféle pupilla-alakzatok.
AZ ÍRISZ SZÍNE ÉS ANNAK VARIÁCIÓI
Napjainkban csupán két szemszín létezik a világon: a kék és a barna. Ezek a támasztószövet szerkezetében különböznek egymástól. A kék szem kevésbé sűrű, hosszanti elválasztó képletecskéi (trabeculumai) nyitottak és tisztábban látszódnak. A kék szemet ezért könnyebb ta-nulmányozni. A barna szem sűrű, a trabeculumokat nem lehet látni, ezért a barna szemet nehezebb elemezni.
Kék szivárványhártya
Pszóra
Barna szivárványhártya
Pszóra (részlet)